Ultrahang 38:16

Rendkívüli figyelmeztetés: Oroszország kemény csapásra készül Európában? - Nógrádi György

ukrán háborúkülpolitikabiztonságpolitikageopolitikanatomegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli figyelmeztetés: Oroszország kemény csapásra készül Európában? - Nógrádi György
tl;dr

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Király Tamás műsorvezető beszélgetésében az Ultrahang csatornán. A beszélgetés középpontjában az Oroszország és az Egyesült Államok közötti geopolitikai feszültségek, az ukrajnai háború helyzete, valamint az amerikai politika belső válsága áll.

Az amerikai elnök, Trump bejelentette az iráni háború lezárultát, bár valójában fegyverszünet van csak, nem béke. Az Egyesült Államok 5000 katonát von ki Németországból, és a NATO tartalmilag kiüresedett, mivel Amerika már nem hajlandó vállalni Európa védelmének költségeit. Nógrádi szerint Trump sikert akar felmutatni a félidős választások előtt, de az iráni, kubai és ukrajnai frontokon is kudarcot szenved.

Jóska Fischer, a német zöld politikus szerint a NATO összeomlása elindult, és Európa magára van utalva. Európa gazdaságilag gazdag, de katonailag rendkívül gyenge – ez a párosítás veszélyes. Az orosz stratégiai célja az Európai Biztonsági Architektúra lebontása és az orosz befolyási övezet kiterjesztése.

Az amerikai-európai kapcsolatok szakadása mélyül: Trump büntetni akarja Európát, nem együttműködni vele. Az Ukrajna-kérdés európai ügyé vált, az amerikai figyelem Ázsiára és Irányra fordult.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az amerikai katonai jelenlét Európában és a NATO válsága

Nógrádi György szerint az amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból. Ezt azért nevezte érdekes fejleménynek, mert korábban már említette, hogy 40 amerikai bázis van Németországban, és 36 000 amerikai katona állomásozik ott. Ez a szám jelentősen csökkenni fog.

„A NATO formailag még létezik, tartalmilag kiüresedett, mivel Amerika már nem hajlandó vállalni a kontinens védelmének politikai és katonai költségeit." – Jóska Fischer *

Nógrádi hangsúlyozta, hogy a német külügyminiszter azt állította: a NATO-nak nincs alternatívája, és az USA NATO mellett van. Azonban Nógrádi szerint nem venne mérget erre. Szerinte a transzatlanti szövetség tartalmilag valóban kiüresedett.

Az iráni helyzet és Trump stratégiája

Trump bejelentette az iráni háború lezárultát, mivel elérte a 60 napos határidőt, amely után kongresszusi felhatalmazás szükséges. Azonban Nógrádi szerint ez nem igaz – valójában fegyverszünet van, nem béke. Az iráni kikötők előtt amerikai blokád áll, és bármely pillanatban újrakezdődhet a fegyveres összecsapás.

„Papíron 60 napig van joga az elnöknek kongresszusi felhatalmazás nélkül háborút viselni. Tehát Trump ügyesen lépett." – Nógrádi György *

Irán három lépcsős javaslatot tett: először mindent tárgyaljanak meg két dolog kivételével, másodszor a Hormóz-szoros ügyét, harmadszor a dúsított urán kérdését. Trump azonban nem elégedett ezzel, mert Irán azt szeretné, hogy lépcsőzetesen haladjanak, és csak akkor állítják meg a nukleáris programjukat, ha biztosak abban, hogy Amerika nem támad.

Putin másfél órás telefonbeszélgetésben Trump-pal arról tárgyalt, hogy az Egyesült Államok ne szállítson szárazföldi erőket Irán területére, mivel az amerikai társadalom nehezen viseli el, hogy halott katonákat hoznak haza. Eddig 9-11 amerikai katona halt meg az iráni műveletek során.

Trump kubai ambíciói

Trump West Palm Beachen azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok szinte azonnal átkívánja venni az irányítást Kubában. Nógrádi szerint ha ő lenne az amerikai elnök helyén, valami hasonlót mondana, de tisztázta, hogy Kubában óriási az elégedetlenség, élelmiszerhiány és üzemanyaghiány van.

„Szeretem befejezni a munkát" – Donald Trump *

Nógrádi szerint Kubát fegyveres harc nélkül meg lehet szerezni, mivel a kubai társadalom szegény. Trump azt is említette, hogy a USS Abraham Lincoln repülőgéphordozó majd 100 yardonyi távolságra megáll a parttól, és azt fogják a kubaiak mondani: „Nagyon köszönjük, feladjuk." Azonban Nógrádi megjegyezte, hogy ezt a távolságot nehéz megállapítani, és Kubának van egy hadserege, amely még mindig a Castro-féle elvek alapján működik.

Trump sikerei és kudarcai

Nógrádi szerint Trump azt állítja, hogy nyolc háborút fejezett be, de ezek más megoldások voltak. Az első ciklusa alatt nem volt háború, most azonban Venezuela, Irán, az orosz-ukrán háború és potenciálisan Kuba is felzárkózik. Emellett Trump 15-ről 25%-ra emelte a vámot az Európából érkező gépkocsikkal szemben.

„Tehát ezek nem sikertörténetek." – Nógrádi György *

Nógrádi szerint Trump nem olyan sikeres, mint ahogy hirdeti. A félidős választások előtt szüksége van arra, hogy eredményeket felmutathasson, de az iráni fronton nem sikerült, az orosz-ukrán fronton sem, és Kubában is bizonytalan az eredmény.

Az amerikai belpolitika és a választások

Az amerikai társadalom számára a háború csak akkor elfogadható, ha világháború van. Az átlagamerikai szavazatát inkább az befolyásolja, hogy milyen a pénzügyi helyzet, az ellátás, a gazdaság, az egészségügy és az oktatás. A külpolitika az átlagamerikait sokkal kevésbé érdekli.

Nógrádi szerint Trump a déli határok zárásában és a migránsok kitoloncolásában ért el eredményeket, de az üzemanyagárak az egekben vannak, ami az átlagamerikait irritálja. Gazdasági szempontból nem sikerült olyan áttöréseket hozni, amit ígértek.

„Ha a kongresszusba elveszti a többségét a republikánus párt, attól kezdve úgy fogják hívni Trumpot, hogy úgynevezett bénakacsa, a mozgástere beszűkül." – Nógrádi György *

Ha Trump november felé veszít a félidős választásokon, akkor a mozgástere jelentősen csökkeni fog, és nehéz két éve lesz.

Jóska Fischer cikke és Európa helyzete

A német zöld politikus, Jóska Fischer azt írta, hogy Európa az Amerika utáni jövővel szembesül, és a NATO összeomlása elindult. Nógrádi szerint Fischer rendkívül értelmes, és ugyanezt mondja a brit miniszterelnök, a német kancellár és Macron is.

„A Donald Trump vezette Amerika háttérbe szorította Európát, nem fordított hátat." – Nógrádi György *

Fischer szerint a transzatlanti szövetségnek vége, és Európa a második világháború óta most először maradt teljesen magára. Nógrádi szerint ez pontos megfogalmazás.

Fischer azt állítja, hogy súlyos illúzió azt hinni, hogy az orosz agresszió korlátozott célú. Szerinte Putyin stratégiai célja az Európai Biztonsági Architektúra teljes lebontása és az orosz befolyási övezet nyugati irányú kiterjesztése. Ha Ukrajna elesik, akkor a balti államok és Lengyelország lesznek a következő célpontjai.

Nógrádi szerint ebben van igazság, de ő másképp látja a helyzetet. Nem érti, hogy a balti államok miért olyan erősen gyűlölik az oroszokat, figyelembe véve a méretbeli különbségeket. A lengyelek esetében hasonló zsigeri orosz és német ellenségesség van.

„Európa gazdaságilag nagyon gazdag, katonailag rendkívül gyenge és sebezhető. Ez egy rendkívül rossz párosítás." – Nógrádi György *

Fischer szerint Európa katonailag és politikailag is megosztott, nem áll készen arra, hogy saját lábára álljon. Nógrádi egyetért ezzel.

Az európai védekezés lehetőségei

Az Európai Unió elfogadott egy közös védelmi költségvetést, amely szerint 2035-re Európa a GDP-ből 5%-ot költsön fegyverekre. Azonban Nógrádi szerint ennek döntő része amerikai fegyver lenne. Ha Európa és az USA szétválik, akkor ezek döntően európai fegyverek lesznek, de Európában annyi fajta fegyver van, hogy nem lesznek túl hatékonyak.

Fischer szerint nincs más út, mint a masszív közös európai fegyverkezés és a védelmi képességek radikális növelése. Nógrádi szerint akkor lenne igaz Fischer állítása, ha Európában két vagy három nagy fegyvergyártó lenne, de mivel huszonvalahány van, ezt összefogni szörnyű nehéz.

Az amerikai-európai kapcsolatok megromlása

A politikó azt írta, hogy Donald Trump csalódott, amiért az európai vezetők és a NATO tagországok nem mentek bele az Irán elleni háborúba. Nógrádi szerint egy újabb szakadék keletkezett az amerikai és az európai szövetségek között.

„Jó lett volna, ha a háborút előtt az USA tisztázza, mit akar és konzultál Európával. Ezt Trump elfelejtette megtenni." – Nógrádi György *

Trump a rövidtávú amerikai érdeket képviseli: amerikai áruk kivitele, amerikai termékek vásárlása, európai tőke bevonása és Európa büntetése.

Az Ukrajna-kérdés helyzete

Zelenszki bejelentette, hogy Ukrajna haderő reformot dolgoz ki, amely júniusban kezdődik. A reform tartalmazza a zsoldemelést, a szerződéses katonaság rendszerének erősítését, és a régóta szolgálók fokozatos leszerelését.

Nógrádi szerint pénzügyileg technikailag meg lehet ezt csinálni, ha Ukrajna vállalják. A front mögött állomásozó csapatok zsoldja várhatóan majdnem 50%-kal nő, 400 euróval nő. A gyalogsági harci műveletekért járó kifizetés több mint háromszorosára nő.

„Arra viszont nem tért ki, hogy miből finanszírozzák a megnövekedett kiadásokat." – Nógrádi György *

Nógrádi szerint csak európai pénzből finanszírozzák, mivel az amerikaiak gyakorlatilag ott hagyják Ukrajnát. Az amerikai kéttagú delegáció nem volt hajlandó elmenni Kievbe.

Zelenszki közölte, hogy Ukrajna hosszútávú tűzszünetet javasol, míg Putyin május 9-ére (a győzelem napjára) egy rövidebbet javasolt volna. Nógrádi szerint Putyin célja az, hogy május 9-én a moszkvai fölvonuláson ne legyenek terrorcselekmények, vagyis a ukránok ne küldjenek drónokat oda.

„Itt már látszik, hogy az orosz és ukrán stratégiai nézet teljesen más az adott kérdésben." – Nógrádi György *

Az orosz álláspont: csináljunk rövid tűzszünetet. Az amerikai álláspont: támogatom. Az ukrán álláspont: legyen hosszú távú tűzszünet, de ez nem jelent még békét.

Az orosz gazdasági veszteségek

Zelenszki azt írta, hogy az ukrán dróntámadások idén eddig több milliárdos kárt okoztak az orosz kőolajiparnak. A legkonzervatív becsülések szerint az agresszor Oroszország legalább 7 milliárd dollárt vesztett az orosz kőolajipar és a finomító ágazat elleni támadások közvetlen eredményeképpen.

Nógrádi szerint közben lehet olyanokról hallani, hogy az oroszok azt javasolnák Amerikának, hogy legyen tűzszünet, cserébe oldjanak fel bizonyos szankciókat. Az amerikaiak jelezték, hogy a szankciók jelentős részét hajlandók föloldani, és erről nem Európával vagy Ukrajnával, hanem csak az oroszokkal tárgyaltak.

A német politika és Jóska Fischer

Nógrádi szerint Jóska Fischer egy rendkívül tehetséges ember volt. Ő külügyminiszter volt, és amikor lejárt a külügyminisztersége, meghívták a Harvardra tanítani. Fischer 1948-ban született, szülei Budakeszről vándoroltak ki Németországba.

„Aki tud németül vagy angolul olvassa Jóska Fisert. Értelmes az illető." – Nógrádi György *

Nógrádi szerint az, hogy Európának föl kell készülnie a jövőre, évek óta így van, de Európa eddig semmit nem tett.

A mai német zöld politikusok nem karizmatikusak, ellentétben Fischerrel. A zöldek hosszú ideje egy tartományban miniszterelnököt adnak – Baden-Württemberg, amely Németország egyik leggazdagabb tartománya. Az Anna Léna Baerbock volt külügyminiszter helyett most Raduan Aspalter lett külügyminiszter.

„Azon gondolkodtam, hogy hogyan jutott el Németországgal zöld párti Jóska Fiser külügyminisztertől a zöld párti Anna Léna Berbuk külügyminiszterig. Hát úgy, hogy nem volt más az, hogy kényszerből létrejött egy koalíció." – Nógrádi György *

Nógrádi szerint egy német kancellár esetében, ha az határozott, akkor ő megy mindenhova szinte, és ő tárgyalgatja le a külpolitikai kérdéseket. Ez így volt Kohl alatt, így volt Brandt alatt, így volt Schmidt alatt és így volt Merkel alatt is.

A Hormóz-szoros és az energiabiztonság

Az egyik hallgató azt kérdezett, hogy ha a Hormóz-szoros halad át a világkőolaj 20%-a, akkor miért nem a 80%-ból vesznek. Nógrádi válasza szerint azért, mert a 20% azt jelenti, hogy a műtrágyártás alapanyaga itt megy át. A kőolaj mellett a földgáz is itt megy át. A Hormóz-szoros azért fontos, mert a térség arab országainak kőolaj exportja itt megy át, és ettől kezdve a világon mindenki fölsrófolja az árakat, mert mindenki profitra játszik.

Kína és Tajvan

Az egyik hallgató azt kérdezett, hogy ha Trump nem tud a közeljövőben kiszállni az iráni háborúból, és még több erőforrást csoportosít a térségbe, kínálkozik-e Kínának stratégiai lehetőség Tajvan gyors lerohanására. Nógrádi szerint igen és nem. Egyetért azzal, amit leír, de nyilvánvaló, hogy Trump főleg a félidős választások előtt ezt nem engedteti meg. Trump elmegy most Pekingbe, és négy szem közt meg fog mindent tárgyalni a kínai vezetővel.

Nógrádi szerint Trump politikájának célja Kínát elszigetelni, de ez nem megy. Oroszországgal összefogni Kína ellen, ez jelenleg szintén úgy néz ki, hogy nem megy. De Trump kezében ma egy óriási gazdasági és pénzügyi hatalom van.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Raduan Aspalter" – az ASR valószínűleg a német külügyminiszter nevét torzította. A kontextus alapján (Baerbock utódja, zöld párti) a helyes név feltehetően Raduan Aspalter vagy hasonló, de az átiratban nem egyértelmű. Az eredeti német név nem azonosítható biztosan az átiratból.

  • „Tedder Marshall amerikai részről, Spats brit részről" – az 1945-ös német kapitulációs ceremóniáról szóló szakaszban az nevek ASR-torzulása lehet. Valószínűleg Tedder (brit) és más szövetséges katonai vezetők voltak jelen, de az átirat nem egyértelmű.

  • „Tassiv francia részről" – valószínűleg Tassigny (francia tábornok), de az átiratban torzított.

  • Több helyen a szöveg grammatikailag és logikailag hiányos vagy zavaros (pl. „Áj, állj, állj, állj, állj"), de ezek inkább a beszélgetés természetes szünetei, mint ASR-hibák.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a kérdez Nógrádi Györgyől mai adásra.

[00:00:02]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:05]A zoom túlsó végén pedig Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:06]Jó napot kívánok tanár úr.

[00:00:08]Üdvözöljük.

[00:00:10]Köszönöm szépen.

[00:00:10]Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek és boldog hosszú hétvégét, hiszen és boldog anyák napját.

[00:00:16]Tényleg azt a az holnap lesz.

[00:00:16]Isten éltesse az édesanyákat, nagymamákat, déd nagymamákat és mindenkit.

[00:00:21]Nagy szeretettel köszöntjük a mindenkit.

[00:00:25]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:27]előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára.

[00:00:30]Nemsokára meglesz a 2600 feliratkozónk egyébként, illetve figyelmükben szeretném ajánlani az 1%-os kampányunkat is, merthogy május 20 az adó 1% bevallásának a határideje, és immáron az ultrahang működésére, bővítésére is fel tudják ajánlani az adójuk 1%-át.

[00:00:47]A részleteket megtalálják a www.ultrahang.tv/1% oldalon.

[00:00:52]Már sokan jelezték, hogy segítenek nekünk.

[00:00:54]Nagyon szépen köszönjük és köszönjük azoknak is, akik a jövőben tesznek.

[00:00:57]Így néhány kattintással fel lehet egyébként ajánlani a honlapon minden részletet megtalálnak, és tényleg nagyon köszönjük.

[00:01:04]Most pedig a tanár Ja, és még annyit elmondok, hogy lehet rendelni a tanár úrnak a dedikált könyveit.

[00:01:07]Most többféle könyvet lehet rendelni.

[00:01:11]Pénteken fog, nem kedden, kedden fog érkezni hozzánk a tanár úr dedikálni, úgyhogy ha valaki könyveket szeretne, akkor az ultrahangkönyvek.com oldalon megtalálja ezeket.

[00:01:19]Most pedig a tanár urat kérdezem a legfrissebb hírekről.

[00:01:24]Nagyon sok minden történt.

[00:01:24]Néhány órával ezelőtt az amerikai elnök Trump bejelentette, pontosabban a védelmi miniszter, de az ugyanaz, hogy 5000 amerikai katonát kivonnak Németországból.

[00:01:35]Ez nagyon érdekes.

[00:01:35]Én pár nappal ezelőtt talán elmondtam, hogy 40 amerikai bázis van, és 36000 amerikai katona Németországba.

[00:01:44]Ez a szám fog lecsökkenni.

[00:01:48]Rendkívül érdekes volt az, hogy hat év börtönt kap dél-korejában a korábbi államfő, mert 2024 december3-án törvénytelenül hirdette ki a szükségállapotot.

[00:02:00]Ő bejelentette, Ukrajna, mostantól felesleges fegyvereit el fogja adni külföldön ehhez ezzel valób bevételhez jó.

[00:02:08]Nekem a problémám az, hogy azt mondták, hogy csak akkor, ha az ukrán hadsereget ellátták.

[00:02:12]Olyan információink vannak, hogy a ukrán katonák komoly nyugati fegyvereket csak pénzért vehetnek a tisztjeiktől, tehát nagyon sok minden nem stimmel.

[00:02:24]Ahogy Ukrajna bejelentette az arab perzsőből arab államainak, hogy hajlandó megosztani velük háborús tapasztalatait, Irán ugyanezt megtette a sákai együttműködési szervezettel.

[00:02:33]Nagyon sok minden történt.

[00:02:36]Talán egy mondatot hadd mondjak.

[00:02:39]Nem tudom múltkor elmondtam-e, a Fín államfő Stób előállt azzal, hogy mostantól Európának van nagyobb szüksége Ukrajnára és nem fordítva.

[00:02:46]Minden tiszteletem stóbde szerintem téved.

[00:02:51]Köszönöm szépen.

[00:02:51]Akkor az orosz-ukrán háború részleteivel kezdenék.

[00:02:52]Zelenszki tett egy bejelentést tegnap azt mondta, hogy Ukrajnában haderő reformot dolgozna ki.

[00:03:00]A reform júniusban kezdődik.

[00:03:00]Olyanok vannak benne többek között, hogy zsoldemelés, a szerződéses katonaság rendszerének erősítése.

[00:03:08]Áj, állj, állj, állj, állj.

[00:03:08]Bocs.

[00:03:08]A Zsódemel is azt jelenti, hogy ettől kezdve több pénzt kapnak.

[00:03:12]A szerződéses katona azt jelenti, hogy a katona pénzért harcol három.

[00:03:15]Ezt az ukrán hadsereet az elmúlt években három-négy havonta átzervezték.

[00:03:20]Négy.

[00:03:20]Az ukrán haderőpancsnoka, Sivsky bejelentette, hogy ez azt jelenti, hogy mostantól a katona a frontról megfelelő pihenőidőt kap, és hátravonják.

[00:03:30]Eddig is ez létezett, de soha nem hajtották végre.

[00:03:35]Igen, mehetünk tovább.

[00:03:35]Bocsánat.

[00:03:36]Azt az van még benne, hogy a szerződéses katonáság rendszerének erősítése és a régóta szolgálók fokozatos leszerelése.

[00:03:44]Felmerül a kérdés, hogy miközben Ukrajna ugye olyan anyagi helyzetben van, hogy éppen az Európai Uniónak a 90 milliárdos hitelének csomagját kapják most meg.

[00:03:51]Meg lehet-e ezt csinálni pénzügy technikailag?

[00:03:57]Pénzügyi technikailag igen.

[00:03:57]Ha vállalják.

[00:03:58]Kérdés az, hogy mennyi a Zsold, és ebbe a Zsoldba hajlandó-e Európa beszállni?

[00:04:02]A másik megjegyzésem az, hogy aki régóta a frontonó van, tessék mondani, régóta az nem exakt kategória.

[00:04:08]Mit jelent a régóta?

[00:04:08]Egy év, két év, három év vagy több?

[00:04:11]Tehát megint egy olyan törvényt fogadtak el, ami baromi jól hangzik, végrehajthatatlan.

[00:04:17]Ha a katona fronton megszólal, hogy lejárt az ideje, hazá akar menni, akkor elképesztő büntetést kap.

[00:04:22]Tehát ezek csodálatos gondolatok.

[00:04:24]Meglátjuk, hogy a valóságban mi lesz belőlük.

[00:04:28]Egyébként számokat is lehet látni, hogy a front mögött állomásozó csapatok zsoldja várhatóan majdnem 50%-kal nő, 400 EUR-val nő egyébként a Zsolt.

[00:04:36]A gyalogsági harci műveletekért járó kifizetés, Zelenszki ígérete szerint a jelenleg a frontszolgálatosoknak járó több mint 1900 EUR, az pedig több mint háromszorosára nő.

[00:04:49]Arra viszont nem tért ki, hogy miből finanszírozzák a megnövekedett kiadásokat.

[00:04:56]Hát a választam azt, hogy csak európai pénzből, mivel az amerikaiak gyakorlatilag ott hagyják Ukrajnát, ha önnéze az elmúlt napokat, az amerikai kéttagú delegáció nem volt hajlandó elmenni Kiebbe.

[00:05:06]Egészen hülye érveket mondtak, hogy az amerikai elnök lányának a férje nem hajlandó vasútra szállni.

[00:05:14]Tehát olyan érveket mondtak, ami a Bic kategória, de tény az, hogy egyre inkább lazulnak az amerikai ukrán kapcsolatok, miközben az összes probléma ellenére folyamatos a tárgyalás Moszkva és Washington között.

[00:05:25]Igen.

[00:05:27]Zelenski közölte egyébként, hogy Ukrajna hosszútávú tűzszünetet javasolt.

[00:05:29]Ugye ezt arra reagálva mondta, hogy Putyin május 9-ére a győzelem napjára javasolt volna egy rövidebbet.

[00:05:35]Először eddig állj állj.

[00:05:38]Megint önnek van igaza.

[00:05:38]Ja, de de nézzük meg, hogy kinek mi a hátsó szándéka.

[00:05:43]A putyini hátsó szándék az, hogy május 9-én a moszkvai fölvonuláson ne legyenek terrorcselekmények.

[00:05:48]Magyarul a ukránok ne küldjenek drónokat oda.

[00:05:50]Mi az orosz álláspont?

[00:05:53]Csináljunk rövid tűszünetet.

[00:05:54]Mi az usálláspont?

[00:05:56]Támogatom.

[00:05:56]Mi az ukrán álláspont?

[00:05:56]Legyen hosszú távú tűszünet, de ez nem jelent még békét.

[00:06:01]Itt már látszik, hogy az orusz és ukrán stratégiai nézet teljesen más az adott kérdésben.

[00:06:05]Rendkívül kíváncsiak.

[00:06:08]Még egy utolsó megjegyzés.

[00:06:10]Tessék mondani, mikor van a győzelem napja?

[00:06:12]Ukrajnába és európai részében május 8, Oroszországban május 9.

[00:06:15]Erről is lehetne egyszer egy beszélgetést csinálni, ugyanis május 8-án a németek kapituláltak, de nem voltak ott a szovjetek és a szovjetek Carshor Horsba.

[00:06:27]Ez Berlin egyik elővárosa volt akkor ma már Berlin része.

[00:06:29]Összehívták a győzteseket.

[00:06:32]Rendkívül érdekes Tedder Marshall amerikai részről, Spats brit részről, de lehet, hogy ez fordítva volt.

[00:06:39]A francia csapatok főparancsnok Tassiv francia részről, Zsukov szovjet részről és aláírt, az biztos, hogy Zsukov szovjet részről volt a Dard Tas is biztos és aláírták a kapitulációt és innen számítják a szovjetek a győzelem napját a nyugatiak egy nappal korábból.

[00:06:59]És akkor itt térnék vissza még Zelenskire, aki azt írta, hogy az ukrán dróntámadások idén eddig több milliárdos kárt okoztak az orosz kőolajiparnak.

[00:07:07]azt mondja, hogy a legkonzervatív becsülések szerint is az agresszor Oroszország legkevesebb 7 milliárd dollárt vesztett csak az orosz kőolajipar és a finomító ágazat elleni büntetőintézkedéseink közvetlen eredményeképpen.

[00:07:24]Azért hoztam ide ezt a hírt, mertogy közben lehet olyanokról hallani, ezek még egyelőre csak sajtóhírek, hogy az oroszok azt javasolnák Amerikának, hogy legyen tűzszünet, cserébe oldjanak fel bizonyos szankciókat.

[00:07:36]Lehetséges, hogy ezeket a szankciókat, illetve ezeket a finomítók elleni támadásokat Oroszország már tényleg érzi gazdaságilag a bőrén, vagy azt majd megkeresték itt a hordóárfolyam közötti különbséget?

[00:07:51]A válaszom azt, hogy mindkettő, amit ön mondott, igaz.

[00:07:53]Viszont az amerikaiak jelezték, hogy a szankciók jelentős részét hajlandók föloldani.

[00:07:57]És erről megint nem Európával, nem Ukrajnával, hanem csak az oroszokkal tárgyaltak.

[00:08:02]És így érdekes ez a hír.

[00:08:04]Igen.

[00:08:07]Mire számít a tanár úr itt a következő időszakban, akár orosz, akár ukrán oldalról, lassan megint eltelik fél év ahhoz képest, hogy és most már ugye beszéltük azt múltkor, hogy kicsit az szokott a menetrend lenni, hogy háborúznak, aztán nyár körül elkezdenek arról beszélni, hogy mi lenne, ha tűzszünet vagy béke lenne, aztán az év végéig kitart, aztán kiderül év végére, hogy nem lesz semmi, aztán folytatódik az egész előlről.

[00:08:31]eddig ez az elmúlt öt év így nézett ki.

[00:08:34]Igen.

[00:08:34]Csak van egy probléma.

[00:08:34]A probléma az, hogy Trumpnak sikert kell elérnie.

[00:08:40]November félidős választások Trump elveszti, ahogy jelenleg kinéz, akkor rendkívül nehéz két éve lesz, ahol a mozgástere lecsöken.

[00:08:47]Tehát ő sikert akar fölmutatni hol?

[00:08:50]Vagy az oroszokrán fronton, vagy az iráné.

[00:08:52]Az Irán, ha az elmúlt 24 órát nézi, elképesztő mennyiségű amerikai és iráni kezdeményezés volt, mind a két fél a másik kezdeményezését elutasította.

[00:09:01]Én végignéztem körülbelül 40 oldal német gyors hírt, mielőtt most leültünk beszélgetni.

[00:09:08]Rendkívül érdekes az irányi opció és az amerikai opciók köszönő viszonyban sincsenek.

[00:09:13]Mit mondott Trump, hogy végetért a háború?

[00:09:15]Ne menjünk bele, mert ha akarom, igen, ha akarom, nem.

[00:09:18]De ha nem tud az irányi fronton sikert elérni, akkor neki kulcskérdés lesz, hogy sikert érjen el a kínai tárgyalásokon, nemsoká egy Pekingbe, és sikert érjen el az orosz-ukrán fronton.

[00:09:31]Ettől kezdve az amerikai politikába változás várható.

[00:09:33]Na, akkor menjünk bele részletesen az amerikai politikába, merthogy nagyon sok hírt hoztam ezzel kapcsolatban, ahogy a tanár úr is utalt rá, gyakorlatilag a fehér ház hivatalosan értesítette az amerikai kongresszust arról, hogy az iráni háborút lezártnak tekinti.

[00:09:48]Erről számolt be az építés a politikó is.

[00:09:50]Április 7e óta nem történt tűzharc az Egyesült Államok és Iránk között.

[00:09:55]A február 28-án megkezdődött katonai műveletek befejeződtek.

[00:10:00]Ezt írta Trump elnök a kongresszusnak címzett levelében most, amikor az irán elleni hadművelet elérte a 60 napos határidőt.

[00:10:07]Igen, mást nem is tehet.

[00:10:10]Papíron 60 napig van joga az elnöknek kongresszusi felhatalmazás nélkül háborút viselni.

[00:10:15]Tehát Trump ügyesen lépett.

[00:10:16]Mi a probléma?

[00:10:16]Hogy amit mond, az nem igaz.

[00:10:19]Nem ért véget az iráni háború.

[00:10:21]Ott állnak egymással farkasszemet nézve mindenki.

[00:10:26]Nyilvánvalóan Irán nem fogja a három amerikai repülőgéphordozót megtámadni, mert szétverik az iráni maradékflottát, de az iráni kikötők előtt ott az amerikai blokád.

[00:10:35]Tehát tényleg nincs fegyveres összecsapás, de ez bármely pillanatban kiindulhat, elkezdődhet, folytatódhat.

[00:10:41]Tehát máshogy fogalmazva Iránba jó értelemben fegyverszünet van.

[00:10:47]Szerintem most sincs, de békesen miképp sincs.

[00:10:49]És ugye miután ezt a levelet Trump megírta néhány órával korábban, bocsánat, mielőtt ezt a levelet megírta, tehát néhány órával korábban, viszont azt mondta Trump, hogy nem elégedett Iránnak a javaslatával, mert ugye Irán azt mondja, hogy lépcsőzetesen legyenek a dolgok, és amikor már látják, hogy Amerika tényleg nem akar támadni, akkor állítják meg a nukleáris programjukat, meg akkor nyitják meg a hormóziszoros.

[00:11:12]Így van.

[00:11:12]Három lépcsős javaslatot mondott.

[00:11:14]Az első pontban az van, hogy kettő dolog kivételével tárgyaljanak meg mindent.

[00:11:18]A második pontban az van, hogy tárgyalják meg a hurmozi szoros ügyét.

[00:11:23]Na most én nem akarok földrajzból itt beszélni.

[00:11:25]Van egy szűks szoros Északról Irán ellenőrzi, délről meghatározott arabállamok.

[00:11:30]Nyilván Irán ezek közül azokkal, amelyek számára létfontosságúak hajlandó együttműködni, de ez a második pont.

[00:11:36]A harmadik pont a dúsított urán kérdése.

[00:11:39]Ez az, ami miatt papíron izrael is USA elindította a háborút papíron.

[00:11:42]A valóságban nem az az ok, de ez egy más kérdés.

[00:11:47]A harmadik pontban ezt kéne megtárgyalni.

[00:11:50]Oroszok közben léptek.

[00:11:52]Volt egy másfél órás telefonbeszélgetés Putin és Trump között, ahol megtárgyalták nagyon sok mindent a Trump elleni merénet, az irányi helyzetet, a orosz-okrán frontot, ahol a Putyin azt mondta, hogy az a javaslata, hogy ő ha kell, közvetít, de amerikai szárazföldi erők ne szálljanak partra iránba.

[00:12:08]Egy megjegyzés.

[00:12:10]Az amerikai társadalom rendkívül nehezen viseli el, hogy hullazsákba hozzák haza a fiatal amerikai katonákat.

[00:12:16]Eddig ezen a fronton különböző adatok vannak.

[00:12:19]9-től 11 amerikai katona halt meg.

[00:12:21]Minden ember halála szörnyű, de ekkora veszteség az amerikai társadalomnak elfogadható.

[00:12:26]Ha partroszálnak az amerikaiak szárazföldi erőkkel, akkor sokszoros lesz a halottak száma.

[00:12:33]Ezt nyilván az Egyesült Államok nem akarja.

[00:12:36]Irán az összes korábbi feltételezett stratégiai elképzeléssel szemben nem hajlandó kapitulálni.

[00:12:45]És akkor viszont, hogyha ugye félidőkös választások közelednek, ennek lassan a kampánya elindul gyakorlatilag pár héten belül.

[00:12:53]Állj, állj, állj meg én bocsánatot kérek, de azért egyet erről tisztázunk.

[00:12:58]A félidős választásokon általában az elnök valamelyest visszaszorul, de az amerikai társadalom számára a háború akkor elfogadható, ha világháború van.

[00:13:08]Az Amerikai Egyesült Államokat, ha megnézem, a két óceánpart atlanti csendes, nyitott a világra, a belső területe kevésbé.

[00:13:14]Az átlag amerikai af a aféleképp fog szavazni, vagy afelől fog szavazni, hogy milyen a pénzügyi helyzet, elzést, hogy működik a gazdaság, milyen az egészségügy, milyen az oktatás.

[00:13:25]Tehát a külpolitika az átlag-amerikait sokkal kevésbé érdekli.

[00:13:30]Igen.

[00:13:31]Igen.

[00:13:31]Csak pont ezen gondolkodtam, hogy talán a migráció kérdésében jó a Trump, nem?

[00:13:36]Tehát, hogy ott sikerült tényleg eredményeket elérni, azt is keményen csinálja.

[00:13:40]Nagyon keményen.

[00:13:40]Ott két dolgot kell látni.

[00:13:41]Egyrészt a déli határok zárását és Mexikó, másrészt a migránsok jelentős részét kitoroncolni, ami szörnyű nehéz dolog, de csinálja.

[00:13:49]Igen.

[00:13:51]Szóval, hogy abban izé és akkor mellette itt pont az iráni háború miatt gondolom az üzemanyagárak azért eléggé az egekben vannak, ami az átlagamerikait irritálja.

[00:13:59]ami ami izé és gazdasági szempontból sem sikerült azért olyan áttöréseket hozni, amit ígértek, ami a Biden adminisztráció alatt is bőven rossz volt, csak nem tudom, hogy egy átlag amerikai ember, ha vannak amerikai hallgatói, nyugodtan írják meg nekünk, hogy élik meg, és még a háborúk se sikerülnek, akkor ebből én kívülről arra következtetek, hogy nagyon csúnya eredmény fog republikánus szempontból születni a félidős választásokon.

[00:14:24]válaszam a szülőnek, tökéletesen igaza van.

[00:14:26]És ha a kongresszusba elveszti a többségét a republikánus párt, attól kezdve úgy fogják hívni Trumpot, hogy úgynevezett bénakacsa a mozgásterre beszűkül.

[00:14:37]Egyetértek.

[00:14:37]És nekem ami az érdekes, hogy nem is nagyon próbál kívülről nézve, nem vagyok ugye amerikai állampolgár, tehát lehet, hogy ez belülről nézve teljesen máshogy tűnik, de nem is nagyon próbál meg Trump még egyelőre eredményeket felmutatni, vagy valamit csinálni, hanem benne van rossz döntésekben, amelyeknek most a levét issza.

[00:14:56]Erre a válaszom az, hogy egy így van.

[00:14:58]Kettő abból indul ki, hogy november messze van.

[00:15:00]Három én rendkívül kíváncsi vagyok, hogy a kormányából kiket fog föláldozni és kenni rájuk a felelősséget.

[00:15:06]Vannak elképzeléseim, de én is Magyarországról nézem az eseményeket.

[00:15:10]Nyilván New Yorkbul vagy Washington DC-ből ez teljesen másképp néz ki.

[00:15:14]Igen.

[00:15:15]Na és akkor nézzük meg, hogy mik lehetnek esetleg Amerikának a kitörési pontjai.

[00:15:20]Most például West Pán Beachen volt az elnök, ugye neki ott van golf klubja, és a Helyi Fórum Club tagjai előtt tartott beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok szinte azonnal átkívánja venni az irányítást Kubában.

[00:15:36]Kubának vannak problémái, először az egyiket fogjuk megoldani.

[00:15:38]"Szeretem befejezni a munkát", mondta, utalva az Irán elleni háború úra.

[00:15:46]A válaszom az, hogyha én lennék az ő helyén, ugyanezt mondanám, de azért tisztázzuk azt, hogy Kubában óriási az elégedetlenség.

[00:15:52]Élelmiszerhiá van, üzemanyaghián van, a turizmus gyakorlatilag megfenekled.

[00:15:57]Hogy Kubát hogy lehet elfoglalni?

[00:15:59]Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert tetszik vagy nem tetszik Kuba egy önálló állam.

[00:16:03]Igen, hogy igaz, hogy Kubában volt egy forradalom, aminek élére akkor Fidel Castro állt.

[00:16:09]Teljesen mást hirdetelt meg és mást csinált.

[00:16:11]Ez is egy más történet, de Kubának viszonylag jók a kapcsolatai Kanadával, Spanyolországgal, az USÁval nem.

[00:16:19]Tehát Kubát meg lehet szerezni sokkal-sokkal egyszerűbben, mint Iránt.

[00:16:24]Kérdés, hogy Kubában lesz-e belső ellenállás, nem tudom megmondani, de akkora nyomor, hogy ott sikert el lehet érni.

[00:16:29]Nem tudott eddig sikert elérni orosz-ukrán fronton.

[00:16:32]Szerintem lehetséges.

[00:16:34]És nem tudott sikert elérni iránynál.

[00:16:36]Venezőlát pillanatok alatt megszerezte, de elkezdődött Venezuelába egy usallen kibontakozó tömeg mozgalom.

[00:16:44]Meglátjuk, hogy mi lesz.

[00:16:44]Tehát Trump nem olyan sikeres, mint ahogy hirdeti.

[00:16:46]Ő azt mondta, hogy nyolc háborút fejezett be.

[00:16:50]Ha ezeket végignézem.

[00:16:50]Az ezek vele más megoldások voltak.

[00:16:54]Hát meg pont, hogy az első ciklusában ugye nem volt háború.

[00:16:55]Most meg ugye ott van Venezuela, ott van Irán, belement ő az orosz-ukrán háborúba, és lehet, hogy még Kuba is felzárkózik.

[00:17:03]És ott van Grönland, és ott vannak a viszonyok Európában.

[00:17:07]Az elmúlt 24 órában jelentette be Trump, hogy 15-ről 25%-ra emeli a vámot az Európában jövő gépkocsikkal szemben.

[00:17:14]Tehát ezek nem sikertörténetek.

[00:17:18]Azt mondta egyébként még Trump, hogy visszafelé Iránból talán a világ legnagyobb repülőgéphordozója a USS Abbrem Linkon fog bejönni.

[00:17:23]megáll körülbelül 100 jardnyira a partól, és azt fogják a kubaiak mondani.

[00:17:29]Nagyon köszönjük, feladjuk.

[00:17:35]Oké, újra mondom, ha én lennék az amerikai elnök, valami ilyesmit mondanék.

[00:17:41]Százarnyira megállni, ez egy nagyon nehéz dolog.

[00:17:43]Meg kéne nézni, hogy Kubában hol van olyan mélyvíz, hogy 100 jarnyira meg tud állni egy ekkora repülőgéphordozó lánykori nevén repülőgép anyal jó.

[00:17:50]Kubának azért van egy hadserege, amelyik olyan, amilyen összes pro és kontraoldalával, de a Castro féle elvek még mindig élnek.

[00:17:57]A kubai társadalom szegény, de Castro egyik jelszava az volt, hogy kubai cenki no.

[00:18:04]Ebben minden benne van, meglátjuk.

[00:18:07]Tehát az, hogy Kubát fegyveres harc nélkül megszerzik-e, lehetséges.

[00:18:09]Ma Kubába bármi is azelkező lehetséges, akkor a nyomor.

[00:18:16]Na most egy olyan témával fogom folytatni, ami a tanár úrnak szerintem tetszeni fog, merthogy Németország, de Németországból is Jóska Fiser volt zöld miniszter.

[00:18:27]Áj, állj, állj.

[00:18:27]Mielőtt rátérünk, én tudom, hogy ez nem a reklámhelye.

[00:18:29]Én végigolvastam Jóska Fiser könyveit.

[00:18:31]A Jóska Fisernek érettség van.

[00:18:34]zseniális, elképesztő jó gondolatai voltak.

[00:18:38]Ő külügyminiszter volt.

[00:18:40]Amikor lejárt a külügyminisztersége, még egyszer érettsége van, meghívták a Harvardra tanítani.

[00:18:47]Tehát Jóska Fiser egy rendkívül tehetséges ember, mára már megöregedett.

[00:18:52]1900, ha jól emlékszem, '48-ban született már Németországban a szülei Dunakeszir, bocsánat, Budakesziről vándoroltak ki.

[00:19:02]Rendkívül érdekes.

[00:19:02]Tehát aki tud németül vagy angolul olvassa Jóska Fisert.

[00:19:06]Értelmes az illető.

[00:19:06]Igen, bocsánat.

[00:19:08]Szóval Jóska Fiser írt most egy fik zöld politikus volt.

[00:19:12]Igen, igen.

[00:19:12]Arról szól a cikk, és idézek belőle majd részleteket, és meg kellem a tanár úr reagáljon, hogy akár felkészült rá Európa, akár nem, itt van az Amerika utáni jövő, és biztosra veszi azt, hogy elindult a NATO összeomlása, és jobb, ha Európa tudomásul veszi, hogy magára van utalva.

[00:19:32]Egy tökéletesen igaz van.

[00:19:32]Ugyanezt mondja ma a brit miniszterelnök, ugyanezt mondja a német kancellár és ugyanezt mondja Macron.

[00:19:39]Nekem rendkívül érdekes, hogy elmúlt 24 órában nyilatkozott a német külgyminiszter, akiről egyszer érdemes lenne beszélni.

[00:19:48]Elég furcsák a szereplései, aki azt mondta, hogy higgyék el, hogy ő jól ismeri Amerikát, és a NATO-nak nincs alternatívája és az USA NATO mellett van.

[00:19:57]Lehet, de én nem vennék mérget.

[00:20:00]Jóska Fiser tényleg rendkívül értelmes.

[00:20:03]Az, hogy Európának föl kell készülnie a jövőre, ez évek óta így van.

[00:20:05]Európa eddig ezért semmit nem tett.

[00:20:08]Igen.

[00:20:10]Azt mondta többek között, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államok végleg hátat fordított Európának és kifejtette.

[00:20:17]Á, pontosítsunk.

[00:20:17]A Donald Trump vezette Amerika háttérbe szorította Európát, nem fordított hátat.

[00:20:24]Innen mehetünk tovább.

[00:20:26]Kifejtette, hogy bár a NATO formailag még létezik, tartalmilag kiüresedett, mivel Amerika már nem hajlandó vállalni a kontinens védelmének politikai és katonai költségeit.

[00:20:34]Szerinte a transat költségeinek nagy részét nem hajlandó vállalni.

[00:20:38]Így pontos.

[00:20:38]Igen, bocsánat.

[00:20:40]Bár még mindig azért elég nagy költségeket vállal az Egyesült Államok, nem?

[00:20:44]Tehát a persze persze szerinte a transzatlanti Államnak vége és Európa a második világháború óta most először maradt teljesen magára.

[00:21:01]Így pontos.

[00:21:01]Igen.

[00:21:01]Mehetünk tovább.

[00:21:04]A volt külön ettől még minden tiszteletem bocs, Jóska Fiseré és fönntartom, hogy rendkívül értelmes.

[00:21:09]Igen.

[00:21:09]Meghívjuk egy ultra közönségtalálkozóra.

[00:21:12]Az egyébként nem lenne hülyeség.

[00:21:12]Lehet, hogy ő még el is jönne.

[00:21:13]Nem, én benne lennék.

[00:21:15]Nem tudom.

[00:21:15]Hát ha ő 48-ban született, akkor azt jelenti, hogy ő 78 éves.

[00:21:19]Nem tudom milyen állapotban van.

[00:21:21]Amikor én a könyveit olvastam és néztem a tévében, zseniális volt.

[00:21:26]Pont mondja ezt a 77.

[00:21:27]születésnapjára a készülőtanár úr.

[00:21:30]Képzelj, most Nyíregyházán vagyok, és itt mondták, hogy milyen jó látni, hogy milyen penge az öreg, és hogy milyen lendületes, és bárcsak én is ilyen lennék 76 évesen, ilyeneket mondtak itt nekem, úgyhogy megdicsérték.

[00:21:43]Na végre valaki.

[00:21:43]Köszönöm.

[00:21:43]Az öreg az öreget kikérem magamnak egyébként.

[00:21:46]Záv 35 éves korom óta bácsiznak.

[00:21:49]Nem tudom miért.

[00:21:51]Most nagyon jóga vagyok egy kínai éttermessel, aki én nálam 20 évvel fiatalabb.

[00:21:56]Megyek hozzávacsorázni egyik nap és őt mindenki bácsinak hívja.

[00:21:58]Hol ott 50 valány éves.

[00:22:01]Igen.

[00:22:01]Én is bácsi.

[00:22:04]Amúig amikor Erdélyben voltunk és akkor a tanár úr volt egy szálláson és egy kivételes esetben én vártam a tanár úrra.

[00:22:11]Ez szerintem ekkor fordult elő.

[00:22:13]Akkor mondta a recepciós, hogy mindjárt jön a bácsi.

[00:22:18]Na akkor második, amit mond Jóska Fiser, azt mondja, hogy súlyos illúzió azt hinni, hogy az orosz agresszió korlátozott célú.

[00:22:25]Úgy véli, Vladyimir Putyin stratégiai célja az Európai Biztonsági architektúra teljes lebontása és az orosz befolyási övezet nyugati irányú kiterjesztése.

[00:22:35]És azt mondja, hogy ha Ukrajna elesik, vagy a nyugat gyengeséget mutat, akkor a balti államok és Lengyelország lesznek a következő célpontjai Putyinnak.

[00:22:45]A válaszom az, hogy ebben is van igazság.

[00:22:47]Én máshogy látom.

[00:22:47]Továbbra se értem, hogy a hárombolti állam miért ennyire gyűl.

[00:22:52]Tudom az okokat, de hogy ennyire gyűlöli a politikájából az oroszokat, ha figyelembe veszem, hogy mekkora lettország, Litvánia, Észtország hárman együtt mekkora terület, mekkora lakosság és mekkora Oroszország, akkor azt kell mondani, hogy ez a politika a Balti államok részéről kontraproduktív.

[00:23:10]A lengyeleknél egy hasonlóan zsigeri orosz és német elleneség van.

[00:23:13]Az, hogy az orszok célba vennék Lengyelországot, nem tartom valószínűnek.

[00:23:17]A cikk éles kritikát fogalmaz meg az európai elitekkel szemben, akik szerinte alvajáróként tűrik a biztonsági garanciák elpárolgását.

[00:23:26]Azt mondja, hogy Európa katonailag és politikailag is megosztott, nem áll készen arra, hogy saját lábára álljon.

[00:23:35]Tökéletesen igaza van.

[00:23:35]Én úgy fogalmaznék, ezt valaki mondta előttem pár évvel, hogy Európa gazdaságilag nagyon gazdag, katonailag rendkívül gyenge és sebezhető.

[00:23:44]Ez egy rendkívül rossz párosítás.

[00:23:47]Így nézem ki.

[00:23:49]Lát ebben, itt egy zárójeleskedés, lát ebben változást olyan szempontból, hogy most elfogadtak valamifajta közös ilyen védelmi költségvetést, hogy a tagállamoknak nagyon sok pénzt kell védelemre költeni, meg a védelemhez kapcsolódó infrastruktúrára, hogy ebből a pénzből ez megváltozik?

[00:24:04]Nem, ezt úgy fogalmazták meg, hogy 35-re, ez kilenc év, 10 év Európa a GDP-ből 5%-ot költsön fegyverekre, de ennek döntő része amerikai fegyver lenne.

[00:24:16]Tehát ha Európa és az USA szétválik valamilyen szinten, akkor ezek döntően európai fegyverek lesznek.

[00:24:23]Ebben a percben hány európai hadsereg szinte annyi fajta fegyver, tehát nem lesznek túl hatékonyak.

[00:24:30]Jóska Fisers szerint nincs más út, mint a masszív közös európai fegyverkezés és a védelmi képességek radikális növelése.

[00:24:38]Különben a kontinens az orosz és az amerikai érdekek játékszerévé válik.

[00:24:43]Pontosítom orosz amerikai és kínai érdekek.

[00:24:45]Így pontos.

[00:24:45]A válaszom az, hogy akkor lenne igaz-e Jóska viselnek, ha Európában két vagy három nagy fegyvergyártó lenne, de miután van huszon valahány így ezt összefogni valamilyen módon kiegyezni ezekkel szörnyű nehéz.

[00:25:02]És akkor egyébként a NATO-val kapcsolatban nagyon keményen fogalmaz.

[00:25:06]Azt mondja, hogy nagy kérdés és megkérdőjelezi, hogy a NATO túléli-e a következő éveket.

[00:25:10]Úgy véli a NATO titkár főtitkár a Marx Rütte vagy az európai vezetők akár a német kancelláris bár próbálnak alkalmazkodni Donald Trumphoz ez csak időnyerés.

[00:25:23]A válaszom az, hogy ez igaz.

[00:25:23]A kérdés az, hogy három év múlva mi lesz?

[00:25:27]Kibírja- a NATO a három évet, és három év után milyen amerikai elnök lesz, és hogyan viszonyul a NATOhoz egyetek?

[00:25:32]A cikknek a végkicsengése egyébként kifejezetten ború.

[00:25:37]A liberális világrend, amelyen a modern Európa alapult összeomlott, és egy új kíméletlen geopolitikai realizmus korszaka kezdődött el.

[00:25:45]Írja Jóska Fiser.

[00:25:48]Egyetértek.

[00:25:48]A német külügyminiszter azt mondta, 10 évvel ezelőtt elmondtam többször az ő műsorába, hogy el kell dönteni a jognak van-e ereje, vagy az erőnek joga.

[00:25:57]Jelenleg a nemzetközi kapcsolatokban az erőnek van joga.

[00:26:02]Érdekes egyébként, hogy ez hogyan néz ki Németországból, nem?

[00:26:04]Tehát, hogy vannak egy csomó dolog, amit mi is így látunk, és például Magyarországról nehéz elhinni, hogy Putyin tovább menne a balti államokra meg más országokra Ukrajna után képességek hiányában.

[00:26:16]Nem feltétlenül szándék hiányában.

[00:26:18]Egyébként egyetértek, de egyet hagyjak.

[00:26:22]Magyarországról azt iszony nehéz megétenni, Jóska Fiser után olyan zöld vezetők vannak, akik nem karizmatikusak.

[00:26:31]A zöldek hosszú ideje egy tartományban miniszterelnököt adnak.

[00:26:33]Ez Németország egyik legkossztabb tartománya Bá Wiltenberg.

[00:26:37]Most éppen öz nemír ugye éppen most igen avattáter elnök a CDU-val összefogva fél%-kal verte meg a CDU-t, de országos szinten a zöldek nincsenek ilyen jó állapotban.

[00:26:50]Igen.

[00:26:52]Máshogy volt zöld Jóska Fiser, mint a mostani zöldek.

[00:26:55]Igen, ő taxisofőr volt eredetileg, és egy akkori forradalmás srác volt.

[00:27:00]Ő 68-ban aktívan részt vett a cselekményekbe, eseményekbe, de őneki volt karizmája.

[00:27:05]Mai német politikai elitből nem tudnék három embert fölsorolni, aki karizmatikus politikus.

[00:27:12]A zöder most jelentette be, talán múltkor beszéltünk róla, hogy jó ott hagyja a bajor miniszterelnökséget és államfő akkal lenni.

[00:27:18]Nekem ez is meglepetés, mert a bajor miniszterelnök hatalma sokkal több, mint egy német államfőjé.

[00:27:23]azon gondolkodtam, hogy hogyan jutott el Németországgal zöld párti Jóska Fiser külügyminisztertől a zöld párti Anna Léna Berbuk külügyminiszterig.

[00:27:34]Hát úgy, hogy nem volt más az, hogy kényszerből létrejött egy koalíció.

[00:27:35]Anna Léna Berbuk csínos volt.

[00:27:38]Túl sok egyéb pozitívumát nem tudnék elmondani.

[00:27:41]Egy évre elment Enzos gyűlés elnöknek.

[00:27:46]Nagyon kíváncsi ő utána mit fog csinálni.

[00:27:48]egyébként Váadeful hogyan értékeli?

[00:27:51]Ugye most ő a külügyminiszter jobb lett Anna Léna Berbuknál?

[00:27:54]Anna Léna Berbuknál bárki jobb, tehát tisztázzuk, de annyi tévedést csinált néhány hónap alatt, amikor bejelentetté a szíeket nem lehet visszaküldeni.

[00:28:05]A MER bejelentetői visszaküldik a Wful bejelentetői a NATO tökéletesen működik.

[00:28:12]A M szembe került a Trumpal.

[00:28:15]Tehát nagyon kíváncsiak, hogy meddig marad meg ez a páros, még akkor is, ha korábban a Merc és a Váful között jó volt a személyes kapcsolat.

[00:28:22]Meg egy kicsit olyan a hangulat, mintha Merc vinné valójában a külpolitikát.

[00:28:27]Nem, egy német kancellár esetében, ha az határozott, akkor ez így volt Col alatt, így volt Brant, így volt Smit alatt és elnézést kérek, így volt Merkel alatt is.

[00:28:38]Ő megy mindenhova szinte, és ő tárgyalgatja le ezeket a külpolitikai kérdéseket.

[00:28:42]amiben benne van az is, hogy a külügyi miniszteremet nem tudom elküldeni.

[00:28:47]Meg az is benne van, hogyha ő külföldre jár á tárgyalni, akkor ki vezeti az ország napi ügyeit.

[00:28:53]Ha választam azzebben egy érdekesség van.

[00:28:55]Az alkancellár, a szociáldemokrata párt elnöke, a pénzügyminiszter, aki egyébként szintén tehetséges, csak ő se karizmatikus.

[00:29:04]Na, erre a Jóskafiser cikkre rímel, a politikónak van egy tegnapi cikke, amiben az arról írnak, hogy az amerikai kormányzat legutóbbi lépései meg megerősítik, hogy nem törekszik együttműködésre az USA az európai országokkal, hanem azok bírálatára és megbüntetésére fókuszál, miközben a figyelem középpontja az ukrajnai válságról az Irán elleni háborúra helyeződött át.

[00:29:27]hogy Donald Trump amerikai elnök nagyrészt elfordította figyelmét Európáról és az ukrajnai konfliktusról.

[00:29:35]Válaszom azt, hogy tökéletes.

[00:29:35]Így, így van.

[00:29:37]Nem tudom kommentálni.

[00:29:40]Ma azt mondják, hogy Ukrajna ettől kezdve európai ügyé vált.

[00:29:41]Az amerikaiak számára abszolút fölértékelődött, tovább értékelődött föl Ázsia, a NATO-nál pedig keresik helyét szerepét.

[00:29:49]Egyetértek.

[00:29:52]Arról is ír a politikó, hogy Donald Trump amerikai elnök csalódott, amiért az európai vezetők és a NATO tagországok nem mentek bele az Irán elleni háborúba.

[00:30:02]Lehet ez egy ilyen végleges kenyértörés, nem csak Trump és az európai vezetők, hanem akár az Egyesült Államok áblokvédelmi stratégiája meg katonai stratégiája és az európai között?

[00:30:12]Nem, de egy újabb szakadék keletkezett.

[00:30:15]Azért erre az európaiak azt választatták, hogy jó lett volna, ha a háborút előtt az USA tisztáza, mit akar és konzultál Európával.

[00:30:21]Ezt Trump elfelejtette megtenni.

[00:30:25]Azt lehet még olvasni, hogy a Trump adminisztráció és az európai szövetségek közötti nézeteltések egyre inkább kibékíthetetlennek tűnnek.

[00:30:33]És például Trump német kancellár Friedrich Merc iránti kritikája és a németországi amerikai katonai csapatkivonás, amiről beszéltünk, vagyis az erre irányuló tervek, valamint már nem ter már 5000et kivonnak, már ki is vontak, igen.

[00:30:48]Valamint a Trump Putyin beszélgetés arra utalnak, hogy jelen leginkább az európai hatalmak megfeddésében és talán még megbüntetésében is értekelt Trump jobban, mint az együttműködésben.

[00:31:02]Igen.

[00:31:02]Trump a rövidtávú amerikai érdeket képviseli, amerikai árukat kivinni, amerikai termékeket megvenni, európai tőkét húsába bevonni és Európát büntetni.

[00:31:13]Így van.

[00:31:15]Hallgatói kérdésekkel folytatnánk tovább.

[00:31:17]Így szól az első.

[00:31:17]Na, ez pont ide kapcsolódik.

[00:31:19]Tisztelt tanár úr, mekkora az esélye, hogy az orosz-ukrán háború kiterjed más európai országok területére és csalogányva Budapestről?

[00:31:24]A válaszom az, hogy remélem, hogy nem terjedt ki, de az Egyesült Államok ténylegesen magára hagyja a NATO, ami jelenleg szóba jött, de nem tény.

[00:31:33]Abban a pillanatban az orosz pozíciók fölértékelődnek, abban a pillanatban Európa sokkal gyengébb helyzetbe kerül, mint most van.

[00:31:43]Következő kérdés.

[00:31:43]Jó napot.

[00:31:43]Olyan kérdésem lenne, hogyha a Hormúzi szorosó halad át a világkőolaj 20%-a, akkor miért nem a 80%-ból veszünk vesznek?

[00:31:52]Oroszországnak nem tudom a százalék-os arányát.

[00:31:54]Előre is köszönöm a választ.

[00:31:56]erőt, egészséget Tót Péter Szombathelyről.

[00:31:58]Teljesen igaza van.

[00:31:58]Azért, mert a 20% azt jelenti, hogy a műtrágyártás alapanyaga itt megy át.

[00:32:04]A kőolaj mellett a földgáz itt megy át.

[00:32:07]A hormózis szoros azért fontos, mert a térség arabors országainak kőolaj exportja itt megy át, és ettől kezdve a világon mindenki föl fölsrófolja az árakat, mert mindenki profitra játszik.

[00:32:20]Elképesztő profit van mindenen.

[00:32:23]Egy háború esetében zseniálisan csinálják.

[00:32:24]Az, hogy a fogyasztók tönkremennek, senkit nem érdekel.

[00:32:28]Sajnos nagyon jó a kérdése.

[00:32:31]Következő, tisztelt Nógrádi úr, ha Trump nem tud a közeljövőben kiszállni az iráni háborúból, és még több erőforrást csoportosít a térségbe, Kínának a stratégiai lehetősége Kínál Kínának stratégiai lehetősége kínálkozik Tajvan gyors lerohanására.

[00:32:45]Lát erre reális esélyt ebben a helyzetben Béla Veszprém megyéből?

[00:32:50]A válaszom az, hogy igen és nem.

[00:32:52]Amit leír, egyetértek.

[00:32:52]De nyilvánvaló, Trump főleg a félidős választások előtt ezt nem engedteti meg.

[00:32:59]Trump elmegy most Pekingbe, ahogy négy szem közt meg fog mindent tárgyalni a kínai egyes számú vezetővel, és utána látjuk meg, hogy ennek mi lesz a következménye.

[00:33:08]A trumpi politika célja Kínát elszigetelni ez nem megy.

[00:33:13]Oroszországgal összefogni Kína ellen, ez jelenleg szintén úgy néz ki, hogy nem megy.

[00:33:17]De Trump kezében ma egy óriási gazdasági pénzügyi hatalom van.

[00:33:21]Meglátjuk, hogy mire megy vele.

[00:33:23]Újabb kérdés, tisztelt tanár úr.

[00:33:23]Az orosz és a Kazahfél egyaránt bejelentette, hogy a barátságkőolajvezeték északi ágán a továbbiakban nem szállítanak olajat stratégiai átcsoportosítás miatt.

[00:33:33]Amennyiben a hormózi válság elhúzódik, az tökéletes lehetőséget biztosíthat az oroszoknak arra, hogy a 20.

[00:33:40]szankciós csomagra ráerősítve teljesen elvágják az energiahordozók utánpótlását.

[00:33:44]Kérdéseim a következők.

[00:33:47]Mennyire mély az orosz titkoszolgálat jelenléte?

[00:33:49]Iránban, akkor ősz gyorsan válaszolok, mivel szövetségesek rendkívül mély orosz atomtudósok, orosz katonai szakértők és orosz titkoszolgál titkoszolgák tömege van iránba tovább.

[00:34:03]Segíthetnek-e a válság elnyújtásában a titkoszolgálatok addig, amíg be nem viszik a végső csapást az Európai Uniónak?

[00:34:11]A válasz az, hogy ők a titkos szolgálatok mindig azt hajtják végre, amit a politikai elit számukra meghatároz.

[00:34:16]Európai Uniónak nem a cél, nem tudnak most mégső csapást bevinni, mert Európa villámgyorsan elkezdett kőolajat vásárolni Észak-Afrikából, de Európa tovább gyöngül tovább.

[00:34:28]És a harmadik, az elemelkedésből származó többletprit kompenzálhatja-e azokat a szürke bevételeiket, amelyeket eddig az EU-s értékesítés biztosította számukra?

[00:34:38]Válasz az, hogy igen, elképesztő bevételekhez jutnak.

[00:34:40]Plusz az Egyesült Államok sorra csökkenti az Oroszorszákal szembeni szankciókat, mert stratégiai célja Oroszország megnyerése.

[00:34:47]Igen.

[00:34:49]Köszönöm szépen.

[00:34:49]Várjuk a további kérdéseket is a www.ultrang.tv/ kérdések oldalon.

[00:34:53]Most pedig a játékmegfejtés következik.

[00:34:58]Hát a kérdésem a lipcsei csata volt 1813.

[00:35:01]október 16-18-19.

[00:35:05]17-én a sebesülteket szedték össze.

[00:35:05]Úgy hívták, hogy népek csatája.

[00:35:08]A népek legyőzték Napolont.

[00:35:10]Rendkívül sok minden történt.

[00:35:13]Én ezzel nagyon sokat foglalkoztam.

[00:35:14]Egy elemet hagy emelje ki.

[00:35:17]A svéd új uralkodó, aki Napolon tábornoka volt és Napolan menyasszonyát vette el feleségül Bernardot, bemegy a csatába svéd erőkkel, és vele szemben a saját korábbi ezzelit veti be Napolon.

[00:35:30]Tehát a lipcsei csata jó válasz.

[00:35:34]Egy kicsivel érkezett kevesebb válasz, de ez amiatt is volt, mert az elmúlt hetekben egy nagyon kicsivel kevesebben hallgatták a külpolitikai műsorainkat, mert mindenki a belpolitika, tehát a belpolitikai csatornánk rekordokat döntött, úgyhogy 2714 jó válasz érkezett mostanában már 3000 fölött szoktak a jó válaszok lenni.

[00:35:50]Most 2714, de le most már visszatérnek a hallgatóink egyébként, amennyire láttam az utóbbi napokat.

[00:35:58]Úgyhogy nagy reménységgel vagyunk, hogy De jós, de várjun most látom, hogy közben meg jött jó sok rossz válasz is.

[00:36:06]Jött nagyjából egy 500 rossz válas úgy.

[00:36:10]Mit írtak a rossz válaszba?

[00:36:11]Az a baj, hogy az most már nincsen leszűrve.

[00:36:14]Jó, annyi érdekes.

[00:36:14]Hány könyvet sorsolunk?

[00:36:17]Hát sorsoljunk hármat.

[00:36:19]Jó, mondhatok.

[00:36:21]Igen.

[00:36:21]1 és 2714 között.

[00:36:21]815 815 Ő pedig Kratok Gábor gratulálok gratulálunk neki 1731 1731 Igen.

[00:36:41]Ő pedig Földes Zalán.

[00:36:45]Gratulálok.

[00:36:46]Gratulálunk.

[00:36:46]Mondom az utolsót.

[00:36:49]2314 2300 14 ő pedig Váradi Eszter.

[00:37:01]Na, végre egy lány.

[00:37:01]Gratulálok!

[00:37:02]Gratulálunk nekik!

[00:37:02]És akkor jöhet az új kérdés.

[00:37:05]Nagyon sokat gondolkodtam, egy közepes kérdést szeretnék föltenni nehézségbe.

[00:37:09]A kérdésem az, hányba és milyen csapatok léptek először Izrael területére, mint vele szövetséges csapatok, hogy megvédjék.

[00:37:19]Tehát egy évszámot és egy mondjuk olyat kérek, hogy 1948 brazil csapatok, de ez hülyeség, amit mondok.

[00:37:28]Tehát hányba léptek Izrael területére először olyan külföldi csapatok, akiknek feladata volt Izrael megvédése, tehát hányba és milyen?

[00:37:39]Tehát egy évszámot kérek és egy országot, vagy hadsereedet ugyanaz.

[00:37:45]Köszönöm szépen.

[00:37:45]www.ultrahang.tv/játék.

[00:37:48]Ide várjuk a helyes megfejtéseket május 14-éig évfélig, ha jól számolom.

[00:37:53]Tehát két hétig lehet játszani péntek éfélig.

[00:37:55]Így könnyebb elmondani, és akkor is a helyes megfejtéseket, beküldő között könyveket fogunk kisorsolni.

[00:38:01]Tanár úr, nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.

[00:38:04]Én nagyon szépen köszönöm.

[00:38:04]Még egyszer boldog anyák napját.

[00:38:07]Boldog anyák napját és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:38:11]Nagyon szép hétvégét kívánunk mindenkinek.

[00:38:13]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:38:14]M.