Ultrahang 45:17

Előre üzent Ukrajnának Magyar Péter, nem örülhetnek azonnal? - Kiszelly Zoltán

külpolitikamagyar-ukrán viszonyenergiaválságbevándorlásgeopolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Előre üzent Ukrajnának Magyar Péter, nem örülhetnek azonnal? - Kiszelly Zoltán
tl;dr

Longoweruer András műsorvezetővel és Kiszelly Zoltán politológussal beszélgetés az Ultrahang csatornán. A fő témák: Magyarország visszaadta az Ukrajnának lefoglalt pénzét és aranyat, ami új fejezetet nyit a magyar–ukrán kapcsolatokban; Magyar Péter kormánya várhatóan az osztrák–olasz típusú külpolitikát követi majd (otthon kritikus, Brüsszelben támogató); az energiaválság Európát sújtja az atomenergia leépítése és az orosz szankciók miatt; az USA vámokkal kényszeríti Európát gazdasági és katonai céljai felé; végül a bevándorlás demográfiai hatásai láthatók a nagyvárosok iskolai összetételében.

Magyar Péter szándéka, hogy normalizálja az ukrán kapcsolatokat, de a magyar közvélemény alapvetően nem változott: továbbra sem akar migránsokat, pénzt vagy katonákat küldeni Ukrajnának. Az új kormány ezt az ellentmondást valószínűleg úgy oldja meg, hogy otthon kiáll a magyar kisebbség jogaiért, Brüsszelben azonban támogatja az ukrán intézkedéseket – hasonlóan az osztrák és olasz kormányokhoz.

Az energiaválság Európa gazdasági alapjait veszélyezteti. Az atomenergia leépítése, az orosz szankciók és az EU merit-alapú árképzési rendszere drágábbá tette az energiát, mint az USA-ban vagy Kínában. Ennek következménye az energiaintenzív ipar elvándorlása, munkahelyek szűnése, és az ipari termelési bázis összeomlása.

Az USA Trump alatt gazdasági és geopolitikai nyomást gyakorol Európára: vámokkal akarja visszahozni a termelést Amerikába, és az európaiakat az iráni háborúba szeretné bevonni. Az európaiak azonban nem partnerek ebben, mert nem akarnak még egy konfliktusba csúszni.

A bevándorlás demográfiai hatásai egyre nyilvánvalóbbak: Bécsben a diákok több mint fele muszlim vagy muszlim kötődésű, Spanyolország nagyvárosainak újszülöttei között a Mohamed lett a leggyakoribb név. Az európai középosztály lábbal szavaz: elitiskolákba járatja gyermekeit, szegregációt létrehozva.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A lefoglalt ukrán vagyon visszaadása és a magyar–ukrán kapcsolatok új fejezete

Magyarország bejelentette, hogy visszaadja az Ukrajnának lefoglalt pénzt és aranyat, amelyeket korábban egy szállítás során Magyarország területén keresztül lefoglaltak. Ez a döntés fordulat az elmúlt időszak konfliktusaihoz képest, amikor a nemzetközi szféra komoly vádat emelt Magyarország ellen.

„Valóban ugye elég fordulatos volt az ukránmagyar kapcsolatok alakulása az elmúlt időszakban. Voltak jobb szakaszok, voltak konfliktusosabb szakaszok." – Kiszelly Zoltán *

Kiszelly szerint a korábbi gyanúk – hogy pénzmosásról vagy politikai célokra felhasználásról volt szó – felülvizsgálatra kerültek, és nem bizonyultak megalapozottnak. Lehetséges, hogy egyszerűen lejártak a lefoglalás határidői, és az eredeti helyzet helyreállt. Ugyanakkor Kiszelly felhívja a figyelmet arra, hogy alapvető kérdések maradnak: miért szükséges 21. századi digitális korszakban ennyi készpénzt szállítani, és miért nem vezetékeken vagy digitális átutaláson keresztül?

Ukrajna nemzetépítési folyamata és a kisebbségi jogok

Az alaphelyzet Ukrajnában nem változott: az ország továbbra is háborúban van, és egy elkésett nemzetépítési folyamatban. Ukrajna 2014 óta próbálja behozni azt a nemzetfejlődést, amelyet a történelem különböző fordulatai miatt korábban nem tudott megvalósítani.

„Az ukránok talán még most akarnak ebbe belefogni. Hugye ez mennyire időszerű a 21. században, az egy másik kérdés, de lényeg az, hogy ők most ebbe az irányba mennek, és hát ez ugye a kisebbségi jogok csorbulásával jár." – Kiszelly Zoltán *

Az ukrán nemzetépítés az orosz nyelv és a kisebbségi nyelvek rovására történik. Az 1991-es liberális ukrán alkotmány garantálta a kisebbségi nyelvhasználatot, de 2014-től Petro Porosenko elnöksége alatt egy homogenizáló politika kezdődött. Az ukrán oktatási törvény értelmében 2023-tól a hatodik osztálytól az orosz és más kisebbségi nyelvű gyerekeknek ukránul kellene tanulni az iskolában.

Orbán Viktor kormánya elérte, hogy ezt az EU-s kisebbségekre ne alkalmazzák, de az ukránok évről évre meghosszabbítják ezt az átmeneti időszakot. Kiszelly szerint ez nem egy megnyugtató állapot, mivel a demokrácia kardjaként lebeg a gyerekek és szülők feje fölött.

„Már 100 éve, hogy Kárpátalja nem Magyarországhoz tartozik, és az ott élő magyarok közül, aki akarta, az megtanulta az aktuális államnyelvet, a a Csehet, a az oroszt, vagy az ukránt." – Kiszelly Zoltán *

Kárpátalján további probléma a belső migráció: a háború miatt Kelet-Ukrajnából rengetegen költöznek nyugat-Ukrajnára, ingatlant vesznek, és az ukrán gyerekek a magyar infrastruktúrát (iskolákat, óvodákat) szeretnék felhasználni. Közben a magyar lakosság száma csökken – a szakértők 60–80 ezer közötti lélekszámot becsülnek, szemben az 1200 emberrel, amit korábban említettek.

Magyar Péter diplomáciai stratégiája: Berekszász és a hosszú asztal

Magyar Péter szándéka, hogy Berekszászon találkozik Zelenszkijjel, amely szimbolikus folytatása az Orbán-kormányzat politikájának – Orbán Viktor is Berekszászon találkozott 2013-ban az akkori ukrán elnökkel. Ez a gesztus azt mutatja, hogy van kontinuitás a kisebbségi jogok védelme terén.

Kiszelly szerint Magyar Péter azonban más stratégiát követni fog, mint Orbán Viktor. Nem Kievbe megy először, hanem később, az év második felében Moszkvába szeretne utazni. Ez a protokoll az osztrák és olasz diplomáciát követi: először Kievbe, majd néhány nappal később Moszkvába. Így elkerüli az azonnali konfliktust, és „megjátsza az udvariassági kört".

„Moszkvában van egy szimbolikus jelentőségem, mert hát ő ugye Orbán Viktort utánozza, és ő is ott szeretne ülni annál a hosszú asztalnál, hogy legyen egy ilyen fotó róla is, hogyha már Orbán Viktor ott ült annál a hosszú asztalnál, akkor ő is ott ülhessen." – Kiszelly Zoltán *

Az osztrák–olasz típusú külpolitika várható modellje

Kiszelly szerint Magyar Péter nem fogja felvállalni azt a konfrontációs szerepet, amelyet Orbán Viktor képviselt. Helyette az osztrák és olasz modellt követi majd: otthon kritizálja az ukránokat (dömpingabona, bűnözés, szociális ellátás felhasználása), de Brüsszelben mindent megszavaz.

„Tehát Magyar Péter nem hiszem, hogy felvállalná azt a szerepet, amit Orbán Viktor felvállalt, hogy akár konfliktusok árán is érvényesítse a magyar nemzeti érdeket." – Kiszelly Zoltán *

Az alapvető ellentmondás azonban megmarad: a magyar közvélemény többsége továbbra sem akar migránsokat, pénzt vagy katonákat küldeni Ukrajnának. Ez nem változott a választási eredménnyel.

„Tehát az, hogy a többség nem akar migránsokat, nem akar pénzt küldeni Ukrajnában, nem akar fegyvereket vagy katonákat küldeni Ukrajnában, Ukrajnába, ez továbbra is érvényes." – Kiszelly Zoltán *

Magyar Péter stratégiája az lehet, hogy koalíciókat épít a szomszédos országokkal (Románia, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia), amelyeknek szintén vannak kisebbségeik Ukrajnában. Ez kevésbé konfrontációs, mint Orbán Viktor megközelítése, de ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül a magyar kisebbség érdekeit.

Az energiaválság: az atomenergia leépítése és az árképzési rendszer

Európa energiaválsága az atomenergia leépítésére vezethető vissza. A német, belga és más országok atomenergiáról való lemondása kritikus hiba volt, mivel az atomenergia stabil alaperőművi kapacitást biztosított volna.

„Azzal, hogy a németek, a belgák, az atomenergiák ki akarták vezetni, ezzel ugye lemontak egy olyan energiatermelési módról, amely stabilan biztosítja az alap erőművi kapacitást." – Kiszelly Zoltán *

Az EU merit-alapú árképzési rendszere (merit order pricing) tovább súlyosbítja a helyzetet. Ez azt jelenti, hogy a legdrágább energiaforrás árát kell számítani az összes energiára. Ha egy gázerőmű 200 forintért termel 1 kilowattórát, akkor még a 12 forintért termelő paksi atomerőmű is 200 forintért adhatja el az áramot. Ez drágábbá teszi az energiát Európában, mint az USA-ban vagy Kínában.

„Tehát igazából ez a fő probléma, hogy az atomenergiáról lemondtak." – Kiszelly Zoltán *

Az orosz szankciók miatt Európa elvesztette az olcsó, kiszámítható vezetékes energiaforrást. Nyugat-Európa most tartályhajókon szállított LNG-re és olajra kényezik, ami drágább és kevésbé hatékony. Az USA olaja (fracking-ből) más összetételű, mint az orosz vagy iráni olaj – az amerikaiból kevesebb dízel nyerhető ki.

Az energiaintenzív ipar elvándorlása és az ipari termelés összeomlása

Az energiaárak emelkedése miatt az energiaintenzív ipar (alumíniumkohók, acélöntödék) bezárásra kényszerül vagy Európából máshova költözik. Ez súlyos következményekkel jár: a melléktermékek (gallium, germánium) hiánya, amelyek a villanyautók és fegyvergyártáshoz szükségesek.

„Tehát igazából szakad be az egész, az ipari termelési bázis omlik összen." – Kiszelly Zoltán *

Németországban havonta 10 000 ipari termelési munkahely szűnik meg. A német autóipar technológiai átállása (benzinesről elektromosra) és az energiaárak miatt hanyatlik. Az európai villanyautók túl drágák a többség számára, a kínai villanyautókat pedig nem engedik be, vagy csak limitált számban.

Az USA vámoktatikája és a geopolitikai nyomás

Az USA Trump alatt gazdasági és geopolitikai nyomást gyakorol Európára. Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia célja a nagyobb Észak-Amerika létrehozása és a termelés visszahozása az USA-ba.

„Az egyik, amit a tavaly ősszel bemutatott amerikai nemzetbiztonsági stratégia vázol, hogy nagy észak-amerikát hoznak létre. Ez a Greater North America az északi északi saroktól a a Panama csatornáig." – Kiszelly Zoltán *

Trump 25%-os vámot vetett ki az európai autókra (bár a kongresszus korlátozza ezt 15%-ra). A másik cél az európaiak bevonása az iráni háborúba – egyelőre csak szimbolikus részvétel (aknaszedő hajók az öböl térségében), de egy elhúzódó konfliktusra készülnek.

Az európaiak azonban nem partnerek ebben: nem akarnak még egy háborúba csúszni, és nem érdekelti őket, hogy a termelés Amerikába menjen. Németország csak egy aknaszedő hajót és egy ellátó hajót küldött, ami szimbolikus gesztus, de nem elegendő.

Energiainfrastruktúra és magyar–orosz kapcsolatok

Magyarország és Szlovákia továbbra is vásárolhat vezetékes orosz olajat. Van egy 2021-ben kötött 10 plusz 5 éves gázvásárlási szerződés a déli áramlaton keresztül. Az ukrán kapcsolat azért is fontos, hogy az ukránok ne bombázzák le ezeket a vezetékeket.

„Az ukránok támadják az orosz olajinfrastruktúrát, nem akarják, hogy a Kremülnek most ez az extra bevétele biztosítsa a háború folytatását." – Kiszelly Zoltán *

Az ukránok az oroszországi szakaszt támadják, és így próbálják megakadályozni az olaj szállítását. A barátság kőolajvezeték után az ukránok tranzit díjat kapnak és feldolgozott dízelt, amellyel tankjaikat, mozdonyaikat és teherautóikat működtetik.

Magyar Péternek beszélnie kell a Paksi Atomerőmű bővítéséről, a kőolajszállításról és a gázszállításról. Vannak magyar–orosz gazdasági projektek (például a Dunakeszi járműgyár számára készülő vasúti kocsik Egyiptomnak), amelyek a háború ellenére is fennállnak.

A bevándorlás demográfiai hatásai Európában

Bécsben az állami iskolák tanulóinak több mint fele muszlim vagy muszlim kötődésű. Spanyolország nagyvárosainak újszülöttei között a Mohamed lett az első helyen a leggyakoribb név – hosszú idő után az első, hogy nem spanyol név vezeti a listát.

„Tehát azt kell látni, hogy ugye a fejlett világ világszerte egyébként Kínában is, Afrikában is általában csökken a születésszám középen, tehát a középosztály kevesebb gyereket vállal." – Kiszelly Zoltán *

Az európai középosztály átlagosan 29 éves korban szüli az első (és gyakran egyetlen) gyerekét. A bevándorló közösségek azonban a hagyományos családmodellt követik, ahol több gyerek biztosítja az időskor ellátását. Emiatt a bevándorló közösségek szaporulata magasabb.

„Aki most mondjuk első osztályos, az azt jelenti, hogy 18 év múlva, ha megkapják az állampolgárságot, akkor nyilván szavazhatnak is." – Kiszelly Zoltán *

Ausztriában egy liberális szövetségi oktatási miniszter szigorítja a politikát: a gyerekeknek rendesen kell beszélniük németül, mielőtt magasabb osztályba léphetnének. A nyári nyelvtanfolyamok kötelezőek. Az osztrák tanárok dupla vagy tripla fizetést kapnak, ha önként tanítanak migráns gyerekeknek.

Spanyolország baloldali kormánya fél millió migránst legalizált. Hollandia és más országok hasonló folyamatokat tapasztalnak. Az európai elit azonban lábbal szavaz: a gyerekeket katolikus vagy alapítványi iskolákba járatja, ahol a migránsok nem tudnak befizetni. Így szegregáció alakul ki – az elit iskolák homogén, gyors haladást biztosítanak, míg az állami iskolák vegyes összetételűek.

„Hát mindenesetre az biztos, hogy továbbiakban is lesz beszélni ebben az adásban is." – Longoweruer András *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Longoweruer András" – az ASR valószínűleg egy máshogy ejtett nevet ismert fel; a pontos név nem azonosítható az átiratból, de a műsorvezető szerepe egyértelmű.
  • „Kiszeli Zoltán" helyesen: Kiszelly Zoltán (a vezetéknév helyesen írva)
  • „századvék politikai jellemzési igazgatója" – valószínűleg „Századvég Politikai Elemzési Intézet igazgatója" vagy hasonló, de az átiratban nem tisztázódik pontosan.
  • „pardon, az újnan feltöltött" – ASR-hiba, valószínűleg „az újonnan feltöltött" volt szándékolt.
  • „ppolitikai" – dupla p, valószínűleg „politikai" volt szándékolt.
  • „holnapi reggeli adásávan" – valószínűleg „holnapi reggeli adásában" volt szándékolt.
  • Több helyen a szöveg grammatikailag vagy logikailag zavaros, de az értelme általában rekonstruálható a kontextusból.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Longoweruer Andrást hallhatják.

[00:00:05]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az ultrahang csatornáján.

[00:00:07]A vonalban ezúttal nem más a vendégünk ismételte, mint Kiszeli Zoltán politológus, a századék politikai jellemzési igazgatója, akit nagy szeretettel köszöntünk.

[00:00:17]Köszönjük, hogy ismét fogadja a hívásunkat.

[00:00:21]Jó napot kívánok.

[00:00:24]Mielőtt a mai adásunkba belekezdenénk a hallgatóinkat, csak arra még hadd biztosam, hogy ha még nem tették meg, mindenképpen érdemes feliratkozni a csatornánkra, hiszen így akár az újannalan feltöltött értesítések, pardon, az újnan feltöltött videókról még értesítéseket is kérhetnek.

[00:00:38]Ö természetesen ezek új értesítések lesznek, illetve az Ultrahang Plusz csatornát is ajánlom figyelmükbe, hiszen ott is jelentkezünk rendszeres elemzésekkel, például majd ppolitikai témákkal is a holnapi nap folyamán Kiszeli Zoltánnal holnapi reggeli adásávan, úgyhogy ott is érdemes követni bennünket és feliratkozni, ha esetleg valaki még nem tette meg, illetve a saját csatornámat is ajánlom figyelmükbe.

[00:01:04]azt szintén megtalálják a feliratkozás gombral kattintva és ott tudnak erre feliratkozni.

[00:01:10]Úgyhogy ha ezt is megfontolják, akkor azt nagyon köszönöm.

[00:01:16]És hát azonnal bele is vágunk az adásunkba, mert azért lesznek témák, amiket érintenünk kell.

[00:01:20]És az első, az egyik első, amit mindenképpen kötelességünk megemlíteni, az egy nagyon érdekes fordulat, egy amúgy is már kezdetektől kezdve kalandos történet végére.

[00:01:33]ugyanis bejelentették, hogy Magyarország visszaadta a azt az ukrán pénzt és aranyat, amit ugye egy lefoglalás, egy egy hát egy egy útvonal megszakítás keretében, ugye amikor ezeket a az összegeket szállították Magyarország területén keresztül, azt lefoglalták.

[00:01:53]És emlékezhetünk is, hogy ekkor igencsak nagy botrányt kavart az, hogy Magyarország ezt meglépte.

[00:02:00]Ö a nemzetközi szférában ugye nagyon komoly vádat érték Magyarországot és hát ö talán akkoriban is mérgesedett egy fokkal még a magyar ukrán kapcsolat.

[00:02:11]Mi történt most pontosan?

[00:02:14]Egyrészt hogyan jött ez a hirtelen fordulat, hogy akkor ezt azonnal vissza is adja Magyarország, másrészt pedig mit jelenthet ez a magyar ukrán kapcsolatokra nézve a jövőben?

[00:02:27]Igen, hát valóban ugye elég fordulatos volt az ukránmagyar kapcsolatok alakulása az elmúlt időszakban.

[00:02:32]Voltak jobb szakaszok, voltak konfliktusosabb szakaszok.

[00:02:36]Igazából az alaphelyzet nem változott, ugye, hogy Ukrajna továbbra is háborúban van, az sem változott, hogy Ukrajnában egy elkésett nemzetépítés zajlik.

[00:02:47]Ugye ők most próbálják behozni nagyjából 2014 óta azt a nemzetfejlődést, amit a történelem különböző fordulatai miatt nem tudtak megcsinálni korábban.

[00:02:58]Tehát ők most épi az orosz nyelv rovására vagy a kisebbségi nyelvek rovására most építik ki azt az ukrán nemzettudatot, mert azt gondolják, amit ugye itt Európa másrészén a 18-19.

[00:03:11]században kezdve és a 20.

[00:03:11]században kulminálva láttunk, hogy ilyen homogén nemzetállamokat akartak kialakítani.

[00:03:15]Az ukránok talán még most akarnak ebbe belefogni.

[00:03:20]Hugye ez mennyire időszerű a 21.

[00:03:22]században, az egy másik kérdés, de lényeg az, hogy ők most ebbe az irányba mennek, és hát ez ugye a kisebbségi jogok csorbulásával jár.

[00:03:27]Tehát voltak jobb szakaszok, voltak rosszabb szakaszok.

[00:03:32]És hát most azt látjuk, hogy a választási eredmény egy magyarországi választási eredmény egy teljesen új helyzetet teremtett.

[00:03:37]És hát ugye mi korábban a választás előtt olyan gyanúk voltak, hogy ez pénzmosási pénz, vagy hogy esetleg a pénz egy része Magyarországon marad, akár politikai célokat szolgálva.

[00:03:48]Most a választási eredményt látva ezek a gyanúk talán halványultak, vagy vagy háttérbe szorultak, vagy vagy már nem annyira fontosak, és a hatóságok miután ugye ezeket a ez ez a gyanú talán halványodott, vagy vagy elvetették ezeket a felvetéseket, ezért el átengedték a fénzt, az is lehet egyébként, hogy leteltek határidők, tehát általában ezeknél vannak ilyen határidők, mondjuk 30 nap és 60 nap, és ha nem hosszabbítják meg, akkor az eredeti helyzet et állítják helyre.

[00:04:20]Tehát valam én azt arra tippelek, azt feltételezem, hogy hogy itt a korábbi gyanukat felülvizsgálták, és ezek nem voltak megalapozottak, és így átengedték.

[00:04:28]Ettől persze még mindig megmaradnak azok a kérdések, hogy a 21.

[00:04:32]században, a digitális korszakban miért kell ennyi készpénzt mozgatni?

[00:04:37]Mondjuk az arany az rendben van, hiszen azt látjuk, hogy a jegybankok vagy egyes bankok próbálnak olyan értékálló vagyontárgyakat felhalmozni, mint az arany.

[00:04:48]platina ezüst, amelyek iránt nagyobb a bizalom, mint a papírpénz iránt.

[00:04:53]De hát ugye tényleg azért azért még az alapvető kérdések persze nem lettek megválaszolva, hogy hogy nem Magyarországon keresztül a leggyorsabb pénzt szállítani, hogy minek ennyi készpénzt szállítani, hiszen ugye úgyis a jövőre új Euróbankjegyeket vezetnek be.

[00:05:10]Tehát az Európai Központi Bank lecseréli a a forgalomban lévő Euróbankjegyeket.

[00:05:15]ugye nem azonnal fokozatosan és a a régi euró bankjegyek még egy darabig érvényben maradnak, tehát ezek a 100 eurósok, amiket ott láttunk hegyekben, ezek még érvényesek maradnak, csak hát ugye tényleg a 21.

[00:05:29]században, amikor digitális átutalások terjednek el, akkor akkor kérdés, hogy hogy miért van szükség ennyi eróradás, ugye Ukrajnában, nem is az ERO a hivatalos valuta.

[00:05:39]Tehát a kérdések maradnak.

[00:05:44]És ha már kérdések, akkor egy másik folyamatosan visszatérő kérdőjel, amit ugye ebben az adásban is már sokszor feldolgoztunk önnel is többek között, az nem más, mint ugye a magyar külpolitikának az alakulása majd a következő időszakban a az új kormány beiktatása után.

[00:06:00]És ezen belül itt a az ukrán kapcsolatoknál maradva ugye az elmúlt héten hetekben tovább kristályosodott vagy hát kristályosodni látszik talán ugye a pontosabb megfogalmazás hogy mi is a az első kísérlete vagy szándéka a magyar péteréknek arra hogy az ukrán féllel normalizálják a kapcsolatot és érdekes módon egyébként a magyar kisebbség helyzete legalábbis ugye az első hí hírek szerint kiemelt szerepet kapott abban, hogy habár megengedőbbnek tűnik azért az új kormány Ukrajnával szemben, mint amit ugye Orbán az Orbán kormány ugye következetesen nagyon erős határokat húzott, de ettől függetlenül mintha mégis például ilyen kérdésekben ugyanúgy egy követelő álláspontot próbálna majd fölvenni.

[00:06:51]ön szerint ez mennyire lesz sikeres, illetve mennyire lesz fogadó készség vagy fogadó szándék az ukrán félrészéről, hiszen mondjuk annak a fényében, annak kontextusában, hogy esetleg tényleg kaphat mondjuk egy magyar jóváhagyást, vagy hát legalábbis mondjuk a vétó elengedését bizonyos kérdésekben.

[00:07:09]Ukrajna az kecsegtető lehet akár számukra, de eddig nem voltak hajlandók bizonyos kérdésekre ő szerintem, de van-e bármi esély, hogy ez változzon és mennyire lesz sikeres az új kormány ez irányú kísérlete?

[00:07:20]Igen.

[00:07:20]Tehát azt kell látni, hogy azért, mert ez a választási eredmény született, attól még ugyanaz a magyar lakosság van itt továbbra is, és a magyar lakosság többségi véleménye nem változott.

[00:07:32]Tehát az, hogy a többség nem akar migránsokat, nem akar pénzt küldeni Ukrajnában, nem akar fegyvereket vagy katonákat küldeni Ukrajnában, Ukrajnába, ez továbbra is érvényes.

[00:07:44]Tehát a az alapvető dolgok nem változtak.

[00:07:46]Az változott, hogy a többség most a Tiszapártnak adott felhatalmazást, de attól még a tiszapárti szavazók többsége sem akar migránsokat meg pénzt küldeni Ukrajnába.

[00:07:58]Tehát Magyar Péternek is abból kell főzni, amit a magyar közvélemény elvár tőle.

[00:08:03]És hát itt ebben nincsen változás.

[00:08:05]És ezért ő igazából abban változtat, hogy inkább egy osztrák vagy olasz típusú külpolitikát várhatunk tőle, hogy Brüsszelben mindent megszavaz.

[00:08:15]azért, hogy megkapja az ország az uniós pénzeket.

[00:08:18]Ugye Olaszország 200 milliárd eurót kap a covid utáni újépítési alapból.

[00:08:21]Ez e nagyjából ez tartja most így víz fölött az olasz gazdaságot.

[00:08:26]És azt látjuk, hogy az osztrákok is otthon mindig elmondják, hogy az ukránok így rosszak, úgy rosszak.

[00:08:33]dömpingabona, bűnözés, szociális juttatások felhasználása.

[00:08:38]Tehát otthon mindent elmondanak, aztán mindent megszavaznak Brüsszelben.

[00:08:43]Tehát ez várható majd Magyar Pétertől is, hogy itthon elmondja, hogy persze én kiállok a magyar kisebbségőiért.

[00:08:47]Nyilván egyébként szerintem az várható, hogy meg fog szavazni az ukránoknak nagyon sok mindent és fel fogja vetni nyilván a a magyar kisebbség jogait, hiszen magyar miniszterelnökként ez neki ugye a kötelessége is.

[00:09:01]De másrészt pedig hát ugye itt majd azt fogja tudni mutatni, hogy ő majd a románokkal, a lengyelekkel, a litvánokkal meg a szlovákokkal közösen fog fellépni.

[00:09:09]Tehát hogy nem talán annyira konfrontá konfr konfrontációs módon, mint mondjuk azt Orbán Viktor tette, hogy a nemzeti érdeket akár konfliktusok árán is képviselte, hanem Magyar Péter majd ilyen koalíciókat fog építeni, hiszen a szomszédos országoknak is van kisebbsége Ukrajnában.

[00:09:28]Nyilván ők is örültek annak, hogy Orbán Viktor küzdött a magyar kisebbség jogaiért, amivel például el tudta érni, hogy az ukrán oktatási törvény ne lépjen hatályba az uniós tagországok kisebbségeire nézve.

[00:09:41]Tehát 23-tól az orosz gyere, az ukrajnai orosz ajú gyerekeknek hatodik osztálytól ukránul kell tanulni.

[00:09:49]És ugye ugyanezt ugyan szánták a a a többi kisebbség gyerekeinek is osztályrészül.

[00:09:55]Tehát az azt jelenti, hogy a hatodik osztálytól az iskolában ukránul kellene tanulni, és egyébként otthon vagy vagy délután úgy beszélnek a gyerekek, ahogy akarnak.

[00:10:05]Csak hát az iskolában ugye a az államnyelvet tanulják hatodik osztálytól.

[00:10:09]Orbán Viktor elérte, hogy ezt az ukránok ne léptessék hatályba a az a az uniós kisebbségek tekintetében.

[00:10:17]És hát ugye ezt mindig az ukránok egy-egy évvel meghosszabbítják.

[00:10:21]Tehát hatályba kéne lépni ennek a szabálynak, csak 23 vagy talán 24 óta, amióta ennek a a mondjuk a magyar kisebbségre is érvényesnek kellene lennie, mindig egy-egy évvel el elhalasztják.

[00:10:32]És hát ugye kérdés, hogy hát ez nem egy megnyugtató állapot, hogy itt demokrészka kardjaként lebeg a gyerekek feje fölött, meg a szülők feje fölött, hogy hogy milyen nyelven tanuljanak a gyerekek.

[00:10:42]Az ukránok azt mondják egyébként, amit a többi ilyen nemzetépítő elnyomó rezsim is mond, hogy hát a a gyerekeknek meg kell tanulni az államnyelvet.

[00:10:52]Erre ugye azt válaszolhatjuk, hogy már 100 éve, hogy Kárpátalja nem Magyarországhoz tartozik, és az ott élő magyarok közül, aki akarta, az megtanulta az aktuális államnyelvet, a a Csehet, a az oroszt, vagy az ukránt.

[00:11:06]Aki meg nem akarta, az meg nem tanulta meg.

[00:11:09]Tehát ez ugyanez érvényes a tömben élő kisebbségekre is, hogy a ahol tömben élő nagyobb kisebbségek vannak, ott ugye el lehet boldogulni a kisebbségi nyelvvel.

[00:11:17]És ugye például az ukrán liberális alkotmány, után 91-es, az garantálja is, hogy a kisebbségek használhassák a saját nyelvüket.

[00:11:26]Csak ezért mondom, hogy 14-től Porosenko elnökkéválasztásától elindult egy ukrán nemzetépítés, ami homogenéizálni akar a kisebbségi jogok rovására.

[00:11:35]Nyilván itt a a talán a 2000 mikor volt talán nem is tudom kettőben volt utoljára a népszámlálás és akkor ott o ilyen 13-14 millióan vallották magukat orosz ajkunak az ukrán népességből, Ukrajna népességéből.

[00:11:48]És ugye nyilván ez az orosz kisebbség ellen irányul, de hát a a magyar kisebbséget meg a többi nyugati ország kisebbségét is érinti.

[00:11:58]Tehát igazából nyilván ezt Magyar Péter is szóvá teszi, hogy hogy az ukránok erre figyeljenek.

[00:12:03]Van egy nagyon komoly belső migráció.

[00:12:04]A háború miatt Kelet-Ukrajnából rengetegen költöznek nyugat-Ukrajnába, többek között Kárpátaljára.

[00:12:14]Ingatlant vesznek, letelepednek, és ugye azt látják, hogy a magyar állam kiépítette a magyar infrastruktúrát ugye a magyar gyerekeknek, felújították az iskolákat, óvodákat.

[00:12:23]Ugye teljes infrastruktúra van a második Rákóci Ferenc főiskoláig, és hogy hát azt látják, hogy rengeteg ukrán gyerek érkezik mondjuk Kelet-Ukrajnából, és hát ugye nekik még nincs olyan iskola, és akkor átvennék a magyar iskolákat, vagy a magyar iskolákban épületében ukrán osztályokat indítanak.

[00:12:40]És hát azt is láttunk el, hogy sajnos a magyar ott élő magyarok száma csökken.

[00:12:44]Ugye ilyen 1200 emberről beszéltünk.

[00:12:47]Most nagyjából a szakértők azt mondják, 60-80000 között lehet most a lakosságszám.

[00:12:51]Nyilván a hatköteles férfiak már eljöttek, vagy akik ott vannak, azok ugye bujkálnak, és hát az idősek, illetve hát a nők és a gyerekek maradtak ott.

[00:13:00]Ugye még talán egy szempont, hogy a a azért is gondolta Magyar Péter, hogy Berekszászon találkozik Zelenskijel, és ezt könnyíti meg egyébként a a lefoglalt vagyontárgyak visszaadása, mert Orbán Viktor is berekszászon találkozott 2013-ban az akkori ukrán elnökkel.

[00:13:23]És ugye Magyar Péter szerintem hog most ezt mondtam itt a műsorban is, hogy Moszkvába is el akar menni, nem most.

[00:13:29]Először még lefutja a jutalomköröket Nyugat-Európában.

[00:13:33]Utána szeretne majd talán az év második felében Moszkvába menni.

[00:13:35]Ugye pontosan azért akar Zelenski el most Berekszászon találkozni Kárpátalján.

[00:13:41]Nyilván ez egy simogatás a jobboldali magyarok felé, meg azt mutatja, hogy van kontinuitás az Orbánkormányokhoz képest, mondjuk a kisebbségi jogok védelme.

[00:13:49]De ugye, hogyha most elmennek Ivbe, akkor az nem jó neki, mert a protokoll azt kívánja, mint 22.

[00:13:57]áprilisában az osztrák kancellár részéről, vagy 24.

[00:13:59]júniusában, júliusában Orbán Viktor részéről a Békemisszión, július 24.

[00:14:03]július, hogy először elmegy Kievbe és utána megy majd néhány nappal később Moszkvába.

[00:14:09]Tehát Magyar Péter ezért tartogatja a Kievi utazását.

[00:14:14]Egyrészt már volt Kievben tavaly, másrészt vagy tavaly előtt, bocsánat, másrészt pedig ugye, hogy így ezt azt a protokollt, ezt a pávatáncot el tudja járni, hogy elmegy majd Kievbe, mondjuk ősszel, és akkor utána néhány nap késéssel meg elmegy Moszkvába, tehát hogy akkor nem akarja ellőni úgymond ezt a kievi utazást.

[00:14:37]ön szerint a jelen helyzetben egyébként gyakorlati változtatások milyen kontextusban lesznek láthatóak.

[00:14:44]Ugye azért az látható volt, hogy az előző kormány során nemcsak, hogy a színfalak mögött, de a színfalak előtt is azért láthatóak voltak feszültségek, nem kis mértékben.

[00:14:59]Ez fog-e változni?

[00:15:02]Ezt kérdezem annak a kontextusában, hogyha Magyar Péter, illetve a kormánya tényleg következetesen próbál majd azokhoz az elvekhez igazodni, amiket ugye most az elmúlt időszakban, elmúlt pár napban fölvázolt, és ahogy ő is említette, a magyar lakosság többségi véleménye nem változott azért ezekben a kérdésekben, akkor ez nem fog egyébként ugyanúgy az ukrán fél részéről m hát mondjuk rossz ló reakciókat kiváltani.

[00:15:28]Mondjuk most fogalmazzunk így például akár mondjuk egy moszkvai látogatás, ugye azért ezek főleg akár nyugati vezetők szemében, de akár mondjuk az ukrán vezetők szemében ezek főbenjáró bűnök szoknak lenni.

[00:15:41]Hát ezért hozom az osztrák kancellár példáját, aki 22 áprilisában először elment Kievbe és utána ment csak Moszkvába, mert ugyanúgy akkor még Ausztria függött az orosz olajtól.

[00:15:51]Ugye Ausztriát szokták a Gázprom legvidámabb barakjának nevezni.

[00:15:56]A háború előtt az osztrákok abból éltek, hogy ugyanúgy, mint a németek, hogy az olcsó orosz energiával működtették a gazdaságukat.

[00:16:06]Azóta persze a német gazdasággal az osztrák ggazdaság is hanyatlik.

[00:16:08]Ugye óriási adósságterhet görgetnek maguk előtt, és megszorításokat kell eszközölniük.

[00:16:14]eszközölnük, mert ugye a nem tudják teljesíteni a mászlisti kritériumokat, és a gazdasági teljesítményük példaz orosz energiáról való leválás miatt, vagy a német gazdaság lejtmenete miatt, az az autóipar technológiai átállása miatt ugye most már nem ott tart, mint mondjuk 10 éve vagy 20 éve.

[00:16:31]Tehát igazából azt látjuk, hogy ez a protokoll.

[00:16:33]Tehát nyilván Magyar Péter több okból megy.

[00:16:37]Moszkvában van egy szimbolikus jelentőségem, mert hát ő ugye Orbán Viktort utánozza, és ő is ott szeretne ülni annál a hosszú asztalnál, hogy legyen egy ilyen fotó róla is, hogyha már Orbán Viktor ott ült annál a hosszú asztalnál, akkor ő is ott ülhessen.

[00:16:47]A másik, nyilván, ami fontosabb a szimbolikánál, az az energetika, hiszen ugye nyilván Magyarország és Szlovákia, ugye Orbán Viktor ezt kiharcolta, továbbra is vásárolhat vezetékes orosz olajat.

[00:17:00]Ugye van egy 2021-ben kötött 10 plus 5 éves gázvásárlási szerződésünk, ami a déli áramlaton keresztül érkezik.

[00:17:10]És hát nyilván ugye azért is fontos az ukrán kapcsolat, hogy az ukránok ne bombázzák le ezeket a vezetékeket.

[00:17:14]Ugye azt azt a trükköt használják, hogy hogy az oroszországi szakaszt támadják, és akkor úgymond ők átengedik az olajat, csak ha oroszországi részen megtámadnak egy egy pumpaállomást, vagy egy trafóállomást, vagy vagy a csővezetéket, akkor ugye hiába engedik ők át a az olajat, meg a a mondjuk az olajat a barátságvezetéken, hogyha hogyha nem tud Oroszorsz nem érkezik Oroszországból olaj, vagy mondjuk a ugye sokan attól félnek, hogy a a fekete tenger alatt Oroszországból, Törökországba futóvezetéket is felrobbantják az ukránok, mint az északi áramlatvezetéket, és akkor ugye a déli áramlaton keresztül nem tud orosz gáz érkezni.

[00:17:55]Attól még jöhet persze üzbég gáz vagy Kazahsztánból, hiszen ott vannak vezetékek Törökország felé Közép-Ázsiából is, de hát ugye nekünk az oroszokkal van egy szerződésünk, ami még 36-ig érvényes.

[00:18:10]Tehát ilyen szempontból nyilván kell az ukránokkal is tárgyalni.

[00:18:15]A barátság kőolajvezeték után ők kapnak tranzit díjat, illetve hát visszakapnak feldolgozott dízelt, amivel a tankjaikat meg a mozdonyaikat, meg a teherautóikat tudják működtetni.

[00:18:28]Látjuk, hogy most a az iráni konfliktus miatt az oroszoknak ez extra bevételt jelent, mert most magas az olajár, nagyjából 100 dollár a az urál típusú olajhordónkénti ára.

[00:18:36]Az ukránok támadják az orosz olajinfrastruktúrát, nem akarják, hogy a Kremülnek most ez az extra bevétele biztosítsa a háború folytatását.

[00:18:46]Tehát van egy ilyen ellentmondás ebben a történetben, de ez nem ma keletkezett, ez egy régi.

[00:18:50]És hát nyilván, hogyha Magyar Péter Moszkvába megy, akkor a a szimbolikán túl a magyar-orosz energetikai projektek miatt menne oda.

[00:18:59]Ez nyilván az tehát eznek van egy egy de az energetikánál ugye az fontos, hogy a paksi atomerőmű bővítésével mi lesz, hiszen az nem mindegy.

[00:19:09]Ugye, hogyha már ennyi elkezdték és ennyi energiát, ennyi pénzt fektettünk bele, akkor ezzel mi azt láttuk, Finnországban egy hasonló orosz építésű erőműnek a projektjét feladta a Finkormány.

[00:19:20]Tehát ők abbahagyták a a rosszatommal az együttműködést.

[00:19:25]Nyilván az újmagyar kormánynak el kell döntenie, hogy folytatja-e.

[00:19:29]Nyilván az oroszokkal ezt meg kell beszélni.

[00:19:31]És hát beszéltünk a kőolajszállításról, amire felmentést kaptunk, illetve a gázszállításról, amiről sz ami ami szintén ugye még 36-ig működik.

[00:19:43]Tehát ilyen szempontból van miről beszélni.

[00:19:45]Ugye van egy Egyiptomnak szánt több mint 1000 vasúti kocsiból szálló közös orosz-magyar projekt.

[00:19:50]Ugye ez a Dunakeszi járműjvítónak a projektje.

[00:19:55]Tehát vannak azért olyan magyar-orosz gazdasági projektek, amelyek a háború dacára is még fennállnak.

[00:20:01]Tehát ez biztos, tehát ezekről van van mit tárgyalnia a Magyar Péternek.

[00:20:05]És ha elmegy Kievbe, akkor nyilván ezzel az udvariassági körrel, vagy hát a a az ukránmagyar kétoldalú tárgyalásokkal eleget tesz annak is, hogy nem csak Moszkvába megy.

[00:20:14]Hát most Robert Fico a győzelemnapi parádéra ugye csak Moszkvába megy.

[00:20:18]Ő nem ment el előtte Kievbe, vagy legalábbis nem tudjuk, hogy hogy előtte Kievbe menne, de ha Magyar Péter elmegy előbb Kievbe, és csak utánam megy néhány nappal Moszkvába, akkor úgymond ezt az udvarassági kört megtette.

[00:20:29]És hát nyilván azt is látjuk, hogy Orbán Viktor a békem missziójáról tájékoztatta a NATO főtitkárt, illetve az európai szövetségeseket.

[00:20:38]Tehát ezt úgy szokták csinálni, hogy akkor mondjuk előtte tájékoztatja mondjuk a bizottságot, hogy milyen energetikai kérdésekről akar tárgyalni.

[00:20:46]És akkor a a akkor ezt így hát nem azt, hogy elnézik neki, mert nyilván nem örülnek neki.

[00:20:50]A háborús héják azok majd nyilván mondják, hogy hogy ez rossz.

[00:20:54]De azt azt kell látni, hogyha ezeket a ezeket a diplomáciai köröket megfutja, és biztos, hogy megfutja, akkor mindenki látja, hogy Magyarországnak milyen nélk.

[00:21:04]M Donald Trump is mondta, hogy hát Magyarország egy landlocked country, tehát egy egy szárazföldi ország.

[00:21:09]A kontinens belsejében, nincs kikötőnk.

[00:21:13]Tehát hogy ezért kaptunk ugye felmentést az az amerikai szankciók alól, amelyek két orosz olajcég ellen irányultak.

[00:21:18]Hát igazából ami pedig a a leendőpitikát illeti, hát az várható, hogy hogy az az osztrák politikát fogja Magyar Péter folytatni.

[00:21:28]Én ezt várom legalábbis.

[00:21:28]Ugye az osztrák kancellár otthon mindent elmond, szíja az ukránokat, megígéri, mondja, hogy hogy hát dömping gabonával tönkreteszik az osztrák gazdák piacást, ha igaz is.

[00:21:40]Meg hát ugye, hogy elmondja, hogy a szociális ellátást szigorítani kell, hogy hogy cs hogy hogy az, hogy a külföldiek és de az ukránok ugye ne használhassák ki az osztrák szociális rendszert.

[00:21:53]Ezt mindig elmondják az osztrák politikusok, akár a néppárti politikusok is.

[00:21:56]Nyilván ők ezt egy kicsit finomabban, kicsit árnyaltabban mondják.

[00:22:00]Így nem kifejezetten az ukránokat szíják, hanem a külföldieket.

[00:22:04]De lényeg az, hogy hogy ezt eljátsszák otthon, és akkor Brüsszelben meg mindent megszavaznak.

[00:22:11]Tehát én valami ilyesmit várok.

[00:22:11]Magyar Péter nem hiszem, hogy felvállalná azt a szerepet, amit Orbán Viktor felvállalt, hogy akár konfliktusok árán is érvényesítse a magyar nemzeti érdeket.

[00:22:20]Ugye láttuk, hogy ez sokan hálásak voltak ezért, mert most, hogy már Orbán Viktor nem miniszterelnök és Magyar Péter nem fogja ezeket a konfliktusokat így felvállalni, láttuk, hogy most a belga miniszterelnöknek kellett konfrontálódnia 90 milliárdos hadikölcsön miatt, vagy más kérdésekben.

[00:22:37]Más most Merchancellárnak kellett kimondania, hogy hogy nem biztos, hogy Ukrajnát január 1jével fölveszik az Európai Unióba.

[00:22:43]Tehát amit eddig Orbán Viktorra tudtak kenni, vagy Orbán Viktor felvállalt konfliktusokat, azt most nekik kell.

[00:22:49]És azt gondolom, hogy Magyar Péter nem fogja ezt a szerepet továbbvinni.

[00:22:53]Ő be fog állni az Európai Néppárt a német CDU politikája mögé, és legfeljebb majd itthon fogja magán számában, abszolút filmszínház keretében elmondani, hogy hát ő ezt meg ezt.

[00:23:05]Nyilván lesznek döntések, tehát mint a magyar kisebbség melletti kijárás, csak az a kérdés, hogyha az ukránok nem teljesítik az ígéreteiket, vagy mondjuk a saját érdekükben homok, tehát folytatják a nemzetépítést, vagy vagy pusztítják az orosz olajinfrastruktúrát, mert az ukránok azt gondolják, hogy ez az ő érdekük és az ő szempontjukból ez logikusnak tűnik, hogy nemzetet építenek, hogy az orosz olaj orosz olajinfrastruktúrát pusztítják.

[00:23:30]Ezek nekünk ugye hátrányosak, hogyha a magyar kisebbség jogai tovább csordulnak, csorbulnak, vagy nem csordul az orosz olaj.

[00:23:39]És hát ugye itt van azt, hogyna akkor mit fog tenni.

[00:23:40]És itt gondolom azt, hogy Orbán Viktor ott vállalta a konfliktust.

[00:23:44]Azt mondta, hogy ha nincs olaj, nincs pénz.

[00:23:46]Lett olaj, lett pénz.

[00:23:49]Ugye a barátság vezeték a választás után egy varázsütésre megjavult, befejezték a munkát, amit addig több hónaposnak tartottak.

[00:23:56]Hirtelen zigy zuty, hirtelen meg tudták csinálni.

[00:23:58]Tehát ugye ennek a politikának voltak eredményei.

[00:24:00]És itt az a kérdés, és ezt kell majd figyelnünk, hogyha az ukránok nem teljesítik az ígéreteiket, hogy akkor Magyar Péter mit fog csinálni.

[00:24:09]És szerintem itt nem várhatjuk azt a konfrontálódást, mint Orbán Viktor kormány esetében, hanem az Európai Néppárt politikáját látjuk.

[00:24:15]Ha ügyes, akkor koalíciót épít a másik három muskétással, akik ugye várják a negyedik muskétást a visegrádi országokkal, hiszen azt látjuk, hogy a visegrádi három másik ország hasonló cipőben jár.

[00:24:30]Tehát ők is Ukrajnával kapcsolatban hasonló viszonyt vagy viszonyrendszerben vannak, mint Magyarország, hogy szükségünk van az ukrán munkaerőre, szükségünk van Ukrajna tranzitjára, és hát szeretnénk, hogy ez a konfliktus minél hamarabb végetérjen, mert ha a térségünkben konfliktus van, az rontja a mi gazdasági helyzetünket, nyilván a befektetési kilátásokat, és hát a ugye a a az orosz energiainfrastruktúra elleni támadásokkal plusz az iráni háborúval meg az energiaárakat is ugye ez rángatja.

[00:25:07]Ha már az energiaárak szóba kerültek, akkor egy kicsit kitekintenénk arra is, hogy most pontosan mi a helyzet Európában energiárak és energetika kilátások szempontjából, energetikai kilátások szempontjából.

[00:25:24]És ugye ide kapcsolható, illetve kapcsolandó egy olyan fejlemény is, hogy párhuzamosan azzal, hogy egyébként az EU saját bevallása szerint is egyre drámaib helyzet van kialakulóban, közben az Egyesült Államokkal is sikerült valahogy a kapcsolatokat egy kicsit túlfeszíteni.

[00:25:45]Jelen pillanatban ugye mindenféle diplomáciai vonalakon talán kicsit egy ilyen inkább szakértői hozzáállással próbálják azért bizonyos küldöttek orvosolni a helyzetet, de mintogyha a hírekből ha azt tudnánk leszűrni, hogy jelen pillanatban felsővezetői szinten azért egyre csak éleződő diplomáciai helyzetről beszélhetünk.

[00:26:07]Hogy rajzolná fel ön most a jelenlegi helyzetet?

[00:26:09]Mert azért az talán nem feltétlen biztató.

[00:26:15]fejlemény, hogyha miközben egyébként amúgy is hát egyre több kihívással nézzen be mondjuk az európai kontinens, akár energetika szempontjából, akár gazdasági szempontból, és még ugye az Egyesült Államokkal sem sikerült fenntartani azt a kártyavárhelyzetet, ami ez jelen legi időig, pontig bezárólag mintogyha úgy tartható lett volna.

[00:26:37]Akkor az viszont mit fog jelenteni Európa számára?

[00:26:43]Hát ahogy szoktam mondani, hogy Európa egy szabadtéri skanzen és ipari múzeum, tehát egyre inkább ebbe az irányba megyünk, ahol még jó élni, meg kényelmes élni, de hát a a problémák hatványozottan jelentkeznek.

[00:26:54]Ami az energiahelyzetet illeti, hát itt két szék között tapad alá esett Európa.

[00:26:58]Ugye sokszor beszéltünk itt az ultrahangban is arról, hogy ugye azzal, hogy a németek, a belgák, az atomenergiák ki akarták vezetni, ezzel ugye lemontak egy olyan energiatermelési módról, amely stabilan biztosítja az alap erőművi kapacitást.

[00:27:16]És hát igazából sajnos ez az önsorsrontás nem ért véget, hiszen azt látjuk, hogy a a bizottság a mélyzöld ideológiával, a zöld átmenettel, tehát ez sem változott.

[00:27:27]A zöld átmenet ugye nyilván logikus, hogy csökkentsük a CO2 kibocsátást.

[00:27:32]Most persze kérdés, hogy akkor a háborúkkal meg, hogy most tartályhajókon hozzák a az olajat meg a gázt a csővezetékek helyett, hogy akkor ez most növeli vagy csökkenti-e a klímalábnyomot.

[00:27:44]De lényeg az, hogy az unióban van egy olyan árképzési rendszer, amit ilyen merit alapú árképzési rendszernek hívunk.

[00:27:51]Az azt jelenti, hogy a legdrágább energiaárat kell számja számolni az összes energiára.

[00:27:59]Tehát ha van egy ország, amúgy nálunk a paksi atomerőmű, mondok egy számot, mondjuk 12 Ft-ért állít elő 1 kWát bocsánat, megvatórát, mer kilwórát, és akkor mondjuk bekapcsol egy gázerőmű, mert szükség van több áramra, és akkor ezért be kell indítani egy gázerőművet is.

[00:28:17]mondjuk az 200 Ft-ért állít elő 1 kwórát, akkor hiába termel a paksi erőmű mondjuk 12 Ft-ért 1 kwó áramot, hogyha 200 Ft-os a gázerőmű árama, akkor a paksira is 200 Ft-ot kell kérni.

[00:28:29]És hát ugye itt van az, hogy a lakosság Magyarországon az átlagfogyasztásig ugye a rezsicsökkentett árat fizeti, de a Nyugat-Európában, ahol ez a meritokratikus rendszer van, ugye ott az azt jelenti, hogy akkor mondjuk 200 Ft-ot kell fizetni, hogyha bekapcsol a gázerőmű.

[00:28:47]És ugye a németek meg a többiek a az atomerőművek helyett gázerőműveket akartak beállítani alaperőművi kapacitásra, amiket idővel majd ha a mérnökök eljutnak oda, átállítanak földgázról hidrogénre, mert a megújó energiával állítanának elő hidrogént.

[00:29:06]Csak a mérnökök még nem tartanak itt.

[00:29:07]Ugye ez egy tyúk tojás probléma.

[00:29:09]Erről is sokat beszéltünk, mert amíg volt olcsó oroszföldgáz, addig nem érte meg a hidrogénkutatásba pénzt fektetni, mert nem térült volna meg.

[00:29:18]Az államoknak meg nem volt annyi pénze, vagy a németeken kívül ezt nem tartották prioritásnak, hogy adófizetői pénzeket toljanak a hidrogénkutatásba.

[00:29:29]Persze tudjuk, hogy Dél-Koreában meg Kínában, meg Európában is egyébként vannak cégek, amelyek mondjuk nehéz gépjárműveket vagy vasúti szerelvényeket már hidrogén üzemmódra átállítottak.

[00:29:41]Csak hát ugye itt meg ugyanaz a probléma, mint a villanyautóknál, hogy van-e annyi töltőállomás, vagy vagy tudnak-e mondjuk egy Románia vett mondjuk hidrogénes vasúti szerelvényeket, ilyen elővárosi vasúti szerelvényeket és hát ugye, hogy a ez is egy kérdés, hogy hogy lehet ezeket feltölteni, ugye, hogy hogy lehet mondjuk ezt a ezt a töltőinfrastruktúrát képíteni.

[00:30:02]Ezek mérnöki problémák, csak ugye, hogyha ez nem gazdaságos, akkor ráfizetéses.

[00:30:06]Tehát igazából itt van a fő probléma, hogy ez az árképzés, ez ez nagyon megdrágítja az energiát az UShoz képest, Kínához képest, Európa más nagy versenytársaihoz képest, még Japánh képest is, ugye, ahol azért maradtak az atomerőműveknél.

[00:30:22]Tehát azt látjuk, hogy hogy ez a Melóni olasz miniszterelnöktől kezdve rengetegen kérik, hogy szüntessék meg ezt a ezt az árképzést, ami nagyon megvágítja az európai cégek és a lakosság számára is az energiát.

[00:30:33]De hát ugye azt mondják, hogy nem, mert akkor a megújuló energia nem térülne meg.

[00:30:37]Tehát igazából ez a fő probléma, hogy az atomenergiáról lemondtak.

[00:30:42]Ugye Orbán Viktor Macron elnökkel és nyolc másik európai állam kormányfővel érte el azt nagyjából öt-h éve, hogy az atomenergiát, mint klímasemleges energiát vegyék fel a taxanómiába, mert ami nincsen az Európai Unió taxam taxanómiájában felsorolva, mint iparág, arra nem lehet kedvezményes kamatokat kapni.

[00:31:03]Tehát igazából ez a fő probléma, hogy nincs olcsó energia.

[00:31:06]És hát amikor azt mondom, hogy két cég között a pad alá esett, akkor ugye az orosz energiára kimondott szankcióval lemontak arról az energiafajtáról, ami vezetéken a legolcsóbban, a legnagyobb mennyiségben és kiszámíthatóan elérhető lett volna, vagy még most is elérhető.

[00:31:22]Ugye ez azt jelenti, hogy 40 évig ebből működött Nyugat-Európa, hogy az olcsó rossz energiából prémium termékeket állítottak elő.

[00:31:30]Na ugye ez most már nincsen, vagy csak nagyon kevés helyen van.

[00:31:34]Magyarországon, Szlovákiában kicsit talán ugyanis a lengyeleknél meg a németeknél, de ugye most az oroszok május 1jével leállították a az idézőjelben Kazaholaj tranzitját, és ezzel ugye most a nyugat-európai országoknak az öböl térségéből vagy Amerikából kell vásárolni a tartályhajón szállított olajat és LNG-t.

[00:31:56]Mi a probléma?

[00:31:58]Az öböltérsége most az ismert okokból kiesett.

[00:32:00]Tehát akik azt gondolták, hogy majd Katari LNG-vel pótolják az orosz gázt, mint a németek, azoknak most három-négy évet várni kell, míg helyreállítják a Qatari LNG berendezéseket, vagy terminálokat, amit az irániak leromboltak, vagy hát várniuk kell, hogy ez a konfliktus véget-e valamikor, és jönnek-e a hajók.

[00:32:21]Tehát Szaarábiából, Katárból, Kuvaitból most nem tud kijönni ugye az olaj.

[00:32:26]Tehát onnan nem jön az USA meg most ugye az egész világnak ad el olajat, hiszen ugye ők ők most megint 50 év után megint nettó exportörökké váltak az olaj és a földgáz területén, csak hát az nem olyan minőségű olaj, ugye ez az amerikai olaj, ez a frkinggel jön ki, ez ilyen híg, tehát a venezuellai olaj, az iráni olaj, az orosz olaj az amiben sok matéria van, amiből sok terméket lehet előállítani.

[00:32:52]Az amerikai olaj is olaj, csak mondjuk az oroszból 40% dízelt lehet kinyerni az amerikai olajból, az USA olajból pedig mondjuk 20%-ot.

[00:33:00]Tehát persze az is jó, meg működik, csak hát látjuk ugye, hogy hogy nem optimális.

[00:33:04]Tehát igazából ez mutatja azt, hogy lesz energia, csak drágább.

[00:33:09]És ez mit jelent?

[00:33:09]Hogy a termékek megdrágulnak, a termelés megdrágul.

[00:33:13]És hát sokszor beszéltünk arról, hogyha az energiaintenzív ipar elvándorol Európából, az alumíniumkohók bezárnak, az acélöntödék bezárnak, mert nem nem éri meg ilyen energiaárak mellett ezt csinálni, a hidrogén, amit alternatívának szánnak Brüsszelben és Németországban, az meg még nem elérhető, vagy nem gazdaságos.

[00:33:32]Akkor mi történik?

[00:33:35]Elvándorol a termelés.

[00:33:35]És hát most már megtanultuk, hogyha nincs alumínium gyártás, akkor nincsenek azok a melléktermékek, mint a gallium meg a germánium.

[00:33:43]amelyek mondjuk a villanyautókhoz vagy a fegyvergyártáshoz kellenek.

[00:33:47]Tehát itt itt látjuk ennek az egész politikának a a hibáját, mert ideológia vezérelt a brüsszeli politika, hogy ha törik, ha szakadt, zöld átállás.

[00:33:56]Ha törik, ha szakad, le kell várni az orosz energiá.

[00:33:58]Tehát igazából ez kuka.

[00:34:00]Tehát ezt már nem biztos, hogy vissza tudják hozni, mert annyira elszalad az idő Európa mellett, sőt inkább azt látjuk, hogy szakad be az egész ugye az autóchnológiaváltás miatt.

[00:34:10]Ugye eddig havonta 10000 munkahely szűnt meg Németországban, ipari termelési munkahely.

[00:34:15]Ez a szám felgyorsult, és ahogy a német ipar épül le, a német autógyárak zuhannak be, húzzák magukkal a a az osztrákbzállítókat, a francia meg a többi gyárakat is.

[00:34:28]Tehát igazából szakad be az egész, az ipari termelési bázis omlik összen.

[00:34:33]És hát igazából persze mondhatják egyesek, hogy hát ne sirassuk a benzines autókat, jönnek a villanyautók.

[00:34:39]Igen, ám csak amit európai villanyautókat gyártanak, azok meg annyira drágák, hogy az többség nem tudja megvásárolni őket.

[00:34:45]Kínai villanyautókat nem engednek be, vagy csak limitált számban.

[00:34:48]Tehát két szék között a pad aláik Európa, ami az USát illeti.

[00:34:53]Nyilván az amerikaiaknak ugye két fontos szempontja van.

[00:34:56]Az egyik, amit a tavaly ősszel bemutatott amerikai nemzetbiztonsági stratégia vázol, hogy nagy észak-amerikát hoznak létre.

[00:35:03]Ez a Greater North America az északi északi saroktól a a Panama csatornáig, illetve, hogy vissza kell hozni a gyártást az USÁba, ez az egyik prioritás.

[00:35:14]És ugye, hogyha vámokat vetnek ki az európai termékekre, ugye tavaly 15% vámban egyeztek meg.

[00:35:21]Ezt Trump elnök most a az európai autóknál 25%-ra fölemelte.

[00:35:24]Bár itt a kongresszus mondta neki, hogy ő nem emelheti csak így hiphopp a vámokat.

[00:35:31]Ugye van egy időszak, talán 90 nap és maximum 15%-os vámot vethet ki.

[00:35:34]Ugye ezt januárban hozták ezt a határozatot.

[00:35:40]Januárhoz képest a 90 nap már lejár, de hát akkor meghosszabbítja, de a kongresszusnak ehhez hozzá kell járulnia, mert a mert a vámpolitika az egy költségvetési hatáskör, és ez a kongresszusé pontosabban a képviselőházé.

[00:35:52]Tehát Trump kiveti most ezt a vámot, majd nyilván megtámadják, felülvizsgálják, de lényeg az, hogy az első cél az, hogy a termelés menjen vissza az USÁba.

[00:36:00]A másik cél, ez egy rövidtávú cél, hogy az európaiak vegyenek részt az iráni háborúban.

[00:36:05]Ugye most ezt Trump még csak arra vonatkoztatja, hogy az európaiak küldjenek aknaszedő hajókat az öböl térségébe, hogy a hormózi szorost mentesítsék az aknáktól.

[00:36:16]Tehát ilyen szempontból, de hát ez ez inkább csak egy ilyen most még csak szimbolikus részvételnek tűnik, de ugye a trumpék egy elhúzódó háborúra készülnek, és ehhez kell belerántani az európaiakat is.

[00:36:29]És ugye hát az európaiak érzik a csapdát, nem nagyon akarnak részt venni, de hát azért a német kormány, mint az okoslány Mátyás király mesében hoz is ajándékot, meg nem is, azért a németek elküldtek egy darab aknaszedő hajót most a héten az öböl térségében, meg egy darab ilyen ellátó hajót is, tehát hogy egy hosszabb missziót a németek is vállalk, de hát egy hajóval nem tudják nyilván a németek az aknafelszedést biztosítani.

[00:36:52]többiek se, a többiek se nagyon sietnek aknaszedő hajókat küldeni.

[00:37:00]Tehát azt látjuk, hogy hogy Trump a vámpolitikával akarja ezt a gazdaságpikai célját, illetve ezt a ezt a háborús célját elérni.

[00:37:07]De az európaiak nem nagyon partnerek ebben, mert nem érdekeltek abban, hogy a termelés átmenjen Amerikába, illetve nem akarnak még egy háborúba belecsúszni.

[00:37:15]elég nekik az ukrajnai háború finanszírozása.

[00:37:22]Még a mai adásban egy témát szerettünk volna mindenképp megemlíteni, illetve ehhez kapcsolódóan egy egy tágabb kérdőjelet.

[00:37:28]Ugye az elmúlt napokban jelentek meg olyan híradások, amelyek arról szóltak, hogy a bécsi iskoláknak már majdnem a bécsi állami iskoláknak már majdnem több mint felé teszi ki tanuló számban a muszlim vagy a muszlim kötődési diákok száma.

[00:37:49]És ugye ide kapcsolható egy másik hír is, ami szintén az elmúlt hetekben láthat napvilágot, az pedig az, hogy Spanyolországban, Andalúziában pedig hát hosszú hosszú egy olyan időszakot követően, amikor spanyol nevek vezették ugye különböző toplistákat a az újszülöttek esetében, azt követően most egy hosszú-hosszú idő után a Mohamed került fel a toplista tetejére.

[00:38:21]És hát ilyenkor, amikor ilyen statisztikákat lát az ember, akkor ugye többféle kérdőjel is fölmerül.

[00:38:26]Így hát igazából most lehet, hogy egy az egybe önrehagynám itt az értelmezés lehetőségét, még magát a kérdést sem formáznám úgy, hogy most akkor bármelyik irányba tereljem.

[00:38:35]Hogyan kell értelmezni ezeket a statisztikákat?

[00:38:38]Hát amit a számok mutatnak, tehát ez ez nem titok, ha az ember ránéz a számokra, ezt már megmondták előre, ugye ez ez tehát ez nem meglepetés.

[00:38:46]Tehát azt kell látni, hogy ugye a fejlett világ világszerte egyébként Kínában is, Afrikában is általában csökken a születésszám középen, tehát a középosztály kevesebb gyereket vállal, a nagyon gazdagok vállalnak sok gyereket, meg a nagyon szegények.

[00:39:03]Hát igazából így kell így kell látni, hogy a hogy a nők szerepe megváltozott és kitolódott világszerte az első gyermek vállalása.

[00:39:10]Tehát ez azt jelenti, hogy Európában átlagban 29 éves korban szüli egy európai nő az első és gyakran egyetlen gyerekét.

[00:39:18]Ugye a a az afrikai társadalmakban, vagy még a szegényebb társadalmakban, ott ugye még ez a régebbi családmodell van, hogy minél több gyerekem van, miután nincs nyugdíjbiztosítás meg egészségbiztosítása, több gyerekem van, akkor ők fognak majd gondoskodni rólam, ha ha idősebb leszek.

[00:39:35]Tehát ez a ez ami még nálunk is mondjuk 100 éve, 120 éve volt, hogyha megkérdezzük, hogy détszüleinknek hány testvére volt, nekik volt mondjuk négy-öt, hat testvérük, akkor a nagyszüleinknek hány testvére volt?

[00:39:47]Ott általában még két-három gyerekes vagy három gyerekes családokat láttunk, akkor a 60-as évektől már a két gyerekes családokat látjuk, és ugye a legújabb korban a nulla vagy egy gyerekes.

[00:39:58]Tehát a míg a migráns családoknál, akik egy más kultúrkörből jönnek, és ezt a hagyományos családmodellt követik, ahol nincs társadalombiztosítás, nincs nyugdíjbiztosítás, ők ők ezt a modellt hozták magukkal és fiatalabban, és több gyereket vállalnak, illetve azt is látjuk, hogy nyilván azért mennek B-be, mert ott nagy vonalubbak ezek a szabályok, a szociális ellátás vagy vagy vörös vezetése van városnak, a városnak, és akkor ott megengedőbbek a migránsokkal szemben.

[00:40:25]Hát igen, azt látjuk, hogy ezek a bevándorló közösségek, ha szaporábbak és szaporábbak, mint az őslakosok, akkor egyes helyeken ugye a például ez a születésszámban látszik, de aki most mondjuk első osztályos, az azt jelenti, hogy 18 év múlva, ha megkapják az állampolgárságot, akkor nyilván szavazhatnak is.

[00:40:41]Tehát ezek a problémák.

[00:40:44]És például Ausztriában egy egy liberális szövetségi oktatási miniszter van, aki Bécsben volt főpolgármesterhelyettes, és ő szigorítja például a politikát, hogy addig, amíg a gyerek nem beszél rendesen németül, addig nem léphet magasabb osztályba.

[00:40:56]Illetve, hogy aki nem tud rendesen németül iskolás gyerek, azokat nyáron ilyen kötelező német nyelvtanfolyamra iratják be.

[00:41:04]És a tanárokat még nem kötelezik, hogy tanítsák a migráns gyerekeket, de mondjuk dupla fizetést adnak az osztrák tanároknak, hogy önként jelentkezzenek a nyári szünetben a szünetük terhére dupla pénzért, oké?

[00:41:18]Ha nem jönnek tripla pénzért, hogy hogy tanítsák meg a migráns gyerekeket németül.

[00:41:22]Tehát van egy ilyen politika is, hogy hát Spanyolországban meg a baloldali spanyol kormány most fél millió migránst legalizált.

[00:41:29]Hát ott is ugye lesznek választások.

[00:41:30]Ha megkapják az állampolgárságot, mikor azt mondják, hogy 10 éve ott van és mondjuk bejelentett viszonya van, az mondjuk könnyebben megkapja az állampolgárságot.

[00:41:39]Nyilván szavazhatnak.

[00:41:39]És ugye Holemberk ezt írta a behódolás című könyvében, talán nyolc éve, hogy hogyha ezek az emberek bevá a bevándorlók szavazati jogot kapnak, akkor nyilván ők olyan pártokra fognak szavazni, amelyek mondjuk a bevándorlást vagy a muszlimoknak a jogegyenlőségét támogatják.

[00:41:57]Persze ez nem jelenti azt, hogy minden bevándorló rögtön a muszlim pártokra szavaz.

[00:42:02]Erdogán török elnök próbált ilyen török pártokat létrehozni Németországban, Hollandiában, Ausztriában nem.

[00:42:07]Nagyon sikerest.

[00:42:09]Képzeljék el a hallgatók, hogy Ausztriában volt egy Gáza nevű párt, tehát hogy azt gondolták, hogy majd itt a palesztinokkal való szimpátiát politikai mandátumokká formálják, nem sikerült.

[00:42:18]És hát azt is látjuk, hogy például a spanyol ajkú bevándorlók, akik persze az USÁnak ilyen szempontból mázlia van, hogy akik Dél-Amerikából vagy Közép-Amerikából jönnek, azok keresztények, tehát katolikusok, illetve ugye abból a kultúr kultúrkörből jönnek, spanyolul beszélnek, tehát rögtön integrálhatóak a mert a spanyol a második nyelv az USÁban.

[00:42:38]Ugye akik meg mondjuk Európába jönnek, Észak-Afrikából vagy a Közelkeletről, azok hát jó esetben beszélnek angolul, de a franciák többsége nem beszél angolul, vagy a vidéki németek többsége ugyanúgy nem beszél angolul.

[00:42:51]Tehát igazából ez a kulturális probléma az USÁban kevéssé érvényesül.

[00:42:55]Itt Európában jobban érvényesül az Európán kívüli bevándorlókkal.

[00:43:00]Azért hozzá kell tenni, hogy Németországban 21 millió a külföldi.

[00:43:03]Ugye az azt jelenti, hogy akkor 63 millió a német, az etnikai német.

[00:43:08]Csak ugye ennek a 21 millió Németországban élő külföldinek is nagyjából a több mint a fele az európai külföldi, tehát uniós külföldi vagy vagy ukrán.

[00:43:18]Tehát ilyen szempontból a muszlim kisebbség növekszik.

[00:43:21]És igazából itt a tendencia az, ami érdekes, pont az elsőosztályos gyerekek számát nézve a nagyvárosokban, hogy igazából ahogy az európai őslakosság nem szaporodik, úgy idővel a bevándorló közösségek magasabb szaporulata biztosíthatja azt, hogy hát nem is mindenhol, de egyes városokban azért átfordulhat.

[00:43:42]És hát ugye hozzá kell tenni, hogy hogy védekeznek az osztrákok, lábbal szavaznak.

[00:43:47]Tehát az elit, a középosztály, a felső középosztály a gyerekét katolikus iskolába vagy vagy alapítványi iskolába járatja, ahová a migránsok nem tudják befizetni a gyereküket, és akkor azokban kialakul ez a kettős rendszer, a szegregátum.

[00:44:03]Hát ez ismerős Magyarországról is, hogy lábbal szavaznak a szülők, és akkor nem akarják, hogy a gyerekük ott bugdácsoljon a németül nem beszélő bevándorló gyerekek között, hanem olyan elitiskolákba iratják be a gyereket, ahol a tananyagra koncentrálnak.

[00:44:16]homogén az osztály, és tud gyorsan haladni, és úgy tud a gyerek majd később főiskolára vagy egyetemre menni, még azok a gyerekek, akik állami iskolába járnak, azok ugye ott bugdácsolnak, és akkor jó esetben ugye szakmunkás lesz belőlük.

[00:44:35]Hát mindenesetre az biztos, hogy továbbiakban is lesz beszélni ebben az adásban is.

[00:44:40]És hát a következő epizódban, amikor visszatérünk, akkor természetesen újra át fogjuk tekinteni a fejleményeket, illetve az újonnan napirendre kerülő kérdéseket is.

[00:44:51]Úgy minden úgyhogy mindenképpen érdemes feliratkozni, illetve a hallgatókat arra is biztatjuk, hogy tartsanak velünk a holnapi reggel folyamán az Ultrahang Plus csatornáján is, ahol ugye majd a belpolitikai elemzéssel fogunk érkezni.

[00:45:03]Addig is viszont köszönjük a figyelmet és Kiszeli Zoltánnak is, hogy itt volt velünk.

[00:45:09]Köszönöm én