Rendkívüli fordulat jöhet: Oroszország megváltoztatja a háborús stratégiáját? - Somkuti Bálint
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő és Király Tamás műsorvezető között zajló beszélgetés az Ultrahang csatornán, amely az Oroszország–Ukrajna konfliktus stratégiai változásait, az Egyesült Államok geopolitikai pozícióját, az afrikai instabilitást és a globális sajtószabadság helyzetét vizsgálja.
Az orosz vezetés szankciók feloldásáért cserébe tűzszünetet javasol, amit Trump és Putyin telefonon is megemlíttek, de Somkuti szerint ez kevésbé valószínű, mint az információ azt sugallja. Ukrajna EU-csatlakozása egyre bizonytalan, a nyugati vezetők (különösen Friedrich Merz német kancellár) stratégiát váltanak: gyorsított tagság helyett csak részleges kedvezmények jöhetnek, ami az ukrán közvéleményre pusztító hatással lenne.
Nagy-Britannia kilenc európai országgal tengeri blokádot akar létrehozni Oroszország ellen a Balti-tengeren, de Somkuti szerint ez atomhatalom ellen veszélyes játszadozás, amelynek súlyos következményei lehetnek. Mali-ban a tuareg felkelők támadása részben meghiúsult, de az ország mesterséges határai és etnikai konfliktusai miatt az afrikai régió időzített bombaként működik. Az amerikai USS Higgins rombolón kitört tűz a legénység fáradtságára vagy szándékos lázadásra utal. A sajtószabadság globális helyzete 25 éves mélypontra süllyedt, de Somkuti szerint nem Trump vagy Putyin miatt, hanem egy globalista gondolkodásmód következtében, amely ugyanazokat a módszereket alkalmazza, mint az autokraták.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Oroszország és az USA közötti tárgyalások: szankciók és tűzszünet
Az RBK orosz lap szerint Oroszország azt próbálja kiharcolni az Egyesült Államoknál, hogy bizonyos szankciókat feloldjanak átmeneti tűzszünetekért cserébe. A lap egy jól informált forrásra hivatkozik, de nem közli, hogy az ukrán, orosz vagy amerikai-e, illetve milyen beosztásban van. Az információ szerint Oroszország egy hétre szóló tűzszünetet szeretne, amelyért a szankciók részleges feloldását kéri.
„Oroszország azt próbálja kiharcolni az Egyesült Államoknál, hogy kezdjenek el bizonyos Oroszországra kivetett szankciókat feloldani átmeneti tűzszünetekért cselébe." *
Putyin és Trump telefonon is beszéltek, és Putyin május 9-én, a győzelem napján hajlandó lenne valamilyen tűzszünetre. Somkuti azonban szkeptikus: szerinte az ilyen hírek kevésbé valószínűek, mint azt az információ sugallja. Az orosz nehéz technika nem fog felvonulni a Vöröséren május 9-én, amit sokan a tűzszünet szándékának jeleként értelmeznek.
Somkuti rámutat, hogy Dunda György, Ukrajnában élő újságíró szerint a felek már a tűzszünet és tárgyalások szándékát is elvetik. Ezek ellentmondó információk, és a valódi gyakorlati lépésekre kell figyelni – például szankciók felfüggesztésére –, nem csak a háttérbeszélgetésekre.
„Nekem valahol az érzésem, hogy az Egyesült Államok a klasszikus ki nem kényszített hibának tűnő iráni háborúval egy olyan helyzetben manőverezte magát, ahol igen nagy szüksége van az oroszolajra." *
Somkuti szerint az Egyesült Államok gazdasági érdekei (olaj) javították Oroszország pozícióját. Az amerikaiak nyíltan mondják, hogy tudják: Oroszország segíti Iránt, mégis udvariasan tárgyalnak velük. Ez azt mutatja, hogy a nagyhatalmak tisztelik egymás erejét, még ha egymás ellen is uszítanak. Trump azt állította, hogy Ukrajna katonailag már vereséget szenvedett, de Ukrajna láthatóan talpon van és még mindig támadásokat intéz az oroszok ellen.
Ukrajna EU-csatlakozása: a gyorsított tagság elbukott
Az Ukrajna gyorsított EU-tagságával kapcsolatban különféle hírek terjednek. Friedrich Merz német kancellár úgy tűnik, megváltoztatta álláspontját – korábban másképp gondolkodott erről a kérdésről. Németország és Franciaország nemzeti szinten azt sugallja, hogy Ukrajna nem fog gyorsan az EU tagja lenni, de egy rövidtávú előnyöket tartalmazó csomagot készítenek elő, amely közelebb hozza az ország a tagállamokhoz.
Somkuti szerint Merz katasztrofális támogatottsági mutatói miatt valószínűleg rájött, hogy eddig rosszul csinálta a dolgokat, és új húrokat kezdett el pengetni. Emanuel Macron korábbi hangzatos kijelentéseiről (stratégiai autonómia, hadsereg küldése Ukrajnába) pedig visszavonulást lát.
„Az Európai Unióval kapcsolatban egyre több kérdés merül föl, és az Európai Parlamentben pedzegetik, hogy az Ursula von der Leyen vezetett Európai Bizottság kicsit sok hatáskört vont magához." *
Az Ukrajna EU-csatlakozása a Bizottság elleni belső küzdelem áldozatává vált. Somkuti szerint, aki nagyhatalmakhoz vagy nagy szervezetekhez köti a sorsát, arra kell felkészülnie, hogy a belső politikai küzdelmek fontosabbak, mint az adott ország sorsa.
Az Ukrajna helyett kapható csomag szélesebb körű piaci hozzáférést és mélyebb részvételt tartalmazna az EU programjaiban és intézményeiben – de ezt Somkuti arcátlan cinizmusnak nevezi.
„Az a részt vehet bizonyos programokban, amiből pénzszivattyúzunk át rajtatok saját magunknak, és utána mindenki másnak meg coki." *
Somkuti szerint az ukránok nem ezért harcolnak és halnak, hanem azért, hogy teljes jogú EU-állampolgárok lehessenek. Ha egy olyan helyzet áll elő, hogy Ukrajna EU-szerű valamit kap, de nem az EU-csatlakozást, hanem csak ígéreteket és kedvezményeket, az pusztító hatással lesz az ukrán közvéleményre.
„Ha kiderül, hogy az Európai Unió nem fogja gyorsottan fölvenni Ukrajnát sem 27-ben, sem 28-ban, hanem valami köztes megoldást kitalál, majd 30 Ukrajna talán tag, annak szerintem pusztító hatása lesz az ukrán közvéleményére." *
Nagy-Britannia tengeri blokádja: kockázatos játszadozás
Nagy-Britannia kilenc európai országgal (Hollandia, az öt északi ország, valamint a három balti állam) megállapodott egy egységes haditengerészeti erő létrehozásáról, amelynek célja az orosz fenyegetések elrettentése a Balti-tengeren. Ez a NATO kiegészítéseként működne.
Somkuti szerint ez érdekes, de veszélyes folyamat. Észtország kiterjesztette a légterét egy sziget fölé, amely elvágja Oroszország légterét a nemzetközi folyosóktól – gyakorlatilag blokád alá kerül az ország.
„Ez a 10 állam, ez a kilenc állam egy tengeri blokkádot akar Oroszországgal szemben létrehozni, ami szívük joga egyébként, csak hogy mondjuk feltenném a kérdést, hogy a következményekkel megint számolnak-e." *
A probléma az, hogy ez a NATO mellett működik, de nem a NATO része. Ha ezeket az egységeket támadás éri, az nem aktiválja az ötödik cikkelyt. Ez „kint is vagyok, bent is vagyok" játszadozás az ötödik cikkellyel. Finn elnök, Alexander Stub már felhívta a figyelmet, hogy ez nem jó, és előbb vagy utóbb ahhoz vezet, hogy valaki megsértse a NATO-tagállamok szuverenitását.
Somkuti azt kérdezi: Németország, Olaszország, Portugália vagy Spanyolország be fog-e lépni ebbe a küzdelembe csak azért, mert kilenc kis ország úgy döntött, hogy „megpöckli a medve orrát"?
„Én értem a globalista körök szándékát Oroszország megulázására, csak hogy megint ott tartunk, mint a salamoni ítéletben, hogy az a nő, akinek meghalt a gyerek, az magával arántja a másik nőt, meg az egész salamoni királyságot, csak azért, mert ő neki fájdalma van." *
A Royal Navy általános hanyatlása ellenére két ütőképes repülőgéphordozóval rendelkezik, de nincs hozzájuk elég repülőgép vagy kísérő hajó. Az orosz Balti-tengeri flottával szemben azonban ez az erő elég. A kérdés az, hogy politikai és biztonságpolitikai szinten mennyire kivitelezhető az, hogy Oroszországot tényleges blokád alá vonják – különösen, hogy atomhatalom áll a másik oldalon.
Mali: a pucs és az afrikai instabilitás
Az Alkaida-szövetséges Jaman Nusratul Iszlám Ali Muslimin és az Azzavadi Felszabadítási Front nevű fegyveres szervezetek vasárnap hajnalban megtámadták a Mali hadsereg egyik központi bázisát a bamakói repülőtér mellett, és elfoglalták Kidál városát az ország északi részében. Az oroszok katonai államcsinyről beszéltek.
Az Afrika Corps nevű orosz szervezetnek komoly légiereje van, amely lelassította vagy megállította a támadást. Kidál város elveszett a Mali kormánerőinek, és az orosz Afrika Corps is kivonult onnan, de az általános hatalomátvétel nem sikerült.
Somkuti szerint érdekes, hogy az adügyminisztert és az oroszokkal jó kapcsolatot ápoló információs minisztert célzott öngyilkos támadás ölte meg. Ez azt mutatja, hogy valakinek nagyon jó információi voltak az elhelyezkedésükről.
„Én két dolgot emelnék ki, hogy az adügyminisztert, illetve az oroszokkal kiemelten jó kapcsolatot ápoló nemzeti információs minisztert, a titkosszolgáltatokat felügyelő minisztert is egy célzott öngyilkos támadás ölte meg." *
A gerillaharcok és terrorista támadások sikeressége azt mutatja, hogy a modern rendszerek sérülékenyek. A középkori államok központi intézményei (várak, birtok) nehezebben voltak támadhatóak, de a modern demokráciák szabadsága miatt kitettebbek az ilyen támadásoknak. A modern hadseregek nem irreguláris ellenfelek ellen vannak kitalálva, hanem reguláris, hasonló felépítésű szervezetek ellen.
Mali összetétele etnikai és gazdasági konfliktusokkal teli: északon félsivatagos terület, délebben értékes aranybányák. A tuareg nomád törzs és a letelepedett fekete-afrikai népek között életmódbeli ütközés van. Mali határai mesterségesen vannak meghúzva – a gyarmattartók húzták meg őket, és az ott lakók többsége nem Mali állampolgárként, hanem törzshöz vagy néphez tartozóként definiálja magát.
„Tehát szerintem Mali egy olyan kísérleti telep több szempontból, ahol egyébként a térségből kiszorított franciák a hírek szerint próbálkoznak a térségben beszivárgott oroszoknak a kiszorításával." *
Somkuti szerint az egész afrikai helyzet robbanással fenyeget. A mesterséges határok képtelenek fenntartani azokat a kereteket, amelyek léteznek. A pucs első napjaiban bukott el, de az elhúzódó háborúra kell számítani, amit az fog eldönteni, hogy kinek vannak nagyobb tartalékai.
Az USS Higgins tűze: a legénység fáradtsága vagy lázadása?
Az USS Higgins rombolón súlyos tűz tombolt órákon keresztül, amely jelentősen csökkentette a hadrafoghatóságát, ezért vissza kellett vonni kikötőkbe javításra. Somkuti szerint egy hadihajón a legfőbb ellenség a vízbetörés, a második pedig a tűz.
Az amerikai haditengerészet a második világháborúban azért jött ki jól az összecsapásokból, mert a japán haditengerészeten voltak specializált kárelháta brigádok, és az amerikaiak minden tengerésznek adtak kárelhártási kiképzést.
„Egy hadihajón a legfőbb ellenség az a vízbetörés, mert az elsőzti a hajót, és a következő legfőbb ellenség a tűz." *
Somkuti szerint három lehetőség van: a legénység kiképzettsége alacsony fokú volt (ezt nem hiszi el), a legénység fáradt volt és nem vett észre a tüzet, vagy szándékos gyújtogatás volt. Az amerikai hadihajók legénysége szinte állandó bevetésen van, ami súlyos fáradtsághoz vezet.
A lázadásnak vannak előjelei és fokozatai. Az elégedetlenség nem azzal kezdődik, hogy a tengerészek rátámadnak a tisztekre, hanem azzal, hogy jeleket adnak az elégedetlenségükről, visszaszólnak, nem veszik föl a szolgálatot, vagy felgyújtják a mosodát. Somkuti szerint a tűz valószínűleg a mosodában kezdődött, ami a legénység elégedetlenségét jelzi.
Történelmi párhuzamként említi a janicsárokat, a török Oszmán hadsereg elitjét, akik több alkalommal fellázadtak, és azzal kezdték, hogy az étkezőket szimbolizáló üstöket borították föl ételfőzés közben.
Sajtószabadság: 25 éves mélypont
A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint a sajtószabadság 25 éves mélyponton van. A szabadság a világ több mint felén nehéz vagy nagyon súlyos helyzetben van, és kevés ország van, ahol jó a helyzet. Példaként említik Németországot, ahol a nemzetbiztonsági törvény nem felel meg a törvényszigorú követelményeinek az újságírók és forrásainak védelmére vonatkozóan.
Ukrajna azonban kiemelkedik a szomszédai közül Kelet-Európában: hét helyet javítva az 55. helyre került, annak ellenére, hogy háborús körülmények között Oroszország körül dolgozik. Az Egyesült Államok hét helyet rontva a 64. helyre került Donald Trump szisztematikus politikája miatt. Oroszország a 172. helyen áll.
„Az Egyesült Államok pedig hét helyet rontva a 64. helyre került globálisan. Donald Trump, amerikai elnök szisztematikus politikája miatt." *
Somkuti szerint ez a hír azt mondja, hogy „a műtét sikerült, a beteg meghalt". A Riporterek Határok Nélkül szervezet egy globalista társaság közé állt be, amely szűk szemüvegen keresztül nézi a dolgokat. Egyetért azzal, hogy a sajtószabadság helyzete romlott, de pont azok miatt a körök miatt, akik a szervezetet támogatják.
Trump nem gyakorolhat olyan hatást a sajtóra, mint azt gondolnák – a Fox News például már az Axiosnak és más médiumoknak nyilatkozik. Somkuti szerint Magyarországon az elmúlt 16 évben az történt, hogy egy másik hang is érvényesült, nem csak a kommunista–liberális–globalista hangok. Ha ezt valaki sajtószabadság korlátozásának érzékeli, akkor kérdéses, hogy mit gondol a sajtószabadságról.
A legjobb sajtószabadság Norvégiában, Hollandiában, Észtországban, Dániában és Svédországban van. A legrosszabb Eritreában, Észak-Koreában, Kínában, Iránban, Szaúd-Arábiában, Afganisztánban, Vietnamban, Türkmenisztánban, Oroszországban, Azerbajdzsánban, Bahreinben, Egyiptomban, Nicaraguában, Dzsibútiban, Mianmarban, Beloruszban, Jemenben, Törökországban, Irakban, Szudánban, Kubában, Venezuelában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Indiában, Palesztinában, Tádzsikisztánban és Laoszban.
Somkuti szerint a nyugat gazdasági és tudományos fölénye garantálta a katonai fölényt, de ez most megváltozik Kína felemelkedésével. A nyugaton gúsba kötött tudományok (időjárás, társadalomtudományok, fizika) megakadályozzák, hogy a nyugat felvegye a versenyt a felemelkedő kelettel. A kelet még azért emelkedik fel, mert a nyugat a maximális profit érdekében átadta tudását a keletieknek.
„A kelet még azért emelkedik fel, mert nyugaton valaki úgy gondolta, hogy jó, ott lehet a maximál maximális profit, a maximális haszon érdekében átvinni és megtanítani mindent a keletieknek." *
Somkuti szerint 15–20 év múlva ez a helyzet teljesen másképp fog kinézni. Az Egyesült Államokban a politika változik, de a politikai irányelvek nem. Kínában a politika nem változik, de a politikai irányelvek igen. A modern világban a kínai modell tűnik hatékonyabbnak.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Somkti Bálint" → Somkuti Bálint (konzisztens ASR-hiba, a teljes átiratban így szerepel)
- "Pálinkás jó reggelt" → valószínűleg "Pálinkás jó reggelt" vagy üdvözlés, de a kontextus alapján az első mondat után következik, így üdvözlésnek értelmezhető
- "De ha vége van, de ha vége van, akkor indul májusseje" → valószínűleg "De ha vége van a munkanapnak, akkor indul május elseje" vagy hasonló, de az ASR többszöri ismétlése miatt bizonytalan
- "Bignieev Bezsinski" → Zbigniew Brzezinski (ismert amerikai geopolitikai szakértő, de az átiratban többször torz alakban szerepel)
- "Patyomkíncirkálom" → Potyomkin-felkelés vagy Potyomkin-lázadás (történelmi esemény, de az ASR erősen torzította)
- "Oszmán hadsereg" → helyesen: Török Oszmán Birodalom hadserege
- "Jaman Nusratul Iszlám Ali Muslimin" → valószínűleg "Jama'at Nusrat al-Islam wa al-Muslimin" (JNIM, terrorista szervezet)
- "Azzavadi felszabadítási front" → valószínűleg "Azawad felszabadítási front" vagy hasonló tuareg szeparatista csoport
- "Kidál" → Kidal (mali város)
- "Bamakói" → Bamako (Mali fővárosa)
- "Eritrea" → helyesen: Eritrea (de az átiratban "Eritrea" szerepel, így nincs ASR-hiba)
- "Észak-korea" → Észak-Korea (helyesen: Észak-Korea)
- "Szaudarábia" → Szaúd-Arábia
- "Afganisztán" → helyesen: Afganisztán
- "Vietnám" → helyesen: Vietnam
- "Türkmenisztán" → helyesen: Türkmenisztán
- "Nicaraguja" → Nicaragua
- "Dibuti" → Dzsibúti
- "Myanmar" → helyesen: Mianmar
- "Belorusz" → Belarusz
- "Jemen" → helyesen: Jemen
- "Törökország" → helyesen: Törökország
- "Irak" → helyesen: Irak
- "Szudán" → helyesen: Szudán
- "Kuba" → helyesen: Kuba
- "Venezuela" → helyesen: Venezuela
- "Egyesült Arab Emirátusok" → helyesen: Egyesült Arab Emirátusok
- "India" → helyesen: India
- "Palesztína" → helyesen: Palesztina
- "Tadikiszten" → Tádzsikisztán
- "Laosz" → helyesen: Laosz
- "Kína" → helyesen: Kína
- "Irán" → helyesen: Irán
- "Norvégia" → helyesen: Norvégia
- "Hollandia" → helyesen: Hollandia
- "Észtország" → helyesen: Észtország
- "Dánia" → helyesen: Dánia
- "Svédország" → helyesen: Svédország
- "Ciprus" → helyesen: Ciprus
- "Görögország" → helyesen: Görögország
- "Friedrich Merc" → Friedrich Merz (német politikus)
- "Urszula von der Lien" → Urszula von der Leyen (Európai Bizottság elnöke)
- "Alexander Stub" → Alexander Stubb (Finn elnök)
- "Bignieev Bezsinski" → Zbigniew Brzezinski
- "Gerald Airford" → valószínűleg USS Gerald R. Ford (amerikai repülőgéphordozó)
- "Kemal Atatürk" → helyesen: Mustafa Kemal Atatürk
- "Recep Taip Erdogán" → Recep Tayyip Erdoğan (török elnök)
- "Hofi Géza" → helyesen: Hofi Géza (magyar humorista)
- "Keldél" → valószínűleg "kelet-dél" vagy "kelet és dél"
- "Nyugat észak" → valószínűleg "nyugat és észak"
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez az Alfa és Omega mai adása.
[00:00:00]Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamásra.
[00:00:04]Az Zoom túlsó végén pedig Somkti Bálint biztonságpolitikai szakértő.
[00:00:08]Szia Bálint!
[00:00:08]Köszöntelek boldog május 1jét.
[00:00:12]Köszönöm szépen.
[00:00:12]Pálinkás jó reggelt kívánok mindenkinek.
[00:00:14]És mivel munkaszüneti nap van, lehet pálinkát fogyasztani.
[00:00:16]Sajnos az én esetemben ez nem megvalósítható, ugyanis alkoholos befolyásoltság előtt vagy alatt kamera elé ülni nem túl szerencsés.
[00:00:23]Ez a munkaközben sosem iszom című fejezetnek a De ha vége van, de ha vége van, akkor indul májusseje.
[00:00:31]Majális és minden.
[00:00:34]Tényleg.
[00:00:34]Te nagypapaként jársz ilyen mojálisokra?
[00:00:37]Még nem, mert a gyerekek még csak 11 hónaposak, és most kezdenek el áldogálni, tehát járni még nem tudnak, hogy 4 kézlá meg nehéz lenne velük mit csinálni a tömegbe.
[00:00:44]De ha már a gyerekek az unokák szóba kerültek, hagyd mondjak el egy vicces történetet.
[00:00:47]Ugye az egyik már azt mondja, hogy inni, az az, hogy szomjas vagy innivaló.
[00:00:51]A másik meg meglátja a kutyánkat, azt mondja, hogy vau, vau.
[00:00:54]Úgyhogy ketten együtt el tudják mondani, hogy a kutya szomjas.
[00:00:58]Nagyon jó.
[00:00:58]Na, azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.
[00:01:00]Előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára.
[00:01:05]Nemsokára meglesz a 2600.
[00:01:08]feliratkozónk.
[00:01:08]Néhány feliratkozóra lenne ehhez még szükségünk.
[00:01:10]Kérjük, hogy segítsenek és kérjük, hogy nyomjanak egy lájk életet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson, valamint ajánlanám az 1%-os adománygyűjtésünket is.
[00:01:19]Az adójuk 1%-ával kérjük, hogy ha tehetik, akkor támogassák az ultrahangnak a fejlesztését, bővítését.
[00:01:26]Ennek a részleteit megtalálják a www.ultrahang.tv/1% oldalon.
[00:01:30]És már eddig is sokan jelezték a támogatásokat.
[00:01:32]Nagyon szépen köszönjük minden segítség.
[00:01:34]Jól jön, hogy tudjunk fejlődni, merthogy most nagyon sokan keresnek munkát.
[00:01:38]jó emberek is közöttük, és próbálunk nekik segíteni.
[00:01:41]Nyilván nem tudjuk az egész világot megmenteni, de lehet, hogy néhány embernek így tudunk majd munkát biztosítani, önöket meg új műsorokkal megörvendeztetni.
[00:01:49]Most pedig akkor aktuális hírek.
[00:01:51]Oroszország azt próbálja kiharcolni az Egyesült Államoknál, hogy kezdjenek el-e bizonyos Oroszországra kivetett szankciókat feloldani átmeneti tűzszünetekért cselébe.
[00:02:03]Ezt írta meg az RBK.
[00:02:03]A lap állításai egy jól informált forrástól származnak, de azt nem közlik, hogy ez a forrás ukrán, orosz vagy amerikai, és az sem, hogy milyen beosztásban lehet.
[00:02:12]De azt írják, hogy el akarnak kezdeni egy tűzszünetet, mondjuk egy hétre szólóan, ezért pedig a szankciók részleges feloldását kérik.
[00:02:20]Ö, és hogy közben a Putyin és a Trump beszéltek is telefonon egymással, ahol Putyin be is lebegtet, hogy május 9-én a győzelem napján ő hajlandó lenne valamilyen fajta tűzszünetre.
[00:02:34]Lehet-e itt az, hogy szép csendben mondjuk a tűzszünet a szankciók feloldásáért program beindul Oroszország és az USA között?
[00:02:44]Elképzelhető egyébként, teljes mértékben elképzelhető.
[00:02:45]Minden elképzelhető.
[00:02:45]Ez egy olyan csodálatos világ, amiben élünk, ahol az információ, megbízható információ ritka, mint a fehér holló.
[00:02:53]Úgyhogy akár ez a hír is igaz lehet.
[00:02:53]Az tény, hogy az orosz vezetés beszélt május 9-i tűzszünetről.
[00:02:56]Az is tény, hogy orosz nehéz technika a korábbi évekkel ellentétben nem fog felvonulni a Vöröséren, amiből nagyon sokan nagyon sok következtetést vontak le.
[00:03:05]Bármit elképzelhetőnek tarthatunk ebben a szituációban.
[00:03:09]Én arra hívnám föl azért a figyelmet, hogy nemrégiben Dunda György, Ukrajnában élő újságíró tett ki egy hosszasabb Facebook posztot, amire arról beszélt, hogy a felek szemlátomást már a tűzszünetnek, illetve a tárgyalásos rendezésnek a szándékát is kezdik elvetni.
[00:03:25]Úgyhogy ezek egymásnak ellentmondó információk.
[00:03:28]Meglátjuk, hogy mi sül ki belőle.
[00:03:30]Nekem valahol az érzésem, hogy az Egyesült Államok a a klasszikus ki nem kényszített hibának tűnő iráni háborúval egy olyan helyzetben manőverezte magát, ahol igen nagy szüksége van az oroszolajra.
[00:03:39]És innentől kezdve Oroszország pozíciója sokat javult.
[00:03:44]Úgyhogy ez a hír ennek a fényében, akár igaz lehet, akár nem.
[00:03:49]Nekem én arra hajlok, hogy ez kicsit kevésbé igaz, mintogyha mondjuk azokat a híreket láttuk, vagy hallottuk volna, hogy tényleg megkoszabították az orosz szankciók felfüggesztését például megint egy hónapra.
[00:04:02]Ugye itt amit látunk folyamatosan, az az, hogy tulajdonképpen nem történik semmi, legalábbis semmi gyakorlati dolog.
[00:04:10]Aztán hogy a háttérben ki hogy tárgyal egymással, meg miről tárgyal egymással, az már egy kicsit érdekesebb dolog, mert ilyen például, hogy az amerikaiak be is mondják, hogy tudják, hogy az oroszok segítik Iránt, de azért egyébként vidában eltárgyalgatnak velük, láthatóan nagyon udvariasan.
[00:04:24]És akkor felmerül a kérdés, hogy valójában itt mi történik a háttérben.
[00:04:31]Azt azért lássuk be hölgyeim és uraim, hogy a nagyhatalmak akkor is tisztelik egymás erejét, ha éppen egymásan uszítanak.
[00:04:35]Tehát valószínűtlenebb szövetségest, mint Adolf Hitler és Josif Stálin, elképzelni nem lehetett volna, mégis szövetségesek voltak egy darabig.
[00:04:44]Tehát, hogy hogy vagy éppen Winston, Churchill és Sztálin, tehát hogy ebben a szituációban azt érdemes látni, hogy a nagyhatalmak nem tehetik azt meg, hogy a másikat figyelmen kívül hagyják.
[00:04:54]Én föltenném azt a kérdést, hogy az Egyesült Államok 2026-ig vgan száltott fegyvert Ukrajnának, az oroszok mégis fenntartották a kommunikációt.
[00:05:01]Tehát, hogy ebben a helyzetben nem érdemes túlságosan messzemenő következtetéseket levonni, mert tetszik, nem tetszik, a világot nem az értékek, hanem az érdekek irányítják.
[00:05:11]És ebben az esetben a két nagyhat hatalomnak az érdeke abba az irányba mutat, hogy egymással folyamatos kommunikációban maradjanak.
[00:05:16]Azt azért bemondta Trump egyik nap egyébként, hogy Ukrajna katonai értelemben már vereséget szenvedett, és hogy ennek megértéséhez nem a fake news médiából kell tájékozódni.
[00:05:28]Csak közben meg Ukrajna láthatóan talpon van, és még mindig tudetlen támadásokat intézni az oroszok ellen.
[00:05:35]De ezt a mondást akár akár én magam is mondhattam volna egyébként, de erről mi is többször beszéltünk már, hogy ugye az információt csak a tiédet nem írta volna meg a Rajterb esetben.
[00:05:46]Biz na én én erre mondom azt, hogy ezért van felelőssége Donald Trumpnak azzal kapcsolatban, hogy mit ír ki a Truth Socialra pillanatnyi indulatában.
[00:05:51]Mert egy pillanatnyi indulatomban leírtam egy egy mondatot november 4-én.
[00:05:55]És milyen következmény lett?
[00:05:57]Mondjuk az kar indult, amit lehet, hogy most már nem is annyira bántem ilyen történései alapján.
[00:06:05]Ez teljes mértében így van.
[00:06:05]Viszont Donald Trump bármit ír ki a face a Facebookra, nem, de a a truth socialra, onnantól kezdve azonnal az olajára összeomlik, vagy éppen emelkedni kezd.
[00:06:14]Tehát, hogy hogy azért vannak eltérő felelősségek, és emiatt fontos arról beszélni, hogy az ember lásson a folyamatok mögé, amennyire lehet.
[00:06:20]Természetesen tényleg most május 1-ben van az is ilyen ünnep, hogy nem írsz ki valami olyat, amivel meghatározzuk az újabb két évet.
[00:06:28]Kérem, hogy éljen május verseny, vajon mi lesz a reakció?
[00:06:31]Hát éljen, minden nap éljen.
[00:06:31]Az Ukrajnának a gyorsított EU tagságával kapcsolatban is különböző hírek terjednek, illetve úgy tűnik, mintogyha itt lenne egyfajta konfliktus akár Friedrich Merc német kancellár és Urszula von der Lien között is.
[00:06:44]Ugye Friedrich Merc most váltott, legalábbis nagyon úgy tűnik, mintogyha mást mondana, meg máshogy állna ehhez a kérdéshez, mint korábban.
[00:06:53]Ö most Németország és Franciaország is egyébként úgy tűnik nemzeti szinten, mintha azt mondanák, hogy akkor csak úgy ne legyen Ukrajna az EU tagja, viszont egy olyan rövidtávú előnyöket tartalmazó csomagot készít elő, hogy közelebb hozza őt a tagállamokhoz, merthogy a gyorsított csatlakozás úgy tűnik, hogy nem fog menni.
[00:07:13]Most hadd kezdjem egy picit komolyabb arccal, aztán majd bemutatom a nevetős arcomat, amit a hírolvasása közben mutattam.
[00:07:18]Tehát ha nekem lennének politikusként olyan katasztrofális támogatottsági mutatóim, mint Friedich Mnek, én is elgondolkoznék azon, hogy eddig valamit, vagy AFD-s leszel, vagy AFD-s leszek, mert bármi is lehetek egyébként.
[00:07:30]Tehát én, hogy sokak szemében már úri ember nem vagyok, úgyhogy innentől kezdve bármi lehetek.
[00:07:34]Na mindegy.
[00:07:36]Tehát visszatérve Friedich Mercre, a katasztrófálisak a támogatottsági mutatói, ezért valószínűleg rájött arra, hogy nem jól csinálta eddig a dolgokat, és most eltérő húrokat kezdett el pengetni.
[00:07:43]ami meg a a német és francia álláspont változására utal lett hölgyeim és uraim eddig mit tetszettek csinálni tehát Emáuel Macron úrnak fölhívnám a figyelet hogy hol a stratégiai autonómia meg hol vannak azok a nagyon hangzatos kijelentések az Ukrajnába küldött hadseregekről tehát egy picit vegyük már vissza a hangerőt és próbáljunk meg a politikusok alapvető feladataira koncentrálni ami arról szól hogy az adott országot irányítják úgy, hogy ez a lakosságnak minél jobb legyen, mert ezre kapnak felhatalmazást a politikusok és nem arra, hogy a jövőbeni karrierjüket egyengessék valamelyik multivállalatnál vagy egyéb dolgokra.
[00:08:17]Tehát az Európai Unióval kapcsolatban egyre több kérdés merül föl, és mert az Európai Parlamentben pedzegetik, hogy az úder legyen vezetett Európai Bizottság kicsit sok hatáskört vont magához.
[00:08:25]És szerintem ennek a része, ennek a küzdelemnek esik áldozatul többek között Ukrajna gyorsított Európai Uniós csatlakozása is, mert ezen a ponton tudják támadni a bizottságot, ami fáj neki.
[00:08:36]És megint hozzáteszem, hogy mindenki, aki nagyhatalmak, nagy cégcsoportok, vagy éppen nagy államszövetségek, mint az Európai Unióhoz köti a sorsát, az ilyenre készüljön fel.
[00:08:47]Tehát készüljön föl arra, hogy a belső belpolitikai vagy éppen belső küzdelmek fontosabbak ezen szervezetek számára, mint az, hogy egy ország, amelyik a függetlenségét, a szabadságát és tegyük hozzá alkalmat, a túlélését köti hozzájuk, az éppen hol jár, hol tart.
[00:09:03]Ha kiderül, hogy az Európai Unió nem fogja gyorsottan fölvenni Ukrajnát sem 27-ben, sem 28-ban, hanem valami himi humi köztes megoldást kitalál, majd 30 Ukrajna talán tag, annak szerintem pusztító hatása lesz az ukrán közvéleményére.
[00:09:17]Amit egyébként cserébe kaphatna állítólag Ukrajna, az az, hogy a csomag szélesebb körű piaci hozzáférést és mélyebb részvételt tartalmazna az EU programjaiban és intézményeiben.
[00:09:26]Ezt négy a megbeszéléseket ismerő diplomata mondta el egyébként a politikónak.
[00:09:32]Mit jelent ez a gyakorlatban?
[00:09:37]Hát ez azt jelenti, hogy az európai vállalatok, amelyek már beásták magukat Ukrajnába, részesei lesznek az Európai Uniónak, az ukránok meg így jártak.
[00:09:42]ezt az arcpirító, arcátlan cinizmust, ami amit én nem is tudok, hogy jellemezni.
[00:09:50]Tehát ez ez már ez már van ez a mondás, hogy ki a jó ügyvéd, aki úgy küld el a fenébe, ugye a mondásban sokkal durvább kifejezés szerepel, hogy várod mikor indulhass.
[00:09:58]Na most pontosan ez történik.
[00:10:00]Tehát elmondták az ukránoknak, hogy bizonyos szervezetek, bizonyos cégek, akik nyilvánvalóan nem ukrán kézben vannak, lehet, hogy egy pár ukrán oligarcha jól jár belőled a lakosság nem.
[00:10:08]Az a részt vehet bizonyos programokban, amiből pénzszivattyúzunk át rajtatok saját magunknak, és utána mindenki másnak meg coki.
[00:10:14]Tehát az ukránok nem ezért harcolnak és halnak és szenvednek, hanem azért, hogy teljes jogú Európai Uniós állampolgárok lehessenek, hogy élvezhessék azokat a jogokat és zárójegyzem meg kötelességeket, amelyeket az Európai Unió állampolgárai megkapnak.
[00:10:27]Ez megint egy ilyen szituáció, egy olyan mértékű arcátlan cinizmus, amit ahhoz tudnék hasonlítani, amikor valamelyik műsorban vitatkoztam egy globalista elemzővel, aki a végén állandóan Ukrajna álláspontját véte.
[00:10:40]Egy az egyben azt képviselte az ukrán hivatalos propagandát, majd az adás után elmond, hogy mindenki tudja, hogy az ukránok el fognak bukni, csak hát közben meg eljátsszák a szerepüket.
[00:10:49]Tehát ezt a fajta arcátlan aroganciát látom, ezt a fajta arcátlan cinizmust, ami nem számol emberek 10 millióinak az életével, a reményeivel, a sorsával, az érzéseivel, hanem csak és kizalag a pőre érdekeket nézi.
[00:11:01]Tetszik, nem tetszik ez a világ, ez így működik.
[00:11:06]Viszont akkor újra felteszem a kérdést.
[00:11:08]előállhat-e olyan helyzet, hogy azt mondják, hogy Ukrajna kap EU-szerű valamit, ami nem az EU csatlakozás, de annak ígérete, illetve bizonyos kedvezmények azért, hogy belemenjen a most így kicsit elbizonytalanodtam, mondjuk a a Donbasz maradék részéből történő csapatkivonásra, vagy a jelenlegi frontok mentén lévő tőszünetbe, de abba meg az oroszok nem mennek bele.
[00:11:34]De most az oroszok meg mintha javasolnák, hogy a szankciók feloldásáért befagyasztanák a konfliktust.
[00:11:41]Ezt el tudom képzelni, hogy befagyasztott konfliktus lesz.
[00:11:43]Én meg nem.
[00:11:47]Tehát Vladymir Putyin is már túl sokat tett bele a hitelességéből, a hatalmából, az ország erőforrásaiból ebbe a háborúba, hogy egy ilyen egyezünki döntetlenből legyen.
[00:11:55]Tehát ez az egyezünki döntetlen, ez olyan, mintor a fekete lovag a gyaloggalóban ugye elveszíti az egyik kezét, másik kezét, egyik lábát, másik lábát, és akkor mondja az őt gyakorlatilag legyőző Arthur Kirnek, hogy egyezzünk ki egy döntetlen.
[00:12:08]Ez nem így működik.
[00:12:08]Tehát Ukrajna számára sajnos nem az az út, amit egyébként az ukrán vezetés kijelölt magának.
[00:12:16]hanem amit engednek neki.
[00:12:16]És megint visszatérünk a kiindulóponthoz, amerről én magam sokat beszéltem, meg is kaptam az orosz párti ö mondjuk így jelzőt miatta, hogy nem látom azt az eredményt, amit az ukrán lakosság, az ukrán katonák áldozata elérhet, mert nem attól függ, hogy ők mit csinálnak, vagy mit nem csinálnak, hanem hogy Brüsszelben, sőt még inkább a Brüsszel mögött álló gazdasági hatalmak, akinek van politikai vetülete, mit engednek.
[00:12:41]És innentől kezdve én a a jelek arra mutatnak, hogy Ukrajna mindent, szó szerint mindent föláldozott a lakosság, a társadalom azért, hogy elérjen bizonyos célokat, és semmit nem fog cserébe kapni érte, és ennek következményei lesznek.
[00:12:58]Azzal a hírrel folytatnám, hogy Nagy-Britannia megállapodott kilenc európai országgal egy egységes haditengerészeti erő létrehozásáról, amelynek célja az orosz fenyegetések elrettentése az északengeri térségben.
[00:13:12]Ehhez tartozik majd Hollandia, az öt északi ország, valamint a három balti állam, illetve az Egyesült Királyság, mint a legnagyobb katonai erőt képviselő tag.
[00:13:20]És tulajdonképpen ez a több nemzetiségi tengeri haderő a NATO kiegészítéseként működne.
[00:13:27]A közös expedíciós erők 10 tagja a múlt héten szándéknyilatkozatot írt alá ennek a programnak a létrehozásáról és végrehajtásáról.
[00:13:37]Hogyan értékeled ezt a fejlevényt?
[00:13:39]Nagyon érdekes ez a folyamat, ami Északorsz Északország Oroszország északi részén zajlódik.
[00:13:43]Egész pontosan balti tengerről beszélünk, ugyanis itt már konkrétan háborús lépések is történtek, és nagyon érdekes, hogy a világ nem beszél róla, és még az orosz voenkorok, akik ugye elég jól értesültek ebben a témában, azok is csak elvét említik meg azt a helyzetet, hogy Észtország kiterjesztette a légterit egy olyan sziget fölé, amelyik egyébként elvágja Oroszország légterét a nemzetközi folyosóktól.
[00:14:07]És onnantól kezdve viszont egy olyan helyzet áll elő, amiben konkrétan blokád alá került.
[00:14:14]És én úgy látom, megint hozzáteszem, hogy ezt megint lehet vitatni.
[00:14:16]Tehát ez az én véleményem.
[00:14:17]Ez egy megállapítás a jelek alapján.
[00:14:19]Ez a 10 állam, ez a kilenc állam egy tengeri blokkádot akar Oroszországgal szemben létrehozni, ami szívük joga egyébként, csak hogy mondjuk feltenném a kérdést, hogy a következményekkel megint számolnak-e.
[00:14:31]Tehát hogyha ez a NATO mellett működik, akkor ha őket támadás éri, ezeket az egységeket támadás éri, akkor az nem a NATO.
[00:14:36]Tehát, hogy ez a kint is vagyok, bent is vagyok, NATO csiksuki, az ötödik cikkellyel való játszadozás.
[00:14:41]Erre már egyébként a Finn elnök, Alexander Stub is fölhívta a figyelmet, hogy ez nem jó.
[00:14:46]Tehát ez előbb vagy utóbb, pont a Balti államokkal kapcsolatban mondta egyébként, előbb vagy utóbb ahhoz fog vezetni, hogy valaki megsérti a NATO tagállamok szuverenitását, és utána vakarhatja a fejét mindenki.
[00:14:55]Tehát a portugálok meg a spanyolok egy olyan küzdelembe, amibe ők alkalomattan nem akarnak belemenni, vagy vagy az olaszok, akik sokkal óvatosabbak, vagy tegyük hozzá Németország, akinek a felsorolt államokhoz képest azért relatív jelentős flottája van, nem akkora, mint a brit, de mondjuk sokkal nagyobb, mint a balti államoké, finnországi és svédországi együttesen, az mit fog lépni?
[00:15:14]Tehát ő be fog lépni ebbe a küzdelembe csak azért, mert ez a kilenc relatív kicsi ország úgy döntött, hogy majd megpöckli a medve orrát.
[00:15:23]Tehát, hogy ezek mind olyan kérdések, amire nincs jó válasz.
[00:15:25]A szándék bizonyos szempontból érthető.
[00:15:29]Ugye szokták mondani, hogy őrült beszéd, de van benne rendszer.
[00:15:30]Viszont ettől függetlenül a következmények alól nem fog mentesülni senki.
[00:15:35]És megint fölteszem a kérdést, hogy én értem a globalista körök szándékát Oroszország megulázására, csak hogy megint ott tartunk, mint a salamoni ítéletben, hogy az a nő, akinek meghalt a gyerek, az magával arántja a másik nőt, meg a egész mondjuk salamoni királyságot, csak azért, mert ő neki fájdalma van.
[00:15:50]Tehát, hogy itt azért ez a fajta felnőtt viselkedés az egyre többször hiányulok a a vezető európai politikusoknál.
[00:15:59]Szerinted egyébként ez a konkrét NATO haderő, nem?
[00:16:03]Vagy nem tudom minek kell ezt hivatalosan hívni?
[00:16:05]Szóval a flotta, ez mire lesz katonailag képes?
[00:16:08]Tehát ez egy erős, nagyon ütőképes alakulat lesz, vagy ez inkább egy szimbolikus döntés?
[00:16:16]Nagy-Britanniának azért az általános hanyatlása ellenére, mert van általános hanyatlása a Royal névnek, hölgyeim és uraim.
[00:16:22]Képtelen volt, amikor Irán megtámadta a ciplusi bázisát, képtelen volt megvédeni.
[00:16:26]Tehát akárki akármiről beszél, a Royal Navnek van két ütőképes repülőgéphordozója, csak nincs hozzuk, nincs hozzájuk elég repülőgép, mert arra már nem volt pénz.
[00:16:34]Úgyhogy részben amerikai gépek állomásoznak a fedélzetükön.
[00:16:37]Másrészt nincs hozzá elég kísérő hajó, hogy egyszerre a két hordzót kiküldjék a tengerre.
[00:16:40]Tehát a Royal név hanyatlik tetszik, nem tetszik.
[00:16:44]Na most eközben is azért egy potens ütőerőt fel tud mutatni.
[00:16:46]Tehát az orosz balti tengeri flottával szemben ez az erő, ez elég.
[00:16:51]Ugye kérdés az az, hogy politikai, külpolitikai, biztonságpolitikai szinten mennyire kivitelezhető az, hogy Oroszországot tényleges blokád alá vonják.
[00:16:59]Tehát, hogy itt megint arról beszélünk, hogy itt egy atomhatalom áll a másik oldalon, és nagyobb vitaminek is vannak atomtöltetei, amivel mondjuk Moszkvát és Leningrádot el tudják pusztítani, de kérdés attól az Oroszország, az orosz katonai erő megszűnik-e.
[00:17:12]Tehát az orosz elretentés a méretek miatt több a az arsenal, az ország mérete miatt sokkal jelentősebb, mint amit Nagy-Britannia és a többi állam fel tud mutatni.
[00:17:21]Tehát Norvégiában a lakosságnak azt hiszem talán a 80%-a egy bizonyos vonaltól délre lakik.
[00:17:27]Ö Svédországban detto, tehát hogy hogy ebben a szituációban azért a hosszávalú mondjuk így következményeket is célszerű figyelembe venni.
[00:17:36]És ebben a helyzetben azt látom, hogy ennek van katonai jelentősége, de megint egy olyan dolog, hogy be lehet vinni egy első ütést, de a kérdés, hogy ki fog kifeküdni a végén.
[00:17:47]Ha már ki fog kifeküdni a végén, akkor most egy ilyen nagy huszárvágással, egy egészen más földrészre kalandoznánk, méghozzá Afrikába a szálövezetbe Mali folytatnák, mert hogy az Alkaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges Jaman Nusratul Iszlám Ali Muslimin és azzavadi felszabadás felszabadítási front nevű fegyveres szervezetek még vasárnap hajnalban megtámadták a Mali hadsereg egyik központi bázisát a bamakói repülőtér mellett és elfoglalták az ország ész zaki felében lévő kidál várost kiszorították onnan a kormánerőket támogató oroszrikai hadtestzsoldos hadsereget.
[00:18:22]Az oroszok be is jelentették, hogy tulajdonképpen egy katonai államcsiny történt egyébként Malian.
[00:18:28]Most felmerül a kérdés, hogy pár nappal később a hét végére mennyire tudták stabilizálni a helyzetet az oroszok.
[00:18:35]Jelenleg is fogynak a harcok, és miután az Afrika Corps nevű igen vicces áthallásokat tartalmazó szervezetnek elég komoly légierejei van, amivel a felkelők nem rendelkeznek, ezért több légicsapásban sikerült lelassítani, vagy akár meg is állítani ezt a támadást.
[00:18:54]Ugye tény, hogy Kidal városa elveszett a a Mali kormánerők számára, és a orosz Afrika Corpsot is kivonták onnan.
[00:19:01]viszont az általános hatalom átvétel úgy néz ki, nem sikerült.
[00:19:04]De nyilvánvalóan van egy nagyon érdekes összetevője ennek a folyamatnak.
[00:19:08]Ugye a a Tuareg lázadás már elég régóta zajlik a száha elővezett fekete-afrikai országaiban.
[00:19:13]És ugye Malinak a az összetétele, földrajzi összetétele az, hogy Északon van egy nagyon nagy félsivatagos sivatag és terület és délebbre találtok egyébként az értékes aranybányák és és egyéb érzák, amiért folyik a küzdelem.
[00:19:24]viszont ott fokozatosan érvényesül a tuaregek, illetve hozzájuk csatlakozott, mondjuk így nyugodtan terroristák, iszlám radikálisoknak a nyomása.
[00:19:33]Tehát kidál elvesztés egy újabb terület, ami ennek a szervezetnek a kezére került északmaliban.
[00:19:41]viszont a huszon valahány milliós lakosságú országban az, hogy 12000 emberrel egy ilyen felfordulást lehet okozni, az is azt mutatja, hogy azért ott sincs minden rendben.
[00:19:49]Úgyhogy az a tény, hogy a pucs nem sikerült.
[00:19:54]Tehát az első napok után még talpon van a kormányzat és a és az odarendelt vagy odaküldött orosz katonai alakulatok, vagy mondjuk így zsoldos alakulatok, az azt mutatja, hogy egy elhúzódó háborúra kell számítani, amit azt fog eldöntni, hogy kinek vannak nagyobb tartalékai.
[00:20:08]Úgyhogy jelenleg úgy tűnik, hogy az a pucsok az első napokban győznek vagy buknak el.
[00:20:12]Tehát ha nem sikerült egy villámcsapásszerű támadással megdönteni, hogy Mali kormányt, akkor az valószínűleg fenn fog maradni.
[00:20:18]Lehet, hogy a terület, amit ellenőriz, kisebb lesz, de ettől függetlenül ez a támadás is azt mutatta, hogy egy háború az sosem egyoldalú.
[00:20:26]Mindig vannak van benne meglepetésszerű fordulatok.
[00:20:28]Én két dolgot emelnék ki, hogy a adügyminisztert, illetve az oroszokkal kiemelten jó kapcsolatot ápoló nemzeti assiszem információs minisztert, a titkosszolgáltatokat felügyelő minisztert is egy célzott öngyilkos támadás ölte meg.
[00:20:43]Tehát valakinek valahol nagyon jó információ voltak azzal kapcsolatban, hogy hol vannak ezek az emberek, ami viszont fölveti azt a kérdést, hogy ki segítette a felkelőket.
[00:20:53]Itt merül fel az a kérdés, hogy miért ennyire sikeresek a gerillaharcok, terrorista támadások és nem hagyományos különböző katonai akció, mert tulajdonképpen ezt láttuk a Közelkeleten, a Hamas, illetve a Hiszbola esetében is.
[00:21:08]Ezt látjuk egyébként Ukrajnának és a az ukrán oroszok, tehát a Ukrajna és Oroszország között a olyan hibrid hadviselésekben, amelyet hivatalosan az állam egyik vagy másik fele nem vállal magára.
[00:21:19]És ezt láttuk Afganisztánban is a tálibok esetében meg ezt látjuk nagyon sok mindenhol el lehetne mondani, hogy olyan mintha nem is nagyon lenne különbség a reguláris hadseregek között meg az ilár irreguláris hadseregek között.
[00:21:38]Azért jó, mert ezek ebbe a szavakba én is bele szoktam bonyolulni, pedig sűrűn kell használjam őket.
[00:21:40]Ö a had kéne ilyen tréninget tartani jó sok pénzért, hogy hogyan tanuljuk meg kimondani, hogy irregul legal ir il irreguláris a stressztűrő stretch cucc például jamaikai jamaikaiaké lehetne egy ilyen kommunikációs tréninget tartani.
[00:21:58]Tényleg egyébként értelme is lenne, hogy biztonságpolitikai alapfogalmak, mert a má nem tudjuk kimondani, legalább tanítsuk.
[00:22:05]Hát például de ott a sokszor elmondjuk, hogy reguláris, irreguláris, akkor előbb-utóbb az emberek rááll a szája.
[00:22:10]Énő adásban az Bignieev Bezsinski nevével küzdöttem meg.
[00:22:12]Ugye amikor kommunikációs tréningen voltam egész pontosan beszédtanfolyamon, akkor mindenki mondta, hogy idézzünk föl egy nehéz szót.
[00:22:19]Nekem ez Bignev Bezsinski jutott, úgyhogy ezt nagyon sokszor tanultam, hogy el tudjam mondani egy lélekszvételre.
[00:22:25]Visszatérve az asszimmetriára vagy az irregularisokra, ugye azt érdemes látni, hogy az a fajta kitettsége a modern rendszereknek, tehát mondjuk például egy középkori államban nem lehetett volna nagyon mit támadni.
[00:22:37]Ugye a központi intézmények gyakorlatilag a bárók várában székeltek, ahova bejutni is nehéz volt.
[00:22:43]Tehát pláne a báró elé kerülni sem volt egy egyszerű feladat, vagy a földes úr elé.
[00:22:46]Tehát egy modern állam az sérülékeny, és hacsak nem egy olyan típusú totális diktatúráról beszélünk, mint amilyen például a háború végén már a náci rendszer volt, vagy akár a Szovjetunióról, ahol ahhoz is útlevél kell, hogy egyik helyről az ember átmenjen a másikra, azok kivételével a demokráciák, a szabadságok sérülékenyek.
[00:23:04]Úgyhogy amiket látunk, azok pontosan ezekkel a szabadságjogokkal élnek vissza, vagy ezeknek a szabadságjogoknak a réseit használják ki.
[00:23:14]Úgyhogy ez bármikor előfordulat, hogy egy modern állam bizony ki van téve ilyen támadásoknak, különösen azért, mert a modern hadseregek nem irreguláris ellenfelek ellen vannak kitalálva, hanem reguláris célpontok, regulárisan működő hasonló felépítésű szervezetek ellen.
[00:23:28]És ez egy nagyon-nagyon komoly dolog ezt megtanulni, hogy hogyan kell ez ellen küzdeni.
[00:23:34]egyébként Irán is ezt használta ki, hogy tudták, hogy az amerikaiak hogy gondolkodnak, és az elmúlt 25-30 évben mindent megtettek azért, hogy azokat a célpontokat, amelyek elsődleges amerikai célponttá válhatnak, azokat megerősítsék vagy fölkészítsék arra, hogy a kiiktatásuk esetén is működjön tovább a rendszer.
[00:23:51]Ez ugyanaz, mint a régi terrorista szervezetek, amik a hidegháború alatt klasszikus hierarchikus felépítésben működtek, és ha elkaptak egy sejtet, akkor gyakorlatilag az egész szervezetet föl lehetett számolni.
[00:24:00]A már az Alkaida kezdte a sejtszerű működést, ahol a központ minimális utasítást ad és minimális támogatást is, tehát nem nagyon lehet visszavezetni a a vonalakat hozzájuk.
[00:24:12]És egyébként szerinted mi lesz Malinak a sorsa?
[00:24:14]Meg ugye általában a szájelővezetnek a sorsa?
[00:24:15]Lehet stabilizálni ezt a térséget, vagy ez egy olyan időzített bomba, ami előbb-utóbb úgy is fel fog robbanni?
[00:24:20]Csak így még mindenki mind mikor vannak a filmekben, tudod, hogy így elhúzzák a visszaszámlálót, mert megállítani nem tudják, de mindig újra tudják indítani, hogy ezt látjuk tulajdonképpen.
[00:24:34]Egy picit hadd menjek távolabbra ennek a problémának a bemutatásakor, mert Malian nem csak az a probléma, hogy vannak tuaregek meg vannak feketeafrikaiak, akik egymással küzdenek.
[00:24:43]A tuaregek hagyományos nomát törzs, akik legeltetésből élnek, akik a nyájaikat legeltetik, azok a nyájak pedig nincsenek figyelemmelre, figyelemmel arra, hogy kinek a földjén mit esznek meg.
[00:24:55]Ugye ez a túlnyomórész letelepedett főművelést folytató fekete afrikaiakat rendkívüli módon zavarja.
[00:24:59]Tehát rögtön van egy életmódbeli ütközés.
[00:25:01]Egy másik ilyen ütközés, hogy Mali határai is egyébként mesterségesen vannak meghúzva, mert ki az, aki logikusan azt gondolta, hogy ezeket a legeltető nomádokat és a földművelés folytató törzseket vagy népeket egy országban lehet kényszeríteni?
[00:25:16]Hát a gyarmattartó hatalmak, tehát egész Afrikát mesterséges határok szabdalják keresztbe kasul, amelyeket többségében az ott laklakók be sem tartanak.
[00:25:25]Tehát itt is rögtön tudnék több olyan szempontot felsorolni, a gazdasági, politikai, vallási egyéb okokat, amelyek az jelenlegi rendszer fenntarthatatlanságára utalnak.
[00:25:36]Úgyhogy én szerintem Mali egy olyan kísérleti telep több szempontból, ahol egyébként a térségből kiszorított franciák a hírek szerint próbálkoznak a térségben beszivárgott oroszoknak a kiszorításával.
[00:25:47]viszont ugye a lakosságot, a lakosokat kevésbé kérdezik meg, úgy, hogy ők mindenféle módokon nyilvánítják ki a szándékaikat.
[00:25:54]Tehát szerintem ez a az egész afrikai helyzet robbanással fenyeget.
[00:25:59]Ugyanis a mesterséges határok, amelyeket megint elmondom, a gyarmattartók húztak, képtelenek fenntartani azokat a kereteket, amik egyébként léteznek.
[00:26:09]Tehát higgyük el, hogy a a Miban élők többsége nem Mali állampolgárként definiálja magát, hanem valamilyen törzshöz vagy néphez tartozónak.
[00:26:19]Menjünk tovább akkor méghozzá az Egyesült Államokkal folytatnánk.
[00:26:21]Te ajánlottad a témát újabb jelentős tűz egy amerikai hadó hadihajónak a fedélzetén.
[00:26:28]Fejtsük akkor ezt ki bőve ebben.
[00:26:31]Volt ebben minden tulajdonképpen megint.
[00:26:34]Igen, ez a USS Higgins nevű rombolóról beszélünk, amelynek a fedézetén súlyos tűz tombolt órákon keresztül, és innentől kezdve a a hadrafoghatósága jelentősen csökkent, ezért vissza kellett vonni kikötőkbe javításra.
[00:26:47]Na most azt azért lássuk be, hogy egy hadihajón a legfőbb ellenség az a vízbetörés, mert az elsőzti a hajót, és a következő legfőbb ellenség a tűz.
[00:26:55]Az amerikai haditengerészet annak köszönhetően jött ki már a második világháború első felének összecsapásából is, hogy a japán haditengerészeten voltak ilyen specializált kárelháta brigádok.
[00:27:08]Az amerikai haditengerészetben minden egyes tengerésznek volt kárelhártási feladata és kiképzettsége.
[00:27:15]Tehát ez azt mutatja, hogy egy nagyon súlyos problémát tud jelenteni egy hadihajón kitör tűz, akármilyen furcsa, hogy hajón gondot jelent a tűz.
[00:27:19]És ezért mindenkit már 80 éve felkészítenek arra, hogy ilyen problémát el kell tudni hárítani, hogy egy ilyen súlyos tűz kirobbanhatott és órákon keresztül tombolhatott egy a robbanóanyaggal megtömt szűk járműfedélzet, hogy megint csak furcsa, de hadihajóknak nincs túl nagy tere.
[00:27:38]Onnantól kezdve ez komoly kérdéseket vett föl.
[00:27:41]Ugye három szempontból lehet ezt a kérdést megközelíteni.
[00:27:43]Az egyik az az, hogy a legénység kiképzettsége alacsony fokú volt.
[00:27:47]Hát ezt én nem hiszem el.
[00:27:47]A másik az az, hogy a legénység fáradt volt, mert annyira megnőtt a teher az amerikai hadihajók legénységén, hogy szinte állandó bevetésen vannak, és bizony, aki elbóiskol szolgálat közben, az nem vesz észre, hogy valami lángol.
[00:28:00]Ez is benne van a pakliban.
[00:28:02]Az is benne van a pakliban, hogy a legénység a fáradtság miatt nem törődömmé vált, és nem szándékosan, hanem passzívan.
[00:28:08]az oda nem figyeléssel, a megint csak a a túlterhésből fakadó fáradságnak köszönhetően keletkezett ez a tűz, amit utána nehéz volt elosztani vagy eloltani.
[00:28:17]És a harmadik legsúlyosabb vád ezzel kapcsolatban, de megint csak visszautalunk a túlzolt bevetésre, az az, hogy ez egy szándékos gyújtogatás volt, ahogy éppen a Gerald Airford repülőgépzó esetében is felmerült.
[00:28:27]És akkor is elmondtam, és most is elmondom, hogy a lázadásnak vannak előjelei és vannak fokozatai.
[00:28:33]Tehát azok a tengerészek, akik az egyébként általuk elfogadott vagy rájuk erőszakolt szabályok megsértése, az ottani problémák miatt készülnek szembeszállni a tisztekkel, vagy általában a hajó irányításával, azok nem azzal kezdik, hogy hogy rátámadnak a tisztekre és föllázadak, mint a Patyomkíncirkálom, vagy vagy a Bountin vagy egyéb helyeken, hanem azzal kezdik, hogy adnak jeleket azzal, hogy elégedetlenek, visszaszólnak a parancsnokuknak, vagy a a főnöküknek, nem veszik föl a szolgálatot és alkalmatán felgyújtják a mosodát.
[00:29:05]Tehát nem tudjuk, hogy hol tört ki tűz a USS Higgins fedélzetén, de én élek a gyanupel, hogy ismét a mosoda éget, ami pedig arra utal, hogy a legénységnek kezd tele lenni a törpebúrája.
[00:29:16]Még egy gyors történelmi párhuzamot hadd mondjak.
[00:29:19]Ugye a világ minden részéről összeszedett janárok, a török Oszmán hadsereg leg ütőképesebb meg legelitebb alakulata több alkalommal fellázadtak ilyenolyan okok miatt, és azzal kezdték, hogy a közös étkezősöket, a összetartozásokat szimbolizáló üstöket borították föl ételfőzés közben.
[00:29:34]Tehát lehet, hogy egy hasonló jelenetet láthattunk most is.
[00:29:38]Nem tudjuk, mi történt.
[00:29:39]Mindenki eldönti majd, mire következtet.
[00:29:41]Én várom a fejleményeket.
[00:29:44]És akkor a végére behoznék egy sajtószabadsággal kapcsolatos hírt, mertogy van a riporterek határon nélkül nevű szervezet, és ők arra figyelmeztetnek, hogy a sajtószabadság 25 éves mélyponton van.
[00:29:55]A szabadsjtó a világ több mint felén nehéz vagy nagyon súlyos helyzetben van, és kevés ország van, ahol a helyzet jó.
[00:30:02]Példaként említik többek között Németországot, ahol a nemzetbiztonsági törvény nem felel meg a törvény, tehát hogy a nemzetbiztonsági törvények nem felelnek meg a törvényszigorú követelményeinek, az újságírók és forrásainak védelmére vonatkozóan.
[00:30:19]De mondjuk azt is mondja ugyanez a szervezet, hogy Ukrajna kiemelkedik a szomszédai közül Kelet-Európában.
[00:30:27]Pozíciójá hét helyet javítva az 55.
[00:30:30]helyre került, annak ellenére, hogy háborús körülmények között Oroszország teljes körül, tehát hogy hogy háborús körülmények között kell dolgozniuk.
[00:30:37]Az Egyesült Államok pedig hét helyet rontva a 64.
[00:30:43]helyre került globálisan.
[00:30:43]Donald Trump, amerikai elnök szisztematikus politikája miatt.
[00:30:48]A 172.
[00:30:48]helyen áll Oroszország, a terrorizmus, a szepatizmus és a szélsőségek elleni küzdelemre kidolgozott törvények a sajtószabadság korlátozására alkalmasak.
[00:31:03]Nek nekem ez a hír azt mondja, hogy a műtét sikerült, a beteg meghalt.
[00:31:04]Tehát a a riporterek határok nélkül is beállt abba a globalista társaságok közé, vagy lehet is az volt az, hogy ezt most nehéz megállapítani, amelyik egy nagyon szűk látókörű, nagyon szűk szemüvegen keresztül körülbelül így nézi a dolgokat.
[00:31:18]Tehát egyébként egyetértek vele, hogy a sajtószabadság helyzete az egész világon rólik, de pontosan azok miatt, a körök miatt, akik a többek között a reportrex határok nélkül szervezet támogatják.
[00:31:27]Tehát nem Trump Trump elnök milyen hatást tud gyakorolni a sajtóra, hölgyeim és uraim, amikor az akció amikor olyan szinten szembent vele a Fox nevű tév, amely egyébként hozzájerült a megválasztáshoz, hogy most már inkább az Axiosnak nyilatkozik, meg a meg nem tudom ki, mindenki másnak, valami Newsmaxnek meg ilyeneknek.
[00:31:42]Tehát miről beszélünk?
[00:31:44]Tehát Magyarországon is a az elmúlt 16 évben az történt, hogy érvényesült egy másik hang is, hogy milyen módszerekkel, sokszor nem szép módszerrel tegyük hozzá, nyugodtan hozzá lehet tenni, hogy milyen szinten milyen eszközöket bevette, azon is lehet vitatkozni, de annyi történt Magyarországon, hogy nem csak és kizárólag a kommunistákból lett, liberálisakból lett globál globalisták hangja érvényesült.
[00:32:08]Ha ezt valaki a sajtószabadság korlátozásának érvénye érzékeli, akkor föltenném a kérdést, hogy ő mit gondol a sajtószabadságról.
[00:32:16]Én nagyon vicces, hogy fölosztad ezt a hírt, mert a én a ma rögzített holnap kikerülő adásomban is beszélek erről a témáról, mert Görögországban korlátozni akarják az anonimitást, azért, mert annyira toxikus, tehát gyűlölködő és annyira agresszív lett az online hangnem, hogy ne lehessen megcsinálni azt, hogy nagyon jó példát hoz föl a görög miniszterelnök.
[00:32:34]Azt mondta, hogy az ókori Görögországban volt szólásszabadság.
[00:32:37]fölemelte a kezét valaki, és névvel, arccal vállalta a véleményét, és hogyha hülyeséget mondott, vagy éppen gyalázkodott, akkor annak volt következménye.
[00:32:45]Ugye te is, meg én is számtalan gyalázkodó anonim támogatást voltunk, vagy támadást voltunk kéntelenek elviselni, mert nincs eshetőségünk megvédeni magunkat, szembeszállni, egyetlen dolgotunk csinálni, nem foglalkozunk vele, de attól azért még aljas és rossz indatú támadások, amik az időről időre megérintik az embert, bármin is küzd ellene.
[00:33:02]Na most az Európai Bizottság meg kidolgozott egy olyan megoldást, hogy a 18 éven alattiak, 18 év alattiak ne félhessenek korlátlanul hozzá bizonyos online tartalmakhoz, a az online fogadóirodákhoz, a pornóhoz tegyük hozzá maximálisan támogatom.
[00:33:16]I illetve a harmadik volt pedig a közösségi média, ahol szintén ezek a toxikus és agresszív tartalmak megjelennek.
[00:33:22]Tehát van ebben ráció, csak megint azok az aggodalmak.
[00:33:25]Én mint libertariánus attól félek, hogy ezekkel az információkkal, hogy ki mikor, hovan ment föl, mit csinált, mit nem csinált, ezzel vissza lehet és vissza is fognak élni.
[00:33:34]Úgyhogy hölgyeim és uraim, valóban rólik a sajtószabadságnak a helyzete, de nem Donald Trump, Vladyimir Puty meg egyebek miatt, mert azt mindenki tudta, hogy hogy Sicin Ping és Kim Jsong miatt, hanem amiatt, hogy van egy globalista gondolat, amelynek a követésében pont ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint Putyin, siining, Kim Jongun, és ki sorolhatnák hosszosan a sort.
[00:33:54]H egyébként Magyarország eszerint a lista szerint az Európai Unióban a harmadik legrosszabb a sajtószabadság helyzete szempontjából csak Görögország és Cipruson rosszabb a helyzet.
[00:34:06]Mi van Görögországban meg Cipruson egyébként?
[00:34:11]Hát szerintem a a görögök azért a törököktől félnek és Ciprus is törököktől fel és ott valószínűleg korlátoznak valami, de erre nagyon van egy nagyon jó sztorim.
[00:34:17]Tehát a török alkotmányban, amit ugye Kemal Atatürk hagyományozott a török népre, abban benne volt az, hogyha a hadsereg úgy érzi, hogy Törökország érdekeivel ellentétes feladatok vagy folyamatok indulnak meg, akkor nem csak lehetősége, hanem kötelessége is pucsot végrehajtani.
[00:34:33]Ugye ezt a tegyük hozzá kevésé demokratikus megoldást, ezt az Európai Unió nyomására Törökország kivette az alkotmányából.
[00:34:40]Ennek az lett az eredménye, hogy hatalomra is került egy olyan szervezet, egy olyan csoport, aki kifejezetten iszlamista volt.
[00:34:48]A világ szerencséjére egy modered, egy mérsékelt iszlamista egyébként Recep Taip Erdogánról és a pártjáról van szó.
[00:34:56]Ez egy mérsékelt iszlamista párt, de mi a garancia arra, hogy nem jön egy arabtavasz Törökországban is, és nem jönnek el az ISIShez meg a a az Alkaidához hasonló muszlim radikálisok és fanatikusok, nem kerülnek demokratikus útonhatalomra, amit aztán majd kívülről nem lehet majd befolyásolni, mert a hadseregnek elvették ezt a jogát.
[00:35:12]Tehát én pont ugyanezt a folyamatot látom a sajtó szabadsággal együtt is.
[00:35:15]Tehát hogy hogy miről beszélünk.
[00:35:17]Nyilván kell, hogy valamilyen fajta korlát korlátja legyen, mert az, hogy szabadon következmények nélkül lehet gyalázkodni valakinek, egy el lehet követni egy justic mordot, tehát egy sajtóban elkövetett karaktergyilkosságot hazugságokra alapozva el lehet követni valaki ellen, az nehogy már természetes és normális legyen.
[00:35:37]Norvégiában egyébként a legjobb.
[00:35:40]Norvégia, Hollandia, Észtország, Dánia, Svédország.
[00:35:42]Ezek a legjobbak.
[00:35:42]És képzeld el, én azt hittem Észak-koreában lesz a legrosszabb, de nem, van rosszabb.
[00:35:47]A 108.
[00:35:50]helyen Eritrea áll.
[00:35:54]Úgy van visszafelé, hogy Eritrea, Észak-korea, Kína, Irán, Szaudarábia, Afganisztán, Vietnam, Türkmenisztán, Oroszország, Azerbajdzsán, Bahrain, Egyiptom, Nicaraguja, Dibuti, Myanmar, Belorusz, Yemen, Törökország, Irak, Szudán, Kuba, Venezuela, Egyesült Arab Emirátusok, India, Palesztína, Tadikiszten, Laosz, hoppá, Laoszban rossz sajtószab.
[00:36:16]Ja, mert ott kommunizmus van, tényleg.
[00:36:18]Na hát így így a műsor végére beolvasok egy hallgatói kérdést.
[00:36:24]Kedves Bálint, mit tud a nyugat észak?
[00:36:27]És mit nem tud a Keldél, ami odavezet, hogy a nyugat mindig befolyásolja a keletdél cselekvéseit, amire az csak a demokrácia szabályozásával tud válaszolni, és ezzel a nyugati közönség előtt a kelet el van ásva.
[00:36:38]Mi akadályozza meg a keretet, hogy ugyanezt alkalmazza a nyugattal szemben?
[00:36:43]A pénzkereskedelem és média ilyen szintű uralása hogyan lehetséges?
[00:36:45]Úgy, hogy erről a erre a másik oldalról nem jött adekvát válasz.
[00:36:49]Laci kérdezi Svájcból.
[00:36:53]Kitűnő a kérdés.
[00:36:53]Nagyon szépen köszönöm.
[00:36:55]És nagyjából meg is van a a válasz a kérdésben.
[00:36:57]Tehát a gazdaságon állvagy bukik minden.
[00:36:59]Ugye Bill Clinton elmagyarázta nagyon frappánsan és tömörön azt mondta, hogy is the economy stupid.
[00:37:04]Tehát te butá fogalmazzunk ilyen szalonképesen, hogy a gazdasága az oka az egésznek.
[00:37:09]gazdaság tartja fön a hadsereget, a gazdaság tartja fönn a különböző olyan folyamatokat, amelyekben ezek a fajta eszközök érvényesülhetnek.
[00:37:19]És a kapitalizmus a jelenlegi formájában számos, sőt most már mondjuk úgy, hogy túl sok hibája ellenére még mindig a legszab legszabadabb vállalkozási formát jelenti.
[00:37:28]Tegyük hozzá, hogy Magyarországon is láttuk, az Európai Unióban is látszik, az Egyesült Államokban is van egy úgynevezett üvegplafon, amit nem tud mindenki áttörni, de ez egy másik történet.
[00:37:35]De a lényeg az az, hogy az a helyzet, amelyben sokáig volt egy szabad vállalkozási lehetőség, amiben érvényesült az úgyfajta meritokrácia, tehát tehetséges, hozzáértő vagy éppen sokat dolgozó emberek tudtak jobb helyzetbe jutni, ez garantálta a gazdasági fölént.
[00:37:52]Ez az egyik része.
[00:37:54]Ugye a gazdaság és ide csatlakozó tudományos szabadság garantálta a hadseregeknek az előnyét.
[00:37:58]Tehát azt a helyzet, amikor a 17.
[00:38:01]Akkor még nem, de a t hát a 17.-18.
[00:38:03]századtól kezdve egy európai hadsereg akár nyolc-10szeres túlerővel szemben is győzni tudott.
[00:38:13]Ennek több oka van.
[00:38:13]Benne van a tudománynak a fejlődése, benne van a gazdaságnak a lehetősége egy tűzfegyvert előállítani meglehetősen drága vállalkozás volt.
[00:38:19]És ez a helyzet lényegében konzerválódott.
[00:38:23]Ez az, ami most megváltozik Kína felemelkedésével, ahol a nyugaton gúsba kötött tudományok, mert hogy az időjárásról nem szabad csak egyféleképpen beszélni, a társadamtudományokról nem lehet csak egyféleképpen beszélni, és lassan már a fizikáról sem lehet csak egyféleképpen beszélni.
[00:38:37]Ezek megakadályozzák, hogy a nyugat most felvegye a versenyt a felemelkedő kelettel.
[00:38:42]A kelet még azért emelkedik fel, mert nyugaton valaki úgy gondolta, hogy jó, ott lehet a maximál maximális profit, a maximális haszon érdekében átvinni és megtanítani mindent a keletieknek.
[00:38:52]Ez megint nem szép, nem jó, nem erkölcsös ez a folyamat.
[00:38:56]Semmilyen részletével nem értek egyet ebbe, semmilyen állásfoglalás nincs, csak a tények ezt mutatják.
[00:38:59]Tehát innentől kezdve viszont a felemelkedő kelet megtanulta a hanyatló nyugattól, hogy mit kell csinálni.
[00:39:06]És ez a föltett kérdés, ez 15 év, 20 év múlva teljesen másképp fog kinézni.
[00:39:11]Úgyhogy nagyon jó a kérdés, nagyon jó az észrevétel.
[00:39:13]Az egész azon múlik.
[00:39:14]Ugye ezt azzem talán Hofi Géza úgy paralizálta ki, hogy minden az anyegin múlik.
[00:39:18]Tehát gyakorlatilag a gazdasági erőből fakadó tár társadalmi kohézió katonai fölény, illetve tudományos fölény juttatta ide a nyugatot, ami például egyébként a nyugatkelet versenynek felfogható hidegháború alatt is megmutatkozott, amiben végül megint csak a nyugat, a szabadság nyert, és ahogy és ide csatlakozik vissza egyébként a szólásszabadság, amiről beszéltünk, ahogy ez hanyatlik, úgy fog erősödni a kelet, ahol irányított szólásszabadság van.
[00:39:46]Tehát megvannak a határok.
[00:39:48]Tehát a a az nem tudom, hogy hívják azt az úriembert, mer visszavissza visszavisszatér a videó elmondja, hogy az Egyesült Államokban a politika változik, a politikai irányelvek nem.
[00:39:56]Kínában a politika nem változik, de a politikai irányelvek igen.
[00:40:00]És a szigorúan vesszőképpen a modern világban úgy tűnik, hogy a kínai modell a hatékonyabb.
[00:40:06]Ez a mai végszó, hogy a kínai modell a hatékonyabb.
[00:40:08]Ez hú ezért is mit fogok kapni?
[00:40:09]Te jóig mit fogok kapni ezért májusly adásunkkal és vörös vörös póló van rajtam.
[00:40:15]Vörös pólóban kész.
[00:40:17]Végen van, végen van, végen van.
[00:40:19]Rajtam meg egy kár lágerfelt, úgyhogy nem tudom.
[00:40:22]Szépre sikerült ez a mai adás.
[00:40:24]Köszönjük szépen, Bálint, hogy itt voltál velünk.
[00:40:28]Én is köszönöm szépen.
[00:40:28]Jaj, jaj.
[00:40:28]Mondjuk voltam már kommunista egyébként, úgyhogy még náci még nem voltam.
[00:40:33]Lehet, hogy az is lesz.
[00:40:35]Bolsi.
[00:40:35]Nem, igen.
[00:40:36]Ja, ezt már e ezt hadd mesélj még az adás végén.
[00:40:38]Tehát amikor elindult elindítottam a dolgokat és úgy szembesült a magyar közvélemény azzal, hogy én nem vagyok hajlandó se az ukrán, se az orosz propagandát elfogadni, akkor valaki benyeste, hogy kövér bolsevik vagyok.
[00:40:48]És én ezt poénosan elmondtam több helyen, hogy egyes a vélemények szerint én kövér bolsevik vagyok, és voltak, akik szó szerint vették.
[00:40:54]Úgyhogy volt olyan műsor a konzervatív kormánypárti médiában, ahol nem hívtak meg, mert én kövér bolsevik vagyok.
[00:41:01]Nagyon jó.
[00:41:01]Hát mindenkinek a tényleg innentől így kéne, hogy Somkkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő kövér Bolsi, aki már tud spárgászni.
[00:41:11]Olyan mint a politikai hobbista.
[00:41:14]Nem, nem akarok róla beszélni.
[00:41:14]Tehát van egy ilyen fogalom egyébként a mitológiában az epiteton ornáns, ez az állandó jelző, tehát a bagolyszemű pallas até.
[00:41:22]Én nagyon nem szeretném a kövér bolsevik lenni az állandó jelzőn.
[00:41:28]Hát akkor ez lesz a mai végszó.
[00:41:30]Köszönjük a hallgatóinknak, hogy velünk tartottak.
[00:41:33]Kellemes hétvégét kívánunk.
[00:41:33]Reméljük, hogy tudnak pihenni és tudják élvezni ezeket a szabad napokat.
[00:41:38]Ahogy látom, jó az idő is.