Rendkívüli: kudarcba fulladt Donald Trump terve, drámai hírek Ukrajnából - Demkó Attila
- A május 9–11-i tűzszünet részlegesen valósult meg, a nagyvárosokat nem érte támadás, de teljes fegyvernyugvást nem sikerült elérni.
- Humanitárius szempontból pozitív volt, lehetővé tette a sebesültek kimentését és a csapatok rotálását a frontvonal közelében.
- Az orosz álláspont szerint a rendezés alapfeltétele a Donbasz átadása, Putyin számára presztízskérdés a terület megszerzése.
- Az ukrán társadalom 50-60%-a már elfogadná a területi veszteségeket, de a Krím elvesztése jobban fáj, mint a Donbaszé.
- Ukrajna belsőleg erősen megosztott, az orosz alakulatok mintegy 20%-a ukrán állampolgár vagy ukrajnai származású.
- Demkó Attila élesen kritizálta az Economist és az ISW elemzéseit, egyoldalúnak és propagandisztikusnak nevezve azokat.
- Oroszország hanyatló hatalom, a szankciók hatása vegyes, az iráni háború miatt emelkedő olajárak részben ellensúlyozzák a kieső exportot.
- Ukrajna gyors EU- és NATO-csatlakozása irreális, több tagállam ellenzi, és egy háborúban álló országot nem lehet felvenni.
- A francia nukleáris védőernyő korlátozott, a 200-300 töltet eltörpül az orosz 5500 mellett, és kérdéses a kiterjesztése.
- A drónvédelem technológiailag és döntéshozatalilag is rendkívül nehéz, nincs 100%-os védelem, és a téves döntések emberéleteket követelhetnek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A háromnapos tűzszünet értékelése
A beszélgetés központi témája a Donald Trump által kezdeményezett, május 9–11. közötti háromnapos tűzszünet volt Oroszország és Ukrajna között. Demkó Attila szerint a tűzszünet részlegesen valósult meg: bár egyik fél sem tartotta be maradéktalanul, a nagyvárosokat nem érte támadás, így a helyzet a „semmi és a valami között" van. Kiemelte, hogy ilyen hosszú frontvonalon és körülmények között nem is lehet teljes fegyvernyugvást elérni.
A szakértő humanitárius szempontból mindenképpen pozitívnak értékelte a tűzszünetet, mivel a front 20-25 km-es körzetében a mozgás életveszélyes mindkét oldalon. A tűzszünet lehetővé tette a sebesültek kimentését és a csapatok rotálását. Demkó hangsúlyozta, hogy nagyon sok katona azért hal meg, mert nem jut időben ellátáshoz, nem pedig azért, mert a sebe eleve halálos lenne.
„Tehát egy minimális enyhülést jelenthetett, de ez nyilván szak attól függ, hogy hol, attól függ, hogy kinek. Tehát én nem tudok egy nagy általános véleményt mondani. Nyilván a semminél jobb. Minden tűzszünet jobb, még az egy nap is jobb, a három nap az meg végképp jobb." – Demkó Attila *
A tűzszünet kapcsán Demkó megjegyezte, hogy az elsősorban a Vörös téri parádéról szólt, és Zelenszkij „zseniális trollkodásának" nevezte, hogy az ukrán elnök elnöki rendeletben engedélyezte a moszkvai parádét.
A háború lezárásának esélyei és az orosz álláspont
Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója május 10-én kijelentette, hogy a rendezés alapfeltétele Kijev katonaságának kivonása a Donbaszból. Az orosz álláspont szerint Kijev végül kénytelen lesz felismerni, hogy át kell adnia a Donbaszt. Demkó szerint az oroszok „szokás szerint semmit nem mondanak, semmi újat nem mondanak", és a tárgyalási hajlandóságuk gyakorlatilag azt jelenti, hogy „csináljátok azt, amit én mondok".
„Tehát tehát nyilván én értem, hogy politikai szempontokból az rosszoknak miért nehéz dombasz nélkül lezárni ezt a háborút? Azt meg még inkább értem, hogy az ukránoknak miért nehéz elfogadni a dombaszerését. Itt mind a két félnek megvan a saját koordinátarendszere, amíg az egyik nem változtat saját koordinátarendszeren." – Demkó Attila *
Demkó szerint az ukrán társadalom 50-60%-a már elfogadná a területi veszteségeket, de a Krím elvesztése jobban fáj az ukránoknak, mint a Donbaszé. A szakértő úgy látja, hogy Ukrajnában már megvan a rugalmasság a jelenlegi frontvonal befagyasztására, de a Kreml részéről ez még hiányzik. Putyin számára presztízskérdés a Donbasz megszerzése, és ha nem foglalná el, „gyenge és bukott cár" lenne az orosz nacionalisták szemében.
„Ez Putyinnak a presztízséről szól. Az a sok ezer sok 10000 ember, aki még meg fog halni a dombaszél mind a két oldalon. Ez egyetlen egy emberről szól. Vladyimir Putyinnak a presztízséről, meg a körülötte lévő szűkel presztízséről." – Demkó Attila *
Ukrajna belső megosztottsága
Demkó Attila részletesen beszélt Ukrajna belső kulturális és nyelvi megosztottságáról. Elmondta, hogy az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok körülbelül 20%-a ukrán állampolgár vagy ukrajnai származású – nem csak donbasziak és krímiek, hanem Oroszországban élő ukránok is, akik beálltak a hadseregbe. Vannak olyan esetek is, hogy apa az egyik, fiú a másik oldalon harcol.
A szakértő kifejtette, hogy Kelet- és Nyugat-Ukrajna között óriási kulturális különbségek vannak. Míg Lemberg (Lviv) osztrák-magyar millőjű, európai hangulatú város, addig a donbaszi városok „a megtestesülő sztálinizmus". A nyugat-ukrajnai mentalitás erősen nacionalista, etnicista és nyelvközpontú, míg Kelet-Ukrajna bizonyos értelemben befogadóbb volt. Ugyanakkor sztereotípiák is élnek: a kelet-ukrajnaiakat „egy kicsit bunkóbbnak, erőszakosabbnak" tartják.
„Tehát aki azt gondolja, hogy itt nagyon könnyű lefesteni, meg hogy tehát nyilván van egy agresszor az Oroszország, csak ez bonyolultabb annál, mert Ukrajnán belül is vannak olyanok, akik az oroszok mellé álltak." – Demkó Attila *
A háború jelenlegi állása és a katonai helyzet
Demkó szerint Ukrajna a várakozásoknál jobban tart ki, még saját ukrán várakozásaiknál is. Sok ukrán katona és tudósító maga is meglepődött azon, hogy 2026 közepén milyen jól állnak. A védekezés a drónokkal és az új típusú erődítményekkel jobban megy, az oroszok pedig nem tudtak akkora túlerőt felhalmozni, hogy jelentősebb előretörést érjenek el.
A februári ukrán ellencsapásról Demkó azt mondta, hogy „mérsékelt eredményeket ért el, kivéve a kormányzati PR-ban". Bár tényleg foglaltak vissza területeket, nettóban Ukrajna továbbra is veszít, de a veszteség üteme lelassult. A szakértő bizonytalan a közeljövőt illetően: lehet, hogy egy hónap múlva az oroszok érnek el áttörést, de az is lehet, hogy „beleállnak a földbe" a nyári offenzívával.
Az Economist elemzésének kritikája és a nyugati sajtó elfogultsága
Demkó Attila élesen kritizálta az Economist elemzését, amely szerint a háború kezdeményezése most Ukrajna kezében van. A szakértő az Economistot „propagandalapnak" nevezte, és kijelentette, hogy teljesen egyoldalúak az elemzései. Szerinte mélységi csapásokkal, stratégiai csapásokkal még soha nem nyertek háborút.
„Nekem rendkívül ellenszenves, ahogy azonomist szerkesztősége meg az economist újságrő mondom minden nap nézem, vagy minden nap jön valami az economistól, tehát ennek alapján egyszer egyértelműen teljes mértékben a háború részesei és és és teljes mértékben elfogultnak tartom, ami általam egykor szeretett és olvasott lap." – Demkó Attila *
Demkó az Institute for the Study of War-t is élesen bírálta, azt állítva, hogy „ennyi erővel a moszkvai Pravdát is lehetne olvasni". Szerinte a Rybar nevű orosz propagandaoldal reálisabb elemzéseket ad, bár az is erősen elfogult. Hiteles forrásként a lengyel OSW-t (Keleti Tanulmányok Intézete) és a Telegramon az AMK Maps oldalt ajánlotta. A Deep State-ről elmondta, hogy bár ukrán oldal, időnként kevésbé elfogult, mint az ISW, de hetekkel később követi a valóságot, és nem ismerte el az oroszok által korábban elfoglalt területeket, így a februári ukrán ellentámadás sikereit sem tudta megfelelően bemutatni.
Oroszország helyzete és a szankciók hatása
Demkó Oroszországot „konstansan egy hanyatló hatalomként" jellemezte, de óvott a túlzott összeomlás-vízióktól. Putyin népszerűsége csökkent, az orosz nép elfáradt a háborúban, és gazdaságilag sem állnak fényesen. Ugyanakkor az iráni háború segített nekik, mert a bombázások miatt kevesebb orosz olaj jut a piacra, ami felveri az árakat, így a kieső exportmennyiség ellenére a maradék drágábban értékesíthető.
A szakértő szerint akkor fog igazán fájni az oroszoknak a helyzet, amikor belemennek a légicsapások tűzszünetébe – amit Zelenszkij többször javasolt, de az oroszok elutasítottak. Demkó hangsúlyozta, hogy ezen a téren Ukrajna áll rosszabbul, többet szenved a stratégiai bombázásoktól.
„Az a probléma, hogy az angol százlapoknak ez nem fáj, ez az ukrán népnek fáj, meg a meg azoknak a lelkes embereknek, akik talán el is hiszik minden szavukat. Voltaképpen az ukrán nép bőrére megy minden nap." – Demkó Attila *
Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának realitása
Demkó Attila szerint Ukrajna tragikus helyzetben lévő ország, részben azért, mert sok olyan ígéretet tettek neki, amelyeket nem szándékoznak betartani. A 2008-as NATO-tagsági ígéret, a 2014-es társulási szerződés, majd a gyors EU-csatlakozás lebegtetése mind olyan ígéretek voltak, amelyek nem teljesültek.
„És aki 2027-es januári időpontot kitalálta és ezt lebegtette, az szerintem erkölcstelen ember. Ha elhitte, amit mond, vagy ha ha elhitte, amit mond, akkor nem, akkor csak hülye. De ha nem hitte el a mond, amit mond, és és direkt ilyeneket mondott, akkor viszont erkölcstelen is." – Demkó Attila *
A szakértő kifejtette, hogy nem Magyarország a fő akadályozója Ukrajna csatlakozásának – a NATO esetében az Egyesült Államok és több más ország, az EU esetében pedig Németország és más tagállamok sem akarják a gyors csatlakozást. Friedrich Merz német kancellár sem képvisel olyan álláspontot, hogy gyors ukrán csatlakozásra lenne lehetőség. Demkó szerint egy háborúban lévő országot a NATO-ba biztosan nem lehet felvenni, és az EU-ba sem, mivel az EU-nak is van kölcsönös védelmi klauzulája, és senki nem akar meghalni Ukrajnáért – „még a baltiak se".
Európai védelem és a francia nukleáris védőernyő
Demkó Attila üdvözölte, hogy Európa elkezdte komolyan venni a védelmet, de rámutatott a súlyos strukturális problémákra. A francia nukleáris erő – becslések szerint 200-300 töltet – eltörpül az orosz 5500 körüli töltet mellett, ami hússzoros különbséget jelent. A francia nukleáris védőernyő alapvetően Franciaországról szól, és Macron márciusi beszéde ellenére kérdéses, hogyan lehetne ezt kiterjeszteni egész Európára.
A szakértő szerint a haderőfejlesztés 10-20 éves távlatokban mérhető, és ha 2014-ben kezdték volna el a mostani intenzitással, 2026-ra már jobb helyzetben lennénk. Alapvető bizalmi problémának nevezte, hogy egy francia elnök valóban bevetné-e a nukleáris fegyvereket egy balti város védelmében, kockáztatva ezzel Párizst.
„Tehát igazából én hiszek a NATOban, meg hiszek az EU-ban, hogy ez jobb, hiszen együtt erősebbek vagyunk, de sose lesz olyan védelem, mint amit egy nemzetállam magának ad." – Demkó Attila *
Demkó arra is figyelmeztetett, hogy a demokráciákban négy-öt évente változhat a kormány, és egy új vezetés kiléphet a korábbi vállalásokból – példaként említve, hogy Donald Trump bejelentette 5000 katona kivonását Németországból.
A lett védelmi miniszter lemondása és a drónvédelem dilemmái
Andris Sprūds lett védelmi miniszter lemondott, miután két ukrán drón becsapódott Lettország területén, és a drónelhárító rendszereket nem aktiválták időben. Demkó Attila szerint a belpolitikai vonzatok ismerete nélkül nehéz megítélni az esetet, de rámutatott a drónvédelem technológiai nehézségeire.
A szakértő kifejtette, hogy nincs 100%-os védelem, és a döntéshozók rendkívül nehéz helyzetben vannak: ha lelőnek egy drónt, és az lakott területre csapódik, ártatlan emberek halhatnak meg; ha nem lövik le, és az okoz kárt, az is tragédia. Példaként említette a lengyelországi esetet, ahol egy ukrán elhárító rakéta csapódott be és ölt meg két mezőgazdasági munkást, valamint az ukrán Arestovic esetét, akit azért rúgtak ki, mert elmondta az igazságot egy hasonló incidensről.
„Ezek nagyon komoly döntések, amik amiken viccelődhetünk. Ugye a mai világ, a narratíva építések meg a egymondatos kommentek világa ez ez nem tudja felfogni ezeket a ezeket a hihetetlen nehéz döntéseket, de ez egy nagyon nehéz döntés." – Demkó Attila *
Szibiha brüsszeli útja és a diplomáciai kilátások
A beszélgetés végén szóba került, hogy Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Brüsszelbe utazik tárgyalni a NATO-val és az EU-val. A fő témák Oroszországra nehezedő nyomás fokozása, Ukrajna támogatása és az EU-csatlakozási folyamat felgyorsítása. Demkó szerint Magyar Péter kormánya az eddigi megszólalások alapján nem támogatja Ukrajna gyors csatlakozását, de hangsúlyozta, hogy nem Magyarország a fő akadály – most fog kiderülni, hogy valójában hány európai ország ellenzi a gyors ukrán csatlakozást.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Sibi Hama Brüsszelbe utazik" – A kontextus alapján Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterről van szó, akinek neve az ASR során torzult.
- „Juri Osakov" – Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója, a név az átiratban torzult formában szerepel.
- „Uszula von der Lenent" – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a név az ASR során torzult.
- „Friedrich Mercet" – Friedrich Merz német kancellár, a név torzult formában jelenik meg.
- „Andris Spruzzal" – Andris Sprūds lett védelmi miniszter, a név az ASR során torzult.
- „Vond lején" – Valószínűleg Ursula von der Leyen nevének torzult változata.
- „Arestovicot" – Olekszij Aresztovics volt ukrán elnöki tanácsadó, a név torzult formában szerepel.
- „Byan nevű influencer" – A kontextus alapján valószínűleg egy orosz kormánykritikus influenszerről van szó, de a név nem azonosítható egyértelműen.
- „House of Dynamite" – Valószínűleg egy film vagy sorozat címe, de a pontos cím nem rekonstruálható az átiratból.
- „AMK mapk" – Az AMK Maps Telegram-oldalról van szó, a név torzult.
- „Jo Lukács intézet" – John Lukács Kutatóintézet, a név torzult formában szerepel.
- „Bánkrut" – Valószínűleg Bánkút településről van szó, ahol NATO radar található.
- „Tubes" – A Tubes-hegyen tervezett NATO radar, a név helyesen szerepel, de a kontextus megerősítést igényel.
- „Renegade rendszerben" – Valószínűleg a NATO Renegade légtérellenőrzési rendszeréről van szó.
- „natincs nevű rendszer" – A NATO NATINADS légvédelmi rendszeréről van szó, a név torzult.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az Ultrahang kedves hallgatóit.
[00:00:01]A képzeletbeli mikrofonnál debreceni Camilla.
[00:00:05]A Zoom túl show végén pedig Demcó Attilát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács kutatóintézetének programvezetőjét köszönthetjük, és hétfő délután, de kedden megy k majd az adás.
[00:00:16]Szervusz Attila!
[00:00:18]Szervusz!
[00:00:18]Köszönöm, hogy itt lehetek!
[00:00:20]Mielőtt még belevágnánk az adásba, megkérném a kedves hallgatókat, hogyha még nem tették meg, iratkozzanak fel a az Ultrahang csatornájára.
[00:00:26]Ugye már elértük a 261000 feliratkozót is, növekszünk.
[00:00:31]És kérem lájkolják is a videókat, írjanak kommentet, mert ezzel sokat segítenek nekünk.
[00:00:35]Az algoritmus így eljuttatja másoknak is.
[00:00:37]Illetve ha még nem tudják, kinek ajánlják fel az adójuk 1%-át, akkor ne feledjék, hogy ezt már megteheték az Ultrahang számára is.
[00:00:45]Előre is köszönjük.
[00:00:45]H megteszik az ultrahang.tv/1% oldalon.
[00:00:50]Most, hogy elmondtam a közérdekű közleményeket, bele is vághatunk.
[00:00:56]Ö vannak hírek a világban, van miről beszélnünk.
[00:00:58]Kezdjük talán azzal, hogy ugye Donald Trump korábban bejelentette, hogy május 9 és 11e között három napos tűzszet lép életbe Oroszország és Ukrajna között.
[00:01:07]Ezt a felek el is fogadták, le is kommunikálták kölcsönösen.
[00:01:11]A kérdés most viszont az, hogy hogyan sikerült ez a meg sikerül-e betartani, mert ugye még 11-e van, illetve ez a rövid idő elegendő-e bármilyen felfrissülésre vagy frissítésre így a így a csapatok terén?
[00:01:27]Ez egy nagyon jó kérdés.
[00:01:27]Ugye mind a két fél vádolja a másikat, hogy sok tekintetben nem tartotta be a tűzszünetet, de ha megnézzük Moszkvát, nem érte támadás.
[00:01:39]Ugye Kiev belváros se bombázták le, mint ahogy az oroszok fenyegettek.
[00:01:41]Tehát a a semmi és a valami között van ez a történet.
[00:01:48]De nyilván ez nem volt egy teljes 100%-os fegyvernyugvás ilyen ilyen hosszú pontvonalon ilyen körülmények között nem is lehet, de mindenképpen valamilyen szintű fellélegzés, mert mit lehet ilyenkor csinálni?
[00:02:03]Egyrészt lehet aludni a nagyvárosokban, tehát te pontosan tudod, hogy milyen az, amikor a telefonod megszólal és éjszaka közepén ordít, meg esetleg a szirénák is megszólalnak, hiszen Kárpátalján élsz, és nyilván ez Kievben, Arkívban még rosszabb, de azért az utóbbi időben már az oroszok is kezdik megtanulni, hogy bizony a drónok veszélyesek.
[00:02:24]Ugye Oroszországban is vannak már halottak, vannak komoly károk, tehát egy pici fellélegzés tud lenni a frontszakaszokon, ahol esetleg a a dróntevékenység, közérségi tevékenység csekélyebb, vagy akár el is ült, ott ki lehet hozni például a sebessülteket, ott lehet rotálni.
[00:02:41]Tehát ugye életveszélyes a mozgás a front 20-25 km-es körzetében mind a két oldalon, tehát ukrán oldalon is, meg orosz oldalon is.
[00:02:49]És ez humanitárius szempontból mindenképpen pozitív.
[00:02:53]Nagyon sok sebesült mind a két oldalon azért hal meg, mert nem jut időben ellátáshoz.
[00:02:58]Nem azért hal meg, mert olyan súlyos a sebe, nem azért hal meg, mert menthetetlen, hanem egyszerűen azért, mert elfertőződik a seb, nem jut ellátáshoz, nagyon sok katon rendkívül lefogyott, rendkívül rossz állapotban van.
[00:03:14]Ugye itt most ez egy ukrán dandárnál volt egy ilyen botrány.
[00:03:21]Gondolom eljutott hozzátok is ugye a a Donbaszi fronton, hogy nagyon régóta voltak már felváltás nélkül a katonák rendkívül lefogytak, egyebek.
[00:03:29]A dandárparancsnokot el is küldték, de ez nyilván nem csak a dandárpancsnok hibája, hanem rendkívül nehéz utánpótlást eljuttatni az első vonalba, a zéró vonalhoz.
[00:03:39]Bár nyilván ez a zéróvonal már nagyon más, mint a háború kezdetén, de az előretolt állásokhoz ugye itt nagyon sokszor a drónok juttatják el a az élelmiszert, a lőszert, de a sebesültet azért nagyon ritkán tudják a drónok kihozni.
[00:03:54]Tehát egy minimális enyhülést jelenthetett, de ez nyilván szak attól függ, hogy hol, attól függ, hogy kinek.
[00:04:02]Tehát én nem tudok egy nagy általános véleményt mondani.
[00:04:06]Nyilván a semminél jobb.
[00:04:06]Minden tűzszünet jobb, még az egy nap is jobb, a három nap az meg végképp jobb.
[00:04:10]A legjobb az lenne, hogyha beállna a teljes tűzszünet és végetérne ez az őrület.
[00:04:15]De nyilván ugye ez ukrán oldalról ezt javasolják, de Oroszország folyamatosan mondja, hogy még nem érte el a céljait.
[00:04:22]Tehát a jelen vonalon nem kívánja befagyasztani ezt a háborút.
[00:04:27]Már egyébként, hogyha az elmúlt napokat néző Putyin is tett olyan nyilatkozatokat, hogy ez már tényleg az utolsó azt már le akarjuk zárni egyebek.
[00:04:36]Csak nem látom a rossz oldalról azt a engedményt Dombas tekintetében, ugye amit még nem foglaltak fel, egy olyan dolgot kéne elengedniük, amit még nem foglaltak el, hogy azt mondják, hogy jó, akkor legyen ez a jelenlegi frontvonal, a tűzszüneti vonal, és akkor majd tárgyaljunk utána a területekből, mert ezt nem kell feltétlenül lemondani a teljes dombaszról, csak azt, hogy most nem, majd tárgyalunk róla, és az ukránoknak se kell lemondani feltétlenül a az elvesztett területekről, csak azt, hogy most de facto elfogadjuk.
[00:05:04]egy ilyen formulát kéne találni.
[00:05:06]Remélem, hogy lesz egy ilyen formula, de ez nem az ilyen rövid tűzszeteken múlik.
[00:05:10]Ez a tűzszönet, ez május 9éről szólt.
[00:05:12]Ez a Vörös té parádérlól szólt.
[00:05:15]Egyébként megmondom őszintén, Zelenskinek zseniális volt a trollkodása, hogy ugye engedélyezi a vöröstéri parádé elnöki rendeletet kiadz.
[00:05:26]Szóval azért humora van.
[00:05:26]Humora van.
[00:05:26]Bár egyébként egy sokkal szomorúbb dolgot azért hozzátennék, mint az ukránok számára szomorúbb.
[00:05:35]Méghozzá az, hogy az orosz alakulatok, még a felgondoló oroszok között is voltak eredetileg ukránok, ugye, akik 14-ben álltak át az oroszok oldalára.
[00:05:45]De hát most a frontvonalon, hogyha az orosz-ukrán háborút nézzük, a több 100z orosz egyenruhás ember közül azért több 10000 van, aki valójában ukrán állampolgár vagy ukrajnai származású, tehát körülbelül 20%-a az Ukrajnában harcoló orosz alakulatoknak az ukrán.
[00:06:02]És ezek nem csak a dombasziak meg a krémiek, hanem vannak Oroszországban élő ukránok is, akik beálltak a hadseregbe és Ukrajna ellen harcolnak.
[00:06:09]Ezt nem szokták nagyon gyakran elmondani, mert a narratív rengeteg család ugye élt úgy, hogy fele fele itt fele életét itt fele életét ott és akkor nagyon sokan ugye 14 után ott is maradtak Oroszországban.
[00:06:22]Így van.
[00:06:22]És nyilván van, aki érdekből, van, aki számításból, van, aki pedig nem kedveli Ukrajnát, aminek a polgára volt.
[00:06:30]Tehát mind a kettő igaz, de tényleg vannak olyan jelenetek, hogy az apa az egyik oldalon harcol, a fiú a másikon.
[00:06:35]Ez egy ilyen háború.
[00:06:35]Tehát aki azt gondolja, hogy itt nagyon könnyű lefesteni, meg hogy tehát nyilván van egy agresszor az Oroszország, csak ez bonyolultabb annál, mert Ukrajnán belül is vannak olyanok, akik az oroszok mellé álltak.
[00:06:48]mondom, érdekből, számításból vagy hitből ezt lehet mindig nézni, csak bonyolultabb ezennel, de hát de ez nem kisebbíti Zelenski trollkodásának a humorfaktorát, mert az biztos, hogy biztos, hogy ebbe a PR-ba hihetetlen zseniális az ukrán elnök.
[00:07:05]Na, május 10-én a Juri Osakov a háború lezárásával kapcsolatban azt mondta, hogy bármilyen rendezés alapfeltétele, hogy kijéb vonja ki a katonaságát.
[00:07:13]Ugye a Donbasból, amiről beszéltél is, azt mondta az orosz állami médiának adott interjújában, hogy Oroszország álláspontja a területi ellenőrzésekkel kapcsolatban ugye változatlan.
[00:07:23]Véleménye szerint ez Kiev végül kénytelen lesz úgymond felismerni ezt a szükségességet, hogy át kell adni a Donbaszt.
[00:07:31]viszont ezzel kapcsolatban még elmondta, hogy továbbra is nyitottak a a hogy a nyitottnak tűnnek azzal, hogy a Trump adminisztráció által létrehozott diplomati csatornákat továbbra is használják.
[00:07:47]Hát ez lesz semmi fog meg jól, mert persze tárgyalunk, csak legyen az, amit mi akarunk.
[00:07:52]Hát szeretnék én is így tárgyalni mindig, hogy oké, oké, akkor tárgyaljunk, de csináljátok azt, amit én mondok, mert gyakorlatilag ez az orosz állás.
[00:08:03]Persze.
[00:08:03]Tehát tehát nyilván én értem, hogy politikai szempontokból az rosszoknak miért nehéz dombasz nélkül lezárni ezt a háborút?
[00:08:09]Azt meg még inkább értem, hogy az ukránoknak miért nehéz elfogadni a dombaszerését.
[00:08:13]Itt mind a két félnek megvan a saját koordinátarendszere, amíg az egyik nem változtat saját koordinátarendszeren.
[00:08:19]És ez nagyon nehéz egyébként, mert nem csak Kutyinon meg Zelenszk múlik.
[00:08:24]Tehát azért a ukrán társadalomnak van egy többsége, ami már bármi áron lezárná.
[00:08:29]Valószínűleg ez már többség.
[00:08:31]Nem tudom, hogy te hogy érzed kint.
[00:08:33]Különféle szociológiai meg közutóási adatsorok vannak.
[00:08:36]Azért 5060% közt van, aki elfogadná a veszteséget.
[00:08:42]Ugye azért a Donbasz nem a szívecsücske a legtöbb ukránnak, nem a nem Ukrajin a legszebb vidéke.
[00:08:47]Sokak sokaknak krém az jobban fáj, mint a Donbas, mert nyilván a krí gyönyörű vidék, meg gyerekkori meg egyéb emlékek fűzik hozzá.
[00:08:56]Meg hát érezhetően másra a tapasztalat a vélemény, az ismeretség a nyugat-ukrajna és kelet-ukrajna között.
[00:09:01]Ez ugye érezhető volt akkor, amikor a nagyon sok kelet-ukrajna érkezett Nyugat-Ukrajnában, és úgymond megismerte a ugyanaz a nép megismerte egymást, csak hát a a egyik parton meg a másik parton kicsit máshogy élnek.
[00:09:13]Hát igen, ez a része is és is ott van, hogy ez azért azért magyar ésszel felfoghatatlan Ukrajna, mert szerintem az elmúlt 100 év ellenére sokkal kisebb a különbség egy Kárpátaljai vagy egy belvárosi, budapesti közt én egy belvárosi budapesti vagyok, de nagyjából tehát nyilván 100%-osan megkértjük egymást, mert ugyanaz a nyelv egy az egyben.
[00:09:36]Hát ugye már itt nyelvi probléma is van Kelet-Ukrajna meg nyugat-Ukrajna között sokszor, de óriási kulturális különbségek is vannak.
[00:09:44]Ezért mondtam, amit az első válaszom mondtam, hogy sokkal bonyolultabb ez annál, mint egy orosz agresszió, hiszen van bent egy nagyon komoly belső meghasonlás is a kelet és a nyugat között.
[00:09:54]És amikor rácsodálkoznak egymásra a kelet-ukrajnaiak meg a nyugat-ukrajnaiak, az nem mindig egy szimpatikus rácsodálkozás.
[00:10:00]Tehát tehát itt szó sincs arról, hogy itt túlna a szeretet.
[00:10:04]Nyilván az orosz agresszió összébb nyomta ezt az országot, de egyébként két-három vagy négy külön világ, mert azért Odessa meg a Krém is más egyébként, mint a Donbas, mert nyil nyilván nyugat-Ukrajna meg nagyon más, aki jár Ukrajnába.
[00:10:17]Tehát tényleg a városoknak a hangulata, a milliője, az emberek, minden nagyon más keleten meg nyugaton.
[00:10:25]Tehát egy Vivben, egy Lembergben, egy egy európai, egy osztrák-magyar millió van valakire építészetileg ugye Donbasba meg a megtestesülő sztálinizmus, tehát Szavians meg pravatorsz, ezek sztálinista városok.
[00:10:38]És a mentalitás is más nem mondom, hogy jobb vagy hosszabb, mert nyilván a nyugat-ukrajna nacionalistás mentalitás az nagyon erősen nacionalista, etnicista, nyelvközpontú.
[00:10:50]Tehát egyébként az, amire Európában azt szoktuk mondani, hogy rossz, az nyugat-Ukrajnában, az elterjedt és vicces módon a keret-ukrajnai volt ilyen értelemben a befogadóbb mentalitás, de attól függetlenül vannak más.
[00:11:00]Tehát a sztereotípiák azt mondják, hogy a kelet-ukrajnaiak egy kicsit bunkóbbak, meg erőszakosabbak.
[00:11:06]Nem tudom, hogy ezt alá tudod-e írni.
[00:11:08]Tehát nyilván itt sztereotípiák is vannak.
[00:11:09]De azért a ezek mögött van igazság.
[00:11:13]Tehát visszatérve Usakovra, tehát most mit mond?
[00:11:15]Igazából az oroszok szokás szerint semmit nem mondanak, semmi újat nem mondanak, az ukránok pedig elküldik őket a fenébe.
[00:11:24]Legalábbis Zelenski elküldi őket, hogy nem gyere Moszkvában, mondta Putyin.
[00:11:26]Nem megyek.
[00:11:29]Oké.
[00:11:29]Hát ezzel mennyire konstruktív azt mondani, hogy Moszkva egy háborúban ilen álló orsz egy másik ország vezetőjének, nem azt mondani, hogy Istanbul, de ez nem konstruktív az oroszok részéről, amit Zelenskinek mondanak.
[00:11:41]Nyilván Zelenski mit válaszoljon erre nem fogom megalázkodni és Moszkvába elmenni.
[00:11:45]Mondom, a a fő probléma itt az, hogy egyelőre mind a két fél tud harcolni, Ukrajna is egyelőre kitart.
[00:11:56]Ugye vannak Nyugat-Európában megünnepelték az Ukra ellenoffenzívát, Ukrajnában szerintem ott jobban látják ezt, hogy ez azért ez mérsékelt eredményeket ért el, kivéve a kormányzati PR-ba.
[00:12:06]Ugye ez a februári ellencsapás, amivel tényleg foglalak vissza a területeket, de nettóba veszít Ukrajna, de lelassult a a veszteség.
[00:12:16]Nyilván nem tudjuk, hogy az orosz oroszoknak lesz-e igazán komoly nyári offenzíva.
[00:12:19]Meg szerintem még erről is beszéljünk, mert itt van egy nagy bizonytalanság, hogy az orosz ugye régóta mindig azt mondják, hogy majd a következő orosz offenzíva eddig sose jött be, de az ukránoknál se jött be a következő offenzív, mert egyszerűen a hadviselés legyen, hogy nehéz támadni.
[00:12:32]De meglátjuk, hogy most az oroszok ugye húzzák el a frontot, egyre több helyen támadnak.
[00:12:39]Ugye az elhúzott front az a nagyobb, erősebb félnek kedvez, hogy ezzel tudnak-e eredményt elérni.
[00:12:44]De egyelőre az látszik, hogy Ukrajna a várakozásoknál sokkal jobban tart ki a saját ukrán várakozásaknál is.
[00:12:50]Én olvasom az ukrán énkorokat, katonai tudósítókat is, és ők maguk írják, hogy hát ezt nem gondoltam volna, hogy mi ilyen jól fogunk állni 26 közepén vagy 26 nyarát közelítve.
[00:13:03]Tehát nagyon sok ukrán maga meglepődött ezen, de tényleg úgy tűnik, hogy a védekezés eddig a drónokkal, az új típusú erődítményekkel ugye jobban megy Ukrajnának, az oroszok meg még még mindig nem tudtak akkora túlerőt felhalmozni, hogy jelentősebbeket ugralak előre, de ez lehet, hogy egy hónap múlva nem így lesz.
[00:13:23]Tehát lehet, hogy egy hónap múlva az oroszok húznak valami, az is lehet, hogy beleállnak a földbe ezzel a nyári offenzívával.
[00:13:29]Én már tényleg nem merek semmit mondani.
[00:13:33]Azt kemt merem állítani, hogy azon fokú rugalmasság a Kreml részéről nincs meg most sem még, ami ahhoz kellene, hogy ezt befagyasszuk.
[00:13:42]Szerintem Ukrajnában már megvan, tehát mondom, elfogadnák alapvetően a jelenlegi frontvonalat, ami azt jelenti, hogy hát egy jelentős területét elveszítik az országnak.
[00:13:53]A economiszt elemzés, vagyis hát elemzett elemezte a május 9-ét, és ez alapján azt hozták ki eredménynek, hogy azon a napon, amikor Putyin Oroszországának a katonai erejét kellett volna úgymond firtatni vagy hirdetni, akkor pont éppen a sebezhetőségét és a gyengeségét mutatták be.
[00:14:10]És az elemzésben azt írják, hogy három év után először úgy tűnik, hogy a háború kezdeményezése most Ukrajna kezében van.
[00:14:17]Te is így látod?
[00:14:19]Nem.
[00:14:19]Hát azonomiszt az ilyen értelemben egy propagandalap.
[00:14:22]Én is olvasom az ekonomisztot.
[00:14:27]Teljesen egyoldalúak az elemzései.
[00:14:30]Ez a nyugati média nagy részére jellemző.
[00:14:32]De mire alapozza, hogy amikor azt írja, hogy a háború kezdeményezése most Ukrajna kezében van, volt valami?
[00:14:36]Hát, hogy ugye arra alapozza, hogy az ukránok jelentős csapásokat tudtak mérni a az orosz energetikai infrastruktúrára arról, hogy vagy például Moszkvát is ugye belő persze, de egyébként Moszkvát már három éve is tudták támadni, csak nagyobb méretekbe vagy elértékburgot, ami majdnem 2000 kmre van, Cehovari, tehát nagyon mé mélységi csapások fejlődükön ez a kezdeményezés.
[00:15:01]Jaj, tehát mélység, tehát mélységi csapásokkal, stratégiai csapásokkal háborút még soha az életben nem nyertek.
[00:15:08]A fronton is voltak ukrán ellentámadások, de ezek már nem a kurszitámadásnak a méretei, ami bizony zavarba hozta az oroszokat, vagy nem a 23-as nagy ellentámadásméret.
[00:15:17]Miféle fordulatról beszél.
[00:15:20]Nekem rendkívül ellenszenves, ahogy azonomist szerkesztősége meg az economist újságrő mondom minden nap nézem, vagy minden nap jön valami az economistól, tehát ennek alapján egyszer egyértelműen teljes mértékben a háború részesei és és és teljes mértékben elfogultnak tartom, ami általam egykor szeretett és olvasott lap.
[00:15:43]Én nagyon sajnálom ezt, de nem tartom, nem tartom mérvadónak az economisztot, meg ugye általában a brit sajtó nagyobbik felét nem tartom, meg az angolszás sajtó nagyobbik felét.
[00:15:56]Ha valaki a frontvonalról korrekt nyugati véleményt akar olvasni, a lengyel OSV OSW nevű oldalt ajánlom.
[00:16:06]Hetente vannak kiváló elemzéseik, nem az Economis stílusban.
[00:16:10]És ez egy lengyel oldal, úgymond ukrán barát oldal.
[00:16:13]Bár egyébként egy elemzőnél nem tudom értelmezni azt, hogy ukrán barát vagy orosz barát, mert vagy a tények barátja, vagy senkinek, vagy nem elemző.
[00:16:23]Tehát tehát ezeket a én én megmondom őszintén már régen, tehát a a Institute for the Study of W már régen nem olvasom, mert mert mert mert sikítva röhögök a szövegeik.
[00:16:35]Emlékszem arra, amikor Castle kiírta, amikor ugye október 7-e után, hogy hát ha mi arra támaszkodtunk az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, amit most a a The Institute of the Study of War ír arról, hogy mi történik itt, hát akkor akkor baj van.
[00:16:49]Én én nagyon szomorúnak tartom azt a nyugati nyilvánosság szempontjából, hogy a Institute for the study of War az bárki számára mérce tud lenni, mert ennyi erővel a moszkvai Pravdát is lehetne olvasni.
[00:17:02]Tehát, tehát nyilván én megmondom őszintén, a River, ami egy orosz propaganda olyenkor oldal, az az reálisabb elemzéseket ad.
[00:17:09]Nyilván rettenetesen elfogult orosz igy irányba, de nem annyira, mint amennyire az ez az amerikai egyébként neokonzervatív intézmény az ukrán irányban.
[00:17:17]Nem is az ukrán irányba elfogott, mert az ukránok sorsa szerintem őket nem érdekli, hanem a saját politikai agsendájuk érdekli.
[00:17:23]De ezt tegyük zárójelbe.
[00:17:25]Ezt csak azért mondom, akit érdekel és tud angolul, a lengyeleket tudom legalább legjobban alájön.
[00:17:31]Ez a lengyel keleti tanulmányok intézete.
[00:17:33]Ez ez a valós, ez a realitás, vagy ez áll a realitáshoz legközelebb.
[00:17:39]Egyébként meg a Telegram oldalak közül, ha már egy ilyen ajánlót tartunk, az AMK mapk szerintem korrekt.
[00:17:46]Talán azt lehet odájobbat.
[00:17:46]Nyilván ott van a deep state, ami egy ukrán és én megértem, de még a deep state se annyira elfogult időnként, mint az ilyet.
[00:17:52]Tehát egy maga az ukránoknál nemem néha nem találok olyan eszméletlen fordulatokat, mert gyakorlatilag az orosz minden orosz előrelépés az az nagyon sokba került, és már nem éri meg, és mindig az oroszok omlanak össze gyakorlatilag a ez ennél az amerikai egyébként a térképeik tetszetősek meg jók, de egyébként mondom egy egy hihetetlen tendenciózus valami.
[00:18:16]Na mindegy, a lengyeleket viszont csak dicsérni tudom.
[00:18:20]Meg ugye a ugye ha jól emlékszem a itt melyik a deep deep stateen vagy a vagy a Instate of the Study of Waron vannak úgy, hogy a Minsken, Kieven, Moszkván, a a fővároson ilyen külön jelek vannak.
[00:18:33]Azzem még magyar még Budapest a Budapesten volt ak ez a bohófej volt talán, vagy valami ilyes fej.
[00:18:40]Hát nézd, hát nyilván ukrán szempontból én ezt megértem, hogy nem kedvelték a magyar politikát.
[00:18:44]Tehát én ukrán szemszögből nézve ez teljesen érthető.
[00:18:49]Meg meg Pozsonyon van még ugye ficó miatt egy ilyen.
[00:18:53]Lehet, hogy most már Budapestről levették, nem tudom.
[00:18:59]De ez ez nem változtat azon egyébként, hogy a DFT sokáig próbált korrekt lenni, csak aztán rájuk szóltak, hogy azért túlz túlzottan ne mutassák be az ukrán veszteségeket.
[00:19:07]egyébként ezért történt meg az a Facebook oldalam kiraktam a veszteségeknek a az AMK, a Suri meg a Deep State mit mond?
[00:19:15]Hát a Deep Statenl az a sikeres egyébként sikeres ukrán offenzív, ami februárban volt, az nem jelent meg elfoglalt területként, mert el se ismerték, hogy az oroszok elfoglalták előtte.
[00:19:27]Tehát azt, amit az oroszok el se foglaltak, azt nem lehet visszafoglalni.
[00:19:31]Ez volt a deep state problémája.
[00:19:32]Az AMK kimutatott 142 N km ukrán győzelmet vagy visszafoglalást.
[00:19:36]A deep state meg most fejből nem mondom meg, de vagy nagyon keveset, vagy semmit.
[00:19:42]Miért?
[00:19:42]Mert nem ismerték el előtte, hogy az oroszok ott voltak.
[00:19:45]Ugye a deep state az hetekkel később követi a valóságot.
[00:19:50]Nyilván én ezt tök megértem.
[00:19:52]Tehát én ukránokat nem fogok kritizálni egy ukrán elemzői oldalt, mert Ukrajnában van.
[00:19:56]Neki ott kell élnie.
[00:19:59]neki nem egy amerikait vagy egy lengyelt vagy egy elfogultan, akárki, aki elfogultan elemez, azt nem tartom elemzőnek.
[00:20:06]Tehát ukránokat nem lehet kritizálni, hiszen hogyha valamit kimond valaki ott, akkor kopogtathatnak az ajtón.
[00:20:13]Ezt mindenki tudja, hogy ez nem játék, ez háború.
[00:20:15]Én azt is megértem, ha az állam nem akarja, hogy információk kerüljenek ki.
[00:20:20]Tehát én még nem kritizálom a Zelenszki kormányt se, meg az SB-t se, mert miért kritizálnám?
[00:20:26]Háború van.
[00:20:26]De a lényeg az, hogy a deep state ebbe a csapdába most beleesett.
[00:20:28]De ezek ilyen abszol apró apró nanszok.
[00:20:31]A háború nagy képén nem változtat igazából semmi.
[00:20:36]Az economiszt leírhatja, hogy Oroszország most már le is írtak egy névtelen orosz szerző, hogy most már az orosz elit elfordult Putyintól.
[00:20:47]Nyilván Putyin népszerűsége csökkent.
[00:20:47]Ez nem kérdés.
[00:20:49]Az oroszok nem állnak gazdaságilag túl fényesen.
[00:20:51]Bár az iráni háború segített nekik.
[00:20:53]elfáradt az orosz nép ebbe az egészben.
[00:20:56]Nem olyan sikeres ez a háború.
[00:20:58]Ez nagyon sikertelen Oroszország szempontjából, de az, hogy mondjuk valaki az orosz elitből ír egy ilyen cikket az economiszra, vagy az, hogy egy Byan nevű, hát most mit mondjak, influencer, ez a talán a legjobb szó, de lehetne rosszabb szót is találni.
[00:21:17]Manapság ez egy szakma, úgyhogy hogy kritizálja, hogy kritizálja az orosz kormányt, és erre milyen orosz válasz jön.
[00:21:23]Nyilván ez megmutatja a válságtüneteket.
[00:21:25]Tehát én Oroszországot, ha valaki olvas, én konstansan egy hanyatló hatalom ként tudom csak leírni.
[00:21:35]Az én elemzéseim, szakmai sztendertjeim szerint ez az ország nem egy emelkedő ország.
[00:21:40]Semmilyen adates ezt nem mutatja le, hogy Oroszország ebből a háborúból jobban jön neki.
[00:21:46]De azért azért azt összomlást se kell lefesteni a mert ez sincs.
[00:21:48]Tehát érted?
[00:21:52]Majd a 21.
[00:21:52]szankciós csö.
[00:21:54]Persze.
[00:21:54]Meg a 25.
[00:21:54]És az Hát nézzük meg, hogy mi történik.
[00:21:57]Bocsánat, hogy itt én nem hagylak kérdezni, de nézzük meg, hogy mi történik Irán kapcsán.
[00:22:01]Hát mi történik Irán kapcsán?
[00:22:03]Kevesebb oroszolajat vesznek, vagy több?
[00:22:05]Ja igen, hogy a bombázások miatt keves kevesebb oroszoló jut a piacra.
[00:22:09]Az igaz.
[00:22:09]Tehát nagyon sikeres ukrán támadások vannak.
[00:22:14]Most gondoljuk végig logisan mi van.
[00:22:16]Mondjuk fél millió hordó nem kerül a piacra.
[00:22:18]fél millió hordó Oroszországból, az tovább növeli a piaci árakat, ezért a maradék, nem tudom, x millió orosz hordó az drágábban megy el.
[00:22:27]Tehát kiesik az orosz export egy része, de a maradék drágábban megy el a kiesés már nem akkora, mint gondolnák.
[00:22:36]Tehát ez ez úgy volt, így volt a szankciós csomagokkal is.
[00:22:37]Lehet lehet szűkíteni a kínálatot a világpiacon, csak az felveri az árakat, ezért az orosz veszteség már nem akkora, amint eredetileg remélték.
[00:22:47]Ezzel nem azt ne azt mondom, hogy nem fáj ez az oroszoknak, meg nem idegesíti őket hihetetlenül, de egyet mondok, akkor fogom látni, hogy az oroszoknak igazán fáj, amikor az oroszok bele fognak menni a légicsapások, tehát a stratégiai légicsapásoknál a tűzszünetbe, mert ezt Zelenszki többször javasolta, hogy legyen tűzszünet a levegőben.
[00:23:05]Tehát nem minden dróncsapás, tehát a fronton maradhatna.
[00:23:09]Egyébként enélkül Ukrajna elveszne, a drónok nélkül elveszne, de a hátországot, tehát kijev, az olajfinomítókat, a vasútakat nem bombázna egyik fél se.
[00:23:21]És ez mindig azt kell nézni, hogy melyik fél kezdeményez egy ilyen tűzszetet.
[00:23:23]Az aki rosszabbul áll ezen a téren, ki áll rosszabbul ezen a téren, Ukrajna.
[00:23:27]Ha valaki azonomist olvassa, akkor lehet, hogy nem ez lesz a képe, de valójában Ukrajnas többet szenved.
[00:23:34]Az a probléma, hogy az angol százlapoknak ez nem fáj, ez az ukrán népnek fáj, meg a meg azoknak a lelkes embereknek, akik talán el is hiszik minden szavukat.
[00:23:47]Voltaképpen az ukrán nép bőrére megy minden nap.
[00:23:49]Az más kérdés, mondom, hogy ha ukrán lennék, én se tudnék mást mért, hogy most bombázzamennyire lehet Oroszországot, de azért, hogy állítsák le Ukrajna bombázását.
[00:23:59]Tehát szerintem ez a racionális és igazából a mondom a döntést tehát az oroszokat sehol nem felmentem itt most már az oroszok húzzák ezt a háborút egy ideje azért mert a dombaszba nem tudnak belenyugodni nem fogadták elt olyan presztízesesseség lenne az egyetlen egy cárjuknak aki aki aki így is már a gyenge cár képét mutatja nagyon sok orosz nacionalista számára és ha nem foglalná el dombaszt akkor gyenge és bukott cár lenne.
[00:24:27]Tehát ennyi a lényeg.
[00:24:29]Ez Putyinnak a presztízséről szól.
[00:24:29]Az a sok ezer sok 10000 ember, aki még meg fog halni a dombaszél mind a két oldalon.
[00:24:35]Ez egyetlen egy emberről szól.
[00:24:38]Vladyimir Putyinnak a presztízséről, meg a körülötte lévő szűkel presztízséről.
[00:24:43]Na, hozok egy friss hírt.
[00:24:43]Sibi Hama Brüsszelbe utazik, ugye ma 14-én, hétfőn, hogy tárgyalásokat folytasson a NATO-val és az Európai Unióval.
[00:24:50]Erről a Külügyminisztérium is beszámolt.
[00:24:52]A fő témáknak Oroszország nehezedő nyomá Oroszországra nehezedő nyomás fokozása, Ukrajna támogatása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatának a felgyorsítása lesz, beleértve a tárgyalási klaszterek megnyitását is.
[00:25:10]Hát többször vagyis, hogy is mondjam, négy évvel ezelőtt, amikor kitört a háború, nagyon elhitették mindenkivel.
[00:25:16]Ugye az ukrán nép is azt hitte, hogy most az Európai Unióhoz itt mindjárt hónapokon belül majd csatlakozik Ukrajna.
[00:25:22]Ez nem történt meg.
[00:25:24]Azóta voltak már a az addigi támogatók közül már mások úgy vagyis már úgy szólaltak meg, hogy hát ehhez még idő kell Ukrajnának.
[00:25:32]Ugye Ukrajna most nagyon reménykedett abban, hogy Magyar Péterrel Magyarország is majd egy olyan irányt vesz, hogy támogatja.
[00:25:40]Eddigi megszólalásai alapján nem.
[00:25:42]Tehát mit lehet most tudni?
[00:25:42]mennek ezek a tárgyalások, viszont vezet valahova ez az út, vagy még mindig csak szegény embereket akarják úgymond hát egy ilyen reményben tartani, hogy ki kell tartani, mert van itt egy nagyon jó cél?
[00:25:56]Tehát én azt gondolom, hogy Ukrajna egy tragikus helyzetben lévő ország részben azért tragikus, mert nagyon sok olyan ígéretet tettek neki, amelyeket nem szándékoznak betartani, vagy legalábbis nem úgy.
[00:26:11]És ez nem Magyarország miatt volt.
[00:26:11]A NATO sem Magyarország miatt volt.
[00:26:15]Nyilván Magyarország mögé talán Donald Tusk mondta, hogy most már nem lehet Orbán Viktor vállal mögé bújni.
[00:26:20]Valóság az, hogy nagyon sokan nem akarják látni Ukrajnát a NATOban, és elég sokan nem akarják látni Ukrajnát rövidtávon az EOBA se, és az nem Magyarország a fő szereplő vagy tettes.
[00:26:33]A NATO esetében.
[00:26:35]Most ez majd kiderül, mert eddig lehetett mindig mutogatni.
[00:26:36]Persze hát ugye ez a ez a tragédiája bizonyos értelemben Ukrajnának, hogy ígértek egy szép jövőt Ukrajnának kintről, ugye 2008-ban a NATO tagságot, 2014-ben nem csak nem is az EU tagságot, hanem egy társulási szerződést.
[00:26:56]valami betartottak.
[00:26:56]Tehát a vízummentesség az ugye megtörtént 2017-ben.
[00:27:00]Vízummentesen tudnak utazni, sokkal könnyebben fognak utazni az ukránok, bár ez egyébként a kivándorlás növekedéséhez vezetett, tehát még jobban örült ki Ukrajna.
[00:27:10]Én azt látom, hogy most jönnek az igazságnak a pillanatai, ahogy ahogy jött az igazságpillanata NATO esetében, hogy nem Magyarország, aki akadályoz igazán, hanem az Egyesült Államok és még egy fél tucat másik ország.
[00:27:21]Most fog kiderülni, hogy hány európai ország nem akarja az gyors ukrán csatlakozást.
[00:27:24]És amikor Friedrich Mercet hallgatjuk, akkor látjuk, hogy egy egészen apró európai ország, Németország, tehát nyilván a legerősebb európai országról beszélünk, nem azt a véleményt képviseli, hogy itt valami nagyon gyors ukrán csatlakozásra lehetőség lenne, de még nagyon sok európai ország valójában így van.
[00:27:47]És én egyébként sajnálom az ukránokat ezért, mert elhitték millión ilyen sok millió elhitték 13-14-ben a majdanon, utána a frontvonalakon, a lövészárkokban, hogy itt a nyugati állom az gyorsan valósulhat meg.
[00:28:03]Én nem azt mondom, hogy nyugat jobb, mint Oroszország.
[00:28:05]Ez nem kétséges.
[00:28:06]Tehát mindenki tegye fel magában a kérdést, hogy egy olyan országba szeretne-e élni, ahol mondjuk már az első emeletről is ki lehet esni, de már a pincéből is ki lehet esni gerinctöréssel.
[00:28:17]Ez Oroszország, meg egy ellenzéki vezetőt egy gulágra bezárnak, és ott megmérgeznek, ez Oroszország.
[00:28:24]Az Európai Unióban is sok anomália meg rossz dolog van, de ott azért nem ez a jellemző.
[00:28:29]legfeljebb, ha valaki nagyon ugrál, tőkreteszik sajtóval meg egyebekkel, de nem esí ki az ablakon.
[00:28:34]Tehát azért óriási külön meg Amerikában is, tehát óriási különbségek vannak.
[00:28:36]Meg nyilván Európában van egy demokrácia, tehát Putyint ki válthatja le?
[00:28:44]Hadcsereg esetleg?
[00:28:44]De akit akarja Putyin, hogy leváltsa.
[00:28:49]Demokratikus úton látjuk, hogy az Oroszország az már régen nem demokrácia.
[00:28:53]Tehát az ukrán nép jelentős részének a vágyait én tökéletesen megértem.
[00:28:59]Azt nem értem meg, hogy miért nem lehet megmondani nekik az igazat, hogy háborúban lévő ország az a NATOba biztosan nem vehető be.
[00:29:05]Tehát ez felejtős, de az EU-ba se.
[00:29:11]Tehát az EU-nak is van egy kölcsönös védelmi klauzulája.
[00:29:17]Mi van, hogyha újraindul a háború, akkor bemegyünk Ukrajnába harcolni?
[00:29:20]Hát ez lenne a legnagyobb hazugság.
[00:29:22]Ezt egy értelmiségi kör elhiheti, hogy az európai hadseregek bemennének Ukrajnába harcolni Nyugat-Európában meg Magyarországon is, de fizikai képességük sincsen meg.
[00:29:35]Nemhogy 100zernek, de még 300-nek se igazán, de abszolút az európai abszolút felkészülettenek erre a háborúra, és senki nem akar meghalni Ukrajnáért, még a baltiak se.
[00:29:45]Ugye ők azt mondják, hogy mi vagyunk a következők, ezért harcoljon csak Ukrajna, ameddig csak lehet.
[00:29:51]Ezt mondják a baltiak, és ezt a balti szempontból érthető, ukrán szempontból meg ők a ők a az, aki a fronton meghal.
[00:30:02]Az más kérdés, hogy nyilván ukrán szempontból meg tökéletesen érthető, hogyha valaki a saját földjét védeni akarja, tehát ne keverjük össze azt, hogy a baltiak mit akarnak.
[00:30:09]Mi ukránuk nyilván nem a baltiakért harcolnak, hanem magukért, a bajtársokért, a földért, a házért ez egy más történet.
[00:30:17]Csak közben mi nem igazakat mondunk nekik.
[00:30:20]Tehát ez egy ilyen nekem nyilván én nem erkölcsi meg moralitási szempontból elemzem a világot, de ha van erkölcsileg egy hiteltelen történet, olyat ígérni, amit tudunk, hogy nem lesz meg.
[00:30:31]És aki 2027-es januári időpontot kitalálta és ezt lebegtette, az szerintem erkölcstelen ember.
[00:30:40]Ha elhitte, amit mond, vagy ha ha elhitte, amit mond, akkor nem, akkor csak hülye.
[00:30:45]De ha nem hitte el a mond, amit mond, és és direkt ilyeneket mondott, akkor viszont erkölcstelen is.
[00:30:51]Tehát nem lesz semmiféle gyorsított csatlakozás.
[00:30:55]Persze nyilván az egyes fejezeteket meg lehet nyitni.
[00:30:56]Nyilván Magyarország sokkal konstruktívabb lesz, meg kell mondjam, nem ártott volna azért konstruktívabbnak lenni ezelőtt se.
[00:31:06]már ha más érnem a kárpátai magyarok érdekében, de nem nem rajtunk volt se korábban, se most, hogy Ukrajna milyen gyorsan csatlakozik, vagy nem csatlakozik, mert rajtunk kívül egy tucatnyi ország nem akarja föladni a pozícióit, a mezőgazdaságát, a pénzét Ukrajnáért.
[00:31:24]Ugye az egyik része lehet az a mezőgazdaság, a pénz satöbbi, ugye Európa részén.
[00:31:27]És ugye azt is lehetne, ha azt hát feltételezni, legalábbis Oroszország részéről, hogy ő például azért nem, merül, hogy az Európai Unió nagyon úgy tetszeleg, mintha egy ilyen katonai erővé kezdene kinőni, vagy szeretné kinőni magát, legalábbis Vond lején szerint.
[00:31:44]Hát persze.
[00:31:44]Tehát én is szeretnék sok mindent.
[00:31:47]Szeretném a parkolóba egy Ferrari várna, vagy egy helikopter.
[00:31:51]Lemegyek a zenká.
[00:31:53]Hát lehet tőlem lehet fekete is, de inkább pirosan kérhetem.
[00:31:55]Tehát persze, tehát én is mindenki sok mindent akar.
[00:32:02]Írják meg a hallgatók milyen színű Ferrarit szeretnének, hogy legyen de pillá parkolójában.
[00:32:07]Szavazunk.
[00:32:09]Én maradok a régi, nekem egy nagyon régi kocsim van, de én nem szeretem az újakat, tehát ne legyen benne sok elektronika, ez a lényeg, ha kérhetem.
[00:32:17]Na, visszatérve a a a helyzetre, tehát az az egy pozitív dolog, hogy Európa elkezdte komolyan venni a védelmet.
[00:32:27]szavakban biztosan meg némi pénz is látszik már ugye a szép programmal a németeknek egy van egy haderőépít tehát tehát tényleg elkezdtek bizonyos dolgokban hadiparban is előrelépett Európa ez mind rendben van igazából ahhoz hogy Európa komolyan vehető legyen, Oroszország az Egyesült Államok Kína kategóriájával és nagyon sok területen kéne fejleszteni nukleáris terület a nukleáris védőernyője Európ Európának úgy ahogy az Franciaország.
[00:32:57]Az európai egyetlen egy nukleáris haderővel rendelkező vagy nukleáris erővel rendelkező államok.
[00:33:04]Na most a francia nukleáris erő ugye pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi, mert ezek nem nyílt adatok, de valahol 2 és 300 darab töltet között van.
[00:33:19]Vannak tengeralattjáró telepíthető rakéták.
[00:33:21]A triádból a szárazföldelem már hiányzik, tehát van vadászgépekkel, vadászbombázókkal jutható el, és vannak amely rakétákkal, tengeraljárókról.
[00:33:31]Ez nem egy jelentéktelen dolog, de ha összehasonlítjuk azzal, és nyilván a számok önmagukban nem mondanak el mindent, hogy mondjuk 5000 fölött van 5500 körül az orosz töltetek száma, akkor a 200 akárhány, meg az 5500 közt van egy 20szoros különbség.
[00:33:47]Ennél nagyon tehát jóval több kéne és egész Európára, tehát a francia nukleáris védőernyő az alapvetően franciágráról szól.
[00:33:53]Macron mondott egy kiváló beszédet márciusban.
[00:33:55]Ő kiváló beszédek sorozatát mondta, hogy akkor ki lehetne valahogy terjeszteni.
[00:33:59]És akkor a lengyelek is tapsoltak, meg a németek is, meg sokan tapsoltak.
[00:34:04]Csak mi mi hogyan hogyan valósítható ez meg, hogy mondjuk legyen egy közösnek nukleáris európai nukleáris védőermjük, mert ugye erősítettünk a hagyományos erőinkkel.
[00:34:12]Az egy hagyományos hábor esetén megvéd, de az oroszok azt mondják, tudod, ez a való világ az nem a sak.
[00:34:20]A sakkon belül vannak szabályok.
[00:34:22]Tehát futóval úgy csak úgy lehet lépni, ahogy ugye nem meg a vezérrel, tehát mindennek megvan a szabálya.
[00:34:36]A háborúban ilyen szabály nincsen, mert a pillanatok alatt az oroszok foghatják és lesöpörhetik a saktáblát.
[00:34:40]Ezt úgy hívják, hogy nukleáris fegyver, mert a túloldalon nincs semmi, csak az amerikaiak, amik ezt megakadályoz, akik ezt megakadályoznák.
[00:34:47]Tehát ennyire függünk egyébként az Russától, mert a nukleáris védőernyőt azt nem Franciaország adja az európai NATO országoknak meg az gyakorlatilag az Európai Uniónak is ugye sok az átfedése a kettő között, hanem az Egyesült Államok, meg nem is a brit, tehát a brit nukleáris ütőerőnél azért tegyük hozzá, hogy nagyon nagy mértékben függ az amerikaiaktól, amerikai technológiától.
[00:35:08]Tehát nem független a francia legalább független technológiailag.
[00:35:13]Na mindegy, bocsánat, hogy ilyen hosszú vagyok.
[00:35:15]Tehát én üdvözlöm Uszula von der Lenent, meg a német kormányt is, meg mindenkit, aki az európai védelmen erősíteni akar.
[00:35:27]Csak én foglalkoztam ez ezen dolgokkal, meg láttam aderőfejlesztést, 10-20 éves távlatok vannak.
[00:35:33]ezt 2014-ben elkezdjük annyi pénzzel, amit most belerakunk Európában, akkor most 2026-ban már jobb fele állnánk.
[00:35:41]Most Macron 2026 márciusában mond egy beszédet a nukleáris védőernyőnek a kiterjesztéséről, akkor abból miből lesz valami?
[00:35:51]Tehát miből lesz mondjuk 1000 töltet?
[00:35:53]Miből lesz egy olyan szabályozás, hogy ki vetheti be a tölteteket, hogy a francia elnök, és a francia elnök, ha Narvába krízis van, bevetné.
[00:36:01]A mondjuk tartó egy éztváros fél Éésztországban kap egy kap egy taktikai nukáris töltet akkor cserébe mondjuk egy orosz városra csapást mér a francia és megkockáztatja Páriz.
[00:36:15]Tehát ezek azok a kérdések érted, amiken amiken nem tudunk nem tudunk dűlőre jutni.
[00:36:21]Meg a bizalom sose lesz meg a franciákban, akármit is ígérnek, hogy idejönnek egy balti városi harcon.
[00:36:30]Ezek a nagy problémák.
[00:36:30]Tehát igazából én hiszek a NATOban, meg hiszek az EU-ban, hogy ez jobb, hiszen együtt erősebbek vagyunk, de sose lesz olyan védelem, mint amit egy nemzetállam magának ad.
[00:36:43]Tehát kibe bízhat meg egyébként?
[00:36:45]Észtország, elsősorban Észtországban, másodsorban a többi balti államban, akivel egy cipőbe jár meg esetleg Finnországban, és utána jön többes.
[00:36:54]Ez a realitás.
[00:36:54]Én örülnék, ha nem így lenne, hogy 100%-osan bízhatnék a franciákban, de nem így van.
[00:37:00]Tehát van egy nagyon jó film most erről, a House of Dynamite, egy amerikai nukleáris döntést modell lesz, hogy hogy történhet egy gondoljuk ezt el, amikor a francia elnököt kérdezik, hogy tart egy nukleáris töltet tartó felé.
[00:37:18]Tartó az nem Franciaországban van, nulla darab francia lakossága van.
[00:37:20]ezért megkockáztassak-e egy nukleáris háborút.
[00:37:25]Erről kiadtunk egy tanulmányt egyébként a Jo Lukács intézet honlapján van a francia ajánlatokról.
[00:37:32]Nyilván ezt így nem fejthettem ki, amit most kifejthettem a tanulmányban, de olvassák el és képzeljék ezt mögé ezt a jelenetet.
[00:37:39]amikor egy francia elnök, nyilván nem Macron, mert ő már egy idő után nem lesz egy ilyen dilemmával szembesül, de lehet, hogy Macronút azt fogja mondani, hogy nem a francia, duktár és svédőernyő az a mienk és nem fogjuk az európaiakat garantálni le, mondjuk egy bardella.
[00:37:53]Ez is a probléma egyébként a demokráciára.
[00:37:55]A demokrácia a legjobb rendszer a világon, csak hogyha megszavaznak valakit, aki kilép az előző vállalásokból, akkor mit ér az a francia nukleárisző?
[00:38:05]És ezzel nem nyilván nem valami orosz narratívát akarok erősíteni, mert de sajnos ez az igazság, nem?
[00:38:12]Hát meg kormányonként meg négy évente, öt évente változnak évén demokrácia van.
[00:38:15]Hát így van.
[00:38:15]Tehát most Donald Trump azt mondja, hogy kivonok 5000 katonát Németországból.
[00:38:22]Következő három hétben mondhatja azt is, hogy kivonok 300.
[00:38:24]Ezzel nem lépett ki a NATO-ból, de gyengét tett 5000-rel még nem.
[00:38:29]Mondjuk az a német kisváros, ahonnan kivonják a katonákat, az az tönkre fog menni, vagy legalábbis nagyon komoly problémáik lesznek, de nem megy bele tönkre Németország, csak egy mondom egy kisebb.
[00:38:40]Ez az egész sok, tudod az a probléma, most azért szeretem egyébként az útrahangot, hogy itt tudunk beszélgetni hosszasan, nem három percbe kérdeznek meg valamire, hogy mondjak erről valamit.
[00:38:50]Tehát ezek a dilemmák, ezek a ezek a valódi stratégiai problémák, amikkel szembenéz az európai védelem, sose bízhat meg egy ország annyira egy másik országban, mint saját magába.
[00:39:02]Egész egyszerűen még nem tartott, és én nekem erős kéim vannak, hogy az európai együttműködés vala tud tartani.
[00:39:10]Ez nem azt jelenti, hogy ne működjünk együtt, hanem működjünk együtt.
[00:39:13]Nagyon sok dologba tudnánk többet tenni a védelmünkért.
[00:39:15]És mondom én üdvözlöm, hogy többet költ üdvözlöm.
[00:39:20]Abszolút egyetértek, hogy a balték egy védelmi rendszert építenek ki az oroszok mellé.
[00:39:25]Én is ezt tenném, ha balti lennék.
[00:39:27]A lengyel kerítést azt nem is mondtam, meséltem, mert neked láttam a Belusz oldalról.
[00:39:31]Ez egy nyugati szervezésű látogatás volt egyébként Belusban, nem Belusz szervezés, de a Beloruszok ezt megengedték.
[00:39:36]Megengedték.
[00:39:38]Tehát tehát én csak nyugati szervezéssel megyek ilyen Oroszországon meg sehogy se megyek.
[00:39:43]Ö de a lényeg az, hogy abszolút egyetértek a lengyelekkel, építsék csak ki a védelmüket.
[00:39:48]Mondom csak 100%-osan ha lengyel lennék, ha parti lennék, nem bíznék a németekben, franciákban, britekben, senkiben, csak magamban.
[00:40:01]A európai védelem.
[00:40:03]Ehhez jön egy friss hír.
[00:40:03]Lemondott Andris Spruzzal lett védelmi miniszter.
[00:40:07]Ugye vasárnap a Baltiország területén a héten becsapódott két ukrán drón ügyével összefüggésben, és felszólította a miniszterelnök, hogy mondjon le, és ugye arra hivatkozva, hogy a drónelhárító rendszereket nem aktiválták időben.
[00:40:20]Hát mit egyrészt mit jelez ez a lépés?
[00:40:26]Másrészt meg ebben az esetben most ki a nagyobb hibás ebben a történetben?
[00:40:31]Nézd, azért az egész eseménysort ismerni kellene.
[00:40:33]Tehát ugye teoretikusan válaszolok erre.
[00:40:37]Tehát egyrészt biztos volna ennek lett belpolitikai vonzata, amit én nem ismerek.
[00:40:41]Nyilván ez egy érzékeny kérdés.
[00:40:43]Az ukrán drónok bebetévednek a balti országok légterébe, hogy az oroszokat támadják.
[00:40:47]Nyilván az ukránok azt mondják, hogy az orosz rendszerek zavarják meg a drónokat és terelik át direkt a balti légtérbe.
[00:40:59]Van meg azt mondja, hogy a balti légtéren át könnyebb megközelíteni a az orosz célpontokat.
[00:41:03]Mindegy, én nem tudok.
[00:41:05]És a belpolitikai vonzatot se tudom.
[00:41:09]Nincs az a azt viszont tudom, hogy nincs az a védelem, ami 100%-os tudna lenni.
[00:41:15]Most két darab drón az hát oké, egy miniszter lemond, de akkor mi lesz a következő majd jobban csinálja.
[00:41:20]Tehát technológiailag rendkívül nehéz a drónok elleni védelem.
[00:41:26]Ugye ezt látjuk a amerikaiak esetében is az irán elleni harcban, hogy nehéz védekezni sok drón ellen különösen nehéz.
[00:41:35]meg most például, bocsánat az ilyen naiv kérdésemért, most itt van például, oké, Lettország, nincs elvileg veszélyben, tehát jó, nyilván más szoktak kommunikálni, meg meg készülnek satöbbi, de hogy nincsen konkrét veszélyben, nem áll háborúban, akkor ilyenkor hogy működik ez a rendszer?
[00:41:50]Tehát így állandóan be van kapcsolva, és csak egy piros gombot kell megnyomni, hanem nem tehát azért tehát tehát nem csak egy letrendszer van, van egy natincs nevű rendszer.
[00:41:59]A NATO-nak az összes radar, ezek tehát ugye beszéltük Magyarországon, a Tubes az NATO radar lenne, nem?
[00:42:06]Nyilván az Magyarországot védő radar lett volna, amit nem építettek meg.
[00:42:10]Medinába épült mindegy.
[00:42:11]Ez egy másik történet.
[00:42:11]Te még akkor nagyon-nagyon kicsi voltál, amikor amikor ez óriási vita volt Magyarországon.
[00:42:16]De olyan értelemben NATO radarok ezek tehát Bánkrut vagy Békéscsaba mellett, amik nálunk is vannak, meg amik vannak Észtországban, Lettországban, Litvániában, minden NATO tagországban, hogy be vannak kötve egy közös NATO rendszerbe, és megvan ennek a maga szabályrendszere, hogyha észelnek egy drónt vagy egy repülőgépet.
[00:42:37]Ez az repülőgépekné, ha jól emlékszem, ez a Renegade rendszerben, már 1000 éve nem foglalkozom ezzel, és akkor megvan ennek a maga metódusa, hogy ki adhat parancsot arra, hogy lelőjék az adott tesz.
[00:42:46]Ez miért fontos?
[00:42:48]Ugye repülőgépnél nyilván azért fontos, mert ha emberek ülnek rajta, ha lelövöd az eszközt, ott halottak lesznek.
[00:42:57]Drónnál azért ez egy kicsit más.
[00:42:57]Tehát ugye drónnál nem ül rajta ember.
[00:43:00]Viszont ha lelősz egy drónt, és mondjuk lakott területre csapódik be, ak és halott halottak vannak lettország területén.
[00:43:09]Egy lett faluban mondjuk meghal, három kisgyerek van, egy iskolára esett be.
[00:43:13]Nem tudom, hogy mikor történt, de nem ért érted, csak egy példát mondok.
[00:43:15]Tehát hallottam erről a hírről, nem néztem meg a részletbeit.
[00:43:21]Lengyelország esetében, amikor az ő területére esett, és ott két mezőgazdasági munkás meg is halt.
[00:43:28]Az nem, az rakéta volt.
[00:43:28]Az egy az egy az egy ukrán ukrán elfogó rakéta.
[00:43:31]Az ukrán rakéta volt.
[00:43:33]Az veszélyesebb azért még veszélyesebb, ugye egy rakéta gyorsabban megy, általában nehezebb is, mint egy drón.
[00:43:41]Tehát nyilván itt k itt a kinetikus csapás öl sokszor, tehát nem robbanóanyag, feltétlenül a robbanóanyag, hanem egy nem kell, hogy felrobbanjon, hogyha rádesik egy 200 kg-s akármi, mondjuk nem tudom mennyi most geránus egy orosz gerron súlya, de több 100 kg ugye csak a robbanófej 50 kg egy ilyen.
[00:44:00]Hát a 50 kg súly rá rádesik magasul, vagy a 5 kgós már abban meghalsz.
[00:44:04]Nyilván, hogyha egy házra esik rá, attól függ mekkora.
[00:44:06]Ha nem robban fel, mert ha felrobban, az egész ház elszáll.
[00:44:10]Tehát amit mondani akarok, hogy a felelősség, hogy repül egy drón mondjuk ledterület fölött, és úgy látod, hogy ki fog menni az országból Oroszország felé, és lelövöd és ráesik egy falura, és meghal ember, akkor ez jobb-e, mintha hagytad volna, hogy visszamenjen Oroszországba.
[00:44:29]Ha meg nem, ha meg befele megy az ország fele, akkor nyilván le kell lőni.
[00:44:31]Nem határ mellett hány kilométerre volt, 3 kmre erdő fölött.
[00:44:37]A fene se tudja, tudod.
[00:44:40]Tehát ezek olyan dolgok, hogy az a problémám, hogy hiába foglalkozom valamivel sok-sok éve, és most drónokkal is elég sokat foglalkoztam, ez nem azt jelenti, hogy egy adott helyzetben adott helyzetet ismerek, de én azt mondanám, hogy mindig egyén egyér egyedi alapon kell eldönteni egy drónnál, egy rakétánál, hogy próbálják-e meg lelőni, milyen a pályája, veszélyeztet-e lakott területet, mekkora a veszély, és annak alapján kell eljárni, mert Van amikor az például az elhárító rakéta öl.
[00:45:11]Tehát az egyik becsapódás Lengyelországba, ez nem a nem az S300-as SS, ami ami meg is ölt embereket.
[00:45:21]Ott a lengyel elhárító rakéta csapódott be a házba, nem az orosz drón.
[00:45:25]Tehát azért a elhárító rakéták is ölnek, ha rossz helyre csapó.
[00:45:29]Hát szóval tehát ez ez Ukrajnában is van.
[00:45:31]Tehát már bocsánat, ez a másik, hogy itt az oroszok brutálisan mit csinálnak és minden áldozatért az oroszok a felelősek, aki egy ilyen esemény során meghal, még azért is, aki aki az elhárító rakétába halt bele.
[00:45:43]Ugye te is tudsz róla, hogy van ilyen.
[00:45:46]Van, aki ezért bocsátottak el az ukrán Arestovicot például ezért rúgták ki, mert elmondta a valóságot, hogy az egy ukrán rakéta volt.
[00:45:55]Halló?
[00:45:55]Az nem orosz rakéta volt.
[00:45:57]De az orosz rakéta nélkül nem lőtték volna ki az ukrán rakétát.
[00:45:59]Ez rossz felelősség.
[00:46:01]Csak azt mondom Igen.
[00:46:05]Azt mondom, hogy ezek nem gyerekjátékok, ezek nem ezek nem narratíva építések.
[00:46:10]Adott esetben egy vezetőnek mondjuk a lett védelmi miniszternek életről, halálról kell döntenie.
[00:46:14]Én nem lennék a helyében egy politikai vezetőnek ilyenkor, amikor mondjuk le kell lőni egy repülőgépet, de akár egy drónt, ami egy nagyváros fölött száll, mert mondjuk és Budapest esetében jön a parlament fele egy drón, lelövöd zúló felett.
[00:46:31]Mert mi van, hogyha csak átszáll a parlament fölött, integet egyet, vagy kidob három röpcédulát, vagy belecsapódik a parlamenti ülésbe?
[00:46:37]De mondjuk Zugló fölött ott van egy óvoda, egy sportpálya.
[00:46:42]Ezek nagyon komoly döntések, amik amiken viccelődhetünk.
[00:46:48]Ugye a mai világ, a narratíva építések meg a egymondatos kommentek világa ez ez nem tudja felfogni ezeket a ezeket a hihetetlen nehéz döntéseket, de ez egy nagyon nehéz döntés.
[00:47:00]Én nem tudom, hogy a látvédelmi miniszter felelős-e vagy nem.
[00:47:04]Nyilván egy több napos politikai válság vagy egy probléma volt az országban.
[00:47:08]Ezzel feloldódott.
[00:47:08]Lehet, hogy tök ártatlan, lehet, hogy csak jót akart, vagy jól döntött, nem tudom.
[00:47:15]Ilyenkor lehet ebben az esetben csak kell, hogy fejek hújjanak, de hát a belpolitikát nem ismerjük.
[00:47:19]Lehet, hogy ez volt az elvárás.
[00:47:23]Hát van ilyen, de nézd, politikusnak készülnie kell arra, hogy hogy áldozatot csinálnak belőle, valakinek el kell vinnie a balhét, valakit bedobnak a busz alá.
[00:47:33]Ezek politikában megszokott dolgok.
[00:47:36]Most lehet, hogy bedobtak valakit felrobbantanak.
[00:47:39]Hát igen, most ugye egyre gyakrabban már a gyilkosság is újra, hogy ez nincs új a nap alatt.
[00:47:44]Most Donald Trumpot már háromszor próbálták.
[00:47:48]Tehát tehát ilyen ez a sajnos ilyen ez a politika.
[00:47:52]Na hát köszönjük szépen Demku Attillának, hogy velünk volt és beszélgethettünk jókat, nagyokat.
[00:47:56]Lettek volna még témák, de de azért még legközelebb remélem beszélünk és még folyt máskor is nagyon szívesen.
[00:48:03]És hajrá Kárpátalja.
[00:48:05]Köszönjük szépen.
[00:48:05]És a kedves hallgatóknak is köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:48:09]Szép hetet kívánunk mindenkinek.
[00:48:11]A viszont hallásra.