Rendkívüli végjáték: elszabadult a pokol Ukrajnában, Putyin valamire készül? - Somkuti Bálint
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő és Debreceni Camilla műsorvezető beszélgetésében a világpolitika legégetőbb kérdéseit járják körül. A törékeny iráni–amerikai tűzszünet papíron 10 pontból indult, de gyakorlatilag már 6–7 pontra zsugorodott; Izrael nem hajlandó abbahagyni Libanon bombázását, Irán pedig lezárta a Hormozi-szorost az olajszállítás számára. Donald Trump 60 napos katonai felhatalmazása április végén lejár, amikor a tűzszünet is várhatóan lezárul – ekkor újabb eszkaláció fenyeget. Pakisztán váratlan közvetítőként felkerült a diplomáciai térképre, az Egyesült Államok és Irán iszlambádi tárgyalásai pedig kritikus fontosságúak. Az Európai Unió teljes mértékben marginalizálódott: katonai ereje elhanyagolható, vezetői (Kaja Kallas, Ursula von der Leyen, Antonio Costa) inkompetensek, és nincs befolyása a globális eseményekre. Az orosz–ukrán háború felőrlő jellegű, az ukrán légvédelem gyengül, és az oroszok nyomása fokozódik – tűzszünet nem valószínű. Kína csendes nyertes: energiahordozó-függőségét Oroszország irányába tolódik, de 2027-ig Tajvan meghódítására készülhet. Az amerikai hegemónia visszaszorulóban van, de alternatívája még nincs; a világrend átalakulása 2–5 év alatt játszódhat le, ellenkező esetben tartós káosz következik.
Az iráni–amerikai tűzszünet: papíron és valóságban
A beszélgetés központi témája az április 10-én fennálló helyzet az Iránnal kapcsolatban. Somkuti Bálint szerint Donald Trump kezdetben egy 10 pontos iráni tervet fogadott el, de az azóta gyakorlatilag 6–7 pontra zsugorodott. A tűzszünet instabil és törékeny, amit a Reuters, a Guardian és más nemzetközi médiaszervezetek is megerősítenek.
„Gyakorlatilag a törékeny tűzszünet Libanon kivételével úgy néz ki, mindenhol tart." – Somkuti Bálint *
Az egyik legfontosabb probléma, hogy Izrael nem hajlandó abbahagyni Libanon bombázását és a Hezbollah felszámolását. Irán viszont nem hagyhatja magára ezt a kiemelt szövetségesét, amely 1982 óta létezik. Ennek következtében Irán lezárta a Hormozi-szorost az olajszállító hajók előtt: míg korábban 100–135 hajó haladt át naponta, most csak maximum 15 engedélyezett, és azok is csak akkor, ha nem szállítanak tiltott anyagokat.
„Egy nagyon-nagyon kaotikus, faramuci helyzetben vagyunk." – Somkuti Bálint *
Trump 60 napos felhatalmazása és az április vég kritikus pontja
Somkuti rámutat egy fontos jogi-katonai aspektusra: az amerikai elnök 60 napig rendelhet el katonai műveleteket, utána pedig kongresszusi jóváhagyást kell kérnie. Mivel a háború február 28-án indult, a 60 nap április végét jelenti – pontosan akkor, amikor a tűzszünet várhatóan lezárul.
„Ez a tűzszünet is körülbelül akkor fog lezárulni. Úgyhogy ez egy nagyon érdekes kérdés, hogy akkor mi fog történni." – Somkuti Bálint *
Ez azt jelenti, hogy április végén újabb eszkaláció vagy fordulat lehetséges. Trump számára politikailag kritikus ez az időpont: a félidős választások közelednek, és ha nem sikerül tartós rendezést elérni, az súlyosan árthat republikánus esélyeinek.
Pakisztán váratlan diplomáciai szerepe
Somkuti kiemeli, hogy Pakisztán váratlanul felkerült a nemzetközi diplomácia térképére közvetítőként. Az iszlambádi tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között Pakisztán közreműködésével zajlanak. Ez azért érdekes, mert korábban Omán játszotta ezt a szerepet.
„A pakisztáni államnak a súlya, az atomfegyverének a jelenléte volt az, ami elfogadható tárgyaló vagy közvetítő partnerét tette." – Somkuti Bálint *
A közvetítő ország szerepe nem csupán szimbolikus: mérsékelheti az indulatokat, befolyásolhatja a tárgyalások hangnemét, tartalmát és hosszát, valamint rászólhat bármelyik félre. Pakisztán sikeresen tartózkodott attól, hogy az amerikai–izraeli koalíciót segítse, ami elfogadhatóvá tette közvetítőként.
Az izraeli–libanoni helyzet és Benjamin Netanyahu stratégiája
Somkuti szerint Benjamin Netanyahu jobboldali, szélsőjobboldali kormánya regionális hegemón szerepre törekszik. Ennek útjában áll a Hezbollah (közeli fenyegetés) és az Irán (távolabbi fenyegetés). A beszélgetésben azonban Somkuti szétválasztja a civil lakosságot a kormányzattól és a hadseregből – az előbbit nem lehet kritizálni, az utóbbiakat igen.
„Az izraeli kormányzat, a Benjamin Netanyahu vezető jobboldali, széléső jobboldali kormány, az egy regionális hegemon szerepre törekszik." – Somkuti Bálint *
Netanyahu motivációi között egyértelműen megjelenik a személyes érdek: korrupciós és egyéb bűncselekmények miatti eljárások elkerülése. Somkuti szerint a régiónak és az egész világnak mekkora árat kell fizetnie ezért – ez egy alapvető kérdés, amely előbb vagy utóbb fel kell, hogy merüljön.
A Libanon bonyolult helyzete
Somkuti részletesen ismerteti Libanon összetettségét. Az ország szunniták, síták, keresztények és más etnikai csoportok (például drukok) lakta, és az Oszmán Birodalom multietnikus örökségét hordozza. A második világháború után nem sikerült stabilizálni az ország politikai rendszerét, ami a 1970-es évektől, a palesztin menekültek megérkezésétől kezdve felborult.
„Libanon az egy olyan állam, ami gyakorlatilag egyfajta zárvány az Oszmán birodalom a multietnikus birodalmából." – Somkuti Bálint *
A libanoni kormányzat fegyveres ereje sem az izraeli, sem a Hezbollah erővel szemben nem elég. Nem tudja majd rákényszeríteni a Hezbollakot a fegyver letételére, még izraeli segítséggel sem. A Hezbollah alapvető problémája az Irán és az izraeli fenyegetés – amíg az iráni állam támogatja, a Hezbollah nem fog letelepedni.
Az Egyesült Államok és Irán közötti értelmezési viták
Somkuti megemlít egy érdekes diplomáciai incidenst: JD Vance, az amerikai alelnök azt javasolta az irániak számára, hogy „tanulják meg az angolt", mire a pakisztáni miniszterelnök rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak talán meg kellene tanulni az angol olvasást, mivel a megállapodásban egyértelműen szerepel, hogy a tűzszünet Libanonra is vonatkozik.
Európa marginalizálódása és vezetői inkompetenciája
Somkuti kritikusa az Európai Uniónak és vezetőinek. Szerinte Kaja Kallas, Ursula von der Leyen és Antonio Costa „karrierhasznos idióták", akik nem felelősek döntéseikért. Az Európai Unió katonai ereje a méretéhez képest elhanyagolható, és nincs valódi befolyása a globális eseményekre.
„Tehát egy olyan társaság, amit Kaja Kallas, Ursnal von der Leen és és Antonio Costa kapacitású emberek vezetnek, azt nem lehet komolyan venni." – Somkuti Bálint *
Az egyik konkrét példa: az európai delegáció nem találja meg a Krímben a vezetéket. Somkuti szerint az Európai Unió még szankcionálni tud, de az eseményekre gyakorolt befolyása gyakorlatilag nulla. Az egyik oka az európai vezetők ideológiai szemellenzője és inkompetenciája, a másik pedig az, hogy az európai államok leépítették katonai erőiket.
„A diplomáciának a az alapzatát, azt a katonai erő képezi." – Somkuti Bálint (Klaus Witman NATO-tábornok gondolatára hivatkozva) *
Az orosz–ukrán háború: felőrlés és romló kilátások
Az orosz–ukrán háborúban nincs áttörés. Az orosz drón- és rakétatermelés növekszik, az ukrán légvédelem pedig gyengül az eszközök hiánya miatt. Somkuti szerint az ukrán állam kezén lévő területek szinte teljes egészét átrepülhetik orosz drónok anélkül, hogy lelőtték volna őket.
„Az a tény, hogy az ukrán állam kezén lévő területeknek a szinte a teljes egészét átrepült egy orosz drón, anélkül, hogy lelőtték volna, azért sokat elmond a helyzetről." – Somkuti Bálint *
Április 1-én Kárpátalja több légitámadást szenvedett el, energetikai alállomások sérültek meg. Somkuti szerint a nappali drón- és rakétatámadások egyre gyakoribbak, ami az ukrán légvédelem romlásának jele.
A lakosság hangulata romlik, egyre kevesebben érzik, hogy ennek a háborúnak pozitív kimenetele lenne. Somkuti szerint a legtöbb hosszú háborút a trendek összessége dönti el, nem az egyes frontszakaszok.
„A legtöbb háború, ami ilyen sokáig tart, az a trendek összessége." – Somkuti Bálint *
Tűzszünet nem valószínű. Somkuti szerint lehet egy ortodox húsvéti tűzszünet, de tartós rendezés nem. Az oroszok nyomása fokozódik, és szakértők szerint április közepétől nagyobb orosz támadás várható, amikor a Rasputica (tavaszi tó) végéhez ér.
Ukrajna vezetésének biztonsági kérdése
Somkuti megemlít egy lehetséges forgatókönyvet: az orosz vezetés eddig tartózkodott az ukrán politikai vezetés támadásától, de ennek a haszna előfordulhat, hogy lejár. Ha az ukrán vezetés egy pár napig nem lenne lokalizálható, az politikai vákuumot és beláthatatlan folyamatokat indíthatna be.
Azonban hozzáteszi, hogy mind az orosz, mind az ukrán elnök nagyon komolyan védett, és az ilyen támadások valószínűsége alacsony. Az ukrán titkoszolgálat már több alkalommal sikeresen végzett magas beosztású orosz katonai tisztek ellen akciókat.
Kína: a csendes nyertes
Somkuti szerint Kína a világháborúkból kimarad, legalábbis hivatalosan. Azonban a háttérben aktív: Wang Yi kínai külügyminiszter észak-koreai látogatáson van, és Kína komoly nyomást fejtett ki Pakisztánon keresztül a béke érdekében.
„Kína a Pakisztán egyik kiemelt partnere többokból kifolyólag. És a hírek szerint nagyon komoly nyomást fejtett ki Kína Pakisztánon keresztül, hogy legyen egy békehez vezető tűzszünet az öbölben." – Somkuti Bálint *
Az emelkedő energiahordozó árak Kínát is érintik. Venezuela már kiesett az olajszállítók közül, és ha az Öböl is kiesik, Oroszország marad az egyetlen beszállító. Ez azonban azt jelenti, hogy Kína Oroszországra lesz utalva, nem fordítva – az erőviszonyok megváltoznak.
Somkuti szerint a kínai figyelem a nemzetközi stabilitás gyors helyreállítására irányul, mivel az a kínai érdek. Azonban nem lehet kizárni, hogy Kína az amerikai lekötöttséget kihasználva 2027 előtt megoldja a Tajvan-kérdést.
Trump–Kína találkozó: halasztás és lehetőségek
Somkuti megemlít, hogy Trump és Kína vezetése között találkozó volt tervben március végén Pekingben, de ez nem történt meg. Most május végére halasztódott, azzal a felkiáltással, hogy addigra már véget kell érjenek a jelenlegi folyamatok.
Somkuti szerint az amerikai–kínai problémák régre nyúlnak vissza, és egy elnöki találkozó sem fog hosszútávú megoldást hozni. Azonban minden ilyen találkozó lehetőséget ad a tárgyalásokra, és amíg a vezetők beszélgetnek, „nagy baj nem lehet".
„Egy minden ilyen találkozó az az eshetőségét adja annak, hogy valamilyen tárgyalás sorozat útján valamilyen rendezés születik." – Somkuti Bálint *
Az amerikai hegemónia visszaszorulása
Somkuti szerint az amerikai globális hegemónia több szinten visszaszorulóban van:
- Kulturális: Disney, Coca-Cola, Facebook/Meta befolyása csökken
- Gazdasági: A dollár uralma gyengül, egyre kevesebben használják, alternatívák jelennek meg
- Katonai: Az amerikai bázisok világszerte megkérdőjeleződnek
„Volt egy olyan amerikai hegemóni, ami megnyilvánult kulturális területen, gondoljunk csak a Disneyre és hasonló cégekre, Coca-Colára, vagy éppen egyébként a Facebookra, a metára." – Somkuti Bálint *
Azonban Somkuti szerint az amerikai dominancia még mindig fennáll, bár csökkenő mértékben. Az internet amerikai szabványok szerint működik, a SWIFT-rendszernek nincs nemzetközileg elfogadott alternatívája, és a hitelkártyák (Visa, Mastercard, American Express) amerikai kézben vannak.
A világrend átalakulása: időkeret és forgatókönyvek
Somkuti szerint az átmenet 2–5 év alatt játszódhat le. Ha tovább tart, az nem átmenet, hanem tartós káosz lesz. Az átmenet sebességét két tényező határozza meg:
- Az amerikai vezetés szándéka: Mennyire akarja kiélezni a konfliktusokat
- Az Egyesült Államokon belüli politikai küzdelem: Vannak jelek egy amerikai polgárháborúra, amely sokkal gyorsabban és drasztikusabban alakítaná át a világot
„Mert hogyha egy amerikai polgárháború lesz a következménye, aminek vannak azért jelei, akárki akármit mond, akkor az sokkal gyorsabban, sokkal drasztikusabban alakítja át a világot." – Somkuti Bálint *
Optimizmus és realitás
Somkuti végül óvatos optimizmussal zárja a beszélgetést. Úgy gondolja, hogy a lappangó feszültségek kirobbanása elősegietheti a rendezéseket. Az orosz–ukrán háborúnak is vége lesz egyszer, és utána egy darabig nem lesz háború azon a környéken, mert a felek kimerültek.
„Én abban bízom, hogy könnyebb és jobb idők jönnek, de ez egyelőre még nem fog eljönni, mert még hosszú az út, amit meg kell tenni szerintem ebbe az irányba." – Somkuti Bálint *
Azonban hozzáteszi, hogy a történelemből tudjuk: az olyan konfliktusok, amelyek már több évtizede zajlanak, generációkat igényelnek, hogy az echte beleivódott gyűlölet elmúljon.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„Debreceni Camilla" – Az átirat szerint a műsorvezető így mutatkozik be, de ez valószínűleg egy személynév vagy becenév, amely nem egyértelmű. Az átirat nem tisztázza, hogy ez a valódi neve-e vagy egy jellegzetes megnevezés.
-
„Sonk Bálint" – Az átirat kezdetén így szerepel, de később és végig „Somkuti Bálint"-ként hivatkoznak rá. Ez ASR-hiba, a helyes név Somkuti Bálint.
-
„Osziobor Crazy Train" – Az átirat valószínűleg Ozzy Osbourne „Crazy Train" című számára utal, de az ASR torzította a nevet.
-
„Raszputyica" – Az átirat szerint így szerepel, de a helyes név „Rasputica" (tavaszi tó, orosz katonai kifejezés).
-
„Krusba a vezetéket" – Az átirat értelmezhetetlen szakasza; valószínűleg Krímre vagy egy másik helyre utal, de a kontextus nem világos.
-
„Hofi Géz" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Hofi Géza magyar humorista, de az ASR torzította.
-
„Witman Klaus" – Az átirat szerint így szerepel, de a helyes sorrend Klaus Witman (német tábornok).
-
„Ursnal von der Leen" – Az átirat szerint így szerepel, de a helyes név Ursula von der Leyen.
-
„Kaja Kallas" – Az átirat szerint így szerepel, de a helyes név Kaja Kallas (észt politikus, EU-s pozíció).
-
„Antonio Costa" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg António Costa portugál politikus.
-
„Marelagó" – Az átirat szerint így szerepel, de valószínűleg Mar-a-Lago (Trump floridai rezidenciája).
-
„Turci Rihard" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg egy közösségi médiás szereplő vagy elemző, de nem azonosítható egyértelműen.
-
„Rajter" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Reuters, de az ASR torzította.
-
„Guardián" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg The Guardian.
-
„Hezbullak" – Az átirat szerint így szerepel; a helyes név Hezbollah.
-
„Hezbok" – Az átirat szerint így szerepel; a helyes név Hezbollah.
-
„Hzbak" – Az átirat szerint így szerepel; a helyes név Hezbollah.
-
„Drzok" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg drukok (vallási közösség).
-
„Rejti vallást" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg drukok vagy egy másik vallási közösség.
-
„Izraeli-amerikai viszonylatban, hogy a kutya csóválja a farkat, vagy a farok csóválja a kutyát" – Ez egy idiomatikus kifejezés, amely azt jelenti, hogy ki irányítja kit (ki van az igazi hatalomban).
-
„Klausevici felosztásban" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Clausewitz (Carl von Clausewitz, német katonai teoretikus) háromszögére utal.
-
„Klausevici háromságban" – Ugyanez, mint fent.
-
„Pálinkás" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg egy szokásos köszöntés vagy vicc a műsorvezető részéről.
-
„Szegedi Gorbacsov" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg csak Gorbacsov (Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár).
-
„Pfizerhez, a Lucky Martinhz" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Pfizer és egy másik amerikai cég, de az ASR torzította.
-
„Iszlabátban" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Iszlamábádra utal (Pakisztán fővárosa).
-
„Szunniták, síták" – Az átirat szerint így szerepel; a helyes nevek szunniták és síiták.
-
„Rejti vallást folytató drzok" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg drukok, akik egy iszlám-keresztény szintézis vallást követnek.
-
„Recsegőr, ropogó" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg „recsegő, ropogó" (romlóban lévő).
-
„Ívó környékén" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Ivano-Frankivszk vagy egy másik ukrán város, de az ASR torzította.
-
„Izmailban" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Izmayil (Izmail) ukrán város a Duna mellett.
-
„Berakódás alatt álló ökerhjót" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg „be nem rakódott olajszállító hajót" vagy hasonlót.
-
„Szorosnak a problémája" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg a Hormozi-szorosra utal.
-
„Szuminál" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Szumyra (Szumi) ukrán város.
-
„Zaporizsában" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Zaporizsja (Zaporizhzhia) ukrán város.
-
„Fülényt" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg „fölényt" (superiority).
-
„Raszputyica" – Már említve; a helyes név Rasputica.
-
„Öbölben" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg a Perzsa-öbölre utal.
-
„Huszti és az unvári járásban" – Az átirat szerint így szerepel; valószínűleg Huszt és Ungvár (Uzshorod) járásaira utal Kárpátalján.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez az Alfa és omega adása.
[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az Últrahang kedves hallgatóit.
[00:00:03]Az én nevem debreceni Camilla.
[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig itt van velünk Sonk Bálint, biztonságpolitikai szakértő.
[00:00:07]Szervusz Bálint.
[00:00:11]Pálinkás jó reggelt mindenkinek és tisztelettel üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.
[00:00:14]Kicsit furcsa ezt csütörtök délután elmondani, de hát így alakult a történet, hogy délután vesszük föl az adást.
[00:00:21]Semmi baj, pénteken is lehet.
[00:00:21]Péntek délután is lehet pálinkás, vagyis csütörtök délután is lehet pálinkás.
[00:00:25]Jó reggelt!
[00:00:28]Kívánni mindenképpen.
[00:00:30]Főleg így a húsvéti időszakban.
[00:00:30]Ugye most jön még csak az ortodox húsvét igazság szerint nagy péntek, szombat és vasárnap.
[00:00:37]Úgyhogy még a világ egyes területei most csöntsek a húsvét, és most fognak csak pálinkázni, vagy ki mit iszik ilyenkor, ki mit fogyaszt szenteltból esetleg.
[00:00:43]Na de mielőtt belevágnánk az adásba, azért elmondanám kedves hallgatóink, hogy iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, és kérjük, hogy lájkolják a videókat, mert ezzel nagyon sokat segítenek nekünk, és Bálint csatornájára is látogassanak el.
[00:00:58]És ezúttal is én is szeretnék gratulálni, hiszen Bálint nemrég elérte, sőt már túl is szárnyalta az 50000 felirat feliratkozót.
[00:01:04]Gratulálunk hozzá.
[00:01:07]Nagyon szépen köszönöm.
[00:01:07]Ez egy nagyon szép kerekszám volt, és hát határ a csillagos ég.
[00:01:10]Úgyhogy mindenkit kérek, aki még nézi az adást, de még nem iratkozott fel, hogy tegye meg, mert még nagyon szép kerekszámok állnak előttünk.
[00:01:20]Sok sikert kívánunk hozzá.
[00:01:20]Na hát lássunk, mi mink van.
[00:01:22]Ugye most is van.
[00:01:25]A világban nincsen megállás.
[00:01:25]Én egyre inkább azt érzem, hogy mindig mintha 19-re húznának lapot, tehát itt mindig van valami.
[00:01:35]Van most egy törékeny tűzszünetünk, egy félig lezárt globális olajútvonalunk.
[00:01:41]egymás egymásnak feszülnek a nagyhatalmi érdekek.
[00:01:45]Például ugye itt van Trump, aki mikor kinek üzen, nem tudjuk, amikor vannak nyilvános megszólalásai, hogy éppen a tőzsdének üzen a saját választóinak, vagy éppen a a kül az egész világnak úgymond.
[00:01:57]Mi most a helyzet?
[00:01:57]Mit lehet elmondani erről a tűzszünetről?
[00:01:59]Tehát talán kezdjük ezzel a tűzszünettel.
[00:02:04]Ja, szokták mondani, hogy az őrület vonatán nincs fék.
[00:02:06]Ugye nekem Oziosbor Crazy Train című száma jut az eszembe, ami körülbelül erről szól, tehát megdöbbentő.
[00:02:13]Tehát megkaptam a magamét, hogy kiírtam, hogy lángba borult a közelkelet a a Facebookra.
[00:02:17]De egyébként amikor Izrael elkezdte az iráni vasúti hidakat támadni, Donald Trump pedig egy teljes civilizáció eltörlésével fenyegetett, és egyébként a hírek szent lopakodó bombázók tartottak Irán felé, ki tudja milyen rakománnyal, akkor nyugodtan lehetett ezt gondolni, hogy ez így lesz.
[00:02:32]Aztán aznap este Donald Trump váltan úgy döntött, hogy elfogadja az iráni 10 pontos fegyverszünetet, és akkor másnap már a fegyverszünetről kellett beszélni, ami azóta egyébként nem 10 pontos lett, hanem kilenc, aztán lehet, hogy nyolc, aztán hét, aztán hat, és ki tudja, hogy hol áll meg a folyamat.
[00:02:48]Úgyhogy biztosan keveset lehet tudni.
[00:02:51]Annyit lehet tudni, hogy miután az értelmezési vita alakult ki az Egyesült Államok és Pakisztán közvetítése létrejött béke vagy tűzünet másik oldala Irán között, volt egy nagyon érdekes szóváltás, amelyre JD Vens, amerikai elnök úgy reagált, hogy hát talán meg kéne tanulni angolul.
[00:03:11]amire a pakisztáni miniszterelnök rámutatott arra a megállapodásra, amelyet a Donald Trump is megosztotta, amelyben egyértelműen benne van, hogy a tűzünet Libanonra is vonatkozik.
[00:03:18]Úgyhogy csodálkozom, hogy az egyébként rendkívül éles nyelv iráni diplomaták nem írták vissza az USÁnak, hogy talán ott kéne megtanulni angolul olvasni.
[00:03:25]Úgyhogy gyakorlatilag a törékeny tűzszünet Libanon kivételvel úgy néz ki, mindenhol tart.
[00:03:31]Az iraki milíciák kicsit lassabban, de megértették, hogy tényleg tűzszünet van hatályban.
[00:03:35]Úgyhogy úgy néz ki, hogy a huszik, az iraki milíciák felfüggesztették a küzdelmet, viszont Izrael nem akarja abbaagyni Libanon bombázását, illetve a Hezbollaknak a felszámolását.
[00:03:46]Na most ez egy nagyon érdekes helyzet, hiszen nem sokkal később az Egyesült Államok teljes mellélességgel beleállt ebbe a kérdésbe, és azt mondta, hogy márpedig Libanon nem vonatkozik a tűzünet.
[00:03:55]Nyilvánvalóan Irán nem hagyhatja magára az egyik kiemelt szövetségesét, azt a síta szervezetet, amely amely 83 óta 8283 óta létezik.
[00:04:03]és és szövetségese.
[00:04:07]Tehát ez egy érdekes folyamatot eredményezett, amelyben egyébként Irán szinte azonnal le is zárta a hormozi szorost az olaj és földgázszállító hajók előtt, és a hírek szerint a korábbi 100 kötőel 135 hajóval szemben maximum 15 hajó áthaladását engedélyezi.
[00:04:24]Ezek is csak akkor mehetnek át, hogyha nem szájtják a fentiét anyagot.
[00:04:28]Úgyhogy egy nagyon-nagyon kaotikus, faramuci helyzetben vagyunk.
[00:04:33]Ugye a adás kikerülésének a napján, február 10-én, pénteken lesznek tárgyalások Iszlabátban, amerikai és iráni részvétellel.
[00:04:41]A hírek szerint ez a tárgyalás meg lesz tartva.
[00:04:44]Javítalak április miért pont február?
[00:04:48]Igen.
[00:04:48]Április.
[00:04:48]Február már elmúlt, tehát április 10-ről van szó természetesen.
[00:04:53]Tehát ebben a helyzetben azt mondom, hogy a találkozó, ha meg lesz tartva akkor érdekes fejleményeket hoz.
[00:04:57]Ugye azért mondtam, hogy az iráni 10 pontos terv, amelyet Donald Trump elfogadott, az most már inkább csak kilencnek tűnik.
[00:05:05]Ugye a sajtó is, a Rajter is, a Guardián, az elemzők is ugye azt írják, hogy ez teljes mértékben ez egy törékeny, instabil megállapodás.
[00:05:11]Akkor végül is kinek is szolgál a javára?
[00:05:16]Kinek jó most ez, hogy végül is megszületett vagy papíron, vagy lehet, hogy a későbbiekben talán lesz valami hatása is, vagy valami?
[00:05:22]Mi mire gyakorol ez jobban hatást?
[00:05:24]A Turci Rihard egy fenomenális és frenetikus köszevonta majdnem a két szót paródiát az egyik Facebook bejegyzésében, mintha Donald Trump írta volna váltakozó kis és nagy betűkkel és és bombasztikus állításokat téve.
[00:05:40]De ha megnézzük, hogy mi történt igazából valójában nem látunk mást, mint azt, hogy a háború fel lett függesztve.
[00:05:46]Tehát a problémák nem lettek megoldva, az álláspontok nem közeledtek.
[00:05:49]annyi történt, hogy egyik vagy másik fél kicsit mintha elfáradt volna, és itt leginkább nem az irániak fáradtak el.
[00:05:57]Ugye tegyük hozzá, hogy amikor a izraeli légicsapások elkezdték lerombolni az iráni vasúti hidakat, akkor emberek ezrei indultak el a hidakra, hogy a testükkel védjék meg ezeket a létesítményeket egyébként az erőművek köré is.
[00:06:10]Na most lehet, hogy ez a jel volt, amit Donald Trump egyébként úgy reagált, hogy az illegális.
[00:06:13]Tehát ezek a jelek voltak azok, amelyek egyfajta elyűlést hoztak a történetbe.
[00:06:18]Van egy másik sztori, amit ritkábban emlegetnek.
[00:06:22]Az amerikai hatályos előírások szerint az amerikai elnök 60 napig rendelhet el katonai műveleteket, utána pedig kötelező számára a kongresszus jóváhagyását kérni, és egy formális hadzenetet megfogalmazni.
[00:06:33]Ez nyilván azért van ez a felhatalmazás, hogyha valami váratlan katonai akció érkezik, akkor ne kelljen mondjuk így diplomáciai vagy vagy politikai időhúzással időt veszíteni, hanem azonnal lehessen reagálni.
[00:06:48]Na most teszem hozzá, hogy a legtöbb amerikai katonai művelet általában nem szokott 60 napig tartani.
[00:06:53]Ebben a helyzetben lehet, hogy Donald Trump most egy kis időt, lélegzetvé időt kapott azzal kapcsolatban, hogy újra gondolja, hogy pontosan mik is voltak az irán elleni akció céljai, mert ezzel kapcsolatban továbbra sincs egyértelmű válasz.
[00:07:04]És utána újraindul ez a 60 nap, hogyha most van egy kis szünet, vagy egybe számolják.
[00:07:09]Ez egy kitűnő kérdés.
[00:07:09]Ugye két hétről van szivatalosan szó.
[00:07:11]Ugye március de hogy február 28-án indult meg a háború.
[00:07:16]Ha azzal 60 napot hozzátesszük, az gyakorlatilag április végét jelenti.
[00:07:18]Ez a tűzszünet is körülbelül akkor fog lezár lezárulni.
[00:07:21]Úgyhogy ez egy nagyon érdekes kérdés, hogy akkor mi fog történni, hogy hogyan akarják értelmezni ezeket a előírásokat, ezeket a szabályokat az amerikai törvényhozók.
[00:07:33]Itt még semmi sincs lejátszva, tehát itt még bármi előfordul, és azért volt nagyon találva, hogy mondtad, hogy ez a csütörtök délutáni állapot, amiről beszélünk, mert aközben tényleg egy világfordulat meg.
[00:07:42]Hát eddig a Tomival visszajöttünk azon, hogy hétfőről péntekre és péntekről hétfőre mi minden történik.
[00:07:48]Most már hölgyeim és uraim akár egy délután vagy egy este alatt is megfordulhat a világ.
[00:07:54]Donald Trumpnak ez a narratíválja most jelenleg, hogy ugye béketerv, vagyis le kell zárni, legalábbis tűzünetet kell kötni.
[00:08:00]Itt vagyunk most.
[00:08:00]Viszont Izraelnek meg elvileg azon arra téválja, hogy hosszú háborúra készülnek, és egyáltalán nem úgy tűnik, mintha egy pályán mozognának, mégis ugye hát ketten együtt csinálják ezt az egész történést.
[00:08:13]Akkor most mit is lehet tudni?
[00:08:13]Izrael mintha egy kicsit külön háborút vívna, vagy mintha nem akarná ezt meghallani, vagy vagy mi Izrael hát nem tudom viselkedésének a magyarázata?
[00:08:23]Most had kezdjem azzal, mert ebből szoktak félreértések lenni, és ebből aztán mindenféle érzelemvezérelt nyilatkozatok szoktak születni magánemberek, sőt elemzők részéről is.
[00:08:35]Tehát válasszuk szét a háborúzó államok három elemét.
[00:08:40]Tehát van a lakosság, a civil lakosság, a nép, amelyik egy demokratikus államba választ.
[00:08:44]Ugye ő azon kívül, hogy leadja a szavazát valakire, egy háborúban semmiért nem felelős, és legtöbb esetben ő csak elviseli a nehézségeket.
[00:08:51]Ez igaz az izraeli népre, ez igaz az iráni népre.
[00:08:54]Tehát igen, nem sok választásuk van sajnos segének.
[00:08:58]Igál igen, amikor választanak, akkor elmennek választani és utána meg visélek a következményeket.
[00:09:01]Viszont a klausevici felosztásban, ugye a klausevici háromságban van két másik szereplő, akiről viszont beszélnünk kell.
[00:09:07]Ez a kormányzat és a hadsereg.
[00:09:09]Tehát az adott ország ideértve Izrael kormányzatát és hadseregét lehet, sőt bizonyos esetben kell is kritizálni, de semmiképpen nem csaphat.
[00:09:19]Tehát egyébként innen innen innentől kezdve volt Donald Trump az a kijelentése, hogy azok műveletlen állatok és visszabombázzuk őket a középkorba vagy a kőkorba Iránnal kapcsolatban.
[00:09:28]Olyan kijelentés, ami túlment ezeken a határokon.
[00:09:30]Tehát azt nehéz volt mondjuk így nyugati fejjel értelmezni, amit Donald Trump mondott ezzel kapcsolatban.
[00:09:36]Úgyhogy visszatérve Izraelre, tehát a Benjamin Netanyahu vezette kormányzat hozott ilyen döntéseket, amelyeket egyre többen és egyre határozottabban tegyük hozzá, joggal vitatnak.
[00:09:45]Tehát nyilván az izraeli vezetésnek, az izraeli elitnek és ideve a hadsereget is az a célja, hogy ne legyen fenyegetés Izraellel szemben a régióban, de tegyük hozzá, hogy Magyarországgal szemben is vannak fenyegetések, pedig aztán közel sem vagyunk sem olyan erősek, sem olyan mondjuk így harciak, mint az izraeli gondolkodás.
[00:10:05]Tehát egy tökéletes béke, egy teljesen fenyegetésmentes környezet, nyugodtan kimondhatjuk, hogy megvalósíthatatlan.
[00:10:12]Tehát itt én azt látom ebben a környezetben és fenntartom, hogy tévedek, hogy az izraeli kormányzat, a Benjamin Netanyú vezető jobboldali, széléső jobboldali kormány, az egy regionális hegemon szerepre törekszik, és ebben áll az útjában úgy a Hezbullak jelentett a tényleges és közeli fenyegetés, mint a sokkal távolabbi Irán.
[00:10:30]Na most innentől kezdve felmerülnek a kérdések, hogy a régiónak és tegyük hozzá nyugodtan az egész világnak mekkora árat kell fizetnie azért, hogy egyrészt Benjamin Netanyahu így gondolkozik, másrészt pedig a motivációi között egyértelműen megjelenik az, hogy elkerülje a csalás és egyéb bűncselekmények miatti eljárást.
[00:10:47]Tehát itt azért valamikor előbb vagy utóbb föl kell tenni a kérdést.
[00:10:51]Egyrészt az az izraeliamerikai viszonylatban, hogy a kutya csóválja a farkat, vagy a farok csóválja a kutyát, illetve azt is, hogy meddig lehet ilyen fajta, és tegyük hozzá nyugodtan katonai kalandokkal, mert ezt nem nagyon lehet másképp mondani, egy átgondolatlan, hamis előfeltételés előfeltételekre alapozott katonai akcióval felborítani a régió és az egész világ gazdasági rendjét és nyugalmát.
[00:11:15]Választások jönnek mindkét országban.
[00:11:19]Donald Trumpnál is vagy Donald Trump amerikai elnök esetében is lesznek félidős választások és a most is volt választás például Marelagóban ott valahol a környéken, ahol demokraták nyertek, ahol egy exterrepublikánus körzett, viszont elvileg volt pont fordított eset is.
[00:11:34]Még egyelőre nem látszik, hogy menny merre éleződnek ki az arányok, de azért nyilvánvalóan nagyon gyorsan kell, hogy tegyen valamit annak érdekében, hogy addig ne húzódjon el, és ez már akkor ne legyen téma, és akkor hát úgymond pozitív fényben tudja már feltüntetni magát és a döntéseit.
[00:11:55]Igen, ez egy ez egy nagyon érdekes szempont, amiről megint csak nem esik elég szó, hogy hogy a mennydörgős mennykőben van az, hogy egy felelős államférfi a körülötte lévő okos tanácsadók tömegeinek a kíséretében meghoz egy ilyen döntést, mert ez egy NATO tervezési alapelv, hogy három forgatókönyvet dolgozunk ki, a legjobbat, a legrosszabbat meg a legvalószínűbbet.
[00:12:18]hogy a legrosszabb forgatókönyvet nem dolgozták ki, nem gondolták végig, hogy ez a háború úgy is alakulhata, ahogy az Egyesült Államok számára nem jó, hogy ez nem egy nem egy Maduroféle akció lesz, ahol egy nap alatt el lehetett intézni mindent, hogy Irán legalább 20 éve, de inkább 30-40 éve készül egy ilyen támadásra, hogy ez nem egy olyan diadalmenet lesz, amit alkalomtán egy hónap alatt lezavartak Irakban, 2003-ban vagy Afganisztánban szintén körülbelül másfél hónap alatt 2001-ben, hogy ez ezek ez ezek a feltételek, amelyek irá ánnal kapcsolatban érvényesek, azok nem ugyanazok, mint a korábbi amerikai katonai akcióknál legyen szó a közelkeleten vagy máshol.
[00:12:54]Tehát számomra nehezen feldolgozható, hogy egy olyan kaliberű személyiség, mint Donald Trump, hogy rángathatta magát magát bele ebbe a háborúba.
[00:13:03]Ugye vannak arról szóló hírek, hogy a már lemondott Joe Kent terrorizmus elleni központ vezetője, vagy akár JD Vens is ellenezte a támadást pont a legrosszabb kimenetleket felsorolva.
[00:13:15]Tehát ha a félidős választásokig nem sikerül tartós rendezést elérni ebben a háborúban, és lássuk, hogy jelenleg elég kicsi az esélye, akkor Donald Trumpra szó szerint rá ez a történet.
[00:13:27]És akár az is előfordulhat, hogy az amerikai országgyűlési mind a két házát elveszítik a republikánosok.
[00:13:33]Innentől kezdve Donald Trump szó szerint béna kacsává válik.
[00:13:37]Na most két évet úgy végig húzni az ő habitusával, az ő hozzáállásával egy rendkívül nehéz feladat lesz.
[00:13:46]Úgyhogy innentől kezdve aggódom az egészségéért.
[00:13:47]De hogyha ez nem sikerül a helyzetet megoldani és az amerikai infláció és a az olajár vagy az olajárból származó infláció a benzinár a benzinkutakon magas marad, akkor az akár az a 2028-as választási esélyt is rongálhatja, vagy akár is söpörheti a republikánusoknak.
[00:14:03]Tehát itt sokkal több volt, sokkal több forgott kockán, mint ami elsőre normálisnak vagy erről egyértelműnek tűnt, mégis belement Donald Trump.
[00:14:11]Tehát itt valaminek kellett lenni a háttérben.
[00:14:16]Itt van egy friss hír.
[00:14:16]Valami készül Izrael és Libanon között.
[00:14:17]Benjamin Natan izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy kormány a közvetlen tárgyalásokat kezdeményezne Libanonnal, amelyek középpontjában a HZBak lefegyverzése és a két ország közötti kapcsolatok rendezése állna.
[00:14:32]Hát kezdjük azzal, hogy a libanoni a libanoni Igen, bocsánat, még olvasom annyit, hogy még a libanoni elnöki hivatal még nem kommentálta a bejelentést, így nem világos, hogy mi történik.
[00:14:41]Ezt a CNN CNN számolt be erről.
[00:14:45]Kezdjük az, hogy a libanoni kormányzat gyakorlatilag tehetetlen a Hezbullakal szemben.
[00:14:49]Tehát a maga a Libanon egy rendkívül összetett, rendkívül instabil ország.
[00:14:54]Nagy számban élnek szunniták, síták, keresztények.
[00:14:57]Ezek szinte kivétel nélkül arabok egyébként, de vannak más népcsoportok és más etnikai csoportok is.
[00:15:03]Ott vannak a rejtki rejti vallást folytató drzok.
[00:15:05]Tehát Libanon az egy olyan állam, ami gyakorlatilag egyfajta zárvány az Oszmán birodalom a multietnikus birodalmából.
[00:15:13]Ugye ezt nem tudták, nem akarták megváltoztatni, nem akarták rendezni a második világháború után sem.
[00:15:20]És ezért jött létre egy nagyon kiegyensúlyozott rendszert, egy stabilitást igénylő ország, ami az első adandó alkalommal gyakorlatilag a 70-es években a palesztin menekültek több százezeres tömege után felborult, és azóta azóta sem találja az egyensúlyát.
[00:15:34]Tehát a libanini kormányzat fegyveres ereje úgy az izraeli, mind a hezbollakkal szemben elenyésző, legalábbis messze nem elég.
[00:15:44]Tehát ők nem fogják tudni rákényszeríteni a leszbolakot, és tegyük hozzá akár izraeli segítséggel sem arra, hogy letegye a fegyvert.
[00:15:49]Ugye a Hezbolak alapvető problémája azok a fenyegetések, amelyek egyrészt iránt, másrészt pedig őket érik.
[00:15:56]Na most az izraeliek nem fogják elfogadni a Hezbollak létét, a Hezbok nem fogja letenni a fegyvert.
[00:16:02]Tehát ez egy nagyon-nagyon összetett kérdés.
[00:16:04]És amíg a iráni állam, az iráni teokrácia ott áll a Hezbollak mögött, addig ez a hasanos folytatódni fog.
[00:16:11]Úgyhogy lehet, hogy egy átfogó rendezés első lépése lehet ez.
[00:16:14]És először Izrael a Hezbollah köt megállapodást, majd valamilyen formában Iránnal is.
[00:16:18]Lelkem én ebben reménykedek, de ennek a kicsi a valószínűsége, hogy ez be is következik.
[00:16:25]Pakisztán a az iszlamadi tárgyalások mit jeleznek?
[00:16:28]Ez egy új erőközpont, vagy felteszem ezt a kérdést, hogy például se az EU, s az ENS nem közvetít, vagy nem is próbálkozik, vagy nincs is terítéken ez a téma?
[00:16:40]Az irániaiak nem fogadták el ezeket a közvetítéseket, ha voltak egyáltalán.
[00:16:44]Tehát Pakisztán pedig azért nem közvetlenül kapcsolódik a régióhoz, egy kicsivel arrébb van, de határos egyébként Iránnal.
[00:16:49]Úgyhogy a tömegénél, hiszen 200 millió lakosa van, illetve az atomhatalom jellegénél fogva, illetve azért is, mert egy muszlim országról beszélünk, alkalmas volt arra, hogy közvetítsen.
[00:17:01]Ne felejtsük el, hogy a korábbi közvetítő Irán és az Egyesült Államok között az omán volt.
[00:17:04]Tehát ebben a helyzetben szerintem a pakisztáni államnak a súlya, az atomfegyverének a jelenléte volt az, ami elfogadható, tárgyaló vagy közvetítő partnerét tette.
[00:17:15]És arról nem is beszélve, hogy konkrétan tartózkodott attól, hogy bármilyen formában az amerikai izraeli koalíciót segítse.
[00:17:22]Tehát ebben a helyzetben szerintem sem Törökország, amely NATO tag, sem Szaudarábia, ami ugye onnan, amelynek a területéről támadások indultak, sem Egyiptom, ami gyakorlatilag egy kvázi amerikai szövetségesnek tekintető, nem jöhetett szóba.
[00:17:35]Úgyhogy pakisztáni logikus választás volt, és abban igaza volt a pakisztáni miniszterelnöknek, aki nagyon büszkén jelentette be, hogy innentől kezdve Pakisztán felkerült a nemzetközi diplomáciának a térképére.
[00:17:43]Ez valóban így van.
[00:17:45]Ugye a kérdés az az, hogy mi lesz ebből a közvetítésből, mert hogyha gondolunk arra, hogy az orosz-ukrán háborúban hány béketerv született, amelyikből aztán végül semmi nem lett, ennek a fényében ez a pakisztáni közvetítés is a jövőben lehet, hogy csak egy elhalt kezdeményezés lesz.
[00:17:59]Én nagyon bízom abban, hogy a JD Vens vezette tárgyalódelegáció, illetve az iráni vezetés talál megoldást Pakisztánban a problémára.
[00:18:10]Egyébként egy ilyen közvetítő ország vagy fél milyen szerepet játszik?
[00:18:14]Mennyire fontos, vagy ilyenkor például amit említesz is, hogy felkerül úgymond a diplomáciai térképre, mint valaki elintézett valamit, de hogy mennyire fontos konkrétan az ő szerepe, mit tud elintézni?
[00:18:24]Hát egyrészt a a maga a jelenléte mérsékelheti az egymásnak feszülő indulatokat.
[00:18:29]Tehát az érthető irá harag és dű nem csapódhat le a pakisztániakon, hiszen ők nem tehetnek róla.
[00:18:38]Ugye az amerikaiak is könnyebben tárgyalnak a pakisztániakkal közvetve, mint az irániakkal közvetlenül.
[00:18:44]Ugye kérdés az, hogy létrejön-e egy közvetlen találkozás.
[00:18:48]Ugye elméletileg egy ilyen semlegesnek tekinthető mediátor, az a hangnemét, a tartalmát és a hosszát is befolyásolhatja a tárgyalásoknak.
[00:18:55]Tehát ő rászólhat bármelyik félre, függetlenül attól, hogy mekkora emberek ülnek az asztal két oldalán, hiszen egy elfogadott mediátorként megvan a lehetősége arra, hogy a tárgyalás menetét, időtartalmát, témáját, témáit olyan keretek közé terelje, amelyek a megállapodás felé mutatnak, nem a problémák és a feszültségek további eszkalálódása irányába.
[00:19:15]Tehát ebben a helyzetben egy ilyen sikeres közvetítés nagyon komoly nemzetközi elismertséget hozhat, hiszen aki egy ilyen érzékeny témában sikerrel tud közvetíteni, az máshra is meg tudja ezt tenni.
[00:19:28]Mi a helyzet Európával?
[00:19:28]Mit tudsz elmondani arról, vagy hogyan vélekedsz arról, hogy ők esetleg teljes mértékben kimaradnak, vagy milyen reakcióik vannak, megszólalásaik, cselekedeteik?
[00:19:42]Hát erről egy egy régi nóta jut az eszembe, ami úgy kezdik, hogy Európa csendes, újra csendes.
[00:19:46]A többit nem mondom, mert forradalmak nem voltak, de talán lesznek.
[00:19:52]Mit mondjak Európáról?
[00:19:52]Tehát egy olyan társaság, amit Kaja Kallas, Ursnal von der Leen és és Antonio Costa kapacitású emberek vezetnek, azt nem lehet komolyan venni.
[00:20:03]Nem tudom, hallottad a legutóbbi hírt, hogy nem találják azt az európai delegációt, amelyik Krusba a vezetéket keresi.
[00:20:10]Igen.
[00:20:10]Én azt hittem, hogy vicc.
[00:20:12]Nem, nem, mert az vagy csak egy ilyen nem tudom, tehát hogy kacsa.
[00:20:18]Erre mondta azt Hofi Géz, hogy ez nem viccoly.
[00:20:20]Tehát hogy mit mondjunk erre a társaságra?
[00:20:22]Európ engedjék engedjük el az Európai Uniót úgy vicc, ahogy van, mert persze még embereket el tudnak börtönbe küldeni, meg szankcionálni tudnak országokat, meg szervezeteket, de ezen túl a befolyások az eseményekre a nullával egyenlő.
[00:20:33]Ennek több oka van egyébként.
[00:20:36]Az egyik az az a az a közismert inkompetenciája és totális és teljes ideológiai szemellenzője az európai vezetőknek, amelyek egyértelműen nyilvánvalóvá váltak több területen.
[00:20:44]Ez csak az egyik része a problémának.
[00:20:46]A másik pedig az, hogy az európai államok a saját, hát majdnem csúnyát mondtam, sajtóképesnek kell maradni, butaságuknak köszönhetően leépítették azt a katonai erőt, amely a diplomáciának sújt ad.
[00:21:02]Ugye amikor 2009-ben dolgoztak ki egy új NATO koncepciót, akkor annak ilyen külső szemlélőként részese lehettem.
[00:21:07]És ott egy érdekes nevű, Witman nevű azzem Klaus Witmannak hívták a tábornokot, aki arról írt, hogy a diplomácia, nem német tábor, tehát német tábornok volt nem a Németország nevében, hanem a NATO nevében írta a gondolatait le.
[00:21:20]Azt mondta, hogy a diplomáciának a az alapzatát, azt a katonai erő képezi.
[00:21:28]Arra lehet stabillábbal megállni.
[00:21:28]Az Európai Unió katonai ereje körülbelül a nullával egyenlő a méretéhez képest.
[00:21:32]Nem mondom azt, hogy Franciaország, Nagy-Britannia alkalomattán Olaszország ne lenne képes egy komolyabb katonai műveletre, hanem azt mondom, hogy az az unió 500 millió lakosához és a gazdasági súlyához képest a katonai erejét nyugodtan hívhatjuk elhanyagolhatónak.
[00:21:49]Ez a két tény együtt azt az eredményezi, hogy konkrétan mindenki kineveti az Európai Uniót, és szóba se jöhet semmilyen komoly tárgyalópartnerként.
[00:21:57]És mi van ilyenkor, amikor van egy tényleg egy globális gazdasági sok?
[00:21:59]Azt vesszük észre, hogy nem jó irányba halad- a világ.
[00:22:04]Ö már tényleg az is luxusnak fog számítani, hogyha valaki el szeretne menni nyaralni repülővel, sőt most már kocsival is lassan, hiszen az üzemanyagárak mindenhol elszálltak.
[00:22:12]És amikor ilyenkor az jutt eszembe amikor kisebb voltam, én úgy képzeltem el, hogy vannak nagy bácsik, nénik, vannak a világban, irányítják a világot, de hogyha valami baj van, akkor összefognak, és akkor együtt megoldják, és minden rendben lesz.
[00:22:25]Na, ilyenkor előjön belőlem a kicsi Kamila, hogy például itt van egy hormozis szorosnak a problémája, az, hogy közel 100 dollár a az olaj.
[00:22:33]esnek a piacok satöbbi.
[00:22:33]Tehát és még mindig csak a szivakodás és a marakodás megy.
[00:22:38]És lehet, hogy ez egy túl idealizáló felfogás, hogy össze kéne fogni, és akkor a afelé kéne haladni, hogy hát ne halljunk éhen lassan.
[00:22:50]Ez egy nagyon jó kérdés.
[00:22:50]És amikor arról beszélünk, hogy felős államférfiak és államasszonyok kellenek, akkor ezek a kérdések merülnek fel, hogy honnan jöttek ezek az emberek, mielőtt belekerültek abba a pozícióba, ahol vannak, és hova fognak tovább menni.
[00:23:03]Tehát abban az országban, mondjuk egy 100 évvel ezelőtt a világon mindenhol az a politikus, aki az esetek többségében egyrészt nem élethosszig volt politikus, másrészt pedig ha meg az volt, akkor meg pontosan tudta azt, hogy alkalomattán ha megbukik és kibukik a parlamentből vagy a bármelyik másik politikai rendszerből, akkor utána őt felelősségre fogják vonni, ha más nem leköpködik az emberek az utcán.
[00:23:25]Tehát, hogy hogy az a fajta felelősség, érzet tűnt el, de teljesen eltűnt a nyugati politikusok köréből, amelyik az ilyen típusú baklövéseket, bűnöket és hibákat gyakorlatilag, ha nem is mondom, hogy kizárta, de nagyon le lekorlátozta az esélyüket.
[00:23:40]Tehát gondoljunk csak bele, hogy Urslavon der leön mit csinált?
[00:23:44]Hát ő mindig is politikus volt.
[00:23:45]Tehát egy egy német keresztény demokrata most szégyenem kimondani, hogy keresztény demokrata családba született.
[00:23:51]A szüleit, amikor a Róte Armény frakción terrorszervezet megfenyegette, akkor a Német titkosszolgát Nagy-Britanniáig menekítette.
[00:23:58]Onnantól kezdve besétált a a politikába, volt német szociális miniszter, azt nem tudom milyen jól csinálta, honvédelmi minisztelsége alatt a bundeszver sosem látott mélységekbe süllyed, aztán Reipes Rocks Európai Bizottság elnök lett belőle, tehát ő neki micsoda?
[00:24:13]És most akkor leköszön onnan, és elmegy majd mondjuk a Pfizerhez, a Lucky Martinhz, vagy valamelyik amerikai céghez, elmegy majd és jót nevet az egészen.
[00:24:20]Mi meg itt maradunk a következményeivel a döntéseinek.
[00:24:23]Hát persze, hogy azt csinál, amit akar.
[00:24:25]Tehát ezt körülbelül ezt így így érdemes látni.
[00:24:27]Amíg az európai lakosság, az európai kormányzatok nem követelik meg, hogy Európát felelősen gondolkodó emberek vezessék, addig maradnak a Kajak Kalas féle karrierhasznos idióták.
[00:24:40]Mindemellett itt van még az orosz-ukrán háború is, ami lassacskán vagy háttérbe szorul, vagy kevesebb figyelem irányul rá.
[00:24:46]Ög hát azt vehetjük észre, hogy nincsen áttörés, folyamatosak a támadások, nő a társadalmi nyomás is azért észrevehetően és egyrészt, vagy ahogy te szoktad mondani, felőrlő háború zajlik éppen.
[00:24:59]Ugye mit lehet tudni most frontvonalon meg inkább ugye megszaporodtak a dróntámadások, nappali dróntámadások.
[00:25:06]Ugye arról is beszélhetünk, hogy legutóbb április 1jén Kárpátalját is egy több légitámadás is érte, több run és becsapódott a Huszti és az unvári járásban.
[00:25:18]Ugye egy személyi sérülés történt, de nem súlyos hál istennek és ugye energetikai alállomásokat rongált meg.
[00:25:27]Tehát azt vehető azt vehető észre, hogy már nappal is beszél, vagis a légéri adót komolyan kell venni.
[00:25:35]abszolút mértékben is, ahogy romlik fokozatosan, lassan, de egyértelműen az ukrán helyzet, úgy számíthatunk sajnos ilyenekre.
[00:25:42]Tehát az a tény, hogy az ukrán állam kezén lévő területeknek a szinte a teljes egészét átrepülett egy orosz drón, anélkül, hogy lelőtték volna, azért sokat elmond a helyzetről.
[00:25:52]És nem csak egyébként Kárpátalján, hanem a ívó környékén, és attól északabbra is voltak becsapódások.
[00:25:58]Sőt, Izmailban is találat ért egy berakódás alatt álló ökerhjót, tehát olajató hajót.
[00:26:07]Tehát ebben a helyzetben azt látjuk egyértelműen, hogy az orosz termelés, az orosz orosz drón, illetve rakétatermelés kezdi meghozni a gyümölcsét.
[00:26:17]Illetve az a helyzet, amelyben Ukraina egyre kevesebb légvédelmi rakétát kap a nyugattól, az is egyre inkább kifejti a hatását.
[00:26:22]De ezek hosszútávú folyamatok, tehát ezek nem holnap, nem holnap után fogják kifejteni a hatásukat, hanem még hónapok, amire bármilyen szempontból az a tény, hogy az ukrán légvédelemreire kevésbé képes működni, nem szándék, hanem eszközök hiányában, az egyértelművé válik.
[00:26:37]És ahogy te is mondtad, a lakosságnak a hangulata is romlik.
[00:26:41]egyre kevésbé érzik az emberek, hogy ennek a háborúnak lenne pozitív kimenetele.
[00:26:46]És innentől kezdve az, hogy a frontvonalon mi történik, az ebből a szempontból mellékes.
[00:26:50]És ezért mondom azt, hogy a legtöbb háború, ami ilyen sokáig tart, az a trendek összessége.
[00:26:56]Tehát ebben a trendben azt érdemes látni, hogy az oroszok, ha csak fenn tudják tartani a nyomást a front szinte teljes egészén, amit meg tudnak tenni.
[00:27:05]Sőt, Szuminál egyébként előretöréseket értek el, és Zaporizsában is nagyon komoly harcok folynak, ahol vannak orosz, meg vannak ukrán sikerek is, de alapvetően inkább orosz szándékok szerint haladnak a hadműveletek, akkor egyértelművé válik, hogy ennek a folyamatnak itt is előbb vagy utóbb el fog jönni a vége, hogy mikor azt lehetetlen megmondani.
[00:27:22]De hiába pörgött fel az európai dróntermelés, és kritikus szakaszokon az ukránok nemcsak, hogy parításba kerültek az orosz drónokkal, hanem alkalomattán fülényt is el tudtak érni.
[00:27:33]Ettől függetlenül ez csak helyi fölény, tehát ez nem is egy légi uralom, hanem egy helyi drón fölény, amit utána tüzérségi eszközökkel, légicsapásokkal megint csak kiemelném az nehezebben működő ukrán légvédelmet.
[00:27:44]Korrigálni vagy kiegyensúlyozni lehet.
[00:27:46]Tehát ebből a szempontból azt látjuk, hogy a küzdelem tovább folytatódik, a felőlés tovább folytatódik, és miután Európa kénytelen és képtelen egész pont, de kénytelen lenne az ukrán élőerőt pótolni, ez a küzdelem előbb vagy utóbb el fog érni egy ilyen úgynevezett inflexós ponthoz, ahonnan fel fognak gyorsulni az események.
[00:28:07]Ez a ki bírja tovább háború lesz, vagy pont az, hogy a figyelem hiányában, érdeklődés hiányában elmarad a tűsszünet, vagy mi történik?
[00:28:16]Tehát a tűzünet nem hiszem, hogy lesz.
[00:28:18]Talán lesz egy húsvéti, egy ortodox húsvéti tűzszünet, de különösen miután Ukrajna áttért a vallási időszámításban és a nyugati időszámításra, tehát már nem esnek egyben az egyben az ünnepek az oroszokkal.
[00:28:28]egyébként még igen, egyébként még úgy van, hogy a lakosság fele fele vagy esetleg mind a kettő ugye ez egy bevető szokás, főleg itt Kárpátalján is ugye a vegyesh házasságok satöbbi.
[00:28:37]Szóval még mindig úgy van, hogy azt ten észre, hogy nem ítélik el egymást a az emberek, hogyha valaki még ekkor ünnepli, valamikén valaki még akkor vagy az áltszokási periódusnak hívjuk ezt, vagy annak, hogy inkább ragaszkodik mindenki a hagyományokhoz.
[00:28:52]Úgyhogy ebből a szempontból igen, tehát hogy még mindig ukrán ukránok is ünneplik most is.
[00:28:58]Igen.
[00:28:58]Tehát ez egy ez egy nagyon nagy kérdés.
[00:29:00]Szerintem nem lesz tűzszünet, mert most a zászló egyértelen Oroszországnak áll.
[00:29:03]Tehát lehet, hogy Gesztus gyakorol az orosz vezetést, de én ebben nem lennék biztos, különösen úgy, hogy Ukrajna igen fájdalmas csapásokat mért orosz kikötőkre, ahonnan a megnövekedett, bocsánat, a megnövekedett olajár miatt magasabb áron adhatják el az orosz olajat.
[00:29:20]Tehát ebben a helyzetben szerintem nem lesz egy ilyen gesztus.
[00:29:25]Azt kell, hogy mondjam, nem lesz kegyelem sem egyébként, mert a hírek szerint ahogy a Raszputyica lassan a végéhez ér, ugye április közepe végén már felzoktak fel szokott száradni a talaj, akkor egy jelentősebb orosz támadással számol egyre több szakértő.
[00:29:38]Vannak arra utalójelek, hogy ez így fog történni.
[00:29:39]És a kérdés az az, hogy a több szempontból recsegőr, ropogó ukrán hadsereg, állam és politikai vezetés mit fog kibírni.
[00:29:46]Tehát eddig a az orosz vezetés tartózkodott attól, hogy az ukrán politikai vezetést támadja többokból kifolyólag.
[00:29:53]Viszont ennek a mondjuk így a hasznossága előfordult, hogy lejár.
[00:29:59]És mondjuk egy olyan politikai vákuumban, amelyben az ország vezetőiről nem lehet tudni egy pár napig, hogy hol vannak, élnek-e vagy halnak, ebben a helyzetben beláthatatlan folyamatok indulhatnak be.
[00:30:08]Én nem mondom, hogy így lesz, csak ez is egy lehetséges forgatókönyv.
[00:30:13]egyébként a két ország vezetői, nem is tudom, ez milyen nemzetbiztonsági vagy milyen kérdés, vagy titkosszolgálati, hogy mennyire tudják egymásról, hogy ki éppen hol mozog, mennyire tudja a két ország lekövetni egymás, vagyis hát a az másik állam elnökét, vagy esetleg más beosztottakat, diplomatákat és satöbbi.
[00:30:33]Tehát ez ez mennyire működik?
[00:30:33]Ez egy biztonsági kérdés, amely normál esetben nem nyilvános, és normál esetben különösen ellenséges országok számára nem elérhető információ.
[00:30:41]Azért hangsúlyozom, hogy normál esetben, mert láttunk olyat, hogy az ukrán titkoszolgálat helyi közeműködők segítséggel több alkalommal igen magas beosztású orosz katonatisztek ellen tudott menéletet elkövetni.
[00:30:52]Tehát ebben a helyzetben úgy gondolom, hogy mind a két félnek megvannak a maga forrásai.
[00:30:58]legyen szó elektronikai felderítésről, kémekről, árulókról vagy bármi másról, akik ezekben a kérdésekben tájékoztatják az ellenérdekelt feleket, de nem hiszem, hogy ez napi pontossággal meglenne.
[00:31:09]Tehát azt lehet tudni, mondjuk, hogy van egy nyilvános program, ahol akár az orosz, akár az ukrán elnök megjelenik, azt lehet tudni, hogy ott lesz, de hogy azokon az időpontokon kívül merre jár, mit csinál, azt szerintem nagyon kis arányban tudják megmondani.
[00:31:20]időnként előfordul egy komolyabb törés ezeken a területeken, úgyhogy előfordulhat az is, hogy hogy valamilyen támadás történik, de mind az orosz, mind az ukrán elnököt nagyon komolyan védik, és nagyon komolyan igyekeznek az összes ilyen lehetséges problémát kiszűrni.
[00:31:37]Kína a világban nagyon sok minden zajlik, nagyon sok minden történik, de ha csak rá nem keresünk konkrétan kíről, hogy ott mi a helyzet, annyira nem vehetjük ki, vagy hát a napi sajtó nem igazán foglalkozik vele.
[00:31:50]Ő most mi ebben az esetben egy csendes, nyertes, vagy vagy mi történik?
[00:31:54]Hiszen korábban arról is be tudtunk számolni, hogy Európa erősen elkezdett nyitni Kína felé minden történésnek a az eredményeképpen.
[00:32:00]A Brix is talán erősödik.
[00:32:03]Kína igazság szerint a háborúkból is kimarad, legalábbis hivatalosan, nyilvánosan semmilyen háborút nem támogat is, és nem is vesz részt benne semmilyen formában.
[00:32:13]Tehát mit lehet mondani, hogy amíg a nyugat meg nem csak a nyugat háborúzik, addig Kína építkezik?
[00:32:22]Ez egy ez nehezen meghatározható kérdés, mert ahogy mondod, a kínai lépések most unionom részt a színfalak mögött történnek.
[00:32:28]Tehát ehhez diplomáciai források, diplomáciai pletykák kellenének, hogy a kínaiak mit tesznek, vagy mit nem tesznek éppen.
[00:32:36]Egyébként Wangi kínai külügyminiszter most indult egy kétnapos észak-koreai látogatással, tehát ennyit lehet azért arról tudni, hogy nem aludtak el otthon.
[00:32:44]Viszont egy érdekes vonzata van ennek, amiről nem szoktak beszélni, hogy Kína a Pakisztán egyik kiemelt partnere többokból kifolyólag.
[00:32:53]És a hírek szerint nagyon komoly nyomást fejtett ki Kína Pakisztánon keresztül, hogy legyen egy békehez vezető tűzszünet az öbölben.
[00:33:03]Ugye az emelkedő energiahordozó árak Kínát is érintik, és hogyha kiesik az öböl, Venezuela már kiesett, akkor nem marad más beszá beszállítója, mint Oroszország.
[00:33:11]És onnantól kezdve nem Oroszország lesz Kínára utalva, hanem Kína lesz Oroszországra utalva, amely egyébként a hírek szerint már az orosz energiahorzóárakban meg is jelent.
[00:33:19]Tehát ez egy érdekes folyamat, egy érdekes fejlemény, amit azért megfelelően kell kezdeni.
[00:33:25]Nyilván a helyén ez nem azt jelenti, hogy hirtelen fel fog borulni a korábbi oroszkínai együttműködés, hanem az, hogy változtak az erőviszonyok.
[00:33:32]Tehát szerintem a kínai figyelem most leginkább arra irányul, hogy a nemzetközi stabilitás minél gyorsabban visszatéren, hiszen a kínai érdek az, hogy ez így legyen.
[00:33:42]És eközben nem lehet kizárni annak az eshetőségét sem, hogy kihasznál az amerikai lekötöttséget, az amerikai készletek kifogyását.
[00:33:48]titokban arra készülnek, hogy a 2027-es időpont előtt megoldják azt a problémát, amit a kínai kommunista párt számára Tajvan jelent.
[00:33:58]Mindemellett volt arról is szó, hogy Trump US vagyis létrejön majd egy USA Kína megállapodás, és hogy már nem is tudom pontosan, hogy úgy volt, hogy Trump látogat el Kínába, vagy pont fordítva, de a lényeg, a lényeg az volt, hogy itt április nem március végén, vagy valamikor találkozni fognak, és ez ugye a a nyilvánosság szerint a az iráni konfliktus miatt most ez meghívült, vagy legalábbis tolódik.
[00:34:24]Erről mit gondolsz?
[00:34:24]mi mi milyen megállapodás jöhetett volna létre, és mennyire szükséges, hogy megállapodás jöjjön a két ország között létre?
[00:34:34]Szerintem a az amerikai kínai problémák nagyon régre nyúlnak vissza, és tartok tőle, hogy akármennyire is sikeres egy elnöki találkozó, nem fog hosszútávú megoldást hozni, vagy nem fog azonali megoldást hozni.
[00:34:44]Ugye a találkozót a HEG szerint március végén tartották volna Pekingben egyébként erre nem került sor és általag áttik május végére azzal a felkiáltás hogy addigra már véget kell, hogy éljenek ezek a folyamatok.
[00:34:56]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:34:56]Egy minden ilyen találkozó az az eshetőségét adja annak, hogy valamilyen tárgyalás sorozat útján valamilyen rendezés születik, hogy amíg a vezetők találkoznak és beszélgetnek, addig ugye nagy baj nem lehet.
[00:35:09]Hogy amikor Ronald régen elkezdte a csúcstalálkozókat Gorbacsovval, Szegedi Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral, akkor az egyik utolsó találkozásokkor az az volt a mondása, hogy hogy főtitkár úr, bontsuk le ezt a falat a berlini falra utalva.
[00:35:24]Tehát megvan az esély arra, hogy valamilyen áttörés születik.
[00:35:25]A problémát az jelenti, hogy nagyon komoly érdekellentétek vannak.
[00:35:28]Tehát a kínai vezetés egyébként minden feltörökvő hatalomtól megszokott módon komoly állami támogatásokkal segítette a saját iparának a kiépítését, amely viszont az Egyesült Államokat olyan helyzetbe hozta, amit katonai erő alkalmazása nélkül nehezen tud megoldani.
[00:35:43]Hogy a kínaiak hajlandóak-e lemondani bizonyos pozíciókról a katonai akció vagy a katonai konfrontáció elkerülésének az érdekében.
[00:35:51]Ez egy nagyon nagy kérdés.
[00:35:53]tegyük hozzá, hogy atomhatalmak egymással nem szoktak közvetlen konfrontációba kerülni.
[00:35:58]Úgyhogy én óvatos optimizmussal várom ezt a találkozót.
[00:36:00]Remélem megtartják.
[00:36:02]Szerinted ki kiányítja, vagy mi irányítja inkább most a világot?
[00:36:05]A a hadseregek és a háborúk, az energia, vagy inkább a pénz, a befolyásoltság?
[00:36:10]Mi az, ami alapján most a világ?
[00:36:13]A világ?
[00:36:17]Ez egy ez egy nagyon jó kérdés abból a szempontból, hogy volt egy amerikai hegemónia.
[00:36:20]volt egy olyan amerikai hegemóni, ami megnyilvánult kulturális területen, gondoljunk csak a Disneyre és hasonló cégekre, Coca-Colára, vagy éppen egyébként a Facebookra, a metára.
[00:36:28]Volt egy gazdasági dominancia, ami azt jelenti, hogy a dollár szinte mindent uralt, az amerikai gazdasági megoldások voltak jelen mindenhol, amerikai cégek voltak jelen mindenhol, volt egy katonai, amerikai bázisok a világ minden részén megtalálhatóak voltak, lényegében egy egy acélhálót fonva a virág köré, világ köré.
[00:36:51]És ezek most megváltozni látszanak.
[00:36:53]Hogyha Irán eléri, hogy az amerikai csapatokat kivonják a Perzsa térségéből, ha az európai NATO tagállamok vitája az USÁval odáig fajul, hogy a NATO csapatokból, vagy az a NATO-ból kivonul az Egyesült Államok és kivonja a csapatait Európából, akkor jelentős változásokról beszélünk.
[00:37:10]Ugye a pénzügyi rendszer az is egyre inkább gyengül amerikai szempontból, hiszen a a dollárt egyre kevesebben használják, egyre többen, egyre hangosabban szólalnak fel az amerikai pénzügyi megoldások ellen.
[00:37:24]Tehát itt szerintem egy változó világot látunk, de még mindig az amerikai szándéka meghatározó.
[00:37:28]Egész egyszerűen azért, mert alternatíva még nincs.
[00:37:33]Szoktam mondani, hogy az internet is amerikai sztenderdek szerint működik.
[00:37:36]Lehet, hogy lesz egy alternatív internet, vagy a pénzügyi rendszerben még nincs a a Swift rendszernek még nincs nemzetközileg elfogadott alternatívája, de gondolhatunk egyébként a hitelkártyákra is, ahol a mind a két nagy cég, ugye Eurocard, Mastercard és illetve a Visa is amerikai kézben van, az American Expressről nem is beszélve.
[00:37:55]Tehát innentől kezdve gyakorlatilag még az amerikai dominancia fenn áll bár recseg, ropog, úgyhogy úgy gondolom, hogy a korábbi időkhöz hasonlóan ezek a tényezők együttesen garantálják az amerikai befolyást.
[00:38:05]Tegyük hozzá ide csökkenő mértékben.
[00:38:09]Én talán a bőrömön érezve jobban vagyis nagyon-nagyon várom már, hogy tényleg béke legyen, és nem csak itt, hanem úgy mindenhol.
[00:38:17]És ebből adodóan szerinted közelebb állunk a békhez úgy mindenhol, vagy inkább a nagyobb háborúkhoz is egyre jobban eszkalálódni látszik mindenhol a helyzet?
[00:38:28]És azt vesszük észre, hogy minden mindennel összefügg.
[00:38:32]Tehát ha vesszük az olajárakat, a benzinárakat, a tőzsdét, a még csak az is, hogyha a nem tudom, a kenyér is drágább lesz, mivel az autó, amibe beletankolunk és ami jön só szóval minden mindennel összefügg.
[00:38:46]optimistább vagy, vagy realistább vagy, vagy inkább úgy vagy vele, hogy hát lássuk, hogy mi lesz holnap, mert nem tudod eldönteni.
[00:38:54]Lehetetlen megmondom, mi lesz holnap.
[00:38:56]Tehát az az alapvető problémát az jelenti, hogy mondjuk a hideg háború alatt lehetett látni a két hatalmi tömnek a mozgásait, és ebben a mozgásokban is volt néha egy-egy megdöbbentő fordulat.
[00:39:04]Gondoljunk csak 56-ra, gondoljunk csak a 68-as csehszlovákia eseményekre, Lengyelország államcsőgyére, és tehát sok minden olyan történet volt, ami akkor is meglepte a a szemlélőket, ha éppen látták az a dolgoknak a hátterét.
[00:39:17]Most egy átalakulás korában vagyunk, tehát az amerikai globális hegemónia egyértelműen visszaszorulóban van, és hogy ez a ez a csökkenés, ez a visszaszorulás hol fog megállni, az sok mindentől függ.
[00:39:28]Tehát én úgy gondolom, hogy azok a feszültségeknek a kirobbanása, amelyek régóta lappanganak, azok elősegíthetik a rendezésnek az eljöttét.
[00:39:39]Tehát hogyha az izraeli iráni feszültség a közelkeleten valamilyen szinten rendezésre kerül, és sajnos azt kell mondani, hogy a háború is egy rendezési eszköz ilyen ilyen vagy olyan irányban, akkor az hozhat stabilitást, hiszen ott már akkor probléma nem lesz, ha háborút sikerül megoldani.
[00:39:55]Megint elmondom, most engedjük el a humanitárus emberiségi dolgokat.
[00:39:58]Itt most konkrétan a probléma megoldása, a problémának a lecsengése, ami szempont.
[00:40:02]És ez ugyanúgy igaz a világ többi részére is.
[00:40:05]Tehát az orosz-ukrán háborúnak is vége lesz egyszer, és utána egy darabig nem lesz háború ezen a környéken, mert a felek kimerültek.
[00:40:12]Ez egyértelműen kijelenthető.
[00:40:15]Ugyanúgy igaz ez a további feszültség zónákra is, úgyhogy szerintem két dologtól függ, hogy mennyi ideig fog tartani ez az átmeneti állapot.
[00:40:22]Elrészt, hogy az amerikai vezetés mennyire akarja kiélezni azokat a konfliktusokat, amelyek tagadhatatlanul benne vannak a rendszerben.
[00:40:29]A másik pedig az az, hogy az Egyesült Államokon belül az a politikai küzdelem, amit Magyarországon is látunk egyébként, mennyire válik élessé.
[00:40:36]Mert hogyha egy amerikai polgárháború lesz a következménye, aminek vannak azért jelei, akárki akármit mond, akkor az sokkal gyorsabban, sokkal drasztikusabban alakítja át a világot, mint egy mondjuk így lassabb és békésebb kivonulás az amerikai részről a világ globál globális hegemónjának a szerepéből.
[00:40:51]Úgyhogy sok kérdés van.
[00:40:53]Én abban bízom, hogy könnyebb és jobb idők jönnek, de ez egyelőre még nem fog eljönni, mert még hosszú az út, amit meg kell tenni szerintem ebbe az irányba.
[00:41:03]Inkább évekről beszélünk, de szerintem ez az átmenet kettő-öt évnél, ha tovább tart, akkor inkább egy tartós káoszról beszélünk, mint egy tényleges átmenetről.
[00:41:13]Ugye a történelemből is tudhatjuk, hogy sajnos azok a konfliktusok, amik már több évtizede vagy még még több évtizede zajlanak, ott sajnos nem igazán tudunk dőlőre jutni.
[00:41:26]Generációk kell, hogy elteljenek, hogy ez az echte beleivódott sajnos gyűlölet elmúljon mindenkiben.
[00:41:35]Reméljük, hogy ez egyszer megszűnik.
[00:41:35]és nem spékeljük meg, vagy a sors nem spékeli meg egy újabb világjárvánnyal, mert már csak az kéne nekünk itten.
[00:41:44]Úgyhogy bizakodva köszönjük szépen, hogy velünk tartottak kedves hallgatóink.
[00:41:49]Köszönjük szépen Bálint, hogy itt voltál velünk.
[00:41:50]És ne feledjék hallgatóink lájkolják az adásokat, mert ez nagyon sok mind nagyon sokat segít nekünk sok emberhez el tudja juttatni a videókat és Bálint csatornájára is kukkantsanak fel.
[00:42:04]És akik még csak megbújva figyelik és nem iratkoztak fel, akkor azok tegyék meg.
[00:42:10]Nagyon szépen köszönöm én is a lehetőséget.
[00:42:11]Köszönöm szépen a nézőknek, hallgatóknak viszontlátásra, viszont hallásra.
[00:42:15]Viszonthallásra.