Ultrahang 36:32

Rendkívüli riadó: óriási támadás indult Oroszország ellen, lángol a fontos kikötő - Somkuti Bálint

ukrán háborúbiztonságpolitikakülpolitikairángeopolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli riadó: óriási támadás indult Oroszország ellen, lángol a fontos kikötő - Somkuti Bálint
tl;dr

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő és Király Tamás műsorvezető az Ultrahang csatorna Alfa és Omega adásában a nemzetközi biztonsági helyzet több kritikus pontjáról beszélgetnek. A svéd partiőrség által lefoglalt árnyékflotta-tartályhajó kapcsán a beszélgetés az orosz szankciók kikerülésének módszereire, valamint a nemzetközi jogrendszer erodálódására összpontosít. Az ukrán drónok egyre gyakoribb támadásai Oroszország kikötőire és infrastruktúrájára mutatnak, hogy Ukrajna még képes jelentős csapásokat mérni, bár ezek hírértéke gyakran nagyobb, mint stratégiai hatásuk. A balti államok drónriasztásai és az ukrán drónok NATO-tagok légtérének sértése új eszkalációs veszélyeket jelent.

A beszélgetés kitér az Egyesült Államok Iránnal szembeni politikájára is, ahol Trump „Szabadságprojekt" elnevezésű hadművelete a Hormóz-szorosban a gazdasági és politikai kockázatokat növeli. Az amerikai elnök népszerűsége jelentősen csökkent az iráni válság és az energiaárak emelkedése miatt, ami a novemberi félidős választásokon veszélyes lehet a republikánusoknak. Az irániak több béketervet nyújtottak be, de Trump ezeket elutasította, miközben az irániaknak az a stratégiája, hogy egyre keményebb feltételeket tesznek le, miközben a tárgyalási szándékot hangsúlyozzák.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az orosz árnyékflotta és a nemzetközi szankciók

A svéd partiőrség által lefoglalt szír lobogó alatt közlekedő tartályhajó (Csanak) az orosz árnyékflotta ötödik elfogott egysége. Somkuti Bálint rámutat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Tengeri Kereskedelmi Szabályzata ellenére a nagyhatalmak nyíltan figyelmen kívül hagyják ezeket az előírásokat. Az Egyesült Államok vezetése – az elnök vagy Pete Hegseth védelmi miniszter – nyíltan „régészeti kalózkodásnak" nevezte ezt a gyakorlatot, amely az erőn alapuló világrend visszatérésére utal.

„Gyakorlatilag a szabályok egyre nagyobb része kerül a süllyesztőbe, ahol az erő számít." – Somkuti Bálint *

Az árnyékflotta működésének gyakorlati aspektusai összetettek. Minden kereskedelmi hajónak egyedi azonosítója van (rendszámtáblához hasonlóan), amely meghatározza a zászlót, az útvonalat és a rakomány információkat. Az oroszok azonban különféle trükkökkel – például kínai nevek, szír zászló, valódi rakomány eltitkolása – próbálják elrejteni a szállítmányokat. Mivel több mint 100 ezer teherhajó hajózik világszerte, az ellenőrzés rendkívül munkaigényes: az amerikaiak hírszerzési hálózata gyakran hetek vagy hónapok nyomozást igényel egyetlen hajó tulajdonosi hátterének feltárásához.

Az utolsó szankciócsomagban az EU és az USA szankciókat vetett ki az orosz árnyékflottára, amely az Ukrajna elleni több mint négy éve tartó háborút finanszírozza. Azonban a balti tenger lezárásának valós hatása korlátozott: az orosz olaj- és nyersanyagexport jelentős része távolkeletről vagy csővezetéken érkezik. Somkuti becslése szerint a balti és fekete-tengeri útvonalak az orosz export 10-15%-át teszik ki. Érdekes adat, hogy az olajárak olyan magasan vannak, hogy még a balti tenger teljes lezárása mellett is több pénzt keresne Oroszország, mint korábban.

Drónok a balti régióban és az eszkaláció veszélye

A balti államok – Lettország és Észtország – drónriasztásokat adtak ki, és a polgárokat otthoni menedékre szólították fel. Május 3-án egy ukrán drón sértette meg Észtország légtérét, és rövid időre Románia területére is belépett egy drón. Ez utóbbi miatt Románia vadászgépeket küldött fel, bár a védelmi minisztérium csak azt közölte, hogy „esetleg" belépett egy drón, bizonyítékokat azonban nem szolgáltatott.

„Eddig az orosz drónok határsértéseiről volt tele a sajtó, és most egyre többször derül ki, hogy ezek ukrán drónok is lehettek, illetve több esetben bizonyítottan ukrán drónok voltak." – Somkuti Bálint *

Ez új fejlemény: az ukrán drónok NATO-tagok légtérét sértik meg, ami közel van a katonai cselekménynek minősítéshez. Somkuti azonban rámutat, hogy mindkét fél – Oroszország és Ukrajna – hasonló eszközöket használ, és valószínűleg a radar és légvédelmi eszközök elkerülése volt a cél. Az ukrán drónok nem NATO-tagokat, hanem Oroszország mélységében fekvő célpontokat támadnak, és az orosz drónok sem NATO-tagokat, hanem Ukrajnát célozzák meg.

„Ahol háború van, ott ilyen típusú fenyegetések vannak, be is fognak következni, és még várhatunk ilyeneket a jövőben is." – Somkuti Bálint *

Az ukrán drónok támadásai és a tengeri háború

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az ukrán erők drónokkal támadták meg a balti tengeren lévő Primorsz kikötőt, amely Oroszország egyik legfontosabb olajkikötője. A kikötőben tűz ütött ki, de olajszivárgás nem történt. A Primorsz napi 1 millió hordó olaj kivitelére képes. Az elmúlt hónapokban többször támadták ezt a kikötőt, valamint Tuapse és Novorosszijszk városait.

Az egyik támadásnál 80-100 drón vett részt, amely komoly károkat okozott. Egy videó szerint Tuapse utcáin hömpölyög a lángoló olaj – ez rendkívül látványos és szimbolikus kép. Azonban Somkuti szerint ezek a támadások inkább hírértékkel bírnak, mint stratégiai jelentőséggel, mivel a hajók le voltak horgonyozva a kikötőben, tehát nem tudtak manőverzni.

Az ukrán drónok sikerességének kulcsa a nyugati támogatás. Az ukrán tengeri drónok Starlink terminálokat használnak, és az, hogy melyik hajó éppen hol van, ezt Ukrajna nyugatról kapja meg, nem saját felderítésből. Az ultralight kategóriájú repülőgépeket átalakítják drónokká: kiürítik a pilótafülkét, így szinte kizárólag üzemanyag és robbanóanyag a hasznos terhe. Így akár 1700 km-t is elrepülhetnek, és 50-200 kg robbanóanyagot hordozhatnak.

„Az ukrán drónok, tengeri drónoknak a támadása nem sikerülhetett volna a nyugati hillszerzés aktív részvétele nélkül." – Somkuti Bálint *

Érdekes kérdés merül fel: használnak-e az ukránok Starlink terminálokat Oroszország mélységében végrehajtott támadásoknál? Somkuti szerint viták folynak erről, de van olyan megállapodás-szerű helyzet, hogy Oroszország területén nincs Starlink szolgáltatás, és az ukránok nem támadnak Starlink-eszközökkel Oroszország ellen. Ennek ellenére az ukrán támadások meglehetősen pontosak.

A Donbasz felé közeledő orosz csapatok és a nyári offenzíva lehetősége

Az orosz csapatok lassan közelednek a Donyeck régióban lévő Konstantinovka városához. Az oroszok továbbra is el szeretnék foglalni a Donbaszt, majd ezt követően szeretnének a háború lezárásáról tárgyalni. Azonban a sajtóban olyan hírek keringenek, hogy Putin ajánlatot tett Trumpnak: szankciók enyhítéséért cserébe tűzszünetbe menne. Ezt azonban csak a sajtó írja, az oroszok ezt nem erősítették meg hivatalosan.

Az Egyesült Államok továbbra is döntő szerepet játszik az ukrán katonai műveletek sikerességében. Az amerikai hírszerzési információk nélkülözhetetlenek az ukrán hadműveletek számára. Az orosz előrenyomulás több helyen megakadt, részben azért, mert Ukrajna több tízezer drónt kapott Európából – nagy hatékonyságú kamikázé drónokat, amelyek Starlink terminálokat használnak és nagy teherbírásúak.

Somkuti szerint az orosz nyári offenzíva lehetősége nyitott kérdés. Az oroszok rendelkeznek élőerő-fölénnyel, de az ukrán lakosság egyre nehezebben viseli a háború terheit. Az ukrán toborzó csoportokat (TCC) átnevezték, hogy elfedjenek bizonyos visszaéléseket. Az egyetemisták egy része is a frontra kerülhet, és még szigorúbb mozgósítási koncepciót dolgoznak ki. Az ukrán légvédelmi rakétakészletek kezdenek kimerülni, és több támadást sikeresen hárítottak el az oroszok.

„Valaki stratégiai kárt tudjon okozni, ahhoz nagy mennyiségű eszközre van szükség." – Somkuti Bálint *

Az orosz katonai bloggerek egyre hangosabban követelőznek a kormányzat ellen, például azért, mert nem engedélyezik a magáncégeknek, hogy légvédelmi eszközöket szerezzenek be, holott a Wagner magáncég korábban ilyen kapacitásokkal rendelkezett.

A béketárgyalások keresése és a közvetítők kérdése

André Babiš cseh kormányfő Jerevánban tartózkodik az Európai Politikai Közösség találkozóján, ahol Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt. Babiš szerint Ukrajna és Csehország is a béke mellett áll, de a probléma az, hogy ki közvetítsen a harcoló felek között. Donald Trump amerikai elnök jelenleg a Hormóz-szoros válságával van elfoglalva.

Somkuti rámutat arra, hogy 2024 nyarán volt egy „béketerv cunami" – Kína, afrikai államok, a pápa, mindenki javaslatot tett –, de ezek mind elhaltak. Most a közvetítő keresése indult meg. Pakisztán hatékonyan közvetített Irán és az Egyesült Államok között, így Törökország lehet az, aki ezt a szerepet betölti. Azonban Somkuti szerint sem Oroszország, sem Ukrajna részéről nem látja a kölcsönös hajlandóságot a tűzszünethez és a konfliktus lezárásához.

„Amíg Irán és az USA esetében volt kölcsönös hajlandóság arra, hogy megállapodjanak a tűzszünetben is majd utána a konfliktus lezárásában, én ezt sem Oroszország, sem Ukrajna részéről nem látom." – Somkuti Bálint *

Trump és az Iránnal szembeni „Szabadságprojekt"

Donald Trump bejelentette a „Szabadságprojekt" elnevezésű hadműveletet, amely kísérletet biztosít azoknak a kereskedelmi hajóknak, amelyek a Hormóz-szoros blokádja miatt rekedtek a Perzsa-öbölben. Trump azt mondta, hogy ha bármilyen módon akadályozzák ezt a humanitárius folyamatot, akkor erővel kell szembeszállni ezzel.

Somkuti kritikusan megjegyzi, hogy a „szabadság" szót túlságosan megkoptatták az amerikai politikában. Emlékeztet arra, hogy 2003-ban, amikor Franciaország nem támogatta az iraki invázióját, az amerikai képviselők „szabadságkrumplit" neveztek a francia krumplinak. Az afgán műveletet pedig „tartós szabadságműveletre" keresztelték, amely gyors visszavonulásban végződött.

„Ezzel a szabadságszóval nagyon óvatosan kell lenne dobálózni már, mert nagyon komolyan lejáratódott." – Somkuti Bálint *

Somkuti kérdéseket vet fel: az amerikai flotta, amely még a közvetlen blokádot sem merte megvalósítani, most be fog hajózni a Hormóz-szorosba? Az irániaknak vannak olyan relatív nagy hatótágú légirakétáik, amelyekkel a szorost le tudják fedni. Az amerikaiak harci helikopterekkel próbálnak majd kísérni a hajókat, de ez nem garantált megoldás.

Trump azt mondta, hogy tisztában van az Egyesült Államok és Irán között folyó tárgyalásokkal, amelyek „mindenki számára nagyon pozitív eredményekhez vezethetnek". Azonban ezt Somkuti úgy értékeli, hogy „a mondat egyik fele igaz, a másik fele igaz, csak éppen logikai összefüggés nincs közötte".

Trump népszerűségének zuhanása és a félidős választások

Donald Trump támogatottsága jelentősen visszaesett: 37%-ra csökkent, ami jelenlegi ciklusának mélypontja, miközben elutasítottsága 62%-ra emelkedett – ez rekordnak számít. Az amerikaiak többsége elégedetlen a teljesítményével, különösen a gazdaság, az infláció és a megélhetési költségek kezelése miatt. Bár a republikánus szavazók körében továbbra is erős a támogatása, ezen belül is csökkent azok aránya, akik kifejezetten erősen állnak mellette.

Novemberben félidős választások lesznek. Somkuti szerint ha a republikánus párt megsemmisítő vereséget szenved, nem csak a kongresszusi többségüket veszítik el, hanem Trump elnök is elhagyatott lesz, mivel már nem lesz többet elnök, és mindenki a saját politikai karrierjét szeretné építeni.

Az olajárak emelkedése kritikus: az átlagos benzinár már a 4,5 dollár közelébe közelít, és ha eléri az 5 dollárt, az nagyon nehezen visszafordítható folyamatokat indít be az amerikai gazdaságban. Ez felemelkedik az inflációt, a szállítási árakat és a megélhetési költségeket. Egy felmérés szerint a háború kitörése után egy hónappal a republikánusok támogatták a háborút azzal a kikötéssel, hogy ne növelje az ő megélhetési költségeiket.

„Donald Trump egy bődületes öngólt lőtt, és minden egyes nap, amikor zárva van a hormozi szoros, továbbnveli annak az esélyét, megsemmisítő vereséget szenvednek a félidős választásokon." – Somkuti Bálint *

Az iráni béketerv-javaslatok és az amerikai elutasítás

Az irániak tegnap egy 14 pontos béketervet nyújtottak be az Egyesült Államoknak. A javaslat elsősorban a Hormóz-szorosban történő hajózás helyreállítására és az amerikai tengeri blokád megszüntetésére összpontosított, miközben a nukleáris tárgyalásokat későbbre halasztotta.

Trump azt mondta: „Tanulmányoztam, mindent tanulmányoztam, ez elfogadhatatlan." Hozzátette, hogy az irániak megállapodást akarnak kötni, de ő nem elégedett Teherán javaslatára, és vannak dolgok, amelyekkel nem tud egyetérteni.

Somkuti rámutat arra, hogy az irániak stratégiája hasonló az oroszokéhoz az Ukrajna-háborúval kapcsolatban: mindig hangsúlyozzák a nyitottságukat a megállapodásokra, és aztán letesznek egy olyan tervet, amire tudják, hogy nem elfogadható a másik fél számára. Minden egyes elutasított béterv után az irániak keményebb és keményebb feltételeket tesznek le, miközben fönntartják azt a látszatot, hogy ők tárgyalni akarnak.

„Minden egyes elutasított béervvel a az irániak keményebb és keményebb választatot tesznek le, miközben fönntartják azt a látszatot, hogy ők tárgyalni akarnak." – Somkuti Bálint *

Az irániak 1990-ből származó tanulmányára hivatkozik, amelyben egy iráni tábornok azt mondta: ha Irán konfliktusba kerül az Egyesült Államokkal, azt minél inkább el kell húzni, mert Irán gazdaságilag hozzá van szokva a szankciókhoz, az Egyesült Államok viszont nincs. Ez akkor volt, amikor 10 éve voltak szankciók Irán ellen, most már 40 éve. Somkuti szerint ebben a szituációban nagyon nehéz nem látni a párhuzamokat.

A globalista-lokalista konfliktus

Egy hallgatói kérdésre válaszolva Somkuti azt mondja, hogy a globalista-lokalista viszonyban a globalisták foglalnak el újabb és újabb területeket, amelyekre a lokalisták ellentámadásokkal reagálnak. A sajtó ezt fölnagyítja, és úgy mutatja be, mintha ezek „megveszekedett, együttélésre képtelen, intoleráns" emberek lennének.

„Van egyfajta olyan koncepció, amelyet egyébként a jó hadvezérek szoktak alkalmazni, hogy hadászatilag támad, viszont harcászatilag védekezik." – Somkuti Bálint *

Somkuti szerint a probléma az, hogy előbb vagy utóbb eljutunk odáig, hogy nincs hova hátrálni, és akkor nem csak verbálisan fog kiteljesedni az erőszak. Szerencsére a globalisták egyre inkább hiteltelenné válnak, mert elhanyagolták azt a fajta elvárást, amit a semleges fél elvár tőlük: a jólét, fejlődés és biztonság garantálása. Emiatt a folyamat meg fog fordulni – nem feltétlenül a lokalisták erősödnek meg, hanem a változást követelők, akikből aztán szépen lassan lokalisták lesznek.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Csanak" – a tartályhajó neve az átiratban így szerepel, de valószínűleg más, a beszédfelismerés által torzított név
  • „Salzalami" – iráni tábornok neve, valószínűleg Salami Hossein Dehqan vagy hasonló, de az átirat ezt így rögzítette
  • „Hillszerzés" – valószínűleg „hírszerzés" vagy „fegyverzerzés" helyett, az átirat így szerepel
  • „Voenkorok" – orosz katonai bloggerek, az átiratban így szerepel (valószínűleg „voennye bloggerok" vagy hasonló orosz kifejezésből)
  • „Budanovról" – valószínűleg Budanov (Kirill Budanov, az SZBU vezetője), de az átiratban így szerepel
  • „TCC" – az átirat szerint a toborzó csoportok (valószínűleg „Territorial Defense Command" vagy hasonló)
  • „Mossfilm torony" – az átiratban így szerepel, valószínűleg egy moszkvai épület, de a pontos név bizonytalan
  • „Starling" – az átiratban így szerepel, valószínűleg „Starlink" helyett
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez az Alfa és Omega mai adása.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamáshoz túlsó végén pedig Somkutti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:06]Szia Bálint.

[00:00:08]Köszöntünk a műsorban.

[00:00:10]Pálinkás jó reggelt kívánok mindenkinek szigorúan Pálinka nélkül, hiszen hétfő reggel van.

[00:00:14]Így van.

[00:00:14]Túl vagyunk a hosszú hétvégén, úgyhogy új út erővel csapunk bele a mai adásunkba.

[00:00:18]Kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra, Bálint csatornájára is, és az ultrahangra is, valamint szeretettel ajánlom figyelmükbe az 1%-os kampányunkat, merthogy május 20-áig lehet felajánlani az adó 1%-ot, és immáron az ultrahangot is tudják támogatni ezzel.

[00:00:35]A részleteket megtalálják a www.ultrahang.tv/1% oldalon.

[00:00:40]És nagyon szépen köszönjük, hogyha segítik az ultrahang bővítését, fejlesztését.

[00:00:44]És akkor most bele is mennénk a mai műsorunkba.

[00:00:47]Azzal a hírrel kezdenénk, hogy tegnap a svéd partiőrség közölte, hogy lefoglalt egy tartályhajót a balti tengeren.

[00:00:55]A hatóságok feltételezése szerint ez a jármű az orosz árnyékflottának a tagja, viszont szír lobogó alatt közlekedik, és csinak hívják.

[00:01:07]A svéd partiőrség és a rendőrség közösen vonták ellenőrzés alá a svéd felségvizetken.

[00:01:14]Egyre több az ilyen incidens.

[00:01:14]Hogyan kommentálnád mindezt?

[00:01:17]Ez már az ötödik ilyen árnyéktartályhajom svédek elfogtak.

[00:01:19]És én fölteszem a kérdést, hogy abban a korszakban, abban az időben, amikor ugye létezik egy olyan előírás, amely a nemzet Egyesült nemzetek tengeri kereskedelmet szabályozó előírása, amelyet egyébként nagykonállal hat hagy mindenki látványosan figyelmen kívül.

[00:01:37]Mi mi a koncepció?

[00:01:37]Tehát az Egyesült Államok elnöke, jól emlékszem, vagy ő, vagy Pete Hexet a hadügyminiszter látványosan kérkedett azzal, hogy az bizony, amit ők csinálnak, az nem más, mint a jól bevált régességi kalózkodás.

[00:01:47]Tegyük hozzá egyébként, hogy amikor a hatalma csúcsán állt a Royal névi, a brit hadiflotta, hogy nem hívta kalózkodásnak, hanem egyszerűen lefoglalta azokat a hajókat, amelyek a brit érdekekkel szemben dolgoztak.

[00:01:58]Tegyük hozzá, hogy eredetileg a britek is kereskedtek rabszolgákkal, majd a 18.

[00:02:02]század végétől vadásztak a rabszolga kereskedő hajókra.

[00:02:09]Úgyhogy egy ilyen világban élünk, ahol gyakorlatilag a szabályok egyre nagyobb része kerül a süllyesztőbe, ahol az erő számít.

[00:02:14]Én fölteszem a kérdést, hogy a az orosz kormányzat előbb-utóbb elfogy a türelme, és akkor mit fog lépni, vagy akkor megint majd akkor kezdünk az ötödik cikkel fenyegetőzni, vagy valami?

[00:02:25]Tehát ezek érdekes dolgok, ugye nyilván lehet szankciókat kivetni, csak a szankciók már egy háborúnak az első lépései szoktak lenni.

[00:02:30]Ugye most a legutóbbi szankciócsomagban pont kivetettek szankciókat az orosz árnyékflottára, ami elvileg azért problémás, mertogy ezeknek a hajóknak a segítségével játssza ki Moszkva a nemzetközi szankciókat, és erre mondják azt, hogy ebből finanszírozza az Ukrajna elleni már több mint négy éve zajló háborúját.

[00:02:50]Viszont kicsit nézzük meg, hogy hogyan lehet a gyakorlatban összerakni egy úgynevezett árnyékflottát.

[00:02:54]Egyáltalán mi az az árnyékflotta?

[00:02:59]Elméletileg minden egyes kereskedelmi hajó rendelkezik egy ugyanolyan típusú azonosítóval, mint ami a személyautókon a rendszám.

[00:03:05]És ez azonosító az nem csak azt határozza meg, hogy hogy hívják a hajót, meg hogy honnan hova megy, hanem azt is, hogy milyen állam zászlaja alatt hajózik, és milyen rakomány, az egy másik történet, de gyakorlatilag ez egyfajta ilyen rendszámtáblája a hajóknak.

[00:03:22]Na most onnantól kezdve, hogy különböző trükkökkel például az említett hajónak kínai a neve, a zászlója szír és ola orosz olajjat szállít, ez már mutatja, hogy milyen próbálkozások vannak arra, hogy a különböző egyébként hivat hivatalos tengeri szállítási folyamatokat elrejtsék bizonyos hatóságok elől.

[00:03:39]És sok esetben egyébként nagyon sok emlékem szerzint 100000 fölötti teherhajó hajózik a világon.

[00:03:46]minden egyes alkalommal minden egyes járműnek kell ellenőrzni, hogy most ki a tulajdonosa éppen milyen feltételek szerint működik, hogy nyilván a biztosítását be kell jelenteni, hiszen hogyha kárt okoz, akkor az ugyanúgy, mint a gépjárműnél az is a felelősségre vonható a jármű.

[00:04:00]Viszont az, hogy kinek a birtokában van és kinek az érdekében fuvaroz, az egy elég összetett feladat.

[00:04:06]Tehát nagyon sok esetben az amerikaiak, akiknél nagyobb hírszerzőhálózata nincs senkinek a világon, sokszor ők maguk is hetek, hónapokig nyomozzák egy-egy hajónak a tulajdonosi hátterét.

[00:04:14]mire fölteszik a szankciós listára.

[00:04:15]Nyilván az Európai Unióban is hasonló a helyzet.

[00:04:20]Ugye itt merül fel az a kérdés, hogy amikor mondjuk öt ilyen tankerhajót szankció, vagy tehát öt tankerhajót feltartóztatnak, meg szankciós listára teszik őket, akkor ezzel meg tudják-e állítani az orosz olajnak, az orosz nyersanyagnak és az orosz áruknak a terjedését?

[00:04:39]Tehát, hogy valóban ekkora jelentősége van-e ennek a történetnek?

[00:04:44]Hát ugye sikerül lezárni a balti tengert, amire egyre több erre utaló jel van, sikerül lezárni a balti tengert Oroszország elől, az egy elég komoly csapás lesz az orosz államnak.

[00:04:51]De azért lássuk be, hogy a szállítás jelentős része nem ezeken az útvonalakon történik.

[00:04:56]Még a feketeengeri irány sem annyira jelentős.

[00:04:58]Fontosnak fontos egyértelműen.

[00:05:00]Tehát valószínűleg két számjegyű fontossággal bír Oroszországon belül, tehát ilyen 10-15%-ot mind a két irány elvisz.

[00:05:06]De jelentős része ezeknek a szállításoknak egyrészt távolkeletről, másrészt pedig csővezetéken történik.

[00:05:12]Tehát a orosz kőolajexportot nem fogja tönkretenni az, hogyha ezeket a útvonalakat lezárják, vagy megakadályozzák a működésüket, de komoly nehézséget tud okozni Oroszországnak.

[00:05:22]Ugye pont ma reggel olvastam egy olyan elemzést, amely szerint olyan magasan van már a kőolajára, hogy a ha a fekete tengert is meg az északi irányt, tehát a balti tengert is sikerülne teljesen lezárni, akkor is Oroszország több pénzt keresne ezen a folyamaton, mint korábban.

[00:05:35]Úgyhogy ezek fontos lépések.

[00:05:38]Én inkább azt a részét emelném ki, mert nyilvánvalóan ebbe erről ebben finanszírozza az ukraj elleni háborút.

[00:05:43]Én inkább azt emelném ki, hogy azok az országok, amelyek erre az útra ráléptek, azok utána a további lépésekben is gondolkodnak valószínűleg.

[00:05:49]Ugye egyelőre még jellemzően olajszállító tankerekről beszélünk, tankerhajókról beszélünk, de mi van akkor, hogy a sima hagyományos kereskedelmi hajók is felkerülnek a listára, amelyek mondjuk szárazárút vagy éppen gépalkatrészeket szállítanak?

[00:06:04]Menjünk tovább.

[00:06:04]A balti államokban, Lettországban és Észtországban pedig dróriasztást adtak ki, és mindkét ország hadserege arra kérte a polgárokat, hogy keressenek otthoni menedéket.

[00:06:18]Hát ez sem újdonság, viszont mostanában ugye drónokra hivatkozva azonnal ki lehet adni ilyen riasztásokat, és egyre feszültebb a helyzet ebből a szempontból a balti országokban.

[00:06:27]És megmondom őszintén, én pontosan az ilyen riadok miatt megértem azt, hogy mondjuk a balti országok máshogy látják.

[00:06:33]a háború eszkalálódásának lehetőségét, mint mondjuk mi Magyarországon.

[00:06:40]Ugye ráadásul egy ukrán drón sértette meg az észt légteret.

[00:06:43]Május 3-án az tegnap volt, tehát vasárnap éjjel pedig egy drón rövid időre belépett Románia területére is, mielőtt elhagyta azt.

[00:06:51]És akkor emiatt a különböző országok lakói fenyegetés riasztást kaptak, amelyet később visszavontak.

[00:06:59]Ezt megelőzően Románia két vadászgépet küldött fel az ukrán határ közelében lévő drónok miatt.

[00:07:06]A román védelmi minisztérium megjegyezte, hogy egy drón esetleg belépett a román légtérbe, de bizonyítékokat nem szolgáltatott.

[00:07:12]Szóval röpködnek jobbra-balra a drónok, és láthatóan feszült a helyzet.

[00:07:18]Igen, ez egy azért is érdekes, hogy te is mondtad, hogy eddig az orosz drónok határsértéseirővel volt tele a sajtó, és most egyre többször derül ki, hogy ezek ukrán drónok is lehettek, illetve több esetben bizonyítottan ukrán drónok voltak.

[00:07:29]Úgyhogy ez is egy új fejlemény.

[00:07:32]Ugye az, hogy egy ország átengedi a légtelit vagy a területét egy másik államnak háborús cselekmények folytatására, hát az még nem katonai cselekmény, de már nagyon közel van hozzá.

[00:07:41]Úgyhogy ebben a szituációban megint csak azt érdemes kiemelni, hogy itt két ország háborúzik egymással, nagyon hasonló eszközökkel bárt, eltérő erőforrásokkal.

[00:07:50]Tehát a az orosz támadások is sok esetben nyilvánvalóan nem NATO országok ellen irányulnak, és nyilván Ukrajna sem a balti államokat készült megbombázni, nem Oroszországot, de véletlenül vagy szándékosan ezt az útvonalat használták föl a felek, és valószínűleg a radar, illetve légvédelmi eszközök elkerülése volt a cél.

[00:08:07]Úgyhogy megint egy olyan fejleményt látunk, amelyre az a mondás igaz, bármennyire is tűnik embertelennek, hogy ahol fát vágnak, ott hullik a forgács.

[00:08:15]Ahol háború van, ott ilyen típusú fenyegetések vannak.

[00:08:19]be is fognak következni, és még várhatunk ilyeneket a jövőben is.

[00:08:22]Megint az a kérdés, hogy meddig akarnak egyesek háborúzni olyan célokért, amelyeket alkalmat a tárgyalóasztal mellett is el lehetne érni.

[00:08:30]És szerinted meddig?

[00:08:32]Hát ameddig valaki el nem fárad.

[00:08:32]Tehát arról már többen beszéltek.

[00:08:34]Ugye most pont az Európai Unió hányta egyébként az Egyesült Államok szemére, hogy szó sincs arról, hogy tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Oroszországot.

[00:08:41]Na tegyük hozzá, hogy azért Ukrajna sem mutatott túl sok hajlandóságot arra, hogy tárgyalóztalan intézze el a dolgokat.

[00:08:48]Ugye volt több forduló is 2014-től, emlékszünk a Minsk 12-re, emlékszünk 2022 márciusára, és aztán utána lett ami lett.

[00:08:56]Ez persze nyilván nem menti fel Oroszországot azalól, hogy megszegve nemzetk jogot támadást intézett egy szuverén állam ellen.

[00:09:01]Csak szokták mondani, hogy tárhoz ketten kellenek legalább.

[00:09:05]Úgyhogy egy ez egy ilyen történet, és ebben én arra hívnám föl a figyelmet, hogy miközben mind Oroszországon, mind Ukrajnán már kezdenek látszani a kimerülés jelei, ami további eszkalációk veszélyét jelenti, emellett Európa sem áll ilyen szempontból túl jól.

[00:09:17]Tehát Németország is igyekszik minden eszközzel növelni a haderejét, de a vasra ember is kell, és ezzel kapcsolatban nem állnak ül a németek sem.

[00:09:25]Drónokkal támadta Ukrajna a balti tengeren lévő Primors kikötőt.

[00:09:27]Ez egy orosz kikötő, ahol emiatt tűz ütött ki.

[00:09:33]Ezt közölte Alexandre Drozenko, helyi kormányzó.

[00:09:36]Olajszivárgás nem volt, a tüzet eloltották.

[00:09:38]Azt szokták mondani erre a kikötőre, hogy ez egyébként Oroszország egyik legfontosabb kikötője.

[00:09:46]60 drónt lőttek le ész éjjel Oroszország észak-nyugati részén a leningrádi régióban.

[00:09:52]A Primorsk egyébként egy olyan kikötő, ahol napi 1 millió hordó olajat lehet kivinni, és az elmúlt hónapokban többször is támadták az oroszok, vagy bocsánat, az ukránok.

[00:10:05]Az oroszok támadták.

[00:10:05]Van olyan sajtó, aminek ami a ló azt írják, hogy az oroszok a saját kikötőiket támadják, csak hogy ártsanak az ukránoknak, vagy nem.

[00:10:11]Na mindegy, ez most kicsit bonyolult gondolat, de higgyük el, hogy nagyon sokszor ilyen önellentmondásokat látunk a hírekben.

[00:10:15]Amit viszont érdemes kiemelni ebben, az az, hogy Oroszország bizony nagyon komoly légvédelmi eszközánnyal küzd.

[00:10:21]Hírek szerint át kellett csoportosítani az egész ország területéről a légvédelmi eszközöket az ország nyugati részé, hogy ezeket a támadásokat el tudják hárítani.

[00:10:30]És itt jönnek föl azok a kérdések, amelyel kapcsolatban az orosz voenkorok egyre hangosabban követelőznek.

[00:10:35]Ugye mindig elmondom, hogy Oroszországgal kapcsolatban akármilyen furcsa, a katonai tudósidók, a mil bloggerek azok, akik megbízható információkat adnak, mert ők nem félnek dolgokról beszélni.

[00:10:47]Nyilván orosz hazafiakról van szó, vagy orosz országot támogató emberekről van szó, akik egyébként az ukrán hasonló bloggerekhez párhuzamban állítva, ők is az igazságnak csak egy részét mondják el.

[00:10:58]Viszont ugyanúgy, ahogy az ukrán katonai blogerek, úgy az oroszok is sokat szíják a saját kormányzatukat bizonyos lépésekkel kapcsolatban.

[00:11:04]És itt merült föl az a kérdés az egyik ilyen csatornán, hogy miért nem engedték meg, hogy légvédelmi vagy hasonló eszközöket szerezzenek be a magáncégek, amikor volt már egy magáncég, akit úgy hívtak, hogy Wagner, aki igen komoly ilyen ilyen típusú kapacitásokkal rendelkezett, ugye ő neki mondjuk csatareppülőgépe és ilyenek is voltak.

[00:11:22]Úgyhogy egy egy sima drónt, egy ilyen pilóta, bocsánat, kis repülőgép, egy ultralight típusú drónt, amiből az ukránok egyébként ezzel támadják Oroszország mélyebben fekvő területeit.

[00:11:33]Ezeket egy helikopterről, sima helikopterről vagy egy sima könnyű repülőgépről is le lehet lőni, csak mondjuk sorozatlövő fegyverek kellenek hozzá.

[00:11:40]Tehát, hogy az utóbbi időben, egészen az utóbbi időkig nem engedte az orosz kormányzat, hogy magáncégek ilyenre szertjenek.

[00:11:47]tegyük hozzá azért van ebben ráció, de mondjuk egy kőolajfinomítója van valakinek, akkor nyilván szeretné megvédeni, és az orosz államnak is eljönne rosszul.

[00:11:52]Tehát nagyon érdekesek azok a bürokkratikus folyamatok, amik úgy Oroszországban, mint Ukrajnában akadályozzák a hatékonyabb honvédelmet.

[00:12:03]És most mind a két országben erről beszélhetünk.

[00:12:04]Hiába Oroszország volt a támadófél, úgyhogy ebben a szituációban ezeketre a dolgokra is érdemes figyelni, hogy mit tesznek, milyen ellenlépések vannak, mert mind a két fél tényleg ereje megfeszítésével vagy inkább eljut, inkább úgy mondom, hogy elkezd eljutni ereje végéig.

[00:12:18]Ek közben Voladimir Zelesszki ukrán elnök arról ír, hogy két árnyékflotta tankert is megtámadtak a fekete tengeri Novoros kikötő bejáratánál fekvő vizeken.

[00:12:28]Az elnök szerint ezeket a tartályhajókat korábban aktívan használták.

[00:12:34]olajszállításra az oroszok, illetve ukrán dróntámadásért egy luxusfelhőkarcolót Moszkva központjában, ez a Moss Filmorony, ami mintegy 7 km-re található a vörös térről.

[00:12:46]Ugye bennem továbbra is felmerül az a kérdés, hogy amikor dróntámadások meg tengeri vízitámadások érik a különböző objektumokat, akkor ezek befolyásolják-e a háborút érdemben, mert sok az ilyen hír, csak nem tudom eldönteni, hogy ez azért sok, hogy rá lehessen tenni a különböző lapoknak a címlapjára, hogy lámlám, az ukránok még aktívak, erejük tejében vannak, és milyen károkat okoznak az oroszoknak.

[00:13:11]Vagy ezek tényleg ilyen stratégiai károkat tudnak okozni Oroszországnak?

[00:13:16]Valaki stratégiai kárt tudjon okozni, ahhoz nagy mennyiségű eszközre van szükség.

[00:13:19]És például Primorsk, Uschluga vagy éppen Novoroskis, Novorosisk, Tuapse városaiban stratégiai károkat tudtak okozni az ukránok.

[00:13:28]Tehát ezek tényleg olyan tömeges támadások voltak alkalmanként 80- 100 drónnal, amelyek ténylegesen komoly károkat okoztak.

[00:13:36]Ugye van az a felvétel, a Tuapse utcáin hömpölyög a lángolóolaj.

[00:13:40]Ez ez egy elég komoly szituáció, hogy a városnak az utcá utcáit elönti a lángoló kőolajszármazék.

[00:13:46]Viszont ezek ilyen ilyen ezek ilyen nagyon látványos kiemelt célpontok elé támadások, ezeknek inkább hírértéke van.

[00:13:53]Tehát ahogy te is mondtad, ez azt mutatja, hogy Ukrajna még tud támadni és akar támadni.

[00:13:56]Ugye hírek szerint ezek a hajuk le voltak horgonyozva, tehát nem most vettek részt kőoljajszában, hanem a kikötőben álltak.

[00:14:02]Ilyenkor egyszerűen könnyű célpont egy hajó, akár hadihajó, akár civil hajó, mert nem tud mozogni, nem tud manöverzni.

[00:14:08]ö ilyen támadások ellen.

[00:14:10]Tehát itt én azt emelném ki, hogy két dolgot a dolog az, amit amit muszáj kiemelni ezeknél a támadásoknál.

[00:14:16]Egyik az, hogy az ukrán drónok, tengeri drónoknak a támadása nem sikerülhetett volna a nyugati hillszerzés aktív részvétele nélkül.

[00:14:23]Tehát itt most már ezek a tengeri drónok is Starling terminálokat használnak egyébként, de az, hogy melyik hajó éppen hol van, ezt mind nyugatról kapja Ukrainak nem a saját feldőtési információi.

[00:14:33]Hát nyilván a a Mossfilm torony az meg egy olyan épület, ami nem szokott arrébb menni.

[00:14:39]Tehát ebből a szempontból a a helyzetét elég pontosan lehetett tudni és be lehetett célozni egy drónnal.

[00:14:44]Ugye csak ez a kérdés, hogy hogyan?

[00:14:46]Tehát Ukrajna területéről elindítanak egy drónt, ami repül több 1000 km-t majd megérkezik Moszkvába, vagy ezeket Moszkva területéről indítják el ottani beépített emberek segítségével.

[00:14:58]Erre nagyon-nagyon sok vita folyt a háború elején, amikor eszméletlen távolságokba csapódtak be ukrán drónok, és és most már egyértelműek tűnik, hogy ezek az ilyen ultralight kategóriába tartozó repülőgépeket alakítanak át drónokká az ukránok.

[00:15:11]Egyrészt kiszelnek belőle mindent, ami a pilótafülkében van.

[00:15:15]Tehát a hasznos terhelése ennek az eszköznek az az szinte kizárólag az üzemanyag, illetve a robbanóanyag, amelyet beépítenek, és így akár 1700 km is elrepülhetnek.

[00:15:26]És egy ilyen repülőgép azért 50 100-200 kg robbananyagot bele lehet tenni, ami ez egy elég tekintélyes pusztítással képes.

[00:15:32]Úgyhogy ha megfelelő pontossággal célozzák, és ugye a Starling Terminal az erre lehetőséget ad, akkor elég egész komoly sikere sikereket lehet vele elérni.

[00:15:41]És ha már a Starling szóba került, akkor egy dolgot érdemes kihangsúlyozni.

[00:15:46]hogy vannak arról szóló hírek, ugye ezen vitatkoznak maguk a voenkorok is, hogy csak az ukrán területeken lévő célpontok ellen használhatók a Starlink megoldások.

[00:15:56]Oroszország ellen, Oroszország mélységében támadásoknál más megoldásokat használnak az ukránok.

[00:16:02]Ugyanis ez egyfajta ilyen megállapodásnak tűnik, hogy Oroszország területén egyébként nincs Starling szolgáltatás, másrészt pedig nem támadják Starlinket használó eszközökkel.

[00:16:11]Ez vagy igaz, vagy nem, mert nagyon komoly viták folynak.

[00:16:13]ettől függetlenül az ukrán támadások meglehetősen pontosak Oroszország területén, akármilyen megoldást is használnak.

[00:16:20]Közben egyébként az oroszok is támadnak.

[00:16:22]Ukrán jelentések szerint lassan közelednek a csapatok a Donyáck régióban lévő Konstantinovka városához.

[00:16:29]Beszéljünk egy kicsit erről, merthogy ugye nyilván az oroszok, amennyire én értem, még mindig el szeretnék foglalni a Dombaszt, és utána beszélnének a háború lezárásáról.

[00:16:38]Bár tudom, hogy van még egy forgatókönyv, amiről a sajtó ír, nem az oroszok mondják hivatalosan, hogy Putyin ajánlatot tett Trumpnak, hogy a szankciók enyhítéséért belemenne a tűzszünetbe, de ezt a sajtó írja, nem az oroszok mondják egyelőre hivatalosan.

[00:16:55]ezzel kapcsolatban nekem mindig föl fölmerülnek a kérdésem, hogy a sajtó honnan olyan jól értesült olyan híreket tud megszellőztetni, amit alkalomattán az adott vezetők még el se át se gondoltak, vagy papírra sem vetettek, de ebbe most inkább ne menjünk bele.

[00:17:07]Ugye azt érdemes látni, hogy az Egyesült Államok döntő szerepet játszik.

[00:17:11]Még mindig említettem már a Starlinket, de a hillszisi információk is egy olyan forrása a az ukrán hadi mondjuk így művelet, katonai műveleteknek vagy hadi akcióknak, katonai cselekményeknek, amelyeknek a hiánya nagyon komolyan hátráltatná a a sikerességüket.

[00:17:32]Ugye az orosz előrenyomulás az gyakorlatilag több helyen megakadt, mert Ukrajna több 10000 drónt kapott Európából.

[00:17:39]Ezek ráadásul nagy hatékonyságú nézett kamikázett drónok, amelyek egyébként a bizonyítottan a Starling terminálokat használják.

[00:17:47]Ráadásul ezek nagy teherbírású eszközök.

[00:17:49]Úgyhogy például Dobropia, illetve pont egyébként Slavians Kramatols környékén már ukrán drón fölénről beszélnek egyes orosz katonai szakértők is.

[00:17:59]Tehát ez egy olyan szituáció, amiről muszáj beszélni, mert érdekes fordulat állt be megint.

[00:18:05]Ugye vannak arról szóló elemzések, hogyha fölszárad a sár, ugye ez körülbelül május közepére végére várható, illetve kizöldül a növényzet.

[00:18:13]Ugye ezek a drónok általában különböző kamerákkal vannak felszerelve, és relatív kevés van.

[00:18:18]ö éjszakai megoldásokkal, tehát infravörössel vagy hőkerával felszerelve, akkor mellőfordulat, hogy oroszok az orosz vezetés készül valamire, és többen támadást emlegetnek Szumi illetve Harkov irányába.

[00:18:34]Mind a két hen egyébként elég régóta folynak a harcok, de a fő ukrán erőfesztés nyilvánvalóan arra irányul, hogy a Dombaszt ne veszítsék el.

[00:18:39]Úgyhogy ezek megint olyan találgatások, amelyeket úgy kell megtennünk, hogy tényleges információk nincs a a területről.

[00:18:46]Az biztos, hogy az orosz előranyomolás zajlik, bár eléggé lelassult.

[00:18:51]Mennyire van egyébként meg az orosz képesség arra, hogy egyszerre több frontról nagy támadásokat indítsanak?

[00:18:58]Azaz, hogy felgyorsítsák ezt az egész műveletet, vagy az oroszok továbbra is ebben az ütemben mennek előre, és a felőrülő stratégián a te álláspontod szerint nem változtatnak?

[00:19:10]Ez egy kitűnő kérdés.

[00:19:12]úgy kell elképzelni az egészet kicsit, mint egy mint egy boxccset, és előfordulhat az, hogy valaki úgy érzi, hogy előnybe került.

[00:19:19]És ugye a az előbb említett ilyen ilyen tűzszórásszerű, de fájdalmas támadások pontosan arra irányulnak, hogy kibillentsentsék az egyensúlyából, arra kényszerítsék az ellenfelet, hogy megtörje a terveinek a ritmusát, mert ezzel váratlan helyzetet lehet előidézni.

[00:19:33]Tehát az a kérdés, hogy Oroszország készül-e egy átfogóbb nyári offenzívára, az egyébként az ukrán párti elemzők által is elismert élőerő fölényének köszönhetően, az egy óriási kérdés.

[00:19:46]Vagy mennek így tovább előre és morzsolják föl lassan az ukrán élő erőt, hiszen több helyen már hónapok óta arról beszélünk, hogy nem is a katonák, hanem a drónok tartják a frontot, és most egy ilyen drónkezelő elleni és drónállás elleni háború kezd kibontakozni, amely mint egy megelőzi a gyalogsági támadásokat.

[00:20:04]Erre nagyon nehéz válaszolni.

[00:20:06]Én úgy gondolom, hogy látva Ukrajna egyre feszültebb helyzetét, ugye most Budanovról megint megindult egy lejáratókampány Ukrajnában, a TCC, tehát a toborzó csoportokat most átnevezték.

[00:20:17]nem is tudom, valami teljesen más nevet kaptak jelentkezési irodának, vagy valami nagyon furcsa nevet kaptak, hogy ezzel is mondjuk így sikerüljön elfedni azt, hogy micsoda iszonyatosú visszaéléseket követtek el.

[00:20:26]Az ukrán lakosság is ér nehezebben viseli a háború terheit.

[00:20:29]Ugye a a különböző problémák, amelyeket az öbölmenti háború jelent az Ukrajnában is előbb-utóbb érzékelhető lesz.

[00:20:35]Tehát ezeket összetéve valószínűleg itt az ideje, ha a katonai szempontból gondolkodunk egy nagyobb orosz támadásnak, amelynek viszont nagyobb veszteségek is lesznek a következményei.

[00:20:45]Úgyhogy egyelőre nehéz megmondani, hogy mi várható.

[00:20:47]Az látszik egyébként, hogy az ukrán légvédelmi rakétakészletek kezdenek kimerülni.

[00:20:50]Több olyan támadás is mondjuk így sikerrel ért véget, amelyet eddig nagy sikerrel vagy nagyobb sikerrel tudtak elállítani az ukrán légvédelmi erők.

[00:20:59]És egyébként új mozgósítási koncepción dolgozik Ukrajna.

[00:21:02]az egyetemistáknak egy része is a frontra kerülhet, ugye tovább szigoríthatják a mozgósítást, illetve van egy hír, hogy a konditermekben is meg tudnak jelenni akkor a TCK-nak az emberei.

[00:21:17]Korábban az ukrán edzőtermek tulajdonosai azért kötöttek egyfajta dealt állítólag a TCK embereivel, hogy ne tartsanak razziákat a termeikben.

[00:21:27]Most viszont ez megváltozhat.

[00:21:30]Ez egy visszatérő kérdés, hogy Ukrajna honnan fogja tudni pótolni azokat a milliókat, akik szó szerint elmenekültek az országból.

[00:21:36]És nem is annyira mondjuk ez egy vicces sztori ezzel az edzőtermes résszel.

[00:21:41]Én láttam egy olyan videót, ahol a különböző egyébként rendkívül jó állapot, fizikai állapotban lévő emberek az RS csatornán menekültek, és valaki megjegyezte gúnyosan, hogy úgy néz ki, hogy a legújabb ö izomcsoport az a az a hátizom.

[00:21:54]Ugye a kapaszkodáskól az ember a hát és a a gerincemet izmokat feszíti, hogy minél könnyebben le tudjon jönni, hogy arra edzenek sokan, hogy gyorsan tudjanak menekülni az edzőtermekből.

[00:22:03]De ettől függetlenül egy olyan helyzetben vagyunk, ahol például Lengyelországban és Németországban is egyre inkább szigorítják az ukrán férfiaknak szóló kedvezményeket, hogy arra ösztönzék őket, hogy menjenek vissza harcolni.

[00:22:16]Ugye tegyük hozzá, hogy amikor az ember hallja azokat a számokat, hogy a frissen mozgósítottaknak, akik ali kapnak kiképzést, egy órától egy hétig tered a túlélési esélyük, akkor nyilván kevés az ösztönző arra, hogy az ember elmenjen a frontra harcolni.

[00:22:31]Menjünk tovább, merthogy Andre Babis Csech kormányfő Jerevámban tartózkodik.

[00:22:36]Most van az európai politikai közösséghez tartozó országok állam, illetve kormányfőinek hétfőtől kezdődő találkozója és tárgyalt Volodimir Zelenski ukrán elnökkel is.

[00:22:46]Azt mondta hogy Volodimir Zelenski ukrán elnök érdeke, hogy Ukrajnában béke legyen.

[00:22:55]Csehország szintén ezt szeretné.

[00:22:57]Jelenleg azonban az a probléma, hogy ki közvetítsen a harcoló felek között, merthogy Donald Trump amerikai elnök, jelenleg a hormózis szorosban kialakult válsággal van elfoglalva.

[00:23:06]Mindezek ellenére van esélye a béke megteremtésére Ukrajnában.

[00:23:10]És azt mondta Biss, hogy a béketárgyalásokba a közép-ázsiai országok vezetői vagy a török államfő is bekapcsolódhatnának.

[00:23:19]Lassan több hát négy és fél éve megy.

[00:23:22]Lassan több mint négy éve megy ez a háború.

[00:23:24]Így a pontos.

[00:23:24]És még mindig arról beszélünk, hogy egyáltalán ki közvetítsen.

[00:23:30]De azért nehéz erre mit mondani, mert ez a kicsit kicsit olyan, mint az iráni blokád, hogy blokádom a blokádolásodnak a blokádolását, tehát a közvetítem a közvetítésednek a közvetítését.

[00:23:39]Ugye 2025 elején volt emlékeim szerint nem 24-ben, 24 nyarán volt egy ilyen béketerv cunami, hogy volt Kínának, volt az afrikai államoknak, volt a pápának, volt mindenkinek volt béerve.

[00:23:54]Egyedül az Európai Uniónok nem, de ebbe most ne is menjünk bele.

[00:23:58]És és aztán valahogy azok is elhaltak.

[00:24:00]Most úgy néz ki, hogy a közvetítő keresése az, ami ami most megindult, hiszen Pakisztán elég hatékonyan közvetített egyébként Irán és az Egyesült Államok között, úgyhogy lehet, hogy Törökország lesz az a szereplő, aki ezt majd meg fogja tenni ebben a háborúban, de én úgy gondolom, hogy amíg Irán és az USA esetében volt kölcsönös hajlandóság arra, hogy megállapodjanak a tűzszünetben is majd utána a konfliktus lezárásában, én ezt sem Oroszország, sem Ukrajna részéről nem látom.

[00:24:25]Az, hogy Trump a hormózi szorossal van elfoglalva, az valószínűleg tényleg így lehet.

[00:24:30]Most az Egyesült Államok kíséretet biztosít azoknak a kereskedelmi hajóknak, amelyek a hormózis szoros blokádja miatt rekedtek a perzsa.

[00:24:37]Öbőben ezt jelentette be az amerikai elnök.

[00:24:40]Hozzátéve, hogyha bármilyen módon akadályozzák ezt a humanitárius folyamatot, akkor sajnos erővel kell szembeszállnunk ezzel a beavatkozással.

[00:24:50]Van neve is az akciónak.

[00:24:50]A hajók kíséretét a szabadságprojektnek nevezte.

[00:24:56]A megvalósítás az ma reggel kezdődik.

[00:25:01]Nagyon kíváncsian várom a folyamatot, és azt is föltenem kérdésként, hogy miért vártak vele eddig.

[00:25:04]Tehát, hogy egyébként nekem ez a szabad a azért akad el a szavam, ami ritkán fordul elő, mert ez a szabadságszót annyiszor erőszakolták meg különböző szempontok szerint, hogy az ember már félve veszi elő.

[00:25:18]Van egy pár ilyen szó, ami ez az utóbbi időben nagyon komoly konnotáció, máslagos tartalom járult hozzá, ami nem szerencsés.

[00:25:26]Tehát emlékszik még valaki arra, amikor 2003-ban Franciaország nem volt hajland az USával együtt megtámadni Irakot, és akkor a kreatív amerikai képviselők kitalálták, hogy a Kapitóliumban található étkezdében nem French fri-enak, tehát francia krumplinak hívták a magyarul egyébként sült krumplit, hanem szabadságkrumplinak.

[00:25:46]Tehát hogy és az is mekkora ötlet volt.

[00:25:48]Vagy a vagy a jól emlékszem a a Afganisztán, az biztos, hogy vagy így volt, de vagy Afganisztán volt vagy Irak.

[00:25:55]Igen.

[00:25:55]Afganisztáni műveletnek az volt a neve, hogy tartós szabadságművelet.

[00:25:58]Aztán mi lett a vége?

[00:26:01]Egy baromi gyors visszavonulás.

[00:26:01]Tehát ezzel a szabadságszóval nagyon óvatosan kell lenne dobálózni már, mert nagyon komolyan lejáratódott.

[00:26:06]Ugye föltenném a kérdést, hogy az az amerikai flotta, amelyik a közvetlen blokádot sem merte megvalósítsulni többokból kifolyólag, az most be fog hajózni a hormózi szorosba?

[00:26:15]Tényleg?

[00:26:15]Ugye vannak arra utaló jelek.

[00:26:15]É majd a a holnapi adáson részletesebben is beszélek erről, hogy más megoldásokkal próbálkozik az amerikai vagy próbálkoznak az amerikai fegyveres elők harci helikopterekkel igyekeznek kísérni ezeket a hajókat, hiszen ezek rendkívül jól működnek azok ellen a fenyegetések ellen, amelyeket az iráni forradalmi gárda szeme tud állítani velük.

[00:26:33]De egy dolgot tennék föl egyébként, hogy hogy az irányoknak vannak olyan relatív nagy hatótágú légirakétáik, amelyekkel a szorost is le tudják fedni.

[00:26:42]azt mondta, hogy az övben reked hajók különböző országokból érkeztek, és csupán semleges és ártatlan megfigyelők, akik közül néhány nap fogynak az élelmiszer készletei.

[00:26:52]És Trump biztosította, hogy tisztában van az Egyesült Államok és Iránk között folyó tárgyalásokkal, amelyek mindenki számára nagyon pozitív eredményekhez vezethetnek.

[00:27:02]De a hajók kísérése humanitárius cselekmény.

[00:27:04]Azt mondta, hogy a hajók áthelyezésének célja egyszerűen az, hogy kiszabadítsuk azokat az embereket, vállalatokat és országokat, akik semmilyen rosszat nem tettek.

[00:27:14]Ők a körülmények áldozatai.

[00:27:19]Ez a kijelentés, ez tipikusan olyan sztori, amiről ha jól emlékszem, talán retorika órán mondták, hogy a mondat egyik fele igaz, a másik fele igaz, csak éppen logikai összefüggés nincs közötte.

[00:27:30]Én föltenném a kérdést, hogy Trump elnök úr mióta aggódik a ha a kiköt vagy az öbölben ragadt tengerészek állapotáér, vagy miért most kezd el aggódni?

[00:27:36]Tehát azért az az ország, amelynek finoman szólva sem hibátlan vagy vagy foltmentes, az emberi hogy mondjam, az emberi ességi, illetve a háborús bűnökkel kapcsolatos múltja az most miérkez hirtelen az emberi jogok miatt és az a kiszolgáltatott tengerészek miatt aggódni?

[00:27:54]Az a néhány ezer ember, aki Iránban meghalt amerikai támadások következtében, az nem számít.

[00:28:01]Tehát, hogy itt megint ez egy nagyon-nagyon visszatetsző, nagyon-nagyon bumeráng hatást kiváltó nyilatkozat, mert ezt Trump fejére fogják olvasni nagyon sokszor.

[00:28:08]Én nem értem, hogy erről mér kellett belemászni ebbe.

[00:28:11]Ez már nem a 50-es évek, amikor lehetett emberiókról beszélni, különösen mondjuk a kommunista rendszerek elnyomásaival szemben.

[00:28:17]Ez a globalizáció vége, amikor az amerikaiak pont úgy taposták lábbal az emberokat, mint egyébként a Szovjetunió fénykorában.

[00:28:25]Tehát, hogy ez a szituáció sajnos már nem erről szól, és sokkal jobb lenne az USA megmaradt volna azon az ösvényen, amikor ténylegesen azt lehetett mondani, hogy a szabadság bajnoka, megint a szabadság kerül elő, de már nem itt tartunk sajnos.

[00:28:38]Itt egyébként van egy érdekes adat Donald Trumpnak a rekord alacsony népszerűségéről.

[00:28:45]Az iráni háború és az energiaválság közepette Donald Trump támogatottsága jelentősen visszaesett, miközben az amerikaiak többsége elégedetlen a teljesítményével.

[00:28:53]Különösen a gazdaság, az infláció és a megélhetési költségek kezelése miatt erős kritika éri az elnököt.

[00:29:01]37%-on van a támogatottsága, ami jelenlegi ciklusának a mélypontja, miközben az elutasítottsága 62%-ra emelkedett, ami ami rekordnak számít.

[00:29:12]Bár a republikánus szavazók körében továbbra is erős a támogatottsága, ezen belül is csökkent azok aránya, akik kifejezetten erősen állnak mellette.

[00:29:22]Ugye félidős választások lesznek novemberben.

[00:29:23]Ezért lehet egy érdekes kérdés, hogyha mi van akkor, ha ilyen megsemmisítő vereséget szenved a republikánus párt, mert akkor nem csak az van, hogy elveszítik mondjuk a kongresszusi többségüket, hanem akár az is lehet, hogy Trump elnöktől úgy mindenki távolodni fog, lévő, hogy már úgyse lesz többet elnök, meg hát nyilván mindenki a saját politikai karrierjét szeretne építeni.

[00:29:46]Ez egy teljesen reális veszélyés.

[00:29:46]nép.

[00:29:47]Ezért gondoltam azt, hogy egy racionálisan gondolkodó amerikai vezetés nem fog belemenni ebbe a háborúba.

[00:29:51]Most került elő egy videó 1990-ből, amikor magyarul kicsit vicces nevű Salzalami, de ezt így kell ki a nevét, iráni tábornok arról beszél, hogy 92-es 93-as még VH-s minőségű videó, hogyha az Irán esetleg konfliktusba keverődik az Egyesült Államokkal, azt minél inkább el kell húzni, mert gazdaságilag ők hozzá vannak szokva a szankciókhoz.

[00:30:15]Az Egyesült Államok viszont nincs.

[00:30:16]Mondták ezt akkor, amikor 10 valahány éve volt ellenük szankció, nem 40 valahány éve.

[00:30:20]Tehát, hogy ebben a szituációban nagyon nehéz nem látni a párhuzamokat.

[00:30:25]Hát egész egyszerűen az, hogy a az úgynevezett 3A aaA átlag benzinár most már a négy és fél dollárt közelíti, amely hogyha eléri az 5 dollárt, ami az átlagárát jelenti az amerikai benzináraknak, akkor az nagyon nehezen visszafordítható folyamatokat indít be az amerikai gazdaságban, mert föl fogja vinni az inflációt, föl fogja vinni a szállításnak az árait, ez föl fogja vinni a megélhetési költségeket is.

[00:30:51]Ezt már minden egyes amerikai zsebén érzi.

[00:30:53]készítettek egy felmérést a háború kitörése után pontosan egy hónappal, amelyben a republikánusok támogatták a háborút azzal a kikötéssel, hogy ne növelje az ő megélhetési költségeiket, ami amúgy is nagyon magas már egyébként.

[00:31:06]Tehát ebben a helyzetben szerintem Donald Trump egy bődületes öngólt lőtt, és minden egyes nap, amikor zárva van a hormozi szoros, továbbnveli annak az esélyét, ahogy te is mondtad, megsemmisítő vereséget szenvednek a félidős választásokon, és akár a 28-as elnökválasztást is elveszítetik.

[00:31:18]Így ugye azt láttuk, hogy az irániak tegnap egy újabb 14 pontos béketervet nyújtottak be az Egyesült Államoknak.

[00:31:26]A javaslat elsősorban a hormózi szorosban történő hajózás helyreállítására és az amerikai tengeri blokád megszüntetésére összpontosított, miközben a nukleáris tárgyalásokat későbbre halasztotta.

[00:31:38]Erre aztán most Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy számomra ez elfogadhatatlan.

[00:31:44]Tanulmányoztam, mindent tanulmányoztam, ez elfogadhatatlan.

[00:31:47]és hozzátette, az irániak megállapodást akarnak kötni, de ő nem elégedett teherá javaslatára.

[00:31:56]Vannak dolgok, amelyekkel nem tudok egyetérteni, mondja az amerikai ának.

[00:32:01]Én megint a kommunikációra hadd hívjam fel a figyelmet.

[00:32:03]Ugye volt egy 10 pontos javaslat az irániaktól, ami először érkezett, arra a utasó amerikai válasz jött.

[00:32:08]Jött a három lépcsős változat, ami már annak egy szikorított változata volt.

[00:32:13]Abból már kikerültek a nukleáris fegyverek.

[00:32:15]egyébscat nukleáris program úgy nézett ki, hogy első lépcsőben tűzszünet, csapatkivonás amerikai részről, tűzszünet Libanonban és és Irán környékén és utána kezdünk el beszélni a hormozi szorosról.

[00:32:26]Ez a javaslati terv, ez még annál is szigorúbb, mint ami a második volt.

[00:32:31]Tehát minden egyes elutasított béervvel a a az irániak keményebb és keményebb választatot tesznek le, miközben fönntartják azt a látszatot, hogy ők tárgyalni akarnak.

[00:32:42]Tehát ha szigorúon vesszük, ugyanazt látjuk tőlük, mint amit az oroszoktól láthattunk az ukrán háborúval kapcsolatban, hogy mindig nyit hangsúlyozzák a nyitottságukat a megállapodásokra, és aztán letesznek egy olyan tervet, amire tudják, hogy nem elfogadható a másik fél számára.

[00:32:53]Tehát megint azt érdemes hozzátenni ehhez az egész folyamathoz, hogy a katonai erő dönt.

[00:33:00]Nekem már régóta az a az érzésem, nem tudom alátámasztani érvekkel, de az az érzésem, hogy még egy próbálkozást az Egyesült Államok fog tenni a hormoziszoros megnyitására.

[00:33:08]És vannak arról szóló hírek, hogy különböző erők érkeztek az Egyesült Arab Emirátusokba és Kuvaitba, amelyekkel megpróbálhatják majd ki megnyitni a hormozi szorost.

[00:33:21]Meglátjuk, hogy az milyen eredménnyel fog járni, milyen következményekkel fog járni.

[00:33:25]Nyilván a másik oldalon is olvassák és látják a híreket.

[00:33:28]És akkor egy hallgatói kérdésre zárnék így.

[00:33:30]Szóval kedves Bálint, a múlt héten brilánsan megválaszolt egy kérdést.

[00:33:32]Egy picit más szemszögből tenném most fel ugyanezt.

[00:33:37]Mit tud a globalista oldal, amit a lokalisták nem?

[00:33:39]Mivel mindig ők a globalisták támadnak, és a lokalisták csak védekeznek úgy, hogy a tisztelt cirkuszi közönség mégis a lokalistákat azonosítja agresszorként.

[00:33:48]Ennek a kiterjesztése az, hogy hogyan tudják annyira uralni a közvetítési mezőket pénzmédia, kereskedelem, hogy a lokalisták vagy patrióták csak agresszív, korrupt, tehetségtelen, toxikus baleknek tűnnek a nagy érdemű személyben.

[00:34:03]Ez csak az erőforrások cinikusabb kifosztására való hajlamukból és a maximálisan cinikus lényeglátásukból következik.

[00:34:09]Köszi és üdv Laci Svájcból.

[00:34:14]Köszönöm szépen a kérdést.

[00:34:14]Ez egy nagyon-nagyon jó észrevétel.

[00:34:15]Én azt mondanám, hogy van egyfajta olyan koncepció, amelyet egyébként a jó hadvezérek szoktak alkalmazni, hogy hadászatilag támad, viszont harcászatilag védekezik.

[00:34:28]Wellington is kitűnően csinálta, tehát nyomult előre, és amikor egy olyan terepre találta, ahol tudta, hogy meg tudja vidni, akkor ott megállt, és a előrenyomulásával fenyegetettséget jelentett a általában franciáknak egyébként, és azok voltak kénytelenek támadni, de a brit erők kitűen alkalmasak voltak arra, és fel voltak készítve arra, hogy védekezzenek.

[00:34:48]Na most ez a globalista, lokalista viszonyban úgy néz ki, hogy a globalisták foglalnak el újabb és újabb területeket, amelyekre a lokalisták ellentámadásokkal reagálnak, hiszen nem tudnak másképp.

[00:34:57]És ezt a sajtó fölnagyítja, és úgy mutatja be, mintha ezek valami elvesz megveszekedett, együttélése képtelen, intoleráns és egyéb mindenképpen negatív jelzőkkel leírható emberek és folyamatok lennének.

[00:35:12]Ugye a gondot az jelenti, hogy előbb vagy utóbb eljutunk odáig, hogy nincs hova hátrálni, és akkor nem csak fizikailag, verbálisan fog kiteljesni az erőszak.

[00:35:23]szerencsénkre, ha nekünk szeren glob lokalisták szerencsére a globalisták egyre inkább hiteltelenné válnak, mert azt a fajta elvárást, amit egyébként minden a cirkuszi közönségnek nevezett semleges fél elvár tőlük, hogy eközben garantálják a jólét és a fejlődést meg a biztonságot, ezt elhanyagolták, mert nagyon nyeregbe érezték magukat.

[00:35:41]Tehát emiatt ez a ez a folyamat, ez a kép, ez hamarosan meg fog fordulni, mert amíg a globalisták voltak a feltörekvő erő és mondjuk a lokalistának nevezett erők voltak a meghatározott tényező, addig ez nagyon jól működött.

[00:35:55]De most már a globalisták a rendszer, és innentől kezdve bármi hiba van, és elég sok hiba van, az a rendszer hibája lesz.

[00:36:01]És ezért fognak felerősödni nem feltetlen a lokalisták, hanem a változást követelők, akiből aztán szépen lassan lokalisták lesznek.

[00:36:09]Ez a mai végs ez a mai végszó.

[00:36:09]Somkti Bálint, köszönjük szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:36:15]Én is köszönöm szépen a lehetőséget, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:36:18]És várjuk a további kérdéseket is a www.ultrahang.tv/ kérdések oldalon lehet Bálintnak kérdéseket beküldeni, és akkor beolvassuk a következő adásokban.

[00:36:24]Nagyon szép napot, sikeres hetet kívánunk mindenkinek.

[00:36:29]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:36:30]o