Ursula von der Leyen és Magyar Péter alkut kötött: itt vannak a részletek - Kiszelly Zoltán
Longauer András műsorvezetővel és Kiszelly Zoltán politológussal készült beszélgetés az Ultrahang csatornán, amely Urszula von der Leyen és Magyar Péter között létrejött megállapodásról, valamint az Európai Unió és a globális geopolitikai helyzet súlyos válságáról szól.
Von der Leyen és Magyar Péter között egy politikai alku jött létre: az EU 27 konkrét mérföldkövet szabott meg, amelyek teljesítésétől függ, hogy Magyarország megkapja-e az uniós forrásokat (8 milliárd euró RRF-alap, 10 milliárd euró kohéziós alapok, 16,2 milliárd euró fegyverkezési kölcsön). Az új magyar kormánynak gender-ideológiai, migrációs és jogállamisági reformokat kell végrehajtania az alaptörvény módosításával.
Az EU gazdasági helyzete kritikus: az ideológiai alapon hozott energiapolitikai döntések (atomerőművek bezárása, orosz energia szankciói) tönkretették az európai ipart. Németország, Franciaország és más nyugat-európai országok recesszióba fordultak, munkahelyek szűnnek meg tömeges méretekben.
A globális konfliktusok eszkalálódnak: az iráni-amerikai blokád a petrodollár fenntartásáról szól, Kína flottafejlesztést végez, az Egyesült Államok fegyverexporttal finanszírozza az Ukrajna-támogatást. Az amerikai infláció és az energiaárak emelkedése stagflációs veszélyt hordoz.
Az Egyesült Államok NATO-szerepe megkérdőjeleződik Trump alatt, az EU pedig egy amerikai nélküli védelmi rendszer kiépítésén dolgozik.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az EU-magyar alku: a 27 mérföldkő és a feltételek
Urszula von der Leyen és Magyar Péter találkozójáról szóló híradások azt sugallják, hogy az EU teljes támogatást nyújt Magyarországnak. Kiszelly azonban egyértelműen leszögezi: „nincs ingyen ebéd" – az uniós pénz szigorú politikai feltételekhez kötött.
Az Európai Bizottság 27 konkrét mérföldkövet fogalmazott meg, amelyeket az új magyar kormánynak teljesítenie kell ahhoz, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz. Ezek a feltételek három fő pénzcsomag feloldásához kapcsolódnak:
„Van egy nagyjából 8 milliárd euró, ami a covid utáni jójáépítési alap, úgynevezett RRF alapnak a pénzei. Ugye ezek idén augusztusban kifutnak, és ha augusztusig nem hívja le a magyar kormány, akkor ezek elvesznek." *
Az RRF-alapból származó 8 milliárd euró augusztus végéig lehívható, utána végleg elvész. Az előző kormány által benyújtott tervet az Európai Bizottság elutasította, az új kormány új tervet nyújt be. Ha ezt elfogadják, az EU nyár elején egy magyar állami banknak utalja át a pénzt, hogy az Magyarországon maradjon és a projektek teljesítéséből lehívható legyen.
A 10 milliárd euró kohéziós alapok támogatása szintén feltételhez kötött. Ezek az úgynevezett „pántlikázott pénzek" – csak meghatározott célokra költhetők:
„Ilyen típusú projektekre lehet elkölteni. Van nagyjából 10 milliárd euró, ami a még futó költségvetésből lett befagyasztva, szintén politikai okokból, kohéziós alapoknak a támogatásai." *
A digitalizáció, közoktatás, közigazgatás, szociális intézmények fejlesztése, tanári fizetésemelés – ezek a megengedett felhasználási területek. A harmadik tétel a 16,2 milliárd euró fegyverkezési kölcsön, amelyet az előző kormány a hazai fegyvergyártás felpörgetésére kért.
A mérföldkövek: gender-ideológia, migráció, jogállamiság
Az EU által támasztott feltételek három fő területre összpontosulnak. Az első a gender-ideológia: az alaptörvényt módosítani kell úgy, hogy eltűnjön belőle a „család férfiből, nőből és gyermekből áll" megfogalmazás, az „apa férfi, anya nő" kitételek, és elismerésre kerüljön, hogy több mint két biológiai nem létezik.
„Tehát például a gender ideológia elfogadása terén az alaptörvényt viszonylag gyorsan módosíthatják és kivehetik például ezeket a módosításokat, hogy az apa férfi, az anya nő, vagy hogy a család az férfiből nőből és gyermekből áll." *
A második terület a migráció: el kell törölni az úgynevezett jogi határzárat, amely eddig megtiltotta, hogy migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be a magyar határon. Ezt a jövőben lehetővé kell tenni, és az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni.
„Tehát eddig ugye nem adhattak be a magyar határon a migránsok menedékkérelmet. Ezt mostantól be ezt lehetővé kell tenni számukra, vagy a fellebbezési eljárást Magyarországon tölthessék." *
A harmadik terület az egyetemek kuratóriumainak átalakítása és a korrupcióellenes hatóságok jogosítványainak bővítése. Kiszelly szerint ezek a „könnyű gyümölcsök" – viszonylag gyorsan megoldhatók a kétharmados többség segítségével.
„Tehát például a gender ideológia elfogadása terén az alaptörvényt viszonylag gyorsan módosíthatják és kivehetik például ezeket a módosításokat, hogy az apa férfi, az anya nő, vagy hogy a család az férfiből nőből és gyermekből áll, illetve, hogy csak két biológiai nem van, ugye az a gender ideológiában ez nem így van." *
Magyar Péter május végén már miniszterelnökként szeretne visszatérni Brüsszelbe, hogy beszámolhasson az első eredményekről. Ezek a gyors módosítások lesznek az első lépések, majd később jönnek a összetettebb reformok.
Az Európai Unió energetikai és gazdasági válsága
Von der Leyen az Európai Parlamentben beszédet tartott, amelyben konkrét számokkal támasztotta alá, hogy Európa súlyos helyzetben van az energiaválság miatt. Kiszelly azonban kritikusan értékeli ezt a beszédet:
„Hát igazából, ahogy közmondással kéne válaszolni, ez annyit ér, mint halottnak a csók vagy a veszett fejszengele. Tehát igazából ha megnézzük, tehát ez az új fajta populizmus, ezek az új új populista politikusok, ugye akiket látunk, Magyar Péter is talán ebbe a sorba fog majd beilleszkedni, akik mindenről beszélnek, európai értékekről." *
Az EU gazdasági válsága az ideológiai alapon hozott politikai döntésekből fakad. Von der Leyen német miniszterként szavazott az atomerőművek bezárásáért, most pedig bizottsági elnökként hibának tartja ezt a döntést – de már túl késő. Az Oroszország elleni energetikai szankciók bevezetése szintén ideológiai okokból történt, annak ellenére, hogy szakértők ellene tanácsoltak.
„A vononder der Len német miniszterként megszavazta az atomerőművek bezárását. Most meg ugye nemrég, talán egy hónapja bizottsági elnökként meg hibának tartotta a az az atomerőművek bezárását, ugye Németországban, és akkor de de megszavazta, tehát annak idején." *
A legtöbb nyugat-európai ország leválasztotta magát az orosz energiáról, de közvetítőkön keresztül továbbra is vásárol orosz energiát – drágábban és környezetkárosabb módon. Az Északi Áramlat vezetékeket az ukránok robbantották föl, az egyik javítható lenne, de Németország ideológiai okokból nem szeretné újraindítani.
Az energiaárak megemelkedése az iparágak számára katasztrofális. Az árképzési rendszer (merit order) azt jelenti, hogy ha egy drágább erőmű bekapcsol, az összes termelőnek az ő árán kell adnia az energiát – még akkor is, ha olcsóbban tudnának termelni. Ez az alumíniumkohók, acélüzemek, pékségek számára megfizethetetlen.
„Ez nyilván jót tesz a a megújló energiagyártóknak, de rosszat tesz azoknak, akiknek mondjuk olcsó energiára van szüksége. Az alumíniumkohóknak, az acélüzemeknek, a pékségeknek." *
Németország gazdasági összeomlása
Németország, Európa legerősebb gazdasága, recesszióba fordult. Korábban havonta 10 000 ipari munkahely szűnt meg, most már 300 000 munkahelyről beszélnek. Ez azért olyan súlyos, mert egy ipari munkahely három szolgáltató szektori munkahelyet tart el.
Az oka összetett: az energiabázis hiánya, a kereslet csökkenése az USA-ban (vámok miatt), az Oroszországba való szállítás lehetetlensége (szankciók), a Közel-Keleten zajló háború, és a Kínával szembeni „derisking" politika. A német cégek nem Kínában gyártatnak az európai piacra, hanem Kínába viszik ki a termelést – így már nem szükséges annyi német munkahely.
„Tehát az egész az egész kuka nyilván most még hitelből fönn lehet tartani ezt egy darabig, azt látjuk, hogy hitelből akarják." *
Franciaország szintén a csőd szélén áll. A 10 éves francia állampapírok kamata jelenleg 4,5% körül van, de ha 5% fölé megy, az ország megmentésre szorulna – ahogy Olaszország a COVID alatt. Azonban Németország már nem olyan helyzetben van, mint akkor.
Az EU egész projekte válságban van. Az 1990-es évek ígérete – hogy az unió megelőzi majd a világot – nem valósult meg. A Lisszaboni Stratégia (2000) azt ígérte, hogy 2010-re az EU lesz a legjobban prosperáló térség – ez nem történt meg.
Az energiaválság és az ideológiai merevség
Az EU energiapolitikájának alapvető problémája az ideológiai merevség. Mindenki szeretné megmenteni a klímát, de az EU azt döntötte, hogy 2035-ben kivezetik a benzinmotorokat – rugalmasság nélkül, vita nélkül.
„Tehát azt látjuk, hogy az egész úgy rossz, ahogy van. És nem az a baj, hogy vannak klímacélok. Nyilván mindenki szeretné a klímát megmenteni, vagy vagy nyilván fontosnak tartunk dolgokat. Itt ezzel az ideológiai merevséggel van baj, hogy eldöntötték, hogy 35-ben kivezetik a motort, a benzines motorokat, ha törik haszakat." *
Amikor a magyar Fidesz-kormány azt javasolta, hogy az atomerőmű klímaleges és figyelembe kellene venni, az EU leseperette az asztalról. Most azonban az EU már azt vallja, hogy több atomerőműre van szükség – de azokat már nem lehet gyorsan felépíteni. Finnország leállította az orosz atomerőmű építését, és munkanélküliség kezdett el növekedni.
Az amerikai petrodollár-stratégia és az iráni konfliktus
A háttérben zajló valódi konfliktus az amerikai petrodollár fenntartásáról szól. Trump megduplázta az olajárat 100-ról 120 dollárra, ami azt jelenti, hogy minden 60 dolláros hordónkénti áremelkedés 2,6 billió dollár amerikai állampapír iránti keresletet gerjeszt.
„Tehát azt látjuk, hogy a hogyha nem lett volna ez a háború, akkor a a nagy olajimportőrszágok, mint Japán, India, Korea, Dél-Korea eladták volna az amerikai állampapírjaikat, amelyek lejárnak az idén. 9 billió dollár jár le az idén, és aranyat vásároltak volna." *
Az iráni blokád azt jelenti, hogy csak a Yuanban fizetett rakományú hajókat engedik át – az amerikaiak ezt nem engedhetik meg, mert a dollárt akarják meghatározó elszámolónak. Az amerikaiak nemzetközi vizeken tartják fenn a blokádjukat, az irániak pedig a felségvizeken keresztül kerülik ki őket.
Legalább 40 hajó ment már Indiába az iráni felségvizeken keresztül. Kína három hadihajót küldött az arab-tengerre, hogy az amerikai blokáddal szemben a kínai hajók szabad átkelését biztosítsa. Ez egy eszkalációs lépés.
„Tehát egy teljesen új szintre lép az eszkaláció. Ugye ez amit én a harmadik háborúnak hívok, hogy a délkínai tengeren egy háború, de hát ugye azzal, ugye a kínaiak a tengeri kapacitásaikat növelik, illetve repül repülőgéphordozó romboló rakétát, rakétatechnológiát fejlesztettek ki." *
Az irániak állítólag amerikai repülőgéphordozókat (USS Gerald Ford, USS Abraham Lincoln) találtak el drónokkal. Feltehetően a kínai Baidu 3 GPS-rendszert és orosz felderítési adatokat használnak. Ez egy teljesen új szintre emeli az eszkalációt.
Az Egyesült Államok inflációs problémája
Bár az olajár emelkedése fenntartja a petrodollár iránti keresletet, az Egyesült Államok súlyos inflációs problémával néz szembe. Kaliforniában 7-8 dollárba kerül egy gallon üzemanyag, más államokban 5-6 dollár körül van. Az élelmiszerárak szintén drasztikusan megemelkedtek: egy szaftos steak 50 dollár, 16 tojás 20 dollár, egy gallon tej 7-8 dollár.
„Tehát elindult az infláció. Ugye ez a stagflációs veszély, ami Oroszországban is van, az Európai Unióban is van." *
Trump azt állítja, hogy ez „hamis infláció" (fake inflation), de az amerikaiak érzik a hétköznapi vásárlásaikban, hogy minden megdrágult. A Federal Reserve nem csökkentette az irányadó kamatot, így a hitelkártya-kamat, autóhitel, jelzáloghitel, diákhitel és szabadfelhasználású hitel után magas kamatokat kell fizetni. Ez növeli az elégedetlenséget a Trump-adminisztráció felé.
Ukrajna támogatása és az amerikai érdekek
Trump 400 millió dollár támogatást tesz elérhetővé Ukrajna számára. Ez meglepő, mivel Trump korábban kemény kijelentéseket tett az Ukrajna-támogatás ellen. Az ok azonban pragmatikus: az amerikaiak azt szeretnék, hogy az ukránok védekező fegyvereket vásároljanak, nem támadó fegyvereket.
„Hát várhatóan olyan alkatrészeket fognak venni belőle a korábban átadott amerikai technológiához, vagy olyan lőszereket, esetleg légvédelmi rakétákat, ami a korábban már átadott Amerika által átadott fegyverrendszerekhez kell monduk Highmars rakétavetőbe rakétát, vagy Patriot elfogó rakétát." *
Az amerikaiak érdekeltek abban, hogy az ukránok nem támadnak, hanem védekeznek – így az oroszok veszítik el a tankjaikat. Azonban az USA katonai termelési kapacitása korlátozott: a Patriot-rakétából például csak 650-et tudnak gyártani évente, a THAAD-rakétából csak 120-at.
Anthony Blinken, az előző amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikaiak által Ukrajnának adott 9-10 dollárból nagyjából 9 dollár visszajön az USA-ba katonai megrendelések formájában. Trump ezt a logikát folytatja.
Az európaiak vállalták át az ukrán háború finanszírozását. Az EU 90 milliárd euró hadikölcsönt nyújtott két évre, az elmúlt négy évben pedig 200 milliárd eurót utaltak át. Kiszelly szerint ez nem lesz elég két évre.
A NATO átalakulása és az amerikai szerepkör megkérdőjelezése
Trump alatt az USA NATO-szerepe megkérdőjeleződik. Az amerikai szenátus olyan döntést hozott, hogy az USA csak az egész kongresszus kétharmadának támogatásával léphet ki a NATO-ból – ezt a kétharmadot a republikánusok nem tudják biztosítani. Egy másik szabály szerint legalább 60 000-70 000 amerikai katona marad Európában.
„Tehát az amerikaiak nyilván érdekeltek abban, hogy hogy a lábuk, mint egy jó porszívó ügynöknek bent legyen az ajtó és a küszöb között, tehát hogy nem akarnak kijönni a NATO-ból, mer a NATO-nak az a lényege ugye, hogy az amerikaiakat Európában tartani, az oroszokat kint tartani, illetve a németeket meg a padlón tartani." *
A NATO-n belüli feszültség nőtt, különösen Grönland kapcsán. Az EU már felkészül egy amerikai nélküli NATO-ra. 2024 novemberében a Ramsteini formátumot (amely az ukránok fegyverekkel való ellátásának koordinációja) az amerikaiak vezetéséből átadták a NATO-nak, hogy Trump ezt ne tudja megszüntetni.
Az EU egy „Európai NATO" kiépítésén dolgozik, amely az USA nélkül is működne. Ennek alapja a Lisszaboni Szerződés 42. cikkének hetedik bekezdése. Az EU 150 milliárdos fegyverkezési programot indított az ipari bázis megerősítésére, és egy új „védelmi és űrkutatási biztost" nevezett ki a koordinációra.
„Tehát ilyen szempontból azért az amerikaiak is érdekeltek abban, hogy itt amerikai katonák legyenek. Nyilván az amerikai fegyvereladásban is érdekeltek." *
Az amerikai „Greater North America" projekt
Trump az észak-amerikai projekt (Greater North America) követésében gondolkodik – ez azt jelenti, hogy a Panama-csatornáig minden amerikai befolyási övezet legyen, beleértve Kanadát, Izlandot és Grönlandot.
Kanada már érdeklődik az Európai Unióba való belépés iránt, mert azt gondolja, hogy ha Trump az 51. tagállamot szeretné csinálni Kanadából, akkor inkább az EU-hoz csatlakoznak. Grönland Dániához tartozik, így kvázi az EU része – bár Grönland 1982-ben kilépett az akkori Európai Közösségekből halászati viták miatt.
Az EU bürokratikus és ideológikus válsága
Kiszelly szerint az EU olyan, mint a Szovjetunió: aki kritizálja, azt üldözik, megvonják a pénzét, beavatkoznak a választásokba és a közösségi médiába. Az Amerikai Kongresszus Igazságügyi Bizottsága azt írta, hogy az Európai Bizottság beavatkozik a Facebookon keresztül európai választásokba.
„Ugye ez amit én a harmadik háborúnak hívok, hogy a délkínai tengeren egy háború, de hát ugye azzal, ugye a kínaiak a tengeri kapacitásaikat növelik, illetve repül repülőgéphordozó romboló rakétát, rakétatechnológiát fejlesztették ki, és a gyanú szerint most tesztelik az amerikaiakon az iráni konfliktusban, ez ugye megint egy eszkaláció felé vezető lépés." *
Az Európai Parlamentben a patrióta frakciókat megfosztják a pénzétől, hogy ne tudjanak szakértőket felkérni, konferenciákat rendezni vagy médiát működtetni. Nincs korrekció, csak a kritikus hangok elnyomása és még több ideológia.
„Tehát nem korrekció látunk, hanem a kritikus hangok elnyomását és még több ideológiát. Na hát ebből nem lesz európai prosperitás." *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Fonder der Leen" – valószínűleg Urszula von der Leyen, de az átirat több helyen torzított formában szerepel („Urszula Fonderleen", „Vononder der Len", „Vonderleen"). Az ASR-hiba következetes volt, így a helyes nevet használtam végig.
- „Szivárványév frekvenciára" – valószínűleg „szivárványév frekvenciára" vagy hasonló kifejezés, de a szövegkörnyezet alapján nem teljesen világos, mit jelent pontosan.
- „Csatér Ukrajna" – Kiszelly egy saját könyvét említi, amely neve nem teljesen egyértelmű az átiratból.
- „Drági jelentés" – valószínűleg egy szakértő vagy intézmény neve, amely 24 szeptemberében készített jelentést az EU hitelfelvételéről, de az átiratban nem egyértelmű, ki vagy mi a forrás.
- Egyes számok és százalékok (pl. az atomerőművek termelési költsége) pontos értékei az átiratban nem tisztázottak.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Longauer Andrást hallhatják, ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az Ultrahang csatornáján.
[00:00:07]És a vonalban ezúttal ismételten Kiszeli Zoltán politológus, a századvég politikai elemzési igazgatója a vendégünk, akit nagy szeretettel köszöntünk.
[00:00:16]Köszönjük, hogy ismét fogadja a hívásunkat.
[00:00:20]Jó napot kívánok.
[00:00:23]már igyekszem leszokni arról, hogy minden adás elején elmondjam, hogy van miről beszélni, mert megfigyeltem, hogy ez sajnos túl sokszor és túlságosan hasonló megfogalmazásban teszem meg ezt a megjegyzést, de ettől függetlenül igaznak igaz ma is bőven lesz miről.
[00:00:40]Viszont mielőtt a hírek szemrevételezésébe belekezdünk, a hallgatóinkat, csak arra hadd biztassam, hogyha még nem tették meg, akkor iratkozzanak fel a csatornáinkra, az ultrahang csatornájára, ha a külpolitikai elemzésekre kíváncsiak.
[00:00:53]Például Kiszeli Zoltánnal is rendszeresen jelentkezünk itt ezen a csatornán, de érdemes föliratkozni az Utrhang Plus YouTube csatornájára is, ahol pedig belpolitikai témákban jelentkezünk elemzésekkel.
[00:01:05]Ugye ez most kifejezetten felpesdült az elmúlt időszakban.
[00:01:09]Itt is jelentkezünk egyébként Kiszeli Zoltánnal, többek között például holnap reggel, szintén heti rendszerességgel egyébként.
[00:01:15]És megköszönöm azt is, ha esetleg feliratkoznak a saját csatornámra, és ezt itt a az Ultrahangsatorna feliratkozás melletti gombra kattintva tehetik meg.
[00:01:24]Úgyhogy köszönöm, ha ezt is megfontolják.
[00:01:28]És hát azonnal rá is kanyarodunk a témák sorára.
[00:01:31]Ö az első és legfontosabb talán, ami tényleg sokakat izgatott, érdekelt az elmúlt időszakban, az az, hogy mi lesz a sorsa a Magyarországnak szánt európai uniós forrásoknak.
[00:01:41]És hát ha sokkal nem is, de valamivel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megtudjuk, hogy mi, hiszen Urszula von der Leen Magyar Péterrel tártyalt, és hát olyan címekkel jelentek meg az erről szóló híradások, hogy minden támogatást megadunk Magyarországnak.
[00:01:58]Ezt mondta Fonder der Leen, azért gondolom itt is kell a sorok között olvasni.
[00:02:02]Így akkor meg is kérdezném gyorsan, hogy ön hogyan értékelni ezt a találkozót, és valóban ennyire egyszerűnek tűnik-e a helyzet, mint ahogy azt mondjuk egy-egy rövidebb összefoglalóból gondolhatnánk.
[00:02:15]Hát ha egy mondatban kell válaszolni, akkor nincsen ingyen ebéd, tehát semmit sem adnak ingyen.
[00:02:20]Nyilván most van egyfajta együttműködés a az Európai Bizottság és az új magyar kormány között.
[00:02:27]Ez az országnak jó, hogyha megérkeznek az uniós források.
[00:02:29]Az viszont ugye ennek komoly politikai ára van.
[00:02:34]Ezt 27 mérföldkőben összefoglalta a bizottság, és azt is jelezte, hogy a pénz folyósítását ezeknek a konkrét mérföldköveknek a teljesítésétől teszi függővé.
[00:02:43]Nézzük gyorsan, hogy milyen pénzek lógnak a levegőben.
[00:02:46]Van egy nagyjából 8 milliárd euró, ami a covid utáni jójáépítési alap, úgynevezett RRF alapnak a pénzei.
[00:02:55]Ugye ezek idén augusztusban kifutnak, és ha augusztusig nem hívja le a magyar kormány, akkor ezek elvesznek.
[00:03:02]Itt a fukarországok nem adnak lehetőséget arra, hogy az ebből az alapból már lejárt két milliárdot utólag még kérjük, illetve hogyha most augusztusig nem sikerül ezt a 8 milliárdot lehívni, akkor ugye ez elvész örökre.
[00:03:21]Itt az előző kormány, a távozó kormány beadott egy tervet.
[00:03:24]Ezt azonban a bizottság úgy rágta, emészgette, tologatta, iktatta, pecsételte és nem nagyon fogadták el.
[00:03:34]Hát ez részint politikai zsarolás is volt.
[00:03:35]Részint nem biztos meg nem biztos, hogy meg voltak győződve arról, hogy ezek a projektek talán a covid utáni új leépítést szolgálják.
[00:03:43]Lényeg az, hogy az új kormány a hírek szerint egy új tervet ad be, és a pénzt, hogyha ezt a tervet elfogadják, akkor viszonylag gyorsan még a nyár elején átküldik Budapesten, nem a kormánynak, hanem egy magyar állami tulajdonú banknak, hogy a pénz Magyarországon legyen, és ha ezeket az új projekteket elfogadják, akkor Magyarországról lehessen már ezeket teljesíteni.
[00:04:05]Tehát itt ugye azért ez a pénz, ez pántlikázott pénz.
[00:04:08]Ugye itt olyan dolgokra kell gondolnunk, mint mondjuk a digitalizáció, ugye hát hogyha ne adj isten egy újabb covid jönne, vagy egy újabb leállás, most inkább egy energiaválság az ugye, amit én világiaháborúnak hívok, hogy ez az, ami inkább beköszönhet, hogyha nagyon megdrágul az energia és emiatt például az emberek ugye nem tudnak úgy mozogni, nem tudnak bemenni a munkahelyükre és ismét mondjuk távoktatás kell, akkor fel legyen készülve a közigazgatás, a közoktatás, de olyanokra is gondoljunk, hogy idősek otthonában, vagy kórházakban lévő rokonokhoz sem tudunk úgy utazgatni, mondjuk ha a távolabbi helyen vannak, hogy akkor ott is a digitalizációra felkészüljünk.
[00:04:45]Ugye ebből a pénzből kaptak részint a tanárok fizetésemelést is.
[00:04:49]Tehát ugye ez így konkrétan pántlikázva van ez a pénz.
[00:04:53]Ilyen típusú projektekre lehet elkölteni.
[00:04:55]Van nagyjából 10 milliárd euró, ami a még futó költségvetésből lett befagyasztva, szintén politikai okokból, kohéziós alapoknak a támogatásai.
[00:05:04]Na, itt már inkább láthatjuk azt a 27 mérföldkövet, amelyeket teljesíteni kell.
[00:05:09]És hát ezért mondtam, hogy nincs ingyen ebéd, mert ahhoz, hogy ezt a pénzt az új kormány megkapja, hát pontosabban Magyarország, de az új kormány lehívhassa ezeket a pénzeket, hát itt ezeket a régi házi feladatokat kell megcsinálni, és nem véletlen, hogy Magyar Péter csak arról beszél, hogy milyen jó hangulatú volt a tárgyalás, meg már így előre ö keni a mézet a madzagra, hogy majd jön az uniós pénz, és arról nem beszél, hogy milyen árat kell ezért fizetni.
[00:05:35]Hát láttuk most a héten az Unió bíróságának a bocsat az igen az Európai Unió bíróságának a határozatát ugye, hogy például a a Magyarország szerintük megszegte a kettes cikkiben lefektetett értékeket.
[00:05:50]adja magát a gyanú, hogy ezt azért időzítették mostanra, hogyha a Fidesz nyert volna, akkor ha ez a határozat ugye marad, és az új kormány nem teljesíti a feltételeket, akkor ez alapján tudták volna szigorítani a hetes cikkely szerinti eljárást egy Fidesz kormány ellen, és ez ezzel akarták talán felgyorsítani a szavazati jog megvonását.
[00:06:09]Tehát készültek arra az esetre is, ha a Fidesz nyer.
[00:06:12]Tehát nyilván itt azt látjuk, hogy például a gender ideológiánál kell nagyon komoly változtatásokat végrehajtani, vagy a migrációs politikában ugye a jogi határzárat el kéne törölni.
[00:06:23]Tehát eddig ugye nem adhattak be a magyar határon a migránsok menedékkérelmet.
[00:06:28]Ezt mostantól be ezt lehetővé kell tenni számukra, vagy a fellebbezési eljárást Magyarországon tölthessék.
[00:06:35]Tehát tehát ezeket a változásokat várja el Magyarországtól a bizottság.
[00:06:40]És annak arányában, ahogy ezeket az új kormány teljesíti, mondjuk kiveszi az alaptörvényből, hogy a a család a férfiből nőből és gyerekekből áll, vagy az apa férfi, az anyaő, akkor kaphat arányosan ebből a bő 10 milliárd euróból.
[00:06:54]És hát van egy harmadik tétel, ez 16,2 milliárd euró.
[00:06:56]Ezek az úgynevezett széf pénzek.
[00:06:59]Ugye az Európai Unió egy 150 milliárdos fegyverkezési kölcsönt vett fel.
[00:07:04]Ebből Magyarország t az előző kormány 16,2 milliárd eurót kért a hazai fegyvergyártás felpörgetésére.
[00:07:10]Hát sajnos háborús korszakba léptünk.
[00:07:13]Ugye még csak most kezdődik igazából ugye ez a háborús korszak.
[00:07:17]Ugye látjuk, hogy Ukrajnában már ugye zajlik a háború.
[00:07:21]14 óta a konfliktus, 22 óta a forró háború.
[00:07:24]És látjuk, hogy a közelkeleti válság elhúzódik.
[00:07:29]Ugye én a Csatér Ukrajna című könyvemben azt valószínűsítettem, hogy a hog hogy a hormonszorost lezárják.
[00:07:34]Ugye ez a második háború és ugye hogy ez elhúzódik, hiszen az usánok az az érdeke, hogy a pecodollárt megtartsa.
[00:07:40]És hát ugye sajnos a harmadik háború is már kezd körvonalazódni, ugye ez a délkínai tengeri háború, hiszen azt látjuk, hogy ahogy Irán tranzit díjat szed a Hormunzi szoroson átkelő hajókért, 2 millió dollár per átkelés.
[00:07:54]Így Indonézia is felvetette, hogy hogy ott ők a malakkai szoroson szednének szívesen 2 millió dollár tranzit díjat az ott átkelő hajókon.
[00:08:05]Tehát a hajó kijön a hormózis szorosból, mondjuk olajat szállít az öböl térségéből, Kínába, Dél-Koreába, Japánba, Tajwánra, Indonéziába, vagy ott a térségben.
[00:08:15]És akkor ugye ez ezek a hajóknak át kell menni a Malakkai szoroson, ami ugyanúgy egy ilyen szűk tengeri szoros.
[00:08:21]Ezt Indonézia ellenőrzi.
[00:08:23]A nemzetközi szabályok szerint, ahogy a hormóziszoroson, úgy itt is át kéne engedni a hajókat mindenfajta fizetség nélkül.
[00:08:30]Úgy Indonézia is felvetette, hogy hát ők annyira szegények, hogy milyen jól jönne nekik ez a hajónkénti 2 millió dollár.
[00:08:36]Mondták, hogy ők dollárt is elfogadnak, nem kell youban fizetni vagy bitcoinban, mint az irániaknál.
[00:08:40]Hát igazából ott is érik a szóesz.
[00:08:44]Tehát azt látjuk, hogy hogy az ukrajnai háború miatt, illetve az öbölmenti háború miatt a fegyverek iránt növekszik a kereslet.
[00:08:51]Az unió is fegyverkezik, a németek, a lengyelek, a a legtöbb európai ország, ezeket hívjuk háború párti kormányoknak.
[00:08:57]Tehát ők tényleg háborúra készülnek.
[00:08:59]A németek most nagyon neki akarnak veselkedni.
[00:09:05]Európa legerősebb hadseregét akarják felépíteni 2039-re, és ugye a lengyelek is ugye nagyon dolgoznak ezen a mind.
[00:09:11]A lényeg az, hogy ez a három tétel van, és hogy hogy Magyar Péternek nyilván ígéretet kellett tennie arra, hogy hogy ezeket ezt a 27 mérföldkövet tempósan teljesíti, és Fondellá meg azt ígérte meg neki, hogy akkor talán ezt a politikai zsarolást abbahagyják, de nem nagyon bíznak Magyar Péterben, tehát eredményeket várnak tőle, és ennek arányában szabadítják fel minimum ezt a 10 milliárd kohéziós alapot.
[00:09:34]Ugye a 8 milliárdos RRF-nél és a 16, de a 8 milliárd RRF az sürgős, szerintem az hamarabb át fog jönni.
[00:09:40]A 16,2 milliárd széfpénz az 10 évre szól, tehát ott ott is van esély arra, hogy a mérföldkövek teljesítésével arányosan utalják át a pénzt.
[00:09:54]Ugye itt korábban már ebben az adásban is szó esett arról, illetve arról a kérdésről, hogy ahogyan ön is említette, hogy itt azért bonyolultabb itt a háttérhelyzet, mintogy hazahozzuk és kész alapelv szempontjából.
[00:10:11]hogy látja a jelenlegi helyzetből kikövetkeztetve, mi a legvalószínűbb, hogy Magyarország mondjuk melyik lépéseknek fog a leghamarabb eleget tenni.
[00:10:20]Ugye itt nagyon sokféle szempont merült fel azért, és azért is említettem, hogy már ebben az adásban is volt erről szó, mert ez is egy úgynevezett 1 millió dolláros kérdés, hogy akkor most mi lesz melyik lesz az a kérdés, amiben mondjuk Magyar Péter is engedni fog.
[00:10:35]ugye már csak azért is, mert igen komoly ígéreteket fogalmazott meg, míg mielőtt kormányba került volna.
[00:10:42]Ugye ez nemsokára megtörténik, viszont az ígéretek attól függetlenül ott lesznek.
[00:10:49]Mik lesznek ezek a kérdések?
[00:10:52]Igen, hát ugye itt konkrét mérföldkövek vannak.
[00:10:55]Ezeket már egyébként jóval korábban megfogalmazta a bizottság.
[00:10:56]Most ugye ezeket még egyszer megismételték.
[00:11:00]Tehát nagyjából ugye itt több feltételt kell teljesíteni.
[00:11:03]Mi itt a műsorban is, illetve hát az Ultrahang plusz a belpolitikai részen is sokszor beszéltünk arról, hogy ugye itt vannak azok az úgynevezett országspecifikus ajánlások, amelyeket a bizottság minden tagországgal szemben megfogalmaz.
[00:11:14]Tehát ezeket is teljesíteni kell.
[00:11:19]A 27 mérföldkő az az jobban látható feltétel, tehát azok ott több konkrétumot látunk, de azért az országspecifikus ajánlásokat is érdemes szem előtt tartani.
[00:11:29]Tehát olyanokra kell gondolnunk, ugye, hogyha megalakul az új országgyűlés május 9-én, és utána meghallgatják a minisztereket, ez nagyjából ilyen 11e, 12e körül lesz, és utána leteheti az esküt az új kormány, elkezdi munkáját az új országgyűlés.
[00:11:49]Akkor ugye miután kétharmada van a Tiszapártnak, ezért vannak olyan lépések, amiket viszonylag gyorsan megtehetnek.
[00:11:55]Tehát például a gender ideológia elfogadása terén az alaptörvényt viszonylag gyorsan módosíthatják és kivehetik például ezeket a módosításokat, hogy az apa férfi, az anya nő, vagy hogy a család az férfiből nőből és gyermekből áll, illetve, hogy csak két biológiai nem van, ugye az a gender ideológiában ez nem így van.
[00:12:15]És ezért például egy ilyen gyors alkotmány módosítással ki tudják nyitni az ajtót azelőtt, hogy a genderológia érvényesült.
[00:12:22]Láttuk, hogy már be is adták a kérelmet egy szivárványév frekvenciára, amit ugye szeretnének földi sugárzással is teríteni.
[00:12:32]Tehát látjuk, hogy már itt a gender ideológiait kopogtat az ajtó.
[00:12:37]Azt a másik lépés például, amit megtehetnek, hogy a jogi hatászárat eltörlik.
[00:12:41]Ezt viszonylag gyorsan megtehetik.
[00:12:43]Ugye itt nem csak arról van szó, hogy papíron módosítanak valamit, hiszen hogyha kikerül az alaptörvényből mondjuk a a hagyományos család fogalma, akkor az azt jelenti, hogy utána a törvényeket is módosíthatják, és például a nemzeti alaptantervet vagy más olyan törvényeket, vagy vagy ilyen általános szabályokat is meg tudnak változtatni, amelyeket eddig azért nem változtattak meg, mert az alaptörvény szellemével szembent volna.
[00:13:09]vagy ha mondjuk eltörlik a jogi határzárat, akkor a migránsok már tudnak rögtön kopogtatni rözkén, és mesélhetik a történeteiket, hogy ők mind szírek, mind kiskorúak, mind áttélt keresztények, vagy homoszexuálisak, vagy szudániak, és akkor mostantól nekünk kell bebizonyítani, hogy ők nem azok, illetve hogyha elutasítják a menedékkérelmüket, akkor nekünk magyaroknak kell hazaküldeni őket.
[00:13:31]vagy ha tovább mennek, beadják a kérelmüket itt és tovább mennek Németországba, akkor a németek látják, hogy Magyarországon már az első kérelmüket beadták, akkor ha visszaküldhetik a Dublin 3 rendelet értelmében, ha már itt beadták az első kérelmüket, mondjuk Németországból vagy Dániából Magyarországra, tehát igazából ezek a következmények, ezek később jönnek.
[00:13:52]A törvények módosítása az gyorsan ö a kétharmaddal pláne megtörténhet.
[00:13:57]És hát a bizottság azért annyit mondott, hogy itt a lengyel példából tanulva, ahol mondjuk a lengyel parlament sok mindent megváltoztatott a törvényekben, de a ott a patrióta elnök nem írta alá ezeket a törvényeket, és ezért nem tudták őket kihirdetni, tehát nem tudták őket megvalósítani.
[00:14:17]Ezért nálunk talán a a bizottság jobban elvárja azt, hogy ne csak módosítsanak egyes törvényeket, mint Lengyelországban, hanem ezeket ültessék is át a valóságba.
[00:14:26]De hát nyilván először a törvényeket kell megváltoztatni, hogy az államigazgatás az új szabályok szerint működhessen.
[00:14:34]Tehát ezt a folyamatot fogjuk látni.
[00:14:36]Ugye Magyar Péter annyit elmondott, hogy ő május végén már miniszterelnökként akar visszamenni Brüsszelbe, hogy beszámolhasson az első eredményekről.
[00:14:44]Nyilván itt ezeket a gyors módosításokat fogjuk látni.
[00:14:46]Az angolok ugye itt alacsonyan csüngő gyümölcsről beszélnek, amit könnyű leszedni, és hát utána jönnek majd nyilván a a problémásabb részek.
[00:14:54]Tehát ami tényleg viszonylag egyszerű, mondjuk a az egyetemeket működtető alapítványok kuratóriumának az átalakítása.
[00:15:02]Ugye a bizottság azt kifogásolta, hogy hogy politikusok vannak benne.
[00:15:07]Bár ugye ez nem lehet kifogás, mert nyugaton is vannak ilyen kuratóriumok.
[00:15:10]Mondjuk a tartományi miniszterelnök automatikusan tagja egy egy ottani állami fenntartású egyetem kuratóriumának.
[00:15:18]Tehát nyilván itt voltak viták az előző kormánnyal is, hogy tehát hogy akkor limitálják, hogy hogy mennyi időre lehet valaki a tagja, vagy mondjuk limitálják azt, hogy mekkora arányban lehetnek politikusok.
[00:15:31]Tehát ezek mind olyan kérdések, amiket viszonylag gyorsan meg lehet hozni.
[00:15:35]Bocsát olyan döntések, amiket viszonylag gyorsan meg lehet hozni.
[00:15:39]És akkor ugye tudja Magyar Péter mutatni a jó szándékot, hogy a bizottság ajánlásait teljesítik, illetve hát azt, hogy a változások akkor elindulnak.
[00:15:47]Tehát mondom, vannak olyanok, amik viszonylag gyorsan történhetek.
[00:15:49]Most erre hoztam ugye két-három példát.
[00:15:51]Hát az nyilván vannak macerásabb, nehezebb dolgok.
[00:15:53]Mondjuk az, hogy a korrupcióellenes hatóságnak milyen jogosítványai vannak, vagy a csatlakozás az európai ügyészséghez, ez is viszonylag gyorsan mehet, mert a parlament megszavazza.
[00:16:02]És akkor nyilván míg ez az apparátus feláll, az az hosszabb időbe telik.
[00:16:11]Mindeközben zajlanak az események, ugye, és megint csak Urszula Fonderleennél maradva, függetlenül itt a magyar helyzettől is, ezért bőven van miről beszélni.
[00:16:21]És Urszula von deren egy beszédet tartott az Európai Parlamentben, és ebben a beszédben igen konkrét számokkal alátámasztva hát igazából beismerte, hogy Európa igen súlyos helyzetben van az energiaválság következtében.
[00:16:35]És ugye ez azért is érdekes, mert ugye megint csak ebben a műsorban is azért korábban beszélnünk kellett arról, hogy mennyire lassú az európai reakció, mennyire nincsen, vagy nem egzisztens.
[00:16:45]És egy kicsit talán ez sokak szerint értelmezhető egyfajta beismerésként is, hogy hát bizonyám itt itt problémák vannak.
[00:16:53]És ugye arról ugyan nem beszélt Vonderleen, hogy a problémák mögött esetleg európai döntéshozatal is lehet.
[00:16:59]Ugye egyértelműen az energetikai válság volt a téma, de arról nem beszélt, hogy mondjuk mi állhatott a háttérbe.
[00:17:07]Ön hogyan értékelné Fonder Derleen beszédét?
[00:17:11]egyrészt valóban értelmezhető-e ez egyfajta beismerésnek, illetve mit jelent ez?
[00:17:16]Tehát, hogyha már maga a bizottság elnöke is erről így beszél, és igazából ö hát elég drámai számokat is mellékel a helyzethez, akkor az mit jelent?
[00:17:30]Hát igazából, ahogy közmondással kéne válaszolni, ez annyit ér, mint halottnak a csók vagy a veszett fejszengele.
[00:17:34]Tehát igazából ha megnézzük, tehát ez az új fajta populizmus, ezek az új új populista politikusok, ugye akiket látunk, Magyar Péter is talán ebbe a sorba fog majd beilleszkedni, akik mindenről beszélnek, európai értékekről.
[00:17:51]Ezt németül vasárnapi beszédnek hívjuk, szép vasárnapi beszédeket mondanak.
[00:17:56]Azért beszélnek így, azért az a látványpékség működik, hogy ne kelljen a lényegről beszélni.
[00:17:59]A vononder der Len német miniszterként megszavazta az atomerőművek bezárását.
[00:18:06]Most meg ugye nemrég, talán egy hónapja bizottsági elnökként meg hibának tartotta a az az atomerőművek bezárását, ugye Németországban, és akkor de de megszavazta, tehát annak idején.
[00:18:17]És hát azt látjuk, hogy ugye az Oroszország elleni energetikai szankciókat is bevezették.
[00:18:23]Mindenki mondta, hogy ne vezessétek be.
[00:18:25]Még amikor 24-ben volt, talán márciusban, Versajban az első uniós csúcs, ugye ott is még nem nagyon volt szó az Oroszország elleni energetikai szankciókról, csak hát utána ugye azt látjuk, hogy meghozták ezt a döntést.
[00:18:39]A legtöbb nyugat-európai ország le is vált a a az orosz energiáról.
[00:18:45]Persze azért még van úgymond török dízel meg indiai benzin, amiről sokszor beszéltünk itt is, hogy hogy most közvetítőkön keresztül vesznek orosz energiát, ami persze sokkal drágább, meg a csövön sokkal több jön, mint a tartályhajókon, meg sokkal drágábban is környezetszennyezőbb módon vásárolnak most, mint mondjuk korábban.
[00:19:06]De hát ugye ilyen ideológiai céloknak rendelték alá az uniót.
[00:19:08]És hát persze azt látjuk, hogy ez az egész brüsszeli projekt, ez kuka.
[00:19:13]Tehát ezt most már mindenki látja, akinek van szeme, hogy hogy ez a jóléti ígéret és az a prosperitás, amit még mondjuk a 90-es években érezhettünk a másztristi szerződés kapcsán, hogy az unió lendületet kap, hogy az új közös pénz, az euró, az majd egy lendítő kerék lesz, és majd utolérjük, meg megelőzzük a világ többi részét.
[00:19:34]Ez a liszaboni stratégia, még emlékszik valaki 2000-ben fogadták el, hogy 2010-re az Unió lesz a legjobban prosperáló térség, leginnovatívabb térség a világon.
[00:19:46]Hát ez most már mind kuka.
[00:19:48]Tehát az látszik, hogy hogy most már Németország is kuka.
[00:19:49]Tehát igazából egy elhibázott politikát látunk, ideológia vezérelt politikát látunk.
[00:19:55]És hát ennek a ennek úgymond az eredménye az, ami most csőstül az európaiak nyakába zúdul.
[00:20:04]Hát az orosz energiáról való leválással Európa saját maga bizottság, a legtöbb nyugat-európai ország, a német politika leválasztotta magát az olcsó energiaforrásról.
[00:20:14]Ugye aztán meg fölrobbantották az ukránok az északi áramlat vezetéket, és ugye a németek ezt helyre hozhatták volna, hogy az egyes vezeték az már menthetetlen, mert a robbanás után bement a tengervíz az egész vezetékbe, és azt már nem lehet visszahozni.
[00:20:28]A kettes vezetéknek az egyik csövét robbantották föl, és szerencsére ez már szakaszolt.
[00:20:32]Tehát igazából itt egy szakaszt kéne csak kijavítani, amire ha van lenne akarat, de nincs német részről, akkor ezt meg lehetne csinálni.
[00:20:41]Ugye most az északi állat 2 cég Svájcban felszámolás alatt van.
[00:20:45]Vannak olyan hírek, hogy amerikaiak felvásárolnák, kijavítanák.
[00:20:46]Csak a németek ideológiai okokból azt mondták, hogy hogy ők ezt nem szeretnék újraindítani.
[00:20:53]Hát és akkor csodálkozunk, hogy Németországban most már arról eddig mindig azt mondtuk, hogy Németországban havonta 10000 ipari munkahely szűnik meg.
[00:21:00]Ezek jól fizető, bejelentett, főállású ipari szakmunkás helyek voltak.
[00:21:05]Most már ugye 300000 munkahelyről beszélnek.
[00:21:07]ugyanis tehát azt látjuk, hogy egy ipari munkahely három szolgáltató szektori munkahelyet tart el, és felgyorsult a leépítés, mert ahogy a német iparnak nincs energiabázisa, és azt látjuk, hogy hogy ugye a recesszió miatt pedig a kereslet is csökkent, az USÁban, a vámok miatt nem tudnak szállítani a németek csodálatos termékeket, Oroszországba a szankciók miatt nem tudnak, az öböltérségben a háború miatt, illetve Kínával szemben is kritikusak mondjuk a németek talán pont kevéssé, de a az Európai Unió egész egészében a kínaiakkal szemben is a derisking politikáját követi a konnektivitás helyett, és Kína is limitálja az európai termékeknek a befogadását.
[00:21:45]Azt mondja, hogy ha ti beengeditek a kínai termékeket, az elektromos autókat, na akkor mi is beengedjük a ti termékeiteket.
[00:21:51]És ugye olyan változás van a németeknél is, hogy a német cégek most már nem Kínában gyártatnak az európai piacra, hanem masszívan viszik ki a termelést Kínába, főként az autóalkatrészgyártást, hogy a németek a kínai cégeknek legyenek a beszállítói Kínán, Kínában és az ázsiai piacon.
[00:22:11]Tehát ugye azt sem már így gyártják le, hanem Kínában gyártják le a kínai és az ázsiai piacra.
[00:22:15]Ezért sincs sincsen szükség ennyi német munkahelyre, és ugye építik le masszívan.
[00:22:19]Tehát az egész az egész kuka nyilván most még hitelből fönn lehet tartani ezt egy darabig, azt látjuk, hogy hitelből akarják.
[00:22:26]Ugye most olyan beszélgetések vannak, nyilván von der Lien ehhez is kéri Magyar Péter szavazatát, hogy mondjuk még több hitelt vegyen fel az Unió.
[00:22:35]Ugye a drági jelentés szerint 24 szeptemberében évente 800 milliárd euró hitelt kéne fölvenni a gazdaság működtetésére, gazdaság fejlesztésére.
[00:22:44]Most az idén Franciaország fog bedőlni, ugye eddig tehát a franciák nem tudják finanszírozni azt a jólétet.
[00:22:48]amit az elmúlt 60 évben felépítettek.
[00:22:51]Már eddig se tudták, már 30 éve megszorításokat kellett volna elfogadni, de de nem fogadták el politikaiokból.
[00:22:58]Tehát Franciaországnál mindenki azt nézi, hogy a 10 éves állampapírok kamata mikor megy 5% fölé.
[00:23:04]Most 4, fél körül van.
[00:23:04]És ha 5% fölé megy, akkor ugyanúgy, ahogy Olaszországot a covid alatt, majd Franciaországot is meg kéne menteni a központi banknak.
[00:23:13]De úgy, hogy már Németország nincsen olyan helyzetben, mint volt mondjuk, amikor az olaszokat kellett megmenteni a covid idején.
[00:23:18]Tehát azt látjuk, hogy az egész megy le a a lejtőn.
[00:23:24]Az egész európai projekt kuka, mert a a zöld átállás tönkretette a hagyományos iparágakat, a megújuló energia erőltetése, a meritokratikus áram árképzése vagy dinamikus áramárképzéshezhez megfizethetetlenné teszi az energiát.
[00:23:40]Ez azt jelenti, hogy hiába mondjuk a paksi atamerőmű mondjuk 10-15 Ft-ért állít elő 1 MW, most mondtam egy számot, hogyha mondjuk egy másik erőmű bekapcsol, és az mondjuk 200 Ft-ért állít elő energiát, meg egy gázüzemű erőmű, akkor a legolcsóbb áramot is 200 Ft-ért kell adni.
[00:23:57]Ez nyilván jót tesz a a megújló energiagyártóknak, de rosszat tesz azoknak, akiknek mondjuk olcsó energiára van szüksége.
[00:24:05]Az alumíniumkohóknak, az acélüzemeknek, a pékségeknek.
[00:24:07]Tehát azt látjuk, hogy az egész úgy rossz, ahogy van.
[00:24:11]És nem az a baj, hogy vannak klímacélok.
[00:24:13]Nyilván mindenki szeretné a klímát megmenteni, vagy vagy nyilván fontosnak tartunk dolgokat.
[00:24:17]Itt ezzel az ideológiai merevséggel van baj, hogy eldöntötték, hogy 35-ben kivezetik a motort, a benzines motorokat, ha törik haszakat.
[00:24:26]Tehát semmi rugalmasság, semmi vita.
[00:24:28]És amikor meg ugye a magyar kormány, a Fidesz kormány felvetette, hogy hát az atomerőmű klímaleges, kéne figyelembe venni.
[00:24:34]lesöpörték az egészet az asztalról, és ugye ott látjuk, hogy most meg már persze sírnak, hogy kéne több atomerőműt, csak hát azt nem lehet leakasztani.
[00:24:42]A Finnek leállították az orosz orosz atomerőmű építését.
[00:24:44]Ugye most Finnországban is tudom, és én elindult ugye a munkanélküliség, mert egyszerűen energi nélkül nem tudnak ott se gyártani.
[00:24:52]És hát azt látjuk, hogy a korábban jól menő országok, Ausztria, Finnország, Németország most mind vagy eladósodtak, nagyon eladósodtak, vagy recesszióba fordultak.
[00:25:01]És hát ugye ez nekünk is rossz, mert ugye a felvevőpiacaink ott vannak.
[00:25:05]Tehát az egész unió, ez a bürokratikus, ideológikus katyvasz, ez most mind ugye most már egyre gyorsabban megy lefelé a lejtőn.
[00:25:13]Mi a probléma?
[00:25:13]hogy hogy pont ugye, hogy hát mint a Szovjetunió, tehát egy az egyben a Szovjetuniót látjuk Brüsszelben, hogy ott is aki ezt kritizálja, azt ugye üldözik, megvonják a pénzét, beavatkoznak a választásba, beavatkoznak a közösségi médiába, hogy az Amerikai Kongresszus igazságügyi bizottsága írta, hogy a Európai Bizottság beavatkozik a Facebookon keresztül európai választásokba.
[00:25:34]Ugye ezt az amerikai képviselők írták meg.
[00:25:36]És hát ami talán még rosszabb, ugye, hogy látjuk, hogy az Európai Parlamentben a patrióták pénzét elveszik, hogy ne tudjanak szakértőket felkérni, ne tudjanak konferenciákat rendezni, ne tudjanak médiát működtetni és elmondani azt, hogy az Európai Bizottság milyen hibákat követett el.
[00:25:52]Tehát nem korrekció látunk, hanem a kritikus hangok elnyomását és még több ideológiát.
[00:25:56]Na hát ebből nem lesz európai prosperitás.
[00:26:04]És ha már ugye szóba került itt a a kialakult energetikai helyzet, akkor gyorsan beszélnünk kell a az iráni helyzetről, illetve annak a jelenlegi háttérhelyzetéről.
[00:26:16]Mit kell most tudni a helyzetről?
[00:26:19]Hát igazából amit korábban feltételeztünk, az bevált.
[00:26:21]Tehát ha ugye megint a hát dolgok mögé kell néznünk, miről szól ez a háború a Petrodollár megtartásáról.
[00:26:31]Hát igazából ugye a Trumpnak azért kell idézőjelben kell elhúznia ezt a háborút, mert a céljait még nem érte el.
[00:26:39]Ugye a dollár és aán közötti párharcot látjuk, ez van a háború mögött.
[00:26:44]És Trumpnak azt kell elérnie, hogy az öbölmenti országok az olajat dollárban adják el.
[00:26:49]Ugye itt sokszor beszéltünk a műsorban arról, hogy Trump most megduplázta az olajárat, ugye 100-ról 120 dollárra.
[00:26:56]Ez azt jelenti, hogy minden 60 dolláros hordónkénti olajáremelkedés az 2,6 billió dollár amerikai állampapír iránti keresletet gerjeszt.
[00:27:06]Tehát azt látjuk, hogy a hogyha nem lett volna ez a háború, akkor a a nagy olajimportőrszágok, mint Japán, India, Korea, Dél-Korea eladták volna az amerikai állampapírjaikat, amelyek lejárnak az idén.
[00:27:22]9 billió dollár jár le az idén, és aranyat vásároltak volna.
[00:27:24]De azzal, hogy Trump megduplázta a háborúval az olaj az az olajhordónkénti árát, ezzel igazából most aranyat kell, hogy eladjanak az országok, a lengyelek, a törökök, hogy a magas olajárral magas olajára ki tudják fizetni a dollárban.
[00:27:42]És igazából most azt látjuk, hogy hogy a a magas olajár fenntartása az a blokád.
[00:27:48]Igazából ugye a az irániak blokádja azt jelenti, hogy csak a Yuanban fizetett rakományú hajókat engedik át.
[00:27:53]Ugye lehetan meg Bitcoin fizetni.
[00:27:55]Ugye az amerikaiak ezt nem engedhetik meg, mert ők a dollárt akarják meghatározó elszámolóval utának.
[00:28:02]Tehát az amerikai ellenblokkádot így értjük meg, hogy ők nem engedhetik meg, hogy csak a Yanánban elszámolt hajók mehessenek ki.
[00:28:08]Tehát így így értjük meg az ellenblokádot.
[00:28:10]És ugye miután azért persze az amerikaiak csak a nemzetközi vizeken tarthatják fenn a blokádjukat, azt látjuk, hogy az iráni felségvizeken a hajók átmennek a pakisztáni felségvizekbe, kikerülve az amerikai hajókat, akik a nemzetközi vizeken lehetnek, mert az iráni felségvizekre nem mehetnek be, a pakisztáni felségvizekbe nem mehetnek be, csak ha beengedik őket.
[00:28:31]És hát így szépen lassan az iráni hajók elsettenkednek, elsforkodnak a a felségvizek jelen, és így már legalább 40 hajó ment Indiába.
[00:28:43]Illetve hát ugye a kínaiak most egy flottát, pontosabban bocsánat, három hadihajót küld küldtek az iráni térségbe a a az arabtengerre, pont azért, hogy az amerikai blokáddal szemben a kínai hajóknak a szabad átkelését biztosítsák.
[00:28:59]Ugye hát ez is egy eszkalációs lépés.
[00:29:02]Most ugye még a Tajwán környéki Fülöp-szigeteki hadgyakorlatok kapcsán küldött Kína ki egy repülőgéhordozó csoportot, hogy a ezt a Fülöp-szigeteki amerikai, angol, ausztrál Fülöp-szigeteki hadgyakorlatot figyeljék.
[00:29:19]És ugye Kína felgyorsította a repülőgéphordozó építési programját.
[00:29:23]Ugye 35-ig kilenc további repülőgéphordozót akarnak építeni, amivel utolérnék az USA.
[00:29:27]Tehát ugye a szegény ember nem repülőgéphordozót épít, hanem repülőgéphordozó rakétát.
[00:29:34]Ugye láttuk, hogy most az irániak nem tudjuk, hogy hogy hát ki tudja hogyan, vajon vajon mi vajon milyen csoda folytán, vajon honnan tudtak ilyen képességeket szerezni, de lényeg az, hogy hogy a hírek szerint ugye az irániak eltalálták legalább egyszer vagy többször is ugye a az amerikai repülőgéphordozókat, a Gerard Fordot, illetve az Abraham Lincolnt is többször eltalálták, ezért kellett az amerikaiaknak kivonni őket.
[00:30:00]Azt tudjuk, hogy az irániak a gyanú szerint használják a Bajdu 3 kínai GPS rendszert, illetve a gyanú szerint az oroszok átadnak nekik felderítési adatokat, amivel az amerikai repülőgéphordozókat tudják támadni.
[00:30:12]Tehát egy teljesen új szintre lép az eszkaláció.
[00:30:14]Ugye ez amit én a harmadik háborúnak hívok, hogy a délkínai tengeren egy háború, de hát ugye azzal, ugye a kínaiak a tengeri kapacitásaikat növelik, illetve repül repülőgéphordozó romboló rakétát, rakétatechnológiát fejlesztettek ki, és a gyanú szerint most tesztelik az amerikaiakon az iráni konfliktusban, ez ugye megint egy eszkaláció felé vezető lépés.
[00:30:36]Persze ez jót tesz az amerikai olajárnak, tehát hogy dollárban számolják el a az olajat.
[00:30:43]Illetve hát azt is látjuk, hogy 90 dollár fölötti hordónkénti olajárnál már megéri Amerikában olajat és gázt termelni.
[00:30:49]Mi a rossz hír?
[00:30:49]Hogy nagyon magas az infláció Amerikában.
[00:30:52]Ugye ki vannak akadva a Kaliforniában, hogy 7-8 dollárba kerül egy gallon üzemanyag.
[00:30:56]A legtöbb államban, szövetségi államban is öt 5-6 dollár körül van, ami nagyon magas, mert két dollárhoz vannak szokva.
[00:31:06]És hát ami még jobban ki vannak akadva az amerikaiak, hogy mondjuk egy egy szaftos stakért 50 dollárt kell fizetni, vagy 16 tojásért 20 dollárt.
[00:31:13]Egy gallon tejér is, már nagyjából ilyen 7-8 dollárt kell fizetni.
[00:31:18]Tehát elindult az infláció.
[00:31:20]Ugye ez a stagflációs veszély, ami Oroszországban is van, az Európai Unióban is van, bár még próbálják ugye leszorítani, de ez a veszély fenyeget az Európai Unióban is az energiaárak elszabadulásával.
[00:31:32]És hát a Trump ugye nem tud mit csinálni ezzel, mert neki szüksége van arra, hogy elhúzza a háborút, és a a mert jövőre is lejár 8 billió dollárnyi amerikai állampapír.
[00:31:42]Tehát neki úgy kell ezt a konfliktust kalibrálnia, hogy hogy a olajvásárló országok fenntartsák az amerikai állampapír vásárlásaikat, de közben lehet, hogy emiatt elveszíti az időközi választást.
[00:31:56]Ugye hát most a legrosszabb választ adta Trump az inflációra.
[00:31:57]azt mondta, hogy hogy this is fake inflation, tehát hogy hamis infláció, miközben az emberek érzik a a hétköznapi vásárlásaikban, hogy minden megdrágult.
[00:32:06]És hát ugye sajnos a kamatok is magasak.
[00:32:08]A Fed most nem csökkentette az irányadó kamatát, ez azt jelenti, hogy az amerikaiak a hitelkártyájuk után, az autóhitelük, a jelzálókhitelük, az egyetemista diákhitelük után, a szabadfelhasználású hitelük után magas kamatokat kell fizessenek.
[00:32:24]És ez ugye azt jelenti, hogy ez növeli az elégedetlenséget a Trump adminisztrációval szemben.
[00:32:34]És ugye még egy fontos kérdéskört, amit meg kell említenünk, az ugye Ukrajna helyzete.
[00:32:39]Ugye itt friss hír, hogy több 100 millió dollárnyi Ukrajnának megszavazott támogatást teszt majd hozzáférhetővé a Trump adminisztráció.
[00:32:50]És hát talán az egyik első kérdőjel, ami azonnal fölmerülhet, hogy mi van akkor most mégis ez amerikai támogatással, hiszen azért korábban Donald Trump ezzel kapcsolatban igen kemény kijelentéseket és ígéreteket tett, illetve ugye ezt tartották is, ehhez tartották magukat.
[00:33:07]Mi most az aktuális helyzet háttere?
[00:33:10]Igen, hát nagyjából 400 millió dollár támogatásról van szó.
[00:33:14]Ugye azt kell látni, hogy már Biden elnök is óvatosan támogatta csak Ukrajnát.
[00:33:19]Ugye volt egy 61 milliárdos csomag, aminek a nagy része, talán kétharmada az izraelnek szólt, az izraeli katonai támogatás fedezete volt, és nagyjából egymad részben szólt Ukrajnának.
[00:33:35]És hogy a republikánusok az izraeli katonai támogatást azt megszavazták, az ukrajnait nem, csak a legvégén.
[00:33:40]Tehát igazából már Biden elnöknél is úgymond takaréklángon volt az amerikai költségvetési támogatás.
[00:33:47]Volt támogatás, csak ugye már Bidenék alatt az angol szászok rájöttek arra, hogy Zelenskinek nem szabad túl sok pénzt meg túl sok fegyvert adni, mert akkor mindig támad, illetve hát a pénz az úgy elfolyik, eltűnik, kézen közön eltűnik, és a fegyvereket meg olyan fegyvereket vásárol, amivel támadni lehet.
[00:34:06]Ugye a támadásnál az a baj, a 10 milliós 10 millió eurós tank, ha megy ugye akkor egy 20000 dolláros drón megsemmisíti, és akkor hopp, volt egy 10 millió eurós tankom, nincs egy 10 millió eurós tankom.
[00:34:18]Hát igazából ezért olyan fegyvereket adtak már Bidenik is, csak az ukránoknak, ami védekező, mert akkor az oroszoknak kell a tankjaikat előreküldeni, és akkor ugye az oroszok veszítik el a támadás során az eszközeiket, és hát ugye sajnos három embernek kell, vagy vagy hat embernek kell elindulnia a támadásnál, hogy egy ember célba érjen.
[00:34:38]Tehát ott ugye az emberveszteség is nagyobb.
[00:34:40]Tehát a az angol százászok az ukránokat védekezésre akarják rávenni, az európaiak is.
[00:34:44]Tehát ilyen szempontból ez a pénz, amit most Trump felajánlott, ugye hozzátette, hogy attól függően adja oda a pénzt, hogy mit vesznek rajta az ukránok.
[00:34:53]Hát várhatóan olyan alkatrészeket fognak venni belőle a korábban átadott amerikai technológiához, vagy olyan lőszereket, esetleg légvédelmi rakétákat, ami a korábban már átadott Amerika által átadott fegyverrendszerekhez kell monduk Highmars rakétavetőbe rakétát, vagy Patriot elfogó rakétát.
[00:35:14]Ugye mi ezzel a probléma?
[00:35:16]hogy az öbölmenti konfliktus miatt az USA egyre több helyre kell, hogy szállítson.
[00:35:22]És sokszor beszéltük itt is, hogy igazából itt manufakturális termelésre kell gondolni.
[00:35:26]Ugye a katonai szakértők elmondják, mondjuk ebből a a tadyrakétából, ami ugye a az atmoszféra szélén fogja el a balisztikus rakétákat, abból talán hivatalos szám, talán 120-at tudnak gyártani egy évben a Patriot elfogórakétából, mondjuk 650-et hivatalosan.
[00:35:42]Jó, gysanak ezret, de hát ugye hosszú a sor, mindenki szeretne ilyen fegyvereket.
[00:35:47]Tehát igazából Trump elnöknek is kell tenni gesztust az ukránok felé, de nyilván itt a saját szavazói felé tesz akkor, amikor azt mondja, hogy persze adunk pénzt az ukránoknak, de ebből amerikai munkahelyek lesznek finanszírozva.
[00:35:57]Ezt mondta egyébként Anthony Blinkel, a korábbi amerikai külügyminiszter is, amikor érvelt amellett, hogy miért kéne megszavazni a a republikánusoknak az ukrán támogatást, mert ő mondta, hogy ami 9 10 dollárt, amit az amerikaiak az ukránoknak adnak, abból kilenc nagyjából visszajön az USÁBA katonai megrendelések formájában.
[00:36:22]Tehát ezt folytatja Trump.
[00:36:24]Az európaiak vállalták át a az ukrán háború finanszírozását.
[00:36:27]Tehát látjuk, hogy ugye most éppen 90 milliárd euró hadikölcsönnelnél két évig.
[00:36:33]Szerintem nem lesz elég két évig.
[00:36:34]És az elmúlt négy évben 200 milliárd euró volt az, amit az unió, illetve a a a háború párti tagországaik átutaltak.
[00:36:48]Ugye itt az európai szerepről azért még egy kérdést hadd tegyek fel, mer ez pedig arra vonatkozik, hogy Hex ugye bejelentette, hogy elérhetővé válik ez a támogatás, és hogy erről majd konzultálni fognak az európai katonai amerikai parancsnokság vezetőivel, és nem az európai felekkel.
[00:37:08]Itt, mármint, hogy ennek az elköltéséről, illetve ezzel kapcsolatos szakmai javaslatokról, Európáról meg nem igazán esett szó.
[00:37:17]Ennek van üzenetértéke?
[00:37:19]Hát hogyne.
[00:37:19]Ugye Grönland kapcsán nőtt a feszültség a NATO-n belül, és azt látjuk, hogy már számoltak Trump hivatalba való visszatérésével, és már 2024-ben a Ramsteini formátumot, amit addig az amerikaiak vezettek, átadták a NATO-nak, tehát az ukránok fegyverekkel való ellátását.
[00:37:38]Ennek a koordinációját átadták a NATO-nak, hogy a Trump ezt ne tudja megszüntetni, majd ne tudjon kiszállni belőle.
[00:37:44]Tehát az amerikaiak nyilván érdekeltek abban, hogy hogy a lábuk, mint egy jó porszívó ügynöknek bent legyen az ajtó és a küszöb között, tehát hogy nem akarnak kijönni a NATO-ból, mer a NATO-nak az a lényege ugye, hogy az amerikaiakat Európában tartani, az oroszokat kint tartani, illetve a németeket meg a padlón tartani.
[00:38:05]És ugye ezért az amerikai szenátus hozott is olyan döntést, hogy a NATO-ból az USA csak az egész kongresszus kétharmadának támogatásával léphet ki, ami nincs meg a republikánusoknak, a maga republikánusoknak.
[00:38:16]Illetve egy olyan szabályt is hoztak, ha jól emlékszem a számra talán úgy 65000 vagy 70000 a katona alá nem mehet az amerikai csapatok száma Európában.
[00:38:25]Tehát nyilván lehet tologatni a katonákat.
[00:38:27]Az ötödik amerikai hadtestet átrakták Németországból, Lengyelországba.
[00:38:31]Tehát lehet mozgatni az amerikai csapatokat.
[00:38:35]Nyilván ebben van valamilyen logika, de az, hogy hogy legalább 60000 vagy 70000 amerikai katona maradjon Európában, ez alá nem mehet a szám.
[00:38:42]Tehát ilyen szempontból azért az amerikaiak is érdekeltek abban, hogy itt amerikai katonák legyenek.
[00:38:48]Nyilván az amerikai fegyvereladásban is érdekeltek.
[00:38:49]Bár ugye látjuk, hogy például Dánia vagy Svájc, ugye Dánia lemondta az F35-ös vásárlást.
[00:38:58]A svájciak azt mondták, hogy ha mondjuk 30 milliárd frankért, vagy 30 milliárd dollárért veszünk gépet, és eddig 35-öt akartatok adni, most a 30 milliárdér már csak 30-at, mert megnövekedtek a költségek, akkor mi csak 30-at veszünk.
[00:39:12]Tehát az F35-ös az korábban vonzó volt.
[00:39:14]V hírek szerint ugye leszedtek egy párat ott az öbölmenti térségben.
[00:39:16]Nem tudjuk esetleg, hogy a hírek szerint van olyan lehetőség is, hogy az oroszok kiemeltek egyet a a perzsaöbölből.
[00:39:23]Tehát ugye ez is érdekes, mert az irániaknak egy teljesen új légvédelmi rendszere van, ugye?
[00:39:30]És ahogy a szerbek leszedtek annak idején egy lopakodógépet 99-ben a szerbiai bombázásnál, a hírek szerint az irániak is F35-öset is már le tudtak szedni.
[00:39:40]Tehát ilyen szempontból ugye ez egy csúcstechnológia, tehát ez vitathatatlan, csak ugye most az amerikai példányokat tudták leszedni, tehát itt is majd azért várható változás.
[00:39:49]Tehát hisz a lényeg az, hogy az amerikaik el akarnak adni Európának fegyvert.
[00:39:52]Nyilván beszéltünk arról, hogy ez dollárban lesz elszámolva, tehát ez fenntartja a dollár iránti keresletet, fenntartja a kiszállításokig az amerikai állampapírban tartott pénzt.
[00:40:01]Hiszen hogyha három év múlva szállítják le mondjuk azt a rakétát, amit maendelek, akkor három évig érdemes dollárban és amerikai állampapírban tartanom a vételárat, hogy ne szenvedjek el mondjuk kamatveszteséget.
[00:40:13]Tehát ilyen szempontból ennek van egy gazdasági lába is.
[00:40:16]De hát ugye az európaiak, hogyha az amerikaiak már nem megbízhatóak, és van egy ütközés, ugye Trumpék a nagy észak-amerika projektet követik.
[00:40:23]Ez a Greater North America.
[00:40:25]Ez azt jelenti, ugye, hogy az északol a Panama csatornáig minden amerikai befolyási övezet legyen.
[00:40:31]Beleértve Kanadát, Izlandot, Grönlandot.
[00:40:33]Nem véletlen, hogy hogy Kanada, amely egyértelmű ugye észak-amerikai ország, ugye szintén már érdeklődik az unióba való belépés, az Európai Unióban való belépésről, mert azt gondolják, hogy ha Trump 51.
[00:40:48]tagállamot akar Kanadából csinálni, akkor már inkább az Unióhoz csatlakoznak.
[00:40:52]De és ugye van az unión, persze nyilván ez egy másik kérdés, mert Izland oké, Norvégia oké, de Grönland Dániához tartozik, tehát kvázi Grönland is az unió része.
[00:41:03]Bár ugye ők kiléptek egyébként, kevesen tudják, de Grönland volt az első olyan terület, Dánia független területe, de Dánia részeként független terület, amely 1982-ben lépett ki az akkori európai közösségekből halászati viták miatt, halászati jog jog jogi viták miatt.
[00:41:20]Tehát ilyen szempontból most Kanada csatlakozna.
[00:41:21]Rövidre zárva a választ, azt szeretném még csak gyorsan hozzátenni, hogy miután az USA szerepe a NATO-ban Trump elnöksége alatt megkérdőjeleződött, ezért a lisszaboni szerződés 42.
[00:41:32]cikkének hetedik bekezdése az a sokat hivatkozott passzus, amire építik most az európaiak a az európai NATO-t, vagy az USA nélküli NATO-t.
[00:41:43]Ez ugye azt jelentené, hogyha az USA tartósan kivonulna a NATO-ból, ami Trump elnök vagy egy maga republikánus elnök idején inkább valószínű, ha nem is formálisan lépnek ki, mert mint megállapítottuk ezt, az amerikai kongresszus kétharmada nem támogatná, de hogyha passzívá válna az USA, akkor építik föl ezt az Európai NATO, ami volt korábban a Nyugat-Európai Unió.
[00:42:06]És hát ugye azt látjuk, hogy a a széf fegyverkezési programot, 150 milliárdos fegyverkezési programot a az ipari bázis megerősítésére használják, illetve hát a katonáknak, politikusoknak most kell kiépíteni azt a döntéshozatali mechanizmust, azt a politikai ellenőrzést, azt a katonai együttműködést akár az amerikaiak nélkül, amely ezt a szervezetet erőssé teszi, minimum az elrettentés kapcsán.
[00:42:34]Hát reméljük, hogy nem az ukrajnai háborúban való bekapcsolódás kapcsán.
[00:42:38]Ugye hát ezek a folyamatok indultak el, és ezek azok, amiket most már az a az Európai Bizottságban 2024 novembere óta egy hadi biztos is koordinál.
[00:42:51]Ugye őt hivatalosan talán úgy hívják, hogy védelmi és űrkutatási biztos.
[00:42:59]Hát ennyi fért most a külpolitikai elemzésünkbe, adásunkba.
[00:43:02]Hallgatóinkat viszont biztatjuk, hogy egyrészt iratkozzanak fel, hiszen minden héten jelentkezünk itt újabb és újabb adásokkal.
[00:43:12]Természetesen Kiszeli Zoltánnal is, de sok más vendéggel is, illetve az Ultrahang Pluszon is érdemes velünk tartani, hiszen ott pedig belpolitikai elemzésekkel jelentkezünk, így például holnap is Kiszeli Zoltánnal.
[00:43:22]És hát köszönöm azt is, ha esetleg az én csatornámra is feliratkoznak, ehhez gombot itt találnak az Ultrahang csatorna mellett.
[00:43:31]És még egyszer nagyon szépen köszönjük a figyelmet és Kiszeli Zoltánnak pedig nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.