Ultrahang 43:08

Óriási válság söpör végig a világon: váratlan politikai krízis mindenütt? - Soós Eszter Petronella

külpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Óriási válság söpör végig a világon: váratlan politikai krízis mindenütt? - Soós Eszter Petronella
tl;dr
  • Trump belpolitikailag szorul: az iráni háborút nem tudja lezárni, a Hormuzi-szoros lezárását alábecsülték, és választási ígéreteivel ellentétben az árak emelkednek, a félidős választások előtt nincs győzelmi narratívája.
  • Hszi Csin-ping belső tisztogatást folytat a hadseregben, és a Trump-találkozón Tajvant nevezte a legveszélyesebb ügynek, miközben a kínaiak hosszú távú stratégiája miatt kevésbé szorítja őket az idő.
  • Az orosz győzelemnapi parádé szokatlanul visszafogott volt, idegesség és belső feszültségek jelei mutatkoztak, amit a szakértő figyelőlistára tett.
  • Ukrajnában korrupciós ügy rázta meg az elnöki hivatalt, ami belpolitikai hatalmi harcot és az EU felé irányuló erődemonstrációt is jelezhet, miközben a csatlakozás egyre távolabb kerül.
  • A Kárpátalját ért orosz dróntámadás után az új magyar kormány bekérte az orosz nagykövetet, ami külpolitikai fordulatot jelez, és a Fidesz részéről Gulyás Gergely tesztelheti az új irányvonalat.
  • Nagy-Britanniában Starmer helyzete megingott a rossz helyhatósági eredmények és hitelességi válság miatt, miközben a Reform UK előretörésével a kétpártrendszer is átalakulóban van.
  • Németországban Merz a kifulladt gazdasági modell újragondolását sürgeti, de a társadalom nem kész újabb áldozatokra, és az AfD tovább erősödik.
  • Franciaországban a legrégebbi a belpolitikai válság, de a nemzetközi mozgásteret legkevésbé érinti, mert Macron elnöki hatásköre lehetővé teszi a kampánytól független döntéshozatalt.
  • „A kevésbé végiggondolt lépés, lásd iráni háború, annak mindig megvan az esélye, hogy olyan nem szándékolt következményeket hoz, amire a döntéshozó nem számított." – Soós Eszter Petronella

Részletes összefoglaló megjelenítése

Globális politikai átrendeződés – áttekintés

A beszélgetés résztvevői – Király Tamás műsorvezető és Soós Eszter Petronella politikai kockázati tanácsadó, Franciaország-szakértő – abból a megállapításból indultak ki, hogy szinte minden releváns nagy- és középhatalomban belpolitikai válságok, turbulenciák zajlanak. Ezek a folyamatok összeérhetnek, és alapvetően befolyásolják a nemzetközi mozgásteret. A beszélgetés során az Egyesült Államoktól Kínán át Európa több országáig tekintették át a jelenlegi helyzetet.


Egyesült Államok – Donald Trump belpolitikai nyomás alatt

Az iráni háború csapdája

Soós Eszter Petronella szerint Donald Trump „lábon lőtte magát" az iráni háborúval. A konfliktust viszonylag könnyű volt elkezdeni, de rendkívül nehéz befejezni. A pakisztáni és egyéb közvetítéssel érkező ajánlatok ellenére nem sikerül lezárni a háborút.

A szakértő három fő okot említett:
- A Hormuzi-szoros lezárásának valószínűségét a trumpi elképzelésben alábecsülték
- Amerikai hírszerzési jelentések szerint az iráni rakéta- és kilövési kapacitás mintegy kétharmada megmaradt
- A rezsim nem omlott össze, a népesség nem lázadt fel, sőt a teokrácia egy katonai diktatúra felé mozdult el

„Trump nem tud ebből kijönni, mert nincs olyan pont, ahol ő győzelmet tudna hirdetni." – Soós Eszter Petronella *

A választási ígéretek és a valóság ütközése

Trumpot azzal választották meg, hogy visszavonul a nemzetközi térből, nem kezd újabb háborúkat, és az árak csökkenni fognak. Ezzel szemben:
- Az árak emelkednek (újra elérte a 4 dollár/gallonos benzinárat)
- Trump maga mondta, hogy „őt annyira nem foglalkoztatják az amerikai pénztárcák, hanem az iráni urán és az iráni atombomba kérdése"

Novemberben félidős választások lesznek, és a republikánusok nem állnak jól. Trump egyetlen olyan témában sem tud jó mutatókat felmutatni, amellyel a 2024-es választást megnyerte (gazdaság, migráció, nemzetközi politika).

„Donald Trump azt szereti, amikor megy az idő, és ő időről időre győzelmeket tud hirdetni, itt nem tud." – Soós Eszter Petronella *


Kína – Hszi Csin-ping és a belső tisztogatás

Belpolitikai helyzet

Hszi Csin-ping is nyomás alatt van, bár a kínai politikai rendszer zártabb, kevesebbet lehet tudni a belső folyamatokról. A szakértő szerint:
- Készülnek a következő pártkongresszusra (jövőre várható)
- Hszi Csin-ping „egy tisztogatási folyamat kellős közepén van a néphadseregben is"
- A kínai hadsereg építkezése hasonlíthat az orosz építkezésre az ukrán háború előtt – valószínűleg jelentős korrupció van a rendszerben

A kínai politika sajátossága, hogy mire a kongresszus összeül, a döntések már megszülettek – most zajlik a „legszenzitívebb, legfontosabb időszak", amikor újrarendeződnek az irányvonalak.

A Trump–Hszi találkozó dinamikája

Soós Eszter Petronella felidézte Trump Crippled America című könyvének (2015) egyik alapgondolatát:

„Annak kell egy tárgyalás során többet engednie, akinek fontosabb a győzelem, akinek fontosabb a deal." – Donald Trump könyvéből idézve *

A szakértő szerint Trumpnak sokkal fontosabb rövid távú dealeket bejelentenie, mert belpolitikailag szorítja az idő. Hszi Csin-pingnek ezzel szemben több ideje van, és a kínaiak „nem négy éves ciklusokban gondolkodnak" – a nagy cél 2049, a népköztársaság alapításának 100. évfordulója.

A találkozó legütősebb momentuma: Tajvan

A legfrissebb hírek szerint a találkozó legélesebb pillanata a Tajvannal kapcsolatos figyelmeztetés volt. Hszi Csin-ping azt mondta, hogy ezt a kérdést „nagyon óvatosan kell menedzselni", mert könnyen katonai ütközethez vezethet az amerikai–kínai viszonylatban, és „rendkívül veszélyes helyzetbe sodorhatja a két országot". A kínai elnök a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb ügyének nevezte Tajvant.

A szakértő kifejtette: az amerikaiak tudatosan játszanak az ambivalenciára Tajvan kapcsán, hogy a kínaiak ne tudják kiszámolni, mit lépnének valójában. Tajvan azért is fontos, mert a chipgyártás jelentős része ott zajlik, és ezeket a gyárakat „onnan elpakolni nem könnyű". Emellett Kína az alapanyagok terén is dominanciát épített ki.

Kína gazdasági helyzete

Kína időarányosan nincs rossz pozícióban, de a fejlődés lassul – ez részben természetes, hiszen minél fejlettebb egy gazdaság, annál nehezebb nagy növekedési százalékokat elérni. A „közepes jövedelmű országok csapdája" problémát bizonyos high-tech szektorokban (autóipar, félvezetők, akkumulátorgyárak, szélturbinák) láthatóan elkerülték, de vannak ingatlanpiaci anomáliák és egyéb gondok.


Oroszország – rendhagyó győzelemnapi parádé

A parádé és ami mögötte van

A moszkvai győzelemnapi parádé „nagyon nem úgy alakult, ahogy szokott" – tudatosan nem vonult fel a teljes harckocsi-arzenál. Kommunikációs szempontból is „fibrilláció" volt érezhető, idegesség jellemezte az eseményt.

A Kreml üzengetett, hogy nehogy valaki megtámadja a parádét Moszkva szívében, amire Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy rendelettel trollkodott: „engedélyezte" a parádé megtartását. Ez reakció arra, hogy az ukrán drónkapacitás jelentősen megerősödött, és már mélységi orosz területeket is tud támadni.

A tűzszünetet Trump is garantálta, és hadifogolycserét is végrehajtottak a parádé idejére.

Belső feszültségek – figyelőlistán

A nyugati sajtó sokat ír belső feszültségekről, Putyin betegségéről, puccsveszélyről. Soós Eszter Petronella óvatosságra intett: az ilyen típusú információkat „el kell rakni és figyelőlistára tenni". Ha hónapokon át tendenciaként jelentkeznek, akkor érdemes komolyabban foglalkozni velük. Egyelőre nyitott kérdés, hogy az orosz helyzet stabilizálódik-e vagy tovább romlik.

„Ez a győzelemnapi parádé, ez nem úgy nézett ki, ahogy szokott. Tehát ez indokolja, hogy mindenképpen ezt a dolgot figyelőlistára tegyük." – Soós Eszter Petronella *


Ukrajna – belpolitikai turbulenciák háború közben

Korrupciós ügy az elnöki hivatalban

Csütörtöki hír, hogy az elnöki hivatal korábbi vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyben 970 millió forintnak megfelelő óvadékot szabtak ki, amelynek kifizetése esetén házi őrizetbe kerülhet.

A szakértő két lehetséges magyarázatot lát:
1. Belpolitikai helyezkedés: háborús országban is vannak hatalmi harcok, a politikai erők készülnek a háború utáni időszakra. Korábban is szó volt már arról, hogy ki hívhatja ki Zelenszkij elnököt (pl. a londoni nagykövet, a korábbi vezérkari főnök).
2. Erődemonstráció az EU felé: az európai partnerek komoly korrupcióellenes fellépést várnak el a csatlakozáshoz, és Kijev bizonyítani akarja, hogy egyre alkalmasabbá teszi magát az integrációra.

Emellett a donorországok (akik súlyos milliárdokat – legutóbb egy 90 milliárdos EU-s hitelcsomagot – biztosítanak) is elvárják, hogy a pénz ne magánzsebekbe vándoroljon.

Az európai integráció kérdése

Az ukrán EU-csatlakozás egyre messzebb kerül. Egyre többen mondják ki, hogy Kijev nincs készen – háborúban áll, és egy aktív fegyveres konfliktusban lévő ország beengedése rendkívül kérdéses. A szakértő megjegyezte: önmagában a határvita nem kizáró ok (lásd Ciprus befagyott konfliktusa), de az aktív háború igen.


Kárpátaljai dróntámadás – magyar külpolitikai fordulat

A támadás és a magyar reakció

Az oroszok Kárpátalja ellen is dróntámadást indítottak, ami nem volt megszokott a háborúban. A frissen kinevezett külügyminiszter, Orbán Anita bekérte az orosz nagykövetet. Az orosz fél azzal védekezett, hogy katonai célpontokat támadtak, de ez „a kárpátaljai magyarokat nyilván nem vigasztalja".

Változás a magyar külpolitikában

A szakértő szerint az új kormányzat egyik üzenete, hogy az Orbán-kormány az utolsó években elhanyagolta a határon túli magyarságot – nem vállalt fel konfliktust sem Moszkvával, sem a Benes-dekrétumok kapcsán Robert Ficóval. A TISZA Párt kampányában kifejezetten ígérte, hogy ezekbe a konfliktusokba bele fog állni. Magyar Péter miniszterelnök meg is mondta, milyen feltételei vannak a Benes-dekrétumok kapcsán.

Narratívák és politikai következmények

A szakértő rámutatott egy lehetséges ellentmondásra: a TISZA kampányában azt hangsúlyozták, hogy nem visznek el senkit háborúba, most viszont a kárpátaljai magyarok a bőrükön érzik a fokozódó légiriadókat. Ez a narratíva azonban csak akkor válik politikailag relevánssá, ha valaki felépíti – és jelenleg a Fidesznek nincs olyan külügyi tisztségviselője, aki ezt érdemben megtehetné. Szijjártó Péter a kampány végén sokat sérült az orosz kapcsolatai miatt, Németh Zsolt pedig közelebb áll Orbán Anita külügyi meggyőződéséhez.

Gulyás Gergely kiírása – tesztelés?

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője Facebookon kiírta, hogy ez orosz támadás volt, és elítélik az oroszok támadását. Ez azért figyelemre méltó, mert a Fideszhez köthető tisztségviselők korábban nem nagyon használták az „orosz" szót.

Soós Eszter Petronella szerint ez egy tesztelés lehet: Gulyás Gergely „nyugodtan tesztelhet", mert nem a parlament lesz a Fidesz-politika középpontja, hanem továbbra is Orbán Viktor a párt vezetője. A valódi irányváltás a kongresszuson fog látszódni. A szakértő szerint a Fidesznek most nem elsősorban új szavazókat kell szereznie, hanem a meglévőket megtartani – és a változtatás egy ilyen választási vereség után természetes.

„Tehát még egyszer itt az a lényeg, hogy Gulyás Gergely lehet a tesztember, tehát ő próbálkozhat, merthogy nem a parlamentben lesz a Fidesz politika középpontja." – Soós Eszter Petronella *


Nagy-Britannia – Starmer helyzete megingott

A helyhatósági választás tanulságai

Két nagy tanulsága volt a brit helyhatósági választásnak:
1. A Munkáspárt rendkívül rossz eredményt ért el
2. Úgy tűnik, megszűnik a hagyományos kétpártrendszer (konzervatívok vs. munkáspárt), mert a Reform UK (Nigel Farage pártja) óriási eredményt ért el, és a liberális demokraták, valamint a zöldek is erősödnek – egy ötpárti történet van kialakulóban

A szakértő megjegyezte: a brit egyszerű többségi választási rendszer az „álmos könyvek szerint" előbb-utóbb kétpártrendszerhez vezet, tehát ha nem változtatják meg a rendszert, akkor is kialakulhat egy új kétpártrendszer – csak más szereplőkkel.

A bevándorlási dilemma

Érdekes paradoxon: az EU-n belüli bevándorlás (pl. lengyel) megszűnt a Brexit után, de az EU-n kívüli „kilőtt", mert munkaerőhiány van Nagy-Britanniában. Tehát azt a folyamatot, ami miatt a Brexit elindult, nem sikerült megfogni. A Munkáspárt ugyan lépett a menedékkérők elszállásolása ügyében, de a strukturális problémák megmaradtak.

Starmer hitelességi válsága

A miniszterelnök „higadt jogász emberként" pozicionálta magát, aki a szakpolitikával és az aprólékossággal van elfoglalva. Ehhez képest:
- Kinevezte amerikai nagykövetnek Peter Mandelsont, akinek „nagyon zavaros" az Epstein-ügyekben való érintettsége – az átvilágításon csak „borderline" ment át, politikai döntést igényelt
- Starmer elkezdte a karrierközigazgatásra hárítani a felelősséget, ami „az álmos könyvek szerint nem tesz jót a politikusoknak"

A képviselők 80%-ának az a benyomása, hogy Starmerrel nem lehet tovább menni, bár ő hivatalban akar maradni. A beszélgetés napján az egészségügyi miniszter, Wes Streeting is lemondott. A szakértő szerint a múlt héten még Starmer maradása volt valószínűbb, de „ezen a héten ez átbillent".


Németország – Merz és a kifulladt gazdasági modell

A német modell válsága

A Schröder-kormányzat által 25-30 éve felépített, olcsó munkaerőre építő exportorientált modell kifulladt. Ennek összetett okai vannak (energiapiaci változások, a kínai ipar versenyképessége stb.), de az látszik, hogy Németországnak újra kell definiálnia magát.

Merz helyzete

Friedrich Merz alapvetően piaci ember – miután Angela Merkel kiszorította a politikából, 20-25 évet töltött befektetési alapoknál, ügyvédi irodáknál. A könyvében a legnagyobb lelkesedést a német adórendszer átalakításának gondolata váltja ki belőle.

A probléma: amikor azt mondja a németeknek, hogy többet kellene dolgozni, azokat a társadalom úgy éli meg, hogy ők már hoztak áldozatokat a Schröder-érában. A német versenyképesség egyik záloga a dolgozó szegénység arányának növekedése volt – a társadalom jelentős része nem áll készen újabb áldozatokra.

AFD-előretörés

Brandenburgban az AfD nyert egy helyhatósági választáson, méghozzá egy olyan körzetben, ahol korábban CDU-s győztes volt. A CDU és az SPD nem is indított jelöltet, csak a liberálisok. A keletnémet tartományokban ez megszokott, de Merz népszerűsége is nagyon lent van.


Franciaország – a legrégebbi, de legkevésbé veszélyes válság

A nemzeti tömörülés jelöltkérdése

Marine Le Pen másodfokú tárgyalása júniusban várható. Azt mondta, ha felfüggesztett büntetést kap, elindul az elnökválasztáson. Közben kezdi igazítani a diskurzusát Jordan Bardelláéhoz – a május 1-jei beszédében gazdaságpolitikailag liberálisabb szavakat használt, mint korábban. Bardella igyekszik javítani a párt kapcsolatát a munkaadókkal és a gyáriparosokkal, valamint a nyugdíjasokkal – ez utóbbi két csoport mindig is hiányzott a párt támogatói bázisából.

Amint eldől, ki a nemzeti tömörülés jelöltje, elindul a tényleges kampány, mert a többi jelölt akkor tudja igazítani a stratégiáját.

A centrum és a baloldal

A centrumban Édouard Philippe tűnik a legesélyesebbnek, és Gabriel Attal volt kormányfő jelezte, hogy valamilyen megegyezést kötnek – a centrum valószínűleg nem indít egymás ellen jelölteket. A republikánusokkal való esetleges megállapodás nyitott kérdés.

A baloldalon teljes a káosz:
- Jean-Luc Mélenchon (radikális baloldal) bejelentette a jelöltségét
- A kommunisták is jelezték, hogy jó eséllyel lesz jelöltjük
- A szocialistáknál az egyik erős ember kivonult a vezetésből stratégiai nézeteltérések miatt, a jelöltállítás módja sem világos

Miért a francia válság a legkevésbé jelentős?

Soós Eszter Petronella szerint a francia belpolitikai fibrilláció azért a legkevésbé veszélyes, mert a francia elnök hatásköre hagyományosan és alkotmányosan úgy van kitalálva, hogy a nemzetközi és uniós döntéseket az elnök meg tudja hozni. Emmanuel Macron nem indul újra, így – bár a pártja érdekelt – ki tud maradni a kampányharcból. Ezzel szemben Keir Starmer és Friedrich Merz nem tud kimaradni a saját belpolitikai válságából.

„A belpolitikai válság, akármilyen furcsa, Franciaországban a legrégebbi, de talán ott érinti a legkevésbé a nemzetközi mozgásteret." – Soós Eszter Petronella *


Összegzés – a belpolitikai fibrillációk nemzetközi következményei

A szakértő zárásként hangsúlyozta: a nagy európai hatalmaknak (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) együtt kellene működniük, hogy új irányt adjanak akár védelempolitikai, akár uniós szinten. De amikor belpolitikai fibrilláció van, akkor „sokkal könnyebb dübölfélelemből, lendületből menni, és nem végiggondoltan". Azt kell figyelni, hogy ez a fibrilláció megmarad-e a briteknél és a németeknél – ha igen, nagyobb az esélye taktikai, nem pedig stratégiai lépéseknek, amelyek nem szándékolt következményekkel járhatnak (lásd az iráni háborút).

„A kevésbé végiggondolt lépés, lásd iráni háború, annak mindig megvan az esélye, hogy olyan nem szándékolt következményeket hoz, amire a döntéshozó nem számított." – Soós Eszter Petronella *


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „ecsegropog minden az európai szintén" – valószínűleg „recseg-ropog minden az európai színtéren" lehetett az eredeti mondat
  • „az álmos könyvek szerint" – többször előforduló kifejezés, valószínűleg „az álmoskönyvek szerint" (értsd: a tankönyvek, a szakirodalom szerint)
  • „dübölfélelemből" – valószínűleg „hirtelen felindulásból" vagy hasonló értelemben használt kifejezés
  • „a LEDkormány éppen talán ezek most bukik bele a drónincidensbe" – a lett kormányról van szó, amely a drónincidens miatt bukott meg
  • „a Vova és Andreban a Vova a az Volodimir Vladyimirnak a bec neve is lehet" – értelmezhetetlen szakasz, valószínűleg Zelenszkij elnök becenevéről (Vova) és valamilyen más személyről lehetett szó
  • „Zanück Milanon" – Jean-Luc Mélenchon nevének torzult alakja
  • „West Sterling" – Wes Streeting brit egészségügyi miniszter nevének torzult alakja
  • „Kertsmár" – valószínűleg egy korábbi CDU-s politikus neve, akit baleset ért
  • „Kirmer" – Keir Starmer brit miniszterelnök nevének torzult alakja
  • „Merc" – Friedrich Merz német kancellár nevének torzult alakja
  • „Sőban" – valószínűleg „Szaúd-Arábiában" vagy egy korábbi találkozó helyszíne
  • „Absteinákból" – Epstein-ügyekből (Jeffrey Epstein)
  • „Nizer feles pártja" – Nigel Farage pártja (Reform UK)
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]Az Ultrahang stúdiójában pedig Sós Eszter Petronella, politikai kockázati tanácsadó Franciaország szakértő.

[00:00:07]Jó napot kívánok, köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:10]Jó napot kívánok, köszönöm a meghívást.

[00:00:12]Ez pedig az EU mai adása az Ultrahangon két hetente, EU infó az Ultrahang Pluszon két hetente magyar infó.

[00:00:16]Itt külpolitika, ott meg belpolitika.

[00:00:21]Elsősorban, de most minden külpolitika és minden belpolitika.

[00:00:23]Azonnal kezdünk.

[00:00:26]Előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, és ajánlom szeretettel Sósester Petronellának a hírlevelét és Subst csatornáját is, ahova ingyenesen fel lehet iratkozni egy email cím megadásával, és nagyon fontos információkat küld mindig hírlevélben.

[00:00:41]Többek között a döntéshozókat, vállalkozókat, üzletembereket segítendő olyan hírlevél és olyan információk vannak ezekben a hírlevelekben, amelyek segítenek döntéshozatalban és stratégia alkotásban.

[00:00:53]És hallom, hogy már sokan feliratkoztak a múlt héten.

[00:00:56]Magam se mondhattam volna ilyen szépen.

[00:00:57]Valóban az a cél, hogy mindenféle cégtulajdonosnak vállalkozónak politikailag releváns, de stratégia és döntéshozatal csinálás szempontjából fontos dolog, és nagyon objektív, tehát nem a pártpolitikai érdekek alapján, hanem a mi történik és mi várható alapján működik.

[00:01:15]Na, ma pedig akkor megbeszéljük a globális folyamatokat.

[00:01:17]És mielőtt bekapcsoltuk volna a mikrofont, pont arról beszélgettünk, hogy mindenhol politikai átrendeződés zajlik.

[00:01:24]Most amikor ezt a beszélgetést rögzítjük, május 14-e csütörtök délutánban Donald Trump megérkezett Kínába, ahol Cicipin kínai elnökkel tárgyal fogunk erről is beszélgetni, de azért ha megnézzük, akkor ecsegropog minden az európai szintén és talán össze is érhetnek egyébként ezek a folyamatok.

[00:01:41]Melyik témával kezdjük?

[00:01:44]Mi lenne, hogyha mennénk úgy térkép szerint Egyesült Államoknál, hogyha térkép kezdjük?

[00:01:48]Igen, az volt a megállapításunk, hogy belpolitikailag mindenhol baj van, vagy nagyon sok helyen baj van a releváns hatalmaknál mindenképpen.

[00:01:55]Ugye Donald Trump az iráni háborúval hát ha nagyon pestesen akarjuk mondani, akkor valószínűleg lábon lőtte magát, hiszen nem tudja lezárni ezt a háborút.

[00:02:06]Ezt a háborút viszonylag könnyű volt elkezdeni, és látszik, hogy nagyon-nagyon nehéz befejezni.

[00:02:12]Jönnek-mennek az ajánlatok pakisztáni és ilyen-olyan közvetítéssel, és hát csak nem jutnak a végére.

[00:02:18]Miért nem?

[00:02:18]Azért nem, mert látszik, hogy az amerikai vagy a trumpi elképzelésben a hormuzzi szorosnak a lezárása nem akkora valószínűséggel jelent meg, mint ahogy az megtörtént.

[00:02:30]Ugye itt vannak arról hírek, hogy a tanácsadók pontosan elmondták Donald Trumpnak, hogy azért ez az iráni kérdés, ez egy kockázatos kérdés.

[00:02:37]Nincs meg az urán.

[00:02:41]És amerikai hírszerzési jelentések szerint az iráni rakéta és kilövési kapacitás mintegy kétharmada megmaradt.

[00:02:50]Továbbá a rezsim nem omlott össze, a népesség nem lázadt fel, és látszik, hogy a a teokrácia felől egy katonai diktatúra felé indult el ez a történet.

[00:03:03]Tehát tulajdonképpen hát nem nagyon sikerült most a jelenlegi tudásunk szerint az amerikai hadisélokat megvalósítani.

[00:03:11]És Trump nem tud ebből kijönni, mert nincs olyan pont, ahol ő győzelmet tudna hirdetni.

[00:03:15]Na most közben ez belpolitikai problémákat okoz számára, hiszen azzal választották meg, hogy visszavonul a nemzetközi térből, hogy az Egyesült Államok nem fog újabb és újabb háborúkat kezdeni, amelyekbe aztán beleragad.

[00:03:31]és azt ígérte, hogy az árak azok hát lefelé fognak menni, ehelyett felfele mennek.

[00:03:36]Ugye megint megvolt a nég dollár per gallonos benzinár, miközben Trump azt mondja, hogy őt annyira nem foglalkoztatják az amerikai pénztárcák, hanem az iráni urán és az iráni atombomba kérdése.

[00:03:47]Lehet emellett érvelni természetesen, hogy ez egy olyan fontos dolog, hogy ezért árat kell fizetni.

[00:03:54]Na de novemberben választások lesznek, méghozzá félidős választások, és nem állnak jól a republikánusok.

[00:04:00]Donald Trump pedig az összes olyan témában, amellyel megnyerte a 2024-es választást, lásd gazdaság, migráció, nemzetközi politika és a többi, nem már jól, rosszak a mutatói.

[00:04:13]És hát ez egy rendkívül nehéz helyzet.

[00:04:15]Donald Trump azt szereti, amikor megy az idő, és ő időről időre győzelmeket tud hirdetni, itt nem tud.

[00:04:22]Úgyhogy amikor majd elérünk Pekingbe, lehet, hogy akkor arra kéne tovább mennünk, akkor azt kell látnunk, hogy Donald Trumpot sokkal jobban nyomja a belpolitika, mint Cichinpinget.

[00:04:33]Donald Trump maga írta a talán a Criple America című könyvében, ez 10 évvel ezelőtt jelent meg az első kampánya alatt, ez egy ilyen kampánykönyv, hogy annak kell egy tárgyalás során többet engednie, akinek fontosabb a győzelem, akinek fontosabb a deal.

[00:04:47]És hát azt látjuk, hogy amikor leszáll az amerikai elnök Pekingbe, akkor neki sokkal fontosabb, hogy rövidtávú deket be tudjon jelenteni.

[00:04:55]Nem véletlen, hogy egy nagyon nagy üzlet, az jól eladható és eredményként kommunikálható deken.

[00:05:01]Egy nagy üzleti delegáció van vele.

[00:05:01]És a Tesla, az Apple tulajdonosai vezetői vannak például.

[00:05:08]Igen.

[00:05:08]És ez azt jelenti, hogy az amerikai szempont az egy taktikai szempont, tehát rövidtávú szempont.

[00:05:11]A kínaiakon is van nyomás, és akkor talán lépjünk is át Pekingbe.

[00:05:15]Sichingen is van nyomás, merthogy ugye az egy más típusú politikai rendszer, kevesebbet tudunk, hogy mi történik a nagy dobozban, de azt tudjuk, hogy a nagy dobozban megy a felkészülés a következő pártkongresszusra, ami jövőre várható.

[00:05:30]És hát az a helyzet, hogy siin ping egy ilyen tisztogatási folyamat kellős közepén van a néphadseregben is, ami azért nagyon érdekes, mertogy ugye hosszú időn keresztül az volt a mondás, hogy a kínaiak elképesztő ütemben és technológiailag is elképesztő ütemben építkeznek, tehát hamarosan alkalmasak lesznek arra, hogy a délkínai tengeren és ott a környéken kihívják az amerikaiakat.

[00:05:52]De közben azt látjuk, hogy kicsit hasonlít ez az orosz építkezésre a az ukrán háború előtt, hogy valószínűleg tényleg van korrupció, és hát valószínűleg a rendszerben az önkorrekciós mechanizmusok azért nem úgy néznek ki, ahogy mondjuk egy demokratikus rendszerben kinéznének.

[00:06:07]Ezt nyilván nem látjuk az esti híradóban olyan ütemben és tempóban, ahogy mondjuk egy amerikai belpolitikai helyzetet látunk, de de azért Sichin Ping is azzal van elfoglalva, hogy a saját helyzetét stabilizálja.

[00:06:21]Ugye a kínai politika az nem úgy néz ki, hogy akkor lesz egy kongresszus és ott majd meghozzák a döntéseket, hanem mire eljutnak odára odáig, addigra már megtörténtek a dolgok.

[00:06:31]Tehát ott folyamat szinten lezajlottak, és akkor ott lepecsételik.

[00:06:35]Vagyis most zajlik a kínai politika egyik legszenzitívebb, legfontosabb időszaka, amikor újra rendeződnek az irányvonalak a kongresszus előtt.

[00:06:42]Csak még egyszer, ezt nem látjuk és ezt ilyen szempontból nehezebb is kihasználni.

[00:06:47]És hát természetesen a kínaiakat is üti.

[00:06:49]az iráni háború, ahogy az amerikaiakat is.

[00:06:55]Nem is elsősorban a az olajon keresztül közvetlenül, merthogy látszik azért, hogy a kínaiaknak Iránnal ilyen-olyan kis mellék megegyezései megegyezései lehetnek, hanem azért, mert hogyha itt egy nagy olajválság következik inflációval, stagnálással, minden egyébbel, az egy exportorientált gazdaságban az álmos könyvek szerint problémát okoz, mert ha a piac szenved, akkor a piac fizetni.

[00:07:21]De ettől függetlenül továbbra is azt gondolom, hogy Kínának több ideje van, illetve Sichpingnek több ideje van, mint az amerikai elnöknek.

[00:07:26]Már csak ezt ez a Kína sajátos rendszeréből is adódik egyébként, nem?

[00:07:31]Hogy ők az évezredet akarják általában megnyerni, legalábbis van ez az általános ilyen akcióma, hogy most éppen a 100 évet, tehát hogy a meg először az öt éves tervet valószínűleg, de hogy meg hogy nyilván nem kell újra választatnia magát úgy a ebben nem vagyok biztos.

[00:07:46]a kínai kongresszuson egyébként bármi előfordulhat és voltak is belső rivalizálás.

[00:07:51]Szerintem most pont erről van szó, hogy cichin ping próbálja stabilizálni a saját helyzetét.

[00:07:54]Csak Trumpnak novemberben lesz választás, Pingnek meg még van ideje.

[00:07:58]És az való igaz, hogy hogy a kínaiak nem négy éves ciklusokban gondolkodnak.

[00:08:03]Tehát persze a hatalmi harcok azok ilyen négy-öt éves ciklusokban zajlanak a kínaiaknál is, de ugye ott a nagy cél az, hogy 2049-re, tehát a ma ismert népköztársaság megalapításának a 100 éves évfordulójára ugye a kínai mondás szerint egy hát egy ilyen fejlett szocialista gazdaság legyen kínai karakterisztikával Kína.

[00:08:22]És hát időarányosan nem állnak rosszul.

[00:08:26]Bár látszik, hogy ahogy elérte a közepes fejlettséget Kína, azért a fejlődés lassul.

[00:08:34]Ez nem anomália.

[00:08:34]Tehát pontosan látjuk, hogy minél fejlettebb egy gazdaság, annál nehezebb plusz százalék-nyi növekedéseket kicsiarni.

[00:08:41]Tessék megnézni akár Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát.

[00:08:43]Tehát, hogy ez plusz még van ez a közepes jövedelmű országok csapdája probléma.

[00:08:49]Ugye jó néhány szektorban Kína ezt láthatóan elkerülte.

[00:08:50]Tehát itt a Hightech autóipar, félvezetők, akkumulátorygyárak, most újabban ugye a szélturbinák és a többi.

[00:09:00]Tehát, hogy vannak olyan kitörési pontjai a kínai iparnak, amelyek talán lehetővé teszik, hogy ebből a csapdából úgymond kivergődjenek.

[00:09:10]Tehát nem gondolnám, hogy időarányosan annyira rosszul állnak, de most azért nem állnak olyan jól, mint mondjuk az elmúlt 10-15 vagy akár 30 évben.

[00:09:16]Tehát mindenképpen van egy lassulás, ingatlanpiaci anomáliák és így tovább.

[00:09:22]Tehát van dolga Sichinpingnek belpolitikailag is, de ez a ez a lényeg, amit mondani szeretnék.

[00:09:29]Amikor ők leülnek tárgyalni az amerikai elnökkel, messze nincs olyan nyomás alatt, mint Donald Trump, és ez a lényeg.

[00:09:35]Ö, tehát nagyobb a mozgástere, kevésbé szorítja öt országának a helyzete.

[00:09:42]Ez tehát a tengeren innen és túl.

[00:09:42]És akkor mi a helyzet Európában?

[00:09:45]Illetve mielőtt rátérnénk, ha mi a helyzet Európábanra, azt azért mondjuk el, hogy nemrég értek végez a tárgyalások Donald Trump és city chipink között.

[00:09:51]Két napos kör.

[00:09:53]Igen.

[00:09:53]Mit tudunk jelen pillanatban csütörtök délután?

[00:09:57]Amikor eljöttem, tehát a legutolsó hírek, amiket láttam, és akkor itt ez egy lehetőség a nézőknek, hogy kommentben egészítsék ki és linkeljék be a híreket.

[00:10:04]Akkor a legérdekesebb, vagy talán a legütősebb az a az a Taiwannal kapcsolatos figyelmez, mert hogy ott viszont nem voltak udvariasak egymást.

[00:10:13]Sőt, ezzel indított Cin Ping ugye azt mondta, hogy hogy ezt nagyon óvatosan kell menedzselni ezt a kérdést, mert ez nagyon könnyen ütközetet okozhat az amerikai kínai viszonylatban, mármint katonait.

[00:10:25]Ezt rendkívül veszélyes helyzetbe sor sodorhatja a padhelyzet a két országot, és ezt a két ezt a kérdést a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb ügyének nevezte.

[00:10:33]Igen.

[00:10:33]Itt ugye volt egy vita, hogy Donald Trump fog-e beszélni a Taiwannak szánt fegyverszállításokról a kínai elnökkel.

[00:10:42]És hát az látszik itt, hogy mind a két fél tisztában van azzal, hogy valahogy nekik ezt a kapcsolatot menedzselni kell.

[00:10:51]Tehát ők tudják, hogy ők ellenfelek.

[00:10:52]Ugye most van egy ilyen hogy mondjam?

[00:10:57]Fegyverszünetes pillanat az amerikai kínai viszonylatban.

[00:10:59]Ugye ezt már Sőban lehetett látni a az előző találkozójuk alkalmával, hogy igyekeztek kicsit lecsavarni a feszültséget, de tisztában vannak vele, hogy a globális biztonságot leginkább meghatározó viszonyrendszer az amerikai kínai.

[00:11:12]És hogyha ezt nem jól menedzselik, magyarul a feszültséget nem tartják egy olyan szinten, hogy az egy versenyt idézzen elő és ne pedig konfliktust, akkor abból valóban nagy gond lehet.

[00:11:21]Na most ugye Taiwan az egy azért nagyon nehéz történet, mert az amerikai értelmezés szerint Taiwan az ugye egy nemzetközi jogi kérdés, a kínaiak szerint viszont belügy, hiszen ők Kína részének tekintik.

[00:11:33]Nemzetközi jogilag is nehéz egyébként, merthogy nagyon kevesen ismerik el formálisan Taiwan, de ugye az amerikai ezzel kapcsolatos törvény egy ilyen kétértelműséget ír elő.

[00:11:43]Ugye ez a bizonyos meg ugye a Bidenik kezdtek erről beszélni, hogy van a történelmi egy Kína meg a politikai egy Kína ev.

[00:11:52]Én azért ebben azt látom, hogy az amerikai elnökök időről időre, hogy mondjam, igyekeztek olyan dolgokat mondani, amelyek ezt a kiszámíthatatlanságot próbálták fölpörgetni.

[00:12:05]Tehát mondott valamit mondjuk George W.

[00:12:07]Bush, vagy akár Joe Biden, ami olyan fura volt, és minthogyha kilépett volna ebből a keretből, és akkor utána jött a fejrás szóivja, és elmondta, hogy hát a policy, vagyis a az amerikai politika az változatlan.

[00:12:19]Tehát az amerikaiak nagyon tudatosan játszanak arra rá, hogy a kínaiak ne tudják kiszámolni, hogy ők ténylegesen mit lépnének, tehát erősítik ezt az ambivalenciát.

[00:12:27]Miért?

[00:12:27]Mert hogyha a kínaiak biztosak lennének benne, hogy mi történik, akkor ugye sokkal nagyobb hatékonysággal tudnának lépni.

[00:12:33]És hát Taiwan egyelőre nagyon fontos az amerikaiaknak, hiszen a chipgyártás egy jelentős része ott zajlik, és azért ezeket a gyárakat onnan elpakolni nem könnyű.

[00:12:44]És akkor arról nem is beszéltünk, hogy az alapanyagoknál Kínának micsoda dominanciája alakult ki.

[00:12:50]A többi részletet meg majd meglátjuk.

[00:12:50]És akkor nézzük meg Európát, ahol hasonlóan izgalmas dolgok.

[00:12:55]Először csak picit mozogjunk, csak részben Európában Oroszország.

[00:12:59]Ugye itt volt egy győzelemnapi parádé Moszkvában, ami nagyon nem úgy alakult, ahogy szokott.

[00:13:05]Tudatosan nem úgy alakították, vagy már nem is ugye nem vonult fel például a teljes harckocsi arzene?

[00:13:11]Igen.

[00:13:11]És ez egy ez egy viszonylag új dolog.

[00:13:12]Ö kommunikációs szempontból is érződött egy fibrilláció, tehát azt lehetett látni, hogy van egy idegesség.

[00:13:18]Ugye a Kreml üzengetett, hogy itt nehogy valaki meg merje támadni ezt a parádét, ugye Moszkva szívében szívében, amire ugye egy nagyon érdekes politikai kommunikációs trollkodás érkezett Voladimir Zelenski ukrán elnöktől, aki ugye egy rendeletet kiadott, hogy hát akkor ő engedélyezi ennek a parádénak a megtartását.

[00:13:35]Ö ez nyilván egy, hogy mondjam, reakció arra a helyzetre, hogy az ukrán drón kapacitása az nagyon komolyan megerősödött, és nagyon komolyan tud most már mélységi Oroszország területét érintő csapásokat végrehajtani.

[00:13:49]Tehát volt egy ilyen félelem.

[00:13:54]Zárójelbe jegyzem meg, hogy a nyugati sajtó ugye most nagyon sokat beszélt arról, hogy milyen belső feszültségek vannak a rezsim körül, és hogy hát Putyin tart attól, hogy valamilyen pucs vagy lázadás törhet ki.

[00:14:07]Én ezt most egyelőre nyugtázom.

[00:14:07]Ugye nagyon sokszor volt olyan, hogy hogy jöttek arról információk, hogy Putyin esetleg beteg.

[00:14:14]Ez a baja, az a baja.

[00:14:14]Hát ugye most már ötödik éve, úgy tűnik, hogy öt éve nem halt meg, ha csak nem a dublőre van.

[00:14:23]Nem meg Igen.

[00:14:23]Hát ugye igen, ez a harmadik típusú gyakran előkerülő információ.

[00:14:27]Én azt gondolom, hogy az ilyen típusú dolgokat egyszerűen el kell rakni és figyelőlistára tenni.

[00:14:31]Tehát hogyha hónapokon keresztül azt halljuk, hogy ez a probléma, az a probléma nem csak egy influencer szól be Putyinnak, és nem csak egy influencernek válaszol a Kreml, hogy hát igen, ezekkel foglalkozni kell, hanem hanem ez egy tendencia, akkor valószínűleg önnel 2 n hat nyc hét múlva fogunk erről beszélni, hogy milyen az orosz belpolitikai helyzet.

[00:14:54]Én egyelőre ezeket a dolgokat figyelő listára teszem, de az biztos, hogy ez a győzelemnapi parádé, ez nem úgy nézett ki, ahogy szokott.

[00:15:01]Tehát ez indokolja, hogy mindenképpen ezt a dolgot figyelőlistára tegyük.

[00:15:05]Igen.

[00:15:05]És azért itt az alkotozás, a terrorfenyegetettség meg a izé miatt, és akkor végül tűzszünet, amit a Trump is garantált, meg még hadifogólyserét is csináltak, hogy biztos nehogy valami probléma legyen.

[00:15:16]Érdekes volt.

[00:15:18]Igen, tehát azért mondom, hogy itt valami van.

[00:15:19]De az, hogy ez tendencia vagy stabilizálódik ez az orosz helyzet, vagy tovább megy, ez egyelőre nyitott kérdés, de mindenképpen olyan kérdés, amit érdemes figyelni.

[00:15:30]Ö és és visszatérni rá.

[00:15:32]Meglátjuk.

[00:15:34]Tehát akkor már kicsit bejöttünk Európába, és akkor de lehet, hogy akkor folytassuk Ukrajnával, merthogy az össze is függ.

[00:15:41]Absol így van.

[00:15:41]Ukrajnában is azért vannak belpolitikai turbulenciák.

[00:15:43]Ugye éppen ez talán csütörtöki hír, hogy az elnöki hivatal korábbi vezetőjét előzetesbe helyezték.

[00:15:52]Ugye itt is van egy ilyen korrupciós történet.

[00:15:55]Ö nyilván itt nagyon nehéz rendet rakni egy háborús ország.

[00:16:00]Ö viszont van 970 millió Ftnak megfelelő óvadék, és ha azt kifizetik, akkor tulajdonképpen még lehet, hogy háziőrizetbe kerülhet.

[00:16:10]De itt maga a dolog érdekes.

[00:16:10]Igen.

[00:16:13]Szóval az az érdekes, hogy van egy háborús ország, nyilván egy háborús országban is vannak hatalmi harcok.

[00:16:20]Nyilván egy háborús országban is készülnek a politikai erők arra, hogy ha majd végetér a háború, így vagy úgy, akkor újra indul a belpolitika.

[00:16:27]Ugye erről nagyon-nagyon sokat beszéltünk korábban is, hogy a londoni nagykövet, ugye a korábbi vezérkari főnök, hogy adott esetben ki lehet az, aki kihívja Zelenszki elnököt, esetleg tud-e ő maradni satöbbi.

[00:16:39]Tehát van egy belpolitikai helyezkedés.

[00:16:42]Ez az egyik lehetőség, ami magyarázza ezt a történetet.

[00:16:46]Ugye most már nagyon közel van Zelenszkhez, hiszen a korábbi hivatal vezetője az, akit érint egy korrupciós ügy.

[00:16:52]A másik lehetőség az, hogy az elmúlt hónapokban egyre többször lehetett olvasni, hogy az európai csatlakozásnak az egyik lehetséges akadálya, hogy az európai partnerek hát nagyon komoly korrupcióellenes fellépéseket várnak el.

[00:17:05]Tehát elképzelhető, hogy ez egy erődemonstráció is egyben, hogy Kiev bizonyítsa, hogy egyre inkább úgymond alkalmassá teszi magát az európai integrációra.

[00:17:16]Ezt nagyon nehéz látni.

[00:17:19]Ugye az biztos, hogy ez az integráció ez egyre messzebb van.

[00:17:22]Hiszen egyre többen mondják ki, hogy kijebb nem áll készen egyrészt háborúban áll.

[00:17:26]Ugye éppen a előző informális csúcson tárgyalták meg az Európai Állam és kormányfők a közös védelmi klauzulát, ami benne van az alapszerződésben.

[00:17:35]Tehát igazából az európai integrációban is ugye egy nagyon kérdéses dolog egy háborúban álló országot beengedni, hacsak nincs befagyva.

[00:17:41]Ugye mint mondjuk Ciprus esetében lehet mondani, hogy hát ott azért a konfliktus erősen be van fagyva évtizedek óta.

[00:17:48]De tehát önmagában a határvita az nem feltétlenül kizáró ok, de hát azért az aktív fegyveres konfliktus az igen.

[00:17:55]Szóval a lényeg az, hogy hogy itt az ukrán belpolitika is magyarázhatja, amit látunk, illetve az európai csatlakozásnak az ígérete, lehetősége.

[00:18:05]És hát még valami ugye azok a donorok, azok az országok, amelyek nagyon sok pénzt fizetnek azért hogy Ukrajna ezt a háborút folytassa a saját és a a többiek érdekében is úgymond, hiszen akik finanszírozzák az ukrán háborút, azok úgy látják mély meggyőződéssel, hogy Ukrajna őket is védi.

[00:18:24]Tehát, hogy itt Oroszország ténylegesen kockázatot jelent Európa számára, nem feltétlenül konvencionálisan, hanem adott esetben hibrid megoldásokkal.

[00:18:32]Nyilván, hogyha nem lenne lekötve Moszkva Ukrajnában, akkor több kapacitása lenne arra, hogy Európát destabilizálja.

[00:18:39]Tehát ez a gondolkodásmód.

[00:18:43]Szóval a lényeg az, hogy a donorok is elvárják, hogy az a pénz, amit ők beletesznek ebbe a történetbe, és ezek súlyos milliárdok, ugye legutóbb egy 90 milliárdos csomag, amit az Európai Unió hitelformájában juttat el Kiev számára.

[00:18:54]Szóval, hogy ez ne magánzsebekbe vándoroljon.

[00:18:58]Úgyhogy itt nagyon sok szempont van, de ez is egy belpolitikai átrendeződéshez vezet.

[00:19:04]Tehát ne gondoljuk azt, hogy amikor hatalmi bástyák dőlnek, akkor ott nem jön létre vákuum, és abba a vákuumba valaki nem megy bele.

[00:19:11]És ne gondoljuk, hogy adott esetben Zelenszki elnök nem gyengül egy picit annak köszönhetően, hogy éppen az ő hivatal vezetője esik ki a sorból.

[00:19:21]Hát ugye és hogy eljuthatnak ezerenskéig, mert ugye elvileg például a Vova és Andreban a Vova az a Volodimir Vladyimirnak a bec neve is lehet, de hát ezt majd meglátjuk.

[00:19:29]Ugye közben Taker Carsonnak adott egy interjút Zelenski korábbi sajtófőnöke, szóval itt elég érdekes turbulens időszak van.

[00:19:36]És behoznék egy részben magyar érintettségű történetet is.

[00:19:41]Ez pedig azt, hogy az oroszok most Kárpátalja ellen is dróntámadást indítottak, ami azért nem volt megszokott a háborúban.

[00:19:47]voltak némi támadások.

[00:19:50]Ugye a frissen kinevezett külügyminiszter Orbán Anita bekérte az orosz nagykövetet, aki egyébként erre azt mondta, hogy azért, mertogy katonai célpontokat támadtak az oroszok, csak ez a kárpátiai magyarokat nyilván nem vigasztalja, tehát nem szeretnének szerintem légiriadók és egyebek árnyékában élni.

[00:20:08]Mennyire lehet más egyrészt a magyar külpolitika most?

[00:20:11]Mert ugye Szartó Péter még ezen a kanapén azt mondta, hogy ő azért nem kérette be ezekben a helyzetekben az orosz nagykövetet, mert hogy a háttérben meg diplomáciáztak, és ennek köszönhetően Kárpátalját jóval kevesebb támadás érte.

[00:20:26]Szóval felmerül a kérdés, hogy ezt lehet ezt a helyzetet kezelni, illetve alapvetően ezt a sorozatos drónnyomást, ezt mennyire tudja Ukrajna kibírni, ami egyébként kölcsönös, mert az oroszok is kapnak az ukránoktól bőven.

[00:20:40]Hát sőt ugye akik a határon vannak időnként nehéz helyzetbe kerülnek.

[00:20:42]Ugye Magyarországon keresztül is jött két-három évvel ezelőtt egy drón, ami ugye el is hagyta az ország területét anélkül, hogy lelőtték volna.

[00:20:51]Elvileg egy ukrán drón, ami azt ten Zala nem Zalaerszeg zágrábban, Zágráb közelében.

[00:20:56]Horvátország nagy vita ugye, hogy ez hogy jött be, hogy ment ki és egyáltalán merre repült.

[00:20:59]A LEDkormány éppen talán ezek most bukik bele a drónincidensbe.

[00:21:04]Igen, így van.

[00:21:06]Ugye egy drónincidens miatt az egész kormány belebukott.

[00:21:10]Igen, az egyébként döbbenet számomra.

[00:21:12]Ugye először lemondott a védelmi miniszter, de most már miniszterelnök is lemondott lett országban.

[00:21:17]Ugye ez egy koalíciós kormány.

[00:21:17]A védelmi miniszter egy másik párthoz tartozik, mint a miniszterelnök és a koalíciós társak.

[00:21:22]Értelemszerűen nyomást gyakoroltak, hogy megbuktatják a miniszterelnököt, aki inkább úgy döntött, hogy lemond.

[00:21:27]És hát láttunk ilyet Lengyelország területén is, tehát ugye azért ilyen kósza drónincidensek előfordultak már Romániában is.

[00:21:35]Tehát ez hát nagyon szörnyű ilyet mondani.

[00:21:42]Benne van a pakliban.

[00:21:46]Tehát sőt ugye volt egy kifejezetten kárpátaljai rakétázás és ami magyar reflex gyer ellen, ami magyar belpolitikai vitát okozott ugye éppen a a jelenlegi köztársasági elnök közleménye kapcsán ugye, hogy beleírta, hogy orosz vagy nem írta bele, hogy most is beleírta, hogy orosz, csak most nem vette ki belőle, mert ugye ott az volt, hogy Sirok Tamás folyamatosan megváltoztatta a posztot, de ugye így meg megírta a sajtó, hogy most beleírtuk, tehát hogy ennek azért volt hírértéke.

[00:22:09]Nyilván annak is van hírértéke, hogy a jelenlegi, illetve az új külügyminiszter máshogy reagál erre a kérdésre.

[00:22:16]Ennek a magyarázata azt gondolom, hogy az, hogy a a most hivatalba lépő kormányzatnak az egyik üzenete, hogy az Orbán kormány az utolsó években úgymond elhanyagolta a határon túli magyarságot.

[00:22:29]ö ugye nem vállalt fel konfliktust ö ugye sem nyíltat Moszkvával a Benes dekrétumok kapcsán ugye Robert Ficóval sem vállalta föl ezt a konfliktust és hát Orbán Viktornak ugye a tavalyi tihanyi beszéde nagyon komoly hullámokat követett ugye ez a Szimion támogatás kérdéseig és az egyik üzenete az volt a kampányban a Tiszapártnak márpedig ők ezekbe a konfliktusokba bele fognak állni és hát ugye Magyar Péter meg is mondta hogy neki milyen feltételei vannak a Benes dekrétumok kapcsán és azt hiszem hogy ebbe tehát koncepcionálisan ebbe a történetbe helyezkedik bele, hogy itt sokkal keményebben lép fel az új magyar külügyminiszter.

[00:23:07]viszont annak nem lehet egy üzenete, hogy kicsit viccet csináltak a tiszások abban, hogy van háború vagy nincs.

[00:23:12]Tehát, hogy így a ugye az utóbbi hetekben lehetett látni, hogy lám lám már Magyar Péter a miniszterelnök mégse visznek el senkit háborúba, de most a kárpátai magyarok meg a bőrükön érzik, hogy egy más típusú, sokkal intenzívebb légi riadó jön.

[00:23:27]És ez akár össze is kapcsolódhat úgy a fejekben, hogy még a Fidesz alatt Orbán Viktorék mindenfajta diplomáciai csatornákon, de megpróbálták megúvni a kárpátaljai magyarokat, addig erre az új kormány nem biztos, hogy képes.

[00:23:41]Ezek a elképzelések, ezek a narratívák, ha szabad így fogalmaznom, ezek akkor működnek, hogyha van olyan ellenzék, amelyik összeépíti.

[00:23:48]Tehát a politika az úgy működik, hogy akkor tehát ellentmondást úgymond, vagy lehetséges ellen narratívát nagyon könnyű találni nagyon sok mindenben, de akkor épülnek föl, hogyha azt valaki fölépíti.

[00:24:05]Tehát képzeljük el például, hogyha nem Magyar Péter építi az elmúlt két évben ezt a nem működő ország narratívát, hanem most csak hasra csapok Gyurcsány Ferenc vagy Dobrev Klára.

[00:24:15]Ö nem akarok most itt senkit próbálták építeni ugye sokan mások is eltek hőmérőzni kórházakb és mégsem azt a hatást érték el magy tehát ezt akarom ezzel mondani hogy az hogy az egészségügy az oktatása közlekedést ezt már Kizai Péter is mondta Karácsony Gergely is mondta tehát hogy nem maga a dolog az új hanem ahogy föl van építve a narratíva ahogy el van adva tehát azt akarom ezzel mondani hogy persze elemzőként mi itt rá tudunk arra mutatni hogy hát igen, itt van egy adott esetben egy egy ilyen felvetés, amit föl lehet vetni.

[00:24:48]Na de ez politikailag akkor lesz releváns, hogyha azt valaki fölveti és megépíti.

[00:24:52]És ugye jelenleg azt látjuk, hogy nem nagyon van a Fidesznek, mert ugye itt a Fidesz a legerősebb ellenzéki párt, olyan külügyi ereje tisztviselője, aki ezt érdemben fel tudja vetni, mert az a Szijártó Péter, aki ezt megtehetné, hiszen volt külügyminiszter több mint egy évtizeden keresztül, ugye itt pontosan a kampány végén nagyon sokat sérült éppen az oroszokkal való kapcsolata miatt.

[00:25:18]És hát mondjuk az a német Zsolt, aki ugyan külügyiérés ott ül az országgyűlésben, ő azért jóval közelebb áll Orbán Anitához a külügyi meggyőződésében, mint mondjuk tista politikus.

[00:25:29]Érdekes, hogy a Gullyás Gergely a Fidesz frakcióvezető egyébként most kiírt, hogy ez egy orosz támadás volt, és hogy elítéljük az oroszoknak a támadását nagyon helyesen egyébként szerintem, mert nyilván a kárpátajai magyaroknak a biztonsága az mindenek fölött való.

[00:25:41]Ráadásul a kárpáthajai magyarok szerintem nem részesei ennek a konfliktusnak.

[00:25:45]megjegyzem az ártatlan ukrán emberek sem, meg az ártatlan orosz emberek sem.

[00:25:49]Tehát, hogy ebből a szempontból én az orosz dróntámadásokat meg az ukránt is elítélném, hogyha döntéshozói helyzetben lennék, mert miért az átlagember kerüljön kellemetlen helyzetbe azokon, azok miatt az ügyek miatt, amik zajlanak?

[00:26:03]Hát sajnos a háború az a az egy olyan dolog, amit az elitek döntenek el, és a a népességen csapódik le.

[00:26:10]Tehát ugye ez mi mindig az ártatlan népesség az, aki hát nagyon sokat szenved és hal meg egy-egy háborúban.

[00:26:21]Ezzel persze nem hát negálni akarom a a az állítást, csak csak a háború természetére akartam rámutatni.

[00:26:26]Gulyás Gergelyhez még annyit hadd tegyek hozzá, hogy a az ő kiírása azért figyelemre méltó, mert ugye nagyon sok kritikát kapott a Fidesz és a Fideszhez köthető tisztviselők, hogy az orosz szót nem nagyon használták az elmúlt években.

[00:26:42]És itt szerintem egy olyan kísérletet látunk, hogy a a Fidesz úgymond igazítsa a tapasztalatokhoz a politikáját.

[00:26:50]Nyilván ennek az eredménye nem fog azonnal látszódni, tehát hogy senki ne várja, hogy itt a közvéleménykutatásokban most fog kilőni a Fidesz.

[00:26:57]Ez hosszú-hosszú hónapok és a magyar infóból beszéltük, akár évek munkája lesz, de ezért figyelemre méltó.

[00:27:03]Itt mit érdemes nézni, hogyha valaki például olyan fórumokon komment szekciókban szokott sétálni, ahol törzszavazók, Fidesz szavazók vannak, akkor például, hogy ők hogy reagálnak erre a típusú kommunikációs váltásra, mert a Fidesznek most nem is elsősorban az a feladata, hogy új szavazókat szerezzen, hanem hogy a meglévőket valahogy megtartsa.

[00:27:23]És ott hozhat az egy skizoid helyzet egyébként, hogy egyik nap ezt mondták, másik nap meg azt mondják.

[00:27:26]Hát igen, csak egy ilyen választási vereség után, hogy mondjam, a a változtatás viszont természetes.

[00:27:33]Tehát ha ugyanazt csinálják, annak valószínűleg ugyanolyan eredménye lesz.

[00:27:36]Tehát a változtatás adja magát.

[00:27:39]Én is kicsit vitatkoznék, mert 2500000 körüli ember mégis csak rászavazott a Fideszre, ami egy nagy tábor azért összességében.

[00:27:47]Nyilván most azóta biztos volt lemorzsolódás, vagy összeshez húzás satöbbi.

[00:27:52]Millió körül lehet.

[00:27:52]Ugye ez a, hogy egy millió embert elvesz itt a Fidesz négy hét alatt, ez is mondjuk egy érdekes helyzet, amennyiben ez tényleg így van.

[00:27:58]De hogy ilyenkor, ha még tovább rángatják egyébként a a kormányt, és nem valami szép lassú kanyar, vagy óvatosan, vagy beszélgetni kéne szerintem például az emberekkel meg a törszavazókkal, hogy mit gondolnak, abból még akár csúnyább dolgok is sülhetnek ki, mintogy az MSZP is ma már valószínűleg visszasírna egy 23 vagy 30%-os népszerűség.

[00:28:20]Egészen biztos.

[00:28:20]Itt nem biztos, hogy van ellentmondás.

[00:28:23]Azt is megmondom, hogy miért.

[00:28:25]Mert nem azt mondta Tamás, hogy Orbán Viktor mit írt ki.

[00:28:29]Igen.

[00:28:29]Hanem azt mondta, hogy Gulyás Gergely mit írt ki.

[00:28:30]És hogyha ajánlhatom a nézőknek a legutóbbi magyar infós beszélgetéseinket, akkor ott azt mondtuk, hogy a fideszes politikának a középpontja az nem a parlament lesz.

[00:28:42]Magyarul nem Gulyás Gergely frakcióvezető fogja a Passátszelet fújni a Fideszben.

[00:28:48]Továbbra is Orbán Viktor a párt vezetője.

[00:28:51]Ha lesz új irány, akkor az a kongresszuson fog látszódni.

[00:28:53]Ugye itt Orbán Viktor mindenféle terveket lebegtet és ígér.

[00:28:56]Tehát Gulyás Gergely nyugodtan tesztelhet.

[00:29:01]Ugye a kommunikációban nagyon gyakran van az, hogy tesztelés.

[00:29:03]Mit szól hozzá a bázis.

[00:29:06]Tetszik, nem tetszik?

[00:29:06]Ö figyelemre méltó természetesen egy ilyen Facebook kiírás, de az igazán érdekes az az, ami utána jön, hogy hogyan reagál a bázis, és ezt még nem tudjuk, mert nagyon kevés idő telt el.

[00:29:19]Tehát még egyszer itt az a lényeg, hogy Gulyás Gergely lehet a tesztember, tehát ő próbálkozhat merthogy nem a parlamentben lesz a Fidesz politika középpontja.

[00:29:31]Hm.

[00:29:31]Na menjünk tovább, mert hogy az Európa többi országa is recseg, ropog.

[00:29:36]Nézzük.

[00:29:36]Kir Starmer még miniszterelnök marad itt vajon?

[00:29:40]Kár ugye Nagy-Britanniában csak mondjuk el a hallgatóknak volt egy helyhatósági választás.

[00:29:44]Két nagy tanúság mindenképp volt.

[00:29:46]Az egyik, hogy a munkáspárt rendkívül rossz eredményt ért el.

[00:29:47]A másik, hogy úgy tűnik, hogy megszűnik az, hogy vannak a konzervatívok meg a munkáspártiak Nagy-Britanniában, merthogy a Reform UK Nizer feles pártja óriási eredményt ért el.

[00:30:00]Sőt, a lipdemek és a zöldek is erősödnek.

[00:30:02]Tehát itt sokkal inkább egy ilyen öt párti történetet látunk.

[00:30:05]Na most hadd tegyem hozzá, hogy a brit választási rendszer azért egyszerű többségi.

[00:30:11]Az egyszerű többségi választási rendszer az álmos könyvek szerint előbb-utóbb két párt rendszerhez vezet.

[00:30:18]Ha nem változtatják meg a választási rendszert, akkor azért sokkal nagyobb esélye van annak, hogy ki fog alakulni egy kétpártrendszer, csak lehet, hogy mások lesznek a szereplők.

[00:30:27]És hát ennek nyilván van egy kett nöt ciklusos átrendeződési időszaka.

[00:30:29]Ugye Magyarországon is ez történt, lett egy új választási rendszer, és tulajdonképpen a pártrendszer hozzáigazodott.

[00:30:38]Tehát Nagy-Britanniában is ez megtörténhet, de változnak a társadalmi elvárások, tehát a globalizáció, a Brexit, a bevándorlás alapvető kérdéssé válik.

[00:30:46]És úgy tűnik, hogy sem a Torik, sem a munkáspárt nem tud erre válaszolni.

[00:30:50]Csak egy nagyon érdekes dolgot hadd mondjak.

[00:30:52]megszűnt ugyan az EUN belüli bevándorlás, tehát nevezetesen mondjuk a lengyel bevándorlás, de az EUUN kívüli viszont kilőtt, mert munkaerőhiány van Nagy-Britanniában, tehát a munkákat el kell végezni, de ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen az a bevándorlási dilemma, ami miatt ugye a Brexit megtörtént, ami miatt a torikat hatalomban tartották egy ideig a britek, és amit egyébként elvártak a Munkáspárttól is, és a munkáspárt lépett is ebben az ügyben, tehát azért például a mondjuk a menedékkérőknek az elszállásolás ában és nagyon sok mindenben egyébként érdekes módon a munkáspárt nagyon szigorúan lépett fel, de összességében azt a folyamatot, ami miatt a Brexit elindult, azt nem sikerült megfogni.

[00:31:32]És hát közben a britgazdaságnak is megvannak a maga strukturális feszültségei, nyugdíjreform.

[00:31:38]Hát szerintem az NHS-nek, tehát a Nemzeti egészségügyi szolgálatnak a híreivel nyugodtan mindenki megismerkedhet.

[00:31:45]Ugye általában a magyar bulvárlapok is meg szokták írni, hogy ki mibe halt meg, mikor, hogy nem látták el, satöbbi.

[00:31:51]És akkor rákattint az ember és rájön, hogy ezek Nagy-Britanniába történtek.

[00:31:55]Tehát nincs jó híre a brit egészségügynek.

[00:32:00]És hát, hogy mondjam, az a nagy átrendeződés, amit megígért Kir Starmer, az az a konszenzus szerint nem jött el.

[00:32:08]És ami ennél sokkal fontosabb, a miniszterelnök úgy pozicionálta magát, mint egy higgat jogász ember, aki a szakpolitikával, a az aprólékossággal van elfoglalva.

[00:32:17]Na most ehhez képest kiderült, hogy kinevezette egy olyan embert amerikai nagykövetnek, Peter Mendelsont, aki vagy átment, vagy nem ment át, vagy szóval oan zavaros az Epstein ügyekből, ugye Absteinákból az derült, hogy nem mehetett volna át a az átvilágítás.

[00:32:33]Azt mondják a hivatalos források, hogy ez egy borderline ügy volt, tehát hogy nagyon billegett, mindenképpen politikai döntést igényelt, hogy ő átmenjen ezen az átvilágításon, hiszen Jeffrey Epsteinnel neki jó viszonya volt.

[00:32:47]És ami nagyon súlyos, hogy Starmer elkezdte rá móserolni ezt az ügyet a karrierközigazgatásra, ami az álmos könyvek szerint nem tesz jót a politikusoknak, mert hogyha valaki magára rántja a karrier közigazgatást, akkor az a karrierközigazgatás nem fogja segíteni a munkáját, nem fogja végrehajtani, amit ő tenni szeretne.

[00:33:07]Tehát volt egy ilyen probléma, és most már ott tartunk, hogy hiába van kétharmad közeli többsége a Munkáspártnak az alsó házban, ugye két éve volt a választás, három év múlva lenne a következő, de az a benyomása 80% képviselőnek, hogy Starmerrel nem lehet tovább menni.

[00:33:28]Ő viszont azt mondja, hogy hivatalba akar maradni.

[00:33:32]Ugye éppen a mai napon lemondott a az egészségügyi miniszter West Sterling.

[00:33:37]Szóval a lényeg az, hogy hogy van egy nagyon komoly belpolitikai válság.

[00:33:39]A munkáspártnak az imázsa leromlott és közben jönnek föl a régi új meg az új pártok.

[00:33:46]Van egy instabilitás.

[00:33:50]Ha a múlt héten kérdez, akkor azt mondom, hogy nagyobb esélye van annak, hogy Starmer marad.

[00:33:53]Ezen a héten ez átbillent.

[00:33:55]Tehát hogy megy, hogy megy.

[00:33:57]Igen.

[00:33:57]Tehát, hogy nagyobb esélyt adok annak.

[00:33:58]Most pont az egészségügyi miniszterre mondják azt, hogy akár esélyes miniszterel megondják a manchesteri polgármesterre, sok-sok miniszterel.

[00:34:06]Múltkor néztem a listát, hat vagy nyolc név van rajta.

[00:34:11]Nyilván ha itt kihívást intéznek, akkor lesz egy vezető választás.

[00:34:17]Hát egy limit van, hogy ugye azért a miniszterelnöknek illik képviselőnek lennie, tehát ez azért valamennyire limitálja, hogy ki az, aki esélyes, hogy Starmert váltsa.

[00:34:25]Ha ha Németország, ott meg ugye például Brandenburgban nyert az AFD helyhatósági választás, méghozzá nagyon egy olyan körzetben, ahol egyébként Kertsmár volt korábban a győztes, aki CDUs volt, aztán ő eltűnt valami baleset miatt.

[00:34:42]Az is érdekes, hogy csak a liberálisok indítottak jelöltet, és a CDU például meg az SPD nem indítottak jelöltet, de ilyen nagyon nagy arányban nyert az AFD.

[00:34:54]Nyilván a keletnémet tartományokban ráadásul ez megszokott, de azt mondják, hogy a Mercnek a népszerűsége is nagyon lent van.

[00:35:00]Nyilván Németország azért a stabilitást szokta szeretni.

[00:35:02]Most volt egy pár hónappal előrehozott választás, ugye a legutóbbi, nem nagyon szokott még előrehozott választás sebni.

[00:35:07]Ki húzza-e Merc ciklusát?

[00:35:12]Hát ugye egy éve miniszterelnök, illetve kancellár, elnézést.

[00:35:17]És valóban az ő belpolitikai helyzete is rendkívül feszült.

[00:35:22]Hiszen a német gazdasági modell, az a modell, amit a Sröder kormányzat még annó 25-30 évvel ezelőtt fölépített tulajdonképpen a munkaerő olcsóságára építve.

[00:35:35]Ez az exportorientált modell.

[00:35:37]Ebből élt Angela Merkel, ebből élt Olaf Scholz.

[00:35:43]Tulajdonképpen ez az, ami vitte Németországot a válságokon keresztül, és ezt tette lehetővé, hogy Európa pénztárcája legyen.

[00:35:49]Ez a modell kifulladt, ez látszik.

[00:35:51]1000 oka van ennek energiapiaci, a kínai iparnak a versenyképessége.

[00:36:00]Tehát összetett, hogy miért alakult ez így, de az látszik, hogy Németországnak és a német gazdaságnak újra kellene valahogy definiálni magát.

[00:36:11]És Mertz olyan dolgokat mond, ugye ő alapvetően azért egy egy piacról érkező ember.

[00:36:17]Tehát amikor Engela Merkelőt kiszorította a CDU-ból is kiszorította a politikából, ő 20-25 évet befektetési alapoknál, ügyvédi irodáknál alapvetően piacon töltött, tehát a gondolkodás módja is piaci.

[00:36:30]Hogyha elolvassuk a könyvét, akkor a legnagyobb lelkesedést azokon az oldalakon érezzük, ahol ő a német adórendszer átalakításán gondolkodhat.

[00:36:38]Tehát látszik, hogy őt ez hogy mondjam, föllelkesíti, hogy hogy ezzel ő bütykölhet.

[00:36:43]De amikor azt mondja a németeknek, hogy hát lehet, hogy többet kéne dolgozni, ehhez kéne hozzányúlni, ahhoz kéne hozzányúlni, ezek olyan áldozatkérések, amelyeket a német társadalom úgy él meg, hogy de már egyszerű ők hoztak áldozatokat, méghozzá pont a Sröder kormány időszakában.

[00:37:00]Tehát azért azt hozzá kell tenni, hogy a német versenyképességnek az egyik záloga például a dolgozó szegénységnek a a az arányának a növekedése volt.

[00:37:08]Tehát, hogy persze kerestek a munkások, volt munkájuk, de azért az életszínvonaluk reáltéken az az igazán nem nőtt, nem lőtt ki.

[00:37:17]Tehát, hogy a társadalom egy jelentős része mondjuk úgy, hogy nem áll készen arra, hogy újabb áldozatokat hozzon.

[00:37:25]legyen az a cél, még oly magasztos is a német gazdaság hát újragondolása.

[00:37:30]És hát ez látszik is a kancellárnak a a helyzetén és fogadtatásán.

[00:37:37]Na most ez azért nagyon problematikus, mondjuk így, és mindjárt mondom, hogy a problematikus alatt mit értek.

[00:37:44]Van egy gyengélkedő Franciaország, ahol osztódással szaporodnak az elnökjelöltek, és lassan mindenki kampányüzemmódra kapcsol.

[00:37:50]Van egy gyengélkedő Nagy-Britannia, mondjuk nem EUTAG, és van egy gyengélkedő Franciaország, Németország.

[00:37:57]Na most ezek azok a nagy hatalmak, amelyek akár védelempolitikai szinten, akár pedig uniós szinten, ugye ez a német francia tandem, hát együtt kellene, hogy működjenek, hogy új irányt adjanak.

[00:38:09]Ugye próbálkoznak is ezzel Tamással is beszélhetünk róla, hogy ez kiváló alkalom arra, hogy nyomást gyakoroljanak a bizottság német elnökére, hogy bizonyos dolgokat csináljon meg és tegyen lehetővé.

[00:38:21]De amikor belpolitikai fibrilláció van, akkor azért sokkal könnyebb dübölfélelemből, lendületből menni, és nem végiggondoltan.

[00:38:29]Tehát azt kell figyelni, és akkor megint valamit a mit rakjunk figyelőlistára, azt kell figyelni, hogy ez a belpolitikai fibrilláció, nyilván a franciáknál ez 27-ig fönn fog maradni, az teljesen normális, tehát azt kihúzom, de a briteknél és a németeknél megmarad-e?

[00:38:45]Mert hogyha megmarad, akkor azért nagyobb az esélye annak, hogy hogy olyan mozgásokat csinálnak, amik azért nem annyira kiszámítottaak, nem annyira stratégiaiak, hanem taktikaiak.

[00:38:55]És azért az mindig kockázatos, tehát ugye a kevésbé végiggondolt lépés, lásd iráni háború, annak mindig megvan az esélye, hogy olyan nem szándékolt következményeket hoz, amire a döntéshozó nem számított.

[00:39:06]Az utolsó, amit kérdeznénk, nyilván hosszasan lehetne még sorolni a sort, de akkor most így a nagy és középhatalmakat, hogy hát Franciaországban is, ami meg a szakterület, meg mégis csak.

[00:39:14]Szóval, hogy sokan találgatják, hogy mi jön, végre összejön-e a nemzeti tömörülésnek, de ott meg egyáltalán ki lesz szabadlábon, hogy egyáltalán el tudjon indulni.

[00:39:27]Igen.

[00:39:27]Marin Löpennek a másodfokú tárgyalása az gyakorlatilag június, az is egy érdekes dolog, meg hogy kinek milyen hatása van.

[00:39:33]Mi a helyzet Franciaországban úgy egyébként?

[00:39:37]Hát ez a nagy kérdés.

[00:39:37]Ugye itt valóban napokon belül, egy hónapon belül azért látni fogjuk, hogy ki lesz a nemzeti tömörülés jelöltje.

[00:39:44]Ugye azt mondta Marin Löpen, hogyha fölfüggesztettet kap, akkor elindul.

[00:39:50]Egyebekben viszont az látszik, hogy kezdi igazítani a diskurzusát Jordan Bardelláéhoéhoz.

[00:39:55]Tehát ugye Marine Löpen egy baloldalibb, etatistább gazdaságpolitikát v, de itt a május 1jei beszédben azért olyan szavakat használta, amiket inkább a liberálisok, mármint gazdaságpolitikailag liberálisok szoktak használni.

[00:40:06]Ugye Bardella egy gazdaságpolitikailag liberálisabb figura.

[00:40:09]Ö látszik is, hogy a munkaadókkal, gyáriparosokkal igyekszik ö a pártnak a kapcsolatát javítani.

[00:40:14]Ugye ez egy hiányzó elem volt mindig is a nemzeti tömörülésnek a portfóliójából, csak úgy egyébként, mint a nyugdíjasoknak a csoportja, akik nagyon tartottak a tömörülés gazdaságpolitikájától.

[00:40:30]Tehát ez el fog dőlni, és ugye azt szokták mondani, hogy abban a pillanatban, amikor eldől, hogy ki a nemzeti tömörülés jelöltje, elindul a tényleges kampány, mert ugye a többiek akkor tudják igazítani a stratégiájukat, ha tudják, hogy ki ellen mennek.

[00:40:42]Ögoljunk el például egy baloldali jelöltet, aki nagyon máshogy fog kampányolni, a gazdaságilag liberális Bardella, vagy az etatistának tartott Marine Le Pennel szemben nagyon más típusú kampányt kell ott fölépíteni.

[00:40:56]Továbbra is a centrumban Eduard Philipp tűnik a legesélyesebbnek, és Gabriel volt kormányfő már jelezte, hogy azért valami megegyezést fognak kötni, tehát talán a centrum nem csinálja azt meg, hogy egymásra indulnak.

[00:41:08]Ö ami egyelőre azt nem tudjuk, hogy a republikánusokkal majd lesz-e valami megállapodás.

[00:41:13]Az egy nyitott kérdés, amit nem tudunk, hogy a baloldalon mi lesz.

[00:41:17]Zanück Milanon, tehát a radikális baloldal bejelentette a jelöltségét.

[00:41:21]A kommunisták már jelezték, hogy hát jó eséllyel lesz jelöltjük.

[00:41:25]A szocialistáknál pedig teljes káosz.

[00:41:27]Tehát ott éppen a az egyik erős ember kivonult a vezetésből, mert nem ért egyet a stratégiai iránnyal.

[00:41:34]Tehát az, hogy ott ők hogyan fognak jelöltetni, még még a jelöltállítás módja sem világos, és hát ott is van azért jó pár jelölt, aki azt mondja, hogy márpedig ő megy és és jelölt lesz.

[00:41:44]Úgyhogy hát ez egy szokásos egy évvel az elnökválasztás előtti egyre izgalmasabb politikai tér Franciaországban.

[00:41:53]De talán a francia fibrilláció a legkevésbé jelentős.

[00:41:55]És azt is megmondom, hogy miért.

[00:41:57]Mert a francia elnök hatásköre hagyományosan és alkotmányosan úgy van kitalálva, hogy azért alapvetően nemzetközi döntéseket meg uniós döntéseket az elnök meg tud hozni.

[00:42:07]Márpedig az elnök nem indul újra.

[00:42:10]Tehát ő valamenny nyilván nem marad ki, mert az ő pártja is ott indul meg érdekelt.

[00:42:14]De ki tud ebből maradni?

[00:42:16]Kirmer nem tud kimaradni.

[00:42:16]Friedrich Mertz nem tud kimaradni.

[00:42:19]Tehát azért hagytam most kivételesen a szakterületemet, Franciaországot a végére, mert a belpolitikai válság, akármilyen furcsa, Franciaországban a legrégebbi, de talán ott érinti a legkevésbé a nemzetközi mozgásteret.

[00:42:31]Kíváncsian várjuk a folytatást.

[00:42:31]Sós Eszter Petronella.

[00:42:33]Köszönjük szépen.

[00:42:35]Köszönöm szépen én is.

[00:42:36]És a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:42:38]iratkozzanak fel Sóseszter Petranell Subst csatornájára, ahol írásban is nagyon fontos és izgalmas információkat kaphatnak nem csak a vállalkozók meg az üzletemberek, hanem egyébként az átlagembereknek is befektetésekhez, pénzügyi tervezéshez, meg egyáltalán a világban történő eligazodáshoz nagy segítséget nyújt ez a hírlevél.

[00:42:57]Úgyhogy ajánlom, megtalálják a videó leírásában is a kommentek között.

[00:43:01]Szép napot, jó hétvégét mindenkinek, viszontlátásra, viszontásra.

[00:43:07]Super.