Zelenszkij rendkívüli bejelentést tett Németországról: itt vannak a részletek - Nógrádi György

[00:00:00]Ez a kérdezen Nógrádi Györgytől mai adásra.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig Nógrádi György Biztonság Politikai szakértő.

[00:00:07]Jó napot kívánok tanár úr.

[00:00:09]Üdvözöljük.

[00:00:11]Jó napot kívánok.

[00:00:11]Köszönöm szépen.

[00:00:11]Én is szeretettel köszöntök mindenkit.

[00:00:16]Új korszakra virradt az ország április 13-án.

[00:00:19]A tanár úr biztos volt a Fidesz győzelmében.

[00:00:22]Nem ez történt.

[00:00:22]Hogyan kommentálja azt, ami történt?

[00:00:26]Életemben háromszor tévedtem.

[00:00:26]Ez volt a harmadik.

[00:00:29]Az első kettő külpolitikai volt, amiz úgy éreztem, hogy értek.

[00:00:34]1979-ben nem hittem el, hogy a sak ennyire gyenge kominivel szemben.

[00:00:38]Mentőkörülményű a sak haldoklott, öreg volt, beteg volt, rágos.

[00:00:43]Másodszor tévedtem az oroszuk ráháború kezdeténél.

[00:00:46]Nekem meggyőződésem volt, hogy Ukrajna annyira mély ponton van, hogy a oroszoknak nem kell támadni.

[00:00:53]Itt tévedtem, és harmadszor most tévedtem, amikor annyi helyen voltam, és én Fidesz fölényt láttam.

[00:00:58]Mind a három tévedésemért, elnézést kérek, de egyet szeretnék mondani.

[00:01:02]A jövőben tartom magam ahhoz, amit egyetemista koromban elhatároztam, hogy békés, boldog öregkor szeretnék élni, és nem szólok bele a belpolitikába.

[00:01:13]Mi pedig akkor innentől folytatjuk külpolitikával itt az ultrahangon.

[00:01:15]Én egy kicsit bevallom őszintén, nem is bánom, hogy visszatérhetünk a külpolitikához.

[00:01:20]A kampány végetért, és most pedig jön egy új korszak majd Magyarországon.

[00:01:25]Lehet, hogy időnként lesz olyan, amikor azt mondom, hogy ez magyar belpolitika, de vannak külpolitikai vonatkozásai, hiszen sok esetben ez tényleg megkerülhetetlen volt.

[00:01:35]Mindenesetre figyelünk, elemzünk és köszönjük a hallgatónknak, hogyha velünk tartanak.

[00:01:39]Én azt látom itt egyébként az elmúlt napokban, hogy nagyon jó a nézettségünk, és nagyon sokan várták már a mostani beszélgetésünket is.

[00:01:46]Úgyhogy a tanár urat kérdezem a legfrissebb hírekről.

[00:01:50]Néhány órán belül spanyol-kínai csúcstalálkozó volt, ahol megállapodtak, hogy a cél a több polusó világ.

[00:01:55]Mondjuk ki nyíltan, ez usa ellenes.

[00:01:58]A második, engem teljesen meglepett, hogy a szlovén alsóház elnöke bejelentette, hogy Szlovéniában népszavazást tartanak arról, hogy kilépjenek a NATO-ból, mert a NATO beavatkozik más országok belügyeibe, és ez nem összeegyeztethető a szlovén nemzeti érdekekkel.

[00:02:18]Szerbiába bejelentették, hogy kötelező katonai szolgálat lesz jövéstől.

[00:02:20]75 nap lesz a kötelező katonai szolgálat.

[00:02:23]Hát ez megint nézőpont dolgai ez sok vagy kevés, de a bevezetése egy érdekes dolog.

[00:02:30]Nagy-britannia bejelentette, hogy nem támogatja az Egyesült Államok Hmmózi politikáját.

[00:02:38]Erről is lehetne önállon beszélni.

[00:02:40]Július 7-én 8-án NATO csúcstalálkozó lesz Törökországba, ahol a törökök közölték, hogy csak azért jön el a amerikai államfő Drump, mert annyira jó a személyes viszony Erdogánnal.

[00:02:55]Következő: 175 orosz és 175 ukrán foglyot cseréltek ki.

[00:03:01]Az orosz honvédelmi miniszterhelyettes 19 év börtön küldték, miután visszaélés, csalás, okirathamisítással vádolják.

[00:03:12]Folytatódnak az amerikai iráni tárgyalások.

[00:03:16]2015 óta először volt tárgyalás az Egyesült Államok és Irán között.

[00:03:18]A pakisztániak közvetítenek, rendkívül érdekes a helyzet, elképesztő hatása van a világgazdaságra.

[00:03:26]Ennyit szerettem volna mondani, mint legfontosabbak.

[00:03:30]Köszönöm szépen.

[00:03:30]És akkor Iránnal kezdenénk.

[00:03:32]Azt mondta Donald Trump egy ma adásba kerülő interjúban, hogy nagyon közel van az Irán elleni háborúnak a vége.

[00:03:39]Azt hiszem, majdnem vége.

[00:03:39]Igen.

[00:03:42]Úgy érzem, úgy értem, nagyon közel állunk a végéhez, mire a Foxbiznis műsorvezetője visszakérdezett, hogy vége van.

[00:03:48]Erre azt válaszolta, hogy vége van, és állítólag folytatódnak 48 órán belül.

[00:03:55]Az amúgy nem jól sikerült tárgyalások, hogy látja.

[00:03:57]egy 14 napos fegyverszünetet kötött el.

[00:04:00]Tehát az, hogy folytassák a tárgyalásokat, belefér kettő.

[00:04:02]Én végolvastam fél órával ezelőtt az iráni nyilatkozatokat, ahol az van benne, hogy már egyenrangú partnerként tárgyalnak az USával.

[00:04:12]Ez nem igaz.

[00:04:12]Az Egyesült Államok nem tudnak győzelmet elérni.

[00:04:15]Én aztám, hogy katonai győzelmet elért, politikai győzelmet nem.

[00:04:19]Iránt folytatja az ellenállást, és teljesen máshogy közelíti meg a kérdést Irán és az Egyesült Államok.

[00:04:27]A tárgyalások első szakasza lesz Pakisztánba, a második szakaszát Európára tervezik, de lehetetlen megmondani a véki fejleteket.

[00:04:38]Tény az, hogy Amerika most már sokkal több katonát küldött a hormózi szoroshoz.

[00:04:42]Ez elég ahhoz, hogy a szorosba katonai akciót hajtson végre, vagy szigeteket foglaljon el.

[00:04:46]Arra a véleményem szerint nem elegendő, hogy Iránt elfoglalja.

[00:04:52]Viszont említette ugye a Hormoziszorost és a brit kérdést, és beszélhetünk erről egy kicsit részletesebben, merthogy gyakorlatilag új szintre lépett a közelkeleti konfliktus, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy gyakorlatilag teljesen elvágta Irán tengeri kereskedelmét a hormoziszorosnál, ami a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala.

[00:05:11]Ki hogy áll ehhez a kérdéshez?

[00:05:14]És mi most a helyzet?

[00:05:18]Hát kezdjük akkor az Oroszország, bár formailag irán mögött van számára ez rendkívül kezdhető, kedvező, elképesztő bevételekhez jut.

[00:05:25]Kína örjöng, tiltakozik, hiszen Kína számára hormóziszoroson keresztül érkezik.

[00:05:31]A szükséges nyersanyag jelentős része az iráni kőolaj 80%-át Kína vásárolja meg.

[00:05:39]Arab országok Peelből mentén nagyon nehéz helyzetben vannak.

[00:05:42]Szaarábia tárgyalásokat folytatott az elmúlt órákban.

[00:05:47]több közelkeleti Perzőbölbeli állammal.

[00:05:50]Itt az alapvető probléma az, hogy Irán bejelentette, hogyha hormózi szoros támadás éri, akkor ő azonnal megtámadja az Amerikarát perzsa, perzsa araböbölmenti országok kikötőit.

[00:06:00]Tehát teljes a káosz.

[00:06:03]Az Egyesült Államok elnöke pedig eddig már többször mondta, hogy a béke küszöbén vannak.

[00:06:07]Eddig a küszöböt nem sikerült átlépni.

[00:06:13]mond, bocsánat, gyakorlatilag óriási vita folyik a irányi atompotenciál mind a két fél elfogadja azt tátusa és Irán, hogy atom programot le kell állítani, de teljesen más időintervallumba, Irán egy rövid távot fogad el.

[00:06:28]Az Egyesült Államok hosszú távot akar.

[00:06:31]Erre belejön, hogy Izraelnek mások a céljai.

[00:06:33]Elkezdődtek Washingtonba a tárgyalások.

[00:06:36]Az Egyesült Államokba küldött izraeli és libanoni nagy követközt a libanoni háború befejezéséről.

[00:06:44]A Hebulak bejelentette, hogy bármi lesz a tárgyalások eredménye, nem fogadja el.

[00:06:48]Izrael az elmúlt órákban bombázta Gázát, bombázta Libanont.

[00:06:51]Ez Irán számára újra elfogadhatatlan.

[00:06:54]Tehát azt lehetne mondani, hogy az egész közelkeleti háború az eszkaláció legszélén van.

[00:07:02]Viszont ami újdonság, hogy évtizedek óta először ültek tárgyalóasztalhoz tegnap Washingtonban Izrael és Libanon amerikai nagykövetei.

[00:07:11]Az amerikai külügyminisztérium szerint a megbeszélések produktív hangnemben zárultak.

[00:07:18]Állítólag a libanoni fél konstruktívnak nevezte a találkozót.

[00:07:20]Ezt az épi hírügynökség mondja.

[00:07:22]Izrael pedig azt hangsúlyozta, hogy a két ország az egyenlet ugyanazon oldalán áll Libanon felszabadításában a Hizbollat csoportalól.

[00:07:30]Ugye hangsúlyozzuk, hogy Libanonban a kormány nem a Hizbollának a része hivatalosan.

[00:07:39]Én máshogy mondanám, hogy a Hez Hizbollak nem a kormány része hivatalosan.

[00:07:44]Ez azt jelenti, hogy van egy rendkívül gyenge libanoni hadsereg, amelyik az elmúlt másfél két évben nagyon komoly külföldi támogatást kapott, hogy ellensúlyozni tudja a Hezbolagot.

[00:07:52]Ezt részint sikerült.

[00:07:55]A Hezbula közölte, hogy hajlandó beolvadni az libanoni hadseregbe, ha Izrael kivonja katonáit Libanonból.

[00:08:02]Izraeli válasz, hogy akkor fogja kivonni a katonáit, ha már a Hezbollak beolat.

[00:08:07]Itt látszik az, hogy a két fél között közös pontok nem nagyon vannak.

[00:08:12]Mind a két fél hangsúlyozza készségét a tárgyalásokra, de ez alatt teljesen mást értenek.

[00:08:16]Tehát az már egy óriási dolog, hogy a két nagy követ leült, de ebből még a világon semmi sem következik sajnos.

[00:08:26]Azt mondják az irániak, méghozzá, Ibrahim Rizái a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szóvivője, hogy a fegyverszünet lejártának nem szabad a meghosszabbításhoz vezetnie, vagy elismerik irány jogait, beleértve a hormozis szoros feletti ellenőrzésünket, vagy visszatérünk a háborúba, és arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben iránköveteléseit nem veszik figyelembe, az az Egyesült Államok és Izrael részéről a konfliktus folytatását jelenteni.

[00:08:53]Itt ugye nagy kérdés, hogy hogyan lehet megállapodni Iránnal úgy, hogy azért az elmúlt évtizedekben Amerika folyamatosan tárgyalt Iránnal kormányzatoktól függetlenül, és láthatóan nem nagyon vezetett eddig a tárgyalás sikerre.

[00:09:09]Hát annyit látni kell, hogy Iránna térség négy középhatalmából az egyik.

[00:09:11]Ő ezzel a pozícióval élni akar.

[00:09:14]Ő a séta világ vezetője.

[00:09:17]Ő azt akarja, hogy a séták a világon, ahol vannak, főleg Irakba, Szíriába, Libanonba, Jemenbe, az ő felhatóság alatt legyenek.

[00:09:25]Ezt úgy is hívják, hogy síta félhold.

[00:09:27]Az Egyesült Államoknak pedig teljesen más globális széljai vannak.

[00:09:32]Én úgy mondanám, hogy Trump elnöksége óta az Egyesült Államok a saját szövetségesi rendszerünk belül is átértékelésre került.

[00:09:40]Erről egyszer lehetne beszélni, hogy ez mit jelent, de jelenleg Irán és a Egyesült Államok a tárgyalástól mást vár.

[00:09:48]Lehetnek kompromisszumok, de a megállapodástól nagyon messze vegyünk.

[00:09:52]Azt, hogy ne hosszabbítsák meg a fegyverszünetet, ennek van logikája és nincs logikája.

[00:09:56]A logika azt jelenti, hogyha két hét alatt nem tudtak megállapodni, akkor minek?

[00:10:00]A másik oldal viszont azt jelenti, hogy két hét alatt nem tudtak megállapodni, és tovább lövik iránt, és a térséget ennek beláthatatlan pusztítás lesz a következménye.

[00:10:13]Energetikai kérdésekkel folytatom.

[00:10:13]A globális kőolajkereslet csökkenésére számít az idén a Nemzetközi energiaügynökség.

[00:10:20]Ez egy párizsi székhelyűszervezet.

[00:10:23]elsősorban az iráni háború okozta ellátási sok és árrobbanás következtében.

[00:10:29]Azt mondják, hogy 2026-ban átlagosan mintegy 80-84000 hordóval mérséklődhet naponta a globális olajkereslet, úgy, hogy egy hónapja még napi 640-6500 hordos növekedést vártak.

[00:10:43]Az iráni konfliktus alapvetően megváltoztatja a globális olajfogyasztás kilátásait.

[00:10:47]A válaszom az, hogy igen.

[00:10:50]A kérdés az, hogy mennyire jók az előrejelzések.

[00:10:55]Tehát ami eddig előrejezés volt, abból semmi nem jött be, hogy menjünk autópályákon 100 km-rel kevesebbel, maradjunk otthon, dolgozzunk otthon, kocsiba több embert vigyünk.

[00:11:05]Ezek csodálatos elképzelések, a valóság teljesen más.

[00:11:09]A kérdés az, hogy a nyugat, elkényelmesedett emberei hajlandók-e eddigi ilyen értelemben vett kívánságaikat feladni?

[00:11:17]Szerintem nem.

[00:11:17]És hogy mikor ér véget a háború?

[00:11:20]Ahogy véget ér a háború, belátható időn belül Irán újra kezdi exportját.

[00:11:25]A kérdés az, hogy a kiesés mekkora lesz, ennek mekkora hatása lesz a világgazdaságra és főleg az árakra.

[00:11:33]Erre ma ember nem tud válaszolni.

[00:11:36]Mennyire lehet nagy a baj?

[00:11:36]És tudom, nem riogatni szeretnénk, csak mégis csak felmerül az a kérdés, hogy ez egy ilyen oltári nagy válság lesz, ahol leáll, lebénul minden, és erre a hallgatóknak már igenis fel kell készülniük, hogy akár üzemanyaghiány alakulhat ki, vagy ez egy riogatás, és valójában meg fogják valahogy oldani.

[00:11:56]A válaszom az, hogy bármelyik lehetséges.

[00:11:58]Tehát ha megnézem azt, hogy mekkorák Európa tartalékai, akkor ez hetekre elegendő.

[00:12:03]És mi lesz utána?

[00:12:06]Hogyan fog Európa szükséges stratégiai nyersanyagokhoz jutni?

[00:12:09]Mi lesz a benzinkutakkal?

[00:12:11]Tudom én a legtöbb embert ez érdekli, de nem ez a fő kérdés.

[00:12:15]Mi lesz a szállítással?

[00:12:15]Mi lesz mindazzal, amihez kőolaj vagy fölgá szükséges?

[00:12:20]Erre ma nincs válasz.

[00:12:22]Csodálatos, tudományos válaszok vannak, amelyek akkor igazak, ha de ha nem következik be, ha két héten belül nem lesz fejzni lehet, ha nem lesz megállapodás, ha a hormózis szoros nem nyitják meg, akkor nincsenek válaszaink.

[00:12:36]Eközben Recsepteip Erdogán török elnök nyíltan felvetette, hogy Törökország akár katonalilag is felléphet Izrael ellen.

[00:12:43]És ezt korábbi beavatkozásaihoz, Karabach és líbiai beavatkozáshoz hasonlított.

[00:12:48]Azt mondta, hogy ahogy itt beavatkoztak, ugyanezt megtehetik Izraellel is.

[00:12:51]És szerinte ennek nincs akadálya, ha az ország elég erős.

[00:12:53]Ezt Turóci Richard Hmixéből időztem.

[00:12:57]Hogyan kommentálná mindezt?

[00:12:59]Egy pár órával később a törökök bejelentették, hogy ilyen nyilatkozat nem volt.

[00:13:03]Kettő.

[00:13:03]Oly mértékben kiéleződtek a török izraeli kapcsolatok, hogy bármi történhet.

[00:13:08]Én a háborút nem gondolom.

[00:13:11]Izrael atomhatalom, Törökországon NATO egyik meghatározó katonai ereje, a déli száni vitathatatlan vezetőhatalma.

[00:13:21]Erdogán egy karizmatikus politikus.

[00:13:23]Meglátjuk, mi történik most júliusban a NATO csúcson Ankarába.

[00:13:25]De tény az, hogy mélypontra jutottak a török izraeli tárgyalások, abbe szinte bele minden belefér.

[00:13:34]Én a katonai komolyabb szembenállást a háborút nem tartom valószínűnek.

[00:13:38]Itt két fantasztikusan fölszerelt hadsereg áll egymással szemben.

[00:13:43]És amiről mi nem szoktunk beszélni, a török hadi ma a világon az egyik legjobb.

[00:13:50]Hm.

[00:13:50]egyébként honnan vannak a török hadiparnak a fejlesztései?

[00:13:53]Mertogy ugye korábban már állandó téma volt az, hogy miközben Törökország a NATO tagja.

[00:13:59]Értek kritika amiatt, hogy nem csak NATO tagországoktól szerzi be a haditechnikai fejlesztéseit.

[00:14:07]Törökország valóban átó tagja, de mindig elmondja, hogy a nyugati integráció közül alig van, amelyikbe fölvették.

[00:14:15]Évtizedek harca után esélye sincs arra, hogy az Európai Unióba fölvegyék.

[00:14:17]Kiváló hadipari kapcsolatai vannak.

[00:14:20]Elnézést kérek Kínával, Oroszországgal és exportál olyan országokba, amelyek nem a NATO tagjai.

[00:14:28]A török hadipar sokkal olcsóbban állít elő, mint a nyugat-európai vagy amerikai hadipar és termékei világszínvonulak.

[00:14:35]Én voltam török hadipari világtalálkozón világkiállításon.

[00:14:39]Fantasztikus volt, amit láttam.

[00:14:44]Akkor térjünk át az orosz-ukrán háborúra.

[00:14:46]Szergeely Lavrov orosz külügyminiszter Kínában van hivatalos látogatáson, és ott arról beszélt, hogy Oroszország üdvözölte az amerikai féllel az ukrajnai helyzet rendezéséről folytatott tárgyalásokat, és továbbra is készen áll azoknak a folytatására.

[00:15:01]Azt mondja, és továbbra is ahhoz ragaszkodik Szerge Labrov, hogy a 2025 augusztusában Alaszkában elfogadott Encorigi formulához térnének vissza.

[00:15:12]Öyanakkor vannak olyanok, ak tehát azt mondja, hogy idézem pontosan, hogy az alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozón elért megállapodásokat és megegyezéseket blokkolja, torpedózza éppen az a brüsszeli, párizsi és berlini európai vezetői elit, akiket Londonból is támogatnak.

[00:15:34]Londonból még meg is próbálják irányítani ezt a diszharmonikus kórust, és az európai vezetői elit nyíltan meg akarja őrizni az egész európai kontinens orosz gyűlölő hangulatát, beleírtve a NATO-t és az Európai Uniót is.

[00:15:48]És most új blokk alakul ki Ukrajna részvételével.

[00:15:53]Hát elég sok mindent mondott ön.

[00:15:53]Kezdem.

[00:15:55]Egy Lavrov Pekingben van.

[00:15:57]Kettő.

[00:16:00]Elképesztően gyakori a Putyin Cécn találkozó évi átlagban legalább háromszor találkoznak.

[00:16:04]Három.

[00:16:07]Gyakorlatilag most kerül sor május elején a Trump Pekingi útjára nem halasztják el, ahol a világ ügyeit zárt ajtók mögött meg fogják tárgyalni.

[00:16:17]Következő: Encoragic.

[00:16:17]Igaza van Lavrovnak.

[00:16:20]De hogy mi történt Enkoricba?

[00:16:22]Az senki nem tudja, mert semmit nem hoztak nyilvánokságra.

[00:16:24]Következő Európa.

[00:16:28]Mindig elmondom, hogy mi ukrán háborúban négy résztvevő van.

[00:16:30]USA ismerjük a céljait, Oroszország ismerjük, Ukrajna ismerjük és Európa.

[00:16:35]Európa alapvető célja, hogy miután mindent ő ad mostantól Ukrajnának, ne hagyják ki a tárgyalásokról, kihagyják.

[00:16:42]Ezt Európa rendkívül nehezen emészti meg.

[00:16:45]Zárójel.

[00:16:48]A Zelenszki most éppen Berlinben van, ahol Mercel tárgyal többek közt hadipari pénzügyi támogatásról.

[00:16:52]Európa.

[00:16:52]Az ukrán kérdésbe addig egységesek, hogy Ukrajnát győzelemig támogatni kell.

[00:16:57]Én nagyon sokszor elmondtam, ezt a háborút Ukrajna nem nyerheti meg.

[00:17:02]Ha Európa most bejelenti, hogy kiszáll, akkor az európai átlagember azt mondja, hogy éveken keresztül miért kellett annyi pénzt odaadni, ami soha nem jön vissza.

[00:17:11]Mi az európai álláspont?

[00:17:11]Hogy Európa GDP-je sokkal magasabb, mint az orosz.

[00:17:16]Ez igaz.

[00:17:16]Tehát addig kell Ukrajnának támogatást adni, amíg Oroszország kapitulál.

[00:17:21]Ebből soha nem lesz semmi.

[00:17:23]Oroszok mennek előre.

[00:17:23]Európa.

[00:17:23]Mi az európai elv?

[00:17:25]Kérjük vissza a pénzünket, ahogy Oroszország jóátételt fizet.

[00:17:30]Oroszország soha nem fog jóvátételt fizetni.

[00:17:32]Ettől kezdve nem tudom, hogy miről beszélünk.

[00:17:34]Tehát Európa bem bemanőverezte magát egy nagyon rossz pozícióba, ahol négy jelenleg nem tud kijönni.

[00:17:43]Volodimir Zelenskivel folytatnám, aki a német közszolgálati CDF-nek adott interjút, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok az irá háború miatt egyre kevesebb figyelmet fordít Ukrajnára.

[00:17:54]Azt mondta, hogy Gyeret Kusner és Steve Witko folyamatosan Iránnal vannak elfoglalva, nincs idejük Ukrajnára.

[00:18:01]Az iráni konfliktus pedig negatív helyzetre, negatív hatással van ország a helyzetére.

[00:18:07]Háj, á megint annyi minden hangzott el, hogy reagáljak.

[00:18:09]M Zelenski főbaja, hogy eddig kapott ingyen Amerikától mindent, Trump alatt nem kap.

[00:18:14]Mzelenski főbaja, hogy az Egyesült Államok számára sokkal fontosabb irány, mint Ukrajna következő.

[00:18:22]Merc elkövette azt a hibát, hogy azt mondta Trumpnak, hogy számunkra Ukrajna a fő cél, mindent odaadunk, kimerültünk, nem tudjuk Iránba amerikaiakat támogatni.

[00:18:32]Mire Trump válasz az volt, oké, nekünk Irán a fő cél, mi pedig nem tudjuk Európát támogatni az ukrán kérdésbe.

[00:18:38]Tehát ebbe a kérdéskörbe teljes mér nagy mértékben szembe került egymással az amerikai és európai érdek.

[00:18:46]Zelenski ezt fájlalja, mert eddig két tömptől USA és Európa kapott támogatást.

[00:18:51]Most ez leszük egyre.

[00:18:51]Igen.

[00:18:53]Ha a háború tovább tart, kevesebb fegyver jut Ukrajnának.

[00:18:55]ezt mondta, és az amerikai patriot légvédelmi kapc rendszerekkel kapcsolatban hozzátette, akkora hiánnyal küzdünk jelenleg, hogy ennél rosszabb már nem is ilyen lehetne.

[00:19:08]Meg én válaszolok.

[00:19:08]Egyesült Államok letiltotta patriótok szállítását Ukrajnába.

[00:19:14]A német védelmi miniszter Pisztórius körbement Európába, és néhány patriot üteget szerzett.

[00:19:19]A ukránok pedig elmentek jó pár döntően perzsa arabőből menti országba, hogy átadják az iráni drónokkal kapcsolatos tapasztalataikat, ha cserébe pénzt és fegyvert kapnak.

[00:19:30]Így tartja elegán ügy.

[00:19:35]Egyébként pedig azt is mondta, hogy ez egy kihívás a mindenki számára, egy háború az egész világ számára kihívás, és felajánlotta Kiev segítségét a hormozis szoros megnyitásában, amelyet az Egyesült Államok részlegesen lezárt az iráni kikütők forgalmának megbíása érdekében.

[00:19:53]Erről beszéltem, hogy mindenhova próbál szakértőket küldeni, akik elmondják, hogy mi a tapasztalatuk az iráni drónokkal kapcsolatban, de cserébe pénzt és fegyvert kér.

[00:20:03]Azt mondta egyébként, hogy a feket tengeren már szereztek ilyen jellegű tapasztalatot, de Amerika egyelőre még nem kérte Ukrajna segítségét.

[00:20:10]Pontosítok.

[00:20:10]Trump azt mondta, hogy az utolsó, akitől segítséget kérne, az lennek.

[00:20:15]beszélt arról is, hogy milyen a kapcsolata Friedrich Mertz német kancellárral és Németországgal, lév, hogy ugy a CDF-nek adta ezt az interjút.

[00:20:23]Azt mondta, hogy Európában egyértelműen Németország a legnagyobb stratégiai partnerünk, és hozzátette, Berlin ma már többet segít Ukrajnának, mint az Egyesült Államok.

[00:20:33]Ez mind igaz, de én hozzátenném, hogy MZ pozíciója a leggyengébb, amióta a németországi szövetségi köztársaság 1949-ben létrejött, a lakosság körülbelül 15%-a támogatja a mai német kormányt.

[00:20:48]Azt is mondta, hogy Donald Trump és Vladyimir Putin kapcsán Amerika konstruktívabb diplomáciát folytat Oroszországgal, mint az európai szövetségeseivel.

[00:20:58]A háromolduldoló tárgyalásokon nehéz helyet találniuk az európai országoknak.

[00:21:02]Az USA részéről ráadásul nem is látok jelzést arra, hogy ezt egyáltalán kívánnák.

[00:21:09]Pontosítom, sem az USA, sem Oroszország nem akarja Európa részvételét.

[00:21:12]Erre példa volt, amikor Macron elküldte két legjobb biztonságpolitikusát Moszkvába, és az oroszok egyszerűen kirúgták őket.

[00:21:22]Eközben egyébként Németország és Ukrajna tovább bővíti katonai és politikai együttműködését.

[00:21:27]Erről állapodott meg Friedrich Merc német kancellár és Volodimir Zelenski Berlinben.

[00:21:34]Gyakorlatilag egy közös együttműködési megállapodást írtak alá a védelmi együttműködésről és Ukrajna újjáépítéséről.

[00:21:43]Ez igaz.

[00:21:43]Nekem a gyenge pontom az, hogy mikor lesz Ukrajna újjáépítése, mikor ér véget a háború.

[00:21:48]Erre ma válasz nincsen.

[00:21:51]Akkor egy újabb hírrel folytatnám.

[00:21:51]Egy adminisztratív épületben károk kelesztek, és egy nő megsérült Nyipróban, miután Oroszország támadás alá vette az ukrán nagyvárost.

[00:21:59]A légiriadó továbbra is érvényben van.

[00:22:02]Az ukrinform tudósítása alapján mára a viradóan Cserkaisban is hárman megsérültek orosz csapások következtében.

[00:22:12]Hogy látja, mi történik most az orosz-ukrán háborúban?

[00:22:16]Ugyanaz, ami eddig lassan nagy veszteségekkel mennek előre az oroszok.

[00:22:21]Az emberveszteség különösebben nem érdekel senkit, ahogy a történelem nagy háborúja van Napoleon ellen, Hitler ellen.

[00:22:27]L szalingrádi csata, Leningrád ostroma sem érdekelt senkit.

[00:22:30]Az oroszok célja a területek nyerése és ezt csinálják.

[00:22:36]Az előbb ugye beszéltünk arról, hogy Szerge Lavrov Kínában tartózkodik, és most bejelentette, hogy Vladyimir Putyin orosz elnök 2026 első felében Kínába látogat.

[00:22:47]azt mondja, hogy a látogatás pontos programjáról jelenleg is zajlanak az egyeztetések.

[00:22:51]Legutóbb tavaly ősszel találkoztak egymással.

[00:22:54]Ugye felmerül a kérdésre a tanár úr is említette, hogy lesz Putyin, bocsánat, Cicipin Trump találkozó is, és felmerül a kérdés, hogy lehet-e háromoldalú találkozó esetleg ké ez rajtuk múlik, ha hárman leülnek, akkor a világ sorsát eldöntik.

[00:23:07]Tudom, hogy amit mondok, szemben áll a jókal, szemben áll a morállal, és senkit nem fog érdekelni.

[00:23:14]Ha külnek le, akkor megtárgyalnak mindent, de a harmadik nélkül.

[00:23:19]Májusban megy az amerikai elnök Pekingbe, meglátjuk, hogy Putyin mikor megy, lesz-e háromoldalú találkozó.

[00:23:25]Erre ma nincs válasz.

[00:23:29]Hogyha igen, akkor egyébként milyen irányba mehet tovább a világ?

[00:23:31]Mert ugye közben ez egy gazdasági váls, egy kezdődő gazdasági válságnak a rémét látjuk.

[00:23:38]Nem biztos, hogy ez bekövetkezik.

[00:23:40]Miben változna akkor, hogyha a három vezető megállapodást tudna kötni egymással?

[00:23:44]Hát megállapodnak a befolyási övezetekről.

[00:23:46]Tudom, hogy ezt megint nem illik mondani.

[00:23:48]Én mindig elmondom, hogy nem vagyok politikusak egy hülye egyetemi tanár.

[00:23:52]Megállapodnak Táván sorsáról, megállapodnak arról, hogy mi történik a jövőben, Venezuelában, Kubában, mi lesz Grönland sorsa, hogy állnak hozzá Európához, rengeteg dologról megállapodnak úgy, hogy a maradék 200 országot nem veszik figyelembe.

[00:24:09]Akkor most folytatnánk hallgatói kérdésekkel.

[00:24:12]Így szól a nagyon sok kérdés jött belpolitikával kapcsolatban is.

[00:24:19]Egy-kettőt beolvasok és a tanár úr eldönti majd, hogy válasszol-e rá.

[00:24:23]Kedves Nógrád úr, egy kérdés.

[00:24:23]Ön szerint az új magyar miniszterelnököt Kína, Oroszország, Amerika fogadni fogja, vagy most kirekesztettek lettünk és csak az unióban repkedhet az új profi új elnökünk, Attila püspökadányból?

[00:24:36]Válaszolok.

[00:24:36]Ha bárki Magyarország miniszterelnöke, azt bárhol a világon szívesen fogadják, jelenleg a nemzetközi kapcsolataink jók.

[00:24:43]Én átnéztem nagyon sok beszédet, amit Magyar Péter mondott.

[00:24:47]Én a külpolitikában döntődöntő különbséget nem láttam a két fél közt.

[00:24:50]A belpolitikában igen.

[00:24:52]Tehát ha Magyar Péter úgy dönt, fogják őt fogadni Moszkvába is, Pekingben is és Washingtonban is.

[00:25:00]Erdogán török elnök egyébként fogadja egy ilyen bejelentés, az érkezett.

[00:25:05]Tisztelt tanárom, nem lehetséges, hogy a németek, ami Erdogán mondta, Erdogán aktív külpolitikát folytat.

[00:25:10]Erdogán gyengéje az, hogy Rákos többet nem lehet török államfő, de amíg államfő, addig ő egy rendkívül aktív politikát folytat.

[00:25:19]Igen.

[00:25:19]Következő.

[00:25:21]Tisztelt tanár úr, nem lehetséges, hogy a németek még mindig azért erőltetik ezt a háborúsdit, pénzelik bármiáron Ukrajnát az oroszokkal szemben, mert még most is sérelemnek élik meg a második világháború kimenetelét, és most fő alatt remélnek revansot venni.

[00:25:33]illetve miért rettegnek az oroszoktól, hogy megtámadja őket, mikor régebben is pont Németországnak volt ilyen világhódító ambíciója.

[00:25:42]K Tibor Vácrátótról.

[00:25:46]Vácrátó csodálatosan szép.

[00:25:46]Én máshogy látom.

[00:25:49]A németek évtizedek alatt, de földolgozták a második világháborús sokhatást.

[00:25:54]Én úgy érzem, hogy a német politika az egyetlen Európába, amelyik egyébként tévesen úgy értékeli, hogy orosz támadás várható, és ezt ki kell védeni.

[00:26:04]Nagyon sajnálom, hogy ez a véleményük szerintem tévednek.

[00:26:09]Újabb kérdés.

[00:26:09]Tisztelt tanár úr és Tamás!

[00:26:10]Egy közismert román közéleti személyiség, Andreé Marga professzor, egykori egyetemi rektor, később oktatási majd külügyminiszter, többször úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna a történelmi igazságnak megfelelően és a tartós béke érdekében át kell adja Oroszországnak a Donbaszt és a krímet, Lengyelországnak Galíciát, Magyarországnak Kárpátalját, Romániának pedig Észak-bukovinát és délbeszarábi általános vélemény, hogy a háború nyomán Ukrajna határai változni fognak.

[00:26:36]kérdés.

[00:26:36]Lehetséges, hogy a fentiek szerint alakulnak.

[00:26:38]Majd üdvözlettel Csaba Sebsientgy Györgyről.

[00:26:43]Kizárt én értem a kérdést, és ebben a kérdésben nagyon sok egyéb is benne van, amit ön nem tett bele.

[00:26:49]Ha ez megtörténne, akkor Ukrajna gyakorlatilag, mint állam, egy olyan pici állam lenne valahol Európa keleti féléiben, amelyeknek súlya minimális van.

[00:26:58]Tehát ez, amit a román egykori külügyminiszter mondott, elnézést kérek, ez ostobaság.

[00:27:02]Ezt egy egyetemi szemináriumban meg lehet tárgyalni a nagy politikába ennek a realitás értéke konvergál nullához.

[00:27:13]Következő szerettem volna Nográdi Győrtől megkérdezni, hogyha Ukrajna megnyitja a vezetéket, miután megkapja a 90 milliárd eurót, mi gátolja meg az azonnali elzárását utána?

[00:27:21]Nem kellene az elmaradt mennyiséget elküldenie és csak utána küldeni a hitelt.

[00:27:26]Tisztelettel Szabó Emili Marszejből.

[00:27:31]Válaszolok.

[00:27:31]A kérdése pontatlan, ugyanis a 90 milliárdot Ukrajna részekbe kapja meg.

[00:27:36]Tehát abb a percben, ha újra elzárná gázcsapot, abba a percben elzárulna a pénzcsalap.

[00:27:42]Következő kérdés.

[00:27:42]Tisztelt Nógrádi György!

[00:27:45]Ön lát olyan forgatókönyvet, amelyben az európai szuverenista politikai blok, tehát a patrióták megerősödése esetén, ez most lehet, hogy egy kicsit már más kérdés, az EU politikai súlypontjai jelentősen eltolódnak, és ez akár új transzatlanti szövetségi mintákat is eredményezhet Donald Trump politikai irányvonalával összefüggésben.

[00:28:05]Köszönöm megtisztelő válaszát, Inna Budapestről.

[00:28:10]Válaszolok.

[00:28:10]A következő Európai Uniós választás 2029-ben lesz, amikor Trump már visszavonult.

[00:28:16]Tehát magyarul a kettőnek még átfedése sem lesz egymás iránt.

[00:28:20]Az, hogy a patrióták három év múlva mennyire erősödnek, vagy mennyire gyengülnek meg, ez ma megmondhatatlan.

[00:28:29]Így szól a következő kérdés.

[00:28:29]Tisztelt Nógrádi úr, a választások eredményének ismeretében nem gondolkodott el azon, hogy könyvet ír Orbán Viktor miniszterelnökről.

[00:28:37]Üdvözlettel, Dani!

[00:28:41]Nem, én a magyar belpolitikába nem akarok belemenni.

[00:28:43]Most szeretném befejezni a közelkeletről írt könyvemet, és utána valószínűleg próbálok egy könyvet írni Davotugluról és a török stratégiai célokról.

[00:28:52]Most ez van a fejemben.

[00:28:55]A következő könyv.

[00:28:55]Tisztelt tanár úr, felmerül a kérdés, hogy az oroszuk rán, illetve a közelkeleti háborúk mellett kitörhet-e újabb olyan globális konfliktus, amire már az Egyesült Államokra sem tud odafigyelni.

[00:29:07]Tudjuk, hogy az Egyesült Államok már így is inkább Iránra figyel, mint Ukrajnára.

[00:29:12]Mi történik akkor, ha bejön egy harmadik front is?

[00:29:16]Üdvözlettel Balázs.

[00:29:19]A kérdés elvileg jó, gyakorlatilag nem így néz ki.

[00:29:21]Az Egyesült Államoknak a világmeghatározott pontjain katonai parancsnokságai vannak, tehát oda tud figyelni.

[00:29:28]Ő Ukrajnára azért nem figyel oda, mert nem akar több pénzt és fegyvert ingyen odaadni Ukrajnának.

[00:29:34]Tehát ha bárhol kitörne egy újabb konfliktus, az Egyesült Államok, ha úgy érezne, hogy számára ez fontos, akkor a konfliktus részese lenne.

[00:29:44]És akkor egy újabb kérdés.

[00:29:44]Tisztelt tanár úr, hogy látja Franciaország jövőjét?

[00:29:49]Jövőre ott is választások lesznek.

[00:29:52]Nagy kérdés, hogy ki tud elindulni, viszont Emanuel Macron biztos nem lesz Franciaország elnöke.

[00:29:56]Milyen forgatókönyvek vannak a jövővel kapcsolatban?

[00:30:01]Üdvözlettel Tibor.

[00:30:03]A válaszom az, hogy a döntőbe kettő fél fog bejutni.

[00:30:06]Jelenleg három politikai erő van Franciaországban.

[00:30:08]A jobb oldal, bal oldal és löpend, de ez leegyszerűsítés.

[00:30:13]A háromból egy ki fog esni.

[00:30:13]Aki kiesik, annak a hívei a döntőbe került kettőből kit fognak támogatni.

[00:30:19]Löpent eltiltották a politikától.

[00:30:22]Meglátjuk, hogy addigra változik a helyzet.

[00:30:24]Ha nem, akkor a párt jelenlegi vezetője indulna, mint a köztársasági elnök jelöltje.

[00:30:28]Macron nem tud indulni, hiszen a két ciklusa végetér.

[00:30:34]Újabb kérdés, tisztelt tanár úr, régóta hallgatjuk, hogy az EU betiltja az orosz nyersanyagok importját.

[00:30:38]Nézzük azt a fiktív forgatókönyvet, amikor a globális fosszilis energiahordozó ellátás 2027-ben még mindig akadozik.

[00:30:45]Az EU ragaszkodik a fenti szankcióhoz, de Ukrajna mégis hajlandó átengedni az olajat és gázt a területén.

[00:30:52]Mi történne, ha egy ilyen esetben egy EU tagállam, mondjuk Magyarország, az EU-s elvárásokra fittyet hányva folytatná az importot?

[00:31:00]Tegyük fel, hogy az USA ebbe a kérdésbe nem avatkozik bele, milyen jogalapja van az EU-nak, illetve milyen szankciókat hozhat egy renitens állammal szemben ilyen esetben.

[00:31:09]Válasz át előre is.

[00:31:11]És köszönöm, üdvözlettel, Márk.

[00:31:13]A válaszom az, hogy ebben rengeteg okosság van, és rengeteg tévedés.

[00:31:15]Egy ma szembenni Brüsszellel részint megéri, részint nagyon nem éri meg.

[00:31:21]Kettő.

[00:31:21]Ha valaki ki akarja kerülni az Európai Uniós szankciókat, akkor leül Brüsszellel és meghatároztott időre kedvezményt kér.

[00:31:30]Magyarország ezt a kedvezményt az uksában megkapta.

[00:31:32]Négy.

[00:31:35]Az ukránok elzárták a barátság kőolajvezetéket.

[00:31:39]Most ennek a sztorijába ne menjünk bele.

[00:31:42]És abban a pillanatban, hogy a magyar választás eldőlt, kiderült, hogy a vezeték mégis működőképes, és még ebben a hónapban áprilisban megnyitják.

[00:31:47]Nem célszerű Brüsszellel homlok egyenel szemben menni, mert a erőviszonyok alapján győzelemnek kevés az esélye.

[00:31:56]Nagyon szépen köszönöm.

[00:31:56]És akkor a műsorunk végén pedig megkérem a tanár urat, hogy ismertesse a hallgatói játékkérdésünket.

[00:32:03]Kérdésem az, hány atomhatalom van ma a világban?

[00:32:05]Köszönöm szépen.

[00:32:06]Jó sok válasz érkezik egyébként.

[00:32:06]Péntek éjfélig várjuk a helyes megfejtéseket.

[00:32:09]A www.ultrahang.tv/játékoldalon TV/ játék oldalon tudják beküldeni, és szombaton pedig sorsolunk, amikor ismételten jelentkezünk majd a tanár úrral.

[00:32:19]Nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.

[00:32:24]Én köszönöm szépen.

[00:32:24]Viszont köszönjük, köszönjük a kedves hallgatóinknak is, hogy velünk tartottak.

[00:32:28]Szép napot mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:32:30]M.