Rendkívüli: Donald Trump elhagyta az USA-t, történelmi találkozó Kínában - Kiszelly Zoltán

[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Longauer Andrást hallhatják, ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az Ultrahang csatornáján.

[00:00:06]És a vonalban Kiszeli Zoltán, jól értess optimista van itt velünk, akiknek köszönjük, hogy ismételten fogadjá hívásunkat, és most is át tudjuk tekinteni a hét, illetve az elmúlt napok legfontosabb eseményeit.

[00:00:20]Üdvözöljük a műsorban.

[00:00:20]Köszönjük, hogy fogadja a hívásunkat.

[00:00:23]Jó napot kívánok.

[00:00:26]Most is sok mindenről kell beszélgetnünk.

[00:00:27]fogunk járni Kínától kezdve Európán át egészen az Egyesült Államokig is, úgyhogy mindenképpen érdemes lesz velünk tartani.

[00:00:34]Mielőtt azonban ebbe belekezdünk.

[00:00:35]A hallgatóinkat hadd biztassam csak arra, hogyha még nem tették meg, mindenképpen iratkozzanak fel itt ezen a csatornánkon is, illetve az Ultrahang Plus YouTube csatornáján is, ahol del politikai kérdésekben is a következő nap folyamán jelentkezünk szintén elemzéssel Kiszeli Zoltánnal, de természetesen sok más adásunkat is ajánljuk figyelmükbe, illetve a saját csatornámat is engedjék meg, hogy hadd ajánljam figyelmükbe.

[00:00:59]Erre a feliratkozás gombra kattintva a felugró ablakban tudnak feliratkozni.

[00:01:04]Úgyhogy köszönöm, ha ezt is megfontolják.

[00:01:05]És hát fontos információ, hogy tart még a az 1%-os felajánlások időszaka.

[00:01:11]Tehát hogyha esetleg még nem tették meg, vagy nincs akinek felajánlják, akkor köszönjük nagyon, ha az ultrahangot is tudják ilyen módon támogatni.

[00:01:19]Erről bővebb információt a leírásban megtalálható linken keresztül érhetnek el.

[00:01:27]És hát akkor azonnal is kezdjük talán a a legfontosabb hírrel, miszerint Donald Trump ugye Kínába látogatott, és hát ez már önmagában akkora hírérték, hogy erről mindenképpen beszélgetnünk kell, és első helyen.

[00:01:41]Attól függetlenül, hogy most éppen miről beszélgettek, mi lesz az eredmény, ez már egy hatalmas lépésnek számít.

[00:01:46]Ö, ugye az látszik, hogy azért a sajtó látványosan érzi ennek a jelentőségét, de ön hova pozicionálná, ha realista, vagy ha éppen optimista módon kell szemlélni az eseményeket, hogy milyen jelentőségű találkozóról, illetve látogatásról van szó, és aztán persze rátérhetünk arra is, hogy most pontosan mik kerültek szóba, vagy hogy mi volt a cél.

[00:02:09]Igen, hát egy nagyon fontos találkozó zajlik éppen most Pekingben, május 14-én és 15-én.

[00:02:15]Azt kell látni, hogy a világ két vezető hatalma van jelen ezen a találkozón.

[00:02:20]Az a két hatalom, amely között eldől, hogy melyik fogja dominálni a 21.

[00:02:25]század hátralévő részét.

[00:02:28]Tehát több évtizedes előremutató időszak van előttünk, tehát több évtizedre dől el a világ sorsa.

[00:02:34]És hát az USA vezető világhatalom egyértelműen, Kína pedig a kihívó egyértelműen.

[00:02:41]És hát a kettő között ugye vagy egyfajta együttélés alakul ki.

[00:02:45]Ugye ezt Orbán Viktor úgy mondta korábban Tusnád fürdőn, hogy két nap lesz-e az égen.

[00:02:52]Ugye itt a mi földünkön egy nap hold, de lesz-e két nap az ég?

[00:02:56]Ugye ezt kínaiak úgy mondják, hogy elég széles az ég ahhoz, hogy ugye ott sok csillag ragyogjon.

[00:03:02]Vagy hát a másik, hogy valamilyen konfliktus lesz.

[00:03:04]és az amerikaiak konfliktus felé irányítják ezt a ezt a ezt a párharcot.

[00:03:08]Ugye erről szól az az iráni konfliktus, és erről szól az amerikai orosz viszony is, amit mi itt az ukrajnai háború kapcsán érzékelünk.

[00:03:17]Tehát rövidre fogva 2017 óta hatszor találkozott Trump és elnök.

[00:03:20]Ugye szí elnök eltörölte a két ciklusra való limitá, a két ciklusra szóló korlátozást.

[00:03:30]Ugye amikor ő 2013-ban elnök lett, akkor csak 23-ig lehetett volna, és 23-ban ezt eltörölték.

[00:03:36]Tehát szíelnök, ahogy Putyin is, ameddig az egészsége bírja, vagy le nem váltják, Kína, tehát ő ő Szí Kína elnöke marad Oroszország elnöke meg Putyin.

[00:03:47]És ugye Trump elnök szeretne ő is hivatalban maradni 2028 után, bár ő sokkal idősebb ugye, mint hát 10 évvel nagyjából, mint Putyin vagy Szi.

[00:03:57]És hát ő is vagy el szeretné törölni ezt a limitet.

[00:03:59]Tehát ezt nem lehet Amerikában.

[00:04:01]Vagy valami mást akar kitalálni, mondjuk egy elhúzódó háborút, hogy mostha ősszel elindul az iráni háborúnak a forró szakasza, ha amerikai katonákpartra szállnak mondjuk a hormózi szoros északi részén az iráni szárazföldön, akkor ez egy olyan elhúzódó háborút indít, ami alatt mondjuk majd a 28-as elnökválasztást el kell halasztani, és akkor Trump, mint Zelenski hivatalban maradhat.

[00:04:22]Tehát itt sok forgatókönyv van.

[00:04:24]azok a korábbi forgatókönyvek, hogy Don Junior indul elnökjelöltként, Mark Rubio vagy vagy Vens, és akkor Trump alelnökként indul, és akkor lemondanak, és így Trump alelnökből elnök lesz.

[00:04:36]Ezeket több okból elvetik.

[00:04:38]Tehát vannak ilyen forgatókönyvek.

[00:04:40]Nem azt mondom, hogy ez lesz, ezek csak forgatókönyvek.

[00:04:42]És hát ugye elhúzódik ez a szárazföldi konfliktus, amire már készülnek gőzerővel, hiszen ugye ősztől életbe lép Amerikában a a katonakorú fiatalok összeírása.

[00:04:54]18 és 24 év között minden férfit, a bevándorlókat is összeírnak, hogy adott esetben bevezethessék a sorkötelezettséget.

[00:05:00]Ugye Németországban ezt idén januártól indították el, de láttuk, hogy Svédországban a lányokra is kiterjesztik.

[00:05:08]Tehát a világ egy rossz irányba megy.

[00:05:09]És hát ezen belül a kínai amerikai párharca a meghatározó.

[00:05:11]Így értjük meg, hogy miért ráinstandolták az amerikaiak Venezuellát a világ legnagyobb ismert olajtartalékával, miért akarták Iránt átfordítani?

[00:05:20]Ez ugye nem sikerült.

[00:05:22]És a kínaiak miért támogatják az iráni rezsimet meg Oroszországot?

[00:05:27]Mert hát ugye Trumpnak ezekkel a kártyákkal kell játszani.

[00:05:30]Ugye Trumpnak van most jó ajánlata Putyin felé.

[00:05:35]Ugye ez egy olajdúlium lenne, hiszen Oroszország és az USA az a két hatalom, amely az olajtermelésben most meghatározó.

[00:05:44]Az öböl térsége az ismert okokból most kiesett, és ha az öbölből nem tudnak olajat eladni, akkor ugye Oroszország és az USA USA Venezuellát ellenőrző USA, amely meghatározza.

[00:05:54]És hát ugye a petrodollár fenntartása, ez a legfontosabb egyébként.

[00:05:58]Tehát erről is beszélnek a petrodollár megtartása.

[00:06:00]És a kínaiaknak ezzel szemben van egy jobb ajánlata.

[00:06:05]A pet dollárhoz képest a unit, ami tavaly decemberben indult el, 40%-ban aranyfedezett, 60%-ban a Brixországok valutája, és hát szemben a dollárral, ami egy lufi pénz, egy monopoli pénz, aminek a nagy része a New Yorki tőzsdén a lufik mindig vannak lufik, most éppen az AI lufi.

[00:06:21]Tehát, hogy magyarul a a dollárért nem nagyon lehet vásárolni dolgokat.

[00:06:29]A a kínai pénzért viszont bármit lehet kapni, hiszen ha megnézzük, hogy hol gyártják a termékeket, akkor azt látjuk, hogy a világ termelésének 30%-a már Kínában van.

[00:06:38]És hát a ruhá a fogpiszkálón, fogpiszkálótól kezdve a ruhán át mondjuk már lassan a repülőgépekig Kínában mindent lehet kapni.

[00:06:48]Az USÁban pedig hát nagyon túlárazott részvényeket lehet venni, túlárazott ingatlanokat vagy amerikai állampapírokat lehet venni.

[00:06:55]Az összes többi terméknek a nagy része az már nem az USAban készül.

[00:07:00]Tehát a dedollarizáció, a dollár megtartása a legfontosabb.

[00:07:04]És hát ugye van Trumpnak lenne ajánlata vagy hát nincsen ajánlata igazából szelnöknek.

[00:07:12]Trumpnak nincsenek jó lapjai.

[00:07:13]Ugye többen felvetették azt a kérdést, hogy esetleg van egy ilyen deal lehetőség, hogy Trump fölajánlja Tajwánt és cserében azt kéri, hogy a kínaiak engedjék el Iránt.

[00:07:23]Ez ez ez szerintem ez egy nem egy komoly megfontolás.

[00:07:25]Hiszen ha megnézzük, az USA most eleve egy rossz helyzetben van Irán kapcsán.

[00:07:30]Tehát ugye nem tudták az iráni rezsimet megdönteni.

[00:07:35]A blokádjuk nem működik.

[00:07:35]Az iráni hajók az iráni felségvizeken hajóznak ki Pakisztánba.

[00:07:39]Ott az USA nem tud támadni.

[00:07:42]Bát tudna, csak ugye akkor a még jobban megsérteni a nemzetközi jogot, még több ország fordulna ellenük, illetve hát akkor még jobban belefúzódnának idő előtt a konfliktusba.

[00:07:53]Tehát azt látjuk, hogy a az USA Iránban nincsen jó pozícióban.

[00:07:57]A kínaiaknak ezért nem kell komoly árat fizetni.

[00:08:00]És hát Taiwannál meg azt látjuk, hogy az USA magától is vonja ki a rakétarendszereket, a csapatokat Ázsiából.

[00:08:06]Ugye a legjobb példa erre az a bizonyos tengerész gyalogos egység, amit Japánból vontak ki, hogy az övtérségébe vigyék.

[00:08:13]Tehát ilyen szempontból Amerika magától gyengül.

[00:08:17]A kínaiaknak nem kell becserélni Iránt Taivára, mert Iránt is megtarthatják.

[00:08:22]Legalábbis amíg az iráni rezsim ellenáll.

[00:08:24]És miután Amerika gyengül, ezért Ázsia is köny érett gyümölcsként eshet a az ölükbe.

[00:08:30]Tehát nekik várni kell egyébként is most még ugye egy óriási felfegyverzési programban vannak, hogy el akarják érni az 1000 nukleáris robbanófejet, illetve hát három repülőgéppordozójuk van, kilencet építenek.

[00:08:43]Ezzel annyi repülőgéphordozójuk lenne mondjuk 2035-ig, mint mint az USÁnak.

[00:08:49]Tehát Kína most még egy felfegyverzési folyamatban van.

[00:08:51]Ők azt mondják, hogy ráérnek, ugye hát 2049-ben lesz 100 éves a Népköztársasága az új Kína.

[00:08:58]Tehát nagyjából addigra szeretnének eredményeket elérni.

[00:09:01]Ugye CGP most nagyjából ilyen 70 éves, tehát a a még akkor akkor is, hogyha az egészsége engedi, akkor egy olyan állapotban lesz ami amivel még mindig jobban ráérnek a nemzetközi politikát alakítani.

[00:09:14]míg Donald Trump, aki 80 éves, és láthatóan azért kezd fáradni, azért néha elalszik, vagy most ugye nyilván a kínai tévében élvezettel mutatták a képeket, ahogy Trump le jön a repülőgépének a a lépcsőjén, tehát egy-egy ilyen lehet, hogy a jetleg miatt nyilván, de azt látjuk, hogy nem egy energikus vezető képét sugározza a kínai média, nem véletlenül.

[00:09:36]És hát ugye azt is látjuk ezeket a finom gesztusokat, amelyek Ázsiában rengeteget számítanak, hogy hát beosztott miniszterek várták Trumpot a repülőtéren, és tehát magyarul, hogy nem kapta meg azt a tiszteletet, amit mondjuk ő várt volna, vagy amit az USA megkapott volna, és hát a kínaiak nagyon finoman adagolják ezeket a szimbolikus gesztusokat.

[00:09:54]hogy a Trump is visszavesz, mondjuk 2017-ben az első látogatása kapcsán még Trump unokája kínai dalokat énekelt, ugye akkor még Melánia, Trump is ment vele.

[00:10:06]Hát most visz rengeteg amerikai cégvezetőt, az Apple vezetőjét, a Bing, a Black Rock vezetőjét, de hát most ők kérelmezőként mentek Kínába Trump is, és nem az erő pozíciójában.

[00:10:17]Van egy trükk egyébként, talán még ezt hadd tegyem hozzá, hogy azért az amerikaiaknak is van egy terve, csak hát ugye ha én tudom, nyilván mindenki tudja már, ugye az amerikaiak azt remélik, hogy a kínaiakat recesszióba tudják dönteni a magas energiaárakkal.

[00:10:34]Ugye ez azt jelenti, hogyha ugye Kína az öböl térségéből vásárolja az olajának a nagy részét és Oroszországból egy másik részét.

[00:10:42]És ugye most ha az iráni olaj az amerikai blokád miatt kiesik, akkor azt remélik az amerikaiak, hogy annyira meg tudják növelni a kínai gazdaság energiaköltségét, hogy ezzel a a magasabb energiaköltséggel, a kínai iparnak a költségei nőnek.

[00:10:58]Ez igaz.

[00:10:58]minden gazdaságnak nőnek a az energiaköltségei.

[00:11:03]És ugye azt remélik, hogy akkor a kínai termékek drágábbak lesznek, nem fogynak annyira, vagy a kínai gazdaság recesszióba fordul.

[00:11:08]Tehát ez az amerikai nagy mesterterv.

[00:11:09]Ezért is kell elhúzniuk egyébként a konfliktust, vagy eszkalálniuk a konfliktust, mert ha mondjuk most ugye Trump eddig megduplázta az olajárat 60 dollárról nagyjából 120 dollárra.

[00:11:19]És ugye ez azt jelenti, hogy az olajimportőrországoknak, mint Kínának is ugye megnőnek a költségei.

[00:11:24]Ha még tovább növeli az olajárat, akkor ez recesszió veszélyt is jelent egyébként.

[00:11:28]Meg Amerikában is azért 130 dollár fölötti olajár az nem tesz jót a gazdaságnak, még akkor sem, ha Amerika kitermel olajat saját területén.

[00:11:36]De ugye azt gondolják, hogy hát a kínaiaknak talán ez jobban fájt.

[00:11:40]És hát itt jön a másik nagy fogalom a dollarizáció mellett, a 21.

[00:11:44]század másik fogalma, a dekarbonizáció.

[00:11:48]Ugye így értjük meg, hogy a kínaiak miért tolják ennyire az elektromos autózást, mert akkor nem kell olyat importálni.

[00:11:54]És hát ugye ez nem csak a személygépjárművekre vonatkozik, talán ott látványosabb, de hát a kínai képeket ha nézzük, akkor már ott is hidrogénbuszok vannak, illetve ugye villanyvonatok, tehát vasúti a vasúti közlekedésben is v a a villanyáramot használják.

[00:12:10]És hát látjuk, hogy épülnek egymás után a napelemparkok, a szélkerekek.

[00:12:14]Most a világ legnagyobb duzzasztógátját építik a kínaiak, hogy a mesterséges intelligenciához vízi energiát tudjanak használni, plusz a vizet ugye meg tudják így tartani, és akkor az a mezőgazdaságban is.

[00:12:24]Aztán a kínaiak óriási léptekkel haladnak előre a dekarbonizáció terén pont azért, hogy csökkentsék a függőségüket a fosszilis energiától.

[00:12:33]És ugye ami nagyon durva, hogy ez a kínai szisztéma ezt a politikát, hogy a megújuló energiában is Kína legyen a vezető, ezt egy exportslágerré is alakítja.

[00:12:41]Mondjuk még 20 éve a német napelemgyártók voltak a vezetők a világpiacon.

[00:12:46]Most már Németországban egy helyen gyártanak csak napelemeket, mert nem éri meg.

[00:12:50]A kínaiak meg az olcsó napelemekkel elárasztják a világot.

[00:12:56]Tehát egy nagyon durva ütközési pályán van az USA és Kína.

[00:12:59]Hát nyilván Kína a Brix plus szövetséget építi, hogy hogy ne egyedül álljon szembe az USA-val, ezekkel a mély állammal, a demokratákkal, a globalistákkal.

[00:13:09]Az USA pedig ugye eddig úgy gondolta Biden, hogy az a európaiakkal, a az ázsiai szövetségesekkel, Japánnal, Dél-Koreával, Tajwánnal, Ausztráliával, Nú-Zélanddal közösen kell a kínaiakat körbevenni, elszigetelni.

[00:13:25]Hát Trumpék ezt máshogy gondolják a tavaly ősszel bemutatott nemzetbiztonsági stratégiában már ugye a Greater North America, a Nagy északamerika tervét építik most már öl léptekkel.

[00:13:38]Ugye ez Európát kevéssé veszi figyelembe.

[00:13:40]Európa egy ilyen piac, amit meg lehet ö tartani, illetve hát ugye ahon ahonnan pénzt tudnak szerezni, energiaadással, fegyveradással, de igazából Észak-Amerika a fontosabb az Ész észak-Israaktól a Panama csatornáig, és hát ebből menekülnének, hogy az országok, most már Izland is, meg Kanada is csatlakozna az Európai Unióhoz.

[00:13:58]Ugye hát Kanada nem az európai földrészen van, de hát ugye határeset elfogadom mondanák Brüsszelben.

[00:14:05]Ez egy óriási lehetőség lenne, hogy akár egy társultsággal, mint Izrael, amely szintén nem az európai földrészen van, de mégis ugye az 1000 szállal kötődik az Európai Unióz.

[00:14:16]Láthattuk most a az az Európai Unió vagy az euró eurovíziós dalfesztiválon is, hogy Izrael is ugye részt vesz, de ugyanúgy a focibajnokságban is, az Erasmusban is.

[00:14:26]Tehát vannak olyan lehetőségek, hogy Kanadát is jobban az unióhoz kössék.

[00:14:30]Pont azért, hogy bosszantságák Trumpot, de ami sokkal fontosabb, hogy azokat az erőforrásokat, amiket Kanada birtokol, ezeket az unió is megkaphassa.

[00:14:37]És a kanadaiaknak meg kell az a kötődése egy nagyobb egységhez, amivel az USA-val szemben erősebbek.

[00:14:43]Hát ugyanezt Norvégia is, ezért közeledik most az Unióhoz, Izland is, Grönland is.

[00:14:48]Tehát azt látjuk, hogy a világ átalakulóban van.

[00:14:52]De hát ugye ebben a meccsben igazából a kínaiaknak azért van hosszabb lélegzete, mert az ipari termelés most ott van, és hát ők egy olyan széles szövetséget építenek, az afrikai országokat már bespályzolták, ugye hát Amerika az billeg, ugye a trumpék most ki akarják szorítani a a kínai befolyást Amerikából.

[00:15:12]Tehát azért látjuk, hogy a panamai csatornát egy hongkongi cég üzemelteti, amíg a Black Rocknak el akarták adni, de hát ott is viták vannak.

[00:15:19]Ugye Trump mondta, hog Tiktokot azonnal ki kell vinni Európából.

[00:15:22]Mondták, át kell adni egy amerikai cégnek, de ott is azért most vannak viták, hogy most akkor hány százalékban tarthassa meg a kínai anyacég az amerikai TikTok fölötti ellenőrzését, még akkor is, hogyha az adatokat a az USA területén lévő szerverparkokban fogják tárolni, és nem a Kínában lévő szerverparkokban.

[00:15:41]Tehát, hogy nagyon elhúzódnak ezek a viták, és hát a kínaiak ezeket nyilván felhasználják arra, hogy a pozíciókat fogják.

[00:15:47]Az amerikaiak meg hát egy ők is egy csapdahelyzetben vannak, mert finanszírozni kell ezt a piramisjátékot, amit usának hívnak.

[00:15:55]És hát ugye a kínaiak közvetett hatással vannak, tehát nem a tudják a kínaiak bedönteni Amerikát, de hát azzal, ahogy tárgyalnak, illetve azokkal az alternatívákkal, amiket kiépítenek, azért közvetett hatásuk van az USAra.

[00:16:09]És hát ez ez a szép ebben nekünk legalábbis, akik így kívülről nézzük ezt a ezt a párharcot, hogy milyen eszközöket használnak.

[00:16:18]A kínaiak most próbálnak elegánsabb eszközöket használni, az amerikaiak pedig ahogy csökken a lehetőségük és a mozgásterük, ezt látjuk Venezuelában vagy Iránban, egyre inkább a a konfliktusos eszközöket választják.

[00:16:33]És ha már szóba kerültek a konfliktusos eszközök, akkor ide vonatkozna?

[00:16:35]Egy olyan kérdés, hogy ugye ahogyan látható volt ez Irán esetében is, ahogyan látható ez más konfliktusos helyzetekben is, tényleg az Egyesült Államok valóban mintogyha egyre inkább a keményebb megoldásokhoz folyamod.

[00:16:55]Na, viszont a kérdésem itt az lenne, hogy ugye itt nyíltan elhangzott olyan figyelmeztetés Kína részéről, itt a Financial Times például idézi a kínai vezetőt, hogy figyelmeztették Donald Trumpot, hogy a taiwani kérdés az kritikus a kapcsolatokat illetően, és hogy akár hosszú távon ez egy konfliktushoz is vezethet, hogyha rosszul van menedzselve.

[00:17:16]Ez ugye egy nyílt figyelmeztetés még legjobb esetben is és legbull korrektebben is.

[00:17:20]Mi történhet akkor, hogyha mondjuk az Egyesült Államok bevállal mondjuk valami ilyenes, vagy ehhez hasonló konfliktust Kínával?

[00:17:29]hogy a kereskedelmi csatározások ugye eddig is azért jellemzőek voltak, de de mennyi esélyt lát arra egyrészt, hogy átcsúszon ez a helyzet akár egy nyílt konfliktusba, mármint, hogy nem teljesen nyílt, tehát a két ország közötti ide gondolok, hanem például Tajvan esetében valami indirekt konfliktusra csússzon a kérdés, vagy hogy általában mennyire várható ennek az egésznek a mérgesedése.

[00:17:52]Ugye egy személyes találkozó az olyan szempontból mindig biztatóan hangzik, hogy legalább egyeztetnek a vezetők.

[00:17:58]De merre fog tovább gördülni a kérdés?

[00:18:03]Igen, hát ugye Kína szempontjából Tajvan egy nagyon fontos kérdés.

[00:18:06]Ugye Tajvánt egy tartománynak tekintik, miközben ugye a taiváwniak nagyjából 25 millióan vannak, ugye az Anyaországban 1,4 millióan laknak.

[00:18:16]Ugye ők pedig ugye a kínai köztársaság jogfolytonosságát látják, amely amely ugye 49-ben kiszorult a a szárazföldi Kínáról, a kontinentális Kínáról, és hát azért ők maradtak a kínai köztársaság és a Kínában pedig a szá szárazföldi Kínában kikiáltották a kínai népköztársaságot.

[00:18:38]És ugye nagyon sokáig a Taiwán volt a nemzetközileg elismert jogfolytonos Kína, amely a második világháborúban egyébként a győztes hatalmak között volt.

[00:18:47]Ezért is kapott állandó helyet az ENS biztonsági tanácsában.

[00:18:49]És hát 71-ben Kissinger és utána Nixon elnök ugye fordított egyet a történelmen, és akkor a népi Kínát ismerték el Kína hivatalos képviselőjének és ezt az állandó helyet is a népi Kína kapta meg az NZBT-ben, és azóta is birtokolja.

[00:19:06]Ugye 2001-ben lépett be Kína a WTO-ba, és onnantól kezdve indul ez a szárnyaló fejlődés, amit leginkább mi onnan ismerünk, amikor a Shanghai vagy más kínai nagyvárosok képeit látjuk.

[00:19:18]És akkor, hogy hogy nézett ki 30 éve, hogy néz ki most.

[00:19:21]És hát ugye, hogy a Csatatér Ukrajna című könyvemben írom, amit egyébként tényleg szerénytelenül ajánlok a hallgatóknak, mert itt szerkesztő úr kérdésére is ott van a válasz, hogy ez a három háború kérdése, hogy a globalisták három háborúval akarják Kínát legyőzni, ugye az ukrajnai háború, ami most fog még csak igazából elkezdődni.

[00:19:39]Ugye ez még csak egy konfliktus, és majd a háború, hogyha hogyha elindul, akkor ugye Európa erőforrásait még inkább ott elégeti.

[00:19:45]A második az a hormuzis szoros.

[00:19:48]Ugye ez is bejött ilyen szempontból.

[00:19:50]Hát a hormuzis szorosnál azt látjuk, hogy a a dollár kérdése ott dől el.

[00:19:55]A petrodollárt kell az amerikaiaknak megőrizniük.

[00:19:57]A kínaiak ugye meg akarják ezt dönteni.

[00:20:00]Tehát a hormozisztisztoros.

[00:20:02]És a harmadik, és ez a rövid válasz a kérdésre, az nem Taiwan körül várom ezt a konfliktust, hanem a dél-kínai tengeren.

[00:20:09]Ugye hát a kínaiak és a taiváwaniak ugyahoz a néphez tartoznak.

[00:20:13]Egy nemzet, egy vér, ugye?

[00:20:13]És például amikor a kínai sajtót olvassa az ember, akkor ott mindig taiwani honfitársaikról beszélnek, hiszen ők is kínaiak.

[00:20:22]Aztán nyilván a taiwani kínaiak látják, hogy hát Hongkong és Makao csatla visszatért Kínához, lejártak azok a szerződések, amiket még a a gyarmati korszakban a kínaiakra erőltettek.

[00:20:31]Ezt a kínaiak 100 év megaláztatásnak hívják az ópiumháborúktól a 40 1949-ig.

[00:20:40]És a lényeg az, hát azért azt látják, hogy azért a a kínai vezetés az az egy állam két rendszermodellt azt ne nem úgy értelmezi, ahogy talán a a az ott élő emberek szerették volna.

[00:20:50]És ezért nem igazán vonzó a Kínához való csatlakozás.

[00:20:55]És hát ugye volt tavaly januárban választás Tajvánon.

[00:20:57]Nagyon érdekes eredmény született, a függetlenségpárti oldal nyert, de nem annyival.

[00:21:02]És a másik, hogy azért ők sem vitték tovább ezt a függetlenedési folyamatot.

[00:21:07]És a kisebbségben lévő Kómitank párt, ők a kékek, ugye most a vezetőjük múlt héten volt Pekingben és találkozott szelnökkel.

[00:21:16]Tehát a kínaiak szerint, tehát a népi kínaiak, a kínai vezetés, a pekingi vezetés szerintem nem akarja elpusztítani Tajwánt.

[00:21:23]Nem csak azért, mert hogy ugyanúgy kínaiak, ugyanúgy a saját nemzetüknek a tagjai, hanem azért is, mert egyrészt a kínai kultúrának azok a kincsei, amiket ugye Shanghai annak idején '9-ben magával vte a pekingi múzeumoknak a kincseit, azok is ott vannak.

[00:21:40]Plusz az aranytojástyótyúk a világ félvezető iparának a a legfejlettebb része az Taiwanon van, mert ugye amikor nézzük ezeket a csodálatos amerikai gépeket, akkor persze, hogy Kaliforniában tervezik ezeket.

[00:21:53]A szilícium völgy még mindig azért a digitális iparnak a a fellegvára, de ami a ami a vasat illeti, ugye mondjuk, hogy a a tehát a az a a hardvert illeti, ott azért Taiwán számít délkóra mellett, Japán mellett és most már Kína mellett a félvezető gyártás fellegvárának.

[00:22:09]Tehát a legjobb tanszékek, a legjobb cégek, startupok, a legjobb ilyen ökoszisztéma az talán most Taiwanon van.

[00:22:17]És a taiváwaniak nagyon okosak abban, hogy nem engedik ki a kezükből a legfejlettebb technológiát.

[00:22:23]Már Trump az első ciklusában, Biden elnök is azt akarta, meg most is akarja Trump, hogy a legmodernebb grafikai chippek gyártását vigyék az USA.

[00:22:30]Mert ha bármi történik Taiwannal, akkor ott lennének a chippek ugye Főnix, Arizónában, oda viszik most ezeket a gyárakat, de a taiwaniak építenek gyárat Németországban is, oda az ilyen elavult ipari chippeket viszik, mert a német autókb az is jó lesz.

[00:22:44]hülyék lennének a legmodernebb chipeket Németországban gyártani.

[00:22:48]Ugyanez vonatkozik az USAra is, ahová azért fejlett chippeket visznek, de a legfejlettebb chippeket továbbra is a szigeten gyártják, mert azt gondolják, hogy ez az ő életbiztosításuk, és amíg a legmodernebb chippeket ott gyártják, addig az amerikaiak meg fogják őket védeni.

[00:23:03]Egyébként és ez a komolyabb válasz, hogy hogy az USÁban törvények vannak arra, hogy az USA-nak hogyan kell Tajwánt megvédenie egy kínai támadás kapcsán.

[00:23:12]Tehát nem lehet csak úgy becserélni a szigetet.

[00:23:13]És igazából ami az igazi, és ez a ez talán az aggasztóbb válasz, mert én a délkínai tengeren várom azt a nagy konfliktust, amivel az USA Kínát végképp sakmatba tudja tenni.

[00:23:25]Ez azt a mintát követné, hogy az USA 1939-től japán sarokba szorította.

[00:23:31]Ugyanazt csinálják most Kínával, mint amit csináltak Rosvelték Japánnal.

[00:23:35]Ugye először ott a az ócskavas szállítását tiltották meg, aztán az acélipari alapanyagok technológiát szállítását tiltották meg.

[00:23:46]Akkor 1940-ben limitálták a kerozin eladást, és akkor 41 nyarán pedig limitálták a az olajeladásokat Japánba.

[00:23:55]És akkor hát a Japán ugye fegyverkezett óriási hadsereget épített, akkor már Kínában ott voltak, és akkor látták, hogy az európai hatalmakat a németek megszállják 1940-ben.

[00:24:03]És akkor mit csináltak?

[00:24:06]Elkezdték elfoglalni.

[00:24:06]a az a úgymond a gazdátlanná vált európai gyarmatokat Ázsiában.

[00:24:10]És ahogy 1941-ben ez egyre előre haladt, úgy fokozták az amerikaiak a szankciókat, és a végén ugye Japán megtámadta Pearl Hábornál az USA.

[00:24:21]Ezzel megvolt az a az a az az ok, az a Kázusbelli, amire az USA addig pacifista társadalma, vagy izolacionista a társadalma azt mondta, hogy na elég volt és akkor lépjünk be a háborúba.

[00:24:33]Tehát valami hasonlót látunk most is, hogy a kínaiakat kiszorítják innen onnan 5G-ből kiszorítják őket, a grafikai chippeket nem adják el nekik.

[00:24:39]Persze a kínaiak összeszedik magukat, és most már tudnak jobb chippeket gyártani, vagy nem egy nagy szuper chippet csinálnak, hanem két-három közepes vagy jó chippet összeraknak, és abból lesz egy szuper chip, vagy a az amerikaiak rászóltak a hollandokra, hogy ne adhassanak el chipgyártógépeket, a világ legjobb chipgyártógépeit a hollandok gyártják.

[00:24:58]Nem adtak el a kínaiaknak a legmodernebb technológiából.

[00:25:00]Erre a kínak azt mondják, jó, hát akkor most rászállunk öt évet meg csilliárd dollárt és akán pontosabban.

[00:25:06]És akkor most ott tartnak, hogy már ők is tudnak.

[00:25:08]Azért még le van maradva Kína a legmodernebb chippek terén, tehát ott még mindig Taiwán és Japán a vezető, illetve az USA.

[00:25:15]De azt látjuk, hogy az eddigi öt éves lemaradás az ilyen nagyjából a szakága szakági elemzők szerint két-három évre csökkent.

[00:25:24]Tehát a kínaiak már nagyjából ott vannak.

[00:25:26]És hát ugye miről beszéltek?

[00:25:29]Ugye a kínai, ahogy az amerikaiak nem adnak el félvezetőket, legmodernebb félvezetőket a kínaiaknak és a legmodernebb technológiát, akkor a kínai azt mondják, hát ami az adjon Isten, olyan fogadj Isten.

[00:25:38]Sem az európaiaknak, sem az amerikaiaknak nem adnak el feldolgozott ritkaföldfémeket, amiben Kína a piac 90%-át birtokolja.

[00:25:44]Merát ugye mindenki tudja, hol vannak ezek a ritkaföldfémek.

[00:25:49]Tehát itt Magyarországon is tudjuk, hogy a recskiibánya tele van például ilyenekkel, csak hát ugye nagyon macerás kitermelni, meg még macerásabb, meg környezetszennyezőbb, meg energiaintenzív ezeket feldolgozni.

[00:26:01]Tehát nagyon macerás.

[00:26:01]És hát ugye a kínaiak erre rászántak időt meg pénzt, és ezért ők vezetnek a feldolgozott ritka földfémek forgalmazásában.

[00:26:07]Aztán tehát 90% meg talán ilyen 5-6% az meg Vietnam.

[00:26:12]És ugye, hogy nem nem kapnak chippeket, meg kirakják őket az 5G, 6G hálózatokból.

[00:26:17]Az unióban 2029-ig teszik ki a a kínai az ETL meg a Huawei termékeket az 5G, 6G hálózatokból.

[00:26:26]Ez azt jelenti, komolyan mi meg nem adunk nektek ritkaföldfémet, pontosabban csak annyit adunk, hogy az vagy a katonai termeléshez legyen elég, mondjuk a az az F35-ös gépekhez, vagy vagy mondjuk a a az ipari felhasználáshoz, ipari robotokhoz például, vagy szerverparkokhoz.

[00:26:41]Tehát annyit nem adnak, hogy az európaiak és az amerikaiak a katonai termelésüket is szinten tartsák, vagy felfuttassák, és egyidejűleg a civil felhasználást, főként az ipari robotokra kell gondolni, meg a szerverparkokra.

[00:26:53]Tehát vagy vagy és akkor ugye mondják akinek, jó, hát ha ezt meg ezt megkapjuk, akkor kaptok többet.

[00:27:00]És hát nyilván ugye miközben a nyugat a chippekre tette a lapjait, hogy a chi csippeket korlátozzák Kínával szemben, azt a kínaiak egy idő után ki tudják váltani, míg a nyugat nem tudja kiváltani a feldolgozott ritka földfémek importját.

[00:27:15]Volt egy ilyen meccs egyébként 2010 körül Japán és Kína között.

[00:27:19]Ugye a két ország történelme az nem túl barátságos.

[00:27:21]Ugye nagyon sok konfliktus volt a két ország között.

[00:27:28]Tehát, hogy a japánok nagyon durván viselkedtek a második világháborúban Kínában, de de most is sokk a konfliktus gazdasági jellegű.

[00:27:34]És az a lényeg, hogy Kína korlátozta a rit a a feldolgozott ritkaföldfémek kivitelét 2010 körül Japánba.

[00:27:41]A japánok mondták, pénzünk van, tudásunk van, technológiánk van, megoldjuk.

[00:27:45]Hát tényleg volt nekik mind a három, csak szándékuk nem volt, ugyanis megegyeztek, és a kínaiak megint elkezdtek nekik feldolgozó titkaföldfémeket szárítani.

[00:27:54]Tehát Japán példája mutatja, hogyha hogy hiába van egy országnak pénze, meg tudása, meg technológiája, azért annyira macerás ez az egész dolog, hogy olcsóbb venni.

[00:28:03]Az amerikaiak is ezért építették le az uránsítást, mert olcsóbb volt az oroszoktól venni feldolgozott uránt.

[00:28:11]Vagy ugyanezt látjuk egyébként a nyugati világban az alumíniumnál, hogy olcsóbb Indiából meg Oroszországból meg az öböl térségéből alumíniumot venni, mint az USAban ezt legyártani.

[00:28:22]Mondjuk 60 éve még 50 alumínium kohó volt az USÁban, most meg csak öt.

[00:28:28]Tehát azt látjuk, hogy ugyanez vonatkozik erre is.

[00:28:30]És hát ugye a kínaiak most mondják, jó, akkor most veszünk szójabot.

[00:28:33]hogy ezt megígérték már 2017-ben is, akkor persze nem vettek annyit, amennyit ígértek, mert Trump sem teljesítette az ígéreteit.

[00:28:39]Illetve ami a kínaiaknak most nagyon kell, az a repülőgép technológia.

[00:28:43]Ugye korábban rengeteg Boinget vettek, most ezeket hanyagolták, büntették az amerikaiakat a vámok miatt már Trump első elnöksége óta, és Airbus vettek.

[00:28:53]Azt remélték, hogy az európaiak jobban kinyitják a piacukat, mondjuk a kínai termékek előtt.

[00:28:59]És hát igazából ugye ez nem következett be Európában.

[00:29:01]Akkor most elkezdték a saját gépeiket kifejleszteni a COMEC, a kínai polgári repülőgépgyártó cég a C919essel próbálkozik.

[00:29:12]Hát még az nagyon az elején tartanak.

[00:29:14]És ezért most a Bing is azt reméli, hogy hosszú évek után újból eladhat gépeket.

[00:29:18]Igazából talán egy egy nagyon fontos mondat, mert a hallgatóknak ez a legfontosabb talán a mai beszélgetésünkből, hogy Trumpnak az a baja, ami Putyinnak vagy nekünk Magyarországon is ez volt eddig a bajunk, az egész Európai Uniónak is, főként Angliá, tehát az Uniónak és Angliának a stagfláció, tehát hogy magas az infláció és stagnál a gazdaság.

[00:29:37]Az USÁban is ez van.

[00:29:40]Eltekintünk a buborékoktól, mint az AI buboréktól.

[00:29:45]Tehát és a kínaiaknak egy másik problémája van, mint Japánnak 1985 után.

[00:29:51]Ez a defláció.

[00:29:51]Tehát ez azt jelenti, hogy Kínában ott csökkennek az árak, ugyanis túltermelés van, ugye miután az nem tudják exportálni már úgy a termékeiket, az USA a büntetővámok miatt nem engedi be.

[00:30:02]Az Európai Unió is aggódik, hogy amit nem tudnak a az Amerikában eladni a kínaiak, azt majd az európai piacra öntik.

[00:30:08]júliustól indul egy 3 eurós csomagonkénti ilyen büntetés, amit Kínából rendelünk közvetlenül online kereskedelme kereskedelmi áruházakból, platformokról.

[00:30:20]Ott három eurós büntetést kell majd fizetni csomagonként júliustól.

[00:30:22]Nyilván a kínaiak ezt kikerülik, hogy konténerben elküldik Európába, és akkor ha erről mondjuk a lengyelországi vagy magyarországi raktárból küldik, akkor nem kell ezt a három eurós büntetést fizetni.

[00:30:33]Tehát Kínában túltermelés van, plusz az emberek ahhoz szoktak, hogy csökkennek az árak.

[00:30:37]És miért vegyek, miért vegyek meg ma egy tévét-t mondjuk 100 Ft-ért, hogyha látom, hogy holnap az már csak 95 Ft lesz, meg holnap után 90, és akkor megvárom, míg 90 Ft lesz.

[00:30:47]És hát ugye, hogyha senki sem veszi meg 100 Ft-ért a tévét, akkor tényleg le kell vinni az árát holnap 95 Ft-ra, vagy utána 90-re.

[00:30:56]A defláció se jó, mert ugye ez azt jelenti, hogy a kínai cégeknek csökkenteni kell a költségeiket, és hogy csökkentik?

[00:31:03]mondjuk elbocsátanak munkásokat, vagy robotokkal váltanak ki munkásokat, ami mondjuk Kínában a fiatalok munkanélkülisége okoz egy problémát.

[00:31:11]Hát ugye tehát ott is van probléma, meg nyilván az eddigi 6-7-8%-os fergeteges gazdasági növekedés most lecsökkent 3-4%-ra, ami még mindig jó, meg nagyon sokan irigylik ezt a világban, csak hát ugye ők nem ehhez vannak szokva.

[00:31:25]Tehát egy csomó probléma van, de a a az amerikaiaknak a a stagflációkhoz nagyon komoly problémát, pláne a félidős választás előtte a kínaiaknak meg a defláció.

[00:31:34]Tehát így értjük meg a két nagy hatalomnak az aktuális gazdasági helyzetét.

[00:31:42]És hát ugye az események h az is hozzátartozik, hogy Németországban és Franciaországban is zajnak az események.

[00:31:49]Most így az adásunk végéhez értve két hírt azért még ide próbálnánk beilleszteni, vagy hát jobban mondva hírcsomagokat.

[00:31:58]Az egyik ugye, és ide azért is kapcsolnám, hiszen a különböző fegyverkezéssel, illetve fegyverkezés körüli nehézségekre vonatkozó körülményeket azért az előző percekben is hallhattunk így a kínai kapcsolatok kontextusában is, de hogy Németország ugye már sokadjára hallható, hogy próbálkozik a fegyverkezés újraindításával különböző szinteken.

[00:32:22]Itt az lenne a kérdés, hogy egyrészt ez jelen pillanatban hol tart, tehát hol áll ez ennek a folyamatnak az aktuális helyzete, másrészt pedig az önáltal is felvázolt helyzet tükrében, ami azért azt vázolta fel, hogy itt sok kihívás is fölmerül ezzel kapcsolatban, mégis hogyan kivitelezhető ez?

[00:32:37]Ö hiszen akár, hogyha a ritka földfilmeket, amiket az előbb is említett, azokat szemléljük, akár az európai pénzügyi helyzetet szemléljük, energiahelyzetet szemlélünk, akkor ez mind-mind az átlag hogy mondják ezt gyanútlan szemlélő számára nem azt mutatná, hogy most akkor mekkora lehetőség van a kitörésre.

[00:32:58]Hát öveket becsatolni, esernyőket előkészíteni.

[00:33:02]Tehát Igen, igen, tehát nem nem jó ez, nem jó ez a történet sajnos.

[00:33:06]Ugye a elindítottam ugye a jól értesült optimista saját csatornámat, ott pont ez van az első műsorom, a Berlin hat pontja.

[00:33:12]Tehát azt értsék meg a hallgatók, hogy a hogy Európa válaszút előtt áll, és sajnos a szokásos minta körvonalazódik.

[00:33:22]Az azt jelenti, hogy a németek, a német szövetségi külügyminiszter a múlt héten bejelentett hat pontot a Konrád Arenor Alapítvány székházában tartott egy beszédet, és ő ott azt mondta, hat pont, ez Berlin ajánlata.

[00:33:32]Aki ezt elfogadja, azokkal fognak együttműködni.

[00:33:35]Például át kell térni a többségi döntésre a külpolitika területén, csökkenteni kell a bizottság létszámát, áramvonalasítani kell az unió költségvetését, egységessé kell tenni az Európai Uniót, tehát hogy ne legyenek ilyen különböző körök, hanem mindenki egy irányba húzzon, amerre a németek mondják.

[00:33:52]Ezt már én teszem hozzá.

[00:33:54]Tehát itt megvannak azok a konkrét pontok, miért teszik ezt?

[00:33:55]Mert ugye Franciaországban jövő tavasszal lesz választás, Olaszországban szeptemberben és Lengyelországban pedig jövő októberben.

[00:34:04]Tehát jövőre három nagy uniós tagországban lesz választás, meg lesz sok kicsi is, de ez a három a fontos.

[00:34:10]És azt látjuk, hogy mind a három országban esély van arra, hogy patrióta, szuverenista erők kerüljenek hatalomra.

[00:34:18]Ugye Marine Löpenék, George Meloni marad, és a Pace visszatérhet Lengyelországban.

[00:34:22]Tehát a németek attól félnek, hogyha most nem mélyítik el az integrációt, akkor ezt a globalista irányt, amit a német elit az amerikai demokrata elittel közösen folytat, ugye Trump ebből kicsekkolt, de ők azt remélik, hogy ez visszafordul, nem fog visszafordulni, mert ha Trump bármilyen eszközökkel hatalmon marad 28 után, akkor Európa és Amerika távolodik.

[00:34:42]Tehát ilyen szempontból a németek erre készülnek fel, és most Európát Einstandolni akarják.

[00:34:48]Hát ez ismerős és erre szól ez a hat pontos terv, hogy ezt el kell fogadni.

[00:34:53]Ugye most tárgyalják, most kezdődik majd a pláne a magyar kormányváltás után az új uniós költségvetésnek a tárgyalása.

[00:34:59]És a németek azt mondják, hogy azért nem adnak nekünk sem hitelt.

[00:35:02]Tehát azt mondják, hogy a covid utáni újépítésből mi megkapjuk a 6 milliárd vissza nem vissza nem térítendő támogatást, de a 4 milliárd hitelt azt felejtsük el.

[00:35:10]És nem csak azért nem akarnak nekünk hitelt adni, mert tehát ez ez egy üzenet.

[00:35:15]Ez azt jelenti, hogy a franciák meg az olaszok, akik most a németek, osztrákok, hollandok hiteleiből élnek, abból tartják fenn az államuk működését, mert különben ugye óriási megszorításokra lenne szükség délen.

[00:35:27]Tehát a franciák, az olaszok a görögök sorsára kéne, hogy jussanak, ha nem kapnak hitelt északról.

[00:35:33]És az északi a németek azt mondják, hogy csak akkor kaptok hitelt tőlünk, hogyha beálltok a sorba.

[00:35:37]De ők nem akarnak beállni a sorba.

[00:35:38]Az olaszok nem akarnak pénzt küldeni Ukrajnába.

[00:35:41]Az olaszok nem akarnak fr katonákat küldeni Ukrajnába.

[00:35:45]És a németek meg azt üzenik, hogy a többségi döntéshozatal a külpolitikában az azt jelenti, hogy azt kell csinálni, amit mondunk.

[00:35:50]És de az amerikai német mélyállamnak a demokrata párt körüli a a Wall Street környéki milliárdosoknak az érdekét kell képviselni.

[00:36:00]És hát ugye ez nem jó az európai embereknek sem.

[00:36:02]És itt van az, hogy tehát ez a politikai része, a finanszírozási részét az új hét éves költségvetés jelenti, amit a covid utáni újjáépítési alap feltételességi mechanizmusával akarnak már elfogadni.

[00:36:17]Az azt jelenti, hogy ha szuverenista kormány van Párizsban, Rómában, Varsóban, Bécsben, Pozsonyban, Prágában és még ki tudja hol, mert az emberek elsöpik ezt a mostani vezetést, ami migránsokat ültet a nyakukra, gender ideológiát, zöld ideológiát, tehát az egész úgy rossz, ahogy van.

[00:36:33]És ugye azt látjuk, hogy hogy viszont ha ha nem szavazzák meg azt, amit a németek akarnak, akkor nem kapnak pénzt, mert Brüsszelben a feltételességi mechanizmussal, hogy Lengyelország és Magyarország esetében majd a spanyolokkal, franciákkal, lengyelekkel szemben is bevetik ezt.

[00:36:50]Tehát megvan a politikai akarat, hogy tessék beállni a sorba, megvan a finanszírozási, nyomásgyakorlási eszköz.

[00:36:56]Ezt kipróbálták Magyarországon, most működött ugye négy év után.

[00:37:00]Azért aggódnak a németek, hogy azért eltartott nálunk is négy évig, míg leváltották Orbán Viktort.

[00:37:04]A lengyeleknél is ugye a PIS hiába büntették őket is azért a a 2023 előtt azért megmaradt még a lengyel kormány.

[00:37:13]Tehát most és ami a legdurvább, hogy most emögé teszik a a a háborús projekt mögé teszik a a fegyverkezési tervet is.

[00:37:21]Hát ahogy Hitler 1936-ban a négy éves tervet elindította, most a németek elindítják a Spárta 2.0 ö fegyverkezési tervet.

[00:37:30]Az Uniónak már van egy 150 milliárdos fegyverkezési terve.

[00:37:35]Ezt saf-nek hívják.

[00:37:35]Ugye ebből Magyarország 16 milliárd eurót kér.

[00:37:37]Ezt feltelhetőleg megkapjuk.

[00:37:39]De most a németek azt mondják, hogy ez kevés.

[00:37:41]És most egy 500 milliárd eurós 10 évre szóló fegyverkezési tervet javasolnak, amit el is fognak fogadni.

[00:37:50]És azt mondják, aki beáll a sorba, aki a Német Európát akarja építeni, azok részesülhetnek ebből a ebből a pénzből.

[00:37:59]Akik meg nem, azok meg nem részesülnek.

[00:38:01]sőt még az uniós költségvetésből sem, mert ugye a jogállamisági mechanizmus miatt őket is ki fogják rakni.

[00:38:05]Tehát ez azt jelenti, hogy körvonalazódik egy olyan modell sajnos, hogy az európai néppárthoz tartozó országok azok be fognak állni a német sorba, míg azok az országok, amelyeket nem az Európai Néppárt irányít, vagy nem akarnak ebben a Német Európában részt venni, ami ütköző pályán van Oroszországgal.

[00:38:29]Mondjuk ne egy teljes háborúra gondoljunk, mert nyilván az kizár, de mondjuk Odessa környékén mondjuk az európaiak azt mondják, hogy oké, Odessát megvédjük az oroszoktól.

[00:38:36]Az oroszok meg Odessát el akarják foglalni, nem csak azért, mert ők azt egy orosz városnak tartják, hanem azért is, hogy Ukrajnát elvágják a tengeri kijárattól.

[00:38:43]És akkor mondjuk egy ilyen háborúra készülnek a németek, vagy az európaiak, vagy mondjuk a Baltikumban a szuvalki folyosót akarják megvédeni, és ehhez akarnak egy hadsereget felépíteni.

[00:38:54]És ez a Spárta 2.0 német fegyverkezési terv, ez pont arról szól, hogyha a Trump hatalmon marad, vagy a Trump féle politika hatalmon marad, akkor az Európai Unió és Németország hogyan tud az amerikaiak nélkül háborúzni?

[00:39:07]Tehát jön a német Starlink, 200 műholdat akarnak a dátó keleti szárnya fölé fölrakni, és akkor ebben a tervben benne van, hogy Elon Musk megcsinálta az újrahasznosítható rakétát.

[00:39:18]Most lesznek német újrahasznosítható olyan hordozó rakéták, amik műholdakat visznek az égbe.

[00:39:22]Akkor van az F35-ös vadászgép, kell egy európai F35-ös vadászgép, vannak az amerikai felderítő kiber műveletek, az európaiak ezt létre akarják hozni.

[00:39:33]az a meglepő, hogy a legtöbb ilyen dolog az az nem is túl drága, tehát ilyen néhány 10 milliárd, 20-30 milliárd euróból megoldható.

[00:39:41]A hatodik generációs vadászgéphez 200 milliárd euró kéne.

[00:39:43]A mostani számítások szerint a duplája lesz egyébként is, de most ugye ez jól néz ki.

[00:39:49]Tehát azt látjuk, hogy hogy a pénz az az nem tűnik soknak, meg 10 évre elosztva ugye az 500 milliárd az évi 50 milliárd.

[00:39:56]Igen ám, csak mondjuk a német költségvetésben most 17 milliárdos lukva.

[00:40:01]Tehát hogyan akarnak plusz 50 milliárdot fegyverkezésre költeni, hogyha most 17 milliárdos luk van a német költségvetésben, meg kisebbek az adóbevételek?

[00:40:09]Tehát igazából itt van a probléma.

[00:40:11]Hát hogyan fogják finanszírozni hitelből?

[00:40:13]Tehát igen, ám, csak Németország most már 3%-ot kell fizessen a 10 éves állampapírokért.

[00:40:18]És hogyha ugye ezért limitálják a hitelfelvételt hogy hogy a kamat szint az elfogadható maradjon.

[00:40:26]És itt jön a rossz hír, hogy a Német Európához, mint mondtam, az Európai Néppárt által vezetett kormányok csatlakoznak.

[00:40:33]Melyek ezek?

[00:40:33]Az osztrák, a horvát, most már a magyar, a görög, de hát azok a központi hatalmak, vagy a tengelyhatalmak.

[00:40:42]És hát melyek azok az országok, amelyek ebből kimaradnak?

[00:40:46]Franciaország, Olaszország, Anglia, tehát az Antant hatalmak maradnak ki.

[00:40:51]Tehát megint visszatérünk, ne adja az Isten, de visszatérünk abba a kerékvágásba, hogy a német befolyási övezet egy irányba megy.

[00:40:58]Most éppen sokat szóra Oroszországgal szemben, és a többiek ebből ki akarnak maradni, mert ez nekik nem jó.

[00:41:05]És hát ugye itt jön az, hogy ugye hogyha nem fognak pénzt kapni, akkor az eurózónából fognak kilépni, vagy kettésztakad az eurózóna.

[00:41:11]Tehát ezek azok a nagy történetek, ugye szerencsétlen lengyelek, ott vannak a kettő között, és hát ugye ők építik a jagelló tervvel a lengyel Európát, csak hát senki sem akar a lengyel-Európában részt venni a szavak szintjén.

[00:41:22]Igen, Magyar Péter is most jövő héten megy Varsóba, bólogatni fog, rengeteg gesztus lesz, de ha Magyar Péterre rászólnak Berlinben, hogy tessék beállni a német sorba, akkor a lengyel sorba már nem fog beállni.

[00:41:35]Tehát azt látjuk, hogy itt egy új tömbösödés van Európán belül.

[00:41:38]Jön a Német Európa, ott vannak a lengyelek, akik ugye szokás szerint két malomkék közorul, közorulnak, az orosz meg a a német malomkő közé.

[00:41:47]És hát ott vannak a a nyugat-európaiak, a franciák, angolok, olaszok, akik mindig a németekkel szemben foglalnak állást, mert ők nem akarnak a németek mögött harmadikok, negyedik lenni.

[00:41:58]Tehát egy nagyon rossz helyzet felé tart Európa.

[00:42:00]Mindezt hitelből finanszírozzák.

[00:42:02]És hát így értjük meg, hogy miért kellenek a migránsok, miért akarnak minél több embert beengedni Európába.

[00:42:08]lehetőleg a hasznosakat, nem a haszontalanokat, mert hogyha ez így megy tovább, és egy konfliktus felé megyünk, akkor majd kellenek a munkások a hadiüzemekbe, kellenek a katonák és hát ugye ennek az elemei most állnak össze, vagy mostanra állnak össze.

[00:42:22]Az USÁban ez már rég készen van, az oroszok már átálltak, a kínaiak most állnak át erre a modellre, építik a hadseregüket, a sok fiatal munka nélkülinek a hadsereg majd egy alternatívát kínál, tehát nem jó irányba megyünk.

[00:42:35]nagyjából mint a 20-as években ott tartunk.

[00:42:37]És hát ezt tetézi egy körvonalazódó világgazdasági válság, ami a középosztályt foszthatja meg a vagyonától.

[00:42:43]És ha nincs erős középosztály, akkor ugye nincsen egy olyan réteg, amely ezeket a folyamatokat lassíthatná, koordinálhatná, tompíthatná, vagy esetleg feltartóztathatná.

[00:42:53]Tehát én most a jól értesült optimistaként azt mondom, hogy azért vigyázzunk, vigyázzunk, merre megy ez a világ, és hát figyeljünk arra, hogy az Európai Unió ugye ne töredezzen szét, hanem egységes irányba menjen.

[00:43:04]Ezért fontos egyébként a kisországok vétójoga, hogy ezekkel a nagy vonalú tervekkel szemben, mint a a németek hat pontja, vagy a Spárta 2.0, nulla.

[00:43:13]Egy utolsó gondolat ugye, hogyha tényleg a a az 5000 milliárd eurós német GDP-ből 3%-ot költenek fegyverkezésre, az 150 milliárd euró évente, és hát ugye a a magyar GDP az mondjuk alulról k 200 milliárd euró, tehát ugye, hogy látjuk a számokat a tehát hogyha a németek tényleg 3%-ot költenek évente majd a fegyverkezésre, akkor az azt jelenti ugye, hogy az nagyjából annyi, mint fél Európa együtt, vagy amennyit most Oroszország évente a háborújára költ.

[00:43:46]Tehát óvatosnak kell lennünk.

[00:43:46]Ennyit akartam csak mondani.

[00:43:52]Hát meglátjuk, hogy pontosan mi várható majd a következő időszakban.

[00:43:55]Merre mozdulnak el az minden esetre az biztos, hogy a következő adásban is át fogjuk ezeket tekinteni.

[00:44:01]Kis Zoltánnak nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velük.

[00:44:05]Köszönöm én