Ultrahang 46:57

Előkerült Zelenszkij neve az új hangfelvételeken: robbanhat a bomba? - Stier Gábor, Kosztur András

ukrán háborúkorrupciógeopolitikakülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Előkerült Zelenszkij neve az új hangfelvételeken: robbanhat a bomba? - Stier Gábor, Kosztur András
tl;dr

Stier Gábor (Moszkvaér főszerkesztője) és Kosztur András (történész, Patrióta külpolitikai szerkesztője) beszélgetése az Ultrahang csatornán az ukrán korrupciós ügyek és a geopolitikai játszmák összefonódásáról. Az április végén és május elején nyilvánosságra hozott hangfelvételek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlenül érintett az Energoatom körüli 100 millió dolláros korrupciós ügyben – a felvételeken szereplő „VOVA" (Volodimir beceneve) és az elnök közvetlen környezetének tagjai (Andri Jermak, Timur, Szerhi Sefir, Rosztyiszlav Mumerov) luxus ingatlanok finanszírozásában szerepelnek. A beszélgetés rávilágít, hogy a korrupciós nyomozások valójában hatalmi harc eszközei, amelyekben az EU, az USA és az ukrán elit egymást próbálja kézben tartani, miközben Ukrajna függőségben marad. Párhuzamosan az afrikai Maliban az orosz jelenlét is megrendült, ahol iszlamista és szeparatista csoportok visszafoglalták a korábban elvesztett területeket – ez újabb geopolitikai játszma a nyugat és Oroszország között a befolyásért.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az Energoatom-ügy és Zelenszkij szerepe

Az Ukrán Pravda április 28-án és május 1-én közzétett hangfelvételek átiratai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlenül érintett az Energoatom körüli korrupciós ügyben. A Nemzeti Korrupció Ellenes Hivatal (NABU) által vizsgált ügyet egy 100 millió dolláros sikkasztási hálózat jellemzi, amely az állami atomenergia-monopólium szerződéseiből származó pénzeket luxus ingatlanok építésére használt fel.

„Előkerültek hangfelvételek, amelyek alapján úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenski ukrán elnök is része volt az Energoatom körüli korrupciós ügynek." – Stier Gábor *

A felvételeken szereplő „VOVA" (Volodimir beceneve) közvetlenül utal Zelenszkijra, és a beszélgetésekből kiderül, hogy az elnök közvetlen környezetének tagjai voltak a csatornázás résztvevői. Ez egy lépéssel közelebb hozta a korrupciós szálakat az elnökhöz, szemben az előző év őszi helyzettel, amikor még sikerült a szálakat Timur (Zelenszkij közeli tanácsadó) körül tartani.

A korrupciós hálózat szereplői

A felvételek központi szereplői:

  • Timur – Zelenszkij közeli környezetének tagja, az ügy első körben rá próbálták ráverni az egész ügyet
  • Andri Jermak – az elnöki iroda akkori vezetője, később az elnök közvetlenül jobb keze, aki védelmet biztosított a hálózatnak
  • Szerhi Sefir – Zelenszkij másik jobb keze, az elnök első segítője, korábban üzlettársa a produkciós cégnél
  • Rosztyiszlav Mumerov – nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, korábbi védelmi miniszter
  • Mindics – Zelenszkij „pénztárcájaként" emlegetve, aki a nem tiszta eredetű pénzeket kezelhette
  • Olexi Csernisó – volt miniszterelnök-helyettes, 2024 nyarán letartóztatva másik korrupciós ügyben

„Négy luxus ingatlan épült egymás mellett. Az egyik az Mindicsé lett volna, a másik az Olexi Csernisó volt miniszterelnök-helyettesé, és a harmadik és negyedik ingatlan az Andri Jermak és egy bizonyos Andre és Vowa tulajdonában lett volna." – Kosztur András *

A korrupció mint hatalmi harc

Kosztur András hangsúlyozza, hogy a korrupciós nyomozások valójában hatalmi játszmák eszközei. Az Ukrajna-szinten zajló korrupció nem új jelenség, de az, hogy mikor és hogyan kerül nyilvánosságra, politikai döntésektől függ.

„A korrupció elleni harc lényegében hatalmi arc, nyomásgyakorlás legtöbbször." – Kosztur András *

A beszélgetés szerint az EU és a nyugati hálózatok az igazságszolgáltatás és a korrupciós szervek feletti kontroll révén gyakorolnak befolyást az ukrán politikusokra. Zelenszkij tavaly megpróbálta átvenni az irányítást ezek felett a szervek felett, de nem sikerült, ezért az ellentámadás most zajlik – a felvételek nyilvánosságra hozatala ennek a második hullámának lehet a jele.

Zelenszkij mozgástere és függősége

Stier Gábor szerint Zelenszkij jelenleg nyomás alatt van, de még nem került végleg célkeresztbe. A kérdés az, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor az elnökre már nincs szükség. Amíg a háború zajlik, az EU és az USA egyik csapata sem érdekelt abban, hogy Ukrajna belpolitikai káoszba süllyedjen.

„Egyelőre Zelenszkít tartani kell. Viszont a célkeresztbe helyezték, tehát nyomás alatt van." – Kosztur András *

A beszélgetés szerint az EU célja nem Zelenszkij eltávolítása, hanem hogy „bénakacsává" tegyék – szimbolikus figurává, aki nem tud valóban irányítani, de fenntartja a politikai stabilitást. A valódi döntések máshová kerülnének, például a parlamentbe, ahol az EU-hoz kötődő képviselői csoportok vannak.

Az ukrán parlament szerepe és stabilitása

David Arahamia, a kormánypárti Nép Szolgája frakció vezetője kritikus szereplő. Ő tartja egybe a frakciót, amely nélküle szétesne. Jelenleg 60-100 képviselő szeretne lemondani, de Arahamia és az elnöki iroda együtt tartja őket a parlamentben.

„Arahamia éppen azért érinthetetlen, amiért Zelenszkij is, hiszen ő tartja egybe a frakciót, és nélküle ez szétesne." – Kosztur András *

A parlament legitimitása a háború alatt is megmarad, mivel az ukrán törvények kimondják, hogy a parlamentnek a mandátuma meghosszabbítódik a hadiállapot idején – ez nem igaz az elnökre vonatkozóan, ezért merülnek fel kérdések Zelenszkij legitimitásával kapcsolatban.

Az EU-Ukrajna viszony és az EU-csatlakozás kérdése

Az EU és az USA nyomást gyakorol Ukrajnára adóreformok és igazságügyi reformok révén. Az EU 90 milliárd eurós hitelt kínál, de azzal a feltétellel, hogy Ukrajna végigmegy ezeken a reformokon. Az igazságügyi reformok különösen veszélyesek az ukrán elit számára, mivel nemzetközi független szakértők szerepét növelnék az igazságszolgáltatásban.

„Az EU emellett még igazságügyi reformokat is elvárna, amelyek révén tovább nőne a különböző nemzetközi független szakértőknek a szerepe az igazságszolgáltatásban." – Stier Gábor *

Az EU-csatlakozás gyorsított eljárása már gyakorlatilag lehetetlen. Friedrich Merz német kancellár és más európai vezetők nyíltan beszélnek arról, hogy Ukrajna nem lesz gyorsan EU-tag. Helyette olyan konstrukciókat dolgoznak ki, amelyek részleges tagságot vagy társultagságot biztosítanának – szavazati jog nélkül.

„Amikor konkrétan a saját zsebükről, büdzséjükről van szó, meg a népszerűségükről, akkor hirtelen mindenki eltűnik." – Stier Gábor *

Az európai államok (különösen Franciaország és Németország) aggódnak, hogy Ukrajna EU-tagságát az Egyesült Államok és Lengyelország, valamint a balti államok és skandinávok támogatnák, ami erős ellensúlyt jelentene a francia-német tengelynek. Ez szétfeszítené az EU-t vagy mélyítené a belső törésvonalakat.

A védelmi unió koncepciója

Az EU alternatívája egy „védelmi unió" koncepciója, amely Ukrajnát, Norvégiát és Britanniát is magában foglalná. Ez lehetővé tenné, hogy Ukrajna katonai és drón-hadviselési tapasztalatait felhasználják az európai védelmi képességek megerősítésére, miközben az EU finanszírozza a műveletet.

„Találjunk ki valamit, amiben meg találunk valami közös érdeket, hogy az ukránok hajlandóak halnál azért, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszországra." – Stier Gábor *

Az orosz veszély narratívája és Európa stratégiája

Kosztur András szerint az „orosz veszély" narratívája az európai egység fenntartásának és az európai államok szorosabb szövetségbe terelésének eszköze. Ez lehetővé teszi a védelmi ipar felfuttatását és a katonai kiadások növelését anélkül, hogy népszerűségvesztés nélkül kellene magyarázni, miért nem oktatásra vagy egészségügyre költenek.

Az európaiak hosszú távú stratégiája szerint Ukrajna a következő néhány évben folytatja a háborút, amely leköti az oroszokat, és addig Európa fel tud készülni. 2030-ra készen áll majd egy nagy összecsapásra, amelyet az amerikaiak nélkül is meg tud vívni.

„Az európaiak fejében nem annyira egy prosperáló Ukrajna van, hanem egy olyan elképzelés, ami szerint Ukrajna még a következő néhány évben folytatja a háborút." – Kosztur András *

Az ukrán-orosz szembenállás a geopolitikai játszmában

Az ukránok és az európaiak egymást próbálják kézben tartani. Az ukránok megpróbálják megkerülhetetlenné tenni magukat, és túszul ejteni az EU-t azzal, hogy az európai hadsereg magjaként pozicionálják magukat. Az európaiak viszont proxiként szeretnék használni Ukrajnát.

„Mindegyik valamilyen mértékben használni akarja a másikat, mindegyik oldal." – Stier Gábor *

Mali és az afrikai geopolitika

A beszélgetés kitér az afrikai Malira, ahol az orosz jelenlét megrendült. Iszlamista terrorszervezetek (az al-Kaida helyi szárnya, az Iszlám Állam) és Tuareg szeparatisták támadásai nyomán az orosz csapatok és a mali kormányzat elvesztette a korábban 2023-ban visszafoglalt északi területeket.

„Az oroszok voltak itt a békefenntartók, és mégis csak az oroszok voltak itt a békefenntartók. Hát igen, tehát ez egy ugye eléggé összetett kérdés." – Kosztur András *

Mali helyzete összetett: a Tuareg szeparatizmus évtizedek óta jelen van, és a 2010-es évek után Líbia összeomlása után erősödött meg, amikor Kadhafi-szövetséges Tuareg milíciák Maliba költöztek. A 2023-as orosz-mali offenzíva visszavette az északi területeket, de most ismét elvesztek.

Az afrikai térség geopolitikai jelentősége

Az afrikai Szahel-régió (Mali, Burkina Faso, Niger) geopolitikai szempontból fontos, mivel itt zajlik az orosz-nyugati befolyásért folyó versengés. Ha Mali központi hatalom bukik, az a szövetséges országokat is magával ránthatja, és lehetővé tehetné a franciák és amerikaiak visszatérését a térségbe.

„Líbia összeomlása az nem csak a tuaregeknek az átmozgása miatt volt fontos, hanem azért is, mert rengeteg fegyver került a térségbe." – Kosztur András *

A nyugat 2011-ben támogatta Líbia rezsimváltását, ami a térség destabilizálódásához vezetett. Az iszlamista terrorszervezetek azóta erősödtek meg. Az orosz jelenlét ezekben az országokban a nyugat-barát rendszerek kudarca miatt jött létre – a helyi hadseregek úgy döntöttek, hogy az oroszokhoz fordulnak.

Az ukrán-orosz proxy harc Afrikában

Érdekes párhuzam, hogy az ukránok drónokkal és drón-kiképzéssel segítik a mali lázadókat a központi hatalom ellen – ez egy proxy szinten zajló ukrán-orosz szembenállás. Ez az egyik további csavart jelent a geopolitikai játszmában.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Tessalitban" – valószínűleg Timbuktu vagy Tessalit, a Mali északi részén fekvő város
  • „Szaheli szövetségben lévő országot" – valószínűleg a Szahel-régió országaira utal (Mali, Burkina Faso, Niger)
  • „Nizert" – valószínűleg Niger
  • Egyes helyeken az ASR félreismerte a neveket és helyneveket, de a kontextusból rekonstruálható volt az értelme
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a Moszkvaér mai adása.

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]Az Ultra stúdiójában pedig Stír Gábor a moszkvatér.com főszerkesztője.

[00:00:06]Szervusz Gábor!

[00:00:09]Szervusz és üdvözlöm a kedves nézőt.

[00:00:11]És Kosztur András történész, a patrióta külpolitikai szerkesztője.

[00:00:12]Szia András!

[00:00:14]Köszöntünk téged is.

[00:00:15]Szervusz!

[00:00:15]Köszöntöm a hallgatót.

[00:00:16]Szolgálati közleményekkel kezdünk.

[00:00:16]Kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang és a Moszkvaér csatornáira, illetve szeretném figyelmükbe ajánlani Kostur Andrásnak a Substack csatornáját, ahol rendszeresen jelentkezik izgalmas hírlevelekkel a videó leírásában.

[00:00:32]megtalálják a linket, érdemes feliratkozni ingyenesen, csupán egy email címet kell megadni, és Andrásnak nagyon kiváló elemzéseit olvashatják, meg ezzel tudják támogatni Andrásnak a munkásságát is.

[00:00:41]Úgyhogy kérem, hogy iratkozzanak fel részletek tehát a videó leírásában és a kommentekben.

[00:00:45]Most pedig akkor kezdünk.

[00:00:47]Azzal a hírrel kezdenék, hogy előkerültek hangfelvételek, amelyek alapján úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenski ukrán elnök is része volt az Energoatom körüli korrupciós ügynek.

[00:00:58]olyan hangfelvételek kerültek elő, méghozzá április 28-án és május 1jén a az ukriskka prvda tette közzé ezeket az átiratokat, amelyek akár nehéz helyzetbe is hozhatják Volodimir Zelenski ukrán elnököt.

[00:01:11]Ezek a felvételek állítólag a nemzeti korrupció ellenes hivatal azaz a Nabu által folytatott nyomozás részét képezik, amely egy 100 millió dolláros az állami atomenergia monopóliumot képező energoatom körépülő korrupciós ügyet vizsgál.

[00:01:27]Ugye már korábban lehetett azt látni, ugye ebben az ügyben azért voltak őrizetbevételek, szökési kísérletek satöbbi, de eddig Zelenskinek a szerepe az nagy kérdés, hogy milyen volt.

[00:01:36]Most az új felvételek központi eleme egy állítólagos összeesküvés, amelyben azok, akik állítólag sikkasztottak az energoatom szerződéseiből a pénzt a Kievtől nem messze fekvő, előkelő kozinfaluban található luxus házak építésének finanszírozására használták fel, és Zelenszki részvételére utaló vádak merültek fel a beszélgetésnek az átiratából.

[00:02:03]Elérhetnek Zelenskéig ezen ügynek a Szály András?

[00:02:06]Hát bizonyos szempontból már el is értek ugye a beszélgetéseken, hogyha hitelt adunk ezeknek a leiratoknak.

[00:02:14]Ugye azt fontos hangsúlyozni, hogy csak szövegek kerültek ki, amiket általában újságírók, műsorvezetők, képviselők, vagy tehát mikor ki olvasott fel, és viszont alapvetően Ukrajnában is mindenki úgy kezeli ezeket, hogy hitelesek és tehát nagy való nagy valószínűséggel ezek valóban a lehallgatásoknak a a a jegyzőkönyveek a leiratai, és ezeken a leíatokban megtalálható már egy VOVA nevű személy, ugye az a Volodimirnek a a becézett változata, akit a a szereplők emlegetnek.

[00:02:50]Márpedig ugye nem akármilyen mezei szereplőkről van szó, hanem Volimir Zelenski közeli környezetének a a tagjairól.

[00:02:56]Tehát ugye Timur, aki szintén közel áll Vladimir Zelenski elnökhöz, ugye ő az egyik főszereplője az egész ügynek, és ő az, aki akire tulajdonképpen az első körben, tehát még tavaly ősszel megpróbálták az egész balhét ráverni, és ő ő lett az egész ügynek a főkolomposa.

[00:03:14]Viszont már ugye akkor is felmerült, hogy Andre Jermach az elnökiroda, akkori vezetője lehet az, aki valójában védelmet biztosított ennek a a az egész hálózatnak.

[00:03:22]Márpedig ő ugye már Zelenszki közvetlen jobb keze, tehát politikai értelemben is.

[00:03:29]Ugye Zelenski pénztárcájaként emlegették Mindicset.

[00:03:31]Ö ez ugye azt jelenti, hogy ő volt az, aki kezelhette a nem tiszta eredetű pénzeit az elnöknek, de például ugye ebből a korrupciós sémából származó jövedelmeket is.

[00:03:45]És ugye itt tényleg azért érdekes, mert ezt a WOVA nevezetű személyt, aki valószínűleg az elnök, a a éppen az által is említett ingatlanokkal összefüggésben említették meg.

[00:03:58]Ugye négy luxus ingatlan épült egymás mellett.

[00:04:00]Ez ebben a mondjuk úgy, hogy lakóközösségben ugye az egyik az a Mindicsé lett volna, a másik az Olexi Csernisó volt miniszterelnök helyettesé, akit még ta nyáron tartóztattak le egy másik korrupciós ügyben.

[00:04:15]És a harmadik és a negyedik ingatlan az Andri Jermek és pontosabban egy bizonyos Andre és egy bizonyos Vowa tulajdonában lett volna ugye a beszélgetések alapján.

[00:04:28]Tehát ilyen szempontból már közvetlenül elért hozzá az Andre és a Wova.

[00:04:31]Elég egyértelműen Zenes Crés Andre Jermekra utalhat.

[00:04:33]Így főleg, hogy párban vannak, akár ez tovább erősítheti a gyanút.

[00:04:40]Így van.

[00:04:40]Így van.

[00:04:40]És ugye itt azért is érdekes, mert egy lépéssel közelebb kerültünk azért Zelenskhez, tehát hogyha úgy tűnt, hogy ősszel el tudják varni a szálakat Mindicnél, akkor most már egészen közel közel tehát olyanok is célkeresztbe kerültek, akik eddig nem voltak még közvetlenül érintettek, hiszen a felvételeken, a felvételek leiratán megjelent már közvetlenül, tehát részvőként, beszélőként Szerhi Sefir, aki Zenski egy másik jobb keze volt, ugye az első segítője volt éveken keresztül.

[00:05:11]az elnöki irodán belül is, viszont korábban pedig az üzlettársa volt évtizedeken keresztül a a a produkciós cégüknél.

[00:05:18]És a másik pedig Roster Mumerov, aki mai napig a nemzetbiztonság és védelmi tanácsnak a titká, korábbi védelmi miniszter.

[00:05:26]Így van.

[00:05:27]Gábor, egyetértek abszolút, hogy hogy itt már ott van a képben egyértelműen Volodimir Zelenski elnök, és még kiegészítve, tehát a ahol voltak ezek a lehallgatások, ott is ez a négy ember, hogy mondjam, így kéz a kézben ment, tehát ezek együtt vesznek lakásot, lakásokat egymás mellett.

[00:05:51]Abszolút életszerű, hogy akkor üzlet elvtársak így van.

[00:05:54]meg lakót, tehát hogy lakóközösségi társak, vagy hogy fogalmazzak.

[00:05:59]Tehát ez a ez egyértelmű már, hogy Zelenszki és rendszere már egy jó ideje képben van.

[00:06:05]Tehát ez ez nem kérdés.

[00:06:07]A kérdés számomra meg szerintem sokak számára inkább az, hogy hogy mikor jön el az a pillanat, amikor Zelenskére már nem lesz szükség.

[00:06:20]Tehát egyelőre egyelőre Zelenskit tartani kell.

[00:06:26]Viszont a célkeresztbe helyezték, tehát nyomás alatt van.

[00:06:28]Addig, amíg a háború zajlik, addig nem gondolom, hogy azoknak az erőknek, akik emögött a a Nabu meg az egész korrupciós ügy mögött állnak, mert ugye azt azt azért tudjuk, és ez nem ment fölmentés, hogy a korrupció elleni harc az lényegében hatalmi arc, nyomásgyakorlás legtöbbször és és az, hogy ez előtérbe került, ez a hatalmi harc része hiszen Ukrajnában volt, van és belátható ideig biztos, hogy lesz korrupció és még a beláthatatlan időre is nyugodtan fogadnék, hogy lesz.

[00:07:08]Tehát itt a a kérdés számomra az, hogy hogy Zelenskit milyen konfigurációkban tartják, illetőleg engedik el a kezét, hogy tud lezajlani az a az átmenet, mert ugye azért nem lehet többek között elengedni véleményem szerint a kezét, mert amíg a háború folyik, addig hogy mondjam, nem érdeke a nyugati blokk egyik csapatának sem.

[00:07:37]Hát ők is egymással szemben vannak azért a Trumpék meg az európai fősodor.

[00:07:44]Egyik egyik egyik csapatának sem az, hogy hogy Ukrajna egy belpolitikai káoszba, hatalmi harcba süppedjen.

[00:07:57]Elég a baja így is.

[00:07:57]Szóval számomra igazából ez a kérdés.

[00:08:00]Az, hogy ez a rendszer milyen, azt már mindenki tudja, aki lát és látja, aki látni akarja.

[00:08:09]Még vannak természetesen olyanok, akik nem akarják látni ezt az egészet, meg az arra mutogatnak, hogy debezzeg Oroszország.

[00:08:19]Tehát jó ez a hogy jön ide?

[00:08:19]Mindig ilyenkor ezt szoktam mondani, hogy attól még Ukrajna olyan lesz, amilyen, ha Oroszországban jobb vagy rosszabb a helyzet.

[00:08:29]Egyébként pedig, ha már így szóba került, én úgy gondolom, hogy Oroszország épp olyan korrupt, de a háború ideje alatt most már eljutottak már jó régen, tehát a legalább a háború közepére addig, hogy a korrupció kérdése vagy a korrupciót magát tabusították, és a korrupció elleni harc élére nem a nyugati, mondjuk Sorosi ista vagy soroshoz köthető médiumok és politikai erők vannak, mint Ukrajnában, hanem maga a Kreml állt az élére, látva a társadalmi hangulatot, és azért nézzük végig, hogy hány embert ültet a védelmi szektorban gyakor védelmi szektorban és itt azért 10 évekről van szó, 10-15 kormányzó kormányzóhelyettesek, tehát egész egész magas szinten a különbség ez.

[00:09:24]És és ezt nem azért mondom, hogy hogy ezzel azt akarjam bizonyítani, hogy Oroszország megy jobb vagy nem, másképp csinálja.

[00:09:36]Ugye azt láttuk, hogy mindig akkor kerültek elő ezek a Nabus történetek, amikor az Egyesült Államok nyomást akart helyezni Zelenszkiékre annak érdekében, hogy a háborút vagy a vagy a Soros szervezetek, mert ugye ott is némi kötődéseket például, vagy vagy akár mások.

[00:09:50]Tehát mindig, amikor ilyen háborús lezárásos tárgyalások elakadtak, akkor előkerültek hirtelen korrupciós ügyek.

[00:09:57]Az, hogy most az ukrán sajtóban ezeknek a felvételeknek a leiratai megjelentek, lehet üzenet Zelenskinek, hogy akkor most itt tessék aláírni, vagy valamelyik területen más irányba tessék elmozdulni, vagy ez a történet, ez így megy a saját maga útján?

[00:10:13]Hát szerintem biztos, hogy üzenet.

[00:10:13]Az a kérdés, hogy ki a feladó?

[00:10:15]Én nem lennék benne biztos, hogy az amerikaiak.

[00:10:18]Tehát bár ezek a szervezetek eléggé sok tekintetben kötődtek Amerikához, de inkább a Demokrata párthoz, mints sem a republikánusokhoz.

[00:10:27]Igen.

[00:10:28]És azért arról lehetett hallani, hogy ezeket a szervezeteket az Európai Unió vette át.

[00:10:32]Tehát mostan inkább az európai országok vagy az európai hálózatok azok, amelyek szoros kapcsolatban állnak ezekkel, és ami inkább logikusnak is tűnik, mintsha, hogy a republikánusok kezébe kerültek volna.

[00:10:45]Tehát hogyha ebből indulunk ki, akkor inkább az európaiaknak a politikájával lehet összefüggésben.

[00:10:52]Ez ugye némileg fócsának tűnhet, mondjuk akár Magyarországról nézve, hiszen él ugye egy kép, ami szerint az Európai Unió és Kiev a legnagyobb szövetségesek, és ilyen szempontból tulajdonképpen Kiev azt csinálja, amit az Európai Unióban mondanak neki, de azért ez nem ennyire egyszerű ez a a kép.

[00:11:09]Tehát bár tény, hogy Zenskin sok tekintetben függ egyébként az európai országok akaratától, de azért vannak saját érdekei.

[00:11:20]És az egyik érdeke például éppen az volt, hogy kivédje azokat a támadási felületeket, amelyek révén ugye közvetlenül befolyást tudnak gyakorolni rá a hatalmára, a környezetére nézve.

[00:11:30]És ugye korrupciós szervek voltak azok a éppen azok, amelyeken keresztül ezt a befolyást legkönnyebben gyakorolni lehetett.

[00:11:36]Tehát nem véletlenül a még a Majdá után ezek a nyugati hálózatok elsődleges céljukká azt céljuként azt tűzték ki, hogy az igazságszolgáltatást és a korrupciós szervezeteknek a hálózatát, azt a saját ellenőrzésük alá vonják.

[00:11:52]Így lehet leginkább kézben tartani úgy az ukrán politikusokat.

[00:11:55]Ezt ugye tudta Zenski is, ezért akarta már tavaly átvenni az irányítást ezek felett a szervek felett, ami aztán ugye nem sikerült neki.

[00:12:01]Ezek a szervek pedig ellentámadásba lendültek, aminek talán most látjuk éppen a második hullámát.

[00:12:07]Én nem gondolom, hogy ezeknek közvetlenül Zenski eltávolításra lenne a célja.

[00:12:11]Inkább az, hogy teljesen ilyen bénakacsává tegyék, hogy teljes egészében ilyen angol királynővé avanzsájon, aki vagy most már angol király, aki aki aki nem tud valójában irányítani ország, hanem szimbolikusan tartja a szerepét, hogy ne legyen ne legyen politikai káosz.

[00:12:29]Viszont egyébként a valódi döntéseket már nem ő hozza, hanem a súlypontok átkerülnek máshová.

[00:12:34]például a parlamentbe, ahol ugye vannak ezekhez a nyugati hálózatokhoz kötődő képviselői csoportok.

[00:12:41]Nyilván itt ugye egy másik feladat, amit még ez a csoport nem tudott abszolválni, hogy a népszolgálja frakció, tehát a kormánypárti frakciónak egy jelentős részét maga mellé állítsa.

[00:12:50]Ezeket a képviselőket még egyben tudja tartani ugye a frakcióvezető David Arahamia, aki egy picit a saját játékát játsza, az elnökirodával szemben is.

[00:12:59]Viszont Arahamia éppen azért éciát, amiért Zemes ki is.

[00:13:02]Így van.

[00:13:02]Éppen azért érinthetetlen, amiért Zelenski is, hiszen ő tartja egybe a frakciót, és nélküle ez szétesne a szó legszorosabb értelmében.

[00:13:10]Tehát nem csak kisebb frakciókra hullanna szét, hanem jó eséllyel a képviselők egy jelentős rész egyszerűen ott hagyná a parlamentet, mert már most is arról lehet hallani, hogy több tucatnyé, tehát ilyen 60 néha 100 képviselőt is emlegetnek, aki leadná a mandátumát, nem akar tovább képviselő maradni és ezeket csak ugye valahogy ben kell tartani, és az elnökiroda meg Arhamia együtt még bent tudja őket tartani.

[00:13:29]viszont, hogyha egy kontrollvesztett pillanat jön el, akkor ezek szépen egyesel megszavaznák egymásnak a lemondatását, és tulajdonképpen döntésképtelenni válna a parlament, ami ezeknek a csoportoknak sem az érdeke, hiszen a parlament az, amelyik tulajdonképpen megkérdőjelezhetetlen legitimitású még a háború alatt is, hiszen a ukrán törvények konkrétan kimondják, hogy a parlamentnek a mandátuma az a hadiállapot idején meghosszabbítódik.

[00:13:54]Ugye az elnökkel kapcsolatban ez nincs kimondva így nyíltan.

[00:13:55]Tehát ugye éppen ezért merülnek fel kérdések Zenski legitimitássával kapcsolatban is.

[00:14:00]Ilyen kérdések a parlament esetén nincsenek.

[00:14:03]Viszont ha a parlament széthulik, akkor értelemszerűen az egész államerendezkedésnek az alapjai meg.

[00:14:06]és annak ellenére akarnak kilépni, vagy akarják elhagyni a a vagy leadni a képviselői mandátumot sokan és tényleg tömegesen, hogy hogy itt azért egy-egy szavazatért ilyen nagyjából 10000 dollár tettek zsebre és és persze osztottak vissza meg sok minden egyébként a lehallgatott felvétel és nyilvánságra került felvételek beszélgetésekből felvételekből is látszik, hogy hogy itt arról beszélnek többek többek között, hogy hogy most leadta a részét, vagy nem adta le a részét, meg hogy tudtunk róla, vagy nem tudtunk, hogy Na és amire meg még föl akarnám hívni a figyelmet, az pedig az, amit András is mondott, csak ráerősítek, hogy hogy magyar kampány ilyen-olyan vágy vezérelt megközelítés miatt az egyik oldal ördögnek lát látja Zelenszkét a másik oldal.

[00:15:08]Mondjuk beszéljünk csak Magyarországról, de az egész európai sajtóról beszélhetnénk.

[00:15:12]A másik oldal pedig pedig angyalnak, meg egy ilyen a demokráciát védelő védőszentjének.

[00:15:22]Tehát az, ami ami ami nagyon fontos itt ebben a helyzetben véleményem szerint, az az, hogy Zelensk is játssza a saját játékát, és messze nem annyira, persze alapvetően vazallus szerepben van, függőhelyzetben van, de messze nem annyira, mint azt sokan látják vagy láttatják.

[00:15:44]Tehát megvan a kis mozgástere, és egyébként adott esetben a saját támogatóinak is érdeke, hogy a gyeplőt megfelelő rövidség rövidre fogják, tehát hogy irányítani tudják.

[00:15:58]De ez a gyeplő, ez ez azért nem annyira rövid, mint azt sokan szeretnék.

[00:16:04]Ö Gáborral szombaton vettünk fel egy műsort, és ott volt talán a te részedről utalás arra, hogy Budanovo ellen is különböző lejárató cikkek, leleplező cikkek vannak.

[00:16:16]Azt hiszem, ezt te mesélted az emlékeim szerint, hogy egy kicsit beszéljünk arról, hogy mi a helyzet Kiriló Budanovval, akit ugye sokan azt mondják, hogy Zelenszki ellentpontjaként tettek oda Andri Jermek korábbi elnöki irodavezetőhelyett, aki meg úgy tűnik, hogy nem megy a frontra, hanem helyette jogi meg a börtönbe, hanem jogi képviseletet lát el többek között.

[00:16:35]De mi a helyzet Kiriló Budanovval és milyen az ő megítélése jelenleg az ukrán társadalomban?

[00:16:44]Ő elég népszerűnek számít, tehát könnyen lehet, hogy végül nem Záluzsné volt vezérkari főnök, hanem hanem vagy pontosan volt főparancsnok.

[00:16:53]Igen.

[00:16:56]Jelenleg nagy hanem hanem hanem hanem Budanov lesz majd Zeneski kihívója, már hogyha lesznek olyan választások, ahol még Zene indulni fog.

[00:17:03]Látszik az, hogy Budanov már saját játékot játszik.

[00:17:05]Az is látszik, hogy Zászki ezt érzékel és nem tetszik neki.

[00:17:10]Viszont ugye a nagy ukránpolitikai térképen jelenleg Budanov egy ilyen többi-kevés semleges szereplő, aki a két nagy csoport, tehát hogy Zelenecki és Köre, illetve ezek a nyugati hálózatok között ilyen tényleg semleges szerepet játszik, nem avatkozik be, hanem a saját játékát játsza.

[00:17:31]mindenkinek oda kell figyelni rá, mert egy nagyon befolyásos szereplőről van szó, aki tovább építi a befolyását, legalábbis próbálkozik vele, viszont ebbe a küzdelembe nem szól bele.

[00:17:41]Ugye jelenleg tehát az EU több mindent át szeretne nyomni az ukránokon, tehát ugye vannak bizonyos adóemelési követelések, amit az IMF és az EU közösen osztanak.

[00:17:52]Ugye a pénzek értserébe szeretnének bizonyos adó reformokat elvárni.

[00:17:59]Az EU pedig emellett még igazságügyi reformokat is elvárna, amelyek révén tovább nőne a különböző nemzetközi független szakértőknek a a szerepe a az igazságszolgáltatásban, tehát a a a bírók, nyomozók, ügyészek satöbbik kiválasztásában.

[00:18:18]És nyilván ezeket szeretnék elkerülni kijebben.

[00:18:22]Tulajdonképpen ezek miatt megy a konfliktus.

[00:18:24]Nyilván az adóemelés az az egy politikailag kellemetlen ügy.

[00:18:27]A másik tehát a az igazsági ügy reform, az pedig egy közvetlen veszélyt jelent.

[00:18:33]Ráadásul az Európai Unió beszél arról, hogy adó, tehát hogyha odaadják a 90 milliárd eurós hitet, akkor szeretnék, hogy közben pont adóreformok legyenek.

[00:18:42]Bár az még számomra se egyértelmű, hogy ez most akkor adócsökkentést vagy adó emelést jelent.

[00:18:46]Hát változó, tehát szerint egyszerűen nyilván átstrukturálnák, tehát lehet, hogy valahol csökkentésként jelenn meg, viszont újadónemeket is vezetnének be.

[00:18:55]Tehát nyilván fontos lenne az EU számára ugye az egész ukrán gazdaságnak valamiféle kifehérítése, ami valljuk be, hogy a háború nem segített ezen.

[00:19:04]Tehát elég sok tehát például ugye azok a férfiak, akik még szeretnének dolgozni, de nem akarnak a a toborzóknak a látókörébe kerülni, azok általában nem teljesen bejelentett módon dolgoznak.

[00:19:18]És ez csak az egyik egyik ilyen példája annak, és most már fitness teremben se annyira járnak, mert ugye a hírek szerint a fitness teremben is tud a TCK razziázni.

[00:19:30]Igen.

[00:19:30]Tehát egyre egyre próbálják fokozni ők is a nyomást.

[00:19:32]Tehát nyilván ilyen szempontból minden egyes ilyen ügy érzékeny lehet a az ukrán politikai vezetés számára a társadalmi hangulat szempontjából.

[00:19:41]Másik oldalról nézve ugye az EU-val való viszonyukra is nagyon figyelni kell.

[00:19:45]Az látszik, hogy most van az EU-ban is.

[00:19:47]Lehet, hogy nem tudom, magyar választások kimenetele is közrejátszott azon, de most már úgy nyíltabban beszélnek arról, hogy egyébként Zkinek ez a rettentő követelőző hangneme ez annyira nekik se tetszett.

[00:19:59]Most ugye kezd kiderülni, most már egyre többet cikkeznek erről.

[00:20:02]Például Friedrich Mers most már teljesen máshogy beszélt, mint ahogy korábban.

[00:20:06]Tehát hogy hogy azért ez azonnali vagy legalábbis gyorsított EU csatlakozás meg más hasonló követelések, ezek ezek Európában sem feltétlenül tetszenek annyira itt.

[00:20:20]Tehát látszik az, hogy Európában is összegyűlt jó néhány kérdés Ukrajnával kapcsolatban.

[00:20:24]És mivel ők azok, akik még hajlandóak támogatni Ukrajnát, elvárnák, hogy kievüljön szépen, csendben, és csinálja azt, amit mondanak neki, hogyha már pénzt követel tőlük, mert ugye az amerikaiakra nem nagyon számíthat most Ukrajna.

[00:20:39]Bár szerintem van olyan remény kijebben, hogy valahogy novemberig ki kell húzni, hátha történik valami fordult az amerikai politikában, és egy demokrata többségű kongresszus az majd majd kedvező döntéseket hoz számukra, és tulajdonképpen az egész helyzetet ilyen szempontból megfordíthatja.

[00:20:54]Tehát nem lesznek annyira rászorulva az európaiak jó indulatára.

[00:20:58]ebben az esetben nő a pénzügyi mozgásterük is és alapvetően minden minden ilyen szempontból jó lesz nem kell állást foglalniuk Washington és Brüsszel között, ami azért most eléggé kellemetlen helyzeteket tud eredményezni Kiev számára de meglátjuk, hogy ez ez megtörténik-e, és hogy addig addig hogy tudják így félábon kihúzni úgy, hogy már egyre nagyobb szükségük van az EU-nak a az anyagi támogatására.

[00:21:22]És ezt a a függőhelyzetet nyilván az Európai Unióban is érzékelik.

[00:21:29]egyébként Ukrajna is szeretné és igyekszik is, és nem csak szeretné, hanem viszonylagos hatékonysággal játssza ki egymással szemben Amerikát, Európát.

[00:21:39]Most éppen jobban elengedte Amerikát a függésben, tehát jobban koncentrál Európára.

[00:21:49]megy a húzd meg, eredd meg, játsz ma, hogy az Európa persze, hogyha már ennyi ennyi pénzt invesztál Ukrajnába, akkor akkor szeretném megalapozni azt, hogy hogy Ukrajnát a kezében tartsa.

[00:22:00]Donald Trump úgy gondolja, hogy ő ezekkel a szerződésekkel minden most már ezt a saját részére biztosította.

[00:22:08]Tehát megy ez a játék, és amíg ez a játék megy, addig az ukrán elitnek legyen az bármelyik.

[00:22:18]esélye van arra, hogy hogy közben megtartsa a kis nem is olyan kicsi homokozóját, mert ezek az európai reformok, amelyeket követelnek az az unió részéről, vagy az európai fősodor részéről, ezek ezek azért mégiscsak szűkítenék ezt a játékteret, játszóteret és vagy legalábbis hogy mondjam ellenőrzöttebbé vá állna maga a korrupció is.

[00:22:47]És Ukrajnában ehhez ehhez nem szoktak hozzá, és amit amíg amíg lehet, azért azt meg mindent meg is tesznek, hogy ez ez megmaradjon valami ebből.

[00:23:01]A másik rész az, hogy az Európai Uniós csatlakozás való igaz, Friedrich Mert mondta már a magyar választások előtt is azt, amit mond mondott most, de az egyértelmű, hogy hogy Orbán háta mögé nem lehet bújni.

[00:23:15]Most ki kell mondani dolgokat, és Cipruson, az informális csúcson el is jutottak oda úgy estére, hogy kimondták, és nem csak Merc, nem csak a franciák jönnek ezzel, hogy akkor milyen pótmegold, már a lengyelek is lassan ugye Sikorszki, aki pedig hát azért azt jól értem, hogy nagyjából az a koncepció, hogy Ukrajna nem lesz most gyorsított eljárással az Európai Unió tagja, de kap olyan jogosítványokat, kedvezményeket, aminek köztően bizonyos területeken olyan olyan lesz, mintha az Európai Unió tagjai lennének, de szavazati jog nélkül.

[00:23:50]És eben mintha ellentét lenne az Európai Bizottság vezetése, tehát Urzula Fonder Lennék, Antonioká leszék és a nemzetállamok között, tagországok között a Fonder Lejenék egyértelműen még még mindig a régi irányt viszik, tehát hogy hogy Ukrajna legyen tag.

[00:24:11]A tagországok élükön a a nagyokkal, Franciaországgal és és Németországgal ezt így nem tudják.

[00:24:17]nem akarják bevállalni, és és ezért találnak ki mindenféle konstrukciókat, hogy ez a részleges tagság, társultagság, valami ilyesmi is volt.

[00:24:32]Most hirtelen nem emlékszem a megfogalmazásra, hogy a a leendő tag státusza vagy valami, ami még nem is volt idáig.

[00:24:39]Tehát kreatívak.

[00:24:42]Lényeg az, hogy hogy ahogy közeledünk 2027-hez, eljön az igazság pillanata, és az győz, amiben én reménykedtem, az a cinizmus, hogy amikor konkrétan a saját zsebükről, büdzséjükről van szó, meg a a népszerűségükről, mert mondjuk a Lengyelországban a lengyel gazdák morognak, Franciaországban szintén a mezőgazdasági támogatások miatt Tehát ami én szerintem még ennél nagyobb problémák is vannak, de nem akarom ismételni magam, mert sokszor elmondtam ebben a ezekben az adásokban, tehát hogy Ukrajna tagsága mit jelentene.

[00:25:21]Ezt érzik egyébként a nagyok, hogy hogy a akkor mégis csak egyet elmondok, hogy a vagy megismétlek, hogy a lengyelekkel, a skandinávokkal, baltiakkal Ukrajna nagyon-nagyon komoly ellensúlyt jelentene.

[00:25:37]Mondjuk ez a blokk a francia német tengelynek, és ez szavazati arányban is megjelenik sok minden.

[00:25:44]Tehát ez ezt az európai elit is érzi, hogy ez szétfeszítené a az Európai Uniót, vagy legalábbis mélyítené a a belső törésvonalakat, a problémákat, a válságot.

[00:25:57]És és hát az is látszik, hogy hogy vannak ezek a pótmegoldások, hogy védelmi Unió meg minden, hogy valamiben Ukrajna Ukrajnára szüksége lenne az Európai Uniónak, de bizonyos dolgokba azért még ne, még ne.

[00:26:18]És és hát vannak ugyan kisebb országok, akik meg azt mondják, hogy hogy de többen vannak, vagy hát nem mondják, de gondolják, hogy itt mindenki várt 10 évet, 10 éveket és hát az hogy néz ki, hogy például a Nyugat-Balkán országai még mindig sorba állnak, és akkor Ukrajnát meg berántják.

[00:26:43]Tehát amikor amikor arról beszéltünk, hogy egy Jézusom itt tényleg képes lesz meghúzni ezt Brüsszel, a az Európai Bizottság szerintem még mindig képes lenne, meg hajlandó lenne, sőt ezt akarja, de a tagállamok, hangsúlyozom a nagyok is, elértek oda lényegében, mondjuk ki, amiről Orbán Viktor beszélt, csak ez idáig kényelmes volt, hogy hát ezek a hülye magyarok meg Orbán itt azért itt akadékoskodik.

[00:27:12]egyébként mi akarjuk akarjuk de abban a pillanatban, hogyha ez ez konkrét kérdésé ként merül föl, akkor akkor már ők is kimondják és látszik az ukrán reagálásokon ez az idegesség, hogy hogy azért azért ezt nem és mondjuk a Financial Times cikkeiben nyilatkozó európai képviselők meg tisztségviselők, azok nagyon elmondják azt, amiről hát Hál istennek itt most már évek óta beszélünk, beszéltünk, hogy ez az akarnok mentalitás, ez nem tetszik ám ott nekik sem.

[00:27:51]Csak idáig ezt ezt szőnyeg alá lehetett csöpörni, de abban a pillanatban, hogyha ez ezt már nem lehet tovább húzni, és valamit mondani kell, akkor inkább kimondják, mert azért szóval ez ez látszik.

[00:28:05]Én nekem számomra ez csak ez a a kérdés számomra az, hogy ez hogyan befolyásolja a háborúnak a jövőjét, mert hogyha ugye most például Andre Babi is mondta azt éppen Örményországban van ugye Jeremánban, hogy hogy a Trump a hormozisz szorossal van elfoglalva.

[00:28:26]Látjuk, hogy az ukránoknak ugye a NATO tagsága az már szerintem rég kuka, és az Európai Uniós tagság is gyorsított eljárásban szinte borítékolni lehet, hogy az nem lesz.

[00:28:39]helyette van ez a védelmi unió elképzelés például, hogy amiben szükség van az, vagy úgy gondolja az európai Európa, hogy szükség van az ukránokra, tehát magyarán katonákra, drón hadviselési tapasztalatokra, akár még a gyártásban meglévő tudásra is, ők meg pénzelik, mert az meg az ukránoknak nincs.

[00:29:04]Tehát ebben akkor akkor létrehoznak valami, mondom, hát itt itt a védelmi uniót, amibe aztán nem csak Ukrajnát veszik be, hanem Norvégiát meg a briteket is, és akkor már meg van oldva.

[00:29:18]Tehát el lehet adni egy kicsit Ukrajnában is, hogy hogy ránk szükség van, mert mert itt belpolitikai kérdés is.

[00:29:27]Úgy nem lehet lezárni vagy kilépni ebből a háborúból, az intenzív szakaszából, hogy Ukrajna nem kap semmit.

[00:29:34]Én ezt értem, de hát ez nem ilyen ilyen kárpótlás az Európai Uniós tagság meg a NATO tagság, mert azért ennek súlya van, következményei vannak, méghozzá nem is akármilyenek, mindegyiknek más, de de súlyos.

[00:29:47]akkor találjunk ki valamit, amiben meg találunk valami közös érdeket, hogy az ukránok hajlandóak halnél azért, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszországra, akkor kitalálunk valami új formulát az jelenleg mellé, ami kicsit EU, kicsit NATOra hasonlít, kicsit erre, kicsit arra.

[00:30:13]Hát ugye most azt látjuk szemig a az előzőekhez hozzáfűzve, hogy tehát tulajdonképpen az európaiak és korábban nyilván az amerikaiak is effektíven kihasználták Ukrajnát.

[00:30:24]Most meg amikor ugye eljönne az a az a pillanat, amikor kárpótolni, vagy úgymond ki kéne fizetni az ukránokat, és nem csak olyan értelemben, hogy arra adnak nekik eszközt, hogy meg pénzt, hogy hogy folytassák tovább a feladatukat, tehát a háborút.

[00:30:39]És aminek egy jelentős részét persze ugye az ukránpolitikai elit, mint mint a a műsor elején volt róla szó, tehát különböző módokon kisajátítja, de ugye ez ilyen szempontból lényegtelen.

[00:30:50]A lényeg az, hogy amikor az egész országot kellene valamilyen módon kifizetni, vagy kárpótolni, akkor hirtelen ugye mindenki eltűnik.

[00:30:59]Ugye az amerikaiakikak is jó ütemérzékkel kezdtek el kihátrálni ebből a történetből, és próbálták áthárítani a az egész felelősséget az európaiakra.

[00:31:05]Az európaiak pedig eleinte úgy csináltak, mint akik örömmel vállalják is ezt.

[00:31:12]Aztán könnyen lehet, hogy utána gondoltak, utánzámtak és rájöttek, hogy annyira mégse jó ötlet ez így.

[00:31:15]Bár még mindig van elszántság arra, hogy a pénzt azt rááldozzák erre a történetre.

[00:31:23]Viszont látszik, hogy az európaiak fejében nem annyira egy prosperáló Ukrajna van, hanem egy olyan elképzelés, ami szerint Ukrajna még a következő néhány évben folytatja a hábort.

[00:31:31]Ezáltal leköti a az oroszokat, és akkor addig Európa fel tud készülni, meg tudja erősíteni magát, és akkor 2030-ra készenára.

[00:31:42]Igen, készen áll majd egy nagy összecsapásra, amit már meg tud vívni úgy is, hogy az amerikaiak nem állnak mögötte.

[00:31:47]Tehát nyilván ők alapvetően védelmi háborúban gondolkoznak, tehát orosz támadásra számítanak, legalábbis a hivatalos nyilatkozatok szerint, hogy egyébként mi ár a fejükben, azt szerintem most már senki nem tudja követni.

[00:32:01]Ö de de az látszik, hogy ezt az egész orosz veszély narratívája, ez egy nagyon fontos elem a az európai politikában, aminek valószínűleg az lehet a célja, hogy hogy az európai egységet ezáltal tartsák fen, vagy erősítsék meg, ezáltal tereljék minél szorosabb szövetségbe a tagállamoknak a minél nagyobb hányadát.

[00:32:21]És plusz még, bocsánat, hogy közbes szólok, plusz még a a az a védelmi képességek megteremtésének is egyfajta eszköze, mert azt is el kell adni valahogy a társadalmaknak.

[00:32:32]Tehát orosz veszély nélkül meg akkor nehelyz megmagyarázni azt, hogy népszerűségvesztés nélkül, hogy miért nem oktatásra egészségügyre költünk.

[00:32:42]Láne egy egyre egyre súlyosabb a gazdasági helyzetben.

[00:32:43]Ugye miért pont a védelmi ipar az az első, amelyet fel kell futtatni illetőleg miért vártak vele mostanáig, hogyha akkor a nagy a veszély.

[00:32:52]Egyébként az is egy érdekes kérdés.

[00:32:54]Mindenesetre azt látható, hogy hogy Ukrajna ebben a a történetben csupán egy eszköz.

[00:32:59]A ugye ukrajnai háború az arra jó, hogy az orosz veszély érzetét közvetlenül fenn tudja tartani, hiszen hogyha Oroszországgal ki lehet egyezni, a háborút le lehet zárni, akkor értelemszerűen az egész történet is meginog, tehát hirtelen racionálisá válik az irracionál racionálisan kezelhetővé válik az iracionális félelem, és onnantól kezdve ugye már nem működik úgy.

[00:33:20]És látható, hogy az Európai Uniónak ez tulajdonképpen a politikája, és néha azért az ukránok is rádöbbennek arra, és ki is kérik maguknak, hogy azért ne úgy tekintsenek rájuk, mint egyébként ilyen feláldozható valamire, ami ami még néhány évig jó, aztán hogyha használhatatlanná válik, akkor akkor nem baj, majd bedobnak helyette más, vagy jönnek a baltiak, lengyelek meg meg ki tudja még kicsoda, hanem hanem hanem ők ők ugye a saját érdemükként és Európáért tett erőf feszítésükként tekintenek erre a háborúra, ami nyilvánvalóan egy picit egyszerre tragikus és komikus, tehát hogy nyilván ugye a világpolitika az nem így működik, hogy hogy valaki jó szolgálatot tesz, és akkor majd azt feltétlenül megjutalmazzák.

[00:34:03]Tehát az ukránok ugye saját országokt lennének felelősek, és ilyen szempontból nekik kellett volna látniuk azt, hogy mihez vezet az, hogyha tovább folytatják ezt a háborút, még akkor is, hogyha a mások finanszírozzák is ezt, de de az ő orszá pusztul el közben.

[00:34:22]Így van.

[00:34:22]De ezen már túl vagyunk, én úgy gondolom.

[00:34:24]viszont az te gondolatmenetedet folytatva az ukránok nemcsak követelnek, kérnek, nem kérnek, ők követelnek, hanem tesznek is azért, hogy minél inkább megkerülhetetlenné váljanak.

[00:34:37]Tehát mi megpróbálják, és ők ügyesben nagyon sokat tudnak, tehát többet, mint az Európai Unió, megpróbálják az Európai Uniót, vagy az Európai fősodort túszul ejteni.

[00:34:49]És ennek az egyik eszköze, amiről itt részben András már beszélt, hogy ha az unió úgy gondolja, vagy az európaiak úgy gondolják, hogy szükség van ránk, és ugye látják ők is azért, ha nem is mondják ki, hogy hogy föláldozzanak bennünket, hogy háborúba tartsanak Oroszországra nyomásgyakorlandó, akkor akkor ezt használjuk ki úgy, mert látjuk, hogy nincs ezeknek katonájuk, nincs hadseregük, pénzük van meg hadiuk is azért van.

[00:35:25]Akkor akkor legyünk mi és ebben partner egyébként Kubiliusz és a baltiak partnerek, hogy legyünk mi az európai hadseregnek, amit lehet európai védelmi Uniónak nevezni, közös európai minden hadseregnek sok minden fölmerült itt még és még föl fog merülni, akkor legyen a a az ukrán hadsereg a magja.

[00:35:45]És akkor ebből a tragikomikus helyzetből, amit lehet, kihoznak, mert mert akkor ha ez sikeres ez a gondolatmenet, akkor akkor az Európai Uniót is részben, vagy minél inkább túszul tudják ejteni, tehát magyarán megkerülhetetlenné teszik magukat.

[00:36:08]Tehát ilyen értelemben is folyik ez a játszma.

[00:36:10]Emlékeztetnék a beszélgetés elején miről beszéltünk?

[00:36:14]hogy a a korrupciós ügyek kapcsán egymással folyik.

[00:36:18]Tehát akkor adott egy sokkal szélesebb körben, de itt itt mondjuk az európai támogatók és az ukrán elit között a mozgástér meg a hogy ki milyen hosszú gyeplőszárat enged.

[00:36:30]És itt ugyanaz zajlik egyébként mondjuk a hadseregek szintjén, vagy a biztonságpolitikai gondolkodásban.

[00:36:41]Az európaiak azt hiszik, meg úgy gondolják, hogy proxiként használhatják Ukrajnát, a végtelenségig kihasználhatják, az ukránok meg úgy gondolják, hogy ha már ez így alakult, mert ők is tettek érte, hogy nem léptek ki, tehát hogy hogy így alakult, akkor akkor ebből minél többet kihúzunk, kihozunk és megpróbáljuk az az európaiakat használni.

[00:37:03]Tehát mindegyik valamilyen mértékben használni akarja a másikat, mindegyik oldal.

[00:37:12]Így a végére behoznék még egy témát.

[00:37:12]Ez az, hogy közben Oroszország mennyire tud odafigyelni Ukrajnára, merthogy azért Oroszországnak is vannak más dolgok is, amikkel el van foglalva, többek között Mali, ahol ugye az történt, hogy fegyveres csoportok ellenőrzése alá került a Mali északi részén fekvő Tessalitban található stratégiai fontosságú tábor, miután a lázadók tök több támadást is intéztek a hatalmon lévő hunta ellen az elmúlt hétvégén.

[00:37:36]És ugye ez nem most hétvégén indult ez a történet, hanem már az elmúlt egy-két hétben láttuk, hogy minthogyha különböző nem is tudom minek kell ezeket terror csapatoknak vagy független terrorhálózattal szövetségesekusratul Islam va muslimin és a felszabadítási front nevű fegyveres szervezetek ugye gyakorlatilag folyamatosan támadnak most már központi bázisokat, ami azt is jelenti, hogy ez akár mondhatjuk, hogy orosz kudarc, hiszen mégis Csak az oroszok voltak itt a békefenntartók.

[00:38:11]Hát igen.

[00:38:11]Tehát ez egy ugye eléggé összetett kérdés, meg összetett maga a helyzet is.

[00:38:17]Ugye azt tudni kell, hogy ez a teljes övezet több országot érintve is azért eléggé erősen fertőzött különböző iszlamista terrorszervezetek jelenlétével.

[00:38:33]És ezek a szervezetek ugye jelentős vidéki területeket tartanak az ellenőnőrzésük alatt.

[00:38:38]Itt ugye tehát óriási nagy kiterjedésű, gyorsan növekvő lakosságú, viszont nem túl sűrűn lakott országokról beszélünk, aminek jelentős része egyébként sivatag vagy más egyéb fajta pusztaság.

[00:38:52]És ugye itt nagyon gyakran a különböző emberi települések között óriási távolságok is vannak.

[00:38:58]Ugye Maliba konkrétan ugye nagyjából a főváros körül, illetve a a Niger folyó mentén vannak sűrűn lakott nagyobb települések.

[00:39:07]Ezeket a településeket ellenőrzésük alatt tartják a Mali kormánycsapatok és a velük szövetséges orosz katonák.

[00:39:14]Ugye az orosz katonák létszához nem túl magas az országban, szerintem néhány ezer főre tehető.

[00:39:19]Tehát nyilván ugye ekkora területet önmagukban nem tudnak ellenőrizni.

[00:39:24]A Malik kormánycsapatoknak pedig a felkészültsége az az mondjuk úgy, hogy ingadozó.

[00:39:32]És nyilván ilyen körülmények között, hogyha egyszerre több ponton támad több 1000er iszlamista fegyveres vagy Tarrex szeparatista, akkor nyilván ezeket nehéz tartani ennek ellenőre ennek ellenére azért jelenleg még látható, hogy azok a területek, amelyek amelyeket eddig ellenőrzött a a az országnak a katonai vezetése, azok jó részt megvannak a kezükön.

[00:39:54]Ezek az északi területek, ezek mindig is ilyen bizonytalanok voltak.

[00:39:58]Ugye ezek Tuará lakosságú területek.

[00:39:58]A Tará szeparatizmus az évtizedek óta nagyon erős Malian.

[00:40:03]Tulajdonképpen Mali függetlenné válása óta többször is megpróbálták a tuaregekk a saját államukat létrehozni.

[00:40:08]És a legutóbbi kísérlet az ugye a 2010-es években azután kezdődött, hogy Líbia összeomlott és az oltak Kadafi rendszerrel szövetséges Tuareg milíciák, azok tulajdnoképpen át tették a táborukat a Mali északi részre, és ott próbáltak új életet kezdeni, mondjuk így, miután ugye a Kadafi örökség az nem túl jól érintette a társadalmi státuszukat Líbián belül.

[00:40:32]És ezek a csoportok próbáltak ugye Mali északi részén saját álmot úgynevezett aot létrehozni.

[00:40:37]Ez többé-kevésbé ugye sikerült is nekik de facto tehát külön választani ezt a területet ö a leválasztani tulajdonképpen a mali központi kormányzatnak a a a az uralmáról.

[00:40:53]Viszont 2023-ban az orosz csapatok segítségével ezt visszavették a mai kormányők.

[00:40:58]Most ezeket vesztették el.

[00:41:00]Tehát amit három évvel ezelőtt elfoglaltak, az azok a területek vesztek most el.

[00:41:06]Nem tudom, hogy hogy hosszú távon beszélhetünk-e bármiféle fordulatról.

[00:41:11]Ugye itt olvasni a magyar sajtóban is olyan újságcikkeket, amik már már szinte örömmel tájékoztatnak arra, hogy az oroszok vereségek küszöbén állnak Miban.

[00:41:21]Egyrészt nem hiszem, hogy ez így van.

[00:41:23]Tehát a ország nagy azért tehát a nagyvárosokat továbbra is stabilan ellenőrzik a kormánycsapatok.

[00:41:29]Másrészről nem tudom, hogy miért kellene örülni.

[00:41:31]Tehát ugye a Torreg lázadók az persze egy külön történet, hiszen ott egy etnikai alapú, törzsi alapú szepizmusról van szó.

[00:41:37]Viszont az ország nagy részén velük szövetségben egyébként tulajdonképpen az Alkaidának a helyi szárnya az, amelyik próbál most pozíciót fogni.

[00:41:45]Hogy ez mennyire örömteli innen Közép-E-Európából nézve, azt nem tudom.

[00:41:49]A látható, hogy ez viszont ugye annyira nem sikerült.

[00:41:54]Tehát a az Alkaidának a tehát ez a fiók szervezete, aminek a nevét te is te is felolvastad, ez ennek a a támadásai nem sikerültek annyira jól.

[00:42:04]Tehát ez ők megpróbálták megközelíteni a fővárost.

[00:42:06]Ugye a védelmi sikerült meggyilkolniuk, de de nem sikerült a városokat végül elfoglalniuk.

[00:42:15]egyébként van más terrorszerzeteknek a jelenléte is, tehát az Iszlám Állam is aktív a a régióban.

[00:42:19]Egyébként nem csak Maliról van szó, hanem a szomszédos Purkinafazóról és Nigerről is, ahol szintén van valamiféle orosz jelenlét.

[00:42:27]Ezekben szintén nagyon aktívak a különböző iszlamista csoportok.

[00:42:32]Tehát egy nagyon kaotikus régióról van szó, amit egyébként a nyugat olyan szempontból nem kis részben támogatott, hogy ugye a Líbia összeomlása az nem csak a túeregeknek a a az átmozgása miatt volt fontos, hanem azért is, mert rengeteg fegyver került a térségbe.

[00:42:48]És ugye utána 2011 után váltak ennyire aktíván ezek a különböző terrorszerzetek az egész régióban, és tulajdonképpen egy polgárháborús káosz mostantól ugye Afrika nyugati partjától Afrika keleti partjáig az egész kontinens.

[00:43:02]Tehát ez a az északi rész, ez a száhelővezetről van szó.

[00:43:06]Úgyhogy ebben ugye tevékenyen résztek a nyugati országok, amik akkor is azt gondolták, hogy jó ötlet rezsimet váltani anélkül egyébként, hogy tudnák, hogy mi következik utána ugye Líbiában és most is hasonlóra lehetne számítot semmi jóra.

[00:43:20]Tehát, hogy nagyjából valamféle stabilitást ezek az oroszokkal együttműködő rendszerek jelentenek ezekben az országokban.

[00:43:25]Nem is véletlenül kerültek hatalomra.

[00:43:28]Tehát egyszerűen a korábbi a nyugatokkal, nyugatiakkal együttműködő rendszerek még ennyire sem voltak képesek biztosítani ezeknek az országnak a stabil működését.

[00:43:38]És ezért a helyi hadsereg volt az, amelyik megdöntötte általában a a francia barát rendszereket, és inkább úgy döntött, hogy az oroszoknak a segítségét kéri.

[00:43:46]Ez általában eddig működött.

[00:43:49]Nyilván vannak vannak ennek is korlátai természetesen, hogy még még egy csavart tegyünk a dolg dologba.

[00:43:56]Például itt Malliban is, tehát még az oroszukrán szembenállás is megjelent, tehát ilyen proxi szinten, mert az ukránok drónokkal, drón kiképzéssel segítették a lázadókat, a központi hatalom ellen föllépőket.

[00:44:14]Ez az egyik dolog, hogy hogy itt azért folyik egy nagy geopolitikai játsz éppen kihelyezve.

[00:44:22]És még egy párhuzam, hogy nem csak Líbiát kell emlegetni, hanem például a szíriai hatalomváltást.

[00:44:29]Tehát itt van egyfajta orosz-ukrán néha ilyen szembenállás, és van a az orosznyugati szembenállás, aminek hát ott van a jelen a a gyarmati foralól fölszabadult országok.

[00:44:42]éppen Oroszország segítségét kérik a régi hatalmakkal szemben.

[00:44:49]A nyugat, mindenek előtt a franciák ebből a térségből hátrébb szorultak erőt látványosan, és ez nem segített az orosz francia kapcsolatoknak sem.

[00:45:00]Tehát voltak feszültségek.

[00:45:02]És ilyenkor a nyug, azért mondom Szíriát, mint párhuzamot, mert a nyugat, most nevezzük nyugatnak, de adott esetben inkább franciák szemethunnak nem érdekli őket, hogy hogy a az alkaiddal vagy az iszlám állammal államot használják mondjuk proxiként, hogy a saját befolyásukat visszaerősítsék a tér térségben.

[00:45:30]Mali esete azért is fontos, hogy itt mi lesz, mert amennyiben itt a központi hatalom bukik, nem úgy áll jelen pillanatban azért még a helyzet, akkor az a másik két szaheli szövetségben lévő országot is, tehát Burkinafaszót és Nigert, Nizert és magával ránthatná és geopolitikai értelemben is jobban visszahozhatná például a franciákat.

[00:45:59]amerikaiakat.

[00:46:01]Tehát itt kicsit távolabb van, meg nem figyelünk annyira odá, de de a a nagy játszmák, a nagy befolyásért folyó játszmák azért ott is fog folynak, tehát Afrikában is, vagy Észak-Afrikában is, és a szereplők most a helyi proxikat kivéve nagyjából ugyanazok.

[00:46:24]Ez volt a Moszkérmai adásra.

[00:46:24]Köszönöm szépen, hogy itt voltatok velünk.

[00:46:28]Köszönjük szépen a figyelmet és a kedves hallgatóinknak is köszönjük, hogy velünk tartottak.

[00:46:31]Búcsúzó kérek mindenkit, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:46:36]Nemsokára meglesz a 2600 feliratkozunk, úgyhogy szépen haladunk, és Gáborik is szépen haladnak.

[00:46:41]Ott meg a 9000 most a következő cél, amennyire néztem.

[00:46:45]Andrásnak meg elindult a Subst csatornája, úgyhogy a Hírlevél csatornájára érdemes feliratkozni.

[00:46:51]Megtalálják a videónk leírásában és a kommentek között.

[00:46:53]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.