Ultrahang 46:29

Üzentek Magyar Péternek: rázós út vár a magyar külpolitikára?- Kiszelly Zoltán

ukrán háborúgeopolitikamagyar választásokkülpolitikabiztonságpolitika
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Üzentek Magyar Péternek: rázós út vár a magyar külpolitikára?- Kiszelly Zoltán
tl;dr

Longauer András műsorvezetővel és Kiszelly Zoltán politológussal beszélgetés a magyar választások nemzetközi következményeiről és a globális geopolitikai helyzet változásairól. A beszélgetés fő témái: Magyar Péter új kormánya várhatóan a „globalista NER"-t építi fel az Orbán-féle patrióta alternatíva helyett; a magyar külpolitika átcsapása a nyugati mainstream felé; az USA és Kína közötti dominanciaharcnak a katonai fegyverkezésre gyakorolt hatása; Németország gazdasági válsága és az AfD felemelkedése; valamint George Meloni és Donald Trump közötti politikai távolodás.

Magyar Péter várhatóan „pávatáncot" jár majd: Moszkvában és Pekingben magas szinten fogadják az orosz és kínai befektetések miatt, de Brüsszelben megszavazza az ezeket korlátozó uniós döntéseket. Ez lehetővé teszi számára, hogy a fideszes szavazókat is megőrizze, miközben a globalista elitnek megfelelő politikát folytat.

Az Egyesült Államok sorkötelezettség bevezetésén gondolkodik, mivel a profi hadsereg toborzása csökkent, és a háborúra való felkészülés szükségessé teszi ezt. A katonai termelőkapacitások azonban messze elmaradnak a szükséglettől: például a Tomahawk-rakétákból egy év alatt csak 50-et tudnak gyártani, miközben az elmúlt hetekben több száz fogyott el.

Németország gazdasági válsága mélyül: az olcsó orosz gáz hiánya, az atomerőművek lekapcsolása és az orosz szankciók miatt a német ipar recesszióban van. Az AfD népszerűsége 27%-ra nőtt, mert a hagyományos pártok által képviselt politika népszerűtlen az átlagos német között.

George Meloni Olaszországban már nem Trumpot támogatja, hanem konfrontálódik vele, mert ez jobban segíti belpolitikai pozícióját az olasz választások előtt. Meloni mindent megszavaz Brüsszelben, de strukturális reformokat nem végez el.

A magyar választások nemzetközi jelentősége és a külpolitikai fordulat

A magyar választás 2026-ban az év legfontosabb európai választása volt, amit rendkívüli nemzetközi figyelem övezte. Ennek oka, hogy Orbán Viktor az Unión és a NATO-n belül alternatív politikát képviselt, amely szembenállt a mainstream döntéshozatali központokkal. Ez az alternatíva az energetikai együttműködésre Oroszországgal, a kereskedelmi kapcsolatokra Kínával és Törökországgal épített.

„Orbán Viktor egy olyan alternatív politikát vitt, ami a mainstreammel, a meghatározó döntéshozatali központokkal szembement" – Kiszelly Zoltán *

Az Orbán-kormány vétózott több uniós döntésben, és késleltette Svédország NATO-csatlakozását. Ez a politika azonban nem folytatódik Magyar Péter kormányában. Az új kormányzat várhatóan a német politika, az Európai Néppárt és a Brüsszel által képviselt politika felé orientálódik.

Magyar Péter és a „globalista NER"

Kiszelly szerint Magyar Péter nem a 90-es évek demokratikus viszonyait hozza vissza, hanem egy új, „globalista NER"-t épít fel. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-féle magyar oligarchák (mint Mészáros Lőrinc) helyett a nagy nyugati multinacionális vállalatok lesznek a kedvezményezettek, ahogy az 2010 előtt volt.

„Magyar Péter a nerből jön, és várhatóan egy hasonló rendszert épít ki, mint amit Orbán Viktor kiépített az elmúlt 16 évben" – Kiszelly Zoltán *

Az elemzés szerint Magyar Péter a „pávatáncot" fogja járni: először Varsóba és Bécsbe utazik (ahogy Orbán Viktor 1998-ban és 2010-ben), majd Moszkvába és Pekingbe. Ezeken a helyeken magas szinten fogadják majd, mert az orosz és kínai befektetések jövője fontos a Kremlinnek és Pekingnek.

A kétkulacsos külpolitika: Moszkva és Brüsszel között

Kiszelly szerint Magyar Péter a következő stratégiát követi majd: Moszkvában azt mondja, hogy szeretne orosz olajat vásárolni, majd Brüsszelben az Európai Néppárt tagjaként megszavazza az orosz olaj kivetésére irányuló uniós döntéseket. Hasonlóan jár el majd Kínával: támogatja a kínai befektetéseket, de az uniós „derising" politikát (kínai komponensek kizárása az 5G/6G hálózatokból) szintén megszavazza.

„Magyar Péter megpróbálta, de hát ugye nem akart szembenni az uniós érdekkel" – Kiszelly Zoltán *

Ez a politika lehetővé teszi, hogy a fideszes szavazókat is megőrizze azzal, hogy az orosz energiához való hozzáférést fenntartja, miközben a globalista elitnek megfelelő politikát folytat.

Az ERÓ bevezetésének veszélyei

Az új kormány várhatóan bevezeti az ERÓ-t (Európai Rendszer Operációs Keretrendszer), amely Kiszelly szerint véglegesen odaköti Magyarországot a globalisták szekeréhez. Az elemzés szerint ez olyan, mintha az országot a római gályákban az evezőpadhoz láncoznák – együtt süllyedne el az Európai Unióval.

„Az erót végleg odakötnének minket a globalisták szekeréhez" – Kiszelly Zoltán *

Kiszelly szerint az új kormány azt fogja mondani, hogy az államadósságot csökkenteni kell, miközben Franciaország GDP-jének 120%-a, Olaszország 140%-a az államadóssága, és egyik ország sem csökkenti azt. Magyarország azonban az ERÓ bevezetésével véglegesen az EU-hoz kötné magát.

Az Egyesült Államok sorkötelezettségre való felkészülése

Az USA háborúra készül, amit az mutat, hogy sorkötelezettség bevezetésén gondolkodik. A profi hadsereg toborzása csökkent, különösen a Biden-adminisztráció diverzitáspolitikája miatt. Az elemzés szerint az USA és Kína közötti dominanciaharcot már nem lehet gazdasági eszközökkel eldönteni – Kína nyerésre áll ebben a harcban.

„Amerika háborúra készül, nyilván nagyon le vannak maradva, ugyanis az USÁban a termelőkapacitások leépültek" – Kiszelly Zoltán *

Németország már visszaállította a sorkötelezettséget, amely 18 éves fiúkat érint. A polgári szolgálat szociális intézményekben történik, ami ingyen munkaerőt biztosít az egészségügynek és szociális szektornak.

A katonai termelőkapacitások válsága

Az USA katonai termelőkapacitásai messze elmaradnak a szükséglettől. A Tomahawk cirkáló rakétákból egy év alatt csak 50 darabot tudnak gyártani, miközben az elmúlt 50 napban több ezret lőttek ki. Ez azt jelenti, hogy 20 évbe telne a jelenlegi készletek pótlása.

„Egy évben mondjuk 50-et tudnak gyártani. Tehát 20 évben kellene a mostani gyártókapacitások mellett míg az ellőtt tomahók cirkáló rakétákat visszapótolnák" – Kiszelly Zoltán *

A THAAD-rakétákból havonta csak 120-at, a Patriot-rakétákból 650-1000-et tudnak gyártani, miközben az első héten 800 Patriot-rakétát lőttek ki. Az összes nyugati szövetséges szeretne ilyen rakétákat vásárolni, így nagyon hosszú a várakozási lista.

Németország gazdasági válsága és az AfD felemelkedése

Németország gazdasági válsága mélyül. Az olcsó orosz gáz hiánya (amelyet az ukránok szándékosan szüntettek meg), az atomerőművek lekapcsolása és az orosz szankciók miatt a német ipar négy éve recesszióban van.

„A német gazdaság miért van nagy pácban? Mert nincsen olcsó energia" – Kiszelly Zoltán *

Angela Merkel lekapcsolta az atomerőműveket, és azt tervezte, hogy 50 gázturbinás erőmű helyettesítené őket, majd ezeket zöld hidrogénre állítanák át. Ez azonban nem valósult meg: nincs gáz, nincs atomerőmű, nincs hidrogén. Az eredmény: a német gazdaság összeomlott.

Havonta 10 000 német ipari munkást bocsátanak el. Mivel egy ipari munkahelyhez három szolgáltatásszektori munkahelyhez kapcsolódik (fodrász, közértesítő, éttermi dolgozó), az elbocsátások ördögi körbe vezetnek.

Az AfD népszerűsége 27%-ra nőtt, a CDU 24%-on van. Az AfD azt ígéri, hogy visszatér az orosz energiához és befejezi az Ukrajna-finanszírozást. Az elitnek azonban ez nem tetszik, mert 180 fokos fordulatot jelentene a német politikában.

„Az AFD azt mond, hogy vissza kell térni az orosz energiához. A háborút nem folytatni kell" – Kiszelly Zoltán *

Kiszelly szerint Merz kancellár nem hozta meg a ígért reformokat. Az áfacsökkentés (az éttermi helyben fogyasztás áfáját 19%-ról 7%-ra csökkentette) nem hozott gazdasági élénkülést. Most azon vitatkoznak, hogy 1-2%-kal emeljék-e meg az áfát 15 milliárd euró plusz bevételért.

Németország és az orosz szankciók

A német elit az USA-val, a Wall Streettel és a londoni Citivel van összefonódva. Ezért fogadták el az orosz szankciókat, amely a német gazdaságnak katasztrofális volt. Ugyan vesznek török dízelt és indiai benzint (amely szintén orosz olajból készül), de ez nem helyettesíti a vezetéken keresztül jövő olcsó gázt.

A németek 11-12 milliárd eurót küldenek Ukrajnának, amely ugyanannyi, mint az egészségpénztárak hiánya vagy az áfaemelés potenciális bevétele. Az AfD ezt kritizálja, és azt mondja, hogy a háborút nem szabad finanszírozni.

Donald Trump és George Meloni közötti távolodás

George Meloni korábban Trump „suttogója" volt, ahogy Mark Rütte is. Azonban most konfrontálódik Trumppal, mert ez jobban segíti belpolitikai pozícióját Olaszországban. Jövő októberben választások lesznek, és Meloni az első olyan olasz miniszterelnök Silvio Berlusconi óta, aki egy teljes öt éves kormányzati ciklust kitölt.

„George Meloni volt az egyik úgynevezett Trump suttogó" – Kiszelly Zoltán *

Az USA nem szeretné az Európai Uniót, mert szívesebben tárgyalna egy 84 milliós Németországgal, mint egy 450 milliós integrációval. Ezért az amerikaiak Melonit és más vezetőket egymás ellen akartak játszani. Azonban Trump politikája nem népszerű Nyugat-Európában: az angolok, franciák, németek és spanyolok nem szeretik.

Több okból: a gázai konfliktus miatt (Izrael leradírozta Gázát), a védővámok miatt (amely az európai exportot rontja), és a gazdasági okokból. Trump egy képet is posztolt, amelyen Jézushoz hasonlóan jelenik meg, ahogy egy beteg homlokára teszi a kezét – ezt gyorsan törölte, de Meloni ezt ürügyként használta az elhatárolódásra.

„Melóninak már többet hoz az, ha konfrontálódik Trumppal Olaszországban" – Kiszelly Zoltán *

Olaszország strukturális problémái

Meloni mindent megszavaz Brüsszelben, amit a globalisták kérnek, cserébe a covid utáni újépítési alap 200 milliárd euróját kapja. Azonban az Olaszország strukturális problémáit nem kezeli: magas munkanélküliség, nincs ipari termelés, az észak-olasz termelés összerogyik, mert nem kifizetődő.

A kínai termékek már jobbak az olasz és német termékekhez képest árban és minőségben. Például egy 20 millió forintos kínai elektromos autó csúcsmodellje jobb, mint amit az olaszok ugyanezért nyújtanak. Az olasz gyártási kapacitások több mint megfeleződtek 20 év alatt.

Meloni nem végez strukturális reformokat, mert nem akar népszerűtlenné válni. Egyszerűbb Trumppal konfrontálódni, mint az érdemi problémákat kezelni.

Az iráni helyzet és a dollár szerepe

Az USA nem tudta megdönteni az iráni vezetést, mint Venezuelában. Irán továbbra is átengedi a hajókat a Hormuzi-szoroson, de 2 millió dollárt kér tranzit díjként digitális juánban vagy Bitcoinban – az amerikai szankciómechanizmust kikerülő fizetési módokban.

„Irán ugye átengedi a hajókat a hormuzi szoroson, de 2 millió dollárt kell fizetni tranzit díjként, digitális UAB-ban vagy Bitcoinban" – Kiszelly Zoltán *

Ez azt jelenti, hogy az országok (Japán, Dél-Korea) nem szükséges annyi amerikai államkötvényt tartaniuk, mert juánban kell fizetni az olajat. A kínaiak új megtakarítási számlákat nyitottak külföldieknek, amelyek aranyfedezetűek és 4% körüli hozamot nyújtanak – közel az amerikai államkötvényekhez.

A Kína-USA dominanciaharcának gazdasági dimenziói

A Kína-USA dominanciaharcot már nem lehet gazdasági eszközökkel eldönteni – Kína nyerésre áll. Az USA GDP-je nagyobb (körülbelül 30 000 milliárd dollár), az Unióé 20-22 000 milliárd, de Kína rohamléptekkel halad felfelé.

Kiszelly szerint ez egy hosszú folyamat, de a lépcsőfokok, amelyek ebben az irányba vezetnek, egyre gyorsabban jelennek meg. Az USA ezért készül háborúra, hogy katonai eszközökkel érvényesítse érdekeit.

Az Ukrajna-finanszírozás hosszú távú hatásai

Magyar Péter meg fogja szavazni a 90 milliárd euró hadikölcsönt Ukrajnának, amely azt jelenti, hogy még két évig elhúzódik a háború. Zelenski így még két évig elnök maradhat.

Trump azt mondta, hogy ha kitörne egy háború, az America Save Act elfogadása után rendkívüli állapotot hirdethet. Ez a legrosszabb forgatókönyv, azonban történelmileg választásokat tartottak háborúk alatt is (vietnámi háború, második világháború).

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Kiszeri Zoltán" → valószínűleg „Kiszelly Zoltán" (a név az átirat elején így szerepel, később konzisztensen „Kiszelly" formában)
  • „Longauer Andrást" → a műsorvezető neve, az átiratban így szerepel
  • „Ultrahang elemző központ" → az Ultrahang csatorna műsora
  • „a a a fekete tenger alatt" → az átirat szövegzavara, valószínűleg a „fekete-tengeri vezetékről" van szó
  • „13omattai olajfinomítót" → valószínűleg „Dunántúli olajfinomítót" vagy hasonló, de az átiratban így szerepel
  • „Bid gyár" → valószínűleg „BYD gyár" (kínai autógyár)
  • „Hungary Airlines" → az átiratban így szerepel, de a kontextusból kínai beruházásról van szó
  • „Ursulának meg Manfrédnak" → valószínűleg Ursula von der Leyen és Manfred Weber (EPP-vezető), de az átiratban így szerepel
  • „nap végén nem mondjuk ilyen magyar nagy vállalkozók" → szövegzavar az átiratban
  • „kez kez kedvezményezetjei" → valószínűleg „kedvezményezettjei", de az átiratban így szerepel
  • „a a a vezetést" → ismétlődő artikuláció az átiratban
  • „Kajakalas" → valószínűleg „Kallas" (Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke), de az átiratban így szerepel
  • „von der Lent" → valószínűleg „von der Leyen" (Ursula von der Leyen), de az átiratban így szerepel
  • „Friedich Mz" → valószínűleg „Friedrich Merz" (német politikus), de az átiratban így szerepel
  • „Gyélaszországban" → valószínűleg „Olaszországban", de az átiratban így szerepel
  • „Mateo Salvini" → valószínűleg „Matteo Salvini" (olasz politikus), de az átiratban így szerepel
  • „George Meroni" → valószínűleg „Giorgia Meloni" (olasz miniszterelnök), de az átiratban így szerepel
  • „Merc" → valószínűleg „Merz" (Friedrich Merz, német politikus), de az átiratban így szerepel
  • „Fidics Mersz" → valószínűleg „Friedrich Merz", de az átiratban így szerepel
  • „Melóni" → az átiratban így szerepel, de a helyes név „Meloni"
  • „Melonit" → az átiratban így szerepel
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Longauer Andrást hallhatják.

[00:00:05]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk az Ultrahang elemző központ műsorában.

[00:00:07]És ismételten Kiszeri Zoltán politológussal, a századék politikai elemzési igazgatójával jelentkezünk, akit nagy szeretettel köszöntünk.

[00:00:17]Köszönjük, hogy ismét fogadja a hívásunkat.

[00:00:19]Jó napot kívánok.

[00:00:21]Hát ma is lesz miről beszélgetnünk.

[00:00:21]Ugye itt a hallgatók számára annyit gyorsan elárulok, hogy minden adáskor mi ugye két témában veszünk fel adást, ez pedig kül és belpolitika.

[00:00:36]Úgyhogy egyrészt javasoljuk a hallgatóknak, hogyha a külpolitikai hírekről nem csak ebbenek a műsornak a keretében egyébként, hanem más műsorok keretében is szívesen érettesülnek, akkor itt érdemes feliratkozni, illetve belpolitika jellemzésekkel jelentkezünk majd nemsokára, például pont Kiszeli Zoltánnal is az Ultrahang Plus YouTube csatornáján, úgyhogy ilyenről is szívesen értesülnének, akkor ott meg ott érdemes lekövetni ezeket az eseményeket.

[00:01:04]És hát azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:01:06]Ugye most egy kicsit egyébként az elmúlt időszakban a külés belpolitika megint csak összekavardott.

[00:01:12]Majd ugye itt is lesznek keresztutalások, ugye választások történtek Magyarországon.

[00:01:18]Magyarországnak új miniszterelnöke lesz, és ennek mentén egyébként egy csomó hát egy egész csokornyi külpolitikai kérdés fog fölmerülni.

[00:01:26]Úgyhogy többek között egyébként ebből az irányból indítanánk a mai beszélgetést.

[00:01:33]És akkor máris idézném az egyik első hírünket, ami nem más, mintogy a a magyar választások után ugye rengeteg külföldi külpolitikai reakció érkezett, és ennek mentén ugye azonnal hallgatóink is akár elgondolkodhattak, hogy akkor a magyar kormányt azt hol lehet majd elhelyezni az új külpolitikai szintéren.

[00:01:56]Ugye volt itt szó Donald Trump nyilatkozatról, aki azóta egyébként már ugye megdicsérte a az új magyar jelöltet.

[00:02:02]Hiába volt ugye különleges kapcsolat Orbán Viktorral, de mondjuk beszélhetünk az oroszokról is, akik például egészen odáig elmentek, hogy közölték, hogy hát ők nem is voltak sose barátok.

[00:02:13]Ö itt akkor át is adnám önnek a szót, hogy ön a a reakciókat a magyar választások eredményére azt milyen kontextusban értelmezni, mert azért úgy tűnik, mintogyha itt az átmenet az gyorsetlen lenne, és nem igazán látszik az, hogy mondjuk azok a törésvonalak, amiket azért korábban a Fidesz, illetve például fideszes politikusok jelöltek, hogy majd keletkezhetnek a külpolitikai szintéren, azok nem biztos, hogy elsőre optikailag úgy tűnnek, hogy ez így is fog alakulni.

[00:02:42]Hogy kell értelmezni a kialakult helyzetet?

[00:02:45]Hát valóban a magyar választás a legfontosabb európai választás talán az idei évben, mert volt Szlovéniában választás lesz még Svédországban választás több európai választás lesz, de valóban ez a magyar választás, amelyik hát tényleg a legfontosabb volt.

[00:03:02]Nem véletlen, hogy ilyen nagy figyelem övezte, illetve hát láttuk a titkos szolgálati akciókat, a lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozott talán.

[00:03:10]Azért ilyen mértékben ez teljesen szokatlan.

[00:03:12]pláne, hogy az orosz elnök és a magyar miniszterelnök közötti beszélgetést, vagy az orosz külügyminiszter és a magyar külügyminiszter közti beszélgetést is azt azt sejtjük, hogy lehallgatják, de azt, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozzák, kiszivárogtatják, azért ez ez ritka.

[00:03:28]Tehát azért ez nem gyakran történik.

[00:03:30]Tehát na miért volt fontos ez a választás?

[00:03:31]Egyrészt azért, mert az Unión és a NATO-n belül Orbán Viktor egy olyan alternatív politikát vitt, ami a mainstreammel, a meghatározó döntéshozatali központokkal szembement.

[00:03:43]ehhez képest egy alternatívát kínált, ugye az energetikai együttműködést Oroszországgal, a kereskedelmi együttműködést Kínával, illetve Törökországgal is egy jó energetikai viszonya volt, vagy van Magyarországnak, hiszen a déli áramlaték Törökországon keresztül kap gázt akár Oroszországból, a kék áramlattal, a a a fekete tenger alatt, vagy mondjuk a középső folyosón Turkmenisztánból meg Kazachsztánból, Üzbegisztánból, ott a a közép-ázsiai térségből.

[00:04:10]Tehát ez a politika, ha ez Orbán Viktor maradt volna kormányon, akkor ez az alternatíva, ez fenn maradt volna a nyugati szövetségi rendszeren belül.

[00:04:21]Mire, hogy Orbán Viktor vétózott is több esetben az unión belül, illetve késleltette Svédország felvételét Törökországgal együtt a NATO-ban.

[00:04:27]Ezért ez a politika nyilván a a szervezetekben résztvevő országok jogosítványai miatt, az egyhangúságot megkövelő megkövetelő döntések miatt, ugye ezt ezt tudtam valamelyest érvényesíteni.

[00:04:40]tudjuk, hogy Magyarországnak mekkora a mérete, de igazából itt mindig voltak olyan a nyugati rendszeren kívüli szereplők, mondjuk az unión kívüli szereplők, vagy vagy mások más szereplők, Kína, Oroszország, Törökország, amelyek egy-egy kérdésben és konkrét okkal, mondjuk energetikai vagy gazdasági együttműködés, ott tudtak lenni Orbán Viktor mögött képletesen vagy valójában.

[00:05:04]Na, ez most nincsen.

[00:05:04]Tehát ugye az látszik, hogy jobban fog érvényesülni az Európai Unió politikája, a német politika, a az Európai Néppárt politikája és a bizottság politikája.

[00:05:14]Tehát amit eddig Brüsszelnek hívtunk, ugye tudtuk eddig is, hogy ez főként a németek által befolyásolt politika, hiszen Németország még mindig a a legerősebb gazdaságú ország, illetve hát az Európai Néppárt által befolyásolt politika.

[00:05:27]Tehát ez az egyik része.

[00:05:27]A másik, ami az európai politikát érinti, tehát kifejezetten az unión belüli politikai erőviszonyokat, ugye azt látjuk, hogy amit a legtöbb tagországban politikaként folytatnak, az már nem népszerű.

[00:05:40]Tehát azt a jólétet, amit az európai emberek főként Nyugat-Európában megszoktak, és kelet-közép-Európában itt nálunk is reméltek, és még mindig várnak, hiszen jobban élünk, mint 30 éve vagy 20 éve, de nem élünk úgy, mint az osztrákok.

[00:05:53]És ezért van az, hogy a kelet-közép-európai emberek még mindig ugye azt remélik, hogy majd egy nyugati szintű jólét jön el, ami még mindig mondjuk magasabb, mint a mi életszínvonalunk, az átlagot néző vagy akár egyénileg is.

[00:06:05]Na és itt van egy olyan fordulat, hogy hogy a bizottságtól Brüsszeltől már nem lehet várni azt, hogy visszatérjen a jólét.

[00:06:12]Tehát maximum azt várhatjuk, hogy a mostani szint marad meg, de úgy inkább romlani fog a mostani életszínvonal Európa szerte.

[00:06:18]És hát ugye ehhezel szemben volt egy lázadás, egy szavazói lázadás, amit ugye a patrióta pártok lovagoltak meg.

[00:06:25]És a patrióta pártoknak az egyik kulcsfigurája volt Orbán Viktor, aki vízióval rendelkezik, ugye aki 16 évig tudott tudott kormányozni Magyarországon, és ő föl tudta építeni más európai politikusokkal, Marine Le Pennel, Herbert Kikellel, Mateo Salvinivel és még sok más európai politikussal azt az alternatívát, ami ehhez a mainstreamhez képest szavazói mandát szavazói támogatásra és ezáltal parlamenti mandátumokra tud építeni.

[00:06:54]És ez az, ami nem tetszik.

[00:06:54]a ennek a globalista elitnek, hiszen ők nem akarják, hogy az Európai Unió együttműködjön Oroszországgal vagy Kínával.

[00:07:02]Ők a az USA és Európa közti együttműködést akarják.

[00:07:04]Nem úgy, ahogy Donald Trump akarja, hanem ahogy a Wall Street meg a londoni City akarja.

[00:07:08]Tehát itt van egy egyfajta törés most, hogy hogy azzal, hogy a magyar emberek így döntöttek, ezzel most Magyarország kormánya átcsekkol ebből a patrióta táborból a globalista táborba.

[00:07:20]Tehát ha megnézzük, eddig volt Orbán Viktorral a NER, most jön a globalista NER.

[00:07:24]Tehát Magyar Péter a nerből jön, és várhatóan egy hasonló rendszert épít ki, mint amit Orbán Viktor kiépített az elmúlt 16 évben.

[00:07:34]És ez azt jelenti, hogy hogy belföldön próbálja központosítani a hatalmat, még akkor is a döntéshozatalt, még akkor is, hogyha mondjuk bizonyos kérdésekben lazít, mondjuk az oktatásban vagy máshol decentralizál, de a külpolitikában várhatóan magánnál tartja a döntéseket.

[00:07:50]És hát egy ugyanazt tehát Magyar Pétert úgy értjük meg, mint Donald Trump és Orbán Viktor politikai mintájának a keverékét.

[00:07:57]Tehát Magyar Péter várhatóan most elkezdi azt a pávatáncot járni, amit Orbán Viktor is járt 16 évvel ezelőtt.

[00:08:04]Egy konkrét példát hadd mondjam.

[00:08:07]Ugye már beszélt Oroszországgal, szerkesztő úr is felvetette a felvezetőben az orosz vonalad.

[00:08:12]Tehát mondjuk Magyar Péter most azokat a fotókat akarja begyűjteni, amiket Orbán Viktor 16 év alatt begyűjtött.

[00:08:18]És hát ugye most először a jutalomköröket futja, ahogy Orbán Viktor 98-ban először Ausztriába ment, Bécsbe ment, ahogy 2010-ben először Varsóba ment, úgy most Magyar Péter is először Varsóba megy, aztán Bécsbe.

[00:08:31]Nyilván ezek fontosak Magyarország számára, tehát nem azt mondom, hogy kifejezetten azért megy oda, mert Orbán Viktor is odament.

[00:08:38]Nyilván ez a két ország stratégiai fontosságú kvázi szomszédországunk, de mehetett volna Kievbe is, mehetett volna Brüsszelbe is, mehetett volna tudom én én máshova Párizsba vagy Londonba nyilván, de ebbe azt mondja, nem hát ő odamegy.

[00:08:52]Igazából azért el előbb-utóbb el fog menni majd Moszkvába is, fogadják, mert az orosz energetikai befektetések jövője az a Kreml számára is fontos, hogy a barátságáz olajvezetéken ugye jön-e olaj vagy nem, ez Zelenszkitől is függ, ugye azt mondja, hogy ő majd kinyitja a csapot.

[00:09:08]Nyilván attól is függ, hogy Magyarország átállítja-e a 13omattai olajfinomítót.

[00:09:12]Tehát akkor remülnek, ezek nagyon fontos kérdések.

[00:09:16]Mi lesz a Paks 2-vel?

[00:09:16]Ezek Oroszország számára gazdaságilag fontos kérdések.

[00:09:21]Nyilván ezért nekünk ugye az energiáért fizetnünk kell, tehát ez az oroszoknak bevétel.

[00:09:25]A másik pedig, hogy egy, hogy egy perspektíva is, hiszen hogyha a rossz atommal be lehet fejezni ezt az erőművet, tudjuk ez az uniótól is függ, amerikaiaktól is függ, de nyilván ők is kíváncsiak arra, hogy Magyar Péter például akar-e kivételt kérni, meghosszabbítja-e azokat a kivételeket, vagy törekszik-e arra legalább, amit Orbán Viktor már elért Amerikában, vagy vagy a Brüsszelben.

[00:09:45]Tehát ezért fogják fogadni, és akkor meglesz az a fotó, hogy Magyar Péter ugyanannál a nagyon-nagyon hosszú asztalnál fog ülni, mint Orbán Viktor.

[00:09:53]És akkor kipipálja ezt a képet is, hogy már csomó mindent, amit Orbán Viktor elért 35 év alatt, azt most Magyar Péter eléri két év alatt.

[00:09:59]És akkor így értjük majd meg azt, hogy el akar menni majd Pekingbe is.

[00:10:05]És nyilván a kínaiaknak is nagyon fontos, hogy azok a beruházásokat, amiket Orbán Viktor keleti nyitás politikája következtében Magyarországon a kínaiak megtettek, rengeteget fektettek be.

[00:10:17]akkumulátorgyár, Bid gyár, Hungary Airlines, tehát egy csomó olyan kínai beruházás van, amelyeknek a sorsáról nyilván a kínaiak ki kíváncsiak Magyar Péter véleményére, hogy megtartja-e, nem tartja meg.

[00:10:30]Itt is egyébként, ha egy mondatban kell válaszolni a kormányváltás eredményeként, a pávatáncot úgy értsék a hallgatók, hogy Magyar Péter elmegy Moszkvába, elmegy Pekingbe.

[00:10:40]Én azt gondolom, hogy ott fogadják őt magas szinten, mert pont meg kíváncsiak a befektetéseiknek a jövőjére, az együttműködés perspektívájára, amit az előző kormány felépített.

[00:10:50]És ugye Magyar Péter mondja, persze, hát én szeretnék orosz olajat vásárolni.

[00:10:54]Aztán hazajön Magyarországra, elmegy Brüsszelbe és megszavazza az Európai Néppárt tagjaként, hogy majd 27-től vezessé ki az orosz olajat.

[00:11:03]És akkor ő ott volt Moszkvában, tárgyalt Putyinnal, de közben ugye Ursulának meg Manfrédnak is megfelel.

[00:11:09]És akkor hát ő megpróbálta, de hát ugye nem akart szembenni az uniós érdekkel.

[00:11:14]Kínával hasonló.

[00:11:14]Tehát ha egy mondatban kell a kínai relációt összefoglalni, mi várható szerintem?

[00:11:19]Nyilván ez csak az én véleményem, az én elemzői várakozásom, hogy ott meg az eddigi konnektivitáspolitikából, ami egy magyar sajátosság volt, és ennek voltak eredményei ezek a kínai befektetések, most egy uniós dirising politika lesz, hogy ugyanúgy elmegy Kínába, mondja, hogy persze ő szeretné folytatni az együttműködést, és akkor hazajön Európába, és ha a bizottság megszavaz valamit, vagy a bizottság kér valamit, az Európai Néppár tagjaként majd meg fogja szavazni, hogy 29-től egy 2030-tól ól vezessék ki a kínai komponenseket az 5G, 6G hálózatból, és akkor hát ő szerette volna, de hát nem akart szembenni Európával.

[00:11:56]és azzal, hogy ő elmegy Moszkvába, esetleg az orosz energetikai együttműködést megpróbálja fenntartani, ami létfontosságú a magyar gazdaság számára, ugye nyilván nem mindegy, hogy mennyibe kerül az üzemanyag, és akkor el tudja adni a fideszes szavazók felé is, hogy hát ami jó, azt ő átveszi Orbán Viktor politikájáról, és az előző 16 évre épít Orbán Viktor széles vállára, vagy az eddigi 16 év eredményeire mászik föl, és onnan ugye messzebbre lát.

[00:12:23]Tehát nyilván megpróbál azért valamit korrigálni is, hiszen nem lehet egy az egyben folytatni azt, ami eddig volt.

[00:12:30]De ugye ezért van az, hogy őt mindenhol fogadják.

[00:12:32]hogy Donald Trump is azt mondta, hogy persze biztos jó ember, tehát megerőlegezi neki a bizalmat nyilván, mert Trumpnak is fontos, hogy az unióban legyenek olyan országok, mint eddig Magyarország volt, amelyek úgymond nyitottak az amerikai érdekre, hiszen látjuk, erről talán majd még lesz szó, hogy a nagy nyugat-európai országokban Donald Trump nagyon népszerűtlen.

[00:12:53]Az átlag európainak nem tetszenek, tetszik a vámpolitika, nem tetszik az iráni háború, aminek ugye a hatásait a benzinkutakon már egyre több országban lehet látni.

[00:13:02]És akkor ezért fordulnak el tőle a nyugat-európai politikusok, mint George Meroni, és ugye ezért fontos neki, úgymond megadja az esélyt Magyar Péternek is, hogy ahogy Orbán Viktor nyitott volt Donald Trump egyes ötleteire, ezeket bevitte alternatívaként az Európai Unió döntéshozatali fórumaira.

[00:13:19]Az más kérdés, hogy nem tud nem tudott-e emögé többséget szerezni Orbán Viktor, mert a nagy tagországok nem szimpatizálnak Trumppal vagy Donald Trump politikájával.

[00:13:28]Van, ahol igen, mondjuk a védelmi kiadások növelésénél igen, de ott már nem.

[00:13:33]Például amerikai fegyvereket vásárunk.

[00:13:34]És most Donald Trump megadja Magyar Péternek talán azt az esélyt, hogy hátha ő is nem mindenben, de bizonyos kérdésekben majd akkor az amerikai érdeket úgymond tudja hát nem képviselni, de ugyanúgy az európai tanács ülésén, mint magyar kormányfő esetleg vagy a Néppárton belül el tudja mondani, hogy hogy hát igen, van egy amerikai opció is, gondolkodjunk róla.

[00:13:56]Ugye Orbán Viktor ezt úgy tudta használni, hogy ezzel tudta Magyarország súlyát növelni, a saját politikai jelentőségét, mert olyan alternatívákat képviselt, amelyek mondjuk konfliktusosak az európai érdekkel szemben.

[00:14:09]Én Magyar Pétertől ezt nem várom, mert ő az Európai Néppárt tagjaként nem konfrontálódhat, de mégis a Trump azt reméli, hogy hát hátha, hogyha olyan sokan fordulnak el tőle, akkor hátha legalább lesz valaki.

[00:14:19]Most nem Magyarországtól függ, nyilván látjuk az ország súlyát, de azért Trump megadja az esélyt neki, és lehet, hogy Donald Trump is fogja fogadni.

[00:14:27]Nem holnap vagy holnap után, de mondjuk jövő tavasszal.

[00:14:31]És akkor Magyar Péternek meglesz az a fotó is, ami Orbán Viktornak, hogy a Fehér házban fogadja őt Donald Trump.

[00:14:39]Ugye ilyenkor fölmerül kérdésként, hogy a különböző külpolitikai kérdésekben, például az Európai Uniós kérdésekben mit tud engedni majd Magyar Péter?

[00:14:49]Ugye most az elmúlt időszakban talán sok hallgató egyetért ebben, vagy hát hasonlót figyelhetett meg, hogyha mondjuk hallgatják Magyar Péter sajtótájékoztatóit, akkor úgy tűnik, mintogyha semmi nem változna.

[00:14:59]Nem engedünk a kezünkben lévő lapokból, nem engedünk le semmit, de ennek ellenére valahogy mégis Európához tartozunk, mégis képviselve lesznek az európai érdek, és állítása szerint mégis hazajönnek az EU-s pénzek.

[00:15:13]Ön, hogy látja, milyen kártyákból fog engedni Magyar Péter, mert azért is sok minden szóba kerülhet.

[00:15:19]Migráció, energetika, Ukrajna, sokféle kérdéskör van.

[00:15:22]Ön szerint mi az, amiből engedni fog?

[00:15:27]Hát ami amivel látható, hogy az unió nem ad neki biankó csetket, tehát nem bíznak neki.

[00:15:33]Ugye Magyar Péter, ezért mondom, hogy globalis tanert épít.

[00:15:35]Ugye hát a aki a köztársaság 2.0-át várta, hogy itt majd visszatérünk a 90-es demokratikus viszonyokhoz, az jobb, ha már most kiszáll a Tisza vonatból.

[00:15:44]És ugye van a NER Light, illetve a NER brutál, vagy inkább most már arra hajlok, afelé hajlok, hogy a globalista NER épül ki Magyarországon.

[00:15:54]Tehát amit láttunk az előző 16 évben, ennek különböző szakaszait.

[00:15:59]Ebből egy globalis, tehát az a nap végén nem mondjuk ilyen magyar nagy vállalkozók lesznek a kedvezményezettek, mint mondjuk Mészáros Lőrinc vagy mások, akik az eddigi rendszernek voltak a főhaszon élvezői, hanem a nagynyugati multicégek lesznek azok, amelyek a ennek a rend az új rendszernek a a végső kez kez kedvezményezetjei lesznek, mint 2010 előtt, amikor például egy példát hadd mondjak, ugye mondják a tiszások, hogy el kell adni a repülőteret, el kell adni a az állami morrészvényeket, az állami részvényeket.

[00:16:28]És ebből csökkenteni kell az adósságot.

[00:16:31]De hát ugye egyik ország sem csökkenti az adósságot.

[00:16:35]Franciaországnak a GDP arányosan 120% adóssága van.

[00:16:38]Nem akarják csökkenteni, nem akarnak megszorítást, mert akkor ugye megbukna ez az egész rezsim.

[00:16:43]Olaszországban 140%-a a GDP-nek az államadóssága, és ők se akarják csökkenteni.

[00:16:48]Akkor miért akarják Magyarországon csökkenteni, ahol sehol sem csökkentik?

[00:16:52]Meg hát igazából a be akarja vezetni az új kormány az erót, amivel egy adósabb szolgaságba viszi az országot, amiből már nem lehet kilépni, tehát véglegessé teszi a odaköt oda békióz minket, mint a gáján, a a római gályákban, a Benhurban például, amikor a a gájarabókat odaláncolják a hajóhoz, hogy együtt süllyedjenek el a hajóval, hogyha az elsüllyed, az eróval végleg odakötnének minket a globalisták szekeréhez.

[00:17:16]Tehát ez a fajta politika az, amit Magyar Pétertől szerintem azok elvárják, akik most segítették a kampányát.

[00:17:23]Tehát ez az, ami amit nekik ki kell fizetni, hogy be kell vezetni az ERót, és akkor Magyarországot odaláncolják a az Európai Unió gájához mé az evezőpadnál.

[00:17:32]De igazából ezen belül van egy mozgástere, és akkor azt mondom, hogy pábatáncot jár.

[00:17:36]Én azt gondolom, hogy ő egy rendszert akar fölépíteni, ugye?

[00:17:39]És ez a rendszer, ez azt jelenti, hogy ő a fideszes szavazókat is be akarja söpörni.

[00:17:45]Tehát igazából, hát ha mondhatnánk ilyen profán módon, hogy a NERnek most már háromada van.

[00:17:51]Tehát Isten hozta az eddigi ellenzéki szavazókat a NERben, csak nem Orbán Viktor nerében, hanem Magyar Péter nerében, ebben a globalista nervben.

[00:18:00]És hát ehhez próbálja azt az 1egyharmadot, az egy a régi nert, vagy Orbán Viktor féle nert integrálni.

[00:18:04]És ehhez kell neki is itt érek vissza az ön kérdésére, hogyha mondjuk, hogy elmegy Putyinhoz, nyilván neki is fontos, hogy az üzemanyag, tehát az oroszol olaj elérhető legyen.

[00:18:16]Nyilván Zelenskinek ugyanúgy visszaadja a 10%-ot dízelben, hogy az ukránok tudják működtetni a a tankjaikat, meg a mozdonjaikat, meg a teherautóikat.

[00:18:24]És ameddig az unió nem válik le az orosz olajról, addig Magyarország továbbra is tudja élvezni az orosz olajnak a a az előnyét.

[00:18:32]És nyilván a Zelenski ehhez jó képet vág, mert ugye hát neki is kell a az a 10% dízel, illetve hát azért Ukrajna ezért kemény tranzit díjat kap dollárban, amit átenged, nem csak természetben kapnak, hanem pénzben is.

[00:18:46]És ez a fajta pávatánc, amivel a fideszes szavazók felé is tud üzenni, hogy hát igen, azt nem mondja, hogy amit Orbán Viktor elért, azt én megtartom, hanem azt mondja, az jó, az orosz olajra szükségünk van, használjuk, és majd a csúnya Brüsszel lesz megint az, amely leválaszt minket az orosz energiáról.

[00:19:01]Az talán kevéssé fogja hangsúlyozni, hogy ő ezt megszavazza.

[00:19:05]Ezt meg a saját szavazóinak tudja eladni, hogy hát nem megyünk szembe Brüsszellel.

[00:19:09]És akkor megnyugtatta a fideszes szavazókat, hogy hogy ameddig lehet, addig lesz orosz energia.

[00:19:15]és megnyugtatja a saját szavazóit, hogy hát igen, nem megyünk szembe az Európai Unióval.

[00:19:20]És hát ilyen két kulacsos politikára számíthatunk, amit Orbán Viktor pávatáncnak hívott még a 2010-es évek elején, azt most Magyar Péter is elkezdi majd szerintem járni.

[00:19:35]És hát akkor itt térünk át azért olyan külpolitikai eseményekre, amik ettől ugye nem függetlenek, de mindenképpen fontos témák még így most a magyar irányváltásokon felül, illetve azon túlmutatva is.

[00:19:48]Ugye ezekre a hírekre természetesen vissza fogunk térni még többek között majd azután is, miután a az első intézkedéseket, találkozókat illetve az erről szóló híreket már látjuk és megkaptuk.

[00:20:02]De akkor haladunk is tovább.

[00:20:02]Egészen pontosan olyan hírrel folytatnám, ami egy picit nagyobb ugrás.

[00:20:09]Trumpról volt már szó, de most akkor az Egyesült Államok hát híreiből is idéznénk egyet.

[00:20:14]Ez pedig az, hogy ott is egy kicsit talán olyan hát sorozási vagy ö kötelező katonai szolgálat formája kezd kibontakozni, mint amilyennel a németek próbálkoztak.

[00:20:29]vagyis hát első ránézésre az ember ezt hinné.

[00:20:31]És hát a társadalmi reakció is abszolút vegyes, illetve hát természetesen azonnal földül kérdésként, hogy ez most pontosan miért is szükséges, és illetve hát találgatások ugye elindultak, hogy ennek mi lesz a hosszútávú célja.

[00:20:44]Ön látja, mennyire lehet hasonlítani egyik oldalról a az egyébként ö kissé hát meg állított vagy hát átalakított német javaslathoz, illetve mi vezéreli most az amerikai vezetést abval, hogy ilyen kérdéskörükben változtatásokat eszközöljön?

[00:21:05]Igen, hát ugye Németországban bevezették a vagy pontosabban visszaállították a sorkötelezettséget.

[00:21:10]Erről beszéltünk itt a műsorban.

[00:21:10]Ugye ez januártól lépett életbe.

[00:21:12]A 18 éves fiúkat összeírják.

[00:21:16]Ugye a fiúknak kötelezően a lányoknak opcionálisan ki kell tölteni egy kérdőívet a szupererejükről, hogy mihez értenek, miben jók.

[00:21:26]És ugye van egy úgymond elvárt létszám, hogy hogy nem is tudom után Németországban mondok egy számot, mint 50000 fiatal vagy 300 fiatal aztem talán 300 fiatal és hogyha 300 fiú önként jelentkezik sorkatonai szolgálatra, akkor nyilván betelt a keret, és akkor ez így jó.

[00:21:44]Ha nem jelentkeznek elegen, akkor meg kisorsolják a 18 éves évfolyamból azokat, akiket behívnak alapkiképzésre.

[00:21:53]És ugye persze mindig megadják a lehetőséget a polgári szolgálatra.

[00:21:57]Egyébként ez Németországban úgy nézett ki, és ezt megszenvedte a szociális infrastruktúra, hogy aki tehát meg lehet tagadni a fegyveres szolgálatot lelkiismereti okokra hivatkozva, de akkor a szociális szektorban kell dolgozni, idősek otthonában, kórházakban kell kisegítő munkát végezni, és ez egy kvázi ingyen munkaerőt biztosít a kórházaknak, idősek otthonának, szociális idő intézményeknek.

[00:22:19]És amikor ezt felfüggesztették Németországban, akkor ez a munkaerő kiesett, és ezt nem nagyon tudták pótolni.

[00:22:25]Tehát igazából ez ez a megint a szociális szektornak is egy segítség Németországban, hogy a hogy a hogy a polgári szolgálatot szociális intézményekben kell végrehajtani.

[00:22:34]Az USÁban is így van.

[00:22:36]Tehát ott a 18 most igazából 73-ban szűnt meg a sorkötelezettség a vietnámi háború után.

[00:22:44]profi hadseregre tértek át, és eddig mindig fel tudták tölteni az amerikai hadsereget szerződéses katonákkal.

[00:22:48]Ugye annyira vonzó ilyen mobilitási csatorna a hadcsereg.

[00:22:53]Ez ha jól csinálják, akkor ez egyébként ö látszik, hogy hogy vonzza a fiatalokat.

[00:22:59]Tehát például az amerikai hadcseregben, ha valaki önkéntesként jelentkezik, és mondjuk a hadsereg költségén elvégez egy képzést, mondjuk klasszikus ugye a teherautósofőr, akkor utána lehet kamionsofőr, vagy buszsofőr, vagy mondjuk egy pilóta, hogy hogy harciig géppilóta h éves korában, az hadsereg kiképzi őt pilótának, és akkor utána amikor leszerel öt év múlva, 10 év múlva akkor meg mondjuk elmegy egy civil légitársasághoz pilótának.

[00:23:26]Tehát van ebben logika, hogy aki aki a társadalmi mobilitást akarja használni, az az a hadseregbe belépve él a lehetőségekkel, mondjuk diplomát szerez, és akkor a hadseregben logisztikai tiszt, akkor leszerel öt év után, 10 év után, és akkor utána meg elmegy a versenyszférába a logisztikai céghez.

[00:23:45]Tehát ennek van logikája, csak ugye egyrészt kevesen jelentkeztek.

[00:23:49]Ugye láttuk, hogy a Biden évek alatt a diverzitáspolitika miatt nagyon kevesen jelentkeztek.

[00:23:54]Nem volt vonzó a hadsereg.

[00:23:56]A német hadseregbe se jelentkeznek elegen, mert nem vonzó.

[00:24:00]Tehát nem férfias, nincs mire büszkének lenni.

[00:24:02]Ugye a Bidennál a szoknyás admirálisok voltak, tehát férfiak szoknyában, tehát az mennyire komolytalan már?

[00:24:08]Tehát azt látjuk, hogy hogy most a a trumpék háborúra készülnek.

[00:24:13]A világháború felé sodródik.

[00:24:16]Ezt akármennyire is tagadják az emberek, azt látjuk, hogy hogy azért efelé megy a megy a vonat.

[00:24:21]Igazából fölkészülnek az országok arra, hogyha háború lesz, akkor adott esetben nem azt mondom, hogy ez az első választásuk, meg nem azt mondom, hogy minden áron háborúzni akarnak, csak hogyha nem sikerül megállapodni, vagy nem érik el azokat a célokat, amiket a politikai elit kitűz a diplomáciának diplomáciai eszközökkel, mondjuk Irán földarabolása, vagy az iráni olajxport ellenőrzése, akkor azt katonai célokkal is el kell tudni érni.

[00:24:53]És hát miután a világ most egy olyan szakaszba ért, hogy az USA és Kína közti dominanciaharcot már gazdasági eszközökkel nem lehet eldönteni, és Kína nyerésre áll ebben a harcban.

[00:25:02]Például egy új hír, hogy ezen a héten vezették be a kínaiak, hogy már digitálisánban olyan megtakarítási számlákat lehet nyitni külföldieknek is, ami aranyfedezetű és nagyjából olyan hozamot ho 4% körüli hoamot, mint az amerikai államkötvények.

[00:25:21]Tehát eddig ugye nem nagyon lehetett a digitálisánban megtakarítani, és most ezzel az új megtakarítási formával, ami még persze egy első fecske, meg még ez messze van attól, hogy átveegye a dollár szerepét, de azért a kínaiak ilyen rohamléptekkel mennek abba az irányba, hogy a dollártól átvegyék a a a vezetést.

[00:25:38]Mondom, ez nem holnap lesz.

[00:25:41]Ugye a rendszeres hallgatóink tudják, hogy ezt mindig mondom, hogy ez egy hosszú folyamat, csak azok a lépcsőfokok, amik ebbe ebbe az irányba vezetnek, azok most már egyre gyorsabban jelennek meg.

[00:25:50]És hát ugye azt is látjuk, hogy Irán ugye átengedi a hajókat a hormuzi szoroson, de 2 millió dollárt kell fizetni tranzit díjként, digitális UAB-ban vagy Bitcoinban, tehát az amerikai szankciómechanizmust kikerülő fizetési módokban.

[00:26:06]És ugye nyilván akkor mások is ugye a dollártól ezek az országok, Japánra gondoljunk, vagy mondjuk Koreára, Dél-Koreára, hogyha ezek az országok a dollárból kifelé jönnek, akkor valami más felé mennek.

[00:26:19]És hogy akkor nem kell már annyi amerikai állampapírt tartaniuk, mint eddig, mert hogyha juánban kell kifizetni az olajat meg a tranzit díjat, akkor fölösleges dollár állampapírokat tartani.

[00:26:29]És miután nem tudják máshogy rávenni iránt, hogy ne ezt a politikát folytassa, hanem úgy, mint Venezuellában, hogy hogy ugye ez nem sikerült az izraelieknek meg az amerikaiaknak, hogy hogy lefejezni a vezetést.

[00:26:41]Mondjuk ez sikerült, csak ugye ott a második harmadik vonal nem állt át, mint Venezuelában, tehát ez nem sikerült, hogy a második harmadik vonalat nem tudták átfordítani, mert az lett volna a legkényelmesebb Trumpnak, hogy február 28-án ugye lefejezik az iráni vezetést.

[00:26:54]28-án este a hadsereg átáll, a harmad második, harmadik vonal átáll, és elsejétől ugye a a március 1jétől, hétfőtől pedig ugyanúgy dollárban számolják el a venezuelai olajat.

[00:27:11]bocsánat, az iráni olajat, mint a venezuelait, csak ugye ez nem jött össze, és utána úgy néz ki, hogy ez nem is fog, ezért lehet, hogy ugye ez egy elhúzódó háború lesz, vagy amit Trump megígért, hogy soha többé nem viszi be az USA egy elhúzódó háborúba, hát lehet, hogy akkor most ez mégis egy elhúzódó háború lesz.

[00:27:26]Na, erre kell felkészülnie az USA-nak.

[00:27:28]Ugye hát itt sajnos vannak ilyen párhuzamok, ugye Zelenszki addig maradhat elnök, amíg tart a háború.

[00:27:33]Most ugye Magyar Péter meg fogja szavazni ezt a 20 ezt a 90 milliárd euró hadikölcsönt Ukrajnának.

[00:27:41]Ez azt jelenti, hogy még két évig elhúzódik a háború.

[00:27:43]Ugye Zelenszki akkor még két évig elnök marad.

[00:27:46]És hát ugye Trump elnök is mondta, hogy hogyha ne adj isten kitörne egy háború, akkor amíg tart a háború, addig az America Save Act most fogják elfogadni.

[00:27:57]Ugye akkor rendkívüli állapotot hirdethet.

[00:27:59]És akkor ez egy legrosszabb fordogatókönyv.

[00:28:01]Tehát neek.

[00:28:03]Nem azt mondom, hogy ez lesz ez a legrosszabb forgatókönyv, hogy mondjuk ha az Usani agy isten háborúba kerülne Iránban vagy máshol, akkor azt mondja, hogy jó, hát bocsi, akkor most nem lehet választást tartani, mert háborúban vagyunk.

[00:28:15]Egyébként tartottak a háború alatt is, vietnámi háború alatt is, meg a második világháború alatt is tartottak választást.

[00:28:21]Tehát ez nem lenne indok, de van ilyen forgatókönyv is, tehát a legrosszabb forgatókönyvként.

[00:28:25]Tehát Amerika háborúra készül, nyilván nagyon le vannak maradva, ugyanis az USÁban a termelőkapacitások leépültek.

[00:28:31]Ugye a katonai szakértők elmondják itt az ultrahangon is, hogy mondjuk annyi rakétát használtak el ebben a 50 ebben az 50 napban.

[00:28:41]Mondjuk a tomahók rakétákból kilőttek mondjuk 1000ret és egy évben mondjuk 50-et tudnak gyártani.

[00:28:49]Tehát 20 évben tellene a mostani gyártókapacitások mellett míg az ellőtt tomahók cirkáló rakétákat visszapótolnák.

[00:28:55]És akkor nyilván még nem beszéltünk arról, hogy ez csak az amerikai készlet az amerikai és az izraeli készlet, de mondjuk japántól Németországon át Kanadáig minden nyugati szövetséges szeretne ilyen rakétákat venni.

[00:29:07]Tehát mondjuk arra az 50 darabra, amit egy évben le tudnak gyártani, nagyon hosszú a várakozási lista.

[00:29:14]És hiába ígérték meg az amerikai fegyvergyártók Trump elnöknek, hogy meg négy szerezik a a gyártást, de hát látjuk, ha ilyen ütemben fogyasztják el a rakétákat, a meglévő készleteket, akkor még ha meg négy szerezik is a gyártók a kapacitásukat, akkor se fognak tudni lépést tartani a támadórakéták gyártásával.

[00:29:33]Ugye a TED rakétákból, amik az atmoszféra peremén szedik le az ellenséges balisztikus rakétákat, talán 120-at tudnak gyártani egy évben a a patriot rakétákból mondjuk tudnak mondjuk 650-et vonnak hivatosan, legy mondjuk 1000 darab, de hát ott is látjuk, hogy hogy csak az első héten 800-at lőttek ki.

[00:29:52]Tehát kvázi egy egész éves termelést ellőttek ott egy hét alatt.

[00:29:56]Tehát és ezen nem fognak tudni változtatni.

[00:30:00]Nyilván a katonákra más szerep jut a mostani háborúban.

[00:30:02]Látjuk Ukrajnában, ugye a drónok korábban a húsvérkatonákra más feladatok várnak, mint mondjuk az eddigi háborúknál, de mégis azért, hogyha nincsenek katonák, akkor nincsen az az ember, aki a nap végén kitűzi a zászlót, hogy ezt mi elfoglaltuk.

[00:30:21]Ugye nem csak az Egyesült Államokból, hanem Németországból is érkeztek hírek, méghozzá Merc számára nem túl biztatóak.

[00:30:32]Ö egészen pontosan arról van szó, hogy egészen rekord döntögető negatív adatok érkeztek a Merc támogatságára vonatkozóan.

[00:30:41]Mit alapján lehet megérteni ezt a számot?

[00:30:44]Illetve mennyire drasztikus, hiszen azért így a címekből kiböngészve, kiolvasva úgy tűnhet, hogy ez egy súlyos statisztika, de simán előfordulhat.

[00:30:52]Ugye ahogyan ezt már azért más statisztikák esetében láthattuk, hogy nem biztos, hogy ez akkora súlyú, mint amennyire az ember elsőre gondolná.

[00:30:59]ön hogy látja, hogyan értékelni, mit jelent ez Merc és Németország számára?

[00:31:06]Hát igen, ugye Németország a legtöbb ember tudatában, elképzeléseiben, mint egy gazdag ország van, ami igaz is valahol, de itt nagyon sokszor beszéltünk az ultrahangon is arról, hogy egész Nyugat-Európában az van, mint nálunk, csak ezt nem hiszik el az emberek.

[00:31:25]Tehát tehát ez olyan, mint mint mint mondjuk ugyanaz van, mint Magyarországon.

[00:31:30]Tehát hogy nálunk is mondjuk vannak olyan területek, mondjuk Kelet-Magyarország vagy az Alföld egyes részei, ahol ahonnan az emberek elvándorolnak, ürülnek ki a falvak, nincsen háziorvos.

[00:31:40]Tehát nem hiszik el az emberek, hogy Németországban, arányaiban ugyanúgy nincsen csomó helyen háziorvos, mint ahogy nálunk sincs.

[00:31:47]Mondjuk 300, talán a nálunk 300 háziorvos hiányzik.

[00:31:49]A németeknél arányosan ugyanez van.

[00:31:52]És hát igazából a németeknek a legfontosabb problémája, és és ez ez mindenhol a legfontosabb, az az olcsó energia.

[00:32:00]Tehát itt rendszeres hallgatóink tudják, hogy a az ukránok lerobbantották a németeket az olcsó orosz gázról, és onnantól kezdve négy éve a német ipar recesszióban van.

[00:32:09]Ez egyrészt az energiabázis összeomlásának tudható be, mert Angela Merkel lezárta az atomerőműveket.

[00:32:16]Ugye ez 23-ra az utolsót is lekapcsolták.

[00:32:19]úgy kapcsolták le, hogy majd 50 gázturbinás erőműből pótolják a a hiányzó energiát, alap erőművi kapacitást, és ezt az 50 gázurbinás erőműt majd nemsokára, mondjuk 30-ra, legkésőbb 35-re átállítják hidrogénüz üzemmódra, tehát ami most földgázzal működne, azt átállítják megújuló energiából előállított zöld hidrogénre.

[00:32:42]Tehát ez volt a terv.

[00:32:44]És ugye a a gáz nincs, atomerőmű már nincs, hidrogén meg még nincsen.

[00:32:51]Tehát így értjük meg, hogy a német gazdaság miért van nagy pácban?

[00:32:55]Mert nincsen olcsó energia.

[00:32:55]Ugye a másik az orosz szankciók.

[00:32:58]Tehát a tehát a németek ugye elfogadták ezeket a szankciókat, és hát ez azt jelenti, hogy nem vesznek orosz olajat.

[00:33:05]Jó, igen, persze vesznek török dízelt meg indiai benzint, ami ugyanúgy oroszolajból készül, de hát ugye az más, mint ami vezetéken jön.

[00:33:13]Tehát nem tudnak olcsó energiát biztosítani a német gazdaság számára, ami ami 60 évig a gazdagságuk alapja volt.

[00:33:21]És miután nincs olcsó energia, és a szankciók miatt, ugye Amerikával a vámok miatt vesztek össze, Oroszországgal a szankciókkal, Kínát ugye veszélyesnek tartják, ott is a dirisking politikája van a konnektivitás helyett, tehát a németek így szépen elvágják magukat ezektől az exportpiacoktól, és a német GDP fele az exportból függ.

[00:33:40]Tehát ha nem tudnak eladni Amerikának, Oroszországnak, Kínának vagy az arab országoknak német termékeket, akkor egyszerűen rosszabbul élnek.

[00:33:49]És hát mit látunk?

[00:33:49]Nem tudnak eladni termékeket.

[00:33:52]Tehát összeomlott az exportpiacuk.

[00:33:54]Az unióban ugye ugyanúgy recesszió van.

[00:33:56]A legtöbb ország hitelből él, mint a franciák, olaszok, vagy éppen hogy csak a víz fölött vannak, mint a spanyolok kelet-közép-Európában, mert ugye köszönjük szépen, ugye itt van azért termelés, de jellemzően azért a német cégek mellett megjelennek mások is, mondjuk kínaiak az autógyártásban.

[00:34:14]Tehát igazából ez a németek baja.

[00:34:14]És emiatt például havonta 10000 német ipari munkást bocsátanak el.

[00:34:18]Egy ipari munkahely három szolgáltatószektori munkahelyet biztosít.

[00:34:22]fodrászt, közértest, ö m éttermi dolgozót, akit aki akire úgy, ahol elköltötték ugye ezek az emberek a pénzüket, és hogyha kevesebb ipari munkahely van, akkor munkanélküli segélyből nem tud mondjuk étterembe menni az ember, és akkor az étterem is bezárt.

[00:34:40]Tehát ez az ördögi kör, amiben Németország van.

[00:34:42]És hát azt látják a németek, hogy a Merc Fidics Mersz kancellár megígérte, hogy itt a csodás reformokat hajt végre, csökkenti az adókat, a gazdaság majd elindul, és akkor az embereknek megint jobb lesz.

[00:34:54]És hát nem hozta meg a reformokat, nem csökkentette az adókat, vagy bizonyos adókat csökkentett, csak például az éttermeknél a helyben fogyasztás áfáját 19-ről 7-es szá-ra csökkentették.

[00:35:09]Ez tök jó.

[00:35:09]Ugye mit várnak az emberek, hogy majd olcsóbb lesz az éttermi étel.

[00:35:13]Erre mondják az étteremtulajdonosok, hogy hát köszönjük szépen, a költségeink egy részét visszakaptuk.

[00:35:18]És hát ugye most a tehát ahelyett, hogy az adócsökkentésről beszélnének, meg ahelyett, hogy a gazdaság elindulna, most azon vitatkoznak, hogy most egy vagy 2%-kal emeljék-e meg az Áfát.

[00:35:28]Ugye 19% az Áfa most Németországban, és azon gondolkodnak, hogy ha 1%-kal megemelik az áfát, akkor az 15 milliárd EUR plusz bevétel.

[00:35:39]És hát ott most egy nagy a kísértés, ugye nálunk is azért 199 fős a parlament, hogy ne kettessel kezdődjön a szám, mert ha 200 lenne, akkor miért nem 2011, vagy 209, vagy 249?

[00:35:53]Ugye, hogyha már kettessel kezdődik a német áfa, hogy 20%, akkor miért nem 21?

[00:35:57]Miért nem 22?

[00:35:57]Mert annyira népszerűtlen az áfaemelés, hogyha most megemelik 1%-kal, akkor csak 15 milliárd euró plusz bevételük lesz.

[00:36:05]Aztán kiderül, hogy ez kevés, és akkor még egyszer meg kell emelni.

[00:36:09]Na, akkor nagyon népszerűtlenek lesznek.

[00:36:10]Akkor inkább most emeljük kettővel vagy hárommal.

[00:36:12]És akkor ugye mi történik?

[00:36:14]Akkor akkor igaz, hogy népszerűek lesz, népszerűtlenek lesznek, de csak egyszer, és ugye több bevételük lesz.

[00:36:20]Tehát e il de ez nem arról szól, hogy ezt a hallgatók ezt így végighallgatják.

[00:36:24]Ez nem arról szól, hogy jobb lesz, hanem hogy rosszabb lesz.

[00:36:27]Tehát igazából ez az, ami miatt Merc kancellár és a koalíciója egyre népszerűtlenebb.

[00:36:31]És ugye itt jön az, hogy az AFD mit mond, hogy vissza kell térni az orosz energiához.

[00:36:36]A háborút nem folytatni kell.

[00:36:38]A németek 11 milliárd vagy 12 milliárd eurót küldenek az idén Ukrajnába.

[00:36:42]Mondjuk látjuk 1% áfaemelésnek az összegét elküldik Ukrajnába.

[00:36:46]Az egészségpénztáraknak a hiánya is nagyjából 11 milliárd euró.

[00:36:51]Tehát ott is azon vitatkoznak, hogy most ha bemegy a patikába, kivált egy recepttre egy dobozgyógyszert.

[00:36:54]eddig talán 8 eurót kellett fizetni önrészként.

[00:36:58]Most ez legyen 9 vagy 10, az pont 11 milliárd euró.

[00:37:01]Hát pont ennyit küldenek Ukrajnába.

[00:37:03]És erre mondja az AFD, hogy hát nem a háborút kell finanszírozni, hanem azt kell, amit Orbán Viktor mondott eddig, vagy Donald Trump mondta, hogy tárgyalni kell.

[00:37:10]És ugye na ezért lesz egyre népszerűbb az AFD, csak hát az elitnek ez nem tetszik, mert az teljesen szembegy azzal a politikával, amit a német elit képvisel.

[00:37:20]Csak ugye az emberek lábbal szavaznak, és ha megnézi az ember a legfrissebb közvéleménykutatásokat, akkor most már 27% az AFD, 24 a CDU, a szelemek ilyen tizenvalahány százalékon vannak.

[00:37:32]Most ugye láttuk, hogy legutóbb mondjuk a választáson, a kettővel ezelőtti választáson mondjuk már csak 8%-ok volt, tehát Báaden Würtenbergben, tehát lementek 10% alá történelmi mélypontra.

[00:37:46]Tehát igazából az alternatíva az már nem a hagyományos pártok körében van, vagy nem az AFD-nél, de hát ugye az AFD-t meg nem engedhetik hatalomra, mert az a német politikában egy 180 fokos kopernuszi fordulatot jelent.

[00:37:59]Ani utolsó témánk a mai napra és igazából lenne még azért bőven, de egyrészt a műsoridőnek lejár, másrészt a a sok mindenre majd még vissza kell térnünk a következő adásokban.

[00:38:12]Viszont az utolsó, hát igen, a kitekintés, amit még így mindenképpen érdemes szerintem megemlíteni, az a az a furcsa kommunikációs helyzet, amit Donald Trump és George Melone között kezdett el kialakulni.

[00:38:25]Ugye Trumptól azért megszoktuk, hogy vegyes reakciókkal illett sokféle kérdéskört és eseményt, tehát nem feltétlen meglepetés az, hogy Trump ilyen vagy ehhez hasonló hát csatározásokba kezd.

[00:38:39]viszont azért arról lehetett mostanában olvasni igenis ehhez hasonló címekkel, hogy Trump megtámadta a Melonit, hogy már nem ugyanaz az ember és nem igazán tartja már barátjának.

[00:38:51]Ugye ami azért kifejezetten furcsa meg fontos, mert ugye Orbán Viktor mellett a Georgio Meloni is egy olyan karakter, aki Donald Trump támogatását mindig is előtérbe helyezte, és azért korábban is látványosan jó volt a politikusok között a kapcsolat.

[00:39:07]Minek köszönhető ez a fordulat?

[00:39:11]Igen, tehát sokáig, és ez így is volt, hogy George Meloni volt az egyik úgynevezett Trump suttogó.

[00:39:17]Ugye Mark Rütte, George Meloni voltak azok, akik a nyugat-európai mainstreamből, vagy az uniós mainstreamből kapcsolatot tartottak Trumpal.

[00:39:27]Ők voltak a jó rendőrök.

[00:39:29]Nyilván a Kajakalas nem is veszik komolyan, mert hát ő egy nem egy komoly politikus, de ugye von der Lent se veszik komolyan, de nyilván az amerikaiak föl akarják robbantani az Európai Uniót, mert ők szívesebben tárgyalnak egy 84 milliós Németországgal, mint egy 450 milliós integrációval, ami nagyjából még mindig hát már nincs szemmagasságom, mert az UCÁnak van mondjuk dollár éves GDP-je, az Uniónak van mondjuk 20 vagy 22000 milliárd, tehát a az unió már nagyon le van maradva az USH.

[00:39:59]hoz képest, de lényeg az, hogy hogy az uniós politikusokat nem veszik komolyan, mert az USA nem tekint partnerként az unióra, de Georgea Melonira, mint egy nagy alapító tagország vezetőjére igen.

[00:40:10]És hát ezt ki akarták őket ugye egymás ellen játszani.

[00:40:14]A németeket nem szeretik most, mert ők a demokratákkal vannak együtt Amerikában, vagy a mély állammal, a Wall Streetel vannak kapcsolatban.

[00:40:21]Ugye Friedich Mz a Black Rocknak volt az embere.

[00:40:23]Tehát az egész német elit be van kötve a Wall Streetre meg a londoni Cityre.

[00:40:26]És igazából a a George Meloni pedig ugye hát ezzel szemben lázadt.

[00:40:31]Ugye ő egy egy olyan politikus, aki ezzel a mély állammal, ezzel a mainstreammel szemben lázott.

[00:40:37]Ráadásul jobbról jött, mint Trump.

[00:40:39]Tehát ezért volt népszerű.

[00:40:39]Márte pedig ugye egy olyan pont, hogy Daddyek nevezte Trumpot, hízeleg neki.

[00:40:43]És igazából ezért őkik ilyen postások Brüsszel és Trump között.

[00:40:49]És igazából ugye mi arról is beszéltünk, hogy a hogy Trump elnök politikája nem népszerű nyugat-Európában.

[00:40:55]Az angolok, a franciák, a kanadaiak, vagyis a kanadiak ugye nyelv nem európaiak, de ők se szeretik.

[00:41:01]Ausztrália se szereti már Trumpot, de Európában a a nagy európai országok, tehát az európai nagy országokat az Anglia, Franciaország, Németország, Oraszország, Spanyolország nem szereti Trump politikáját különböző okokból.

[00:41:13]Az egyik, hogy ahol túl sok a muszlim bevándorló, ott a gázai konfliktus, hogy Izrael leradírozta gázát, ugye ez ez komoly ellenszenvet váltott ki, és ezért ott a baloldali kormányok élesen kritizálják Izraelt és a Izrael szövetségesét, Donald Trumpot.

[00:41:29]Ugye a többi országban, mondjuk Olaszországban, ott is vannak bevándorlók, vagy Németországban, ott meg gazdasági okokból nem szeretik Trumpot, mert a védővámokkal az ő exportpiacukat rontja.

[00:41:40]Tehát ugye, hogyha vámot vetnek ki a francia pezsgőre meg az olasz autókra, akkor akkor ugye kevesebbet tudnak eladni Amerikában, és ezért nem népszerű Donald Trump.

[00:41:52]Hát ráadásul most ugye még az is betette az ajtót az olaszoknál, hogy Trump elnök egy olyan képet rakott ki, amit aztán gyorsan törölt is, ahol ő kvázi ilyen Jézusként látható, amint egy beteg homlokára teszi a kezét, kvázi feltámasztva őt, vagy meggyógyítva őt.

[00:42:08]Ugye az amerikai zászló lobog a háttérben, meg a sasok, a réti sasok repülnek egy irányba.

[00:42:12]És akkor mondták, hogy Jézushoz hasonlítja magát.

[00:42:14]Mondja, nem, nem, nem, ő egy doktor.

[00:42:16]Tehát igazából nyilván ez csak egy űrügy volt arra, hogy melóni elhatárolódjon tőle.

[00:42:21]Tehát egyes országokban, tehát Brazíliától kezdve Ausztráliáig, Kanadától kezdve Olaszországig, ha valaki szíja Trumpot, az neki belpolitikai népszerűséget hoz.

[00:42:30]És ugye Melóninak már többet hoz az, ha konfrontálódik Trumppal Olaszországban.

[00:42:36]Jövőre választás lesz, jövő októberben választás lesz Olaszországban.

[00:42:39]Melóni az első olyan olasz miniszterelnök, a néhai Silvio Berlusconi óta, aki a 90-es években kitöltött egy öt éves olaszországi kormányzati ciklust.

[00:42:49]Tehát Melóni jövő úgy néz ki, hogy jövő őszig, jövő szeptemberig, amíg nem lesz a választás, olasz miniszterelnök tud maradni, mert mindent megszavaz Brüsszelben, amit a globalisták kérnek.

[00:43:02]Ugye Magyar Péter szerintem ezt a politikát fogja folytatni, és hát próbál kimaradni abból, ami rossz.

[00:43:08]Nyilván azért, hogy az a szavazóit otthon megszólítsa.

[00:43:09]Ugye a Magyar Péter azért, hogy a Fidesz szavazókat megszólítsa.

[00:43:13]És ugye azt látjuk, hogy az olaszok megszavazzák az ukrán hadi kölcsönöket, de mondjuk amikor valamit küldeni kell, akkor nagyon keves, bocsánat, csak az uniós hadi kölcsönöket szavazzák meg, mert az azt az uniónak kell visszafizetni és majd, és nem Olaszországnak azonnal a fegyvert kell küldeni, ilyen leselejtezett fegyvereket küldenek az ukránoknak, nem a legmodernebbeket.

[00:43:35]Tehát igazából ő ott is van, meg nincs is ott.

[00:43:37]A franciák is ilyenek egyébként, hogy amit az Uniónak kell fizetni, azt megszavazzák.

[00:43:41]Amit nekik kell fizetni, ők a saját pénzüket nem akarják odaadni.

[00:43:45]Tehát ezt a politikát látjuk, és Melóni rájött arra, hogy most már nem érdemes.

[00:43:50]Trump már többet visz, mint hoz.

[00:43:50]E igazából az ok.

[00:43:53]Persze Olaszország rengeteg gonddal küzd, az ERO nekik rossz.

[00:43:56]Tehát az ERO az egy toxikus termék.

[00:43:59]Az olasz gyártási kapacitások leépültek.

[00:44:01]több mint megfeleződött az olasz iiparnak a teljesítménye 20 év alatt, és a a tendencia az továbbra is csökken.

[00:44:08]Ugye melóni azért cserében, hogy mindent megszavaz, a bizottságtól kap megkapja a covid utáni újépítési alap 200 milliárd euróját, azért ez rengeteg pénz.

[00:44:18]és hogy ebből tudja úgy, ahogy működtetni az olasz gazdaságot, meg bünteti a déliet, ami az északi tetszik, és Mateo Salvini szavazói átmentek George Melonihoz.

[00:44:26]De azok a strukturális problémák, amik miatt Georgea Melonit megválasztották, azok továbbra is megvannak, hogy magas a munkanélküliség, hogy Gyélaszországban nincsen ipari termelés, hogy Észak-Olaszországban rogyik össze a termelés, mert nem kifizetődő.

[00:44:40]A kínai termékek az olasz termékekkel lassan egyenrangúak.

[00:44:45]Nyilván nem a presztízsben, de de a de a minőségben már jobbak.

[00:44:50]A presztízsben még nem jobbak, de árban és minőségben már messze jobbak a kínai termékek, mint az olasz vagy német termékek.

[00:44:57]És ugye az olaszok kérdés, hogy hogy meg tudnak-e újulni okos emberek csodálatos technológiával, óriási kultúrával.

[00:45:03]De hát látjuk, hogyha hogyha mondjuk 20 millió Ftba kerül egy kínai elektromos autó csúcsmodellje, az olaszoknál 20 millió Ft-ért nem biztos, hogy megkapjuk ugyanezt.

[00:45:14]Tehát igazából ezek azok a problémák, amikkel Olaszországnak szembe kell néznie.

[00:45:17]Strukturális problémák, strukturális reformok.

[00:45:19]Melóni ezeket elmulasztotta, nem csinálta meg, nem akart népszerűtlenné válni, és hát egyszerűbb neki Trumppal konfrontálódni, mint ezeket az érdemi problémákat kezelni.

[00:45:29]Hát most már egy évvel a választás előtt nyilván nem fog ehhez hozzálátni, de lényeg az, hogy hogy most már jobban kifizetődik a Trumppal való konfrontáció, mint a Trump suttogás.

[00:45:42]Ennyi most a mai adásunk.

[00:45:42]Viszont a hallgatóinkat hadd biztassam ismételten, hogy egyrészt itt is érdemes feliratkozni, mert továbbra is jelentkezünk a külpolitikai elemzésekkel ezen a csatornán, de az Ultrahang Plusz csatornáján is érdemes feliratkozni, ugyanis hát nagy valószínűség szerint a belpolitika egy aktívabb téma lesz.

[00:46:01]Most rengeteg témát kell majd feldolgoznunk, és ebben többek között Kiszeli Zoltán is a segítségünkre lesz, úgyhogy már csak ezért is érdemes velünk tartani.

[00:46:09]Többek között egyébként a holnapi nap folyamán kerül publikálásra a belpolitikai jellemzésünk, amit szintén most fogunk felvenni.

[00:46:18]Úgyhogy javaslom a hallgatóknak, hogy tartsanak velünk.

[00:46:22]észadi Zoltának pedig nagyon szépen köszönjük, hogy a nemzetközi helyzet értelmezésében segítségünkre volt.