Óriási vita: Irán célja Izrael teljes megsemmisítése? - Krausz Tamás, Stier Gábor

[00:00:00]Bele van írva az iráni alkotá.

[00:00:01]Mondtam, hogy nincs.

[00:00:01]Tehát igen, ott a a Irán főteré ki van.

[00:00:03]Hát van még egy állam a világon, amelyiknek egy másik állam beleírja az alkotmányába, hogy öreg, megsemmisítünk benneteket.

[00:00:15]Hol van még?

[00:00:15]Mondj egy ilyen államot.

[00:00:17]Nincs.

[00:00:18]Képzeld el.

[00:00:18]Nem tudok róla.

[00:00:19]Na hát akkor innen kezdjük ezt a dolgot, és ne onnan, hogy akkor október 7-én, hanem rögtön egy ellentmondás.

[00:00:25]Akkor 1979-nél elmondhatjuk, hogy ne ijedjenek meg a hallgatók.

[00:00:30]Ti jóban vagytok, és ez hogy ez a készfogás.

[00:00:34]Ez a Moszkvaér mai adása.

[00:00:36]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál.

[00:00:38]Király Tamás.

[00:00:40]Az Ultrang stúdiójában pedig rögtön két vendégünk is van.

[00:00:42]Kraus Tamás történésszel egészül ki a Moskva Moszkvatér csapata és Tiergábor a moszkvatér.com főszerkesztője.

[00:00:47]Jó napot mindenkinek.

[00:00:49]Szervusz és üdvözlöm kedves tévé is.

[00:00:52]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.

[00:00:53]Kérem a kedves hallgatókat, hogy nyomjanak egy lájk életet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson.

[00:00:58]Iratkozzanak fel a csatornáinkra a Moszkvaérre.

[00:00:59]Kraus Tamásnak is van csatornára, most ott van is egy beszélgetésünk május 1jéről és az ultrahangra is, valamint kérjük, hogyha tehetik támogassák az adójuk 1%-ával az ultrahang bővítését, fejlesztését.

[00:01:11]Köszönjük szépen.

[00:01:11]A részleteket megtalálják a www.ultrang.tv/1% oldalon.

[00:01:16]Belemennénk a mai műsorunkba, és azért is örülöm, hogy itt vagytok.

[00:01:20]Azért is örülök, hogy itt vagytok.

[00:01:20]Mind a ketten tegeződni fogunk, mert Kraus Tamással amúgy a való életben szintén tegeződünk meg Gáborról a műsorban is, úgyhogy így könnyebb lesz, mert azt látom, fogunk beszélni így a nagy háborúkról, tehát az oroszukránl, illetve a közelkeleti iráni háborúról is, és hogy minthogyha Irán kapcsán azért kicsit másként látnátok a dolgokat, úgyhogy rögtön ezzel fogom kezdeni.

[00:01:41]Beolvasok egy friss hírt.

[00:01:41]Azt írja egy nyugati sajtó, hogy a Mirror, hogy nyugati hírszerzési elemzések szerint Oroszország és Irán fokozza titkos műveleteit Európában, köztük az Egyesült Királyságban is.

[00:01:54]A jelentések szerint Moszkva és Teherán egyre gyakrabban alkalmaz úgynevezett eldobható ügynököket, bűnözői hálózatokat és szélsőségekeseket destabilizáló akciók végrehajtására.

[00:02:05]És látom azt, hogy nagyon sokan úgy osztják most fel a világot, hogy van az USA, Izrael, Ukrajna, mégogyha ott vannak is töréspontok, és a másik oldalon pedig az Irán, Oroszország, globális dél, Kína satöbbi, satöbbi.

[00:02:23]És Klaus Tamás meg ennél egy kicsit árnyaltabban látja, hogy hogy őt kérem, hogy kezd nem is, hogy árnyaltabban, már maga a kérdés feltevés, hogy Nagy-Britanniában orosz és iráni titkosszolgálatok keltik a problémákat, meg egyéb ez ilyen az orosz sajtóban is lehet, hogy a brit titkosszolgálat milyen pusztításokat hajt végre Oroszországba.

[00:02:45]Minden országnak megvan a maga baja.

[00:02:48]Egyáltalán nem tagadom a titkosszolgálatok szerepét, de a mai Nagy-Britanniában a problémákat az orosz meg az iráni titkosszolgálattal összehozni.

[00:03:01]Hát hát ez a tiszta abszurd.

[00:03:01]Eric Hobsbaum híres angol történész.

[00:03:04]Assiszem az eszméletben is lejött ez a tanulmánya.

[00:03:11]egy híres tanulmányt í legalább 25 évvel ezelőtt arról, hogy Nagy-Britannia felrobbanása, Nagy-Britannia felbomlása, mi lesz a brit szigetek történelmi perspektívája.

[00:03:25]És Hobsbaum éppen arról ír, hogy melyek azok a választóvonalak, amelyek megosztják a brit társadalmat, melyek azok a nemzeti kérdéssel, nemzeti szokásokkal, nemzeti érdekekkel összefüggő problémakörök, amelyek szétvetik Nagy-Britanniát.

[00:03:44]Na most azóta már eltelt 25 év egy vadi új probléma van, igaz?

[00:03:50]a a bevándorlás, a mindenféle nemzetiségű bevándorlás és a helyi lakosság közötti konfliktusok, amelyeket a brit kapitalisták hihetetlen rosszul kezelnek a politikai meg a brit kapitalisták politikai megszemélyesítői hihetetlen rosszul kezelnek.

[00:04:09]Na most mi az, amit itt a az iráni és orosz titkosszolgálat tud rontani ezen a helyzeten, ami ma Nagy-Britanniában előáll?

[00:04:22]Tehát itt vannak a választások, mindent mutatnak.

[00:04:24]Most a az orosz és az irádi titkoszolgálat rátesz a muszlim szélsőségesekre, vagy épp ellenkezőleg a másik szélsőségességre?

[00:04:35]Ez arra jó, hogy eltereljék a figyelmet a brit valóságra, hogy két rossz irányzat van.

[00:04:42]Az egyik, amelyik képtelen kezelni a bevándorláskérdést, hallatlan privilégiumokat biztosít bizonyos bevándorló csoportoknak.

[00:04:54]Ezzel felhergeli a brit társadalomnak azokat a csoportjait, akik hátrányos helyzetűnek érzik magukat, és a migránsok integrációja nem megy végbe.

[00:05:06]Tehát kétoldali őrület van.

[00:05:08]Erről kellene beszélni, és nem arra, hogy az orosz titkosszolg meg a a az iráni mit tud ezzel rontani, mert nem tud sem egy veszélyként mutatják be, hogy van az iráni titkos szolgálat és az orosz, és hogy az ugyanúgy veszélyt jelent.

[00:05:23]És ugye a tanár úr szokta papi diktatúrának nevezni az iránit.

[00:05:26]Így van.

[00:05:26]Nevezze mi se nem én nevezem.

[00:05:29]És ha az egyik veszélyes, akkor a másik is veszélyes, hiszen Oroszországos Irán szövetségesek.

[00:05:33]Az az Irán na ez is mert nem azonok, nincsenek teljesen azonos érdek.

[00:05:36]Itt abbagyom a Gábor elmondja, hogy mit gondol a dologról.

[00:05:41]Csak jelzem, hogy az iráni titkosszolgálatoknak az a legnagyobb gondja ma, hogy a a brit szélsőséges dsihadistákat támogassa.

[00:05:52]Hát belül bomlik szét az egész dsihadista diktatúra.

[00:06:01]Tehát én úgy érzem, hogy ez egy kamu.

[00:06:03]Nem látom a bizonyítékát annak, hogy az orosz iráni behatolásnak olyan nagy szerepe lenne.

[00:06:08]De még egyszer mondom, hogy persze az iszlamista szélsőségeket, hogy Irán támogatja, a az az szerintem szinte magától értetődik, ha még erre is van ereje a jelenlegi szituációban.

[00:06:26]Káb egyébként te papi diktatúrának tartod az iránit?

[00:06:30]Hát nem így fogalmaznék, hogy papi diktatúra, de természetesen ez egy ez egy vallási alapú rendszer, tehát azt az elvitathatatlan.

[00:06:40]És én a általában ezeket a rendszereket inkább a saját kulturális fejlődésükben értelmezném.

[00:06:49]Nem, persze, hogyha a nyugati nézőpontból nézzük, vagy vesszük az egészet, akkor akkor persze ez ez szembetűnő, de a a de én egyáltalán nem nyugati néző, én az iráni lakó én a lázadó iráni lakosság nézőpontjából nevezem annak.

[00:07:08]Akkor akkor mekkora az a lázadó-iráni lakosság?

[00:07:10]Mondjuk nagyjából százalékban?

[00:07:13]Hát amit itt fölmondanak, körülbelül ennek az iránni hatalomnak a 40% perzsáknak egy jó része támogatja a rezsimet.

[00:07:20]Az egész összes többi rész az inkább ellenáll vele szemben.

[00:07:24]Nem is nem is síta vallásúak.

[00:07:30]Ennek sok hatása a lakosság többi részére szellemileg befolyása már nem igen van.

[00:07:35]Én ha azt mondod, az is nagy szám, ha azt mondod, hogy 25-30% az iráni lakosságnak a diktatúra mögött áll, ha nem papi diktatúrának nevezzük, nevezzük iszlamoterrorista diktatúrának, annak nevezed, aminek akarod, de a diktatúras szót nem lehet itt kihagyni az egészből, hiszen ez egy politikai erő, egy kaszt, egy vallás, egy hatalmi központ, és ott vannak a a az ő sSzeink ez a közvetlen fegyveres erőszakra támaszkodó a a gá egyébként van aki még szélsőségesebben vagy érdekesebben fogalmaz van egy Amir nevű ember aki a Magyar Narancsnak adott interjút bár mondom én ezt túlzásnak tartom azt mondja hogy mindössze 10-15% az iráni lakosságnak támogatja jelenlegi iszlamista vezetést szerintem szóval ezt nem tudjuk én persze hát most úgy beszélünk hogy nem tudjuk de bizonyos jelekből azért azt vonhatjuk le, hogy különösen most, amikor megtámadták Iránt, azért az iráni társadalom alapvetően összezárt.

[00:08:45]Ezen belül ott vannak azok a azok a belső belső feszültségek.

[00:08:49]Itt elsősorban, amiben egyetértek, az, hogy a síta lakosság és a nem síta lakosság között van érezhető különbség.

[00:08:59]viszont például akik az év végén, tavalyi évvégén, év elején vagy tiltakoztak azok közül, amit látunk legtöbbször és amit mutatnak, ez a nagyvárosi fiatal egyetemisták középosztály, azért ez nem az iráni társadalomnak a nem tudom, hogy nem többsége, hanem hanem azért azért ez egy ez egy behatárolható kisebbség.

[00:09:30]Azok a azok a kereskedők, azok például a rendszernek az egyik támaszai, tehát kis és közép vállalkozók, kereskedők egy pillanat, akik akik azért tiltakoztak, mert gazdasági problémák vannak, infláció, ő nekik rossz, de nem a rendszer ellen voltak alapvetően.

[00:09:51]Tehát én én Gábor itt a probléma az, hogy ez nem az első, ez az első összemzeti tiltakozási akció, amikor százezrek és milliók vonultak ki.

[00:10:02]A legszerrényebb irá ellenzéki számítások szerint is több mint 300 embert lőttek le.

[00:10:09]Hát persze, hogy az emberek ezután már nem mernek annyira kimenni, óvatosabbak lesznek.

[00:10:15]A színe javá felkel vagyunk ebben a szám fölötti a 300 fölötti mindenütt megjelenik, mint adat.

[00:10:29]Na de ez miért nem miért nem megjelenik?

[00:10:31]De hogy ez miért nem meglepő?

[00:10:31]Ez a harmadik nagy tünt.

[00:10:34]Hát érdekes, mert a 2026- eleji adatok szerint ott több mint 3000 emberre mondják azt.

[00:10:41]Biztosum ez a kormányadata.

[00:10:45]Ez olyan mintogy a a hamasnak és hozzáteszik ugye, hogy hogy a halálos áldozatok szemet nehéz meghatározni a hatósági hírszárlat miatt.

[00:10:54]A Human Right Activist News Agency, ők több mint 2500 tüntető haláláról beszél egyébként, de ugye valóban nagyon sok szám kering, csak a egyébként ugyanaz, mint a a gázai esetben, hogy ott is nagyon sok szám és ugye egy emberélet is kegyetlen, de valójában ez a legmegdöbbentőbb szemp, hogy nincsenek objektív adatok gyakorlatilag.

[00:11:13]Ez azért nem döntő, tehát nem mentegetem a az egész helyzetet, hogy mennyi.

[00:11:19]Ha 300-be számolsz 50000-be, itt levertek egy felkelést fizikailag.

[00:11:25]Ez a lényeg.

[00:11:25]És nem az elsőt, a 80-as években is volt, amikor hatalomra került a komeini, akkor utána másnap, most történelmi értelemben másnap hónapokig tartott ugye ez az iráni dolog.

[00:11:41]a nyugati értelmiség jó részének támogatásával.

[00:11:47]Például Michel Fukó volt a fő ideológusa annak, hogy a Komeini egy új civilizációs irányzatot nyit az amerikai és a szovjet civilizáció között.

[00:11:56]Azóta se láttam, hogy a nyugat-európai értelmiségben valaki ezt konkrétan felülvizsgálta volna egy Kutróna nevű amerikai kanadai szerzőt látok, aki egy kiváló írásokban írta meg ennek az egész baloldali támogatásnak a iráni sorsát, ahogy felszámolták az iráni baloldat, ahogy a komeini likvidálta azokat a kommunistákat, akik őt ebbe az hatalomátvételbe támogatták, akkor 2009-ben is van egy népfölkelésszerű valami.

[00:12:32]Ott is sok ezer halotról beszélnek.

[00:12:37]Itt is sok ezer.

[00:12:37]Ez ez már egy másik dimenzióba emeli a az ellenállást a rendszerrel szemben.

[00:12:44]Tehát a papírendszer, bocsáss meg és abbaagyomigen.

[00:12:48]Az egész iráni papírendszer az első születése pillanatától egy vallási diktatúra.

[00:12:55]Nem tudod azzal elmagyarázni Gábor, hogy nyugati kategóriák, nem nyugati kateg, ez egy emberellenes középkori természetű rendszer, amelyik olyan törvényekkel operál, amilyenek a modern társadalomban nincsenek.

[00:13:11]Nem vagyok hajlandó semmi premodern középkori gondolatkört fölcsicomázni olyan értékekkel, amelyek amelyekkel azok nem rendelkeznek.

[00:13:22]Ez egy emberellenes rendszer.

[00:13:28]Ez kiírtja a nem azon vallási struktúrák keretei között tevékenykedő embereket.

[00:13:35]Elnyomja, kiűzi.

[00:13:35]Nagyon sok iráni ismerősöm van, akik ma már nem mernek megnyilatkozni, de hát vannak Németországban is, akik még a 90-es években elmenekültek.

[00:13:47]Tehát tudom, hogy van ez a tendencia, amelyek megpróbálja ezt az iszlamista rémámot felcicomázni mindenféle humanisztikus tendenciával, meg díszítményekkel, nem megy.

[00:14:01]Nem megy.

[00:14:01]Meg kell mondani, hogy ez a rendszer, ami ma Iránban van, ez egy emberellenes diktatúra.

[00:14:07]a nőket kérdez végig, a szexuális kisebbségeket kérdez végig, a másként gondolkodók, a politikai elő most olyan fontosak a szexuális kisebbségek, más esetben meg nem fontos.

[00:14:23]Nem, én nem mondtam olyan, én ez egy a sok mozzanat között a a amit fölsorolok, ez csak egy a kendőse döntő jelentőségű ügylet.

[00:14:32]Az a döntő jelentőségű ügylet, hogy egy középkori vallási tboldába utaztatna 90 millió embert.

[00:14:38]Na ez egy nagy probléma.

[00:14:43]Nézd Tamás, amiben alapvetően nem értünk egyet, az az legalább van valami vita.

[00:14:47]Ez izgalmas.

[00:14:49]Úgyhogy a amilyen hangnemben beszélsz egy rendszerről, és ezt ezt én én érzem mögötte a a egy kultúráról, nem?

[00:14:59]Nem, nem.

[00:14:59]Hát itt torzítasz.

[00:14:59]Nehogy már a perzsa kultúrát.

[00:15:02]Hát nehogy már a perzsa kultúrát ide hozz.

[00:15:07]Hát nehogy már a perzsa kultúrával azonosít a papi diktatúrát.

[00:15:10]Én a papi diktatúráról beszélek, nem a perzsákról beszélek, nem a 10 per amikor amikor én én azt mondtam, meg arra utalok és megismétlem, tehát az, hogy hogy egy kulturális közegben kell az egészet értelmezni, akkor azt mondod, ki nem mond egyértelműen arra utaltál, hogy ezzel el akarom kenni az által Igen, ezt mondom is, hogy el akarod ezzel kenni.

[00:15:39]Én meg én meg azt mondom, hogy hogy valahol meg kell érteni azt, hogy mi miért van.

[00:15:44]Tehát abban a abban a kulturális közben abban a ahol a vallásnak megvan a a jelentőség.

[00:15:49]És most úgy beszélek mintogyha lassan már majd majd vallás szakértő helyzet van, mert a lakosságnak csak 40%-a perzsa.

[00:16:00]Na most az összes többi is hatám nincs rögtön rögtön ugye rögtön leszhögeztem, hogy egyetértek abban, hogy hogy a a perzsák és nem perzsák, a séták és nem séták között van egy alapvető törésp kulturális gazál gazdasági törés ugye a szerintem a a dogmatikai kérdés az az, hogy hogy a ami most van rendszer és ami most van vezetés, az egyenlő-e Iránnal és az irániakal, mert a Tamás szerint nem.

[00:16:34]És akkor itt kíváncsi lennék Gábor, hogy ezt te hogy látod?

[00:16:39]Én harmadszor mondom, hogy hogy az egész kulturális közegbe helyezve, tehát az Irán Iráni Perzsa lakosságával én valamilyen szinten nem teljesen természetesen önazonosnak tartom.

[00:16:53]Tehát én ebben a a ebben ebben a a koordinátarendszerben, hogyha gondolkodom, akkor hát valahol meg kell érteni azt, hogy a kendőt, a sok mindent, ami tőlem is távol áll, de megpróbálom megérteni.

[00:17:12]Nem számít, hogy tőlünk hova áll a helyi lakosság.

[00:17:15]A helyi lakosság.

[00:17:15]Tehát én az elején is azt mondtam, hogy a helyi lakosság nem olyan számban a perzsa lakosság.

[00:17:20]Vegyük vegyük ketté a dolgot.

[00:17:23]A perzsa lakosság nem olyan arányban van a rendszer ellen, mint mint azt te feltételezed.

[00:17:32]Én nem tudom, én azt mondtam, nem tudom, tudom, ebből indultunk itt.

[00:17:34]De akkor logika logikai úton, tehát hogyha ha ilyen óriási lenne a az ellenállás, és természetesen a megfélemlítést is figyelembe véve, tehát ezt ne nehogy eltagadjuk.

[00:17:48]Tehát de hogyha akkora lenne az ellenállás, akkor amikor az országot úgy támadják meg, hogy szinte fölhívják a társadalmat arra, hogy na most lázadjatok, mert mi ott ott állunk mögöttetek, tehát Irán Izraelre és és az Egyesült Államokra gondolok, akkor nem látom azt, hogy hogy az iráni társadalom föllázadt volna.

[00:18:13]Gábor, sokkal nagyobbak az ellentétek köztünk, mint ahogy gondoltam volna.

[00:18:15]Hát most azért ne csináljuk most még mielőtt bárki azt gondolná, hogy nem akar nem vagyok a az iráni tudom rendszernek a meg azért jó, mert közben szerintem végre ezt át lehet beszélni, mert azért is érdekes, mert pont az, hogy akik egyébként cak csak én én túlzottnak én elmondom, miért tartom fontosnak ezt a diskurzust egyébként azért, mert ugye mind a ketten azért alapvetően Oroszországból indultok, illetve Oroszország a szakterületetek mind a kettőtöknek, és ez a vita, ezt más emberek között erkölcsi tényezők, amelyeket ismerünk.

[00:18:51]Tehát mi nem adjuk el magunkat itt Irán szakértőnek se aukós Erséb ismerjük ismerjük azokat az alapvető politikai tényeket, amelyeket itt értelmezni kell.

[00:19:01]Mi az, ami az egész iráni háborúban, amit itt teljesen máshogy látok?

[00:19:07]De bocsánat, megmondom őszintén, az az alapvető kérdés, hogy most akkor Izrael támadta meg Iránt?

[00:19:13]Hát ne üljünk fordítva a lovon, hát ne legyünk teljesen megbolondulva.

[00:19:22]Hát én emlékszem 2023 október 7-ére, amikor az iráni a felfegyverzésű irán által pénzet dsihadista szervezetek, a Hamas, a Hezbolla, a Másíta szervezetek, a hutik megtámadták Izrael államot.

[00:19:42]Hát a háború itt kezdődik.

[00:19:44]Én igazán nem vagyok azért ne hozzuk már ide.

[00:19:48]Hát miért?

[00:19:48]A a hutik is a a iráni felszereltségűek, irá támogatott, de bocsánat.

[00:19:54]Ott október 7-én a hutik azért nem látom, hogy akkor még de hát most ez lényeges.

[00:19:57]Az lényeges lényeges, mert erről beszélek, hogy egy túlzolá nem túlzok semmi túlzás nincs, mert később a hutik megtámadták Izraelt.

[00:20:08]Hát ezt el kell úgy ismer.

[00:20:08]Te is akármennyire tárgyilagos akarsz lenni, de nem vagy az.

[00:20:13]Mert te azt hiszed, hogy a háború akkor kezdődött, amikor most Izrael elkezdte rakétázni Irán és a háború nem is nem is fel október 7-én kezdődött, ugye egyszer el kell kezdjük.

[00:20:27]Október 7e egy határpont van annak is 50 évvel előtt története, van 80 év előtt törtete, de nem tudunk visszamenni a világtörténel, mert ráadásul a történelem nem is abszolút bizonyíték semmire.

[00:20:41]Ez a háború október 7-én kezdődött el, és Izrael állam addig hirdette a háborút, amíg az atompotenciálját meg nem semmisítik Iránnak, amely iszlamista rendszer 1979 után beleírta az alkotmányába, hogy az ő külpolitikai célja Izrael állam eltaposása, megsemmisítése és a lakosság kiirtása.

[00:21:13]Nincs, nincs tovább.

[00:21:13]Vagy elfog, akkor nem kell vitatkozzunk, vagy elfogadod, hogy ez bele van írva az iráni alá.

[00:21:20]Mondtam, hogy nincs.

[00:21:20]Igen, ott a a Irán főteré ki van.

[00:21:22]Hát van még egy állam a világon, amelyiknek egy másik állam beleírja az alkotmányába, hogy öreg, megsemmisítünk benneteket.

[00:21:34]Hol van még?

[00:21:34]Mondj egy ilyen államot.

[00:21:36]Nincs.

[00:21:36]Képzeld el.

[00:21:37]Nem tudok róla.

[00:21:37]Na hát akkor innen kezdjük ezt a dolgot és ne onnan, hogy akkor október 7-én, hanem rögtön egy ellentmondás akkor 1979-nél.

[00:21:48]De hát most attól, hogy visszamész 79-en, attól október 7e van, mert akkor csak be volt írva.

[00:21:54]De ezt a programot Irán most realizálni kívánta.

[00:21:59]Két dolog.

[00:21:59]Egyrészt én furcsának tartom egy történésztől azt mondjuk, hogy hagyjuk a történelmi előzményeket.

[00:22:03]Tehát ne hagyjuk, de arra most nincs idő, hogy te, hogy te megvilágítsd a megelőző 50 év valami vezet idáig.

[00:22:11]Igen.

[00:22:14]Hát elmondtuk, hogy 79 óta Irán beírta, nem is szomszédos Izraellel, hogy ő meg fogja semmisíteni ezt az államot.

[00:22:20]De ez egy ENS tagállam.

[00:22:25]Izrael meg olyan, hogy nem hagyja, hogy megsemmisítsék.

[00:22:27]És Izrael anélkül, hogy beírta volna az alkotmányába, semmit nem tesz Irán ellen.

[00:22:32]Tehát de igen.

[00:22:35]Mit tesz?

[00:22:35]Igen.

[00:22:36]Ugyanúgy el akarja pusztítani.

[00:22:36]Mit miért?

[00:22:38]Hol van?

[00:22:38]Mi bizonyítja ezt?

[00:22:38]Hát például, hogy most éppen megtámad, de hát erre nem reagált, hogy október 7-én Irán támadta meg Izraelt az ő fegyver, az ő ő nemcsak a Hamas, hanem más dsihadista szervezetek, többek közt a Hezbóla és Irán soha nem ista, hogy voltak olyan mondások, hogy a föl ezeket ő adta a pénzt.

[00:23:02]Az az igen, igen, igen.

[00:23:06]Akkor még egy október, hogy hajlandó elindulni, akkor nem érdemes vitatkozni, mert akkor tényleg te akkor kezded a háborút, amikor a háború már rég.

[00:23:17]Viszont akkor azt azt tisztázzük, hogy te október 7-étől számítod ezt mitől akkor az amerikaiak most az izraeliekkel.

[00:23:24]De nem Gábor, nem akkortól.

[00:23:24]Te te mikortól számítod az irányzáb 1979.

[00:23:29]Te visszamennél 1979?

[00:23:31]Vissza lehet menni 79-reel, de a háború nem 79-ben kez de itt egy ősi szembenállás van.

[00:23:35]Az vissza de tudom hát mi az ősi szembenállás?

[00:23:39]akkor, amikor Ukrajna kapcsán, az ukrán orosz háború kapcsán elmondjuk, hogy legalábbis fölvillantjuk, azért nem akarok ebbe belemenni, hogy azért itt a középkortól egy szembenállás van a nyugat meg a kelet között, akkor mondjuk el itt is, hogy azért ez nem a semmiből jön, hanem egy hát nem is létezett Izrael 1948 előtt.

[00:24:02]Ne csináljuk már Gábor, ha itt ami a lényegi dimenzió, az kétségtelen az, hogy maga ez az egész nem zsidó, nem zsidó iszlam, nem ez a lényeg.

[00:24:13]Ez egy konzekvencia ez része valaminek.

[00:24:15]Az igazi dolog az, hogy a közelkeleti hatalmi egyensúly kiizzadásáról van szó.

[00:24:24]Értünk Irán Török megérkeztünk a 24 Izrael is.

[00:24:29]Ki az aki itt a passzát szelet fújja?

[00:24:32]Ezek a nagy hatalmak és kishatalmak harcolnak egymással.

[00:24:37]De azt egyik állam se írta bele a másiknak a az alkot vagy egyik állam se írta bele a saját alkotmányába, hogy ezt a harcot ő úgy képzeli el, hogy kiírtja Izrael államot meg a zsidókat.

[00:24:48]Én ezt helytelenítem, ha erről elfeledkezünk.

[00:24:54]enni a háborún, amit te felhoztál, hogy Izrael és az Egyesült Államok háborút folytat.

[00:24:59]Az orosz külpolitika is elhallgatja a spanyolok a Sánchez háború.

[00:25:04]Nem háborút folytat, de ezt a háborút október 7-étől kell szám.

[00:25:09]azon az október 7-én, ami kapcsán azért van egy-két kérdés, hogy hogy mit csinált a Moszad, tehát hogy ennyire gyenge vagy ennyire izé nemes kövés elméleteket mindig el akarsz menni egy másik kérdés, hogy Izrael meg az izraeli uralkodó osztály milyen pökhendi módon rosszul kezelte.

[00:25:31]Itt már 1000erszer megvitattuk, hogy egyáltalán lebecsülte a a gázai ellenállást.

[00:25:37]Nem figyelte, hogy milyen sokan finanszírozzák, többek közt ő maga is.

[00:25:42]Az Európai Uniónak a 40 milliárdja 15 év alatt, ami megérkezett a Hamas kasszájára, amerikai Alapítványokból, mindenféle alapítványokból kiépítettek egy akkora terrorhálózatot a föld alatt, amilyet a világtörténelem még egyet nem ismer.

[00:26:01]Na most ezzel a terrorhálózattal szemben, ezzel a terrorhálózattal szemben hát egy háború bontakozik ki izraeli részről.

[00:26:12]Ez kétségtelen.

[00:26:12]És mondhatjuk, hogy túl sok az áldozat és mindent lehet mondani egyet.

[00:26:18]Túl sok.

[00:26:18]Tehát ezt az előbb elmondtad, hogy Iránban 30-40000 gázában mennyi?

[00:26:22]Fogalmam nincs.

[00:26:22]Ott is arról fogalmad sincs.

[00:26:27]Azért nincs semmi fogalmam, mert ott a Hamas az egyetlen úr, aki az adatokat szolgáltatja.

[00:26:32]Én a Hamasnak egyetlen szavát nem hiszek el.

[00:26:36]Tamás egyetlen szav Irán kapcsán elhiszed azokat a nyugati számokat?

[00:26:40]Nem, mert azokat nem ők adják.

[00:26:40]azokat a nyugati irán rokonság irány ezeket elhiszed elfogad egy az egyadom mint nem mondtam egy az egybe azt mondtam 30 és 50000 közötti adatokat adá miközben az idéz én vagyok az aki meg semmilyen számot sehol se az orosz-ukránban, se az iráni máshol sem hiszek el akkor akkor mondjuk hogy gázában mennyi ez a 6070000 tehát meg még egy dolog ja azt nem tudjuk tudjuk nem tudjuk merr azt se tudod megmondan Amit nem szabad nagyon okosnak lennünk.

[00:27:14]Gá c ak mondjuk azt hog nagyság nem tudod megállapítani a halottakról, hogy ki a terrorista, ki a nem terrorista.

[00:27:23]Hát csak annyit tudsz, hogy ennyi halott volt.

[00:27:26]Meg ugye ahogy azt mondják, hogy nagyon sok a gyerek, de hogy ugye a 17 éves terrorista akkor most gyerek vagy 17, tehát hogy sok kérdés van itt, de egyébként meg szerintem a a szám én azért terelném el a számháborúról, mert szerintem egyetlen élet is számít.

[00:27:38]É az te szeretnéd minimalizálni ennek a a az egész háborúnak a kezdeti lépései, de azok döntőek.

[00:27:47]Tehát nem szabad semmiképp nem szabad a terrorista támadás jelentőségét lecsökkenteni, mert magad leszel ennek a terrorizmusnak az igazolója.

[00:27:58]Nem leszel, csak a a veszélyét mondom.

[00:28:02]Értem.

[00:28:04]Ismerü tehát ezzel nem tudok kompromisszumot kötni, amikor a tényekhez nem ragaszkodunk.

[00:28:10]Egyetlen egy dolgot azért, hogy mégis csak vannak oda vezető okok.

[00:28:12]Tehát az, hogy hogy Gázában a a Hamasz így megerősödött, az a az magyarázható a palesztin kérdés rendezetlenségével, az elégedetlenséggel.

[00:28:26]Hát meg akár azzal, hogy Netánuék pénzelték a Hamaszt, mert azt gondolták, hogy majd kiszorítja a palesztinhatóságot között.

[00:28:32]És ez egy megélhetés lett.

[00:28:35]Ez egy megélhetés.

[00:28:35]Azért mondom, hogy vannak okok.

[00:28:37]És persze egy csomó én még 10et fölsorolok neked okot, ami ide elvezetett, beleértve az izraeli uralkodó csoportok politikáját.

[00:28:48]És még egy dolog.

[00:28:48]Igen.

[00:28:48]Tehát hogy még egy dolog az, hogy hogy elfogadjuk, hogy október 7-én az egy elfogadhatatlan, hogy terrorista támadás indult Izrael.

[00:29:03]Le fogják verni, meg fogják semmisíteni a Hamas.

[00:29:05]Ezt a Hamas előre tudta.

[00:29:09]Nem voltál ilyen megértő akkor, amikor az iráni rendszer leveri a a vele szemben tiltakozókat, akkor akkor nem azt mondtad most itt azt mondod, akkor is le fogják verni.

[00:29:20]Hát én azt mondtam, hogy ezek is le fogják verni, ha tudjá.

[00:29:22]Csak azok nem fogják tudni leverni.

[00:29:24]Megmondom mi a különbség.

[00:29:27]A, az egyik egy fáradó hatalom, azt még nem mondt, hogy ak a vallási Gábor, akik a vallási diktatúrával szebben állnak Iránba, az én okoszvem azoknak az oldalán van, neked meg a hatalom oldalán.

[00:29:39]Ezossz meg bennünket.

[00:29:44]Ezosz meg.

[00:29:44]Mondjuk meg őszintén.

[00:29:46]Én nekem tehát a Tamás az én én nekem a se kutyám, se macskám egyik se meg a másik.

[00:29:50]De nekem se macska kérdés ez.

[00:29:52]Kutya, de én világos kutya kérdés.

[00:29:53]Én ezt nagyon világosan meg tudom.

[00:29:57]Én kicsit tovább görgetném ezt a részt.

[00:29:59]Egyrészt engedném a Gábort beszélni.

[00:30:01]Igen, igen, igen.

[00:30:02]Tehát például az, hogy hogy igen, elfogadjuk, hogy október 7-én mi történt.

[00:30:07]És az elfogadhatatlan.

[00:30:11]És az elfogadható, hogy egy ország akármilyen előttörténettel, Igen, most megtámad, két ország megtámad egy egy másik országot, lefejezi a rendszerét, a vezető politikai rendszerét, azt a rendszert, amelyik mégiscsak nem mondhatod azt, hogy nincsen társadalmi támogatottsága, vagy nem volt.

[00:30:32]Van egy gyengülő támogatottsága, de van.

[00:30:35]És elfogadható az, hogy hogy ilyen eszközökkel, tehát hogy nemzetközi jogot megsértve nekimegy a másik ország jogot, azt tudjuk, hogy romokba van, azokra legalább mi ne mi hivatkozzunk.

[00:30:49]Én nem állok megámadjuk egyik oldalon sem állok, mert ott ott tartunk, vagy ott értünk egyet, hogy ez az egész egyébként a közelkeleti erőviszonyok megváltoztatásáért folyik, és hogy Iránt meggyengítsék ez közös amerikai és izraeli érdek, mert túl erős regionális.

[00:31:09]Na jó, de hát azért abból induljunk ki, hogy Irán bármennyire erős, ő akarta Izraelt megsemmisíteni október 7-én.

[00:31:17]bevalló célja volt a Hamasznak, a dzsiak, Iránnak mind a mai napig.

[00:31:23]A harca erről szól.

[00:31:23]Nem tudod meg győzni az izraeli lakosságot, hogy szeretetből támadták meg őket, meg hibák miatt támadták meg őket, de valójában nem akarják őket megsemmisíteni.

[00:31:39]Ha ez nem egy egzisztenciális háború lenne, akkor azt mondom, igazad van.

[00:31:44]Na de hát a lakosságnak ez egy egzisztenciális háború, ha egy nagyhatalom, egy 90 milliós nagyhatalom beírja az alkotmányába, hogy 2040-ig meg kell semmisítselek.

[00:31:56]Hát te aki egy kis nemzet tagja vagy.

[00:31:59]Hát legalább annyi egy mi nem reális?

[00:32:04]Az hogy megszüntetni v megsemmisíteni egy egy másik.

[00:32:08]Tudom a holokaust egyes programot se hittel senki a 30-as.

[00:32:10]Lassan már azt is védem.

[00:32:12]Akkor tehát, hogy nem nem véd, csak mondom a történelem, hogy mozogát.

[00:32:16]Nem ígérvények nincsenek a történel, hogy majd meglát izraeli társadalomról két mondatot engedj meg.

[00:32:23]Tehát akkor, mikor az iráni társadalom egy részéről itt vitatkozunk, hogy az az mennyire ö fajsúlyos vagy nagy arányú része, de akkor az izraeli társadalom kapcsán is említsük meg, hogy hogy vannak még ez a szép számmal, tehát nem elenyésző azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy ennek a háborúnak az egyik egyik mögö mögöttes célja az, hogy hogy ne belső problémáiról elterelje a figyelmet.

[00:32:57]De akik azok is, akik ellenzik, ők is a de azok is, akik ellenzik, azok is a saját hatalmi zsugáikat játszák.

[00:33:06]Csak a háborúval szemben, a netanyahú meg a háborúval abszolút egyetértek.

[00:33:08]Még azzal is egyetértek.

[00:33:11]Sőt, nem, hogy egyértek hangsúlyozom, hogy a netanyahunak is van történelmi felelőssége, hogy a háború ilyen ilyen mértékig el tudott uralkodni.

[00:33:24]Kétségtelen.

[00:33:24]Nincs kivizsgálva, hogy hogy lehet, hogy egy ilyen támadás majdnem hogy elsöpri Izraelt, ami október 7-én megtörténhet.

[00:33:32]Jogos távolá, hogy els de utólag utólag távolász, de abban azokban a napokban, mikor lemészárolták az embereket, akkor már nem vagy ha ez Magyarország történik, akkor nem vagy ilyen nagy vonal.

[00:33:48]Azzal mennyire értetek egyet azzal a kijelentéssel, hogy ebben a kérdésben az USA Izrael fogjává vált egyébként az irá helyzet kezelésé tudod régi ebbe se a 90-es években hallottam először, hogy az amerikai külpolitikát azt Izrael határozza meg.

[00:34:07]Ha Izraelbe mész és olvasod, akkor azt látod, hogy szidalmazzák a Bezsinskit meg a Kissingert, hogy olyan amerika politikát és olyan geopolitikai stratégiát építettek ki, ami nem veszi kellően figyelembe Izrael érdekeit.

[00:34:20]Hát ha egy magyar vagy egy lengyel bent van az amerikai politikában, akkor te elhiszed, hogy a magyar meg a lengyel a lengyel politika külpolitikai érdeket védelmezi a fizetésért, és nem az amerikait.

[00:34:38]Hát ennek nincsen ebben az értelemben semmi értelme.

[00:34:44]Hathatnak egymásra így vagy úgy természetesen.

[00:34:48]Hát végül is az oroszok, akik azt mondta Lavrov a legutóbb, ugyanogy nincs is semmi, nem is akartak atombombát a az irániak.

[00:34:57]Miközben meg a a az elnök, az alelnök a nézd már JD vesz vagy kiről?

[00:35:06]Nem, a medvegyet.

[00:35:06]Ja, meg szintén ugyanezt a zsugát leütötte, hogy hát nem, mert nem akar meg azért most meg arról beszélnek, hogyha nem lesz megállapodás, akkor folytatják a dúsítást.

[00:35:15]Furcsa, hogy hajlandók átvenni azt a dúsított uránt, ami alkalmas arra, hogy az atombombát megcsináljuk.

[00:35:23]Engedjük a Gábort is beszélni, hogy ő is az fejse ki.

[00:35:26]Na fejtsd ki.

[00:35:26]Tehát itt a az atombombával kapcsolatban azt abban gondolom egyetértünk, hogy sem Oroszország, sem Kína, sem egyetlen atomhatalom nem nagyon szeretné, hogy hogy bővüljön ez a kör és akár áak is legyen atom abszolút egyetértünk.

[00:35:42]Akkor a másik az, hogy én úgy emlékszem, hogy a 12 napos háborúnál egy évvel ezelőtt 12 napos háború után Donald Trump arról beszélt, hogy a középkorig visszabombázták a nukleáris képességeket.

[00:35:57]Ez a kérdés megoldott, amikor a mostani támadásnál, mert ugye ez támadás, mit most, hogy mit mondott a Trázna?

[00:36:04]Jó.

[00:36:07]Na most nem érdekes.

[00:36:07]De hát de kimondta mostani támadásnál, amikor elindult, akkor a rendszer lefejezése volt.

[00:36:15]Az elején nem is nem is nagyon kommunikálták ezt az okok között a a nukleáris képességek visszabombázását.

[00:36:25]utána jött elő, mikor hát nem hozta meg nem nem hozta meg a kellő eredményt a a nukle bocsánat a a az iráni hatalom lefejezése.

[00:36:36]Akkor jött elő a kommunikációba erőteljesebben megint a nukleáris képességek.

[00:36:43]Lehád egyetértek abba, hogy ez eredendően ez az új támadás, amiről beszélünk, ez egy rendszerváltó háború.

[00:36:52]Így van.

[00:36:52]Így van.

[00:36:52]Ebbe egyetértünk.

[00:36:54]Tehát és akkor visszakérdezek az előbbinél, mikor valami miatt itt félrecsúszott a beszélgetés, hogy hogy lehet-e Igen, hogy a nemzetközi jog létező, tehát úgy egyetértünk, hogy nemzetközi jogban ma olyan amilyen.

[00:37:06]De megtámadhat-e egy országot?

[00:37:12]Egy ország egy másik országot azért, hogy ott rendszerváltást hajtson végre?

[00:37:16]De hát 1000 eset van erre a többen emberre.

[00:37:19]Igen.

[00:37:19]De elfogadható.

[00:37:19]Más esetekben azt mondjuk, hogy Tamás neked elfogadható, mert te általában nem szoktad ezeket elfogadni.

[00:37:25]Nem, akkor itt sem.

[00:37:25]De mikor kezdődik a háború?

[00:37:28]Ez kulcskérdés.

[00:37:28]Komolyan mondom.

[00:37:30]Tehát ha azt gondolom, akkor a te analógiád az az, hogy mivel október 7-én egy olyan terrortámadás ért ártatlan civileket, gyerekeket, ezért meg kell akadályozni a proxi gazda testet, hogy bármikor máskor ilyet elkövess.

[00:37:43]Államszer.

[00:37:43]Nem mondom, hogy az atom nem számít a Izraelnek, de Izrael szeretne garanciákat kapni szerintem, ha én jól értem, amit olvasok, hogy az, hogy az iráni proxikat nem fogja többé finanszírozni.

[00:37:57]Elismerik Izraelt tárgyaló félként fognak tudni tárgyalni.

[00:38:03]Hát ez nem egy nagy izé etvász ezt átgondolni.

[00:38:06]Ugye a dolog erről szól.

[00:38:09]Egyelőre semmi megnyugtatót nem kapott Izrael irántól, hogy ezeket a proxikat nem fogja tudni a jövőben mozgatni Izraelála mellett.

[00:38:17]Most gondold el akármelyik európai államot, ha állandóan van két-három terrorszervezet, ami még mindig támadja, minden évben néhány száz embert megölnek, újra kezdik a terrorakciókat, és akkor erre azok nem reagálnak.

[00:38:34]Valamilyen módon reagálni kellett, reagálni fognak.

[00:38:37]Bármennyire bűnös az izraeli uralkodót, hogy idáig jutott a helyzet, amit én soha nem tagadtam, leírtam én a peace mozgalommal a 90-es évek elejétől közös logikán gondolkodtam nagyon sokáig, de egy dolgot be kell látni, akár tetszik ez nekünk, akár a bal oldalon, akármilyen oldalon, akár nem tetszik, ez a béke nem Izrael.

[00:39:05]és a palesztinokon múlik nagyon kis szeret, de az a hogyha Izrael és Amerika leállítaná az Irán ellené irániakon, az amerikaiakon, az oroszokon, a törökökön, a Szaarábiaiakon, az egész nemzetkezem.

[00:39:21]Hát ő része.

[00:39:23]Csak hát ő részén mondom.

[00:39:23]Hát azt mondom, hogy ő része ő a hetedik, nyolcadik tényező, amelyiknek része.

[00:39:30]Ugye erre mondom én, hogy szerintem meg a Messiáson múlik, mert ezt nem lehet gyakorlatilag annyi a góc pont ebben meg annyi a töréspont, hogy nem lehet a kapitalista alapon ez nem megoldható szituáció.

[00:39:40]Itt itt van a kutya.

[00:39:40]Én nem gondolom, hogy ez megoldható lenne.

[00:39:45]Érted?

[00:39:45]Gábor viszont aá viszont az Amerika hadd reagálják arra, amit föltettél kérdést, hogy hogy ugye Izrael hát égre vitte Amerikát ebben a kérdésben.

[00:39:57]Én azt azt hiszem, hogy igen, tehát én se abszolutizálom azt, hogy az Egyesült Államokra olyan hatalmas befolyása lenne Izraelnek, de van igenis van izraeli lobbi az amerikai belpolitikában, de van lengyel lobbi, van így van, csak erősebb az izraeli példán.

[00:40:14]Nem tudjuk.

[00:40:14]Én nem tudom, én nem hiszek az összeesküvése ez nem gondolom.

[00:40:20]Tehát azért, mert valaki zsidó Amerikába az a nézeted szerint Izrael javára ne ezt ezt tényleg ne vigyük bele, hogy í mer akkor akkor miről szól ez az egész lobbizó dolog, ha nem szerintem a köhőolajról egyébként, tehát hogy nem Izrael érdekeit érvényesítik feltétlenül az iráni háborúba, hanem a kőolajat és a gazdaságit.

[00:40:39]akarm is akarok kyukadni.

[00:40:44]Tehát én úgy gondolom, hogy Izrael elszámolta magát, tehát hogy a a az iráni rendszer lefejezésével eléri a célját, és ott úgy gondolta, hogy hát, hogy most gyertek, mert mert itt a lehetőség.

[00:40:59]És az időzítésben mindenképpen jégre vitte az Egyesült Államokat.

[00:41:06]Az Egyesült Államok nem az Egyesült Államok vitte jégre saját magát.

[00:41:11]Ez ez abszolút tehát nem tudom vannak az Egyesült Államoknak legitim céljai.

[00:41:16]Tehát én látom azt, hogy bizonyítana Gábor például ezt bizonyítsd be, hogy Izrael vitte jégre Amerikát.

[00:41:22]Hát ez egy állítás.

[00:41:25]Senki nem bizonyította be, ez egy feltételezés.

[00:41:28]Nem egy ilyen van.

[00:41:31]kiindulnak egy feltételezésből, először feltételezés, aztán az érvelés későbbi fokán már tényként fogadjuk-e.

[00:41:40]Nem fogadjuk el, Gábor, ez egy feltételezés.

[00:41:43]Ez egy feltételezés.

[00:41:43]És a a azután történtek nagyjából alátámasztják a feltételezést, hogy az Egyesült Államok nem volt így felkészülve erre lényegében elhitte azt, hogy hogy ezzel megoldható a probléma.

[00:41:59]Ettől függetlenül vannak az Egyesült Államoknak legitim céljai irán megtámadásával geopolitikai ö Kína gyengítése.

[00:42:09]De az miért legitim cél?

[00:42:09]Én ezzel itt nem eát nem leg rosszul fogalmaztam logikus céljain.

[00:42:15]Fogadom el az amerikai impéri fogadom.

[00:42:18]Én se fogad rosszul fogalmaztam.

[00:42:20]Elnézést igazad van.

[00:42:20]Tehát, hogy tehát a olyan célok, amelyek a a amelyek mentén igen az amerikaiak ezt elindították még, de egy két dolog van.

[00:42:31]Tehát az egyik az időzítés, amit én feltételezek akkor.

[00:42:34]A másik pedig az, hogy hogy az amerikaiak igenis Kínát, a globális délt gyengíteni akarták Iránt.

[00:42:44]Sőt, még olyan cél is ott ott lehet, tehát ami Donald Trumpnak a személyiségyeihez kapcsolódik, hogy hogy megoldani irá az iráni kérdést, magyarán megbosszulni 1979-et, tehát megbosszulni és mindazt megtenni a Miért kéne megbosszulni 1979-et?

[00:43:07]Hát a az amerikai elnök levette a kezét a királyról.

[00:43:13]Nem kell.

[00:43:13]Mit akarnának 79-ér megbosszulni?

[00:43:16]Hát azért egy ilyen saknosztalgiát egyébként pont az amerikaiak saknosztalgia és a és az amerikai nagykövetséggen történteket.

[00:43:23]Tehát emlékszik már.

[00:43:24]Nem ez nem a Donald Trump szerintem benne van.

[00:43:28]Abba is egyetértünk.

[00:43:28]Na és itt van az, hogy hogy személyiség jegyeiben is van valami, hogy én megoldom azt, amit elnökök sora nem t ugye erre mondja azt, hogy mer nem érdekli a félidős választás eredményt sem, csak megoldábornak a működik, hogy a megelőző elnökhöz való viszony és annak az elbaltázott ügyleteit, hogy én bezzeg megoldom.

[00:43:48]Én egyébként hozzától képest azt gondolom, hogy különbség van Izrael érdeke és az Egyesült Államoknak az érdeke között, mert Izrael érdeke az szerintem valami ilyesmi lehet, hogy fenyegetettséget ér az Irán részéről, ezért meggyengíteni.

[00:44:01]Amerikának meg szerintem a Trump hatalmi egójának az erősítése a célja, illetve az olaj meg a kereskedelmi dolg van még.

[00:44:08]Hát igen, ezt ezt akartam mondani, aláhúzni akkor most, hogy hogy az igenis ott van az amerikai gondolkodásban, hogy Kínára nyomást gyakorolni, olaj az olaj tehát a az a az energiaforrások fölötti ellenőrzést minél inkább kiterjeszteni Venezuela Irán és még egy, a kereskedelmi útvonalak, különösen a folytópontok fölötti ellenőrzést megerősíteni, megszerezni, visszaszerezni.

[00:44:37]Így vagy úgy.

[00:44:37]Tehát ezek azok, amit én rosszul fogalmaztam, hogy legitim, hanem logikus amerikai és kinyilvánított amerikai érdekek.

[00:44:45]Én se fogadom el, de ez megint más, mint ez egy geopolitikai képbe helyezi az egész.

[00:44:55]azért az, hogy akármért nem lesz a papírendszer se örök életű, mint ahogy egyik lesz itt egy nem középkori rendszer is Iránban, mint ahogy egy amelyik alkalmazkodni fog a a modern világ követelményeihez.

[00:45:08]Meg vagyok róla győződve, hamarabb les úgy, ahogy ahogy ezt Európában vagy a a világ nyugati részén elképzelik, nem lehet elszakadni a helyi kultúrától történelmi hagyományok.

[00:45:25]azért lesz, mert ő a többi a lakosság résa kultúrájától szakadt el, akinek nem kell ez a középkorias rezsim, előbb-utóbb megbukik, de egy dolog változatlan, egy dolog vá ez az olaj az iráni lakosságé kellene, hogy legyen, nem a papi diktatúráé, iráné ez az olaj, ez nem vehető el attól a lakosságtól valamely ott él.

[00:45:51]Tehát ezt le kell szögezni arra föl, hogy a háborúnak az olajérfolyó része az igenis egy imperialista törekvés, amivel szembe kell állni minden normális embernek.

[00:46:03]De az viszont, és itt akkor mondhatod, hogy legitim, mert ez a nemzetközi jogrendből, de a nemzetközi, ami még maradt.

[00:46:15]Senkinek nem áll érdekében az atomfegyver elterjedése.

[00:46:21]Senki nem hiszi el, hogy az iráni rendszer, ez a papir rendszer, ez békességes szándékból dúsította föl az uránt.

[00:46:29]Tehát te is mondod, hogy ha valami mozgósíthatja az amerikai az oroszokat és a kínaiakat, hogy együtt megoldják, plusz ugye Izrael, hogy együtt megoldják, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere.

[00:46:45]És szerintem Kínában megegyezhetett, nem tudjuk a Trump ebben igen, hogy kiviszi el az atomot.

[00:46:55]Ebben talán igen, abban viszont nem, hogy milyen feltételekkel lehet lezárni.

[00:47:00]Tehát föl kell oldani a az iráni kikötők blokádját.

[00:47:04]Tehát nem nem egyértelmű amerikai feltételek mellett lehet lezárni.

[00:47:08]De visszatérve baj, hát Kínának az az érdeke.

[00:47:13]Hát persze itt a helyes, mert ez egy globális hely.

[00:47:17]Ezt nem lehet, ha nem fogadjuk el, hogy az Amerika rátegye a kezét az olajra, a kereskedelmi útvonalra, a folytópontokra, akkor fogadjuk el, hogy Kína meg mást akar.

[00:47:27]Azért, mert világháborús veszély van.

[00:47:31]Igen.

[00:47:31]Ezért nem lehet, mert atomfegyver minden nagy hatalomnál van.

[00:47:34]Előbb-utóbb ki ő előjön és megszilárdul, hogy többé nem lehet visszatérni az egypólusú világrendhez.

[00:47:45]Az egyértelmű.

[00:47:46]És ezt értenie kell a Trumpnak, hogy kompromiss érti is.

[00:47:49]Ő ő annyit akar, hogy a legerősebb pólus legyen Amerika.

[00:47:54]meg inkább ő írja, vagy arrafelé lejtsenek a szabályok.

[00:47:57]Egyetlen egy gondolat erejéig még a atomkérdéshez térjünk vissza, mert én úgy gondolom, hogy hogy a ennek a problémának a megoldása csak úgy lehetséges, hiszen megint csak okok vannak, hogyha ha Irán is garanciákat kap.

[00:48:14]Te mindig azt mondod, hogy Irán el akarja pusztítani Izrael.

[00:48:20]Na most itt van két szembenálló.

[00:48:20]Ott van az alkotmányban.

[00:48:22]Vitatkoz, ami ott van, az ott van.

[00:48:26]Tény az tény az nem azon nem vitatkozok, de azért azt elfogadhatjuk, hogy ez a két ország, ez a két rendszer el akarja egymást valamilyen mód fogalmazhatunk így vagy úgy, de el akarja egymást pusztítani, meg akarja egymást gyengíteni satöbbi, satöbbi.

[00:48:41]Ha az egyik oldalon van egy van atomfegyver, amit ugye nem ismer el, de mindenki tudja, hogy van, akkor egy ilyen szembenállásban a másik oldal logikusan ugyanilyen elrettentő erőt akar.

[00:48:55]Nem azért, én szerintem ott se hülyék ülnek, nem azért, hogy hogy Jeruzsálemre vagy Telavira ledobja, hanem azért, hogy elrettentse a másik oldalt bármilyen ilyen támadástól.

[00:49:08]Most a tehát magyarán úgy tudod megoldani, hogyha az egészet egyben próbálod megoldani.

[00:49:14]Vagy mind a kettőnek van, vagy egyiknek sem.

[00:49:19]Ez is így is felfogható a dolog.

[00:49:19]Én abszolút ezt empatikusan kezelem, amit mondasz.

[00:49:24]Csak az a probléma, hogy Izrael egy Dunán túlnyi, 1egyharmad Dunán túl, de a mögötte van az Egyesült Állam.

[00:49:36]Azért ne felejtsük el.

[00:49:36]22.

[00:49:36]Hát van amikor mögötte van, van amikor nincs mögötte.

[00:49:42]Attól függ mibe egyre kevésbé.

[00:49:44]Izrael elpusztítását ha már itt tartunk mindig az Egyesült Államok nem engedi és nem is engedheti meg nem tudjuk, hogy ki mit enged.

[00:49:51]Nem engedheti, aztán engedi.

[00:49:53]Én jól emlékszem arra a az időszakra 30-as években, mikor Amerikában a nácik elől menekülő zsidókat be se engedték.

[00:50:01]Tehát, hogy mit akar, meg mit csinálj?

[00:50:04]Nek én nem vagyok Amerikában.

[00:50:08]Úgy van.

[00:50:10]Mi azt is tudjuk, hogy még a New York Timesnak is vannak antiszemita hagyományai.

[00:50:17]Jelen pillanatban is ugye van egy ilyen konfliktus.

[00:50:20]Na de és ez az érdekes poén itte.

[00:50:24]Ki mire használja ezt az atompotenciát?

[00:50:27]Izrael egyelőre tagadja, hogy van.

[00:50:31]Kizárólag miért tagadja?

[00:50:31]azért tagadja, mert csak védelmi szempontokból akarja felhasználni.

[00:50:38]Ha fel akarja használni, deálja avval, hogy nem ismeri el, hogy nincsen más állammal szembámadó kapacitása.

[00:50:49]Ez ügyes magyaráz mindenki ez mindenki védelmi szempontból és elrettentés szempontem így van.

[00:50:55]Irán beleírta az alkotmányába, hogy el akarja pusztítani Izraelt.

[00:51:02]egyszer elismered, utána meg erről megfeledkezel.

[00:51:04]Tehát ez ez nagyon megrontja a helyzetet.

[00:51:06]Ott van ez egy ez nem jó dolog.

[00:51:09]A Holocaust 2.0-val fenyegetnek az rossz dolog.

[00:51:12]Azt nem lehet csak ilyen vicc elviccelni.

[00:51:17]A Észak-Korea ugye neki is van atomfegyvere.

[00:51:22]Ugyanakkor Észak-korea senkire nem mondja, hogy meg akarja semmisíteni.

[00:51:27]Észak-korea rezsimje, akárhogy ítéled meg most az észak-koreai rezsimet, ő saját védelmére fejlesztette ki kínai támogatással az atombombát.

[00:51:39]De akkor az észak-koreait azt elfogadod, az irányit meg nem.

[00:51:41]Nem fogadok el semmilyen atomfegyvert meg atomháborút meg semmit.

[00:51:46]Én most a realitásokból indul akrait se a semmiben ott is.

[00:51:50]Mindenki számolja föl az atomfegyvert.

[00:51:53]Mindenki amerika is.

[00:51:53]Mindenki mindenki az atomfegyver, de mást nem tudsz követelni.

[00:51:58]Ha viszont követelsz, akkor a és a és az adott katonai realitásokból fogsz kiindulni, akkor tulajdonképpen az első megoldás az, hogy az iráni rendszernek ki kell húznia az alkotmányból, és el kell ahogy Izraelt el akarja pusztítani és el kell ismerni a Izrael állam létét.

[00:52:20]Itt kezdődik.

[00:52:22]Őszintén meg kell mondjuk.

[00:52:22]Hát nem csak Izrael miatt, sőt hát döntő nem Izrael miatt nincs két állam.

[00:52:30]Hát 1948-tól az ELS a két államot akceptálta, igaz?

[00:52:36]Így van.

[00:52:36]A két államot maguk a harcolófelek nem akarják.

[00:52:41]Hát hol van beírva?

[00:52:41]A Kara Hamas?

[00:52:41]Nem.

[00:52:41]Ő egy Iszlám államban gondolkodik, nincs annak határa.

[00:52:47]Azt mondja, hogy from the river to the sea.

[00:52:49]Hát ne men milyen jól jön Izraelnek ez a Hamasz?

[00:52:54]Tehát hogy mindig mindent rá lehet hni most nem kell de mindent rá nem.

[00:52:59]Palesztinok az nem hamasz, tehát az sokkal szélesebb.

[00:53:03]Hát nézd, egy mi?

[00:53:03]Hát igen, azért sokkal szélesebb.

[00:53:05]Bocsánat, csak még egy utolsó mondat.

[00:53:09]Sokkal szélesebb, de a Palesztin lakossága Hamas fogságában van.

[00:53:14]Ezt 1000er dologgalne a terrorizmus finanszírozásával, magával a Hamas diktatúrával.

[00:53:21]ebben így a jelenlegi helyzetet nézve alap nagy részben egyetért igen.

[00:53:26]Itt itt nagyon nagyon nagy, tehát nem Izrael áldozata, vagy nem csak izraelé, a Hamasé, a környezőállamoké, amelyek odadobták ezek ezt a lakosságot, mint mint nem tudom hány évtizede, mint menekülteket, hogy hányan elismerték újra a második államot, tett valaki lépést ez irányba?

[00:53:54]Hát az alagutakat kellett finanszírozni itt, Gábor.

[00:53:56]Hát nem munkahelyeket kellett volna építeni, nem házakat kellett volna építeni.

[00:54:01]Hát hát hát nem valami kultúrát kellett volna fölépíteni hát a házak alá meg az iskolák.

[00:54:10]Igen.

[00:54:10]Tehát megint csak visszatérünk oda, hogy azért ne terítsük szét nagyon a felelősséget, mert itt Izrael felelőssége ebben mindenki alapvet ott van.

[00:54:19]Mindenki ott van.

[00:54:22]Izrael állami is ott van, illetve nem is, hanem alapvető.

[00:54:24]Nem, nem, miért a ott is két politikai irányzat van.

[00:54:27]Hát a a palesztin hatóság, ha nem ismeri el Izrael Államot, akkor hogy tud vele Izraelt tárgyalni?

[00:54:36]Hát el kell ismerni Izrael Államot, ha az ENS elismerte 48-ba.

[00:54:42]Tehát itt nem lehet kétálláspont.

[00:54:45]Ezeket a dolgokat nem lehet olyan könnyedén elkenni.

[00:54:47]Én azért kicsit úgy beleértem magam.

[00:54:52]Attól volt jó.

[00:54:53]Egyébként én örülök, hogy ilyen azt azért elmondhatjuk, hogy ne ijedjenek meg a hallgatók.

[00:54:56]Ti jóban vagytok és ez tehát, hogy ez a kézfogás a mai vég.

[00:55:01]Szóval én meg nagyon élveztem a műsort.

[00:55:03]Szerintem sokkal több ilyenre van szükség, mert egyébként én magam is mindkettőtökkel egy csomó dologban egyetértek, egy csomó dologban meg nem.

[00:55:10]És szerintem ettől érdekes, hogy ütköznek az álláspontok, de közben meg lehet ezt csinálni úgy, hogy izgalmasan, kulturáltan.

[00:55:15]Tehát, hogy hát persze szeretjük külön, mert nem beszélgetni.

[00:55:22]Ez volt a Moszkva mai adása.

[00:55:22]Kraus Tamás tír Gábor, köszönjük szépen.

[00:55:26]Visszavárlak titeket.

[00:55:26]Az ukra oroszt majd beszéljük meg valamikor.

[00:55:28]Ott lehet, hogy nem lesz már ennyire heves, de abban nagyobb az egyetértés szerintem köztetek, de én meg direkt akartalak.

[00:55:36]Jöttek elő közös pontok.

[00:55:37]Jöttek, jöttek, jöttek.

[00:55:38]A kedves hallgatóinkkal is remé, hogy voltak közös pontok.

[00:55:40]Írják meg kommentben, hogy önök mit gondolnak itt az ultrahangunk.

[00:55:44]Igyekszünk minél több véleménynek teret engedni.