Ultrahang 37:14

Putyin váratlan ajánlatot tett Trumpnak, megszólalt Zeleneszkij - Resperger István

ukrán háborúközel-keleti konfliktusgeopolitikabiztonságpolitikainterjúkülpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Putyin váratlan ajánlatot tett Trumpnak, megszólalt Zeleneszkij - Resperger István
tl;dr

Resperger István ezredes és Tamás király között zajló beszélgetés az Ultrahang csatornán, amely az Irán elleni amerikai–izraeli katonai műveletek, az orosz–ukrán háború aktuális helyzete, valamint a közelkeleti és európai geopolitikai feszültségek alakulását tárgyalja.

Az Irán elleni intenzív légicsapások után a térség három fő szoros (Hormuzi, Babel Mandel, Szuezi-csatorna) és Irán gazdasági helyzete került fókuszba. Az amerikai blokád napi 435 millió dolláros veszteséget okoz Iránnak, amely azonban katonailag még képes ellenállni, és az orosz–kínai támogatás erősíti pozícióját. Izrael célja Irán katonai képességeinek megtörése, az USA pedig az olajárak stabilizálása és a térség kontrollja.

Az orosz–ukrán háborúban (1518. nap) nincs jelentős előrehaladás az orosz oldalon. Gerasszimov tábornok ígérete a három erődváros április végi elszigetelésére nem teljesült. Az ukránok drónjai 80%-os elfogási aránnyal működnek, és az iráni háború miatt az amerikai rakétagyártás visszaesett, amely hosszú távon Ukrajna ellátását veszélyezteti.

Putyin május 9-ére tűzszünetet javasolt, de Zelenski szkeptikus, és hosszú távú garantált békét követel. Trump telefonon egyeztetett Putyinnal, és hamarosan megoldást ígért, miközben Merkel kancellár azt javasolta, hogy Ukrajna készüljön területvesztésre.

Nagy-Britannia kilenc európai partnerrel közös haditengerészeti erőt hoz létre az északi vizek védelme és az orosz tengeri jelenlét visszaszorítása érdekében. Az Irán–USA diplomácia meghiúsult, Trump pedig hiperszónikus rakéták közelkeleti telepítésére adott utasítást.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az Irán elleni műveletek és a térség gazdasági helyzete

Resperger István ezredes bemutatja az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások következményeit. Az Egyesült Államok 40–50 km-es tengeri blokádot tarthat fenn, amely napi 435 millió dolláros veszteséget okoz Irán importjának és exportjának. Irán befagyasztott vagyona 344 millió amerikai dollár, és az ország 90 millió lakosának üzemanyagellátása érdekében az importot 27 milliárd dollárral kellett növelni.

„Irán nehéz helyzetben van. Az izraeli hírszerzés szerint még 10 000 cél van, amit szeretnének kiatni." – Resperger István *

Az Irán által javasolt hárompontos béketerv azonnali tűzszünetet, 270 milliárd dolláros kártérítést és az amerikai csapatok kivonulását követeli. Az ország azonban továbbra is ragaszkodik az uránbankjához (440–450 kg dúsított urán), amelyet az USA 20 milliárd dollárért szeretne megvásárolni.

Irán katonai helyzete és az orosz–kínai támogatás

Irán földrajzi előnyei jelentősek: 1,65 millió km²-es terület (nagyobb, mint Ukrajna), magas hegyvidék, amelybe bunkerek és erődítmények épültek. Az orosz és kínai elektronikai hadviselési eszközök, valamint felderítő rendszerek segítik az amerikai repülőgépek és rakéták nyomon követését.

A térség sótalanító eljárásai kritikus fontosságúak, mivel az öbölországok vízellátása ezektől függ. Hosszú távú katasztrófa lenne, ha ezek megsemmisülnének. Az ENSZ szerint az Irán belüli migráció még nem érzékelhető (400–4500 ember), de Libanon válhat majd a kibocsátó intézménnyé a folyamatos harcok miatt.

„Irán tényleg legalábbis nem vesztett, vagy otthon az iráni propaganda el tudja adni sikernek azt, ahol most tartanak." – Resperger István *

Az ezredes szerint Irán katonailag még képes ellenállni, és a propaganda sikerként tudja bemutatni az Amerikának való ellenállást. Azonban a gazdasági nehézségek és társadalmi feszültségek hosszú távon a rendszer bukásához vezethetnek.

Izrael stratégiai céljai és a Hezbollah fenyegetése

Izrael célja Irán katonai képességeinek megtörése és a proxyszervezetek (különösen a Hezbollah) támogatásának megakadályozása. A Hezbollah 75–150 km-es rakétákat kapott, amelyekkel Izrael területét és távoli célpontokat (például a jemeni lázadókat) támadhatja.

Izrael 450 vadászgépet vetett be Libanon déli területeinek pusztítására és egy pufferzóna létrehozására. Ez Izrael nemzeti érdeke, mivel a lakosságnak csak 15 másodperce van óvóhelyre menni az izraeli határnál.

„Izraelnek a léte múlik rajta, hogy a Hezbollah ne rakétázzon." – Resperger István *

Az USA és Izrael közös és eltérő céljai

Az amerikai és izraeli katonai célok részben egybeesnek: mindkét fél a rakétaképesség és haditengerészeti képesség visszavetésére törekszik. Azonban az USA célja az olajárak stabilizálása és a térség kontrollja, míg Izrael az existenciális fenyegetés elhárítása.

Az amerikai külügyminiszter már kijelentette, hogy nem céloznak rendszerváltozást, amely hosszú időt igényelne. Az ezredes szerint az Irán–USA–Izrael célok között vannak eltérések, és a hárompontos béketerv nem tartalmazza az összes szükséges elemet a tárgyalások folytatásához.

Az orosz–ukrán háború aktuális helyzete (1518. nap)

Az orosz–ukrán háborúban nincs jelentős előrehaladás. Gerasszimov tábornok ígérete, hogy április végére elszigeteli a három erődvárost (Konstantyinivka, Pokrovszk, Druzskovka), nem teljesült. Az orosz légierő 3000–4000 légicsapást hajtott végre, de az arcvonal nem mozdul előre.

„Nincs jelentős előrehaladás, viszont az emberállományt mind a két fél megfelelően próbálja semlegesíteni." – Resperger István *

Az ukránok az 1800 km-es távolságra értek el Ukrajna határától, és az árnyékflottát próbálják felderíteni és elpusztítani. A drónok elfogási lehetősége az ukrán részen 80% körül van.

Az ukrán hadsereg kihívásai és demográfiai problémák

Az ukrán hadseregben toborzási gondok vannak. Egy város elvesztése után az ott levő parancsnokot leváltották, de az utódja reálisan elismerte, hogy a katonák nem voltak megfelelően kiképezve az állások kiépítésére és fegyverhasználatra.

„Azért veszett el a város, mert egyszerűen a katonák nem voltak kiképezve. Hiába adtak nekik ásót, lapátot, lőszert, nem tudták kiépíteni az állásokat." – Resperger István *

A demográfiai helyzet aggasztó: a 18–25 év közötti korosztályban lyuk van a rendszerben, és az elhalálozási átlagéletkor már 38–40 év körül van. Egyre idősebb katonák vannak a frontvonalon.

Ukrán védelmi stratégia és erődítmények

Ukrajna erődrendszereket és további védővonalakat hoz létre. Minden 100–200 méteren betonból készült erődítmény és bunker van, amelyeket bombázni és tüzérségi tűzzel lőni kell. Ez lassítja az orosz előrehaladást.

Az új orosz offenzíva a Donbas és Zaporozsia irányban folytatódik. Az ukránok drónokat és 50–150 km-es hatótávolságú fegyvereket alkalmaznak. Az orosz terület nagyobb, amit lőni kell, így az ukránok drónjaira nagyobb szükség van.

Gazdasági és ökológiai következmények

Az ukrán ipar veszélyben van: Mikolájivban a hajógyártás, Harkivban a harckocsigyártás volt jellemző. Ezek a területek orosz kézen vannak, amely 20–30%-kal visszavetheti az orosz hadiipart. Az oroszok már a szénmezők java részét, valamint lítium- és egyéb ásványi erőforrásokat foglaltak el.

Ökológiai katasztrófa van a frontvonalon: állandó tüzek, fel nem robbant lövedékek, aknák. Az olajfinomítók elleni támadások óriási környezeti károkat okoznak. Az olajok begyújtásakor hosszú ideig égnek, amely a levegőt és a lakosság tüdejét károsítja. A szétvetett tartályok a talajt szennyezik, amely 10–20 évre lehetetlenné teszi a működtetést.

„Ez azt jelenti, hogy ezekben a nagy tárolókban, amiket az ukránok kilőnek, ebben olaj van. Ha begyullad, akkor nagyon hosszú ideig égni fog." – Resperger István *

Motorkerékpáros alakulatok alkalmazása

Az oroszok kis kötelékben kezdték alkalmazni a motorkerékpáros alakulatokat. Az ukránok ezt követően saját zászlóajat hoztak létre az aknamezők környékén és gyorsan behatolható területeken. Ezek az egységek gyorsan mozognak és információkat szereznek.

Az ezredes szerint hosszú távon van valószínűsége ennek az alkalmazásnak. Egy motorra kevésbé indítanak drónt, de egy harcjárműre igen. Az autonóm rendszerek egy hétig körülbelül egy területen maradhatnak, de akkumulátort kell tölteni és lőszert szállítani.

Rakétagyártás és precíziós fegyverek hiánya

Az iráni háború miatt az amerikai tartalékképzés a rakéták területén visszaesett. A Tomahawk-rakétákból 850-et lőttek el az iráni műveletek során, amely az 1%-ára esett vissza. A TED és Patriot rakétáknál hiány van.

„Egy TED rakétát körülbelül 28 darabot tudnak gyártani havonta. Majd ezt el kell juttatni az alakulatokhoz." – Resperger István *

Az összes művelet közül az iráni háborúban használták a legtöbb Patriot rakétát. Ukrajna 1500 napnyi háborúban 600 rakétát lőtt el, az iráni műveletek során azonban három nap alatt fogyott el 800–850 darab.

Fehér-Oroszország támadásának valószínűsége

Az újabb hírek szerint Fehér-Oroszország támadást szervezhet Ukrajna ellen. Ez azonban cáfolható: Ukrajnának 15 zászlóaja, Belarusznak szintén 15 zászlóajja van. Nem nagy képességű haderőről beszélünk. Az ezredes szerint előbb menekülnek Lengyelországba, minthogy Ukrajna ellen támadnának.

A balti államok és Lengyelország védelmi rendszere

A balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia) és Lengyelország a balti védőfalat építik. Különböző árokrendszereket és harckocsi akadályokat hoznak létre, hogy az alegységek meg tudják ezeket védeni. Ez 30 km mélységet jelent.

A kaliningrádi körzet közelében is hasonló erődítmények készülnek. Nemrég volt egy NATO-gyakorlat, amely szimulálta az oroszok baltikumi támadását, de elég rossz eredménnyel végződött a NATO szempontjából.

Putyin május 9-i tűzszüneti ajánlata

Juri Jusakov, Putyin tanácsadója, bejelentette, hogy Oroszország május 9-ére (győzelemnap) tűzszünetet hirdet. Az idén a vörös térre tervezett katonai felvonulás szerényebb körülmények között lesz, mivel terrorfenyegetettségre hivatkoznak. A harckocsikat és gépjárműveket nem vonaltatják fel.

Az ezredes szerint Ukrajna megpróbálja majd ezt a rendezvényt megzavarni drónokkal. Moszkva körül három-négy védelmi rendszer van, de a drónok ki tudják kerülni ezeket.

„Moszkva részéről ez egy óriási ünnepség. Van egy momentum, ahogy a hősvárosokra mindig virágot helyezel." – Resperger István *

Putyin hagyományosan Kievhez is odahelyez virágot, jelezve, hogy együtt harcoltak a nácizmus ellen. Az ezredes szerint megfelelő diplomáciai érzékkel Oroszország hasznot húzhat ebből, ha nem is hívják oda Trump elnököt, de biztosan lesznek amerikai, brit és egyéb résztvevők.

Zelenski válasza és a tűzszünet feltételei

Volodimir Zelenski utasította képviselőit, hogy vegyék fel a kapcsolatot Donald Trump csapatával, és kérjenek részleteket az orosz tűzszünet javaslatról. Zelenski szkeptikus, és tisztázni szeretné, hogy az orosz javaslat néhány óra biztonságot jelent-e a moszkvai parádéra, vagy valami többet.

„Ukrajna hosszútávú megbízható és garantált tűzszünetet, valamint tartós békét szeretne elérni, nem pedig rövid szimbolikus fegyverszünetet." – Zelenski *

Az ezredes szerint azonban nincs meg az orosz katonai célteljesítése: az erődvárosok nincsenek elszigetelve. A húsvéti szünethez hasonlóan az általános tűzszünet betartása kérdéses, és a felek egymást fogják vádolni a megsértésről.

Trump–Putyin telefonbeszélgetés

Donald Trump tegnap egyeztetett Vladimír Putyinnal telefonon. Trump azt mondta, hogy akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására, és arra kérte az orosz államfőt, hogy egyezzen bele egy rövid tűzszünetbe Ukrajnával.

„Azt gondolom, hogy elő fogunk állni egy megoldással elég hamar, ezt remélem." – Donald Trump *

Trump jónak értékelte a megbeszélést, és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az orosz tárgyaló partnere is szeretne megoldást találni. Trump hozzátette, hogy jobban szeretné, ha Oroszország az ukrajnai háború lezárásán dolgozna, mert az Egyesült Államok mindenképpen el fogja érni, hogy Iránt megfossza az atomfegyver kidolgozásának lehetőségétől.

Merkel és Trump diplomáciai üzengetése

Friedrich Merkel német kancellár azt mondta, hogy Teherán megalázza Washingtont a tárgyalásokkal, mert Irán delegációja addig nem találkozik az USA képviselőivel, amíg a kikötői blokádokat fel nem oldják. Donald Trump azt válaszolta, hogy Merkel nem tudja, miről beszél.

„Merck szerint rendben van, hogy Iránnak atomfegyvere legyen." – Resperger István *

Az ezredes szerint Merkel nyilatkozatai diplomáciailag nem állják meg a helyüket. Merkel korábban Izrael barátja volt, és Ukrajna EU-tagságát támogatta, de most azt javasolja, hogy Ukrajna készüljön területvesztésre. Az ezredes szerint ezt majd a diplomáciai asztalnál rendezi Németország.

A pápa és Venezuela

Trump elnök az első körben Iránnal kapcsolatban a pápával folytatta az egyeztetést, illetve Venezuela kérdésében. A pápa azt javasolta, hogy Venezuela esetében ne katonai, hanem gazdasági megoldást erősítsenek. A pápa hangsúlyozta, hogy ő a békéért van itt, ahogy Jézus Krisztus is azt mondta, hogy békével jött.

Nagy-Britannia tengeri erőfeszítése

A Guardian szerint Nagy-Britannia kilenc európai partnerével közös haditengerészeti erőt hoz létre az északi vizek védelme és az egyre agresszívabb orosz tengeri jelenlét ellensúlyozása érdekében. A cél az orosz kémtengeralattjárók és a tengeri határsértések visszaszorítása.

Költséghatékony megoldásként nagy méretű tengeri drónokat állítanak hadrendbe. A brit flotta komoly karbantartási és beruházási hiányosságokkal küzd, és ezek a kihívásokra szeretnének választ adni.

„A hibrid hadviselésben, a víz felszíni, víz alatti hadviselésben az oroszoknak szintén létérdeke, hogy ki tudjanak jönni a nyílt óceánokra." – Resperger István *

Az ezredes szerint az oroszok hosszú ideig egy tenger alatt járóval hallgatták a vezetékrendszereket Londonnál. A hírszerzésnek ez az ága rendkívül kifejlődött. Ezt vissza kell szorítani, és mivel az európai államok jelentősen visszavették a tengerészeti fejlesztéseket, multinacionális kötelékben kell ezt megvalósítani.

Hiperszónikus rakéták a Közelkeletre

A Bloomberg szerint az amerikai központi parancsnokság kérte a Dark Eagle hiperszónikus rakéták közelkeletre történő telepítését, hogy azokat szükség esetén Irán ellen is bevethessék. Ez lenne az első alkalom, hogy az Egyesült Államok hiperszónikus rakétát telepít a Közelkeletre.

A hiperszónikus rakéta 10–15 magsebességgel száguldó rakétarendszer, amely nagy magasságokról légi indítással kerül indításra. Semmilyen légvédelmi rendszer nem tudja elfogni őket, mivel a Patriot nyolc magsebességre, a TED is hasonlóan képes.

„Szerintem nem sok szükség van erre, hacsak nem olyan fontos stratégiai jelentőségű célpont van, amit ki kell lőni ezzel, hiszen a teljes légiuralom megvan Irán fölött." – Resperger István *

Az ezredes szerint, ha bevetésre kerül, akkor ez hasonló, mint amikor egy hadipari vállalat tesztel valamit háborús körülmények között.

Az Irán és Ukrajna háborúk időrendje

Az ezredes szerint az iráni háború fog előbb véget érni. Trump elnöknek világpolitikai okok miatt sokkal fontosabb, hogy a Közelkelet rendbe jöjjön, mivel ez főleg a keleti részekre (Kína, India) van óriási hatással. Az Egyesült Államok az ukrajnai megoldást inkább az európaiakra bízná.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Esperger István" helyesen: Resperger István (az átirat elején félreismert, később helyesen szerepel)
  • „Mateanszék" helyesen: Mateusz-tanszék vagy hasonló intézmény (kontextus alapján egyetemi tanszék)
  • „Brick országok" helyesen: BRICS-országok
  • „Hormuzi szoros, a Babel Mandel szoros" helyesen: Hormuz-szoros, Bab el-Mandeb-szoros
  • „Szez csatorna" helyesen: Szuezi-csatorna
  • „Kesmig" helyesen: Keszm (Irán szigete)
  • „Buseri atomerőműben" helyesen: Bushehr atomerőmű
  • „Netanjaú stratégia" helyesen: Netanjahu-stratégia
  • „Moszkíó hajók" helyesen: „mosquito boats" (könnyű támadóhajók)
  • „TED légvédelmi rendszer" helyesen: S-300 vagy hasonló rendszer (az átirat nem egyértelmű)
  • „Zsukov katonai akadémiája" helyesen: Zsukov Katonai Akadémia
  • „Gerasszimov" helyesen: Gerasszimov (valószínűleg Valerij Gerasszimov orosz tábornok)
  • „Konstantyinivka" helyesen: Konstantinivka (város)
  • „Pokrovszk" helyesen: Pokrovszk (város)
  • „Druzskovka" helyesen: Druzskovka (város)
  • „Mercellár" helyesen: Merkel (Angela Merkel volt német kancellár, de az átirat szerint Friedrich Merck/Merkel, amely bizonytalan)
  • „Friedrich Merc" helyesen: Friedrich Merz (német politikus, CDU-elnök)
  • „AFD-sebb akar lenni az AFD-nél" helyesen: Merz az AfD-hez hasonló pozíciókat akar elfoglalni (bizonytalan megfogalmazás az átiratban)
  • „Dark Eagle" helyesen: Dark Eagle (hiperszónikus rakéta, helyesen szerepel)
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál király Tamás.

[00:00:03]Az Ultrahang stúdiójában pedig professzor dr.

[00:00:04]Esperger István ezredes a Mateanszék vezető egyetemi tanára.

[00:00:08]Szervusz!

[00:00:08]Köszönjük, hogy elfogadtad a meghíásunat.

[00:00:10]Szóv Tamás.

[00:00:10]Üdvözlöm a kedves nézőket, hallgató.

[00:00:13]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.

[00:00:14]Kérem a kedves hallgatókat, hogyha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:00:17]Azt számolom, hogy 500 feliratkozó és meglesz a 2600.

[00:00:21]feliratkozónk.

[00:00:21]Az egy szép kerekszám.

[00:00:23]Úgyhogy kérjük, hogy segítsék ezzel is a munkánkat, illetve kérjük, hogy lájkolják ezt a videót, hogy minél több emberhez eljusson.

[00:00:29]És szeretném bejelenteni, hogy elindult az Ultrahang 1%-os a doméngyűjtő kampánya, és az adó 1% felajánlás van most éppen folyamatban.

[00:00:38]Ugye május 20-ig lehet az adóbevallásokat is beadni, illetve az 1%-ról is rendelkezni.

[00:00:42]Nagyon köszönjük, hogyha segítik ezzel a munkánkat.

[00:00:45]Az ultrahang bővítésére és fejlesztésére fogjuk fordítani a kapott támogatásokat.

[00:00:51]A részleteket megtalálják a www.ultrahang.tv TV/1% oldalon, és nagyon sokan jelezték már, hogy segítenek nekünk.

[00:00:57]Ezúton is köszönjük, tényleg nagyon-nagyon hálásak vagyunk.

[00:01:01]Ez óriási segítséget jelett nekünk.

[00:01:01]Most pedig, hogyha ezreddes úr, akkor prezentáció kezdődjék az előadás.

[00:01:05]Igen, egy kis prezentáció, bár ugye most hallgatnak a fegyverek, most a múzsáknak kellene működnie, de úgy látom, hogy ugye a régi mondás, amit a rómaiak mondtak, hogy hajózni muszáj, élni nem, ez ugye a római birodalom idején született, amikor a kalózok nagyon veszélyeztették róma élelmiszerellátását.

[00:01:30]A hajózási útvonalak fontossága továbbra is nagyon fontos marad.

[00:01:32]Kijött a 2025-ös statisztika, ki mennyit költött ugye különböző fegyveres kiadásokra.

[00:01:42]Toronymagasan az Amerikai Egyesült Államok áll az élen 960 milliárd dollárral, és Kína követi szorosan.

[00:01:51]Azt hiszem, néhány ábrán jól meg lehet érteni, miért is fontos Amerikának ennek a térségnek az ellenőrzése.

[00:02:01]Ugye egyrészt a Brick országok között tud egy robbantást csinálni, de hát úgy látjuk, hogy ez a művelet most kicsit elakadt.

[00:02:10]Ö nagyon érdekes statisztikát találtam, hogy az orosz-ukrán háború ellen hányan demonstráltak, és a iráninál is 3100-nál járunk.

[00:02:21]Ugye a érdekes, hogy messzem menőkig a a Hamas izraeli a legnagyobb ilyen konfliktusforrás egyébként, hogy az 6100, tehát hogy ott ott jóval több a dem ez demonstrációk szent tüntetések száma egyébként.

[00:02:34]Igen, a tüntetések száma.

[00:02:34]Nyilván azt nem tudjuk mennyien vettek ezen részt.

[00:02:39]Én amikor Londonban voltam, akkor is folultak éppen a palesztinek és belefut az ember.

[00:02:43]Igen.

[00:02:43]Tehát nyilván nagyon nagy az a populáció, aki nyugaton telepedett le, és kiállnak a palesztin népnek a segítségéért.

[00:02:55]Ugye a szorosok közül itt beszéltünk róla, hogy nem csak a Hormuzi szoros, a Babel Mandel szoros, a Szez csatorna, a Bosporus Dardanellák és maga a Kaszpitenger is rendkívül fontossá vált Iránnak.

[00:03:08]Majd utalok rá az importja és az exportja szempontjából.

[00:03:14]Hát egy szép felvétel erről a területről, de most azt látjuk, hogy Irán elterelte a ki és bevezető 3-3 kmes útszakaszról, ahol a hajók közlekedtek a közlekedést közelebb a Kesmighez, illetve van elaknásított terület.

[00:03:32]Ezzel kapcsolatban egy érdekes hír, hogy Olaszország ugye vonakodott sokáig részt venni ebben a műveletben.

[00:03:40]Most négy aknaszedő hajót ajánlottak fel melóniék.

[00:03:45]Ugye Trump elég keményen nekiment a NATO-nak, Olaszországnak is, hogy nem segítik a műveleteket.

[00:03:50]Hát most azt láthatjuk, hogy próbáltak egyezkedni a felek, de mégis csak az a jellemző, hogy hol zárva, hol nyitva van ez a szoros.

[00:04:01]És azt gondolom, a legfrissebb a hárompontos béketerv.

[00:04:04]Ez ugye egy azonnali tűzszünetet foglalna magába.

[00:04:09]270 milliárd dolláros kártérítést jelentett be Irán, hogy ő ennyit számolt ki a csapások miatt, illetve, hogy az amerikai harcolócsapatok hagyják el ezt a térséget.

[00:04:20]Jelen pillanatban egy 40-50 kmes tengszakaszt zár el az Amerikai Egyesült Államok, és ez rendkívül nagy veszteséget okoz Irán importja, exportja szempontjából.

[00:04:35]Ez napi 435 millió dollár.

[00:04:35]Van egy befagyasztott vagyona, ami 344 millió amerikai dollár, és a különböző kutatóintézetek kiszámolták, hogy ez a 90 millió ember, ha autózni akar, ahhoz nagyon meg kellett emelni az üzemanyagi importot.

[00:04:54]Ezt 27 milliárd dollárral növelték.

[00:04:58]Az uránban nincs változás, ugye körülbelül 440 450 kg dúsított uránjuk van.

[00:05:04]Ezt a buseri atomerőműben szeretné látni Amerika, vagy megvenné 20 milliárd dollárért.

[00:05:15]Hát meglátjuk, hogy ez a tárgyalásokon egyáltalán szóba kerül-e.

[00:05:21]Nagyon is ragaszkodik hozzá a forradalmi gárda, hogy ez a kezükben maradjon.

[00:05:26]Nyilván folyik a pszichológiai hadviselés, hogy mi már nyertünk, illetve találunk olyan hölgyeket, aki a vallási vezető képével lép fel.

[00:05:36]Lehet egyébként azt mondani, hogy Irán tényleg legalábbis nem vesztett, vagy otthon az iráni propaganda el tudja adni sikernek azt, ahol most tartanak.

[00:05:42]azt a részét, a katonai részét el tudja adni, hogy lám amerika nem tud mit kezdeni velünk jelen pillanatban, de a gazdasági nehézségek, a társadalmi feszültségek a nagyvárosokban, a fővárosokban ott vannak.

[00:05:59]Bár nincsen szervezett ellenzéke a kormánynak, illetve a vallási vezetőknek, de azt gondolom, hogy ahogy több szakértő is előrejeleztek, közép és hosszútávon ez a rendszernek a bukását hozhatja.

[00:06:15]Ugye ami erőssége maradt Iránnak, az a földrajzból adódik.

[00:06:21]Egyrészt a magas hegyek között a különböző bunkerek, létesítményeknél nagyon jól meg tudja óvni a saját haditechnikai eszközeit.

[00:06:33]1 millió négy kmrel nagyobb területről beszélünk, mint Ukrajna.

[00:06:35]És a magas hegyvidékek között ezek a csapatok elhelyezésre kerültek.

[00:06:41]Én azt gondolom, hogy nagyon sok célpontot Amerika bombázott, de jelenleg is az előny náluk van Iránnál.

[00:06:52]Plusz ezt a szorosba beköltözött két másik nagyhatalom is, Oroszország és Kína.

[00:06:58]Elektronikai hadviseléseszközökkel, felderítő rendszerekkel.

[00:07:06]nagyon jól meg tudja figyelni egyrészt a csapásra indülő repülőgépeket, azoknak a rádióforgalmazását, rakétáit, illetve amikor visszatérnek a bevetésről, ezeket is nagyon pontosan tudják követni.

[00:07:23]Érdekesség még a térségben, ugye a legtöbb öbölországnak a vizet kell előállítani a lakosság részére.

[00:07:32]Ezek a sótalanító eljárások, ezekből is ért párcsapás, ezek hosszútávon katasztrófa lenne a térségre, ha ez eltűnne.

[00:07:40]Az UNO szakosított szervei szerint a migráció nem érzékelhető még inkább Iránon belül 400-4500 ember váltott helyszínt.

[00:07:55]Én azt gondolom, inkább Libanon lesz majd a kibocsátó intézmény, hiszen ott is folynak a harcok.

[00:08:00]Ugye Izrael megosztja jelenleg azt a 450 vadászgépét a libanoni déli területeknek a pusztítására, rombolására és egy úgynevezett pufferzóna létrehozására.

[00:08:14]Ez ugye Izraelnek az elemi érdeke, hiszen itt a izraeli határnak ezen a szakaszán belül 15 másodperce van a lakosságnak óvóhelyre menni.

[00:08:25]Tehát ez Izrael nemzeti érdeke, hogy ezt a zónát létrehozza.

[00:08:32]Most hallottam, hogy van egy netanjaú stratégia.

[00:08:34]Ez ugye egyrészt meggyöngítette Szíriát a csapásokkal, de bevonja továbbra is a jemeni lázadókat, hogy Izraelt sakba tudja tartani.

[00:08:44]Tehát ez egy hosszú játszma, amiben esetlegesen felmerült ennek a szigetnek az elfoglalása a hormuzis szorosban, de egyszerűen lehetetlen, hiszen ez is egy megerődített, hajókkal ellátott létesítmény.

[00:09:01]És ugye az ide települő orosz és kínai flotta mögött ezek a kis úgy hívják őket, hogy moszkíó hajók, akik majd mindig rajta ütnek a nagyobb hadihajókon, elbújnak és onnan integetnek az amerikaiaknak, ők meg pedig nyilván nem akarnak kilőni se kínai, se orosz hajót.

[00:09:20]Hát a háború tapasztalatai kapcsán azt nagyon jól látjuk, hogy miből áll össze a légi uralom.

[00:09:29]Hát az egyik része az, ami a legnagyobb problémát szenvedte el, az a légvédelem.

[00:09:34]Ugye az öbölmenti arabországok megpróbálták az összes légvédelmi eszközt bevetni, de ennek ellenére lett egy gazdasági hatás.

[00:09:45]Zárnak be a szállodák, a turizmus visszaesett, hiába tudták fenntartani, hogy a kiberműveletekben minden egyébben milyen jól működnek.

[00:09:55]És hát azt se felejtsük el, hogy azért jelentős veszteségek is vannak, hiszen itt egy-egy vadászgépnek a megsemmisülése több millió dollárba kerül.

[00:10:07]Ugye azok a orosz segítség és kínai, akik megadták a koordinátákat, például itt a TED légvédelmi rendszernek a korai felderítő rendszerét látjuk, ez 3000 kmig felfedte, hogy honnan mit indítanak, illetve hát azokat a létesítményeket is csapásérte, amit Iránnak megadtak az orosz és kínai műholdak.

[00:10:33]Továbbra is Irán nehéz helyzetben van.

[00:10:36]Én azt gondolom, az izraeli hírszerzés szerint még 10000 cél van, amit szeretnének kiatni.

[00:10:42]Irán pedig nyilván a konfliktus elhúzására számít időben, és arra, hogy ő Ománnal együtt tudjon Yamban és kriptovalutában tarifát szedni minden hajótól.

[00:10:56]Itt lehet egyébként az az izraeli cél, hogy tényleg úgy szétbombázzák iránt, hogy abból ne tudjon felállni, mert itt mintogyha külön tehát, hogy a nyilván az izraeli cél az, hogy ne tudja Izraelt olyan támadás élni, ami elpusztítja Izraelt, ami Iránnak azért tényleg időnként a cél között szerepel.

[00:11:12]Hogy az USA-nak mi a célja?

[00:11:14]Tehát az olajáraknak a különböző mainálása vagy rendszerváltás, vagy pontosan mi?

[00:11:19]Tehát, hogy ott mintha el is térnének az amerikai izraeli célok.

[00:11:23]Igen, a katonai és katonai célokból egyetért mind a két fél, az amerikai és az izraeli a rakétaképesség, a haditengerészeti képesség visszavetése az irá izra iráni oldalon, illetve ami nagy feladat lenne a bocsánat a proxiszervezeteknek a támogatása.

[00:11:43]Ugye Izraelnek a léte múlik rajta, hogy a Hezbollak ne rakétázzon, hiszen most 75-150 km-es rakétákat kapott a Hezbollak, ezekkel tudja lőni Izrael területét, illetve azok a távoli célpontok, mint a jemeni rész, ezek lennének katonailag, politikailag.

[00:12:08]Izraelnek mindenképp az a célja, hogy annyira meggyengüljön ez a rendszer katonai téren, politikai téren, hogy előbb-utóbb egy változás következzen be, hogy ne egy örök ellenség legyen Irán részéről, amerikai részről.

[00:12:22]A külügyminiszter már elmondta, hogy nekünk nem célunk a rendszerváltozás, ehhez sokkal hosszabb időre van szükség.

[00:12:33]Hát már jelentek meg mémek, ugye, hogy Kína, Oroszország és Amerika megegyezett Ukrajna, Tajvan és Irán kérdésében, de már ugye Trump elnök felemlítette Kubát is.

[00:12:45]És hát én azt gondolom, hogy a lejár a tűzszünet, ez a három pont nem alkalmas a tárgyalások folytatására.

[00:12:55]Nincsenek benne azok a szempontok, amit Amerika és Izrael meg akar valósítani.

[00:13:03]Oroszukrán háború.

[00:13:03]Hát nem gondolnám, hogy ezt valamikor ki fogjuk vetíteni, hogy az 1518.

[00:13:11]napon vagyunk.

[00:13:11]Továbbra is azt láthatom és azt jelenthetem, hogy nincs jelentős előrehaladás.

[00:13:20]viszont az emberállományt mind a két fél megfelelően próbálja semlegesíteni.

[00:13:26]Itt van Konstantyinivka városa, ahol 20%-at elfoglalták az oroszok március végén, de azóta nem mozdul előre az arcvonal.

[00:13:34]És az az ígéret, amit Gerasszimov mondott, hogy április végére a három erődvárost elszigeteli, ez nem valósult meg.

[00:13:43]Ugyan ezekben a részekben 3-4000 légicsapást mért az orosz légierő, és olyan létesítményeket szenvedett el, mint a különböző olajfinomítói.

[00:14:00]A legnagyobb távolság, amit most az ukránok elértek, 1800 km Ukrajna határától.

[00:14:05]A másik, amiben ügyesek az ukránok, a úgynevezett árnyékflottát próbálják meg a világ minden pontján felderíteni és elpusztítani.

[00:14:16]Illetve amit a különböző országoknak is felajánlottak, most 80% körül van a drónok elfogási lehetősége ukrán részen.

[00:14:27]Ehhez ugye a különböző drónelfogó saját drónt fejlesztették.

[00:14:35]Emellett rengeteg európai országgal óriási segítséget kapott Ukrajna különböző hadipari létesítményekben.

[00:14:44]Egyrészt autonóm rendszereket, földi, vízi, víz alatti rendszereket tud fejleszteni, illetve a lőszergyártást.

[00:14:54]Oroszország továbbra is folytatja az úgynevezett hibrid hadviselést.

[00:14:56]próbálja a vezetékrendszereket, azokat a területeket támadni, ami úgymond gyenge pont egy állam esetében.

[00:15:06]A frontvonalon azt tudom mondani, hogy jelentős változás nincs.

[00:15:14]Továbbra is egy offenzívára készül Oroszország, aminek ez a célja, hogy a három erődvárost bekeríteni.

[00:15:24]Én azt gondolom, hogyha megnézzük ezt a halálzóna nevezetű rendszert, akkor nagyon jól látszik, hogy ebben már nincsenek harckocsik, gyors mozgású alakulatok vannak, akár éppen motorkerékpároszászlóajak, vagy drónok a rendszerben, amit sokat alkalmas.

[00:15:46]Csak egy pillanatra, hogy a itt a motorkerékpáros alakulatok mennyire hatékonyak egyébként?

[00:15:53]Azok tényleg egy ilyen olyan erővel bírnak, ami gyakorlatilag meg tud változtatni hadműveleteket, mert elsőre ilyen nagyon viccesnek hangzik, de közben meg logika van benne, hogy könnyen lehet motorkerékpárral mozogni és a többi és a többi.

[00:16:08]Igen.

[00:16:08]Először az oroszok kezdték alkalmazni kis kötelékben.

[00:16:10]Ugye azért a frontvonalon bármennyire is szeretné a védő, mindig vannak rések, olyan területek, amit meg lehet közelíteni vagy gyalogosan.

[00:16:21]És ugye magyar fejlesztésben is szó volt arról, hogy esetleg egy elektromos motort hozunk létre a felderítő csapatoknak, hogy lehessen információkat szerezni.

[00:16:34]Erre a példára reagálva az ukránok is létrehoztak egy ilyen zászlóajat az aknamezők környékén, illetve azokon a területeken, ahol gyorsan be lehet hatolni kisalegységekkel és megszilárdítani ott a területet, ott alkalmazzák a felek.

[00:16:50]Én azt hiszem, hosszú távon van valószínűsége.

[00:16:57]Egy motorra kevésbé indítunk egy drónt, egy harcjárműre, harckocsira már igen.

[00:17:04]A autonóm rendszerek egy hétig körülbelül el van egy területen egy ilyen eszköz, ezt az ukránok alkalmazzák.

[00:17:11]Hát ugye fel kell tölteni az akkumulátort, az a hátránya van, illetve hát a lőszert is bele kell vinni.

[00:17:20]toborzásban mind a két fél gondokkal küzd.

[00:17:23]Most ami érdekesség, hogy az orosz Zsukov katonai akadémiára már inkább a különleges rendeltetésű, automatizált rendszerek és rádiotechnikai rendszereket szeretnék fejleszteni.

[00:17:38]Ehhez keresnek hallgatókat.

[00:17:42]Vannak leváltások az ukrán hadcseregben.

[00:17:45]Egy város elvesztése után az ott levő parancsnokot váltották le, de az őt követő parancsnok legalább reális volt.

[00:17:52]Elmondta, hogy azért veszett el a város, mert egyszerűen a katonák nem voltak kiképezve.

[00:17:56]Hiába adtak nekik ásót, lapátot, lőszert, nem tudták kiépíteni az állásokat, és a fegyvereiket nem tudták használni.

[00:18:06]Ugye ami nagyon veszélyes hosszabb távon ez a 18 év fölötti, azaz a 25 év fölötti lyuk a demográfiai rendszerben Ukrajna részén.

[00:18:17]Az elhalálozási átlagarány most már 38 közel itt a 40 évhez, tehát egyre idősebb katonák vannak a frontvonalon.

[00:18:29]területben Ukrajna a támadó műveleteket úgy próbálja megállítani, hogy különböző erődrendszereket hoz létre, további védővonalakat.

[00:18:41]Itt mutatok egy háromdmenziós ábrát.

[00:18:41]Hát ezért haladnak lassan gerasszimovék, mert itt minden 100-200 menen betonerődítmény van, bunker van, ezeket bombázni kell, tüzérségi tűzzel lőni, és sokkal hosszabb idő ezeket a területeket elfoglalni.

[00:19:02]A jelentések szerint az új offenzívában továbbra is a Donbas és a Zaporozsia irány lesz a a jellemző.

[00:19:09]A drónok alkalmazásáról mind a két fél tömegesen alkalmazza ezeket.

[00:19:16]Ezt láthatjuk rakétákkal, drónokkal.

[00:19:19]Ugye az ukránoknak kevesebb, kisebb területet kell lőni.

[00:19:25]Az orosz terület jóval nagyobb, amit lőni kell.

[00:19:28]Illetve az ukrán drónokat látjuk, amik 50 és 150 km-es hatótávolságról indíthatóak.

[00:19:39]Hát gazdasági részen sokan mondják, hogy a ukrán ipar el fog veszni Oroszország számára, hiszen Mikoljában a hajógyártás, Harkivban a harckocsigyártás volt a jellemző.

[00:19:50]Ezek a területek jellemzően ezt okozhatják.

[00:19:57]Egyes szakértők szerint 20-30%-kal is visszavetheti az orosz hadíart.

[00:20:01]A szénmezőknek a java része már úgymond orosz kézen van.

[00:20:07]illetve hát a lítium és egyéb mezőkből is rendkívül sokat elfoglaltak.

[00:20:13]Hoztam egy-két más megközelítést is a háborúhoz.

[00:20:16]Ökológiai katasztrófa van a frontvonalon.

[00:20:19]Ez már az űrből is látszik ténylegesen, hogy a különböző területeken állandó tüzek vannak, fel nem robbant lövedékek, és még ott vannak az aknák.

[00:20:30]Ugye most Putin is beszélt erről a kőolajfinomítóért támadás kapcsán, hogy óriási környezeti károkat okozhat.

[00:20:37]Mit jelent?

[00:20:37]Ugye tudom, hogy nem környezetvédelmi szakember vagy, de mit jelent ez a gyakorlatban?

[00:20:42]Hát ez azt jelenti, hogy ugye ezekben a nagy tárolókban, amiket az ukránok kilőnek, ebben olaj van.

[00:20:47]Ez ha begyullad, akkor nagyon hosszú ideig égni fog.

[00:20:51]egyrészt a levegőt károsítja, illetve hát a lakosságnak a tüdejét, akik ott a közelben vannak, illetve ha szét vetik ezeket a tartályokat, az pedig a talajt szennyezheti meg, ami 10-20 évre lehetetlenné teszi ott levő rendszereknek a működtetését.

[00:21:13]Ugyanezzel kapcsolatban, ugyanígy a vizekkel kapcsolatban is, nyilván a béke megállapodásban is vissza fognak térni a krímfélsziget öntözésére.

[00:21:20]Van egy krími csatorna, amit korábban az ukránok itt elbarikádoztak.

[00:21:28]Ezt ugye az oroszok most kinyitották.

[00:21:30]Itt közel 300000 hektárról van szó, amit locsolni kell, illetve el kell látni.

[00:21:36]Újabb hírek kaptak szánra, hogy esetleg Fehér Oroszország támadás szervez Ukrajna ellen.

[00:21:41]Ezt cáfolni lehet.

[00:21:43]Ukrajnának 15 zászlóaja, illetve Belarusznak 15 zászlóajja van.

[00:21:46]Nem nagy képességű haderőről beszélünk.

[00:21:51]Előbb fognak elmenekülni Lengyelországba, minthogy nekimenjenek Ukrajnának.

[00:21:59]Továbbra is azt látjuk, hogy a rakétagyártás nem esett vissza Oroszországban.

[00:22:03]100-150 különböző típusú rakétát látunk, illetve a veszteségekben sincs jelentősebb változás.

[00:22:11]30-35000 katona esik ki havonta.

[00:22:15]Ami Ukrajnára nagyon negatív hatással lesz, az az iráni háború.

[00:22:22]Ugyan rendkívül visszaesett az amerikai tartalékképzés a különböző rakéták területén.

[00:22:34]Ezt fogjuk itt látni.

[00:22:34]Ugye a tomahók rakétákból 850-et lőttek el ezen a területen.

[00:22:41]Ez az 1adára esett vissza.

[00:22:41]A TED és a Patriot rakétáknál is hiány van.

[00:22:48]A hiány nem azt jelenti, hogy itt most óriási gond van, hanem az, hogy hosszú idő ezt legyártani.

[00:22:54]Gondoljunk bele, egy TED rakétát körülbelül 28 darabot tudnak gyártani havonta.

[00:23:02]Majd ezt el kell juttatni az alakulatokhoz.

[00:23:07]Tehát itt a különböző precíziós fegyvereket fel kell pörgetni.

[00:23:14]azt, hogy mit jelent ez a körülbelül 1500 napnyi háborúban 600 rakétát lőt el Ukrajna, itt pedig három nap alatt fogyott el 800-850 darab.

[00:23:28]Az összes művelet közül ez az a művelet, ahol a patriotok a legnagyobb számban kerültek alkalmazásra.

[00:23:37]Nézzük meg a kisországokat.

[00:23:37]Ugye a balti országok, illetve Lengyelország továbbra is építi a balti védőfalat.

[00:23:43]Itt különböző árokrendszereket, harckocsi akadályokat hoznak létre, hogy az alegységek meg tudják ezeket védeni.

[00:23:56]Ezek folyamatosan készülnek.

[00:23:56]Hoztam egy videót is róla.

[00:23:59]harckkocsiakasztók, illetve a különböző országok járulnak hozzá ezeknek a rendszereknek a kiépítéséhez.

[00:24:12]Ez 30 km mélységet jelent, és ugye Észtország, Lettország, Litvánia alakítja ezt ki a lengyelekkel együtt, illetve a kaliningrádi körzet közelében is, hogy onnan se jöhessen támadás.

[00:24:27]Ugye nemrég volt egy NATO gyakorlat, ahol szimulálták, hogy az oroszok megtámadják a Baltikumot.

[00:24:34]Hát elég rossz eredménnyel végződött a NATO szempontjából.

[00:24:40]Én azt gondolom, ezek most a legfontosabb hírek, illetve hát hoztam egy videót a végére, hogy derüljünk.

[00:24:52]A gyerek játszik még továbbra is, miközben Iránt bombázzák az amerikai és az izraeli csapatok.

[00:25:00]A videó AI készült, azt azért mondjuk el.

[00:25:02]Mi Igen, igen, igen.

[00:25:04]Ma már ezt is el kell mondani.

[00:25:07]Köszönöm szépen.

[00:25:07]Aktuális hírekkelt néznénk akkor először.

[00:25:11]Meg az történt, hogy Juri Jusakov Putyin tanácsadója korábban bejelentette, hogy Oroszország május 9-ére a győzelemnapi parádíra tűzszünetet hirdet.

[00:25:20]Ez az egyik hír, a másik, hogy idén a vörös térre tervezett katonai felvonulás azért szerényebb körülmények között lesz.

[00:25:28]Terrorfenyegetettségre hivatkoznak elsősorban, hogy például a gépjárműve, tehát a a harc járműveket nem vonaltatják fel.

[00:25:36]Mire számíthatunk szerinted május 9-én?

[00:25:40]Nyilván Ukrajna törekedni fog arra, hogy ezt a rendezvényt megzavarja.

[00:25:43]Drón veszély most már eléri Moszkvát, tehát emiatt is szerényebben kell ezt megtenni.

[00:25:51]Nyilván van Moszkva körül három-négy védelmi rendszer, de azért ez nem egy örök érvény, hiszen a drónok ezt ki tudják kerülni.

[00:25:58]Vagy ha megint valamilyen bujtatott módszerrel, teherautókkal Moszkva közelébe kerülnek, akkor pedig tömegesen tudnak dróntámadást indítani.

[00:26:07]Moszkva részéről ez egy óriási ünnepség.

[00:26:11]Én mindig megnéztem a a díszszemlét, és van egy momentum, ahogy a hősvárosokra mindig virágot helyezel.

[00:26:23]Ugye Putyin elnök, itt Kievre is mindig odatették, tehát ők ezt egységesen kezelik, hogy akkor együtt harcoltak a nácizmus ellen, és ezt a győzelmet együtt is ünnepelhetnék.

[00:26:34]Hát nagyon régen volt, hogy voltak ukrán katonák, akik részt vettek ezen a a díszemlén.

[00:26:43]Én azt gondolom, megfelelő diplomáciai érzékkel azért ebből Oroszország húzhat egy kis hasznot, ha nem is hívják oda Trump elnököt, de biztos lesz amerikai, brit és egyéb résztvevő.

[00:26:54]Most egyébként aztán Volodimir Zelenski ukrán elnök is közölte, hogy utasította a képviselőit, hogy vegyék fel a kapcsolatot Donald Trump amerikai elnök csapatával, és kérjenek részleteket erről az orosz tűzszünet javaslatról, amiről az erő elején beszéltünk.

[00:27:13]Azt mondta, hogy szkeptikus, tisztázni kell, hogy az orosz javaslat néhány óra biztonságot jelent-e a moszkvai parádéra, vagy valami többet, és mondta, hogy Ukrajna hosszútávú megbízható és garantált tűzszünetet.

[00:27:26]valamint tartós békét szeretne elérni, nem pedig rövid szimbolikus fegyverszünetet.

[00:27:30]Ugye felmerül a kérdés, hogy a május 9-e amúgy szimbolikusan egy jó lépés lehetne arra, hogy egy tűzszünetet megkössenek.

[00:27:39]Azért korábban, amikor beszélgettünk, amikor még úgy volt, hogy lesz Budapesten mondjuk kicsit Trumpcsúc satöbbi, akkor pont ezt a május 9-ét belőtték sokan, hogy az lehetne egy ilyen szimbolikus lezárása ennek a háborúnak.

[00:27:51]Igen, csak nincs meg a katonai célteljesítése orosz részről.

[00:27:52]Tehát az erődárosok nincsenek elszigetelve.

[00:27:59]Ugye a tűzszünetet, azt lehet általános tűzszünetet hirdetni, ideiglenest vagy egyoldalút.

[00:28:05]Tehát nyilván, mint a húsvéti szünetnél, a húsvét ünnepénél az ortodox hagyomány szerint próbálták a felek ezt betartani, aztán egymást vádolták, hogy ő lőtt, nem lőtt, visszalőtt.

[00:28:19]Én azt gondolom, itt se lesz más.

[00:28:24]Nem csak erről van szó.

[00:28:24]Szerintem ez egy szimbolikus ünnep egész Oroszországnak és áttételesen Ukrajnának is.

[00:28:29]Egész Európának is lehet szimbolikus.

[00:28:32]Itt azért arról van szó, hogy felszámolták a náci haláltáborokat, legyőzték saját barlangjában Hitlert és egy olyan koalíciót hoztak létre, amire nem számolt ugye Németország.

[00:28:47]És ez egy győzelmi ünnep kell, hogy legyen.

[00:28:50]Nem kell átírni minden évben a történelmet.

[00:28:52]Donald Trump pedig tegnap egyeztetett Vladyimir Putyinnal telefonon.

[00:28:56]Azt mondta Trump, hogy akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására.

[00:29:00]Csak hát ez a mondat azért már elég sokszor elhangzott.

[00:29:03]Azt mondta, hogy a megbeszélésükön érintették Iránt, de az jó részt az ukrajnai háborúról szólt.

[00:29:09]Jónak értékelte, és elmondta, hogy arra kérte az orosz államfőt, hogy egyezzen bele egy rövid tűzszünetbe Ukrajnával.

[00:29:15]Azt gondolom, hogy elő fogunk állni egy megoldással elég hamar, ezt remélem.

[00:29:19]és azt a meggyőződését is kifejezte, hogy az orosz tárgyaló partnere is szeretne megoldást találni.

[00:29:26]Trump hozzátette, hogy jobban szeretné, ha Oroszország az ukrajnai háború lezárásán dolgozna, mert az Egyesült Államok mindenképpen el fogja érni, hogy Iránt megfossza az atomfegyver kidolgozásának a lehetőségétől.

[00:29:39]Miközben Putyin néhány napja még nagyon méltatta, ugye Abáarak Giráni külügyminiszter ott volt Szent Péter váron, és nagyon méltatta Putyin őket.

[00:29:47]Hát én azt gondolom, hogy ez a folyamat, ez tovább fog menni még.

[00:29:52]Tehát lehet, hogy lesz egy ideiglenes tűzszünet pár napra.

[00:29:58]Illetve ha megnézzük a történetet, ugye Donald Trump ezt le szeretné zárni.

[00:30:03]Az európai hatalmaknál is látunk most már nyilatkozatokat.

[00:30:07]Mercellár nyilatkozta, hogy Ukrajnát figyelmeztette, illetve Zelenszkit, hogy készítse fel a népét arra, hogy területeket fognak veszíteni.

[00:30:20]Amivel ezt ellensúlyozni lehet, ezt a keserűpirulát, az ugye a felgyorsított, de nem az azonnali Európai Uniós tagság, amiből Ukrajna profitálhat.

[00:30:29]Én azt gondolom, hogy a feleknél most már egy kicsit a répát is alkalmazni kell, nem csak a botot meg a szankciókat, hiszen Ukrajnának is hosszútávú stratégiai célja, hogy béke legyen.

[00:30:44]Elfogynak az emberei, tovább rombolják az infrastruktúrát.

[00:30:51]Ugye csak az erőművek kapcsán látjuk, milyen problémáik vannak.

[00:30:53]Nem lehet az, hogy mindig nyugati lélegeztető csövön legyen Ukrajna.

[00:30:59]Van egy nagyon érdekes hír, a Guardianir, arról, hogy Nagy-Britannia kilenc európai partnerével közös haditengerészeti erőt hoz létre, hogy megvédjék az északi vizeket és ellensúlyozzák az egyre agresszívabb orosz tengeri jelenlétet.

[00:31:17]És ebben tulajdonképpen ilyenek lesznek, hogy vissza akarják szorítani az orosz kémtenger alatt járók és a növekvő tengeri határsértéseket.

[00:31:24]Ö költséghatékony megoldásként nagy méretű tengeri drónokat állítanak hadrendbe.

[00:31:29]A brit flotta komoly karbantartási és befektetés hiányosságokkal küzd, és a ezek a kihívásokra is valamifajta választ akarnak adni.

[00:31:38]Mennyire lehet fontos ez a terület?

[00:31:41]Ez ugye rendkívül fontos, hiszen a hibrid hadviselésben, a víz felszíni, víz alatti hadviselésben az oroszoknak szintén létérdeke, hogy ki tudjanak jönni a nyílt óceánokra.

[00:31:50]Ugye nemrég volt hír, hogy hosszú ideig közel Londonhoz egy tenger alatt járó a különböző vezetékrendszereket hallgatta, tanulmányozta.

[00:32:03]Tehát a hírszerzésnek ez az ága is rendkívül kifejlődött.

[00:32:09]Ezt vissza kell szorítani.

[00:32:12]Nyilván mindenki felelős a saját tengeri határáért, de azt gondolom, hogy mivel az európai államok nagyon jelentősen visszavették a tengerészeti fejlesztéseket, multinacionális több nemzeti kötelékben kell ezt megvalósítani.

[00:32:26]Egyrészt a balti tengeren ugye folyamatos volt az orosz repülők, hajóknak, tenger alatt járóknak a a területsértése.

[00:32:37]Ezeket kell visszaszorítani.

[00:32:37]Ehhez ez egy jó lehetőség.

[00:32:41]És akkor még Irán Fredrich Merc és Donald Trump üzengetnek egymással.

[00:32:43]Merc azt mondta, hogy teherán megalázza Washingtont a tárgyalásokkal, mert Irán delegációja addig nem találkozik az USA képviselőivel, amíg a kikötői blokádokat fel nem oldják.

[00:32:55]Donald Trump meg azt mondta, hogy Merc nem tudja, hogy miről mármint, hogy Merc nem tudja, hogy miről beszél.

[00:33:01]és Németország kancellára szerint ezek szerint rendben van, hogy Iránnak atomfegyvere legyen német és tulajdonképpen itt egy egész komoly üzengetős konfliktust látunk.

[00:33:12]Most Mercébként nagyon érdekesen nyilatkozik sok kérdésben, mert Mertc korábban Izrael barát volt azért nagyon Ukrajna EU tagságának kérdésében, és most azt mondja, hogy lehet, hogy azért mégsem úgy kéne.

[00:33:24]Érdekes fordulatokat látunk.

[00:33:27]Igen, hát a népszerűséggel sok mindent megtesznek ezek a vezetők.

[00:33:29]Ugye AFD-sebb akar lenni az AFD-nél, vagy hát 26%-a a népszerűsége Mertcnek.

[00:33:33]Ugye az első chört Iránnal kapcsolatban a pápal folytatta, illetve Venezuela kérdésében Trump elnök.

[00:33:45]Ott ugye a pápa elmondta, hogy jobb lenne Venezuela esetében is nem egy katonai megoldást, hanem egy gazdaságit erősíteni.

[00:33:52]És nyilván azt mondta a pápa, hogy én kérem azért a békéért vagyok itt, mint ahogy a Jézus Krisztus is azt mondta, hogy békével jöttem.

[00:34:01]Merck kancellárnak azért ez elég durva szavai, hogy megalázták az Amerikai Egyesült Államokat.

[00:34:08]Szerintem ez diplomáciailag sem annyira állja meg a helyét.

[00:34:13]Ez a háború még nem ért véget.

[00:34:13]nem látjuk a hatásokat, hiszen ha sokkal több erőforrást mozgósít Amerika, akkor sokkal nagyobb hatást tud elérni.

[00:34:21]Hát nyilván ez összefügg azzal is, hogy Trump is felemlítette, hogy a NATO nem segített neki, nincs semmi szüksége a NATOra utána, aztán mégis elfogad felajánlásokat olaszoktól, spanyoloktól, illetve hát látjuk, hogy az európaiak mindig késve reagálnak, Ciprus esetében odamentek, de ebbe a műveletbe nem vonódtak bele.

[00:34:45]Én azt gondolom, ezt majd a diplomáciai asztalnál rendezi Németország.

[00:34:49]A Bloomberg pedig arról ír, hogy az amerikai központi parancsnokság kérte a Dark Eagle hiperszónikus rakéták közelkeletre történő telepítését, hogy azokat szükség esetén Irán ellen is bevethetnénk.

[00:35:01]Azt mondják, hogyha ez a kérés meghallgatásra talál, akkor ez lesz az első alkalom, hogy az Egyesült Államok hiperszónikus rakétát telepít a Közelkeletre.

[00:35:10]Mennyire lehet ez egy érdekes hír?

[00:35:12]És mi van, ha be is vetik?

[00:35:14]Meg egyáltalán mi az a hiperszónikus rakéta?

[00:35:16]Ugye a hiperszónikus rakéta 10-15 magsebességgel száguldó rakétarendszer.

[00:35:23]Általában ezek nagy magasságokról légi indítással kerülnek indításra.

[00:35:27]Ezeknek az a jellegzetessége, hogy semmilyen légvédelmi rendszer nem tudja elfogni őket, hiszen a Patriot nyolc magsebességre képes, a TED is.

[00:35:37]Tehát azt lehet mondani, hogy valójában erre szerintem nem sok szükség van, hacsak nem olyan fontos stratégiai jelentőségű célpont van, amit ki kell lőni ezzel, hiszen a teljes légiuralom megvan Irán fölött.

[00:35:54]Egyes körzetekben esetleg csak légi fölény van.

[00:35:57]De én azt gondolom, hogy ha bevetésre kerül, akkor ez ugyanaz, mint amikor egy hadipari vállalat tesztel valamit, vagy háborús körülmények között is bevetették ezeket az eszközöket.

[00:36:10]Az az utolsó kérdésem, hogy szerinted az iráni vagy az ukrajnai háború fog előbb véget érni?

[00:36:16]Azt gondolom, az iránni.

[00:36:18]A világga miatt sokkal fontosabb Trump elnöknek, hogy ez a rész rendbe jöjjön, hiszen ez főleg a keleti részekre, Kína, Indiára van óriási hatással, ők viszont rengeteget termelnek a nyugatnak, tehát ez mindenképpen elsődlegesebb cél.

[00:36:35]Ezt inkább már az európaiakra bízna szerintem Trump az ukrajnai megoldás.

[00:36:41]Ezredes úr, köszönjük szépen, hogy itt voltál.

[00:36:43]Köszönöm szépen.

[00:36:44]Ez volt a mai beszélgetésünk.

[00:36:44]Professzor Dr.

[00:36:46]Sperger István ezredsel a Mate tanszék vezető egyetemi tanáral.

[00:36:50]Köszönjük a kedves hallgatóinknak is, hogy velünk tartottak és kérjük, hogyha tetszett ez a videó, akkor nyomjanak egy lájk élet.

[00:36:55]Van egy ilyen lájkológomb, azt kell megnyomni, és akkor még több emberhez eljutnak ezek a videóink, és ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, és nem vagyunk már messze a 2600.

[00:37:06]feliratkozónktól.

[00:37:09]Szép napot kívánok mindenkinek, köszönjük a figyelmet, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:37:12]y