Dráma Brüsszelben: Kereskedelmi háborút indíott Ursula von der Leyen? - Szanyi Tibor
- Magyarországon drasztikusan csökkent a csapadék (évi 1000 mm-ről 4-500 mm-re) és emelkedett az átlaghőmérséklet; a Homokhátság gyakorlatilag elsivatagosodott, az országba érkező vizek 98%-a hasznosulatlanul folyik át.
- A honfoglalás idején a Kárpát-medence 40%-a volt vízjárta terület, ma 1-2%; a folyószabályozások és a több tízezer kilométernyi csatorna beszántása összeomlást idézett elő a vízgazdálkodásban.
- A talajvíz szintjének emeléséhez vízlépcsőkre lenne szükség, de a Magyar Péter-kormány első ülése óta sincsenek kidolgozott projektek, így az EU-források lehívhatatlanok.
-
„Az Európai Unió ész nélkül tolná ide az euromilliárdokat vízgazdálkodási célból, de nincsenek projektjeink. Ötletek vannak, projektek nincsenek” – Szanyi Tibor
- Magyarország csatlakozott az uniós energiatárolási megállapodáshoz, ami Szanyi szerint nagy előrelépés a valódi energiaunió felé; a napelemek bővülése miatt a tárolás stratégiai kérdéssé vált.
- Az otthoni napelemek és akkumulátorok elosztott tárolókapacitást alkothatnak; Szanyi megjegyzi, hogy az atomerőművek és a szélerőművek hatásfoka matematikailag nagyjából azonos (30-60%).
- Az EU 3 eurós vámot vetett ki a Shein és Temu termékeire, de ez csak kompenzációs lépés, ami nem állítja helyre az európai kisvállalkozások versenyképességét a kínai dömpinggel szemben.
- Szanyi személyes fogyasztói stratégiája: kizárólag európai és magyar termékeket vásárol, amerikai és kínai márkákat nem; a tudatos vásárlást kulturális döntésként ajánlja, zárszava: „Make Europe create again.”
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés és a hőséghelyzet
A műsorvezető, Jonatán, és Szanyi Tibor (az ISZOM elnöke) a kánikula kérdésével indítanak. Szanyi Tibor szerint a klímaváltozás tény, és Magyarországon különösen érzékeny a helyzet: drasztikusan csökkent a csapadék, és az átlaghőmérséklet mindenhol emelkedett. Európa a kiemelten melegedő régiók közé tartozik, Magyarország pedig medencejellege miatt fokozottan ki van téve a hőségnek, mert kevésbé fúj a szél, a forró levegő megreked.
„Magyarországon két jelenséggel mindenféleképpen számolnunk kell. Drámaian lecsökkent a csapadékmennyiség, illetve nagyon megnövekedett az átlaghőmérséklet” – Szanyi Tibor *
Az elmúlt száz évben a lehulló csapadék mennyisége körülbelül a felére esett vissza (évi 1000 mm-ről 4–500 mm-re). Az országba érkező vizek 98%-a hasznosítás nélkül folyik át, és a csapadékvíz is szinte teljesen elvész – rendkívül rossz a vízgazdálkodás.
Történelmi kitekintés és a vízgazdálkodás kihívásai
Szanyi Tibor egy személyes emléket is felidéz: az 1980-as évek közepén a FAO (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) tanulmányt készített volna a Homokhátságról, mert az adatok alapján az már akkor félsivatagnak tűnt. Azóta a helyzet tovább romlott: ma már Magyarország egyes területei teljes sivatagosodási állapotot mutatnak, a Homokhátság pedig, amely egykor komoly mezőgazdasági övezet volt, szinte elveszett.
A folyószabályozások történetét érintve elmondja, hogy a honfoglalás idején a Kárpát-medence 40%-a vízjárta, mocsaras terület volt – ma ez az arány 1–2%. A korabeli gazdálkodás, az úgynevezett ártéri gazdálkodás, alkalmazkodott a természeti viszonyokhoz: a folyók által váltakozva elöntött területeket halászatra, majd gabonatermesztésre használták. A folyamszabályozás során ezt a rendszert felszámolták: a kanyarulatokat levágták, a vizet gyorsan kivezették, így a talajvíz métereket süllyedt.
„Magyarországon a honfoglalás idején a vízjárta területek aránya 40% volt, ma 1-2%” – Szanyi Tibor *
A rendszerváltás körüli földprivatizáció tovább rontott a helyzeten: a több tízezer kilométernyi vízelvezető és -tározó csatornát beszántották, ami Szanyi szerint egyenesen „merénylet” volt a magyar mezőgazdaság ellen. Ennek következményeként a potenciális terméshozamhoz képest évente 500–1000 milliárd forintos elmaradt haszonról beszélhetünk. A mezőgazdaság GDP-n belüli aránya ennek megfelelően lecsökkent.
Javaslatok a vízgazdálkodás javítására
Szanyi Tibor szerint a legfontosabb a víz megtartása, amihez magas vízállást kell biztosítani, hogy a víz nyomása révén a talajvíz szintje emelkedjen. Ezt vízlépcsőkkel lehet elérni. Ha egy folyón egyetlen gátat építenek, akkor a teljes szakaszt be kell lépcsőzni, különben a gát alatt a vízszint drasztikusan csökken – példaként említi az asszuáni gát tragikus hatását Egyiptom mezőgazdaságára.
Magyar Péter kormánya már az első ülésén napirendre tűzte a vízgazdálkodást, de Szanyi szerint egyelőre nem látszanak sem projektek, sem átfogó intézkedések. Az EU forrásai készen állnának – az Unió „ész nélkül tolná ide az euromilliárdokat” vízgazdálkodási célokra –, de Magyarországon nincsenek kidolgozott projektek, csak ötletek. Javasolja tisztán megfogalmazott beruházások (pl. tíz konkrét vízlépcső) beadását, mert csak azokra lehet pénzt lehívni.
„Az Európai Unió ész nélkül tolná ide az euromilliárdokat vízgazdálkodási célból, de nincsenek projektjeink. Ötletek vannak, projektek nincsenek” – Szanyi Tibor *
A mezőgazdaságot is gyökeresen át kellene alakítani: precíziós mezőgazdaság, szárazságtűrő fajták, víztakarékos technológiák kellenének. Szanyi pozitívumként említi, hogy az új kormány szétválasztotta a környezetvédelem, a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság tárcáit, de ennek összehangolása még várat magára.
Energetikai együttműködés és az EU energiatárolási megállapodása
Magyarország csatlakozott az uniós energiatárolási megállapodáshoz. Szanyi Tibor ezt nagy előrelépésnek tartja, mert eddig az energetika alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozott – az Orbán-kormány által hangoztatott szlogen szerint „az energiamix nemzeti hatáskör”. Az EU-ban valójában csak az elektromos hálózat működik egységesen, percről percre kiegyenlítve a termelést és a fogyasztást.
„Az energiamix nemzeti hatáskör” – idézi az Orbán-kormány álláspontját Szanyi Tibor *
A megújuló energiák, különösen a napelemek kapacitásának bővítése (amit Szanyi az Orbán-kormány egyik „fantasztikus teljesítményeként” értékel) felerősítette a tárolás jelentőségét. Az egyedi napelemek és otthoni akkumulátorok hatalmas, elosztott tárolókapacitást alkothatnak uniós szinten – hasonlóan ahhoz, ahogy a sok kis napelem együttesen nagy termelési potenciált jelent. A tárolásnak más formái is vannak: gravitációs rendszerek, zöld hidrogén előállítása a csúcsidőszakban megtermelt áramból és annak visszaalakítása hiány idején.
Érdekességként említi, hogy az atomerőművek és a szélerőművek hatásfoka matematikailag nagyjából azonos (30–60% közötti sávban van szinte minden energiatermelési mód), ami a hétköznapi vélekedéssel ellentétben áll.
„Az atomerőművek hatásfoka nagyjából azonos a szélerőművek hatásfokával” – Szanyi Tibor *
A megállapodás lényege, hogy az EU ne csak energiaszolidaritást gyakoroljon (hiányok pótlása), hanem valódi energiaunióvá váljon, közös termelési és tárolási gondolkodással. Ez stratégiai védelempolitikai kérdés is. Szanyi kiemeli Kapitány István (gazdasági és energetikai miniszter) lendületét ezen a téren, és „piros pontot” ad neki – ellentétben a vízgazdálkodás terén tapasztalt „szerencsétlenkedéssel”, ahol inkább fekete pont járna.
Kínai webáruházak elleni vámok és azok hatásai
Az Európai Unió bizonyos termékcsoportokra különvámot vetett ki, amely 3 euróig terjedhet, elsősorban az olyan kínai platformok termékeire, mint a Shein és a Temu. Szanyi Tibor szerint ez klasszikus védelmi lépés, mert az európai kisipar szinte teljesen lemaradt mögöttük. Ennek hátterében egy évtizedek óta fennálló, mára anakronisztikussá vált nemzetközi gyakorlat is áll: a fejlődő országok aprócsomagos küldeményeit a posták ingyen szállítják az EU-n belül. Kína egyszerre hivatkozik piacgazdasági státuszára, és használja ki a fejlődő országoknak járó kedvezményeket. Ez a fuvarozási előny még ma is létezik, bár a magán futárcégek térnyerésével csökkent a jelentősége.
A másik probléma az állami támogatások, dömpingárak és a mérethatékonyság: egy kínai zoknigyár tízmilliós tételekben termel, míg egy német üzem napi 50 darabot. Ilyen körülmények között a verseny szinte lehetetlen. A 3 eurós vám csak kompenzációs jellegű, de ettől a kínai termékek még mindig megfizethetők maradnak; ugyanakkor az európai kisvállalkozások versenyképességét érdemben nem állítja helyre.
Szanyi megjegyzi, hogy nehéz a fogyasztói hazafiság, mert a kínai platformokon keresztül gyakran európai cégek által Kínában gyártatott termékeket is árulnak. Üdvözli a vámot, de ösztönözné a fokozatos szigorítást.
„Ettől valóban drágábbak lesznek a kínai cuccok, de még így is teljesen megfizethetők és olcsók lesznek” – Szanyi Tibor *
Személyes fogyasztói stratégia
Szanyi Tibor saját példáján keresztül beszél a tudatos vásárlásról: ha módja van rá, kizárólag európai vagy európai gyökerű termékeket választ, és kerüli a kínai és amerikai márkákat. Az élelmiszereknél a magyar termékeket részesíti előnyben, az iparcikkeknél az európaiakat. Az amerikai üdítőket teljesen száműzte a háztartásából. Elismeri, hogy a globalizált ellátási láncok miatt ez nem mindig lehetséges, de kulturális döntésnek tartja, és javasolja a hallgatóknak is a tudatos vásárlói magatartást.
„Én sem kínai, sem amerikai márkákat nem vásárolok semmilyen szinten” – Szanyi Tibor *
Zárás
A beszélgetés végén Szanyi Tibor optimista időjárás-jelentéssel búcsúzik: a hírek szerint a hét közepétől 10 fokkal csökken a hőmérséklet, így 27 fok körüli értékek várhatók. A műsorvezető a hőség miatti óvatosságra int, és a covid-járvány idején elhíresült tanácsot ismétli: aki teheti, maradjon otthon a nagy melegben. Szanyi zárszava egy jelmondattal összegezhető: „Make Europe create again.”
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „sóműsoron”: A mondat így hangzik: „a sóműsoron meg a látványpékségen kívül én semmit nem látok”. Valószínűleg Szanyi Tibor egy szójátékra utalhatott (esetleg „show-műsor”?), de a kifejezés nem rekonstruálható pontosan.
- „sikítané megtanultak”: A szöveg: „akik hát sikítané megtanultak, hogy támogatás, támogatás, támogatás”. Feltehetően arra utal, hogy a mezőgazdasági termelők megtanulták, hogy folyamatosan támogatásért kiáltsanak, de a hibás szerkezet miatt a pontos frazeológia bizonytalan.
- „kötőlyel”: A becslés így hangzott: „500 kötőlyel 1000 milliárd Ftos elmaradt haszonról tudzámolni”. A kontextus alapján 500 és 1000 milliárd forint közötti összegről van szó, de maga az elhangzott kifejezés („kötőjellel”?) pontosan nem tisztázható.
- „tudzámolni”: a „tud beszámolni” torzult alakja.
- „merény lett, tragédia”: valószínűleg „merő tragédia lett”, de a rögzített forma némileg eltér.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat az Ultrahang Plus legfrissebb adásában.
[00:00:03]Ez itt az Európai visszhang Szanyi Tiborral, az iszom elnökével.
[00:00:07]Szervusz Tibor és köszönöm szépen, hogy ilyen napsütéses nyári napon is fogadod a hívásunkat.
[00:00:15]Én is sok szeretettel köszöntelek Jonatán, illetve üdvözlöm ugyancsak nagy szeretettel a hallgatóinkat.
[00:00:19]Sajnos nézőink most nincsenek, bár lehet, hogy jobban is járunk ezzel, mert én például félmeztelenül ülök egy garázsban.
[00:00:28]A nagypapát látogattuk éppen meg, és a gyerekek azok itt nagyon vidámkodnak, ilyen pancsi pancsi pancsi van az udvaron.
[00:00:35]Ellenben én nekem a csendes hely az a garázs bizonyult, úgyhogy itt ülök és hát törölgetem magamat.
[00:00:42]Mindenesetre remélem, hogy mások azért egy picit jobb helyzetben vannak, tehát hűvös otthonokba, lakásokba, árnyas fák alatt satöbbi tudnak ücsörögni, mert pokori hőség van.
[00:00:52]Az kétségtelen.
[00:00:54]Így van.
[00:00:54]Én is itt ülök a kertben, és azért érezni, hogy meleg az idő, meleg az időjárás.
[00:00:59]És talán kezdjük is ezzel.
[00:01:02]Ez ez nem annyira politika, de hát az országunkra elég nagy hatással van ez a kérdés.
[00:01:07]Mi az oka annak, hogy ekkora a hőség most Magyarországon és hogyan lehetne ezt orvosolni vagy enyhíteni?
[00:01:12]Van bármilyen megoldási javaslat vagy terv akár európai uniós, akár magyar szinten?
[00:01:19]van meg nincs is.
[00:01:19]Egyrészt maga a klímaváltozás, ez már nem csak folyamat, hanem sok szempontból több állomáson túljutott tény.
[00:01:29]Tehát Magyarországon két jelenséggel mindenféleképpen számolnunk kell.
[00:01:34]Drámaian lecsökkent a csapadékmennyiség, ami lehullik, illetve nagyon megnövekedett az átlaghőmérséklet minden szinten, mindenütt.
[00:01:42]Tehát kimondható az egyébként ez egy nemzetközi megfigyelés, hogy a úgynevezett klímaváltozás során Európa a kiemelten forrósodó, kiemelten melegedő területek közé tartozik.
[00:01:57]Ezen belül Magyarország Magyarország pláne ki van téve különböző nehézségeknek a alapvetően a medencejelleg miatt.
[00:02:07]Tehát az azt jelenti, hogy itt kevésbé fújdnak a szelek.
[00:02:11]ö sokkal inkább meg tud ragadni a hőség.
[00:02:13]Ö ú úgyhogy ez ebből a szempontból Magyarországban is egy kicsit peches helyzetben van.
[00:02:20]Szerencsére egyébként ez tényleg egy szerencse, hogy a hozzánk befolyó víz az mindig több volt, mint az itt lehulló.
[00:02:28]Tehát azért elméletileg vanhova nyúlnunk.
[00:02:29]És a vízmegfogás ez egyébként nagyon sok kormánynak volt a célkitűzése.
[00:02:35]Hát inkább kevesebb mint több sikerrel.
[00:02:38]Meglátjuk, hogy ez a mostani most mire jut.
[00:02:40]Mert egyébként azt azért tudni kell, hogy Magyarországon az ide befolyó vizek 98%-a minden további nélkül átfolyik, illetve az itt lehulló csapadék az pedig szintén majdnem, hogy érintetlenül majdnem mint kifolyik.
[00:02:58]Tehát nagyon-nagyon rosszul gazdálkodunk a vízzel.
[00:03:00]Csak egy érdekességet szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban, a 80-as években, hát igen, 80-as évek is voltak.
[00:03:07]A a múlt évezred és a múlt évszázad 80-as éveiben én az ENS élelmezési és mezőgazdasági szervezeténél, a FAONál dolgoztam az ottani magyar képviselet titkáraként és gyakorlatilag az egyik értekezleten ez ezekhez az 83-84 környékéről beszélünk.
[00:03:28]Nekem szegezték azt a technikai kérdést egy értekezeten, hogy lenne-e az ellen kifogásom, vagy hát a magyar kormánynak, az akkori magyar kormánynak lenne-e kifogásunk az ellen, hogy készítenének egy tanulmányt a homokhátságról, mert az adatok alapján úgy tűnik, hogy az már félsivatag.
[00:03:48]Na, tehát a FAOK 1980-as évek közepe, tájékán félsivatagként gyanította a homokhátságot.
[00:03:56]Na most eltelt azóta hát mennyi fűű hát 40 év 50 is talán és és kérlek hát annyi még nem de 40 valahány év tudjuk hogy jóval jóval kevesebb csapadék húlik és tudjuk hogy komoly sivatagosodás van ki lehet mondani hogy Magyarországon bizonyos területeken ma már nem fél hanem egész sivatagos állapotot mutatnak ilyen például a homokhátysság ami egyébként tűrhetetl mert mert valaha az a térség egy nagyon komoly mezőgazdasági övezet volt.
[00:04:30]Tehát itt itt az is nagyon nagyon nagyon sok a teendő, de Európában mindenütt, Európában mindenütt ö a szárazság az nagyon nagy, illetve hát a időjárási anomáliák, tehát hogy van amikor a csapadék, egyhavi csapadék hullik le ó egy óra alatt meg meg szóval ilyen egészen extrém dolgok vannak.
[00:04:50]Nagyon-nagyon gyökeresen át kell alakítani a mezőgazdaságot.
[00:04:52]És erre vonatkozóan vannak egyébként nemzeti tervek különböző országokban, illetve vannak Európai Unios erőfeszítések is.
[00:05:02]Hát Magyarország sajnos e tekintetben minden minden minden rokonszen mellett azt kell mondjam, hogy sereghajtó.
[00:05:08]Tehát rettenetesen elhanyagoltak a vízügyi állapotaink.
[00:05:16]Van egyébként javaslatod, hogy hogyan lehetne ezen javítani akár az új Magyar Péter által vezetett kormánynak?
[00:05:20]Mert amit én haldottam és tudok az ügyről, hogy bár nagyon jó ötletnek tűnt a folyóknak a beszabályozása, ez igazából így több mint 100 év elteltével megítélve ezt nem túl nem egy túl jó ötlet, hiszen pont ez vezethetett valamilyen szinten a a vízhiányhoz.
[00:05:43]Több 100 évről beszélünk Jonatán, de kétségtelen, hogy a nagy folyószabályozás az még a 1800-as évek dereke vagy második felére datálódtak áthúzóda, persze igazadva van a 1900-as évekre, akkor még mások voltak a csapadékviszonyok, tehát esett bőséggel, 1000 mm fölött esett egy egy évben, ma egyébként a 4-500, tehát azért csak, hogy tudjuk hova tenni, tehát megfeleződött a lehulló csapadékmennyiség a 100 év alatt.
[00:06:13]És akkor ugye az volt az ötlet egyébként azért mondom, hogy több 100 év, mert maga maga a folyamszabályozás, mint olyan, az a honfoglaláskor kezdődött.
[00:06:23]Akkor egyébként jól csinálták, ezt azért szeretném elmondani.
[00:06:27]Később is jól csinálták, csak csak nem számoltak a természeti folyamatokkal.
[00:06:31]Tehát lényeg az, hogy Magyarországon a honforglás idején az úgynevezett vízjárt területek, tehát mondjuk így mocsaras területeknek az aránya a Kárpátmedencében 40% volt.
[00:06:43]Mondom 40% ma 1-2%.
[00:06:49]Tehát gyakorlatilag ez egy rendkívül mocsaras terület volt.
[00:06:54]És ezeket a mocsarakat részint lecsapolgatták, részint pedig meggyorsították a kanyargó folyókat azzal, hogy levágták a különböző ilyen kanyarulatokat.
[00:07:04]Ezekből egyébként holtágak keletkeztek.
[00:07:06]A honfoglalás idején egyébként ezek a holtágak, főleg a Tiszamentén, ezek állandóan évrő évre változtak.
[00:07:12]Erre egyik évben egy erre folyt a folyó, másik évben arra folyt a folyó.
[00:07:16]N volt egy főág, de hát néha nem is lehetett tudni, hogy melyik a főág.
[00:07:21]Ilyen ilyen izé, mint egy ilyen medúza így lefolyogatott több kilométer szélességben.
[00:07:26]És igazából akkor ő találta ki a magyar nyelv is.
[00:07:30]Ezt úgy hívták, hogy tartásos gazdálkodás.
[00:07:33]Tehát egyik évben, amikor úgy adott lett egy nagy kanyarolat, vagyik holtág, akkor ott halat tartottak, akkor a másik évben búzát vetettek.
[00:07:42]Szóval egy tökéletesen a az klímához igazodó mezőgazdaság folyt.
[00:07:48]Ma ez nincs.
[00:07:48]Ma a mezőgazdaságot szinte teljesen eltérítették a klimat eltérítettük a klimatikus viszonyoktól, és össze-vissza termelnek makacsul mindent, minden évben búzát, minden évben kukoricát, ott ahol tehát monokultúra az egész.
[00:08:03]Merény lett, tragédia.
[00:08:05]Na, egyszó mint 100 Magyarországon ez a folyamszabályozás azzal a következménnyel járt, hogy nagyon gyorsan kimennek a vizek.
[00:08:13]A szétterülés felszámolása okán a talajvíz lecsökkent, métereket zuhant lefele, ami azt jelenti, hogy a felszíni növények gyökerei már nem érik el.
[00:08:24]Hát csak a kukoricáról mondom, hogy egy darab kukorica növény akár 10-15 m mélyre is leereszte a gyökereit.
[00:08:31]Tehát ezért olyan jó szárazságtű a kukorica.
[00:08:33]Ez döbbenetes egyébként.
[00:08:36]Na most, hogyha ez alá megy a talajvíz, akkor viszalátás.
[00:08:38]Jó napot kívánok.
[00:08:40]Nincs tovább kukoricatermesztés.
[00:08:41]Tavaly még volt, csak 20 cmvel lejjebb ment a víz, most már nincs.
[00:08:45]Na, tehát ez egy ez egy borzasztó összetett dolog.
[00:08:48]Úgyhogy mindenféleképpen mindenféleképpen meg kéne tartani a vizet.
[00:08:56]Viszonylag magas vízállással, hogy tud a nyomása be tudjon ívódni a talajba.
[00:09:02]Például meg kell építeni a további vízlépcsőket a Dunán.
[00:09:05]Ez egy aranyszabály egyébként, hogyha egy folyón akár csak egy vízlépcsőt csinálnak, akkor utána onnantól kezd az egészet be kell lépcsőzni, mert ahol lépcsőztek, ott megtartják a vizet, alul meg egyszerűen elfogy, elfolyik lefele, és akkor ott kiszárad minden.
[00:09:19]Tehát ez volt egyébként az Assuáig Gattal is a probléma.
[00:09:24]Az Egyiptom mezőgazdaságának a nagy tragédiája volt, de most ne Egyiptomban foglalkozzunk.
[00:09:29]Na, egy szó mint 100 meg kéne építeni a dunai lépcsőket.
[00:09:35]Tiszán is kéne lépcsőket.
[00:09:35]Nagyon jó ötlet volt ez a Tiszató.
[00:09:38]Nagyon jó ötlet a különböző tározók.
[00:09:40]És egyébként azt elmondom, hogy a az általam ismert idők óta, tehát a 80-as évek óta minden magyar kormány beleértve még az egykori a korábbi kommunista kormányokat, akiknek az agrárpolitikája káprázatosan jó volt.
[00:09:56]Ezt ezt szeretném elmondani.
[00:09:58]Tehát még a a 80-as években akkor a csúcson lévő magyar mezőgazdaság is egyébként bajlódott a vízzel már, de onnantól kezdve is minden kormány kitűzte maga elé, hogy na a vízzel kell valamit kezdeni, és soha semelyik szinte semmit nem csinált, csak rontott.
[00:10:18]Na most ez őrült baj.
[00:10:20]Tehát a mostani kormány is, ez a magyar kormány, ez vagy Magyar Péter kormánya rögtön az első kormányülésen vízgazdálkozási témával jelezte, hogy észleli a problémát, de hát állnak, mint bálámszamara, nem csinálnak semmit, nem látom a az ötleteket.
[00:10:36]Márpedig itt átfogó jellegű intézkedések kellenek.
[00:10:40]Nem csak a vízmegtartás.
[00:10:43]Amúgy egyébként jelzem nagy tisztelettel, hogy itt az Európai Unió finanszírozása elsőleges fontosságú.
[00:10:46]Itt az Unió nem sajnálná a pénzt.
[00:10:49]egyébként pont a vízgazdálkodási projekt szintet tetszőlegesen lehet lehívni, és nem pedig ilyen multinacionális cégeket kéne támogatni nekünk ezekből a pénzekből, hanem igenis ö ö mármint ilyen tudod ez a hogy szép duma ez a gazdaságfejlesztés na hát a nagy fenét az izé a picsipacsi támogatások a nagy tőkész cégeknek a az úgynevezett gazdaságfejlesztés.
[00:11:14]Na, a lényeg az, hogy hogy az unió az ész nélkül tolná ide az euromilliárdokat vízgazdálkodási célból, de nincsenek projektjeink.
[00:11:23]Ötletek vannak, projektek nincsenek.
[00:11:26]Tehát nincsenek kidolgozott dolgok, hogy na kérem tisztelettel, akar tisztán ezt a 10 vízlépcsőt akarjuk megcsinálni itt és itt és itt.
[00:11:31]Az egy projekt, arra lehet pénzt adni, de az, hogy kéne vízlépcső, az nem projekt, arra nem adnak pénzt.
[00:11:37]Na, tehát a lényeg az, hogy hogy hogy a a vizet kéne megfogni, de nem csak úgy, hogy öntözni, mert nem biztos, hogy öntözni kell.
[00:11:44]A talajvizet kell fölemelni, és azt talajvizet csak úgy tudod fölemelni, hogyha magas a folyóknak a vízállása.
[00:11:50]A magas vízállást az pedig kizárólag hogy hívják, na folyamszabályozással, tehát vízlépsőkkel tudod megoldani.
[00:12:03]Tehát ez lenne az elsődleges dolog.
[00:12:06]egyébként volt egy cikk.
[00:12:06]Hú, most nem akar nem azt Sarkadi Zsolt volt, hogy nem akarom se földenni, se megbántani.
[00:12:15]Azt hiszem, az indexnél dolgozott ez a kolléga nagyon szép anyagot csinált.
[00:12:19]Egyszer tökéletesen föltérképezte a vízgazdálkodást a honfoglalás óta.
[00:12:23]És meg kell mondjam neked őszintén, hogy én is onnan tudtam meg, hogy korábban a magyar mezőgazdaság, már amennyiben a archaikus időkben azt mezőgazdaságnak lehetett nevezni, ilyen szivacsként működött.
[00:12:38]Tehát amikor nagy volt az eső, akkor szinte ilyen csatornákkal föltöltötték mindenütt a területeket azért, hogy a talajvizet magasan tudják tartani.
[00:12:45]És amikor aszály volt, vagy nem volt satöbbi, satöbbi, akkor ezt leeresztették a maga természetes módján.
[00:12:54]több 10000 kmnyi árok és csatorna volt Magyarországon, amit mind beszántottunk egyébként a rendszerváltást követően.
[00:13:01]Ez egy tragédia volt Magyarország számára.
[00:13:03]Az öntöző csatornák még általában nem is feltétlen öntöző, tehát a ví ví víz elvezető, raktározó csatornáknak a a a beszántása ugye az akkori priv földprivatizáció okán.
[00:13:18]Ö tehát az az egy kifejezett merénet volt, amiből nem tudtunk azóta se kilábalni.
[00:13:24]Ennél fogva a képzeletbeli várható terméshozamokhoz képest Magyarország évente 500 kötőlyel 1000 milliárd Ftos elmaradt haszonról tudzámolni.
[00:13:34]Ennél több is lehet még az idén.
[00:13:37]Ö, tehát elképesztő károkat csináltunk, és borzasztóan lecsökkentennél fogva a mezőgazdaságnak a ö éves GDP-n belüli aránya.
[00:13:47]Tehát tulajdonképpen azt kell mondjam, hogy fölszámoltuk tudatosan, hülyeségből, bunkóságból fölszámoltuk a magyar mezőgazdaságot.
[00:13:56]Közben meg vonyít az összes magyar termelő, akik hát sikítané megtanultak, hogy támogatás, támogatás, támogatás, de arról megfeledkeznek, hogy nem támogat, hanem fejleszteni kéne.
[00:14:06]És hát ebben viszont az Európai Uniós forrásoknak lehet elsődleges szerepe.
[00:14:13]Úgyhogy én azt üdvözlöm egyébként, hogy szétterítették környezetvédelem, vidékfejlesztés, mezőgazdaság, az majdnem mint három különböző tárca.
[00:14:20]Ha ezt össze tudná hangolni a magyar kormány, akkor még még talán lenne is valamire képes, de egyelőre a a a sóműsoron meg a látványpékségen kívül én semmit nem látok.
[00:14:31]Tehát nem látom azokat a projekteket, azokat az elképzeléseket, amiket például ugyanakkor az energetikánál meg meg ott láthatunk.
[00:14:40]Az az egy érdekes történet.
[00:14:41]Igen.
[00:14:41]A mezőgazdaságnál nem.
[00:14:44]Ott a vízgazdálkodás, vízhasználat, klimatikus igazodás, precíziós mezőgazdaság, szárazságtűrőnövények, tehát fajta változtatás vagy fajta politikai fordulatok, ezeknek nyoma nincsen.
[00:14:57]Úgyhogy hát ez lassú dolog, ezt azért hozzáteszem, tehát a biológia az nem egy kapkodó idegbolond, úgyhogy hát sokat lehet rontani rövid idő alatt, de de javítani meg nagyon nehezen lehet rövid idő alatt, úgyhogy én azért türelmes vagyok, csak jobban jobban érezném magamat, hogyha a a szájtátáson meg a jajveszékelésen kívül projekteket is lehetne látni.
[00:15:25]Például a most lehívandó sok ezzer milliárd Fintból, őszintén szólva hát nem igazán látom az erőfeszítéseket, etérem.
[00:15:39]Nyilván még azért adjuk meg a Magyar Péter által vezetett kormánynak a szokásos 100 napot, hiszen utána lehet ugye ezen szabály szerint igazán tartalmi kritikával élni Magyar Péterék irányába.
[00:15:51]Igen, ezt elfogadom.
[00:15:51]De akkor térjünk is át, ha már szóba hoztad az energetikát.
[00:15:57]Magyarország csatlakozott az uniós energiatárolási megállapodáshoz.
[00:15:59]Ez ugye lényegében azt jelentené, hogy Magyarország a többi tagállam részére, aki részese ennek a programnak, szignifikáns módon bővítené az energiatárolási lehetőségeit.
[00:16:11]Hogy értékeled ezt a döntést?
[00:16:13]Eddig miért nem voltunk benne?
[00:16:15]És és most mit eredményezesz, hogy beléptünk?
[00:16:20]Az, hogy eddig miért nem voltunk benne, az egyszerű történet.
[00:16:22]Az energiapolitika tekintetében nem volt eddig se igazi unió.
[00:16:27]Most formálódik az Energiaunió, hogyha lehet ezt a fogalmat használni.
[00:16:33]Egyébként a hallgatóinkat emlékeztetem arra, hogy nagyon sok területen egyébként nincs unió.
[00:16:36]Egészségügyben, humán egészségügyben nincs unió oktatásban nincs unió.
[00:16:40]annak dacára, hogy léteznek különböző uniós programok, például az Erasmus Plus vagy a Horizont, az ugye a kutatás, tehát léteznek bizonyos erőfeszítések, de nincs olyan típusú unió, mint például mondjuk a kereskedelpolitikában, az agrárpolitikában és még sok más tekintetben, pénzügypolitikai összefüggésekben satöbbi.
[00:17:03]Tehát az Unió az nem minden területen Unió, hanem Uniócska, vagy vagy még annyi se néha az energetikában meg volt az Orbán kormány által nagyon sokat használt szlogen, hogy az energiamix az nemzeti hatáskör.
[00:17:20]Na most mi ez az energiamix?
[00:17:20]Ez azt jelenti, hogy minden ország saját maga tudja eldönteni, hogy ő milyen módon termeli az energiát, milyen módon használja föl az energiát, és milyen módon importál energiát, vagy exportál.
[00:17:34]ez kinek kinek a magánügye és igazából itt is a nagyon kevés olyan uniós erőfeszítés volt, ami mondjuk egységesek, vannak a dolgok, amik kikerülhetetlenek.
[00:17:45]Például ugye az Európai Uniónak egy egységes elektromos rendszere, hálózata van, ami ez azért van, mert mert ezt a nagy piacot nem lehet kitenni annak, hogy egyik helyen van áramba, a másik helyen nincs, hanem a különböző időszakos kiesések vagy többletek levezetése véget egy szabályozási együttműködés van, ami azt jelenti, hogy te például amikor otthon fölkapcsolod a villanyt, fogalmad sincs, hogy most akkor éppen Ausztriából importáltam, vagy Ukrajnából importáltam.
[00:18:16]áramot használsz vagy magyart.
[00:18:18]Nem tudod, a rendszer se tudja, mert automatikusan a többletek mennek kifelé, a a a hiányokat pedig pótoljuk kintről.
[00:18:26]Tehát ez egy percenként változó rendszer.
[00:18:32]Tehát ez nem nem így nem még csak naponta se tudod megmondani, hogy hogy utólag már igen, de előre nem fogod tudni megmondani, hogy mennyit fogsz vásárolni, vagy mennyit fogsz eladni.
[00:18:41]Függ attól, hogy mennyit fúj a szél, mennyit süt a nap, hogyan működnek az atomerőműveek.
[00:18:45]Nagyon bonyolult dolog.
[00:18:47]Az elektromos áramnál az a probléma, hogy hogy minden percben egyesúben kell legyen a fogyasztás meg a termelés.
[00:18:52]Pont most ezt nagyon nehéz kiszabályozni, de megcsinálják egyébként a a szakemberek.
[00:18:59]Tehát ez működik.
[00:18:59]És ugyanakkor meg ugye azt már látjuk, hogy nagy fordulat állt be az Európai Unión belül, főképpen a napenergiakapacitások örvendetesen megnőttek.
[00:19:10]Különösen Magyarország szerintem ez ügyben őrületesen szép eredményeket tud fölmutatni.
[00:19:14]Tehát az Orbán kormánynak ez egy fantasztikus dicséretes teljesítménye, hogy hogy megnövelte rettenetes mértékig megnövelte a napelemeknek a számát, meg teljesítményét.
[00:19:28]nagy történ bűne ugyanakkor, hogy elhanyagoltuk a szelet, amire egyébként most kezd visszatérni az új kormány.
[00:19:32]Na, egy szó mint 100 a a lényege az, hogy minden országban elkezdünk nem, mert ugye amikor nem süt a nap, akkor nincs áramtermelés, tehát gyakorlatilag elkezdünk többet és többet törődni a a raktározás lehetőségeivel.
[00:19:52]Most a raktározás az többféleképpen lehetséges.
[00:19:57]Hát az elektromos áramot formailag nem lehet raktározni, csak nagyon rossz hatásfokkal, mondjuk akkumulátorokban, meg meg ilyen helyeken, de de hát azért csak az is számít.
[00:20:05]Na, a lényeg az, hogy hogy a lakásokbnál, a házaknál, az egyes fogyasztóknál a a ki a maga módján elraktározott energia, az összességében uniós szinten egy globális, egy hatalmas nagy bődületes tárolókapacitássá tud összeállni.
[00:20:22]Mi?
[00:20:25]Ugyanúgy, mint ahogy a sok kis napelem egy hatalmas nagy termelési potenciál, ugyanúgy az otthoni tárolások meg hatalmas nagy ö raktárkapacitást jelentenek.
[00:20:33]Meg hát ezen felül nem csak akkumulátorokban lehet, hanem hát ugye a már említett például a a a folyók is tudnak működni egyébként energiatárolóként, akkor léteznek ezek a úgy gravitációs erőművek, léteznek egyébként az úgynevezett zöld hidrogénpjektek, ami azt jelenti, hogy a csúcsidőkben termelt elektromos árammal hidrogént állítunk elő, és az inséges időkben azt visszaégetjük.
[00:21:00]Hát nem égetjük, mert a hidrogéncellák, üzemanyagcellák nem feltétlenül égetést jelentenek, de minden és ne menjünk be a technikai részekbe.
[00:21:08]A a folyékony hidrogénből, zöld hidrogénből vissza tudunk nyerni rengeteg energiát.
[00:21:12]Ezeknek persze mindnek van vesztesége, hatásfoka satöbbi, satöbbi, de összességét tekintve nagyjából egyébként ez kezd kiegyenlítődni.
[00:21:22]Most mondok neked egy érdekességet, vagy a hallgatóknak is talán.
[00:21:25]Mi azt hisszük, hogy a atomenergia az egy nagyon nagyon nagyon hatékony történet.
[00:21:30]Hát az atomerőművek hatásfoka most csak matematikailag nézve az nagyjából azonos a szélerőmű szélerőműveeknek a hatásfokával.
[00:21:42]Döbbenet, de így van.
[00:21:42]És és ezek a dolgok azért egy más megvilágításba ma már kimondható, hogy körülbelül körülbelül majdnem minden energiatermelési mód az úgy úgy úgy a 30 kötőjel 60%-os hatásfokú zónában van.
[00:22:02]Tehát ez a 20-ról már nagyon elmozdultunk a napelemeknél is.
[00:22:07]Tehát ez kezd ez így kiegyenlítődni.
[00:22:10]És most tulajdonképpen erre kell rálépni Európai Unió tekintetében, hogy a az itt megtermelt energia, mert ugye Európa az nettó importőr, az itt megtermelhető maximálisan megterhető termelhető energi maximálisan el tudjuk raktározni.
[00:22:24]Nota bene, és ezt megint mondom a hallgatóknak, mert mert ezeket nem hozta a magyar sajtó sose.
[00:22:30]Amikor az Európai Unió kötögeti ezeket a hatalmas nagy kereskedelmi megállapodásokat Afrikával, Indiával, Kanadával, hát az USA nem, de az egy külön mese, de délkelet-ázsiai országokkal, netán Kínával satöbbi, mindegyiknek egy prioritásos első rangú eleme a zöld hidrogénnak a kérdése.
[00:22:54]Tehát az uniónak a kereskedelpolitikája is eleve számol a lehetséges zöld hidrogéntal.
[00:23:00]Mi több, itt a saját házunk táján, tehát Európán belül is főképpen a a zöld hidrogén termelés mutatkozik egy nagyon perszpektivikus energiatárolásnak.
[00:23:11]Na, márpedig ezt nem lehet országonként csinálni, ezt csak országokkal való együttműködésben.
[00:23:15]Tehát itt, amiről te utaltál kérdésedben, az lényegében azt jelenti, hogy elindult, hogy végre az Európai Unión belül ne csak energiaszolidaritás legyen, tehát ahol hiányban, ott kipótoljuk, hanem egyben energiaunió is legyen, azaz közös gondolkodás legyen úgy a termelés, mint a raktározás szintjén.
[00:23:36]Ezt én maximálisan üdvözlöm.
[00:23:37]Ez egy ez nem csak energetikai, ez egy stratégiai védelempolitikai kérdés is.
[00:23:44]Úgyhogy ez ennek tulajdonképpen a lényege.
[00:23:46]És itt itt itt jár egy piros pont egyébként Kapitány Istvánnak.
[00:23:50]Ö majd adok én neki feketét is, de egyelőre most még egy piros jár neki.
[00:23:57]Nevezetesen azért, mert nagyon jó lendülettel állt bele ebbe az egész energetikai, európai együttműködési láncolatba.
[00:24:04]minden elemében az áram a a minden elemében a ami mostanában terítéken van.
[00:24:11]Úgyhogy ez dics a a a hogyan ha a víznél is ugyanilyen lendülettel lépett volna a kormány, akkor a víznél is adtam volna egy piros pontot, de ott inkább egy feketét, mert a ott ott ott ott ott megy a szerencsétlenkedés a víznél.
[00:24:26]Ott ott ott nagyon nagyon-nagyon komoly aggodalma vannak.
[00:24:33]Folytassuk és zárjuk is egyben a Shinal, illetve a Temuval.
[00:24:36]Ugye ezen két vállalat elsősorban hát kizárólag Kínában vagy kínai vállalatokról beszélünk és az Európai Unió döntött és bizonyos ügycsoportokba vagy vagy termékekre speciális vámot vetett ki, ami 3 euró is lehet 3 euróig terjedően.
[00:24:54]Hogyan láttad ezt a kérdést?
[00:24:56]Érdeke-e ehhez az Európai Uniónak, és érdeke ez mondjuk azoknak az állampolgároknak, vagy polgároknak, az uniós polgároknak, a nemzetek állampolgárainak, akik mondjuk Sinnról vagy Temorról rendeltek, mert olcsóbb, mint a mint a nyugati termékek.
[00:25:13]Kérlek szépen, ez egy klasszikus védelmi dolog, tehát az európai manufaakturális, tehát apró cikkgyártási ágazat az az leragyott itt a az említett két ilyen postaszolgál vagy tervelésű vagy platform vagy internetes kereskedelmi platform előtt.
[00:25:34]Ö soká gaboga van ennek egyébként.
[00:25:37]Mondok egy olyat, amiről megint azt mondom, hogy lehet, hogy újat tudunk mondani hallgatóknak.
[00:25:43]Van egy olyan dolog, amit a mai napig kurcolunk a hátunkon, de több évtized óta ez létezik, hogy az unión belül a fejlődő országok megsegítése gyaránt egy korábban pár évtizeddel ezelőtt, 50 évvel ezelőtt még még bent se voltunk mi az unióban, amikor már megvolt ez a gesztus, hogy a fejlőd országok számára az ilyen apró cikkeket, az ilyen kisebb méretű küldeményeket, ezeket Az uniós posta posták ezek a gerinchálózaton át ingyen szállítják.
[00:26:17]Ez egy ez egy gesztus volt.
[00:26:20]Ennél fogva ezek az országok ugye hát ott nem nincsenek nagy cégek és akkor a kis cégek így tudtak így exportálgatni mit tudom én 10 rövid nadrágot, 27 zoknica, ilyen ilyen egészen piciben indult ez az egész történet.
[00:26:35]Na most ez megmaradt annak dacára, hogy Kína már sok szempontból technológia lelépte akár Európát is.
[00:26:45]És Kína, Kína esetében van egy furcsaság, mert ez egy két élő fegyver.
[00:26:51]Ők maguk egyébként ha úgyba adódik, akkor nagyon verik a mellüket, hogy ők igenis piacgazdaság.
[00:26:55]Márpedig a kommunista párt állami gazdasági irányítási műveletei miatt ezt nagyon nehezen fogadják el egyébként főképpen a nyugati kapitalista országok, de hol elfogadják, hol nem fogadják el, hol visszautasítják, hol alkalmazkodnak hozzá különböző egyezményeknél.
[00:27:15]Ugyanakkor ami előnyös Kínának, mint például az a csomagküldési lehetőség, erre meg ugye az van, hogy hogy hogy akkor eljátsszák a fejlődő országot, hogy nekik ez jár.
[00:27:25]Ennél fogva egy csomó előnyt biztosítanak.
[00:27:28]Hát ma már azért annyira nem fontos ez, mert mert mert nagyon sok magánfuvarozó vállalat is beszállt ezek a futárcégek.
[00:27:35]De hát azért nagyon sok mé mnyiséget azért a posták forgalmaznak.
[00:27:42]Ezt a magyar postáról is tudjuk, hogy hogy létezik egy ilyen gyakorlatuk.
[00:27:47]És ennél fog elégg olcsók is össze, amik mindenütt a állami posták a legolcsóbbak ebben a csomagküldésben.
[00:27:53]Na, egy szó mint 100 oldódott ez a történet, de eleve a kínaiak van egy rohadt nagy előnyük a a szállítmányozás tekintetében.
[00:28:00]Ez egy fantasztikus és ezt nagy keményen kihasználják.
[00:28:05]Ezt az előnyt azért vissza kéne venni valamennyire.
[00:28:08]És ez a Vám például erről szól, hogy egy kicsit rákompenzáljunk erre a dologra.
[00:28:13]Egyszerűbb lenne megszüntetni egyébként ezt az ingyen fuvarozós dí, de valamilyen oknál fogva ez ez ez benne ragadt a nemzetközi logikában.
[00:28:21]A másik pedig az, hogy nem lehet tudni a ezeknek a internetes kereskedelmi platformoknak a a a pontos politikái.
[00:28:32]Tehát itt az állami támogatástól kezdve a dömpingárakon át itt nagyon sok gyanú fölmerül.
[00:28:37]És ugye mintogy több millió termelőről van szó, akik ezekben a platformok mögött állnak.
[00:28:46]Innen Európából néz marha nehéz ezeket lecsekkolni, hogy most akkor ki kinek milyen állami tám nem állami támogatás adókedvezményektől mit tudom én milyen lehetőségeik vannak meg vannak ezek a vámszabadterületek, kereskedelmi övezetek.
[00:29:02]Tehát Kínában nagyon-nagyon színes ez a történet, ahogy tudják támogatni a különböző manufaktúrákat.
[00:29:10]És és hát ezek meg ugye főképpen a mérethatékonyság okán ontják, tehát hogy a zokni, akkor az 10 millió zokniná kezdődik, ugye szemben azzal, hogyha van neked Németországban egy zoknigyárad, azt gyártasz, mint naponta 50 zoknit.
[00:29:23]Tehát egyszerűen nem nem lehet bírni ilyen értelem a versenyt.
[00:29:26]Tehát én azt gondolom, hogy hogy a a kínai kereskedőknek nyújtott támogatások kompenzálása véget igenis indokolt egyféle szerényebb léptékű adót bevezetni.
[00:29:40]Ettől valóban drágábbak lesznek a kínai cuccok, de még így is teljesen megfizethetők és olcsók lesznek.
[00:29:46]Kevésbé fogják nyomni a a az európai termelőket, de hát azért ne legyünk naivak.
[00:29:54]Ettől még nem lesznek versenyképesek az európai kis és középvállalkozók.
[00:30:00]Én egyébként a magam személyes választása én nagyon ügyelek arra, hogy ha csak egy mód van rá, európai vagy európai gyökerű termékeket vásároljak.
[00:30:11]Tehát én sem kínai, sem amerikai márkákat nem vásárolok semmilyen szinten.
[00:30:18]De hát nem tudom kikerülni, mert rengeteg európai cég Kínába gyártatja eleve a dolgait.
[00:30:21]Úgyhogy itt is nehéz azért honfiúnak lenni, de ettől függetlenül ez ez ez mindenkinél lehet egyféle politika.
[00:30:32]Például az élelmiszerboltokban, hogyha nekem adódik, hogy mondjuk magyar vagy akár európai, tehát német élelmiszer közű választok, akkor szinte biztos, hogy a magyart fogom választani.
[00:30:44]Ha iparcikről van szó, akkor biztos, hogy az európait fogom választani, és így tovább, és így tovább.
[00:30:50]Ez ez ez egy kulturális döntés kérdése.
[00:30:53]Én javaslom a hallgatóknak, hogy ki azért erre legyen figyelemmel.
[00:30:58]Lehet, hogy 10 Fttal olcsóbb a mit tudom én, a kínai vagy az amerikai cucc.
[00:31:00]De de de mégis jobb érzés az, hogyha a saját lehetőségeinket erősítjük, és nem pedig a külföldieket.
[00:31:10]Úgyhogy én például ezeket az amerikai üdítőket egytől egyig kiűztem a háztartásomból.
[00:31:17]Most nem akarom őket megnevezni, de majdnem mindegyik üdítő, szénsavas üdítő, majdnem mind amerikai.
[00:31:20]Úgyhogy Ja.
[00:31:22]Szóval ez van.
[00:31:25]Én üdvözlöm ezeket a lépéseket.
[00:31:28]Hozzáteszem, hogy azt még jobban üdvözölném, hogyha ez így lépésről lépésre még még még tudnánk erősíteni.
[00:31:35]Gyakorlatilag ez ez lehetetlen, hogy hogy tényleg szó szerint ránézel egy termékre, amit vásárolsz, mondjuk a te meg és nem érted, hogy hogyan lehet azt 1000 Ft-ból nem előállítani, egyáltalán idáig elhozni.
[00:31:50]Hát az idáig elhozást, azt én ugye már részét magyaráztam, de de de hát még a csomagolás néha drágább, mint mint mint mint mint az a pénz, amit te fizetsz.
[00:31:59]Szóval tulajdonképpen nem lehet kitenni azért az európai gyártókat annak, hogy hogy egy ilyen oldas konkurenciával, és ráadásul mi a saját adópénzünkből még támogatjuk is ezeket.
[00:32:10]Hát ezt kompenzálni érdemes.
[00:32:12]Úgyhogy itt csak erről van szó.
[00:32:14]Egyelőre nincs még ennek igazi védelmi funkciója, tehát ettől még nem lesz olcsóbb az európai termelés sajnos, de hát ezzel együtt törekedjünk.
[00:32:26]Zárásképpen talán csak annyit, hogy make Europe create again.
[00:32:28]Tibor, nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtad a hívásunkat.
[00:32:32]Én is köszönöm, és mindenkinek az a jó hírem, hogy állít szerdától 10 fokka csökkenni fog az átlaghőmérséklet, úgyhogy hajrá, csak 27 lesz.
[00:32:39]Adja az Úr, hogy így legyen.
[00:32:42]Nagyon szépen köszönjük a figyelmet mindenkinek.
[00:32:44]Kellemes vasárnapot, jó pihenést kívánunk, illetve vigyázzanak, kéremak sokat, illetve hogyha nagyon meleg van, akkor ne menjenek ki az utcára, inkább maradjanak otthon.
[00:32:52]Covid után ismételten el lehet ezt mondani.
[00:32:55]Még egyszer köszönjük szépen a figyelmet, viszont hallásra.