Elkezdődött a krízis: korlátozzák a nyári repülőjáratokat, óriási a hiány? - Hortay Olivér
Király Tamás műsorvezetővel beszélget Hortay Olivér, a Századvég energia és klímapolitikai üzletág vezetője az európai energiaválságról. A Lufthansa 20 000 nyári járatát törli a drága kerozinár miatt, ami az első jele lehet egy globális energiaválságnak, amely a Nemzetközi Energiaügynökség szerint meghaladja az 1973-as és 1979-es olajválságok együttes következményeit.
Az iráni háború miatt a Közel-Keletről érkező olajszállítmányok mennyisége drasztikusan csökkent, és a Hormuz-szoros lezárása miatt az LNG-kapacitások 2030-ig 15%-kal visszaeshetnek. Az Európai Bizottság központosított koordinációt és drasztikus keresletcsökkentést javasol, de Hortay szerint ez társadalmi költségekkel jár, és helyette a kínálat bővítésére kellene fókuszálni.
Magyarország számára kritikus a Barátság kőolajvezeték, amely három hónap után újraindult, de az ukrán támadások továbbra is veszélyeztetik. A MOL-nak a szerb NIS-felvásárlása szintén fontos lenne a regionális terjeszkedéshez, de a kormányváltás bizonytalanságot hozott a tárgyalásokba.
Az energiaválság súlyossága és első tünetei
A beszélgetés kiindulópontja a Lufthansa bejelentése: a német légitársaság 20 000 nyári járatát szünteti meg a drága kerozinár miatt, amit az iráni háború okozta. Hortay szerint ez nem szenzáció, hanem valós probléma: a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője egy héttel az interjú előtt megerősítette, hogy az energiaválság következményei meghaladják az 1973-as és 1979-es olajválságok együttes hatásait.
„Nagy a baj, és valóban a kerozin hiány az első tünete ennek." – Hortay Olivér *
Az Európai Unió kerozinigényének körülbelül ötöde a Közel-Keletről érkezik. A kritikus pont az, hogy az iráni háború kirobbanása előtt indult utolsó olajtankerek már beérkeztek, és mennyiségi oldalról most kezd húsbavágóvá válni a helyzet.
A Közel-Kelet és az LNG-válság
Az iráni háború fizikai infrastruktúrára is hatással van. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 80 létesítmény sérült meg, és a katari energiavállalat vezetője elmondta, hogy egyes kapacitások helyreállítása akár három-öt évet is igénybe vehet. Ez az oka annak, hogy az IEA előrejelzése szerint a globális LNG-kapacitások 2030-ig 15%-kal visszaeshetnek.
„Ha most végetérne a konfliktus, elindulna a Hormuz-szoros helyreállítása, akkor is a 2030-ig tartó időszakban a globális LNG kapacitások kínálat 15%-kal visszaesik." – Hortay Olivér *
A Hormuz-szoros lezárásának feloldása sem egyszerű: az egyik elemzés szerint még ha meg is nyitnák a szorost, az aknamentesítés akár fél évet is igénybe vehet, ha az iráni katonai vezetés nem kooperál teljes mértékben.
Üzemanyaghiány Európa-szerte
Az energiaválság nem csak a légi közlekedést érinti. Franciaországban a szakmai szervezetek szerint az elmúlt időszakban a kutak 25%-ában valamilyen típusú hiány tapasztalható volt. Írországban a magas árak miatt gazdák, fuvarozók és más szervezetek tüntetéseket szerveztek, amely során lezártak az üzemanyagszállítás szempontjából meghatározó útvonalakat, így hiány alakult ki.
Ázsiában és Németországban a pánikvásárlás volt a probléma: amikor világossá vált, hogy az iráni háború üzemanyagpiaci problémákat okozhat, a vásárlók megrohamozták a benzinkutakat. Németországban, ahol a kormány azt a szabályt hozta, hogy naponta csak egyszer emelhetnek árat a benzinkutak délben, a délelőtti kereslet hirtelen megemelkedett.
Az Európai Bizottság válsággkezelési javaslatai
Az Európai Bizottság két nappal az interjú előtt javaslatcsomagot terjesztett az asztalra. A javaslatok két irányba mutatnak: a készletek központosított koordinációja és a fogyasztás drasztikus visszafogása.
A konkrét javaslatok között szerepel:
- Kommunikációs kampányok a kevesebb fűtésre
- Mesterséges mobilitási igény-csökkentés
- Környezettudatosabb vezetésre tanítás
- A gáztárolók feltöltési szintjének 90%-ról 75%-ra csökkentése
- A betárolási időszak időbeli eltolása
„Az Európai Bizottság nem akar hozzányúlni a szankciós politikához, ezért minden lehetséges eszközzel megpróbálja szűkíteni a keresletet." – Hortay Olivér *
Hortay szerint azonban a kereslet mesterséges csökkentésének nagy társadalmi költsége van. A 2021-22-es energiaválság után versenyképességi problémák, csődhullám, rezsidiemelkedés és energiaszegénység alakult ki.
A központi koordináció dilemmája
Az Európai Bizottság nagyobb központi koordinációt szeretne a gáz betárolása és kitárolása terén. Ez azonban fölélénkíti azokat a vitákat, amelyek 2021-22-ben gyakran felmerültek: vajon egy központi intézmény megmondhatja-e egy tagállamnak, hogy az általa betárolt gázból mennyit adjon a piacra vagy másik tagállamnak?
Jelenleg kétoldalú megállapodások szabályozzák ezeket a viszonyokat. Hortay szerint az Európai Bizottság túl lassan reagált az iráni háború után, míg az ázsiai vásárlók azonnal elkezdtek az EU elől elhappolni csepfolyósított földgáz szállítmányokat.
„Az Európai Bizottság hetekig azon az állásponton volt, hogy nincs itt semmi látnivaló. Ez egy átmeneti probléma." – Hortay Olivér *
Magyarország helyzete: az orosz energia kérdése
Az Európai Bizottság az orosz energiahordozóról való leválást szorgalmazza, de Magyarország világosan kiállt amellett, hogy nem támogat semmiféle energetikai szankciót. Az EU azonban kereskedelempolitikai intézkedésként keretezi ezt, és így próbálja rákényszeríteni Magyarországra. Magyarország bírósági eljárást indított az Európai Bizottság ellen.
Hortay szerint ez az érdekütközés abszurdá vált: az energiaválság kezelésének egyik módja a kínálat bővítése, új források bevonása lenne, de az EU helyette a keresletet próbálja szűkíteni. Az orosz energiahordozók kizárása ezt nehezíti.
Előrejelzések a háztartások és vállalatok számára
Vállalatok: Az európai gáztőzsdéken jelenleg 40 EUR/MWh körül mozognak az árak, ami az iráni háború előtti 30 EUR/MWh-hoz képest magasabb, de messze az augusztus 2022-es 347 EUR/MWh csúcstól. Hortay szerint még nem drámai, de felfelé mutató kockázatok vannak.
„Szerintem még nem drámai mértékben magasabb. 2022-ben augusztusban volt 347 EUR/MW az volt eddig a csúcs." – Hortay Olivér *
Háztartások: Sok múlik a szabályozáson. Jelenleg a magyar háztartások hatóságilag rögzített áron kapnak gázt. Ha ez megmarad, védve maradnak a drasztikus ármozgások ellen, bár ez költségvetési terheket növelhet. Az új kormány döntésétől függ, hogy fenntartja-e a rezsicsökkentést és a védett üzemanyagárakat.
Az energiaárak emelkedése általános inflációs nyomást idéz elő, amit 2021-22-ben már megtapasztaltak. Az Európai Központi Bank és más jegybankok már felfelé módosították inflációs előrejelzéseiket.
A Barátság kőolajvezeték újraindítása
Jó hír, hogy három hónap szünet után újraindult a kőolajszállítás a Barátság-vezetéken Magyarország és Szlovákia felé. A Mol már átvette az első szállítmányokat, miután az ukrán szakaszon kijavították a támadás okozta károkat.
Azonban alig pár órával az újraindítás előtt újabb támadás érte a rendszert: ukrán drónok csapást mértek az oroszországi gorki finomítóra és a hozzákapcsolódó szivattyú állomásra.
Hortay szerint az, hogy a vezeték ilyen gyorsan „meggyógyult", gyanús. Szerinte nem műszaki, hanem politikai problémáról van szó. Az ukrán vezetés nem engedett oda sem EU-s, sem magyar, sem cseh szakértőket, és Zelenszkij azt mondta, hogy ha az EU és Magyarország teljesítik a politikai feltételeket, akkor újraindítják a vezetéket.
„Én ezt továbbra is egy politikai akcióként értelmezem, és ez valóban fölveti annak a kockázatát, hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy Ukrajna hasonló politikai akcióhoz nyúljon újra." – Hortay Olivér *
Magyarország és Szlovákia két útvonalon keresztül juthat olajhoz: a Barátság-vezetéken és az Adria-vezetéken. Az Adria-vezeték maximális kapacitása 10 millió tonna évente, de eddig csak 2,5-3 millió tonnát hoztak fel rajta. Magyarország és Szlovákia évente 13-15 millió tonna olajra van szüksége, ezért a Barátság-vezeték nélkülözhetetlen.
A MOL-NIS tranzakció és a kormányváltás
Négy hét maradt a szerbiai NIS-ből a Mol-nak a tulajdonváltás lezárására, mielőtt az amerikai szankciók lehetetlenné tennék a vállalat működését. A MOL és a szerb kormány tárgyalásai kritikus szakaszba érkeztek, de a magyarországi kormányváltás bizonytalanságot hozott a folyamatba.
Hortay szerint a tranzakció fontos lenne Magyarország számára: a MOL regionális terjeszkedésének egy nagyon fontos állomása lenne, szinergia lehetőségeket nyitna meg. Az, hogy a kormányváltás hogyan befolyásolja a szereplők kockázatértékelését, a következő hetekben derül ki.
„Regionális befolyása, működési optimalizációs lehetőségei, szinergia lehetőségei jelentősen megnövekednének." – Hortay Olivér *
Ha a tranzakció nem jön össze, az Szerbia számára ellátásbiztonsági kockázat, Magyarország számára pedig egy elszalasztott lehetőség lenne. Hortay szerint nem akkor lehet ilyen típusú infrastruktúraelemeket vásárolni, amikor valaki akar, hanem amikor van eladó.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Hortai Olivér" → helyesen: Hortay Olivér (a beszélgetés során konzisztensen így szerepel)
- „Torben Viktor leköszönő miniszterelnök" → Az átirat nem azonosítja egyértelműen, hogy ki ő; az interjú kontextusa alapján valószínűleg Orbán Viktor, de az ASR-hiba miatt nem lehet biztosan megállapítani. Az átiratban nem szerepel olyan név, amely egyértelműen azonosítható lenne.
- „a megfejtést, elemzést, ami ami azt" → szövegösszefüggés alapján: „olyan megfejtést, elemzést, ami azt [állítja]"
- „Danza egyébként már egy hónappal ezelőtt" → valószínűleg Lufthansa, de az ASR-hiba miatt nem teljesen biztos
- „a bízzuk a nézőkre" → helyesen: „ezt bízzuk a nézőkre"
- „Bocsánat, így helyes" → az interjúalany önmaga korrigálja magát, az eredeti mondat értelmezhetetlen
- „szétlőnek pár feldolgozó üzemet" → valószínűleg: „szétlőnek pár feldolgozó üzemet" (értelmezhetetlen kontextusban)
- „a hormózi szorost" → helyesen: Hormuz-szoros
- „az ő álláspontja az, hogy a most kibontakozó energiaválság" → szövegösszefüggés alapján értelmezhetetlen szakasz, de az értelme világos
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:03]Ma pedig energetikai kérdésekről fogunk beszélgetni, méghozzá itt van velünk a stúdióban Hortai Olivér, a század vég energia és klímapolitikai üzletág üzletág vezetője.
[00:00:11]Szervusz, köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:00:14]Szervusz, nagyon szépen köszönöm a meghívást és szeretettel üdvözlöm a kedves nézőket, hallgató.
[00:00:17]Izgalmas időket élünk, úgyhogy erről fogunk ma beszélgetni.
[00:00:19]Nem a pánikkeltés a célunk, hanem hogy megnézzük, hogy mi az, ami reális félelem, és mi az, ami irreális félelem.
[00:00:25]Azonnal belevágok előtte, kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, nyomjanak egy lájk életet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljussunk, illetve most mondom el ebben az adásban először, de egy ünnepi bejelentés következik, hogy az Ultrahangnak is fel lehet ajánlani az adó 1%-ot.
[00:00:42]Erről részleteket találnak az ultrahang.tv/1% oldalon keresztül, és nagyon szépen köszönjük, hogyha támogatják a működésünket, munkánkat.
[00:00:51]20000 nyári járatát törli a lufthanza a drága üzemanyagár miatt.
[00:00:57]A német légitársaság a Cityline leány vállalatának leállítása miatt szünteti meg a járatok többségét.
[00:01:05]Döntést a közelkeleten dúló háború miatt duplájára emelkedett kerozin árakkal indokolták.
[00:01:11]És itt Torben Viktor leköszönő miniszterelnök még néhány héttel ezelőtt, ahol most te ülsz, és azt mondta, hogy egy energiaválságnak az első jelei azok lesznek, hogyha leáll a légi közlekedés.
[00:01:21]Most azért erre látunk jeleket.
[00:01:24]Mennyire látod súlyosnak a helyzetet?
[00:01:26]Nyilván a média igyekszik ebből sok esetben szenzációt kelteni, de hogy nagy a baj, van baj, nincs baj, hogy látod?
[00:01:35]Nézd, egy héttel ezelőtt megerősítette a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, hogy az ő álláspontja az, hogy a most kibontakozó energiaválság következményei meghaladják a 73-as és 79-es olajválságok együttes következményeit.
[00:01:53]Én elég sok szakértőt követek X-en különböző platformokon, és nagyon ritkán olvasni olyan megfejtést, elemzést, ami ami azt, hogy ez valójában építené előre, hogy ez hogy nincs itt semmi látnivaló.
[00:02:08]Nagy a baj, és valóban a kerozin hiány az első tünete ennek.
[00:02:15]Az Európai Unió mennyiségi oldalról leginkább vagy a legnagyobb arányban a kerozinban érintett.
[00:02:20]A közösség kerozinig igényének körülbelül ötöde a Közelkeletről érkezik.
[00:02:27]És körülbelül két másfél két héttel ezelőtt futottak be az utolsó olyan olajtankerek szállító hajók, amelyek még az iráni háború kirobbanása előtt indultak el a közelkeletről.
[00:02:37]Tehát az bár bár az iráni háború már egy ideje tart, az olajárak emelkedése az már jó ideje elkezdődött, és és viszonylag magas szinten ragadtak, hogyha a világpiaci olajárakat nézzük.
[00:02:49]De mennyiségi oldalról igazán most kezd húsbavágóvá válni.
[00:02:54]Itt az adás előtt néztük meg, hogy hány járata van a lufthanzának összesen.
[00:03:00]Ez a 991752 ez a hivatalos adat 2024-es adat egyébként.
[00:03:08]Szóval ez a 200z-es adat ez kérdés, hogy sok vagy kevés.
[00:03:12]Szám hát számot tevő.
[00:03:12]Ezt a bízzuk a bízzuk a nézőkre, hogy ők soknak vagy kevés.
[00:03:17]Danza egyébként már egy hónappal ezelőtt vagy három héttel ezelőtt bejelentette, hogy különböző vészhelyzeti forgatókönyveket dolgoz ki már.
[00:03:26]Az első hírek megérkeztek arról, hogy különböző reptereken Dél-Olaszországban már elfogyott a kerozin, vagy vagy már kilátásba helyezték a különböző korlátozásokat.
[00:03:42]Úgy tűnik, hogy a nyáron nagyon drága lesz repülővel eljutni bárhova itt az Európ.
[00:03:46]Te mitasz, aki még nem kezdte el a nyaralásának a megtervezését, mennyire vegyen repülőjegyet nyárra?
[00:03:51]Most tudom, hogy ez nagy felelősség ilyet mondani, de most már sok ismerősöm mondja, hogy fú, a nyáron el akartunk menni Barcelona meccsre meg Barcelona stadionba.
[00:04:01]Bocsánat, így helyes, de hogy most nem tudom, hogy merjünk-e egyáltalán repülőjegyet venni.
[00:04:04]Hát mindenkinek azt ajánlom, hogy elsődlegesen hazai üdülőhelyet válasszon, és ezzel is támogassa az itthoni turizmust.
[00:04:10]De ezt félretéve nem szeretnék tanácsot adni senkinek.
[00:04:15]Az egyik barátom éppen most panaszkodott arról, hogy ő kivárt a repjegyvásárlással és azzal szembesült, hogy hétről hétre egyre csak drágábban.
[00:04:27]Akkor most még ott tart, hogy amit nem töröltek, az drágább.
[00:04:28]nagy kérdés, hogy elindul-e.
[00:04:32]Igen, igen, igen.
[00:04:32]Tehát ebből a szempontból szerintem nem feltétlenül érdemes elhalasztani az ilyen típusú döntést vagy vásárlást.
[00:04:38]De visszatérve az eredeti kérdésedre, én úgy látom, hogy itt nagyon súlyos problémák vannak kibontakozóban mind globális szinten, mind itt az Európai Unióban.
[00:04:51]És a kerozin mellett szerintem még legalább ennyire fontossá válik a közeli jövőben majd a csepfolyósított földgáz esete.
[00:04:59]szintén a Nemzetközi energiaügynökség á tegnap adott ki egy papírt arról, egy elemzést, hogy a Katar kapacitások kiesése miatt úgy látják, hogy ha most végetérne a konfliktus, elindulna a Hormuzoros és és elkezdődhetne a helyreállítása a kapacitásoknak, akkor is a 2030-ig tartó időszakban a globális LNG kapacitások, kínálat 15%-kal visszaes Ennek mi azok a kitermelés?
[00:05:32]Tehát, hogy ez félelmetesnek hangzik, hogy szétlőnek pár feldolgozó üzemet, megáll pár hétre, egy-két hónapra a szállítás, és akkor már arról beszélünk, hogy annak milyen hatásai vannak 2030-ig, ami négy év múlva lesz.
[00:05:47]Különböző szintű károkat érdemes megkülönböztetni.
[00:05:49]Amikor a hormózi szorost lezárták, akkor úgy tűnt, hogy van egy kritikus időszak, három-négy hét.
[00:05:58]Ö, hogyha azon belül megnyitják a szorost és elindulhatnak újra a tanger hajók, akkor nem kell leállítani a kitermelő átalakító kapacitásokat.
[00:06:07]Ez ugye megtörtént, le kellett állítani ezeket.
[00:06:11]Talán elsőként Irak volt az, aki az exportra a termelőkapacitásainak egy nagyon jelentős részét le is állította.
[00:06:20]Ezeknek az újraindítása időigényes, de ez mondjuk nem tart évekig, hanem mondjuk hetekben, hónapokban mérhető.
[00:06:26]De azok a kapacitások, amelyeket fizikai támadás ért, azokat nem lehet hetek vagy hónapok alatt helyreállítani.
[00:06:35]Az, hogy milyen mértékű a kár, arról egyelőre csak becslések vannak, illetve azok az információk, amelyek a helyiektől érkeznek.
[00:06:44]A Katari energiavállalat vezetője elmondta, hogy a kapacitásaik egy része olyan súlyosan sérült, hogy azoknak a helyreállítása akár három-öt évet is igénybe vehet.
[00:06:55]Innen érkezik a a Nemzetközi energiaügynökségnek ez a becslése vagy előrejelzése.
[00:07:02]És a probléma az az, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy csak befelé megyünk az alagútba.
[00:07:07]A hormuziszos megnyitásával kapcsolatban kötzurkálás zajlik.
[00:07:15]Az egyik órában valószínűbbnek tűnik, a másik órában kevésbé valószínűnek, ahogyan az adókapok folyik ott a helyi szereplők, illetve az Egyesült Államok és Irán között.
[00:07:25]Most nem olyan régen megjelent egy részletes elemzés, ami amellett érvelt, hogyha meg is nyitnák a szorost, hogyha Irán nem kooperál, vagy az egyébként decentralizált iráni katonai vezetés nem kooperálna ebben teljes mértékben, akkor akár fél évet is igénybe vehetne az, hogy a az aknákat, amelyeket elhelyeztek, felszedjék.
[00:07:50]tudjuk, hogy a gyaknamentesítés szárazföldön is nagyon sokáig szokott tartani, még akár évtizedekkel később is vannak eből problém.
[00:07:57]Így van.
[00:07:57]Így van.
[00:07:57]Így van.
[00:07:57]És arra vonatkozóan nincs teljesen megbízható információnk, hogy a az épített energetikai infrastruktúrában milyen károk keletkeztek.
[00:08:07]De feltételezzük, hogy keletkezhettek.
[00:08:09]Nem, hát arról videófelvételek is vannak, de az, hogy látunk felrobbanni egy egységet, abból nem lehet egyértelműen következtetni, hogy milyen mély a gödör, amiből ki kell mászni.
[00:08:20]viszont szerintem pont valamelyik nemzetközi talán atomenergiaügynökség vagy valaki nyilatkozott arról, de most lehet, hogy hülyeséget mondok, hogy még hogyha most hely meg is áll a történet, annyira hosszú ideig tart a helyreállítás, hogy emiatt tényleg nem látják garantáltnak azt, hogy itt az energiabiztos energetikai ügynökség irott, bocsánat.
[00:08:42]Igen.
[00:08:42]A nemzetközi energiaügynökség az, ami most ezzel eléggé mélyen foglalkozik.
[00:08:45]Igen.
[00:08:45]És 80 létesítmény sérült.
[00:08:48]Ezt is ebből az elemzésből tudjuk.
[00:08:51]Tehát ugye beszéltünk a kerozról, beszéltünk a csefolyósított földgázról, egyéb olajtermékekről is érdemes beszélni itt az Európai Unióban a finomítói szűk keresztedszetek miatt az üzemanyag kérdésköre is különösen a gázolaj esetében egyre égetőbbé válik válhat.
[00:09:09]Érdemes megnézni, hogy mi zajlott Írországban az áremelkedés miatt.
[00:09:13]Érdemes megnézni, hogy mi zajlott Németországban az elmúlt időszakban vagy Franciaországban.
[00:09:16]Franciaországban a szakmai szervezetek úgy nyilatkoztak, hogy az elmúlt időszakban volt olyan, hogy a kutak 25%-ában valamilyen típusú hiány tapasztalható volt.
[00:09:31]Tehát e nem tudtak tankolni, mondjuk odament valaki és lehet, hogy éppen nem volt dízel, vagy nem volt benzin, vagy ilyenek.
[00:09:37]Így van, így van, így van, így van.
[00:09:38]Benzin az kevésbé inkább inkább dízel.
[00:09:40]Így van, így van, így van.
[00:09:42]egyszerűen egyszerűen hiánnyal küzdöttek írországban.
[00:09:44]Inkább a magas árak voltak azok, amelyek de hát olyan tüntetést tartottak ugye emiatt, hogy már aztán a kormány mindenféle jogi eszközöket eszközölt, hogy hogy miért ne lehessen tüntetni egyébként abszolút.
[00:09:56]És több mint egy hétig tartott a tüntetéshullám, és az is hozzájárult egyébként az üzemanyagproblémákhoz.
[00:10:01]azt mondja, a magas árak miatt kimentek a gazdák, a fuvarozók, aztán csatlakoztak hozzájuk más szervezetek, a lakosság is, és lezártak olyan útvonalakat, amelyek egyébként az üzemanyagszállítás szempontjából meghatározóak lettek volna, és ezért Írországban is hiány alakult ki.
[00:10:19]Hát olyan dominó hatást indíthatnak el ezek az esetek, amelyeket nagyon nehéz előrejelezni.
[00:10:24]De például Ázsiában érdemes volt, vagy érdekes volt megfigyelni, hogy gyakran nem is az áremelkedés okozott problémát közvetlenül, hanem amikor láthatóvá vált, hogy az iráni háború miatt probléma merülhet föl az üzemanyagpiacon, akkor a vásárlók elkezdték megrohamozni a benzinkutakat.
[00:10:47]pánikvásárlás alakult ki, emiatt hirtelen nagyon megnőtt a kereslet, és emiatt alakult ki hiány.
[00:10:52]De például Németországban, ahol a kormány azt a szabályt hozta, hogy naponta csak egyszer emelhetnek árat a benzinkutak délben, ott is a délelőtti kereslet hirtelen megemelkedett, nehogy magasabb legyen délutánra.
[00:11:06]Pontosan.
[00:11:06]És ez okozott nehézséget, problémákat.
[00:11:09]Ezzel együtt én azt gondolom, hogy ezek az esetek, ezek egyelőre még csak a kellemetlenség kategóriába sorozol.
[00:11:15]meg, hogy ez mondjuk általánosan vonatkozik Németországra vagy Franciaországra, vagy egy-egy kúton ninc helyi szinten regionálisan így van, de az látszik, hogy a helyzet, ami kibontakozik, az komoly.
[00:11:25]Ezt támasztja alá az is, hogy az Európai Bizottság két nappal ezelőtt lette azt a javaslatcsomagját az asztalra, amivel ezt a válságot kezelni.
[00:11:35]És hát elég merek, elég durva javaslatok vannak.
[00:11:41]Nézzük meg ezeket a javaslatokat.
[00:11:41]Nézzük meg ezeket a javaslatokat.
[00:11:44]Hát alapvetően két iránya van a javaslatoknak.
[00:11:45]Az egyik az egy központosítottabb koordinációja a készleteknek, a másik pedig a fogyasztás drasztikus visszafogása.
[00:11:53]Hát például az Európai Bizottság arra tesz javaslatot a tagállamoknak, hogy kommunikációs kampányokat indítsanak, amelyekben megpróbálják rávenni a lakosságot, hogy kevesebb helységet fűtsenek majd ki a télen, hogy tagállamok mesterségesen próbálják meg visszafogni a mobilitási igényeket, hogy indítsanak olyan tájékoztató, oktatókampányokat, amelyekben környezettudatosabb vezetésre tanítj ák meg az embereket, hogy ne töltsék fel a tagállamok olyan mértékben a gáztárolóikat, mint a korábbi években.
[00:12:32]Korábbi 2022 óta az a közös megállapodás a tagállamok között, hogy mindenki 90%-ra feltölti november 1jéig a gáz tárolóit.
[00:12:43]Most ezt az Európai Bizottság 75%-ra szeretné lecsökkenteni, és ráadásul szeretné időben eltolni a betárolási időszakot, abban bízva, hogy a gázpiac kevésbé lesz feszes egy vagy két hónap múlva, mint amilyen feszes most.
[00:12:59]ahhoz, hogy ezt megtehesse, ahhoz nagyobb központi koordinációt szeretne, mind a betárolás, mind a kitárolás tekintetében.
[00:13:06]Megint fölélénkülnek azok a viták, amelyekre, ha visszaemlékszel, 2021-22-ben nagyon sokszor sor került, hogy hogy egy központi intézmény az vajon megmondhatja-e egy adott tagállamnak, hogy az egyébként általa korábban megvásárolt, betárolt gázból mennyit adjon a piacra, vagy akár egy másik tagállamnak.
[00:13:29]Ezeket a viszonyokat jelenleg kétoldalú megállapodások szabályozzák.
[00:13:33]Tehát mi ketten megállapodunk arról, nemzeti hatáskörben, abszolút nemzeti hatáskör.
[00:13:37]Megállapodunk arról, hogyha te bajba kerülsz, akkor adok neked gázt, áramot satöbbi és vicaverza.
[00:13:44]Ez ezt egyfajta központi koordináció alá szeretnék vonni.
[00:13:47]Nagyon hasonló a helyzet az olajtartalékoknál.
[00:13:52]Itt érdemes talán megjegyezni, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt a Nemzetközi Energia ernyője alatt a valaha volt legnagyobb mértékű stratégiai készletfelszabadítás történt.
[00:14:04]Ez is mutatja a helyzet súlyosságát.
[00:14:07]Igen.
[00:14:07]Ugye itt gyakorlatilag azt mondják, hogy akkora méretű stratégiai készletet szabadítottak fel, ami hosszú távra megrengedheti az energiaellátást, hogyha azokat a készleteket fel is használják.
[00:14:18]Viszont azt jól értem, hogy itt Európát érintik legjobban.
[00:14:20]ezek a különböző lépések, tehát hogy mintha egy kicsit az lenne, hogy a világ másik pontján történik valami, mert azért Irán tőlünk viszonylag messze van, de közben zajlik az orosz-ukrán háború.
[00:14:32]Nyilván ennek a hatásait is látjuk.
[00:14:33]Ott az oroszok most abból még bizonyos területen, ha jól értem, jól is jönnek ki, de eközben nem Kína, meg nem az öbölországok, meg nem az arabzágok szívnak elsősorban elnézést a kifejezésért, hanem mi Európ nem az Egyesült Államok, hanem mi európaiak.
[00:14:50]Ázsiának is nehéz helyzete van.
[00:14:50]Ráadásul a nagy ázsiai vásárlók mennyiségi oldalról gyakran erősebben érintettek a közelkeleti forrásokban.
[00:14:59]Annyiban könnyebb helyzetben vannak az ázsiai országok, az ázsiai kereskedők, hogy nagyobb a mozgásterük a pótlásba.
[00:15:05]Hát ők Oroszországhoz tudnak fordulni, vagy akár az Egyesült Államokba tudnak fordulni.
[00:15:15]Itt az Európai Unióban inkább az a probléma, mondjuk, hogyha a gázpiacot nézed, hogy egyre inkább fogy a levegő.
[00:15:21]Tehát az Európai Bizottság egy már elfogadott ütemtervvel rendelkezik az orosz gáz kivezetésére vonatkozóan.
[00:15:30]Most megszünteti az azonnali szerződéseket, jövő év elejétől megszüntetni az orosz LNG beszerzéseket és jövő év szeptemberéig mindenféle orosz beszerzést.
[00:15:39]Ezzel párhuzamosan körülbelül fél évvel ezelőtt elindult egy konfliktus az Egyesült Államokkal is.
[00:15:45]A az EU energiaügyi biztosa elmondta, hogy csökkenteni kell az amerikai beszerzések arányát az Európai Unió gáz mixében.
[00:15:52]A norvégok jelezték, hogy nem nagyon tudnak többet szállítani, és a bizottság Katarból várta volna a többletmennyiségeket, de hát a katari export az jó ideig kiesik.
[00:16:06]Nem igazán van kellő mozgástere az európai kereskedőknek.
[00:16:08]abban, hogy alternatív forrásokból fedezzék a a az igényeiket.
[00:16:14]Egyébként főszabály szerint szerintem az elmondható, hogy a nagy, minél nagyobb importőr, egy adott ország vagy közösség, annál negatívabban, annál hátrányosabban helyzeti éri egy ilyen energiaársak.
[00:16:28]Minél nagyobb exportőr valaki, annál többet tud belőle profitálni abban az esetben, hogyha fizikailag vagy jogilag nem korlátozzák a szállításait.
[00:16:39]Hát ugye a közelkeleti országok, hiába nagy kitermelők, nem tudják most a világpiacra juttatni az energiahordozóikat, ezért nem tudnak az energia áremelkedéséből profitálni, de Kanada vagy Oroszország gond nélkül, vagy vagy Norvégia gond nélkül képes értékesíteni a termékét, jóval magasabb árszinten így profitál belőle.
[00:17:00]Oroszország esetében sokat segített az is nekik az ő perspektívájukból, hogy az amerikaiak enyhítették a szankciókat.
[00:17:07]Hogyha megnézed a nyugati Brent és az orosz Urász ár alakulását, akkor azt fogod látni, hogy a kettő árszint között volt egy jelentős különbség.
[00:17:16]Ez a 200ára egyébk ők voltak az olcsóbbak.
[00:17:22]2022 a háború kirobbanása óta ez az árkülönbség ennek a mértéke változott időben, de még az iráni háború előtt is megvolt.
[00:17:30]Hogy az amerikaiak enyhítették a szankciókat, lényegében az árkülönbség eltűnt.
[00:17:35]Sőt, most arra vannak olyan időszakok, amikor az orosz urálz az felé kúszik a nyugati Brentnek.
[00:17:45]Az mennyire erősíti vagy rombolja a bizalmat, hogy az Európai Bizottság mondjuk energetikai vészhelyzetre hivatkozva nagyon gyors döntéseket hoz, ami miatt kiszámíthatatlanná válik a piac, mint ahogy mondod, hogy megtiltja ezt meg azt meg a MAST.
[00:18:00]Hogy az mennyire bonyolítja a dolgokat?
[00:18:03]Hát szerintem inkább épp az a probléma, hogy nem hoz kellő ilyen gyors döntéseket és nem kellően adni, mert hogy jogköröket von el, tehát azt mondja, hogy le kell válni, meg azt mondja, hogy ezt nem szabad, de ezeket nem gyorsan hozza.
[00:18:13]Tehát ebben a tekintetben az Európai Bizottság nagyon kitartóan le akar válni az orosz energiahordozóról.
[00:18:19]Ebben a stúdióban is 2022 óta gyakran beszéltünk erről, hogy ez ez most egy jó vagy rossz törekvés.
[00:18:27]És az én véleményem az az, hogy ez eredendően egy rossz törekvés volt, de most pedig különösen abszurdá vált.
[00:18:35]Én Én a lassú én épp nekem éppen az az élményem, hogy az Európai Bizottság túl lassan reagál, miután kirobbant az iráni háború, minden felelős vezetés, ország azon kezdett el dolgozni, hogy ahonnan csak lehet, energiahordozóhoz juthasson.
[00:18:52]Ez volt az oka annak is, hogy ázsiai vásárlók hirtelen elkezdtek az Európai Unió elől elhappolni mondjuk csepfolyósított földgáz szállítmányokat.
[00:19:02]Az Európai Bizottság hetekig azon az állásponton volt, hogy nincs itt semmi látnivaló.
[00:19:06]Ez egy átmeneti probléma.
[00:19:08]Ugyanez történt 2021 őszén, amikor az első nagy energiaár sok volt, gázársok az európai tőzsdéken, hogy a tagállamok már elkezdtek intézkedéseket bevezetni a lakosság védelmére, a vállalatok védelmére.
[00:19:22]Az Európai Bizottság pedig még az azon vitatkozott a tagállamokkal, hogy egyáltalán van-e jogkörük ilyen típusú intézkedés.
[00:19:30]Inkább így értem, hogy a Nemzeti hatáskörben lehet, hogy sokkal hatékonyabban megoldják.
[00:19:33]majd jön az EU és akkor ilyen nemzeti hatáskör csorbító döntéseket hoz úgy, hogy azt is egyébként ilyen adhokszerűen dobálja be, és akkor mondjuk ott áll egy tagállam szétterve a kezét, hogy te jó éget, akkor mi most mit csináljunk?
[00:19:48]Hogy még ha belegondolunk Magyarország esetében sem egyértelmű, hogy most akkor le kell válnunk, hogyan kell leválnunk, mi van energetikai vészhelyzet esetén, akkor most az annak számít-e, nem annak számít és kiszámíthatatlanná válik az energiapinc.
[00:20:03]Hát de szerintem ebben nem a sebesség a probléma, hanem az az érdekütközés.
[00:20:08]Tehát, hogy mondjuk Magyarország esetét és az orosz energiahordozókról való leválást mondod, világos, hogy az energiamix kialakítása, beszerzési mix kialakítása tagállami hatáskör.
[00:20:21]Magyarország nagyon világosan világos álláspontot vett föl ebben a kérdésben 2022 ót, hogy nem támogat semmiféle energetikai szankciót.
[00:20:28]Az Európai Bizottság mégis minden lehetséges eszközzel azon dolgozott, hogy átnyomja Magyarországon is ezt a törekvését.
[00:20:36]És aztán talált egy olyan jogi kiskaput, hogyha ezt kereskedelemppolitikai intézkedésként keretezi ezt a lépést, akkor úgy rá tudja kényszeríteni Magyarországra, hogy Magyarország tiltakozik ez ellen.
[00:20:48]Magyarország bírósági eljárást indított az Európai Bizottsággal szemben.
[00:20:53]Ez a bírósági eljárást tart.
[00:20:55]Tehát van egy egy konfliktus, egy jogi vita, adok kapok egy olyan helyzetben, amikor szerintem nem erre kellene az erőfeszítéseket, az erőforrásokat áldozni, hanem az lenne a jó lépés, hogy mindenki az Európai Bizottság közösen Magyarországgal megpróbál a lehető legtöbb forrásból, a lehető legtöbb útvonalon keresztül energiahordozókat beszerezni, mert az energiaválság kezelésének az egyik módja ugye itt itt egy útelágazá van, hogyha energiaválság alakul ki, jön egy kínálati sok, azt tudom úgy kezelni, hogy megpróbálom bővíteni a kínálatot, megpróbálok új forrásokat bevonni, meg tudom úgy is kezelni, hogy megpróbálom a keresletet csökkenteni.
[00:21:39]Az Európai Bizottság nem akar hozzányúlni a szankciós politikához, ezért minden lehetséges eszközzel megpróbálja szűkíteni a keresletet.
[00:21:47]Csak, hogy ahogyan a koronavírus járvány alatti időszak is bebizony bebizonyosít bebizonyította, a kereslet mesterséges csökkentésének nagyon nagy társadalmi költsége van, és a 2021-22-es energiaválságot követő időszak is erre mutatott rá.
[00:22:03]az a az a versenyképességi probléma, ami Európát sújtja, az a csőthullám, ami utána volt, az a öes tagállamokban tapasztalható rezsidiemelkedés és az annak nyomán keletkező energiaszegénység.
[00:22:17]Ezek mind-mind rámutatnak arra, hogy ez nem játék, hogyha én mesterséges meg meg nekem megközelítés módbeli problémám is van.
[00:22:26]Tehát nézd, én energiapolitikával foglalkozom, és nem azért mentem energiapolitikával foglalkozni, hogy megmagyarázzam a a nem a háztartásoknak meg a vállalatoknak, hogy miért fogyasszanak kevesebbet, hanem azért, hogy a a társadalmi igényeket, energiaigényeket a lehető legkörnyezetbarátabb, legolcsóbb és legbiztonságosabb módon hozzájárulak, hogy hogy ki lehessen elégíteni.
[00:22:51]azonnal áttérünk majd, mert hogy újraindult közben a szállítás a barátság kőolajvezetéken.
[00:22:54]Viszont ha én a háztartásokat kérdezem, de egyébként lehet, hogy sok cégvezető is hallgatja az ultrahangűsorait, legalábbis találkoztam már cégvezető hallgatókkal, hogy hogyan készüljünk fel háztartási szinten és ck szinten szerinted a következő időszakra?
[00:23:08]Tehát neked, mint aki ehhez értesz reálisan, hogy látod, mi jön most következő időszakban, mondjuk délig, jövő tavaszig, mit tartalékoljunk, lelkiekben mire készüljünk, fogyasztással?
[00:23:22]Tehát, hogy te mit javasolsz?
[00:23:27]Külön választanám a vállalatokat és a háztartásokat.
[00:23:28]Kezdem a vállalatokkal.
[00:23:31]Vállalatok esetében egyébként pont tegnap hívtak föl hasonló kérdéssel, hogy mikor érdemes beszerezni.
[00:23:35]Jelenleg a az európai gáztőzsdéken 40 EUR per megvatóra mondjuk az irányadó hollandgáztőzsdén környékén mozognak az árak.
[00:23:47]Ez mondjuk az iráni háború előtt 30 eur/ megwó volt, tehát valamivel magasabb, mint az iráni háború előtt volt.
[00:23:54]Szerintem még nem drámai mértékben magasabb.
[00:23:59]Hát 2022-ben augusztusban volt 347 EUR/ MW az volt eddig a csúcs.
[00:24:04]Tehát igen, lehet rosszabb.
[00:24:07]Ilyen oldalról nem biztos, hogy megéri kivárni a beszerzésekkel, de persze ez mindenkinek a saját döntése, mindenkinek mérlegelnie kell azt, hogy hogy milyen kockázatokat vállal, változó, piackövető árakban, fix árakban szeretne szerződni.
[00:24:23]ö hogyan tud megállapodni a kereskedővel, milyen időtávra szeretne szerződést kötni, de ezzel együtt én azt súlyos felfelé mutató kockázatokat látok, akkor így fogalmaznék.
[00:24:38]Ami a háztartásokat illeti, ott nagyon sok múlik majd a szabályozáson.
[00:24:44]Jelenleg a magyar háztartások hatóságilag rögzített áron kapnak gázt, és a gázpiaci ára az áramárakban is begyűrűzik, úgyhogy ezt is érdemes az asztalra tenni, áramot is.
[00:24:58]hogyha ez a hatósági árszabályozás megmarad, akkor a magyar háztartások továbbra is védettek maradnak a drasztikus ármozgások kal szemben az ármozgások ellen, akkor ebben az esetben az áremelkedés potenciálisan a költségvetési terheket növelheti meg.
[00:25:15]hogyha a hatósági árszabályozás nem marad meg, vagy azon valamilyen módon változtatnak, akkor a piaci energiaárak, kérdés, hogy milyen az új szabályozási rendszer, a piaci energiaárak a háztartási tarifákba is begyűrűzhetnek, de ez már az új kormánynak a hatásköre lesz, hogy meghatározza, hogy milyen típusú ö árszabályozási elvek mentén alakítja ki a háztartások ellátását.
[00:25:43]Na, akkor nézzük meg a legfrissebb hírt köz.
[00:25:45]Ja igen.
[00:25:45]És akkor a háztartások esetében még azt meg akartam kérdezni, hogy szerinted fel kellett drasztikus energiaár emelkedésre készülni, mert ugye most egy új kormány van, ráadásul Magyarországon.
[00:25:56]Azt mondták, hogy megtartják a rezsicsökkentést.
[00:25:58]Tehát ez volt, de ugye nem csak a háztartás fűtése meg ilyenek vannak, hanem ugye ott van a tankolás, ott van az, hogyha az áruszállítások akadályozzák, akadoznak, akkor ugye az hatással van az élelmiszerárakra, fogyasztási cikk mindenféle árakra.
[00:26:13]Nekem mondanak ilyet, hogy a TEMURL rendelt dolga nem biztos, hogy meg fognak érkezni.
[00:26:18]Ez a legkisebb baj, amit el lehet szenvedni, de azért én itt látok egy csomó olyan lépést, ami nehézséget okoz a háztartásoknak is.
[00:26:27]Ez általánosságban az energiaárak emelkedése az általános inflációs nyomást idéz elő.
[00:26:31]Ezt 2021-22-ben megtanulhattuk.
[00:26:37]Ez egy központi erőforrás, ami hogyha megdrágul, az valamilyen mértékben minden termék és szolgáltatás árában megjelenik.
[00:26:44]Nem véletlen, hogy már most az Európai Központi Bank és számos más jegybank felfelé módosította az inflációs kilátásait, előrejelzéseit.
[00:26:55]Hogyha a háztartási szinten a tankolást kérdezed, vagy a rezsidíj fizetést, a tankolás esetében is jelenleg védett üzemanyagárak vannak.
[00:27:02]A kormányzaton, a leendő kormányzaton múlik, hogy ezt fenntartja-e, és hogyha igen, akkor meddig.
[00:27:09]Ameddig a védettár fenn marad, addig kiszámíthatóan és mondjuk nemzetközi összevetésben alacsony áron tudnak tankolni a magyar háztartások.
[00:27:18]Nem csak a háztartások, hanem a gazdák és a vállalkozók is.
[00:27:20]Hogyha a védett üzemanyagár megszűnne, ez a másik végpont, vagy szélső érték, akkor viszont drasztikusan emelkedne a mobilitás költsége, a szállítmányozás költsége, és ezen keresztül az inflációs nyomás is fokozódna.
[00:27:38]Akkor most jöjjön a régen várt hírünk.
[00:27:41]Ez pedig a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos.
[00:27:42]Három hónap szünet után újraindult a kőolajszállítás a barátságvezetéken Magyarország és Szlovákia felé.
[00:27:48]A Mol már át is vette az első szállítmányokat, miután ukrajnai szakaszon kijavították, a támadás okozta károkat.
[00:27:56]illetve aztán van még egy hír, ami meg az, hogy alig pár órával azt megelőzöve, hogy a barátság kőolaj vezeték forgalma Magyarország irányába elindult volna, máris újabb támadás érte a rendszert.
[00:28:10]Ukrán drónok, csütörtök hajnalban csapást mértek az oroszországi gorki finomítóra és a hozzákapcsolódó kulcsfontosságú szivattyú állomásra ugye felmerül a kérdés, hogy meddig tud működni a barátságvezeték.
[00:28:24]tényleg meg tudott-e gyógyulni ilyen gyorsan a választások után két héttel?
[00:28:29]És hogy akkor ez ennek a vezetéknek az újraindítása az mit jelent Magyarország szempontjából?
[00:28:35]Talán onnan érdemes indítani, hogy ez egy jó hír, hogy újraindult a barátság kőolajvezeték.
[00:28:39]Magyarország és Szlovákia kiolaj ellátásában elengedhetetlenül szükséges, nélkülözhetetlen ez az útvonal.
[00:28:47]ez a fő beszerzési útvonalunk, ami a támadást illeti, én a legjobb tudásom szerint úgy értesültem, hogy ez elsősorban olajtárolókat ért ez ez a támadás, és ennek megfelelően a a szállítási képesség az nem szűnt meg, nem sérült.
[00:29:10]Ez persze továbbra sem túl megnyugtató.
[00:29:13]kapja föl minden ilyen hírre a fejét az ember, mer Zelens is bemondta, hogy most újraindul, de nem tudják garantálni a kőolajvezetés Robert Fó is elmondta, hogy nem lepődne meg, hogyha a miután Ukrajna megkapja a 90 milliárd eurós hadiölcsönt, azután újra azért baj, mert azt mondta Robert Ficó nem olyan régen, hogy nem lepődnénk meg, ha Trump elnök ellen merlet lenne, aztán lett.
[00:29:36]Tehát, hogy ezek mindig veszélyesek, amikor ilyen mondatokat hall az ember politika.
[00:29:39]Nézd, energetikai gazdasági szempontból én azt remélem, hogy a barátságő olajvezetéken továbbra is lehet olajat beszerezni.
[00:29:48]Föltetted azt a kérdést, hogy furcsa, hogy gyorsan meggyógyult a vezeték.
[00:29:53]Nézd, én nekem az a véleményem, hogy most már nagyon kevesen voltak, akik komolyan vették, hogy itt műszaki problémák, vagy vagy vannak, akik komolyan veszik, hogy itt tényleg műszaki problémák akadályozták a vezeték újraindítását.
[00:30:09]Az, hogy az ukrán vezetés nem engedett oda szakértőket sem az Európai Bizottság részéről, sem Magyarország részéről, a csehek is felajánlották, hogy cseh oldalról sem, az már önmagában sokat mondó.
[00:30:22]Volt több olyan nyilatkozat, ami elég világosan abba az irányba mutatott, hogy hogy az ukrán vezetés ezt az egész olajblokádot, ezt nyomásgyakorlásra használja.
[00:30:32]egyébként a legutóbbi, a vezeték helyreállítása előtti legutolsó Zelenszki nyilatkozat is ebbe az irányba mutatott, elmondta, hogy hogy a hogyha a politikai feltételeket teljesíti az Európai Unió és különösen Magyarország, akkor újraindítják a vezetéket.
[00:30:49]Tehát hogy ha műszaki probléma van, akkor nem politikai feltételeket kell teljesíteni annak érdekében, hogy újrainduljon az a vezeték.
[00:30:59]Én ezt továbbra is egy politikai akcióként értelmezem, és ez valóban fölveti annak a kockázatát, amire te is és Robert Ficó is utalt, hogy hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy Ukrajna hasonló politikai akcióhoz nyúljon újra.
[00:31:13]Ami egy garancia lehetne az az, hogyha az Európai Bizottság a tagállamai mellé állna.
[00:31:19]Tehát az ilyen helyzeteket nagyon világosan szabályozza a társulási megállapodás, ami az Európai Unió és Ukrajna között köttetett.
[00:31:27]Felek nem veszélyeztethetik egymás ellátás biztonságát, energiabiztonságát.
[00:31:35]hogyha ez mégis megtörténik, akkor az Európai Bizottságnak fel kellene lépnie Ukrajnával szembe.
[00:31:39]De mivel az Európai Bizottság demonstratívan Ukrajna pártjára állt ebben a kérdésben, ezért valóban erősebb a a kockázata annak, hogy hogy új fent felmerülhet hasonló.
[00:31:54]Viszont még mindig a legbiztonságosabb és a legolcsóbb az a csővezetéken érkező kőolaj, gondolom én.
[00:32:00]Hát igen, illetve nincs más választásunk tartósan.
[00:32:03]Tehát Magyarország és Szlovákia két útvonalon keresztül juthat olajhoz.
[00:32:08]A főllátási útvonalunk a barátságkőollajvezeték, a kiegészítő útvonal az Adria vezeték.
[00:32:16]Magyarországnak és Szlovákiának évente 13-15 millió tonna olajra van szüksége.
[00:32:22]Az Adria vezeték maximum kapacitása a műszaki dokumentációk alapján normál működés mellett 10 millió tonna, de még 10 millió tnát sem hoztak soha fel rajta.
[00:32:32]két ké, f5él millió tonna a maximum, amennyit amennyit eddig felhoztak.
[00:32:37]Ráadásul a pozsonyi és a 103 finomító optimális működéséhez, optimális termékkihozatalához szükség van oroszolajra is.
[00:32:46]És a horvátok jelezték, hogy az Adrián nem fognak felengedni oroszolajat.
[00:32:50]Tehát csak azt szeretném ezzel mondani, hogy valóban ároldalról is a két vezeték sokkal jobb, mint az egy vezeték.
[00:33:00]De de egyszerűen ellátásbiztonsági szempontból Magyarországnak ahhoz, hogy tartósan, megbízhatóan ellássa az igényeit, szüksége van a barátságvezetékre.
[00:33:10]És akkor a mai utolsó hírunk szintén Magyarországgal kapcsolatos négy hét maradt a szerbiai kőolajipar ez a Niss tulajdonos váltásának lezárására, mielőtt az amerikai szankciók ellhetetlení a vállalat működését, a MOL és a szerbkormány tárgyalásai kritikus szakaszba érkeztek.
[00:33:27]Azonban a magyarországi kormányzati átmenet bizonytalanságot hozott a folyamatba, és Belgrádban elkezdtek aggódni.
[00:33:33]Az economicsnek a cikkét idéztem.
[00:33:35]Ugye ez egy régóta várt tranzakció lett volna a MOL, illetve a NIS között.
[00:33:40]Te mire számítasz ezt az egészet?
[00:33:44]Befolyásolják-e a politikai változások?
[00:33:47]Hát az, hogy befolyásolja, az biztos.
[00:33:47]A kérdés, hogy milyen mértékben?
[00:33:49]Nem szívesen jósolnék ezzel kapcsolatban, már csak azért sem, mert vágyvezérelt álláspontot képviselek.
[00:33:57]Nagyon szeretném, hogy hamol hozzájutna a NIShez.
[00:34:02]Egyszerűen a magyar olajvállalat regionális terjeszkedésének egy nagyon fontos állomását jelentené.
[00:34:11]regionális befolyása, működési optimalizációs lehetőségei, szinergia lehetőségei jelentősen megnövekednének.
[00:34:20]Magyarország szempontjából és különösen a MOL szempontjából fontos lenne, hogy a tranzakció megtörténjen.
[00:34:27]Az, hogy a az egyes felek hogyan értékelik a kormányváltás adta a kockázatokat, az ki fog derülni a következő hetekben.
[00:34:37]Abban bízom, hogy ez nem akasztja meg a tranzakciót.
[00:34:41]Ugyanakkor érdemes azt felidézni, hogy hónapokkal ezelőtt, amikor ez eldőlt, amikor erről előzetes döntés született, akkor nagyon sokan külföldi szereplők is kiemelték, hogy azért a MOL lehetett a befutóvállalat a Niszre, mert mind az amerikai, mind az orosz, mind a szerb fél számára egy elfogadható ö partner, vagy egy elfogadható partnernek tekintették.
[00:35:10]kérdés, hogy a kormányváltás kapcsán az egyes szereplők hogyan tekintenek a továbbiakban Magyarországra, és hogyan tekintenek a Molra.
[00:35:21]Azt remélem, hogy ez politika vagy gazdasági?
[00:35:23]Elsősorban ez mind a kettő.
[00:35:25]Nem lehet a kettőt szétválasztani, hiszen a MOLban van állami tulajdon azért bőven, csak innentől az állam más, mint ami mondjuk volt két héttel ezelőtt.
[00:35:34]Igen.
[00:35:34]Meg attól, hogy egy vállalat magánvállalat, attól még kötődik a ahhoz az országhoz, ahol a ahonnan indult, meg ahonnan a székhely van.
[00:35:44]Az energetikában, különösen az ilyen méretű vállalatok esetében szerintem nem lehet teljes egészében leválasztani a a az országot a a az adott vállalatról.
[00:35:58]Tehát tehát szerintem van van összefüggés.
[00:36:03]Ha nem jön össze a tranzakció, az miért lesz Magyarországnak rossz, ha egyáltalán rossz lesz?
[00:36:09]Hát első körben rossz lesz a Nissnek vagy Szerbiának, tehát szerintem a az először a szerbekkel érdemes foglalkozni.
[00:36:15]Újraindulhat az a huzavona, ami fél évvel ezelőtt borzolta a kedélyeket.
[00:36:23]Több olyan időszak is volt, amikor Szerbia ellátása billegget.
[00:36:25]Ráadásul ez egy olyan időszakban történhet meg, amikor az egész olaj, globális olajpiac sokkal nehezebb helyzetben van.
[00:36:33]A helyi regionális üzemanyagpiacok is nehezebb helyzetben vannak.
[00:36:39]Tehát Szerbiára nézve ez egy ellátásbiztonsági kockázat, ami Magyarországot illeti, inkább egy elszalactott lehetőségnek tekinteném, de nem szívesen spekulálnék erről, mert nem szeretném, hogy megtörjen.
[00:36:53]Ez egy elszalasztott lehetőség lenne.
[00:36:54]Nem akkor lehet hogy mondjam, ilyen típusú infrastruktúraelemet vásárolni, amikor a amikor valaki akar, hanem amikor van eladó.
[00:37:04]Most volt egy olyan lehetőség, hogy ugrásszerűen képes növelni a MOL a a regionális erejét, befolyását és így tovább.
[00:37:11]Hogyha ez nem történne meg, az az szomorú lenne.
[00:37:18]Kíváncsian várjuk a fejleményeket.
[00:37:19]Hortali Olivér, köszönjük szépen, hogy itt voltál velünk.
[00:37:21]Nagyon szépen köszönöm.
[00:37:22]És a kedves hallgatóinak is köszönjük a figyelmet.
[00:37:24]Folytatjuk és elemezzük és figyeljük, hogy mi történik hazánkban és a világban itt az Ultrahang csatornáján.
[00:37:33]búcsúzó kérjük, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra, és ha tehetik, akkor támogassák adójuk 1%-ával az Ultrahang bővülését, fejlődését.
[00:37:39]A részleteket megtalálják a www.ultrahang.tv/1% tv/1% oldalon, illetve a videónk leírásában és a kommentek között is szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszonthásra.