Rendkívüli támadás érte a Krímet: elszabadult a pokol, Oroszország válaszolt - Krausz Tamás
Király Tamás műsorvezetővel beszélget Krausz Tamás történész az Ultrahang csatornán a Krím elleni ukrán dróntámadásról és annak globális következményeiről. Az ukrán biztonsági szolgálat nagyszabású drónműveletet hajtott végre a Krímfélszigeten, orosz hadihajókat és katonai infrastruktúrát érve el; az oroszok válaszul szintén dróntámadásokat indítottak Ukrajna ellen.
Krausz szerint a drónháború egy új, globális fegyverré alakult, amely kiterjed az egész világra és alapvetően megváltoztathatja a hadielyzetet. Az oroszok a dróngyárak koordinátáinak nyilvánosságra hozatalával figyelmeztetést adtak: eddig és nem tovább. A konfliktus azonban nem csupán katonai, hanem vallási, etnikai és gazdasági érdekek összetett hálózata, amely évtizedekig tarthat.
A beszélgetés kitér az iráni atomkapacitásra, az izraeli–iráni háborúra és a Hormúz-szoros lezárására. Krausz hangsúlyozza, hogy a nyugati elit szupremáciát feltételez az oroszokkal szemben, miközben az oroszok között mély gyűlölet él az európai civilizáció iránt. Az Európai Unió nem kíván valódi békemegoldást, mivel azt vesztésnek tekintené.
A beszélgetés során Krausz kritikát fogalmaz meg az európai politikai és szellemi színvonal lezüllésével kapcsolatban, valamint rámutat, hogy az emberek tanácstalanok, és nem értik, mit választottak. Az ukránok számára az EU csupán katonai hierarchiában lehetnek érdekesek, nem pedig valódi felemelkedésben.
A Krím elleni dróntámadás és az orosz válasz
Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) bejelentette, hogy nagyszabású, több lépcsős drónműveletet hajtott végre a Krímfélszigeten. Az SBO elit egysége, az Alfa különleges műveleti központ irányította az akciót. A támadás során több orosz hadihajó és katonai infrastruktúra sérült meg, köztük a Jamal és az Azov nevű Ropucsa-osztályú partra szálló hajó, valamint további azonosíthatatlan orosz hadihajók. Az SBU hangsúlyozta, hogy ez a művelet egy szélesebb hadműveleti stratégia része, amelynek célja az orosz katonai jelenlét fokozatos felszámolása az ukrán területeken, különösen a Krímben.
„A műveletek intenzitása tovább növekedhet, amíg az orosz erők elveszítik hadműveleti képességeiket a térségben" *
Az oroszok párhuzamosan saját dróntámadásokat indítottak Ukrajna ellen. Krausz azonban óvatosságra int: az SBU közleménye propaganda dokumentumnak is tekinthető, amely az Európai Uniót szeretné felvillanyozni a további támogatásra. Szükséges az orosz sajtóban is megjelenő információkat figyelembe venni az objektív kép érdekében.
A drónháború mint új globális fegyver
Krausz szerint a drónháború egy egész ipará alakult ki, amely a jövendő háborúkra való felkészülésre irányul. Az Európai Unióban dróngyárakat hoznak létre, amelyek kifejezetten Oroszország elleni bevetésekre készülnek. Az oroszok nem tiltakoztak különösebben, hanem egyszerűen felsorolták ezeket az új dróngyárakat, gyakorlatilag megadva a koordinátáikat.
„Majdnem azt mondom, hogy megadta a koordinátáikat arra, hogy hol kell megsemmisíteni ezeket az üzemeket" *
A csehek például már behívták az orosz nagykövetet, mert nem értették, miért hozza nyilvánosságra Oroszország ezeknek az üzemeknek a létezését. Krausz szerint az oroszok jelezték: eddig és nem tovább, és ebben a drónháborúban is korlátokat kell szabni.
A drónok rendkívüli előnyöket biztosítanak: 2–3000 km-es hatótávolság, nehéz felfedezni őket, és csupán 5 kg robbanóanyag szükséges a bevetéshez. Bárhonnan indíthatók, rendkívül kis befektetéssel működnek, és bárhol, bármely országban, bárki használhatja őket. Ez egy új veszély, amely a háború kiterjesztésének és fokozatos eszkalálásának része.
„Bármikor, bárhol, bármely országban, bárki egy kis drónt, és elég egy 5 kg-s robbanóanyag" *
Finnország és a balti államok felől is jönnek ukrán drónok Pétervár ellen, amit a finnek ugyan tagadnak, de Krausz szerint ez „szokásos hazudozás". A drónokat máshonnan nem is lehet orosz területre szállítani. Ez azt jelenti, hogy vagy a finnek és a baltiak akarnak Oroszországgal háborúzni, vagy az Európai Unió közvetlenül részt vesz az eszkalálódásban.
Az eszkalálódás hierarchiája és a háború befejezésének lehetősége
Krausz hangsúlyozza, hogy a háború első napjától beszélnek az eszkalálódás hierarchiájáról – arról, hogyan lehet fenntartani a háborús pszichózist és a konkrét háborús lehetőségeket, valamint hogyan lehet lépésről lépésre országokat bevonni. Magyarország eddig ellenállt ennek a kísértésnek, de Krausz szerint ez csak egy elem a nagyobb képben.
Korábbi optimista megjegyzésétől eltérően, amely az év végéig tartó háborúra utalt, most azt mondja, hogy ez egy nagyon optimista megjegyzés volt. A perspektívákról már több sajtó dolog jelenik meg az ukrán és orosz sajtóban, amely azt mutatja, hogy még nagyon távol van a háború vége.
„Én itten valamilyen étben önkritikát kéne gyakoroljak, mert azt mondtam, hogy az év végéig talán végetér. Nem szoktam jósolni, csak úgy a dolgokban mintha ez benne lett volna. Ma azt mondom, hogy ez egy nagyon optimista megjegyzés volt" *
A háború nem egyszerűen békekötéssel ér véget, mert összeérnek a dolgok. Oroszország környezetében 25 millió orosz él a határain kívül, és ez a nemzetiségi önrendelkezés kérdésének felvetésére vezet. Az ENS határozatai értelmében az oroszok szabadsági jogait, nyelvi és kulturális jogait követelni fogják. Ez azt jelenti, hogy könnyen elképzelhető egy kulturális, gazdasági és befolyási övezet kialakulása az új Oroszország területei felé, például Nikoláev irányába.
A nemzetiségi önrendelkezés kérdése és a katalán analógia
Krausz a Katalónia–Spanyolország konfliktussal hasonlítja össze az orosz–ukrán helyzetet. A katalán nagybzsoázia egyik része, amely összefüggésben van a spanyol nagybzsoáziával, ellenzik Katalónia kiszakadását, míg a kisvállalkozók és egyszerű emberek azt gondolják, hogy a katalán turizmusból a központba befizetett pénzeket saját lakosságuk ellátására fordíthatnák.
„Tehát most nagyon különböző gazdasági érdeket mond. Ez mind működteti ezt a dolgot" *
Ez a konfliktus azonban világméretű probléma. Az Oroszország–Ukrajna viszonylatban el sem lehet különíteni a lakosságban az orosz és ukrán elemet – mindenki orosz is és ukrán is. Az orosz nyelvnek több évszázados hagyománya van ebben a történelmi régióban, amit figyelembe kell venni. Az Európai Unió azonban nem ebbe az irányba megy a kapcsolatok rendezésében.
Az Európai Unió szupremáciája és az orosz gyűlölet
Krausz szerint az Európai Unió nem akarja, hogy a dolgok más mederbe kerüljenek. Az EU vezetése nem akar „losernek" látszani, és ezért győztesnek kell maradnia. Ez egy szupremácia az európaiak fejében, amely még a kelet-európaiakkal szemben is megnyilvánul.
Az orosz közegben az európaiak és az európai kultúra iránti gyűlölet olyan fokú, amely az EU elitjei között szinte ismeretlen. Az oroszok maguk is ennek a civilizációnak a részei, de nem értik a russzofób hullámot. Mindig a Hitler jut eszükbe erről, de Krausz szerint nem lehet ebbe a kategóriába sorolni az oroszokat.
„Tehát továbbra is majdnem azt mondom, hogy naivan űzik azt az illúziót, hogy őket előbb-utóbb a nyugat valamely megvilágosodás folytán befogadja. Nem fogadja be" *
Az utolsó 20–25 évben csak negatívum érkezett a nyugat részéről: a NATO drasztikus kiterjesztése Ukrajnai irányába. Brezsnyev, Gorbacsov, Jelcin és Putyin is mindent megtett, amit a nyugat elvárt tőlük, de nem fogadták be őket.
Az iráni helyzet és a Hormúz-szoros
Pénteken rövid időre megnyílt a Hormúz-szoros a hajóforgalom előtt, majd Irán ismét lezárta. Több hajót is támadás ért Omán partjainál. Irán azzal indokolta a lépést, hogy a szoros addig marad zárva, amíg az Egyesült Államok feloldja az iráni kikötőkre kivetett blokádot. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadittengerészete szerint ez kulcsfontosságú a további lépésekhez.
Trump azt mondta, hogy bár nagyon jó beszélgetések zajlanak Iránnal, az Egyesült Államok nem fog engedni a nyomásgyakorlásnak. Korábban azt is kijelentette, hogy a blokád addig marad érvényben, amíg egy átfogó megoldás meg nem születik.
Krausz szerint Trump nem mindig van tisztában vele, hogy kivel tárgyal, ugyanis több rétű a vallási diktatúra és vallási hatalom, amely súlyos veszteségeket szenvedett a háború jelenlegi szakaszában. A különböző hatalmi csoportosulások szembefordultak egymással. A reformer elnök és az iráni Forradalmi Gárda nem azonos premisszákból indul az amerikaiakkal való tárgyalásokon.
„Sokkal inkább a hagyományos vallási pozíciót őrzi a forradalmi gárda, hogy az utolsó cseb vérünkig satöbbi harcolunk, hogy Irán érdekeit megvédjük" *
Az amerikaiak nem tudnak kihátrálni abból, hogy az iráni atomkapacitást felőröljék. Izrael szintén ebben érdekelt. Az iráni atomkapacitást a vallási diktatúra kezében a globális méretű pusztítás lehetőségeként ítélik meg, és nincs olyan vallási megfontolás, amely ezt az amerikaiak számára igazolhatná.
Az izraeli–iráni háború és az önmegsemmisítés logikája
Izrael azt a háborút folytatja Iránnal, amely 2023. október 7-én kezdődött az iráni szponzorálta Hamas és a másnaptól a Hezbollah és Izrael között. Ez a háború a kölcsönös megsemmisítés logikájában mozog.
„Az izraelieknek nem sok sansza van arra, hogy ki tudjanak ebből lépni, amíg Irán nem deklarálja, hogy mondjuk Teherán főteréről leszedi azt a táblát, amire nem nagyon látunk jelenleg hajlandóságot" *
Irán alapvető doktrinája az 1979-es forradalmi óta az, hogy Izraelt el akarják pusztítani. Ez nem a népben él, hanem a vallási diktatúrában. Ezt nem lehet negligálni, ezt meg kell tudni magyarázni, mielőtt akármilyen forradalmi álláspontot alakít ki valaki.
„Igen, ez arról szól, akármilyen nemes vagy nemtelen ez a vallási tézis, hogy Izraelt el akarják pusztítani. Ebből nem, ezt nem lehet negligálni" *
Az érzelmi hagyományok összekapcsolódnak a területi igényekkel, és a vallási érvek nagyon meg lehet támadni. Az irániak kitartása nem érthető a vallási összefüggések nélkül. Csak egy vallási logikával lehet, hogy az ember agyon vereti magát, még akkor is, ha saját népe sem számít.
A vallási és gazdasági érdekek összefonódása
Krausz hangsúlyozza, hogy a háborúk mozgatása területi, gazdasági, politikai és kulturális okok sokasága. A sok ember nem is érti, hogy mi ez a háború, de határozott politikai álláspontja van. A vallási összefüggések nélkül nem érthető az irániak kitartása, és a halálkultusz a vallási tisztaság fenntartásához kapcsolódik, amely borzalmas bűncselekmények tömegével függ össze.
A nyugati politikusok primitívek ebben a tekintetben. Krausz egy anekdotát mesél: egy ismert embert megkérdeztek, hogy mennyi lakosa van Izraelnek, és 10–100 millióban gondolkodott, holott 15 millió zsidó van az egész világon. Az Európai Parlamentben egy vaktérképen meg kellett mutatni az EP-képviselőknek, hogy hol van Irán, és nem tudták megmutatni.
„Primitív emberek vannak ezekben a parlamentekb. Nem azt mondom, hogy nem tudnak írni olvasni, hát azért jól tudnak írni olvasni jártak iskolába, de a művelltség teljesen lezüllőtt" *
A szellemi lezüllés és a bizalom hiánya
Krausz szerint a művelltség teljes szellemi anyatlása történt az elmúlt 20–30 évhez képest. Ez az újságírás, tudomány, társadalomtudomány körében megfigyelhető, míg a műszaki tudományok körében fantasztikus fejlődés megy végbe (űrkutatás, technológia).
„Egy 20-30 éve korábbi időhöz képest teljes szellemi anyatlás van" *
A hazudozás globális méretű, amely még a mesterséges intelligenciát is fölzabálja. Ahhoz, hogy bizalom legyen, a társadalmi viszonyoknak kellene átalakulni, az emberek közötti kapcsolatoknak kellene, de azok nem maradnak ugyanolyanok – valószínűleg még egyenlőtlenebbek lesznek, mint régen.
Új hierarchiák jönnek létre, amelyeket az emberek át sem látnak. Az Európai Unión belüli új hierarchiákat, az Oroszország vagy Ukrajna belüli új hierarchiákat a háború következtében még nem vizsgálták meg rendesen. Az emberek tanácstalanul állnak, azt érzik, hogy egyre kevesebb a befolyásuk a világra.
Az ukrán jövő és az EU érdekei
Az elmúlt 40 évet nézve Kelet-Európában ugyanazzal szédítik saját magukat. Most az ukránokat szédítik azzal, hogy utólik mindjárt Európát, és hogy ők mennyire európaierek. De mit adnak ezért a sükételésért?
„Ez egy sükételés, ha nincs mögötte valóságos történelemmileg megélt tapasztalat, és nincs mögötte tényleg valami valóságos felemelkedés" *
Az ukránok egy katonai hierarchiába lesznek érdekesek majd az Európai Unió számára, nem pedig abban, hogy hogyan fog élni az ukrán lakos, és hogy majd mit fog kapni azért, mert ideológiailag Európát védte ebben a háborúban. A politika nem ismer hálát, csak nyers érdekeket.
Krausz szerint nem tudjuk, milyen rezsimek lesznek az Európai Unióban és a melletti Ukrajnában. Mi lesz Ukrajna sorsa? Mi lesz Zelenszkivel? Mi lesz azzal az egész rendszerrel? Ukrajna ma egy szélső jobboldali pronácáci rezsim, de senki nem néz szembe ezzel.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kraus Tamás" vs. „Krausz Tamás" – az átirat következetlenül használja mindkét alakot; a helyes név valószínűleg Krausz Tamás (történész).
- „Ropucsa osztály" – valószínűleg Ropucsa-osztály (orosz partra szálló hajók típusa).
- „SBO elit egysége" – valószínűleg SBU elit egysége (az SBU az ukrán biztonsági szolgálat).
- „Alfa különleges műveleti központ" – az átiratban így szerepel, de valószínűleg az Alfa különleges műveleti egységre utal.
- „Nikoláev irányába" – az átiratban így szerepel, de az ukrán város neve Mikolajiv (vagy Nikolajev).
- „Münchenheni címtől kezdve ittván címen átvet megértik ilyen német, Balti Cse talán vagy Holland vagy Dán" – ez a szakasz értelmezhetetlen, az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható pontosan.
- „Csehek" – az átiratban így szerepel, de valószínűleg a Csehország vagy a cseh kormány értendő.
- „Handabanda hazudozás" – valószínűleg handabanda (közismert kifejezés a hazugságra).
- „Pronácáci rezsim" – valószínűleg pronarácista vagy pro-náci rezsim, de az átirat így szerepel.
- „Szellemi anyatlás" – valószínűleg szellemi anyacsapás vagy szellemi hanyatlás.
- „Sükételés" – az átiratban így szerepel, de valószínűleg sükételés vagy szükételés (nem egyértelmű a jelentés).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez a két tűz között mai adásra.
[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:04]Az Ultraham stúdiójában pedig Kraus Tamás történész.
[00:00:06]Jó napot kívánok.
[00:00:06]Tanár úr, üdvözöljük is.
[00:00:09]Üdvözlök.
[00:00:09]Örülök, hogy újra itt múlt héten a választások miatt elmaradt az adásunk, mert az egész ország a belpolitikára figyelt.
[00:00:15]Viszont a világtörténelem robog tovább, úgyhogy mi meg folyamatosan elemzünk és figyelünk.
[00:00:19]Azonnal belevágunk a mai adásunkba előtte.
[00:00:22]Kérem, hogy nyomjanak egy lájk élet erre a videóra, hogy Kraus Tamás ne tiltsa le, meg távolítsa el az algoritmust.
[00:00:28]Néha így el szokták titkolni, de ha nyomnak egy lájé, akkor nagyobb az esély, hogy kiaján a YouTube.
[00:00:32]Illetve kérem, hogy iratkozzanak fel a csatornákra.
[00:00:35]Azt számolom, hogy 170 feliratkozóra lenne szükségünk ahhoz, hogy meglegyen a 259000 feliratkozója az Ultrahang csatornájának.
[00:00:43]Köszönjük, hogyha ebben is segítik a munkánkat, vagy ezzel is segítik a munkánkat.
[00:00:47]Drónokról fogom először kérdezni.
[00:00:50]Az ukrán biztonsági szolgálat bejelentette, hogy nagyszabású több lépcsős dróműveletet hajtottak végre a Krímfélsziget területén.
[00:00:57]A támadás során orosz hadihajókat és kocsfontosságú katonai infrastruktúrát és logisztikai célpontokat vettek célba.
[00:01:08]És ezzel párhuzamosan az oroszok is közölték, hogy ők is dróntámadást indítottak Ukrajna területére.
[00:01:13]A drónok harcát látjuk.
[00:01:16]Mennyire ezt kalálódik most ez a helyzet?
[00:01:18]Ez olyan meghatározó eleme az új háborúnak, hogy tulajdonképpen ez kiterjed az egész világra.
[00:01:27]Tehát egy egy egész ipará, lehet mondani, hogy egy egész iparág keletkezett ma már a a drónáborúra való, a jövendő drónháborúkra való felkészülésnek tekintem azt, hogy vagy úgy gondolom, hogy egy jövendő drónháború kerekedik ki abból a katasztrófából, ami hát az Európai Unióban megvan, hogy nagyvárosok mellé, sőt nagyvárosokba dróngyárakat, olyan dróngyárakat hoznak létre, amelyek ahol a drónokat kifejezetten Oroszország elleni bevetésekre használják, vagy akarják felhasználni.
[00:02:16]Na most Oroszország nem tiltakozott különösebbképpen ezen dróngyárak ellen, hanem csak egész egyszerűen felsorolta ezeket az új drógyárakat.
[00:02:29]Majdnem azt mondom, hogy megadta a koordinátáikat arra, hogy hol kell megsemmisíteni ezeket az üzemeket, amelyek kifejezetten oroszországi pusztításokra jönnek létre.
[00:02:44]A csehek például már be is hívták az orosz nagykövetet talán éppen tegnap vagy tegnap előtt, mert nem értették, hogy Oroszország miért hozza nyilvánosságra, mondjuk így házszámmal együtt ezeknek az üzemeknek a a létezését.
[00:03:00]Talán valami olyan benyomáson van, mintogyha attól tartanának, hogy különös jelentősége lenne a cím szerinti üzemmegnevezéseknek.
[00:03:14]És azt gondolom, hogy igen, az oroszok jelezték, hogy eddig és nem tovább, és ebben a dróháborúban is korlátokat kell szabni.
[00:03:25]Ugye ebben van Münchenheni címtől kezdve ittván címen átvet megértik ilyen német, Balti Cse talán vagy Holland vagy Dán, nem tudom valam valamelyik kis nyugat-európai államb is fölfedeztek ilyen üzemeket.
[00:03:44]Ezek komoly figyelmeztetések, szerintem nem viccelnek.
[00:03:46]Honnan lehet tudni, hogy nem viccelnek?
[00:03:48]Egyrészt, hogy nem fenyegetőznek, csak jelzik a problémát.
[00:03:52]A másik, hogy hát ma már ugye közismert, hogy Finnország és a balti államok felől is jönnek ukrán drónok Pétervár ellen.
[00:04:06]Ezt ugyan tagadják a finnek.
[00:04:06]Na de hát ez a szokásos handabanda hazudozás.
[00:04:12]ezeket a drónokat onnan orosz területre nem is lehet máshonnan.
[00:04:16]Hát vagy a finnek és a a baltiak akarnak Oroszországgal háborúzni.
[00:04:25]És akkor itt vagyunk, hogy a drónáború kiterjed és kezd ellenőrizetlenné válni.
[00:04:32]Oroszország ezzel figyelmeztetett, hogy mindent tud, mert az orosz drónokat épp úgy mindenhova el lehet vezényelni, mint az ellene bevetendő drónokat.
[00:04:43]2-3000 kmre ma már a jobb drónok elmennek.
[00:04:46]Egész ijesztő.
[00:04:49]Nagyon nehéz felfedezni őket.
[00:04:52]Orosz szerzőnél olvastam, hogy példának okáira az izraeli hadsereget bíráták, hogy Libanonba túlzásba viszi a harckocsikat.
[00:05:03]Ott nem harckocsikkal kellene háborúzni, mert nagyon sok veszteséget szenvednek el a libanoni ba szállított nyilvánvalóan iráni drónoktól.
[00:05:18]A szerző talán figyelmen kívül hagyja ez esetben, hogy van azért elárítási módja a harckkocsiknak a drónokkal szemben.
[00:05:25]Ebbe most nem mennék bele, mert nem vagyok katonai szakértő, de bizonyos információim vannak a tekintetben, hogy hogyan tudják a harckocsik semlegesíteni a drónokat.
[00:05:37]Na de mégis globálisan foglalkoznak ma már olyan területeken a a drónokkal, ahol korábban nem merült fel a drónáború.
[00:05:49]Érdeklődnek-e a drónzlet iránt Afrikában?
[00:05:52]Érdeklőd egész elképesztő új új új fegyverré, egy globális fegyverré alakulnak a drónok.
[00:05:59]Tehát erre kell itt a hallgatóinknak a figyelmét felírni.
[00:06:05]bármikor, bárhol, bármely országban, bárki egy kis drónt, és elég egy 5 kg-s robbanóanyag, tehát nem nem kell rögtön eszkalálódnia, és akárhova ledobják, bárhonnan indítható, rendkívül kis befektetéssel működik.
[00:06:25]Tehát ez egy új veszély ennek a háborúnak a része, a háború kiterjesztésének és eszkalálásának, fokozatos eszkalálásának része.
[00:06:32]Talán emlékszel Tamás, hogy vagy a hallgatóink közül is van, aki emlékszik, hogy szinte a háború első napjától arról beszélünk, hogy az eszkalálódásnak micsoda hierarchiája van.
[00:06:46]Milyen módon lehet fenntartani a háborús pszichózist és a konkrét háborús lehetőségeket?
[00:06:54]Hogyan lehet lépésről lépésre országokat bevonni?
[00:06:59]Most ugye hát Magyarország ellenállt ennek a kísértésnek és talán a továbbiakban is megpróbál ellenállni, hogy hogy ne legyen részese a háborúnak a magyar belpolitikáról.
[00:07:13]Nem magyar belpolitikáról nem nyilatkozunk itt.
[00:07:18]Az biztos, hogy én erre nem vagyok vevő, de rendkívül fontosnak gondolom, hogy hogy hogy ne eszkalálódjon a háború.
[00:07:27]Itt Magyarország csak egy elem ebben, de de lehet rajta keresztül eszkalálni.
[00:07:34]Hát csak a figyelemfelkeltés miatt jegyzem meg.
[00:07:37]Nem érdekelnek a webpolitikai aspektusok itt ebben a műsorban.
[00:07:42]Nem mondom, hogy teljesen közömbös vagyok, de hát abban a pillanatban, hogy ha belpolitikával foglalkozunk, akkor az azonnal egyoldalúvá teszi a külpolitikai elemzést, és nem is engedi ki a perspektívákat az elemzésben, akkor mindenki ott van megfürdve, és az érzelmelie érzelmei előjönnek.
[00:08:05]Márpedig ugye hát a politika az azért 80% 90%-ban érzelmekről szól.
[00:08:13]És ott, ahol az érzelmek kezdődnek, ott a reális vitának vége.
[00:08:15]Az egyik ember így érzi, a másik ember úgy érzi, és akkor kész vége a polémiának.
[00:08:21]Ha megmaradunk a egy tárgyszerű vizsgálódásnál, akkor azt kell mondani, hogy igen, ez a háború itt a szomszédban egyelőre nem ért véget.
[00:08:37]Én itten valamilyen étemben önkritikát kéne gyakoroljak, mert azt mondtam, hogy az év végéig talán végetér.
[00:08:43]Nem szoktam jósolni, csak úgy a dolgokban mintha ez benne lett volna.
[00:08:49]Ma azt mondom, hogy ez egy nagyon optimista megjegyzés volt, de hogy mégs nagyon távol, azt onnan lehet tudni, hogy már a perspektívákról több sajtó dolog jelenik meg az ukrán sajtóban, az orosz sajtóban.
[00:09:06]Most már latolgatják, hogy tulajdonképpen mi jön, hogyan, milyen világ jön Ukrajnába, Oroszországba, ebben a környezetben, ami meghatározza itt a részben a a mi létezésünket is Kelet-Európában.
[00:09:23]Miféle világ jön?
[00:09:28]Egyáltalán nem úgy ér véget ez a háború, hogy hiphop, békekötés vége, mert összeérnek a dolgok.
[00:09:39]Hogy hogy tudod rendezni azt a helyzetet, ahol mondjuk csak a Oroszország környezetét nézem, 25 millió orosz él a határain kívül.
[00:09:53]Ez a mostani utána.
[00:09:54]Ugye itt kerül fel a ez a kérdés pont itt a drónos lista miatt.
[00:09:56]Látom, hogy Oroszország ismét nagyon kapja az ívet az egész nemzetközi térben, hogy félelemben, rettegésben tartja a nemzetközi partnereit.
[00:10:07]És hogy ez a propaganda, mindenki abbatartja, az oroszok még borzalmasabbak, mint a többiek.
[00:10:15]Ezek ilyen szamárkódások, ezek a Hát van, akit azért fizetnek.
[00:10:18]Hát olvastam valamelyen valahol talán épp egy magyar lapban láttam, hogy újra kitalálnak olyan dolgokat, hogy ilyen csak a 90-es években volt, hogy hát nem mondom, hogy zsebbe adják az 50 dollárt az újságíróknak, de már olyan újságírók vannak, akik arról írnak cikkeket, hogy tulajdonképpen az orosz olaj a legdrágább, meg drágább.
[00:10:46]Mi van?
[00:10:49]Hogy hogy mi miről szól ez, hogyan okoskodnak ez a propaganda?
[00:10:52]Különítsük el a propagandairodalmat a valóságtól.
[00:10:59]Na most valóságosan mindenki fenyegetőzik, nincsenek ilyen értelemben jobbak meg rosszabbak.
[00:11:04]Más technikákat csinálják, választásokba beavatkoznak.
[00:11:10]Egyik ilyen eszközökkel, a másik amolyan eszközökkel, ilyen.
[00:11:13]Na de mindenkit teszi.
[00:11:15]Tehát ha a történelmet, politikát arra akarjuk leegyszerűsíteni, hogy a jók meg a rosszak, akkor sose értünk meg belőle semmit.
[00:11:24]Érdekeket kell elemezni.
[00:11:28]Milyen érdek visznek mondjuk a béke vagy a háború felé, az eszkalálódás felé?
[00:11:35]Tehát amikor arról beszéltünk, hogy az oroszok és Oroszország a háború után, vagy egy esetleges tűzszünet, békeszerződés után mit tud tenni?
[00:11:44]világos, hogy a Ukrajnával való megyezésnek abban az étben globális jelentősége lesz, hogy a a területi integritás, a területek, az egyes országok területi sérthetetlensége helyett, mintha visszatérés történne, az új furcsa a nemzetek őrendelkezési jogához című tétel, mert ez nem a nemzetek őrendelkezése, hanem bizonyos érteben nemzetiségi őrendelkezés, mert vagy etnikai idézőjel, mert tudjuk, hogy etnikumok már nincsenek, csak nemzetiség van.
[00:12:29]Miről van szó?
[00:12:33]25 millió orosz vagy orosz állampolgár él a határrain kívül.
[00:12:40]Ukrajnában ugye rengeteg van, akkor Oroszország azt fogja már rengeteg orosz él.
[00:12:45]A nemzetek őrendelkezési jogának érvényesítésére követelni fogja az ENS egyébként ENS -ben elfogadott határozatok értelmében a nemzeti az oroszok szabadsági jogait, nyelvi kulturális jogait.
[00:13:00]És ilyen értelemben könnyen el lehet képzelni, hogy hát kied még az orosz hatalomessa irányába talán Nikoláev irányába, tehát a úgynevezett új Oroszország területei felé egy kulturális, gazdasági, befolyási övezet jön létre ezen kérdés keretei között.
[00:13:26]Hát nézzük meg, hogy az Európai Unióban ez hogy is volt?
[00:13:33]A baszk a spanyolokat vegyük, ahol a legélesebben léptek fel a nemzetek rendelkezési jog, ahol bebörtönözték a helyi jognak megfelelő népszavazás mondjuk a Katalónia önállóságáról.
[00:13:51]Ez ütközött a központi spanyol alkotmánnyal.
[00:13:56]Most akkor tulajdonképp holan vagyunk ezekkel a helyi nemzetiségi jogokkal?
[00:14:04]Ez a következő időkben egy rendkívül fontos dolog lesz, mert mindezen okok mögött hát rendes.
[00:14:13]Mondjuk így, hogy a katalán nagybzsoázia egyik része, amelyik összefüggésben van a spanyol nagybzsoázia érdekeivel, azok ellenzik mondjuk a a Katalónia kiszakadását.
[00:14:27]egy csomó kisvállalkozó, egyszerű ember, aki azt gondolja, hogy a katalán turizmusból a központba, a központi büdzsébe befizetett pénzeket, tőkéket ő csökkenteni tudná, és saját lakosságának ellátására tudná fordítani.
[00:14:44]Tehát most nagyon különböző gazdasági érdeket mond.
[00:14:46]Ez mind működteti ezt a dolgot.
[00:14:48]Na most még ugye az állam akkor az a Spanyolország annyival gyengébb ütk ütközik a dolog.
[00:14:57]Na de belegondolsz Oroszország Ukrajna között egy hasonló konfliktus van.
[00:14:59]Ez egy világméretű probléma amiről beszélünk.
[00:15:07]Úgyhogy ennek én nem látom végét kapitalista alap kiterjeszt.
[00:15:10]Olyan mintha nem is nagyon akarnának egyébként ennek véget vetni, hanem gyakorlatilag ez indikátora, tehát mozgatja is mozgatja, mert olyan területi, gazdasági, politikai, kulturális, rengeteg ok tartja ébren ezt a problémát.
[00:15:29]Itt csak utaltam rá.
[00:15:29]De hát a ha megnézed az orosz ukrán viszonylatba, vagy Oyesszával való viszonylatba, hát ott el se tudod különíteni a lakosságban igazán az orosz és ukrán elemet.
[00:15:46]Mindenki orosz is, meg ukrán is.
[00:15:46]Tehát itt ez egy orosz kulturális probléma is.
[00:15:53]Testvérháború továbbra is.
[00:15:55]Hát ilyen értelemben igen, nagyon nehéz.
[00:15:59]Lehet, hogy nyugat-Ukrajnában kevesebb rokona van valakinek Oroszországban, de sok nemzetiségű Ukrajna is.
[00:16:09]Ezt tudomásul kell venni.
[00:16:09]Az orosz nyelvnek több évszázados hagyománya van ebben a törtelmi régióban.
[00:16:17]Ezt is figyelembe fog kelleni venni.
[00:16:20]De hát egyelőre az Európai Unió nem ebbe az irányba megy, hogy rendezze a kapcsolatokat.
[00:16:28]Ezt is látnunk kell.
[00:16:28]Tehát őszintén meg kell mondani, hogy mi, mint Európai Unió nem akarjuk egyelőre, hogy a dolgok más mederbe kerüljenek.
[00:16:41]Nem akar az Európai Uniótól vezérkara továbbra sem, hogy mondjam, hát losernek látszani.
[00:16:48]Ez egy kicsit ilyen durva kifejezés.
[00:16:52]Ilyen ma már azt lehet mondani, hogy utcai kifejezés, de tulajdonképpen a hatalmi elitnek egy ilyen beállítódása van, hogy a hatalmát megtartsa, ahhoz neki győztesnek kell látszania, kulturáltabbnak kell lennie, mint az oroszok.
[00:17:08]Tehát egy szupremácia van a a nyugat-európaiak fejében.
[00:17:12]Még sokszor velünk kelet-európaiakkal szemben is ez megnyilvánul.
[00:17:16]Na most hát még a ruszofó hullám az oroszok ellen.
[00:17:22]furcsa az orosz reakció inkább már bocsánat, hogy ennyire hosszan adom elő ezt a problémát, de jó, ha azt a hallgatók látják, hogy orosz közegben az európaiak és az európai kultúra iránti olyan fokú gyűlölet, ami Európai Uniós eliteken belül mozog, majdnem azt mondom, hogy hogy ismeretlen.
[00:17:49]Nem lehet sehol látni a sajtóban.
[00:17:53]direkt az európai civilizációval érték rendelők.
[00:17:57]Maguk is Oroszország ennek a civilizációnak a részei.
[00:17:59]Inkább nem értik a ruszofó bőrületet.
[00:18:02]Mindig a Hitler jut eszük be erről.
[00:18:06]Na most a Merc Hitler vagy a Vanen Hitlernél?
[00:18:11]Hát ne nem lehet ebbe a kategóriába.
[00:18:18]Ezt csak azért említem, hogy lássuk, hogy mennyire idegen a a az oroszoktól egy egy ilyen kiszakadás az európai civilizációban.
[00:18:29]Tehát továbbra is majdnem azt mondom, hogy naivan űzik azt az illúziót, hogy őket előbb-utóbb a nyugat valamely megvilágosodás folytán befogadja.
[00:18:45]Nem fogadja be.
[00:18:45]Miért nem fogadta be Brezsnyevet meg vagy Brezsnyevet?
[00:18:47]Miért nem fogadta be Gorbacsov meg Jelcint?
[00:18:53]Miért nem fogadta be Putyint?
[00:18:53]Hát mindent megtettek, amit akkor a nyugat elvárt tőlük.
[00:18:58]Na most az utóbbi 20-25 évben ezt már sokszor elemeztük.
[00:19:03]Nem ismét, nem akarom megismételteni, csak jelzem, hogy az utolsó 20-25 évben csak negatívum érkezett a a nyugat részéről, a vagyis hát mindennek előtt a NATO drasztikus kiterjesztése Ukrajnai irányába.
[00:19:22]Közben itt részletesen is beolvasnám ezt a krí drón támadásos hírt.
[00:19:24]Az SBO elit egysége, az Alfa különleges műveleti központ irányította ezt az akciót.
[00:19:29]A művelet során több haditengerészeti célpont is találatot kapott.
[00:19:34]A jelentések alapján megrongálódott a Jamal és az Azov nevű Ropucsa osztály partra szálló hajó, valamint egy további egyelőre azonosíthatatlan orosz hadió hajó is.
[00:19:45]A tengeri célpontok mellett a szárazföldi infrastruktúrát is csapás érte, és az SBU hangsúlyozta, hogy a mostani akció egy szélesebb hadműveleti stratégia része, amelynek célja az orosz katonai jelenlét fokozatos felszámolása az ukrán területeken.
[00:20:01]különös tekintettel a kríre a közlemény szerint a műveletek intenzitása tovább növekedhet, amíg az orosz erők elveszítik hadműveleti képességeiket a térségben, kicsit átvinném globálisra a történetet.
[00:20:14]Úgy tűnik, hogy a drónokkal mind egyébként orosz-ukrán háborúban, mind Izrael Irán USA háborúban lehet meglepetéseket okozni, és a hagyományos hadműveletektől eltérően olyan olcsó, gyors és hatékony akciókat lehet prokontra lebonyolítani, ami alapvetően megváltoztathatja a hadielyzetet.
[00:20:34]És azért ez egy propaganda dokumentum, amit most felolvastál.
[00:20:38]Egy olyan hír, amin a ez egy Igen.
[00:20:42]Ez egy olyan hír, ami vagy igaz, vagy nem, vagy ez igaz belőle, vagy az az biztos, hogy a csapások voltak, de azért ezt meg kell mindig orosz oldalról is nézni, hogy ott mi jelenik meg erről.
[00:20:53]Ha nem nézzük meg, akkor úgy tűnik, mintha csak egy ilyen a világot megnyugtató és az Európai Uniót felvillanyozó hírt akarna az SBU a titkosszolgát kiadni, hogy tovább is érdemes legyen Ukrajnát támogatni.
[00:21:16]Megnézném, hogy mennyi civil pusztítás történt, mert ugye az Európai Uniós csatornákon mindig csak azt jelentik be, ha az oroszok találnak-e civil infrastruktúrákat ritkábban, vagy szinte soha, amikor az ukránok ezt az egyenlőtlenséget ebben a műsorban ezt így kizoktuk egyenesíteni.
[00:21:36]Sok ilyen volt az utóbbi időben.
[00:21:40]Autók, egyének, emberek, civilek meghaltak.
[00:21:46]De nem állítom, mert nincs bizonyítva, hogy direkt ezeket a civil infrastruktúrákat akarták volna támadni, akár egy egyik vagy másik oldalról, azt találták el.
[00:21:55]A drónnal egyébként nem egyszerűen meglepetéseket lehet okozni, elképesztő pusztításokat, mert ott csap le, ahol az ember a legkevésbé várja, és úgy csap le, hogy hogy egyszerűen nem szinte menekülni sem tudsz.
[00:22:10]Na most az, hogy itt milyen típusú katonai infrastruktúrákat zúztak le, azt nem tudom pontosan.
[00:22:18]Még egyszer mondom, majd meg kell nézni azért ezt az orosz sajtóba.
[00:22:23]Ez egy nagyon friss hír.
[00:22:23]Nagyon óvatos vagyok ezzel kapcsolatban.
[00:22:28]Megmondom, miért.
[00:22:28]Ugye most derül ki, hogy azt a te ezeket az oroszok terrorakcióknak nevezik.
[00:22:36]Nincs teljesen igazuk a háború része, nincs lezárva az Európai Unió részéről a háború.
[00:22:41]Ezek európai támogatással mennek.
[00:22:44]Ne felejtsük el ezt soha.
[00:22:47]Ez soha nem tisztán orosz ukránh háború.
[00:22:49]Miért érdekes?
[00:22:52]Mert van ennek egy tisztán ukrán oldala is, amit nem tud ellenőrizni az Európai Unió.
[00:22:56]Most például arra hivatkoznak, hogy hogyan is történt a gázvezeték fölrobbantása.
[00:23:08]Mi mi az, ameddig itt eljutottak?
[00:23:12]Ami minden forrá amerikai, orosz, német satöbbi forrásból, ami ugye kiderül, és ez nagyon érdekes a drónok miatt is, meg nem csak hogyan lehet elkonspirálni a dolgokat.
[00:23:23]Most az egyértelmű, hogy hogy Zelens ki tudott az egészről, ez egy ukrán akció volt, és hogy a Zaluzsni, aki a hadsereg parancsnoka volt, külön beszélt a Zelenszkivel arról, mert nem akarta ő elvinni a a balhét ezért a az akcióért.
[00:23:45]De hogy ezt állítólag az ukránok tervezték, és az ukránok Zelenskivel és a Zaluzsnal az élen hajtották végre.
[00:23:55]Ha akarjuk ezt ugye el lehet hinni, de csak egy fokig.
[00:23:57]Hát azt a területet, ahol végbent a ezeknek a gázvezetékeknek a felrobbantása, ott egy NATO hadgyakorlat zajlott.
[00:24:07]Akkor hogyan lehetséges, hogy a NATO-t onnan kikapcsolták?
[00:24:12]Tehát a titkosszolgálatoknak ott kellett lennie, hogy ez az akció végbe menjen.
[00:24:16]Mégha egy csomó politikus erő nem tudott, akkor is.
[00:24:21]Tehát minden óvatosság ellenére mondom, a tenger alatt nem tudsz drónokat robbantani, ott valami mást kell robbanti.
[00:24:33]Na de ugyanez a váratlan csapás hol nem hajtható végre?
[00:24:39]Bárhol.
[00:24:43]És ez zajlik, és ez az egészben az ijesztő és a befejezhetetlen.
[00:24:45]Tehát van, lesznek háborúk, amik soha nem befejezhetek.
[00:24:51]Ezek ilyenek.
[00:24:52]Attól félek, hogy ezek ilyenek lesznek.
[00:24:55]Vagy ha fronton időnként csillapodnak is a dolgok a hátországban, az emberek lelkében, a vallási dolgokban.
[00:25:02]Ott van.
[00:25:02]És ez nagyon nehéz lesz.
[00:25:02]Sok évtized k ugye ez az amiben köztünk talán lehet, hogy különbség van, mert a tanár úr ezt lehet, hogy ilyen kapitalizmus, antikapitalizmus alapon közelíti meg.
[00:25:11]Én a közelkelet esetében itt a néplelket, a spiritualizmust is beleveszem.
[00:25:16]De én én nem hagyom azt ki.
[00:25:19]Én csak azt mondom, hogy az következmény, az része az egésznek, de az egész, hogy te fölobbants egy háborút, az mégis a területről, a piacról, a gazdasági érdekről szól, de közben ehhez mozgósítani kell ezeket az évszázados olykor évezredes érzelmeket, a amelyek hát vallási érzelmek lehetnek nemzeti.
[00:25:49]Vales indíttatás, bocs, valaki meg nyerészkedik rajta tulajdonképpen.
[00:25:53]Hát ez ez ez a dolognak a veleje.
[00:25:57]Tehát a sok ember nem is érti, hogy hogy mi ez a háború, de határozott politikai álláspontja van, három szóba bele tudja gyűrni, és nem érti, hogy ennek a háborúnak a vallási összefüggése nélkül nem érthető az irániak kitartása.
[00:26:14]Igaz?
[00:26:16]Hát csak egy vallási logikával lehet, hogy az ember agyon vereti magát.
[00:26:18]saját népe se számítson, vagy a Hamas, vagy a az, mármint Irán meghosszabbított keze, nem számít, nincs áldozat, halálkultusz van, mindent megér a a a vallási tisztaság fenntartása, ami borzalmas bűncselekmények tömegével függ természetesen össze, és része annak a felosztásnak, a energia satöbbi, területek felos osztásának, ami a világba vagy éppen közelkeleten megy.
[00:26:56]Közben behoznám az iráni aktualitásokat.
[00:26:58]Ugye egy rövid időre pénteken megnyírt a Hormúzis szoros a hajó forgalom előtt, aztán Irán ismét lezárta, közben több hajót is támadás ért Omán partjainál, ami tovább érezte a helyzetet.
[00:27:08]Irán azzal indokolta a lépést, hogy a szoros addig maradt zárva, amíg az Egyesült Államok fele moldja az iráni kikötőkre kivetett blokádot.
[00:27:17]Az irá Iszlám forradalmi gárda hadittengerészete szerint ez kulcsfontosságú a további lépésekhez.
[00:27:24]Trump viszont azt mondta, hogy bár nagyon jó beszélgetések zajlanak Irán, az Egyesült Államok nem fog engedni a nyomásgyakorlásnak.
[00:27:30]És korábban azt is kijelentette, hogy a blokád addig marad érvényben, amíg egy átfogó megoldás meg nem születik.
[00:27:40]Tengeri incidensek, üzengetések, fegyverszünet Libanon Izrael között sok minden van.
[00:27:46]A fő probléma, ami kezeskedem, hogy hogy az az úgy van, a részletekben nagyon nehéz behatolni, mert ahhoz elég kevés az információ, de azért azt nagyjából lehet látni, hogy a Trump nem mindig van tisztában vele, hogy kivel tárgyal, vagy kivel tárgyalnak, ugyanis több rétű ez a bizonyos vallási diktatúra és vallási hatalom, amely súlyos veszteségeket szenvedett a a háború jelenleg szakaszában nagyon súlyos veszteségeket odáig, hogy a különböző hatalmi csoportosulások szembefordultak egymással.
[00:28:23]Jó lehet látni, hogy mondjuk a a reformernek ez idézőjelben nagyon európai szó tartott elnök, és az iráni forradalmi gárda nem azonos premisszákból indul a a az amerikaiakkal való tárgyalásokon.
[00:28:44]Sokkal inkább a hagyományos vallási pozíciót őrzi a a forradalmi gárda, a hogy az utolsó cseb vérünkig satöbbi harcolunk, hogy Irán érdekeit megvédjük.
[00:28:55]Márpedig az amerikaiak nem tudnak kihátrálni abból, hogy az iráni atomkapacitást felőröljék.
[00:29:06]Izrael pedig szintén ebben érdekelt, és nyilvánvaló, hogy ezt a ezt a kérdést ezt nem tudják adagta tenni.
[00:29:14]Tehát az iránia atomkapacitás azt úgy ítélik meg a vallási diktatúra kezében, mint egy globális méretű pusztításnak a lehetőségét.
[00:29:27]És nincs az az, vagy az a akármilyen vallási megfontolása, a ami ezt igazolhatna az amerikaiak számára.
[00:29:35]Egyáltalán nem foglalok állás, mert ezerféleképpen lehet ezt a dolgot értelmezni, de ez erről szól jelen pillanatban.
[00:29:43]Plusz az olajról.
[00:29:46]Tehát az olaj, na most ki kit mennyire érdekel?
[00:29:50]Izrael pedig azt a háborút folytatja most Iránnal, amelyik a múltkor is ebből indultunk ki, hogy amelyik 2023 október 7-én kezdődött a a a az Irán által szponzorált Hamas és a másnaptól 8-ától a Hezbula és Izrael között.
[00:30:14]Ebben az ételemben ez a háború úgy látszik a kölcsönös megsemmisítés logikájában mozog.
[00:30:22]Az izraelieknek nem sok sansza van arra, hogy ki tudjanak ebből lépni, amíg Irán nem deklarálja, hogy mondjuk Teherán főteréről leszedi azt a táblát, amire nem nagyon látunk jelenleg hajlandóságot.
[00:30:35]Hogy a hogy a fő célja Izrael elpusztítása, ez egyáltalán nincs benne az iráni népbe?
[00:30:42]sose volt.
[00:30:42]Ez ennek a vallási diktatúrának 1979 óta az alapvető doktrinája, de erről már beszéltünk, de ezt nem lehetne megismételni, ha a háborút érteni akarjuk.
[00:30:56]Igen, ez arról szól, akármilyen nemes vagy nemtelen ez a vallási tézis, hogy Izraelt el akarják pusztítani.
[00:31:06]Ebből nem, ezt nem lehet negligálni, ezt meg kell tudni magyarázni, mielőtt akármilyen forradalmi álláspontot alakít ki valaki, akár saját magamat is ebbe beleértve, de a a tényt nem lehet, hogy ez egy ilyen önmegsemmisítő háború is ebben az értelemben.
[00:31:23]rémes.
[00:31:27]Nagyon nehéz ez befejezni.
[00:31:27]És itt neked ebben igazad van, hogy itt ezek a az érzelmi hagyományok összekapcsolódnak a területi igényekkel, és bizony itt vallási érvek nagyon meg lehet támadni.
[00:31:40]Ugye azért is bonyolult, mert ráadásul nem azok kezelik, akik lehet, hogy ennek az érzelmi világát ismerik, hanem mondjuk megérkeznek a nagy hatalmak teljesen más kulturális háttérrel.
[00:31:49]És nem is tudják, miről van szó.
[00:31:49]Hát a legtöbb embert annyira buta világ van, komolyan mondom.
[00:31:55]Hát megkérdeztek valami, mindegy, nem érdekes a név, mert úgy is elfelejtettem.
[00:32:03]De egy ismert embert, hogy hát mit gondol, hogy mennyi lakosa van Izraelnek?
[00:32:13]10 milliókba gondolkodott, meg 100 millióban.
[00:32:15]Mi van?
[00:32:15]15 millió zsidó van az egész világon.
[00:32:18]Hát miről be 22000 n km az amit Katol vagy 2224 vita az épp a háború men láttam egy másik ilyen izgit az meg a másik oldal hogy az Európai Parlamentben egy vaktérképen meg kellett mutatni az EP képviselőknek hogy hol van Irán az fergeteges az a videó nem tudták megmutatni Európában keresni primitív emberek vannak ezekben a parlamentekb nem azt mondom hogy nem tudnak írni olvasni hát azért jól tudnak írni olvasni jártak iskolába de a mű műveltség teljesen lezüllőtt.
[00:32:49]Hát egy 20-30 éve korábbi időhöz képest teljes szellemi anyatlás van.
[00:32:57]De ez ez nagyjából mindenütt megvan.
[00:33:00]Hát ezt őszintén be kell valljuk az újságírás körébe, a tudomány körébe mindenütt a társalomtudomány.
[00:33:08]Ugyanakkor viszont a műszaki tudományok körében furcsa mód egy fantasztikus fejlődés mozog az űrkutatás, a technológia.
[00:33:18]Egyébként hogy van ez?
[00:33:18]technológia minden normális ember a tudományos pályára megy inkább vagy ez nem normális így volt egyébkén amit megfizetnek csak az működik de régen is ennyire alacsony volt a színvonal a politiká nincs baloldal a világban tehát ami azért kellene hogy ezeket a kérdéseket egyáltalán fölvessék hogy humánum politika ezt ma már nem lehet egymás mellé rakni Hát vicc, vicc lesz.
[00:33:52]Hát elment az emberek bizalma, már nem tudják, hogy hogy minek lehet hinni.
[00:33:54]A hazudozás globális méretű, ami fölzabája bizonyos értelemben még a mesterséges intelligenciát is, ami egy új felfedezése ugye az emberiségnek.
[00:34:09]Tehát ahhoz, hogy bizalom legyen, a társalmi viszonyoknak kellene átalakulni, az emberek közötti kapcsolatoknak kellene, de hát azok nem maradnak ugyanintetlenül, de lehet, hogy még egyenlőtlenebbek, mint régen.
[00:34:21]Hát olyan új hierarchiák jönnek létre, hogy az emberek át sem látják.
[00:34:26]Ezeket a hierarchiákat egyébként meg se tudtuk még vizsgálni rendes, hogy az új világrendben hogyan jönnek létre a az Európai Unión belüli új hierarchiákat se néztük meg.
[00:34:40]az Oroszország vagy Ukrajnán belüli új hierarchiákat, ami a háború következtében.
[00:34:46]Ez társadalmi struktúra kérdés, sok mindennek a kérdése, de az emberek ott állnak tanácstalanul, azt érzik, hogy egyre kevesebb a befolyásuk a világra.
[00:34:58]Nem érzik, hogy növekedne.
[00:35:03]Választottak valahol, és akkor azt sem értik pontosan, hogy mit választottak.
[00:35:09]Örülnek egy darabig, hogy a régi elment a fenébe, aztán jön az új.
[00:35:13]Így van.
[00:35:13]Az elmúlt 40 évet nézzük kelet Európában.
[00:35:16]Ugyanazzal szédítjük saját magunkat.
[00:35:20]Most az ukránokat szédítik azzal, hogy utólik mindjárt Európát, és hogy ők mennyire európaierek.
[00:35:27]Mit adnak ezért a a süketelésért?
[00:35:33]Ez egy süketelés, ha nincs mögötte valóságos történelemmileg megélt tapasztalat, és nincs mögötte tényleg valami valóságos felemelkedés.
[00:35:46]Az ukránok egy katonai hierarchiába lesznek érdekesek majd az Európai Unió számára.
[00:35:51]Nem, hogy hogy fog élni az ukrán lakos, és hogy majd mit fog kapni azért, mert idéző Európát kvázi védte ebben a háborúban.
[00:36:02]Hálát nem ismer a politika, nyers érdekeket ismeri.
[00:36:07]Egyáltalán azt se tudjuk, milyen rezsimek lesznek az Európai Unióban és a Európai Unió melletti Ukrajnában.
[00:36:19]Mi lesz Ukrajna sorsa?
[00:36:22]Mi mi lesz a a Zelenskivel?
[00:36:22]Mi lesz azzal az egész rendszerrel?
[00:36:25]Ez ma egy szélső jobboldali pronácáci rezsim.
[00:36:30]Ezzel szembe kell lenne nézni.
[00:36:30]Senki nem néz szembe vele.
[00:36:37]Tehát így tartunk ma.
[00:36:40]Mi meg innen fogjuk folytatni jövő héten.
[00:36:43]Kíváncsian várjuk a folytatást.
[00:36:44]Kraus Tamás, köszönjük szépen.
[00:36:45]Jó, köszönöm szépen én is a figyelmet.
[00:36:47]Így elment az idő.
[00:36:47]Igen, igen, mindig elmegy.
[00:36:49]De jó volt nagyon.
[00:36:51]A kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.
[00:36:53]Tartsanak velünk a következő napokban is folyamatosan elemzünk.
[00:36:57]Vasárnaponként pedig Kraus Tamással jövünk délután.
[00:36:58]Így folytatjuk ezt.
[00:37:00]Eddig is így volt.
[00:37:00]Ezután is így lesz, amíg van a van téma.
[00:37:02]Téma meg bőven van.
[00:37:05]Hát egyelőre van, amíg fizikailag bírjuk.
[00:37:08]Igen, igen.
[00:37:08]Reméljük, hogy bíd még a hallgatókat érdekli mer Igen, de már hiányolták múlt héten jöttek üzenetek, hogy hát addig nem dobja fel a YouTube Kraus Tamás.
[00:37:17]Amíg amíg van valdeklődés, akkor csináljun.
[00:37:19]Így legyen.
[00:37:19]Köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:37:21]Szép napot, viszontlátásra.
[00:37:23]Viszont hallásra.