Donald Trump félelmetes bejelentést tett: végzetes csapást mér az USA Iránra? - Somkuti Bálint
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő és az Ultrahang műsorvezetője (Debreceni Kamilla) között zajló beszélgetés az Irán–USA konfliktus eszkalációjáról, az orosz–ukrán háború fronthelyzetéről és Lukasenko jövőjéről. Trump nyíltan fenyegeti Irán erőműveit, miközben diplomáciai tárgyalások zajlanak Pakisztánban. Az USA elfoglalt egy iráni konténerszállító hajót, Irán pedig lezárta a Hormozi-szorost. Somkuti szerint Irán jelentős katonai képességeket őrzött meg (60–70% balisztikus rakéta), és az elszántsága nagyobb, mint az USA-é. A Hormozi-szoros tartós instabilitása globális energiaválsághoz vezethet – az olajár a 100 dollár felé közelít. Az orosz–ukrán háborúban a fronthelyzet befagyott, taktikai mozgások nem befolyásolják érdemben a háború menetét. Ukrajnában emberhiány van, az ukrán légvédelem kifogyófélben van. Lukasenko azt nyilatkozta, hogy van utódja, és az utolsó ciklusát tölti.
Az Irán–USA konfliktus eszkalációja
Trump fenyegetése és a Hormozi-szoros lezárása
Donald Trump nyíltan fenyegette meg Iránt, hogy szükség esetén minden erőművet kiiktatnak. Az amerikai haditengerészet elfoglalt egy iráni konténerszállító kereskedelmi hajót, amely megpróbálta áttörni a tengeri blokádot. Válaszul Irán lezárta a Hormozi-szorost indiai és egyéb kereskedelmi hajókra, valamint lőtt rá néhány olajszállító hajóra.
„Az első és legfontosabb az, hogy az amerikai haditengerészet megszállt és elfoglalt egy iráni konténerszállító kereskedelmi hajót, amelyre válaszul Irán szintén lezárta a Hormozi-szorost" – Somkuti Bálint *
Somkuti hangsúlyozza, hogy ez történelmi jelentőségű: 80 éve nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok a Föld tengeri útvonalainak egy részét nem ellenőrzi.
Diplomáciai tárgyalások és a „Chicken Game"
Az amerikai és iráni fél között diplomáciai tárgyalások zajlanak Pakisztánban. Az amerikai küldöttség előkészületei megtörténtek, de bizonytalan, hogy az iráni delegáció meg fog-e érkezni, és milyen összetételben. Az események gyorsan változnak – félnaponként új hírek jelennek meg.
Somkuti a helyzetet a „Chicken Game"-hez (csirke játék) hasonlítja: két autó egymás felé halad, és aki először rántja el a kormányt, az veszít. Az amerikai sajtóban már megjelent a „TACO" kifejezés (Trump Always Chickens Out – Trump mindig meghátrál), amely arra utal, hogy Trump végül visszalép az olajárak emelkedése miatt.
„Van egy olyan fogalom, amelyet már több amerikai újságban is lehetett olvasni: a TACO, ami nem a mexikói étel, hanem a Trump always chickens out" – Somkuti Bálint *
Irán katonai képességei és elszántsága
Somkuti szerint Irán továbbra is nagyon komoly katonai képességeket őrzött meg. A balisztikus rakétaindítók és maguk a rakéták 60–70%-a még mindig megvan Iránban. Ezek egy jelentős része gránitba vájt, úgynevezett rakéta városokban van eltemetve olyan mélyen, hogy egyetlen fegyver sem jut el oda – egy atombomba kivételével, amelyet nyilvánvalóan nem fognak bevetni.
Az amerikai, izraeli és Egyesült Arab Emirátusok-beli koalíció az utolsó támadásban csak a bejáratokat tudta omlasztani, de az irániak ezeket viszonylag könnyen ki tudják takarítani.
„Irán továbbra is nagyon komoly képességeket őrzött meg. Hírek szerint a balisztikus rakétaindítók és maguk a rakéták 60–70%-a még mindig megvan Iránban" – Somkuti Bálint *
Somkuti úgy véli, hogy az iráni nép elszántsága, szabadsága és függetlenség irányában nagyobb, mint az amerikai vezetés elszántsága, hogy leverje őket. Az iráni vezetés tudatosan vállalta a mártír sorsot – Ali Hamenei, az idős legfelsőbb vallási vezető sem volt hajlandó fedezékbe vonulni. Ez hasonló helyzethez vezet, mint amilyennel az amerikai katonák szembesültek a második világháborúban, amikor emberek hajlandóak voltak föláldozni az életüket azokért a célokért, amikben hittek.
„Az iráni nép elszántsága, a szabadsága és a függetlenség irányában nagyobb, mint az amerikai vezetés elszántsága, hogy leverje őket" – Somkuti Bálint *
Globális energiaválság veszélye
A Hormozi-szoros tartós instabilitása globális energiaválsághoz vezethet. Az olajár ismét a 100 dollár felé közelít. Somkuti szerint a repülőgép üzemanyag a világ kőolajkészletének csak 1%-ából készül, de ennek műszaki és kémiai okai vannak.
India és Pakisztán már a benzin, a dízel és a földgáz elfogyása felé közeledik, és nagyon komoly korlátozásokat vezettek be. Európa picivel jobban áll ebből a szempontből, de nem sokkal. Folynak a találgatások, hogy mennyi ideig bírják ki a légitársaságok azt, hogy egyszerűen nem lesz kerozin.
„Ha megnézzük Európa helyzetét, hogy igazából három helyről kaphatott energiahordozót olcsón: vezetéken szállítják Oroszországból. Ezt az Európai Unió kilökte politikai okok miatt. Kicsit drágábban, de még mindig relatív olcsón az öbölből. Ez is most kiesett" – Somkuti Bálint *
Somkuti szerint az összes tényezőt összevetve egy olyan gazdasági és energiaválság közeledik, amelyet 1929 óta nem látott a világ, és kockáztatja, hogy még nagyobb válság lehetséges. Ennek az esélye minden egyes nappal, amit az iráni elleni háború tart, növekszik. Szerinte már 50% fölött van ez az esély.
Izrael szerepe és Benjamin Netanjahu
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy az Iránnal fennálló konfliktus nem ért véget. Netanjahu szerint az Egyesült Államokkal egy Irán zsarnoksága ellen harcol, amely az egész világot terrorizálja, Izrael megsemmisítésére törekszik, valamint az Egyesült Államok bukását és a nyugati civilizáció jelenlegi formájának összeomlását akarja elérni.
Somkuti azonban kritikus Netanjahu szavaival szemben. Felhívja a figyelmet arra, hogy amit Déli-Libanonban zajlik – például amikor egy izraeli katona ledönt egy Krisztus-szobrot, majd megsemmisíti –, az mennyire hitelesíti vagy cáfolja Netanjahu szavait. A Google és az Apple kitörlötte a dél-libanoni falvak neveit a térképről.
„Aki látta a Hamas és Hezbollah működését, az pontosan látja, hogy milyen durva módszerekkel érvényesítik érdekeit a Közel-Keleten" – Somkuti Bálint *
Somkuti szerint az izraeli miniszterelnök politikai túlélésének szolgálhat az, amit mond, és „egy puskaporos hordó mellett játszódozik Benjamin Netanjahu gyufával, amely az egész világot romba döntheti."
Egyéb geopolitikai fejlemények
Somkuti megemlíti, hogy Donald Trump nemrégiben az UFO-akták nyilvánosságra hozásáról kezdett beszélni, és felvetődik a kérdés, hogy miért nem beszél az Epstein-ügyről. Melania Trump nemrégiben arról beszélt, hogy az Epstein-áldozatok erkölcsi kompenzációt érdemelnének.
Az Egyesült Arab Emirátusok egyik politikai jellemzője azt kezdte el mondani, hogy az amerikai kapcsolat és az amerikai bázisok inkább kitettséget jelentenek, mint előnyt. Ez azért érdekes, mert az USA nem tudta, vagy bizonyos szempontból nem akarta megvédeni az emirátusokat az iráni válaszcsapásoktól.
Az orosz–ukrán háború helyzete
A frontvonal befagyása
Kir Budanov, az ukrán elnök iroda vezetője szerint a frontvonal stratégiai értelemben befagyott. Mindkét oldalon zajlanak taktikai mozgások, de ezek nem befolyásolják érdemben a háború menetét. A jelenlegi állapot némileg a 2023-as helyzetre emlékeztet.
Az ukránok az Aporizséban erőlködnek és több helyen előre jutottak. Az oroszok Szuminál kisebb méretű előretörést értek el. Somkuti az első világháborús analógiát részesíti előnyben a második világháborús helyett, mert ott volt egy fajta állásháború, ahol megmerevedtek a frontvonalak.
„A frontvonal stratégiai értelemben befagyott. Mindkét oldalon zajlanak taktikai mozgások, de ezek nem befolyásolják érdemben a háború menetét" – Kir Budanov (idézve) *
Emberhiány és mozgósítási problémák
Budanov elismerte, hogy problémák vannak az ember ellátással, de egy 12,5 éves háborúban ez teljesen természetes. Az elmúlt hat hónapban sikerült teljesíteni a mozgósítási tervet, bár nem ment könnyen.
Somkuti erre a magyar történelemre hivatkozik: „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje. Ha még egyszer azt üzeni, mindjárt mindannyiunknak el kell menni." Görgei Artúr, aki katonaként pontosan látta a helyzetet, vállalta a szégyent és a gyűlöletet, hogy a nemzet sorsa és túlélése ne kerüljön veszélybe.
„Körülbelül 20–30 ezer ember élén tette le Görgei a fegyvert Világosnál. Ennek a 20–30 ezer embernek jelenleg Magyarországon, a csonka Magyarországon 800 ezer leszármazottja él" – Somkuti Bálint *
Somkuti szándékosan nem ad választ arra, hogy meddig mehet az Ukrajna a szabadságáért való harcban, mert ez az ukrán nép döntése. Azonban hangsúlyozza, hogy az ukrán nép lelkében az Ukrajna térkép alakja most dől el.
A kijevi terrortámadás és a rendőrség válsága
Kievben egy 58 éves férfi hat emberre végzett, tucatnyit megsebesített, mielőtt a különleges alakulatok kommandósai likvidálták. A merénylő a saját lakását is felgyújtotta, mielőtt elindult volna ártatlan embereket ölni.
Az első hírek szerint újra behívták sorozni az illetőt, és szökött meg. Azonban a legfontosabb kérdés az, hogy egy videófelvételen látható, ahogy két rendőr odamegy egy sebesülthez, majd amikor elkezdenek a lövések hangjai hallatszani, egyszerűen elfutnak.
„Ami igazából a lényege ennek a történetnek, az az, hogy van egy videófelvétel, ahol két rendőr odamegy és sebesülthöz, majd amikor elkezdenek a lövöldözés hangjai hallatszani, akkor egyszerűen elfutnak" – Somkuti Bálint *
Somkuti szerint ez óriási morális és fegyelmi problémákra mutat rá az ukrán rendőrségben. Kievről beszélünk, az ukrán fővárosról, nem egy kis faluról. Egy rendőr nem segített a bajba jutottaknak, hanem inkább elfutott.
Somkuti arra gyanakszik, hogy az emberhiány miatt olyan embereket is be kellett osztani járőr feladatba, akik nem odavalók – például irodisták, akik nem voltak felkészülve a tűzvonalra. Ez nem egy ritka dolog, hanem az emberanyag elfogyása miatt történik.
Logisztikai támadások és azok jelentősége
Van egy mondás: az amatőrök taktikáról, a profik logisztikáról beszélnek. Az ukrán és orosz támadások az ellenfél logisztikai képességeit gyengítik vagy megsemmisítik. Az ukránok a Krím-félszigeten hajtottak végre támadásokat a Feketengeri Flottához tartozó hadihajók, radar- és kommunikációs rendszerek ellen.
Az orosz feketetengeri flotta az egész háború során kritikán aluli teljesítményt nyújtott. A voenkorok (orosz katonai bloggerek) rendszeresen bírálják az ottani képességeket és hozzáállást. Az ukrán támadások a flottát a legtávolabbi kikötőbe száműzték, ahol egyre nagyobb veszteségeket szenved el.
„A van az a mondás, hogy az amatőrök taktikáról, a profik logisztikáról beszélnek. Tehát ezek a támadások az ellenfélnek a háború folytatására irányuló képességeit és lehetőségeit gyengítik, sőt sok szempontból megsemmisítik meg" – Somkuti Bálint *
Somkuti szerint ezek a csapások nem igazán befolyásolják a háború menetét. Clausewitz szerint egy háborúban álló államban három tényező van: az állam, a hadsereg és a civil lakosság. Bármelyik összeomlik, az a háború végét jelenti. Mind a kettő igyekszik a másiknak ezt a képességét meggyengíteni.
Az ukrán légvédelem kifogyása
Az ukrán légvédelmi rakéták közel kifogyása azt eredményezi, hogy orosz repülő vadászbombázó kötelékek a frontvonal közvetlen környékében működnek, amire eddig nem volt példa. Hosszú idő óta először egy orosz U-34-est is lelőttek az ukrán légvédelmi tüzérek, ami azt mutatja, hogy az oroszok mernek közelebb menni.
A vadászbombázók ellen a drónok nem hatásosak, mivel a nagymagasság és a nagy sebesség miatt nincsenek fenyegetve a drónok által. Somkuti szerint várható, hogy az orosz légierő elkezdi felőrölni azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik Ukrajnának, hogy a frontvonalon egy padhelyzetet érjen el.
Oroszország nyilvánosságra hozta a drón-gyártó cégeket
Oroszország nyilvánosságra hozta azoknak a cégeknek a listáját és a címét, ahol Ukrajnának drónokat gyártanak vagy terveznek. Somkuti szerint előbb vagy utóbb meg fog indulni a negációs hadviselés ezek ellen a célpontok ellen. Erre példa a csehországi gyárban elkövetett gyújtogatásos támadás.
Lukasenko és Belarusz jövője
Utódlás és az utolsó ciklus
Lukasenko interjút adott az RT-nek, és azt nyilatkozta, hogy hazájában van elég alkalmas ember arra, hogy az ő helyét majd átvegye. Ez azt jelenti, hogy ő az utolsó ciklusát tölti és készen áll átadni a hatalmat.
Sokan Lukasenko legidősebb vagy kijelölt fiát emlegetik utódként. Kim Dzsong Un is a tíz éves lányát vitte el magával több eseményre, jelezve, hogy a dinasztia folytatódik. Lukasenko fiát, akit a 2020-as fennforgások idején egy gépkarabéllyal a kezében láttak, szintén emlegetik.
„Lukasenko azt nyilatkozta, hogy hazájában van elég alkalmas ember arra, hogy az ő helyét majd átvegye" – Somkuti Bálint *
Lukasenko személyisége és befolyása
Somkuti szerint Lukasenko egy megfontolt nagyapó stílusa van, és érdekes, hogy Prigozsin is vele beszélte meg a megadásának a feltételeit. Másrészt van egy vicces, karikaturisztikus megközelítése is, amiben ő egy népmesei figuraként tűnik fel, mint a nagyotmondó nagyapó.
Az interneten például olyan videók vannak, ahol krumplit pucolnak, és az orosz kommentekben azt írják, hogy „Lukasenko sír", mert ő a krumpli királya. Valóban Lukasenko egy ilyen szimbólummá vált ezekben a körökben.
Somkuti szerint amit Lukasenko mond, arra érdemes odafigyelni, mert jó meglátásai vannak, és van egy olyan tapasztalat, amit nehéz tőle elvitatni. Azonban egyértelműen megöregedett, és valószínűleg erre is utalnak ezek a mondások.
Trump és Lukasenko kapcsolata
Felmerült az is, hogy Lukasenko Amerikába vonulna-e vissza, hiszen Donald Trump nemrégiben kedvezően beszélt róla. Somkuti szerint ennek kicsi az esélye.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Sonkodi Bálint" → valószínűleg Somkuti Bálint (a beszélgetés során konzisztensen így hivatkoznak rá)
- „Iszlabamádban" → valószínűleg Iszlámábádban (Pakisztán fővárosa)
- „JD V amerikai alelnök" → valószínűleg JD Vance amerikai alelnök
- „Tom Cooper" → az átiratban szerepel, de a kontextus alapján katonai elemzőről van szó
- „Witage Journal" → valószínűleg Washington Post vagy hasonló forrás, de az átirat nem egyértelmű
- „moszkvatil.com" → valószínűleg egy orosz vagy nemzetközi híroldal, de az átiratban nem egyértelmű
- „voenkorok" → orosz katonai bloggerek (az átiratban helyesen szerepel)
- „Aporizséban" → valószínűleg Aporizzsja vagy hasonló terület Ukrajnában, de az átirat nem egyértelmű
- „Szuminál" → valószínűleg Szumi környékén (Ukrajna)
- „Malinka egy ilyen moldovai kis ország" → valószínűleg egy moldovai újság, de az átirat nem egyértelmű
- „U34-es" → valószínűleg Su-34 orosz vadászbombázó
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez az Alfa és Omega mai adásra szeretettel köszöntöm a kedves [zene] ultrahanghallgatókat.
[00:00:03]Az én nevem debreceni Kamilla.
[00:00:05]És itt van velünk azom túlsó végén [zene] Sonkodi Bálint biztonságpolitikai szakértő.
[00:00:08]Szervusz Bálint!
[00:00:10]Köszöntünk a műsortban.
[00:00:12]Sok tisztelettel én is köszöntök mindenkit és pálinkás jó reggelt mindenkinek szigorúan pálinka nélkül.
[00:00:18]És mielőtt még elkezdenénk az adást, arra kérném a hallgatókat, hogyha még nem tették meg, akkor iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, lájkolják a videókat, mert ezzel sokat segítek nekünk, és Somkoti Bálin csatornáját is látogassák meg szeretettel.
[00:00:30]No hát azzal kezdeném, hogy Trump ismét figyelmeztette iránt, hogy minden erőművet ki fogunk iktatni.
[00:00:38]Ezt a The Times of India írta meg.
[00:00:41]Donald Trump amerikai elnök nyíltan azzal fenyegette meg Teheránt, hogy szükség esetén minden erőművet kiiktatnak.
[00:00:47]Mindeközben Washington újabb diplomáciai tárgyalásokra készül Pakisztánban, de kérdéses, hogy Irán egyáltalán hajlandó lesz-e részt venni ezekben.
[00:00:55]Ugye ez elvileg ma lenne, és tegnap még este talán azt olvastam, hogy mégse lesz tárgyalás.
[00:01:03]Mit lehet most erről tudni?
[00:01:05]Mert itt most megint az van, hogy ilyen 15 percenként, 20 percenként, félnaponként változnak a történések, és ha valamiről lemaradsz, akkor már nem vagy ott.
[00:01:15]Ez így van.
[00:01:15]Ugye én is van egy ilyen ciklusa a videóimnak, hogy fölveszem egyik nap délelőttjén általában és ez másnap délelőtt megy ki.
[00:01:22]És azért ez egy igen komoly csúszás ebben a helyzetben.
[00:01:26]Úgyhogyha valami történik, akkor majd gyorsan kell egy videót összeütni és föltenni, mert nem lehet követni ezt a fajta relatív nagyobb áttekintést engedő tempót, hiszen nagyon gyorsan változnak a körülmények.
[00:01:35]Ugye picit hasonloljam föl, hogy péntek óta mi történt.
[00:01:37]Ugye az első és legfontosabb az, hogy az amerikai haditengerészát megszállt és elfoglalt egy iráni konténerszállító kereskedelmi hajót, amelyre válaszul Irán szintén lezárta a hormozi szorosítést indiai hajókra, illetve egyéb kereskedelmi hajókra lőtt rá, hiszen korábban az volt a a hír, hogy a hormóziszoros nyitva van.
[00:01:57]Ugye ezzel kapcsolatban utána megindult az üzengetés egymásnak.
[00:02:00]Az Egyesült Államok üzengetett Iránnak, Irán üzengetett az USÁ-nak.
[00:02:05]Ehhez képest a legfrissebb információk szerint három darab C17-es szállítógép szállt le Iszlabamádban.
[00:02:11]A hírek szerint kedden folytatják a tárgyalást az amerikai és az iráni fél.
[00:02:19]Lezárták az úgynevezett vörös negyedet a pakisztáni városban, ahol a hírek szerint folytatódnak a tárgyalások.
[00:02:23]az amerikai küldöttség előkészítése, az amerikai küldöttség érkezésének az előkészítése megtörtént.
[00:02:30]Ugye azzal kapcsolatban is egymásnak ellentmondó hírek vannak, hogy Donald Trump vagy JD V amerikai alelnök fog megérkezni.
[00:02:35]Ami viszont bizonyos az, hogy az amerikai fél már akkor úgy néz ki, hogy megtette az előkészületeket, hogy elmenjen Iszlabában.
[00:02:44]Azzal kapcsolatban még nincs információ, hogy az iráni küldöttség meg fog-e érkezni, és ha igen, akkor milyen összetételben.
[00:02:50]Úgyhogy egyelőre ezt tudjuk.
[00:02:52]Ezek a megbízható információk.
[00:02:54]Aztán a többiről kapcsolatban mindenkinek azt mondom, hogy figyelje a sajtót, mert mi is ezt tudjuk csak csinálni.
[00:02:59]Trump kijelentései az iráni infrastruktúra elleni megsemmisítésről mennyire reálisak, vagy ez megint csak szájkarate?
[00:03:07]Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok meglépi ezt a lépést, de erre erre az iránés egyértelművé tette, hogy akkor az öböl is elpusztul, és megvannak a képességeik, hogy elpusztuljanak.
[00:03:12]Van egy pár dolog, amiről nem beszélnek, és nagyon érdekes, hogy ezek a témák nem kerülnek elő.
[00:03:18]Márpedig a globalista sajtó elhallgatja, hogy Irán továbbra is nagyon komoly képességeket őrzött meg.
[00:03:25]Ugye hírek szerint a balisztikus rakétaindítók és maguk a rakéták 60 kötőjel 70%-a még mindig megvan Iránban.
[00:03:34]Ezek egy jelentős része egyébként gránitba nagyon kemény kőzetbe vájt úgynevezett rakéta városokban van eltemetve, elásva olyan mélyen, hogy egyetlen egy fegyver sem jut el oda egy kivéve egy atombombát, deát nyilvánvalóan ilyen helyzetben nem fognak bevetni.
[00:03:46]Sőt, ugye 200-300 mérsékben még egy atombomba sem tud lehatolni gránitban.
[00:03:50]Tehát amit megpróbált az amerikai ízel és figyelem hölgyeim és uraim, Egyesült Arab Emirátusok beli koalíció, mert kiderült, hogy nem ketten, hanem hárman támadták iránt.
[00:04:01]Onnantól kezdve az egyetlen lépés volt, amit meg tudtak tenni, hogy ezeket a bejáratokat omlasztják be, viszont ezeket az irániak relatív könnyen ki is tudják takarítani, ki is tudják tisztítani ahhoz, hogy elindítsák a következő rakétatámadást.
[00:04:13]Tehát azt látjuk, és azt érdemes ebben a helyzetben mondani, hogy a feszültség ott lóg a levegőben, az olajár ismét a 100 dollárt közelíti, hogy mi lesz az holnap, ma vagy holnap ki fog derülni.
[00:04:25]Irán van inkább rászorulva a megállapodásra, vagy inkább az Egyesült Államok?
[00:04:31]Ez egy kitűnő kérdés.
[00:04:31]Ezzel kapcsolatban mindenki a saját hite és meggyőződése szerint értelmezi a rendelkezésünkre álló kevés tényt.
[00:04:37]Tény Iránban elszabadult az infláció.
[00:04:39]Vannak helyek, ahol a sorban állás van.
[00:04:42]bizonyos cikkek nehezen elérhetővé váltak.
[00:04:45]Viszont láthattunk olyan iráni ellenzékieket, akik elmenekültek Iránból, mégis a mostani vezetés mellett tettek hitet, hiszen egy olyan páratlan agresszió, tegyük hozzá, jogilag nem alátámasztott agresszió érte az országot, amely a korábbi ellenézéseiket is visszafordította.
[00:05:00]Ugye ezzel szemben az Egyesült Államok még mindig a világ legnagyobb katonai hatalma, és innentől kezdve a kérdés az az, hogy a politikai akarat melyik országban nagyobb?
[00:05:07]Érdekes és érdemes erről beszélni, hogy Vietnam 30 éven keresztül folytatott függetlenségi háborút először Franciaország majd az Egyesült Államok ellen kisebb nagyobb szünetekkel.
[00:05:19]Eközben több millió vietnámi áldozta az életét, de a végén elérték a függetlenségüket 30 év után.
[00:05:22]Az Egyesült Államok több alkalommal bebizonyította, hogy ilyen küzdelmekben, lásd még Afganisztán, lásd még Irak, nem tud mit kezdeni, mert úgy a képességei, mind a lehetőségei hiányoznak ahhoz, hogy drasztikus változásokat érjen el ilyen helyeken.
[00:05:37]Tehát ahhoz, hogy például az amerikai mondjuk így irányítás fennmaradhasson Dél-Vietnámban, ahhoz sokkal átgondoltabb politika kellett volna, amit nem tudtak megvalósítani.
[00:05:46]Tehát én úgy gondolom, hogy az iráni nép elszántsága, a szabadsága és a függetlenség irányában nagyobb, mint az amerikai vezetés elszántsága, hogy leverje őket, és a képességeik a jelek szerint nem teljesen állnak a rendelkezésre.
[00:05:56]Akármennyire is tűnik embertelennek, vagy akár cinikusnak erről beszélni, egy ilyen típusú elemzést így kell sajnos elvégezni.
[00:06:06]Meg a kitartásban is gondolom, tehát nekik vérre menő megy, meg más a kultúra, más az embereknek a felfogása, az élettel, halállal kapcsolatos kapcsolódás, és hogy ki miért áldozza fel saját magát.
[00:06:18]Abszolút mértékben ugye ne felejtsük el, hogy az iráni vezetés tudatosan vállalta a mártír sorsot.
[00:06:21]Ugye Ali Hamenei idős legfelsőbb vallási vezető sem volt hajlandó fedezékbe vonulni.
[00:06:25]És azért az a az a szituáció áll elő, ami kicsit túlzás, nyilván már nem kamikázikról van szó, de egy hasonló helyzettel találkozunk, amellyel az amerikai katonák sokkolta a második világháborúban, hogy voltak emberek, akik hajlamosak és hajlandóak voltak föláldozni az életüket azokért a célokért, amikben hittek.
[00:06:45]nagyon sok hasonló helyzet Iránban is van hozzá egy megfelelő eszkatolóikus ideológiájuk is, hogy a a 12-es síitizmus, ami Iránban a meghatározó vallási irányzat, annak egy nagyon komoly ilyen mártíromságra irányuló vonzata is van.
[00:06:57]Úgyhogy ebből a szempontból egyértelműen látszik, hogy az elszántság, az elhatározottság és most már túlzás nélkül kijelenthető az Irán részén van.
[00:07:08]Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy az amerikai haditengerészet feltartóztatott egy iráni zászló alatt közlekedő teherhajót, amely megpróbálta áttörni a tengeri blokádot.
[00:07:15]Az amerikai romboló megállította a hajót az ománi öbölben, miután a legénység nem tett eleget a felszólításnak.
[00:07:22]A hajó jelenleg amerikai ellenőrzés alatt áll, és átvizsgálják a rakományát.
[00:07:28]Ezt hogyan kommentálnád?
[00:07:28]Ez mit mutat?
[00:07:31]Eleve mi van most ott a hormoziszoros?
[00:07:33]Nem, egyszer blokád, aztán mégis csak mehetnek át, aztán csak ennyi sz%, támadás is éri a hajókat.
[00:07:38]Mi a helyzet ott?
[00:07:42]Hát kezdjük azzal, hogy magát a hormozi szorost irán zárta le, és erről azért is muszáj beszélni, mert egész egyszerűen ilyen 80 éve nem fordult elő.
[00:07:49]Úgyhogy a áldom a jó szerencsémet, hogy a tavaly december végére 80%-ban elkészült könyvemnek a kéziratát végül nem adtam le, többokból kifolyólag, mert most teljesen lehet átírni az erre vonatkozó részeket.
[00:08:02]ugyanis 80 éve először fordul elő, hogy az Egyesült Államok a földbolygó tengeri útvonalainak egy részét nem ellenőrzi.
[00:08:09]Tehát a legfont Megérezték, megérezték, hogy könyvet érsz és most akkor legyen valami izgalom.
[00:08:15]Jó lenne úgy gondolni, hogy ekkora fontos szerepet töltök be a Föld bolygó életébe, de egy egészen pici kis pontocska vagyok a kis szobában fönt a képernyő előtt.
[00:08:22]Úgyhogy köszönöm szépen a a bókot, de igen, de mindesetre az biztos, hogy ez egy történelmi jelentőségű esemény.
[00:08:28]Most erre Donald Trump a blokkádoló a blokkádódat felkiáltással válaszolt, ami számtalan mémet generált egyébként például amikor Szuncak van öltöztetve Donald Trump és az az a felirat látható a feje fölött, hogyha nem tudod, hogy mit csinálsz, akkor az ellenfeled sem tudja kitalálni a szándékaidat.
[00:08:42]De ettől függetlenül zeniális.
[00:08:45]Igen.
[00:08:45]Ettől függetlenül tényleg úgy tűnt, hogy ez a blokád és ellenblokád ez ez nem fog működni.
[00:08:50]Ehhez képest működött egyébként.
[00:08:52]Az amerikaiak nyilván kínai, indiai meg orosz hajókkal nem álltak neki kekeckedni, viszont az iránival rögtön nekiálltak.
[00:08:59]Úgyhogy innentől kezdve szerintem ez egy teszt volt, amelyen egyébként az Egyesült Államok rögtön azonnal rá is ugrott, aminek meg is lett az eredménye, mert erre válaszul Irán lezárta a hormózi szoros, tehát sebesi.
[00:09:09]Tehát ez egy ez egy ez egy nagyon érdekes helyzet.
[00:09:13]Ugye megint a Chicking Gameet látjuk, ugye azt a csirke játékot, amerikai filmekben lehet látni, hogy két autó egymással szembe megy, és aki a csirke, az lántja el a kormányt.
[00:09:22]A problémát az jelenti, hogy van egy olyan fogalom, amelyet már több amerikai újságban is lehetett olvasni.
[00:09:28]ez a takó, ami nem a mexikói étel, hanem a Trump always chickens out, tehát a Trump a végén mindig meghátrál szó összetétel.
[00:09:36]Ebben a helyzetben is várható, hogy Trump el fogja rántani a kormányt, hiszen az elszabaduló olajárak, az elszabaduló benzinárak a végén nekifájnak sokkal jobban, mint bárki másnak.
[00:09:47]Ugye a hírek szerint az iráni forradalmi gárda már olajszállítóhajókra is rálőtt.
[00:09:51]a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felek között hát a kommunikáció is ellentmondásos, meg mindenki más nyilatkozik a sajtóban is.
[00:09:57]Úgyhogy kicsit nehéz eldönteni, hogy mi a helyzet.
[00:10:02]Láthatóan egyik fél sem akar hátralépni.
[00:10:06]Milyen irányokba tud ez minket elsodorni?
[00:10:08]Úgy, úgy, úgy tényleg olyan vég, nem is a végső esetben, tehát hogy milyen eshetőségek lehetnek.
[00:10:14]Ugye erről írtam egy hosszabb cikket egyébként a moszkvatil.com-on, hogy milyen forgatókönyvek állnak az Egyesült Államok rendelkezésére, és egyik sem jó.
[00:10:21]Tehát azok a számok, amik egyébként a Witage Journalban jelentek meg arról, hogy Irán a rakétakészletének és indítóinak mekkora állománya maradt meg, az egyértelműen megmutatja, hogy a légierővel az Egyesült Államok és Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok ennyit tudott elérni.
[00:10:34]Elég keveset.
[00:10:34]A lakosságnak fáj, de például a a hét darab lerombolt híd hidat, amelyet egyébként az izraeli légérő rombolt le az utolsó napján a háborúnak, a tűzönet előtt, azt kettő nap alatt helyreállították.
[00:10:46]Kettő nap alatt.
[00:10:46]Jó, nem fognak teljes sebességgel átmenni rajta a vonatok, de át tudnak haladni azokon a részeken.
[00:10:51]Tehát megint megmutatkozott az a korlátozott képessége a légirőnök, amit már a második világháborúban is láthattunk, pedig akkor sokkal korlátlanabbul használták, sokkal durvábban a lakosság ellen satöbbi.
[00:11:02]Tehát a végső soron a szárazföldön állomásozó gyalogság, ami dönt.
[00:11:07]Ugye van az a mondás, hogy a 1940-ben nem a 10 darab német páncélos hadztály kényszerítette térdre Franciaországot, hanem az a 100 gyalogos hadosztály, ami bevonult a nyomukban.
[00:11:18]Tehát ez a helyzet egy szárazföldi támadást kíván meg.
[00:11:20]Lásd még Irak, lásd még Afganisztán.
[00:11:22]Ehhez viszont Irán egész egyszerűen túl nagy.
[00:11:24]Az amerikai hadierő meg akármilyen furcsa, túl kicsi.
[00:11:29]Lind Graham felszólította a Donald Trumpot, hogy vegye teljes ellenőrzés alá a hormozi szorost, és tartsa fenn az Irán elleni blokádot.
[00:11:36]A szenátor szerint a blokád már most súlyosan gyengíti az iráni gazdaságot, és úgy véli, Iránnak nem szabad megengedni azt urándítást.
[00:11:47]Mit nevettél?
[00:11:47]Ezt nem látták a nézők, hallgatók, de felnevettél.
[00:11:51]Linc Graham az egy olyan figura, én nem is tudom mihez lehetne őt hasonlítani.
[00:11:54]Tehát ez a az amikor a felhúzós kutya, vagy nem kutya volt, mi volt az a medve volt a gyerekkorunk játéka, amelyik amelyik fölhúzta az ember, és akkor egy ilyen cintányí maj volt, majom volt szintányir tapsolt meg satöbbi.
[00:12:04]Tehát Lincig Greham is olyan, hogy bármilyen impulzus védjőre csak egy választ tud adni.
[00:12:09]Bombázni, bombázni, bombázni, bombázni.
[00:12:11]Tehát úgy föl van pörögve háborúba, mintogyha nekik komolyan mondom, az élete múlna azon, hogy hogy minél több ellenséges célpontot sem meg az amerikai hadsereg, hogy minden egyes bombából ő komoly jutalékot kapna körülbelül, úgy tudom elképzelni, vagy vagy ennyire be van kattanva szellemileg.
[00:12:26]Tehát azt azért nem mondta el senki Lincigrehemnek, hogy milyen hatást értek el az amerikai izraeli Egyesült Alab Emirátus légitámadások, hogy hogy Tom Cooper, aki érdekes módon sokáig egy komoly elemzőnek tűnt, aztán az orosz-ukrán háborúban inkább mondjuk így propagandistában ment át, mint elemzőben.
[00:12:45]Most megint mintha visszatérni látszana ebben a háborúban a a gyökereihez, de itt is megint nagyon cinikusan nyilatkozik az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben, tehát semmiképpen nem lehet elfoglulatlan szemlőnek tekinteni.
[00:12:56]Viszont érdekes számai vannak.
[00:12:57]ugye kiszámolta, hogy ő 30 fölötti rakétavárosról tud darabonként minimum négy, de inkább ötö-h kijárattal, ami azt jelenti, hogy körülbelül 400- 500 célpontot kellett folyamatosan támadni ahhoz, hogy ezek a bocsánat, elszámoltam magamat, hogy a 30 rakétavros öt kiált 150 célpontot kellett támadni folyamatosan ahhoz, hogy ezek bezárva maradjanak, hiszen sok esetben egy-két nap alatt ki tudták tisztítani az iránni a kezeket.
[00:13:25]És ugye a van egy szám arról, hogy hány célpontot támadott az Egyesült Államként tizenvalahány ezerre emlékszem.
[00:13:30]Ennek egy jelentős része ezeknek kellett lenni, hiszen folyamatosan is újra és újra és újra be kellett olmasztani a kijáratokat.
[00:13:37]Tehát Lincsigra szemlátomás fogalma sincs arról, hogy milyen mértékű ellenállást épített ki Irán az elmúlt 30-40 évben pontosan egy ilyen típusú támadással készülve.
[00:13:48]Ráadásul, hogyha a hormózus szoros tartósan instabilá válik, akkor hát valamilyen hatással azért lehet az egész világra, Európára, mindennapi életünkre, pénztárcánkra, az energiaárakra milyen hatással lehet így és meddig meddig bírjuk még ki, vagy mi lehet még a tetőpont, vagy ilyenkor tényleg hát az elképzelhetetlen is elképzelhető.
[00:14:08]Pontosan.
[00:14:08]Ugye beszéltünk már arról, hogy hogy a a repülőgép üzemanyag az az a világ kőolajkészletének 1%-ából tud készülni.
[00:14:18]Ennek mindenféle műszaki meg kémiai okai vannak.
[00:14:19]Ugye Indiában és Pakisztánban már a benzin, a dízel és a földgáz is elfogyó félben van.
[00:14:26]Nagyon komoly korlátásokat vezettek be.
[00:14:29]Európa picivel jobban áll ebből a szempontból, de nem sokkal.
[00:14:32]Ugye most folynak a találgatások, hogy mennyi ideig bírják ki a légitársaságok azt, hogy egész egyszerűen nem lesz kerrozita.
[00:14:38]Nem arról van szó, hogy nincs, hogy nem arról van szó, hogy drága, hanem az, hogy nincs.
[00:14:43]Na most ezeket egy lehetetlen megmondani, de ha megnézzük Európa helyzetét, hogy igazából három helyről kaphatott energiahordozót olcsón, mert ugye vezetéken szállítják és közelről Oroszországból.
[00:14:52]Ezt ugye az Európai Unió kilökte politikai okok miatt.
[00:14:56]Kicsit drágábban, de még mindig relatív olcsón az öbölből.
[00:14:59]Ez is most kiesett.
[00:15:02]És a harmadik variáció, hogy drágán, mert monopolhelyzetben van az Egyesült Államoktól.
[00:15:05]Na most ha ezeket összeadjuk, akkor egy olyan gazdasági válság, egy olyan energiaválság plusz a ráépülő mindenféle gazdasági társadalmi problémák rajzolódnak ki, amelyet tényleg 1929 óta nem látott a világ.
[00:15:19]Sőt, meglem kockáztatni is, hogy lehet, hogy még nagyobb válság közeleg, mint akkor.
[00:15:24]Ennek az esélye minden egyes nappal, amit az iráni iránelleni háború tart, növekszik.
[00:15:29]Tehát most már szerintem jó van 50% fölött van ez az esély, és minden egyes nap, amíg nem a rendeződés irányába tart, ez növeli ennek a veszélyét.
[00:15:39]Úgyhogy valóban Donald Trump szó szerint a világ sorsával játszik.
[00:15:42]Ugye kérdés, hogy az Egyesült Államok, amelyik önellátó energiából az mennyire érdekli, hogy a világ mit gondol róla.
[00:15:48]Viszont hölgyeim és uraim, ez egy kétirányú utca.
[00:15:51]A világ is döntött úgy, hogy elegünk van az amerikaiakból pont emiatt, és lépett egyet hátra.
[00:15:56]Tehát ez egy nagyon veszélyes játék.
[00:16:00]Meglátjuk, hogy mi lesz a következménye.
[00:16:01]Egyelőre egy nagy baj, egy nagyon sötét felhő tornyosul a horizonton.
[00:16:05]Mennyire állnak készen a különböző államok?
[00:16:08]Mennyire vannak felkészülve?
[00:16:10]Men mennyire vannak ilyenkor esetleges ilyen, nem tudom, vészhelyzeti C tervek, B tervek?
[00:16:17]Elméletileg minden állam rendelkezik úgynevezett stratégiai olajtartalékkal.
[00:16:21]Ennek több oka van.
[00:16:21]bármilyen rendszer zavar az ellátásban, az megköveteli azt, hogy ne úgynevezett just in time rendszerbe szállítsanak.
[00:16:31]Például úgy néz ki, hogy India és Pakisztán esetében ezek a készletek egészen minimálisak voltak, de vannak arról szóló hírek, hogy a jobban felkészült Indonéziában is már kezdenek gondok jelentkezni.
[00:16:39]Csak, hogy a számokat érezzük, Ugye India másfél milliárd ember, Pakisztán 200 millió és és Indonézia is több mint 200 millió.
[00:16:47]Tehát itt körülbelül két milliárd embert érintenek ezek a gondok, ami azért nem piskóta, tehát a Föld lakosságának egy negyedét már most érinti a probléma, és lehet, hogy még jobban fogja, hogyha ez a helyzet így eszkalálódik.
[00:16:58]Tehát ebben a helyzetben mindenképpen azt érdemes kiemelni, hogy például egyébként Japán is a hírek szerint nagyon komoly tartalékot készül fölszabadítani, hogy a piaci kilengéseket tompítani tudja, de ez sem tart a végtelenségig.
[00:17:11]És a B terv az az áterv az, hogy minden jól működik.
[00:17:16]A B terv az az, hogy a tartalékok segítenek ezt kompenzálni, de egyre inkább a C terv kezd kérdésessé válni, hiszen az elhúzódó krízis a stratégiai tartalékok is ki fognak valamikor merülni.
[00:17:25]Úgyhogy nem véletlen, hogy nagyon hosszas huzavona után nemrégiben feloldották, illetve bocsánat, meghosszabbították az orosz szankciók fel aluli felmentést az Egyesült Államokban, és május közepéig szabadon lehet orosz olajat vásárolni.
[00:17:39]Ezzel lehet valamilyen szinten, nem teljes mértékben, de valamilyen szinten mérsékelni a problémát, hiszen többek között Ukrá egyébként gőzerővel támadja azokat az orosz kikötőket és kapacitásokat, amik ezt a problémát meg tudnák oldani, vagy legalábbis enyhíteni tudnák nagy részt.
[00:17:56]Mielőtt még átnyargalnánk egy kicsit az orosz-ukrán háborúra, Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netano kijelentette, hogy az Iránnal fennálló konfliktus nem ért véget.
[00:18:04]Netan azt hangsúlyozta egy interjúban, hogy az Egyesült Államokkal egy Irán zsarnoksága ellen harcol, amely szerint az egész világot terrorizálja, Izrael megsemmisítésére törekszik, valamint az Egyesült Államok bukását és a nyugati civilizáció jelenlegi formájának összeomlását akarja elérni.
[00:18:26]Vélekedett Netjau.
[00:18:26]Mennyire reális az a kép, amit hát Izrael fest Iránról, mint globális fenyegetésről?
[00:18:34]Az az előbbiek az előbb elhangzottak alapján melyik ilyen nagyobb fenyegetést a világra?
[00:18:38]Tehát az, hogy folytatják az amerikaiakikak az ízelek meg az emirátusok a háborút, vagy az, hogy békén hagyják Iránt.
[00:18:43]Én megint elmondom, az irániak nem egy matyóhímzés, tehát félértés nehesség.
[00:18:46]Nem arról van szó, hogy ők a grállovagó és a és a szent szüzek egyesület erről szó sincs.
[00:18:50]Aki látta a Hamas Hezbok működését, az pontosan látja, hogy milyen durva módszerekkel érvényennek érdeket a közelkeleten.
[00:18:58]De azért föltenném a kérdést, hogy ami Déli Banonban zajlik, amikor egy izraeli katona ledönt egy Krisztus szobrot, majd megsemmisíti, az mennyire tartja vagy mennyire hitelesíti, vagy mennyire cáfolja Benjamin Netanu szavait?
[00:19:08]Ugye az, hogy a Google meg az Appletek kitörölni a daily banoni falvak neveit a térképről, vagy az, hogy bejelentettek egy sárga vonalat Izraelben, amin egyébként a biztonsági okokból igazuk van, csak hát akkor hölgyeim és uraim, akkor tessék fölvállalni ennek az ódiumát és mint 1982 és 2000 között bemenni, megszállni a területet és így garantálni ezt a problémát, de emellett emberinek, emberségesnek és az NS alapelevővel együttműködőnek lenni, mert ez így működik.
[00:19:35]Ha engem valahonnan katonai fenyegetés ér, akkor ezt a fajta megoldást lehet választani az összes ezzeljáró problémával együtt.
[00:19:40]De az a fajta folyamat, amit láttunk, az már egy civilizációs háború képét kezdi ölteni, csak nem az irániak részéről.
[00:19:46]Tehát ez egy óriási probléma, hogy amit a az izraeli miniszterelnök mond, az most már erre többször fölmerül a kérdés, hogy az ő saját politikai túlélését szolgálja, legyen bármi a világgal meg a civilizációval, vagy valami, vagy pedig tényleg a világ érdekeit.
[00:19:59]Tehát ezért nem szabad kifelejteni, hogy itt most egy olyan puskaporos hordó mellett játszódozik Benjamin Netanyahú gyufával, amely az egész világot romba döntheti.
[00:20:08]Tehát, hogy itt ezért ezekben már nem játék.
[00:20:09]És Donald Trumpal kapcsolatban is egyre többször merül föl a kérdés.
[00:20:13]Nemrégiben az ufókról kezdett el beszélni, hogy nyilvánosságra hozzák az ufóaktákat.
[00:20:16]Engem meg megmondom őtén, hogy hát nem mondom, hogy ufóhívő vagyok, de nem nem zárom ki a létezésüket.
[00:20:20]Science fiction rajongóként furcsa is lenne.
[00:20:22]Viszont viszont most kerülnek elő az ufók.
[00:20:26]Mi van Epsteinnel?
[00:20:28]Miért beszélt Melani Melania Trump nemrégiben arról, hogy az Epstein áldozatokkal megérdemlik azt, hogy megfelelők, ha más nem erkölcsi kompenzációt kapjanak?
[00:20:35]Tehát itt ez egy olyan robbanászélyes katyvasszá kezd válni ez a történet, amelyben akár Donald Trump, akár Benjamin Neto, akár egyébként az emirátusok vezetése minden egyes kijelentése ront a helyzeten.
[00:20:45]És ha már előkerült az emirátusok, valamelyik politikai jellemző ott, akit tegyük hozzá, hogy az se teljesen önszántából beszél, mert az emirátusok sem egy ilyen klasszikus liberális demokrácia, az elkezdett arról beszélni, hogy az amerikai kapcsolat és az amerikai bázisok inkább kitettséget jelentenek, mint előnyt.
[00:21:01]Tehát innentől kezdve azért ezeket a dolgokat is érdemes végignézni, hogy az USA nem tudta, vagy bizonyos szempontból nem akarta megvédeni az emirátusokat az iráni válaszcsapásoktól.
[00:21:10]Tehát ez egy drasztikusan átalakuló világban zajlódó folyamat, amiben az egyes politikai szereplők a saját érdekeiknek megfelelően cselezenek.
[00:21:18]Tegyük hozzá, a világ maj megoldja a saját problémáit.
[00:21:22]Hát ez nem biztos, hogy egy jó gondolat.
[00:21:24]Na hát kíváncsian várjuk, hogy hova haladnak majd tovább az események.
[00:21:29]Mindeközben az orosz-ukrán háború sem állt meg.
[00:21:31]Viszont most nem is a fronthelyzettel kezdeném, hanem azzal, ami most a közbeszédet uralja.
[00:21:34]Mi?
[00:21:34]Mert volt egy terrortámadásnak nyilvánítják.
[00:21:39]Kievben egy 58 éves férfi hat emberre végzett.
[00:21:42]Tucatnyit megsebesített, mielőtt a különleges alakulatok kommendósai hát likvidálták, mert őt is megölték.
[00:21:49]Ugye a merénylő a saját lakását is felgyújtotta, mielőtt elindult volna ártatlan embereket ölni.
[00:21:56]Azt lehet róla tudni, hogy Moszkvában született, de egyébként a Donbaszi Bachmutban élt, aztán Kijevba költözött és az ukrán hadsereg katonájaként vonult hát ilyen korkedvezményes nyugdíjba.
[00:22:07]Tehát veteránról van szó.
[00:22:10]Ugye sokan felháborodtak, mert igazság szerint nem is maga a terrortámadás, vagyis hát az ilyen lövöldözés az, ami uralja a közbeszédet, hanem az, ami utána felháborodást kiváltotta.
[00:22:21]véleményvezérek és egyszerű emberek egyaránt is felteszik a kérdést, hogy a rendőrök, akik a nép védelmére esküdtek fel, hogyan szaladhattak el egy ilyen helyzetben, mert ugye pont ugye a házak, környező házakból felvételeket lehet látni, hogy ott éppen egy egy áldozattal ott valamit beszéltek, vagy csináltak, elkezdődödt a lövöldözés, és akkor a hát eliszkoltak szép szép magyarul ezek a ezek a rendőrök a járőrök vezetője, az ukrán járőrök vezetője.
[00:22:49]azután lemondott, ugye nyilvánvalóan őket is ki hát felmentették a a szolgálatuk alól.
[00:22:56]Az ilyen háborús környezet mennyire növeli meg az ilyen jellegű hát úgymond biztonsági kockázatokat, és eleve szerinted mennyire jogos úgymond a felháborodás, hogy ez a két rendőr így viselkedett ebben az esetben?
[00:23:11]Ja, kezdjük azzal, hogy az első hírek még arról szóltak, hogy újra behívták sorozni az illetőt, és hogy onnan szökött meg.
[00:23:18]Tehát, hogy annak ellenére, hogy veterán volt és az Ukrán állam engedélyével ment nyugdíjba vagy szerelt le, újra visszahívták, hogy el kell mennie évesen harcolni.
[00:23:29]Én 54 éves vagyok, és hát finoman szólva sem vagyok már a fizikai teljesítményem csúcsán, és ennek egy kisebbik részét jelenti a pocakom, amit ide nőtt az elmúlt években.
[00:23:36]Tehát, hogy egy ilyen ember esetében nem tudni, hogy pontosan mi történt.
[00:23:40]Amit lehet tudni, hogy felgyújtotta a lakás, és amit lehet tudni, hogy embereket lőtt le.
[00:23:43]Na most innentől kezdve, hogy milyen háttér, milyen elkeseredettség, vagy milyen motiváció mozgatta, azt ennyire nem tudjuk.
[00:23:50]Ami igazából a lényege ennek a történetnek, az az, hogy van egy videófelvétel, ahol két rendőr odamegy és sebesülthöz, majd amikor elkezdenek a lövöld elkezdenek lövések hangjai hallatszani, akkor egyszerűen elfutnak.
[00:24:03]Na most az, hogy egy sebesült emberen egy rendőr nem segít legalább fedezékbe jutni, vagy bármi, hanem a saját életét menti, az nagyon komoly morális fegyelmi problémákra mutat rá az ukrán rendőrségben.
[00:24:16]Rendőrségben.
[00:24:16]Igen.
[00:24:16]És hölgyeim és uraim, Kievről beszélünk, nem valami intyemppentyem kis faluról, ahol valami baj történt, hanem az ukrán fővárosról.
[00:24:25]Tehát valóban az a helyzet, hogy egy ilyen szituációban nem segítettek a bajba jutottaknak, hanem inkább elfutottak, ez óriási problémákra mutat rá.
[00:24:34]Ugye a kérdés az az, hogy egy szervezetről van szó, tehát mondjuk egy a járőrségről járőr szervezetről van szó, vagy általános helyzetekről?
[00:24:43]Ugyanis volt egy olyan sztori, amikor egy iskolai lövöldözés volt az Egyesült Államokban, és egy seriffhelyetteseknek pont ez lett volna a dolga, hogy megakadályozza, szintén nem mert bemenni.
[00:24:51]Most ezért föltenném a kérdést, hogy azért volt ott az az a Sheriff helyettes az USÁban egyébként, hogy pont ezt a helyzetet akadályozza meg.
[00:24:57]Utána nyilván pellengére állították, elbocsátották, perbe fogták satöbbi, de hogy ezeket a pszichikai dolgokat ki lehet szűrni.
[00:25:05]Tehát az, hogy valaki alkalmas-e arra, hogy a saját életét kockáztassa másoké, azt relatív egyszerűen meg lehet nézni egy pszichológiai teszt alkalmával, hogy kerülhetnek ilyen emberek a rendszerbe.
[00:25:17]És itt megint fölteszem a kérdést, hogy inkább számomra biztonságpolitika jellemzőként nem az a kérdés, hogy két ember gyává volt-e, vagy sem, mert egyértelműen az volt, hanem hogy ők mennyire képviselik az ukrán rendőrséget, és hogy nem egy emberről van szó, hanem kettőről.
[00:25:28]Tehát ezeknek nem tanították meg, hogy fedezzük egymást.
[00:25:33]Az egyik mozog, a másik fedezi, aztán csere.
[00:25:35]Ez a klasszikus tűzpár, ezt úgy hívják.
[00:25:37]Hát ez a ez a ez a ez a gyalogsági harcászatnak az alapja, és a rendőrséget is meg kell tanítani gyalogági harcászatra, mert ők is igaz, hogy kézifegyverekkel, de azt végzik.
[00:25:46]Tehát, hogy az egyik áll fegyverrel a kezébe és nézi, hogy mi történik, a másik meg elvonzolja a sebesültet, ez nem jutott az eszükbe.
[00:25:51]Tehát itt nagyon sok olyan kérdés merül föl ezzel kapcsolatban, amire nincs jó válasz.
[00:25:54]Én összekötöm a pontokat.
[00:25:57]A jelenlegi gondolkodásom és információm alapján az jön ki, hogy az ukrán rendőrségnél is nagy baj van.
[00:26:04]Ugye fogunk róla beszélni még, hogy ember anyaghiány van mindenhol.
[00:26:08]Ez azt jelenti, hogy olyan embereket is be kellett osztani járő feladatba, akik nem odavalók.
[00:26:12]Tehát lehet, hogy irodista volt előtte, vagy éppen mit tudom én, bármilyen más pozíciót töltött be a rendőrségénél, egyruhás szolgálatot vállalt, de nem volt arról szó, hogy neki a tűzvonalba kell mennie.
[00:26:24]Én erre gyanakszom megmondom őszintén, nem arra, hogy ez egy ez egy ilyen ritka dolog lenne, hanem egész egyszerűen annyira elfogyó félben van Ukrajnában az az emberanyag, aki tud és akar harcolni.
[00:26:34]hogy már a rendőrségbe is olyan emberek kerülnek, akik a lövöldözés hallatára is inkább menekülnek, sem fölvennék a harcon.
[00:26:42]Hát emberhiány.
[00:26:42]Kir Budanov, az ukrán elnök iroda vezetője interjút adott a Malinka egy ilyen moldovai kis ország című lapnak, és ő ebben elismerte, hogy problémák vannak az ember ellátással, viszont 12 és fél éve tartó háborúban ez teljesen természetes, és hogy elmondása szerint az elmúlt hat hónapban sikerült teljesíteni a mozgósítási tervet, nem ment könnyen bevallása szerint, de akkor is.
[00:27:09]Na már most ugye oké, hogy a drónok háborújában háborújának korábban élünk, a háborúk akkor is megkövetelik az élőerőt.
[00:27:18]Szerinted mehet-e addig a háború, míg végül egyáltalán nem lesz kit konkrétan mozgósítani?
[00:27:25]Vagy elkezdik a nőket is és vagy vagy mennyire lesz ilyen tendencia?
[00:27:31]Erre nagyon nehéz válaszolni, de most, hogy föl beszélt erről, nekem eszembe jutott egy magyar nót, ami úgy kezdik, hogy Kossut Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje.
[00:27:38]Ha még egyszer azt üzeni, mindjáunknak el kell menni.
[00:27:40]Na most ez a nagy kérdés, és erre teszem föl a kérdést, hogy Kossut Lajos azt csinálta volna egyébként a jelek szerint, hogy tényleg mindenkit hatba szólított volna, csak ott volt Görgei, aki katonaként pontosan látta, hogy ez mivel jár, és vállalta a szégyent, vállalta azt a fajta gyűlöletet, ami gyakorlatilag 100 éven keresztül őzönlött rá.
[00:27:58]hogy helyesen fölmérve a helyzetet, azt mondta, hogy innentől kezdve a nemzet sorsa, túlélése van veszélyben, és inkább én fölvállalom azt, hogy engem tartsanak árulónak, sem mint a nemzet elpusztuljon.
[00:28:12]Elmondtam többször, elmondom most is, körülbelül 20-300 ember élén tette le görgeli a fegyvert világosnál.
[00:28:18]Ennek a 20-30000 embernek jelenleg Magyarországon, a csonka Magyarországon 800000 leszármazottja él.
[00:28:25]Ezért így gondoljuk végig.
[00:28:25]És hölgyeim és uraim, mennyi idő telt el 1849 óta?
[00:28:31]Így van.
[00:28:31]Így van.
[00:28:31]Nem az adott pillanatban lévő 20 ember, hanem az azt követő leszármazottak száma.
[00:28:36]Pontosan.
[00:28:36]Tehát azért, hogy lehet úgy harcolni valamiért, hogy amit harc, amiért harcolok, azt közben elpusztítom.
[00:28:43]Tehát ez az a kérdés, amire én nem adok választ.
[00:28:45]És szándékosan amióta az ultrahangban is, meg máshol is beszélek erről, én nem adok választ.
[00:28:48]Mindig elhozom a magyar történelem példáit, mindig hozok másik példákat, de nem adok rá választ, mert ez nem az én dolgom megmondani.
[00:28:55]Ezt az ukrán népnek a dolga meg eldönteni, hogy meddig akar a szabadságáért harcolni, vagy meddig akar azért harcolni, amit jónak lát.
[00:29:00]És azt is el szoktam mondani, hogy milyen alakú Ukrajna térkép lesz az ukrán nép lelkében, az ukrán lakosság lelkében, az most dől el, és nekik is van beleszólásuk.
[00:29:10]Tehát, hogy ez ez a történet.
[00:29:12]Én ezt ennyit akarok erről a témáról mondani.
[00:29:13]Nem lehet kívülről megmondani, és ez ha valami, ez aztán tényleg a belügyekbe való beavatkozás.
[00:29:20]Nem véletlenül tartom magamat igen komolyan távol ettől a témától, mármint ebből a szempontból.
[00:29:23]A környezetet, az összefüggéseket, a történelmi példákat nagyon szívesen bemutatom, nagyon szívesen beszélek róla, de én nem fogok klasszik, nem fogok határozott véleményt megfogalmazni erről vagy arról, mert ez tényleg az ukrán nép lelkéről szól.
[00:29:36]Na, akkor hozok egy olyat, amiről megtudsz.
[00:29:37]frontvonalhelyzete.
[00:29:37]Budanov erről is mondott néhány szót.
[00:29:40]Szerinte a hatszintér stratégiai értelemben befagyott.
[00:29:45]Mindkét oldalon zajlanak taktikai mozgások.
[00:29:47]Ezek azonban nem befolyásolják érdemben a háború menetét.
[00:29:52]A főtész szerint a jelenlegi állapot némileg a 2023-as helyzetre emlékeztet.
[00:29:58]Ezt azonban részletesen nem fejtette ki.
[00:30:00]Ugye korábban mindig volt valami sejthető, nem?
[00:30:02]hogy beszéltünk ellentámadástól, nyári offenzíva, téli offenzíva vagy bármi akármi, mindig volt valami, hogy na most, de most az utóbbi időben még ilyenről se beszélhetünk, ugye?
[00:30:13]Igen, abszolút.
[00:30:13]Tehát kis nagyobb mozgások vannak.
[00:30:15]Ugye az ukránok az aporizséban erőlködnek és jutottak előre több helyen egyébként.
[00:30:18]Ezt az orosz voenkorok is fogcsikorgatva elismerik.
[00:30:22]Szuminál például kisebb méretű orosz előretörés van, tehát ezek a taktikai mozgások tényleg nem befolyásolják a frontnak a helyzetét.
[00:30:28]De megint szeretném megismételteni az első világháborús analógiát, mert azért jobb, mint a második világháborús, mert ott volt egyfajta ilyen állásháború, nem állóháború, mert a háború nem áll, hanem állásháború volt.
[00:30:40]Ott is megmerevedtek a frontvonalak.
[00:30:42]Ugye 17-ben volt egy nagy francia offenzíva 17 elején, amely gyakorlatilag az összeomlás szélére sodorta a francia hadsereget.
[00:30:51]Ma komoly lázongások törtek ki satöbbi.
[00:30:53]Közben elkezdtek megérkezni az amerikaiak és a németek, akik igyekeztek megő megelőzni azt, hogy az amerikaiak szó szerint több száz katonája megváltoztassa a fronthelyzetet, elindítottak egy támadást márciusban, ha jól emlékszem, ahol relatív nagy sikereket értek el, de azokat a sikereket nem érték el, amiket szerettek volna.
[00:31:11]és utána fél évre rá Németország meg összeomlott.
[00:31:14]Tehát szerintem ez a tanulság mind a két hadsereg vezetésében ott van.
[00:31:18]Viszont azt azért azt a kérdést érdemes föltenni, hogy ezzel párhuzamosan a hátországban Ukrajnában és tz Oroszországban is kezdődnek a bajok.
[00:31:29]Ugye Oroszországban mostanra a gazdasági kilátások rosszra fordultak.
[00:31:31]Még nem tartunk ott, hogy bajok lennének, de már érezhető, hogy ebből nem lesz fejlődése, amíg ez a háború tart, hogy eddig ezt a a háborús konjunktúra elfedte.
[00:31:39]Ezzel szemben Ukrajnában már gyakorlatilag a légvédelmi rakéták kifogyása azt eredményezi, vagy nem kifogyása, de közel kifogyása, hogy orosz repülő vadászbombázó kötelékek a frontvonal közvetlen környékén működnek, amire eddig nem volt példa.
[00:31:54]És hosszú idő óta először egy orosz U34-est is lelőttek a az ukrán légvédelmi tüzérek, ami azt mutatja, hogy mernek közelebb menni, mernek az ukrán légvédelemben bent tevékenykedni az oroszok.
[00:32:04]Na most, hogyha elindul ez a folyamat, amiben az orosz légiőgyakorlat azt csinál, amit akar, mert erre mutatnak a jelek.
[00:32:09]Ugye a vadászbombázók ellen a drónok nem hatásosak.
[00:32:13]Harci helikopterek ellen, drónok ellen igen.
[00:32:15]Vadászbombázók a nagymagasság és a nagy sebesség miatt nincsenek fenyegetve a drónok által.
[00:32:21]Innentől kezdve gyakorlatilag az várható, hogy az orosz légierő elkezdi felőrölni azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik Ukrajnának, hogy a frontvonalon egy padhelyzetet érjen el.
[00:32:32]És még ide tartozik az a hír, amiről én is beszéltem a saját műsoromban, hogy Oroszország nyilvános ért és úgy emlékszem, talán pénteken is szóba került a Tominál, Oroszország nyilvánosságra hozta azoknak a cégeknek a listáját és a címét, ahol Ukrajnának drónokat gyártanak vagy terveznek.
[00:32:44]Na most előbb vagy utóbb meg fog indulni a neégációs hadviselés ezek ellen a célpontok ellen is.
[00:32:50]Lásd még a csehországi gyárban elkövetett gyújtogatásos támadás.
[00:32:56]Azért és ilyen kiugró kis támadások azért mégis csak vannak.
[00:32:58]Ugye most például a Krimfélszigeten hajtott végre az ukrán biztonsági szolgálat.
[00:33:05]Feketengeri flottához tartozó hadihajókat, radar kommunikációs rendszereket rongált meg.
[00:33:12]Az ilyen műveleteknek egyébként mi a célja?
[00:33:14]mennyire jelentősek ezek a támadások mindkét fél részéről, ami konkrétan ugye nem a harcmezőn éri a feleket, hanem így vagy logisztikai dolgokat, vagy infrastruktúra, vagy energetikai infrastruktúra, vagy bármi akármi.
[00:33:28]És ny néha sajnos azért, sőt túlnyomó részben vannak civil támadások is.
[00:33:36]A van az a mondás, hogy az amatőrök taktikáról, a profik logisztikáról beszélnek, hogy a háborúval kapcsolatban elsősorban nem az jut az eszünkbe, hogy kinek hány gyár és milyen termelésség kapacitás áll a rendelkezésére, pedig a végén ez számít.
[00:33:46]Tehát ezek a támadások a az ellenfélnek a logisztikai képességei gyengítik.
[00:33:51]Ugye nem tegnap láttam egy felvételt, amin egy ukrán gázkiemelő állomást ér orosz támadás.
[00:33:57]Eközben lángol ma esti hír egy orosz kőolajfinomító.
[00:34:00]Tehát ezek a támadások az ellenfélnek a háború folytatására irányuló képességeit és lehetőségeit gyengítik, sőt sok szempó semmisítik meg.
[00:34:09]Tehát emiatt ezeknek van jelentősége.
[00:34:10]Különösen az ukrán támadások az orosz feketengeri flottát konkrétan a legtávolabbi kikötőbe száműzték, és ott is egyre nagyobb veszteségeket szenved el.
[00:34:17]Ugye fölteszem a kérdést, hogy az vajon az orosz admirálisok fejében nem fordul meg, hogy a flotta az mindig egy kikötőben a legsebezhetőbb?
[00:34:24]Ha a hajók rendszeresen vizen lennének, gyakorolnák a drónelhárítást, illetve végeznék azokat a műveleteket, amiket végezniük kell, akkor sokkal kisebb arányban semmisülnének, vagy vagy rongálódnának meg.
[00:34:35]De ez úgy néz ki, hogy az orosz admirálisoknak a kapacitását meghaladja.
[00:34:38]Nagyon érdekes, az orosz feketetengeri flotta az kritikán alául teljesmény nyújtott az egész háború során gyakorlatilag, tehát elképesztő hibákat követtek el.
[00:34:45]A talán ebből a szempontból a leghitelesebb forrás a voenkorok, az angol, az orosz katoni bloggereknek a szavai.
[00:34:52]tegyük hozzá többségük szárazföldi vagy légierős, tehát haditengerész kevés van közöttük, de rendszeresen ekézik és és bírálják az ottani képességeket és hozzáállást.
[00:35:01]Tehát ebben a környezetben én azt emelném ki, hogy ezek a csapások, ezek nem igazán befolyásolják a háború menetét.
[00:35:08]Ugye Klausevic szerint egy háborúban álló államban három tényező van.
[00:35:13]Az állam, a hadsereg és a civil lakosság.
[00:35:15]Ugye bármelyik összeomlik, az a háború végét jelenti.
[00:35:18]Mind a kétől igyekszik a másiknak ezt a képességét meggyengíteni.
[00:35:23]Ugye a hadsereg az egy külön kérdés, ezért most az államról és a hátországról beszélünk.
[00:35:26]Meglátjuk, hogy melyik fogja előbb elérni a céljait.
[00:35:31]Hoztam a végére Lukasenkát.
[00:35:35]ugye interjút adott az RT-nek, több dologról is beszélt.
[00:35:38]Az egyik az, hogy ő úgy gondolja, hogy a hazájában van elég alkalmas ember arra, hogy az ő helyét majd átvegye.
[00:35:47]Tehát akkor az azt jelenti, hogy ő most már az utolsó ciklusá tölti és készen áll átadni a hatalmat.
[00:35:54]Szerinted van egy ilyen konkrét kijelölt ember, vagy még nem mutatkozik?
[00:36:00]Sokan emleik ilyen szituációkban a legidősebb vagy akár a kijelölt fiát vagy lányát az illetőnek.
[00:36:05]Ugye Kim John Gun is a tvány éves lányát vitte el magával több ilyen esemére jelezve, hogy a a dinasztia folytatódik.
[00:36:11]Úgyhogy Lukashenka esetében is a fiát emlegetik, aki ugye emlékszünk rá a 2020-as fennforgások idejében ővele mászkált mindenhova egy gépkarabéllyal a kezében.
[00:36:22]Ugye azt azért tegyük hozzá, hogy Lukas Jenka, akit ugye sokan bátyának szólítanak a a nyelvtterületen, az orosz, illetve a a keleti szláv nyelvterleteken, amit mond, amit csinál, annak egyrészt van egy nagyon érdekes ilyen megfontolt nagyapó stílusa, ne felejtsük el, hogy végül Prigoin is vele beszélte-e a megadásának a feltételeit.
[00:36:41]Másrészt pedig van egy ilyen vicces kicsit ilyen ilyen ilyen ilyen karikaturisztikus megközelítése is, amiben ő egy ilyen fajta ilyen népmesei figuraként tűnik fel, mint a nagyotmondó nagyapó meg satöbbi, amik ugye ezek a mintaként megvannak úgy a magyar, mint a a keleti szláv népmességben is.
[00:36:58]Van egy ilyen vicces, gyorsan közb szólok, hogy amikor a krumplit úgy pucolják, vannak ilyen videók, hogy krumplit úgy pucolják a lányok, hogy ilyen hát ilyen jó vastagon, tehát nem helyesen, akkor kommentbe oroszul írják, hogy Lukasenka sír.
[00:37:11][nevetés] Őt tartják a krumpli királyának.
[00:37:15]Igen, igen.
[00:37:15]Teljes mében el tudom képzelni.
[00:37:16]Tehát, tehát valóban Lukasenkának lett egy ilyen egy ilyen sz egy lett egy ilyen státusza, lett egy ilyen ő egy ilyen szimbólummal vált ezekben a körökben.
[00:37:23]Úgyhogy valóban amit mond, arra érdemes odafigyelni, mert jól meglátásai vannak, meg tényleg van egy olyan tapasztalat, amit nehéz től elvitatni, viszont egyértelműen megöregedett, és valószínűleg erre is utalnak ezek a mondások.
[00:37:32]Az is fölmerült egyébként ezzel az interjúval kapcsolatban.
[00:37:35]Talán meg is kérdeztük, hogy Amerikába vonulna-e vissza, hiszen Donald Trump nemrégiben kedvezően beszélt róla, mondta, hogy jól emlékszem, azt mondta, hogy ennek azért kicsi az esélye.
[00:37:42]Tehát hogy minden egyes háború, minden egyes krízis hoz magával komikus elemeket is.
[00:37:47]Bár néha az ember Kínába Kínába nevet rajta, úgyhogy bár lehet, hogy ő Kínába fog nevetni ezen az egész történeten nemsokára.
[00:37:53]Úgyhogy meglátjuk, hogy mi történik.
[00:37:55]Azért jók ezek az ilyen történetek, mert az egyébként elég lelombozó híreknek a végére ad egy ilyen fajta csavart, ami mosolytsal az ember arcára.
[00:38:01]Így van.
[00:38:01]Hát kíváncsian várjuk a folytatást, ki lesz Lukaska utódja és a hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet.
[00:38:11]Bálint pedig legközelebb pénteken találkozhatnak a hallgatók itt az Ultrahangsatornáján, de persze addig a saját csatornáján és a hétfolyámán is jelennek meg tartalmak, úgyhogy elő szeretettel lehet keresni Bálint oldalát is.
[00:38:24]Úgyhogy nagyon szépen köszönjük önöknek, tartalmas és nyugodt hetet kívánunk mindenkinek, és neked is köszönjük, Bálint.
[00:38:31]És köszönöm.
[00:38:33]Viszontlátásra.
[00:38:33]Viszonthásra.
[00:38:33]Viszonth hallásra.