Váratlan fordulat: Putyin kemény pofont kapott, Magyarországhoz hasonló készül? - Somkuti Bálint

[00:00:00]Ez az Alfa és Omega mai adása.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamás és itt van velünk a Zoom túlsó végén Somkti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:08]Szervusz Bálint.

[00:00:08]Köszöntünk a műsorban.

[00:00:11]Pálinkás jó reggelt kívánok mindenkinek szigorúan Pálinka nélkül, hogy azt megszokhatták.

[00:00:16]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.

[00:00:17]Kérem a hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára is, illetve Bálint csatornájára is.

[00:00:24]Azzal a hírrel kezdeném, hogy Donald Trump bejelentette, hogy Izrael és Libanon is fegyverszünetet kötöttek egymásra.

[00:00:30]Ugye bonyolultabb egy kicsit a helyzet, mert Izrael nem is Libanonnal állt feltétlenül konfliktusban, hanem a Libanon területén tevékenykedő hezbólal, ami egyébként előrevetítheti, már mint a tűzszünet, az iráni amerikai tárgyalásoknak a folytatását is.

[00:00:45]Hogy látod a helyzetet?

[00:00:49]Pontosan.

[00:00:49]És ugye volt arról szóló hír, hogy a Izrael a délbeloni elleni izraeli támadások leállításához kötötte Irán a a tárgyalások folytatását.

[00:00:58]Úgy néz ki, ez megvalósult bár egy csavarral, mert ugye hiába van Libanonnak kormánya, amelynek egyébként része a Hezbola is, de ez nagyon kevés befolyást tud gyakorolni a síta szervezetre.

[00:01:09]Tehát itt ez egy ilyen érdekes dupla csavar.

[00:01:11]Gondolom Benjamin Netanyó vezet a kormányzat, nem akart tárgyalni közvetlenül a Hezbullah, és ezt a fajta megoldást választották.

[00:01:18]Úgyhogy amennyiben ez a tűrszünet kitart, akkor a hírek szerint valóban sor kerül lehet a hétvégén a tárgyalások, közvetlen tárgyalások második fordulójára Iszlambádban.

[00:01:26]Donald Trump maga is azt mondta, hogy nagyon szívesen elutazik oda.

[00:01:30]Bár tegyük hozzá, hogy Donald Trump már nagyon sok mindent mondott az utóbbi időben, de akár ezt sem tartom ki elképzelhetetlennek.

[00:01:38]Viszont ha Donald Trump személyesen tárgyal Iszlemádban, akkor feltételezhető, hogy a másik oldakról is mondjuk az iráni elnök is elmegy oda tárgyalni, vagy hogy működik ez ilyenkor?

[00:01:48]Elméletileg ez lenne a protokoll egyébként.

[00:01:51]Sőt, hogyha nagyon szigorúan veszük, akkor mostában Hamenei legfelsőbb vallási vezetőnek kéne, mint legfelsőbb irányia autoritásnak képviselni.

[00:01:59]Mi van egy szinten Donald Trumppal?

[00:02:01]Hami, vagy pedig az iráni elnök Pezesk?

[00:02:07]Hát egy nagyon jó kérdés.

[00:02:07]Ez az a tipikusan az a az a válaszom rá, hogyha akarom vemhes, akarom nem vemhes.

[00:02:11]Tehát hivatalosan Irán legfelsőbb vezetője az a aem szakértők tanácsának elnöke azem az a hivatalos titulusa most Hameneinek, de ezekre a dolgokra ő mint egyfajta ilyen államelnök, ne a dolgokat nem közvetlenül irányító személyt szokták tekinteni.

[00:02:33]És inkább inkább ezeskiánt várnám, hogy elmegy már.

[00:02:35]Ráadásul már csak azért is, mert a hírek szerint Hamene még mindig lábadozik a súlyos sérüléseiből, amit a amerikai támadás során szerzett.

[00:02:42]Úgyhogy én valószínűleg tartom, hogyha Trump megy, akkor Pezeskián fog menni, de láttunk már élő öt nappal meghalni, tehát bármit elképzelhetőnek tartok.

[00:02:50]Azt mondta Donald Trump egyébként a Fehér házból távozva újságíróknak, hogy Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és nagyon közel van a megállapodás.

[00:02:59]szükség esetén akár meg is hosszabbíthatják az Iránnal érvényben lévő tűzszünetet, de vélemény szerint erre nem lesz szükség, merthogy Irán meg akar állapodni, és az egyeztetések nagyon szépen haladnak.

[00:03:13]Akár így is lehet.

[00:03:13]Ugye nyilvánvaló az, hogy az iráni követelések, az iráni szándékok arra utaltak, hogy egyfajta védőernyőt fenntarthasson az amerikai és vagy izraeli fenyegetettséggel szemben, amelyet érzékeltek.

[00:03:28]Tegyük hozzá, hogy ennek mekkora része a saját harci retorikájuk, az egy másik kérdés.

[00:03:31]De ettől függetlenül a tény az, hogy azokról az eszközökről, amelyek a védelmüket szolgálják, ideértve a balisztikus rakétákat, nem fognak lemondani.

[00:03:40]Ez egyértelmű.

[00:03:40]vagy val volt ilyen követelés is.

[00:03:42]Amit el lehet képzelni, az az, hogy a valóban vitatott és mások által sem támogatott ide, illértve a Kínát és Oroszországot atomprogramról, atomfegyverprogramól fognak lemondani.

[00:03:54]Ugye azt viszont egyértelműen kizárták, hogy az urándítást, amely egyébként a civil nukleáris program ideérrtve az egészségügyi célú nukleáris dolgokat, izotópokat satöbbi, azt nem hajlandóak leállítani.

[00:04:05]Tehát ez egyébként egy vitatott pont lehet, de hogyha az atomfegyver részét sikerül a dolognak semlegesíteni, ugye volt arról szó, hogy akár Oroszországban, akár az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokbaan szállítják a 60%-ra dúott hasadóanyagot, akkor már egy jelentős előrelépést értünk el.

[00:04:21]A kérdés felmerül egyébként, hogy erről már volt szó februárban az amerikai izraeli támadást megelőző tárgyalások során.

[00:04:28]Miért fog szükség erre a háborúra?

[00:04:31]Ugye pont ez a kérdés, hogy hogyan tovább, illetve, hogy most akkor innentől mondjuk Irán aláír egy papírt, hogy nem fog atomfegyvert fejleszteni, hogy ez egy ilyen tüneti kezelése az amerikaiak szemszögéből a problémának, vagy akkor hosszú távon megoldódik ez a kérdés, és a jelenlegi iráni vezetéssel aztán egyébként Irán újra elkezd élni, létezni.

[00:04:54]Szóval, hogy fog ez folytatódni?

[00:04:55]Hiszen az amerikaiak kezdetben azt hittem, hogy tényleg rendszert akarnak váltani Iránban, ami láthatóan nem sikerült.

[00:05:03]Ez is benne van a pakliba egyébként, hogy erre próbálkoztak.

[00:05:04]De van egy logikai ellentmondás, már nálad is mesél beszéltem, de muszáj még egyszer megismételni, ha az alap kiinduló állításunk, hogy irán egy teokrácia, amiben a valóságtól elrugaszkodott vallási vezetők irányítják a rendszert, akkor az a nyilatkozat, amelyet a a meggyilkolt Ali Hamenei tett, amely szerint Irán nem akar atomfegyvere szerttenni, akkor annak kötelező érvényűnek kell lennie, hiszen egy vallási teokráciában egy vallási vezető nyilatkozott.

[00:05:32]Ez az egyik része a történnek.

[00:05:34]Ha meg azt feltételezzük, hogy racionális szereplők és a racionális okokból döntöttek az atomfegyverprogram mellett, akkor pedig a kölcsönös elrettentés elve az, amelyik működik.

[00:05:42]És működött egyébként azóta is, amióta kitalálták.

[00:05:44]Tehát ebben a helyzetben szerintem a várható út az valahol az lesz, hogy Irán fel kell, hogy adja az atomfegyver programját, mert ez ahogy már az előbb is említettem, senki számára nem elfogadható.

[00:05:56]Ezeket, vagy nem senki, tehát sokak számára nem elfogadható.

[00:06:00]Ezeket viszont nem lehet arcvesztés nélkül így megtenni.

[00:06:02]Tehát a Bloombergnek jelent meg egy cikk arról egyébként, hogy az amerikai iráni tárgyalások hónapokig, körülbelül öt-hónokig el fognak tartani, milyen megállapodás születik.

[00:06:12]De az öbölbeli arab államok reményei szerint ez a megállapodás egy tartós rendezést fog lehetővé tenni.

[00:06:18]Hát ebben reménykedünk mindannyian és ezért imádkozunk mindannyian.

[00:06:21]Azt hiszem egy ez párhuzamos történet.

[00:06:23]A szíriai kormány tegnap bejelentette az országban állomásozó amerikai erők teljes kivonulását.

[00:06:30]Egyelőre sem az amerikai kormány, sem az Egyesült Államok hadserege nem erősítette meg a hírt.

[00:06:36]Viszont a damaszkuszi külügyminisztérium tájékoztatása szerint az amerikaiak átadták azokat a katonai létesítményeket a szír kormánynak, ahol korábban állomásoztak.

[00:06:48]Beszéljünk egy kicsit arról, hogy az amerikaiak hogyan vonultak be Szíriába, milyen céllal ugye itt Basarel Asad elnöknek a bukása az azért sok fordulatot hozott.

[00:06:56]És mi a jelentősége Szíriának?

[00:07:00]Na, kezdjük azzal, hogy ugye az arab tavasz, amikor elindult 2010-es évek elején, az végigsöpört az egész régión, és ennek a keretében került sor Szíriában is egy lázadásra, amelyet egyébként az Iszlám Államhoz köthető szervezetek, most már elmondhatjuk, hogy nyugati támogatással szerveztek meg.

[00:07:17]És amikor ez a felbomlás a a az Assad rendszernek a meggyengülése bekövetkezett, akkor egy jelentős félelem volt azzal kapcsolatban az Amerika és tegyük hozzá izraeli körökben, hogy ezt kihasználva Irán sokkal nagyobb befolyásra tesz szert.

[00:07:34]És lényegében létrejön az a síta félhold, amelyről sokat beszéltek, amely Iránból közvetlenül szárazföldi összeköttetéssel megvalósítja azt, hogy a Hezbólahig eljussanak az iráni szállítmányok lényegében ellenőrzés nélkül.

[00:07:47]Tehát az volt a félelem, hogy Irakot is részben vagy te egészében az ellenőrzése alá tudja vonni Irán.

[00:07:54]És Iránból Szírián át a felbomló Szírián át lényegében ellenőrzés nélkül áramlik a felszerelés a Hezbólahoz Libanonba.

[00:08:02]Ezért az amerikaiak két több támaszpontodat kettőt hoztak létre.

[00:08:06]Az egyik az Al TF volt az Irakot és Szíriát összekötő főútvonal mellett közvetlenül a szír határ mellett.

[00:08:13]A másik pedig Hasaka volt ez a Kurd területeken volt található.

[00:08:16]És erről a két bázisról gyakorlatilag folyamatosan tudták azokat a folyamatokat ellenőrizni, és be is tudtak avatkozni, be is avatkoztak rendszeresen, amelyeket a számukra, illetve Izrael számára veszélyesnek láttak.

[00:08:30]Ugye itt volt olyan eset, mint a MadMaxben, amit lehetett látni, hogy páncélozott terepszá terepjárók és és járművek, oroszok amerikaiak lökdöst egymást az utakon, nyilván lőni nem akart senki.

[00:08:41]Úgyhogy egy ilyen érdekes helyzet állt fönt.

[00:08:43]Na most ez a szituáció szűnik meg, ami arra utal, hogy az Egyesült Államok úgy ítéli meg, hogy ez a fajta veszély már nem áll fönt.

[00:08:50]Úgyhogy ennek a keretében kell értékelni ezt a fajta kivonulást.

[00:08:52]Ugye egyébként a Hasaka volt az utolsó, amit amit elhagytak az amerikaiak.

[00:08:56]Látványos robbantással tették használhatatlan az egészet.

[00:09:00]Egyébként ugye inkább úgy mondom, hogy a rómjait adták át a bázisnak, nem magát a bázist.

[00:09:05]Egyébként milyen jelenleg Szíriában így az átmenet, illetve az új rendszer?

[00:09:10]Kérdezem ezt azért is, mert a Szíriából érkező migráció Európát is közvetlenül érintheti, hogyha ott nagyon durva a helyzet.

[00:09:18]De hallani arról beszélgetek időnként olyanokkal, akik jobban rálátnak Szíriára, hogy elkezd kinyílni az ország, illetve megváltozik a helyzet.

[00:09:28]Szíriában gyakorlatilag megindult egyfajta konszolidáció, amit látunk.

[00:09:33]Persze ehhez az is kellett, hogy az Ásulani nevű a Mohamed Al Shara teljes hivatalos neve, Alzulani az a harci neve volt, a Nom the G, az illegalitásban felvett neve volt.

[00:09:44]Tehát ebből az is kellett, ehhez is, az is kellett, hogy egy Iszlám állam támogatót, egy Alkaida szövetségest pikpak, mondjuk így elfogadható vezetővé fogadjon el a nyugat.

[00:09:55]Úgyhogy meglátjuk, hogy mi lesz ebből még bármi.

[00:09:59]Lehet ugye korai lenne ítéletet mondani.

[00:10:01]Nagyon bízunk abban, hogy Szíriában is stabilizálódik a helyzet.

[00:10:03]Folytassuk az orosz-ukrán háborúval és kezdjük azzal a hírrel, hogy a román védelmi minisztérium közlése szerint ma egy drón, egy orosz drón megsértette Románia légterét.

[00:10:15]Az eszközt követték, amíg a határmenti településtől délkeletre el nem tűnt a radarképernyőről.

[00:10:20]Nyilván nem új helyzetes az acélpont valószínűleg nem is Románia volt, hanem a szomszédos Ukrajna.

[00:10:27]Te hogyan kommentálnád mindezt?

[00:10:30]Sajnos egy háborúban ilyen dóra föl kell készülni.

[00:10:32]Én fölhívnám a figyelmet arra, hogy 1944-ben vagy 45-ben egy svájci Kistárost amerikai bombázó támadásért, mert eltévesztették a célpontot.

[00:10:39]Tehát ennek az esélye sajnos éppen Svájc a területére kényszer leszállt amerikai és német repülőgépekből egy kisebb fajta önálló légierőt föl tudott volna állítani.

[00:10:49]Tehát ez egy ilyen történet.

[00:10:51]Sajnos a háborúk ilyenek.

[00:10:51]Valószínűleg nem szándékos provokációról volt szó, hanem ugyanúgy, mint más esetekben átsodródott az eszköz, de az is benn van a pakliba egyébként, hogy az oroszok tesztelik a NATO éberségét.

[00:11:01]Ne felejtsük el, hogy az észt vagy a Litván, nem a Litván különügyminisztérium el is ismerte a honlapján, hogy Ukrajna rendszeresen az ő légterüket használta.

[00:11:10]Oroszország elleni támadásokra.

[00:11:10]Tehát innentől kezdve ez egy érzékeny terület lesz, de szerintem a a román, illetve a NATO döntésozók is megfelelő komolysággal és érettséggel kezették a kérdést.

[00:11:22]A Rejers forrásai szerint az amerikai tisztviselők tájékoztatták európai kollégáikat arról, hogy az iráni háború miatt a korábban megrendelt fegyverszállítások valószínűleg késedelmet szenvednek, mert a fegyverkészletek kimerültek.

[00:11:34]Ez pedig több európai országot is érint, többek között a balti régióban, illetve a skandináv térségben.

[00:11:44]Hogy tudnak egyébként a fegyverkészletek kimerülni az amerikai raktárakban, és egyáltalán mit jelent ez?

[00:11:51]De egy kitűnő kérdés, hogy ezzel kapcsolatban állandóan csak találgatásaink vannak, tehát hogy ez mennyire van így, vagy mennyire nincs így, azt nem tudja senki.

[00:11:57]Ezek ilyen minősített információk, amivel kapcsolatban sajtóban megjelent hírekre és egyéb találgatásokra kell hagyatkoznunk.

[00:12:03]Én úgy gondolom, hogy lehet igazság abban, amit amit állítanak, hiszen hivatalosan bevallott termelési kapacitások azért annyira nem térhetnek el a valóstól.

[00:12:12]És már az orosz-ukrán háború kapcsán is felmerőt, hogy bizony az Egyesült Államok a stratégiai készleteit, az évek óta fellalmazott készleteket élte fel már akkor.

[00:12:23]Na most erre az a az Iránnal Iránnal Irán ellen indított háború csak egy lapát még rátett.

[00:12:28]Tehát teljes mértékben elképzelhető, hogy a prioritás most az Egyesült Államok helyi, illetve az izraeli védelmi rendszereknek a feltöltése.

[00:12:35]És ebben a szempontból Európa egy másodlagos fontosságú szereplővé mondjuk így süllyedt le.

[00:12:39]Nem kis mértékben az európai vezetők döntéseinek köszönhetően.

[00:12:43]Most abban nem menjünk bele, hogy jogos vagy nem jogos, erkölcsös vagy nem erkölcsös.

[00:12:46]Úgyhogy teljes mértékben elképzelhető helyzet.

[00:12:51]Valószínűbb, hogy így van, mint az, hogy egy egyfajta maszkirovka ez az egész, hogy a valós helyzetet álcázzák.

[00:12:55]Én szerintem a felhasználás és a termelés figyelembe véve ez egy teljesen reális forgatókönyv.

[00:13:01]Egyébként van még érdekes hír, ez pedig az, hogy az orosz védelmi minisztérium meg ezzel párhuzamosan közzétett egy listát azokról az európai vállalatokról, amelyek drónokat gyártanak Ukrajna számára.

[00:13:13]És egy magasú kremlő tisztviselő ezeket az üzemeteket potenciális célpontoknak nevezte.

[00:13:17]Az egyik listán 11 vállalat szerepel, amelyek többek között Londonban, Münchenben, Rigában, Vilniusban és Prágában találhatók.

[00:13:25]Egy másik névsor az alkatrészeket, gyártó cégeket sorolja fel, például madri, velenci és haifai céghellyel.

[00:13:34]Az összeállításokról a Medúza számolt be, és a portál arra lett figyelmes, hogy a müncheni Lerhenauder Strasse 28 szám alatt egy cím alatti lakóházhoz tartozik.

[00:13:47]Ugye felmerül a kérdés, hogy Dmitri Medvegyev is azt mondja, hogy lehetséges célpontok szerepelnek a listákon.

[00:13:54]Célszerű-e az oroszoknak így fenyegetni az európaiakat?

[00:13:59]Nagyon érdekes, és a holnapi adásomban a Somkkuti Bálint YouTube csatornán pont erről fogok beszélni hosszasabban, hogy ez egy klasszikus négy generációs hadviselés megoldás.

[00:14:08]Ugye született egy érdekes cikk egy Voencore csatornán, amely arról beszél a szerző, hogy balisztikus rakétákkal és drónokkal, mint Ukrajnában, nem tudnak válaszolni, hiszen a NATO ötödik cikejét ez automatikusan kiváltaná.

[00:14:20]Viszont ez már olyan szintű problémát jelent a fronton, hogy valamit lépniük kell.

[00:14:24]És úgy néz ki, hogy egy ilyen aszimmetrikus válasz születik, amelyben ezek ellen a célpontok ellen akár saját eszközökkel, orosz titkoszolgálati eszközökkel, akár egyfajta ilyen közvetítőkön, proxikon keresztül fel fognak vagy fel akarnak lépni.

[00:14:42]Ugye ez a címlista ez gyakorlatilag egy felhívás táncra.

[00:14:43]Tehát bárki, aki indítatást érez anarchista csoportoktól kezdve, akár szélső jobb oldalakig, tehát a tehát iszlamistákig a teljes politikai paletta gyakorlatilag elképzelhető, azok számára ez a fajta lista, ez azt jelenti, hogy aki itt támadást hajt végre, az nyilván számíthat majd az orosz kormányzat hálájára.

[00:15:05]Ez megint nem szép, nem jó, nem erkölcses, hölgyeim és uraim, szó sincs arról, hogy én bármelyik megoldást támogatnám.

[00:15:10]Arról van szó, hogy van egy ilyen folyamat, amelyről beszélnünk kell, mert ennek hosszabb távú következményei is lehetnek.

[00:15:18]Viszont egyre több ilyen különböző figyelmeztetés van.

[00:15:19]Szergeely Sorgó, aki most az orosz biztonsági tanács titkára korábban, ugye ő volt az orosz védelmi miniszter, azt mondta, hogy Oroszországnak joga van az önvédelemre és Finnországot figyel és a balti államokat figyelmeztette az ukrán drónok támadásai kapcsán.

[00:15:34]azt mondta, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy ukrán drónok Finnországon és a balti államokon keresztül támadnak Oroszországból.

[00:15:42]Ennek következtében ártatlan emberek szenvednek és jelentős károkat oz a polgári infrastruktúrában.

[00:15:51]És azt mondja az ENS ö alappokmányának 51.

[00:15:53]cikkére hivatkozva, hogy gyakorlatilag az ez ugye az államok fegyveres támadás esetén fennálló elidegeníthetetlen önvédelmi jogáról szól.

[00:16:03]megyünk bele az eszkalációba és kiterjedhet az eszkaláció, vagy ezek továbbra is a szavak szintjén értelmezendők?

[00:16:10]Ez már egy eszkaláció, hiszen azzal, hogy a balti államok, sőt Finnország is beismerte de facto, hogy ha nem is De Jure, de beismerte, hogy a légterüket felhasználta Ukrajna Oroszország elleni támadáshoz, ezzel egy nagyon veszélyes precedenst teremtett.

[00:16:24]Tehát két fajta megoldás képzelhető el.

[00:16:26]Egyrészt az oroszok is ugyanezt a megoldást fogják alkalmazni.

[00:16:29]Tehát Ukrajnát ezeken az államokon keresztül támadják.

[00:16:31]Ugye az előzőeknek a fényében igen furcsa lenne, ha erre fegyveresen reagálnának.

[00:16:35]Viszont ha ez megtörténik, akkor meg utána azt mondják, hogy akkor tessék a NATO-nak elgondolkozni azon, hogy mit lép meg mit nem lép, mert ez az a fajta játék, aminek a vég kifejlete, aminek a végén ott az atomháború, amit mindenki szeretne elkerülni.

[00:16:48]Tehát nyilván Oroszország is felhasználta a Belorussia területét és légterét ukrajná elleni támadásokhoz.

[00:16:54]Ék szerint egyébként az utóbbi időben ezt nem teszi.

[00:16:55]Ugye nincs erről megbízható információ, de vannak arra utaló jelek, hogy az utóbbi időben ezt ezt a folyamatot leállította.

[00:17:03]Viszont Belaruszia nem egy NATO tag, tehát hogy itt ez egy kvázi egyébként van egy ilyen jogi tartalommal még nem igazán megtölt megtöltött unió Belorussia és Oroszország között.

[00:17:13]Tehát, hogy ebben a helyzetben ezek az államok azzal élnek vissza, hogy a a NATO-t megtámadni komoly veszélyekkel jár.

[00:17:20]Én föltenném a balti államoknak, illetve Finoszának azt a kérdés, hogy az Egyesült Államok kilép vagy korlátozza a részvételét a NATO-ban, és azt mondja, hogy csak egy közvetlen támadásra fog reagálni.

[00:17:31]Ugye Trump nem lépett ki egyedül a NATO-ból ehhez a a kongresszus és a szenátus felhatalmazása is kellene, amit valószínűleg nem fog erre megkapni.

[00:17:39]Viszont nagyon komolyan korlátozhatja azt, hogy az amerikai hogyan reagálnak egy egy-egy fajta kihívásra.

[00:17:42]Tehát onnantól kezdve, hogy a a egy átlépték ezt a határt, ezt a Rubikont átlépték a balti államok, nagyon komolyan rontották a jelenlegi rendkívül bizonytalan biztonsági helyzetben a saját esélyeiket arra, hogy ne írja őket valami komoly retorzió.

[00:17:57]Közben az Európai Unió 2,5 2,7 milliárd eurót, ez körülbelül 985 milliárd Ft.

[00:18:04]Szóval ennyit kíván juttatni Ukrajnának, miután az ország parlamentja a múlt héten elvégezte a szükséges reformokat, erről beszélt Márta Kós, az Európai Bizottság szomszédságpolitikájáért felelős biztosa.

[00:18:16]173 reformot kellett egyébként az Európai Uniónak végrehajtani, és akkor ebben az esetben pedig megkapják a forrásokat.

[00:18:25]Azt is mondta ezzel párhuzamosan, hogy a magyarországi választások miatt a 90 milliárd eurós hitel megvalósulásának esélye 100%-os, és a tárgyalások már elkezdődtek.

[00:18:37]Elnökünk beszélt Magyarország leendő új miniszterelnökével, Magyar Péterrel, és úgy gondolom, hamarosan megvalósíthatjuk ezt.

[00:18:45]Nagyon örülök, hogy végre teljesíthetem az ígéretet.

[00:18:46]Az Európai Unió teljesítheti, amit megígért.

[00:18:48]És ugye ma egyébként Európai Uniós tárgyalódelegáció érkezik Budapestre.

[00:18:57]Ennyit arról egyébként, hogy a a szlovákok mennyire állják a szavukat, tehát Robert Ficó mennyire megbízható szövetséges.

[00:19:02]Ebbe most ne menjünk inkább bele.

[00:19:03]Viszont amit érdemes kihangsúlyozni ezen a területen, az az hogy Ukrajna nagyon komoly gazdasági nehézség elé nézett volna, hogyha ezek a pénzek nem érkeznek meg.

[00:19:14]Ugye az IMF is kért tőle reformokat, ezeket nem tették meg.

[00:19:16]Úgyhogy az IMF-től nem kaptak pénzt, ezek szerint az Európai Uniótól igen.

[00:19:18]Egyébként nem nagyon lehet erről mit mondani, hogy a magyar európai Uniós viszonylatokról annyit hadd mondjak el, hogy az Európai Unió egy elég komoly 27 pontos követelést tett le Magyarország elé, az új magyar kormányzat elé azzal kapcsolatban, hogy mit vár el azért, hogy feloldja a befagyasztott forrásokat.

[00:19:37]Kíváncsiak lehetünk arra, mert igazából információ előzetesen nem nagyon van arról, hogy Magyar Péter mit fog ennyiből, mennyit fog ezekből elfogadni.

[00:19:45]azt egyértelművé tette, hogy a magyar álláspont a földrajzés, egyéb adottságok miatt sok mindenben azért nem tud változni.

[00:19:51]Nem arról van szó gyakorlatilag, hogy hogy itt egy már volt egyébként, tegyük hozzá, egy olyanfajta pengeváltás a korábbi magyar kormányzat Orbán Viktor és Brüsszel között, amely a az értékekről szólt, hanem egész egyszerűen arról van szó, hogy vannak olyan érdekek, amiket nem lehet megváltoztatni.

[00:20:10]Tehát a földrajzot nem lehet megváltoztatni gyakorlatilag strops még kétharmaddal sem.

[00:20:13]Tehát, hogy hogy egy ilyen szituációban szerintem azt várni, hogy itt most gyorsan drasztikus változások lesznek, például a magyar-ukrán viszonylatban azért az finoman szólva is túlzás, hiszen nagyon sok olyan terület van, amiből nagyon nehéz visszakozni.

[00:20:29]Tehát például a a magyar-ukrán viszony megváltásá megromlásához vezető főok, a kárpátai magyar kisebbség elleni ukrán fellépések, ha nem változnak ukrán részről, akkor nem nagyon látom lehetőségét annak, hogy ez a viszony javulna vagy normalizálódna.

[00:20:43]Tehát ez egy összetett folyamat, amit látunk.

[00:20:46]Az biztos, hogy Ukrajának komoly pénzügyi támogatásra van szüksége, és most úgy néz ki, hogy meg is fogja kapni.

[00:20:50]Ugye ezzel párhuzamosan egyébként, ha már Szlovákiát említetted, akkor nagy kérdés, hogy hogy van ez az európai politikában, hogy mondjuk van ez a Orbán Viktor, Andre Babi és Robert Ficó, akik között lett, hogy elvekben még sok vita is van.

[00:21:07]Ugye Andre Babis például inkább liberális politikusnak számít.

[00:21:09]Robert Ficó inkább baloldali volt, klasszikusan nem is volt vele olyan jó a viszonyunk, de hogy az EU hozzáállásban láthatóan voltak azonos hangsúlyok, viszont mindig kiesik valaki egyébként így ebből a domino szerepből, és és emiatt soha nem tudott összeállni valójában mondjuk egy olyan V4, ugye a lengyelekre is lehet ezt mondani, ami mondjuk önálló érdekérvényesítéssel tudna rendelkezni.

[00:21:37]azért volt, ha jól emlékszem, olyan négy- év valamikor a 2010-es évek második felében, ugye belenyúlva 22-be is, vagy 22-ig tartott emlékeim szerint, amikor a amikor a a Kacsinski vezette PIS, a Babis vezette, aziszem talán ANó, illetve a Ficó vezette, Smer nagyon jól működött együtt.

[00:21:57]Az Orbán Viktor vezette Fidesszel.

[00:21:59]Tehát, hogy ebben a szituációban mindenképpen azt hangol hangsúlyoznám ki, hogy a V4 akkor működik jól, ha olyan kormányzatok vannak a hatalmon, amelyiknek hasonló az érdekük.

[00:22:10]Egyébként előtte is működött a V4, mert nem tegnap alapították azt a szervezetet, de nem volt ennyire hatásos és nem volt ennyire erős.

[00:22:18]Úgyhogy meglátjuk, hogy ezek a változások mit hoznak.

[00:22:19]Ugye azért nagyon nagyok a várakozások Magyar Péterrel szemben, mert gyakorlatilag egy 180 fokos fordulatot ígért.

[00:22:25]Úgyhogy, hogy ebből ténylegesen mi lesz és mi valósul meg, azt majd a jövő fogja megmutatni.

[00:22:32]Mi meg majd az Ultrahang Plusz belpolitikai csatornán ezt részletesen is megnézzük.

[00:22:35]Oroszországgal folytatnám.

[00:22:38]Van egy érdekes hír, hogy a Kremlő szokatlan lépésre szánta el magát.

[00:22:43]nyilvánosan reagált egy ismert celeb éles hatalomkritikájára, és közölte, hogy dolgoznak az influencer által felvetett problémák kezelésén.

[00:22:49]A Rajter számolt be erről, én meg a 44 cikkét olvasom most.

[00:22:54]Victtória Bonyának hívják azt a jelenleg külföldön élő reality műsorokból és más televíziós szereplősekből ismert hölgyet, aki azt mondta, hogy támogatja Vladyimir Putyint.

[00:23:05]Ugyanakkor szerinte a tisztviselők nem mondanak igazat az ország valós problémáiról.

[00:23:08]Állítása szerint az orosz társadalom szenved, és a korrupt hivatalnokok olyan mértékben szorongatják az embereket, hogy ez egyszer akár robbanáshoz is vezethet.

[00:23:19]Azt mondja, hogy az a veszély, hogy az emberek egy ponton már nem fognak félni, és annyira összenyomják őket, mint egy feltekert rugót, ami egyszer csak ki fog pattanni.

[00:23:27]Itt a közösségi média szabályozást és ilyeneket kifogásolt többek között.

[00:23:32]Rosszul kezelték a Szibériában idén kitört szarvasmarha betegséget, ami miatt kényszervágásokat rendeltek el.

[00:23:39]Azt üzente Putyinnak, hogy az emberek félnek, öntől egy hatalmas fal van az emberek és ön között.

[00:23:43]Dmitri Peskov is reagált, azt mondta, hogy természetesen láttuk a videót, elég népszerű.

[00:23:50]Számos témát érint, ezek mindegyikével kapcsolatban valós munka folyik.

[00:23:55]Semmi sem maradt figyelmen kívül.

[00:23:58]Mondta Peskov.

[00:24:01]megbomolhat úgy Oroszország, mint amit akár most Magyarországon is láttunk, hogy közösségi médiával gyakorlatilag mégis csak kitör egy forradalom.

[00:24:11]Hát ezt egyébként az arab tavasznál tökéletesen láttuk.

[00:24:13]Meg egyébként a majdantérnek a kialakulásában is jelentős szerepet játszott tegyük hozzá az amerikai irányítású közösségi média.

[00:24:20]Tehát ennek az esélye mindig megvan.

[00:24:20]És ezért nagyon érdekes az orosz reakcióm.

[00:24:25]És ez az, ami érdekes, hogy az előző kormányzatnak nem jött át, hogy nagyon hasonló vélemények megfogalmazódtak Magyarországon is egyébként, csak valahogy mintha nem akarták volna meghallani.

[00:24:33]Ez nagyon érdekes helyzet, hogy egy olyan irányított demokrácia, vagy nevezetjük autokráciának is, hogy kinek a melyik definíció tetszik jobban, mint Oroszország, egy ilyen szituációban így reagál ezekre a hírekre.

[00:24:43]Azt azért látni kell, hogy a az orosz társadalom is kezd belefáradni azért az öt évet tartó háborúba, és azért a gazdasági hatásai is kezdenek jelentkezni.

[00:24:53]Tehát azért is fontos erről a listáról, amit az előbb említettél, a nyugati drógyártóknál beszélni, meg a többi hasonló elemről, mert valóban kezd az orosz társadalmon, gazdaságon látszódni az elmúlt öt év háborúja.

[00:25:07]Most egy kaptak egy kis szünetet ezzel a egy hónapnyi amerikai iráni izraeli háború nyomán fellépő olajár növekedéssel, de a hírek szerint a tárgyalások folytatódnak, és Scott Bessent, amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy újra hatályba léptetik az iráni és orosz olajra kivetett szankciókat.

[00:25:27]Tehát innentől kezdve nem várhat arra, vagy nem számíthat arra az orosz vezetés, hogy ezek a könnyebbségek, ez a könnyebbség, ez jelen lesz az év hátralévő részében.

[00:25:38]Tehát valamit tenni kell.

[00:25:38]És valóban az orosz hivatalnokokat egyébként nagyon bürokratikusak, és éppen ezért nagyon lassúak, nagyon sok kritika éri, a voenkorok is állandóan őket szíják sok szempontból.

[00:25:49]Nyilván egyrészt így lehet kritizálni az orosz vezetést anélkül, hogy magukra vonnák a haragját, másrészt pedig ténylegesen sok hibát követnek el.

[00:25:56]Tehát emiatt szerintem ez egy valós kritikának tűnik, és egy olyan kritikának, ami egy olyan embertől jön, akinek vagy akire hallgat az orosz vezetés.

[00:26:03]Más nem azért, mert nagyon sokan meghallgatták, megnézték azt a videót.

[00:26:07]Itt merül fel az a kérdés, hogy az-e az orosz taktika, hogy Vladyimir Putyin nagyon jó fej, csak a környezetet fejére tájékoztatja, mint ahogy ezt Kádár János esetében is láttuk egyébként, ott is valami hasonló taktika volt, illetve, hogy ugye láttuk, hogy Magyarországon 2022-ben még kétharmadot szerzett a Fidesz, 365000 szavazott, és négy év alatt meg tudott fordulni a ten trend.

[00:26:31]Pontosan azért, mert új generációpett a közösségi médiát nagyon aknát a Csapból is az folyt, hogy Orbán Viktornak mennie kell.

[00:26:40]Nyilván megvoltak a valóságérzetek is, de azért volt-e körül egy óriási hype.

[00:26:45]Aztán meglátjuk, hogy ez majd hogyan tovább.

[00:26:48]Felmerül a kérdés, hogy Oroszországban meg lehet-e csinálni?

[00:26:52]Nekem ez a legnagyobb kérdés, hogy nyilván ott például ugye leszabályozták a közösségi médiát, de az például ellenkező hatást is válthat ki.

[00:26:59]Pontosan ott is vannak fiatalok, meg ott is vannak, akik a tech világban egy párhuzamos univerzumban élnek.

[00:27:06]Abszolút mértékben.

[00:27:06]És ezeket a dolgokat nem szabad szétválasztani sehol.

[00:27:08]Tehát a társadalom, a megszólaló influencerek és a valóság érzékelés, a percepció az azért összefügg.

[00:27:17]Tehát rosszabbul élünk, mint négy évvel kampányra, aki még emlékszik, az pontosan tudja, hogy az átlaglakosság nem élt rosszabbul.

[00:27:24]Igaz a svájci frankiteleknek köszönhetően, de nem élt rosszabbul.

[00:27:30]Tehát ezeket a dolgokat, ha nézzük, akkor az látszik, hogy a valós folyamatokat lehet fölnagyítani, vagy alkalomán lehet tompítani.

[00:27:36]És azt a az orosz vezetés egyértelműen látja, hogy milyen veszélyt jelent az, amikor a valós folyamatokat ezeken a módszereken keresztül felerősítik, és alkalomattan a vezetés ellen fordítják, hiszen a szivárványos forradalmak mindenről szóltak, mindenhol.

[00:27:52]Nyilván Oroszországban kisebb az esélye annak, hogy egy nyugati finanszírozású ilyen mozgalom meginduljon, mert azonnal a külföldi ügynökökre vonatkozó törvény alapján lecsapnak rá.

[00:28:00]De egy belső elégedetlenséget a valós problémákat kezelniük kell.

[00:28:05]Úgy én azért mondom, hogy sok szempontból az orosz-ukrán háború fordulóponthoz ért, gyakorlatilag most egyébként, tehát körülbelül ebben a ezekben a hónapokban, mert hosszabb távon már Oroszország sem tudja jelentős belső elégedetlenség nélkül a jelek szerint fönntartani a háborút.

[00:28:21]Ukrajna se nagyon, de mind a két fél eljutott egy olyan pontra, ahol valamit dönteni kell.

[00:28:26]Tegyük hozzá, a világpolitikában zajló folyamatok is ebbe az irányba mutatnak.

[00:28:30]Gondoljunk csak bele, hogy az amerikai blokád még föl se állt, már vissza is vonták, hiszen a közeledik a Trump Sitching Ping találkozó májusban.

[00:28:37]Tehát én ezeket a dolgokat ebben a tágabb összefüggéseiben nézném.

[00:28:39]Nyilván van egy belső szempontja és egy belső összefüggés rendszere is, de van egy nagyon komoly külső nyomás is a szereplőkön abból a szempontból, hogy amit csinálnak, az milyen környezetben történik.

[00:28:49]Itt merül fel az a kérdés, hogy bár mindenre azt szokták hinni, miközben zajlik, hogy az soha meg nem változtatható, de hogy például úgymond demokratikus úton le lehet-e váltani Vladyimir Putyint Oroszország elnökét?

[00:29:04]Hát ezt így, ha ezt a kérdést így teszed föl, akkor az a válasz, hogy nem.

[00:29:06]De de ez megint egy olyan dolog, hogy hogy Nixon sem az impeachment hatására került eltávolításra hatalba, hanem lemondott, amikor látta, hogy mindenképpen felelősségre fogják vonni.

[00:29:18]Tehát ez egy összetett folyamat, és megint azt tenném, azt a kérdést tenné fel, hogy miért akarnák leváltani Vladyimir Putyint?

[00:29:23]Tehát továbbra is az orosz stabilitás azért jobb, mint mint amire sokan gondolnának.

[00:29:29]Tehát az árúbőség az megvan, a gazdasági nehézségek csak most kezdenek látszódni.

[00:29:33]Tehát ezek még egyenre felhők a horizonton, és nem az a fajta csapkodó villám, amiben aztán az emberek el szoktak kezdeni kapkodni.

[00:29:40]Tehát jelenleg ennek semmilyen esélye nincs.

[00:29:42]Gyakorlatilag a a világ az nagyon sok szempontból fordul és fordulhat is.

[00:29:48]Egyébként szokott is fordulni.

[00:29:48]Lásd még Magyarország.

[00:29:50]Viszont azok az előjelek, amelyek Magyarországon figyelmen finoman fogalmazva és figyelmen kívül lettek hagyva, hogy ilyen szép germanizmust használjak, azokat Oroszországban igen komolyan figyelemmel követik.

[00:30:01]Tehát pontosan ez az állami reakció mutatja azt, hogy van az a szint, ami fölött már az állam reagál, és nem védi harcian leárulózva, kirekesztve azokat, akik megmeremnek fogalmazni valamilyen külön véleményt, hanem van az a szintű ismertség, van az a szintű vélemény megfogalmazás udvariasan, finoman, a szabályoknak megfelelően elmondva, bemutatva azokat a problémákat, ami az átlagembereket érinti, mert akárki, akármit mond, Petőfi Sándónak van igaza, hogy ugyan fölül a Gáj és alul a víznek árja, de azért a víz az úr.

[00:30:33]És előbb vagy utóbb ezek a folyamatok mindenhol megjelennek.

[00:30:37]Tehát az orosz vezetés nem reagálja le az orosz lakosság, az orosz társadalom jelzéseit, akkor nagyon komolyan előfordulhat az is, hogy megbukik akármilyen módszerrel.

[00:30:46]Nem hiszem, hogy demokratikus módszere, de lehet, hogy megbukik.

[00:30:49]De erről még szerintem nagyon korai beszélni.

[00:30:51]Igen, csak ugye arról talán még érdemes beszélni, hogyha hirtelen jön egy változás, és arra nem készül fel a társadalom, vagy a társadalom egyik fele lélekben, bár Magyarországon szerintem azok is meglepődtek, például, akik a Tiszapártra szavaztak, akkor az milyen társadalmi folyamatokat indít el?

[00:31:07]Mert egyébként Oroszország meg Magyarország esetében is egy dolog biztos volt, ez pedig, hogy hosszú ideje van egy regnáló hatalom, amit már úgy ki lehetett ismerni, meg lehetett szokni.

[00:31:18]Most nem jó vagy rossz, csak hogy Oroszországban is nagyon sokan ezt mondják, hogy ott már tudják, hogy hogyan kell viselkedni meg ilyenek.

[00:31:23]És ehhez képest minden, ami új, akár el is riaszthatja az embereket.

[00:31:28]Hát kivéve akkor, hogyha az új az jobb.

[00:31:32]Azért 16 évet ne hasonlítsunk össze 26 évvel.

[00:31:34]Magyarország nem Oroszország és a orosz rendszert nem vetlenül szokták Silovikinak az orosz rendszer támasza silovikinek nevezett jellemzősen erőszakszervezeti háttérral rendelkező befolyásos emberek.

[00:31:49]Ezek titkosszolgák, katonák, rendőrök, egyéb biztonsági területen dolgozó emberek, amelynek a legvégén ott egy kőkemény fellépés az ellenállókkal szemben.

[00:31:59]Tehát itt nem Magyarországon azért hála a jó Istennek minden demokratikusan zajlott.

[00:32:02]Bár a szokotnál mocskosabb volt a kampány.

[00:32:04]Egyszer föl kéne tenni a kérdést azzal kapcsolatban, hogy a titkoszolgálati beavatkozások, mert nyilván egy állami vezetőnek a lehallgatása az egy titkoszolgálati beavatkozás az mennyire tekinthető normálisnak.

[00:32:16]és az az, aki ebben ö, hogy mondjam, ö segítséget nyújt, az mennyire tekinthető megbízható forrásnak és satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:32:28]De ezek nagyon komoly kérdések, de nem most is itt van az ideje megtárgyalni.

[00:32:31]Viszont amiről mindenképpen muszáj beszélni, az az, hogy egy olyan világban élünk, amit egy Vuca nevű betűszó ír le.

[00:32:39]Ez a volatilis, uncertain, azaz az bizonytalan, komplex, az az összetett és ambigus, azaz az kétértelmű.

[00:32:46]Tehát egy olyan világ, amilyen nagyon kevés fix rámaszkodó pont van.

[00:32:50]Tehát gyorsan változik és nagyon ritkán van egyértelmű helyzet, nagyon ösztett problémákkal találkozunk és és bizonytalanok a kilátások, mert ahogy te is mondtad, nagyon gyorsan képesek a dolgok változni.

[00:33:02]teszem hozzá, nem gondoltam volna, hogy pontosan a rendkívül nagyszámú, kedvezőtlen előjel ellenére az Egyesült Állam kis Izrael megtámadja iránt, mert az a helyzet, ami most beállt, az nagyjából sejthető volt.

[00:33:16]Ennek megtörtént.

[00:33:16]Tehát egy ilyen világban élünk, úgyhogy a lakosságnak és a saját videóimban is rendszeresen beszélek arról, hogy a magyar lakosságnak is föl kell készülnie arra, hogy ilyen rendszerszintű zavarok lehetnek, ugye ezt hívják diszruptív elemeknek.

[00:33:28]Tehát ezek most ebben a korszakban megsokasodtak, és ez lehet egy energetikai rendszerben bekövetkező baleset, lehet egy hackertámadás, lehet egy soha nem látott méretű vihar, egy természeti jelenség.

[00:33:40]Tehát nagyon sok olyan folyamat zajlik jelenleg a világban, amik ezeket a megrázkódtatásokat elő tudják idézni.

[00:33:48]Úgyhogy szerintem itt most egyfajta szellemi pszichés átalakulásra van szükségünk, hogy fölkészüljünk arra, hogy ilyen változások gyakorlatilag bármikor bekövetkezhetnek.

[00:33:55]Kíváncsian várjuk a folytatásonkuti Bálint, köszönjük szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:34:02]És köszönöm szépen a figyelmet és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:34:05]Hétfőn folytatjuk.

[00:34:05]Addig is szép napot mindenkinek.

[00:34:07]Mármint Bálinttal folytatjuk.

[00:34:08]Az ultraangol lesznek addig is műsorok, de hétfőn jönvünk vissza Bálintal megbeszéljük majd akkor is.

[00:34:13]Szép napot mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.