Ultrahang 37:13

Rendkívüli riadó: Oroszország új szereplőt von be a háborúba, megszólalt Zelenszkij - Nógrádi György

ukrán háborúbiztonságpolitikakülpolitikageopolitikainterjú
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli riadó: Oroszország új szereplőt von be a háborúba, megszólalt Zelenszkij - Nógrádi György
tl;dr

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Király Tamás műsorvezető beszélgetésében a legfontosabb nemzetközi hírekről esik szó. Belarusz vezetője szerint az USA szuperhatalom, de nem szupererő – ezt Nógrádi úgy értelmezi, hogy az Egyesült Államoknak globális befolyása van, de nem tudja érvényesíteni minden célját (például az iráni konfliktusban vagy a Közel-Keleten). Zelenszkij ukrán elnök újabb figyelmeztetéseket adott ki Belarusz bevonásáról a háborúba, amit Nógrádi szkeptikusan értékel: ez már a negyedik ilyen kijelentés, és Belarusz eddig nem lépett be a konfliktusba, bár orosz csapatok és atomfegyverek vannak az országban.

Az orosz támadások intenzitása nőtt Ukrajnában, különösen az északdonecki szektorban, ahol az oroszok áttörtek az ukrán védelmi vonalakon és közel kerültek Ramatorskhoz. Nógrádi szerint a Donbas sorsa valóban dőlhet el a következő hetekben, de a megoldás csak egy amerikai–orosz megállapodás lehet Európa feje fölött. Az oroszok kezdeti céljaik jelentős részét elérték (négy oblast elfoglalása, Ukrajna NATO-tagságának megakadályozása, atomfegyverek eltávolítása), így a „győzelem" kérdése összetett.

Ukrajna költségvetésének 40–45%-a a háborúra megy, és 52 milliárd dollár külső finanszírozásra szorul idén. A 90 milliárd eurós EU-s hitel első részletét megkapja, de 2027 végére bizonytalan a további finanszírozás. Szlovákia megvétózta az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot, de nem a 90 milliárdos támogatást; Lengyelország és más nyugat-európai országok sem támogatják Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, bár ezt nem akarják nyíltan kimondani.

A Közel-Keleten fegyverszünet van Izrael és Libanon között (10 nap), valamint az USA és Irán között (14 nap), de ezek rendkívül sérülékenyek. Irán megnyitotta a Hormozi-szorost a kereskedelmi hajók számára, az olajárak csökkentek. Trump nem zárta ki az Irán elleni katonai műveletek újraindítását, ha nem születik megállapodás; az amerikai hadsereg azonban csak 60 napig használható fel katonai célokra külföldön.

Lengyelország fontolgatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását a biztonsági helyzet miatt. Nógrádi hangsúlyozza, hogy a világ biztonsági helyzete hetente, naponta, akár óránként változik, és Putyin valószínűleg addig marad az orosz vezetésben, amíg akarja – a 2036-ig való maradása nem zárható ki, bár 80 éves korban vezetni egy országot kérdéses.

Belarusz geopolitikai helyzete és az USA szerepe

Belarusz vezetője, Lukasenka bejelentette, hogy az USA szuperhatalom, de nem szupererő. Nógrádi György ezt úgy értelmezi, hogy az Egyesült Államoknak valóban globális befolyása van, de nem tudja érvényesíteni minden politikai célját. Példaként említi az iráni konfliktust, ahol az USA és Izrael sem tudta elérni az eredeti amerikai célok megvalósulását – helyette egy kompromisszum jött létre, amely Irán számára kedvezőnek tekinthető.

„Szuperhatalom, de nem szupererő." – Lukasenka *

Belarusz az elmúlt időszakban ügyesen manőverezett Nyugat-Európa és Oroszország között, de mostanra gyakorlatilag kiszolgáltatott Putyinnak. Az utóbbi órákban azonban politikai foglyokat engedett szabadon amerikai kérésre, cserébe az USA enyhített szankciókat az ország ellen. Nógrádi szerint Belarusz így próbálja az USA-val ellensúlyozni azt a manőverező képességet, amit Nyugat-Európával szemben elvesztett.

Belarusz bevonása a háborúba – ismétlődő figyelmeztetések

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap bejelentette, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Oroszország ismét próbálja bevonni Belaruszt a háborúba. Az ukrán fegyveres erők főparancsnokának jelentésére hivatkozva azt közölte, hogy a belarusz határ közelében útépítés és tüzérségi állások kialakítása zajlik.

Nógrádi György azonban szkeptikus ezzel kapcsolatban:

„Ez szokás szerint hülyeség. A ukrán vezetés naponta mond valamit Putyinnal szemben. Már 20-szor mondja el, hogy Bielaruszt be akarják vonni a háborúba." – Nógrádi György *

Megjegyzi, hogy a Belarusz–Ukrajna határ mindössze 100 km-re van Kievtől, így túl sok utat nem kellene építeni. Ráadásul az oroszok már négy évvel ezelőtt, 2022 februárjában megpróbálták ezt – akkor Belarusz területéről indítottak támadást Kiev irányába, de az nem sikerült. Nógrádi szerint Zelenszkij ezekkel a kijelentésekkel azt szeretné elérni, hogy a Nyugat figyeljen oda az orosz „gonoszságára", és ezáltal újabb pénzt és fegyvereket kapjon.

Belarusz azonban nyilvánvalóan orosz csapatok és atomfegyverek alatt áll – ezeket az oroszok ellenőrzik –, de mindeddig nem lépett be a háborúba.

Az orosz támadások intenzitása és a Donbas sorsa

Az elmúlt napokban az orosz támadások intenzitása jelentősen megemelkedett Ukrajnában. Az orosz csapatok áttörtek az ukrán védelmi vonalakon az északdonecki szektorban és benyomoltak Szofivka területére. Ezzel a támadók alig 25 km-re kerültek Ramatorskhoz, amely az ukrán közigazgatási és logisztikai központ a régióban.

„A védelem mélységi áttörése zajlik, és a logisztikai csomópontok közvetlen veszélybe kerültek." – Nógrádi György *

Amikor azt kérdezik, hogy egyetért-e a nyugati elemzőkkel, hogy a Donbas sorsa akár el is dőlhet a következő hetekben, Nógrádi feltételes módban válaszol:

„Ők feltételes módot mondtak, hogy dőlhet. Így, hogy feltételes mód egyetértek." – Nógrádi György *

Azonban hozzáteszi, hogy az oroszok nagy veszteségekkel lassan mennek előre. Az ukrán jelentések szerint körülbelül 1300 ezer orosz halt meg, tűnt el vagy sebesült meg a fronton, de Nógrádi szerint a valós szám ennek körülbelül a háromszorosa.

Az orosz stratégia és a megállapodás lehetősége

  1. április 18-án az orosz és ukrán stratégia alapvetően nem változott. Ukrajna abból indul ki, hogy az új magyar kormány (a TISZA-kormány) nem fogja vele szemben a vétót alkalmazni, és a 90 milliárd eurós EU-s hitel első részletét megkapja. Ez nőtt Ukrajna mozgásterét, de Nógrádi szerint ez alapvetően a katonai eseményeket nem tudja megfordítani.

Oroszország úgy érzi, hogy Kína feltétel nélkül mögötte áll, az Egyesült Államokkal titkos tárgyalások folynak, amelyek kedveznek mindkét félnek. Az oroszok úgy érzik, hogy jelenlegi stratégiájuk – lassan előre menni, de újabb és újabb területeket foglalni – sikeres.

A megoldás Nógrádi szerint csak egy amerikai–orosz megállapodás lehet Európa feje fölött, Ukrajnát belekényszerítve. Ez egy szörnyű nehéz dolog, de Nógrádi szerint elkerülhetetlen.

„A megoldás csak egy amerikai orosz megállapodás lehet Európa feje fölött és Ukrajnát belekényszerítve." – Nógrádi György *

Az orosz kezdeti célok és a „győzelem" kérdése

Az oroszok kezdeti céljai között szerepelt négy oblast (megye) elfoglalása – ennek döntő részét már elfoglalták. Másik cél volt, hogy Ukrajna ne lehessen NATO-tag – ezt elérték. Ukrajna ne legyen atomfegyverrel rendelkező ország – ezt is elérték. Végül Ukrajna politikai vezetésének megtisztítása a szélsőjobbos elemektől – ez definíciós kérdés.

Nógrádi szerint az oroszok céljaik döntő részét elérték, de a kérdés az, hogy megérte-e Oroszországnak ez a történet. Az óriási emberveszteség és az orosz gazdaság rendkívül nehéz helyzete ellensúlyozza a területi nyereségeket.

„Tessék mondani, mi a megértés vagy megérés kritériuma? Elfoglaltam a területeket. Döntően igen. Elértem politikai katonai céljaimat? Döntően igen. Óriási emberveszteség volt. Igen. Oroszgazdaság rendkívül nehéz helyzetbe került. Igen. Akkor tessék megmondani, ez győzelem, vereség, döntetlen." – Nógrádi György *

Az orosz gazdaság és az olajárak

Egy hónappal ezelőtt Nógrádi azt mondta volna, hogy az orosz gazdaság valóban nehéz helyzetben van. Most azonban az olajárak lezuhant – a Hormozi-szoros viszonylagos megnyitása után –, és az oroszok elképesztő pluszbevételhez jutottak időlegesen.

„Ezek az elképesztően nagy pluszbevételek, ezek olyanok, hogy akár évekig belökhetik az orosz költségvetést." – Nógrádi György *

Azonban Nógrádi figyelmeztet arra, hogy a tőzsdei manipulációk nagy szerepet játszanak az olajárakban. Ha Trump bejelenti, hogy a Hormozi-szoros megnyílt, az árak leesnek. Ha kiderül, hogy csak részlegesen nyílt meg, az árak visszamennek. A valóság és a tőzsde elképesztő módon keveredik.

„Én jelezni szeretném, hogy ezek ebben emberek tömege fog tönkremenni, és emberek egy szűk része fog elképesztő módon dollár 10 milliárdokban meggazdagodni." – Nógrádi György *

Ukrajna finanszírozása és az EU-s csatlakozás kérdése

Ukrajna költségvetésének 40–45%-a az Oroszország elleni háborúra megy. Idén 52 milliárd dollár külső finanszírozásra van szüksége az országnak. A 90 milliárd eurós EU-s hitel első részletét megkapja, de Nógrádi szerint 2027 végére már kérdéses lesz, hogy miből finanszírozzák tovább a háborút.

„Volt Budapesten egy konferencia, ott beszéltek arról hazai biztonságpolitikai szakértők, hogyha meg is kapja az ország a 90 milliárd eurós hitelt, 2027 végére már kértséges, hogy miből finanszírozzák tovább a háborút?" – Nógrádi György *

A válasz szerinte az, hogy Nyugat-Európa újabb kölcsönt vesz föl. De ez egy zsákutca: ha támogatja Ukrajnát, akkor Ukrajinának nyerni kell, amit nem tud megtenni. Ha nem támogatja, kiderül, hogy az egész egy zsákutca volt.

Szlovákia megvétózta az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot, de nem a 90 milliárdos támogatást. Lengyelország külügyminiszter, Radoszlav Sikorszki azt mondta, hogy Ukrajna nem lehet az EU-nak gyorsított csatlakozással tagja – pedig Sikorszki az ukránok mellett állt ki eddig.

Nógrádi szerint azonban alapvető francia érdek az, hogy Ukrajna nem kerülhet be soron kívül az EU-ba. Amíg van egy közép-európai ország (most Szlovákia), amely ezt megtestesíti, addig a nyugat-európai országoknak nem kell szírel lépni. De ha Szlovákia visszakozna, akkor valaki más (például Lengyelország vagy Franciaország) lépne helyébe.

„Én ebben semmilyen összeesküvés elméletet nem látok. Én ebben a nemzeti célok képviseletét látom." – Nógrádi György *

Hadiipari beruházások és a hosszú háború

Zelenszkij azt közölte, hogy Ukrajna naponta egyeztet partnereivel a légvédelmi rendszerek Kievnek történő átadásáról. Ez azt jelenti, hogy patriot rakétákra van szüksége. Az USA jelenleg nem hajlandó ezeket átadni – csak a Perzsa-öbölbeli arab államoknak. A német védelmi miniszter, Pistorius körüljárta Európát, és ahol lehetett, patriótokat szerzett be, hogy ezeket Ukrajnának adja.

Zelenszkij azt mondta, hogy olyan feltételek felé haladnak, amikor Ukrajna partnereivel együtt képes lesz mindenféle légvédelmi eszközöket, rendszereket, rakétákat is előállítani. Ez Ukrajna számára komoly stratégiai feladat, amely évtizedekre biztosítja a védelmet.

Nógrádi azonban erre így reagál:

„Nekem nem ez tűnt fel ebbe a mondatban. Nekem azt tűnt föl, hogyha most hozzák létre a hadiparnak ezeket a szegmenseit, ez azt jelenti, hogy Ukrajna hosszú időn keresztül háborúbra készül. Ez azt jelenti, hogy nem lesz béke." – Nógrádi György *

Szerinte nincs olyan hadipar, amely néhány hónapra telepítene üzemeket Ukrajnába. A hadipar és a nyugat-európai politika abból indul ki, hogy a háború évekig elhúzódik, ahol elképesztő ukrán veszteségek lesznek. Ez nem a békét szolgálja.

„Ami most beruházás van, az azt jelenti, hogy legalább 5–8, 10–12 évig ők piacot keresnek. Ez a piac ma Ukrajna. És utána mi lesz? Mi lesz, ha béke lesz, és kiderül, hogy Ukrajna teljes mértékben fizetésképtelen?" – Nógrádi György *

A Közel-Kelet: fegyverszünet és bizonytalanság

Irán külügyminisztere, Abasaragi bejelentette, hogy a libanoni fegyverszünet ideje alatt a Hormozi-szoros teljes mértékben nyitva áll minden kereskedelmi hajó számára. Izrael és Libanon között fegyverszünet van (10 nap), valamint az USA és Irán között (14 nap).

Azonban Nógrádi megjegyzi, hogy a két fegyverszünet időtartama eltérő, és nem lehet tudni, melyikre vonatkozik Irán nyilatkozata, illetve hogy meghosszabbítják-e azokat. Trump kőkemény nyomást gyakorol Libanonra és Izraelre, hogy álljanak le, de ez nagyon nehéz, mert nem Libanon víve a háborút, hanem a Hezbollah, és Izrael pedig folyamatosan megy előre.

„A Közelkeleten bármikor kiújulhatnak a harcok. Nem kell más, mint hogy Irán támogassa a Hezbollakot, hogy nyissa meg a harcot." – Nógrádi György *

Trump bejelentette, hogy lehet, hogy nem hosszabbítja meg a fegyverszünetet, de a blokád maradni fog. Azonban az amerikai elnök az amerikai hadsereg 60 napig használhatja fel külföldön katonai célokra – ez az időszak a vége felé van. Nógrádi szerint Trumpnak tudnia kell, hogy ha most nem tud legalább papíron sikert fölmutatni, az az évvégi félidős választásokra elképesztő hatással lesz.

„Lehet, hogy nem hosszabbítom meg a fegyverszünetet, de a blokád maradni fog. Tehát lesz blokád, és sajnos újra bombákat kell ledobnunk." – Trump *

Az USA és az Irán közötti konfliktus

Az amerikai–iráni front más. Az USA szétbombázta Iránban, elképesztő károkat okozott, de ezzel a békét nem érte el, és Irán nem volt hajlandó kapitulálni. Az iráni felsővezetés jelentős részét likvidálták, de a második vonal ugyanúgy folytatja a harcot.

Irán azt mondta, hogy kijöhet minden hajó, amelyik nem ellenséges területnek visz. De felmerül a kérdés: ki az ellenséges? Csak Izrael, vagy az őket hallgatólagosan támogatók? Ellenséges-e Spanyolország, amely kiállt Irán mellett? Franciaország, amely nem engedi át területén légterébe az amerikai gépeket? Olaszország vagy Ausztria, ahol ugyanez van?

„Tehát nagyon érdekes. Tehát én azt mondanám, hogy végre van egy tűzszünet, de ez rendkívül csepfolyós, és bármelyik pillanatban törékenyként bármi megtörténhet." – Nógrádi György *

A pápa és Trump között húzódó különbségek

A bevezetőben Nógrádi említette, hogy a pápa Afrikában jár, ahol Kamerun a korrupció és a migráció ellen lépett föl. A pápa szimpatikus neki. Trump azonban kritizálja a pápát az iráni műveletek miatt.

Nógrádi szerint az érdekek teljesen eltérőek. A Vatikán történelmét évszázadokban méri, egy amerikai elnök maximum négy évben. A Vatikán 2000 éves történelme van. A Vatikán abból indul ki, hogy létezik emberi igazság, Isten, és az Isten meg tudja oldani a dolgokat. Az amerikai elnök pedig hisz az amerikai erőben.

„A kettő között nagyon nehéz párhuzamot találni. A pápa, aki beül a pápai székbe, annak a világképe teljesen más, mint egy bármilyen elnöknek a világon." – Nógrádi György *

Az USA engedélye az orosz olaj szállítására

Az Egyesült Államok engedélyezte, hogy az április 17-e előtt tartályharókra rakodott orosz származású nyersolaj és kőolajtermelések értékesítésével, szállításával vagy kirakodásával kapcsolatos tevékenységek május 16-ig folytatódjanak. Ez a pénzügyminisztérium külföldi vagyonkezelő hivatala honlapján közzétett általános engedélyből derült ki.

Nógrádi szerint az oroszok kaptak egy újabb 30 napos haladékot az USA-tól. Ez a 30 nap elképesztő befolyást és bevételt jelent az oroszok számára, de a válság nem oldódott meg – csak megint kitolódott.

Lengyelország és a kötelező katonai szolgálat

Karol Navrcki lengyel elnök nem zárta ki a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítását Lengyelországban. Azt mondta, hogy nem zárható ki, hogy eljön az a pillanat, amikor egy ilyen döntés szükségessé válik. A biztonsági helyzet szinte hetente, ha nem naponta változik.

Navrcki azt mondta, hogy ha a Sejm (a lengyel parlament alsóháza) elfogadna egy ilyen törvényt, ő biztosan nem ellenkeznék.

Nógrádi szerint azonban más fölülről nézni a történelmet és más alulról. Aki alulról nézi a néptömeget, azt mondja, hogy nem akar megdöglenni, nem akar katonának menni. Aki fölülről nézi, azt mondja, hogy ma Európában háborús helyzet van, és az oroszok nem sikerült lokalizálni a háborút négy év után, ezért szükség van a sorkatonai szolgálatra.

A világ biztonsági helyzete és az események gyorsasága

Nógrádi hangsúlyozza, hogy a mai biztonsági helyzet hetente, naponta, akár óránként és percenként változik. Szörnyű nehéz a mai biztonsági helyzet. Mielőtt beszélgetésre ülnek, legalább egy órát kell átnézni, hogy amíg ő aludott, a világ 24 időzónájában mi történt.

„Szörnyű nehéz a mai biztonsági helyzet. Én most beszélgetek önnel előtte legalább egy órát kellett átnéznem, hogy amíg én aludtam éljel a világ 24 időzónájában mi történt." – Nógrádi György *

Annyira gyorsan változnak az események, hogy minden nap kihívást jelent az, hogy mi kerüljön bele az adásba. A nézők pedig körülbelül 24 órán keresztül nézik az adásokat, és még aktuálisnak kell lenniük.

Hallgatói kérdések

Az első hallgatói kérdés az volt, hogy a közösségi médiában egyre több kritikus hang jelenik meg Oroszországgal kapcsolatban, és sok orosz ember beszél arról, hogy üzletek zárnak be, és az emberek elhagyják az országot. Nógrádi szerint Putyin annak megfelelően vált, hogy kell-e váltania. Nem hagynak el sokan Oroszországot, mert elhagyni szörnyű nehéz. Aki akarta, azok döntő része már elhagyta.

A második kérdés az volt, hogy valószínű-e, hogy 2036-ig marad Putyin. Nógrádi szerint Putyin a jelenlegi orosz rendszerben azt csinál, amit akar, és addig marad, ameddig akar. Az egy más kérdés, hogy célszerűen 80 valahány évesen vezetni Oroszországot, hiszen ő 2000-től áll az ország élén – ez egy rendkívül hosszú időszak.

Egy másik hallgató azt vetette fel, hogy a brüsszeli politika mögött húzódhat-e olyan szándék, mint az emberi testnél: ha megbetegedett, megemeli a hőmérsékletét, hogy az élettét körülményét nehezítse a vírusnak. Nógrádi nem ért vele egyet. Szerinte migránst akkor lehet a frontra küldeni, ha a saját állampolgárom, idegen állampolgárt nem lehet. Ha kiképzik a migránst, fegyvert adnak a kezébe, ennek szörnyű belpolitikai következményei lehetnek.

Egy másik kérdés az volt, hogy nem lehet-e az, hogy az Európai Parlament azért akar háborúzni az oroszokkal, mert nekik nincs energiájuk, és az oroszokat legyőzve elveszik tőlük. Nógrádi szerint atomhatalmat legyőzni és ráadásul a két vezető atomhatalom egyikét gyakorlatilag lehetetlen, mert abban a percben, ha vesztésre rana, bevetni az atomfegyvert.

A játékkérdés és a következő kérdés

Az adás végén Nógrádi bejelentette, hogy a játékkérdés az volt: hány atomhatalom van ma? A válasz: kilenc. Ezek: Kína, India, Észak-Korea, Pakisztán, Izrael, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok. Több mint 4000 válasz érkezett, és 3763 jó válasz volt.

A következő játékkérdés: A történelem egyik legnagyobb csatája volt, amely négy napig tartott, de annyi halott volt, hogy a csata második napján mindkétféle halottakat és sebesülteket szedte össze. Melyik volt ez a csata? Csak egy városnevet kérnek. A játékra a www.ultrang.tv/játék oldalon lehet jelentkezni, két hétig lehet játszani.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Kérdez Nógrádi Györtől a mai adásra" – valószínűleg „Kérdezünk Nógrádi Györgytől a mai adásra" vagy hasonló
  • „Vuk Ferenc osztotta meg a saját közösségi oldalán a Stranaukre hírportál beszámolóját" – a „Stranaukre" név értelmezhetetlen, valószínűleg egy ukrán vagy nemzetközi hírportál neve, de az ASR nem ismerte fel helyesen
  • „Szerge Lavra Vorosz külügyminiszter" – valószínűleg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
  • „Szicipin elnök" – valószínűleg Xi Jinping kínai elnök
  • „Pistórius német védelmi miniszter" – valószínűleg Pistorius Boris német védelmi miniszter
  • „Vuk Ferenc alapján" – a szerző neve bizonytalan, de az információ kontextusa egyértelmű
  • „Kicsu írt" – valószínűleg egy ukrán forrás rövidítése vagy beceneve, de a pontos név nem azonosítható
  • „Zeneszki" – valószínűleg Zelenszkij Volodimir
  • „Sikorszki" – valószínűleg Sikorski Radosław lengyel külügyminiszter
  • „Abasaragi iráni külügyminiszter" – valószínűleg Abbas Araghchi iráni külügyminiszter
  • „Karol Navrcki lengyel elnök" – valószínűleg Karol Nawrocki lengyel elnök
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a Kérdez Nógrádi Györtől a mai adásra.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig Nógrádi György Biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:07]Jó napot kívánok tanár úr.

[00:00:09]Üdvözöljük.

[00:00:11]Jó napot kívánok.

[00:00:11]Köszönöm szépen.

[00:00:13]Szeretettel üdvözlömné és a kedves nézőket is.

[00:00:16]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:17]Ezt szeretném elmondani, hogy feltankolunk a tanár úrnak a könyveiből, úgyhogy most ismét lehet rendelni többet is az ultrahangkönyvek.com oldalon keresztül, illetve kérjük, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra és lájkolják ezt a videót, hogy minél több emberhez eljusson.

[00:00:32]És kérdezem a tanár urat, hogy milyen híreket olvasott ma.

[00:00:38]Rengeteget.

[00:00:38]De a könyvekrő annyit, hogy két nappal ezelőtt tartottam előadás Kaposvárot, és ők fölkészültek belőlem, és vettek vagy 20 fajta könyvet a kiadótól.

[00:00:47]Nekem a saját könyveből két fajtám van, de én döbbenten néztem, hogy nekik a tízszerese van, de nagyon helyesek voltak.

[00:00:54]Kizárólag az elmúlt mondjuk 24-48 óráig hírei.

[00:00:57]A Bielorusz államf Lukasenka bejelentette, hogy az USA szuperhatalom, de nem szuperő.

[00:01:07]Erről lehetne egy előadást tartani.

[00:01:07]A pápa Afrikába jár, ahol Kamerun két dolog ellen lépett föl, a korrupció ellen és a migráció ellen.

[00:01:14]Nagyon szimpatikus a pápa.

[00:01:17]A Lula brazil államfő bejelentette, hogy a Trump kontrapápa egymás elleni harcával ő a pápát támogatja.

[00:01:27]A lengyelek bejelentettek, hogy szó nem lehet arról, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásba vegyék föl az Európai Unióba.

[00:01:34]Szlovákia megvétózta a 20.

[00:01:37]Oroszország elleni szankciós csomagot, de nem vétózta meg a 90 milliárdos támogatást, amelyet Ukrajna fog megkapni.

[00:01:46]És elképesztő mennyiségű fegyver ment az elmúlt napokban is Ukrajnának.

[00:01:48]Csak a briták bejelentették, hogy 1200 drónt adnak idén át Ukrajnának.

[00:01:54]Pisztólius német védelmi miniszter pedig közelte, hogy plusz 300 millió euró megy Ukrajnának.

[00:02:01]Ennek jelentős része szintén drónokra fog vonatkozni.

[00:02:07]Köszönöm szépen ezt a Belarusz mondatot, hogy az USA nem szuperhatalom, hanem szupererő.

[00:02:12]Azt mondta a tanár úr, hogy egy külön előadást is lehetne menni tart.

[00:02:16]Szuper hatalom, de nem szuperő.

[00:02:18]Igen, igen.

[00:02:18]Szuperhatalom, de nem szupererő.

[00:02:19]Bocsánat.

[00:02:19]Szóval, hogy ezt a mondatot egy kicsit azért ízlegessük, ha nem is tartunk egy egész adáson áttart.

[00:02:26]Mit jelent?

[00:02:26]Egy három globális játékos van ma.

[00:02:28]Husakina Oroszország kettő.

[00:02:28]Az Egyesült Államok pillanatok alatt el tudta intézni, hogy rendszerváltás, kormányváltás volt Benne Szóalában.

[00:02:36]Most fenyegeti Kubát, de nem tudta elérni, hogy a hurmózés szorosnál az amerikai célok érvényesüljenek.

[00:02:46]Rendkívül érdekes, mit mond a Bielurusz vezető, hogy elképesztő hatalma van az Uzsának.

[00:02:51]Ő az egyik szuperhatalom, de nem az egyetlen szupererő.

[00:02:54]Nekem nagyon érdekes, mert készülök a következő könyvemben, és pont a amerikai iraki háborút olvasom, ahol azan mindent megtett, hogy Izrael ne lépjen bele.

[00:03:06]Most Izrael belépett Iránelleni háborúba, és sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem tudta elérni, hogy az amerikai eredeti célok megvalósuljának egy kompromisszunk van, ami Iránsikere.

[00:03:19]Ha már Belarusz, akkor Volodimir Zelenski ukrán elnök arról számolt be tegnap, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint Oroszország ismét bepróbálja bevonni szövetségessét Belarus a háborúba.

[00:03:32]Kezdjük ezzel a hírrel.

[00:03:34]Ez szokás szerint hülyeség.

[00:03:34]Elnézést kérek.

[00:03:36]A ukrán vezetés naponta mond valamit Putyinnal szemben.

[00:03:43]Mindennek elmondta.

[00:03:43]Már 20-szor mondja el, hogy Bielaruszt be akarják vonni a háborúba.

[00:03:47]Nyilvánvalóan Bielorusz területén orosz csapatok vannak, orosz atomtöltetek vannak.

[00:03:51]Ezeket oroszok ellenőrzik, de mindmáig Bielorusz ebbe a háborúba nem lépett be.

[00:03:56]De ez az x vagy x+ 200 ukrán föllépés arra, hogy nézzék meg, hogy mennyire gonoszok oroszok, ezért újabb pénzt és újabb fegyvereket kér.

[00:04:07]Hiszen lásd, hogy Belaruszt is be akarják vonni a háborúba.

[00:04:09]Zelenski a Telegramon közített bejegyzésében az ukrán fegyveres erők főparancsnokának jelentésére hivatkozott.

[00:04:16]Azt közölte, hogy a belarusz határ közelében az Ukrajna irányába vezető területeken útépítés és tüzérségi állások kialakítása zajlik.

[00:04:26]És ebből következtetett arra, hogy ez Oroszország kísérlete.

[00:04:31]A válaszom az, hogy a Bielorusz határ 100 km-re van Kievtől, a Bielorusz ukrán határ, tehát túl sok utat nem kéne építeni.

[00:04:38]Plusz ezt már négy évvel ezelőtt egyszer megtették az oroszok, és akkor nem jött be.

[00:04:43]Ugye 2022 februárjában az orosz csapatok Belarusz területéről indítottak tám területéről is indítottak támadást Kiev irányába.

[00:04:52]Akkor ez egyébként nem is sikerült.

[00:04:54]Persze elakadtak.

[00:04:54]Hát pillanatok alatt el akarták foglalni Kievet és véget vetni a háborúnak, és ez nem jött be.

[00:05:01]Így van.

[00:05:02]Ugye azóta rendszeresen felmerül annak a lehetősége, hogy Moszkva ismét felhasználhatja Belarus az Ukrajna elleni hadműveletek során.

[00:05:08]Itt összességében is felmerül a kérdés egyébként, hogy Belarusz hogy áll ehhez a kérdéshez?

[00:05:15]Az a Belarusz, ahol egyébként Lukaska bejelentette, hogy az utolsó ciklusát tölti.

[00:05:20]Igen, de az utolsó ciklus elején van egy kettő.

[00:05:22]Jelurus hosszen át rendkívül ügyesen manőverezett Nyugat-Európa és Oroszország közt oly mértékben leállt oroszok mellé, hogy a manőverező képesség elveszett.

[00:05:31]Gyakorlatilag ki van szolgáltozva Putyinnak.

[00:05:34]Az elmúlt néhány órában Bielnorusz politikai fogjukat bocsájtott szabadon amerikai kérésre.

[00:05:41]Cserébe amerikai szankciókat oldottak föl az országgal szemben.

[00:05:44]Tehát próbálja az USával ellensúlyozni azt, amit Nyugat-Európával szemben elvesztett.

[00:05:50]Meglátjuk, hogy sikerülni fog-e.

[00:05:52]Eközben az elmúlt napokban felpörgött az orosz támadások intenzitása Ukrajnában.

[00:05:59]Különböző olyan hadműveleteket látunk, amelyek akár sorsdöntőek is lehetnek.

[00:06:04]Bár ugye évek óta mondjuk, hogy sorsdöntő hadműveletek lehetnek.

[00:06:06]Például az orosz csapatok áttörtek az ukrán védelmi vonalakon az északdonyecki szektorban és benyomoltak Szofivka területére.

[00:06:15]Ezzel a támadók alig 25 km-re kerültek Ramatorstól, amely az ukrán közigazgatási és Logisztika központi básti a régióban.

[00:06:22]A védelem mélységi áttörése zajlik, és a logisztikai csomópontok közvetlen veszélybe kerültek.

[00:06:29]Mennyire ért egyet a nyugati elemzők azon állítására, hogy a Donbas sorsa akár el is dőlhet a következő hetekben?

[00:06:38]Ők feltételes módot mondtak, hogy dőlhet.

[00:06:39]Így, hogy feltételes mód egyetértek.

[00:06:42]Annyit látni kell, hogy özlik a pénz és a hadianyag Ukrajnában.

[00:06:48]Az is érdekes, oroszok fölsorolták, hogy hol gyártanak drónokat nyugaton, és bejelentették, hogyha kell ezekre a városokra, ezekre az üzemekre csapásmény.

[00:06:57]Ez egy szörnyű nehéz dolog, mert ennek beláthatatlan következménye lenne, hogy lövik a Baltikumot, lövik Csehországot, lövik Nagy-Britániát, Németországot satöbbi.

[00:07:08]Ezzel most fenyegetőznek.

[00:07:10]Lehetetlen megmondani, elkövetkezik egy olyan pont, amikor Oroszország úgy érzi, hogy elege van abból, hogy nyíltan támogatják Ukrajnát.

[00:07:16]Tehát ma ez még nem lehetőség, de holnap lehet, hogy az lesz.

[00:07:23]Ugye végetért Rasputyica az olvadásos időszak, és ilyenkor a hadseregek is átgondolják a saját stratégiájukat.

[00:07:28]Hogy látja a tanár úr ebben a pillanatban 2026.

[00:07:33]április 18-án, változott-e az orosz, illetve az ukrán stratégia?

[00:07:39]A válaszom az, hogy alapvetően nem Ukrajna abból indul ki, hogy új magyar kormány nem fogja vele szemben a vétót alkalmazni.

[00:07:46]Ezzel együtt nem fogják kő soron kívül fölvenni.

[00:07:49]A 90 milliárd eurónak az első részletét megkapja.

[00:07:54]Tehát Ukrajna úgy érzi, hogy nőtt a mozgást terere.

[00:07:55]Ez igaz, de ez alapvetően a katonai eseményeket nem tudja megfordítani.

[00:08:01]Oroszország részéről Oroszország úgy érzi, hogy Kínon továbbra is feltétel nélkül mögötte áll.

[00:08:07]Az Egyesült Államokkal folynak a titkos tárgyalások, és ezek kedvezek mind Washingtonnak, mind Moszkvának, és oroszok úgy érzik, hogy a mostani stratégiájuk, hogy lassan mennek előre, de újabb és újabb területeket foglalnak el.

[00:08:20]Ez sikeres.

[00:08:21]Ugye a héten egyébként Szerge Lavra Vorosz külügyminiszter Pekingben tartózkodott és többek között ugye arról beszélgettek, hogy tárgyalhatna Putyin és Szicipin elnök egymással.

[00:08:31]Nagyon úgy tűnt, minthogyha egy ilyen jellegű találkozót készíten elő, illetve Trump is megy a jövő hónapban Kínában.

[00:08:37]Ott egy ilyen nagyon barátságos üzenetet küldött egyébként Kínának Donald Trump.

[00:08:46]Megint kezdjük az elején.

[00:08:46]Egy Trumpnak most kellett volna elmennie Kínába.

[00:08:48]Ezt az utat lemondta, mert Kína Hormozés szorosnál nem volt hajlandó az amerikai politikát támogatni.

[00:08:55]Kettő.

[00:08:55]Májusra tervezi Pekingi útját mind az amerikai, mind az orosz elnök.

[00:09:00]A sajtóban óriási találgatás van arról, hogy egy időben lesznek-e ott.

[00:09:04]Nem tudom, nem tudom megválaszolni.

[00:09:06]És ha igen, lesz-e háromoldalú találkozó.

[00:09:09]Ha egy időben lesznek ott, akkor nyilvánvalóan lesz, de ezt ma semmi nem bizonyítja vagy támasztja alá.

[00:09:15]De tény az, hogy a világ három vezetője májusban különböző időpontokba vagy egy időpontba Pekingbe lesznek, és ez a kínai szerepet fölértékeli.

[00:09:26]Van egy érdekes hír egyébként.

[00:09:26]Vuk Ferenc osztotta meg a saját közösségi oldalán a Stranaukre hírportál beszámolóját, miszerint havonta minteegy 300 embert mozgósítanak Ukrajnában, ám közülük körülbelül csupán 8-9000 ember kerül a frontra, míg a többiek terhet jelentenek a fegyveres erők számára.

[00:09:45]A probléma egyik oka az, hogy a kikző központokba jelentős számba kerülnek olyanok is, akiket nem kellett volna behívni.

[00:09:53]Egy részük halasztásra jogosult, mások egészségügyi kezelésre szorulnak, ennek ellenére alkalmas státusszal jutnak el az egységekhez.

[00:10:02]Írja Vuk Ferenc alapján.

[00:10:05]Megint egy picit pontosítok.

[00:10:05]Mind az orosz, mind az amerikai, bocsánatot kérek, mind az ukrán hadsereg személyi problémákkal küzd.

[00:10:12]Nyugati szakértők kimutatták, hogy az oroszoknál is a halót sebesült eltűnt.

[00:10:16]Több mint amit be tudnak hívni.

[00:10:19]Nem véletlenül orszok elég sok külföldét, főleg afrikai, kubait alkalmaznak a frontokon, megfizetik őket.

[00:10:25]A másik, amit a Kicsu írt, az igaz, hogy körülbelül 30% alkalmas a harcra, de senkit nem érdekel.

[00:10:33]Ágyútölteliknek tökéletesek ezek az emberek a fronton.

[00:10:36]Rengeteg öreget, beteget visznek el beláthatatlan következményekkel.

[00:10:41]Ma már a ukrán társadalom jelentős része föllázad.

[00:10:43]A családtagok nem egyszer megverik a odaküldött sorozótiszteket.

[00:10:47]katonákat, hogy ne vigyék el a férjeiket, testvéreiket, fiaikat katonának, de új helyzetek vannak.

[00:10:54]A hadseregeknél alapvető fordulat nincs.

[00:10:57]Az oroszok nagy veszteségekkel lassan mennek előre.

[00:10:59]A tegnapi jelentés szerint Ukrajna úgy írta, hogy 1300 valahány ezer orosz halt megtűnt el, vagy sebesült meg a fronton.

[00:11:11]Szerintem ez a valós létszámnak körülbelül a háromszorosabb.

[00:11:14]Általános kérdést leszek fel, de a tanár úr, látja ennek a háborúnak a lehetséges befejezését, végét.

[00:11:19]Lassan megint nyár lesz egyébként, és ugyanott tartunk, ahol a part szakadt.

[00:11:25]A válaszom az, hogy neek igaza van.

[00:11:25]A megoldás csak egy amerikai orosz megállapodás lehet Európa feje fölött és Ukrajnát belekényszerítve.

[00:11:33]Ez egy szörnyű nehéz dolog.

[00:11:35]Ö nyilván a Zeneski úgy érzi, hogy Európa mögötte áll és ezzel nőtt a mozgástere.

[00:11:40]Ez részint igaz.

[00:11:42]Ettől még a háborút nem tudja megnyerni, csak orosz-amerikai megállapodás jöhet szóba, ahol Kína mindenben Oroszországot fogja támogatni.

[00:11:51]Viszont itt merül fel a kérdés, hogy Oroszország meg tudja-e egyébként nyerni az egész háborút gazdaságostól, területszerzésestől, mindenestől.

[00:12:00]Attól függ, hogy mit tekintek győzelemnek.

[00:12:01]szörnyű nehéz az önkérdése.

[00:12:05]Az orosz kezdeti célok azok voltak, hogy négy oblásztyót magyarul megyét, de a megye nem jó szó akarnak.

[00:12:09]Ennek döntő részét elfoglalták.

[00:12:12]A másik az volt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja.

[00:12:15]Elérték.

[00:12:15]Ukrajnának nem lehet atomfegyvere.

[00:12:17]Elérték.

[00:12:17]Ukrajna tisztítsa meg a politikai vezetését a szélsőjobbos elemektől.

[00:12:22]Ebben ne menjünk bele, hogy ki a szélső jobb.

[00:12:24]Ez megint definíció kérdése.

[00:12:26]Tehát a oroszok a céljaik döntő részét elérték.

[00:12:32]És akkor az a kérdés is felmerül, hogy megérte-e Oroszországnak ez a történet egyébként így a most már több mint öt év távlatából, nem, bocsánat, négy év távlat, ugye 2026 négy év távlatából visszanézve.

[00:12:46]Igen, egy szörnyűen nehéz.

[00:12:46]Tessék mondani, mi a megértés vagy megérés kritériuma?

[00:12:51]Elfoglaltam a területeket.

[00:12:54]Döntően igen.

[00:12:54]Elértem politikai katonai céljaimat?

[00:12:57]döntően igen.

[00:12:57]Óriási emberveszteség volt.

[00:12:59]Igen.

[00:12:59]Oroszgazdaság rendkívül nehéz helyzetbe került.

[00:13:02]Igen.

[00:13:05]Akkor tessék megmondani, ez győzelem, vereség, döntetlen.

[00:13:07]Micsoda?

[00:13:09]Egyébként rendkívül nehéz helyzetbe került az orosz gazdaság?

[00:13:13]A válaszom az, hogy igen és nem.

[00:13:13]Ha ezt öntőlem egy hónappal ezelőtt kérdezi, akkor elmondtam volna, hogy miért igen.

[00:13:19]Most, hogy az egek bement a kőolajára, amely egyébként azóta, hogy a hormózis szorost viszonylag megnyitották, erről is lehetne beszélni.

[00:13:26]Mindjárt beszélünk is.

[00:13:28]Lezuhant.

[00:13:28]Tehát ettől kezdve az oroszok egy elképesztő pluszbevételhez jutottak időlegesen.

[00:13:36]Ezek az elképesztően nagy pluszbevételek, ezek olyanok, hogy akár évekig belökhetik az orosz költségvetést, és itt pár hét alatt olyan extra profitra tesznek szert, hogy ez az egész országnak jó.

[00:13:45]Vagy amikor ilyen hordónkénti olajárat, mondjuk az Urálnak a meg a Brentnek, ugye az orosz az Urál, azok tulajdonképpen ilyen tőzsdei számok, és nem is annyira kell komolyan venni.

[00:13:56]Most a közgazdá szénnyét veszem elő.

[00:13:59]A választ az, hogy komolyan kell venni, de nem annyira.

[00:14:01]Hát ha azt nézem, hogy egy nap alatt 20 dollárokkal ment föl a olaj hordónkénti ára, majd zuhant le, akkor azt kell mondanom, hogy a tőzsdei manipulációk befolyásolnak mindent.

[00:14:10]Ha én, mint amerikai elnök bejelentem, hogy a hormózi szoros megnyírt az árak leesnek.

[00:14:17]Ha kiderül, hogy mégse ment, mégse nyitották meg csak részint, akkor részint visszamennek.

[00:14:22]Tehát a valóság és a tőzsde elképesztő módon keveredik.

[00:14:25]Én jelezni szeretném, hogy ezek ebben emberek tömege fog tönkremenni, és emberek egy szűk része fog elképesztő módon dollár 10 milliárdokban meggazdagodni.

[00:14:39]Egyébként eközben Volodimir Zeneszki ukrán elnök azt közölte, hogy Ukrajna naponta egyeztett partnereivel a légvédelmi rendszerek Kievnek történő átadásáról.

[00:14:47]Áj, ez azt jelenti, hogy neki patriot rakéták kellenek.

[00:14:52]Ez azt jelenti, hogy az USA jelenleg nem hajlandó átadni.

[00:14:54]Az USA csak a Perzsa araből arab államainak hajlandó ezt átadni.

[00:14:59]Ez azt jelenti, hogy a németvé védelmi miniszter Pistórius körbejárta Európát, és ahol lehetett ott beszerzett patriótokat, hogy ezeket átadja Ukrajnának.

[00:15:08]Igen, mehetünk tovább.

[00:15:10]azt mondja, hogy olyan feltételek felé haladunk, amikor Ukrajnában partnereinkkel együtt képesek leszünk mindenféle légvédelmi eszközöket, rendszereket, rakétákat is beleértve előállítani.

[00:15:20]Ez Ukrajna számára komoly stratégiai feladat, olyan cél, amely évtizedekre biztosítja a védelmet.

[00:15:27]felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e oldani még a háború lezárta előtt azt, hogy Ukrajinának egy olyan teljes légvédelme legyen, aminek köszönhetően a lakosság sokkal jobban biztonságba érez érzi magát, mint most.

[00:15:40]A válaszom az, hogy sokkal jobban.

[00:15:40]Igen, 100%-os védelem nincs.

[00:15:42]De nekem nem ez tűnt fel ebbe a mondatban.

[00:15:45]Nekem azt tűnt föl, hogyha most hozzák létre a hadiparnak ezeket a szegmenseit, ez azt jelenti, hogy Ukrajina hosszú időn keresztül háborúbra készül.

[00:15:54]Ez azt jelenti, hogy nem lesz béke.

[00:15:56]Nincs olyan hülye hadipar, amelyik néhány hónapra telepítene üzemeket többek közt Ukrajnába, vagy növelni a teljesítményét bárhol Nyugat-Európába.

[00:16:05]Tehát a hadíipar abból indul ki a nyugat-európai politikával együtt, hogy ez a háború évekig el fog húzódni, ahol elképesztő ukrán vestégek lesznek, ami momentán a világon, bocsánatot kérek, szinte senkit sem érdekel, de a hadigbar beruházász hosszú évekre ez nem a békét szolgálja.

[00:16:24]Itt merül fel bennem az a kérdés, hogy miközben ilyen hadiipari beruházások vannak Ukrajnában, részben Európával közösen, de hát az Egyesült Államok is profitál ezen, hiszen tőle vesznek meg egy csomó eszköztfegyvert satöbbi.

[00:16:37]biztos, hogy érdek egyébként ebben a pillanatban a háború lezárása, vagy az van, hogy ezen háború mentén akkor már megcsinálják ezeket a nagy hadiipari beruházásokat, sőt európai orosz veszély miatt elkezdődik ott is a fegyverkezés, és akkor ezt lebonyolítják, és csak utána gondolkodnának a háború végén.

[00:16:57]Igen, csak van egy probléma.

[00:16:57]Ha a háború végén gondolkodnak, mi lesz ezzel a hadiparral, mi lesz a sok szá milliárd eurós dolláros befektetésekkel a hadipar eladni akar, kinek ad el?

[00:17:07]Tehát ami most beruházás van, az azt jelenti, hogy legalább 5 8 10-12 évig ők piacot keresnek.

[00:17:15]Ez a piac ma Ukrajna.

[00:17:15]És utána mi lesz?

[00:17:19]Mi lesz, ha béke lesz, és kiderül, hogy Ukrajna teljes mértékbefizetésképtelen?

[00:17:24]Ahogy ma is látjuk.

[00:17:26]A következő hír egyébként egy gazdasági jellegű hír a portfólión van.

[00:17:29]Egy ilyen szám, hogy Ukrajna költségvetésének 40-45%-a az Oroszország elleni háborúra megy, és csak idén 52 milliárd dollár külső finanszírozásra van szüksége az országnak.

[00:17:43]Volt Budapesten egy konferencia, ott beszéltek arról hazai biztonságpolitikai szakértők, hogyha meg is kapja az ország a 90 milliárd eurós hitelt, 2027 végére már kértséges, hogy miből finanszírozzák tovább a háborút?

[00:17:58]Hát csak egyből tudják, hogy Nyugat-Európa újabb kölcsönát vesz föl, másból nem.

[00:18:03]És mi a nyugat-európai elv?

[00:18:05]Hogy nem lehet abbahagyni Ukrajna támogatását, mert akkor kiderül, hogy zsákutca.

[00:18:09]És ha tovább támogatom, Ukrajinának nyerni kell, amit nem tud megtenni.

[00:18:13]És orosz jóváételből fizet vissza.

[00:18:15]Orosz jóváétel az életben nem lesz.

[00:18:19]Szlovák vétó Ukrajna kapcsán, ami ugye nem a 90 milliárd eurós hitelre vonatkozik, hanem Ukrajna Európai Uniós tagságára.

[00:18:27]És azért azt hangsúlyozom, hogy Radoszlav Sikorszki, lengyel külügyminiszter is azt mondta, hogy nem lehet Ukrajna az EU-nak gyorsított csatlakozással a tagja.

[00:18:36]Pedig ha valaki az ukránok mellett tárt, az pont Sikorszki lengyel külügyminiszter volt.

[00:18:43]Ön több dolgot mondott.

[00:18:43]Válaszolok.

[00:18:43]Egy szlovákia.

[00:18:45]Mi a szlovák politika alapja?

[00:18:47]A 20 Oroszországgal szembené szankciós csomagot nem támogatjuk, mert az első 19-en mozott eredményt Lengyelország.

[00:18:55]Hát idézőjel be a fű alatt.

[00:18:55]olyan lengyel ukrán ellentétek vannak, második világháború megítélése, lengyelek tömeges legyilkolása, határok kérdése, amelyeket egy perc alatt nem lehet megoldani.

[00:19:07]Ezeket a kérdéseket ma mindkét fél rendkívül ügyesen kerüli, de nem tudta megoldani.

[00:19:15]Tehát máshogy fogalmazva a lengyelek nem érdekeltek abban, hogy Ukrajna soron kívült bekerüljön az Európai Unióba.

[00:19:21]zárójá.

[00:19:21]Nagyon sok nyugat-európai ország se érdekelt, de ha egy megvétózza, akkor már nem kell a többinek színre lépni.

[00:19:25]Ö, na most itt merül fel az a kérdés, hogy így, hogy ugye ismerjük a magyar választási eredményeket, mennyire változhat Szlovákia álláspontja, vagy mennyire zárkózhat fel mondjuk Szlovákia mellé Csáország, akinek azért valahogy mégis csak más a kiinduló pontja?

[00:19:41]Babis máshogy kezelte ezeket a kérdéseket.

[00:19:49]Nagyon érdekes lesz látni, hogy itt hogyan és mint változnak a dolgok.

[00:19:53]Én egy picit máshogy látom.

[00:19:53]Én úgy látom, hogy alapvető francia érdek az, hogy Szlovákia nem, bocsánat, hogy Ukrajna nem kerülhet be soron kívül az EU-ba.

[00:20:01]Tehát abban a percben, a Szlovákia kiállna a sorból, még nem áll ki, abban a percben belépnének a franciák, vagy valaki más.

[00:20:08]Tehát látszik az, hogy Nyugat-Európa nem akarja soron kívül fölvenni Ukrajnát, de mindaddig, amíg van egy közép-európai ország, amelyik idézőjelben ezt megtestesíti, hogy nem engedjük, addig nekik nem kell szírel lépni.

[00:20:21]De ha ez a közép-európai ország, most Szlovákia visszakozna, én nem látom még a visszakozást, abban a pillanatban valaki színre lépez, lehet Szikorszki, tehát Lengyelország, de lehet bármely más állam, amelyik valóban nem érdekelt abba, hogy soronkívül belépjen Ukrajna és a pénzeket lefölözze.

[00:20:39]Van egy komoly összeesküvés elméletem egyébként, miszerint valójában a németeknek, franciáknak, nagyoknak jól is jött Magyarország, vagy éppen Szlovákia azért, mert nem nekik kellett kimondani a kényelmetlen dolgokat.

[00:20:50]Rájuk is lehetett fogni, hogy ők véltóznak, de valójában az érdekeiket tekintve nekik is jól jött, hogy például Ukrajna gyorsította-e utakságát, vagy a korlátlan erőforrásokkal történő ellátását megvétózták.

[00:21:04]A válaszom az, hogy tökéletesen igaza van.

[00:21:06]Én ebben semmilyen összeesküvés elméletet nem látok.

[00:21:09]Én ebben a nemzeti célok képviseletét látom.

[00:21:13]Közelkelet öbölországok.

[00:21:13]Kezdjük azzal, hogy Abasaragi iráni külügyminiszter a libanoni fegyverszünettel kapcsolatban kijelentette, hogy a tűzszünet ideje alatt a hormózis szoros teljes mértékben nyitva áll minden kereskedelmi hajó számára.

[00:21:27]Ugye tudjuk, hogy Izrael és Libanon is fegyverszünetet kötöttek egymással.

[00:21:31]Ezért állj állj állj.

[00:21:32]Amit ön mond, az igaz.

[00:21:35]Ezt a mondatot a világ vitatja.

[00:21:35]A fegyverszünet idejére, de az amerikai iráni fegyverszünet 14 nap, a libanoni izraeli fegyverszünet 10 nap.

[00:21:43]Tehát nem lehet tudni melyik fegyverszünetre és meghosszabbítják-e.

[00:21:48]Tény az, hogy szeretnék meghosszabbítani.

[00:21:50]A Trump kőkemény nyomást gyakorol Libanonra és Izraelre, hogy álljanak le.

[00:21:55]De hát szörnyű nehéz, mert nem Libanon víve a háborút, hanem a Hezbollak, és Izrael pedig folyamatosan megy előre, bombázza a litáni folyó hídjait és a többi.

[00:22:05]Tehát nagyon-nagyon nehéz a kérdés, de amit önm igaz, tényleg a fegyverszünet idejik 10, a másik 14 nap.

[00:22:13]Igen.

[00:22:16]A tanár úr elemzési megérzéseit tekintve egyébként meg fogják hosszabbítani ezeket a tűzszüneteket, és tovább folytatódnak a tárgyolások, vagy kiújulnak arcok.

[00:22:24]Most a világ fellélegzik, gondolom amiatt, hogy irán megnyitotta a hormoziszoros.

[00:22:29]Válaszom azt, hogy a Közelkeleten bármikor kiújulhatnak a harcok.

[00:22:30]Nem kell más, mint hogy Irán támogassa a Hezból lakot, hogy nyissa meg a harcot.

[00:22:35]Irán támogassa a huszi mozgalmat, hogy lőjenek Jemenből.

[00:22:41]Izraelben elég keményen szélsőséges kormány van ahhoz, hogy bármikor folytassa a harcot.

[00:22:45]Az amerikai irányi front más.

[00:22:48]A háborúba kiderült, hogy az Egyesült Államok, ami létezik, az szétbombázta Iránba.

[00:22:53]Elképesztő károkat okozott, de ezzel a békét nem ért el, és Irán nem volt hajlandó kapitulálni.

[00:23:00]A felsővezetés jelentős részét államfő tábornoki karnai része likvidálták, de a színe lépett második vonal ugyanúgy folytatja a harcot.

[00:23:07]Azt írta egyébként közösségi oldalán, hogy a Libanonban elértő szünetnek megfelelően az összes kereskedelmi hajó számára teljes mértékben megnyitják a hormozisz szoros átkelését a fegyverszünet hátralevő idejére a megállapodás szerinti útvonalon, amint azt az irán kikötői és tengeri hajózási szervezet már bejelentette.

[00:23:28]Itt merül fel egyébként az a kérdés, hogy így most már ugye a hord, tehát az olajnak az ára az mérséklődött is, viszont, hogy hosszú távon tartható-e, hiszen tudjuk, hogy közben a feldolgozó üzemeket, az öböl országok feldolgozó üzemeit olyan támadások érték, amelynek helyreállítása nem holnap fog megtörténni.

[00:23:48]Hát volt olyan támadás, ahol azt mondják, hogy négy és fél év kell a helyreállításhoz, de a nagy kérdés az, hogy a kijön-e ara perzbölből a kőolaj és egyéb nyersanyagok.

[00:24:00]Ugye itt megint az van, hogy Irán azt mondta, hogy kijöhed minden hajó, amelyik nem ellenséges területnek visz.

[00:24:06]Oké, tessék mondani, ki az ellenséges csak Izrael, vagy az őket hallgatólagosan támogatón, nem támogatón Nyugat-Európa.

[00:24:14]Ellenséges-e az a Spanyolország, amelyik kiállt Irán mellett?

[00:24:19]Franciaország, amelyik nem engedi át területén légterébe az amerikai gépeket?

[00:24:23]Olaszország, ahol ugyanez van, Ausztriahol ugyanez van.

[00:24:27]Tehát mi az ellenség kategóriája ebben a helyzetben?

[00:24:29]Tehát nagyon érdekes.

[00:24:29]Tehát én azt mondanám, hogy végre van egy tűzszünet, de ez rendkívül csepfolyós, és bármelyik pillanatban törékenyként bármi megtörténhet, de jelenleg tűzszünet van, a világ fölélegzet, az európai repülőjáratok jelentős részét törik.

[00:24:45]és a jövő beláthatatlan.

[00:24:48]Eközben Donald Trump amerikai elnök is nyilatkozott.

[00:24:50]Ő egyébként nem zárta ki, hogy Washington újraindíthatja az Irán elleni katonai műveleteket, ha nem jön létre megállapodás.

[00:24:56]Azt mondta, hogy lehet, hogy nem hosszabbítom meg a fegyverszünetet, de a blokád maradni fog.

[00:25:02]Tehát lesz Áj, állj, állj, önnek megint igaza van, de egyet tisztázunk.

[00:25:05]Az amerikai elnök az amerikai hadsereget az amerikai törvények szerint 60 napig használhatja föl külföldön katonai célokra.

[00:25:12]Tehát, hogy így beveti, ez a 60 napp a vége felé van.

[00:25:17]Kettő.

[00:25:17]A Trumpnak tökéletesen tudnia kell, ha most nem tud legalább papíron sikert fölmutatni, ez a évvégi félidős választásokra elkép elképesztő hatással lesz.

[00:25:27]Igen.

[00:25:28]És egyrészt mindjárt itt van egyébként a félidős választások, sőt hát a kampány az meg nem is tudom, már elindul gyakorlatilag július körül, nem?

[00:25:36]Novemberben lesznek a félidős választások, tehát nincs olyan sok idejük.

[00:25:40]Beszéljünk erő 60 napról, hogy az meghosszabbítható egyébként, vagy mindenképp haza kell utána vinni a katonákat?

[00:25:45]Ö én úgy tudom, hogy nem meghosszabbít adó.

[00:25:49]A katonákat nem kell hazavinni, csak nem lehet háborús célokba fölhasználni.

[00:25:53]Tehát ott maradhatnak az amerikai haj hadihajókon a amerikai bázisokon az a rab Perzsőbölbe, de ez megint egy új helyzet, és erre föl kell készülni.

[00:26:03]azt mondja, hogy lehet, hogy nem hosszabbítom meg a fegyverszünetet, de a blokád maradni fog, tehát lesz blokád, és sajnos újra bombákat kell ledobnunk.

[00:26:11]Aztán persze az is lehet, hogy ez Trump üzletemberi énje és ezzel üzen az irániaknak, hogy normálisan tárgyaljanak, nem?

[00:26:18]Igen, csak Iránnak pedig a 2500 éves történelmi múltján, és az ebből következő énye azt mutatta, hogy őket nem lehetett szétverni.

[00:26:25]Az amerikai izraeli bombázás meggyengítette őket, de nem verte szét, és készen állnak a tárgyalásokra.

[00:26:32]Tehát nem az amerikai minta szerint.

[00:26:35]Itt kérdezném, hogy a tanár úr a bevezetőben beszélt a pápáról, és hogy van az amerikai pápa, illetve Donald Trump között egyfajta ellentét.

[00:26:45]Trump már magát ábrázolja Jézusként meg pápaként, meg ilyenek, illetve kritizálja a pápát, amiért a pápa kritizálja az iráni művelet miatt?

[00:26:55]Mit látunk a háttérben?

[00:26:57]Azt imások az érdekek.

[00:26:57]A vatikánok történelmet évszázadokban méri.

[00:26:59]egy amerikai elnök maximum négy évben.

[00:27:02]A Vatikán történelme, elnézést kérek 2000 éves.

[00:27:07]Tehát teljesen más a két fél hozzáállása.

[00:27:09]A Vatikán abból indul ki, hogy ő hisz abban, hogy létezik emberigazság, hisz abba, hogy létezik Isten, létezik abban, hogy az Isten a dolgokat meg tudja oldani.

[00:27:18]Az amerikai elnök pedig hisz az amerikai erőbe.

[00:27:20]A kettő között nagyon nehéz párhuzamot találni.

[00:27:25]A pápa, aki beül a pápai székbe, annak a világképe teljesen más, mint egy bármilyen elnöknek a világon.

[00:27:33]Az Egyesült Államok közben engedélyezte, hogy az április 17-e az péntek előtt tartályharókra rakodott orosz származású nyersolaj és kőolajtermelések értékesítésével, szállításával vagy kirakodásával kapcsolatos tevékenységek május 16-ig folytatódjanak.

[00:27:48]Z derült ki a pénzügyminisztérium külföldi vagyonkezelő hivatala honlapján közzétett általános engedélyből.

[00:27:55]Ugye itt felmerül a kérdés, hogy akkor azt ki lehet-e jelenteni, hogy a kőolaj ellátása az viszont zavartalan, és hogy Európa irányába zavartalan-e.

[00:28:08]Nem azt lehet kijelenteni, oroszok kaptak egy újabb 30 napos haladékot az USA-tól.

[00:28:12]Ez a 30 nap elképesztő befolyást és bevételt jelent az oroszok számára.

[00:28:17]Ettől a válság nem oldódott meg, csak megint jószokás szerint kitolódott.

[00:28:23]Egy újabb hírrel folytatnám.

[00:28:23]Karol Navrcki, lengyel elnök, nem zárta ki a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállításában visszaállítását Lengyelországban.

[00:28:32]Azt mondta, hogy nem zárható ki, hogy eljön az a pillanat, amikor egy ilyen döntés szükségessé válik.

[00:28:38]A biztonsági helyzet szinte hetente, ha nem naponta változik.

[00:28:40]Ezt nyilatkozta a Zero nevű YouTube csatornán.

[00:28:46]Választam most egy teljesen igaza van.

[00:28:48]Ma a biztonság jeg helyzet hetente naponta inzámi óránként és percenként változik.

[00:28:53]Szörnyű nehéz a mai biztonsági helyzet.

[00:28:56]Én most beszélgetek önnel előtte legalább egy órát kellett átnéznem, hogy amíg én aludtam éljel a világ 24 időzónájában mi történt.

[00:29:05]Rendkívül nehéz.

[00:29:05]Nem úgy élek, mint 20-30 évvel ezelőtt, hogy mi történhet.

[00:29:11]Millió helyen millió dolog történik.

[00:29:13]Annyira gyorsan változnak egyébként az események, hogy nekem minden nap ilyen kihívást jelent az, hogy mi kerüljön bele az adásba, hogy mire felvesszük az adást.

[00:29:21]Meg a következő mondjuk 24 órában, nagyjából 24 órán keresztül nézik ezeket az adásainkat, még egyáltalán aktuális legyen.

[00:29:27]Azt mondta Navrcki elnök, hogy ha a Sime ugye ez a Leny parlament alsóháza elfogadna egy ilyen törvényt a soratonaszágról, én biztosan nem ellenkeznék.

[00:29:37]És egyre több helyütt látjuk ezt.

[00:29:39]Át lehet ezt írni, mert közben meg nyilván az emberek nem akarnak katonának menni.

[00:29:46]Igen, csak más fölülről nézni a történelmet és más alulról.

[00:29:48]Aki alulról nézi a néptömegő, azt mondja, hogy nem akarok megdöglenni, nem akarok katonának menni, nem akarok kiesni az életből.

[00:29:57]Fölülről nézve pedig azt mondja, hogy ma Európában háborús helyzet van.

[00:29:59]Oroszokrá háborút négy év után nem sikerült lokalizálni, tehát szükség van a sorgkatonai szolgálatra.

[00:30:05]Ezzel nem akarok kiesni az életből.

[00:30:07]Ugye a tanár úr is volt katona, bár tudom, hogy közben vetélkedőket járt a magyar honvédség színeiben megnyerni meg ilyenek, de hogy azért nem tudom, amikor három éves katonai szolgálat volt meg kilenc hónap, hogy mi fiatalok, már én se vagyok annyira fiatal, de hogy nehezen tudja az ember elképzelni, hogy így be kell vonulnia mondjuk egy laktanába akár csak fél évre, kilenc hónapra, biztos gyorsan eltelik ez az idő.

[00:30:32]meg, hogy az milyen lenne olyan, ami a szüleink mesélnek, katonasztorikat, vagy valójában ma már teljesen más egy, mondjuk ahol kötelező sorkatonaság van, teljesen ma más ilyen hangulatot.

[00:30:44]Sok a közös és sok az új.

[00:30:44]Az új az, hogy a világ megváltozott.

[00:30:46]A közös az, hogy rendfegyelem, parancs van.

[00:30:49]Tehát a parancsnak ellenszekülni nem lehet.

[00:30:51]Én, mint minden egyetemista 67 beérettségiztem.

[00:30:56]Egy évre vitek el, 11 hónap plusz egy napra, így 12 hónapra katonának és egyetem után három hónapra.

[00:31:05]De egy más világ volt.

[00:31:05]A hideg háború korát éltük.

[00:31:07]A mai helyzetben egy teljesen más jellegű hadsereg van, de a parancs végrehare ugyanúgy kötelező volt.

[00:31:14]Ez 40 50 évvel ezelőtt.

[00:31:17]Hallgatói kérdésekkel folytatjuk.

[00:31:17]Így szól az első kérdés.

[00:31:21]Tiszteltár úr, két kérdésem lenne.

[00:31:24]A közösségi médiában egyre több kritikus hang jelenik meg Oroszországgal kapcsolatban, és sok orosz ember beszél arról is, hogy üzletek zárnak be, és az emberek elhagyják az országot.

[00:31:34]Ön szerint Vladyimir Putyin ezeknek a folyamatoknak a hatására változtatni fog a politikáján, vagy inkább a jelenlegi irány marad?

[00:31:42]A válaszom az, hogy Putyin annak megfelen vált, hogy kell-e váltania, mi az orosz érdek, legalábbis mi az, amit Putyin orosz érdekként kezel.

[00:31:51]Nem hagyják el sokan Oroszországot, mert elhagyni szörnyű nehéz.

[00:31:56]Aki akarta, azok döntőrésze már elhagyta.

[00:31:58]Tehát túl sok mostani elhagyás nincs.

[00:32:01]Második második kérdésem, hogy ön szerint az valószínűbb, hogy 2036-ig maradt Putyin, vagy kevésbé valószínű?

[00:32:08]A választom az, hogy Putyin a jelenlegi orosz rendszerben azt csinál, amit akar.

[00:32:13]addig marad, ameddig akar.

[00:32:13]Az egy más kérdés, hogy célszerűen 80 valahány évesen vezetni Oroszországot, azért ő 2000-től áll az ország élén.

[00:32:20]Ez egy rendkívül hosszú időszak, és a világidőközben azért megváltozott.

[00:32:27]A következő kérdés pedig így szól: "Tisztelt Tamás és tanár úr!

[00:32:29]Azt szeretném felvetni, hogy a brüsszeli politika mögött húzódhat-e olyan szándék, mint az emberi testnél, ha megbetegedett, megemeli a hőmérsékletét, lázas lesz, hogy az élettét körülményét nehezítse a vírusnak.

[00:32:42]A háborús politika háború rontja Európa életteri helyzetét.

[00:32:48]Az elhibázott bevándorlópitikájukat korrigálni lehet a háborúval, a sorkatonai szolgálata, ami elvándorlásra ösztönzi a migránsokat, és el is lehet őket küldeni a frontra, és az újabb menekült hullámot is ki lehet védeni.

[00:33:01]Továbbá a migránsok okozta várható belpolitikai polgárháború helyszínét, ki lehetne szervezni Ukrajna területére.

[00:33:07]Köszönettel István Budapestről.

[00:33:10]Nem értek vele egyet.

[00:33:10]Migránst akkor küldhetek a frontra, ha a saját állampolgárom, idegen állampolgárt nem küldhetek a frontra.

[00:33:16]És ha én, mint X állam, kiképzem a migránst, fegyvert adok a kezébe, ennek szörnyű belpolitikai következményei lehetnek a háború folyamán vagy a háború után.

[00:33:28]Tehát ezt Nyugat-Európának nagyon át kell gondolnia, hogy engedi a migránsokat hadcseregbe, ad-e nekik valós komoly kiképzést és fegyvert mere adni a kezükbe.

[00:33:37]Ennek belánthatatlan következményei lennének.

[00:33:41]Következő.

[00:33:41]Jó napot kívánok.

[00:33:41]Az lenne a kérdésem, hogy nem lehet-e az, hogy az Európai Parlament azért akar háborúzni az oroszokkal, mert nekik nincs energiájuk, és az oroszokat legyőzve elveszik tőlük?

[00:33:51]Mi a véleménye a tanár úrnak?

[00:33:53]Válaszát köszönöm, Katalin.

[00:33:57]A válaszom azt jel, hogy atomhatalmat legyőzni és ráadásul a két vezető atomhatalom egyikét gyakorlatilag lehetetlen, mert abban a percben, ha vesztésre rána, bevetni az atomfegyvert és egy teljesen új szintre emelkedni a háború.

[00:34:12]A szerintem akkor nagyjából végigértünk most azokkal a kérdésekkel, amik nem belpolitikai kérdések, mert nagyon sok olyan jött, de a tanár úr jelezte az előző adásban, hogy nyugodt, békés, idős kort szeretne.

[00:34:22]Ezért a belpolitikai jellegű kérdésekre az Ultrahang Plusz csatornáján belpolitikai jellemzőkkel válaszolunk.

[00:34:30]Megkérem a tanár urat, hogy ismertesse a játékkérdésünk megfejtését.

[00:34:34]A játékkérdés az volt, hogy hány atomhatalom van ma?

[00:34:36]Kilenc.

[00:34:36]Ezek döntő része ázsiai.

[00:34:39]Erre nem figyelünk oda.

[00:34:41]Kína, India, Észak-karia, Pakisztán.

[00:34:41]Ez négy, Izrael öt.

[00:34:45]Most ne menjünk bele, hogy Izraelnek van-e atomfegyvere, mert ez egy önálló beszélgetés lenne.

[00:34:50]És Oroszország részint, európai, részint ázsiai.

[00:34:54]Tehát hat ázsiai ország van.

[00:34:57]Európából kettő, Nagy-Britannia, Franciaország nyolc.

[00:34:59]És az Egyesült Államok így jön ki a kilenc.

[00:35:01]Hány jó válasz jött?

[00:35:04]Nagyon-nagyon sok válasz érkezett.

[00:35:04]Igen.

[00:35:06]Több mint 4000 választ küldtek be, és 3763 jó válasz érkezett.

[00:35:12]Érem öntől, hogy négy könyvet sorsoljun?

[00:35:16]Igen, igen, igen, igen.

[00:35:16]3763 és egy között kérnék akkor.

[00:35:19]Négyz rende.

[00:35:22]868.

[00:35:24]868.

[00:35:27]Hát ez nagyon jó.

[00:35:27]Bakondi Gábor, gratulálok.

[00:35:31]A tanár urat szokták Bakondi Györgyözni.

[00:35:34]Igen.

[00:35:34]A második legyen 1456.

[00:35:39]1456.

[00:35:42]Alma Csongor.

[00:35:44]Gratulálok neki is.

[00:35:45]A harmadik legyen 2641.

[00:35:50]2641.

[00:35:53]Gárdosi Edgar.

[00:35:56]Eddig három fiú.

[00:35:56]Gratulálok.

[00:35:56]A utolsó negyedik legyen 3199.

[00:36:02]3199 és ő is férfi Gede Ádám.

[00:36:09]Mind a négynek gratul szerintem rekordmennyiségű jó válasz érkez hálisten.

[00:36:13]És mondanám a következő kérdést szerintem nem annyira nehéz.

[00:36:18]Majd utána szeretnék nehéz kérdést föltenni.

[00:36:22]A történelem egyik legnagyobb csatája volt.

[00:36:25]Négy napig tartott, de annyi halott volt, hogy a csata második napján mindkétféle halottakat és sebesülteket szedte össze.

[00:36:33]Melyik volt ez a csata?

[00:36:35]Csak egy városnevet kérek.

[00:36:35]Tehát Washington, London, Moszkva, nem tudom.

[00:36:39]Ennyi.

[00:36:40]Ezek közül gondolom egyik sem helyes.

[00:36:42]www.ultrang.tv/játék.

[00:36:45]Ide várjuk a helyes megfejtéseket.

[00:36:45]Két hétig lehet játszani, két hétig, péntek évfélig, és akkor utána majd ismételten sorsolunk.

[00:36:52]Egyre többen játszanak velünk, ami nagyon öm, mert ezek szerint nagyon sokan végignézik az adásunkat, hiszen ezek a kérdések a műsor végén találhatók.

[00:36:59]Tanár úr, nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.

[00:37:02]Én nagyon szépen köszönöm és kellemesvégéget kívánok.

[00:37:05]Szerel folytatjuk és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:37:09]Nagyon szép napot kívánok mindenkinek.

[00:37:11]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:37:11]M.