Rendkívüli incidens: az USA lecsapott Irán hajójára a Hormuzi-szorosnál - Resperger István

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]És elkezdjük a mai adásunkat.

[00:00:03]Vendégünk professzor dr.

[00:00:05]Esperel István ezredes, a Mateanszévezető egyetemi tanára.

[00:00:09]Szervusz, köszönjük, hogy elfogadtad a szvus köszönöm a hallgatókat.

[00:00:12]Bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:12]Előtte kérek mindenkit, hogy nyomjanak egy lájk élet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljussunk és ha még nem tetszik, iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:00:20]Köszönjük szépen.

[00:00:21]Előadással kezdünk, mert ma is van prezentációm.

[00:00:23]Tessék.

[00:00:23]igenis hát ugye az egyik legaktuálisabb téma továbbra is a amerikai iráni háborúnak a kérdése hogyan alakul.

[00:00:35]Szó volt arról, hogy esetleg megállapodnak.

[00:00:37]Ugye volt egy amerikai 15 pontos béketerv, illetve volt rá egy választ, m hogy mi meg azért se nyitjuk ki a szorost.

[00:00:44]Hoztam néhány adatot azért, ami elég brutális számokat közöl a hadviselésről.

[00:00:50]Ugye közel 46-47 nap alatt 13000 csapást mért a koalíció az amerikai izraeli.

[00:00:59]Körülbelül ezt vetítettük előre, de az izraeli hírszerzés szerint még legalább 6-8000 célpont van.

[00:01:06]Amellett, hogy ugye Libanonba is csapásokat mér az izraeli haderő.

[00:01:12]Hát a halottak és sebesültek számáról eltérő adatok vannak, ami biztos, hogy a Patriot rendszereknek a gyártását fel kell pörgetni, illetve a háborúban elhasználtak 850 darab tomahok rakétát.

[00:01:28]Állítólagosan közel 51 milliárd dollárba került ez a 46 napnyi háború.

[00:01:35]szinte havi napi 1 milliárd dollárt költött el eddig az amerikai haderő.

[00:01:42]Irán is bejelentette, hogy ő 270 milliárd dollár jóvátételt kér, hiszen rengeteg infrastruktúra, technikai eszköz, hajósüljedt el.

[00:01:52]Ugye Irán elvesztette közel egyharmadnyi rakétáját, vezetőit, tábornokait, közel 2600 drónt, 60 hajót és a rakétakilövőkből is 335-öt.

[00:02:11]A légvédelmet pedig szinte le nullázták, de ugye voltak meglepetések az F35-ös vadászgép kapcsán is, ami még a szomorúságot növeli ebben a térségben, hogy rengeteg a halott és a sebesült ugye Libanonban is, illetve egyre nagyobb azoknak a száma, akik kénytelenek elhagyni a lakhelyüket.

[00:02:35]Tehát ez közel 2ét, fé millió Iránon belül, közel 4-500 millió 4-500000 Libanon, illetve a többi térségben is.

[00:02:47]Ugye megindult egyfajta blokád, ellenblokád, hogy a szorosban legalább az aknákat föl tudják szedni.

[00:02:57]Én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben láthatjuk, hogy a hajózási útvonal az ugye az a két 3 km széles lehetőség, illetve most a blokád kapcsán arra kényszerülnek az irániak is, hogy a partmenti sávokat használják.

[00:03:20]Ugye a rakétagyártásnak a felgyorsításáról van szó.

[00:03:24]Ez ugye összefügg nagyon a ukrán hadszintérrel is, hiszen a évi 600 darabról 2000-re kellene növelni ezeknek az eszközöknek a számát, amivel először a NATO, a amerikai, illetve az öbölmenti országok eszközeit kellene feltölteni.

[00:03:44]A mostani helyzet a az öbölben az jól mutatja, hogy az amerikaiak a déli partészen járőröznek.

[00:03:55]illetve a két járható irányban 13-14 hajó nyi egységnyi olajat engedtek át eddig a irániak.

[00:04:11]A másik fontos kérdés, hogy ez a KES szigetnek a jelentősége.

[00:04:18]erről cikkeztek már a Rajtersben is, hogy ez egy olyan mérföldkő itt a feleknek, ami rengeteg eszközt, muníciót és lehetőséget biztosít arra Iránnak, hogy bombázhatják a szigetet, de a föld alatti létesítményekben a munka az tovább folyik, szerelik a drónokat, előkészítik a rakétákat.

[00:04:45]Ugye az asszimmetrikus hadviseléshez hozzátartozik az is, hogy kisebb csónakokat, aknákat tartanak készellétben, hiszen ez egy olyan hadviselés, ami rendkívül megviseli a feleket.

[00:04:57]A védelmi iparokra azért nagyon nagy hatással volt ez a háború.

[00:05:04]Ha megnézzük a 24-25-ös évnek a lehetőségeit, akkor látjuk, hogy például a Rin metál is 36%-kal növelte a megrendeléseit, illetve az eszközök gyártásánál látszik főleg az, hogy mit kell növelni.

[00:05:25]Precíziós eszközök, légvédelmi eszközök, illetve a különböző légvédelmi rakétarendszerek.

[00:05:33]Ugye itt az európai résznél is látszik, hogy főleg a németek igyekeznek az iris rakétákkal 20 és 40 km adótávolsággal segíteni Ukrajnát, de évgeig tudnak 12 készletet elkészíteni.

[00:05:46]Tehát ez a fegyvergyártás, ez nagyon nagy üzlet, de nagyon hosszútávú üzlet.

[00:05:51]És hát ugye mindig függ attól, hogy meddig tart egy háború.

[00:05:56]Hát a tárgyalásokról ugye azt látjuk, hogy 21 óráig tartottak.

[00:06:02]blokád, ellenblokád, és hát bármennyire is kerülgetjük a témát, mindig szóba kerül a NATO kérdése, hogy akkor mi lesz a NATO-val?

[00:06:12]Trump elnök, hogy gondol erre, hiszen nagyon sok dologban szeretnének megegyezni Iránnal.

[00:06:18]Ez az egyik a szorosnak a megnyitása.

[00:06:20]Ugye Irán ragaszkodik hozzá, hogy ő innentől tranzídjat fog szedni, bár nem teljesen az ő területe ez a nemzetközi vizeket figyelembe véve.

[00:06:32]Semmiképp nem akar felhagyni az urán dúsítással az atomfegyverprogrammal.

[00:06:39]Bár kapott rá lehetőséget, hogy a buseri atomerőműnek a felügyeletét átvenné a nemzetközi atomenergiaügynökség, és segítenék Iránnak a 92 milliós lakosságnak az áramellátását.

[00:06:55]Egy érdekes cikket találtam, amiben azt írják le, hogy ugye közelednek a választások Trump elnöknek milyen lehetőségei vannak.

[00:07:03]Hát egyrészt az, hogy mondjuk felfüggeszti a választásokat a háború miatt, nagyon katonás tevékenységgel, bonapartizmussal halad tovább előre itt a győzelemér.

[00:07:14]A vezetést kell összefoglalnia, de benne lehet egy terrortámadás, vagy hamiszászlós támadás is.

[00:07:21]Irán részéről pedig azt látjuk, hogy ő tovább folytatja ezt az aszimmetrikus műveletet.

[00:07:30]Az egész régió kihatással van.

[00:07:32]Gondoljunk bele, a légiközlekedés, turizmus, gazdaság.

[00:07:36]Múltkor kivetítettük, hogy közel 9 millió indiai vendégmunkás van ebben a térségben.

[00:07:41]Az ő megélhetésük.

[00:07:45]És azt is látjuk, hogy ő abban érdekelt, hogy ez a konfliktus elhúzódjon.

[00:07:51]Időnként szünetet tart.

[00:07:51]Most ugye tűsszünet volt, kivár és felülről, és hát továbbra sem mond le a helyettesítő, azaz proxi szervezeteiről.

[00:08:02]Az egyik doktoranduszaim, Balog Péter feldolgozta a proxi szervezeteket.

[00:08:05]Ezek Iraktól ugye a Gázai övezetig, Cisz Jordániáig, de egészen összefüggésben még az ISIS megmaradt részeivel is egyfajta olyan konglomerátumot képeznek, ami a nemzetközi biztonságot veszélyezteti.

[00:08:25]Ugye ezek a szervezetek nagyon egyszerű csillagformátumot követnek, de amikor mindent fölrajzolunk egy ábrára, és ezt oldotta meg a a doktorandusz kolléga, a kiberfenyegetések is ugyanolyan fontosak.

[00:08:41]Nyilván nem ugyanolyan képességekkel rendelkezik mondjuk Irán, mint a Palesztin hatóságnál, vagy a Palesztin gázzai övezetel levő egyszerű hackkerek, de azért ez is nagyon hat a világra és ezekre a helyszínekre.

[00:09:01]Hoztam néhány adatot a flottákról, hiszen ugye egyrészt ez a blokád az rendkívül bonyolult tevékenység, ami csak növeli ugye a kiadásokat a háborúban, hiszen nagyon hosszú tengerpartszakaszt kell ellenőrizni az iráni részen.

[00:09:19]Rengeteg sziget van, mindegyik alkalmas arra, hogy oda különleges műveleti katonákat tegyek, aszimmetrikus hadviselést folytassak.

[00:09:30]Azaz eléggé veszélyeztetve van Trump elnök csapata ebben a kérdésben.

[00:09:37]A másik, hogy folyik továbbra is a pszichológiai hadviselés.

[00:09:42]Mind a kétfél fiatal csinos lányokat használ fel arra, az irániak arra, hogy hívják az izraelieket.

[00:09:47]Gyertek Iránba.

[00:09:50]Rakétákkal, rombolókkal, mindennel várunk benneteket.

[00:09:55]ők pedig éppen azt mutatják, hogy két járművön is tudnak egyszerre utazni.

[00:10:02]Ugye a másik tevékenység, amit régóta jelzünk, hogy ugyan a nagy részét, 90-95%-át a haditengerészeti erőknek elpusztították, de ezek az aknák, amiket telepítettek, megkezdődött ugyan a felszámolásuk, de ez rendkívül költséges és bonyolult.

[00:10:22]Ezek az aknák már nem csak ütközésre, hanem előre programozásra képessek hajókat elpusztítani.

[00:10:28]Tehát egy évre előre be tudom programozni, hogy ő neki mikor kell elindulnia.

[00:10:36]Ugye a különböző flottáknál azt látjuk, hogy az amerikai flotta ugye három repülőgéphordozót küldött a térségbe.

[00:10:46]Az arab flottákról azt látjuk a Szaarábia, az Egyesült Arab Emirátusokról, hogy ők nem kívánnak támadólag fellépni, ezért visszavonultak, nincsenek olyan jelentősen a térségben, illetve próbálnak ugye lavírozni azzal, hogy Iránt azért nem kellene támadni, de őket se érje támadás, hogy a gazdaság ne menjen tönkre.

[00:11:11]Az izraeli flottáról nem sokat hallottunk eddig, de azt látjuk, hogy főleg a légvédelmi támogatásban, rakétás fregatokkal, légvédelmi eszközökkel védi Izrael területét, a kritikus pontokat.

[00:11:28]Vannak olyan részei, amivel ugye ellenőrzi a palesztinok gázai övezetének a tengerpartjait, illetve Izrael partjait próbálják biztosítani.

[00:11:42]Ez a tevékenység is rendkívül költséges.

[00:11:46]És hát szót kell említenünk a kínai és az orosz flottáról.

[00:11:49]ott van a térségben, ott van a válságövezetben, és azért rengeteg problémát okoz, hiszen az a rengeteg hajó, ami hormusziszoros bejáratánál a szigetvilágban található, az nem csak azt akadályozza, hogy nyilván Amerika nem akar lebombázni egy ilyen hajót még tévedésből sem, ezért módosították a stratégiájukat ebben a kérdésben, de olyan felderítést tud folytatni Oroszország és Kína, amivel akár az F35-ös rendszerek a legmodernebb eszközöknek a szokásait, kommunikációs képességeit és hát a sebezhetőséget láthatjuk tőlük.

[00:12:35]Ugye volt egy pilótakimekítés Irán területéről.

[00:12:41]Itt különböző hát szakemberek csapnak össze abban, hogy ki lehet-e mutatni az emberi szívverést bizonyos távolságokról.

[00:12:51]Az biztos, hogy a pilótát megmentették.

[00:12:54]A tudományra meg hagyjuk rá, hogy majd ez a kérdés hogyan alakulhat.

[00:12:58]Ugye az iráni légvédelmi rendszerekről már beszéltünk.

[00:13:06]Azt tudjuk, hogy java részt ezeket sikeresen elpusztították.

[00:13:13]nagyon sokféle kínai, orosz és saját fejlesztésű rendszereik vannak.

[00:13:15]Ami jól működik most, ez a kézi légvédelmi rakétáik, amelyekkel ugye lesállásból 2-6 kmes távolságig tudnak csapásokat mérni.

[00:13:30]Viszont van egy nagy tanulsága a történetnek, hogy hosszú évtizedekig, két évtizedekig építették ki az iráni rendszert, és 20 nap alatt meg lehetett semmisíteni.

[00:13:41]Tehát nagyon is visszaköszön nekem a Koszovo helyzete, amikor ugye a egykori Jugoszláv hadsereg ellen folytatott amerika műveleteket, hogy a szilárd állandó telepítésű rakétákat mindig el tudják pusztítani, viszont a mobileszközöket ugye sokkal nehezebb felderíteni.

[00:14:07]A csapásmérő képesség az még fenn maradt Irán részéről.

[00:14:10]Ezt láthatjuk.

[00:14:10]Különböző hatótávolságú rakétáik vannak.

[00:14:13]Bár ezeket is 90%-kal sikerült visszaszorítani.

[00:14:21]Amit nem nagyon sikerült, az a drónviselés.

[00:14:26]Ebből is vannak adatok, felmérések, amik azt mondják, hogy Irán már azt a játékot játssza, hogy a legtöbbször csali drónokat küld robbanóanyag nélkül.

[00:14:34]Ez elérheti a 70-80%-os bevetési arányt is az összes drónból, azért, hogy minél drágább fegyvereket használjanak el egy-egy drónra.

[00:14:45]De hát ugye nem csak a légvédelmi rakéták, a vadászrepülők és egyéb eszközök is részt vesznek ezekben a műveletekben.

[00:14:54]Most az adatok alapján azt látjuk, hogy még olyan 2000-3000 drónja lehet Iránnak föld alatti létesítményekben.

[00:15:06]Ezeknek a bevetésével erre fel kell, hogy készüljünk még a ha konfliktus elhúzódik.

[00:15:12]Bár Trump elnökék már azt mondják, hogy nagyon közel van a Hormuzis szoros megnyitása.

[00:15:20]Ugye a műveletekben közel 450 vadászgép vesz részt Izrael részéről, de a libanoniak is csapásokat mértek.

[00:15:31]Nem véletlen, hogy a határmenti kerületeket ki kellett üríteni Izrael részéről is.

[00:15:37]Illetve itt látszik, hogy miért akarja ezt a biztonsági zónát létrehozni Izrael, hogy minél távolabb tolja a Hezbollakot, akiket nyilván ir iraki vagy iráni forradalmi gárda vezetők vezetnek, és a taktikájukat művelik.

[00:15:58]Én azt gondolom, hogy ennyit tudok most a iráni helyzetről.

[00:16:05]Néhány dolog az orosz-ukrán frontról.

[00:16:08]Tegnap nem történt változás a frontvonalon.

[00:16:11]Egyik fél sem ment se előre, se hátra.

[00:16:16]Ami a legnagyobb padhelyzet, ott az erődvárosok körül van a Konstantyinivkánál.

[00:16:22]Itt a város 25-30%-a orosz kézen van, de mind a kétfél rettenetes nagy mennyiségű erőt vett be, hogy itt ne lehessen tovább menni.

[00:16:35]Vannak területek, ahol értek előrehaladást, illetve az északi fronton.

[00:16:39]Ez körülbelül 120-130 n km volt az elmúlt héten, ami továbbra is meghatározó.

[00:16:51]Itt jól látható ebben a kék körzetben az erődvárosok.

[00:16:54]Ez a három erődváros, ami még a Donyecki területnek az elfoglalását akadályozza.

[00:17:04]És ugye a magasság, illetve a sík területek aránya innentől nagyon megváltozik, ha az orosz haderő ide kiér.

[00:17:14]Úgyhogy nem tudhatjuk, hogy mi vár még itt a rendszerre.

[00:17:17]A frontvonalon viszonylag ezen az 1000 kmen stabil a helyzet, főleg a déli hersoni fronton, a Harkivi fronton.

[00:17:28]Szuminál kisebb előretörése volt az orosz haderőnek, de azt látjuk továbbra is, hogy brutális mennyiségben tüzérségi eszközöket alkalmaznak, siklóbombákat, napi két-300 darabot, tehát ezekkel támadják azt a rengeteg védelmi állást, amit az ukránok kiépítettek.

[00:17:53]továbbra is alapoznának az úgynevezett zsákműveletekre, hogy bekeríteni, elfoglalni az adott területeket és elszigetelni ezeket a lehetőségeket.

[00:18:07]Ami tanulság az, hogy az ukrán védelmi ipar még működik, nem tudták teljesen elpusztítani, viszont a forráshiány az elég egyértelműen megjelent, ami azt jelenti, hogy további pénzösszegekre lenne szüksége, főleg a nagy távolságú csapásokhoz.

[00:18:27]ugye a Neptun rakétának a kifejlesztése, amihez rengeteg nyugati segítséget kapott, illetve hát azt látjuk, hogy főleg a északi hadszintéren a belgorodi területeket lövik általában az ukránok, az oroszok pedig ez a 150-300 drón és 10-20 rakéta bevetéssel válaszolnak úgymond megtorlásul.

[00:18:56]Tehát eléggé eldöntetlen a helyzet a frontvonalon.

[00:18:59]Viszont a veszteségek, ha csak valaki a Kárpát infót megnézi, hogy mennyi magyar származású katona halálozott el, akkor azért az nagyobb problémát jelez, hiszen egyre inkább fogynak az emberek ezen azon.

[00:19:21]Köszönöm szépen.

[00:19:21]És akkor folytatnám aktuális hírekkel.

[00:19:23]Az egyik például az, hogy aktívan dolgoznak az amerikai hadihajók az iráni blokád fenntartásán.

[00:19:31]A Szentom közölte, hogy ma reggel visszafordítottak egy iráni hajót, amelyik át akart hatolni a lezáráson.

[00:19:39]A gyakorlatban hogy néz ki egy ilyen áthatolás?

[00:19:41]Hát ugye talán ha egy kicsit felidézzük a kubai rakétaválságot, akkor húztak ugye Kuba köré egy úgynevezett egészségügyi karantént, ami azt jelenti, hogy a hajók látótávolságra voltak egymástól, és az orosz flotta, aki közeledett és újabb rakétákat, technikai eszközöket akart elhelyezni, azok csináltak egy szép fordulatot, ugyanis nem akartak megkockáztatni egy világméretű összeütközést.

[00:20:11]Itt ugye ugyanez a helyzet, hogy a különböző kisebb nem repülőgéphordozók, fregattok, rombolók vannak a térségben, amerikai részről, ők járőröznek, próbálják az egész partszakaszon megakadályozni azt, hogy a szoroson áthatoljanak.

[00:20:30]És nyilván miközben zajlik az aknák felszedése is, ez is egyfajta jelentősége van, hiszen itt egy 33 km széles területről beszélünk, ahol át kellene jutnia ugye az irániaknak ugye iráni elképzelés az elég egyértelmű, hogy orosz hajókat, pakisztániakat kínaiakat koreaiakat átengednének, de senki mást Most így így csökkent le rettenetesen a az a képesség, hogy a szoros működjön.

[00:21:04]Tehát a rombolóknak, fregattoknak ezt a 33 km széles területet kell zárni és megakadályozni azt, hogy átmenjenek.

[00:21:17]Nyilván itt felszólítások vannak rádión, hangos beszélőn bármin, hogy ne jöjjenek közelebb, mert akkor tüzet nyitnak.

[00:21:27]illetve hát ne felejtsük el a víz mélységében levő tengerészeti egységeket, ahol a tenger alatt járók is ott vannak ebben a blokádban, illetve hát meg tudják semmisíteni az iráni hajókat.

[00:21:41]Ezek egyébként ilyenkor nagy tengeri csaták tulajdonképpen, vagy inkább ilyen rendészeti beavatkozás?

[00:21:48]Én azt gondolom, ez inkább ilyen cicaharc, hogy úgy mondjam.

[00:21:51]Tehát senki nem szeretne nagyobb összecsapást folytatni, de azért éreztetni akarják, hogy esetleg figyelmeztető lövésig eljuthatnak, hogy forduljon vissza az adott hajó, vagy ne folytassa az irányukba a tevékenységet, hiszen minden hajónak megvan a gyilkos zónája, az a 6-8 km, ahova nem engedi közel magához a többi hajót.

[00:22:21]egyébként számítasz te ilyen tengeri csatára, vagy arra, hogy annyira elszabadulnak az indulatok, meg akkora kereskedelmi pánik lesz, hogy akár már erőnek erejével megpróbálnak áttörni a hajók a hormozis szoroson?

[00:22:33]Egyáltalán át lehet-e ezen törni?

[00:22:36]Hát a igen, ez a kérdés, hogy az amerikai nyilván őnek az lenne a fontos, hogy ez a kereskedelem beinduljon, ő átengedné a kereskedelmi hajókat.

[00:22:44]Az irániak meg pont ezt blokkolják, hiszen ez az egyetlen zsaroló kártyájuk maradt, hogy ezért pénzt szednek, nem engedik ki.

[00:22:55]De van egy másik vonzata is ennek, hogy akkor ebbe a térségbe az egyéb szállítmányok sem jutnak be.

[00:23:02]Tehát a térségnek a élelmiszerellátása, gyógyszerellátása, ezeket át kell helyezni ugye repülőgépekre, illetve légiszállításra.

[00:23:15]Hát én azt gondolom, hogy nagyobb tengeri csatára én nem hiszem, hogy sor kerülne, hiszen már nagyon kevés hajóegysége maradt Iránnak, azok is kisebb hajók, ezek könnyen megsemmisíthetőek.

[00:23:29]Én azt gondolom, hogy itt a diplomáciának kell elérnie azt, hogy ugye DJ Gavenset küldték le tárgyalni.

[00:23:38]Vele szemben hat forradalmi gárdista parancsnokot küldtek, hogy erőt mutassanak az irániak, de valójában ez az egy lehetőségük van még, illetve a drónokkal még csapni a környező országokra.

[00:23:53]Közben Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy ma várhatóan tárgyal egymással Libanon és Izrael a Hisbola IDF közt dulló katonai konfliktus legalább átmeneti rendezéséről.

[00:24:03]Ugye az a bogyondalom van, hogy Libadonnak van egy kormánya, Izrael nem is feltétlenül velük van háborúban, hanem a terrorszervezetnek minősított Hezbollak.

[00:24:14]És akkor felmerül a kérdés, hogy a libanoni kormány úrrá tud-e lenni, merthogy évek óta egyébként nem nagyon tudott a Hizbollán, vagy akár még azt mondja, hogy Izrael akkor legálisan is avatkozhat be, mert ha jól értem, most azért akadoznak az iráni amerikai tárgyalások, mert azt mondja Irán, hogy amíg Izrael lövi a Hizbollát, addig nincsen tárgyalás.

[00:24:34]Nagyon pontosan fogalmaztál?

[00:24:34]Tehát itt a libanoni izraeli megállapodás lenne fontos, de ugye nem a kormányzattal van gondja Izraelnek, hanem azokkal a milíciákkal, katonai egységekkel, sorozatvetővel, rakétával lövik Izrael területét, és ezért vonultak be erre a területre, hogy a lakosság ugye normálisan élni tudjon, mert egyébként 15 másodpercük van egy rakéta elől elmenni ugye védett helyre, vagy a óvóhelyekre.

[00:25:06]Én azt gondolom, hogy ha ez a tárgyalás valahogy előbbrej jut, akkor a libanoni kormányhelyzete is jobb lesz, hiszen azt látjuk, hogy nincs hatással az Iránnak a proxi helyettesítő szervezetére.

[00:25:23]Ezeket iráni forradalmi gárdista tábornok, katonák, tisztek vezetik.

[00:25:28]Ők végezték a kiképzést, ők hozták a rakétákat, ők támogatták őket.

[00:25:35]drónokkal, minden egyébbel.

[00:25:38]Ha ez megvan, akkor Irán is talán kedvezőbb arcot mutat ezen a tárgyaláson a szoros kérdésében.

[00:25:43]Bár eléggé megkötötték magukat a atomfegyver megszerzésé.

[00:25:51]Ugye azért is érdekes, hugye Trump azt mondta, hogy leülnek tárgyalni a konfliktus rendezéséről.

[00:25:54]Az AFP-nek azt mondta egy libanonitiszt viselő, hogy nem tud arról, hogy ma tárgyalás lenne Izrael és Libanon között.

[00:26:01]Mondjuk még megtudhatják közben.

[00:26:04]Igen, igen.

[00:26:04]Azért Trump elnök úrnak vannak gyors döntései.

[00:26:11]Szerintem ez nyilván Izraelnek is érdeke, hiszen már a múltkor jeleztük, hogy 15-2000 plusz tartalékost kellett behívnia.

[00:26:20]Ez mindkihatással van a gazdaságra.

[00:26:23]Ez a két frontos háború Iránnal, illetve három a jemeniekkel plusz a Libanonnal.

[00:26:29]elég megterhelő az izraeli gazdaságra is, nyilván a hadíiparra nem, de azért izraeli részen is vannak áldozatok, tehát senki sem akar örökké háborúban állni.

[00:26:43]Az amerikai védelmi minisztérium megözben arra kérte a legnagyobb amerikai autógyártókat, köztük a Ford és a General Motors, hogy szálljanak be a hadiiparba, és kezdjenek el fegyvereket gyártani.

[00:26:54]Sokan ezt már háborús készülődésként fordítják le.

[00:26:58]Mi történik most?

[00:27:01]Én azt gondolom, van egy háborús pszichózis Európában is, Amerikában is, és ugye nyilván ki milyen távolságra van az oroszoktól, attól megfelelően a balti államok, a lengyelek, a németek teljesen másképp reagálnak ugyanezekre a helyzetekre.

[00:27:17]Ezt Németországban is hallottuk már, ugye a Volkswagen gyárnál, hogy harcjárművek gyártására térjen át.

[00:27:25]Én nem hiszem, hogy erre van szüksége a világnak, hiszen ezek nagyon hosszútávú folyamatok.

[00:27:30]Át lehet állítani egy gyárat, mondjuk harcjármű gyártásra, csak ha befejeződik a konfliktus, mit kezdünk a sok-sok harcjárművel.

[00:27:41]Járt már így egyszer Németország, ez a Vaj helyett ágyút gyártunk.

[00:27:44]Ö az első világháború erre ment rá, illetve a második is, hiszen ennyi gazdasági hatalommal nem bírhatták.

[00:27:52]Én azt gondolom, amerikai részen arra szeretnék ösztönözni a vállalkozókat, hogy ugye egyrészt szálljanak be a precíziós eszközök a légvédelmi eszközök gyártásába, ezt támogassák, illetve, hogy új munkahelyeket teremtsenek, mert azért a hormuziválság azért a világ minden részére hatással van, tehát munkahelyteremtéssel, bérezéssel lehet segíteni a lakosságun.

[00:28:22]Ö egy következő hírként a Donald Trumpnak a bejelentését olvassám be, mert hogy tegnap este bejelentette a hormózis szorosnak a megnyitását, és azt közölte, hogy a döntést azután hozta meg, hogy Kína beleegyezett abba, hogy nem küld fegyvereket Iránnak.

[00:28:39]I igen Iránnak.

[00:28:39]Ez ugye 2026.

[00:28:39]április 15-e este, magyar idő szerint este 19:30.

[00:28:44]Ugye Trump eredetileg vasárnap jelentette be még a hormozisz szorosnak a lezárását, miután a béketárgyalások nem vezettek eredményre, csak közben ugye mindenki azt mondja, hogy szükségszerű, hogy menjen a hormoziszoroson keresztül a különböző szállítvány most akkor kit engednek át és kit engednek át, ha közben Trump ilyen bejelentést tett?

[00:29:06]Hát igen, ez érdekes kérdés.

[00:29:06]És pont a szülinapomat ünnepeltem tegnap, és örül köszönöm szépen.

[00:29:12]Örültem neki, hogy mondom, akkor megnyitják a szorost.

[00:29:14]De hát ugye én mindig mondom, hogy Trump elnök urat komolyan kell venni, de nem szó szerint.

[00:29:22]Nyilván vannak részei a szorosnak, amit az irániak a partmentén tudnak használni.

[00:29:27]Ők támogatják ezt a négy-öt államot, akinek a hajóit átengednék.

[00:29:33]a többinél továbbra is tarifát, vámot szednének.

[00:29:37]Ez ugye az amerikaiaknak sem tetszik, de az már látszik több elemző szerint is, hogy a világ át fog alakulni, hiszen egy ilyen szűk pont mint ez a rész, vagy a Babelmandel vagy Szez, a világ kereskedelmét befolyásolhatja és óriási hatással van.

[00:29:58]Tehát már nem lesz olyan a világunk, mint volt.

[00:30:00]És itt kell ugye lépnie az Amerikai Egyesült Államoknak is, mert az rendben van, hogy van egy iráni meg egy amerikai katonai jelenlét, aki nem tud megegyezni abban, hogy kiket engedjenek át és mennyiért.

[00:30:14]Itt a diplomácia asztalnál kell valamit tenni.

[00:30:18]Ö nem véletlen a libanoni bejelentés is, hogy párhuzamosan ezt a két kérdést lehet megoldani.

[00:30:26]Azt is mondta Trump, hogy Peking beleegyezett abba, hogy nem küld fegyvereket Iránnak, és Kína elnöke CicP nagy szívées öleléssel fog fogadni, amikor pár hét múlva odaérek.

[00:30:34]Ugye azért érdekes, mert közben Szerge Lavrov orosz külügyminiszter is elment Kínába egy Putyin látogatást előkészíteni.

[00:30:44]Vannak, akik már korábban is rebesgették, hogy akár a három vezető együtt találkozhat leülni, beszélni a világ jövőjéről.

[00:30:50]Azért nem lenne rossz, mert közben meg olyan, mintha robognánk bele egy nagyon kemény energetikai válságba.

[00:30:55]Igen, itt egy nem csak energetikai válság van, hiszen sokan úgy értelmezik ezt a hormoziszoros lezárását amerikai részről, hogy nem is Iránt támadják vele, hanem valójában a kínaiaknak a az energiaellátását blokkolják, hiszen Venezuela nagyrészt kiesett, illetve ez a rész is ugye főleg Ázsiába 32%-ban Kínának szállított.

[00:31:21]Hát az, hogy nem szállít fegyvereket bejelentette, ez ugye mindig a mint ahogy a törvénynek nincs visszaható hatálya.

[00:31:29]Ez azt jelenti, hogy mától ezt vállalta Kína, de valójában 8-10 fordulóval már szállítottak elektronikai zavarórendszereket, légvédelmi rakétákat és egyéb eszközöket iránnak az elmúlt héten.

[00:31:45]Tehát ezt nagyon is nyomul lehet követni, hogy mi érkezett Iránba, de én azt gondolom, hogy ez is csak nem véletlen volt a ZSnek régen olyan döntése, hogy válságövezetben nem lehet fegyvert szállítani, mert ez csak elhúzza a konfliktust még tovább.

[00:32:04]Hát én bízom benne, hogy a két vezető biztos, hogy találkozik, ha nem is a három együtt, de az lenne igazából nagy megegyezés a világnak, hogy akkor mi lesz Európában, mi lesz a ukrán fronton, mi lesz a Gáziövezetben, és talán hát elfelejtettük egy kicsit a béketanácsot, ugye Trump elnök ezt létrehozta, és ha mondjuk fegyvernyugvás van ezekben az övezetekben, akkor el lehetne kezdeni valamit gáz házában, mert ott is fornak az indulatok.

[00:32:37]Izrael részről ugye Nagy Izraelt szeretnének megszüntetni a Gáza övezetet, annektálni a a ciszordániai részt, aminek még Németország is nekiment, hogy ezekkel ő abszolút nem ért egyet.

[00:32:51]Tehát a nemzetközi diplomáciában szerintem nagy üzem lesz még a jövő héten is.

[00:32:58]Na ha már nemzetközi diplomácia még egy érdekes hír, hogy az USA Today írja azt, hogy a Pentagon megkezdte a kubai hadműveletek előkészítését arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök ilyen parancsot adna.

[00:33:10]Ugye többször is kijelentette, hogy után Kubával fog foglalkozni.

[00:33:15]Például megígérte, hogy biztosítja a sziget kormányának a bukását, és figyelmeztetett arra is, hogy a sziget lesz az amerikai hadsereg következő célpontja az Iránnal folytatott háború befejezése után.

[00:33:25]Lesz kubai megszállás Venezuellához hasonlóan?

[00:33:32]Én azt gondolom, én előkészítettem erre a felőgazásomat, tehát pontosan tudjuk, mekkora a kubai haderő, milyen képességei vannak, milyen problematikája van, de most kaptak segítséget Oroszország részéről még.

[00:33:51]Nem tudom, meddig tartható ez fenn, illetve ugyanaz a kérdésem, hogy a világnak jobb-e, ha mondjuk távozik egy olyan vezető, mint ugye a venezuelai elnök, amivel talán a 80%-nyi lakosság, aki mélyszegénységben él, annak lehet valami lehetőséget adni.

[00:34:08]Épp most néztem térképeket, hogy az amerikai vállalatok mely útvonalakon szállítják az olajat Venezuelából.

[00:34:18]Nyilván ebből kell majd valami humanitárius segítséget is biztosítani.

[00:34:25]Kuba kérdése is hasonló.

[00:34:25]Ha belegondolunk, hogy egy nyugati szemléletű ilyen adottságokkal rendelkező szigetből mi lenne most már, tehát a turizmus, a légiközlekedés, a mindenféle erre épülő iparág hogyan fejlődhetne, és a lakosság hova juthatna, akkor nyilván elgondolkodik az ember, hogy ezek a terveket biztos, hogy előkészítik.

[00:34:55]ott lesznek a tarsolyban az amerikai vezérkornál.

[00:34:58]Na és akkor az utolsó hírem pedig egy európai hír, mert hogy nem csak Magyarországon, hanem Szlovéában is választások voltak két héttel talán a magyar választásokhoz képest korábban is.

[00:35:07]Szlovénia újonnan megválasztott parlamenti elnöke bejelentette, hogy népszavazást terve Szlovénia NATO-ból való kilépéséről, miközben ugye az Egyesült Államok is sok mindent mond a NATO-val kapcsolatban.

[00:35:18]Az igazságpárt vezetőjét a múlt héten választották meg az alsóház elnökének, Zorán Stefanovicnak hívják, és azt mondta az állami csatornának, hogy a szövetségből való kilépésről szóló szavazás olyan választási ígéret volt, amelyet be is szándékozik tartani.

[00:35:35]Hogyan fognak a szlovén emberek szavazni, vajon ebben a kérdésben?

[00:35:40]Én azt gondolom, Szlovénia volt a legelső, aki kivált ugye a jugoszláv államszövetségből.

[00:35:46]mindig is egy nyugati irányultságg az Európai Unióhoz, NATOhoz, ahhoz csatlakozó országról beszélünk.

[00:35:54]Az emberek többsége ez ragaszkodik is ehhez.

[00:35:57]Szerintem Zorán Stefanovicnak inkább dalolni kellene, mint népszavazást csinálni, mert fölösleges pénzkidobás.

[00:36:07]Ugyanúgy, hogy nyilván vannak viták a NATO belül is 2,5 3,5%-nyi GDP Amerika marad.

[00:36:18]jelenlegi geostratégiai helyzetben Amerika nélkül Európa működésképtelen.

[00:36:24]Illetve ha megnézzük a folyamatokat, amit mondjuk Szlovénia el szeretne érni, mondjuk, hogyha kilép a NATO-ból, nyilván ő nagyon közel van a Svájc-Ausztria semleges országokhoz, de ezek a semleges országok is, de Jure, azaz jogilag semlegesek.

[00:36:42]Valójában Ausztria is minden NATO műveletben a Balkánon, Afganisztánban részt vett.

[00:36:49]Tehát a biztonságot látja, hogy nem lehet már arra alapozni, hogy kérem, nekünk volt egy semlegességi szerződésünk, vagy semlegességi nyilatkozatunk.

[00:37:02]Ez kevés.

[00:37:02]És főleg a kisországok, mint ugye emlékezzünk vissza 99-re, amikor a NATO-hoz csatlakoztunk, akkor úgy fogalmaztak az amerikaiak, hogy a kisországok, mint Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Csehország, ők olyanok, mint a menyasszony uszájába kapaszkodó vendégek.

[00:37:23]ők szeretnének ott lenni a lakodalomban, azaz a biztonságban, mert ugye az orosz csapatok kivonása után itt volt egy vákuum.

[00:37:31]Én azt gondolom, nem reális ez a NATO népszavazásnak a eredményessége is, meg maga a viszont az nem jelenthet egy veszélyt, hogy az európai országok kedvet kapnak meg különböző pártok NATO népszavazásokat tartani, és ahogy a Brexitnél egyszer csak véletlenül átment az a történet, úgy valamelyik országban ez szintén átmenne.

[00:37:53]Nem hiszem, hogy ez végigmenne a az országokon.

[00:37:55]azért a nyugat-európai országokban nagyon is tudják, hogy mit jelent ez a szövetség, mit jelent az ehhez való tartozás, vagy mit jelent az, hogyha ebből kiesik valaki, együttműködés, hadiipar, kereskedelem, tehát rengeteg hátulütője lenne, mint ahogy a brittek is érzik a Brexitet.

[00:38:16]Ezredes úr, köszönjük szépen.

[00:38:17]Köszönöm szépen.

[00:38:18]Professzor Dr.

[00:38:18]Esperger Istvánnal beszélgettünk itt az ultrahangon.

[00:38:22]Köszönjük a kedves hallgatóinknak is a figyelmet.

[00:38:24]Szép napot mindenkinek.

[00:38:25]Viszontlátásra, viszonth hallásra.