Politico: kiderült mi Orbán terve Oroszországgal? - Kiszelly Zoltán

[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Longaer Andrást hallhatják.

[00:00:05]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk, az elemzőközpont legfrissebb adása.

[00:00:07]És ahogyan csütörtökön délelőtt reggel itt már megszokhatták a hallgatók, Hiszeli Zoltán politológusa, a századvég politikai elemzési igazgatójával jelentkezünk, aki már itt van velem a vonalban.

[00:00:21]Üdvözöljük a műsorban.

[00:00:23]Köszönjük, hogy fogadja a hívásunkat.

[00:00:25]Jó napot kívánok.

[00:00:28]Hát itt az adást megelőzően pont áttekintettük egy pár percben, hogy mik is vannak a mai asztalon témák, és hát azért lesz bőven érdekes, úgyhogy a hallgatókat biztatom, hogy egyrészt tartsanak velünk ebben az adásban, és másrészt pedig, hogyha hasonló témákról, illetve hírekről, háttérinformációkról szívesen értesülnének, akkor mindenképpen iratkozzanak fel, hiszen így akár értesítéseket is kérhetnek a legfőbb felvételekről.

[00:00:53]Ö napjában egyébként két alkalommal publikálunk itt az Ultrahang csatornaján, illetve Kiszeli Zoltánnal nemsokára jelentkezünk majd az Ultrahang plusz YouTube csatornaján is, ahol ugyanis belpolitikai témákat is érintünk.

[00:01:08]Egy is ezt is, ezt az adást is javasoljuk, és ha itt is fel tudnak iratkozni, akkor azt is nagyon megköszönjük.

[00:01:13]És hát azonnal rá is kanyarodunk a mai témáinkra, hogy a hosszú sorban és hát szinte kötelességből az iráni helyzet felől kell indítanunk a beszélgetést, hiszen nem elég, hogy az elmúlt időszakban ugye ez volt a legmeghatározóbb, ugye most még viszonylag friss fejlemények is vannak, amik a mind az olajárakra, mind pedig egyébként a piaci optimizmusra és hatással voltak a hallgatók, ha szemfülesek voltak, akkor láthattak ilyen jellegű piacmozgásokat, illetve hát a hívekből is természetesen értesülhettek.

[00:01:40]hogy látja egyébként mennyire van okunk az optimizmusra így most az elmúlt egy nap eseményeit követően, hiszen ugye a tűzszüneti megállapodás ugye megkötetett, de csak két hétre, és már egyébként most is volt olyan szituáció, nem olyan régen, ahol már hát ment a vádkodás, hogy akkor ki és milyen okok mentén törte meg a tűzszüneti megállapodást.

[00:02:03]Hogy látja, milyen a most kialakult helyzet, van-e oktimizmusra, és mik a legfontosabb tényezők?

[00:02:09]Igen.

[00:02:09]Ugye azt sokszor megbeszéltük itt az ultrahangon is, hogy Trump elnök több okból kezdte ezt a háborút.

[00:02:12]Ennek vannak katonai okai, katonai szakértők elmondták, ugye Irán egy évben nagyjából muk 100000 drónt tud gyártani és mondjuk 2-3000 rakétát.

[00:02:23]És minden olyan év, amikor nem akadályozzák meg Iránt ezeknek a fegyvereknek a legyártásában, az hozzáad az iráni arsenalhoz.

[00:02:31]Láttuk a képeket a hegyekben elrejtett raktárakról.

[00:02:36]Tehát ez a támadás megakasztotta Iránnak a fegyverkezési programját, az atom programját.

[00:02:41]Hát ilyen szempontból vannak katonai okok.

[00:02:45]Én ugye erről kevesebbet beszélnek.

[00:02:47]Mindig a pénzügyi okokat emelem ki.

[00:02:50]Ugyanis az USÁnak az idén 11000 milliárd dollár államadósságot kell finanszírozni, 9000 milliárd lejáró, 2000 milliárd újadósságot.

[00:02:58]És ugye Trump elnöknek azt kell biztosítania, hogy az olajvásárló országok megtartsák a dollárpapírjaikat.

[00:03:08]Itt főként az ázsiai országokra kell gondolni.

[00:03:10]Japánnak 1300 milliárd dollárnyi amerikai állampapírja van, de mondhatnánk Hongkongot, Indiát, Taiwánt vagy az európai olajvásárlószágokat, a Németországot, az Egyesült Királyságot, amelyek ugye eddig dollárban számolták el az olajvásárlásukat, és miután minden évben rengeteg olajat vásárolnak, meg LNG-t, ezért ugye nem csak egy évnyi vásárlást kell úgymond tartalékolniuk, hanem több évre előre.

[00:03:37]És ezt ők amerikai állampapírban tartják.

[00:03:38]Ugye ez az iráni konfliktus azért nem csillapodott még le, mert ugye az irániak most most is azt mondják a megállapodásban, hogy aki kizeretne hajózni, annak az országnak vagy annak a hajózási társaságnak hajónként 2 millió dollárnyi tranzit díjat kell fizetnie juánban.

[00:03:56]És ugye a kínai, az irániak azt mondják, hogy kínai valutában kéne elszámolni az olajat, tehát hogy át kéne térni a dollárelszámolásról a rakományért is juánra.

[00:04:08]hogy az amerikaiak ezt nem engedhetik meg, mert akkor megszűnne az igény, a kereslet az amerikai állampapírok iránt, és akkor mindenki kínai pénzben tartalékolná a valutáját akár a következő évek előre.

[00:04:21]Tehát Trumpnak mindenképpen úgy kell ebből a konfliktusból kiszállnia, hogy biztosítva van az öbölmenti országokból a hormózi szoroson keresztül kihajózó olajirakományoknak, LNG rakományoknak, de mondhatnánk a műtrágyát is és a többi fontos alumíniumot és a többi fontos terméket, amit ott energiaintenzív termékeket előállítanak, hogy ezt dollárban számolják el.

[00:04:44]Tehát Trump addig nem szállhat ki ebből a konfliktusból, ameddig ezt nem tudja garantálni.

[00:04:49]Az irániak meg pontosan ezt lebegtetik.

[00:04:52]Mert ugye nekik ez az ütőkártyájuk, mert Kína addig támogatja őket, illetve ezzel tudnak a leginkább ártani az USA-nak, hogyha a petrodollár rendszer alól kirántják a szőnyeget.

[00:05:03]Tehát ez a konfliktus, ez nem oldódott meg.

[00:05:05]Ráadásul Trump az idénre ez megoldódott.

[00:05:07]Tehát hogyha tehát nem önmagamnak ellenmondva, de ha megnézzük a számokat, akkor miután most már 100 dollár, 120 dollár körül van az olajár, ezért az olajimportőr országok nem fogják eladni az a dollárpapírjaikat.

[00:05:20]Tehát idénre úgymond Trump ezt megúszta.

[00:05:22]Ha még júliusig elhúzza ezt a konfliktust, akkor és 100 dollár fölött marad az olajár.

[00:05:26]Az eszkaláció és a és az ilyen megbékélési szakaszok egymást követő váltakozását feltételezve, akkor olyan 120 dollár körül 130 alatt tartja az olajárat, és akkor nem adják el az olajimportőr országok az állam a dollárpapírjaikat.

[00:05:43]Tehát ezért gondolom azt, hogy Trump az idei évet megúszta, csak jövőre megint 6000 milliárdot kell megújítania a régi államadósságból, és még ugyanúgy mondjuk 2000et a az új adósság kamataiból meg kell oldania.

[00:05:55]Tehát ő nem tud úgy kiszállni ebből a konfliktusból, hogy a jövő évet is biztosítsa.

[00:05:59]Tehát ilyen szempontból még messze vagyunk a megoldástól.

[00:06:03]Tehát ezt érdemes szem előtt tartani ezt a fajta matekot, mert ez a ez a való az egyik fontos vagy valódi háttere ennek a konfliktusnak, hogy Trumpnak az olajár manipulásán manipulálásán keresztül kell biztosítania, hogy a az olajországok, a vásárlók és az eladók ne ne térjenek át más utára.

[00:06:21]Ugye tavaly december óta megvan az alternatíva a unit, ez a brick országoknak az elszámolóvalája, ami 40%-ban aranyfedezetű.

[00:06:28]Ugye ez még nem olyan fejlett infrastruktúra, mint a dolláré.

[00:06:33]Ugye ez még nagyon a kezdetén tart ennek a történetnek.

[00:06:36]Ugye többször elmondtam, hogy pont 45 éve 1981 januárjában indult az ekü akkori európai közösségeknek a a számlapénze, amiből aztán sok-sok sok év után lett az ERO, ami 99-től számlapénz, aztán 2002-től már valódi valuta.

[00:06:54]De hát ugye a Unit még ennek az utazásnak csak a legelején tart, de hát lehet, hogy nem fog a 40 évbe telni.

[00:07:01]míg mondjuk vagy 18 évben, még még még megvalósítják, hogy ez egy valódi elszámoló pénz legyen, vagy lehet, hogy egy gyorsabb karriert fut be.

[00:07:11]Tehát ez az igazi tétje az iráni háborúnak, hogy miben számolják el a fosszilis energiát.

[00:07:15]Ez a dedolarizáció, a másik az a dekarbonizáció, hiszen minél drágább az olajár, ugye annál gyorsabban akarnak az olajimportőrországok átállni más energiaforrásra.

[00:07:26]Ez így volt a 73-as közelkeleti konfliktus után, a jomkipuri háború után, amikor az olajxportőrországok ilyen embargót hirdettek a a nyugati országokkal szemben.

[00:07:37]Na, utána indult például egy óriási atomerőműépítési hullám.

[00:07:42]Akkor építették az USAban Németországban, a nyugati országokban az atomerőműveket, hogy csökkentsék a fosszilis energiától való függésüket.

[00:07:49]És valami hasonló várható most is, hogyha ugye az olajárt tartósan 100 dollár fölött lesz, amit az amerikai állampapírok szempontjából én valószínűsítek, ugye 130 már nem jó.

[00:07:59]A a 100 120 dollár közötti jó ugye zárójel ugye 90 dollár fölött éri meg Amerikában a a fracking a a palagáznak és a palaolajnak a kisajtolása.

[00:08:12]Tehát ezért jó Trumpnak ez a 100 dollár körüli olajár.

[00:08:17]És hát nyilván itt ugye akkor tud Putyinnak is egy ajándékot, egy zsetont Putyin elé tenni, és akkor ugye csak azt kéri az oroszoktól, hogy dollárban számolják el a az az orosz olajeladásokat, mert akkor ugye az is a dollárt erősíti meg az orosz hadikasszát.

[00:08:33]De ugye ezek is olyanok, amiket Trump bármikor elvehet Putyintól.

[00:08:37]Tehát nagyon sok haszna van idézőjelben ennek a dolognak Amerika és Donald Trump számára.

[00:08:41]Hát, tehát ez így nagyjából ez, mert ezt mindig elfelejtjük, vagy erről a magyar nyelvű podcastokban kevesebb szó esik.

[00:08:48]Akkor nézzük röviden tényleg két mondatban, hogy ne húzzuk az időt, az aktuális helyzetet.

[00:08:51]Igazából most egyeszd meg szakaszban vagyunk.

[00:08:54]Ugye Trump elnök szokás szerint fenyegetett.

[00:09:00]Ugye ez egy ez egy kommunikációs eszköz, hogy valamilyen eredményt akart elérni.

[00:09:06]És igazából amit látunk, az annyi, hogy született egy ugye egy öt pontos terv, amit az irániak kértek.

[00:09:11]És már itt van egy különbség, hogy az angol nyelvű és a farsi nyelv nyelvű változat között több különbség van.

[00:09:18]Az angol nyelvű iráni békepontokban ugye fegyverszünet van, de a fárszín nyelven közzétett iráni követelésekben ezt a tűzszünetet Délliban, Dél Libanonra is vonatkoztatják, amit Izrael nem akar elfogadni.

[00:09:33]Izrael most egy ilyen ütköző zónát akar létrehozni Délibanonban.

[00:09:36]Több száz embert ki akarnak telepíteni északra, hogy egy ütköző sávot hozzanak létre.

[00:09:44]Ez katonai szempontból logikus, mert ugye ezt a nagyjából 30-40 km-t elfoglalják Déliban akkor a Hezbolach annyival távolabbról kell, hogy rakétákat lőjön Izraelre.

[00:09:53]Tehát növekszik a távolság, és az izraeliek hamarább észrevehetik ezeket a rakétákat, nagyobb eséllyel tudják leszedni őket.

[00:10:01]Ugye nyilván akik ott laknak palesztinok, azok máshogy látják ezt a helyzetet.

[00:10:05]És hát igazából példá az is benne van a fárszín nyelvű változatban, hogy Urán dúsíthasson Uránt.

[00:10:12]Ugye ezt az amerikaiak és az izraeliek ellenzik.

[00:10:15]Tehát itt tartunk most.

[00:10:16]És amire szerkesztő úr joggal utalt a felvezetésben, hogy már megszegték a tűzszünetet, ugyanis a hírek szerint az öbölmenti országok támadták, támadtak meg egy iráni olajfinomítót.

[00:10:30]ugyanis, hogyha ez a kéthetes megállapodás most ez a tűzszüneti megállapodás hatályba lép, ugye ez már nagyjából megtörtént, és Irán exportálhat két hétig olajat, és az öbölmenti országok hajóira ezt a 2 millió dolláros büntetést vetik ki, akkor ez Iránnak kedve és a a hírek szerint az öbölmenti országok azért támadták meg ezt az orán iráni olajfinomítót, hogy jelezzék, hogy az öbölmenti országok hajóit is engedjék ki ezen 2 millió dolláros tranzitdíj nélkül, hogy ők is profitálhassanak ebből a két hetes fegyverszünetből, és ne kelljen az ő vásárlóiknak ezt a k millió dolláros úgymond tranzit díjat kifizetni, mert az ő hajó, őt ő olajuk ennyivel drágább lesz, és az irániaknak ugye nem kell ilyen büntetést fizetni, vagy tranzit dídíjat fizetni, és ez egy verseny lenne.

[00:11:17]Nyilván sokan azt gondolják, hogy ez egy figyelmeztetés volt az öbölmenti országok részéről Irán számára, és a következő rakétákat arra a bizonyos kargszigetre lőnék ki.

[00:11:26]az öbölmenti országok, amely az iráni olajxportnak a a fő csomópontja, pont azért, hogy Irán ne élvezhesse ezt az előnyt, és ne tudjon két hétig olajat exportálni, amiből extra bevétele van, és amit fölhasználhat mondjuk újabb fegyverek gyártására, vagy a saját pozíciójának a javítására.

[00:11:50]Jelen helyzetben egyébként arra milyen eséteket lát, hogy a mostani ez a két hetes megegyezés mondjuk esetleg tényleges hát legalább ebben a két hétben változásokat hoz mondjuk egyik oldalról, a másik oldalról pedig, hogy az azt követő időszakra nézve esetleg teremthet-e precedens, vagy segíthet-e egy tényleges megállapodást létrehozni.

[00:12:13]Ugye azért említett itt a háttérben húzódó tágabb célokat Trump részéről is, de ugye azért az is látható, hogy nem feltétlenül tartható azért hosszútávon sem bizonyos eleme vagy eleme ennek a konfliktusnak, hogy hogy látja, mennyire érzékeli mondjuk ennek nyomását, hogy van egyáltalán ilyen jellegű nyomás Donald Trumpon az irániakról ugye természetesen azt elmondhatjuk, hogy nyomás az mindenképpen van és és hogyan lehet elképzelni egyrészt ezt a két hetet, illetve azt, ami utána jön.

[00:12:46]Igen.

[00:12:46]Ugye Donald Trump több felé beszél, tehát úgy tűnik, mintha össze-vissza beszélne, de ők tulajdonképpen mindig máshoz beszél.

[00:12:54]Tehát a Donald Trumpnak a két legfontosabb célközönsége az amerikai választópolgárok.

[00:12:59]Ez az első legfontosabb, hiszen november 3-án időközi választás lesz.

[00:13:02]Ugye vegyes a kép, vegyes a kép.

[00:13:05]Ugye mindig vannak ilyen időközi választások.

[00:13:09]És például nagyon érdekes, mert mondjuk három hete pont Floridában a Már Lágói körzetben, Pálm Beach körzetben egy demokrata jelöltet választottak meg ott a helyi parlamentbe, tehát még egy republikánus fellegvárat is be tudtak venni a a demokraták.

[00:13:24]Most viszont múlt héten is volt egy időközi választás, ott meg a republikánusok nyertek.

[00:13:28]Tehát vegyes a kép.

[00:13:30]Trump, amikor azt mondja, hogy már győztünk, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy nagyot győztünk, hogy béke lesz.

[00:13:37]Ez a saját szavazóinak szól, mert az amerikai társadalomban több mint 62% ellenzi a háborút leginkább nyilván az olajáremelkedés miatt, vagy a benzinkúti ár növekedése miatt.

[00:13:49]És hát ennek van egy inflációs hatása is.

[00:13:51]Ugye most azt látjuk, hogy Amerikában 3% körül van az infláció, vagy kicsit magasabb, mert a benzin ára, az üzemanyag ára viszi föl a termékeket.

[00:14:00]Tehát Trump amikor győzelmi jelentéseket ad, ezzel az amerikai társadalmat, ezen belül a republikánus szavazókat akarja megnyugtatni.

[00:14:06]A második legfontosabb közönsége Trumpnak, na, az a piac, a tőzsde.

[00:14:11]Ugye ezért van az, hogy mindig hétvégén támad.

[00:14:13]Ugye február 28 szombat volt, vagy január 3-a, amikor Madurót elrabolták, az is szombat volt.

[00:14:21]Tehát ő azt remél, hogy pénteken bezár a tőzsde.

[00:14:23]Az amerikai katonák péntek éjszaka, vagy szombat hajnalban lecsapnak, elrabolnak, rakétákat küldenek, piffp, dirdur, csíc csat, és akkor hétfőre mire kin kinyitnak a tőzsdék, addigra minden rendben van, és akkor nem lesznek ilyen nagy hullámvasútak.

[00:14:39]Hát persze itt is adja magát a gyanú, hogy amikor Trump azt mondja, hogy most kell vásárolni, akkor itt üzen a be kisbefektetőknek is, hogy ugye mer ezek aki ismeri ezeket a hullámzásokat előre, az a benfentes kereskedelemmel vagyonokat tud keresni.

[00:14:55]Emlékeznek talán a hallgatók tavaly ilyenkor, amikor Trump a felszabadulás napja utána a a vámtarifáit bejelentette, és a milliárdos haverjai bementek az ovális irodába, akkor így Trump mondta, hogy na hát ő 200 milliót keresett, ő 1 milliárdot keresett.

[00:15:07]Tehát aki úgymond tudja ezeket előre, azok azok ugye jól járnak.

[00:15:12]A tőzsdefelügyilet már vizsgálja, mert az egyik ilyen iránelleni támadás kapcsán 580 millió dollár olajkontraktust kötöttek.

[00:15:19]És hát itt nagyon erős a gyanú a benfentes kereskedelemre.

[00:15:23]Tehát a tőzsde a második.

[00:15:24]A Trumpnak nagyon kell vigyázni arra, hogy ne menjen a 10 éves amerikai állampapír kamata 5% fölé.

[00:15:29]Hogy amikor a ezt a vámháborút bevezette egy éve, akkor Zúgy fölment 5% fölé az amerikai állampapírkamata, vissza is kellett táncolnia most 4,6.

[00:15:39]Tehát igazából a Trumpnak arra is vigyáznia kell, hogy amikor nagyon elveti a suykot, akkor ne szálljon el a kamat, mert akkor nem tudja újrafinanszírozni az államadósságot.

[00:15:49]A beszélgetésünk elején arra utaltam, hogy ez a 120 dollár körüli olajár, vagy ennek a réme, ennek az eshetősége biztosítja azt, hogy Japán és a nagy amerikai állampapírvásárlók megtartsák a papírjaikat, megújítsák az idén lejáró papírjaikat, de ugye Trumpnak arra is vigyáznia kell, hogy ez lehetőleg egy kezelhető kamatszint mellett történjen.

[00:16:10]Tehát ez a második, ami Trumpnak fontos.

[00:16:12]Hát nyilván ott van Izrael, mint egy nagyon fontos közelkeleti szövetséges.

[00:16:16]Úgy is hívják Izraelt, hogy lehgonyzott anyahajó.

[00:16:20]Tehát, hogy Izrael önmagában egy olyan katonai állam, olyan katonai képességekkel rendelkezik, ami ugye Amerikának a szövetségeseként a térségben egy erőfaktort jelent.

[00:16:29]Tehát nyilván az izraeli biztonsági érdekekre is figyelemmel kell lennie, de hát ugye ezek a az amerikai szavazókhoz képest, vagy az amerikai tőzsdéhez képest ugye ez nem annyira fontos.

[00:16:40]Nyilván fontos, csak a sorrendben, ugye talán ez a harmadik, negyedik vagy ötödik.

[00:16:43]Tehát így értjük meg Trump kommunikációját, és zajlik még egy folyamat, nem tudom erről a a biztonságpolitikai szakértők mennyire beszéltek.

[00:16:52]Ugye fölszalámizzák iránt.

[00:16:54]Azt látjuk, az izraeliek és az amerikaiak szisztematikusan elkezdték a hidakat bombázni és ugye Iránt úgy kell elképzelni, mint egy mozaikot.

[00:17:01]Tehát a hogyha mondjuk a a térképen a hallgatók most elképzelik Iránt, ugye látjuk a nagy hegységeket, és a hegységek közepén van egy nagy fensík, mint Afganisztánban.

[00:17:12]Tehát ott laknak a perzsák.

[00:17:14]A 90 milliós országnak ez a közepe.

[00:17:16]Ott van Teherán a 10 milliós város.

[00:17:18]Igen ám, de észak észak-nyugaton ott van a az iráni Azerbajdzsán, ahol 19 millió Azeri lakik, és ezeket a az ilyen fensíkokat, völgyek választják el egymástól.

[00:17:31]nyilván folyuk, és ezeken vezetnek át a nagy hidak.

[00:17:33]Illetve hát az ország keleti részén, Pakisztán felé is van egy ilyen földrajzi egység, ami szintén ilyen völgyekkel van elválasztva a perzsa fensiktől, fensiktől.

[00:17:43]És azt látjuk, hogy az izraeliek meg az amerikaiak elkezdik ezeket a nagy földrajzi térségeket elválasztani egymástól a hidak fölrobbantásával.

[00:17:54]És akkor azt remélik, hogyha azerieket fölfegyverzik, vagy a kurdokat fölfegyverzik, akik a Törökország felüli határ részén laknak, vagy a vagy azt a másik kisebbséget, ami Pakisztán felé van, akkor mondjuk így 1020- 30 millió embert le tudnak választani a 90 millió 90 milliós országból.

[00:18:10]És azt remélik, hogy azeriek, mondjuk a 10 millióan vannak, azt mondják, hogy most van esély arra, hogy akkor azt a 19 millió azeri testvért, akik most Iránban élnek, egyesítsük.

[00:18:22]Tehát itt most nagy a kísértés ezekben az országokban.

[00:18:24]Nyilván a Kurd nemzet, amely 30-40 millióan vannak, senki se tudja pontosan hányan vannak.

[00:18:30]Törökországban talán 10 millió kurd etnikumú emberél.

[00:18:33]Észak-irakban is ott vannak, Észak-Iránban is.

[00:18:36]És ugye az amerikaiak azt gondolják, hogyha fölfegyverzik a a Kurdokat, akkor ők mondjuk létrehozzák a saját államukat, amit sem Irán, sem Törökország nem akar.

[00:18:48]Tehát nagy konfliktusok vannak ott, ilyen ketyegő bombák, de szerintem ezek a kisebb nemzetek meg megtanulták, mondjuk pont a kurdok, akiket azisszel szemben küldtek harcba az amerikaiak, aztán ott hagyták őket a a törököknek meg a meg a meg a sza meg a szíriai kormánynak.

[00:19:05]Tehát ilyen szempontból szerintem ezek a nemzetek nem biztos, hogy annyira szeretnének az amerikaiak meg az izraeliek érdekében harcolni Iránnal.

[00:19:13]Tehát igazából ezek a folyamatok ketyegnek a háttérben.

[00:19:15]Én azt gondolom, hogy júliusig, augusztusig pont az olajár 120 dollár körüli szinten tartása végett.

[00:19:22]Trump elnök a békülékenység és a konfliktus szakaszait fogja felváltani, hiszen neki az a lényeg, hogy Iránt valahogy korlátozza az atomprogramjában, a balisztikus fegyverek gyártásában, illetve hát nyilván az is egy szempont, hogy az olajvásárlást dollárban tartsa.

[00:19:39]Ne felejtsük el, Kína, India a két legfontosabb vásárló.

[00:19:44]Nyilván Japán is ott van, Pakisztán is, de hogyha minél, hogy minél drágább az olajköltsége Kína számára vagy India számára, annál kevesebb pénzt tudnak fordítani a mesterséges intelligenciára, a kvantum számítógépek fejlesztésére vagy a robotikára.

[00:20:01]És ugye az energiaszámla növelésével az amerikaiak el tudják azt érni, hogy a a gazdasági riválisaik, főként Kína, valamelyest lemaradva India, égetik a pénzüket az energiaszámlában, akkor kevesebb pénzt tudnak olyan dolgokra fordítani, ami Amerika számára veszélyes lehet, vagy kihívás lehet.

[00:20:24]Máris lépünk tovább a következő témánkra.

[00:20:25]Előtte azonban még egy kérdést engedjem meg, méghozzá az európai reakcióval kapcsolatban.

[00:20:30]Ugye nagyon sok panasz érkezett egyébként arra, hogy az európai vezetés nem volt képes semmi épkézláb választ kidolgozni arra, hogy pontosan hogyan is kéne szembenézni ezzel az energiaválsággal.

[00:20:48]Az egyetlen reakció, amit kaphatunk tőlük, az nagyjából annyiból állt, hogy vezessenek kevesebbet a polgárok és utazzanak kevesebbet.

[00:20:56]ami azért valljuk őszintén, holott persze van valami némi ráhatása az üzemanyag mennyiségre, de azért nem éppen nevezhető stratégiának.

[00:21:03]Ön, hogy látja, hol csúszott félre itt az európai reakció és mennyire veszélyes az, amikor mondjuk egy ilyen hullámzó környezetben az összpiópai vezetés az csak ennyit képes kijelölni?

[00:21:20]Hát sok baj van Európában, az elefánt csontoronyban.

[00:21:23]Hát sokszor beszéltünk itt a műsorban.

[00:21:25]Szerintem a rendszeres hallgatóink pontosan tudják, hogy amikor a mélyzöld ideológiáról beszélünk, akkor pont erről az elhibázott politikáról beszélünk.

[00:21:32]Tehát van egy alapvető nagy skizma.

[00:21:35]Ugye a franciák, magyarok, csehek, hollandok, most már a lengyelek is, szlovákok.

[00:21:43]Mi az atomenergiában is hiszünk.

[00:21:46]Tehát és ugye az atomenergiát a brüsszeli bizottság a fukusimai atombaleset miatt nem tette be például a taxonómiába.

[00:21:56]Tehát nem lehetett kedvező hiteleket kapni atomerőművek építésére, mert azt mondták, hogy az nem jó.

[00:22:01]Tehát ideológiai okokból mondták azt, hogy ez nem jó.

[00:22:05]Tehát nem azt mondták, hogy a mérnökök dolgozzanak jobban, és találjanak ki olyan módszereket, amelyek mondjuk biztonságosabbá teszik mondjuk a tengerparton lévő erőműveket, mint a fukusimait a szökőár idején.

[00:22:15]Tehát nem a mérnököknek adtak plusz pénzt meg plusz feladatot, hogy akkor mérnökök ezek vannak.

[00:22:22]Gondoljátok még egyszer végig, dolgozzatok dupla annyit, dupla annyi pénzt kaptok.

[00:22:26]Ha nem azt mondták, hogy akkor ezt felejtsük el.

[00:22:27]Ugye ez a német vonal volt.

[00:22:29]A franciák azt mondták, hogy atomenergia kell, azt kéne fejleszteni.

[00:22:34]A németek meg a megújuló energiában hisznek.

[00:22:35]Hát a spanyolokkal, a az osztrákokkal, luxemburgiakkal.

[00:22:37]Tehát ez a két tömb áll egymással szemben.

[00:22:41]Ideológiai alapon.

[00:22:41]Ugye a magyar kormány azt mondja, hogy egy, hogy egy semleges politikát kell folytatni.

[00:22:46]Bízzuk a piacra és majd meg a mérnökökre, és akkor előbb-utóbb úgy is kiderül, hogy melyik az, amelyik gazdaságos, melyik ami nem.

[00:22:53]És itt jön a klímakereskedelem.

[00:22:56]Ugye be akarják vezetni a lakossági klímaadót, hogy ne gázzal fűtsünk, hanem hőszivattyúval, meg hogy ne benzines dízeles autókkal furikázzunk, hanem elektromos autókkal.

[00:23:04]De ez egy ideológia alapú döntés volt.

[00:23:06]Tehát itt már nem tudták eldönteni, mert a franciák azt mondták, hogy atomenergia, a németek meg azt mondták, hogy megújuló energia.

[00:23:13]Tehát itt már nincs egy egységes energiapolitika az unióban.

[00:23:14]Minden ország saját irányba megy, ami persze csökkenti a a szinergiahatásokat.

[00:23:20]Tehát ez az egyik nagy probléma.

[00:23:22]A másik a szankciós politika.

[00:23:25]azért beszélünk untalan, unos, untalan, elhibázott büsszeli szankciókról, merthogy Oroszországtól lehetne a legnagyobb mennyiségben és a legolcsóbban energiát venni.

[00:23:36]40 évig ezt tettek gazdaggá az osztrákokat, a németeket, a hollandokat, hogy olcsón vásároltak orosz energiát vezetéken, ugye földgázt a a Yamálvezetéken, vagy a németek egy idő után az északi áratt egy és kettőn, illetve ugye mi is itt a térségben vztünk a barátság kőolajvezetéken kőolajat, de a németek is, a lengyelek is, csehek is, osztrákok is, szlovákok is.

[00:24:01]Tehát ebből volt a gazdagság, hogy olcsó energia hajtotta a gazdaságot.

[00:24:03]És most ez nincsen.

[00:24:05]És ugye úgy úgy váltak le Brüsszelben az orosz energiáról, hogy nincsen helyette másik.

[00:24:10]És majd azt mondták, hogy oké, Norvégiából lehet vásárolni.

[00:24:14]Norvéggia büszke rá, hogy rengeteg villanyautót adnak el.

[00:24:17]Igen ám, csak a fosszilis energia bevételéből finanszírozzák a norvég jólétet.

[00:24:21]És persze ezek nyilván kihasználják, miért ne használnák ki ezt a lehetőséget.

[00:24:25]A probléma ott van, hogy Norvégia nem tudja ellátni az Európai Unió igényét, akkor az öbölmenti térség felé fordultak.

[00:24:33]Ott most ugye bedurrant ez a háború, akkor onnan sem jön.

[00:24:36]Ugye a németek a Katari LNG-t akarták az orosz gáz kiváltására használni.

[00:24:41]Mi történt?

[00:24:44]Ugye ott a a a harci cselekmények következtében a Qatari LNG terminált eltalálták.

[00:24:51]Nyilván egy kiemelt célpont.

[00:24:51]És most a katariak azt mondják, hogy három év múlva, vagy öt év múlva tudják majd helyreállítani a kárt, és majd akkor fognak tudni megint eladni LNG.

[00:24:59]Tehát igazából Európa két cég között a padalán.

[00:25:03]Hát ez a probléma, mert a megújó energia még nincs, orosz energia már nincs.

[00:25:08]És akkor most nézhetjük, hogy az energiaintenzív ipar elvándorol.

[00:25:10]És hát ugye ez azt is jelenti, sokszor beszéltünk erről is, a szakértők elmondják, hogy például ha nincs alumíniumgyártás, akkor például gallium mint melléktermék nincs.

[00:25:21]Most ugye látjuk, hogy a az öbölmenti országokban is kilövik az acélműveket, és az acélgyártás mellék terméke a hélium, amivel például a csipgyártásnál dolgoznak, vagy például az űrakétáknak a hajtóműveit is azzal tisztítják, és ha nincs hélium, vagy kevesebb van, akkor nyilván ezekre a feladatokra, vagy ezekre a termékekre is sokkal kevesebb jut.

[00:25:42]Tehát, tehát az egész bedőlni látszik, és úgy dől be, hogy Európa föladta ezeket az iparágat, elvándorolt az energiaintenzív termelés, és ezzel az alapanyaggyártás egy része is elvándorolt, és hát most vagy jut nekünk alapanyag, vagy nem.

[00:25:55]És hát amit eddig Európa meg tudott tenni a covid alatt az volt, hogy ugye a a több pénzt adtak a hajós kapitányoknak és akkor mondjuk szegény pakisztániak megkapták az LNG-nek az árát, mondjuk 10 EUR-t megavatonként, meg a büntetést kifizették még 2 eurót.

[00:26:11]Tehát a pakisztániak kaptak 12 EUR készpénzt, de azzal nem tudnak fűteni.

[00:26:15]És az európaiak meg megkapták az LNG-t.

[00:26:17]Most ez fordítva van.

[00:26:20]és az Európába irányuló tartályhajó kapitányainak az most az ázsiaiak adnak több pénzt, a japánok, a többiek, és ezért ezek a hajók most Európa helyett Ázsia felé fordulnak, kifizetik nekünk a vételárat meg a büntetést.

[00:26:32]Most mi kapunk mondjuk 12 EUR készpénzt meg Avatonként, csak mondjuk nem tudjuk azzal fűteni a a a műtrággyárainkat, vagy az alumínium kohóinkat, és a hajó meg most megy Ázsiába.

[00:26:43]Tehát nagyon durva, nem arról van szó, hogy mennyibe kerül az energia, hanem nemsokára arról lesz szó, ha elhúzódik ez az öbölmenti konfliktus, hogy egyáltalán lesz-e energia.

[00:26:58]Ennyit most erről a kialakult helyzetről, de ígérjük hallgatóinknak, hogy amint bármi fejélmény történik, egyrészt itt az ultrahangon is beszámolunk ezekről.

[00:27:06]illetve ugye természetesen amint érkezünk Kiszeli Zoltánnal, vele is áttekintjük itt az eseményeket.

[00:27:13]Ami viszont egy következő hír és mindenképpen szerettük volna érinteni, az nem más, mint a német hadkötelezes férfiak ki és beutazási feltételeivel kapcsolatos.

[00:27:29]Hát fiaskó, most azért nevezem ezt annak, mert ugye bejelentést követően nem sokkal később ugye Bos Oris Pistolus visszatáncolt a magától a törvényjavaslattól, és egyelőre megállították ennek a az életbe lépését.

[00:27:43]Ugye aki esetleg nem maradt róla, az nagyjából úgy tudja a legjobban megérteni ezt a törvényt, de mindjárt Kiszeli úr itt részletesebben is összefoglalja, hogy a hatköteles férfiak számára engedélyt kellett volna kérni, hogy külföldre utazhassanak.

[00:27:57]ugye egészen ilyen hadiállapotokat idéző helyzetet teremtve.

[00:28:02]Egyik oldalról itt azonnal az elején két kérdést tennék fel.

[00:28:05]Az egyik az az, hogy itt tényleg ilyen hadiállapotokat idéző helyzetet alakított volna ez ki.

[00:28:11]Tehát jogos volt esetleg a az emberek reakciója, hogy fölkapták a fejüket.

[00:28:16]És a második pedig az, hogy miért táncoltak szinte azonnal vissza?

[00:28:22]Igen.

[00:28:22]Ugye hát a német hadkötelezettségi törvényt elfogadták.

[00:28:24]Ög mi is beszéltünk erről, hogy a 18 éves korosztály számára felmenő rendszerben bevezetik a sorkötelezettséget.

[00:28:33]Ez csak a fiúkra vonatkozik.

[00:28:35]Ugye minden 18 éves fiatal a fiúk és a lányok is kapnak egy levelet, ki kell tölteni.

[00:28:40]A fiúk számára ez kötelező, a lányok számára opcionális.

[00:28:45]Hát a szupererejüket meg kell adni.

[00:28:47]fizikai állapotukról, tudásukról be kell számolni a lányoknak opcionálisan, a fiúknak kötelezően, és utána ugye minden évben egy bizonyos elvárt számú jelentkezőt várnak.

[00:28:58]Tehát mondjuk ez 30000 katona fiatal, akit várnak az alapkiképzésre.

[00:29:05]Első körben megvizsgálják a 18 éves fiúkat orvosi alkalmasság szempontjából.

[00:29:11]Itt is volt már egy botrány, ugyanis a katonavosok a fiatal fiúknak ugye a herezacskóját megfogják, ugye hát leszálltak-e a heréik, egészségesek-e.

[00:29:20]És ugye ez sokan úgymond egy ilyen a a személyi szabadság korlátozásának vagy egy ilyen az intim szférába való behatolásnak nézik.

[00:29:27]Ez egy bevett katona orvosi művelet egyébként már évszázadok óta.

[00:29:32]És ugye ezt a ezt is sokan kifogásolták, hogy hogy ez hogy ez miért van, de hát ez egy egészségügyi szempont, tehát már itt kezdődik.

[00:29:38]És hogyha nem jelentkezik ez a 300 fiatal, akkor kisorsolják az adott évfolyamban alkalmasnak minősülő fiatal fiúk közül, hogy ki legyen az a 300, akit behívnak.

[00:29:50]Ez Svédországban is így van.

[00:29:50]És hát azt is hozzá kell tenni, hogy persze megvan a lehetőség arra, hogyha valaki nem vállal fegyveres szolgálatot, akkor a folyamat bármelyik pontján kérheti, hogy őt polgári szolgálatra irányítsák át.

[00:30:05]Ugye az azt jelenti, hogy akkor a a sorkötelességi időt plusz a tartalékosi szolgálat idejét kell neki leszolgálnia polgári szolgálatosként.

[00:30:11]Tehát ez az opció ez benne van a törvényben.

[00:30:13]És hát ugye ezt ezt is elfogadták, amit szerkeszt úr nagyon helyesen vetett fel újabb ilyen témaként.

[00:30:19]Ugyanis az van a törvényben, hogy a 17 és 45 év közti német férfiak, hogyha három hónapnál tovább tartósan külföldön akarnak tartózkodni, azt nekik előre be kell jelenteniük a hadkiegészítő parancsnokságnál, és hát kvázi nem engedélyezni kell, de ilyen tudomásul vételt kell kérni.

[00:30:42]Tehát magyarul ez nyilván arról szól, hogy a hadkiegészítő parancsnokság tudja, hogyha valakit be kell hívni, akkor hol keressék.

[00:30:49]Ez talán pont az ukrán tapasztalatokból érkezett, hiszen azt látjuk, hogy nagyjából 650000 ukrán hadköteles korú férfi dolgozik az Európai Unió országaiban.

[00:31:02]Ennyien vannak legalábbis bejelentve.

[00:31:04]És amikor Zeneski elnök tavaly a 17 és 24 éves fiatalok számára megengedte a külföldre utazást, akkor még 100000 ukrán fiatal hagyta el Ukrajnát.

[00:31:14]Tehát nagyjából 7-es 150000 ukránköteles korú férfi van most Nyugat-Európában.

[00:31:20]És hát ugye nyilván az ukránok szeretnék őket is behívni.

[00:31:22]Még van 4 millió hatköteles korú férfi Ukrajnában is, de ugye, hogy szeretnék.

[00:31:27]Amikor Oroszország 22 őszén mozgósított, akkor egyes becslések szerint 800000 orosz hatköteles korú férfi áramlott ki Oroszországból, főként a Posszovjet térségbe.

[00:31:39]De az oroszok is nyilván szeretnék tudni, hogy hol vannak azok az emberek, akiket adott esetben beránthatnak.

[00:31:44]Tehát igazából a németek ezt kezdik kép németes precizitással.

[00:31:49]Azonban a ez ugye hidegháború idején Kelet-Netországban, Nyugat-Netországban, az európai országokban ez egy nagyon jól működő rendszer volt a a hatkiegészítési parancsnokságok rendszere.

[00:32:00]Ugye rengeteg kaszárnya volt, ki alapkiképzéshez biztosítottak voltak a feltételek.

[00:32:04]És hát a bundeszvérben, a nyugat-német hadseregben ilyen sokan ilyen örömkatonák voltak.

[00:32:10]Tehát aki például közel lakott a közel volt a kaszárnyája a lakóhelyéhez, az mond este hazamehetett.

[00:32:16]Tehát, tehát voltak ilyen helyek is.

[00:32:19]Tehát igazából itt az a fontos, hogy a németek tényleg arra készülnek, hogy ők egy profi hadsereget építsenek, Merc kancellár szerint Európa legerősebb hadseregét.

[00:32:27]Itt az a probléma egyébként, hogyha a ugye Trump elnök azt kéri, hogy az országok 2035-re a GDP-jük 5%-át költsék hadseregre.

[00:32:36]A német GDP az 5000 milliárd euró.

[00:32:40]Ha ennek az 5%-át vesszük, az mondjuk 250 milliárd euró.

[00:32:47]Oroszország most 140 milliárd dollárt költ, 120 milliárd euró a háborúra.

[00:32:52]Tehát a németek, hogyha majd 35-ben 5%-ot költenének a GDP-jükből hadseregre, akkor többet költenének, mint tudom, és én a fél Európa együtt, vagy a háborúban lévő Oroszország, meg Ukrajna, meg talán még a franciák együtt véve.

[00:33:06]Tehát ezért is aggódnak sokan, hogy mi lesz akkor, hogyha Németország komolyan veszi ezt a dolgot és fölépíti a hadseregét.

[00:33:14]És hát a hadsereghez katonák is kellenek.

[00:33:15]Ugye látjuk az ukrán fronton, hogy a katona, a húsvérkatona, az a szűk keresztmetszet.

[00:33:22]De hát hiába vannak drónok meg meg tényleg a szuper csilivili fegyverek, azért az ukrajnai frontról a videókban csak azt látjuk, hogy kell egy katona, egy igazi ember, aki a végén kitűzi a zászlót, vagy amikor mondjuk a front átmegy egy városon, akkor szükség van rendőrökre, polgármesterekre, vagy katonákra, akik fölszedik az aknákat.

[00:33:41]Tehát igazából a katona szerepe még mindig nem megkerülhető.

[00:33:44]Sok helyen kívántja a technika, de azért még mindig szükség van katonára, aki kitűzi a zászlót.

[00:33:51]Tehát a németek fölépítik ezt a rendszert.

[00:33:52]Most kaszárnyákat is kell építeniük, mert azokat eladták.

[00:33:56]Vagy mondjuk toborzó, de nem kiképzőtisztek sincsenek, tehát nincsenek olyanok, akik kiképeznék a az újoncokat.

[00:34:02]Most ezt egy felmenő rendszerben építik ki, és ennek része a hattutelesek nyilvántartása.

[00:34:06]Német fiatalok 40%-a el akar menni Németországból, tehát különböző kutatások szerint 40% nak van egy ilyen vágyakozása, hogy elm persze nem megy el 40%, de azt látjuk, hogy a legtehetségesebb németek azok az USába mennek, mert ott sokkal többet tudnak keresni.

[00:34:25]alacsonyabbak az adók, nagyobbak a lehetőségek, illetve nagyon sokan Svájcba mennek dolgozni, mert ott dupla annyit keresnek kevesebb munkával, és mondjuk mondjuk fél évet dolgozik valaki Svájcban, akkor fél évet nem kell utána dolgoznia, élhet Németországban abból, amit Svájcban keresett.

[00:34:42]vagy ő, aki a svájci határ közelében lakik.

[00:34:45]Ugye korábban a svájci határtól Németországban vagy Franciaországban 50 km-re nem lehetett bádogost találni, vagy vagy villanyszerelőt, vagy ápolónőt, vagy most már orvos se lehet, mert mind átmennek Svájcba dolgozni.

[00:34:58]Most már 100 kmes körzetből mennek át dolgozni Svájcba.

[00:35:03]Ez igaz Franciaországra is.

[00:35:05]Vagy nagyon sok német például Ausztriába költözik, mert sokkal kedélyesebb Ausztria, mint Németország.

[00:35:09]Tehát most ezeknek a a 17 és 45 közti fiataloknak vagy férfiaknak be kell jelentkezniük majd a hatkiegészítő parancsnokságnál.

[00:35:18]Óriási a botrány, mert ugye az emberek azt gondolják, hogy hát hogyha tudni akarják, hogy hol vagyok, előbb-utóbb be is hívnak.

[00:35:25]Tehát itt igazából amiatt abból volt felháborodás, hogy elhiszik a német vezetésről, hogy háborúba viszi az országot, és a legtöbben, pláne a Z generáció nem akar háborúzni.

[00:35:35]És ugye azt látják, hogyha tudják, hogy hol vagyok Spanyolországban vagy az USÁban, akkor előbb-utóbb be be berántanak és akkor elvisznek abba a háborúba, amiről a brüsszeli politikusok meg a német politikusok állandóan beszélnek, hogy legkésőbb 2030-as szerintük kitör a háború Oroszország és az Unió között, és az E generáció ezt az összeírást meg a kiképzést már ennek a háborúnak az előszobájaként éli meg.

[00:36:03]Ez volt ez a hír.

[00:36:03]Tehát majd mindenképpen visszatérünk erre.

[00:36:07]Még egy kitételt talán még hadd szúrjak ide és kérdezzek rá.

[00:36:12]Ugye, hogy azért itt a háborús hangulat ellenére bizonyos fölmérések szerint Boris Pistórius még mindig a legnépszerűbb német politikusok közé tartozik.

[00:36:21]Ön szerint ennek mi az oka?

[00:36:23]Vagy hát ha ha nem is feltétlen tartja annak, akkor pedig a felmérésnek mi az oka?

[00:36:30]Nem, ez tényleg így van.

[00:36:30]Tehát akármelyik felmérést nézzük, mindig Boris Pisztórius a legnépszerűbb.

[00:36:34]Hát egyrészt, hogy a mezőnyt meg kell nézni.

[00:36:39]Tehát Merc kancellár azt ígérte, hogy hogy csökkenti az adókat, hogy munkahelyeket teremt, hogy a német gazdaság lendületet vesz, és visszajönnek a növekedés évei, és nyilván a gazdasági növekedés az majd lecsorog a társadalomba.

[00:36:52]Hát ezzel szemben ugye hát látjuk, hogy hogy igazából a munkahelyek megszűnnek, tehát nem véletlenül jön Magyarországra a Mercedes A osztály Kecskemétre.

[00:37:00]A Bosch Németországban zárja be a gyárakat, hozzák Magyarországra, Romániába, Törökországba a gyárakat.

[00:37:06]Tehát Mercben nagyon csalódtak.

[00:37:08]És hát a többi politikus is most arról beszélnek, hogy ugye az a tehát az ukránoknak adnak 12 milliárd eurót per év.

[00:37:15]És akkor most arról beszélgetnek, hogy most akkor a a az egészségpénztárnak is pont 11 milliárd euró hiánya van.

[00:37:21]És akkor hogy akkor most mi mire kell többet fizetni, hogy a fogpótlásért kell többet fizetni, vagy a a patikában kiváltok egy gyógyszert.

[00:37:32]Eddig 8 eurót kellett fizetni, most már kilencet kell, vagy 11-et.

[00:37:36]Tehát azt kórházakat akarnak bezárni, mondják, nem éri meg ennyi kórházat működtetni, nincs ennyi orvos.

[00:37:42]Tehát azt látjuk, hogy nem a növekedés évei jönnek, hanem nem lesz jobb.

[00:37:44]Ezt érzékelik a németek.

[00:37:46]Ezért a a legtöbb németpolitikus nagyon népszerűtlen.

[00:37:49]Ugye az AFD-s politikusok azért népszerűtlenek, mert rossz a sajtójuk.

[00:37:55]Illetve hát akik nem szeretik az AFD-t, azok ugye rossz véleménnyel vannak az AFD-s politikusokról, de mindenki rossz véleménnyel van a kormányzati politikusokról.

[00:38:03]Tehát igazából így a Boris Pistórius, ő ő kevés rossz hírt közöl, tehát ő mindig csak a jó híreket közli, a rossz hírek közlését az államtitkára hagyja, illetve hát ugye a most a háború miatt, a az ukrajnai háború miatt, meg most az öbölháború miatt a hadseregre mint egy ilyen védelmi szervezetre, mint egy esernyőre tekintenek, hogy amikor esik az eső, akkor jaj de jó, hogy van egy esernyőm, és most a hadseregnek ez a presztízse, ez ez talán növekszik.

[00:38:29]És hát a Pistorius egyébként eléggé okos ahhoz, hogy ezt a woke ideológiát nem annyira erőlteti.

[00:38:35]Mondjuk Urzula von der Lien amikor védelmi miniszter volt, akkor ugye mondta, hogy hogy a a nők jogai mennyire fontosak a hadseregnem.

[00:38:41]Persze fontosak a nők jogai, nyilván figyelni kell rá, de hát ugye a hadseregnek nem ez az elsődleges feladata.

[00:38:48]és a működés rovására ment néha egy-egy ilyen vók intézkedés, mint az amerikai hadseregben.

[00:38:55]És Pistórius ezek ezeket így visszanyeste, és hát ő a munkahelyeket is azért be tud jelenteni.

[00:39:02]Amikor új fegyvergyárakat adnak át, akkor ő mindig ott van.

[00:39:04]Tehát igazából ő próbálja a dolgoknak a jó részét eladni, a rossz részét meg rábízza az államtitkára.

[00:39:15]És hát akkor kanyarodunk is tovább a következő híre.

[00:39:17]Adásunk utolsó témájaként még azt szerettük volna érinteni egy rövid időre, hogy a az a fajta Magyarország és Oroszország közötti megegyezés, amiről például mondjuk a politikó is beszámolt, egyfajta kooperációs megegyezés azt ugye most nagyon sokan úgy kezelik, mint valami betekintést vagy valami extra leleplezést.

[00:39:47]és arra vonatkozóan, hogy Orbán Viktor milyen kötelékekkel rendelkezik Oroszországgal kapcsolatban.

[00:39:56]De itt akkor a vissza is adnám önnek a szót, hogy ugye a ez a fajta 12 pont egyébként ez valóban ebben a kontextusban híre, tehát hogyha Magyarország a keletén miért kapcsolatokat ápoló Oroszországgal, vagy hogy kell ezt pontosan értelmezni?

[00:40:11]Mert hogyha mondjuk valaki megnyitja, felőti a politikót, és elolvas mondjuk egy-két címet, akkor ebből ez úgy tűnhet, mintogyha valami aranyat találtak volna a magyar kormány kritikusai, hogy hát márpedig ők megmondták, és hogy tényleg csoda orosz párti összesküvés zajlik itt a háttérben.

[00:40:30]Hogy kell ezt elképzelni?

[00:40:34]Hát úgy, hogy választási kampány van, és és sokszor beszéltünk itt is a műsorban arról, hogy az amerikai választási kampányban létezik az October Surprise kategória, amit mi a magyar közbeszédben politikai atombombaként ismerünk, ugye Simicska Lajos elhíresült fordulata alapján.

[00:40:52]Tehát most, hogy kampány van, ezek a titkos szolgálatok a az a náluk lévő ezüstpatronokat ellövik, és hát látjuk, hogy ezeket a lehallgatási jegyzőkönyveket most kiszivárogtatják a sajtónak.

[00:41:03]Tehát itt nem oknyomozásról van szó, hanem arról, hogy titkos szolgálatok lehallgatják a magyar politikusokat.

[00:41:10]Mindenkit lehallgatnak egyébként, tehát ne legyenek illúzióink, minden politikust lehallgatnak.

[00:41:15]Az amerikaiak lehallgatták Angela Merkelt, a tudom is a németek lehallgatták az amerikaiakat, tehát mindenki mindenkit lehallgat.

[00:41:21]És amikor ezt hasznosnak látják, akkor ezt kiszivárogtatják.

[00:41:25]Tehát erről van szó.

[00:41:27]Azt gondolják, hogy ez a kiszivárok, ez a most már ugye három ilyen van, mert Szártó és Lavrov két beszélgetését is kiszivárogtatták, illetve most ezt a ezt a másik beszélgetést, ezt a harmadik beszélgetést, tehát azt gondolják, hogy ez a magyar választási kampányban a kormánypártok ellen foghatni.

[00:41:42]Ez egy kommunikációs támadás vagy egy beavatkozás a magyar választási kampányba, amihez bizonyos médiumok asszisztálnak.

[00:41:51]Ugye látszott, hogy először a Pany Szabolcs hozott nyilvánosságra lehallgatási jegyzőkönyveket, amiket idézőjelben befújt a szél a postaládájába a valóság szerint tehát, hogy hogy nem lehet hozzájutni lehet titkos szolgálatok lehallgatási jegyzőkönyvéhez, ha azt a titkos szolgálat nem adja oda valakinek.

[00:42:08]Tehát ez nem úgy van, hogy befújja a szél, azt odaadják valakinek.

[00:42:09]Rájöttek, hogy ez nem jó.

[00:42:11]És ezért most él távolabbi most a a nyugati hírügynökségek meg nyugati médiumok hozzák nyilvánosságra ezeket a lehallgatási jegyzőkönyveket, mert rájöttek, hogy hogy már nem anny nincs akkora hatása ezeknek Magyarországon, hogyha ugye egy magyar ágensen keresztül hozzák ezeket nyilvánosságra, ami a tartalmat illeti.

[00:42:30]Tehát persze, hát az országok között van viszony, ugye a háború után Oroszország ugyanúgy itt lesz.

[00:42:37]És hogy a Csatatér Ukrajna című könyvemben írom, ugye a két kérdés az, ami leginkább meghatározza az unió, benne Magyarország és Oroszország viszonyát, hogy milyen módon ér véget ez a háború.

[00:42:49]Az egyik fél győz, megállapodnak, fegyvertszünet kötnek, békét kötnek, tehát ezt nem tudjuk.

[00:42:54]A másik, és ez a fontosabb kérdés, hogy hol lesznek Oroszország nyugati határai.

[00:43:01]Ezt se tudjuk, nyilván összefügg az előző kérdéssel, de hogyha így megy tovább a háború, akkor egyre közelebb lesz Oroszország nyugati határa az Európai Unióhoz, így Magyarországhoz is.

[00:43:12]És hát valamilyen viszonyt ki kell alakítanunk a háború után is Oroszországgal, mert nem fog eltűnni.

[00:43:17]Hiába akarják a demokraták, hogy Oroszországban rezsimváltás legyen, ez most nem tűnik valószínűnek.

[00:43:21]Tehát valamilyen viszont ki kell alakítanunk Oroszországgal a jövőben is.

[00:43:24]A magyar gazdaság, a rezsicsökkentés attól függ, hogy kapunk-e orosz energiát.

[00:43:28]Tehát Magyarországnak fontos, hogy Oroszországgal beszélő viszonyban legyünk.

[00:43:33]A nyugati szövetség részeként, az unió és a NATO tagjaként gazdasági együttműködésre törekszik a magyar kormány az orosszal, mint korábban a németek, az osztrákok, a hollandok.

[00:43:43]Ausztria volt a Gázprom legvidámabb barakja.

[00:43:45]A sveháti olajfinomító meg az OMW abból nőtt nagyra, hogy az orosz olajat feldolgozták prémium termékekké és eladták aranyáront.

[00:43:52]Tehát igazából a magyar kormány egy pragmatikus viszonyra törekszik az orosszak.

[00:43:57]És hát ennek látjuk itt a hétköznapokra való lefordítását, amikor például ebben a 12 pontban a kulturális együttműködés fenntartásáról döntöttek, vagy hogy orosz sportolókat mondjuk magyarországi rendezvényekre meghívnak, mert azért, mert háború van, attól még a kulturális együttműködés vagy a sportegyüttműködés, a tudományos együttműködés, az nem szabad, hogy megszakadjon.

[00:44:19]Tehát láttuk azt, amikor 1980-ban ugye a a moszkvai olimpiát bojkotálták a nyugatiak, aztán a Los Angelesi olimpiát bojkotálták a keletiek.

[00:44:29]Ez sose jó.

[00:44:29]A politikusoknak meg kéne egyezni a a háborúról tárgyalóasztalnál.

[00:44:35]Ugye a magyar kormány ezt mondja, hogy minél hamarabább egyezzenek meg az ukránok meg az oroszok egymással, akár az amerikaiak közvetítésével, vagy kínaiak közvetítésével, de egyezzenek meg, és utána is lesz élet.

[00:44:47]És hát azért azt is látnunk kell, hogy ahogy most Mark Rüte beszél Donald Trumppal, ugye Daddyvel, tehát hogy ő az a politikus, aki most a nyugati tömbön belül a a nyugat-európai vezetők közül a legjobb kapcsolatot ápolja Trumppal, ugye ki is szivárogtatták ott is az SMS-t, hogy a Deddyek mit írt.

[00:45:05]Tehát igazából mindig kell a a a szövetségi rendszeren belül egy politikus, aki kapcsolatot tart a riválisokkal vagy ellenfelekkel.

[00:45:14]És az, hogy Orbán Viktor beszélőviszonyban van Putyinnal, vagy mondjuk a kínai elnökkel, vagy a vagy a vagy a vagy a török elnökkel, vagy hogy Netanyahu izraeli miniszterelnök úgy tud Magyarországra jönni, hogy hogy itt nem az elfogadópancsot mi nem hajtjuk végre ellene, akkor ezek olyan hidak, olyan kommunikációs csatornák, amiből nem csak Magyarország profitál, hanem az egész Európai Unió.

[00:45:39]Mert ne gondoljuk, hogy Netjau például amikor Budapesten volt, akkor nem találkozott más országok vezetőivel.

[00:45:45]Vagy ne gondoljuk, hogy amikor Szártó Péter Lavrovval beszél, akkor mi akkor nem lobbizik esetleg más ügyekben nyugat-európai politikusok érdekében.

[00:45:56]Tehát ez ezek bevett dolgok.

[00:45:59]Megpróbálják ezeket habosítani, mert azt gondolják, hogy ezzel befolyásolhatják a magyarországi választást.

[00:46:03]Én azt gondolom, hogy azzal, hogy most már nem Panyi Szabolcson keresztül szivárogtatnak, hanem nyugati médiumokon keresztül, ebből következik az, hogy azt látták, hogy ennek ez nem nem a várt hatást hozza.

[00:46:14]Ennyi fért most a mai adásunkban.

[00:46:16]viszont a hallgatóinkat biztatjuk, hogy ha még nem tették meg, mindenképpen iratkozzanak fel, hiszen így akár értesítéseket is kérhettek ezek felvételekről, illetve úgy ajánljuk figyelmünkbe azt is, hogy belpolitikai elemzéssel is jelentkezünk a holnapi nap folyamán reggeli műsorsávan Kiszeli Zoltánnal, méghozzá az Ultrahang Plus YouTube csatornáján.

[00:46:35]és hogy ott is érdemes lesz velünk tartani.

[00:46:37]Ezúttal pedig köszönjük ismételten, hogy velünk tartottak és Kiszeli Zoltának is, hogy segített nekünk a helyzet értelmezésében.

[00:46:46]Köszönöm én is.