Ultrahang Plusz 43:58

Polgárháborús érzet: Meddig gyűlöljük még egymást? - Király Roland, Vukics Ferenc

generációs konfliktustársadalmi megbékélésközösségi médiavita
Polgárháborús érzet: Meddig gyűlöljük még egymást? - Király Roland, Vukics Ferenc
tl;dr
  • Király Roland szerint a 40–60-as korosztály részben „bukott”, de a fiatalok elutasítása az előző kormánnyal szemben érthető, és sürgeti a kölcsönös tiszteleten alapuló társadalmi kiegyezést.
  • Vukics Ferenc a liberális demokráciát a fizikai valóságot tagadó irányzatnak tartja, amely irreális ígéretekkel (pl. fenntarthatatlan zöldátállás, munka nélküli jólét) áltatja a fiatalokat.
  • A közösségi média egyszerre lehet a manipuláció eszköze (brit példa) és a valós kapcsolatokon alapuló párbeszéd színtere – Király Roland szerint az emberek ki vannak éhezve a kulturált vitára.

    „A vesztes csata megvívása azt jelenti, hogy vagyunk, mert csak egy létező nép tud csatát vívni, és akár azt el is veszíteni.” – Vukics Ferenc

  • Vukics szerint a radikalizálódás ellenszere a mindenkivel folytatott párbeszéd, ahol nem a nézet, hanem annak párbeszédképessége a döntő.
  • Király Roland bevezette a „szabad elvonulás jogát” a vitákban, és vitatott javaslatként felvetette: ha a Z generáció nem nyitott, hagyni kell őket a saját útjukon.
  • Mindhárman a Magyarok Országos Gyűlését (MOGA) tartják a generációk közötti párbeszéd és a közösségszervezés kiemelt terepének.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés kontextusa és résztvevői

A beszélgetés az Ultrahang Plus és a Magyarok Országos Gyűlése közös műsorában készült. A műsorvezető Nagy Bató Jonatán vendégei Király Roland vállalkozó (malom- és pékipar) és Vukics Ferenc, a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány alapítója. A téma a generációk közötti kommunikáció, a 2026-os országgyűlési választások következményei, valamint a társadalmi megosztottság kérdése. A beszélgetés a július 3–5. között megrendezendő Magyarok Országos Gyűlése (MOGA) apropóján is folyt, ahol mindhárman előadást tartanak.

A műsorvezető emlékeztetett: egy korábbi, januári beszélgetésükben a generációk közötti kapcsolatról beszéltek, majd az április 12-i választások megmutatták, hogy Magyarország demográfiai értelemben kettészakadt – a 40 év alattiak és a 40 év felettiek teljesen más eredményt hoztak.


A választások utáni megosztottság és a generációs szakadék

Király Roland: a fiatalok elégedetlensége érthető

Király Roland (aki 49 éves, három 18 és 20 év körüli gyermek édesapja) saját generációját – a 40-es, 50-es, 60-as korosztályt – részben „bukottaknak” nevezte, akik munkakultúrájukban, politikai gondolkodásukban és közéleti hozzáállásukban jelentősen eltérnek a fiatalabbaktól. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a „bukottaknak” is lehetnek olyan gondolatai, amelyek elgondolkodtatóak.

Véleménye szerint a fiatalok nagy részének elutasítása az előző kormánnyal szemben bizonyos mértékig érthető, és ezt a 40 felettieknek is be kell látniuk – még akkor is, ha ők adták a Fidesz–KDNP fő szavazóbázisát. Kiemelte a korrupciót mint mindenkit bántó jelenséget, és megjegyezte, hogy a Fideszben „nagyon sok értékes ember volt”, amit szerinte az is mutat, hogy a TISZA első öt jelöltje is „komoly, kőkemény fideszes vonalon szocializálódott”.

„A fiatalok nagy része az előző kormányt már nem szerette volna, azért ezt valamilyen szinten meg lehet érteni.” – Király Roland *

A választási kampány és a káprázatok

Király Roland szerint a választási kampányban mindkét oldalról „káprázatokat” mutattak a választóknak: a fiataloknak, a vállalkozóknak egyaránt. Az egyik oldal azt ígérte, minden rossz lesz, ha nem ők győznek, a másik azt, hogy minden jó lesz, ha ők nyernek. Most, a választások után a kommunikációban azt tapasztalja, hogy a győztes „mindent vitt”, és bár sok folyamat még zajlik, őt az foglalkoztatja, hogy „meddig toljuk még” ezt a „polgárháborús feelinget”.

„Lement a nagy meccs, a győztes mindent vitt, ennek van egy nagy felelőssége. […] Nekem itt van a problémám, hogy meddig lesz ez a […] polgárháborús feeling? Ezt meddig toljuk még?” – Király Roland *


A kiegyezés és a kölcsönös tisztelet hiánya

„Mikor egyezünk ki?”

Király Roland sürgette a társadalmi kiegyezést. Szerinte a választások lezárultával el kellene kezdeni megadni egymásnak a tiszteletet: tisztelni a saját munkánkat, a másik munkáját, a fiatalok tehetségét, és viszont. Emlékeztetett rá, hogy a 40–50-es generáció is felépített valamit, hagyott valamit a fiatalokra, és nem csak az uniós támogatásoknak köszönhetően, hanem a magyar emberek – munkavállalók, vállalkozók, óvónők, katonatisztek – kemény munkájával. Úgy látja, a választók most egy új formációra szavaztak, de az idősebbek is sokfelé adták le voksukat. A kérdése: „Mikor lesz az, amikor a munkával, az innovációval, a tisztelettel és a megbecsüléssel elkezd uralkodni ebben a népben?”

„Mikor lesz az, amikor azt mondjuk, hogy jó, elkezdjük megadni egymásnak a tiszteletet, elkezdjük tisztelni a saját munkánkat, a más munkáját, a fiatalok munkáját, tehetségét, és esetleg a fiatalok a mi tehetségünket és munkánkat?” – Király Roland *


Közösségszervezés mint a pártpolitika ellenszere

A pártokon túli összefogás szükségessége

Király Roland felvetette: a pártpolitikai érdekcsoportok túlburjánzására a legjobb ellenszer a közösségszervezés – ezt Litkei Máté és Vukics Ferenc egy korábbi műsorban fejtették ki. Szerinte nem spórolható meg, hogy az emberek közösségeket kezdjenek szervezni. Feltette a kérdést: miért nincs Magyarországon kisgazdapárt, vállalkozók pártja, önálló kereszténydemokrata néppárt, miért nincs 6–8 párt, vagy miért nincs kétkamarás parlament? Úgy véli, mindig valakitől (Moszkvától, Berlintől, Washingtontól, Brüsszeltől) várjuk, hogy megmondja, milyen értékeket képviseljünk, pedig a generációk között is fel kell mutatni és el kell ismerni ezeket az értékeket.

„A közösség a legjobb ellenszere az érdekcsoportok túlburjánzásának.” – Király Roland hivatkozása egy korábbi beszélgetésre *


Vukics Ferenc: a liberális demokrácia és a fizikai valóság tagadása

Egy „fizikai törvényeket sértő” világkép

Vukics Ferenc egy erős keretbe helyezte a generációs problémát: Európában van egy politikai irányzat, a liberális demokrácia, amely „a fizikai valóságot is teljes egészében elutasítja”. Ennek része a zöldítés, az LMBTQ+ tematika, és egy sor olyan lózung, amely szerinte fizikai törvényeket sért. Példaként hozta az energiasűrűség kérdését: 1 kg akkumulátor energiasűrűsége összehasonlíthatatlanul kisebb, mint 1 kg kőolajé – a benziné 60-szor nagyobb. Szerinte képtelenség a kizárólag elektromos meghajtású hajózás, mert a tengeri áramlatok elsodornák a hajókat, és a világon nincs annyi réz és ezüst, hogy ezeket a berendezéseket fel lehessen építeni.

„Mi olyan világot akarunk fölépíteni, amibe egyszerűen nem vesszük észre, hogy a csupán elektromos berendezésekkel hajtott hajó az nem mehet ki a tengerre, mert az áramlat is simán el fogja sodorni.” – Vukics Ferenc *

A szén-dioxid szerepének félreértése

Véleménye szerint a szén-dioxid klímaváltozásban játszott szerepe olyan csekély, hogy azt fizikailag rendesen el sem lehet magyarázni. Ráadásul a szén-dioxid és a hűtőhatású kén-dioxid együtt érkezik, tehát a klímapolitika alapjai is megkérdőjelezhetők. Szerinte a politika és a mainstream média elhitette az emberekkel, hogy fel lehet építeni egy világot a fizikai alapok nélkül.

Egy megújult szocializmus ígérete

Vukics szerint a liberális demokrácia egy új típusú szocializmus lehetőségét ígéri: napi 4 órás munkát, pénteken kötelező szabadnap nélkül, óriási luxemburgi béreket, kiváló egészségügyet – függetlenül az életmódtól –, nagy nyugdíjakat, és mindezt gyermekvállalás nélkül. Ezt a Karácsony Sándor által a 30-as évek végén megfogalmazott gondolattal kötötte össze: a magyarországi értelmiség „nem igazi vezető”, mert csak az államra akarja „rátestálni a saját sorsát”.


A média és a social média szerepe – befolyásolás és a párbeszéd lehetősége

Gelencsér András gondolatai: háttal a valóságnak

A műsorvezető és Vukics is hivatkozott Dr. Gelencsér András azon megállapítására, hogy a média felnevelt egy nemzedéket, amely háttal áll a valóságnak, és elhitte, hogy a fizikai valóság nem számít. Vukics ehhez tette hozzá: egy olyan nemzedék nőtt fel, amely nincs tisztában azzal, mennyi munkát kell bizonyos célok elérésébe fektetni, míg az idősebb generáció ezt a kemény fizikai és szellemi munkát megtanulta. Szerinte ezt a tudást és tapasztalást „akarják elvenni” a következő nemzedéktől, és úgy gondolják, elég lesz a médiafelületeken keresztül kezelni a folyamatokat.

„Felneveltünk egy nemzedéket, a média felnevelt egy nemzedéket, aki elhitette azt, hogy a fizikai valóság nem számít. És az se számít amúgy különben, hogy mennyit kell dolgozni bizonyos céloknak az elérése érdekében.” – Vukics Ferenc *

A közösségi média ellentmondásai

Vukics szerint bár ő és Király Roland is jelen vannak a Facebookon, és sokan elérik őket, azt tapasztalják, hogy ezek a struktúrák „nem a mi céljainkat” támogatják döntő részben. Ha túl keményen fogalmaznak, „le vannak csavarva, le vannak tekerve, le vannak állítva”. Ennek kapcsán a műsorvezető felidézte Kövér László egy beszédét, amelyben azt mondta: az internetet „sokkal nehezebb jóra használni, mint rosszra”. Emellett beszámolt arról, hogy az Ultrahang is tapasztalta a jobboldali médiumok „lecsavarását” a választási kampányban: a kampány után három-négyszeres eléréseket produkáltak minden csatornán.

Brit példa a véleménybefolyásolásra

Vukics egy friss adatot is idézett: Nagy-Britanniában olyan szerveződések működnek, amelyek célzottan irányítják a közbeszédet. Olyan ügynökök vannak, akik a közösségi médiában jelennek meg, és a nemrégiben történt késelések után kiderült, hogy ezek az ügynökök részt vesznek a gyászoló családtagok felkészítésében, hogy „a legsötétebb 50-es évek lenyomataként” betanított, kötelező érvényű szövegeket mondjanak el a sokszínűség és a migráció elfogadásáról – ha nem teszik, gyűlöletkeltéssel vádolják őket.


Király Roland: a social média „jóra használása” és a személyes kapcsolódás

Nem mindegy, hogy valaki celeb vagy valóságalapú véleményformáló

Király Roland vitába szállt a social média egyöntetűen negatív megítélésével. Szerinte különbséget kell tenni a között, aki pusztán a médiából ismert (celeb, influencer), és a között, aki a valóságban is ismert – ahogy őt a honvédségből, a malomiparból, a pékiparból, a kovászos kenyérből, a rendezvényekről ismerik, és onnan találják meg a Facebookon. Számára sértés lenne celebnek nevezni, mert ő a valóságban nyújtott élményt az embereknek. Hangsúlyozta: soha egy fillért nem költött Facebook-hirdetésre, és mégis nagy elérései vannak.

„Nagyon nagy sértés lenne valaki celebnek hívna vagy influencernek, mert nem vagyok az, úgy érzem. Tehát nem mindegy, hogy valakit a valóságból ismernek az emberek.” – Király Roland *

A „gesztusok népe” és a kulturált vita hiánya

Király Roland szerint a magyar emberek ki vannak éhezve egy igazi, kulturált diskurzusra – nem beletörődésre, hanem olyan vitára, ahol érveket ütköztetnek személyeskedés nélkül. Saját tapasztalata az, hogy ha normálisan válaszol egy nem tetsző, de kulturáltan megfogalmazott kritikára, szinte mindig korrekt végeredmény születik. Ezt nevezte „gesztusok népének”. Úgy véli, Kassai Lajos példát mutat azzal, hogy egymástól nagyon különböző embereket (például Puzsér Róberttel) is leültet beszélgetni, és ilyenkor a közös térben látják az emberek, mennyi munka és szeretet van a másik mögött.

„Ott lehet öldöklő vita, de nagyon kulturáltan, egy igazi szellemi játék legyen, egy igazi szellemi dolog, de mindenképpen a cél az maradjon, oké, de hogy lesz jobb innen?” – Király Roland *


A párbeszéd és a „vesztes csata” megvívása

A párbeszéd mint a radikalizálódás ellenszere

A műsorvezető egy két világháború közötti filozófus gondolatát idézte: amikor az európai kultúrák egyre homogénebbé válnak, és a fiatalság erősebb közösséget alkot, mint a nemzethez tartozás, akkor a szélsőséges ideológiák rapid módon terjedhetnek. Arra kérdezett rá, lehet-e ez ellen védekezni, vagy egy olyan spirálba kerültünk, amely 15-20 éven belül a nyugati civilizáció összeomlásához vezet.

Vukics Ferenc válasza szerint a Magyarok Országos Gyűlése 2009 óta adja a választ: „mindenkit el kell hívni, mindenkivel beszélni kell”. Ott senkit nem tiltanak ki azért, mert más a véleménye (még akkor sem, ha a földet laposnak gondolja vagy a Szíriuszról érkezőkben hisz). A különböző nézetekkel az a legnagyobb baj, hogy alkalmasak-e a párbeszédre. Ha különböző csoportok párbeszédet folytatnak, sokkal kisebb az esélye annak, hogy valamelyik csoport sarokba szorítva érzi magát, megszakít minden kapcsolatot, és azt mondja: „jöjjön az özönvíz”.

„A különböző típusú nézeteknek a legnagyobb baj nem a nézet, hanem az, hogy párbeszédre alkalmas vagy se.” – Vukics Ferenc *

A feltétlen szeretet szükségessége

Vukics szerint az embereket szeretni kell ahhoz, hogy valaki foglalkozni akarjon velük – bár ő maga is időnként elvonul a hegyek közé, hogy elviselje a „nagyon problémás embereket” is. Hangsúlyozta: az elvadult embereket észérvekkel soha nem lehet megváltoztatni, csakis az érzelmek mentén – egy „bajomi feltétel nélküli szeretetrendszerben”. Ez a mindennapi családi életről és a gondoskodásról is szól, és a „nem bukottak” is bármikor „bukottakká” válhatnak egy családi tragédia révén.

A „vesztes csata” értelme – Mohács 500

Vukics a közelgő Mohács 500. évforduló kapcsán fejtette ki a „vesztes csata” fogalmát. Szerinte a mohácsi csatában részt vevők tudták, hogy meg fognak halni – az Oszmán Birodalom erőforrásai évről évre nőttek, a magyar és cseh királyságé adottak voltak. Mégis kiálltak, mert a vesztes csata megvívása azt jelenti: „vagyunk”. Csak egy létező nép tud csatát vívni, akár el is veszíteni. Hasonlóan a Rákóczi-szabadságharchoz, amely mezei csatákban nem győzedelmeskedett, mégis nyolc évig elhúzódott.

Ennek analógiájára Vukics szerint „nekünk minden alkalommal meg kell vívnunk” a vesztes csatákat – akár minden nap újra és újra elveszíteni azokat –, hogy megmutassuk: „mi itt vagyunk”. Akkor is tanítani fogják a gyerekeket a magyar népmesére, táncra, zenére, barantára, munkakultúrára, közösségi együttlétre és a feltétlen szeretetre, ha körülöttük mindenki azt állítja, hogy ez vesztes csata.

„A vesztes csata megvívása azt jelenti, hogy vagyunk, mert csak egy létező nép tud csatát vívni, és akár azt el is veszíteni.” – Vukics Ferenc *

A győzelem a végén maga az élet – fogalmazott –, és „mi itt vagyunk, továbbra is így gondolkodunk, ezen a nyelven beszélünk”, és hősként tekintünk azokra, akik előttünk ezeket a vesztes csatákat megvívták.


A „szabad elvonulás joga” és a Z generáció kihívása

Új játékszabályok a vitákban

Király Roland bevezette a „szabad elvonulás jogának” fogalmát. Szerinte egy vita során mindenkinek joga van kulturáltan felállni és azt mondani, hogy „erre nekem ennyi időm volt” – és ezt a jogot a másik félnek is biztosítani kell. Sok közéleti vita azért fajul el, mert a résztvevők már rosszul érzik magukat, de nincs meg ez a kilépési lehetőség. Szerinte a szabad elvonulás joga „sokszor készíti elő a következő békét”.

A Z generáció „magára hagyása” – egy megosztó javaslat

A beszélgetés egyik legvitatottabb pontjaként Király Roland kifejtette: szeretné a Z generációval való kiegyezést, de fenntartja a jogot arra, hogy ha nincs nyitottság a részükről, akkor „hagyjuk magukra őket”. Ezt nem elhagyásként vagy a „mama hotel/papa bank” szerep durva megszüntetéseként értette, hanem úgy, hogy ha a fiatal nem akar az ő vállalkozásában dolgozni, nem fogadja el az értékrendjét, nem hallgat a tanácsaira (például egyetemi szakválasztásban), akkor ne erőltesse tovább. A segítség továbbra is nyitva áll – ha egészségügyi probléma vagy éhezés fenyeget, az ajtó mindig nyitva lesz –, de a folyamatos, el nem fogadott ráhatást abba kellene hagyni.

„Ha nem tudod elfogadni, hogy én ezt a vállalkozást neked szeretném adni, hogy én szeretnélek bevonni az életünkbe, a közös munkába, hogy én szerintem érdemes lenne az egyetemnek ezt a szakát megvizsgálnod […] ha nem tudod elfogadni a véleményemet, jó, rendben, akkor én most szeretnélek békén hagyni téged, magadra hagyni.” – Király Roland *

Király Roland hangsúlyozta: ez a hozzáállás nem a segítség megvonása, hanem annak belátása, hogy „nem lehet erőltetni”. Szerinte a Z generáció egy „nagyon vékony jégre vitte önmagát”, és ezt részben a szülői generáció is elősegítette. A MOGA-n szeretné megkérdezni a Z generációs fiatalokat, ők mit gondolnak erről az „őrült ötletről”.


A Magyarok Országos Gyűlése mint a párbeszéd terepe

A beszélgetés végén a résztvevők megerősítették, hogy a július 3–5. között megrendezendő Magyarok Országos Gyűlése (MOGA) kiváló alkalom lesz a generációk közötti párbeszéd folytatására. Király Roland kifejezetten tervezi, hogy Z generációs fiatalokat hív meg és lát vendégül egy üdítőre, egy jó szendvicsre, hogy kötetlenül beszélgessenek velük. Vukics Ferenc a rendezvény alapfilozófiáját hangsúlyozta: senkit nem tiltanak ki, mindenkit meghívnak – a párbeszéd a legjobb ellenszer a radikalizálódás ellen.


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „transzformeres nyelvezettel” (Király Roland első megszólalása): Az ASR által „transzformeres”-ként rögzített szó jelentése bizonytalan. A kontextus („vannak a bukottak, és vannak a még nem bukottak”) alapján valószínűleg valamilyen átalakulásra vagy átmenetre utaló kifejezés, de a pontos alak nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „Nel Farajs” (Király Roland, a kulturált vita kapcsán): Az elhangzott kifejezés jelentése és pontos alakja nem azonosítható. A kontextus alapján egy pozitív, élvezetes, esetleg „ínyenc” jellegű vitára utalhat.
  • „Kadit” (Király Roland, a taníttatásáról szólva): Nagy valószínűséggel „kadét”, azaz katonai középiskolás növendék, de az ASR torzította.
  • „Mogyra” (többször is): A Magyarok Országos Gyűlése (MOGA) rövidített, becézett alakja, a szövegkörnyezetből egyértelmű, de az ASR következetlenül írta.
  • „Kívás” (Vukics Ferenc köszönése után): Valószínűleg „Így van” helytelen felismerése.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:01]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm [zene] az Utrang Plus minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:04]Én Nagy Bató Jonatán vagyok és folytatódik [zene] a Magyarországos Gyűlése, valamint az Ultrahang közös műsora.

[00:00:11]Mielőtt belevágunk, ne felejtsük el, hogy július 3a és 5e között megrendezésre kerül a Magyarok országos gyűlése.

[00:00:16]Mi ott leszünk, és ezzel a gárdával, aki most itt a stúdióban előadást is fogunk tartani.

[00:00:20]Vendégeim itt a stúdióban Király Roland vállalkozó Molnár Pék.

[00:00:26]Szervusz Roli, köszönöm, hogy itt vagy.

[00:00:28]Üdvözlök mindenkit.

[00:00:30]Illetve Vokics Ferenc a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány alapítója.

[00:00:33]Szervusz felé neked is köszönöm it vagy.

[00:00:35]Kívás.

[00:00:36]És hát az első beszélgetésünk, amit még január végén rögzítettünk, ennek a beszélgetésnek az volt a témája, hogy milyen a generációk közötti kommunikáció és kapcsolat.

[00:00:46]A választársokon április 12-én kiderült, hogy szétszakadt Magyarország, és elsősorban demográfai értelemben, a fiatalabbak és az idősebbekre 40 év alatt, 40 év felett teljesen más eredmény született.

[00:00:58]Ti milyen következtetéseket vontatok le az elmúlt pár hónap fejleményeiről, illetve hogyan látjátok a generációk közötti párbeszédet azok után, hogy ennyire másképpen látjuk a világot is, mintogyha két különböző valóság létezne egy országban?

[00:01:16]egy földrajzi területen.

[00:01:16]Roli, te kezdesz.

[00:01:20]Hát [torokköszörülés] ugye az előző videóban is kicsit coming outoltam is, hiszen 20, 18 és nyc éves gyerekeim vannak és megmondom őszintén, nem jó érzéssel ülök Bukics Ferencal azeres mellett, mert hát egy az, hogy barátok vagyunk, ez sok problémát fölvet, merthogy a én ismerem az ő családját, ő neki három fia van.

[00:01:46]És gyakorlatilag ők egy nagyon ideális családi életet élnek, és és egy nagyon-nagyon jó példát is mutatnak nekünk is, akik valamikor alátartoztunk, és gyakorlatilag [torokköszörülés] rengetegen viszont elbuktunk ilyen ilyen transzformeresel nyelvezettel, azt mondanám, hogy vannak a bukottat, és hát vannak a még nem bukottak, meg talán sose fognak elbukni, és mindig nekik drkolunk természetesen és a példát mindig ugye azok mutat Ák, akik akik nem buktak el, de talán megengedhetem magamnak azt, ha megengeditek, hogy a bukottak nevébe is beszéljünk, hiszen úgy néz ki, hogy a magyar társadalomban szülők, a z generációsok, tehát én egy 49 éves ember vagyok, ugye, tehát a 40 és az 50-es és a 60-asok, tehát közér mi közel állunk egymáshoz.

[00:02:37]Egy [torokköszörülés] nagy részünk a bukottak közé tartozik szülőként, hiszen a munkakultúránk olyan jelentős mértékben eltér az új generációktól, illetve egy kicsit a politikai gondolkodásunk is, a közélettel való gondolkodásunk, és ezeknek az egyelege is, hogy gyakorlatilag talán a bukottaknak is lehet olyan gondolata és véleménye, amin el kell el lehet gondolkodni.

[00:03:01]És én azt gondolom, hogy először is azért az, hogy a fiatalok nagy része az előző kormányt már nem szerette volna, azért ezt valamilyen szinten meg lehet érteni.

[00:03:10]És ezt valamilyen szinten a 40 fölöttiek, akik a fő szavazóbázisát adták a Fidesz KDNP párt családnak, bár én abban nem láttam igazán a KDMP-t őszintén szólva, és gyakorlatilag a korrupció az mindannyiunkat nagyon bántott, illetve azt is láttuk, hogy ugye a Fideszben ugye nagyon vegyes volt, tehát ott nagyon sok értékes ember volt, van hát ugye a Tiszába az első öt jelölt, azt hiszem az az tényleg komoly kőkemény fideszes vonalon szocializál álódott és volt.

[00:03:42]Tehát [torokköszörülés] én azt gondolom, hogy azokat a tapasztalatokat, amikről most elkezdünk beszélni, arról csak el tudunk kezdeni beszélni, mert ugye most április 12 óta még azért olyan sok április, május, június olyan kettő-három hónap között leszünk, vagyunk és gyakorlatilag most még csak azt látjuk, hogy a kommunikáció mi mi változott.

[00:04:03]volt egy előző időszak, választások előtti időszak.

[00:04:08]Reményekkel, káprázatokkal teli.

[00:04:11]Fiataloknak nagyon sok káprázatot mutattak egy kicsit nekünk is, akár most mondhatom a vállalkozókat is, és hogy azért mi lenne jobb vagy rosszabb, vagy ugyanaz, vagy satöbbi.

[00:04:20]Tehát több oldalról kaptunk olyan káprázatot, hogy minden rossz lesz, ha nem mi leszünk, minden jó lesz, ha mi leszünk.

[00:04:25]És most a kommunikációban azt mondtuk, jó, lement a nagy meccs, a győztes mindent vitt, ennek van egy nagy felelőssége.

[00:04:32]Van a győztesre húzás, meg sok minden folyamat most még zajlik, de ezek a magyarság életében, a következő 5-10 évben ezek most nem annyira fontos dolgok, amik most történek, de a kommunikációt már látjuk, és nekem itt van a problémám, hogy meddig lesz ez a folytatjuk ezt a beszélgettünk itt egy kicsit a polgárháborús feelinget.

[00:04:53]Ezt ezt meddig toljuk még?

[00:04:55]Mert igazából az emberek egy kicsit másra kíváncsiak, a vállalkozók másra kíváncsiak.

[00:05:00]Mi azt szeretnénk jól élni, szeretnénk nagyobb nyugalmat, szeretnénk innovatív, hatékony dolgokat csinálni, szeretnénk a tradíciónkat is megtartani, szeretnénk a fiatalabb generációkkal kiegyezni.

[00:05:12]Jól van, most már megvolt a meccs, most ti szavaztatok egy új formációra, az idősebbek ide is, oda is szavaztak, tehát azért sok minden felé ment a szavazás.

[00:05:21]De most akkor meg megvan a nagy győzelem.

[00:05:23]De mikor egyezünk ki?

[00:05:25]Mikor lesz az, amikor azt mondjuk, hogy jó, elkezdjük megadni egymásnak a tiszteletet, elkezdjük tisztelni a saját munkánkat, a más munkáját, a fiatalok munkáják tehetségét, és esetleg a fiatalok a mi tehetségünket és munkánkat, ha talán volt, merthogy azért valamit hagyunk nekik, meg valamit azért fölépítettünk mi is, meg a ugye a mi szüleink is.

[00:05:48]És én én ezt ezt szeretném látni, hogy ez mikor indul el, mert milliós támogatásuk nélkül.

[00:05:53]Igen.

[00:05:53]És bocsánat, hogy és ide is akartam átkötni, hogy hogy most kezdjük már önmagunkba is nézni önmagunkat is, a fiatalabb generációt is.

[00:06:02]És vegyük már le erről, hogy egyébként ha itt valami működött az uniós támogatások miatt, akkor nekem úgy vállalkozóként Pékiparban, manumiparban, akkor csak úgy csak úgy hoznom kellett egy kis átlagot, és és csak úgy be kellett járkálnom dolgot.

[00:06:17]Nem, nem.

[00:06:17]Én úgy gondolom, hogy itt a magyar emberek, legyen az munkavállaló, legyen az vállalkozó, legyen az ovónő, legyen az egy katonatiszt, legyen az bárki, azért mindenki odatette magát, hogy állunk ott, ahol állunk.

[00:06:29]Természetesen azt lehet mondani, hogy amit elértünk, azt bizonyos politikai körök hogyan nem nem intézték jól ott a tovább a dolgokat, a befizetett adónkat, a lakhatást, a a a tanítást, az oktatást, a satöbbi, a honvédség olyan leépítését, a ugye egy tisztikarnak egy részét kidobáltuk, a egy másik részét meg ott tartottuk, de hogy akkor ennek hogy volt, tehát sok minden történt, csak most már azt szeretnénk látni, hogy jó, győzött most megint valaki, de most nagyon győz.

[00:06:58]Az előzőek is nagyon győztek.

[00:07:00]De mikor lesz a kiegyezés?

[00:07:02]Mikor lesz az, amikor a munkával, az innovációval, a tisztelettel és a megbecsülés elkezd uralkodni ebben a népben.

[00:07:10]Bocsánat, én most nem tudok más néppel foglalkozni.

[00:07:12]Ennek a népnek a az egyik tagja vagyok.

[00:07:14]Ide születtünk.

[00:07:14]És és én azt gondolom, hogy hogy ez a káprázat és csodavárásból majd lassan ki kell lépnünk, és föl kell fedeznünk önmagunkat.

[00:07:23]És ahogy Vukics és Litkei Máté mondta, a magyar egység nagyon szimpatikus számomra, hogy megindult, és hát nagyon sok emberhez kötődök ott, mert ismerem őket és nagyon hiteles emberek.

[00:07:32]Magyar egység mozgalom és és ugye a magyarok országos gyűléseiből nőttem ki magamat vállalkozóként is, emberként is, kapcsolatrendszeremben is, és ott is ezek nagyon ezek ezik nagyjából ugyanazok az emberek egyébként.

[00:07:44]És nagyon örülök, hogy az ultrang is kapcsolódott szövetségesként ebbe a ebbe ebbe a csapatba, ahol azt kell mondanunk, amit most az előbb is mondtam, hogy hogy mindent értünk.

[00:07:54]Vannak a nagy pártok, akik akik érdekcsoportok, pozitív érdekcsoportokat is mondhatunk, nem csak negatív érdekcsoportok vannak, és nagy küzdelmek.

[00:08:01]Most megint nyert valaki, de mi a hétköznapi emberek, mi mikor tudunk most már végre szövetségekben, közösségekben gondolkodni?

[00:08:08]Mert a pártpolitikai érdekcsoportok állandó túlburjázására valahol még mindig az a megoldás, amit a Feri mondott itt a Litkei Mátéval az egyik műsorotokban itt, hogy a közösség a legjobb ellenszere az érdekcsoportok túlburjánzásának és túl tehát a a túlkapásainak.

[00:08:27]És én azt gondolom, hogy és be is fejezem, hogy nem tudjuk valószínűleg megspórolni azt, hogy neki kell állni közösségeket szervezni.

[00:08:34]Miért nincs Magyarországon kisgazdapárt?

[00:08:38]Miért nincs Magyarországon vállalkozók pártja?

[00:08:43]Miért nincs önállóan Magyarországon keresztény demokrata, néppárt külön megmérettető?

[00:08:48]Miért nincs Magyarországon hat-nyolc párt?

[00:08:50]Miért nincs Magyarországon felső ház, alsó ház?

[00:08:52]még az építészet is ut arra a parlamentbe.

[00:08:57]Tehát én azt gondolom, hogy mindig várjuk valakitől, hogy vagy az régen Moszkva, régen Berlin, régen a a Washington, mindig valaki a Brüsszel vagy valaki mondja meg, hogy milyen milyen értéket képviselünk.

[00:09:08]De hát azért valahol talán mi is tudjuk, milyen értéket képviselünk, de ezen belül nekünk a generációk között is ezeket az értékeket fel kell mutatni és el kell ismerni.

[00:09:21]Hát ezek itt az alapgondolatok.

[00:09:21]Feri Iva Andriknak, a neves délszláv nobeldíjas írónak van egy alapgondolata.

[00:09:30]Elég durván hangzik.

[00:09:30]Ha az emberek tudnák, mi kevés értelem igazgatja a világot, belehalnán a félelmükbe.

[00:09:38]És hogy ez miről szól?

[00:09:38]Hát [torokköszörülés] arról, hogy mi a akik a mindennapok emberei vagyunk, azok hát kicsit olyan szupermenként tekintünk föl a különböző politikai vezetőkre, tudósokra, sok mindenki egyéb másra.

[00:09:51]majd amikor megismerjük a működésüknek ez egy kicsit belülről, akkor megdöbb tapasztaljuk, hogy lehet, hogy még csak azon a szellemi szinten vagy érzelmi szinten se működnek, mint ahogyan azt mi feltételezzük mondjuk a körülöttünk lakó többi emberről.

[00:10:04]Rájövünk, hogy ők is emberek.

[00:10:05]Hát egyik, hogyha rájövünk, hogy ők is emberek.

[00:10:07]És rájövünk arra, hogy bizony ha még ők is emberek, nem biztos, hogy van elég tapasztalatuk emberek vezetésével, és úgy kezdenek el országot vezetni, hogy közben előtte nem volt meg a a két embernek a vezetése, a családnak a vezetése, a 10 embernek, a kisközösségnek a vezetése, a nagyobb közösségnek a a vezetése.

[00:10:25]És ezek a tapasztalatok nem nagyon épültek be.

[00:10:28]És akkor itt visszatérve a a fiatalok és a idősebb generációnak a a problematikájára azért ne felejtsük el, hogy Európában van egy politikai irányzat, amelyik amúgy a a fizikai valóságot is teljes egészében elutasítja.

[00:10:46]Ez döntő részében a az a liberális demokrácia elképzelés, a zöldítéssel, az LMBTQ plusszal és mindenfajta egyéb más körítésekkel együtt, amelyek egyszerűen nem veszik tudomásul azt, hogy az összes lózungja, amiről beszél, az amúgy fizikai törvényeket sért.

[00:11:04]Most mondom a zöldítési problémák kapcsán például csak az, hogy az energiasűrűsége mondjuk egy akkumulátornak meg mondjuk egy 1 kg akkumulátornak, vagy egy 1 kg mondjuk kőolajból készített üzemanyagnak, az brutálisan nagyobb a a különbség, 60-szor nagyobb a mondjuk a a benzinnek a az irányába.

[00:11:27]Tehát, hogy hogy mi olyan világot akarunk fölépíteni, amibe egyszerűen nem vesszük észre, hogy a csupán elektromos berendezésekkel hajtott hajó az nem mehet ki a tengerre, mert az áramat is simán el fogja sodorni.

[00:11:41]Tehát, hogy az nem fog működőképes lenni, és hogy a világon nincs annyi rész, meg annyi ezüst, amiből mondjuk ezeket a berendezéseket a végén majd fel lehet építeni.

[00:11:51]És azon törjük közbe a fejünket, hogy hogy inkább akkor azért, hogy a kőolajmezőn működjön a pumpa, meg a szivattyúállomás, akkor telepítünk ö mit tudom én napenergiáról kapcsolatos berendezéseket.

[00:12:08]Az norvégok akkor, hogy a hogy a tengeri fúrótornyoknak az energiaellátása működjön, akkor szélkerekeket telepítenek, szélerőműparkot telepítenek egyből a fúrótornyok mellé, és [torokköszörülés] közben nem vesszük észre, hogy hogy az ennek az energiamennyisége hogyan halad.

[00:12:24]Tehát itt mindenki beszél arról, hogy itt most aztán átálltunk.

[00:12:28]A széndioxid a fő probléma.

[00:12:31]A széndioxidnak a mondjuk a klímaváltozáshoz körülbelül olyan kicsi összetevője van, hogy ahhoz az a azt nem tudjuk fizikailag rendesen elmagyarázni az embereknek, hogy milyen kevés.

[00:12:42]És hogyha széndioxid amúgy nincsen, akkor valószínűleg az a kéndioxid sincs, ami meg hűtőhatású, mert a kettő együtt érkezik.

[00:12:50]Tehát, hogy az ember, tehát elhitte a politika és elhitette a a mainstream média az emberekkel azt, hogy föl lehet építeni egy világot a fizikai alapok nélkül.

[00:13:02]Tehát, hogy nem számít, hogy nincs rá anyag, nincs rá eszköz, hogy hogy a energiamérleg az az negatív, hogy higgyük el, hogy az nem negatív, de negatív, és tök mindegy, hogy hidrogérről beszélünk, vagy bármi egyéb másról, ki van találva egy eszmei élet.

[00:13:18]Az eszme élet arról szól, hogy a liberális demokrácia elhozza egy megújult szocializmusnak a lehetőségét, ahol az embereknek majd hétfőket szerda csütörtökkel négy órát dolgozni.

[00:13:28]Már pénteken nem is kell bemenni.

[00:13:31]Óriási luxemburgi bérek lesznek mindenkinek.

[00:13:36]Kiváló egészségügyi ellátás.

[00:13:36]Nem fog számítani az, hogy milyen életmódot élték korábban.

[00:13:41]Az orvosok majd mindig megmentenek, és akkor fantasztikus nagy nyugdíjakat fogunk kapni, és ahhoz ehhez még gyerekeket se kell szűni.

[00:13:52]Tehát, hogy ezt ezt bele van rakva a az emberekbe, és mindenki szeretné azt az állapotot elér, amit Karácsony Sándor mondott akkor az értelmiségre, a magyarországi értelmiségre a 30-as évek végén, hogy hogy nem igazi vezetők és nem igazi értelmisége az országnak, mert valójában csak az államra akarja rátestálni a saját sorsát, h és hogy valaki tartsa el, meg valaki találja ki, hogy mit kezdjen az életével.

[00:14:15]És egy kicsit azt látjuk, hogy most ezt a a média, a mainstream média, a közösségi média hatás ez nagyjából sikeresen elérte, és nemrégiben ugye kijött egy adat azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a befolyásoló szervezetek például a nagy-britannia, tehát Nagy-Britanniában, ahol ahol erre olyan szerveződések vannak, akik akik irányítják, célzottan irányítják az ott folyó közbeszédet.

[00:14:43]ügynökök vannak, akik megjelennek a közösségi média térben.

[00:14:45]És a végén most itt a a gy a késeléses történetek után az is kiderült, hogy ezek az ügynökök ezek részt vesznek a családtagok a gyászolóknak a felkészítésében média megnyilatkozásában, ahol elmondják, hogy ők mennyit szenvedtek, milyen fontos ember volt, aki akit éppen megöltek, vagy vagy meg vagy megsebesítettek, de valójában mindenkinek az elfogadás irányába kell nézni, és fantasztikus dolog a migráció, a sokszínűség és sorok Ák.

[00:15:19]Tehát amikor amikor nézzük az áldozatok családtagjainak a nyilatkozatait, azt látjuk belőle, hogy a legsötétebb 50-es éveknek a a lenyomata jön vissza, hogy valakik kötelező érvényel betanított szövegeket mondatnak velük el, és hogyha ők ezt nem teszik meg, akkor a gyűlöletkeltésnek a részévé várnak abban a pillanatban.

[00:15:37]Egy nagyon bonyolult világban élünk, ahol megtalálni azt, hogy mi az igazság és mi nem.

[00:15:45]Most itt itt ugye az a felvezetőben pont Gelencsér András, Dr.

[00:15:47]Gelencsér Andrásnak a a mondataival próbáltam egy kicsit fölvezetni a a történetet, aki azt mondja, háttal a valóságnak.

[00:15:54]Tehát hogy hogy felneveltünk egy nemzedéket, a média felnevelte egy nemzedéket, aki elhitette azt, hogy a fizikai valóság nem számít.

[00:16:06]És az se számít amúgy különben, hogy mennyit kell dolgozni bizonyos céloknak az elérés érdekében.

[00:16:10]Az a nemzedék, ami mi képviselünk, az meg kellett, hogy tanulja.

[00:16:15]Meg megtanították neki az elmúlt időben, hogy nagyon kemény fizikai és szellemi munkát kell végezni annak érdekében, hogy bizonyos célokat el lehessen érni.

[00:16:22]És ezt a a ezt a ennek a tudását meg ennek a tapasztalását akarják elvenni a következő nemzedéktől, és úgy gondolják, hogy elegendő lesz csak a a médiafelületeken, a kötelező médiafelületeken, illetve a különböző szabályozási mezinizmusokon keresztül meg a közösségi médián keresztül majd kezelni.

[00:16:43]Tehát ugye mind a ketten ott jelen vagyunk a Facebookon, sok embert el tudunk érni, és ugye azzal megdöbbenve tapasztaljuk, hogy mi is részesei vagyunk ennek a a folyamatnak.

[00:16:55]egyfajta ellenforradalmáként gondolkodunk magunkról, hogy úgy vagyunk ebben jelen, hogy belepiszkálunk olyan folyamatokba, amit amit nem tartunk jónak, inkább ellene próbálunk hatni, de már megtapasztaltuk, hogyha túl keményen szóltuk el magunkat a dolog kapcsán, akkor egyszerűen le voltunk csavarva, le voltunk tekerve, le voltunk állítva.

[00:17:15]Vagyis egyértelmű, hogy mondjuk ezek a struktúrák, ezek ne a mi céljainkat fogják majd döntő részében támogatni.

[00:17:24]Ami összefoglalóan igazából el kellene tudnunk mondani, az az, hogy a a ne ha nem az a probléma, hogy a fiatalok mást gondolnak a világ különböző dolgairól, hogy miért ne gondolnának mást?

[00:17:34]Meg annak idején, mikor mi beálltunk 20 évesen vagy 15 évesen focizni az öregek közét, és akkor azt láttuk, hogy 40-50 évesek ezek még mindig gyorsabban futottak, mint mi, még mindig ügyesebben cseleztek, mint mi.

[00:17:46]Olyan kemények voltak, nem lehetett őket felrúgni a pályán, de tényleg így volt.

[00:17:50]Nem tudom, ki hogy tapasztalta, és akármit csinálhattunk velük, de egyszerűen nem lehetett rendesen fölébbük kerekedni, és egy kicsit irigyeltük is őket azért, mert kimentek az erdőre, és akkor földobták azt a fát a hátunkra, hogy lehet, hogy legényképp mi voltunk a két legerősebb legény, de mi nem bírtuk ketten elvinni azt a fát, amit a az öregink mondjuk egy egy balt alátámasztásával kivittek a macsárból.

[00:18:13]akkor a bennünk is megvoltak ezek a ö a a tapasztalatok, és azt is, hogy mi nagyon másképpen gondolkodtunk a világról és már de szerencsére ők eljuttattak bennünket, hogy ezek a tapasztalataink meglegyenek.

[00:18:25]Tehát azért biztosították számunkra a lehetőséget, hogy hogy kicsit műveltebbek, egy kicsit felkészültebbek, tapasztaltabbak legyünk, mint amilyenek ők voltak.

[00:18:33]És ne ha mi ezt elismerjük akkor a mondtad, hogy a kiegyezés mikor történik?

[00:18:40]Hát mi is mindent azért teszünk meg, hogy a következő nemzedéknek egy kicsit jobb emberib élete legyen, mint amilyen a miénk.

[00:18:44]És legalább az ebben lévő tevékenységünk legyen elismerve.

[00:18:49]És ne azt mondják, hogy posztkommunista, nem is tudom most éppen a Mogyra milyen jelzőt aggaszott a a rá, hogy hogy miért kellene valakinek ott távol tartania magát ettől a a történetről, és hogy amúgy a a jövő az most egy olyan irányba megy tovább, ami ami a mi korosztályunk számára felfoghatatlan, nem felfoghatatlan annak idején, hogy ez a jövő valamilyen szinten haladjon tovább, azért mi is raktuk le valamit.

[00:19:21]Úgy fogalmaztál, Feri, hogy azok a struktúrák, Facebook satöbbi, azok nem a mi céljainkat szolgálják alapvetően.

[00:19:25]És itt három gondolatot hoznék ide.

[00:19:27]Ugye Kövér Lásának volt egy beszéde a Fidesz kongresszuson, azt mondta, hogy az internetet sokkal nehezebb jóra használni, mint rosszra.

[00:19:37]És ez szerintem nagyon sok mindenben megmutatkozik.

[00:19:39]A másik, hogy abszolút volt egy lecsavarása szerintem a jobboldali médiumoknak, médiának a választási kampányban.

[00:19:46]Ezt egyébként itt az útrangon is tapasztaltuk.

[00:19:48]A választási kampányt követően sokkal nagyobb eléréseket tudtunk produkálni minden minden csatorna esetében.

[00:19:55]Így volt.

[00:19:56]Így van.

[00:19:56]Három- négyszer annyit.

[00:19:56]És egyébként ezt Facebookon is lehetett látni.

[00:19:59]Sokaknak még a mai napig dobálja fel a választási kampányban készült mit tudom én, fideszes politikusoknak a videóit, mert hát most már lehet ugye.

[00:20:08]És van egy gondolat, amit még a két világháború között fogalmazott meg egy filozófus.

[00:20:12]Ő azt mondta, hogy amikor egyre sematikusabbá válnak az embertömegek európai szinten, tehát homogénné válnak az európai kultúrák, tehát nem lesz nagy különbség már egy magyar fiatal meg egy német fiatal és egy francia fiatal között, a fiatalság sokkal jobban összeköti őket, mint az adott nemzethez való tartozás.

[00:20:30]Akkor nagyon nagy az esélye annak, hogy a szélsőséges ideológiák el fognak kezdeni rapid módon terjedni.

[00:20:37]Szerintetek hogyan lehet ez ellen védekezni?

[00:20:41]tudunk-e egyáltalán ez ellen védekezni, vagy ez egy olyan spiral, amibe belekerültünk, és a történelem már csak azt fogja megjegyezni, hogy voltak, akik azt mondták, hogy ne, és mégis belekerültünk 15-20 év múlva abba, ami egy civilizációs összeomlás itt a nyugati civilizációban.

[00:20:59]Ó, most én folytassam?

[00:20:59]Húha!

[00:20:59]Ö Gerencsér úr ugye az előadásra, az egyik előadását taval zárt fel, hogyha az igazi zöldítést akarja látni valaki, ak fölrakott egy képet, amiben lakótelepi házak vannak indákkal benőve, és eltűntek az emberek a az egész.

[00:21:13]Tehát hogyha ebbe az irányba folytatjuk a a világ dolgait, akkor a a az igazi zöldítést azt itt fogjuk tudni elérni.

[00:21:24]A merthogy olyan feszültségeket fogunk majd okozni saját magunk életében, mert mert nem nem fogjuk fel a fizikai valóságot.

[00:21:30]A a mogyon az a meglátásunk volt, tehát erre amúgy már a a magyarok országos gyűlések 2009 óta adja a választ.

[00:21:39]A válasz pedig az, hogy azokat a szer mindenkit el kell hívni, mindenkivel beszélni kell.

[00:21:44]Tehát mi nem tiltunk onnan ki senkit.

[00:21:46]Ilyen nincs, hogy azért, mert pont nem azt gondolja a világ dolgáról, mert lehet, hogy azt gondolja a föld lapos, vagy szerinte a Szíriusra jöttek valakik.

[00:21:55]A mi attól nem zavarunk onnan el senkit, mert a az én meglátásom az, hogy a különböző típusú nézeteknekkel a legnagyobb baj nem a nézet, hanem az, hogy párbeszédre alkalmas vagy se.

[00:22:07]És hogyha ha különböző csoportok, különböző emberek párbeszédet folytatnak egymással, akkor sokkal nehezebb a valószínűség, sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy valamelyik csoport a végén a sarokba beszorítva érzi magát, és úgy gondolja, hogy megszakította minden kapcsolatát az összes többivel, és ezután jöjjön aminek jönnie kell, jöhet az özönvíz is, és bármi egyéb más is.

[00:22:29]Most ugye eljutotty a társadalom odáig, hogy neki mindegy volt, hogy akkor most mi fog ezután történni, csak ez a változás valahogyan következzen be.

[00:22:39]De a legfontosabb mindig a párbeszédnek a kérdésköre.

[00:22:42]Megint ott kezdjük, hogy tényleg szeretni kell egy kicsit az embereket ahhoz, hogyha valaki foglalkozni akar velük.

[00:22:48]Amellett, hogy én is nagyon szeretek a hegyek közé járni, mert a hogyha humanoid lényekkel nem lehet találkozni, nekem most már a robotok is problémásakat okoznak.

[00:22:57]Tehát hogyha ha ha néhány órát lehet úgy sétálni a a hegyek között, hogy hogy nem találkozol egy másik emberre, az egy nagyon nagyszerű dolog, és akkor ki lehet pihenni, és fel lehet nőni ahhoz, hogy újból utána nagyon problémás emberekkel is lehessen foglalkozni, és újból lehessen őket szeretni.

[00:23:12]Tehát azért van idő, amit én időben is el kell tudni tölteni, meg saját energiát föl kell tudni halmozni ahhoz, hogy egy ilyen jellegű munkát el tudjon végezni.

[00:23:23]De ugye alapvetően az embereket valahogyan szeretni kell, és a feltétlen szeretet diktálja minden.

[00:23:27]A hagyományaink ezt diktálják, meg a gyakorlati tapasztalat is azt diktálja, hogyha ha itt nagyon elvadult embereket észérvekkel soha nem fog senki tudni megváltoztatni.

[00:23:42]Itt csakis az érzelmek mentén lehet tudni változásokat igazából kieszközölni, és az valami bajomi feltétel nélküli szeretetrendszerbe kell, hogy tudjon működni.

[00:23:52]A talán erről szólt a a mindennapi családi életünk is, hogy hogy a gondoskodásunk az egy feltétel nélküli szeretetrendszerről szól, és néha megvannak a az embereknek a csalódása.

[00:24:07]Mondtad a bukottak meg a nem bukottaknak a a kérdésköré, de hát a nem bukottak is bármikor lehetnek bukottak.

[00:24:13]Egy másodperc kell csak hozzá, meg meg egy családi tragédia kellhet csak hozzá, ami a végén annyira meggyengíti azt a szövetet, hogy kénytelen a a ugyanilyen jellegű tapasztalatokat a többiek is összehozni, de nagyon fontos gondolat volt, amit mondtál azzal kapcsolatban, hogy a kiegyezéseknek meg kell tudni történni, amikor a egymás munkájának az elismerése az a jövőbeli tervek elismerése, meg az elvégzett munkának az elismerése az valahogyan megtörténik, mert itt nemrégiben néhány szociológia felmérést végeztek, de az emberek döntő többsége itt még a 70-80%- a magyar társadalomban még a gyermekeiért dolgozik, tehát annak érdekében tesz mindent.

[00:24:58]Az aggodalmai is ebből az irányból vannak.

[00:25:00]Lehet, hogy túlzottak ezek a az aggodalmak, de több embert láttunk, aki ebben az országban a a gyermekeért végzett munkába halt bele, mint egyéb másba, mert itt néha az emberek tényleg túltolják ezt a részet, olyan mennyiségű feladatot végeznek el, meg annyi felelősséget vállalnak magukra, amit utána maguk se nagyon tudnak feldolgozni.

[00:25:24]És amikor itt nekem itt arról beszélnek az emberek, hogy hát ezt ez nem biztos, hogy ez az ember itt kéne, hogy legyen, meg hogy meg hogyan viselkedik, meg mit csinál, és nagyon sokszor a legjobb módszer a számomra magam elé képzelem hat évese, hogy milyen volt hat évese, mik voltak a reményei, merrefelé szeretett volna menni.

[00:25:45]előadásokon sokszor szoktam mondani az embereknek, hogy most mindenki egy kicsit csukja már be a szemét, képzelje el magá ezt a hat-hét éves kisfiút, kislányt, aki ő volt, és próbálja magellé képzelni, hogy ez a hat-hét éves kisfiú meg kislány mit gondolt magáról, hogy ki lesz ő és mi lesz ő, amikor fel fog majd nőni.

[00:26:01]És akkor mindig megkértem őket, hogy amikor így mondjuk egy percig ezen elgondolkozott, hogy most issa ki a szemét, és gondolja végig azt, hogy ez sikerült-e, hogy ezt sikerült-e megtenni.

[00:26:12]És azt értsük meg, hogy amikor amikor ez nem sikerült, vagy legalább a közelébe nem sikerült kerülni, az egy emberi tragédia.

[00:26:20]Akkor ott emberi tragédiák sorozata kellett ahhoz, hogy a végén ez ez ne sikerüljön.

[00:26:25]És ezeket az embereket inkább támogatni kell, mint mint magunk alá gyűrni, mert a amúgy a magyar társadalamnak a 80%-a eleve gazdaságilag vesztes.

[00:26:36]Hogy műveltségileg mennyire vesztes, az szerintem ennél jóval nagyobb arányú, mint mint ami eddig volt.

[00:26:43]És akkor abból a hátizsákból kellene tudnunk táplálkozni, hogy hogy jövőt formáljunk, meg az ott lévő információkból is, hogyha abban a hátizsákban egyre szűkösebben vannak tartalékok meg kincsek, akkor abból még nehezebb jó döntéseket hozni.

[00:26:55]Nekünk meg ugye az a feladatunk, és akkor megint visszatérünk, hogy Mohács 500 van, hogy a vesztes csatát is meg kell bírni, mert akkor oda ki kellett állni.

[00:27:06]tudták az ott lévők, hogy mindenki meg fog halni, hogy az ellenség a legerősebb hadsereg, nagyobb, mint az övék, többszörösen.

[00:27:12]Nem verte még meg senki.

[00:27:15]egy olyan birodalom, amelyik folyamatosan minden évben nagyobb és nagyobb lett.

[00:27:19]Több és több lett a lakossága, nagyobb lett a bevétele, erősebb lett a hadserege, tapasztaltabb lett a katonai vezetése.

[00:27:28]És közben a magyar meg a csehek királyságnak a erőforrásai nem nőttek, azok adottak voltak, nem változtak meg a a az adott időszakban.

[00:27:35]Az a az a sereg, amég ott felállt, akkor tisztában volt azzal, hogy ő meg fog halni.

[00:27:43]És avval is tisztában volt, ha véletlenül csodafolytány nyerne, az a a az oszván birodalma következőben ünnekkora hcsereget oda fog vinni, és mi meg már akkor semmit se fogunk tudni kezdeni.

[00:27:53]Ide visszatérve a vesztes csatára, hogy a vesztes csatát is meg kell, mit jelent a vesztes csata megvívása?

[00:27:59]A vesztes csata megvívása azt jelenti, hogy vagyunk, mert csak egy létező nép tud csatát megvéni, és akár azt el is veszíteni.

[00:28:09]És a elkövetkező időben sokan kérdezték tőlem, hogy hogy hát merrefelé fog tartani itt a magyar társam, mi mit csináljunk?

[00:28:16]Nekünk ezt ha ez egy vesztes csata is, nekünk minden alkalommal meg kell vírvni azért, hogy megmutassuk, hogy mi itt vagyunk, hogy mi akkor is fogjuk tanítani a gyerekeinket a magyar népmesére, a táncra, a zenére, a barantára, a munkakultúrára, az összes több egyébbre, a közösségi együttlétnek a az örömére, a feltétlen szeretetnek a gyakorlására, ha azt állítja majd körülöttünk mindenki, hogy ez egy vesztett csata.

[00:28:44]Nekünk az a dolgunk, hogy ezt mindenképpen csináljuk, és ezeket a vesztes csatákat megvívjuk.

[00:28:51]Ha kell, akkor minden nap elveszítsük újból és újból.

[00:28:53]De biztosak vagyunk abban, hogy akkor, amikor a társadalom egy nagyon fontos választás előtt fog állni, akkor az a kérdés már már az lesz a kérdés, hogy vannak-e még olyan tagjai, akiknek vannak olyan értékei, amiből utána egy új társadalmat fel lehet építeni.

[00:29:11]És lehet, hogy a mi életünkben ez vesztes csatának számít.

[00:29:16]Lehet, hogy a hogy a Mohács csatában az egy vesztes csatának számít mindenki számára.

[00:29:20]Lehet, hogy aki emlékszik a tanulmányúra, az tudja, hogy a a korucseregek azok nem nagyon nyertek mezei csatában, tehát nyílt színi csatában nem nagyon győzdelmeskedtek, de azért csak nyolc évig elhúzták a a Rákózi szabadságharcot, és megvoltak a lehetőségeik arra, hogy kiterjesszék a ennek a szabadságharcnak a a lehetőségeit.

[00:29:43]Valaki azt mondja erre, hogy hát az is vesztes volt, az is vesztes volt, meg az is vesztes volt, de a győzelem a végén az élet, és mi itt vagyunk, és még mi továbbra is így gondolkodunk, ezen a nyelven beszélünk, és ez előttünk lévő ezeket a vesztes csatákat megvívott emberekre emlékszünk, és a hőseinknek tekintjük őket.

[00:30:03]Roli, hát komplex a téma.

[00:30:04]Most Feri sok mindent hozott, de ugye a kérdésedben volt egy olyan rész, és ez most megmaradt a fejemben, és ezt ezt szerintem érdemes egy kicsit kitisztázni, hogy hogy ugye a social média, Facebook satöbbi amúgy Harry messzemenőkig egyetértek, hiszen tanítványa voltam, tehát katona voltam és egy egy nagyon rövid ideig, pár jó pár évig, de de azt gondolom, hogy a magyar honvédség például azért egy egy jó szocializáció A és én ugye nagyon régen voltam a 90-es években, mert azért minden hibá akkori hibájával, mostani hibájával együtt is azért a hontvé védők, tehát nem egy támadó gondolkodású, tehát a magyar honvédség például soha nem fordult a lakossága ellen.

[00:30:52]Tehát azért nem egy belügyes vonal.

[00:30:54]Most nem a belügyet akarom bántani, csak a történelmünk során 56-tól satöbbi végigmegyünk, akkor te az belügy vagy a rendfenntartó, vagy az erőszakszervezetek, vagy a fegyverre jogosultan rendelkezők közül a magyar honvédség rendkívül régi hagyományokkal rendelkezik, hogy szeresse és védje ezt a népet.

[00:31:12]Hát kisebb-nagyobb közmondás volt köztünk meg mai napig is, hogy hogy a honvéd, tehát hogy egy jó [torokköszörülés] katona, az nem valakit akar bántani, hanem a mögötte lévőt védi.

[00:31:21]Tehát azért ez egy nagyon szép magyar gondolkodás.

[00:31:23]Én azt gondolom, persze például én is a Facebookon ugye, hogy [torokköszörülés] nem tudom 40000 és 4 millió között mennek a a gondolataim, videóim, de alapvetőleg azért különböztessük meg a social médiába szereplőket egy szempontból érdemes lenne megkülönböztetni.

[00:31:39]Tehát nekem mondjuk nagyon nagy sértés lenne valaki celebnek hívna vagy influencernek, mert nem vagyok az, úgy érzem.

[00:31:44]Tehát nem mindegy, hogy valakit a valóságból ismernek az emberek.

[00:31:49]Honvédség, malomipar, pékipar, kovászos kenyér és a sok beszélgetés és a sok rendezvényen ott álltunk és csináltunk és segítettük.

[00:31:56]Ferit is onnan ismerik nagyon sokan.

[00:31:59]És amikor bekerültünk a social médiába, akkor azok az emberek, akikkel nem tudtunk mindig már találkozni, de ők találkoztak.

[00:32:05]Tehát amikor mi emberek egymásra találkozunk egy beszélgetésbe, egy különböző korosztály, egy idősebb, egy akármilyen korosztály, de a valóságban van valamiféle alkalmi kapcsolódás, és utána social médiába talál meg minket, mert ott a K de jó, hát én ezzel az emberrel beszélgettem, tök jó érzés volt.

[00:32:25]Odafigyelek már akkor is jó dolgot mondott, hogy én nekem, hogy meghallgatott engem, hogy elfogadta az én tanácsomat.

[00:32:30]Tehát én azt gondolom, hogy a social média azt mondani, hogy rossz önmagába.

[00:32:35]Lehet, hogy én nekem egy kicsit speciális a helyzetem, de azért ezt nem gondolnám, hiszen én sok olyan embert követek, például Kövér Lásznak se ez volt az állítás, azt mondta, hogy könnyebb rosszra használni, mint jóra.

[00:32:45]Ez a feladat, hogy használjuk jóra.

[00:32:45]De bocsánat, a Facebook, a YouTube, a az összes ilyen csatorna [torokköszörülés] ugyanazt a lehetőséget biztosítja mindenkinek.

[00:32:55]Mondhatod azt, Jonatán?

[00:32:57]mondhatja bárki azt, hogy hogy a nézettségeket pénzzel, reklámmal, sok mindennel lehet befolyásolni.

[00:33:03]Hát bocsánat, egy fortot nem költöttem Facebookra, és ezek a nézettségek kijöttek így.

[00:33:07]És gyakorlatilag én azt gondolom, hogy ez [torokköszörülés] a lehetőség, ez az adottság áll, de megint hova lyukadunk ki, csak pénzzel nem lehet befolyásolni dolgokat.

[00:33:18]Kell, hogy az adott ember a valóságban valamilyen élményt nyújtson.

[00:33:24]Az lehet egy Magyar Péter egy olyan élmény nyújtott, hogy emberek, én azt az élményt, azt az érzetet keltem bennetek, hogy én egy jobb világot hozok el neki.

[00:33:35]Ezt nem tudjuk, hogy így lesz.

[00:33:35]Lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem lesz így, de mindenesetre egy élményt tudott adni.

[00:33:41]Mindenesetre valamilyen élményt tudunk adni, csak nem mindegy, hogy ígérgetések sorozata lesz, ígérgetések beváltása lesz.

[00:33:49]Tehát én azt gondolom, hogy a social médiát én én azt mondom, hogy igen, lehet rosszra és jóra használni.

[00:33:55]Hát ez a lecke, ez a feladat, használjuk jóra.

[00:33:58]Én nekem például a Facebookomon van egy börtön akik nemtelenül, nem odaillő módon, nem megfelelően kritizálnak, azokat én kizárom, én letiltom.

[00:34:07]Mindenki, aki normálisan építő kritikával szól, én mindenkinek igyekszem válaszolni.

[00:34:12]Olyan műs ami nem tetsző kérdés volt számomra, de kultúráltan tette föl.

[00:34:18]jól tette föl, és ezt nagyon sokszor észrevettem, hogyha át tudnánk menni, volt is egy ilyen videó sorozatom, hogy gesztusok népe, hogy én például kipróbáltam azt az emberkísérletet, hogyha valaki nekem nem tetsző kritikával élt, de normálisan fogalmazta meg, akkor én ilyen nagyon normálisan válaszoltam neki, akár meg akartam győzni az ellenkezőéről, akár csak elfogadtam nehezen azt a dolgot, mindig nagyon korrekt lett a vége.

[00:34:43]Tehát szinte kivétel nélkül nagyon ritka volt az, aki akit akit azt mondtam, nem nem tudok vele tényleg beszélgetni.

[00:34:49]Hiába próbálok kultúráltal.

[00:34:51]És én azt gondolom, hogy hogy gesztusokat kéne tennünk minden irányba.

[00:34:54]Na most én azt látom azt a folyamatot is, hogy most a fiatalok is a választások után meg nagyon sok Tiszás szavazó például egy kicsi ilyen halotti tort akar ülni a legyőzötteken.

[00:35:06]De hát nem tudom, hogy kit akartak legyőzni, mert ez egy nép, még mindig egy nép.

[00:35:10]És szerintem egyébként kicsit túl van tolva, hogy mennyire vagyunk megosztottak.

[00:35:13]Én azért nagyon sokat vagyok az emberek között, igaz a gasztronómia miatt, de hát tudják a közéleti gondolataimat.

[00:35:19]Még szerintem az értékrendemet is ki lehet találni, és ott kisebb valahogy.

[00:35:23]Én azt látom, én nagyon sok rendezvényen vagyok, nagyon sokat kitelepülök, sütők, főzők és azért sokszor beszélgettünk közéletről is, és a nagyon kultúrált irányba megy ez a dolog.

[00:35:33]Tehát én tudom, hogy ez most egy olyat mondok, amit így nehéz elhinni.

[00:35:35]Az én az utóbbi 8-10 évben, ahogy nagyon sokat voltam az utcán, már nagyobb néző közönséggel, ö azt vettem észre, hogy egy olyan tendencia van, hogy egy kiegyezés előtti állapot van.

[00:35:48]Tudom, hogy most a választások után ez egy őrült hang gondolat, de higgyük el, hogy ki vannak éhezve a magyar emberek, a kárpátmedencei népek, és ebben itt azért a magyar a domináns.

[00:36:01]Ki vannak éhezve ab arra, hogy már valami jobbat, valami diskurzus legyen.

[00:36:07]És bocsánat, én nem arról beszélek, hogy bele akarnak törődni, hogy ő nyert, vagy én nyertem, törődjön bele a másik, hanem hogy egy ilyen igazi diskora legyen, egy igazi érdek, egy igazi jó adók kapok egy ilyen, egy ilyen, egy ilyen, mint egy Nel Farajs, egy ilyen igazi kultúrát, kemény, jó vita, de kultúráltan.

[00:36:29]Nincs személyeskedés benne, érveket ütköztetünk, és elgondolkozuk, és esetleg merjük nyíltan azt mondani kamera előtt, hogy vagy egy vagy egy közönség előtt, hogy ebben el kell, hogy gondolkozzak, mert ezt ezt logikusan azért, ahogy elmondtad, ezen el kell, hogy gondolkozzak.

[00:36:44]És nekem ezért szimpatikus közös barátunk, Kassai Lajos, hogy Kassai Lajos, ahogy leül egy Puzsér Róbert, meg nagyon sokféle emberre, és és leül, és azt gondolom, hogy egy példa arra, hogy üljünk le, és amikor ő elhívja a saját birtokára, és ezek az emberek elmennek és látják azt, hogy azért mennyi munka, mennyi szeretet, akarás van abban, hogy ott legyen egy klassz dolog, vagy egy-egy ilyen közösségi térben, ott látják, hogy az emberek milyen szeretettel vannak egymás.

[00:37:11]Én azt gondolom, hogyha ezeket az értékeinket kiterítjük, és itt most generációk között is, meg meg más gondolkodásúak között is, biztos, hogy nagyon nagyobb esélyünk van a békére, a kiegyezésre.

[00:37:22]És bocsánat, a béke nálam nem azt jelenti, hogy nem mondom el a véleményemet, te se mondd el, mert jó tiszteletbe tartsjuk egymást.

[00:37:28]Nem, nem.

[00:37:30]Ott lehet öldöklővita, de nagyon kulturáltan egy igazi szellemi játék legyen, egy igazi szellemi dolog, de mindenképpen a cél az maradjon, oké, de hogy lesz jobb, hogy lesz jobb innen.

[00:37:39]Én például úgy szoktam leülni emberekkel, tárgyalni vagy beszélni, hogy mondom, van egy-két szabályom, ezt ha elfogadják, leülök nagyon szívesen.

[00:37:46]Nem, az nem.

[00:37:48]Ez az, hogy ennél az asztál leülünk, hogy legyen ez az asztal, föl tudunk-e úgy törekszünk-e arra, hogyha fölállunk, ennyivel többek lettünk.

[00:37:54]Ezt meg tudjuk-e ígérni egymásnak?

[00:37:56]Lehet, hogy nem siker de próbál ígérjük meg és próbáljuk meg így tenni, illetve hogyha valami már nem érezzük jól magunkat és és én a szabad elvonulás jogát is szeretném fölhozni a politikában, a közéletben, egymás közötti kommunikációban.

[00:38:10]A szabad elvonulás joga nekem azt jelenti, hogy én például amikor leülök valakivel tárgyan, és én fenntartom a jogot magamnak, hogyha nem érzem jól magam abba a beszélgetésbe, akkor én udvariasan fölállok, elnézést kérek és azt mondom, hogy erre nekem ennyi időm volt, és ezt a jogot biztosítom a másik embernek is.

[00:38:25]Tehát én azt gondolom, hogy az nem normális, hogy néha olyan vitaestek és olyan közéleti vitákat is látunk, ahol emberek már rosszul érzék magukat, és nem szabad idáig eljutni, de ha már eljutottunk, legyen szabad elvonulási joga a másiknak, mert sokszor ez készíti elő a következő békét, de a Z generáció most, akik úgy majd nagyon téma lesz itt mindenhol, én azt gondolom, és ezt a gondot szerettem volna elmondani, mert nagyon ide tartozik, hogy én a Mogyra és a magyarok országos gyűlésre július 3-5 között is még még még megpróbálok én magam is és szerintem mindenki, aki ott előadó, hozzunk már oda egy pár Z generációst valahogy majd a a az előadások után közben ugye ott a srátokban nagyon jó diskurák szoktak menni utána közbe előtte, hogy hogy el kéne hozni őket és egy megkíálni őket egy üdítővel, egy jó szendviccsel és egy kicsit üljünk már le beszélgetni velük, mert én azt gondolom, hogy a zélgeneráció egy olyan vékony jégre vitte önmagát, és vittük mi őket.

[00:39:26]hogy ezzel a kiegyezés dologgal ezzel jó lesz, ha minél hamarabb nekiállunk dologni, visz nekiállunk ezzel foglalkozni, viszont a kiegyezésnél a szabad elvonulás jogát fönntartom, ami azt jelenti, és most megint mondok szerintem egy olyat, ami nem biztos, hogy komfortzónába tart mindenkit, hogy fönntartom a jogot a 40-es50-es korosztálynak arra, az a legutóbbi műsor óta ide jutottam, hogy mindenféleképpen szeretnék kiegyezést az égen generációval, én magam is, a jobbik gyerekeim is, hogy egy jobb beszélgetést, egy jobb jobb kommunikációt.

[00:39:58]De fenntartom magamnak a jogot és igazából nekik is, hogy ha nem tudunk megegyezni, tehát nincs nyitottság arra, hogy én szeretnék nyitni ez a generáció iránt, és azért sok emberrel foglalkozok, nekem z generációs alkalmazottaim is vannak, és és olyanok, akiket segítünk a vállalkozásában, hogy ha nem tudunk megjegyezni, akkor hagyjuk magukra őket.

[00:40:18]De hadd magyarázzam ezt meg, mert ez így ez így nem egy szép mondjuk békét.

[00:40:26]Pontosan.

[00:40:26]Tehát én arról beszélek, hogy figyelj, ha nem tudod elfogadni, hogy én ezt a vállalkozást neked szeretném adni, hogy én szeretnélek bevonni az életünkbe, a közös munkába, hogy én szerintem érdemes lenne az egyetemnek ezt a szakát megvizsgálnod, talán ez lehet, hogy érdekesebb, lehet, hogy hosszú távon ez jobb lehetne neked, ha nem tudod elfogadni a a a véleményemet, jó, rendben, akkor én most szeretnélek békén hagyni téged, magadra hagyni, hogy ne az én erőszakos befolyásam, befolyásolásom, vagy szép befolyás, vagy bármilyen bef, hanem akkor azt mondom, hogy figyelj, nem akarsz az én vállalkozásomba dolgozni, nem akarsz az én értékrendem szerint élni, teljesen másképp gondol rendben, de akkor hagy hagyjalak magadra.

[00:41:10]Tehát a mama hotel és a papa bankból ebből a szerepből én azt gondolom, hogy a mi generációnk ki fog lépni, de nem azért, mert hogy bántsuk az én generációt, hanem azért, hogy figyelj, oké, ha egészségügyi problémád lesz, ha éhezel, ha olyan dolog van, hogy ezen múlik, gyere ide, itt így nyitva van az ajtó, ez mindig itt lesz, csak most már ne az legyen, hogy én erőttetem, hogy segítni szeretnék, szeretnélek meggyőzni, mert nem lehet erőttetni, tehát nem lehet, be kell lássuk.

[00:41:39]De akkor egy kicsit engedjük, akkor mutassátok meg.

[00:41:43]Akkor nem kell elfogadni a mi értékrendünket, a mi segítségünket, mert a segítség ugye elvárnánk, hogy hát akkor így csináldná ezt a segítséget, amit adok, ugye, és hol van jogunk ezért kérni valamit?

[00:41:54]Nem kérni, ez lehetne erről beszélgetni.

[00:41:56]De én azt mondom, hogy legyen jogunk elállni a közös gondolkodástól, a közös munkától, ha akármit adunk, nem fogadják el a véleményünket, hogy be kell járni 8C órára a nyolc órási munkahelyre, hogy nem ártan esetleg 10 perccelab ott lenni, de legalább ne 349-re gyere, mert a nagyon komoly problémát okoz a kollégáknak.

[00:42:15]Tehát legyen jogunk ezzel nem azt mondom és kérem, hogy ez ugye itt nem lesz megvágva a műsor, és tudom, hogy ti mindig nagyon korrekten adjátok a híreket meg a meg a gondolatokat, nem magára hagyni.

[00:42:25]csak olyan értelemben, hogy rendben, nem kívánok az életedbe beleszólni, de ez azt is jelenti, hogy nem utalódik az a pénz oda a számládra, hogy nem így is az adomból ugye fizetnek rengeteg dolgot az égencek.

[00:42:39]Teljesen normális dolog.

[00:42:41]Nekem is fizették a tanítatásomat.

[00:42:43]Honvéd honvéd közép katonai középiskolában voltam Kadit.

[00:42:46]Nekem a honvédség nekem az állam az adó fizetők fizették a taníttatásomat, a a az alsó nadrágomat és a tornacipőmet is.

[00:42:54]Tehát én aztán nem szóltok ez ügyben semmit.

[00:42:55]De én azt gondolom, hogy nagyobb önállóságnak lehet, hogy meg kéne hagynunk a lehetőséget.

[00:43:00]Lehet, hogy magukra kéne hagyni őket a szónak a jó értelembe, ha szabad így ezt mondani, hogy tessék, akkor mutassátok meg a dolgot.

[00:43:09]És én azt gondolom, hogy én nagyon szeretném megkérdezni erről az ég generációt, hogy ő ő mit gondol erről, erről az őrült ötletről.

[00:43:17]Lehet lesz rá lehetőség a a mogyon.

[00:43:17]Ugye ez a folytatni fogjuk ezt a beszélgetést a mogyon.

[00:43:22]Után pénteken lesz egy közös rendezvényünk.

[00:43:25]Tehát július 3-a és 5e között mindenkit sok szeretettel várunk a Mogyon.

[00:43:29]Roli és Feri, köszönöm szépen, hogy itt voltatok.

[00:43:31]Köszönjük szépen.

[00:43:32]Köszönjük szépen.

[00:43:33]Mindenkit arra kérek, hogyha még nem tették meg, kövessenek bennünket itt YouTube-on Utrang Plus, illetve kövessék Vukics Ferenc, illetve Király Rolandot a Facebook oldalukon.

[00:43:41]Értékes tartalmakat tesznek közzé, kicsit más témában, de értékeset.

[00:43:44]illetve még egyszer felhívom mindenki figyelmét, hogy július 3a és 5-e között hozzanál mindenkit minél több embert.

[00:43:51]Legyünk ott minél többen a Magyarok országos gyűlésen.

[00:43:53]Köszönjük szépen még egyszer a figyelmet.

[00:43:56]Viszontlátásra, viszont hallásra.