Rendkívüli fordulat: Magyar Péter váratlan alkut köthet Donald Trumppal? - Yaro Patrice

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál király Tamás.

[00:00:03]A mai vendégünk pedig Jero Patrice nemzetközi Kapcsolatok szakértő, aki itt van velünk a Zoom utolsó végén.

[00:00:06]Az Egyesült Államokból kapcsoljuk.

[00:00:08]Szia Pátriis.

[00:00:09]Melyik államban vagy most egyébként?

[00:00:11]Szervusz.

[00:00:11]Most éppen Alabama államban tartoz.

[00:00:14]Wow.

[00:00:14]Sweet Home Alabama.

[00:00:14]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.

[00:00:16]Kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultraho csatornájára, és nyomjanak egy lájk élet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljussunk.

[00:00:25]Az a tervem, hogy beszélünk külpolitikáról, illetve a magyarországi választások amerikai dimenzióiról is.

[00:00:33]Sok párhuzam, érdekesség, kérdés van ezzel kapcsolatban, illetve te is mondtad, hogy hát múlt héten az Egyesült Államokban is minden az amerikai választásokról vagy a magyar választásokról szólt, de előtte viszont Irán.

[00:00:44]Ugye jelenleg éppen egy meghosszabbított tűzszünetet látunk Irán és az Egyesült Államok között.

[00:00:48]És vannak olyan amerikai sajtóinformációk, amelyek arról írnak, hogy Trump azért hosszabbította meg a tűzszünetet, hogy időt adjon az egyébként igencsak komoly belső megosztottsággal rendelkező iráni félnek, hogy találják ki, hogy mit akarnak.

[00:01:02]De ugye látjuk, hogy a hormózis szorosnál is komoly problémák vannak.

[00:01:07]Most éppen egyébként lefoglalta az Egyesült Államok egy olajszállítóhajót az indiai óceánon, amely Iránból indult útnak nemzetközi vizekre.

[00:01:15]eléggé úgy tűnik innen nézve legalábbis mintogyha egy ilyen koncepció nélküli lángokban álló világot látnánk.

[00:01:23]Te hogy látod mi Trump elnöknek a célja stratégiája ebben a pillanatban 2026.

[00:01:29]április 23-án magyar idő szerint délután 3om-kor rögzítjük ezt a beszélgetést.

[00:01:36]Természetesen én csak a saját véleményemet tudok adni.

[00:01:40]Nem ismerem Trump elnököt, illetve környezetében semelyik döntéshozót.

[00:01:48]Én azt gondolom, hogy most már Trump elnöknek a fő célja az, hogy hát elnézést a kifejezésért komolyabb arcvesztés nélkül ki tudjon szállni ebből a konfliktusból.

[00:01:57]Ugye itt feltételezhetően a terv az az volt, hogy egy gyors csapás után a rezsim összeomlik, és tulajdonképpen egy más vezetést, egy esetleg Amerikával jobban együttműködő vezetést tudnak Iránban hatalomra segíteni.

[00:02:15]Ugye úgy néz ki, hogy ez nem igazán történt meg, de a lassan két hónapja tartó konfliktusnak az egyik ö én azt gondolom legfontosabb tanulsága vagy karakterjegye, hogy nagyon keveset tudunk arról, mi történik valójában.

[00:02:29]Tehát felteszem a kérdést, hogy ki vezet iránt?

[00:02:32]Ugye bizonyos vélemények szerint a új új legfelsőbb vezető ugye Haminek a fia nincs is olyan állapotban egészségüg sérülten Moszkvában tartózkodik vannak ilyen hírek olyat is mondanak nem tudjuk egyáltalán ő él-e ugye hiszen a támadásban elméletileg ott volt.

[00:02:52]Nem tudjuk, hogy a egyébként életben maradt elnöknek milyen befolyása van.

[00:02:57]Nem tudjuk, hogy nem a forradalmi gárda ugye vezeti már tulajdonképpen az országot, vagy éppen teljesen szét van szakadva különböző frakciókra, hatalmi csoportokra, és így történik a a kormányzás.

[00:03:08]Szóval nagyon sok a kérdés, hogy Amerikából nézve alapvetően ez egy rendkívül megosztó ügy, hiszen az alapkoncepciót, hogy az iráni vezetést el kell takarítani, ezt azért több amerikai, talán az amerikai többsége is támogatta.

[00:03:27]Ugye ebben volt azért egy változás, hiszen itt azért tulajdonképpen a 7980-as forradalom óta ugye amikor nevezetesen 444 napig ugye amerikai diplomaták, túlszó voltak a teherráni amerikai nagykövetségre bezárva, rendkívül ellenséges a viszony a két ország között.

[00:03:48]És hát tulajdonképpen én azt gondolom, Benjamin Netjau második kormányfősége óta, tehát 2009 óta mindig benne volt a levegőben, hogy Izrael próbál nyomást gyakorolni az USára, hogy megtörténjen egy ilyenfajta csapás, egy ilyenfajta támadás.

[00:04:05]Obama is ellenállt, Trump is ellenállt még az első ciklusában, és hát ugye Biden elnök is.

[00:04:10]Viszont én azt gondolom, hogy a idén év elején, vagy tavaly évén megtörtént brutális iráni belső hát feszültségek után az amerikai közvélemény tulajdonképpen úgy volt vele, hogy igen, hogyha el tudjuk takarítani ezt a rezsimet, akkor ezt tudjuk támogatni.

[00:04:33]Na, itt jöttek a problémák, mert ugye a felső vezetés lefejezése után nem gomlott össze a rezsim.

[00:04:41]És hát tulajdonképpen azóta két hónapja egy nagyon komoly konfliktusban takozott ki.

[00:04:45]Na, miért fontos ez az átlag amerikai számára?

[00:04:46]Hát azért, mert olyan gazdasági következményi lehetnek, vagy már vannak is ennek a patonai akciónak, ennek a konfliktusnak, amelyek az amerikai kér szívvonalát hát további negatív irányba tudják sodorni.

[00:05:02]Üzemanyagár, különböző inflációs tényezők, amely bekapcsolhatnak, bejöhetnek a konfliktus vonatkozásába.

[00:05:09]Tehát összességében itt egy óriási válságot találunk újra.

[00:05:12]Ugye az amerikaiak rendkívül félnek attól, hogy ebből egy hosszú Irakhoz Afganisztános hasonló amerikai szeretvállalás is kísülhet.

[00:05:25]Úgyhogy tulajdonképpen ott állunk, hogy a társadalom fél ettől, a politikai vezetés fél ettől, de a politikai vezetés attól is fél, hogy egy gyors kivonulás, arcvesztés, kudarc, és hát mindig ott van a kártyák között az is, hogy bizony úgy is alakulhatnak az események, hogy valóban meg kell lépni egy komolyabb amerikai beavatkozást.

[00:05:46]Én erre most nagyon kevés esélyt látok, de egy ilyen konfliktusnál ez is ott lehet.

[00:05:51]Tehát összes ez a szárazfölödi beavatkozást jelentené, valamilyen típusú szárazföldi beavatkozást, ami nyilván először csak egy limitált beavatkozás, aztán azt találódhat bármeddig.

[00:06:01]Tehát összességében a félelem és a bizonytalanság hát járja körül ezt a kérdést.

[00:06:05]És hát nyilván itt ne kerülgessük a forrókását.

[00:06:11]Novemberben választás lesz Amerikában, ugye a úgynevezett félidős választás, kongresszusi választás és hát tulajdonképpen minden ennek a fényében értelmezthető jelenleg.

[00:06:23]Milyen a népszerűsége, az elfogadottsága az iráni háborúnak, és ezzel összefüggésben az amerikai adminisztrációnak, Trump elnöknek?

[00:06:30]Azért kérdezem, mert általában az amerikaiak az alapján döntenek elsősorban, hogy mennyiért tankolnak.

[00:06:39]Na jó, ez így túlzás volt, de nagyban befolyásolja.

[00:06:41]Nagyban befolyásolja.

[00:06:41]Hát a benzinárak azok nem a Trumpnöknek jelenteznek, hiszen megnövekedtek az elmúlt két hónapban.

[00:06:48]Összességében Trump elnök népszerűtlen, de én ezt azért kicsit helyén kezelném, mert ugye alapvetően most már látjuk hosszú ciklusok óta, hogy második ciklusban problémásak az elnökötek a népszerűségei, illetve van egy óriási megosztottság az amerikai társadalomban, ugye ez a polarizáció, tehát itt az, hogy Trump elnök népszerűtlen, eleve neki tulajdonképpen 48-50% a plafon.

[00:07:19]hiszen a félszág gyűlöli.

[00:07:22]És hát ebből veszített.

[00:07:22]Ugye a fő ígérete Donald Trumpnak, én azt gondolom az volt és tulajdonképpen nagyon sok tényező mellett a választás 2024-ben ez döntött el, hogy hát ígéreteként azt mondta, hogy az élet címvonal, a megértési költségek pozitív irányba vesznek.

[00:07:37]Na most ebben egyáltalán nem sikerült neki eredményeket elérni, sőt talán még fokozott is a átlag embernek a problémaérzete.

[00:07:48]Tehát emiatt ő népszerűtlen.

[00:07:52]És hát azért azt kell, hogy mondjam, hogy a jelenlegi közhangulat, a jelenlegi számítások, felmérések szerint az őszi választásokra azért nehezen fordul a republikánus párt.

[00:08:07]hogyha mindez igaz, tehát hogy a republikánus párt hátrányban van, akkor egyébként eltaktikázzák és azért húzzák, és azért nem szállnak ki ezekből a problémákból.

[00:08:18]Ugye ha az orosz-kánh háborút behozzuk párhuzamosan, akkor ott is azt hallani, hogy Zelenski is kommunikálja ezt, hogy várható a leg ilyen július környékéig foglalkozik ezzel egyáltalán az Egyesült Államok.

[00:08:30]Még mindig reménykednek, vagy lehet, hogy a háttérben valójában jól állnak ezek a tárgyalások.

[00:08:34]Ugye Steve Witkof, Jeret Kusner azért elég aktív diplomáciát folytatnak mind Irán, mind egyébként Oroszország kérdésébe.

[00:08:40]És csak egyelőre mi nem látjuk a kézzel fogható eredményeket, de lehet, hogy valójában jól haladnak, és pont a félidős választási kampány finishben eredményeket tudnak produkálni.

[00:08:49]Nehéz ezt elképzelni, de lehet, hogy így van.

[00:08:53]Bármi lehet, azt nem tudom megerősíteni se megcáffolni.

[00:08:58]Ugye ez a második ígérete volt rank elnöknek, hogy lezárja az orosz-ukrán konfliktust.

[00:09:01]Ez sem sikerül.

[00:09:01]Én azt gondolom, hogy tulajdonképpen mind a két konfliktus esetében arra kell gondolni mindenkinek, hogy itt az elnöknek lavírozni kell.

[00:09:11]Vannak belpolitikai vonatkozások, belpolitikai érdek, és vannak külpolitikai érdekek, az Egyesült Államok, mint nemzetállam, illetve mint egy globális hegemonhatalomnak az érdekei.

[00:09:23]Ö, tehát és itt ez a tulajdonképpen az amerikai külpolitikának már az évtizedes nagy problémája, hogy ha mondjuk van egy elhatározás egy messzi katonai akció mellett is, ha amellől elpártol az amerikai közvélemény, akkor nem lehet végigvinni.

[00:09:42]Tehát itt tegyük fel, hogy akár katonai, akár politikai értelemben szükség lenne valamifaj valamifajta szárazföldi beavatkozásra.

[00:09:54]Ö ha nincsen emögött támogatottság, ezt nem meri meglépni egyáltalán elnök se.

[00:09:59]Tehát ezért rendkívül nehéz az amerikai pozíciókat tartani, mert hát Amerika ugye egy ugye liberális demokrácia, ahol választásokon döntennek a főhatalom főhatalomról.

[00:10:12]És hát ez egyébként nem csak egy Amerika specifikus ugye jelenség.

[00:10:16]Nyilván beszélni fogunk a az adásban magyar választásokról is.

[00:10:19]Hát Orbán Viktor feltette Magyarországot a világtérképre.

[00:10:25]Úgy aktív külpolitikát folytatott, még tulajdonképpen nagyhatalmak tekintetében is volt valamifajta relevanciája az ő szerepének.

[00:10:31]Tehát otthon nem volt társadalmi támogatottsága, nem tudta folytatni ezt a politikát.

[00:10:35]Tehát ez ez így működik.

[00:10:37]Úgyhogy ebben a helyzetben van most az Amerik Egyesült Államok.

[00:10:42]Ugye összességében azt mindenféleképpen hangsúlyoznám, hogy itt egy stabil kétpárt rendszerről van szó.

[00:10:46]Óriási polarizációról.

[00:10:49]Alapvetően a két párt hasonló nagyságú, tehát itt valamifajta fölcsúszámlásszerű győzelmet nem nagyon érdemes belelátni a dologba.

[00:10:57]Én azt gondolom, hogy most a demokraták állnak jobban, de nem lesz szerintem nagy győzelem.

[00:11:05]És hát lehetnek még olyan fordulatok, amelyek akár egy béke, amelyek esetleg meg megadhatták a lehetőséget Trump elnöknek és pártjának, hogy megőrizzék a többségét.

[00:11:15]Ez nem valószínű most, de elképzelhető.

[00:11:19]Egy pillanatra visszatérnék itt az üzemanyaggal kapcsolatos kérdésre, hogy alapvetően ugye a konjunktúra esése miatt is nagyon sokan szavaztak Trump elnökre, ugye a Biden adminisztráció alatt.

[00:11:29]Ez nehéz volt.

[00:11:29]Most milyen a helyzet?

[00:11:31]Még rosszabb gazdaságilag, vagy azért van javulás?

[00:11:34]Te mégis csak ott érzél, tehát a saját bőrödön tapasztalod.

[00:11:38]Hát én őszintén fogalmazva, én öt évvel ezelőtt költöztem el az Egyesült Államokból, és tavaly költöztel vissza.

[00:11:48]Ezalatt az öt év alatt egy rendkívül nagy életszínvonal esés történt.

[00:11:50]Tehát ezt mindent tudod így a gyakorlati példákkal egyébként elmondani?

[00:11:54]nagyon megdrágult az élet, tehát a napi kiadások nagyon megdrágultak, és vannak különböző más strukturális kiadásai az embereknek, oktatás, egészségügy, idős gondozás, amik amik meg ex azok meg lineárisan növekszenek évek évek évtizedek óta.

[00:12:13]Tehát összességében ugye a gazdasági mutatók nem rosszak.

[00:12:18]Nincs magas munkanélküliség, most már az inflációs adat sem magas, de egész egyszerűen megtrágult az élet, és Trump elnök nem tudott ez ellen semmit tenni, sőt ahogy mondom, tulajdonképpen folyamatos világulást éreznek az emberek.

[00:12:33]Na most tulajdonképpen ehhez féligmeddig hozzá is szokik a társadalom egy idő után, de ugye ez olyan frusztrációt tud kialakítani, amely ami frusztráció hát nyilván belátható politikai következményekkel jár.

[00:12:48]esetleg egy ink folyamatos inkumbensellenesség, populizmus újabb erősödése, akár új politikai mozgalmakenése, akár középtávon.

[00:12:57]Tehát ezzel kell most amerikaiaknak szembenézni, de összességében én azt gondolom, hogy így bő egy év után azt mondhatjuk, hogy a a Trump elnökség nem sikeres.

[00:13:07]És hát ez azért is problémás, mert az előző elnökség, a Biden elnökség sem volt sikeres.

[00:13:16]Itt merül fel a kérdés, hogy demokrat érdemes megnézni, hogy demokrata oldalon milyen alternatívek és kínálatok vannak, mert ugye ott meg sok esetben arról beszélnek, hogy még mindig nincs kihívó.

[00:13:26]Bár ugye most a félidős választásokon úgyse elnököt választanak, és ott azért pont a helyi ismertségek sokat nyomhatnak alakban.

[00:13:33]Illetve ami még újdonság, hogy nagyon sokan csekkolnak ki Donald Trump mögül olyanok is, akik még az ezelőtti kormányzati ciklusában is mellette volna volt a gondünk csak Taker Carsonra, illetve olyanokra, akiknek a véleményére odafigyelnek.

[00:13:48]Szóval, hogy a republikánus párton belül lehet-e megújulás vagy váltás, mert ugye közben meg sokan azt mondják, hogy Jay Vence, Marco Rubio és mások azok már ilyen másodvonalként jönnek fel, és ők mégis csak a trumpizmust vinnék tovább.

[00:14:06]Ez valami fajta váltás változás biztosan lesz, hiszen Trump elnök nem folytathatja az elnökségét 2029 januárja után.

[00:14:16]De összességében mind a két párt én azt gondolom óriási válságban van.

[00:14:18]Az, hogy a demokratáknak még nincsen kihívójuk, az, hogy a republikyánosoknál még nincsen hivatalos, mondjuk úgy, trónörökös, ez nem probléma.

[00:14:31]Hát ugye itt még most őssze lesz egy progresztusi választás, és jövő év ilyenkor kell majd elkezdeni gondolkodni a politikusoknak, hogy ki szeretné megmerettetni magát az elnökségért.

[00:14:41]Tehát ez egy normális dolog, de összességében én nem csak a kihívó személynek a hiányát vetném fel, hiszen valaki lesz jelölt mind a két pártban.

[00:14:51]Tehát ez egyértelmű.

[00:14:51]Sokkal inkább a víziók és a megoldásoknak a hiányát.

[00:14:56]Tehát én nem látom egyik oldalól sem azt, hogy valaki egy átfogó programmal, átfogó programot tudna ajánlani a amerikai társadalomnak, hogy bizonyos lépések megtétele után ebből a lefelé menő spirálból ki lehetne zökkenteni az országot.

[00:15:13]Hozzáteszem, ezt más ország esetében sem látom, ugyanilyen vagy hasonló problémák esetén.

[00:15:20]Na, akkor térjünk át a magyar választásokra, és akkor kezdjük azzal, hogy volt itt ugye nyilatkozat Jay Vents részéről is és Donald Trump részéről is, amiben egyébként sokan Magyarországon úgy érezték, hogy nem úgy álltak ki Orbán Viktor miniszterelnök, leköszönő miniszterelnök mellett, mint ahogy mondjuk ő kiáll Donald Trump mellett a nehéz időkben.

[00:15:43]És ugye Donald Trump arról beszélt, hogy Magyar Péter mégis csak a Fideszből jön, ő egy jó ember.

[00:15:47]A migrációs politikából lehet, hogy hasonló dolgot fis és JD V is arról beszélt, hogy sejtették a magyar eredményeket de ennek emellett viszont kiálltak Orbán Viktor mellett.

[00:16:00]Az amerikai sajtóban hogyan csapódott le ez az egész történet?

[00:16:07]Hú, hát ez egy ez egy bonyolult kérdés, de megpróbálok válaszolni rá.

[00:16:12]Az elsősorban azt szögezzük le, hogy soha nem volt ilyen, hogy egy magyar választással ennyit foglalkozott volna az amerikai sajtó vagy a világsajtó már a választás előtti hetekben, héten is, illetve múlt héten a választás után napokig a vezetőhírek között volt.

[00:16:28]TV műsorokban beszéltek erről.

[00:16:30]Na most az amerikai társadalom döntő rés, mármint a politikával foglalkozó társadalom része, illetve a politikai elit döntő része Orbán Viktor mukának szurkolt.

[00:16:44]Ugye Orbán Viktor felrakta Magyarországot a világtérképre.

[00:16:51]Hát világpolitikai tényező nem lett nyilván az ország súlyenál fogva, de világpolitikai szereplővé vált.

[00:16:55]Tehát az elmúlt években már tényleg nem volt olyan hét, hogy egy vezető lap ő ne beszélt volna Orbánról, Orbán politikájáról.

[00:17:05]Na most még egyszer ismétlem, a döntő része ennek a közvéleménynek és az elitnek Orbán távozását várta.

[00:17:10]viszont van egy nagyon hangos, szervezett és elkötelezett kisebbség Amerikán belül főként Trump elnök támogatói környezetében, akik viszont pozitív szereplőként tekintettek Orbánra és az orbáni Magyarországra.

[00:17:30]Tulajdonképpen egy ilyen egyfajta a nyugati civilizáció megmentőjeként tartották számon.

[00:17:35]ők ugye rendkívül szomorúak és kérdéseket tesznek fel, hogy mi történt.

[00:17:39]Tehát nagyjából így így nézett ki ez a történet.

[00:17:41]Na most a konkrét kérdés, hogy miért nem támogatta Trump elnök annyira Orbánt, mint ő Trumpot?

[00:17:49]Hát ennek két oka van.

[00:17:49]Egy nyilván van a két ország között egy óriási erőpeli különbség.

[00:17:56]A második pedig a politikai helyzet.

[00:17:59]Ugye Orbán Viktor 2010-ben került kormányra egy demokrata adminisztráció alatt.

[00:18:05]És hát az első egy-két év elfogadható kapcsolata után rendkívül negatív fordulatot vett az amerikai magyar viszony, és hát egészen katasztrofális szintre süllyedt.

[00:18:16]Ne felejtsük el, hogy ugye tavaly év elején még egy vezető magyar minisztert is felrakott a demokrata adminisztráció erre ainski listára.

[00:18:25]És én azt gondolom, hogy egyébként mindkét fél mindkét fél hibás volt ennek a kapcsolatnak az iráig való süllyedéséhez, de ez egy adottság volt.

[00:18:35]És hát 2000, már 2016-ban is, 2020-ban is, 2024-ben is Orbán Viktor úgy lőtte be, hogy egész egyszerűen neki meg kell lépni azt, hogy nyíltan kiállt rendelnök mellett, mert csak jobb lehet az ő szemszögéből, hogyha egy republikánus adminisztráció jön be.

[00:18:53]Na most a fordított helyzet viszont más.

[00:18:55]hiszen még ha Trump elnök nem is nagyon követte, és hát miért követte volna magyar belpolitikai eseményeket, de amikor Venalelnök Budapestre érkezett, egészen biztosan ő egy felkészítést kapott, olvasott a helyzetről és ott valószínűleg tudták vele, hogy Orbán Viktor súlyos vereség elé néz.

[00:19:15]Na most ebben a helyzetben semmilyen logika nem diktálja azt, hogy teljes mértékben beálljon egy amerikai kormányzat a hát a vesztésre álló szövetségese mellé.

[00:19:24]És egyébként a nagyhatalmaknál ez eléggé jellemző, hogyha van is szövetségesük vagy éppen kliensük egy országba, az a politikai szervezet vagy személy a belső támogatottságát elveszíti, és van egy mozgalom, amely hatalomra tör, vagy annak irány megy, akkor ez a nagy hatalom, ez nagyon könnyen elengedi a szövetségesek kezét, és meg és elkezdi keresni a pozíciókat az új vezetési irányába.

[00:19:50]Én azt gondolom, ez történt Magyarország tekintetében is.

[00:19:53]Tehát egész egyszer racionális döntést hozott a Trump adminisztráció.

[00:19:56]Orbánnal jó a kapcsolat, valószínűleg veszíteni fog, de már egyfajta kezet nyújtunk az új vezetés irányába is.

[00:20:04]Úgyhogy én azt gondolom, hogy de akkor a Trump látogatás elmaradása már erről szólt már az is, mert olyat is lehetett hallani, hogy csak itt az iráni háború meg a kormányzati leállás miatt egy amerikai elnöknek most amúgy is bonyolultabb közlekedni.

[00:20:16]Meg az meg már az én magánvéleményem, hogy lehet, hogy a választások eredménye szempontjából nem osztott, nem szorzott volna egyébként.

[00:20:25]Ezt én is azt gondolom, hogy túl sokat nem osztott, nem szózott volna, sőt akár lehet még vitt is volna, de de én azt gondolom, hogy nyilván egy ilyen döntés, ha egyáltalán felmerült, akkor az elnök és környezete mérlegelt és hát végső soron Trump elnök most elnézést, így fejezem ki magat, nem szeret losereket támogatni.

[00:20:42]Tehát ha esetleg ő ő vele tudatták, hogy Orbán Viktor vesztésre áll, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy egyáltalán elvetett, alapból elvetette ezt a lehetőséget.

[00:20:51]Úgyhogy erre a erre a ez a válaszom, hogy az USRA egy racionális döntést hozott, és hát nyilván ez meg megnyitja kapukat afelé, hogy hogy egy magyar kormány alatt is az amerikai magyar kapcsolatok hát pozitív irányban maradjanak, vagy akár még fejlődjenek is.

[00:21:15]Egyébként innentől hogy alakulnak az amerikai magyar kapcsolatok?

[00:21:17]Ugye ez egy fontos kérdés abból a szempontból, hogy a Fidesznek azért az volt a kommunikációja, hogy Orbán Viktor az, aki egyszerre jóban van Putyinnal, Trumpal és Cic Pinnnel is, illetve láthatóan volt ugye washingtoni út, védőpajzs, azon is volt vita, hogy akkor az most mit jelent, úgy nagyjából azért tisztázták, de hogy nagyon sok minden.

[00:21:38]Ehhez képest ugye felmerül a kérdés, hogy minden ugyanígy folytatódik-e az új kormányzattal, vagy máshogy lesznek a hangsúlyok.

[00:21:45]Nyilván ehhez mind a két fél kell.

[00:21:47]Hát én nagyon remélem, hogy máshol.

[00:21:49]Ugye amerikai magyar kapcsolatok aranykorát emlegették sokan az elmúlt, mondjuk úgy bő egy évben.

[00:21:54]Azért kicsit érdemes helyre tenni.

[00:21:57]Ugye itt a Trump elnök környezete és a Fidesz között volt egy nagyon jó működő kapcsolat, de összességében az amerikai magyar politikai kapcsolatok már 15 évvel leszálló ágban vannak.

[00:22:10]Tehát ö a diplomáciai kapcsolat sem az igazi, a klasszikus.

[00:22:14]Ö ugye a kongresszusi kapcsolatokról szinte semmit nem tudunk.

[00:22:18]Tehát én azt remélem, hogy most egy magyarországi változás után valóban stabil alapokra helyezik a kapcsolatokat a két ország között.

[00:22:28]És egyébként ebbe a demokrat pártot is bele kell vonni, tehát itt nincs mese, hiszen 2028-tól elképzelhető, hogy ismételten demokrata vezetést tesz a fehér állba.

[00:22:38]Na most annyit lehet tudni, hogy ugye Orbán Anita lesz a külügyminiszter, aki elméletileg egy atlantista politikát fog vinni.

[00:22:46]Egyesült Államokba tanult.

[00:22:46]Tehát én azt gondolom, hogy van esély arra, hogy itt egy építkezés megtörténjen.

[00:22:54]Úgyhogy a az alapvető lépések ilyenkor azok szoktak lenni nyilván, hogy egy köszönőlevelek váltása, bemutatkozás.

[00:23:02]És én azt gondolom és remélhető lett pár hónapon belül már egy washingtoni látogatás Rubió külminiszternél is megtörténik.

[00:23:07]És nyilvánvalóan itt a az egyik fő cél majd az lehet, hogy a elég hamar rendezze a két ország a a ugye kettős adóztatással kapcsolatos kérdéseket, és ez nyilván nagyon szimbolikus lenne, hogyha egy Trump magyar találkozó esetén kerülne mondjuk aláírásra.

[00:23:25]erre rögtön az elején.

[00:23:28]Tehát ilyenkor az van, hogy az Egyesült Államok már el is felejti Orbán Viktort meg a Fideszt, hiszen ugye a Tisza kétharmadot szerzett, és ilyenkor nagyon gyorsan túllépnek, vagy itt még azért ilyenkor megy a pszichológiai játszma is, hogy váratják meg kérdeztek.

[00:23:43]Azért emlékezhetünk, hogy Trump és Orbán Viktor között is a beiktatás, Trump beikthatáshoz képest jóval később jött létre azt a találkozó.

[00:23:51]Én azt David Kstintól hallom, aki ugye amerikai nagykövet volt nemrég Hunter.

[00:23:55]Isten nyugaszt.

[00:23:57]Én nagyon kedveltem a Kors nagykövet urat, hogy ő például rendkívül sokat lobbizott azért, hogy egyáltalán a Trump és Orbán Viktor találkozó létrejöhessen.

[00:24:07]Hát még a legelső ciklusra érted, gondolom a 2016 utáni Igen.

[00:24:10]Igen.

[00:24:10]Ö alapvetően ha végignézzük a 90 utáni két ország kapcsolatait, akkor egy magyar választás után egy új kormány beiktatása után általában egy-két hónapon belül volt ügyminiszteri találkozó és általában egy éven belül volt elnök és miniszterelnök közötti találkozó.

[00:24:32]Tehát ez volt a normális menetrend.

[00:24:34]Ugye 2010 után maradt el ez, akkor már ugyan még volt külügyminiszteri találkozó Clinton és Martyi között, de nem jött össze Orbán és Obama között elnöki, ugye miniszterelnöki elnöki találkozó.

[00:24:51]Clintonnak volt egy látogatása 2011-ben Budapesten és utána elvágták az egész történetet.

[00:24:57]Most, hogy milyen kapcsolat lesz, még mondom, nem tudom megmondani.

[00:24:59]Én azt gondolom, hogy nagyon bölcsen tenné a washingtoni kormányzat, ha megpróbálnám minél gyorsabban legalább a külminéri találkozót megejteni.

[00:25:09]Nyilván nem a magyar félen fog ez múlni egyébként, de még egyszer mondom, itt nyilván a fő cél az, hogy hogy szimbolikus okok miatt azért a magyar miniszterelnök is mihamarabb találkozzon az amerikai vezetővel, de hangsúlyozom, hogy ez nem elég.

[00:25:24]Tehát itt újra kell építeni alulról az egész kapcsolatrendszert.

[00:25:28]Magyar rosszak a kongresszusban a Magyarországról kialakított vélemények még a republikánus párton belül is.

[00:25:33]Hát ne felejtsük el, hogy három héttel ezelőtt egy olyan kifejezetten Orbánt és körét büntető törvényt nyújtottak be a szenátusban.

[00:25:41]Úgyhogy, úgyhogy van munka, de azt gondolom, hogy nyitottság van az amerikai félrészéről, hogy ugyan tiszteli Orbánt, együtt dolgoztak vele, de problematikus és racionális felmérés után tudják, hogy nekik most és akár Amerikának hosszú időn keresztül egy magyar kormánnyal kell menni működni.

[00:26:02]Akkor beszéljünk egy kicsit erről, hogy mi lesz itt a jövő, mert vannak olyan mondások a Fideszben, ilyen párhuzamok, hogy ahogy Donald Trump is szenvedett vereséget 2020-ban, 21-ben, 21-ben iktatták be, akkor 20-ban mármint a Bident iktatták be 21-ben és 20 novemberében vesztett Trump, és aztán négy év alatt milyen gyorsan fel tudott állni.

[00:26:26]Ugyanúgy ez is most egyszeri alkalom volt.

[00:26:28]Protest, szavazat satöbbi, satöbbi.

[00:26:31]De hogy Orbán Viktor is meg tud újulni.

[00:26:33]Orbán Viktor Donald Trumphoz képest egy fiatal ember, és ezt a négy évet, vagy ki tudja mennyit kell kibírni, de utána visszajön a Fidesz.

[00:26:42]Mit gondolsz erről?

[00:26:44]Hát ugye alapvetően én az összehasonlítást nem tartom jónak, hiszen a két országnak más a politikai rendszere, más a politikai kultúrája.

[00:26:53]Ög Amerikában Trump elnök volt a második olyan elnök Cleveland elnök után, aki egyáltalán vissza tudott térni egy egy vesztes választás után, tehát egy elnökség után kihagyott egy négy évet és visszatért.

[00:27:09]Tehát Amerikában ez eleve ritka és nem is nagyon szokták megpróbálni.

[00:27:14]Na most Orbán egy parlamenti rendszerben működik.

[00:27:16]parlamenti rendszerekben ez sokkal megszabottabb, hogy egy vesztes választási vereség után vissza tud térni egy kormány fő a miniszterelnöki székbe, vagy éppen később esetleg átül az államfői székbe, megválasztják, vagy megválasztatja magát, tehát ilyenek előfordulnak.

[00:27:35]Ugye itt lehet mondjuk Benjamin Netahut előhozni, vagy éppen Abbe Shinzót Japánban, aki több alkalomban volt kormányfő, és hát maga Orbán Viktor is egyszer már visszatért, ugye.

[00:27:46]Na most a másik nagy különbség az a az a hát a politikai kultúra és a pártrendszer.

[00:27:54]Tehát az Egyesült Államokban egy két pártrendszer van tulajdonképpen.

[00:28:00]És főként az elmúlt évek, de már mondhatnám évtizedeknek a terméke, hogy itt nincs igazából egy domináns párt.

[00:28:09]Korábban volt, tehát korábban jellemző volt arra, hogy az amerikai politikát éveken, akár évtizedeken keresztül egy párt dominál.

[00:28:16]Tehát gondoljunk arra, hogy a a Demokrata párt 1932-ben hatalomra került, ugye Roosevt megválasztásával.

[00:28:22]Utána Zsinorba öt elnökválasztást nyertek, négyet Rosevelt, egyet Truman.

[00:28:27]A kongresszusban 1932 és 1994 között mindössze négy évben keresztül tudtak republikános többségben lenni.

[00:28:38]Az összes többi évben ugye a demokraták kontrollálták a törvényhozást, tehát voltak nagyon komoly hegemon periódusok, domináns periódusok.

[00:28:48]Ez már nincsen.

[00:28:48]Tehát itt Amerikában bármi történik most, mind a két pártnak van belátható esélye elnökválasztást nyerni, vagy kongresszusban többséget szerezni.

[00:28:58]Most Magyarországon teljesen más a helyzet.

[00:29:03]Ugye Magyarországon alapvetően 1990-es évek végétől 2007-2008-ig volt egy erős két párt által dominált pártrendszer.

[00:29:17]ugye a magyar szocialista párt, illetve a Fidesz által.

[00:29:22]Hát kezdben még pontosítsunk, inkább szerint egy jobboldali blokk volt, Fidesz kisgazdák, MVF satöbbi, de hogy Orbán Viktor ezt egy párttá összegyúrta.

[00:29:31]Tehát volt egy szűk 10ét Magyarországon, amikor két párti versenyő demokrácia volt, de utána ez összeomlott, és a Fidesz domináns pártá lépett elő, és tulajdonképpen az elmúlt év, hát idénig vagy az elmúlt évekig ő dominálta a magyar politikát.

[00:29:48]Na most itt most egy óriási változás történt.

[00:29:54]Ahogy én látom, jelenleg nem egy kétpárti rendszerre állt vissza Magyarország, hanem ismételten egy domináns párt került hatalomra a Tisza párt személyében.

[00:30:04]És önmagával a kérdés az, hogy a Fidesz visszatérhet-e, vagy van-e jövője, ez most azt gondolom egy nagyon fontos kérdés.

[00:30:12]Tehát összességében akkor azt mondani, hogy Amerikában nem az volt a kérdés 2020 után, hogy a republikánus pártinak egyáltalán van-e esélye elnökválasztást nyerni a közeljövőbe.

[00:30:24]Az egyetlen kérdés az volt, hogy Donald Trump lesz a jelölt, illetve hogy tulajdonképpen akkor ő nyeri meg a választást, vagy vagy egy demokrata, ami két esélyes meccs, mondom itt mindig.

[00:30:34]Magyarországon most a kérdés az egyáltalán, hogy lesz-e ellenzék?

[00:30:39]Lesz-e egy olyan ellenzék, aminek bármi esélye lesz 2030-ban a Tiszapát kihív?

[00:30:43]És nyilván mellette kérdés, hogy Orbán Viktornak van-e még politikai jövője.

[00:30:47]Én személy szerint azt gondolom, hogy rendkívül nehéz számára a visszatérés, de hát a politikában nincsen lehetetlen.

[00:30:56]Viszont ahhoz, hogy visszatérjen, nem csak ők kell, hanem a pártja is.

[00:30:58]És hát láthatóan kívülről nézve azért a Fidesz is komoly ütéseket szenvedett.

[00:31:03]És ide behoznék egy dolgot, mert amiről még megy a vita, hogy most a Fidesznek a kampánya volt rossz, vagy maga a Fidesz volt rossz.

[00:31:11]És sokan azt mondják, hogy valójában ez egy elhibázott kampány volt rossz üzenetekkel.

[00:31:15]Egy amerikai típusú kampányt vitt a Fidesz, ami nem működött Magyarországon.

[00:31:20]És a Tiszapárt sokkal ügyesebben használta a közösségi médiát, a választói részvételt, a részvételi demokráciának a különböző eszközeit.

[00:31:29]Te meg, aki mégis csak láttál már közelről amerikai kampányt, felteszem a kérdést, hogy ott hogy működik, mert itt például kicsit az érzés volt, hogy a Z generációt tényleg csak az ellenzék, a most már kormánypárt tudta megszól szólítani a Fidesz például egyáltalán nem.

[00:31:48]Én is azt gondolom, hogy az amerikai kampányelemek ott voltak a kampányban, sőt az a magyar politikában egyébként pont a legelső Orbán kormány óta egyre nagyobb mértékben befurakodik az amerikai politikai kultúra.

[00:32:02]Na most erre a kérdésre én azt gondolom, hogy nyilván a kampány is rossz volt, meg a kormányzás is rossz volt, de én azt látom, hogy a politikában vannak olyan helyzetek, amikor egy választást egyszer nem lehet megnyerni.

[00:32:14]Ez most ilyen volt.

[00:32:14]Nyilván a a rendkívül rosszul szervezett és rosszul irányított kampány is hát egy negatív tényező volt a kormány, a volt kormánypártnak.

[00:32:26]A fiatalokról meg annyit, hogy hogy nyilván nekik van egy nyelvük, van egy kommunikációs csatorna, amin őket el lehet érni.

[00:32:32]Erre most a Tiszapárt volt képes.

[00:32:35]De hát gondoljuk arra, hogy itt két évvel ezelőtt a első szavazók körében Donald Trump, a 78 éves Donald Trump volt rendkívül népszerű.

[00:32:41]Tehát ezt nem lehet így be kategorizálni, hogy azért, mert Orbán idős meg régi generáció.

[00:32:48]Most így jött ki a lépés.

[00:32:52]Úgyhogy én azt gondolom, hogy vannak párhuzamok egyébként nyilván a a a amerikai kampányok és a magyar kampány között.

[00:32:59]Összességében én azt gondolom, hogy hogy itt Magyarországon egy olyan változás történt, amit még pontosan nem igazán látunk.

[00:33:05]Ö ugyanis itt Amerikában is nagyon sokan ugye említettem, hogy ünnepik Orbán bukását, viszont azért vannak kételjeik, kétségeik, hogy mi következik ezután.

[00:33:19]Nem lehet pontosan tudni, hogy magyar milyen politikát fog egyébként vinni.

[00:33:23]Pontosan vannak olyan vélemények, amelyek szerint teljesen új irányvonal van, akik szerint tulajdonképpen egy Orbán nélküli orbánizmust fog látni Magyarország.

[00:33:33]Neked mi a véleményed egyébként ennek kapcsán?

[00:33:35]Nyilván még nagyon az elején vagyunk, hát két hét telt el, még két hét sem telt el a választások óta, de így az első sajtótájékoztatók, megnyilatkozások azért lezajlottak.

[00:33:46]Hát szimbolikus térben, ha nézzük, ami történik Magyarországon, akkor azt látom, hogy teljesen jobbra trótt az ország.

[00:33:51]En nem csak az a jelen, hogy mind a három parlamenti párt tulajdonképpen jobboldali.

[00:33:57]De a de a szimbólumokban is abszolút én azt látom, hogy hogy az orbanius él tovább Magyarországon.

[00:34:05]De mondom ezt majd a kormányozás napi kormányozás után lehet tulajdonképpen felmérni, hogy merrefelé tart az ország és milyen a magyar magyarnak a politikája.

[00:34:17]Úgyhogy még egyszer mondom, tehát azért itt van egy van itt Amerikában egy egyfajta visszafogott várakozás.

[00:34:20]Ö de mindenféleképpen én azt mondom, hogy itt ugye most a amit láttunk, az egy óriási szavazgói útra újrarendeződés, ugye?

[00:34:34]Tehát nem is biztos az, hogy a Tisza kormánynak jobbról lesz majd kihívója ellenfele.

[00:34:41]Ezt majd a következő évek fogják eldönteni.

[00:34:46]Most az biztos, hogy a Tisza domináns pártnak tűnik.

[00:34:47]Nyilván az első három-négy év és majd a következő választás kérdése lesz az, hogy tudja-e konszolidálni a helyzetét vagy sem.

[00:34:58]hogyha mondjuk tudják konszolidálni a helyzetet, akkor egyébként mi lesz a balliberális oldallal, vagy hogy lehet egyszerre úgy konszolidálni a helyzetet, hogy mondjuk a széles társadalmi rétegekkel kiegyezzenek adott esetben csalódott jobboldaliakkal, nemzeti érzelű emberekkel, mert sokan voltak ilyenek, hát pirosfehér zöld zászlókat láttunk, nemzeti dalokat láttunk, satöbbi, satöbbi.

[00:35:22]mi a, mert ugye az értelmiség, a baliberális értelmiség szintén magáénak érzi ezt a győzelmet.

[00:35:30]És ugye a sajtója, véleményformálói, mindenki ilyenkor próbál véleményt nyilvání.

[00:35:35]Láttunk, mert ugye erre most jöhet, amikor mondjuk Rubovski Ritátnak felmerült egyáltalán a neve oktatási miniszterként, láthattuk, hogy a saját szavazói táboruk balliberális része volt az, aki a leginkább felhördült.

[00:35:51]Hát ugye a Tiszapárt most tulajdonképpen egy protestpárt volt, egy Orbánellenes protestpárt.

[00:35:56]Ugye Magyar Péter egy rendkívül széles választói koalíciót rakott össze maga mögé.

[00:36:01]Na most az én tapasztalatom vagy véleményem az, hogy ezt a ezt a koalíciót így nem lehet összetartani, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet egy győztes koalíciót 2030-ra is megtartani.

[00:36:12]Tehát egészen biztosnak fognak lemorzsolódni választói csoportok, sértett választói csoportok az új kormányzattól is.

[00:36:21]Itt nyilván a lényeg az, hogy végzős soron nettó szavazat hát nyereséget könyve nyel a párt 2030-ra.

[00:36:33]Tehát lehetséges az is, hogy jobbra nyit a párt és nem gond neki, hogyha ha mondjuk úgy liberális progresszív szavazók ott hagyják, akik esetleg egy új formációt is indítanak.

[00:36:44]Az is lehet, hogy egyébként az ő irányukban nyit a párt.

[00:36:49]Tehát itt különböző lehetőségek vannak.

[00:36:52]Alapvetően nem az a lényeg a politikusnak, hogy kik szavaznak rá a következő választás, hanem hogy hányan.

[00:36:57]Tehát hogyha sikerül egy győztes koalíciót neki összerakni, megtartani, akkor akkor az neki működőképes.

[00:37:05]Tehát itt ezt így kell figyelni.

[00:37:07]Nem pedig azt, hogy most számra szám szerint minden egy szavazó, aki most rászavazott, rászavazza négy év múlva.

[00:37:15]Hát vagy ugye az eredeti várakozás még sokak részéről az volt, hogy ez most egy ilyen rendszerlebontás és majd jön Magyar Péter, aki átalakítja a választójogi rendszert, és akkor utána mindenki arra szavazhat, akire a leginkább szeretne, akár balliberális pártra, kétfarkú kutyapártra, más ellenzéki pártra.

[00:37:32]Nagyon sok ilyen internetes kommentet lehetett olvasni.

[00:37:38]Így van.

[00:37:38]Hát nagyon sok kritika érte vagy éri a magyar választási rendszert.

[00:37:43]Ezt nyilván egy kéthados parlamenti felhatalmazás okán meg tudja lépni az új kormányzat, hogy megváltoztassa a rendszert.

[00:37:50]Na most én azt gondolom, hogy itt magyarnak a politikai érdeke ez nem nem az, hiszen hát most ebben a rendszerben nyert hatalmas többséggel.

[00:38:01]Ettől függetlenül nyilvánvalóan itt vannak különböző hát mondjuk úgy trükkök vagy kisebb módosítások, amivel egyébként a kormányzat mondhatja, hogy ő javított a rendszeren.

[00:38:09]Például kiveszi a győztes kompenzációt, nyilván átrajzolja a választókörzeteket, másfajta logika szerint intézi el a határon túliaklabon élő magyarok szavazását.

[00:38:20]Tehát lehet kisebb módosításokat tenni.

[00:38:22]A rendszer alaplogikáján most nem érdeke Magyar Péternek változtatni, de nem kizárt, hogy mégis megteszi.

[00:38:28]Azt azért nyilván mindent mindenféleképpen meg kell említeni, hogy egy arányosabb vagy arányos választási rendszerre való áttérésnek a pozitív és negatív vonatkozásait is a társadalommal tudatni kell.

[00:38:42]Gondoljunk csak Bulgáriára, ahol egy arányos rendszer van, és most rendezték a hetedik választást az elmúlt öt éven belül.

[00:38:49]Tehát itt ez egy nagyon komoly társadalom vitának kéne, hogy legyen.

[00:38:54]Meglátjuk, hogy milyen döntést hoz a politika.

[00:38:56]Nyilvánvalóan nagyon fontos kérdés az egyébként a következő évek politikai fejlődése és mozgásai tekintetében, hogy milyen választási rendszer lesz Magyarország.

[00:39:08]Ez a mai végszó és kíváncsian várjuk a fejleményeket is.

[00:39:11]Jero Pátriz, köszönjük szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:39:14]Köszönöm szépen a meghívást és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:39:18]Mi itt az ultrahangon folyamatosan figyeljük, hogy mi történik, és próbáljuk minél több irányból elemezni.

[00:39:23]Úgyhogy ha vannak kérdéseik és vendégjavaslataik, akkor írják meg nekünk ezt is kommentben vagy üzenetben.

[00:39:29]És kérjük, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra, és lájkolják ezt a videót, hogy minél több emberhez el tudjunk jutni.

[00:39:34]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.