Ultrahang 1:12:09

Ostrom alatt Ukrajna: Oroszország teljes zászlóaljakat semmisített meg? - Szabó József

ukrán háborúkülpolitikabiztonságpolitikageopolitikaelemzésmegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Ostrom alatt Ukrajna: Oroszország teljes zászlóaljakat semmisített meg? - Szabó József
tl;dr

Szabó József külügyi szakértő és a műsorvezető (Nagybató Hönám) az orosz–ukrán háború globális kontextusát és a fronthelyzet aktuális állását elemzik. Az elemzés szerint a konfliktus már nem csupán bilaterális háború, hanem globális energia-, pénzügyi és nagyhatalmi verseny szövetsége. Az olajárak emelkedése (102 dollár/hordó) ideiglenesen stabilizálta az orosz költségvetést, míg Ukrajna pénzügyi helyzete kritikus: az 52 milliárd dolláros külső finanszírozási igény közül csak 23–25 milliárd fedezett. Az orosz hadseregek stratégiai kezdeményezést tartanak, különösen Donyeck megye elfoglalásáért folyó offenzívában, ahol Konstantinovka vált kulcsfontosságú csatamezővé. Az ukrán veszteségek (147 000 háborúval összefüggő halálozás 2025-ben) jelentősen meghaladják az orosz katonai veszteségeket (60 000 fő), és a harci kimerültség kritikus szintet ért el az ukrán első vonalban.

Az Egyesült Államok visszavonulása a finanszírozásból az Európai Unióra terhelné a költségvetési támogatást, amely hosszú távon fenntarthatatlan. Kína dollár-alternatívák kialakítása csökkenti a szankciók hatékonyságát, de növeli az orosz függőséget. A háborúnak nincs látható végpontja egyik fél politikai elszántságában sem, bár Zelenszkij elnök békekezdeményezésekről beszél.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A háború globális kontextusa és szereplői

Szabó József alapvetően azt állítja, hogy az orosz–ukrán háború már nem értelmezhető pusztán bilaterális konfliktusként. Az ukrajnai hadszíntér valójában egy globális energia-, pénzügyi és nagyhatalmi verseny csomópontjává vált. A front eseményeit egyidejűleg befolyásolják az amerikai belpolitika alakulásai, az Európai Unió finanszírozási képessége, a Közelkelet háborús eszkalációja, az energiaárak mozgása, valamint Kína azon törekvése, hogy a dollárt kívonják a globális ellátási láncokból.

„Az orosz-ukrán hadszintér ma már nem nagyon értelmezhető. Az ukrajnai háború valójában egy globális energia, pénzügyi és nagyhatalmi verseny egyik csomópontja lett." – Szabó József *

Az olajpiac és az orosz költségvetés

Az olajárak alakulása kritikus fontosságú az orosz háborúfinanszírozáshoz. Január–februárban az olajár olyan alacsony volt, hogy az orosz költségvetés az első negyedévben már elérte az egész évre tervezett hiányt. Azonban márciusban az árak emelkedni kezdtek: márciusban 77 dollár, áprilisban 94 dollár, és legutóbb 102 dollár volt az uralti olaj átlagára.

Ez az emelkedés több okra vezethető vissza. Az egyik a Hormuzi-szoros körüli kettős blokád (amerikai és iráni), amely szállítási bizonytalanságot okoz. A másik, hogy a Brent és az orosz olaj közötti ármarzsni eltűnt, így az indiai és kínai vásárlók világpiaci áron tudják megvenni az orosz olajat. Az olajkínálat körülbelül 20%-kal csökkent, de ez az amerikai termelésre és fogyasztásra nem hat érdemben – Amerika a világ más pontjain jelentkező olajellátási problémákat „megbonja a válát".

Az orosz költségvetés helyzetét illetően: áprilisban az orosz olajbevétel az első negyedév bevételének kétharmadát érte el. Ha május is hasonló árakon marad, az orosz költségvetés megközelítheti a 2025 első negyedéves bevételi szintjét (3,2 billió rubel helyett 2,9 billió rubel).

„Áprilisban 94 dollár volt az uralnak az átlagára. Most tegnap pillantottam rá az olajcsátokra már 102 dollár volt az orosz ára." – Szabó József *

Az orosz költségvetés azonban továbbra is problémákkal küzd. A jóléti alapban lévő likuid tartalékok jelenleg 38 milliárd dollár körül vannak, és az első negyedévben 1 milliárd dollárt felhasználtak. Ha a jelenlegi gazdasági és pénzügyi folyamatok folytatódnak, másfél éven belül a tartalékok kimerülhetnek, ami a háború finanszírozhatóságát veszélyeztetné.

Kína stratégiája és a dollár-alternatívák

Kína stratégiája nem rövidtávú, hanem hosszú távú. Nem arról van szó, hogy holnap vagy az év végére teljesen kiveszik a dollárelszámolást a globális kereskedelem, különösen az energiahordozók terén. Azonban látszik az erős elszántság és konkrét lépések sorozata alternatív elszámolási csatornák kialakítására.

Ez a folyamat Oroszországnak kedvez, mivel csökkenti a dollárra alapozott szankciós rendszer hatékonyságát. Azonban hátránya, hogy növeli Oroszország Kínától való függőségét. Az elemzés szerint ez egy olyan helyzet, amely hosszú távon az orosz mozgásteret korlátozhatja.

Az Európai Unió szerepe és finanszírozási terhe

Az Európai Unió a 2025 januárja óta (Biden adminisztráció hivatalba lépése óta) egyértelműen próbálja magára venni az Amerikát korábban terhelő szerepet. Az EU gyakorlatilag az ukrajnai háború legfőbb finanszírozójává vált, különösen miután a magyar kormányváltás elhárított minden akadályt a 90 milliárd dolláros kölcsön/adomány folyósítása elől.

Az EU azonban nem valódi stratégiai szereplő, hanem inkább egy „kifizető pénztárként" működik. Ennek oka, hogy az Uniónak nincs hadászati önállósága. Ahhoz, hogy valódi stratégiai szereplő legyen, olyan komoly katonai kiépítésre lenne szükség, amellyel Nyugat-Európa jelenleg nem rendelkezik.

Az EU már 1500 milliárd eurós hitelt halmozott fel a covid óta. Az elemzés szerint az Unió teljes adósítása nem járható út hosszú távon. Az EU-nak az Ukrajna támogatására szánt 90 milliárd dollárnyi kölcsön mellett még további forrásokra lesz szüksége a következő évekre.

„Az Európai Unió megpróbál stratégiai szereplővé válni, de igazából hát az látszódik, hogy inkább csak a külső finanszírozási szerep az övé egyfajta kifizető pénztárként működik." – Szabó József *

Ukrajna pénzügyi helyzete és finanszírozási hiánya

Ukrajna pénzügyi helyzete kritikus. Az IMF-fel folytatott tárgyalások eredménye az volt, hogy sikerült megállapodni az ukrán adósság visszafizetésének átütemezésében – a kamatokat föltőkítették, és a törlesztés csak 2030-tól kezdődik. Ez körülbelül 3–4 milliárd euró könnyítést jelent, de ez nem plusz pénz, csak azt jelenti, hogy Ukrajna nem kell ezt az összeget kiadnia.

Az idei év külső finanszírozási igénye azonban 52 milliárd dollár. Az EU által biztosított 90 milliárd dollár két részből áll: 30 milliárd dollár az ukrán költségvetéshez, 60 milliárd pedig fegyverekre. Az utóbbiból azonban az ukrán költségvetés csak 16 milliárd dollárt kap – a nagyobb rész az európai és amerikai fegyvergyárosokhoz megy.

Az IMF és a Világbank további forrásokat biztosított, de Ukrajna hitelképessége olyan alacsony, hogy a pénzügyi piacokról nem tud hitelt felvenni. Az elemzés szerint Ukrajna jó esetben 23 milliárd dollárt tud összeírni az 52 milliárdból, plusz néhány milliárd dollárt kétoldalú alapon. Azonban még mindig 18–20 milliárd dolláros finanszírozási hiány marad, amelyre május 6-án (az interjú időpontja) nem látható fedezet.

„Úgy néz ki, hogy ebből az 52 milliárd dollárból jó esetben 23 milliárd dollárt össze tud szedni. De még mindig fönn fog maradni egy olyan 18-20 milliárd dolláros pénzösszeg, amelyre én per pillanat most május 6-án beszélgetünk, egyáltalán nem látom azt, hogy erre valamilyen fedezet lenne." – Szabó József *

Az ukrán költségvetés szabadon felhasználható tartalékösszege gyakorlatilag elfogyott – csak néhány millió dollár maradt. Ez egy meglehetősen komoly pénzügyi válságot vetít elő 2026 második félévére. Az elemzés szerint az Európai Unióra fog majd hárulni Ukrajna pénzügyi gondjainak megoldása.

Az orosz hadseregek képessége és adaptációja

Az orosz gazdaság helyzetét illetően: vannak problémái (szankciók, háborús terhek, magas kamatlábak – jelenleg 15%, korábban 21% volt), de rövidtávon a magas olajár kihúzta a bajból. Az orosz gazdaság nem omlik össze, hanem romlik, és jól adaptálódott a háborúhoz. A pénzügyi rendszer is alkalmazkodott.

„Az orosz gazdaság romlik, de nem omlik. Tehát a úgy gondolom, hogy jól adaptálódott a gazdaság és a pénzügyi rendszer is a háborúhoz." – Szabó József *

Az orosz politikai elszántság továbbra is magas. A szankciók terhe nem befolyásolja érdemben a háborúfolytatás szándékát, és nincs olyan belső társadalmi feszültség, amely a háború befejezésére ösztönözne.

Az ukrán hadseregek helyzete és logisztikai függősége

Az ukrán helyzet ellentétes: katonailag még kitart, de pénzügyileg és logisztikailag csak egy külső rendszer tartja életben. Az ukrán költségvetés teljes mértékben külső finanszírozásra szorul.

Egy érdekes fejlemény, hogy az ukrán csapásmérő képessége jelentősen megnövekedett. Az ukránok már képesek az orosz hadászati mélységet és katonai infrastrukturális objektumokat becélozni. Az interneten elérhető Tocsnij nevű oszint-csoport adatai szerint július 2025 óta április végéig az orosz hadászati mélység területét számos ukrán dróncsapás érte el.

Ugyanakkor az ukrán hadiipar nagy része már Ukrajna kívül van. Az ukrán közlések szerint 7 millió drónt állítanak elő évente, de ezt nem ukrán területen teszik. Az ukrán munkaerő-piaci adatok azt mutatják, hogy 2021-hez képest (15,7 millió foglalkoztatott) az ország munkaerő-bázisa 8,8 millió főre csökkent – majdnem felére. Az ukrán költségvetés és külföldi beruházási vonzereje nem olyan, hogy nagy beruházások történnének Ukrajna területén. Az elemzés szerint a dróntermelés nagy részét Lengyelország, Németország és Nagy-Britannia területén oldják meg.

„Az ukrán közlések szerint 7 millió drónt állítanak elő évente. De azt látni kell, hogy ezt nem ukrán területen állítják elő." – Szabó József *

Veszteségek és narratívák

A veszteségek tekintetében jelentős eltérések vannak a nyugati és az elemzés által közölt számok között. A nyugati narratíva szerint az ukránok harmadik–negyedik hónapja 30–35 000 orosz katonát ölnek meg. Ez azonban az elemzés szerint képtelenség.

Az orosz veszteségek (csak a KIA kategória) az elemzés szerint havi 5000 fő körül mozognak. Ez a szám a költségvetési kifizetések alapján lett kiszámítva – ha ismert, hogy halott és sebesült katona után mennyi kifizetés történik, akkor ezekből egyszerű osztással megállapítható a veszteségek száma. Ezt az értékelést néhány nappal ezelőtt egy Perpetuum nevű nyíltforrás-alapú adatgyűjtő is megerősítette, amely több ezer felvétel elemzése alapján havi bontásban közölte az orosz veszteségeket. 2026 márciusában 5775 fő volt a havi veszteség. Az egész 2025-re összesen körülbelül 49 000 fő orosz veszteség számítható.

Az orosz toborzás első negyedévi létszáma 127 000 fő volt. Ha az ukránok 135 000 orosz katonát öltek volna meg ugyanebben az időszakban (ahogy a nyugati narratíva állítja), az képtelenség lenne – nincsen ilyen kapacitás az ukrán félnél.

Az ukrán veszteségek tekintetében: az elemzés szerint az Ukrajna de facto lélekszáma 22–24 millió fő között van (nem 33–38 millió, ahogy nyugaton számolnak). A többlethalálozás 2025-ben körülbelül 147 000 fő volt, amely mind háborúval összefüggő halálozás. Ez nagyobb, mint az orosz veszteségek, és a nagy többsége harctéri veszteség.

„Az orosz kia veszteségek, tehát a megölt katonák számát tekintve, ez havi 5000 fő volt. 2025-ben összesen mintegy 60000 főt számoltam össze." – Szabó József *

A fronthelyzet: Donyeck megye és Konstantinovka

Stratégiai szinten az oroszok továbbra is a kezdeményezést tartják, de hadműveleti szinten már olyan változások vannak, hogy az ukránok néhány irányban komoly ellentámadásokra képesek.

Az oroszok fő célja Donyeck megye közigazgatási határának elérése. Ennek érdekében két hadseregcsoportot alkalmaznak: a központi hadseregcsoportot és a délhadseregcsoportot. A délhadseregcsoport elsődleges feladata a Szlavjansk–Kramatorsk erődövezet keleti vonalához való kijutás, illetve Szlavjansk hátulról való megkerülése. A központi hadseregcsoport a Pokrovsk–Minográd agglomerációt bázisként használva észak-nyugati támadást végez.

Konstantinovka a Szlavjansk–Kramatorsk–Konstantinovka védelmi övezet leggyengébb pontja. Az orosz csapatok már behatoltak a településbe – az orosz közlések szerint a város 30%-át ellenőrzés alatt tartják. Az északkelet, déli és délnyugati városrészeket az oroszok már elfoglalták. Április hónapban az oroszok az Ilinovka nevű települést foglalták el Konstantinovkától nyugatra, amely az ukrán védelem egyik kulcspontja volt. A települést az ukrán 156. gépesített lövészdandár egyik zászlóalja védte, amely teljes egészében megsemmisült.

Konstantinovka kulcsfontosságú a teljes ukrán védelem szempontjából. Az orosz részről szintén kritikus, mert innen tudják a támadást a Donyec-medencében folytatni.

Az ukrán fél a Pokrovsztól a Csaszovjárig terjedő frontszakaszra 39 dandárt vagy annak részeit koncentrálta – ez a teljes ukrán szárazföldi haderő körülbelül egyhada. Ez nagy erő, de az alapvető probléma, hogy nem teljes értékű dandárok. Az ellentámadásokra való képességük kérdéses.

„Konstantinovka egy kulcsfontosságú ütközet vagy csata szinten lévé válik. Hónapok óta folyik egyébként a településért a harc." – Szabó József *

Biztonsági zónák és puffer övezetek

Az oroszok az utóbbi hónapokban elkezdték létrehozni és kibővíteni az úgynevezett biztonsági zónákat vagy puffer övezeteket, amely új frontfonalak megnyitásával járt.

Harkov megye keleti része: Az oroszok a meglévő behatolásukat Volcsánskba délre kiterjesztik, de észak-kelet irányban is mozognak a Vovcsa folyó mentén. Átlépték az ukrán–orosz határt északkeleten, és délnyugati irányban szintén területeket foglalnak el. Párhuzamosan a korábban kiépített Kupjansk északon az Oszkol-folyóból is északra mozognak. Az Oszkol-hídfő és a Vovcsa folyó közötti határ szakasznál az orosz hatodik hadsereg egyik hadosztályának ezrede lépett be ukrán területre. Az oroszok egy félkör ív alakú puffer zónát akarnak létrehozni, de a távolabbi műveleti cél nyilvánvalóan a Belgorod és Kupjansk közötti vasútvonal birtokbevétele. Ennek eléréséhez el kell érniük a Szevszki–Donyec folyó felduzzasztott részét, amely 800 méter szélességű természetes akadályt képez.

Szumi megye: Hasonló szándék és frontszakasz. Az oroszok a Szumi–Szudzsa hadműveleti irányban már korábban is foglaltak el egy kisebb területet, ezt nyugati és déli irányba próbálják kibővíteni. A 44. hadtest vesz részt ebben a műveletben. Szumitól keletre egy 50 km hosszúságú észak–déli irányú hatásszakasz van, ahol az oroszok három harcászati csoportot hoztak létre (északi, déli, középső). Mind a három már belépett ukrán területre és területeket foglalt el. Az oroszok ezeket a betörési szakaszokat össze akarják kötni és tovább akarják bővíteni. Jelenleg 4–5 km mélyre vannak bent, a deklarált cél a 20 km-es mélység. Az elemzés szerint azonban van egy rejtett távolabbi műveleti cél: Szumi város elfoglalása, amely Harkov irányában egy rendkívül fontos logisztikai központ és útvonal.

Kupjansk helyzete

A Kupjansk körüli helyzet nagyon érdekes. Az ukránfél a teljes visszafoglalásról beszél, az oroszfél pedig azt állítja, hogy erről szó sincs. Az igazság valószínűleg a kettő között van – elszigetelt csoportok harcolnak egymással, vagy alagsorokban, alagutakban, fortszerűen rejtőznek.

Az ukrán fél az elérhető tartalékainak jó részét a Kupjansk–Oszkol-folyó nyeti partján lévő részének visszafoglalására kötötte le. Ez lehetővé tette az orosz félnek, hogy az Oszkol-folyó keleti partján, Kupjansktól délkeletre operatív bekerítésbe kerítsen ukrán erőket. Decemberben még egy 20×30 km kiterjedésű ukrán jelenlét volt itt, most ez rendkívül leszűkült. Az orosz első gárdaharckocsi hadsereg 47. hadosztályának egy lövészezede és a hatodik hadsereg egy ezede érte el a folyót, így az itt lévő ukrán erők átkarulásba kerültek.

Április első felében a 14. dandár második zászlóaljáról olyan fényképfelvételek kerültek fel az internetre, amelyek lesoványodott katonákat mutattak. A felvételek hitelesek, nem orosz propaganda. Ennek következtében leváltották a dandár parancsnokot és az irányító hadtest parancsnokot is, mert az ellátást nem tudták megoldani.

„Április első felében hozzátartozóktól olyan fényképfelvételek kerültek föl a világhálóra, hogy az itt lévő 14. dandának a második zászlóaljáról lesoványodott katonáit mutatta be. A felvételek hitelesek, tehát nem orosz propaganda." – Szabó József *

Harci kimerültség és logisztikai összeomlás

Az elemzés egy amerikai második világháborús tanulmányra hivatkozik, amely a harci kimerültség fázisait mutatja be. A katona harci hatékonysága maximumát gyakorlatilag három heti első vonalbeli tartózkodás alatt tudja kifejteni. Az első tíz nap a tapasztalatszerzéssel telik el. Az igazi maximumhatékonyság a 12. naptól a 28. napig tart. Innentől exponenciálisan csökken a hatékonyság. A 45–50. nap után az érzelmi kimerülés időszaka következik be – ez gyakorlatilag egy vegetatív fázis, ahol a katonák számára mindegy, hogy élnek vagy meghalnak. Megszűnik a túlélési ösztön és a harci alkalmasság.

Az ukrán közlések szerint az első vonalban nagyon sok egység, alegység és katona van, akik hónapokat töltenek az első vonalban. Voltak olyan katonák, akik 10–12 hónapot, sőt egy évet meghaladó időt töltöttek az első vonalban. Ez azt jelenti, hogy az ukrán erők jelentős része a harci kimerültség végstádiumában van.

A Kupjansk körüli helyzet azt mutatja, hogy egy lokális szintű győzelem nem feltétlenül az ellenség teljes megsemmisítését jelenti, hanem elegendő a logisztikai ellátórendszer összeomlasztása és a katonák kimerítése.

„Egy lokális szintű győzelem nem feltétlenül az ellenség teljes megsemmisítése megsemmisítését jelenti, hanem elegendő a logisztikai ellátórendszernek a összeomlasztása és a katonák kimerítése." – Szabó József *

Orosz csapatmozgások és súlypontképzés

Az orosz csapatok nagy arányú diszlokációkat végeznek. A kelet hadseregcsoport állományába tengerész gyalogos hadosztályokat csoportosítottak át. Ez azt jelenti, hogy az itt lévő orosz ellentámadás valószínűleg kimerülőben van, de a támadást fel tudják újítani.

Nagyobb csapatösszevonás van a Nyepercseregcsoport műveleti mélységében – öt légideszant hadosztályt és kettő önálló légideszant dandát csoportosítottak át. Ez azt jelenti, hogy az oroszok valószínűleg egy súlypontképzést próbálnak végrehajtani ebben az irányban. Ez lehet egy Zaporizzsja irányába történő támadás előkészítése.

Békekezmények és tűzszünet

Az elmúlt napokban Zelenszkij elnök több nyilatkozatot tett arról, hogy már találkozna Putyin elnökkel. Ez valamilyen békekezdeményezésre utal. Az interjú időpontjában (május 6.) Ukrajna egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg május 5-ről 6-ra. Zelenszkij azt mondta, hogy ez tükörképalapú lesz – ha Ukrajna bármelyik fronton támadás éri, viszonozheti azt.

Az oroszok azonban nem tartották be ezt a tűzszünetet – több száz drón támadott ukrán területet. Zelenszkij május 9-ére (a győzelem napjára) dróncsapásokkal fenyegetőzött Moszkvára, amire Moszkva azt válaszolta, hogy ebben az esetben Kiev központját fogja rakétatámadás érni.

Az elemzés szerint azonban tavaly május 9. előtt is hasonló fenyegetőzések voltak, és az ünnepségek minden csapás nélkül lezajlottak.

„Zelenski elnök az elmúlt napokban is több esetben olyan nyilatkozatot tett, hogy ő már találkozna Puty elnökkel. Tehát nyilvánvaló, hogy ez valamilyen békekezdeményezés." – Szabó József *

A háború folytatásának feltételei

Az elemzés szerint a háború politikai elszántságát tekintve mindkét oldal folytatni akarja. Az orosz oldalon a szankciók terhe nem befolyásolja érdemben a politikai elszántságot, és nincs belső társadalmi feszültség, amely a háború befejezésére ösztönözne. Az ukrán oldalon azonban módosulás van – Zelenszkij békekezdeményezésekről beszél.

A valódi kérdés az, hogy az Európai Unió meddig képes fölvállalni ezt a külső pénzügyi kifizetési funkciót, és meddig tudja biztosítani azokat a pénzösszegeket, amelyek a háború folytatásához szükségesek. Az elemzés szerint az EU hosszú távon nem tudja fenntartani ezt a finanszírozást, mivel már 1500 milliárd eurós hitelt halmozott fel.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A műsorvezető neve: „Nagybató hönám" – valószínűleg ASR-hiba, de a kontextusból nem azonosítható a helyes név. Az átiratban nem szerepel egyéb utalás a műsorvezető kilétére.

  • „Irá háború" – valószínűleg „Iráni háború" vagy „Irán körüli háború" volt az eredeti, de az átiratban nem egyértelmű.

  • „Közelkelet háborús eszkalációja" – az átiratban nem pontosítják, hogy konkrétan melyik konfliktusra gondolnak, bár az interjú időpontja (2026. május) alapján valószínűleg az izraeli–palesztin vagy az izraeli–iráni konfliktusra utalnak.

  • „Perpetuum" – az átiratban „perpetu" szerepel, amely valószínűleg egy nyíltforrás-alapú adatgyűjtő csoport neve, de az eredeti név nem azonosítható biztosan.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm az Ultrahang minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:02]Én Nagybató hönám.

[00:00:04]A következő percekben pedig az orosz háborúról fogunk beszélgetni.

[00:00:08]Vendégem Szabó József külügyi szakértő.

[00:00:10]Üdvözlöm és köszönöm szépen rendelkezésünkre el.

[00:00:14]Nagy tisztettel köszöntöm a műsor nézőit, hallgatóit és külön köszönöm az ismételt lehetőséget, meghívást.

[00:00:23]Mielőtt rá térünk konkrétan a fronthelyzetre, beszéljünk egy kicsit arról, hogy milyen globális események vagy a globális folyamatok milyen hatással vannak a a frontra, a fronthelyzetre.

[00:00:34]Ugye azért itt van egy irá háború, az európaiak mozgolódása.

[00:00:39]Hogyan lehet a nagy képet látni most így a fronthelyzet kapcsán?

[00:00:44]Hát akkor egy szélesebb, tágabb keretet adjunk a hadszintéreményeinek.

[00:00:52]Én szerintem a legfontosabb megállapításunk az, hogy ma már de már korábbra is érvényes volt ez a gondolatom, hogy az orosz-ukrán hadszintér ma már nem nagyon értelmezhető.

[00:01:11]Az ukrajnai háború valójában egy globális energia, pénzügyi és nagyhatalmi verseny egyik csomópontja lett.

[00:01:20]A front eseményeit egyszerre befolyásolják az amerikai belpolitika eseményei, alakulásai, a Európai Unió finanszírozási képessége, a Közelkelet háborús eszkalációja.

[00:01:41]az energiaárak alakulása, sőt Kínának azon tevékenysége, hogy megpróbálja a dollárt kibonni a pontosabban a dollár elszámolást kivonni a globális átási láncokból.

[00:02:05]És hát nem utolsó sorban ugye említenem kell a hadviselőfeleknek az alkalmazkodó képességét.

[00:02:12]Egyrészt a háborúhoz, másrészt pedig azt, hogy hogy milyen képességeik vannak a háború folytatására.

[00:02:21]ezen összefüggések alapján ugye az látszódik, hogy a ukrán hadszintéren folyó fegyveres közelem az már nem írható le csupán orosz-ukrán háborúnak, hanem egy hát fogalmazhatunk úgy, hogy egy egy globális erőforrás és finanszírozási verseny egyik legfontosabb szintere ik oldalon ugye azt látjuk, hogy a frontfonalakon fogy a lőszer, fogy a tartalék, ömlik az ember vér és fogy a ember is.

[00:03:00]A háttérben pedig ott van a globális ellát ellátási útvonalak feletti uralom megtartásának, illetőleg ugye másik oldalról történő megközelítésben a megszerzésének a szándéka.

[00:03:25]Hát konkrétan úgy említeni lehet a Közelkeleten zajló háborút, amely lassan ugye 60 napja tart.

[00:03:33]Ez az Amerika belpolitika szempontjából fontos határkő, hiszen az elnök a kongresszus jóváhagyása nélkül ugye csak 60 napig ö van felhatalmazva arra, hogy hogy egy háborút indítson és folytasson.

[00:03:54]Hat nap 60 nap után vagy befejezettnek kell nyilvánítani a háborút, vagy pedig a kongresszus jógahagyását kell kijni.

[00:04:05]Ugye Trump most ebben a harapófogóban hát vergődik egy picikét, mert egyik nap győzelmet hirdet, a háború végét hirdetni egy órával később meg újabb súlyos csapásokkal fenyegeti iránt.

[00:04:24]A hormuzi szoros az olyan kulcsfontosságú eseménnyé vált, amelynek közben közvetlen kihatása van a világolaj és LNG forgalmára.

[00:04:41]Ugyan a az OPEC államai egy szerény termelény termelés, tehát olaj termelési növekedést jelentettek be.

[00:04:49]De hát a a blokád, sőt kettős blokád, ugye, mert beszélhetünk egy iráni blokádról, és van egy amerikai blokád is.

[00:05:03]Ez egy rendkívül nagy szállítási és ellátási bizonytalanságot jelent.

[00:05:09]Oroszországra közvetlen hatással van ez azon keresztül, hogy az olajára kilőtt.

[00:05:22]Ugye január-februárban olyan alacsony volt az olajár, hogy ez hogy ez közvetlenül érintette az orosz költségvetés bevételi oldalát.

[00:05:36]Gyakorlatilag a orosz költségvetés a első negyed évben elérte az egész évre tervezett hiányt.

[00:05:48]Viszont márciusban már emelkedett a olajára.

[00:05:52]77 dollár átlagárat tudtak elérni.

[00:05:56]Áprilisban 94 dollár volt a az uralnak a az átlagára.

[00:06:06]Most tegnap pillantottam rá az olajcsátokra már 102 dollár volt az oraz ára.

[00:06:12]Ez több szempontból is rendkívül érdekes.

[00:06:15]Az egyik szempont az, hogy messze fölötte van annak az olajássapkának amelyet ugye az EU meg még előtte a G7-ek meghatároztak.

[00:06:34]Tehát ez a egyik szempont.

[00:06:37]A másik szempont eltűnt a a Brent és az Orosz közötti marzs, vagyis különbség, amely különösen a az indiai és a kínai vásárlók számára extra profitot hozott.

[00:06:59]Gyakorlatilag világpiaci áron tudják megvenni most már az olajolaj az orosz olajat is.

[00:07:08]Ugye csökkent a a kínálat a a kínálati oldalon körülbelül 20% esés van.

[00:07:16]Ez értelemszerűen az amerikai kitermelés és az amerikai felhasználókat nem nagyon érinti.

[00:07:24]Tehát Amerika megbonja a válát a világ más pontjain jelentkező olaj és olajellátási problémák akán.

[00:07:36]Ugye ilyen súlyos probléma alakult ki a Európai Unióban, Európa nyugati felén.

[00:07:47]De a délkelet-ázsiai országok is pillanatok alatt olyan vásárlói, tehát keresleti nyomást teremtettek, amely lehetővé tette az oroszok számára, hogy az úgynevezett tengeri tár tárolásban lévő olajukat szempillantás alatt eladják.

[00:08:11]Ugye április, ha jól emlékszem, április 11-ig volt érvényes az az amerikai szankció enyhítés vagy feloldás, amely leögővé tette a a tengeriszállítás rosszolaj felvásárlását, és mentesítette a másodlagos szankciók alól a vásárló országokat.

[00:08:39]Úgy néz ki, hogy az orosz költségvetést ez a magas olajár idegesen kisegítette.

[00:08:52]áprilisban gyakorlatilag a januári és februári olajbevétel kétharmadát érte el a az orosz olajbevétel.

[00:09:10]Ha májusban is folytatódik ez a magasság, márpedig úgy néz ki, tehát egy jelenállás szerint, hogy hogy nem csak az áprilisi 94 dolláros átlagárat tudják elérni, hanem még többet.

[00:09:27]ha nem is tudják teljes egészében behozni az első negyedéves bevételkiesést, de de meg fogják közelíteni.

[00:09:34]Ugye 2005 első negyed évében valami 3,2 billió rubel volt a a bevétel a az olajból.

[00:09:49]Hogyha májusban is tartani tudják az áprilisi árat, akkor föl tudnak menni 2,9 2,90 8 billió rubberrel, tehát igencsak meg fogják közelíteni a a tavaly első negyed éves bevételi adatokat.

[00:10:15]Ez azért lényeges, ugye, mert a költségvetési hiányukat valamiből fedezni kell.

[00:10:21]Bár rendkívül sok ország örülne az orosz makrogazdasági adatoknak.

[00:10:30]Ö de itt azért látni kell, hogy Oroszország mozgástere különösen a külföldi tőkepiacokon történelfelvételre meglehetősen korlátozott, ezért belső forrásokból kell a költségvető hiányát fedezni.

[00:10:47]Ez az első negyed évben a jóléti alapban fölmozott, vagy ott még megmaradt liquid tartalékok kárára ment.

[00:10:57]A liquidt tartalékok jelen pillanatban olyan 38 milliárd dollár körül vannak, és ebből az első negyedikben 1 milliárd dollárt felhasználtak.

[00:11:13]Ha az első negyed évi gazdasági és pénzügyi folyamatok folytatódnak, akkor másfél éven belül a jóléti alapnak a tartalékai ki fognak merülni, és ez a háború finanszírozhatóságát fogja majd majd egy picikét aláásni.

[00:11:33]Hát az olajárakról nagyjából ennyi.

[00:11:42]Ugyanakkor ugyanakkor az előbb ugye említettem Kínát is.

[00:11:46]Ö tehát a kínai stratégia az nem egy rövidtávú valami.

[00:11:57]Tehát nem arról van szó, hogy holnapra a jövő hétre vagy az év végére teljesen be fogják dönteni a dollárelszámolású ö globális kereskedelmet, különösen a az energihordozók terén.

[00:12:20]De látszik a nagyon erős elszántság és a konkrét lépések sorozata, hogy alternatív elszámolási csatornákat építsenek ki.

[00:12:29]Tehát ezt ezt mindenképpen jelezni kell, mert ez Oroszországnak kedvez.

[00:12:37]ugyanis pontosabban hát ugye ennek a dolognak is két oldala van kedv, mert csökkenti a dollárralapú szankciós rendszer hatékonyságát.

[00:12:53]Hátránya különösen, hogyha olyan elszámolásra térnek át, hogy hogy növeli fog növelni fogja a Kínától való való függőséget.

[00:13:05]A az EUR-ról is párszó.

[00:13:10]Ugye az látnivaló, hogy az EU megpróbálja pozicionálni magát a 2025 januárja óta, tehát a Biden adminisztráció hivatalba lépése óta egyértelmű a folyamat, hogy hogy hogy az Euróra háról a teljes szinte teljes egészében a korábban fölvállalt amerikai ö szerep terheinek a átvállalása.

[00:13:47]Ö itt ugye említést érdemel, hogy hogy gyakorlatilag az ukrajnai háború legfőbb finanszírozója már a már a az EU a magyar kormányváltással ugye gyakorlatilag minden akadály elhárult azelől, hogy hogy az EU folyósítani tudja Ukrajná ának azt a 90 milliárd dollárnyi ö kölcsönt hitelt hát a jóik tudja, hogy hogy minek le lehet nevezni.

[00:14:29]Leginkább majd majd adomány lesz belőle, hiszen a visszafizetési feltételek abszolút nem világosak.

[00:14:42]A lényeg az, hogy az EU megpróbál stratégiai szereplővé válni, de igazából hát az látszódik, hogy hogy inkább csak a külső finanszí finanszírozási szerep az övé egyfajta kifizető pénztárként működik, még még nem stratégiai összeő, legfőképpen azért, mert nincsen hadászati önállósága a az Európai Uniónak lehozott stratégiai szereplő legyen, ahhoz olyan komoly katonevő kiépítésére van szükség, amellyel per pillanat Nyugat-Európa, az Európai Unió nem rendelkezik.

[00:15:32]Egy néhány mondat a hadviselő feleknek a hadviselő képességeiről.

[00:15:40]A oroszokról ugye az előbb említést tettem egy vonatkozásban összességében az állapítható meg, hogy abszolút nincs abban a összeomlásközeli helyzetben, amiről az ukránok és és az ukrán elemzések nyomán a nyugati vélekedés vagy a nyugati narratíva láttatni akarja.

[00:16:09]az orosz gazdaság helyzetét vannak problémái természetesen a szankciók, a háborús terhek, amíg mindig magas kamatok ugye az irányadó kamatláv most talán 15%-ra csökkent, de már nem 21%, mint a az előző évben volt.

[00:16:29]Ezek azért gondot okoznak.

[00:16:33]gondot okoz az első negyedéves makrogazdasági adatok de úgy néz ki, hogy rövidtávon, és ezt hangsúlyozom, hogy rövidtávon a magas olajár a az orosz költségvetést kihúzta a a bajból, és a duma előtt lévő gazdasági legfőképpen óemelési csomag az per pillanat lekerült a napirendről, de már rossz szóviccel mondhatnám azt, hogy hogy az orosz gazdaság romlik, de nem omlik.

[00:17:20]Tehát a úgy gondolom, hogy hogy jól adaptálódott a gazdaság és a pénzügyi rendszer is a a háborúhoz.

[00:17:37]Az ukrán helyzetről azt lehet elmondani, hogy katonailag ugyan még kitart, de pénzügyileg és a teljes logisztikát tekintve már csak egy külső rendszer tartja életben.

[00:17:53]A nemrégiben volt Ukrajna és az IMF között egy egy megbeszélés.

[00:18:02]Hát voltak konkrét eredményei.

[00:18:02]A legkonkrétabb eredménye az volt, hogy sikerült megállapodni Ukrajna eleinek az átötemezés, visszafizetésének az átötemezésében.

[00:18:19]Ez azt jelentette, hogy a keletkező kamatokat is föltökítették.

[00:18:26]De majd csak 2030-tól kell a fizetést, a visszafizetést, a törlesztést Ukrajnának megkezdenie.

[00:18:35]Ez konkrétan azt jelenti, hogy hogy a ukrán költségvetést olyan 3-4 milliárd euró dolláros könnyítés, érted?

[00:18:47]Tehát ennyit nem kell visszafizetnie.

[00:18:51]Ez nem plusz pénz.

[00:18:56]Ez csak azt jelenti, hogy hogy nem kell kiadnia ennyi pénzt.

[00:19:04]Ugyanakkor ami probléma, hogy erre az évre a költségvetés pontosabban a külső finanszírozás igénye Ukrajnának 52 milliárd dollár.

[00:19:23]És ennek nem látszik még most sem a teljes fedezete.

[00:19:28]A Európai Unió által biztosított 90 milliárd dollár.

[00:19:33]Ez ugye két részből áll.

[00:19:36]Ö van egy 30 milliárd dolláros része, amit az ukrán költségvetést kap, és van egy 60 milliárdos rész, amelyekből a fegyvert tehát Ukrajna kap fegyverfejlesztésre, gyártásra, de ennek 60 milliárdnak a a nagy részét az európai és az amerikai fegyvergyárosok, fegyverszállítók fogják megkapni ebben az évben.

[00:20:04]Ugye Ukrajna ebből a pénzből az ukrán költségvetés 16, milliárd dollárt fog kapni.

[00:20:14]Az IMF-től is kapott valamennyit, és a világbank banktól is kapott valamennyit, de ugye a nemzetközi hitelminősítők értékelése alapján hát Ukrajna fut hitelképessége a béka alsósegge al alsó feneke alatt van, bocsánat, az elszólásért.

[00:20:37]Ö, tehát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy hogy hogy a pénzügyi piacokról igazából nem tud hitelt fölvenni.

[00:20:48]Éppen tegnap este végeztem egy egy számolást, úgy néz ki, hogy ebből az 52 milliárd dollárból jó esetben 23 milliárd dollárt össze tud szedni.

[00:21:01]Plusz még néhány milliárd dollárt billet, tehát kétoldalú alapon a az egyes donorországoktól is össze tudod szedni, de még mindig fönn fog maradni egy olyan 18-20 milliárd dolláros pénzösszeg, tehát külső finanszírozási igényt, amelyre De én per pillanat ugye most május 6-á van, május 6-án beszélgetünk.

[00:21:38]Egyáltalán nem látom azt, hogy hogy erre valamilyen fedezet lenne.

[00:21:43]A pénzügyi helyzete Ukrajnának azért is kritikus, mert gyakorlatilag elfogyott a szabadon a költségvetés szabadon felhasználható tartalékösszege.

[00:21:59]Pár millió dollár marad benne.

[00:22:04]Ez ez egy meglehetősen komoly pénzügyi válságot vetít elő 2026 második félévére.

[00:22:14]Nem hiába megy Zelenszki elnök kalap körbekalapozni a világot.

[00:22:23]Komoly pénzügyi gondok vannak.

[00:22:23]Én attól tartok, hogy az Európai Unióra fog majd hárulni Ukrajna ezen pénzügyi gondjának a a megoldása is.

[00:22:35]Hát a a az egyik megoldási lehetőség az, hogy ennek a 90 milliós eurós hitelnek kölcsönnek vagy adománynak a teljes összegét ebbe az évben oda fogják adni Ukrajnának.

[00:22:53]Viszont akkor mi lesz 2027-ben?

[00:22:59]Még néhány nappal ezelőtt is olyan magyar értékeléseket olvastam, hogy hogy aprópénznek meg ilyesminek titulálták, hogy az Európai Unió a mellin zsebéből ki fogja fizetni ezt az összeget arra hivatkozva, hogy nézzük már meg, hogy a Európai Unió GDP-je mekkora, és ehhez viszonyítva ez a ezek a 100 milliárdos tételek valójában nem számítanak.

[00:23:28]Hát vegyük már figyelembe.

[00:23:31]A covid óta az Európai Unió e 1500 milliárd eurós hitelt halmozott föl összesen.

[00:23:46]Teljesen el akarják adósítani az Európai Uniót.

[00:23:48]Tehát én úgy gondolom, hogy ez nem járható út.

[00:23:54]Ö, tehát lezárva ezt a ezt a kis blokkunkat, itt gyakorlatilag Ukrajna esetében a kérdés nem az, hogy hogy akar-e harcolni, mert a szándék ugye az kinyilatkoztatták, hanem az, hogy hogy az Európai Unió meddig képes fölvállalni és ezt a külső pénzügyi kifizetési funkciót, és meddig tudja biztosítani azokat a pénzösszegeket, amely a háború folytatásához kell.

[00:24:41]A háború folytatásához a politikai elszántság egyébként minden oldalról megvan, tehát orosz oldalról is.

[00:24:47]Ö hiába tűnik úgy, hogy a oroszok által kitűzött stratégiai célok érdemben nem látszanak megvalósulni, bár én ezt kétlem, de nagyon sok értékelés ezt akarja belénk sujkolni, hogy hogy Oroszország elveszítette ezt a háborút, mert a stratégiai céljai nem teljesültek.

[00:25:19]Én ezt abszolút nem így gondolom.

[00:25:25]De úgy gondolom, hogy a szankciók terheimi, a azok nem befolyásolják érdemben a politikai elszántságot.

[00:25:39]Nincsen olyan belső társadalmi feszültség, amely hatással lenne a a háború befejezésére, és a gazdaságuk sem áll olyan helyzetben, hogy a háború befejezése felé mozduljanak el.

[00:25:56]Ukrán oldalon azért van némi módosulás.

[00:26:01]Zelenszki elnök az elmúlt napokban is több esetben olyan nyilatkozatot tett, hogy ő már találkozna Puty elnökkel.

[00:26:15]Tehát nyilvánvaló, hogy ez valamilyen békekezdeményezés.

[00:26:24]A azem, hogy ma hatodika van.

[00:26:24]Igen, akkor mára holnapra tűzszünetet hirdett, egyoldalú tűzszetet hirdetett meg, pontosabban úgy, hogy érdekes volt en a hozzáállás, hogy Ukrajna ötödik ére 6odikára tűzszünetet hirdet meg.

[00:26:47]De ö elvárja, hogy akkor az oroszok is betartsák ezt a tűzszünetet.

[00:26:53]Ebben.

[00:26:56]Úgy Zelenszké még itt annyit mondott, hogy ez tüköráv alapján fog működni.

[00:26:59]Tehát hogyha Ukrajna bármelyik Ukrajnát bármelyik fronton támadás éri, akkor azt viszonohatja.

[00:27:04]Ennyivel akartam csak kiegész a tanárt?

[00:27:08]Ög van.

[00:27:10]Viszont épp az adást néztem, a adás előtt néztem meg a legfrissebb híreket az éjszakai fejleményekről.

[00:27:20]Ö, Oroszország ugye nem tartotta magát, vagy nem fogadta el ezt a tűzeti felhívást és több 100 drónn támadott ukrán területet.

[00:27:34]Ugye majd a ukrán válaszlépés lesz a az érdekes, mert Zelenski pedig 9-ére, május 9-ére a győzelem napjára hirdetett vagy fenyegetőzött dróncsapással Moszkvára, amire Moszkva azt mondta, hogy ebben az esetben Kiev központját fogja a rakétatámadás érdi.

[00:28:07]Tehát nem csak a harctéren, hanem a ö kommunikációs térben is megy az oda oda-vissza fenyegetés.

[00:28:19]Hát nézzel, jós nem vagyok.

[00:28:23]De arra emlékszem, hogy tavaly május 9e előtt is ugyanilyen putpalli alakult ki, és a ünnepségek mindenféle fajta csapások nélkül lezajlottak.

[00:28:38]Az egyébként ugye és akkor rátérünk a magára a háború állására a stratégiai helyzetben egy nagyon jelentős változás, hogy hogy nem is tudom, tavaly nyár óta lehet számítani azt az időszakot, amikor Ukrajna csapásmérő képessége i jelentősen megnövekedtek.

[00:29:12]Tehát a orosz hadászati mélységet, és az orosz hadászati mélységnek a a katonai infrastrukturális objektumait tudja becélozni.

[00:29:29]Erre egy szép ábrát tudok mutatni.

[00:29:33]nem én állítottam össze.

[00:29:37]Az interneten van egy oszincsoport, Tocsni név alatt fut.

[00:29:46]ők szedték össze tavaly július óta április végéig bezárólag, hogy az orosz hadászati mélység területét mennyi ukrán dróncsapás ért el és külön csoportba van szed szedve, hogy milyen típusú objektumokat tudtak támadni, és hol okoztak kádokat érdekes fejleménye mindenképpen ez a ez a ez az ukrán képesség növekedés.

[00:30:28]A másik pedig szintén Ukra oldalról ugye, hogy hogy gyakorlatilag a háború kezdete óta Ukrajna fokozatosan tudta mélyíteni a saját stratégiai mélységét, ráadásul olyan területeken, amelyek elérhetetlenek Oroszország számára.

[00:30:45]Nem azért, mert fizikailagilag nem ennek képes elérni a közepes hatótávságú rakétáival, hanem azért, mert olyan országok vannak érintve, amelyek NATO országok.

[00:31:04]Tehát a Ukrajnát ellátó logisztikai bázisok, központok, azok ugye Lengyelország területén vannak, Románia területén vannak.

[00:31:12]A jaóbázisok, Lengyelország, Szlovákia, Csehország területén vannak, Németországban vannak.

[00:31:22]A kiképzés, katonai kiképzés, Németország, Franciaország, Lengyelország területén folyik.

[00:31:32]Ö tehát ö tehát egy csomó olyan területet tudunk fölsorolni, sőt ugye a hadíipar kitelepítése és a új új hadipari létesítményeknek a a felépítése is lengyel, német, sőt brit területen is folytatódik.

[00:31:58]És a dróntermelés nagy része már ugye Ukrajnán kívül van.

[00:32:03]Az ukrán közlések szerint 7 millió drónt állítanak elő évente.

[00:32:12]De azt látni kell, hogy ezt nem ukrán területen állítják elő.

[00:32:18]Ugyan azt mondják, de hogyha ránézünk a munkapiaci adatokra, akkor azt látjuk, hogy 2021-hez képest, ugye ez volt az utolsó békeív, akkor Ukrajnának volt a biztosított munkavállalója.

[00:32:40]Ez a létszám 15,7 millió fő volt, most 8,8 millió fő.

[00:32:47]Tehát gyakorlatilag majdnem a a felére csökkent, és hát a költségvetése sem olyan, és a külföldi beruházási tőkvonzó képessége sem olyan, hogy hogy ukrán területen létesüljenek ilyen nagyíbű beruházások.

[00:33:11]Bár a R metal létesített üzemet állítólag saját légvédelmi képességgel, de hát mindezeket kételkedéssel kell fogadnunk.

[00:33:26]Én úgy gondolom, hogy a dróntermelés nagy részét is külső, tehát Ukrajnán kívül oldják meg.

[00:33:37]Igaz lehet a 7 milliós szám, de úgy, hogy Ukrajna plusz lengyel terület plusz Németország plusz Nagy-Britannia, tehát így ö így lehet összegezni ezt a dolgot.

[00:33:59]Térjünk rá akkorán a fronthelyzetre.

[00:33:59]A a fronthelyzet igen.

[00:34:07]Hát stratégiai szinten ugye továbbra is az látható, hogy a stratégiai kezdeményezés az orosz kézben van.

[00:34:17]viszont hadműveleti szinten már olyan változások vannak, hogy néhány irányban az ukránfél képes nagyon komoly ellentámadások végrehajtására.

[00:34:36]Tehát ezt ezt mindenképpen látnunk kell és rögzítenünk kell.

[00:34:46]Ilyen hadműteti szintű ellentámadásként értékelhető a kupjansk visszafoglalására intézettellent támadás.

[00:34:57]Bár itt ugye elég vegyes a kép.

[00:35:06]És rögtön had rögzítsem, hogy ugye két narratíva van.

[00:35:09]Van az ukrán narratíva és van az orosz narratíva.

[00:35:14]És ezek hát sem stratégiai szinten, sem hadműveleti, sem harcászati szinten nem fed nem fedik egymást.

[00:35:28]Az, hogy kinek higgyünk, nem tudom, nem vagyunk a a helyszínen.

[00:35:37]Amit egy külső elemző meg tud csinálni, hogy a geolokációs adatok alapján megpróbál a térképre rajzolni, fölvázolni valamit, és és akkor látunk egy képet.

[00:35:53]De az mindig egy jelen helyzetet pontosabban egy múltbeli helyzetet helyzetet mutat.

[00:36:05]És hogy és hogy majd mi következik ebből, azt azt legfőképpen a a csapatok diszlokációja fogja fogja eldönteni.

[00:36:19]Ö nézzük akkor.

[00:36:25]Hát készültem egy csomó térképpel.

[00:36:29]Itt most megpróbálom térképről beolvasni én magam is a az az adatokat.

[00:36:42]Pontosabban mielőtt még még rámegyünk, hogy a stratégiai helyzetnél egy egy fogalmat mondtam, hogy hogy a stratégiai kezdeményezés továbbra is az orosz kézben van, és folyik a a felőlőháború.

[00:37:05]A felőlő háborút akkor tudjuk értékelni, vagy a adott pillanatban van meglévő értékelést akkor tudjuk komolyan elvégezni, hogyha veszteségekről is beszélünk, és erről folyamatosan beszélni kell, különösen abból a nézőpontból, hogy itt is különböző narratívák vannak.

[00:37:35]A legújabb nyugati narratíva Kajakallasztól kereszt kezdve a NATO főtitkáráig bezárólag.

[00:37:47]Most már az, hogy az ukránok, az ukránfél most már harmadik negyes negyedik hónapja 30-35000 orosz katonát öl meg.

[00:38:02]Tehát ennyi ki a veszteséget okoznak az oroszoknak.

[00:38:09]Amikor megnéztem ezt a számat, tehát ez egy képtelenség.

[00:38:13]A ennek a számnak az ős forrása Robert Brockday, vagyis a magyar hívójelő drónparancsnoknak a közösségi felületen történő posztja, bejegyzése.

[00:38:30]Ő állította ezt mégpedig az alapján, hogy az úgynevezett delta rendszer felvételeihez bizonyítják.

[00:38:41]Most a delta rendszer azt tudni kell, hogy ez a ukránfélnek a szintű vezetési irányítási rendszere.

[00:38:53]Ez egy titkos.

[00:38:53]Időnként közzétesznek belő belőle drónfelvételeket, és így tovább.

[00:39:03]Viszont nemrégiben én elvégeztem a ukrán veszteségekre és az és az orosz veszteségekre is különböző proxi indikátorok alapján egy-egy szenvetést.

[00:39:23]Úgy találtam, hogy a orosz kia veszteségek, tehát a megölt katonák számát tekintve, ez havi 5000 fő volt.

[00:39:40]2025-ben összesen mintegy 60000 főt számoltam össze.

[00:39:43]A proxi mutatóm a orosz központi és területi költségvetések megfelelő sorainak a az értékelése.

[00:39:55]Ott kifizetések voltak.

[00:39:57]Ha ismerjük, hogy halott katona után, sebesült katona után mennyi kifizetések történnek, akkor ezekből egy egyszerű osztással meg tudjuk állapítani a a 2025-ben elesett katonáknak a a létszámát.

[00:40:14]Ez nem haladta meg a az 5000 főt.

[00:40:18]Ezt a számításomat néhány nappal ezelőtt megerősítette egy perpetu nevű oszint tehát nyíltforrások alapján történő adatösszeállítás posztja, amely a világhálóra, telegram csatornákra, más közösségi csatornákra fölkerült.

[00:40:49]több 1000 felvétel elemzése alapján havi bontásban közölte az elesett orosz katonáknak a a létszámát.

[00:41:02]Tehát itt kifejezetten a Kia kategóriáról van szó.

[00:41:08]Egyszerű összeállással kijött ő nem ebbe az irányba ment el.

[00:41:12]Tehát az ő iránya az volt, hogy hogy az oroszféle súlyosabb állat, ahogy haladunk a háborúbal, tehát ahogy telik az idő, az orosz veszteségek hónapról hónapra nőnek.

[00:41:30]2026 márciusában 5775 fő volt, de ez ugye nem 35000 fő.

[00:41:40]És ez egy azt hiszem, hogy fin közlés volt.

[00:41:46]Ők pedig közel közelről sem vádolhatók orosz barátsággal.

[00:41:55]Tehát az ősz adataikat összeadva kijött ez a 48985, tehát durván 49000 fős veszteség egész évre, 2025-re.

[00:42:10]Most Brobdi, Robert Brogdi nyomán azt állítják, hogy az orosz toborzás első negyedévi létszáma az 127000 fő volt.

[00:42:26]És ezzel szemben ők december, január, február, márciusban 135000 fő orosz katonát öltek meg.

[00:42:43]Képtelenség képtelenség.

[00:42:45]Nincsen nincsen ilyen kapacitás és képesség a az ukrán félnél.

[00:42:57]És az ukránfél veszteségére vonatkozóan szintén proximutatók alapján nem részletezném demográfiai olyan proximutatók alapján, amely mögött demográfiai mozgások vannak.

[00:43:19]Először megállapítottam azt a de facto lélekszámot, amely az Ukrán állam által elért elérhető területeken él.

[00:43:29]Ez 22 és 24 millió fő között van.

[00:43:35]Tehát nem 33-38 millió, ahogy nyugaton számolnak, nem 28 millió, ahogy Magyarországon is számolnak.

[00:43:42]22-24 millió.

[00:43:45]És ebből nem engedek, mert nagyon-nagyon sok oldalról közelítettem ezt a számot.

[00:43:54]Bizonyos proximutatók már a inkább a 22 millió alá mutatnak.

[00:44:00]Egyetlen egy mutatónk volt az, amelyik 23,7 milliós létszámot adott ki.

[00:44:09]A többlethalálozás viszont azt jelenti, hogy körülbelül valamivel több mint 147000 fő többlethalálozása volt Ukrajnának 2025-ben, és ez mind a háborúval összefüggő halálozás volt.

[00:44:26]Nem kifejezetten Kia öt elemet soroltam föl, de de egyértelműen a háborúval összefüggő halálozás volt.

[00:44:39]Tehát egyik oldalon az oroszoknál 60000, de ez csak a Kia.

[00:44:46]Ukránoknál 147000 háborúval összefüggő, de a nagy többsége a harctéri veszteséggel kapcsolatos.

[00:44:56]És most akkor nézzük a legfontosabb politikai célkötőzése az oroszoknak ugye a Donbasz elfoglalása ezen belül is Donyeck megyének a közigazgatási határának a az elérése.

[00:45:18]Van egy térképünk, amelyen az orosz elgondolást vázolom föl arra vonatkozóan, hogy katonai eszközökkel az oroszfél hogyan akarja ezt elérni.

[00:45:34]Pontosabban majd két térképünk lesz.

[00:45:37]A az egyik egy általános átfogótérkép.

[00:45:42]A másik térképünk pedig ezen a területen az erőelosztást fogja mutatni, amiből majd levonhatjuk azt a következtetést, hogy nem lesz olyan könnyű dolguk a az oroszoknak.

[00:45:59]Doneye oblaszban ez ugye hát legfőképpen a Liman és Udacsne közötti frontszakaszt érinti.

[00:46:16]A Liman, Szeveszk, Nyugat, Konstantinovka, Csaszovjár, Minográd, Pokrovsk, Udacsnye legi frontszakasz, az oroszfél szándéka egy észak-nyugati irányú támadó ó műveletnek a a megszervezése és végrehajtása.

[00:46:51]Ehhez két hadseregcsoportot kíván alkalmazni.

[00:46:56]A központi hadseregcsoportot és a délhseregcsoportot.

[00:47:02]A délhcseregcsoport elsődleges feladata lesz a slabjan kramatorsk erődövezet keleti vérvonalához való kijutás.

[00:47:19]illetőleg ha sikerül nekik limon elfoglalása, akkor szlabjans szlabjanskot északról egy déli irányú mozgással hátulról megkerülni.

[00:47:40]A központi hadseregcsoport pedig hát a Pokrovsk minográdi, az általuk már elfoglalt Pokrovsk minográdi agglomerációt bázusról felhasználva egy észak-nyugati támadás iránnyal megpróbálják az ukrán védelmet felől felőrölni.

[00:48:09]az ukrán védelem hadműveleti mélységét az ott megjelenő célpontokat folyamatosan pusztítani.

[00:48:18]Nagyon fontos feladat az ukrán hadmeneti mérisék logisztikai útvonalainak a rombolása.

[00:48:28]Említettem a Sovjet Kramatorsk védelmivezet elérését.

[00:48:35]Ennek van egy déli kiterjedése, Konstantinovka nevű település.

[00:48:42]A Slavi Kramatorsk Konstantinovka védelmi övezet leggyengébb pontja Konstantinovka.

[00:48:51]Úgy tűnik, hogy ide az orosz csapatok már behatoltak.

[00:48:57]És ma reggeli orosz közlés szerint a település 30%-át ellenőrzés alatt tartják.

[00:49:07]Na most fontos különbséget tenni az ellenőrzés és a jelenlét között.

[00:49:15]Az ellenőrzés az nem feltétlenül jelent fizikai jelenlétet.

[00:49:22]viszont olyan közések vannak, amelyek alapján már feltételezhető, hogy hogy hogy Konstantinov Konstantinovkának az északkeleti, a déli és a délnyugati városrészeit, utcáit az oroszok már elfoglalták.

[00:49:50]április hónapban egy Ilinovka nevű települést foglaltak el Konstantinovkától nyugatra.

[00:50:01]Ezt azért emelem ki, mert egyrészt a az ukrán védelem egyik kulcspontja volt, másrészt pedig azért, mert nagyon érdekes események történtek itt.

[00:50:11]A települést ukrán oldalról a 156.

[00:50:18]gépesített lövészdandár egyik zászlóalja védte a dandár ezt a zászlóalját vagy a hadtest a magasabb parancsnokság nem rotálta, nem vonta ki a harcból.

[00:50:37]Ez a zászlóaj teljes egészében megsemmisült.

[00:50:43]Az oroszok ezzel biztosítani tudták.

[00:50:48]És még ettől is nyugatabbra van egy természetes vízi akadály, egy szélesebb víztározó egy észak déli irányú durván, de inkább északkeret délnyugat irányú víztározó, amely amely nyugatról az orosz árnyat biztosítani tudja és könnyebb teszi a bejtolást Konstantinovkába.

[00:51:22]Konstantinovka egy kulcsfontosságú ütközet vagy csata szinten lévé válik.

[00:51:30]Hónapok óta folyik egyébként a településért a harc ahhoz, hogy tehermentesítsék a az ukrán védelmet április hónapban konstantinovkától keletre Csaszovjál irányába az ukrán félehermentesítő támadást indított.

[00:51:56]részleges sikereket értek el, de nem valószínű, hogy hogy ez a siker tartós lesz.

[00:52:06]A lényeg az, hogy úgy tűnik, hogy a oroszok nyolcadik hadserege behatolt a városba, és egyes helyeken a városközpontot is el tudta már nem foglalni, de fizikailag elérte.

[00:52:29]Most nézzük meg, hogy ugye orosz oldalról mondtam, hogy két hadseregcsoport sorako föl.

[00:52:41]ukrán oldalról összesen 39 dandár, vagy annak részei vesznek részt a a műveletben.

[00:52:52]Ez ez kifejezetten a az előbb említett teljes frontszakasznak csak egy kisebb részét érinti.

[00:53:04]Ez mondjuk a Pokrosztól a a Csaszoviáig terjedő frontszakaszra az ukrán fél 39 dandát vagy annak részeit ezpontosított.

[00:53:17]Gondoljunk bele, hogy ez a teljes ukrán szárazföldi haderőnek a körülbelül azegyhada.

[00:53:30]Ez egy nagyon nagy erő.

[00:53:33]Viszont az ukránfél alapvető problémája, hogy nem teljes értékű dandárok, tehát a feltöltöttséggel már problémák vannak.

[00:53:46]Ezek a dandárok nem biztos, hogy olyan erőt képviselnek, hogy ellentámadásokat végre tudjanak hajtani.

[00:53:57]A ezt azzal tudom bizonyítani, hogy hogy a korábbi hónapokban, amikor a az ukrán fél a a központi hadseregcsoport 51.

[00:54:14]hadserege hadseregének a dandárja ellen indított egy ellentámadást.

[00:54:27]a műveleti tartalékból vondta ide a az első azattestet, illetőleg a gyors reagálású hetedik hadtestének a dandárjait, továbbá a sziszki személyi tartalékát képező roham csapatokból két-három ezzredet.

[00:54:55]Tehát védelemre ez a hatalmas erő, ukrán erő alkalmas.

[00:55:04]Hát az ellentámadásokra nem tudom, hogy hogy mennyire képes.

[00:55:11]Konstantinovka kulcsfontosság megtartása kulcsfontosságú a teljes ukrán védelem szempontjából.

[00:55:20]orosz részről szintén kulcsfontosságú, mégpedig azért, hogy a támadást a Donyec kobraszban folytatni tudják.

[00:55:30]A következő nagy területünk egy érdekes jelenség figyelhető meg néhány hete hónapja a a az orosz az orosz tervekben.

[00:55:47]Elkezdték létrehozni és kibővíteni az úgynevezett biztonsági zónákat vagy puffer övezeteket.

[00:55:56]Ez együtt járt azzal, hogy új frontfonalakat nyitottak meg.

[00:56:04]A térképen is meg tudjuk mutatni.

[00:56:12]Az egyik ilyen terület a Harkov oblasznak a a keleti része.

[00:56:23]Itt egyrészt a már meglévő behatolásukat Volcsánskba megpróbálják déli irányba kiterjeszteni, de nemcsak délre, hanem észak-kelet irányban is elkezdtek mozogni a WVcsa folyó mentén.

[00:56:43]Ugyanakkor a ukrán orosz határt is átlépték északkeleten, és ott egy délnyugati irányú mozgással szintén a Wcsa folyó mentén elkezdtek területeket elfoglalni.

[00:57:04]Ezzel párhuzamosan a korábban kiépített kopjansz északon az oszkolífőből is elkezdtek északirányba mozogni.

[00:57:18]Sőt, a az Oszcor hídfő és a Povcsa folyó közötti határ szakasz, mondjuk úgy középtájon szintén átlépték az orosz csapatok.

[00:57:31]A hatodik összegyermi hadsereg egyik hadosztályának az ezrede lépett be ukrán területre.

[00:57:42]Tehát itt egy félkör ív alakú puffer zónát akarnak első lépésben létrehozni.

[00:57:57]A terület adottságai viszont arra engednek következtetni, a katonai logika azt követelné meg, hogy van egy vasútvonal Belgorod és Kupjons között, hogy ezt a vasútvonalat mindenképpen birtokba akarják venni.

[00:58:14]Tehát a a távolabbi műveleti cél nyilvánvalóan ennek a vasútvonalnak a birtokbevétele lesz.

[00:58:25]Ahhoz viszont, hogy ezt Szilád birtokba tartsák, el kell érniük a Sevszki Donyec folyó földuzaszott részét, amely egy mint egy 800 m szélességű természetes akadályt fog képezni, és ezzel biztosítható a orosz területfoglalásnak a a jobb szárnya, de ez egy távoli cél.

[00:59:10]Ugyanilyen frontszakasz, ugyanilyen szándék, tehát a koperzóna biztonsági zóna kialakítása és bővítése folyik Sumi megyében.

[00:59:23]Egyrészt a szumi és itt is tudunk térképet mutatni.

[00:59:25]Egyrészt a Szumi Szudzsa hadműveli irányban ott az oroszok már korábban is foglaltak el egy egy kisebb területet.

[00:59:42]Ezt megpróbálják nyugati irányba, illetve déli irányba kibővíteni.

[00:59:50]Ebben a műveletben a 44.

[00:59:55]Hadtest vesz részt, illetőleg Szumitól Keletre van egy mint egy 50 km hosszúságú észak-déli irányú hatásszakasz.

[01:00:09]ezen a hatásszakaszon az oroszok három harcászati csoportot hoztak létre, és egy északit, egy délit és egy középsőt.

[01:00:22]És mind a három harcászati csoportjuk már belépett ukrán területre.

[01:00:31]sőt területeket foglaltak el.

[01:00:35]Tehát teljesen nyilvánvaló a cél, hogy a ezeket a betörési szakaszokat az oroszok egyrészt össze akarják kötni, másrészt tovább akarják bővíteni vagy mélyíteni a betörés.

[01:00:56]Jelen pillanatban a betörési szakaszokon olyan 4-5 km-re vannak bent.

[01:01:00]a deklarált célt, a 20 a deklarált cél a 20 kmes mélység kialakítása.

[01:01:09]Én viszont úgy gondolom, hogy van egy rejtett távolabbi műveleti cél, ez pedig Szomi városának az elfoglalása.

[01:01:20]Ez azért lenne lényeges, mert Harkob irányába egy rendkívül fontos logisztikai központot és útvonalat képez.

[01:01:36]Konstantinovka elfoglalásáról beszéltem, erről is lesz majd térképünk.

[01:01:44]És néhány szó Kupjanskról.

[01:01:47]Itt egy nagyon érdekes helyzet állt elő.

[01:01:52]A ukránfél Kupjansk teljes visszafoglalásáról beszél.

[01:01:59]Az oroszfél pedig azt a narratívát közvetíti, hogy hogy ilyesmiről szó sincs.

[01:02:08]Valószínűleg a kettő között van az igazság.

[01:02:11]elszigetelt csoportok harcolnak egymással, vagy bújnak meg alagsorokban, alagutakban, fortszerűen itt, ott.

[01:02:29]Tehát nem lehet 100%-osan állítani azt, hogy az ukránfél szilárdam kézben tartja kuponskot, és azt sem lehet 100%-osan állítani, hogy az oroszfél teljes egészében kiszorult Kupjansból.

[01:02:47]Viszont az a tény, hogy a ukrán fél az elérhető tartalékainak egy jó részét a Kupjansk az Oszkolfolyó nyeti partján lévő részének a visszafoglalására kötötte le.

[01:03:07]Ez lehetővé tette az orosz fél számára azt, és erről a decemberi adásban már egy előrejelzést adtam, és most ez az előrejelzésem teljes egészében beigazolódik.

[01:03:22]ö hogy az Oskófolyó keleti partján Kupanskon délkeletre decemberben még egy 20x3 n km kiterjedésű ukrán jelenlét volt.

[01:03:35]Na ez most rendkív módon leszűkült.

[01:03:43]ö az osz kupjonsztól délkeletre gyakorlatilag már csak egy két zászlóaj ból szervezett ukrán harc csoport vagy talán a maradékai vannak északról és délről is A átkarulásuk megtörtént.

[01:04:12]Délről a az orosz első gáda harckocsi hadseregnek a a 47.

[01:04:20]ö hadosztályának az egyik lövészezede érte el a ö a folyót, északról pedig a hatodik hadseregnek a az egyik ezede.

[01:04:38]Tehát ezt úgy mondjuk, hogy operatív bekerítésbe került két ukránzás.

[01:04:46]Ezt azért emelem ki, mert április első felében hozzátartozóktól olyan fényképfelvételek kerültek föl a világhálóra, hogy az itt lévő 14.

[01:04:58]dandának a krá 14.

[01:05:04]dandának a második zászlóaljáról van szó, Csontál bőré lesoványodott katonáit mutatta be.

[01:05:10]A felvételek hitelesek, tehát nem orosz propaganda.

[01:05:17]Tehát ezt ki lehet zárni.

[01:05:20]A következménye a felvételeknek az lett, hogy leváltották a dandár parancsnokot is és az irányít felelős hadttest parancsnokot is, mégpedig azért, hogy a az itt lévő katonák ellátását nem tudták megoldani.

[01:05:50]Most ez azért mutatja mutatja azt, hogy és ez egy nagyon érdekes dolog, hogy hogy egy lokális szintű győzelem nem fé nem feltétlenül az ellenség teljes megsemmisítése megsemmisítését jelenti.

[01:06:19]hanem elegendő a logisztikai ellátórendszernek a összeomlasztása és és a katonák kimerítése.

[01:06:32]És ha katonák kimerítését vagy kimerülését említettem, készítettem pontosabban eloroztam egy amerikai tanulmányból egy egy ábrát.

[01:06:43]Ezt is be tudjuk mutatni, amely a harci kimerültségnek a fázisait mutatja be.

[01:06:52]Második világháborús tapasztalat, de hát az ember nem változik a háború ilyen típusú jellege sem változott.

[01:07:05]A ukrán közlések szerint az első vonalban nagyon sok olyan egység, alegység és ezen belül ugye katonák vannak, akik gyakorlatilag hónapokat töltenek az első vonalban.

[01:07:23]Voltak olyan katonák, akik 10-12 hónapot, sőt egy évet meghaladó időt töltöttek a az első vonalban.

[01:07:34]Az amerikai második világháborús tanulmánynak az eredménye az, hogy hogy a katona a harci hatékonyság maximumát gyakorlatilag három heti első vonalbeli tartózkodás alatt tudja kifejteni.

[01:08:02]De ebből az első dekád a harci tapasztalatok megszerzésével telik el.

[01:08:07]Tehát a az igazi maximumhatékonysági időpont az úgy a 12.

[01:08:13]naptól kezdődik, és a 28.

[01:08:18]napig tart.

[01:08:21]Innentől kezdve viszont már exponilisan csökken a hatékonyság.

[01:08:30]Mindaddig, amíg a 50.

[01:08:30]nap után egy, sőt már a 45.

[01:08:36]nap után az érzelmi kimerülés időszaka következik be, ez gyakorlatilag egy vegetatív fázis jelent.

[01:08:48]A katonák számára mindegyé várjék az, hogy élnek-e vagy meghalnak.

[01:08:55]Megszűnik a túlélési ösztön.

[01:08:59]és és megszűnik a gyakorlatilag a halvaló alkalmasság, de nem csak rövid távon, hanem hosszú távon is.

[01:09:10]Van egy britt tanulmány, amely azt mondja, hogy hogy két hetente váltani kell a katonákat, két hetente négy-öt nap pihenőidőt kell számukra biztosítani, és a harci alkalmazhatóságuk így növelhető meg ilyen rotációs váltásidőszakokkal 400 napra.

[01:09:37]De gondoljunk bele, nagyon-nagyon sok katona gyakorlatilag a háború kezdete óta gyakorlatilag a a frontvonalon van.

[01:09:52]Amit még látni lehet, az orosz csapatok a nagy arányú diszlokációkat végeznek.

[01:10:04]A kelet hadseregcsoport állományába a tengerész gyalogos hadosztályokat csoportosítottak át.

[01:10:12]Itt nyilvánvaló az a cél, hogy a hadseregcsoport jobb szárnyát ért orosz ellent ukrán ellentámadást, hát az szerintem már kimerülőben van, kiputóban van, de a támadást föl tudják újítani.

[01:10:32]Nagyobb csapatösszevonás van viszont a Nyepercseregcsop műveli mélységében ide öt légideszant hadosztályt és kettő önnálló légidesszant dandát csoportosítottak át.

[01:10:51]Ez azt jelenti, lefordítva, hogy az oroszok valószínűleg egy súlypantképzést próbálnak végrehajtani ebben a ebben az irányban.

[01:11:08]Az majd kiderül, hogy hogy egy Zaporse irányába történő támadást készít elő ez a ez a súlypantképzés.

[01:11:26]Hát nem tudom, hogy ennyi elegendő volt-e.

[01:11:31]Hát szerintem egy teljes képet kaptunk, az biztos.

[01:11:33]A frontnak az összes szakaszát bejártuk Szumitó, Kupian.

[01:11:38]Tehát igazából mindenhol voltunk, illetve a a háttérfolyamatokat tekintettük, a veszteségeket is.

[01:11:43]Szóval Szabó József nagyon szépen köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt és hogy kitotta az elménket ezekkel az információkkal.

[01:11:54]Hát én köszönöm a lehetőséget.

[01:11:57]Az útra minden kedves nézőinek és hallgatóinak köszönöm, hogy velünk tartottak.

[01:12:01]Ha még nem tették meg, kérem iratkozzanak fel az útrang csatornájára.

[01:12:05]Köszönjük a figyelmet, viszontlátásra, viszontásra.