Ultrahang 43:21

Rendkívüli riadó: eltérítettek egy drónt, belebukott a védelmi miniszter - Somkuti Bálint

külpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli riadó: eltérítettek egy drónt, belebukott a védelmi miniszter - Somkuti Bálint
tl;dr
  • A szombaton életbe lépett háromnapos orosz-ukrán tűzszünet elsősorban a hátország nyugalmát szolgálja, a frontvonalakon továbbra is vannak összecsapások és váltások.
  • Somkuti Bálint szerint a tűzszünet létrejötte is kisebb csoda, de a harcok nagy valószínűséggel újraindulnak a lejárta után.
  • Putyin a győzelem napján Gerhard Schrödert nevezte meg lehetséges közvetítőként Európa felé, de Németország elutasította ezt.
  • Zelenszkij ezer-ezer fős fogolycserét jelentett be amerikai garanciával, ami oldhatja a feszültséget, de Somkuti szerint Trumpnak is szüksége volt egy sikerre.
  • Ukrajna és Norvégia közös tüzérségi lövedékgyártásba kezd, ami valószínűleg rakétapóthajtású, 60-100 km hatótávolságú lőszereket jelent.
  • A lett védelmi miniszter lemondott, miután ukrán drónok csapódtak be Lettországban; Somkuti szerint a balti államok hallgatólagosan engedték a légterük használatát orosz célpontok ellen.
  • Irán elutasította Trump azonnali nukleáris leszerelési ajánlatát, helyette a harcok lezárását és a blokád feloldását kéri a tárgyalások előtt.
  • A brit önkormányzati választásokon a Reform UK 382 mandátumot szerzett, ami a kétpártrendszer megingását és az európai globalizmusellenes trend erősödését jelzi.
  • Netanjahu 10 éven belül nullára csökkentené az amerikai pénzügyi támogatást, amit Somkuti józan geopolitikai számításnak tart a Monroe-elv visszatérése miatt.
  • A nyilvánosságra hozott UFO-aktákat Somkuti figyelemelterelésnek tartja az iráni konfliktusról, és a magyar ügynökakták októberi nyilvánosságra hozatalától is irányított szelektálást vár.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Orosz-ukrán tűzszünet helyzete és kilátásai

A műsor elején Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő és a műsorvezető Király Tamás az orosz-ukrán háború aktuális fejleményeit, különösen a szombaton életbe lépett tűzszünetet elemezték. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző esti üzenetében arról beszélt, hogy bár Oroszország valóban tartózkodik a rakéta- és légitámadásoktól, a frontvonalakon továbbra is folynak a harcok, és tűzszünetsértésekről is érkeztek beszámolók. A felek három napban állapodtak meg.

Somkuti Bálint szerint már az is kisebb csoda, hogy a tűzszünet egyáltalán létrejött, mivel nagyon nehezen sikerült megállapodni. Ebben szerepet játszott az orosz vezetés részéről korábban elhangzott fenyegetés egy ukrán közvetlen célpont ellen – Kijev lakosságának egy része el is hagyta a várost –, valamint Donald Trump közvetítése is segített.

„Én arra számítok, hogy a harcok újra kezdődnek a tűzünet lejárta után, sőt, hogy a hírek szerint közben is tartanak kisebb-nagyobb összecsapások." – Somkuti Bálint *

A szakértő kifejtette, hogy a tűzszünet a hátországban hivatott kisebb nyugalmat teremteni, a frontvonalon kevésbé fog érvényesülni. Mindkét fél arra használja ki az időszakot, hogy a régóta ellátás vagy váltás nélkül előretolt helyőségben állomásozó katonáit leváltsa és pihent alakulatokra cserélje, amit a másik fél igyekszik megakadályozni. Somkuti szerint pozitív üzenet, hogy létrejöhetett megállapodás, de túl sok reményt nem érdemes fűzni hozzá.

Putyin győzelem napi beszéde és a német közvetítés kérdése

Május 9-én, a győzelem napján Vlagyimir Putyin a Kremlben tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a háború a végéhez közeledhet, és Európával is tárgyalna. Gerhard Schröder volt német kancellárt nevezte meg lehetséges közvetítőként Oroszország és Európa között. A németek erre úgy reagáltak, hogy nem hisznek ebben, és Oroszország hitelessége romlott Németország szemében.

Somkuti Bálint ironikusan „bagoly mondja verébnek" helyzetként jellemezte a német reakciót, rámutatva, hogy Németország hitelessége is kérdéses, miközben „minden elképzelhetetlen eszközzel igyekeznek fölkorbácsolni a ruszofóbiát". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy senki nem akarja felmenteni sem Putyint, sem az orosz vezetést az agresszív háború megindítása alól.

„Ne játszuk azt, hogy ami szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. Tehát a nemzetközi politikában az erőviszonyok érvényesülnek, és Németország, illetve az Európai Unió úgy rugdos bele nála sokkal nagyobb játékosokba, nem csak Oroszországban egyébként, hanem az Egyesült Államokban, sőt időnként Kínába is, hogy mintha nem lenne holnap." – Somkuti Bálint *

Schröder személyével kapcsolatban megjegyezte, hogy furcsa választás, hiszen volt német kancellárként sokáig a Gazprom egyik vezetője volt. Ugyanakkor Schröder azon utolsó politikusok közé tartozik, akinél egyértelműen látszik, hogy próbált tenni a hazájáért, és nem csak átmeneti megálló volt a politikai karrierje két multinál betöltött pozíció között.

Fogolycsere és a béke esélyei

Zelenszkij bejelentette, hogy újabb fogolycsere jöhet létre Oroszország és Ukrajna között, ezúttal ezer-ezer fős formátumban. Az Egyesült Államok garanciát vállalt a megállapodás végrehajtására, és Washington közvetítőként vesz részt az egyeztetésekben.

A műsorvezető felvetette, hogy a fogolycserék akár oldhatják is a feszültséget, és valaminek a kezdetét jelenthetik. Somkuti Bálint szerint ez benne van a pakliban, de érdekesnek tartja, hogy a nyugati tőzsdéken egyes hadipari cégek árfolyama csökkent, mintha a befektetők a harcok intenzitásának csökkenésére számítanának. Ugyanakkor felvetette, hogy ez akár klasszikus shortolás is lehet – elterjesztik a béke hírét, majd olcsón bevásárolnak.

„Én tartok tőle, hogy itt most inkább arról van szó, hogy Trumpnak is szüksége volt egy pozitív üzenetre, szüksége volt egy sikerre, és minden befolyását latba vetette azért, hogy Ukrajna tegyen engedményeket." – Somkuti Bálint *

A szakértő szerint sokan beszélnek egy várható orosz offenzíváról, és Putyin is azt mondta, hogy a háború már nem fog sokáig húzódni. Somkuti inkább arra számít, hogy valamilyen döntő jellegű lépésre készülnek, mintsem hogy leteszik a fegyvert vagy kompromisszumot kötnek.

Norvég-ukrán tüzérségi lövedékgyártás

Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna és Norvégia megállapodott 155 mm-es nagy hatótávolságú tüzérségi lövedékek közös gyártásában. Somkuti Bálint először Zelenszkij kommunikációs stílusát kommentálta – „nagy és erős megállapodás" –, amit Trump stílusához hasonlított. Kifejtette, hogy a nagy hatótávolságú tüzérségi lőszer valószínűleg rakétapóthajtású, 60-100 km hatótávolsággal, amire valóban nagy szüksége van Ukrajnának. Ugyanakkor az ilyen bejelentések általában a gyártósor építésének elkezdését jelzik, nem azt, hogy hamarosan megérkeznek a szállítmányok.

A lett védelmi miniszter lemondása és a drónincidens

Andris Sprūds lett védelmi miniszter lemondott, miután Lettország területén csütörtökön becsapódott két drón. Ukrajna elismerte, hogy ukrán drónokról van szó, de azt állította, hogy Oroszország elektronikus hadviseléssel szándékosan térítette el őket az oroszországi célpontoktól Lettország felé. A lett miniszterelnök lemondásra szólította fel a védelmi minisztert, mert a drónelhárító rendszereket nem aktiválták időben. Lettország és Litvánia felkérte a NATO-t a légvédelem megerősítésére a balti régióban.

Somkuti Bálint „Monty Python-színvonalúnak" nevezte a történetet:

„Tehát azért voltak azok a drónok Lettország légterében, meg Litvániában is, mert Oroszországot támadták. Nem azért, mert a csúnya gonosz oroszok csináltak egy ilyet, hogy így arrébb fújták őket, akár a tüdejükkel, akár az elektronikus hadviseléssel, hanem egész egyszerűen azért, mert a balti államok megengedték, hogy használják a légterüket az orosz célpontok elleni támadásra." – Somkuti Bálint *

A szakértő rámutatott, hogy egyes orosz katonai bloggerek szerint bizonyos időszakokban éjszakánként 150 méter alatti repülési tilalom van a balti államok légterében, ami arra utal, hogy az ukrán drónok rendszeresen átrepülnek a térségen orosz célpontok felé. Somkuti szerint a drónelhárító rendszereket éppen azért nem kapcsolták be, mert azt akarták, hogy az ukrán drónok elérjék az orosz célpontokat – ez „nagyon-nagyon álszent, mondjuk ki nyugodtan, hazugság".

Az eltérítés technikai háttere

A műsorvezető kérdésére Somkuti Bálint elmagyarázta, hogy az Oroszország ellen használt drónok jellemzően átalakított civil kisrepülőgépek (Cessna méretű, 4-8 személyes gépek), amelyek hasznos terébe robbanóanyag és repüléselektronika kerül. Ezek általában GPS vagy inerciális vezetéssel repülnek, és csak az utolsó néhány tíz kilométeren veszi át az irányítást egy drónpilóta.

A GPS-irányítást meg lehet zavarni, és a rádióhullámos kommunikációt is – kivéve, ha Starlinken keresztül történik. Somkuti felidézte azt az esetet, amikor Irán több mint 10 éve egy amerikai RQ-170-es drónt térített el és kényszerített sértetlen leszállásra. Ugyanakkor a szakértő inkább műszaki hibára gyanakszik a lett esetben, mivel ha valóban elektronikus hadviselés történt volna, akkor sokkal több drónnak kellett volna eltérülnie – ezt a régiót naponta 50-100 vagy akár több ezer drónnal támadják.

Iráni-amerikai konfliktus és nukleáris tárgyalások

Irán nem fogadta el Donald Trump ajánlatát, amely azonnali nukleáris leszerelést és a 450 kg-nyi fegyvergyártáshoz szükséges alapanyagról való lemondást követelt volna. Teherán ellenjavaslatot tett: a harcok lezárását (főleg Libanonban), a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását, majd ezt követően tárgyalásokat a nukleáris fegyverekről.

Somkuti Bálint szerint ez a patthelyzet hetek óta tart, és a felek nem engednek álláspontjukból. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Kalifornia – amely fizikai fekvése miatt jellemzően a Közel-Keletről hozta az olajat – a héten fogadta az utolsó közel-keleti olajat szállító hajót, és hetekig-hónapokig nem jön újabb.

„Itt most inkább az idegek harca kezdődött meg, és szerintem ez a fajta várakozás fogja uralni a következő napokat, heteket. Tehát Irán úgy érzi, hogy nyeregben van." – Somkuti Bálint *

Irán sikerként könyvelheti el a Hormuzi-szoros lezárását, amire az USA csak egy külső blokáddal tudott válaszolni. A szakértő szerint Irán azt a stratégiát követi, amelyet a 90-es évek közepén egy amerikai-iráni összecsapás esetére dolgoztak ki: elhúzni a gazdasági következményeket és ezzel érvényesíteni az érdekeket.

Trump az Axiosnak adott interjújában közölte, hogy az iráni válasz „teljesen elfogadhatatlan", de nem tisztázta, hogy folytatja-e a tárgyalásokat vagy katonai erőt alkalmaz. Somkuti Bálint szerint az USA, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek már eddig is katonai erőt alkalmaztak, és kérdéses, mi változott volna. A CIA szerint Irán rakéta-készletei a háború előtti szint 70%-án állnak, kiásták a berobbantott alagutakat és újabb rakétákat állítottak elő. A CNN is beszámolt róla, hogy a régióban lévő amerikai bázisok nagyon komoly károkat szenvedtek, egyesek teljesen használhatatlanná váltak.

A propaganda-háború iráni sikere

Somkuti Bálint érdekesnek tartja, hogy a „viccháborút" egyértelműen Irán nyerte: az iráni külügyminisztérium Trump stílusában kommunikál, megköszöni a figyelmet, és LEGO-videókat készítenek, amelyek a szórakoztatás csúcsát jelentik. Ezek hatására még a korábban kormányellenes csoportokban is feltámadt a hazaszeretet, és inkább Trumpot veszik célkeresztbe.

A nukleáris kompromisszum lehetősége

A Wars Junor értesülései szerint Irán hajlandó lenne elfogadni az urándúsítás felfüggesztését, de nem 20 évre, ahogy az USA kéri. Felajánlaná továbbá, hogy a dúsított uránkészletek egy részét újra feldolgozza a dúsítási szint csökkentése érdekében, a maradékot pedig harmadik félnek adná át azzal a garanciával, hogy ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, az üzemanyagot visszaadják.

Somkuti Bálint szerint Irán érthető okokból nem bízik az Egyesült Államokban, amely valóban mindent megtett azért, hogy becsapja az irániakat. Ugyanakkor egy olyan megoldás, amelyben a hasadóanyagot nem az USA-ba vagy amerikai ellenőrzés alatt álló helyre, hanem például Oroszországba szállítanák (ahogy 10 évvel ezelőtt már megtették), mindkét fél számára kompromisszum lehetőségét veti fel.

„Ha nagyon akar Irán atomfegyvert, be tud szerezni Észak-Koreától kezdve Kínán, Oroszországtól is. Tehát manapság ez már nem egy nagy truváj." – Somkuti Bálint *

A szakértő hozzátette, hogy Törökország is teljesen váratlanul bemutatott egy ballisztikus rakétát, így ma már nem annyira maga az atomprogram a lényeg, hanem hogy milyen elrettentési képességekkel rendelkezik egy ország. Izrael esete is megmutatta, hogy nincs 100%-os védelmi rendszer – amelyik félnek megfelelő mennyiségű modern drónja és ballisztikus rakétája van, az el tudja rettenteni a támadó feleket.

Izrael és az amerikai pénzügyi támogatás jövője

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a CBS 60 perc műsorában kijelentette, hogy a következő évtizedben le akarja szoktatni országát az amerikai pénzügyi támogatásról. Izrael 1948 óta több mint 300 milliárd dollárnyi gazdasági és katonai támogatást kapott Washingtontól, ezzel a második világháború óta a legnagyobb összegű amerikai külföldi segély kedvezményezettje.

„Szeretném nullára csökkenteni az amerikai pénzügyi támogatást a katonai együttműködésünk pénzügyi részét. Most kell megkezdődnie, és a következő 10 év alatt pedig ennek be kell fejeződnie." – Benjamin Netanjahu *

Somkuti Bálint szerint ez egy józan geopolitikai számítás. Az új amerikai nemzeti biztonsági stratégia, a Monroe-elv alapján az USA vissza fog vonulni az amerikai kontinensre, és meg fogja szüntetni a katonai támogatásokat. Netanjahu felmérte az amerikai kormányzatban és lakosságban kialakult hangulatot, és ennek következményét látjuk. A szakértőnek vannak problémái Netanjahu teljesítményével – legyen szó Gázáról, Libanonról vagy az Irán elleni konfliktusról –, de ezt a döntést racionálisnak tartja.

A kérdés szerinte az, hogy Izrael regionális hatalomként milyen irányt vesz a külpolitikában. A jelenlegi kormányzat alatt igen konfrontatívvá vált, és bár jelentős eredmény, hogy egy izraeli légvédelmi üteg az Egyesült Arab Emírságokat is védte, ez csak csepp a tengerben. Előbb-utóbb ki kell egyezni a környék országaival, beleértve Törökországot, Irakot, Szaúd-Arábiát és Iránt is.

Brit önkormányzati választások és az európai politikai átrendeződés

Nagy-Britanniában önkormányzati választásokat tartottak, ahol a Nigel Farage vezette Reform UK látványos előretörést ért el: a Munkáspárt 258, a Konzervatív Párt 158 helyet veszített, miközben a Reform UK 382 új mandátumot szerzett. Elemzők szerint megrendülhet a brit politikát évtizedekig meghatározó kétpártrendszer.

Somkuti Bálint európai kontextusba helyezte a történteket, rámutatva a hasonlóságokra: a Reform UK, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése Franciaországban és az AfD Németországban mind ugyanazokat a dolgokat mondják – állítsák le az illegális migrációt, gondolják újra az európai egyesülést és az Oroszországgal való kapcsolatot. Nem azért, mert orosz pártok lennének, hanem mert az az irány, amelyben Európa tart, nem jó.

„És akkor jönnek a hatalmon lévő politikusok, Emmanuel Macrontól kezdve Friedrich Mercen át Keir Starmerig, akik az összes demokratikus hagyományt, szokásjogot, mindent fölrúgnak, csak hogy utolsó lehetőségig kapaszkodjanak a hatalomba." – Somkuti Bálint *

A szakértő szerint a politikusok nem a saját pozíciójukat féltik, hanem a globalistákét, mivel ezek a pártok globalizmus-kritikusak is. Németországban, ha valakinek a népszerűsége 20%-ra esik, le szokott mondani – Friedrich Merz mégsem teszi. Keir Starmer a brit Munkáspárt legnagyobb vereségét szenvedi el, és akkor sem mond le, mert „meg kell akadályozni, hogy a szélsőjobb hatalomra jusson".

Somkuti Bálint egy amerikai libertariánus mondást idézett: „Ha te nem bízod rám a fegyvereket, én sem bízom rád a szavazatomat." Szerinte a demokrácia arról szól, hogy a választók akarnak valamit – amit ma populizmusnak hívnak, pedig ez a „józan ész a demokráciában".

UFO-akták nyilvánosságra hozatala és a figyelemelterelés gyanúja

Az amerikai hatóságok több száz korábban titkosított dokumentumot, fotót és videót hoztak nyilvánosságra a Trump által elrendelt UFO átláthatósági program részeként. Az egyik legtöbbet emlegetett irat egy 1966-os FBI memorandum, amely 120 cm magas humanoid lényekről, hangtalanul lebegő, elképesztő sebességgel mozgó fémszerű objektumokról, elektromágneses zavarokról és megperzselődött talajról számol be.

Somkuti Bálint – aki science fiction rajongóként el tudja képzelni földönkívüliek létezését – David Copperfield szabadságszobor-eltüntetős trükkjéhez hasonlította a helyzetet: nem a szobor tűnt el, hanem a nézők nem látták. Szerinte feltűnő, hogy amikor az iráni háború „ráég Trump körmére", akkor előkerülnek az UFO-akták, köztük 60 éves iratok, amelyeket a legvadabb ufóhívők is részben ismernek.

„Tehát ha bármilyen olyan új információ kiderült volna ezekből, amelyek ténylegesen utalnak arra, hogy léteznek földönkívüliek, akkor azt már megkaptuk volna közvetlenül a nyilvánosságra hozatal során." – Somkuti Bálint *

A szakértő abszolút figyelemelterelésnek tartja az ügyet. Felidézte, hogy 2021-ben is hoztak nyilvánosságra UFO-aktákat, és már akkor is voltak történetek hadihajók felett lebegő objektumokról, amelyekre tűzparancsot nem adtak ki. Szerinte ha valóban kapcsolatba léptek volna földönkívüliekkel, akkor nem ilyen rejtélyes videókat hoznának nyilvánosságra, hanem egyértelmű bizonyítékokat. A csillagközi utazáshoz a 3-4 méteres objektumok is kicsinek tűnnek számára.

Magyar ügynökakták nyilvánosságra hozatala

A műsorvezető felvetette, hogy október 22-én a magyarországi ügynökaktákat is nyilvánosságra hozzák, ami biztonságpolitikai vonatkozásai miatt Somkuti Bálintot is foglalkoztatja. A szakértő szerint ez már nagyon régi adóssága a mindenkori magyar kormányoknak, és már a rendszerváltáskor meg kellett volna történnie.

„Az, hogy ez nem 90-ben történt, meg azt mondatja, hogy igen, csak féloldalasra sikeredett a magyar rendszerváltás, és az, hogy utána is mindenki csak szemezgetett belőle." – Somkuti Bálint *

Somkuti Bálint attól tart, hogy a nyilvánosságra hozatal ismét irányított lesz, és csak olyan információk kerülnek elő, amelyek „a nyugalom megzavarására alkalmasak". Az aktuális kormánynak megvolt a lehetősége, hogy kivegye a számára kellemetlen adatokat. Szerinte a politika egy olyan rendszer, ahol „számtalan hímpitbull fogja a másik érzékeny részét", és ez pontosan attól működhet, ha átlátható.

A szakértő hangsúlyozta, hogy nem csak a besúgók, hanem az őket működtető szigorúan titkos tartótisztek és az egész rendszer megismerhetővé kellene váljon. A szigoruantitkos.hu oldalt említette példaként, ahol Ungváry Krisztián és mások komoly munkával összeállították a tartótisztek adatait. Somkuti szerint a híres mágnesszalagokat kellene feltenni az internetre, nem a többszörösen megszűrt, „hatástalanított" adatokat.

Az ügynökök három kategóriáját különböztette meg: akik önként jelentkeztek, akiket pénzért vagy előnyökért szerveztek be, és akiket zsaroltak. Az önként jelentkezőket és a tartótiszteket tartja a rendszer legmocskosabb részének. Kérdésesnek tartja, hogy kiderülhetnek-e új dolgok, új szereplők – szerinte lesznek új információk és meglepetések.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a Yuti termékcsánnak különböző tagjai" – valószínűleg egy orosz dróntípus vagy termékcsalád neve, de pontosan nem azonosítható az átiratból.
  • „Rottyon van a teljes világgazdaság" – a kontextus alapján valószínűleg a Hormuzi-szoros lezárása miatti gazdasági fennakadásokra utal, de a „Rottyon" kifejezés pontosan nem rekonstruálható (lehet „romokban" vagy hasonló).
  • „zét étényi takácsra" – valószínűleg Zétényi-Takács név torzult alakja, de a kontextusból nem egyértelmű, hogy pontosan kiről van szó (feltehetően egy rendszerváltás környéki politikusról vagy közéleti szereplőről).
  • „Foximaxit" – a kontextus alapján valószínűleg egy iskolai végzettség vagy képzés neve, de pontosan nem azonosítható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez az Alfai Sommega mai adása.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál király Tamás.

[00:00:04]Az utolsó végén pedig Somkutti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:06]Szia Bálint!

[00:00:08]Köszöntünk a műsorban.

[00:00:09]Bálinkás jó reggelt kívánok mindenkinek és ezeken a nagyon szomorú hétfő reggelek, jut az eszembe, hogy jó lenne, hogyha lehetne pálinkávan nyitani a hétfő reggelt, de hát nem lehet.

[00:00:16]Nem tudom, én tök vidám vagyok ezen a hétfő reggelen.

[00:00:20]Ennyire energikusan régen keltem egyébként.

[00:00:23]Úgyhogy kinek milyen.

[00:00:26]Írják meg a hallgatók, hogy hogy érzik magukat ezen a hétfő reggelen.

[00:00:28]Bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:30]Előtte kérem, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang és a Bálint csatornájára is.

[00:00:35]Az Ultrahang nemsokára meglesz a 261000 feliratkozó, mindössze 200 feliratkozóról lenne szükségünk, illetve kérjük, hogyha a teheték támogassák az ultrahang működését az adójuk 1%-ának a felajánlásával.

[00:00:47]A részleteket megtalálják a www.ultrahang.tv/1% oldalon, és lehet rendelni Somkúti Bálintnak a könyveit is az ultrahangkönyvek.com oldalon.

[00:00:55]Most, hogy mint valamilyen józsib vásár ezeket elmondtam, belevágnánk a mai adásunkba.

[00:01:02]Azzal a hírrel szeretném kezdeni, hogy Voladimir Zelenski ukrán elnök tegnap este mondott egy üzenetet, amiben arról beszélt, hogy bár a tűzszünet szombati életbe lépése óta Oroszország valóban tartózkodik az Ukrajna elleni rakéta és légitámadásoktól, a frontvonalakon viszont továbbra is folyik a harc, illetve azért ilyen tüsszünetsértésekről Oroszország is beszámolt korábban.

[00:01:24]Te hogy látod, mennyire lehet ez a tűzszünet gördülékeny, illetve ugye három napban hat állapodtak meg a felek.

[00:01:34]Mennyire számítasz arra, hogy utána meghosszabbítják?

[00:01:38]Nagyon nehezen jött létre ez a tűzünet, úgyhogy kisebb csoda, hogy egyáltalán létrejött.

[00:01:41]Ebben azért szerintem játszó szerepet a az orosz vezetés részéről először elhangzott fenyegetés ukrán közvetlen célpont ellen.

[00:01:49]Ugye voltak arról felvételek, hogy kie a lakosságának egy része elhagyta a várost és hozzátartozik az is, hogy nyilvánvalóan Donald Trumpnak a közvetítése is segített abban, hogy ez a tűzszünet létrejöjjen.

[00:02:00]Az is biztos, abban is biztosak lehettünk, hogy ott a tű a frontvonalon a tűzszünete az kevésbé fog érvényesülni, mert igazából ez arról szólt, hogy a hátországban legyen egy kisebb nyugalom.

[00:02:09]Én arra számítok, hogy a harcok újra kezdődnek a a tűzünet lejárta után, sőt, hogy a hírek szent közben is tartanak kis nagyobb összecsapások.

[00:02:17]Ugye vannak arról szóló hírek, hogy mind az ukrán, mind az orosz fél arra használja ki a tűzönetet, hogy a nagyon régóta ellátás vagy éppen váltás nélkül előreolt helyőségben állomásozó katonáit leváltsa és és pihent alakulatokra cserélje.

[00:02:31]Ugye ezt azért igyekeznek megakadályozni a felek.

[00:02:34]Úgyhogy gyakorlatilag ez egyfajta pozitív üzenet mindenképpen, hogy lehetett megállapodást létrehozni a két fél közö, de túl sok reményre szerintem, vagy túl sok reményt, ne fektessünk ebbe szerintem.

[00:02:43]Azért is kérdezem, mert május 9-én a győzelem napján Putyin tartott egy sajtótájékoztatot a Krembben, ahol mondta, hogy hát azért a végéhez közeledhet az orosz-ukrán háború, illetve, hogy Európával is tárgyalna, és Gerhard Ströder volt, német kancellert nevezte meg, hogy lehetne ő a közvetítő Oroszország és Európa között.

[00:03:02]Aztán a németek reagáltak, hogy ők ebben nem nagyon hisznek, meg hogy Oroszországnak amúgy is romlott a hitelessége Németország szemében.

[00:03:13]Hát mit mondjak erre?

[00:03:13]Tehát ez egy ez a nagy van egy nagyon szép magyar mondás erre.

[00:03:17]A Bagoly mondja Verébnek, tehát hogy Németország hitelessége is, miközben tényleg minden elképzelhetetlen eszközzel igyekeznek fölkelteni, fölkorbácsolni a ruszofóbiát, az orosz gyűlöletet, eközben egy ilyen kijelentést tenni, hát furcsa.

[00:03:30]És tegyük hozzá az oroszok sem Matyó imzést, tehát félés ne esé itt senki nem akarja fölmenteni sem Vladyimir Putyint sem az orosz vezetést egy támadó, egy agresszív háború megindítása alól.

[00:03:38]Tehát fé nem erről van szó, csak azért hagy mondjam, tehát ne játszuk azt, hogy ami szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek.

[00:03:46]Tehát a nemzetközi politikában az erőviszonyok érvényesülnek, és Németország, illetve az Európai Unió úgy rugdos bele nála sokkal nagyobb játékosokba, nem csak Oroszországban egyébként, hanem az Egyesült Államokban, sőt időnként Kínába is, hogy mintha nem lenne holnap, mintha nem lenne terve azzal kapcsolatban, hogy nem látná teljesen a saját szerepét a rendszerben, hogy ki ő mennyire van beágyazódva a rendszerben, mennyire van hatása a rendszerre, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:04:10]egyébként Gerhá Sődő egy furcsa választás volt, hiszen volt német kancellárként egyébként nagyon sokáig a Gaspomnak az egyik vezetője volt.

[00:04:16]Hát szolgált német és orosz érdekeket is, nem?

[00:04:21]Igen.

[00:04:21]Vagy csak orosz érdekeket szolgált Német kancellá.

[00:04:24]Hát az nyilván Németország kancellájaként ne felejtsük, hogy szociálemokrata volt Németország kancellájaként valószínűleg Németország érdekeit szolgálta.

[00:04:29]Tegyük hozzá, hogy azon utolsó politikusok közé tarcok, akinek egyértelműen látszik, hogy valamit azért próbálta hazájáérteni, és nem csak egy átmeneti állap átmeneti megálló volt az egész történet két különböző multiknál betöltött pozíció között.

[00:04:45]Tehát hogy azt hiszem, hogy talán Merkelik bezárólag azért nehéz azt mondani egy német kancellárra, hogy legalább nagyrészt nem a a hazája érdekeit képviselte.

[00:04:54]Ugye Németországban is ez a szó, hogy haza ugye a Fáterland, ami ugye érdekes módon himnemű, ugye Oroszországnál pedig Oroszország anyácskáról beszélnek, azért ez egy másik történet.

[00:05:04]Ugye ez is bekerült a náci szimbólumok közé, hogy haza.

[00:05:05]Pedig hát azért lássuk be, hogy anélkül kevés dolog létezik egy országban, hogyha nincs hazaszeretet.

[00:05:12]Azzal a hírrel folytatnám, hogy lemondott Andris Spruz lett védelmi miniszter.

[00:05:19]tegnap mondott le, merthogy Lettország területén a héten csütörtökön becsapódott két drón.

[00:05:24]Ukrajna elismerte, Andre Sibia a külügyminiszter elismerte, hogy ukrán drónokról van szó egyébként, de azt mondta, hogy oroszok lehetnek a háttérben, merthogy a drónokat Oroszország elektronikus hadviseléssel szándékosan térítette el Lettország felé az oroszországi célpontoktól.

[00:05:44]Aztán emiatt, az eset miatt a lett miniszterelnök lemondásra szólította fel a védelmi minisztert, amiért a drónelhárító rendszereket nem aktiválták időben.

[00:05:56]Letország és Litvánia pedig felkérte a NATO-t, hogy erősítse meg a légvédelmet a balti régióban.

[00:06:01]Látom, hogy tetszik nagyon.

[00:06:07]Tehát hölgyeim és uraim, ez már Monti Python, tehát ez már tényleg az a az a színvonal, amit amit amit a Monti Python tagé tudtak csak kitalálni, mert ez már tényleg a vicc kategória.

[00:06:16]Tehát azért voltak azok a drónok Litvánia lég vagy Letország légterében, meg Litvániáiban is, mert mert Oroszországot támadták.

[00:06:25]Nem azért, mert a csúnya gonosz oroszok csináltak egy ilyet, hogy h és így arrébb fújták őket, akár a tüdejükkel, a kicsi tüdejükkel, akár az elektronikus hadviseléssel, hanem egész egyszerűen azért, mert a balti államok megengedték, hogy használják a légterüket az orosz célpontok elleni támadásra és eközben bizony vannak műszaki hibák, eközben bizony közben bekövetkezhet elektronikai hadviselés satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:06:50]Nagyon érdekes megnézni.

[00:06:50]Az egyik orosz Voyenkor csatorna utána járt.

[00:06:51]Úgyhogy innentől kezdve mondjuk így, hogy 53,2%-os pontosságúak tartom a hírt.

[00:06:57]Érdemes utánanézni, hogy bizonyos időszakokban esténként egyébként 150 m alatt repülési tilalom van a Balti államok légterébe.

[00:07:06]Vajon miért?

[00:07:06]Kik repkednek akkor és hova mennek?

[00:07:09]Tehát ez a szituáció szerintem nagyon sokat elárul arról, hogy mi történik.

[00:07:13]Most már kellemetlenné vált a Balti államok vezetésének is, ami történt, és ezért láthattuk azt, amit láthattunk.

[00:07:18]Mert ha be lennének kapcsolva azok a drónzavaró eszközök, akkor az ukrán drónok sem rökködének.

[00:07:23]Higgyük el.

[00:07:24]Arra azért kíváncsi lennék, hogy a lemondott lett védelmi miniszter az oroszokra vagy az ukránokra haragszik jobban.

[00:07:29]A jó, az oroszokra egyértelmű, minden az oroszok a hibásak.

[00:07:31]Hát az egyértelmű.

[00:07:32]Tehát ha fölkell a nap, akkor azért, ha nem kell a nap föl, akkor azért.

[00:07:34]Ha esik az eső, azért ha van rajta sapka, azért.

[00:07:38]Tehát ez ez most már komikus.

[00:07:38]Tehát megint elmondom, nem kell az oroszokat túlmisztifikálni, félért és ne essék.

[00:07:41]Na de az, hogy mindenért ők a hibásak, tehát ez egy picit már ilyen kezd az agyament fanatizmus határra átmenni.

[00:07:49]egyébként még egy sztori, hogy az utódja egyébként egy Londonban végzett, bocsánat, Nagy-Britanniában végzett katonatiszt, akidől nyilván ugyanazt lehet várni, mint az elődjétől.

[00:07:57]Technikailag, hogy zajlik az eltérítés?

[00:08:00]Amennyiben ez tényleg eltérítés?

[00:08:03]Ugye ha jól értem, én aki teljesen laikus vagyok, olyan a drón, melyet már csináltam én is egy háztetőig jutottam vele, hogy van egy kis távirányítóm, felemelem, viszem, röptetem.

[00:08:13]Gondolom ez van a katonai drónoknál is csak sokkal professzionálisabban.

[00:08:21]Ebbe lehet belenyúlni kívülről?

[00:08:21]Ugye elméletileg elméletileg ezek a drónok, amelyeket Oroszország el támadásokra használnak, ez a Yuti termékcsánnak különböző tagjai még gyakorlatilag átalakított civil kisrepülőgépek, ilyen szeszna méretű négy-nyolc személyes kisebb gépek, amiknek az utasfülke helyére, a hasznos terhelyére robbanóanyag és a repülésre szükséges elektronika kerül.

[00:08:43]Na most ezek az eszközök áik általában a például a cirkáló rakétákhoz hasonlóan a legtöbb esetben fix akár GPS, akár inerciális vezetéssel repülnek.

[00:08:54]Tehát van egy ilyen ideálás, ami mondja, hogy merre kell repülniük.

[00:08:57]És valószínűleg az utolsó időszakban, az utolsó pár száz utolsó néhány kilométeren vagy néhány 10 kilméteren veszi át az irányítást egy drónpilóta, akinek az a dolga, hogy gyakorlatilag pontosan cél irányítsa az eszközt.

[00:09:09]Na most ebben, hogyha egy ilyen GPS irányítás van, azt meg lehet zavarni egyébként.

[00:09:13]Vagy hogyha egyéb rádió hullámokon történő kommunikáció folyik a drónok, illetve a központ között, kivéve a Starlinkről van szó, akkor ezt is szintén meg lehet zavarni, be lehet befolyásolni úgy, hogy más irányba menjen a drón.

[00:09:24]Ugye fölidézném az eséletet, amikor Irán most már több mint 10 évvel ezelőtt egy rendkívül modern amerikai RQ 170-es drónt térített el úgy, hogy gyakorlatilag évbségben leszállásra kényszerítette.

[00:09:34]Tehát ez egyáltalán nem egy elképzelhetetlen science fiction kategória.

[00:09:38]Ugye kérdés az az, hogy itt mi volt az oka ennek a problémának.

[00:09:42]Szerintem nem valamilyen ilyen külső ok.

[00:09:44]Ugye egyes hírek szerint Starlinken keresztül kommunikálnak ezek a drónok az ukrán irányítással.

[00:09:48]Azt meg szinte lehetetlen úgy megzavarni, meg lehet zavarni a rádióhullámokat, meg lehet zavarni, de lehetetlen úgy megzavarni, hogy ilyen utasításokat adjanak ki.

[00:09:57]Én műszaki hibára gondolok, illetve bármilyen egyéb olyan körülmére, ami ami alacasyabban repült a gép, vagy beleakadt valamibe, vagy hasonló.

[00:10:04]Tehát olyan típusú műszaki hibára gyanakszom, amely bármikor előfordulhat.

[00:10:08]Az, hogy a drónelhárító rendszert nem aktiválták időben, az mekkora hiba egyáltalán, hogy állnak a drónelhárító rendszerek, hiszen tudjuk, hogy a rakéta elhárítással azért foglalkoztak az országok, jó sok pénzt költöttek egyébként rá, viszont egy drónt sokszor mondják, hogy nehezebb leszedni.

[00:10:27]Igen, hát itt nyilván a drónáló rendszer az valószínűleg egy egy zavaró, vagy elektronikai zavaró hálózatot jelent, de megint megint tehát két fel két feltételezésből kell kiindulni.

[00:10:34]Az egyik az az, hogy ezek ukrán drónok voltak.

[00:10:38]Ugye az oroszokat hibáztatják, de ukrán ismerne, bocsánat, ukrán drónok voltak.

[00:10:42]A másik pedig az, ugye van az a hír, ami vagy igaz, vagy nem, hogy repülési tilalom van az ország felett.

[00:10:45]Na most, hogyha ezt a két tényt összetesszük, akkor azért nem kapcsolták be a drónzavaró rendszereket, mert pontosan azt akarták, hogy az ukrán drónok elérik az orosz célpontokat.

[00:10:53]Tehát, hogy ez egy nagyon-nagyon álszent mondjuk ki nyugodtan hazugság, ha az előbbi feltételek érvényesülnek vagy teljesülnek.

[00:11:01]Tehát szerintem itt azt látjuk, hogy a balti államok a ilyen-olyan okokból hagyják, hogy Ukrajna a területekön keresztül támadja Oroszországot, és megtesznek mindent, hogy ebben ne jö következőben semmilyen zavar.

[00:11:15]Ezért voltak kikapcsolva zavaró berendezések.

[00:11:17]Mondom ez valószínűleg a dróhátó rendszer az lehet fizikai, tehát légerhátórendszer is, és egy zavaró rendszer.

[00:11:23]Én inkább a zavaró rendszerre gondolok.

[00:11:24]azon gondolkodtam közben, hogy mennyire messze lehet eltéríteni a drónokat egyébként, mert itt valamifajta szabályozás kellene erre, csak hát egy háború közepén meg ez a legnehezebb dolog.

[00:11:39]Hát a a egy drónt azért is nehéz eltéríteni, mert tudni kell, hogy milyen frekvencián üzemel maga a kommunikáció, akkor ebbe a rendszerbe be kell tudni jutni.

[00:11:48]Tehát azt kell elérni, hogy a a támadást intézőnek a jele elnyomja a másik jelet, illetve föl kell tudnia törni a a magát a rendszert.

[00:11:56]Tehát kicsit olyan, mintogyha idegennel próbálnánk kommunikálni, ha nem tudjuk, hogy milyen nyelven beszél, akkor lehetetlen vele kommunikálni.

[00:12:03]Tehát, hogy itt nagyon sok olyan kérdés van ezzel kapcsolatban, amire szerintem nincs jó válasz.

[00:12:06]És azt a az orosz mondjuk így voyenkorok is elmondták, illetve maga Ilan Musk is beszélt róla, hogy az oroszok többször megpróbálták föltenni a a Starlinknek a rendszerét, csak nem sikerült.

[00:12:17]Tehát én én megint mondom, én inkább a műszaki hibára gyanakszom, mert ez a fajta lehet elektronikai hadviselés működik az oroszok, egész jók benne egyébként.

[00:12:23]NATO is kezdi utolérni magát az utóbbi időben, behozza a lemaradását.

[00:12:27]Ettől függetlenül én kevésbé tartom valószínűleg azt, hogy hogy egy ilyen zavarásos történet volt, mert akkor sokkal többnek kellett van lennie.

[00:12:35]Ugye ezt a régiót naponta 50- 10000 drónnal támadják, tehát sőt valamikor többel.

[00:12:41]Tehát abból, hogy csak kettőnek volt ilyen problémája, az szerintem a műszaki hibának a valószínűségét erősíti.

[00:12:48]Na menjünk tovább.

[00:12:48]Azzal a hírrel folytatnám, hogy szintén Zelenski beszélte arról tegnap este, hogy 155 mm-es nagyhatótávolságú tüzérségi lövedékek közös gyártásában állapodott meg Ukrajna és Norvégia.

[00:12:59]Zelenski szerint most új és nagyon erős megállapodásuk van Norvégiával.

[00:13:05]Megkezdték ezeket a lövedékeknek a gyártását, amelyekre nagy szükség van.

[00:13:09]Ukrajnának minden nap támogatásra van szüksége.

[00:13:11]Bármi is történik, mi felkészülünk a védelemre, mindent biztosítunk a katonáinknak, amire szükségünk van, közölte az ukrán állam fő.

[00:13:21]Azért megmondom őszintén, hogy az az, hogy Donald Trump hogy kommunikál, annak megvan egy sajátos bája egyébként.

[00:13:28]Tehát attól függetlenül, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökéről beszélünk, azok a túlzások, azok a szófordulatok, amik egyébként mindig is jellemezték Donald Trumpot, az amerikai elnökként ad egy ilyen egy ilyen néha bájos, néha idegesítő ízt a kommunikációjának, de hogy mások is kezdik elsajátítani ezt, és és nagy és erős megállapodásokról beszélnek, mi van, mi van, mi van, mi van?

[00:13:47]Tehát, hogy hogy hagyjuk meg, mitől erős egy megállapodás.

[00:13:51]Ugye megállapodás annyira erős, amennyire két állam akarja.

[00:13:53]Tehát ez a ez a sosem volt csodálatos.

[00:13:55]Ugye volt egy időszak az életemben, amikor a a megújult indexnél dolgoztam újságíróként és az egyik kollégámmal isten nyugasztaljon, Rim Karcsi azon versenyeztünk, hogy ki tud hasonló címeket adni, mert erre bukott az olvasóközönségű.

[00:14:11]szörnyűséges, rettenetes, borzalmas, kegyetlen, hihetetlen satöbbi.

[00:14:14]Na most az, amikor politikusok is ilyen ilyen témában kommunikálnak, tehát ezt inkább hagyjuk.

[00:14:20]De visszatérve a kérdésre egyébként, hogy hogy a nagyhatótávolságú tüzéségi lőszer az jó jó esélyen rakétapóthajtású tüzéségi lőszert jelent, aminek egyébként 60 vagy akár 80- 100 km is lehet a hatótávolsága.

[00:14:33]Erre valóban nagy szüksége van Ukrajnának.

[00:14:34]Ugye kérdés az, hogy mikor lesz belőle és mennyi, mert ezek a nagy és erős megállapodások általában a a gyárt gyártósornak a vagy a gyártóüzemnek az építésének az elkezdését jelzik.

[00:14:44]Nem magát az, hogy nemsokára megérkeznek ezek a szállítmányok.

[00:14:49]Azzal folytatnám, hogy újabb tűz bocsánat, újabb fogolycsere jöhet létre Oroszország és Ukrajna között ezer fő.

[00:14:57]Azért mondtam a tűzszünetet, mert ugye a tűzszünet keretein belül is hadifogolycseréről beszéltek.

[00:15:01]Azt mondta Zelenski, hogy az Egyesült Államok vállalt garanciát a megállapodás végrehajtására, és Washington közvetítőként vesz részt az egyeztetésekben.

[00:15:11]Ugye most már zajlanak ezek a fogolycserék, és ezen gondolkodtam, hogy tulajdonképpen ezek akár jók is lehetnek, mert hogyha a fogolycseréről tárgyal a két ország vagy három ország egymással, akkor közben az adódva ad vagy akarva akaratlanul így oldódhat a feszültség vagy legalább ismerik a tárgyaló felek egymást.

[00:15:30]Lehet-e ez egy ö tulajdonképpen valaminek a kezdete, vagy ösítheti a fogócsere a a békét?

[00:15:40]Mert teljes mértékben benne van a pakliban, hogy ez egy ez egy ilyen típusú folyamatnak az eleje.

[00:15:42]Nagyon érdekes, hogy egyébként a nyugati tőzsdéknek egy részén is az látszik, hogy mintha befektetők arra számítanák, hogy csökken a harcok intenzitása Ukrajnában, több dróngyártással és egyéb hadipari cégnek csökkent az árfolyama.

[00:15:59]Most lehet, hogy egy klasszikus shortolást látunk, hogy most elterjesztik azt, hogy mint az iráni háborúban a az olajjal kapcsolatban, hogy most akkor jön a béke és meg fogunk állapodni és aztán valaki gyorsan és orcsón be tud vásárolni.

[00:16:09]Ezt lehetetlen előre megmondani, de van egy ilyen fajta érzése ennek a dolognak, és hát mindanny imádkozunk, hogy minél hamarabb vége legyen ennek a háborúnak, mert a vérontás minél hamarabb véget, annál jobb mindenkinek.

[00:16:19]Én tartok tőle, hogy itt most inkább arról van szó, hogy Tonáknak is szüksége volt egy pozitív üzenetre, szüksége volt egy sikerre, és minden befolyását ladba vetette azért, hogy Ukrajna tegyen engedményeket.

[00:16:30]Ugye a kérdés az, hogy mi lesz utána?

[00:16:32]Tehát most lezódik ez az 1000 plusz 1000 vagy 1000 ezret ezelér formátum, aminek ugye megvannak a fizikai korlátai, tehát ez pár napig el fog tartani, de mi lesz utána?

[00:16:42]Ugye nagyon sokan beszélnek arról, hogy várható egy orosz offenzíva.

[00:16:46]És Vladyimir Putyin is arról beszélt, hogy hogy ez a háború már nem fog sokáig húzódni.

[00:16:50]Na most egy ilyen szituációban szerintem inkább arra számíthatunk, hogy valamilyen döntőjellegű lépésre készülnek, mint arra, hogy leteszik a fegyvert, vagy éppen már szóon éppen, hogy valamilyen kompromisszumot kötnek.

[00:17:02]Iránnal folytatnánk, ugyanis nem fogadta el Donald Trump ajánlatát Irán.

[00:17:05]Ö az volt az ötlet, hogy akkor itt ugye azonnal le kéne szerelni a nukleáris készletét.

[00:17:13]Viszont kizárta annak a lehetőségét, hogy ezt leszerelje, valamint lemondjon az urán készletéről.

[00:17:20]A megegyezés létrejöttét nem segítette, hogy Teheránnak mintegy 450 kg-nyi fegyvergyártáshoz szükséges alapanyagról kellene lemondani.

[00:17:28]A The Telegr szerint ezt az álláspontot Washington és Izrael is támogatta.

[00:17:32]Irán azonban az ellenjavaslat mellett döntött.

[00:17:34]A teheráni tisztviselők azt javasolták, hogy a harcokat zárják le, főleg Libanonban.

[00:17:40]Emellett fokozatosan nyissák újra a hormoziszorost az Egyesült Államok blokádjának feloldásával, majd ezt követően kezdjenek el tárgyalni a nukleáris fegyverekről.

[00:17:49]És itt a dúsítás kapcsolatban is, dúsítással kapcsolatban is tulajdonképpen voltak mindenféle ötletei az irániaknak.

[00:17:56]Hogyan kommentálnád mindezt?

[00:18:01]Hát kezdjük azzal, hogy ezt mintha már láttuk volna, tehát hogy ugye ezekről a dolgünk Iránnal és az Egyesült Államokkal kapcsolatban gyakorlatilag hetek óta.

[00:18:11]Tehát én értem azt, hogy a felek úgy gondolják, hogy nem engednek az álláspontjukból.

[00:18:15]Eben mondjuk Rottyon van a teljes világgazdaság.

[00:18:17]Tehát itt a az a Kaliforniáb, amelyik egyébként a fizikai fekvése miatt jellemzően a közelkeletről hozta az olajat, a héten érkezett meg az utolsó olyan hajó, amelyik közelkeleti olajjat szállított, ugye utána most hetekig, hónapokig nem jön egy se.

[00:18:32]Tehát egy olyan helyzetet látunk, amiben most inkább az idegek harca kezdődött meg, és szerintem ez a fajta várakozás fogja uralni a következő napokat, heteket.

[00:18:45]Tehát Irán úgy érzi, hogy nyeregben van, és tegyük hozzá, hogy azzal, hogy le tudta zárni a hormóziszorost, amin az Egyesült Állam csak kívülről tudott rátenni egy másik blokádot, az egy elég komoly siker a számra, amit fönn is tud tartani.

[00:18:55]Ugye nemrégiben, ha jól emlékszem, egy egy katari hajótért talált, amik megpróbált átlopózni ezen a területen az ománni vizeken, ománi parthoz simulva.

[00:19:04]Tehát ebben a helyzetben szerintem az a fajta stratégia fog érvényesülni, amelyet az egyébként magyarul kicsit visszes nevű szala tábornok vezetett föl már a 90-es évek közepén, hogyha sor kerül egy amerikai iráni összecsapásra, akkor Iránnak az az egyetlen esélye, hogy elhúzza a gazdasági következményeket és ezzel tudja érvénni az érdekeit.

[00:19:26]Azt mondta egyébként Donald Trump, hogy most olvastam el az iráni úgynevezett képviselők válaszát.

[00:19:30]Nem tetszik.

[00:19:32]Teljesen elfogadhatatlan.

[00:19:32]Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek ennek az ügynek, hiszen az Exiosnak adott interjúban Trump szintén kijelentette, hogy nem tetszik neki az iránni válasz.

[00:19:44]A az ember a figyelmet akkor szokta megköszönni, hog sokáig veszi figyelem, vagy sokáig veszi igényben, nem?

[00:19:47]Tehát amikor amikor egy 30 percen keresztül beszél, akkor megköszönöm a figyelmet, de elmondom Magyar Péter miniszterelnök úr megköszönhette volna a figyelmet a beiktatási beszéde után.

[00:19:55]Az jó hosszú volt.

[00:19:58]Ez belpolitika.

[00:19:58]Ez nem ebb ebből ebből a szempontból napi belpolitikával nem akarok foglalkozni.

[00:20:02]tartóal mert mondom a hosszát.

[00:20:05]Ja.

[00:20:05]Ja, hogy egyébként igen, de hát de tudod valószínűleg azért nem tette el, mert ugye a Donald Trumpot nem akarja senki plugizálni.

[00:20:09]Tegyük hozzá, hogy az irániak egyébként rendszeresen megteszik.

[00:20:11]Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy a viccáborút, a háborúval kapcsolatos propaganda, viccáborút azt egyértelműen irány nyerte, mert egyrészt az iráni külügyminisztérium is képes Donald Trump stílusában kommunikálni két módat és megköszönni a figyelmet, illetve a LEGO videókról majd egyszer lehet, hogy kéne beszélni külön, mert az szerintem az maga a szórakoztatás csúcsa.

[00:20:29]Most a függetlenül, hogy egyetértünk vele, vagy nem értünk egyet vele.

[00:20:31]Itt a lényeget vegyük ki, hogy itt van egy van egy csoport, aki egyébként korábban az iráni kormányzat ellen volt, de ezeknek a támadásnak a hatására inkább föltel, mondjuk úgy, hogy föltámad bennük a a hazaszeretet és és inkább Donald Trumpot vesszik a célkeresztbe, és meg megmondom ezt elég hatékonyan csinálják.

[00:20:49]Egy egyébként az Exios kiemeli, hogy Trump az interjúban nem tisztázte, hogy folytatni kívánja-e a tárgyalásokat Teheránnal, vagy inkább feladja azokat, és a katonai erő alkalmazása mellett dönt ismét.

[00:20:59]Mire számítasz?

[00:21:02]Hát én megmondom most kinonetek már, mert eddig mit csinált az Egyesült Államok és Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok?

[00:21:11]Nem katonai erőt alkalmazó.

[00:21:11]Tehát most miből gondolja, hogy mi változott?

[00:21:13]Ugye vannak arról szóló hírek, a CIA szerint Irán rengen rakéta készletei 70%-on állnak a háború erőttihez képest.

[00:21:21]Kiásták a berobbantott alagutakat és újabb rakétákat állítottak elő.

[00:21:23]Tehát és látva azt, ami történt, ugye most már kiderült a CNN is beszélt róla, hogy az amerikai károk amerikai bázisok a régióban nagyon komoly károkat szenvedtek.

[00:21:33]Tehát voltak olyan bázisok, amik teljesen elpusztultak, használhatatlanná váltak.

[00:21:36]Tehát innentől kezdve mit szeretnének az Egyesült Államok csinálni?

[00:21:39]Tehát még egyszer belemegyünk egy pofoszkodásba, és akkor hátha elsüllyesztenek egy amerikai hadihajót eközben ugye ott volt a hétvégi incidens, amikor három amerikai romboló ki és behajózott a perzsa öbölbe, közben heves harcot vívott volt az irániakkal.

[00:21:52]Ugye vagy igaz, vagy nem, hogy egyet eltaláltak.

[00:21:54]Ez ugyanúgy nem tudjuk, hogy igaz-e.

[00:21:56]Viszont azt állítani, hogy én eltaláltam valamit, ha nem találtam el, és ez kiderül, az nagyon nagyon nagyon súlyosan tudja rombolni a hitelességet.

[00:22:04]Ugyanez igaz a fordítottjára is.

[00:22:06]Nincs kép a hajókról, nincs információ róluk.

[00:22:08]Nyilvánvalóan hétmes titokként őrzi mindenki, nem tudni, hogy mi történt, de ettől függetlenül az, hogy hogy egy ilyen konfliktus így kijelőződhet és alkalmatlan egy amerikai hadihajó elsüllyedésével végződhet, ez semmiképpen nem jó el az USÁnak, sem Donald Trumpnak.

[00:22:24]A Wars Junor egyébként arról ír, hogy Irán elutasította a nukleáris létesítményeinek a leszerelését.

[00:22:30]Washington meg ragaszkodik ehhez.

[00:22:30]és hogy teher hajlandó elfogadni az urándúsítás felfüggesztését, de nem 20 évre, ahogyan azt az USA kéri, felajánlja továbbá, hogy a dúsított uránkészleteinek egy részét újra feldolgozza a dúsítási szint csökkentése érdekében.

[00:22:46]A maradékot pedig harmadik félnek átadja azzal a garanciával, hogyha a tárgyalások kudarcba fulladnak, vagy az USA egy későbbi szakaszban felmondja a megállapodást, akkor a nukleáris üzemanyagot visszaadják Iránnak.

[00:22:59]kicsit értelmezzük ezt, de ez abszolút tehát a a gondot az jelenti, hogy értető okokból Irán nem bízik az Egyesült Államokban.

[00:23:06]És megint nem kell Iránt szeretni ahhoz, hogy az ember elfogadja ezt a nézőpontot, mert az USA valóban mindent megtett azért, hogy becsapja az irániakat.

[00:23:15]Na most innentől kezdve viszont az, hogy nem az Egyesült Államokba vagy egy olyan helyre, ahol ahol az amerikai ellenőrzés érvényesül mondjuk Európa vagy az a Perzsa vagy mondjuk Japán szállítának ezt a hasadóanyagot, hanem valószínűleg Oroszországban, ahogy egyébként már meg is tették a hírek szerint 10 évvel korábban, az egy olyan menekülő útvonal, amely mind a két fél számára egyfajta kompromisszumnak a lehetőségét fölveti.

[00:23:41]Ugye megint az a kérdés, hogy mi volt a cél a háború kirobbantásával?

[00:23:43]Mert ha az volt a cél, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, akkor ezt így is el lehet érni.

[00:23:49]Egyébként zárójabban jegyzem meg, ha nagyon akar Irán atomfegyvert be tud szerezni Észak-koreától kezdve Kínán, Oroszországtól is.

[00:23:55]Tehát, hogy manapság ez már nem egy nagy truváj.

[00:23:57]Meg még egy dolgot hagy tegyjek hozzá, hogy eközben Törökország is teljesen váratlanul egy balisztikus rakétát mutatott be.

[00:24:02]Tehát, hogy hogy itt már nem annyira a maga az atomprogram, ami az elrettentés.

[00:24:08]Itt már szerintem ez csak egy ilyen szimbólum, egy ilyen görcsösen ragaszkodott dolog mind a két fél részéről teszem hozzá, hanem az, hogy milyen elrettentési képességekkel rendelkezik az ország.

[00:24:16]És azt láttuk pontosan Izrael esetében, hogy nincs 100%-os rendszer, amit egyébként a katonai szakértők elmondtak volna, de hát ezeket a híreket nem lehetett elmondani korábban.

[00:24:25]Tehát onnantól kezdve amelyik félnek megfelelő mennyiségű modern eszköze van, drónja és balisztikus rakétája, az el tudja rettenteni a rátámadó feleket.

[00:24:34]Tehát itt én inkább ezt a kérdést látnám.

[00:24:36]Ez egy ilyen, ez egy ilyen ilyen ilyen ilyen vágy tárgyává kezd válni az iráni dúsítótúrán, amellyel kapcsolatban szerintem valami kompromisszum fog születni valamikor.

[00:24:46]Kérdés az, hogy milyen áron és mikor.

[00:24:49]Érdekes hírrel fogom folytatni.

[00:24:50]Bennyamin Netánu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy a következő évtizedben le akarja szoktatni országát az amerikai pénzügyi támogatásról, miközben a közösségi médiában zajló manipulációt okolja azért, hogy az amerikaiak körében zuhan Izrael támogatottsága.

[00:25:06]Izrael a második világháború óta az amerikai külföldi segélyek legnagyobb összegű kedvezményezetje.

[00:25:13]1948 óta több mint 300 milliárd dollárnyi gazdasági és katonai támogatást kapott Washingtontól.

[00:25:17]A CBS 60 perc műsorában készítettek most interjút Netenuval és azt kérdezték, hogy eljött-e az ideje annak, hogy Izrael felülvizsgálja és esetleg újraindítsa pénzügyi kapcsolatait Washingtonnal.

[00:25:31]azt mondta, hogy természetesen ezt elmondtam Trump elnöknek is.

[00:25:35]El ezt mondtam a saját népünknek, elállt a lélegzetük.

[00:25:40]Szeretném nullára csökkenteni az amerikai pénzügyi támogatást a katonai együttműködésünk pénzügyi részét.

[00:25:46]Hozzátette azt is, hogy most kell megkezdődnie, és a következő 10 év alatt pedig ennek be kell fejeződnie.

[00:25:53]Szerintem ez egy józan geopolitikai számítás.

[00:25:55]Ugye a van egy olyan mondás, akinek kalapácsa van minden szögnek nézd.

[00:26:00]Nekem van egy ilyen teóriám, hogy az új amerikai nemzeti biztonsági stratégia, Donro Elv, az azt mondja ki, hogy az Egyesült Államok vissza fog vonulni az úgynevezett nyugati féltekérre, az az amerikai kontinense.

[00:26:11]Ebbe az is beletartozik, hogy meg fogja szüntetni ezeket a katroni támogatásokat, amelyek pént Izraelen kívül nagyon sok országnak is ad, bár tény, hogy messze a legmagasabb összeget a zsidó állam kapta.

[00:26:21]Na most ebben a szituációban ez egy teljesen racionális számítás, és nekem megvannak a problémáim Benjamin Netja Uvonával, illetve egész most az utóbbi időben nyújtott teljesítményével.

[00:26:29]Legyen szó Gázáról, legyen szó Libanonról, legyen szó az Irán elleni konfliktusról.

[00:26:33]Ettől függetlenül ez egy teljesen racionális számítás, amely valószínűleg így is lesz.

[00:26:39]Ugye nagyon-nagyon sokat sokat és sokakat foglalkoztat az, hogy a az amerikai zsidó lobbi, az úgynevezett IPAC, az milyen hatást gyakorolt az amerikai döntéshozatalra.

[00:26:47]És úgy néz ki, hogy ennek is van egyfajta visszafordulása.

[00:26:51]És Benjamin Net egészen fölmérte azt a hangulatot, fölmérte azt a környezetet, amelyik kialakult nem csak a az amerikai kormányzban, az amerikai lakosságban is.

[00:26:59]És ennek a következményét látjuk.

[00:27:01]Ugye egy a kérdés igazából, hogy Izrael egy regionális hatalom erről vita nincs, csak hogy utána milyen irányt vesz az izraeli külpolitika, mert most az utóbbi legutolsó Benjamin Net kormányzat alatt igen konfrontatívá vált.

[00:27:13]És tény, hogy nagyon jelentős eredmény az, hogy az Egyesült Arab Emirátusokat egy izraeli légvédem üteg is védte, de ez csak csepp a tengerben.

[00:27:20]Tehát előbb vagy utóbb ki kell egyezni a környéken lévő országokkal, legyen szó Törökországról, Irakról, Szaudarábiáról és tegyük hozzá Irán is.

[00:27:30]Azzal a hírrel folytatnám, hogy önkormányzati választásokat tartottak Nagy-Britanniában, ami nagyon érdekesre sikerült, ugyanis a Reform UK tarolt, és tulajdonképpen a két pártrendszer végéről beszélnek nagyon sokan a brit önkormányzati választás után, merthogy a munkáspárt meggyengült, a reformpárt meg áttört, és emiatt már nem lehet azt mondani, hogy vannak a torik, meg vannak a vigek.

[00:28:00]Még így mondták ezt régen.

[00:28:03]Komoly figyelmeztetést kaptak a brit kormánypártok az angliai önkormányzati választásokon.

[00:28:07]Kir Starmer munkáspártja jelentős veszteségeket szenvedett el, miközben Nizer Farás pártja a reform UK látványos előretörést ért el.

[00:28:14]A részeredmények alapján egyre több elemző szerint megrendülhet a brit politikát évtizedekig meghatározható meghatározó két pártrendszer.

[00:28:24]Előzetes eredmények szerint a Munkáspárt 258, a konzervatív párt 158 helyet veszített, miközben a reformpárt 382 új mandátumot szerzett.

[00:28:37]Az képek közben a liberális demokraták, a libdemek is erősödtek, ha jól emlékszem.

[00:28:41]Tehát abszolút az látszik, hogy a brit rendszer is kezd átalakulni.

[00:28:46]De aki egy picit hátralép és látja, hogy mi zajlik Európában, és most nem Európai Uniót mondok, mert Nagy-Britannia ugye kilépett már elég régen, az megdöbbentő hasonlóságokat vélet felfedezni.

[00:28:53]Ugye ott van a Reform Party az Egyesült Királyságban, ott van a Marin Löpen féle nemzeti tömörülés Franciaországban, ott van az AFD Németországban, mind ugyanazokat a dolgokat mondják egyébként.

[00:29:06]Állítsák le az észélnékli illegális migrációt, gondolják újra az európai egyesülést, gondolják újra az Oroszországgal való kapcsolatot.

[00:29:14]Nem azért, mert bármelyikébént kifejezetten orosz párty lenne.

[00:29:16]Hát azért a Jean-Marie Löpentől nehezen tudnám elképzelni, hogy nagyon szerelmes lenne Vladyimir Putyinba, hanem egészen arról van szó, hogy az az irány, amelyikben Európa tart, nem jó.

[00:29:25]És akkor jönnek a hatalmon lévő politikusok, Emmanuel Macrontól kezdve Friedrich Mercenát Kill Starmerig, akik az összes demokratikus hagyományt, szokásjogot, mindent fölrúgnak, csak hogy utolsó lehetetkig kapaszkodjanak a hatalomba.

[00:29:39]És nem a saját pozíciójukat féltik szerintem, hanem a globalistákét, mert ugye ezek a pártok egyébként globalizmus kritikusak is, nem elesleg.

[00:29:46]Tehát hasonló szituációban, amikor valakinek a népszerűsége 20%-á leesik, Németországban le szokott mondani, Friedich Merc nem.

[00:29:53]Kill Starmer gyakorlatilag a a brit munkáspárti legnagyobb vereségét szenvedi el az egyébként politikai aktusnak számító önkormányzati választásokon, és akkor sem mond le, mert meg kell akadározni, a szélső jobb hatalomra jusson.

[00:30:04]De ez a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás, ez mit árul el vajon?

[00:30:08]Mert valami nagyon nincs rendben.

[00:30:11]Meg hogy a választókban milyen folyamatok zajlanak le, hogy utána még jobban odaterelik mondjuk Najse Ferázsékhoz az embereket, mert azt látják, hogy a politikai establishment az annyira ragaszkodik a hatalomhoz, hogy mert mert azért ezt tud egy ilyen hatást is kiváltani.

[00:30:27]Abszolút mértékben.

[00:30:27]Ugye van egy ilyen amerikai libertariánus mondás, sokszor szoktam mondogatni, hogy hozzám ők állnak a legközelebb, ami tényleg az a fajta szabadságot jelenti, amiben nincs nincsenek nagyon korlátok.

[00:30:37]Tehát nem nagyon kellene korlátozni sem a véleménynyilvántást, sem a szólásszabadságot.

[00:30:42]Nyilván az erőszakra való felszólítás ez egy másik kategória, mert én úgy gondolom, hogy ez a demokrácia.

[00:30:48]Na most van egy ilyen mondásuk, hogy ha te nem bízod rám a fegyvereket, én sem bízom rád a szavazatomat.

[00:30:52]Tehát hogy hogy a a az alap gondolat emögött is, hogy hogy valaki, aki a politikai hatalomban van, az azt gondolja, és ki is mondják egyébként, hogy a választók hülyék.

[00:31:04]Már most nem ezt mondták, de körülbelül ezt mondták el.

[00:31:07]Az az milyen milyen felfogással rendelkezik?

[00:31:09]Tehát, hogy 14.

[00:31:12]Lajos az állam én vagyok, vagy hogy?

[00:31:14]Tehát hogy a vá a demokrácia arról szól, hogy a választók akarnak valamit.

[00:31:16]Ez manapság populizmusnak hívják.

[00:31:17]Pedig szerintem ez semmi másra csak a józenész a demokráciában.

[00:31:22]Na, hogy még milyen veszélyek leselkednek ránk?

[00:31:24]Újabb döbbenetes részletek kerültek nyilvánosságra az Egyesült Államok Ufóaktáiból, miután az amerikai hatóságok több 100 korában titkosított dokumentumot, fotót és videót tettek közé, a friss iratok között olyan FBI feljegyzések is szerepelnek, amelyek né négy lábnyi, vagyis körülbelül 120 cm magas humanoid lényekről számolnak be.

[00:31:46]A dokumentumokat a Donald Trump által elrendelt UFO átláthatósági program részeként hozták nyilvánosságra.

[00:31:53]Az egyik legtöbbet emlegetett irat egy 1966-os FBI memorandum, amelyet a szanciscoi irod küldött Hoover akkori legendás FBI igazgatónak.

[00:32:03]A dokumentum összefoglalta azokat a beszámolókat, amelyek szerint az 1965-ös évben rendkívül sok ufóészlelést történt világszerte.

[00:32:12]Különböző formájú fémszerű objektumokról számoltak be a szemtanók, amelyek hangtalanul lebegtek, elképesztő sebességgel mozogtak, és állítólag elektromágnes zavarokat okoztak.

[00:32:21]A jelentés olyan eseteket is említ, ahol a felszálló objektumok után megperzselődött talajt találtak.

[00:32:27]Az FBI dokumentuma szerint néhány tanú arról számolt be, hogy kis termetű lényeket látott kiszállni az objektumokból.

[00:32:37]Skafanderszerű ruhát, valamint sisakot viseltek, repülőaj, csészeaj, roncsok.

[00:32:44]Van itt minden, kérem szépen.

[00:32:46]Hát most komolyan, tehát had kezdem távolabbról.

[00:32:48]Ugye mindenki tudjon rom, hogy science fiction rajongó vagyok és teljes mértékben el tudom képzelni, hogy léteznek földönkívüli lények, mert a jó Isten tudott egy lakható világot teremteni, akkor nem akadályozta meg semmi, hogy teremten egy másikat is.

[00:32:59]Viszont van egy sztori, amiben David Copperfield úgy tüntette el a New Yorki szabadságszobrot, hogy egy olyan színpadot épített, amit nagyon-nagyon lassan, szépen lassan úgy mozgattak meg, hogy gyakorlatilag bezáródott előtte egyfajta ilyen egy ilyen fal, és nem a szabadságszob tűnt el, hanem a nézők nem látták.

[00:33:15]Na most ezzel kapcsolatban is nekem az az érzésem, hugye a a megindul egy háború, amikor az eakták ráégnek Donald Trump körmére, aztán utána amikor egy iráni az iráni háború ég rá Donald Trump können, akkor előkerülnek az UFO akták, köztük olyan 60 éves iratok, amelyeket azóta már a legvadabb ufóhívők is részben tudtak vagy cáfolni, vagy elhitték teljesen.

[00:33:33]Tehát ha bármilyen olyan új információ kiderült volna ezekből, amelyek ténylegesen utalnak arra, hogy léteznek földönkívüliek, akkor azt már megkaptuk volna közvetlenül a nyilvánosságra hozatal során.

[00:33:45]De azok a fej, vagy földönkívüliek megjelentek volna.

[00:33:49]Hát igen, egyébként, vagy az is benne van a pakliba, hogy igen.

[00:33:51]Hát akkor itt vagyunk, sziasztok.

[00:33:52]Integettünk mindenkinek, kicsi zöld lényecskék vagy éppen reptiliánok és satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:33:57]Tehát, hogy hogy egy ilyen szituációban nagyon nehéz nem a figyelemeltelést látni benne, mert ez megint csak édes kevés.

[00:34:03]Tehát ilyen éjjeli kamerás felvételek, ilyen nagyon furcsán mozgó tárgyakról egyébként nagyon régóta lehet arról hallani, hogy az Egyesült Államok kísérletezik egy antigravitációs hajtóművel.

[00:34:11]És mert van egy sztori, amit én még ha már sokat emlegettem, az egyik magyar portált, ott újságíróként feldolgoztam, akkor is hoztak nyilvánosságra 2021-ben is ufaktákat egyébként.

[00:34:20]És ott meg arról volt szó, hogy egy hadihajó fedélzete felett lebegett, és a hadihajónak megtiltották, hogy tüzet nyisson.

[00:34:28]Na most azért hölgyeim és uraim, tehát ezt azért lássuk már be, hogy mennyire valószínű az, hogy meg fogja magát egy azonosatlan repülőtárgy, belepül egy hadihajó közvetlen közelébe, ahol meg is semmisíteti egyébként és a katonák meg láboszt fegyverrel még az azonosítás vagy az elriasztás szándéka nélkül kell, hogy végignézzék az egészet.

[00:34:45]Szerintem ezek itt valahol valami nagyon ság nem tudom megmondani, hogy micsoda.

[00:34:49]Lehet, hogy benne nem akarjuk hergelni az ufókat, de hogy hogy akkor meg hozzuk nyilvánságra, hogy kapcsolatba léptünk velük.

[00:34:55]Megmondták, ha lövünk, visszalőnek.

[00:34:56]És akkor ez a helyzet, nem ilyen ilyen ilyen rejtélyes videókat hozunk nyilvánosakal, amiből azt tűnik egyébként ezek az ufók egészen kicsik, akár 3-4 m méretűek is lehetnek.

[00:35:04]Na most az azért egy csillagközi utazás, az nekem egy picit kicsinek tűnik.

[00:35:10]De akkor te ezt figyelem, mert terelésnek tartod?

[00:35:12]Abszolút mértékben.

[00:35:12]Tehát mondom, elképzelhető, hogy van létezik földön kívidélet.

[00:35:16]Az is elképzelhető, hogy a kormányokkal kapcsolatban léptek.

[00:35:18]Ezt is teljes mértében el tudom képzelni.

[00:35:21]Viszont bizonyítékot, kézzelf fogható bizonyítékot eddig továbbra sem láttunk rá.

[00:35:27]ezen gondolkodtam, hogy amikor ugye Trump mondta, hogy majd a GFK, tehát a kerendi gyilkosságnak az aktáit is nyilvánosságra hozza, ufó aktákat, akkor ezek ilyen szépségtapaszok, vagy mi?

[00:35:40]Tudom, hogy magyar belpolitikával nem foglalkozol, de ennek azért bőven nagyobb hatása van.

[00:35:43]Ugye most azt mondják, hogy október 22-én a magyarországi ügynökaktákat is nyilvánosságra fogják hozni.

[00:35:48]Régóta kellett már, de sokan meg azt mondják, hogy most is kutathatók, meg kereshetők ezek az akták.

[00:35:54]Én a napi politikával nem szeretnék foglalkozni, de ezekkel az ilyen belpolitikai döntésekkel, amelyeknek igenis van biztonságpolitikai vonatkozása, igenis fog szeretnék is és fogok is.

[00:36:03]Úgyhogy én azt mondom ezzel kapcsolatban, hogy ez már nagyon réges régi adóssága a mindenkori magyar kormányoknak és az, hogy ez nem 90-ben történt, meg azt mondatja, hogy igen, csak felem másra sikeredett a magyar rendszerváltás és az, hogy utána is mindenki csak szemezgetett belőle, és biztosak lehünk benne, hogy ami érzékeny információ volt, olyan információ, ami komolyan megvilágítaná ennek a besugóhálózatnak, aminek jelentős része egyébként nem is műkött ténylegesen, mert vagy megsarolták, vagy megpróbálták lefizetni vagy valami.

[00:36:33]Itt már szerintem csak ilyen kiemelt egy-két olyan embernek az adatait fogjuk, vagy olyan információkat fogunk látni, amelyek igazából arra alkalmasnak, hogy megzavarják a nyugalmat.

[00:36:44]Ugye mondja az a felvye nyugalom megzavására alkalmas képeket fogunk látni.

[00:36:47]Ugye egyrészt ezek az emberek jelentős részt erőszakására dolgoznak.

[00:36:52]Volt volt köztük olyan is bőven, aki aki hazafias indítatásból tette, amit tett.

[00:36:59]Engem inkább az érdekel, hogy hogy működött ez a rendszer, és kik működtették.

[00:37:02]Ugye van a szigorúantitkos.hu, amelyeket egy nagyon komoly munkával állítottak össze.

[00:37:07]Ungvari Krisztián és több ismerősöm is közel működött benne, amely emlékeim szerint még elérhető, bár az utóbbi négy-öt évben nem néztem rá, ahol megtalálhatók azok a tartótisztek, azok a szigorúan titkos tisztek, akik ezeket az embereket beszervezték és foglalkoztatták már, akit sikerült megtalálni, mert nem sikerült az se mindenkit megtalálni.

[00:37:21]Tehát ez egy régi adósság, igencsak ideje volt.

[00:37:23]És ahogy te is mondtad, aki kíváncsi volt arra, hogy róla mit jelentettek róla, milyen adata van a hatóságnak, az most is megnézheti.

[00:37:31]Úgyhogy nekem az a kérdésem, hogy ez most mindenki számára szabadon kutathatóvá válik, mert hogy azért még mindig vannak emberek, akik élnek.

[00:37:37]Elvileg fel fogják tenni az egészet az internetre, nem?

[00:37:40]Hát akkor hadd szóljon csak.

[00:37:40]Akkor én azt mondanám, hogy akkor azokat a híres mágness szalagokat kéne feltenni, ahol ott van minden.

[00:37:45]Tehát nem az a többszörösen megszűrt, átszűrt, mondjuk így hatástalanított, majd nem azt mondtam, hogy ki semlegesített adatok, amik egyébként az Estin aktákban, a JFKákban és az UFO aktákban is felszínre kerültek.

[00:37:58]Tehát a az a gondolat, hogy hogy a a társadalom kap egy ilyen gumicsontot, ami rágódhat, miközben lényeg láthatatlan marad, az szerintem sokkal nagyobb probléma, mint az, hogy most ezek az adatok, amiknek réges régen napvilágra kellett volna kerülni, kikerülnek.

[00:38:12]Ugye tegyük hozzá, hogy ez olyan folyamat, amelyről mindenkinek megvan a saját képe.

[00:38:17]Ez is egy olyan történet, amit el kellene mesélni valakinek, hogy ez hogy működött, hogy honnan indult a beszervezés, mi volt a hatos karton, mit jelentett a tartótiszt, a találkozók, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:38:30]Tehát ez egy sokkal összetebb folyamat volt, mint az, hogy XY, z jelentett vagy nem jelentett, vagy úgy gondoljuk, hogy jelentett, mert bizonyítani meg nem tudjuk.

[00:38:37]Nekem eddig pont az volt egyébként a kritikám az ügynökaktákkal, hogy politikai célokra használták csak.

[00:38:42]Tehát, hogyha nem volt szimpatikus Megyesi Péter, akkor hirtelen előkerült a kartonja, akkor válaszul előkerült Pokorni Zoltán valamelyik felmenőné édesapjának a kartona is.

[00:38:51]És akkor mindig, aki éppen célkeresztbe került, arról előkerült valami.

[00:38:56]És nem az volt, hogy mindenkiről minden megismerhető lett volna, pedig így lenne ez normális.

[00:39:03]Pontosan.

[00:39:03]Hát éppen ezért mondom azt, hogy hogy ez a rendszerváltás környékén kellett volna meghozni.

[00:39:08]Aki még emlékszik a zét étényi takácsra, illetve az egyéb javaslatokra, amelyek arról szóltak, hogy a múlt bűnei megismerhetőek legyenek, akkor lett volna itt az ideje.

[00:39:19]Az, hogy itt most ilyen random politikai csapkodásokra használják föl, az méltatlan.

[00:39:23]mértetlen a diktatúra áldozataival szemben, tehát hogy megint olyan dolgok fognak előkerülni, amit valószínűleg irányítottan fognak létrehozni, hiszen megint elmondom, az adott aktuális kormánynak megvolt a lehetősége, hogy kivegye azokat az adatokat, amelyek számára vagy a hozzáközálló emberek számára kellemetlenek.

[00:39:40]Tehát nyilvánvalóan a politikában van egyfajta ilyen zsarolási rendszer, amelyben a nem vetlenül szoktam azt mondani, hogy a olyan a politika, mint nyolc darab vagy bocsánat, számtalan hímpitnak a rendszer, aki mindegyik fogja a másiknak a vagy hét vagy nyolc másik társának az érzékeny részét, és ha valahol megszólítanak valamit, akkor nyolc váratlan vagy 12 váratlan helyen sikít föl valaki.

[00:40:00]Tehát hogy ez ez ez pontosan attól működhet, ha átlátható.

[00:40:03]Úgyhogy nagyon bízom ma benne, hogy olyan módon lesznek ez az adatok nyilvánosságra hozva, hogy nem csak a besugúgók, hanem például az őket működtető szigorúan titkos tartótisztek, és az egész rendszer is megismerhetővé válik.

[00:40:15]Ugye nagy kérdés az egyébként, hogy kinek van nagyobb felelőssége a tartótisztnek vagy a besúgónak, és ahány élet nyilván annyi története, hogy nem mindegy, hogy kényszerítették, vagy amikor miután kényszerítették, ugye láttam ilyen történeteket, akkor utána ő valójában semmit nem jelentett, vagy kitalált kam sztorikat, meg óvta a társait, vagy kifejezetten gonosz módon jelentett, hogy előre jusson a karrierében.

[00:40:41]Tehát nagyon nehéz ez abban a korszakban.

[00:40:44]Ráadásul én például nem értem, tehát nagyon nehéz okosnak lenni.

[00:40:49]Te vá számítasz-e arra, hogy esetleg kiderülhetnek ebből a most nyilvánosságra hozott ügynökaktákból új dolgok, új szereplők, és beleremeghet-e bárki ebbe a történetbe?

[00:41:00]Szerintem lesznek új információk, lesznek meglepetések.

[00:41:01]Visszatérve a felvetésedre, ugye a három fajta kategória volt az ügynökök között, ezt az állambiztonsági szolgálat is nyilván is tartotta, hogy valaki magától jelentkezett ellenszolgáltatás nélkül valaki az milyen lesz, nem így besétál, hogy jó napot kívánok, én jelenteni szeretnék.

[00:41:17]Igen, volt ilyen is egyébként.

[00:41:17]Tehát azért mondom, hogy vagy akit megkerestek és teljesen magától együttműködött és és túlbzgó volt.

[00:41:23]Tehát tehát volt aki úgy lát hazafias indítatásból csinálta, volt aki pénz és volt, akit zsaroltak.

[00:41:28]Na most akit zsaroltak, azt ne vegyük egy kalap alá azokkal, akik anyagi hasznot húztak belőle, vagy egyéb hasznot egyébként, tehát különféle kapcsolatokat meg ilyeneket, le külföldi utazás satöbbi is volt benne.

[00:41:38]És hát aki meg önként ajánlkozott, azt felejtsük is el.

[00:41:42]Tehát az az önként ajánlánkozó kategória és a tartótiszt, az a legmocskosabb része a rendszernek.

[00:41:46]Tehát őket kellene elsősorban elővenni és elítéléned a tartótiszt.

[00:41:50]Az aki mert egy lehet egy diktatúrában hinni.

[00:41:53]Én el soks sokszor szoktam beszélni róla, hogy apósom istenugasztalja hitű kommunista volt.

[00:41:59]Tudom, hogy nem jelentett soha senkiről, mert ő úgy gondolta, hogy ez egy jó rendszer, hit benne, nem lett milliárdos és nem vett részt ilyen dolgokba.

[00:42:04]A Foximaxit elvégezte, satöbbi, de ő egyfajta ideológiként ideológiaként, egyfajta vallásként állt ehhez a kérdés.

[00:42:12]hogy azért nem is haragudhatok rá, mert mert ő hitt ebben.

[00:42:13]Na most azok viszont, akik akik zsaroltak, embereket tettek tönkre, életeket tettek tönkre, sok sokszor semmi másért, csak hogy a saját karrierjét elősegítse, meg a rendszernek a a működését fenntartsa, na azokat nem lehet elég elég komolyan elítélni.

[00:42:30]Hát fogunk még erről beszélgetni bizonyára sokat.

[00:42:32]Bálint, köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:42:35]Én is köszönöm szépen a lehetőséget.

[00:42:37]Elindítjuk tehát ezt a hetet is Somkti Bálintal itt az Ultrahang csatornánján, és folyamatosan jövünk beszélgetésekkel, elemzésekkel.

[00:42:43]Köszönöm a kedves hallgatóknak is, hogy velünk tartottak.

[00:42:46]Búcsúzó, kérem, hogy menjenek át Bálint csatornájára.

[00:42:48]Mi ma a téma?

[00:42:51]Ma a ugye a mai adás az holnap fog kimenni.

[00:42:53]A világrendszer változás jelenlegi helyzetéről fogok beszélni.

[00:42:56]Régen csináltam ilyen átfogó elemzést.

[00:42:58]Moston nagyon kikívánkozik belőle, hogy bizony sok területen nincs haladás, sokkal lassabban zajlik, mint sokan várták.

[00:43:03]Másen viszont csendben, a mélyben igen komoly változások már most megtörténtek.

[00:43:08]Szóval tessék nézni Bálint csatornáját is, és mi is számítunk a megtisztelő figyelmükre.

[00:43:12]Iratkozzanak fel, lájkoljanak minket és hallgassanak minket.

[00:43:16]Továbbra is köszönjük a megtisztelő figyelmüket.

[00:43:17]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:43:19]y