Trump vészjósló ultimátumot küldött: bombázás indulhat jövő héten, Kína is érintett? - Kusai Sándor
Kusai Sándor, Magyarország korábbi pekingi nagykövete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint Donald Trump május 14–15-én Kínába utazik, és előtte ultimátumot adott Iránnak: ha nem sikerül megállapodás, „lebombázzák" őket. Trump személyiségét irracionálisnak és pszichiátriai esettanulmánynak tartja, amely nehézzé teszi az amerikai külpolitika racionális elemzését.
Az amerikai struktúrák és intézmények már nem működnek megfelelően, ami szükségszerűvé tette egy ilyen típusú vezetőt az elnöki székben. A mély állam hatása csökken, így Trump személyes csapongásai közvetlenül befolyásolják az amerikai politikát.
Az Egyesült Államok 2011 óta folyamatosan csökkenti európai elkötelezettsége, és az indopacifikus térségre összpontosít. Az amerikai stratégia a globális energetikai szuperhatalom szerep megszerzése, amely a mesterséges intelligencia és az adatközpontok óriási energiaigénye miatt kulcsfontosságú.
Kína és Oroszország energetikai együttműködése erősödik. A Trump-látogatást követően Putyin is Pekingbe utazik, ami szimbolikus jelentőséggel bír: az amerikai és orosz elnök Pekingbe megy, nem fordítva. Ez azt jelzi, hogy a nemzetközi folyamatok fordulópontja jelenleg Pekingben van.
Kusai szerint az ukrajnai és az iráni háború valójában proxy-háborúk: Nyugat–Oroszország az ukrajna-n keresztül, Amerika–Kína–Oroszország az Irán-n keresztül. A diplomáciai rendezésre még nem érett meg a helyzet, mert a katonai küzdelmekben még nem dőlt el a harc.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Trump ultimátuma és az iráni háború
Donald Trump a PBS televíziós csatornának nyilatkozott, hogy május 14-e előtt szeretne megállapodni Iránnal. Konkrét szavai szerint:
„Nagyon jó esély van rá, hogy sikerüljön, és ha nem sikerül, akkor vissza kell térnünk ahhoz, hogy a pokolba bombázzuk őket." *
Kusai szerint Trump sok mindent mond, de ezt az ultimátumot komolyan kell venni. Az iráni háború már több hete zajlik, és az első három-négy hét alatt az iráni rakéták pontossága 50-szorosára nőtt, amit a kínai BeiDou pozicionáló rendszer katonai alkalmazásának köszönhetően értek el. Ez azt mutatja, hogy Kína és Oroszország aktívan támogatja Iránt műholdas információval és hadianyaggal.
Trump személyisége és az amerikai politika
Kusai szerint Trump személyisége irracionális, és pszichiátriai végzettség szükséges ahhoz, hogy megértsük viselkedését. Több személyiségtorzulás jeleit mutatja, és kijelentéseinek ellentmondásossága rendkívüli – „reggel bombáz, délután tűzszünetet hirdet". Ezt összehasonlítja egyes római császárok viselkedésével.
„Donald Trump egy sajátos pszichiátriai eset. Többféle személyiségtorzulás jeleit mutatja." *
Az amerikai politikai rendszer válságban van, és az alapvető struktúrák, intézmények, amelyek az excesszusokat és szélsőségeket levágják, ma már nem működnek. Ez szinte szükségszerűvé tette, hogy ilyen típusú személyiség kerülhetett az elnöki székbe.
Kusai szerint a nagy titkosszolgálatokkal rendelkező országok (Oroszország, Kína, India) részletesen „profilozzák" Trumpot. Pszichológusok és pszichiáterek folyamatosan korrigálják a profilt, hogy hogyan kezeljék őt tárgyalásokon és nyilatkozatokra reagálva. Ez óriási adminisztratív kapacitást igényel – sok ember, sok pénz, vezető pszichiáterek szükségesek.
Az amerikai külpolitika átrendeződése
Az Egyesült Államok 2011 óta folyamatosan csökkenti európai elkötelezettsége. Hillary Clinton akkori külügyminiszter fogalmazta meg az amerikai külpolitika Ázsia felé fordulását. Ez azt jelenti, hogy ha a súlypontot Ázsiába helyezik át, akkor az európai jelenlét csökkentése elkerülhetetlen.
„Az Amerikai Egyesült Államok európai elkötelezettsége 2011 óta nyilvánosan láthatóan csökken." *
Ennek két oka van: az Egyesült Államok globális kapacitásai csökkennek (már nem 1991-ben vagyunk, amikor Amerika egyszerre tudott mindent lenyomni), és mivel az erőforrásait kulcsfontosságú feladatokra kell koncentrálnia, nem tud egyszerre mindent csinálni.
Az iráni háború az amerikai stratégia szempontjából másodlagos – az indopacifikus térség a kulcsfontosságú. A Perzsa-öbölöt logisztikai központnak tekintik, ahol az áruk szabad áramlása és az energetika fontosak, de ennyi.
Az amerikai energetikai szuperhatalom stratégiája
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia (2024 novemberben nyilvánosságra hozva) világosan mutatja, hogy az Egyesült Államok át akarja súlypontozni globális jelenlétét, és bizonyos szférákban vissza akarja szerezni a globális dominanciát. Az egyik kulcseleme: az Egyesült Államok globális energetikai szuperhatalom szerepre törekszik.
„Amerika önellátó kőolajból, földgázból, energiából, sőt exportálni szándékozik." *
De nem csak hagyományos energiáról van szó. Az energia legkoncentráltabb formája ma a mesterséges intelligencia, amely óriási mennyiségű energiát fogyaszt. Az amerikai technológiai vállalatok (amelyek mesterséges intelligenciát fejlesztenek) már külön atomerőműveket építenek az adatközpontok üzemeltetésére – 30 évre garantált áramellátás, kizárólag az adatközpontoknak.
Ennek következtében a mesterséges intelligencia szolgáltatások piaci eladása valójában gigantikus mennyiségű energiaexport. Az Egyesült Államok ezt a pozíciót akarja megszerezni, ezért kell kontroll alá vennie a többi jelentős energetikai forrást, többek között a Közel-Kelet olajkapacitását.
Kína–Oroszország energetikai együttműködése
Az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy drasztikus ütemben bővül Kína és Oroszország energetikai együttműködése. A mesterséges intelligenciában Amerika főversengőtársa Kína, és a mesterséges intelligencia Kínában is koncentrált energia. Kína számára kulcsfontosságú, hogy ebben az energetikai versenyben garantált ellátást szerezzen, és Oroszország ebben a leghasznosabb partner.
Egy kölcsönös függés alakul ki: Oroszország energiát ad, Kína pedig technológiát és piacot. Ez az egyik oka annak, hogy az energetikai kérdésekben az USA és Oroszország az ukrán háború feje fölött „elég szépen elbeszélget egymással".
A pekingi csúcstalálkozók szimbolikus jelentősége
Trump május 14–15-én Kínába utazik, majd egy héttel később Putyin is Pekingbe látogat (az orosz–kínai jó szomszédsági és barátsági egyezmény 25. évfordulójának alkalmából). Ez szimbolikus jelentőséggel bír:
„Nem véletlen az, hogy Kínába a pekingi császári palotába látogat az amerikai király, majd utána az orosz cár. Nem a kínai császár és az orosz cár megy Washingtonba." *
Ez nem azt jelenti, hogy Kína a legnagyobb hatalom, hanem azt, hogy a mostani helyzetben, az erőviszonyok alakulásában, a folyamatban lévő háborúkban, kereskedelmi vitákban, technológiai versengésben, a meghatározó fordulópont Pekingben van.
Putyin és Szi Csin-ping titkos kommunikációja
Kusai szerint Putyin és Szi Csin-ping hetente kézzel írott papírokon cserélnek véleményt. A kézzel írott üzeneteket a két elnök legközvetlenebb katonai tanácsadóiból kijelölt egy-egy ember viszi saját katonai repülővel. Ez a módszer garantálja a titkosságot az elektronikus lehallgatás ellen.
„Ezek az elnökök nem arról folytatnak véleménycserét, hogy most fölkapcsoljuk-e a villanyt, vagy nem. Ezek arról folytatnak véleménycserét, például, hogy melyikönk milyen műholdrendszere hogyan nyújtson segítséget az iráni hadseregnek a pontos célravezetésben." *
Trump ezt maga is említette egy nyilatkozatában: az amerikai fölény olyan nagy, hogy rákényszerítette az ellenségeket, hogy papírcetliken beszéljenek. Ez lassabb, de garantálja a titkosságot.
A technológia és a titkosság
Kusai szerint nem szabad a technológiát abszolutizálni. A biztonság, titkosság és követhetetlenség szempontjából ma is a legbiztonságosabb technológia a papírcetlin való üzenetküldés. Az első világháborúban a hadseregek intenzíven használták a postagazombákat, mert azokat nem lehetett lehallgatni.
„Az emberiség technológiái olyanok, hogy mindig az a legfejlettebb technológia, amely az adott pillanat követelményeinek legjobban megfelel." *
A proxy-háborúk logikája
Kusai szerint az ukrajnai háború valójában nem orosz–ukrán háború, hanem az Egyesült Államok és Európa (a kollektív Nyugat) háborúzik Oroszországgal Ukrajna proxy-ja által. Ugyanez a logika fordítva működik az Irán-nál: az Egyesült Államok háborúzik Oroszországgal és Kínával Irán proxy-ja által.
„Én nem azt szoktam mondani, hogy orosz-ukrán háború. Én azt szoktam mondani, hogy ukrajnai háború, mert ez nem mondja meg, hogy ki kivel háborúzik." *
Irán nem önmagában háborúzik – mögötte Oroszország és Kína kapacitása, műholdai, rakétarendszerei, valamint hadianyag és élelmiszer szállítása áll. Pakisztánon és Türkmenisztánon keresztül Kínából érkezik a szállítás, illetve a Kaszpi tengeren keresztül Oroszországból.
A diplomáciai rendezés feltételei
Kusai szerint a helyzet még nem érett meg arra, hogy ezeket a konfliktusokat bármiként rendezzék. A konfliktusoknak még tovább kell zajlaniuk, fejlődniük, további történésekből kell állni, vagy kudarcokat hozni.
„Szerintem a helyzet még mindig nem érett meg arra, hogy ezeket a konfliktusokat bárhogy rendezzék." *
Diplomáciai tapasztalatból tudja, hogy akkor szoktak leülni tárgyalni, amikor a katonai küzdelemnek már belátható eredménye van. Példaként a második világháborút hozza fel: a teheráni konferencia a stalingrádi szovjet győzelem után történt, amikor már eldőlt a háború lényege.
Az Encorage-i orosz–amerikai csúcstalálkozó (augusztus 2024) egy ilyen kísérlet volt, de nem volt sikeres. Kusai szerint az amerikaiak és oroszok apróságokban tudtak megegyezni (energetikai kérdések), de a lényeges kérdésekben nem.
Az Encoragi megállapodás kudarca
Az Encoragi találkozón az amerikaiak és oroszok között kialakult valamilyen egyetértés, de Donald Trump elnöknek nullát sikerült teljesítenie belőle. Ezt le lehet vonni a következtetést abból, hogy minden ugyanúgy folyik, mint eddig. Az egyetlen stratégiai szintű változás az volt, hogy az Egyesült Államok az ukrajnai proxy-háború terheinek egy jelentős részét átruházta Európára.
„Az Encoricban mondjuk úgy, hogy kialakított valamilyen egyetértésekből Donald Trump elnöknek nullát sikerült teljesítenie." *
Ennek következménye, hogy az oroszok nem érdekeltek az ukrán háború ügyében leülni és tárgyalni, mert úgy sem tudja vagy nem akarja Trump az elért eredményeket megvalósítani.
A magyar történelem párhuzama
Kusai érdekes párhuzamot húz a magyar történelemből. A stalingrádi csata után, amikor a második magyar hadsereg megsemmisült a Donkanyarban, a budapesti politikai vezetők elkezdtek gondolkodni, hogyan lépjenek ki a háborúból. Ez vezetett a hintapolitikához és a Kállay-kormányhoz. Az, aki információk birtokában volt és felelős döntést hozott, tudta, hogy fordulópont van a háborúban.
A pekingi csúcstalálkozók lehetséges jelentősége
Kusai szerint a közelgő amerikai–kínai és orosz–kínai tárgyalások lehetséges első lépése lehetnek egy hosszabb diplomáciai folyamatnak. Lehet, hogy a három nagyhatalom már tudja, mi az ukrajnai és iráni háború várható kimenetele, és kínai közvetítéssel elindítja azt a folyamatot, hogy mi legyen a háború után.
„Lehet, hogy ez ez az első lépés, mert ők már tudják, hogy mi az ukrajnai háború várható kimenetele, meg az iráni háború várható kimenetele." *
De Kusai hangsúlyozza: ez még nem biztos, mert lehet, hogy még valóban nem dőlt el a harc. Azonban egy évvel előbbre vagyunk ahhoz képest, ahol tavaly voltak.
A német kancellár hibája
Kusai megemlít egy érdekes esetet: Merkel német kancellár néhány nappal ezelőtt nyilvánosan szidalmazta Donald Trumpot. Ez egy stratégiai hiba volt, mert egy jó elemzést végző német kancellár nem szidalmazta volna Trumpot olyan módon, amely egyértelműen sértő és negatív. Lehet úgy is bírálni az amerikai politikát, hogy az ne legyen egyértelműen sértő.
Ez a konfrontatív megnyilvánulás felgyorsította azt a folyamatot, amelyet a NATO válságának és az Egyesült Államok európai szerepvállalásának csökkenésének lehet nevezni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Merckcellerár" – valószínűleg Merkel német kancellárra utal, de az átirat torz alakja
- „Petexet háború ügyi miniszter" – az ASR nem azonosítható egyértelműen, kontextusból valószínűleg az amerikai védelmi miniszterre utal
- „Csipsup" – értelmezhetetlen szótöredék, valószínűleg ASR-hiba
- „Szaarábiában" – valószínűleg Szaúd-Arábiára utal
- „Encorage" / „Encorigi" / „Encoricban" – az átiratban többféleképpen írva, valószínűleg az Anchoragi csúcstalálkozóra utal (2024. augusztus)
- „Devi" – értelmezhetetlen szótöredék az iráni háborúval kapcsolatban
- „Szidyping" / „Szyimpinping" / „Szyinping" – Sí Csin-ping kínai elnök neve, az átiratban többféleképpen torz alakban
- „Vladyimir Putyin" – Putyin neve az átiratban torz toldalékkal
- „Nógrádi Györgyöt" – az ASR-ben torz, valószínűleg egy közéleti szereplő neve, de nem azonosítható egyértelműen
- „Mély államnak" / „mély állami" – a deep state kifejezés magyar fordítása, az átiratban többször szerepel
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:03]Az Ultrahang stúdiójában pedig Kusai Sándor, Magyarország korábbi pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikmus Egyetem docensa.
[00:00:08]Jó napot kívánok.
[00:00:09]Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:11]Jó napot kívánok.
[00:00:11]Örömmel jöttem és üdvözlöm a hallgatókat.
[00:00:15]Először személyesen tulajdonképpen évek óta nem találkoztunk mi más személyesen, de stúdióban még nem.
[00:00:20]Úgyhogy nem nem már megszoktam, hogy mindig telefonon vagy Zoomon vagy másként, de most erre jártam, úgyhogy benéztem.
[00:00:27]Nagyon örülünk neki.
[00:00:29]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte néhány gyors szolgálati közleményt.
[00:00:32]Kérjük, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, nyomjanak egy lájkelet erre a videóra, hogy nagykövet urat minél többen meg tudják hallgatni.
[00:00:39]És ajánlom az Ultrahang 1%-os kampányát is a figyelmükbe május 20-áig lehet az adó 1%-ot felajánlani civil szervezeteknek.
[00:00:49]Kérjük, hogy amennyiben tehetik, támogassák az ultrahang munkáját.
[00:00:51]A részleteket megtalálják a www.ultrahang.tv/1% oldalon.
[00:00:56]Sokan felajánlották már.
[00:00:56]Nagyon szépen köszönjük ezeket a támogatásokat is.
[00:01:00]Azzal kezdeném, hogy május 14-én és 15-én Donald Trump Kínába fog utazni, és mindenki találgatja, hogy a kínai útja előtt leárja-e az iráni háborút.
[00:01:09]És most azt mondja Trump egyébként tegnap egy TV csatornának, hogy május 14-e előtt szeretne megállapodni Iránnal.
[00:01:19]Ha pedig nem, akkor lebombázza őket.
[00:01:21]konkrétan azt mondta a PBS televíziós csatornának, hogy lehetséges.
[00:01:26]Igen, úgy gondolom, nagyon jó esély van rá, hogy sikerüljön, és ha nem sikerül, akkor vissza kell térnünk ahhoz, hogy a pokolba bombázzuk őket.
[00:01:33]Nagyon egyszerű, úgy gondolom, de korábban is így éreztem velük kapcsolatban, hogy optimista vagyok.
[00:01:39]Szóval meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:01:39]Sok mindent mond Trump, de ez a kínai út, ez lehet-e kulcsfontosságú a történet szempontjából?
[00:01:46]A kínai út, hogyha megvalósul, akkor fontos lesz Trump elnöknek, meg a kínaiaknak is.
[00:01:51]Én azt még nem venném biztosra, hogy megvalósul.
[00:01:58]Az előkészítő tárgyalások azok folynak gazdasági meg geopolitikai kérdésekben is.
[00:02:05]A az eddig látható előkészítő tárgyalási eredményekből úgy tűnik, hogy én most olyan 50-50%-ra jósolnám, hogy ez a látogatás megjön.
[00:02:16]Ugye ezt a látogatást eredetileg márciusra tervezték, csak éppen az iráni háború miatt, illetve amiatt, hogy három-négy nap alatt nem sikerült Iránt legyőzni, emiatt halasztotta el Donald Trump elnök ezt a látogatást Kínába.
[00:02:36]Ez az egyik.
[00:02:36]A másik, hogy mit nyilatkozik mond Trump meg hogy miket irkál ki a True Social című saját közösségi médiájába.
[00:02:49]Ennek én különösebb jelentőséget nem tulajdonítanék.
[00:02:52]Viszont bocsánat, akkor honnan lehet tudni, hogy mi az amerikai álláspont valójában, ha se a True Socialnek, se a Trump az elnök nyilatkozatainak nem hietünk, és időnként amit az elnök mond meg a védelmi miniszter meg a nemzetbiztonsági tanácsadó, azok is naponta változok.
[00:03:06]Szóval honnan lehet tudni, hogy mi van valójában?
[00:03:09]Sehonnan.
[00:03:09]Ez a egyszerű és tömör válasz rá.
[00:03:12]Szóval az az igazság, hogy Donald Trump politikai tevékenységének értékeléséhez én az én tudásom nem elég.
[00:03:25]Ehhez elsősorban pszichiáter végzettségre lenne szükség.
[00:03:30]Szerintem Donald Trump egy sajátos pszichiátriai eset.
[00:03:36]Többféle személyiségtorzulás jeleit mutatja, és néha az az ember érzése, hogy olyanok a kijelentései, azoknak az ellentmondásossága reggel bombáz, délután tűszünetet hirdet.
[00:03:56]Tehát ez az egész dolog, ez olyan amit egyébként, hogyha az ember sokat olvas ókori történetírókat, akkor egyes római császárok viselkedéséről olvashat ilyet.
[00:04:12]Ugye a Trump idején azt szokták mondani még az elején, amikor türelmesebbek voltak, hogy Trump üzletember, és ezt csinálja, hogy benyomja az Ollint, és akkor utána meglátja, hogy erre hogyan reagál a piac.
[00:04:22]Csak most már a legelkötelezettebb támogatóiban is felmerül a kérdés, hogy mi van, ha ez nem taktika és egy mestertevnek a része, hanem valójában nincs kontroll az amerikai elnök kezében.
[00:04:35]Óhatatlanul hajlamosak vagyunk az egyszerű emberek is, meg a meg az elemzők is arra, hogy megpróbáljuk racionálisan, logikusan elemezni a történéseket, összefüggéseket látni satöbbi.
[00:04:49]Ez az esetek 90%-ában helytálló is.
[00:04:55]Viszont vannak olyan személyiségek, vannak olyan esetek, vannak olyan helyzetek, amikor ez egyszerűen nem működik.
[00:05:02]Szerintem Donald Trump esete ilyen.
[00:05:07]Nem elemezhető racionálisan, mert maga a személyiség irracionális.
[00:05:12]E nem jelenti azt, hogy az amerikai politika mindenestől irracionális.
[00:05:15]Ezt nem szabad soha összekeverni.
[00:05:19]Csak az amerikai struktúra, az amerikai állam, az amerikai kormányzat működése mára abba a fázisba jutott, hogy ezt most nem megyek bele az elemzésbe, mert ez külön hosszú téma lenne, hogy hogyan, miként és miért jutott mára ide, de mára ide oda jutott, hogy azok az alapvető struktúrák, intézmények, amelyek arra hivatottak, hogy az excessum okat, a szélsőségeket az amerikai politikáról, bel és külpolitikáról egyaránt levágják, ezek ma nem működnek.
[00:05:56]Ennek következtében szinte szükségszerű, hogy egy ilyen típusú személyiség kerülhetett az elnöki székbe Amerikába.
[00:06:06]Látjuk, hogy más országokban is kerülnek ilyen vezetői pozíció.
[00:06:08]Most egy ilyen kort élünk.
[00:06:13]A különösen a a nyugati típusú demokráciákban a a társadalom, a gazdaság, a politikai rendszer válsága az odavezetett, hogy ilyen ilyen szélsőségekbe hajló személyiségek kerülnek előtérbe.
[00:06:34]Ennek a egyébként a legerősebb vagy legradikálisabb példája tényleg maga Trump elnök.
[00:06:40]És mivel a rendszer olyan, hogy nincsenek igazi ellensúlyok, korlátok, ezért a csapongása az amerikai külpolitikának is könnyen követi az elnök személyes csapongását.
[00:06:52]Csak erre azt szokták mondani, Nógrádi Györgyöt idézek, hogy az Egyesült Államok elnökei mind alkalmatlanok voltak, de a mögöttük lévő stáb az viszont profi volt.
[00:07:01]Hát ezt szokták más megfogalmazásban mély államnak nevezni.
[00:07:07]Ez ad egyfajta állandóságot, kontinuitást az amerikai külpolitikának, belpolitikának, a nemzeti érdekérvényesítésnek, de az igazság, hogy mivel az amerikai politikai rendszer maga van válságban, ezért ez a tényező is egyre kisebb hatású.
[00:07:30]Tehát korábban Amerikában bizonyos mélyállami irányzatok vagy szerkezetek, azok stabilak voltak.
[00:07:41]Ha belegondolunk, volt olyan FBI vezető, aki aki három-négy elnök alatt is vezette az FBI-t.
[00:07:49]Ma meg a legenda szerint kitette a dossét minden elnöknek, hogy hadd maradjak az FBI vezető.
[00:07:57]Mondjuk úgy, hogy milyen technológiával érte ezt el.
[00:07:59]Az majdnem mindegy, mert a lényeg az, hogy az FBI irányvonala politikája működése az egy konstans dolog volt.
[00:08:06]Az végig végig zajlott, hogy ezt hogy érte el az illető, az most részletkérdés.
[00:08:12]Na most csak oda akartam kilukadni, hogy most meg azt látjuk, hogy az egyébként meglehetősen jól szervezett és jól átgondoltan irányított amerikai fegyveres erők a csereg, az mára odajutott, hogyha egy tábornok olyat talál mondani, sőt ma már ott tartunk, hogy gondolni olyat talál, akkor ship shop leváltják, nyugdíjba küldik, hazaküldik az unokáihoz és ezt ezt most látjuk Ez nem az amerikai típusú gondolkodásra jellemző, hiszen nagyon magas beosztású vezető tábornokot például a koreai háború idején váltott leheruer elnök, aki egyébként szintén tábornok volt, mielőtt elnök lett.
[00:09:00]Azért, mert a nyilvánosan bírálta az elnök döntését és ez utána nem volt divat.
[00:09:05]Tehát ugyanis egy meghatározott katonapolitika stratégia érvényesült, amely az alkalmas vezetőket a hadseregen belül kitermelte, azok intézték a dolgokat, volt egy rotációs rendszer, ennyi ideig volt valaki vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
[00:09:28]Letelt az idő, jött egy másik, de a lényeg nem változott.
[00:09:32]Most meg azt látjuk, hogy Petexet háború ügyi miniszter, az az, hogy mondjam, ha reggel rossz lábbal kell föl, akkor leváltja a nem tudom én, a szárazföldi haderő vezérkari főnökét.
[00:09:48]Csipsup.
[00:09:48]Tehát azt mondom, hogy hogy ez mind válságtünet, és ez a ez teremti meg annak a feltételrendszerét, hogy az elnök személyisége, annak mindenféle kilengése meg mindenféle jellemzője most sokkal nagyobb hatást gyakorol az amerikai politikára, mint általában szokott.
[00:10:07]És ennek még van egy ilyen oldalági következménye.
[00:10:13]Nagyon sok ilyen csapongása Donald Trump személyiségének az bizonyos értelemben még összefügghet azzal is, hogy őnek milyen volt az üzletember múltja, hogy milyen a tárgyalási technikája, hogy előbb maximum hasba rúgjuk, aztán majd engedünk.
[00:10:33]Tehát ezek a úgynevezett a trumpi nagy stratégiára vonatkozó feltételezések sem feltétlenül tévesek.
[00:10:43]Tehát ez ez amikor valaki üzletember, ez a fajta magatartás az üzleti életben, ez sem az átlagos és a normális.
[00:10:54]Ez ott is egyfajta unikális, sajátos megközelítés, ami a személyiségjegyekben is megjelenik.
[00:11:01]mondom, komoly pszichiátriai jellemzést érdemelne.
[00:11:03]Én nekem meggyőződésem egyébként, hogy a komoly külpolitikai hírszerzési kapacitással rendelkező országok, nagyhatalmak, azok ezt el is végzik.
[00:11:21]Tehát meggyőződés tanulmányozzák a személyiségét.
[00:11:25]És mondjuk ennek a következménye lehet az, hogy amikor az öbölszágokba látogat vagy Szaudarábia, akkor olyan sóműsorral fogadják, ami láthatóan neki tetszik, illetve úgy kommunikálnak vele kapcsolatban, hogy a hiúságára appellálva megnyerjék maguknak a Trump elnököt?
[00:11:42]Igen, de ez még a ez még a kisebb országok egyszerűbben elérhető módszerei.
[00:11:47]Tehát én feltételezem, hogy az orosz vezetés, Putyin elnök, Szyinping elnök, a kínai vezetés vagy módi miniszterelnök Indiába, nekik ugyanis nagy titkos szolgálataik vannak, nagy létszámú, sok ember, sok különböző szakmát képviselő személyek vesznek részt.
[00:12:09]Nekem meggyőződ, úgy hívják ezt egyébként, hogy profilozás.
[00:12:15]Nekem meggyőződésem, hogy nagyon-nagyon részletesen elvégezték Donald Trump profilozását.
[00:12:24]Vezető, pszichológusok, pszichiáterek folyamatosan korrigálják a profilt, hogy hogyan kezeljék Donald Trumpot, akár a tárgyalásokon, akár a nyilatkozatokba, amikor reagálnak Donald Trump nyilatkozataira, és így tovább.
[00:12:38]Ehhez nagyon nagy, úgy hívjuk ezt a, hogy adminisztratív kapacitás szükséges.
[00:12:46]Tehát ahhoz, hogy minden személyiségreést finoman elemezzünk, és ahhoz alkalmazkodva kezeljük, ez sok ember, sok pénz kell foglalkoztatni kell, öt, hat vezető pszichiátert, megfelelő módon figyelni kell Donald Trump minden szavát, amit kiejt, ezt rögzíteni kell, elemezni kell.
[00:13:06]Tehát ez egy bonyolult dolog.
[00:13:06]Ezt a kisebb vagy átlagos országok így teljes mélységig valószínűleg nem tudják megcsinálni.
[00:13:15]A fő elemeket ki tudják el emelni, és akkor vagy sikerül, vagy nem.
[00:13:18]Tehát például Szaarábiában ilyen nagyon színpadias eseményeket rendeznek és karttáncot lejtenek, mint amikor odalátogatott Donald Trump.
[00:13:28]Tehát ez de ez csak a felső szintje ennek az elemzésnek.
[00:13:33]ennél sokkal mélyebbre is lehet menni, csak ehhez nagyon nagy kapacitásra van szüksége a a másik országnak.
[00:13:40]Tehát ezt csak nagyszágok tudják megcsinálni.
[00:13:42]Jellemző módon például egy viszonylag már európai méretekbe jelentős nagyszág, Németország, ahol azt gondolná az ember, hogy van megfelelő kapacitás ilyen elemzések elvégzésére.
[00:13:57]Néha az is követel bődületes hibákat.
[00:14:00]Tehát hogy mondjam, jó elemzést végző német kancellár nyilvános beszédében nem szidalmazta volna Donald Trumpot.
[00:14:13]Tehát, hogy mondjam, lehet úgy is bí most viszont ugye volt ez.
[00:14:18]Igen, lehet úgy is bírálni Amerika politikáját, akár személyesen Donald Trumpot is, hogy az ne legyen egyértelműen sértő és negatív.
[00:14:25]amit a Merckcellerár csinált néhány nappal ezelőtt, vagy a múlt héten, az az kifejezetten arra utalt, hogy vagy nagyon dühös volt, és nem vette figyelembe azokat a személyiségrajzokat, profilokat, amit elé tett az illetékes német titkosszolgálat, és ezért nem vette figyelembe, mert berágott, vagy az történt, hogy hogy nincs neki megfelelő ilyen, de akkor nem ez volt a mester terve.
[00:14:57]Friedrich Mertnek, hogy felidegesíti Trump.
[00:14:59]Azért kérdezem, mert hogy az már alapvetően nehéz helyzet, hogy van az európai mainstream, akik nyilván nem Trumpnak a győzelmének szurkoltak, sőt kifejezetten utálták Trumpot, mindenféle sérelmük volt vele kapcsolatban, majd ugye ő megnyeri a választást, és ezt követően elkezdi leckéztetni az Európai Uniót, meg üzengetni nekik, meg minden területen éreztetni, hogy lám, lám megjöttem, és én vagyok Amerika.
[00:15:22]Tehát itt és láthatóan nem az volt egyébként a válasz már a kezdetektől, főleg Macron részéről, hogy akkor meghunyászkodunk, hanem valamifajta legalább kommunikációs ellenot próbáltak képezni.
[00:15:33]Meg ez szerintem a hajlandó a koalíciója is részben ezért jött létre.
[00:15:40]Én hadd mondjam azt, hogy én nem vagyok annak a híve, hogy túlgondoljuk ezeket a politikusi magatartásokat.
[00:15:55]Amennyit én az élettapasztalatom során találkoztam különböző politikusokkal a 30 éves diplomáciai pályám során, magyarokkal és nem csak magyarokkal, nagyon sok ország különböző politikusaival találkoztam.
[00:16:10]egyik eleme ez, amiről az előbb beszéltem, hogy felkészülnek, felkészítik őket helyzetekre, politikákra és tárgyalópartnerekre, de a másik elem az az, hogy a személyiségük milyen.
[00:16:24]Tehát nem kell ezt túlgondolni, néha bizony előfordul, hogy a politikus egyébként minél nagyobb ország, minél nagyobb hatalmú politikusa, annál hajlamosbá válik erre.
[00:16:39]gyomorból reagál, a személyisége jön elő a reakcióiban.
[00:16:45]Merc kancellár például egy egy német felsőbbségben felnőtt a második világháború beli vereségért revanssot akar venni akaró családi környezetből származó ember.
[00:17:00]Tehát őnek van egyfajta olyan személyes mentalitása, amely egyszerűen félresöpörhet adott esetben.
[00:17:10]Tehát igaz az a tényező, amit említett, hogy az európai főáramlatú politikai vezetők, politikai irányzatok, azok annyira Biden elnökre tettek a vagy illetve Kamala Harisre később, hogy hogy nem tudtak váltani, de ebben van olyan is, hogy személyes hozzáállásuk más.
[00:17:32]Úgyhogy ez a kettő egyszerre játszik szerepet abba, de az biztos, hogy most felgyorsította Mercancellár konfrontatív megnyilvánulása felgyorsította azt a folyamatot, amelyet úgy hívhatunk nyugodtan, hogy a NATO válsága, és úgy hívthatunk nyugodtan, hogy az Egyesült Államok Európai szerepvállalásának csökkenése.
[00:17:56]Csökkenése vagy kivonulása?
[00:17:56]Hát a vége valószínűleg majd az lesz, hogy kivonulás, de úgy úgy kivonulni, tehát tehát hogy mert azért kérdezem, mert ez a Trump elnökön túl ívelő program, gondolom.
[00:18:05]És itt itt jön be megint az a kommunikációs részre, hogy ön mégis csak nagykövet volt.
[00:18:12]Tehát volt egy klasszikus dolog, hogy amikor ilyen hírek terjedtek, akkor fölhívta az egyik diplomata a másikat, hogy te figy most mi az, ami ebből a politikónak szól, meg mi az, ami ebből tényleg lesz?
[00:18:22]És akkor megbeszélték egymás között, és akkor kialakítottak valami stratégiát.
[00:18:25]Ez régen így működött, nem?
[00:18:27]Bizonyos értelemben ez ma is így működik.
[00:18:33]De de hogy mondjam, egy mondjuk egy jó diplomata, egy jó nagykve az összeszedi a kollégáktól, meg a fogadószág embereitől meg mindenkitől az információ darabokat, de a végén neki kell összerakni.
[00:18:50]Tehát az, hogy ő az elemzésben mit, milyen súllyal vesz figyelembe, és hogy rakja össze a képet, az már az ő dolga.
[00:18:58]Aztán a nagykövetek ebből jelentést írnak, javaslatot tesznek a saját kormányuknak, kormányzatuknak, külügyminisztériumnak, és hogy az azt vezető politikusok ebből mit fogadnak meg, és mit nem, az meg az ő játékterük.
[00:19:13]Tehát azért mondom, hogy nem kell ezt túlgondolni.
[00:19:16]Az Egyesült Államok számára a prioritások megváltozása az egy objektív folyamat.
[00:19:26]2011-ben az Obama kormány idején Hillary Clinton, akkori külügyminiszter fogalmazta meg az amerikai külpolitika Ázsia felé fordulását.
[00:19:40]Ez azt jelentette, hogyha a súlypontot áthelyezik Ázsiába, akkor európai jelenlétet mindenképpen csökkenteni kell, hogy ez mennyire lassú, fokozatos, elhúzódó folyamat, meg mennyire gyors, milyen ilyen hullámokban történik, ilyen lépcsőugrásokban.
[00:20:01]Ez ebben ez sok minden akut körülménytől függ, de az, hogy az Amerikai Egyesült Államok európai elkötelezettsége 2011 óta nyilvánosan láthatóan csökken, ebben vannak persze kisebb visszaugrások, amikor a Biden kormány az ukrajnai háborút teljes gőzzel támogatta.
[00:20:23]Az egy ilyen visszalépés volt ebből a folyamatból, de a generális tendencia az az, hogy Amerika európai elkötelezettsége folyamatosan csökken.
[00:20:34]Ennek két oka van.
[00:20:34]Ezt nagyon egyszerű megérteni.
[00:20:38]Az egyik oka az, hogy az Egyesült Államok kapacitásai, globálos képességei is csökkennek.
[00:20:47]Tehát nem 1991-ben vagyunk Amerik, amikor Amerika egyszerre tudott minden földrejen, katonai erővel mindenkit lenyomni.
[00:20:56]Ezek az idők elmúltak.
[00:20:58]Ez az egyik tényező.
[00:20:58]A másik tényező pedig ebből, részben ebből következik, mivel Amerika is belekényszerül most már, hogy az erőforrásait bizonyos kulcsfontosságú feladatokra koncentrálja, nem tud egyszerre mindent csinálni, ezért ki kell választani, hogy mi számára a kulcsfontosságú.
[00:21:20]Ilyen szempontból például az iráni háború, ami most zajlik vagy nem zajlik, vagy ebbe a sajátos állapotban van, amiben van, ez például egy úgy fogalmazhatnánk, hogy devi mert valójában Amerika számára most is az indocsendes óceáni térség, ahogy ők hívják, a kulcsfontosságú.
[00:21:41]és az indocsendes óceáni térséghez képest a perzsaöbölől és környéke az egy nyugati peremvidék, egy logisztikai központ, nem?
[00:21:50]vagy egy ilyen, tehát hogy arra, hogy az van, amennyire én ezt így érzékelem, az van a fejekben, hogy azért fontos, hogy az ár áruat szabadon áramolhasson, de így körülbelül ennyi.
[00:22:00]Ö igen, meg azért fontos, mert az energetikának a kulcskérdése, és ha belegondolunk, az is eléggé nyilvánvaló, hogyha értelmezzük a nemrég nyilvánosságra hozott, a tavaly, ha jól emlékszem, novemberben nyilvánosságra hozott új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát, abból nagyjából világosan kiderül, hogy az Egyesült Államok át akarja súlypontozni a globális jelenlétét, és ezen belül bizonyos szférákban, szektorokban akar visszaszerezni, helyreállítani globális dominanciát, azért, hogy ezzel fedezni tudja a más térségekből, szektorokból való visszavonulását.
[00:22:47]És ennek az egyik kulcseleme, amit amit ez a stratégia is megfogalmaz, de amit Donald Trump sokszor elmond, ez valójában az, hogy az Egyesült Államok a egy globális energetikai szuperhatalom szerepre tör.
[00:23:02]Ezt Donald Trump mindig megfogalmazza.
[00:23:06]Amerika önellátó kőolajból, földgázból, energiából, sőt exportálni szándékozik.
[00:23:12]nem csak energiát, hanem az energiának a legkoncentráltabb formáját is.
[00:23:21]Márpedig az energiának ma a legkoncentráltabb formája az nem az atomerőmű, nem a kőolaj, nem a földgáz, nem a szén, nem a naperőmű.
[00:23:31]Az energia legkoncentráltabb formája a mesterséges intelligencia, hiszen szükség van rá.
[00:23:43]olyan mennyiségű energiát használ föl a mesterséges intelligencia, hogy ugye az Egyesült Államokban a legnagyobb technológiai vállalatok, amelyek a mesterséges intelligenciát fejlesztik és előállítják és szolgáltatást nyújtanak, azok ma már azzal a olyan terveket dolgoznak ki, hogy külön atomerőműveket építsenek az adatközpontok üzemeltetésére.
[00:24:11]Tehát építenek egy egész komplett atomerőművet, hogy az adatközpont komputereit ugye kiegyenlített árammal folyamatosan el tudják látani.
[00:24:22]Nem a szél, nem a nap, nem a kőolaj, nem a szén mennyisége szerint, hanem 30 évre egyfolytába legyen áram, és nem fogják az atomerőműre rákötni se a várost, se más ipart, kizárólag az adatközpontot.
[00:24:39]Következésképpen a mesterséges intelligencia szolgáltatások piaci eladása az mindenek előtt gigantikus mennyiségű energiaexportja.
[00:24:54]Tehát az Egyesült Államok ezt a pozíciót akarja megszerezni, a globális energetikai hegemon szerepét.
[00:24:59]Na most ahhoz, hogy ezt meg tudja szerezni, ehhez a többi jelentős energetikai forrást, többek között a Közelkelett vagy Nyugat-Ázsia olajkapacitását is kontroll alá kell vennie.
[00:25:17]Ezért vannak folyamatosan szankció alatt, ezért szakította le Amerika Európát az orosz energiáról, mert a másik potenciális energetikai szuperhatalom a világban az Oroszország.
[00:25:30]Az egy állandó kihívás az Egyesült Államok számára, hogy Oroszország képes energiát adni bárkinek többek között.
[00:25:36]És akkor most hadd csináljak még egy csavart.
[00:25:44]Az utóbbi napok fejleményei egyértelműen azt mutatják, hogy drasztikus ütemben bővül Kína és Oroszország energetikai együttműködése.
[00:25:55]A mesterséges intelligenciában Amerika főversengőtársa, fő riválisa az Kína.
[00:26:04]A mesterséges intelligencia Kínában is, ugyanúgy, mint Amerikában, koncentrált energia.
[00:26:13]Tehát Kína számára kulcsfontosságú, hogy ebben a mesterséges intelligencia köntösbe bújtatott energetikai versenyben megfelelő támaszt, garantált ellátást szerezzen.
[00:26:29]Oroszország pedig ebben tud a leghasznosabb lenni Kína számára.
[00:26:32]Tehát itt egy kölcsönös függés alakul ki.
[00:26:34]És itt merül fel az a kérdés, hogy az Egyesült Államok, és ez jövő héten, ha lesz Trumplátogatás, talán el is dől, hogy vajon ebből a szempontból riválisok lesznek, vagy mivel azért nagyon sok esetben ők is egymásra vannak épülve szoftverhver tekintetében, akár közös gondolkodás tekintetében, hogy akár egy meg nem támadási szerződéssel vagy együttműködéssel még belép harmadik fénnek kazusa.
[00:26:59]Én azért nem zárnám ki, mert látom, hogy közben energetikai kérdésekben láthatóan az USA és Oroszország az ukrán háború feje fölött azér elég szépen elbeszélget egymással.
[00:27:11]Szóval szerintem most egy kicsit túl nagyot ugrott Amerika és Kína között bizonyos értelemben vagy más összefüggésben Amerika és Oroszország között élethalál harc zajlik.
[00:27:32]Az új világrend, a kialakulóban vé levő világrend meghatározásáért.
[00:27:39]Ennek a harcnak vannak konkrét fegyveres, kinetikus, háborús elemei, de vannak neki tágabb gazdasági, technológiai, energetikai és egyéb aspektusai is.
[00:27:52]Hogy ne le azt senki nem akarja, hogy igazi világháború legyen, atomfegyvere, atombevetésen meg minden egyébbel, mert ebbe mindenképpen lebukik.
[00:27:59]Ezt azért még Donald Trump is tudja.
[00:28:01]Bár néha azt mondja, hogy Iránba eltörli a civilizációt, de ezt aztán gyorsan visszaszívja, mert ezt mégse fogja megcsinálni.
[00:28:09]Pontosan tisztában van vele, hogy ennek milyen következményei lennének.
[00:28:13]Tehát ami a dolog lényege, hogy például Donald Trump kínai látogatásán elképzelhető olyan ideiglenes taktikai kiegyezés, amely ezt a konfrontációt korlátozza, valamilyen keretek közé szorítja az amerikai és kínai gazdaság szétválasztási folyamatát, ami folyamatosan zajlik, zajlik, zajlik teljes gőzel, de tavaly a kínai öt éves ugye Ugye március közepén tették az a kínai öt éves tervet, az mutat ebbe az irányba erő is ez minden kell, minden valós tendencia ezzel számol.
[00:28:52]Na most, hogy ennek a tempóját hogyan szabályozzák, hogy mennyire gyorsan válik szét a két gazdaság, illetve mennyire gyorsan nő közöttük a versengőtényező.
[00:29:08]Ebből a szempontból lehet pozitív hatása a Donald Trump látogatásának, ha sikerül valamilyen ideiglenes vagy taktikai vagy maximum középtávú megegyezéseket kötni Kínával, hogy miben tapossuk egymást és miben nem.
[00:29:24]Ö ez az egész folyamat, ez egy nagyon érdekes folyamat abból a szempontból is, hogy az elképzelhetetlen a jelenleg egymásnak feszülő erők, a folyamatok dinamikája és logikája alapján, hogy ők végérvényesen megegyezzenek.
[00:29:44]Ugyanis a végérvényesen megegyezés az csak akkor következhetne be, ha az egyik fél kapitulálna és föladná a harcot.
[00:29:53]Persze, aki most kapitulál, az tudomásul veszi, hogy a másik fél válik meghatározó erővé a nemzetközi viszonyokban, a világgazdaságban és mindenben.
[00:30:09]Bocsánatot kérek, de Donald Trumpot nem azért választották meg, illetve a megválasztását nem azért finanszírozták bizonyos amerikai üzleti körök, hogy ő kapituláljon.
[00:30:20]Ugyanígy Sigyinping kínai elnök nem azért üldögél a kínai kommunista párt legfőbb vezetőjének székében, hogy az országot visszavigye a félgarmati korba.
[00:30:35]Ugyanígy egyébként, hogy az egész kört teljes legyen, Vladyimir Putyin elnök sem azért tud hvalahány éve hatalmon lenni, mert az a célja, hogy úgy intézze el Oroszországot, ahogy Gorbacsov annak idején elintézte a Szovjetuniót.
[00:30:51]Nem ezért tartják őket.
[00:30:53]Ha ilyen irányba mennének, akkor elcsapnák őket.
[00:30:56]Donald Trump esetében, ha kiderülne, hogy föladja Amerika céljait, akkor Donald Trump ellen a 25.
[00:31:08]alkotmánykiegészítést holnap alkalmaznák, és szellemi képtelenség alapján lecserélnék az amerikai elnöki székből.
[00:31:16]Kínában összeülne a politikai bizottság és megállapítaná, hogy ugyanebbe az esetben, hogy Szyinping elftárs megfáradt és idős és nyugdíjaznák Putyin elnököt bármikor, ugyanúgy, ahogy annak idején Kruscsovot szépen nyugdíjba küldték, őt is nyugdíjba küldenik.
[00:31:36]Na most, hogy tovább menjek ezen a logikán, nagyon érdekes, hogy hogyan alakulnak ezek a folyamatok tágabb összefüggésben.
[00:31:46]Most a napi történések azok azok csak építőkövek ebbe a hosszabb folyamatban.
[00:31:51]De nagyon tanulságos ugye, hogyha megvalósul Donál Trump látogatása 14-15-ig, ez jövő hét jövő héten Kínában az egy nagyon szép esemény lesz.
[00:32:03]És az azt követő héten fog Kínába látogatni Putyin elnök.
[00:32:09]Ő ne régóta készítenek elő, ugye ő nekem tehát régóta készítik, de ugye ezeket a magaszintű látogatásokat, ezeket mindig úgy szokták csinálni, hogy hogy kell hozzá valami ürügy.
[00:32:22]És tavaly ilyenkor a győzelem napján találkoztak például.
[00:32:26]Igen, például az volt az ügy.
[00:32:28]Az idén most az űrügyában az a az oroszkínai jó szomszédsági és barátsági egyezmény aláírásának, ha jól emlékszem, 25.
[00:32:42]évfordulója lesz.
[00:32:46]ami azzal is jár.
[00:32:46]Most már nem emlékszem, hogy 20 évre kötötték eredetileg, vagy 25-re az egyezményt, de ugye az egyezményben az van, hogyha ha a felek nem szüntetik meg, akkor automatikusan meghosszabbodik, de ez egy nagyon jó alkalom lesz arra, hogy Putyin elnök elmenjen és egyeztesse a politikát, többek között az energetikai politikát is Kínával.
[00:33:15]A a világhelyzetben a dinamikát, nem kell túlértékelni ezeket az eseményeket, de a szimbólumokat érzékelni kell.
[00:33:23]Tehát hogy most ilyen történelmi hasonlattal éljek, nem véletlen az, hogy Kínába a pekingi császári palotába látogat az amerikai király, majd utána az orosz cár.
[00:33:45]Nem a kínai császár és az orosz cár megy Washingtonba.
[00:33:47]Nem az amerikai király és a kínai császár megy Moszkvába, hanem az amerikai elnök és az orosz elnök teszi tiszteletét Pekingben.
[00:34:00]Ez nem azt jelenti, hogy Kína a legnagyobb hatalom.
[00:34:01]Ez azt jelenti, hogy a mostani helyzetben, a nemzetközi folyamatokban, az erőviszonyok alakulásában, a folyamatban lévő különböző háborúkban, kereskedelmi vitákban, technológiai versengésben, ma a meghatározó fordulópont az a az a mint a vasútban, az a az a forgatókorong az Pekingben van.
[00:34:27]Nem véletlen, hogy odamennek tárgyalni.
[00:34:32]Ez nem a rossz, hogy egyik évben Moszka, másik évben Peking.
[00:34:37]A a az orosz elnök és a kínai elnök az folyamatosan évente minimum háromszor, négyszer találkozik, és gyakorlatilag hetente kommunikálnak.
[00:34:46]Sőt, most már azt is tudjuk, hogy hogy legalább havonta beszélnek egymással közvetlenül telefonon vagy videón, de azt is tudjuk, hogy heti közöttük az információcsere, az egyeztetés, és hogy az amerikaiak ezt ne tudják műhold bármilyen módon, rafinált módon lehallgatni.
[00:35:08]Mint ahogy látjuk, hogy technika van rá.
[00:35:10]Technika van rá.
[00:35:10]Én szerintem az oroszok is, meg a kínaiak is tudják, hogy körülbelül mit képes ez a technika látni, mit nem.
[00:35:17]Mi nem tudjuk, honnan tudnánk, de ugye a legbiztosabb dolog, hogyha valamit titokban akarok tartani a mai elektronikus korban is a papírcetli.
[00:35:32]Leírom egy papírcetlire, és azt csak az látja, akinek odaadom.
[00:35:34]És miután odaadtam, hogy ha nem tetszik, tovább egyszerűen meggyújtom és elég, és akkor nem marad neki elektronikus nyoma meg semmije.
[00:35:44]Na, csak ezt azért mondom, hogy én például a héten tudtam meg több nemzetközi jellemzői és egyéb forrásból egy nagyon érdekes információt.
[00:35:56]Ö személyesen Putyin elnök és Szyimpinping elnök között hetente zajlik írott, kézzel írott papírokon véleménycsere, információ, követek viszik.
[00:36:12]És ezeket a kézzel írott papírokat a két elnök legközvetlenebb katonai, aggyutánai köréből kijelölt egy-egy ember hozzáviszi.
[00:36:22]egy megfelelő külön géppel.
[00:36:26]Aztán tehát saját kis katonai repülővel elindul a pasi mondjuk az ezredes Moszkvából, elviszi Pekingbe Putyin elnök kézzel írott üzenetét satöbbit, visszaviszi a választ, ha van és ugyanígy, amikor Szidyping akar, és ez gyakorlatilag azt jelenti, mász mint amikor mi küldünk messenger üzenetet egymásnak.
[00:36:50]Hát ez egy kicsit más, mert azt nem lehet lehallgatni.
[00:36:52]lassabb, lassabb egy kicsit, de a ezek az elnökök nem arról folytatnak véleménycserét, hogy most fölkapcsoljuk-e a villanyt, vagy nem.
[00:37:02]Ezek arról folytatnak véleménycserét, például, hogy melyikönk milyen műholdrendszere hogyan nyújtson segítséget az iráni hadseregnek a pontos célravezetésben.
[00:37:18]És azt például tudjuk, hogy az iráni a háború, az iráni háború igen aktív szakaszában, tehát az első három-négy hétben az iráni rakéták pontossága 50-szorosára nőtt a köve a az előző időszaknak, és ebben például döntő szerepe volt annak, hogy a globális kínai pozíció pozicionáló rendszere, a BDO rendszer katonai alkalmazását is megkap.
[00:37:47]kapták az irániak kínai pozicionáló műholdak, amelyek függetlenülnek a GPS-től, az amerikai rendszertől, és van nekik katonai alkalmazásuk, amely 30-40 cm-es pontossággal vezett célra.
[00:38:05]Ezt az irániak használták.
[00:38:05]Ezért volt az a történet, hogy az iráni rakéták és drónok a háború első 10 napjában gyakorlatilag megsemmisítették az öbölbeli arab országokban kiépített amerikai radarrendszereket, mert annyira pontosan tudtak menni.
[00:38:22]Ö, tehát na most ilyen típusú üzenetekben cserél véleményt Vladyimir Putyin meg Szyimpin Ping ilyen írott formában, ilyen ósdi formában.
[00:38:35]Ezt egyébként Donald Trump is mondta az egyik ilyen nyilatkozatában, hogy olyan nagy az amerikai fölény, hogy rákényszerítettük az ellenségeinket, hogy papírcetliken beszéljenek, nem pedig gyors rádión meg elektronikusan meg interneten.
[00:38:52]Ez egyik részről igaz, hogy ez így lassabb, de nyilvánvalóan nem a napi információt cserélik ilyen formában, hanem azokat a fontos döntéseket beszélik meg.
[00:39:05]Na ugye a klíma nektálásánál lehetett egyébként még hasonló történetet hallani, hogy ott is visszaálltak a hagyományos nagyon régi kommunikációs eszközökre az orosz.
[00:39:15]Persze.
[00:39:15]Na most én úgy szoktam ezt cinikusan vagy irónikusan megfogalmazni, hogy az első világháborúban a hadseregek pedig a már akkor volt rádió meg telefon meg minden ilyen, de a hadseregek nagyon intenzíven használták a postagambokat.
[00:39:37]Mert azokat nem lehetett lehallgatni, nem lehetett megzavarni, legfeljebb lelőni lehetett, de ha ugyanazt az üzenetet egy másik helyre 10 postagalambal indítottam el, akkor nagy volt a valószínűsége, hogy egy legalább célba ér, az nem lövik le mindent.
[00:39:54]Tehát, hogy mondjam, az emberiség technológi azok olyanok, hogy mindig az a legfejlettebb technológia, amely az adott pillanat követelményeinek legjobban megfelel.
[00:40:08]Tehát nem biztos, hogy az elektronikus kommunikáció a legfejlettebb technológia.
[00:40:16]Ha a legfontosabb szempontom nem az, hogy gyors legyen, hanem az a legfontosabb szempontom, hogy ne lehessen lehallgatni, meghamisítani.
[00:40:27]Az a ha az válik a legfontosabb szempontá, hogy teljesen titkos legyen a kommunikáció, akkor ma is a legfejlettebb technológia az a papírra, ceruzával ráírt dolog.
[00:40:40]Ez a legbiztonságosabb.
[00:40:40]Ha ez a kommunikációban a legfontosabb, akkor ma is ez az ősi technológia a leg legfejlettebb abban az értelemben, hogy ennek a szempontnak, hogy a lehallg a titkosságot garantáljuk, ez felel meg legjobban.
[00:40:56]Egyébként ennél még van egy ősi technológia is, csak az annak van egy pontatlansági kockázata.
[00:41:02]A következő legfejlettebb technológia nincs az a szóbeli üzenet, amikor még leírni se lehet, csak azt le lehet hallgatni.
[00:41:12]Hát már ha Igen, ha az ha szobát, ahol elmondja, le tudjuk hallgatni, de egyébként annak az a legnagyobb veszélye, hogy hogy pontatlanná válik.
[00:41:21]Tehát bizony egy ember egy szöveget, csak korlátozott mennyiségű szöveget tud jól megtanulni úgy, hogy ne tévesszen benne szavakat meg egyebeket.
[00:41:31]Ö a színészek általában hosszú szövegeket tudnak megtanulni, de csak mondom, hogy ott is megvan a biztosíték, mert sugókat alkalmaznak a színházban, tehát ha a színész elfelejtje, akkor besúgják neki.
[00:41:42]Na mindegy.
[00:41:44]Tehát visszatérve, ezért mondom, hogy nem szabad a technológiát abszolutizálni, mert nem attól függően valamilyen technológia a legfejlettebb vagy legjobb, az mindig attól függ, hogy milyen szempontból van rá szükségünk.
[00:41:59]Tehát mindig célhoz kötött kell értelmezni.
[00:42:02]És például a biztonság, a titkosság, a megsemmisíthetőség, a követhetetlenség szempontjából ma is a legbiztonságosabb technológia a papírcetlin való üzenetküldés.
[00:42:14]Pont.
[00:42:19]Na, az az utolsó kérdésem, hogy orosz-ukrán háború irmi háború május 9e győzelemnapja.
[00:42:25]május 14-15 elvileg Putyin Szicipin találkozó.
[00:42:28]Most megint abba a fázisba érünk, amit most már évek óta látunk körkörösen, hogy ilyenkor vannak azok a diplomáciai találkozók, amik előkészíthetik a nyárnak a tematikáját, amikor is tárgyalni kéne a békéről, és ez mindig ilyen augusztus körül szokott kicsúcsusodni, és szeptember-októberre szokott elfogyni a remény.
[00:42:48]Így nézett ki az elmúlt négy év oroszuk háború tekintetében, és most már az iráninál is felgyorsítva, de valami hasonlót látunk egyébként.
[00:42:55]hogy az iráni háború is elindult egy ugye most idén, de hát azért voltak ennek is előjelei.
[00:43:01]Mire számít akár a győzelemn ugye azon a katonai parád is lesznek külföldi vendégek, találkozók, illetve ha lesz Putyin, vagy bocsánat, Trump Szécin és utána meg Putyin Szécsipin találkozó, akkor itt lehetnek-e változások?
[00:43:13]Én arra tippelek, de ebben lehet, hogy tévedek, mert mert nem tudunk elejig részletet, és nem is fogunk soha megtudni.
[00:43:22]Csak utólag derül ki.
[00:43:24]Ugye a történelem az a műfaj, amikor mindig utólag, de eddig igaza volt, mert ugye ön volt ebben tavaly a legszkeptikusabb, emlékszem, tavaly nyáron gyakorlatilag én önnel értettem egyet akkor is, meg ezt mondtam is, tehát tudom vállalni vissza, tudják hallgatni a hallgatók, hogy önönkívül mindenki nagyon bizakodó volt.
[00:43:39]Én meg átvettem az ön pesszimizmusát akkor, mert az volt a realita.
[00:43:43]Azt mond, hogy mondjam, én változatlanul jól értesült optimista vagyok.
[00:43:51]Ez a pesszimistának a finom megfogalmazása.
[00:43:57]Mind az ukrajnai háború, mind a az iráni közelkeleti vagy inkább nyugat-ázsiai konfliktus dolgában, mind pedig a az amerikai, kínai, a orosz-amerikai és így tovább vetélkedések, konfrontációk egész ügyében.
[00:44:15]Szerintem a helyzet még mindig nem érett meg arra, hogy ezeket a konfliktusokat bárhogy rendezzék.
[00:44:23]Ezeknek a konfliktusoknak még tovább kell zajlaniuk, fejlődniük magának a konfliktusnak.
[00:44:33]További történésekből kell állni, további eredményeket kell hozni, vagy kudarcokat másik, ami az egyik félnek az eredménye, az a másik félnek a kudarca.
[00:44:41]Egyszerűen a helyzet még nem érett meg arra, hogy ezt bárhogy rendezzük.
[00:44:46]Sőt, én nekem az a meglátásom, hogy igazán komoly diplomáciai erőfeszítések a közeli belátható időben, tehát őszig biztosan nem is lesznek valójában.
[00:45:01]Tehát most annyival rosszabb a helyzet, hogy most még ilyen ilyen szimpadiasan meghirdetett tárgyalásos di sem lesz, mert az eddigi tárgyalásos diról kiderült, hogy nem vezets, mert ugye az oroszok erre mondják azt, hogy az Encorage alapot vesszük, vagy a encoragei formulát vesszük mi kiinduló pontnak.
[00:45:22]Tehát minden ilyen tárgyalással kapcsolatos kérésre azt mondják az oroszok, hogy hát mi megbeszéltük Alaszkában.
[00:45:26]Igen.
[00:45:26]És már a hát ha nem teljesen degeneráltak, és azért nem hiszem, hogy Oroszország minden vezetője komplett hülye lenne, szerintem annál azért egy kicsit okosabbak.
[00:45:39]Arra már rájöttek, hogy augusztusban volt tavaly az Encorigi találkozó, hiszen Igen, igen, igen.
[00:45:47]Most meg itt vagyunk májusban.
[00:45:47]Az Encoricban mondjuk úgy, hogy kialakított valamilyen egyetértésekből Donald Trump elnöknek nullát sikerült teljesítenie.
[00:46:04]Ezt le lehet vonni ezt a következtetést.
[00:46:06]Következésképpen nem érdemes nekik az ukrán ukrajnai háború ügyében leülni, tárgyalni bármiről, mert úgy sem tudja, vagy nem akarja Donald Trump az elért eredményeket megvalósítani.
[00:46:22]Ezt látjuk tavaly augusztustól mostanáig, amiben enkoricban megállapodtak, vagy megegyeztek, nem tudjuk, egészen pontosan azt se tudjuk, hogy ez mi, de abból semmi nem valósult meg.
[00:46:33]Minden ugyanúgy folyik, mint eddig.
[00:46:36]Egyetlen egy dolog történt valójában, mármint stratégiai szinten, hogy az Egyesült Államok az ukrajnai proxiháború terheinek egy jelentős részét áttest Európára.
[00:46:50]Ennek persze az is a következménye, hogy az ukrajnai háború kezelésének módozataiban is sokkal nagyobb súlyt adott Európa akaratának, mert ugye ez egy örökérvényű, gigantikus igazság, hogy mindig az rendeli a zenét, aki a prímást fizeti.
[00:47:16]Az Európai Unió országai, az európai nagyhatalmak, mert a kisországoknak nem osztottak lapot, ezt jó, ha tudjuk, de az európai nap nagyhatalmak úgy döntenek, illetve olyan helyzetbe kerülnek, hogy nekik kell kifizetni az ukrajnai háború árát pénzben, akkor ők fogják megmondani, hogy a prímás, mondjuk Zelensk elnök milyen zenét játszik.
[00:47:47]Na most nagyjából ugyanez a érdekes, lehet olyan párhuzamot is hozni, minden párhuzam mindig sántít, tehát nem kell ezt túlzásba vinni, de én például hajlamos vagyok úgy gondolni, hogy a dolgok lényegét tekintve Ukrajnában most már több mint négy éve Oroszország és az ukrajnai hadcseregen keresztül fellépő kollektív nyugat háborúzik.
[00:48:18]Tehát ott nem orosz-ukrán háború zajlik, hanem ukrán Ukrajna mint proxi mögött mi állunk a nyugat, és mi háborúzunk Oroszországgal.
[00:48:34]Ha a hallgatók emlékeznek még a a középiskolai vagy általános iskolai tanulmányaikra, van a matematikában egy olyan dolog, hogy tükrözés.
[00:48:43]Ugye van középpontos tükrözés, meg van síkra tükrözés.
[00:48:47]A síkra tükrözést, ha rávetítjük a helyzetre, akkor Iránban meg az Egyesült Államok háborúzik Oroszország és Kína proxiával, Iránnal.
[00:49:07]Ezért én nem azt szoktam mondani, hogy orosz-ukrán háború.
[00:49:09]Én azt szoktam mondani, hogy ukrajnai háború, mert ez nem mondja meg, hogy ki kivel háborúzik.
[00:49:16]Ez azt az objektív tényt határozza meg, hogy hol zajlik a háború.
[00:49:19]Ez vitathatatlan.
[00:49:20]Ugyanígy a az iráni háborúnál is én mindig azt szoktam mondani, hogy iráni háború, mert valójában a háború súlypontja az Iránban történik, de Irán nem önmagában háborúzik.
[00:49:33]Ő maga is egy szereplő, ahogy Zelenski elnök is egy szereplő, a prímás.
[00:49:39]De a zenét azok rendelik, akit ők támogatják Irán valószínűleg tényleg napokig vagy egy-két hétig tudott volna ellenállni és válaszcsapásokat mérni ebbe a háborúba, ha nem állt volna mögötte Oroszország kapacitása, az orosz műholdak, az orosz különböző rakétarendszerek és egyebek, és a kínai műholdak és a kínai különböző rendszerek.
[00:50:07]És ha nem folyt volna be Iránba egy csomó hadianyag és civilanyag, tehát élelmiszer meg minden, ugye a Türkmenisztánon át Kínából jövő vasútvonalakon, illetve most már az új fejlemények tükrében azon a hat szárazföldi összeköttetési ponton, amit Pakisztán és Irán között a múlt héten megnyitottak, azaz Pakisztánba pedig Kínából egyenes vasút és minden összeköttetés van, illetve ami a Kaszpi tengeren keresztül Oroszországból megy Iránba.
[00:50:50]Magyarul a tükörképét látjuk annak, ami Ukrajnába zajlik.
[00:50:55]Nyugodteljes gőzzel támogatja fegyverrel, élelmiszerrel, pénzzel, paripával, mindennel.
[00:51:00]Az ukrán proxit.
[00:51:04]A közelkeleten pedig Kína, Oroszország, egyébként egy-két másik ország is még teljes erővel támogatja az iráni proxit.
[00:51:16]Ezen nem kell csodálkozni, ez így normális.
[00:51:20]Amerikában sok politikus időről időre fölháborodik, hogy honnan veszik a bátorságot az oroszok, hogy műholdas információt adjanak az irániaknak.
[00:51:28]Marha egyszerű.
[00:51:30]onnan veszik a bátorságot, hogy Amerika meg műholdás információt ad az ukránoknak.
[00:51:35]Amilyen az adjon isten olyan a fogadj istent.
[00:51:41]Amilyen a mosdó, olyan a törölköző.
[00:51:41]Ez csak az amerikai közgondolkodásban van, hogy ők úgy képzelik, hogy amit lehet nekik, azt nem szabad másnak.
[00:51:49]Ugye amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a Kisökörnek.
[00:51:53]A valóság úgy működik, hogy a kisökör is, ha elég erős, akkor ugyanazt csinálja.
[00:51:59]Na most ez zajlik.
[00:52:01]hogy és én, hogy visszatérjünk oda, ahonnan elindultunk, én nem hiszek abban, hogy az közelgő amerikai kínai tárgyaláson, vagy azt követő oroszkínai tárgyaláson ezek a folyamatok a béketeremtés, a hosszútávú konfliktusrendezés felé tudnak mozdulni.
[00:52:24]egyszerűen nem tudnak afelé mozdulni, mert ezekben a küzdelmekben még nem dőlt el a harc, nincs döntés.
[00:52:37]Én diplomáciából tudom, meg diplomácia történetből, hogy akkor szoktak leülni tárgyalni, amikor a katonai küzdelemnek már belátható eredménye van.
[00:52:55]A második világháború alatt három nagy konferenciára került sor a későbbi győztes hatalmak között.
[00:53:05]Teherán Jalta Pozdam.
[00:53:09]A háború utáni világrendet ezen a három lépésben egyeztette Amerika, Szovjetunió és Nagy-Britannia.
[00:53:18]De tessék megnézni, hogy Teheránra mikor került sor.
[00:53:20]teheránra, a teheráni konferenciára a szálingrádi szovjet győzelem után került sor.
[00:53:32]Akkor ültek le megtárgyalni, hogy milyen lesz a világ a háború után.
[00:53:38]Amikor eldőlt a háború lényege, Németország elvesztette a stratégiai kezdeményezést, és onnantól kezdve csak időkérdése volt, hogy mikor veszíti el az egész háborút.
[00:53:53]Egyébként jellemző módon tudom, hogy hosszan beszélek, de még ezt hozzá akarom tenni, mert én ezt nagyon poénosnak tartom.
[00:54:02]tragikusnak, de poénusnak, hogy ez akkoriban a propagandában, a közvéleményben ez nem volt olyan nyilvánvaló, de a politikai vezetők, az okos politikai vezetők ezt már akkor értették.
[00:54:18]Tehát tessék belegondolni, hogy ugye a Stalingrádi csata mellékszálaként semmisült meg a második magyar hadsereg a Donkanyarban.
[00:54:29]És a második magyar hadsereg megsemmisülése után kezdtek a budapesti politikai vezetők gondolkodni arról, hogy hogyan lépjünk ki a háborúból.
[00:54:41]És kez jött létre a hintapolitika, a kálai kormány, az mind-mind a szálingrádi vereség, illetve a magyar szempontból ugye a Donkanyarbeli megsemmisülés következménye volt.
[00:54:50]Tehát az, aki információk birtokában volt, és dönt felelős döntést hozott az ország a sorsáról, jót vagy rosszat, ez most mindegy.
[00:55:01]Az tudta, hogy mit csinál, azt tudta, hogy fordulópont van a háborúban.
[00:55:06]már akkor legfeljebb nem állt ki a filmíradókba elmondani, de ő maga tudta, és a politikáját így módosította.
[00:55:11]Nem véletlen, hogy a teheráni konferencia és a szálingrádi csata után történt, akkor a három ország, a három nagyhatalom vezetője akkor érezte megérettnek a helyzetet arra, hogy egyrészt a háború lezárásának feltételeiről meg a háború utáni rendről elkezdjen egymással tárgyalni.
[00:55:33]És ezt három lépésben tették.
[00:55:36]Na most én úgy gondolom, hogy amit most majd Pekingben látunk, ha létrejön ez a két Pekingi csúcstalálkozó, lehet, ezt most még nem tudom megmondani, mert nincs annyi információ, de lehet, hogy ez ez az első lépés, mert ők már tudják, hogy mi az ukrajnai háború várható kimenetele, meg az iráni háború várható kimenetele.
[00:55:57]És lehet, hogy a három nagy most még nem együtt hármasban, de kínai közvetítéssel egy héten belül elindítja azt a folyamatot, hogy mi legyen a háború után.
[00:56:14]Lehet, nem biztos, mert lehet, hogy ez még nem az, mert még valóban nem dőlt el, de egy évvel előbbre vagyunk ahhoz képest, ahol de a tavalyhoz képest egy évvel előbbre vagyunk.
[00:56:24]Én szerintem az Encorigi orosz amerikai sústalálkozó is egy kísérlet volt arra, hogy hogy elindítsanak egy ilyen folyamatot, de ez a kísérlet nem volt sikeres.
[00:56:37]De arra jó volt, hogy az amerikaiak és az oroszok egy csomó más kérdést meg tudjanak egyébként beszélni.
[00:56:41]Hát beszélni, igen, megegyezni, mint a Fenti Ábra mutatja.
[00:56:43]Nem.
[00:56:44]Energetikai kérdésekben vannak.
[00:56:48]Én azt se értékelném túl, mert mert azok apróságok.
[00:56:52]Ami az érdekes inkább ebben az, hogy volt egy ilyen kísérlet, és ez sem csak orosz, tehát Encorage volt augusztusban, és ha jól emlékszem, októberben volt Dél-Koreában az amerikai kínai csúcstalálkozó.
[00:57:10]Tehát ott is az történt, hogy a három nagy elkezdett puhatolózni, de mivel a hadszintéren, a háborúban, ahol a valódi küzdelem foly, a legélesebb, így mondom, a legélesebb küzdelem folyik, ott még akkor nem volt döntés, nem dőlt el.
[00:57:28]Ezért ez a politikai rendezési kísérlet, ez kudarcot vallott.
[00:57:31]Én arra hajlok, hogy most is legfeljebb valamifajta politikai rendezésnek az előkészítése folyhat.
[00:57:40]Mert szerintem sem az ukrajnai háborúban, sem az iráni háborúban még nem dőltek el az erőviszonyok, még nem dőlt el, hogy ki győz.
[00:57:53]Ez még ott van a hadszintereken, és majd meglátjuk, hogy hogy alakul.
[00:57:58]Kíváncsian várjuk a folytatást.
[00:57:58]Kosai Sándor, köszönjük szépen.
[00:58:01]Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, meg a türelmet a hosszas fejtegetésim iránt.
[00:58:05]Igalmas volt.
[00:58:05]Nagyon izgalmas volt.
[00:58:05]Mint mindig a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.
[00:58:08]És köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:58:09]Várjuk vissza önöket a képernyőkel folyamatosan figyeljük, hogy mi történik, és hívjuk a jobbnál jobb elemzőket.
[00:58:15]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.