Rossz híreket kapott Von der Leyen, ez rázós lesz? - Kiszelly Zoltán
Longauer András műsorvezetővel Kiszelly Zoltán politológus beszélget az Ultrahang csatornán nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. Az elemzés középpontjában az iráni konfliktus és az energiaválság áll, amely a 21. század geopolitikai erőviszonyait alakítja: az USA és Kína közötti nagy versengésben az olaj és gáz dollárban vagy más valutában történő elszámolása a tét. Az USA utóvéd harcban van, katonai lehetőségei korlátozottak, ezért az elhúzódó konfliktus az amerikai érdek. Európa ideológia-vezérelt brüsszeli politikája miatt energiaválsággal és inflációval néz szembe, miközben az Európai Unió bírósága Magyarország gyermekvédelmi törvénye miatt marasztalta el az országot. Az új magyar kormánynak jelentős kompromisszumokat kell majd tennie az uniós pénzek eléréséhez. Az USA Trump vezetésével Észak-Amerika egyesítésén dolgozik, Európa pedig háttérbe szorulva, piacként funkcionál az amerikai érdekek számára.
Az iráni konfliktus geopolitikai háttere
Az iráni konfliktus és a Hormóz-szoros lezárása a legfontosabb nemzetközi hír az elmúlt időszakban. Az energiaárak és a tűzszüneti bejelentések között ingadozó piac volatilitása világszerte érezteti hatását. Kiszelly Zoltán szerint ez a háború valójában az USA és Kína közötti nagy versengés része – az első fázis az ukrajnai konfliktus, a második a Hormóz-szoros körüli háború, amely a 21. századi világrend alakulásáról dönt.
„Ez a háború dönti el, hogy a 21. századot melyik virághatalom uralja, az USA vagy Kína." *
Az USA utóvéd harcban van, mivel az olaj és fosszilis energia dollárban vagy más valutában történő elszámolása a valódi tét. Az amerikai katonai lehetőségek azonban korlátozottak: a rakéták elfogytak, és a szárazföldi beavatkozás az amerikai szavazók által nem támogatott.
Az USA stratégiai céljai Iránban
Az Egyesült Államok több lehetséges stratégiai célt követhet Iránban. Az egyik az ország darabolása – a hidak lebombázásával Irán négy részre szétszedhető lenne: az azeri rész (19 millió ember), a kurdok, a perzsa fensík és a keleti területek. Ez lehetővé tenné az azeri kisebbség és a kurdok önállósodását, illetve autonóm területek létrehozását.
„Trump ezt még mindig lebegteti, mert Irán nagyjából négy nagy részből van összerakva." *
Azonban ezek a tervek nem látszanak előrehaladni. A szárazföldi beavatkozás öngyilkosság lenne, amit az amerikai szavazók nem támogatnának. A 200 kommandós által az uránlétesítmények elfoglalására tett kísérlet már nem sikerült.
Az elhúzódó konfliktus amerikai érdeke
Az USA számára az elhúzódó konfliktus előnyös, mert így fenntartható a dollár hegemóniája az energiaszektorban. Putyin hajlandó dollárban elszámolni az olajat, és Trump engedélyezi az orosz olajexportot az EU ellenkezése ellenére. Minél tovább tart a konfliktus és az energiaárak magas szintje, annál jobban megmarad a petrodollár rendszere.
„Minél tovább tart ez a konfliktus, és Oroszország továbbra is hajlandó dollárban elszámolni az olaját, cserében Trump megengedi, hogy Oroszország exportálhasson olajat, akkor sikerül elhúzni a dollár agóniáját." *
Azonban az energiaáremelkedés felgyorsítja a dekarbonizációt – az emberek és országok gyorsabban térnek át megújuló energiára, villanyautóra és hidrogénre. Ez hosszú távon csökkenti a fosszilis energia iránti keresletet.
Európa energiaválsága és az EU ideológiai politikája
Az Európai Unió ideológia-vezérelt brüsszeli politikája miatt súlyos energiaválsággal néz szembe. Az EU szándékosan szakított az orosz energiaforrásokkal, de nem talált megfelelő alternatívát. Lengyelország Norvégiából kap olajat (amely maximális kapacitáson működik), Szaúd-Arábiából és Kuvaitból nem érkezik olaj, az orosz olajat pedig nem akarják vásárolni.
„Az Európai Uniónak a reakciós ideje mintogyha nem tudom, hát mondjuk most nem akarok számokkal dobálózni, de mondjuk minimum három- négyszerese lenne mondjuk más régiókhoz képest." *
Az EU kezdeti javaslatai – például hogy az állampolgárok kevesebbet utazzanak autóval – helyett most a kerozin központi elosztásáról beszélnek. Kiszelly szerint az EU egy szovjet típusú tervutasításos rendszerre hasonlít, ahol fix tervszámok vannak (2035-ig ki kell szállni a fosszilis motorokból), de rugalmatlanság jellemzi.
„Egy szovjet típusú tervutasításos rendszert, egy ideológia vezérelt rendszert, ahol ugyanúgy, mint a szovjet rendszerben ilyen fix tervzámok vannak." *
Az energiaáremelkedés gazdasági következményei
Az energiaáremelkedés inflációhoz vezet. Egy egyszerű számítási szabály: 10 dolláros olajáremelkedés körülbelül 0,3% plusz inflációt jelent, mivel mindent dízellel kell szállítani (hűtőkamionok, tejtermékek, vasúti és légi szállítás). Az élelmiszerárak is emelkednek, mivel a Hormóz-szoros térségéből származik a világ műtrágya ellátásának 30%-a, amely szintén beragadt.
Németország és más európai országok már beszüntetik a belföldi repülőjáratokat (Németország 20 000 járatot töröl). Az olasz belföldi járatok szintén szünetelnek. Az energiaáremelkedés miatt a termelés Európából elköltözik olyan országokba, ahol olcsóbb az energia – ez a dezindusztrializáció felgyorsulásához vezet.
Az új magyar kormány és az EU pénzek feltételei
Az Európai Unió bírósága Magyarország gyermekvédelmi törvénye miatt marasztalta el az országot, megállapítva, hogy a lisszaboni szerződés értékei sérülnek. A bizottság 27 feltételben rögzítette az uniós pénz feloldásának feltételeit, amelyek között vannak genderfeltételek is.
Kiszelly szerint az új magyar kormánynak jelentős kompromisszumokat kell tennie. Magyar Péter valószínűleg formálisan elfogadja az EU szabályait, hogy megkapja az uniós támogatásokat – különösen a covid utáni újjaépítési alapból még augusztus 31-ig elérhető 8-9 milliárd eurót.
„Magyar Péternek sok mindent föl kell adnia. Ha mázlink van, akkor formálisan elfogadja a szabályokat, de ezeknek a megvalósítása az az nem biztos, hogy már olyan lelkesedéssel fog történni." *
Az alaptörvényből valószínűleg kikerül majd, hogy a család férfiből, nőből és gyerekekből áll, és hogy csak két szexuális nem van. Azonban Kiszelly optimista abban, hogy a gyakorlatban a megvalósítás formális maradhat – ahogy Lengyelországban is.
A migráció kérdése
Magyar Péter azt ígérte, hogy a kerítés megmarad, de Kiszelly szerint a fizikai határzár jogi határzár nélkül értelmetlen. Az EU migránskótáját fel kell majd adnia, bár reménye van arra, hogy lengyel mintára felmentést kaphat.
„A fizikai határzárat meg föl kell adnia. Nyilván itt az a kérdés, hogy ha ilyen ügyes Magyar Péter meg az Európai Néppártban van, a Manfréddal meg Ursulával ilyen jó viszonyban van, akkor el tudja-e érni, hogy lengyel mintára Magyarország is felmentést kapjon a migránskóta érvényesítéséből." *
Ha az Iránban valóban lebombázzák az erőműveket és összeomlik a vízellátás, 90 millió embernek nem lesz ivóvize, és potenciálisan millió iráni indulhat Európa felé.
Az EU gazdasági helyzete és finanszírozási válsága
Az Európai Unió gazdaságilag romlott helyzetben van. A német 10 éves állampapírkamat a covid alatt negatív volt, most már 3% körül van. Az EU kötvénykamata szintén 3%-on van, korábban 2% alatt volt. Németország negyedik éve recesszióban van az energiahiány és az elhibázott adópolitika miatt.
„Az unióban nincs gazdaság, minimális a gazdasági termelés. Most Németország rogyik össze, nincs orosz energia, nincs termelés." *
Franciaország idén államcsődbe megy, az Olaszország a covid alatt már megmentésre szorult. Az EU hitelből finanszírozza magát, és az Európai Központi Bank lélegeztetőgépen tartja az uniót. Németország, az EU legerősebb gazdasága, már elindult a lejtőn.
Az EU és az USA viszonya
Az EU-USA viszonyban Ukrajna a meghatározó tényező. Zelenszkij NATO-tagságot szeretne, ami kizárt, mivel háborúban álló országot nem lehet felvenni. Kemény biztonsági garanciákat szeretne, amelyekben az USA is részt venne – lényegében NATO ötödik cikkei szintű garanciákat. Ez azonban nem fog megtörténni.
„Zelenski NATO tagságot akar, ami kizárt, háborúban álló országot nem lehet fölvenni." *
Az európaiak Ukrajna túszai, és az USA szerepvállalásáért cserébe segítenének az USA-nak a Hormóz-szoros körüli konfliktusban. Trump azonban nem akar az EU-val vagy a bizottsággal tárgyalni, hanem inkább az egyes országokkal (például Németországgal).
Trump és az Észak-Amerika egyesítésének terve
Trump és a republikánusok egy „Greater North America" (Nagy Észak-Amerika) létrehozásán dolgoznak, amely az északi sarktól a Panama csatornáig terjedne. Ez magában foglalná az USA hegemóniáját Kanada, Mexikó, Kuba, Grönland és Izland felett.
„A republikáusok egy nagy Észak-Amerikát akarnak létrehozni. Ez a Greater North America. Ez azt jelenti, hogy az északi sarktól a Panama csatornáig minden USA hegemónia alatt állna." *
Kanada esetében is felvetődött az EU-hoz való csatlakozás lehetősége, amit a kanadaiak 50% körül támogatnának, bár csak európai országok csatlakozhatnak az unióhoz. Az USA célja, hogy az egyenlítőtől északra fekvő területet ellenőrzése alá vonja, hogy elegendő energiával, nyersanyaggal és katonai potenciállal rendelkezzen a Kínával szembeni versengéshez.
Európa szerepe az új világrendben
Kiszelly szerint Európa szerepe az új világrendben marginalizálódik. Az USA piacként tekint az EU-ra, és nem szeretné, hogy Kína piaca legyen. Az Európai Központi Bank próbálkozik a digitális euró bevezetésével, hogy kizárja az amerikai bankkártyákat (Visa, Mastercard), de az európai tőkepiac sokkal kisebb, mint a New York-i tőzsde.
„Európa egy szabadtéris kanzen és ipari múzeum. Sajnos egyre inkább a dezindusztrializáció miatt." *
Emmanuel Macron 2017-ben beszélt európai szuverenitásról és stratégiai autonómiáról, de ez már nem lehetséges. Az EU az USA hátsó udvara lesz, ahogy Harmadik György kipréselte a tengeren túli gyarmatait a hét éves háború finanszírozására – most a korábbi brit gyarmatok (az USA) préseli ki Európát.
Az amerikai fegyvergyártás kapacitásproblémái
Az USA nem tud annyi fegyvert gyártani, amennyire szükség van. A modern fegyverek már nem futószalagon készülnek, hanem manufakturális körülmények között. Évente körülbelül 100 Tomahawk rakétát gyártanak, azonban az iráni konfliktusban 2000 ilyen rakétát lőttek el, amelyeket az elmúlt 20-25 évben halmoztak fel. A Patriot PAC-3 rakétából körülbelül 600-1000 darabot gyártanak évente, de ebből 800-at már felhasználtak.
„Évente talán 100 tomahók rakéta készül, meg 120 rakéta. Most ellőttek mondjuk 2000 ilyen tomahók rakétát." *
A NATO és az amerikai stratégia
Trump nem szereti a NATO-t, és abban a fegyverek eladásának piacát látja. A NATO-tagoknak 2035-ig a GDP 5%-át kell fegyverekre költeniük, amely nagyobb részben amerikai cégeknél kerül elköltésre, ezzel megőrizve a dollár hatalmát.
Az USA kongresszusa szenátusi határozattal megakadályozta, hogy az Európában állomásozó amerikai katonák száma 75 000 fő alá csökkenjen. Trump NATO-ból való kilépéséhez a kongresszus kétharmados támogatása szükséges. Azonban az USA egyszerűen nem szavazhatja meg az ötödik cikk élesítését, ami a NATO védelmi garanciáit veszélyeztetné.
Törökország lehetséges szétdarabolása
Kiszelly szerint Törökország a következő közelkeleti ország, amely szétdarabolható. Margaret Thatcher 1989-ben azt mondta, hogy annyira szereti Németországot, hogy szívesen látna kettőt belőle. Ugyanez a politika érvényes most a Közelkeleten is – több ország előnyét látná egy szétdarabolt Törökországnak.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Csipke Józsika" – valószínűleg egy irodalmi mű vagy szereplő neve, amely az oktatási tartalmakra vonatkozó példaként szerepel, de az átiratban nem egyértelmű a kontextusa.
- „Kapitány István mondta, diverzifikálnak" – az átiratban Kapitány István neve szerepel, aki az új kormány gazdasági és energetikai minisztere, de az idézet pontos kontextusa nem teljesen világos.
- „Manfréd" – valószínűleg Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, de az átiratban csak „Manfréd" formában szerepel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Longauer Andrást hallhatják, és ez most itt az elemzőközpont legfrissebb hatása itt az Ultrahang csatornáján.
[00:00:08]És ahogyan ebben az időpontban már a hallgatóik megszokhatták, nem más van itt velünk a vonal, amit Kiszeli Zoltán politológus, a századvég politikai elemzési igazgatója, akit nagy szeretettel köszöntünk.
[00:00:20]Köszönjük, hogy fogadja a hívásunkat.
[00:00:22]Jó napot kívánok.
[00:00:25]Hát a mai nap is lesz miről beszélgetnünk.
[00:00:27]nemzetközi hírekkel fogunk ebben az adásban foglalkozni elsősorban természetesen itt azért Magyarországot érintő kérdések is fel fognak merülni de ezen a ponton emlékeztetném a hallgatóinkat arra nemcsak külpolitikai kérdésekkel fogunk foglalkozni hanem belpolitikai kérdésekkel is viszont ezt az Ultrahang Plusz YouTube csatornán fogják majd megtalálni tehát ott is érdemes bennünket követni illetve itt is, hiszen hetente jelentkezünk ezekkel a műsorokkal de természetes Öngészhetnek még a műsortárunkban, találhatnak más érdekes műsorokat is, úgyhogy több indokot is lehet találni a feliratkozásra, hogyha valaki esetleg még átböngészészi, átnézi itt a műsorkatalógust.
[00:01:09]Úgyhogy köszönjük amennyiben ezt megfontolják, és mi meg majd jelentkezünk az Ultrahang Plus YouTube csatornáján a holnapi nap folyamán a heti belpolitikai elemzésrel is.
[00:01:20]De akkor első körben maradva a külpolitikai híreknél, ugye most azért az elmúlt időszakban talán az egyik legtöbbet emlegetett, vagy leginkább felkapott sokat emlegetett hír, az az nem más volt, mint az iráni konfliktus, a hormoziszoros lezárása, illetve az általános energetikai helyzet.
[00:01:39]Ugye ö itt a különböző tűzszüneti bejelentések közötti hullámzások így meglovagoltatták a piacot is több szempontból.
[00:01:51]Tehát ha valaki esetleg figyelt, akkor tapasztalhatta, hogy ha éppen Trump valahogy szót értett az irániakkal, akkor kicsi fellélegzés következett, de aztán utána abban a pillanatban, hogyha valami félreértés történt, az izraeliek esetleg támadtak egy létesítményt, bejelentették a tűzszünet felfüggesztését, akkor azonnal indult az ellenkezője.
[00:02:11]Most hol tartunk ebben a hullámvasútban éppen?
[00:02:14]Hiszen azért Európában közben jelentették, hogy nemsokára majd központilag osztanák el a kerozint olyan szempontból, hogy meg lenne határozva, hogy hol, ki mennyi kerozint tároljon, hogy el legyenek kerülve az egyenlőtlenségek, ne fogyjon ki esetleg aránytalanul egy régióban mondjuk több repülőtér, ami azért így első körben egy kicsit ilyen aggasztó intézkedésnek tűnhet.
[00:02:35]Hol tartunk tehát ebben a hullámvasútban?
[00:02:39]Hát az elején sajnos ugye az látszik, hogy ez a háború, ez egy hosszú háborúnak ígérkezik.
[00:02:44]Tehát úgy értik meg a hallgatók az iráni konfliktust, mint a legfontosabb háborút.
[00:02:50]Ugye a Csatér Ukrajna című könyvemben pont ezt vázoltam, hogy a a az USA és a Kína közti nagy konfliktus hogyan jelenik meg.
[00:02:59]Ugye három háborúban ebből az első az ukrajnai pipa, a második a hormózis szorosi háború pipa.
[00:03:04]Tehát ilyen szempontból ez a háború dönti el, hogy a 21.
[00:03:10]századot melyik virághatalom uralja, az USA vagy Kína.
[00:03:13]Az USA most utóvéd harcban van ez az iráni háború, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy az olajat, a fosszilis energiát dollárban vagy valamilyen más valutában számolják-e el.
[00:03:26]Erről szól ez a blokád, amit most látunk, a háború.
[00:03:28]És miután az USAÁnak nincsenek lapjai ebben a mérkőzésben, az USA a katonai lapjait már kijátszotta.
[00:03:36]Igazából komolyabb katonai akcióval az USA már nem tud javítani a helyzetén.
[00:03:41]A rakétái elfogytak.
[00:03:44]Nincsen már annyi rakétája, amivel az céljait el tudná érni.
[00:03:49]Rezsimváltás az nem valószínű Kínában, bocsánat, Kínában pláne nem, de Iránban sem.
[00:03:53]Tehát a rezsimváltás opciója az nem valószínű, a kisebbségek nem valószínű, hogy fellázadnak a a a teheráni kormány ellen.
[00:04:01]Ugye ez is egy ilyen stratégiai cél volt, hogy lebombázzák a hidakat.
[00:04:05]Trump ezt még mindig lebegteti, mert Irán nagyjából négy nagy részből van összerakva.
[00:04:10]Van egy Azeri rész 19 millió emberrel, vannak a Kurdok, ugye Irakhoz közelebbi részen, illetve van a perzsa fensík, ahol a a az or a lakosság többsége lakik, illetve ugye a perzsák, és még a a keleti végeken Pakisztán felé van egy nagyobb terület.
[00:04:24]Ezeket tényleg ilyen folyók választják el egymástól, nagyobb völgyek, és ha ezeket a hidakat lerombolják az amerikaiak, azt remélik, hogy Iránt így négy részre tudják szétszedni, és akkor majd az azeri kisebbség vagy önállósodik, vagy Azerbajdzsához csatlakozik.
[00:04:38]Tehát inkább önállósodik, mert a határokat ugye nem lehet megváltoztatni.
[00:04:42]Akkor a kurdok is önállósodnak és vagy új államot hoznak létre.
[00:04:46]Ugye Észak-irakban, a szomszédos Irakban már a kurdoknak van egy autonómiája.
[00:04:51]Valami hasonlót szeretnének talán az amerikaiak Iránban is, hogy Északnyugat-Iránban a Kurdok hozzanak létre egy autonóm területet.
[00:04:58]Nyilván a törökök ennek nem annyira örülnének.
[00:05:00]És hát ugye a pakisztán felé az ottani kisebbség is önállósodjon.
[00:05:04]Tehát vannak ilyen tervek, de ezek nem nem látszik, hogy ezek most nagyon mennének előre.
[00:05:10]És hát ugye a szárazföldi beavatkozás maradna az amerikaiaknak, ami öngyilkosság lenne.
[00:05:17]Az amerikai szavazók ezt nem támogatják.
[00:05:19]Még ha ugye novemberi választáson, az amerikai időközi választáson a demokraták, hogyha megnyerik a választást, akkor Trumpnak még kisebb esélye lesz szárazföldi akciót indítani Iránnal szemben.
[00:05:32]Láttuk, hogy amikor beküldtek 200 komandóst a a az urán készlet elfoglalására, az ugye nem sikerült.
[00:05:41]Ugye azt mondták, hogy egy pilótát keresnek, közben beküldtek a hírek szerint 200 komandóst az egyik iráni uránlétesítményhez, azonban észrevették őket.
[00:05:49]És ugye a ott amikor a földön láttuk azokat a repülőket, akkor azok ott a komandósokat vitték oda az urán létesítményhez, az urándító létesítményhez, és ugye ezt nem nem sikerült elvinniuk az uránt.
[00:06:01]Tehát magyar úr, röviden válaszolva, ez a háború arról szól, hogy milyen valuta határozza meg a 21.
[00:06:09]századot, és miután az a az az USA azt szeretné, hogy ez a dollár maradjon, ezt hívjuk ugye pecodollárnak.
[00:06:16]viszont a kínaiak szinte hónapról hónapra állnak elő egy újítással, hogy a juánt hogyan tudják még vonzóbbá tenni.
[00:06:23]Ezért az USA-nak el kell húznia ezt a háborút.
[00:06:26]És ez a szomorú válasz szerkesztő úrnak a kérdésére, mert ha elhúzzák a háborút, és az öböl térsége továbbra is befagy energiaszállítás szempontjából, illetve az USA és Oroszország tudja ellátni olajjal, fosszilis energiával a világ nagy részét, és Putyin hajlandó ezt dollárban elszámolni.
[00:06:45]Akkor a dollár megmenekült, és akkor minél tovább tart ez a konfliktus, és Oroszország továbbra is hajlandó dollárban elszámolni az olaját.
[00:06:55]cserében Trump megengedi, hogy Oroszország exportálhasson olajat, akármit is mond erről az Európai Unió, na akkor sikerül elhúzni a dollár agóniáját, de miután ugye a fosszilis energia magas ára az felgyorsítja a dekarbonizációt, minél drágább az üzemanyag, annál gyorsabban állnak át az országok és az emberek a megújó energiára, a villanyautóra, a hidrogénalapú teherszállításra, vagy a repülés helyett a szupergyors vonatokra, ugye az csökkenti.
[00:07:24]a perspektívá annak, hogy fosszilis energiát használjunk és dollárban elszámolt fosszilis energiát használjunk.
[00:07:34]Ugye itt gyakorlati kérdések állnak úgymond a középpontban.
[00:07:40]Emlékeztetem csak a hallgatókat, hogy itt nem csak ilyen elméleti ö ugye most egy nagyon komplex áttekintést kaptunk arról, hogy a a háttérben pontosan milyen motivációk állnak és és igazából ugye ez érdekelt bennünket, de közben ugye akkor itt rákanyarodunk egy kicsit a tétre, illetve a a reakciókra, azért mégis csak olyan kérdések múlhatnak ezen, hogy annak a gazdasági hatásait kábé minden mindenki megérezheti.
[00:08:09]És akkor itt viszont muszáj megemlítenünk az Európai Unió reakcióját, és aztán természetesen haladunk tovább a többi témával.
[00:08:15]De itt egyszerűen nem lehet elmenni amellett, hogy az Európai Uniónak a reakciós ideje mintogyha nem tudom, hát mondjuk most nem akarok számokkal dobálózni, de mondjuk minimum három- négyszerese lenne mondjuk más régiókhoz képest.
[00:08:31]Itt lehet mondjuk abból kiindulni, hogy első megbeszélés mondjuk energetikai kérdésekben a a az olajsokot követően másfél két héttel történt mondjuk európai uniós szinten, vagy hogy azt követően az első javaslat az volt, hogy az állampolgárok utazzanak kevesebbet hautóval.
[00:08:49]Most meg ugye azt láthatjuk, hogy hogy akkor a legkomolyabb és legéletképesebb terv meg az, hogy majd a kerozint kell beosztani és egymás között hát passzolgatni a labdát.
[00:09:00]hogy látja ezek egyébként a helyzethez mltó megoldási koncepciók, vagy azért elmondható az, amit mondjuk sokan kritikaként fogalmaznak meg az Unióval szemben, hogy hogy nem igazán találnak megoldást Európát érintő kérdésekre, nem találnak alternatív beszerzési útvonalakat, nem úgy úgy reagálnak mondjuk ezekre a kérdésekre, mint mondjuk láthatjuk esetleg más régiós adminisztrációktól.
[00:09:26]Hát igazából itt egy ideológia vezérelt Brüsszellel állunk szemben.
[00:09:29]Ezt már sokszor elmondtunk, és ez nem változott.
[00:09:33]Tehát ez nem változott, tehát hogy hogy ami a háború után a második világháború után volt egészen a 2000-es évekig, az az az már nincsen.
[00:09:42]Tehát az a fajta kapitalizmus, szabadversenyes kapitalizmus, amikor a piac logikája érvényesült, az már nincsen sajnos.
[00:09:52]Tehát mi ezt reméltük, hogy majd lesz.
[00:09:54]Aztán mit kaptunk?
[00:09:54]egy szovjet típusú tervutasításos rendszert, egy ideológia vezérelt rendszert, ahol ugyanúgy, mint a szovjet rendszerben ilyen fix tervzámok vannak, hogy 2035-ben ki kell szállni a a fosszilis motorokból, hogy ennyi százalék-kal kell csökkenteni a széndioxid kibocsátás.
[00:10:12]Tehát ilyen tervutasításos rendszer felé indult el ez az egész európai projekt, és nincs benne rugalmasság, tehát nem az a baj, hogy vannak célok, mert nyilván csökkenteni kell a klímahatás, vagy az üvegházhatás, tehát ebben nincs vita.
[00:10:23]A vita a módszerekben van, mert ez egy mert ez egy rugalmatlan rendszer.
[00:10:27]És ha rugalmatlan a rendszer, akkor a valóságot igazítják a rendszerhez.
[00:10:31]Ugye ez egy darabig ment, most már nem megy.
[00:10:36]Tehát látjuk Írországban vagy Franciaországban a 2018-as sárga mellényes mozgalomra emlékeztető tüntetéseknek.
[00:10:42]Tehát tehát ideológia vezérelt politika van, és ezért nem lesz jobb a helyzet, csak rosszabb lesz.
[00:10:48]Tehát ez ez a nyár talán nem is biztos, hogy olyan lesz, mint a tavalyi.
[00:10:50]És az előző évekre úgy fogunk visszaemlékezni, mint a boldog békeidőkre.
[00:10:54]Miért?
[00:10:54]Ugyanis az Európai Unió ideológiai okokból le akart válni az orosz energiáról.
[00:11:03]És ugye ennek érdekében mindent megtettek, tehát például átállították a az ausztriai, a cseh olajfinomítókat orosz olajról, nyugati olajra.
[00:11:09]Na, a nyugati olaj meg nincsen.
[00:11:11]Tehát azt látjuk, hogy most például Lengyelország ugye Norvégiából kap olajat, a norvégok maximumon vannak, többet nem tudnak kitermelni.
[00:11:19]Ugye mondjuk Szaudarábiából nem jön olaj, Kuvaitból nem jön olaj, ugye orosz olajat meg nem akarnak vásárolni.
[00:11:27]Tehát most nekünk szerencsénk van, hogy a hogy Orbán Viktor kormánya kiküzdötte, kiharcolta, hogy Zelenski újraindítsa a vezetéket, de nem tudjuk meddig.
[00:11:35]És hát igazából a baj ott van, hogy hogy itt a hangzatos szózatok ellenére meg szólamok ellenére Nyugat-Európa orosz LNG-t vásárolt 65%-ban.
[00:11:45]És Putyin most mit mond?
[00:11:45]Hogy hát ha nem akartok orosz olajat, nem akartok orosz gázt, semmi gond, átirányítjuk Ázsiába.
[00:11:50]Tehát Nyugat-Európa gázellátása nagyrészt orosz LNG-vel működött.
[00:11:55]Persze ők hazudtak mindent, hogy ez másfajta LNG, vagy most az oroszok mit mondanak?
[00:11:59]Oké, akkor az idézőjebben, Kazaholajat is átirányítjuk Ázsiában.
[00:12:02]Egyrészt, mert ott szívesen látják az orosz olajat, orosz gázt kettő többet fizetnek érte.
[00:12:10]És ugye Európa nem csak arról van szó, hogy kerozin nem lesz, tehát üzemanyaghiány, energiahiány léphet fel.
[00:12:16]Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz energia, ez azt jelenti, hogy nagyon drága lesz az energia.
[00:12:19]Hát látjuk, Olaszországban most már beszüntették a belföldi járatokat, ugye óriási országról beszélünk.
[00:12:25]Belföldi járatokat beszüntetik.
[00:12:28]Oké, ott vannak gyors vonatok.
[00:12:30]Tehát ott vannak olyan szuper gyors vonatok, amikkel mondjuk ki lehet váltani egy egy Milano Palermo utazást.
[00:12:37]Ugye Németországban 20000 járatot törölnek, repülőjáratot, ott is azért ki van építve a vasúti hálózat, bár döcög meg, késik, de mégis azért van.
[00:12:43]Tehát igazából ugyanez vonatkozik az élelmiszerekre, és ez a hallgatóknak ezt a hüvelykszabályt ajánlom.
[00:12:49]10 dolláros olajáremelkedés, 0,3% plusz infláció, mert ugye a mindent dízellel kell szállítani.
[00:12:58]Tehát a hűtőkamionok, a hűtőtélelmiszert, a tejtermékeket is ugye dízellel szállítják.
[00:13:03]vasúti szállítás, légiszállítás, teherhajók, ezek mind ugye olajjal működnek, és hogyha emelkedik az ár, akkor emelkednek a költségek, az infláció is.
[00:13:14]Igazából azt látjuk, hogy hogy egy inflációs szakasz előtt vagyunk, egy energiahiányos szakasz előtt vagyunk, és ami a rossz hír, hogy a termelés elvándorol.
[00:13:24]Tehát ahogy elvándorolt Németországból a termelés, nem csak a technológiaváltás miatt, hanem a magas energiaköltségek miatt, ha Magyarország is, az új Tiszakormány kivezeti az orosz olajat.
[00:13:35]Ugye most még ők is ragaszkodnak hozzá, bármit is mondtak, és addig van mázlink, amíg még tudunk kapni orosz olajat.
[00:13:41]Bár ugye most azzal, hogy a Tiszakormány kerül hatalomra, Magyarország a semleges kategóriából az ellenséges kategóriába fog átkerülni Oroszországban, orosz szemekben, hiszen a Tiszakormány az Európai Néppártot támogatja.
[00:13:52]És hogyha itt egy ukrán barát politika valósul meg, aminek az esélye megvan látva egyes tiszás politikusok eddigi nyilatkozatait, akkor az orosz energiáról is leválasztanak minket.
[00:14:05]Nyilván Putyinnak jó, hogy dollárt kap a a magyaroktól meg a szlovákoktól az olajért, de hogyha mondjuk politikai okokból leválasztanak minket az orosz olajról, vagy ahogy Kapitány István mondta, diverzifikálnak, akkor az azt jelenti, hogy a magyarországi termelési munkahelyek egy része is bezár és elköltözik olyan országba, ahol van energia.
[00:14:24]Tehát ez a veszély nálunk is fenn áll, bár az előző kormány munkájának eredményeként ez a veszély talán minket később ér utó.
[00:14:29]Viszont az az áremelkedés az mindenhol megjelenik, hogy az öböl térségéből származik a világ műtrágya ellátásának 30%-a.
[00:14:39]Ugye ez most szintén beragadt.
[00:14:39]Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer is drágább lesz.
[00:14:43]Tehát egy minimum egy inflációs emelkedésre számíthatunk, ha nem is biztos olyan nagyra, mint 22-ben volt az akkori energiainfláció, de biztos, hogy drágább lesz az energia.
[00:14:54]Lesz energia, csak drágább.
[00:14:54]De a jó hír, de sajnos ez csak középtávon érvényesül, hogy ez felgyorsítja a dekarbonizációt.
[00:15:02]Tehát például amit látunk már kísérleti szakaszban, Kínában vagy Dél-Koreában, pont azért, mert ők már készültek a fosszilis energia utáni korszakra, hogy például hidrogénnel hajtják a buszokat, a nehézgépjárműveket, és akkor ott például tudnak dízelt spórolni, a hidrogént megújuló energiából állítják elő, hogy a németek is ezt tervezik, akkor ki lehet váltani idővel a a dízelt mondjuk a nehéz gépjárműveknél, ami egy óriási előrelépés lenne.
[00:15:29]Csak hát ez nem holnap lesz, hanem mondjuk öt éven belül.
[00:15:35]Hát azért úgy érzem, hogy ahogyan is említette, itt még fogunk ilyen kérdésekről beszélgetni.
[00:15:43]Az Európai Uniós szinténre rákanyarodva egy kicsit, mert itt azért még fontos kérdések történtek az elmúlt napokban.
[00:15:50]Egészen pontosan ugye egy bírósági döntés született.
[00:15:52]Ö ugye már a választások előtt is volt arról szó, hogy lesznek itt olyan európai uniós döntések, amelyek a magyar választásokat követően fognak aktuálisak lenni.
[00:16:03]És az egyik ilyen gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos európai bírósági határozat volt, ami ugye a bizottság keresete alapján indult, és hát végül olyan eredménnyel zárult, hogy szinte minden alap pontban elmarasztalták Magyarországot.
[00:16:19]Itt több kérdés is azonnal fölmerül.
[00:16:21]De talán kezdjük onnan, hogy egyrészt mit jelent, és hogy majd hát milyen reakciók várhatóak, vagy milyen reakciós lehetőségek állnak majd a az új magyar kormány előtt, és mit tudhatunk meg abból?
[00:16:35]Ugye a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen több kérdésben, migráció kérdésében, a genderideológia kérdésében.
[00:16:44]És hát ezek úgymond deértek, elértek az Európai Unió bíróságához, amely a kötelezettségszegési eljárásokban végső instanciaként dönthet.
[00:16:53]Nincs ellene fellebbezési lehetőség.
[00:16:55]És hát ugye általában két évig tart egy ilyen eljárás, tehát úgymond beért.
[00:17:00]Az más kérdés, hogy talán megvárták a választást, hogy hogy hogy ezzel ne rontsák a Tiszapátnak a választási esélyeit, hiszen ugye mit mit látunk itt?
[00:17:13]Tehát van egy uniós szabályozás.
[00:17:13]Ez el ugye vannak olyan hatáskörök, amik az unió unióhoz tartoznak.
[00:17:19]az egységes piac, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, a gazdaság kérdése.
[00:17:22]És ez jó is, hogy így van, hiszen hogy 450 milliós egységes belső piacunk van, akkor ezen az egységes belső piacon egységes szabályoknak kell lenni.
[00:17:34]Szerintem ezt ezt senki sem vitatja.
[00:17:34]A vita ott van, hogy vannak olyan kérdések, amelyek viszont nem tartoznak az unió hatáskörébe.
[00:17:41]Ilyen a bevándorláspolitika, ilyen a az oktatáspolitika, tehát az általános iskola, vagy például az értékek meghatározása.
[00:17:49]És most az ugye arra hivatkoznak, hogy a lisszaboni szerződés kettes cikkéiben felsorolt európai értékek, amelyeket mindenki oszt, az emberi méltóság tisztelete, szólásszabadság, véleményszabadság, hogy ezek a a most már a az unió bírósága által is megállapított módon szerintük sérülnek Magyarországon, hogy például a homoszexuálisok jogai nem úgy érvényesülnek, mint ahogy azt például a bizottság szeretné.
[00:18:15]Csak hát ez a ugye itt egy alapvető vita volt és van ettől a bíróság uniós bírósági határozattól a vita még nem oldódik fel nevezetesen, hogy alapvető kérdésekben ki döntsön az uniós szint vagy a tagállami szint?
[00:18:27]És Brüsszel most a gender kérdésben, de a migráció kérdésében, de minden kérdésben egységesíten egy birodalmat építenek, hogy mindenhol legyenek egyforma szabályok.
[00:18:38]Ugye mi az elbától keletre egy más történelmi fejlődésen mentünk át.
[00:18:43]Mi itt nem vagyunk annyira globalisták, mint a nyugat-európaiak.
[00:18:47]Bár ott is van egy visszatérés.
[00:18:47]Látjuk, hogy már a nyugat-európaiak is azokra a pártokra szavaznak többségükben, amelyek ugyanazokat az értékeket vallják, mint mi itt kelet-közép-Európában.
[00:18:57]Tehát, hogy nem kellenek migránsok, nem kell a gender ideológia, nem kell egy szuperközpont, lehessünk büszkék a vallásunkra, a nemzetünkre.
[00:19:03]De Brüsszel ezeket ugye el akarja radírozni, mert ők egy nagy egységes globalista piacot akarnak, ahol a az aranyborjú körül kell táncolni, és nem a nemzeti zászlók körül.
[00:19:13]Tehát ebbe a folyamatba érdemes beleilleszteni ezt a bírósági határozatot.
[00:19:19]Kimondták, hogy szerintük a kettes cikkely szerinti értékek sérülnek, és hogy hogy valamit kell csinálni.
[00:19:25]És hát a Tiszakkormány nyilván követni fogja azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket a bizottság minden évben megfogalmaz.
[00:19:33]Tehát például ugye ez azt jelenti most, hogy kétharmados többsége van a Tiszának, ezt könnyebben megteheti.
[00:19:39]Tehát például biztos, hogy kikerül az alaptörvényből, hogy a hogy a család a férfiből, a nőből és a gyerekekből áll, meg hogy csak két szexuális nem van.
[00:19:48]Tehát nyilván Magyar Péternek van annyi esze, hogy most ezt a 3,3 millió szavazót, akit a szél befújt mögé, hogy ezeknek az egyik része, szerintem a nagyobb része az a az a Fidesz által vallott érvény vagy képviselt értékeket vallja, tehát továbbra is ugye hagyományos értékekben gondolkodik.
[00:20:05]Biztos van egy 30%-a a Tiszaszavazóknak, aki globalista értékeket vall, de ugye Magyar Péter nagyon nem mehet szembe a saját szavazóival sem.
[00:20:12]Láttuk, hogy a tavaly a Pride kérdésében is inkább semleges maradt, mert az egy megosztóma, de itt itt meg kell felelni a brüsszeli elvárásoknak, hogyha haza akarja hozni az uniós pénzt.
[00:20:22]plusz a bizottság által támasztott 27 feltételben, amelyek az uniós pénz feloldását rögzítik, benne vannak ezek a genderfeltételek is.
[00:20:30]Tehát én azt gondolom, hogy hogy az új kormány, amint hivatalba lép és elkezdi a törvényeknek az elfogadását, akár az új alkotmánynak az elfogadását, hogy a brüsszeli elvárásoknak megfelelően fogja azt módosítani.
[00:20:46]Ugye azt látjuk, hogy ezért is van ez a vita egyébként az oktatási miniszter személyéről, illetve akörül, hogy ki határozza meg az oktatási miniszter személyét, illetve az új oktatáspolitikát, mert ugye, hogyha Magyar Péter határozza meg, látjuk, hogy az első név, amely felvetődött a sajtóban, az ugye a ciszteri iskolai főhatóság vezetője, Rubovski Rita.
[00:21:07]Az ő nevét hozta le a sajtó, aki ugye egy konzervatív szellemiségű.
[00:21:12]Rögtön a liberálisok fel is sírtak, hogy jaj, jaj, jaj, mi lesz itt velük?
[00:21:16]Tehát ugye az a kérdés, hogy odadobja-e Magyar Pétert, az Péter az oktatást és a szociális ügyet a liberálisoknak, a globalistáknak, mint 2010 előtt, és akkor ugye ez a Csipke Józsika lesz a követ kötelező olvasmány, vagy azt mondja, hogy nem elfogadjuk ugyan formálisan ezeket az uniós szabályokat, de mondjuk mindenki az iskolában azt csinál, amit akar.
[00:21:37]mondjuk a a a nemzeti alaptanterv keretén belül azt összehangolják az uniós elvárásokkal, de mondjuk az ugyanaz, ami eddig is volt, hogy a tanár azt tanít az osztályteremben, amit szeretne.
[00:21:49]És hogyha a konzervatív iskolákban továbbra is a hagyományos családi értékeket támogatják a liberális városok liberális iskoláiban, meg a liberális alapítvány iskolákban, meg a gender ideológiát.
[00:22:02]Tehát én azt gondolom, hogy hogyha mázlink van, akkor itt csak formálisan veszik át.
[00:22:05]Azért Lengyelországban meg más országokban is formálisan átveszik ezeket, mert muszáj átvenni ők nem akarják, hogy megbüntessék őket.
[00:22:11]De azért a szülők ott is választhatnak, hogy milyen iskolába írassák be a gyereküket, és azért a többség a hagyományos, poroszos, hagyományos értékeket valló iskolákba iratja be a gyerekét, és nem az ilyen alternatív iskolákban.
[00:22:30]Ugye itt a fölmerül azért olyan kérdésként, és megint csak egy egyetlen egy ideilleszkedő kérdés még mielőtt a következő témával folytatjuk, az pedig az, hogy a magyar kormánynak ugye ezt az előző adásban is említettük, csak azért kérdeznék rá, mert hátha azóta látható lett, vagy kiderült több információ, de hogy jelenlegi kormány, mármint ugye a leköszönő kormány esetében azért látható volt az, hogy Magyarország érdekérv azért bizonyos olyan kérdésekhez is kötődött, ahol szembe kellett menni az Európai Unió álláspontjával.
[00:23:01]Ugye Magyar Péter jelezte azt, hogy hajlandó egyébként az Európai Unióval síkra szállni bizonyos kérdésekben.
[00:23:10]Ő ezt ugye úgy fogalmazta meg, hogyha Magyarország érdeke megkívánja, de ugye közben meg azért olyan ígéreteket tett, amiknek fényében úgy tűnik, mintogyha a valamit valamiért alapelve az nem nagyon jelenne meg.
[00:23:25]Tehát nem úgy fogalmazta meg például a programját, hogy hát az Európai Unióval szemben elengedjük ezt és ezt, de cserében megkapjuk mondjuk az uniós támogatásokat, hanem egyszerűen csak meg lett ígérve, hogy meglesznek az uniós támogatások, de cserébe amikor mondjuk föltettek neki migrációról szóló kérdéseket, vagy hát hogyha bármelyik más említett téma esetében, akkor azért meg lehet mondani, hogy hát márpedig ebben nem várható semmilyen negatív változás.
[00:23:51]Ön, hogy látja, hogy itt lesz-e mondjuk olyan kártya, amit már látható, hogy mondjuk a magyar kormány el fog engedni azért cserébe mondjuk, hogy az uniós támogatásokat meghaphassa?
[00:24:01]Vagy hát ugye amit nagyon sokan azt mondják, hogy hát itt a demokrácia szellemében, változás szellemében majd megkapja Magyarország ezeket az uniós pénzeket.
[00:24:13]Most így idéz ebben a két szép személyért, amit ugye azért nagyon sokan meg szkeptikusan kezelnek.
[00:24:17]Hogy látja, mi itt a realitás?
[00:24:18]Hát én is ezen szkeptikusok közé tartozom, jól értesült optimistaként.
[00:24:23]Nem, azt kell látni, hogy egy birodalomépítési projekt zajlik, és Brüsszel hát a leszállóágon van.
[00:24:28]Tehát most pont néztem a héten a kamatokat, tehát hogy még a covid alatt Németországban öt éve Németországban negatív volt a 10 éves állampapír kamata.
[00:24:39]Tehát ha berakott 100 eurót 10 év múlva 99-et kapott vissza, vagy 98-at.
[00:24:45]Most már 3% a 10 éves német állampapírkamat, az inflációval is összefügg.
[00:24:49]Plusz az uniós kötvények kamata is nagyjából 3%-on van.
[00:24:51]Ez eddig 2% alatt volt.
[00:24:54]Tehát azt látjuk, hogy az unióban nincs gazdaság, minimális a gazdasági termelés.
[00:24:59]Most Németország rogyik össze, nincs orosz energia, nincs termelés.
[00:25:03]Technológiaváltás van, Kína vezet, és a német ipar rogyik össze.
[00:25:05]Az olasz ipar már régen összeomlott.
[00:25:10]Franciaország most megy, az idén államcsődbe megy.
[00:25:11]Franciaország az a központi banknak kell kimentenie, és hitelből finanszírozzák az ukrán háborút.
[00:25:17]Hitelből fogják Franciaországot megmenteni, Olaszországot a covid alatt kellett megmenteni.
[00:25:21]A központi banknak lélegeztetőgépen tartják.
[00:25:24]Most Franciaországot kell, szégyenszemre meg kell menteniük Franciaországot, hogy ne homoljon össze gazdaságilag.
[00:25:30]nem bírják finanszírozni Franciaország költségvetését, a nyugdíjakat, a hadseregüket, a a tehát azt látjuk, hogy az Unió rottyon van, hogyha így pestiesen kell fogalmazni, hitelből finanszírozzák.
[00:25:42]És ugye ezt próbálja Brüsszel 1-ben tartani.
[00:25:44]És ugye Orbán Viktor ehhez képest egy alternatívát mutatott fel nyilván sok konfliktus árán, de azt tehát az alaphelyzet nem változott, hogy az Unióban nincs gazdasági növekedés, recesszió van egy-két kivételtől eltekintve, de az azt jelenti, hogy hitelt kell fölvenniük.
[00:25:59]A hitelhez egyhangúság kell.
[00:26:01]Tehát ezért ami a legfontosabb, hogy Magyar Péternek le kell rakni az egyhangúság mellett a voksát.
[00:26:07]Nyilván, de az a az a szerencsénk megint csak, ha mázlink van, hogy nem csak Magyarország ellenezett bizonyos dolgokat.
[00:26:12]Tehát nehogy azt higgyük, hogy más ország, hogy az osztrákok se akarják föladni a vétójogukat, vagy az osztrákok se szeretnék Ukrajnát túl gyorsan az unió tagjai között látni különböző okokból, csak eddig Orbán Viktor elvitte a balhét.
[00:26:26]Ugye most, hogy már nincs Orbán Viktor, Magyar Péter meg nem fogja ezt a szerepet vállalni, ezért most több országgal lehet szövetséget építeni.
[00:26:34]Visszatérünk ahhoz a klasszikus politikához, ami mondjuk Angela Merkel idején volt, vagy Angela vagy mondjuk a migrációs válság előtt volt, hogy lesznek vannak alapvető konfliktusok, ezek nem változnak, sőt egyre, ahogy a pénz kevesebb lesz, a konfliktusból, egyre több lesz.
[00:26:48]És és azt jelenti, hogy Magyarország nem fogja azt a szerepet betölteni, azt a vétó szerepet, mint Orbán Viktor alatt, de változó szövetségek tagja lesz.
[00:26:55]Tehát bizonyos országokkal ebben a kérdésben fogunk együtt szavazni, más kérdésekben, más országokkal fogunk együtt szavazni.
[00:27:05]Tehát ilyen szempontból ez a fajta konfliktusosság, ez megszűnik.
[00:27:06]De eddig sok ország hálás volt Orbán Viktornak meg Sziártó Péternek, hogy ezt megtették, hogy láttuk a 90 milliárdos hadi kölcsönnél, hogy amint a Magyar Vó megszűnt, mert kimaradhattunk ennek a finanszírozásából, akkor a belga miniszterelnöknek kellett konfrontálódnia.
[00:27:24]És és hogy hogy Belgium ellenezte, hogy az befogyasztott orosz devizatartalék rovására vegyék fel ezt a ezt a 90 milliárdos hitelt.
[00:27:31]Tehát igazából a rövid válasz az, hogy hogy Magyar Péternek sok mindent föl kell adnia.
[00:27:35]Ha mázlink van, akkor formálisan elfogadja a szabályokat, de ezeknek a megvalósítása az az nem biztos, hogy már olyan lelkesedéssel fog történni.
[00:27:45]Hát a migrációnál ugye ott is föl kell adni az eddigi politikát.
[00:27:50]Ő csak annyit mondott, hogy a kerítés megmarad.
[00:27:52]Hol az átverés?
[00:27:54]Hogy a fizikai határzár a jogi határzár nélkül értelmetlen.
[00:27:56]A jogi határzárat meg föl kell adnia.
[00:27:58]Nyilván itt az a kérdés, hogy ha ilyen ügyes Magyar Péter meg az Európai Néppártban van, a Manfréddal meg Ursulával ilyen jó viszonyban van, akkor el tudja-e érni, hogy lengyel mintára Magyarország is felmentést kapjon a migránskóta érvényesítéséből vagy alkalmazásából, hogy a lengyeleket felmentették, mert az oroszok tolják rájuk a határon a a migránsokat, és de mondjuk itt nem százágrendről beszélünk Lengyelország esetében, hanem ilyen ezres vagy évi maximum 100zres nagyságrendről beszélünk.
[00:28:28]Tehát egy kezelhető szint, pláne Lengyelország méretéhez és gazdaságához képest, és mégis megkapták a felmentést.
[00:28:35]Nyilván azért, hogy Donatusnak majd jövőre a lengyel választáson jobbak legyenek az esélyei.
[00:28:40]Tehát magyarul, hogy Magyar Péter eléri a mentességet a migráns kvótal, ami idén most nyáron lép életbe.
[00:28:44]És ha Iránban tényleg lebombázza Trámpa az erőműveket, és a vízellátás összeomlik, hogy 90 millió embernek nem lesz ivóvize, meg az öbölmenti, az irániak válaszként a többi öbölmenti országban lebombozzák a a szúdiaknak meg a kuvaitiaknak a a víztisztító berendezéseit, és akkor nekik se lesz szívóvízük, és elindul mondjuk egy- két-3 millió iráni Európa felé, hogy akkor nekünk ne kelljen befogadni a ránkeső részt.
[00:29:08]Tehát ilyen gyakorlati kérdések azok, amelyek felvetődnek.
[00:29:13]Meglátjuk.
[00:29:13]Tehát az biztos, hogy a jogharmonizáció oltárán Magyar Péter rengeteg mindent fel fog áldozni, hogy megkapjuk a pénzt.
[00:29:19]Ugye a legfontosabb most az a nagyjából 8 milliárd 9 milliárd euró, ami a covid utáni újjaépítési alapból még idén augusztus 31-ig elérhető.
[00:29:28]A távozókormány rengeteg projektet indított el, ezeket előfinanszírozta, miután nem jött meg a pénz, politikai okokból visszatartották, ezért hitelből kellett finanszírozni ezeket a projekteket.
[00:29:41]Ez nyilván megnövelte a magyar államadósságot.
[00:29:44]Ha most sikerül az ilyen elvárásoknak való megfelelés forma, reméljük, hogy csak formai megfelelés után lehívni ezeket a pénzeket, akkor ugye rögtön csökken a költségvetési hiány, mert nem kell tovább finanszírozni ezeket a projekteket, hanem megjön a brüsszeli utófinanszírozás.
[00:29:58]Tehát itt valamit valamiért, de biztos, hogy nincs ingyen ebéd.
[00:30:02]És Magyar Péternek rengeteg mindenről le kell mondania.
[00:30:04]Az az egy málink van, hogy hogy a többi ország sem akar például az egyhangúságról lemondani vitális kérdésekben.
[00:30:12]Nem akarják ugyanúgy a migránskvótát.
[00:30:14]Tehát Magyarország most nem konfrontálódni fog ennyire a saját nemzeti érdeke mentén, hanem szövetségek részekén részeként próbálja lassítani a brüsszeli vonatot, ami száguld a szakadék felét.
[00:30:30]Ugye mindeközben azért az is látható, hogy az Egyesült Államok mindeközben hát ahogyan is említette, azért a világ különböző pontjáin tovább folytatja az érdekérvényesítéseket.
[00:30:42]Itt az európai helyzet jövőjére vonatkozó még annyit hadd tegyek fel kérdésként hogy hogy látja az elmúlt hetek eredményeinek függvényében, akár az ukrajnai konfliktus mentén, de akár mondjuk a közelkeleti konfliktus mentén, mi történt az európai amerikai kommunikációban?
[00:31:01]Ugye azért kérdezek, csak kérdez, mert ahogy ön is említette, Európa egyre inkább háttérbe szorul, és azért az látható volt, hogy az oroszokkal ugye hát nem kiemelkedő azért a kapcsolat most így pólkor korrekten fogalmazva.
[00:31:12]A kínaiakkal is azért hát lehetett volna szebb és jobb.
[00:31:16]Az amerikaiak lennének úgymond elméletben azok a szövetségesek, akikre lehetne támaszkodni ilyen időszakban, jó kapcsolatok mentén.
[00:31:26]Hogy látja ez mennyire teljesül a jelen helyzetben?
[00:31:31]Nem, hát ugye Trumpnak más céljai vannak.
[00:31:33]Ugye Trump nagyon fél attól, hogy elveszíti a novemberi időközi választást.
[00:31:36]Ugye úgy néz ki, hogy a a képviselőházban várhatóan demokrata többség lesz.
[00:31:40]Az átfordul, a szenátusban is, ha négy hely átfordul, akkor elveszítik a republikánusok a többségüket, és akkor Trump bénakacsa lesz, ami nagyon nem tetszene neki.
[00:31:50]Tehát ilyen szempontból ugye Trumpot nagyon sürgeti az idő, mert november 3-a hiphop itt lesz.
[00:31:54]Tehát ugye most azt látjuk, hogy a republiká a maga republikánusok egy nagy Észak-Amerikát akarnak létrehozni.
[00:32:01]Ez a Greater North America.
[00:32:02]Ez azt jelenti, hogy az északi sarktól a Panama csatornáig minden USA hegemónia alatt állna.
[00:32:08]Kuba, Mexikó, ugye most Mexikóban Balos elnök van.
[00:32:14]Kubá Kubában ugye egy ilyen szocialista rezsim van.
[00:32:16]Tehát ezeket mind úgy úgy akarják ellenőrizni, mint Venezuellát, hogy ilyen USA ábkormányok legyenek a nagy Észak-Amerika alatt.
[00:32:22]Ehhez hozzátartoznak Kanada, Izland és Grönland is.
[00:32:26]Ugye ezek most gyorsan jönnének az Európai Unióban.
[00:32:27]Még Kanadában is felvetődött.
[00:32:29]Talán a a kanadaiak 50 valahány százalé-a támogatná is, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz.
[00:32:35]Nyilván ugye csak európai országok csatlakozhatnak.
[00:32:37]Bár Kanada egy fejlett ország, egy európai kereszténykultúrával rendelkező ország.
[00:32:43]Tehát megfelelne a kritériumoknak meg biztos nettó befizető is lenne, amit a kanadaiak most vállalnának is.
[00:32:47]De lényeg az, hogy hogy Trump szemet vetett rájuk.
[00:32:52]Egyszerűen az USA azt gondolja, hogyha ezt az egyenlítőtől északra fekvő területet einstandandolja, az ellenőrzése alá vonja, akkor rendelkezik annyi energiával, annyi nyersanyaggal és annyi emberrel, katonával, potenciális katonával, amivel a 21.
[00:33:07]század meghatározó hatalma maradhat Kínával szemben.
[00:33:12]Ugye Európának nincs szerepe, ahogy a csatér Ukrajna című könyvemben írom, ugye Európa egy szabadtéris kanzen és ipari múzeum.
[00:33:19]Sajnos egyre inkább a dezindusztrializáció miatt, és most már Németországban is egyre másra zárnak be a gyárak.
[00:33:25]Eddig havonta 10000 ipari munkást bocsátottak el.
[00:33:27]Ez az energiahiány miatt és az elhibázott adópolitika miatt felgyorsult.
[00:33:31]Tehát azt látjuk, hogy hogy né az az unió legerősebb gazdasága Németország is elindult a lejtőn.
[00:33:39]Idén is recesszióba fordulnak.
[00:33:41]az energiaáremelkedés miatt korrigálni kellett a gazdasági növekedést, és most már negyedik folyamatos évben recesszióban van Németország, és ez nem lesz jobb.
[00:33:49]Tehát igazából a probléma ott van, hogy az európai amerikai viszonyt európai szempontból Ukrajna határozza meg.
[00:33:55]Ugye ugyanaz a csapdahelyzet, amiről most már több éve beszélünk itt az ultrahangon is, hogy ugye Zelenski NATO tagságot akar, ami kizárt, háborúban álló országot nem lehet fölvenni.
[00:34:07]Ugye Zelenszki olyan kemény biztonsági garanciákat akar, amiben az USA is benne van, hogyha megállapodnak az oroszokkal, hogy a frontvonal befagy, és az egy ilyen fegyverszüneti vonal lesz, és ha az oroszok tovább mennének, akkor az USA is beszállna a háborúba.
[00:34:22]Ugye ezt jelenti a kemény garancia, kvázi egy ilyen NATO ötödik cikkei érvényű garancia.
[00:34:28]Na, ilyen se lesz.
[00:34:28]És hát, hogy az európaiak meg nem tudnak ilyet adni az ukránoknak, mert Európának nincsen annyi katonája, nincsen annyi rakétája, mint Oroszországnak.
[00:34:36]papíron van, de valójában nincsen.
[00:34:38]Tehát ez azt jelenti, hogy az hogy az európaiak Ukrajna túszai és Ukrajna kérdésében akarják az USA szerepvállalását, és akkor segítenének az európaiak az USA-nak, mondjuk a hormózi szorosban, hogyha az USA cserében kemény garanciákat adna Ukrajnák, amiket nem akar.
[00:34:56]És ugye Trump így nyilván a mostani ő utálja az uniót, mert ő nem 450 millió emberrel akar tárgyalni, vagy a bizottsággal, amely 450 millió embert képvisel, hanem ő a 84 milliós Németországgal akar tárgyalni, aminek a GDP-je a negyede az USA-nak.
[00:35:10]Ugye az Unió nagyjából milyen az USA GDP-nek ilyen 75-80%-a körül van, de nagy hát az már nem egy szemmagasság, de mégis azért mégis egy súlycsoportnak tekinthető.
[00:35:22]Németország hiába egy erős ország, akkor sokkal kisebb GDP-vel rendelkezik, mint az USA különö.
[00:35:26]Illetve hát a NATO-t sem szereti Trump.
[00:35:29]Ugye a NATO-ban leginkább az amerikai fegyverek eladásának egy piacát látja, mert ugye 5%-ot kell perspektivikusan 2035-ig a a GDP-ből fegyverekre költeni, vagy hadseregekre, akkor ennek a nagy részét dollárban költjük el, és az amerikai cégeknél költjük el.
[00:35:46]Tehát ez a dollár hatalmának a megőrzését is szolgálja.
[00:35:49]az amerikai fegyverek piacának a megőrzését szolgálja, ahol a probléma, hogy az USA nem tud annyi fegyvert gyártani, mert ezek már nem futószalagon készülő fegyverek, hanem manufakturális körülmények között.
[00:36:00]Ugye most itt az iráni háborúnál láthattuk, hogy mondjuk évente talán 100 tomahók rakéta készül, meg 120rakéta.
[00:36:07]Most ellőttek mondjuk 2000 ilyen tomahók rakétát, amit az elmúlt tudom és ilyen 20-25 évben felhalmoztak, és akkor most megint legalább 20 év még visszapótolják.
[00:36:16]Ugye a a Petriot Pack 3-as rakétából talán 600 vagy 1000 darabot tudnak költ tudnak egy évben gyártani.
[00:36:25]Abból is ellőttek 800-at 800 darabot.
[00:36:27]Tehát azt látjuk, hogy hogy nem tudnak annyi fegyvert gyártani, mint amennyire szükség van.
[00:36:31]Ez nem is fog változni.
[00:36:34]És van egy másik veszély, ugye, hogyha az USA nem vonul ki a NATO-ból, meg van egy olyan amerikai szenátusi határozat, hogy nem csökkenhet az Európában állomáshozó amerikai katonák létszáma 75000 fő alá, hogy a NATO-ból való kilépéshez az amerikai kongresszus kétharmadának a támogatása kell.
[00:36:53]Tehát már látták, hogy jön vissza Trump, és megakadályozzák azt a törvények, hogy hogy a Trump kiléphessen a NATO-ból, de az bőven elég, hogyha az USA mondjuk nem szavazza meg az ötödik cikke élesítését.
[00:37:03]És hát vannak ilyen félelmek, hogyha mondjuk Izrael nekimenne Törökországnak egy későbbi szakaszban, akkor ugye egy NATO tagországot érne külső támadás, és akkor ugye megvédenék-e a NATO tagországok Izraelt.
[00:37:17]mondjuk egy potenciális feltételezett izraeli támadással, katonai támadással szemben.
[00:37:21]És hát ugye az USA nyilván nem venne ebben részt.
[00:37:25]Ugye a ugye és a Törökország a következő közelkeleti ország, amely még túl nagy ahhoz, hogy úgymond egyben maradjon.
[00:37:32]Beszéltünk a műsor első részében arról, hogy hogyan darabolnák négy részre iránt.
[00:37:36]Ugye hát Törökországot is így könnyen föl lehetne darabolni, és akkor máris nem jelentenne akkora veszélyt mondjuk Izraelre, vagy a vagy a vagy nem jelen lenne akkora szereplő ott a Közelkeleten.
[00:37:46]Nyilván ennek sok ország örülne Izrael mellett, tehát nem csak az izraeliek örülnének, hogyha nem egy 80 milliós Törökország lenne, hanem mondjuk lenne négy vagy öt ország.
[00:37:53]Ugy hát ezt Margaret Secher is elmondta a német Újregyesítés kapcsán 1989-ben, hogy ő annyira szereti Németországot, hogy továbbra is szívesen látna kettőt belőle.
[00:38:03]Tehát ugyanez a politika érvényes most a Közelkeleten is, zárójel bezárva.
[00:38:08]Tehát az Európa, az USA piacként tekint az tekint az Európai Unióra, és nem szeretné, hogy Kína piaca legyen.
[00:38:14]Azt szeretné, hogy az usaházi piaca legyen.
[00:38:16]Vannak minimális emancipációs törekvések.
[00:38:18]Az Európai Központi Bank, ha jövőre el tudja indítani a digitális erót, akkor a két nagy amerikai kártyát, a Vizacardot és a Mastercardot ki akarják rakni Európából.
[00:38:30]Az azt jelenti, hogy euró alapú elszámolás lenne, és nem az amerikai bankkártyáknak lenne az a meghatározó szerepe az európai piacon.
[00:38:36]Ez nyilván azt jelenti, hogy akkor a az eurónak nőne valamelyest a szerepe, de nem tudná a dollár szerepét veszélyeztetni, vagy a Yannak a szerepét veszélyeztetni.
[00:38:48]Európában tudnának az európaiak valamit visszaszerezni a szuverenitásukból, de hát az európai tőkepiac sokkal kisebb, mint a New Yorki tőzsde összesen.
[00:38:55]Tehát ilyen szempontból Európa nem fog tudni úgy emancipálódni, ahogy arról Emmanuel Macron 2017-ben beszélt, stratégiai autonómiáról vagy európai szuverenitásról.
[00:39:06]Ez már rég nincsen.
[00:39:07]Igazából az USA piaca lehetünk.
[00:39:10]Nyilván Brüsszelben azt remélik, hogy majd egy demokrata elnök alatt Trump elnök meg azt reméli, hogy ő maradhat még sokáig elnök.
[00:39:16]ki tudja meddig.
[00:39:16]És akkor Európa az ő ilyen hátsó udvara lenne, mint ahogy ő a nagy Észak-Amerikában Venezuellát, Mexikót vagy Kubát is a saját közeli hátsó udvarának látná, ugye Európát az ilyen távoli piacnak, ahogy ahogy írt írom is a könyvben, hogy Harmadik György kipréselte a tengeren túli gyarmatait a hét éves háború finanszírozására.
[00:39:36]Most a korábbi gyarmatok, a 13 korábbi brit gyarmat préseli ki Európát a saját virághatalmi pozíciója megőrzése érdekében.
[00:39:48]Hát ennyi fért most bele a világ helyzetének elemzésében.
[00:39:50]Viszont a hallgatóinkat bíztatjuk, hogyha még nem tették meg, akkor iratkozzanak fel, hiszen nagyon sokféle műsorral hetente rengeteg alkalommal.
[00:40:00]Sőt igazából itt a helyes megfogalmazás az, hogy naponta több alkalommal jelentkezünk.
[00:40:04]Úgyhogy mindenképpen érdemes lesz itt a továbbiakban is velünk tartani.
[00:40:08]Illetve ismételten felhívnám arra is a figyelmet, hogy az Ultrahang Plusz műsorán pedig ugye az egyre mozgalmasabb politikai életről készült elemzésünkkel is jelentkezünk.
[00:40:21]Kiszeri Zoltánnal ezt a holnapi nap folyamán hallhatják majd a hallgatók, úgyhogy ott is érdemes csatlakozni.
[00:40:26]Még egyszer köszönjük, hogy itt volt velünk.
[00:40:29]Köszönöm én