Rendkívüli: Zelenszkij különleges műveletet jelentett be Oroszország ellen - Horváth József
- Ukrán dróncsapások immár 1000 km mélységben is érik az orosz hátországot, elsősorban energetikai létesítményeket és szimbolikus célpontokat támadva.
- A támadások taktikai és morális eredményeket hoznak, de a fronton zajló eseményeket érdemben nem befolyásolják – az oroszok továbbra is haladnak a Donbaszban.
- Az orosz finomítói kapacitások 10%-a esett ki, és a győzelem napi parádét is le kellett mondani az ukrán drónfenyegetés miatt.
- Az ukrán hadsereg továbbra is légelhárító rakéták, drónelhárító rendszerek és radarok hiányával küzd, a nyugati támogatások ellenére.
- A nyugati sajtóban zajló, Putyin meggyengülését sugalló kampány Horváth József szerint összehangolt dezinformációs művelet, a hatalom továbbra is szilárd.
- A Trump–Hszi találkozó legfőbb eredménye a normális hangnem és a további találkozók ígérete; Tajvan kapcsán Trump a függetlenedési kalandoktól óvott.
- A technológiai kémkedés kapcsán minden okoseszköz kettős felhasználásúnak tekintendő, adatgyűjtésük biztonsági kockázatot jelent.
- A magyarországi kormányváltás a titkosszolgálati világ működését érdemben nem befolyásolja, az orosz bázis a rendszerváltás óta jelen van.
-
„A titkosszolgálati világ az nem négy éves ciklusokban gondolkodik, hanem adott esetben évtizedekben építkezését illetően is." – Horváth József
Részletes összefoglaló megjelenítése
Ukrán mélységi csapások és az új ukrán stratégia
A beszélgetés apropóját az adta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új különleges műveleteket hagyott jóvá az ukrán titkosszolgálatok és a fegyveres erők számára Oroszországgal szemben. A műsorvezető, Király Tamás felvetette, hogy ez vajon egy új háború kezdetét jelenti-e, vagy a meglévő orosz-ukrán háború kiterjesztését orosz területre.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő értékelése szerint az ukrán képességek a drónok terén jelentősen növekedtek, immár nagyobb távolságokra is képesek precíziós csapásokat mérni. Legutóbb akár 1000 km-es távolságban is jelentős csapást tudtak mérni az orosz hátországban.
„Ezek a csapások, amelyek döntő részében egyrészt energetikai létesítmények, kőolajfinomítók, tározók ellen irányulnak, másrészt pedig ilyen szimbolikus célpontokat, mint hogy Moszkva központját igyekeznek támadni." – Horváth József *
A szakértő szerint ezek a támadások elsősorban taktikai és morális eredményeket hoznak. Az ukránok most már ők is támadnak, ami pozitív üzenet a nyugati szponzorok felé, demonstrálva, hogy a közös dróngyártás beindulását követően tömeges csapásokra is képesek.
Az orosz olajfinomítók elleni támadások hatása
A hírek szerint az orosz finomítói kapacitások mintegy 10%-át érte már ukrán támadás, és ennyi esett ki a termelésből. Ez szabad szemmel is jól látható veszteség, azonban Horváth József hangsúlyozta, hogy ez a fronton zajló eseményeket érdemben nem befolyásolja. Az oroszok továbbra is haladnak előre, a fő céljuk a Donbasz teljes elfoglalása, és ebben lassan, megfontoltan, de haladnak.
A győzelem napi parádé elmaradása
Jelentős ukrán sikernek könyvelhető el, hogy az orosz vezetés kénytelen volt lemondani a győzelem napi parádét, mert tartottak attól, hogy egy ukrán dróncsapás megsemmisíthetne felvonultatott orosz harci eszközöket a Vörös téren. Ennek rendkívül rossz üzenete lett volna.
„Sokan úgy fordítják le, hogy milyen ironikus, hogy Zelenszkij engedélyével tud Putyin tartani egy győzelemnapi ünnepséget, és hát, hogy ez is mennyire jelzi, hogy Oroszország meggyengült." – Horváth József *
Az ukrán hadsereg problémái
A szakértő rámutatott, hogy az ukránok problémái nem szűntek meg: légelhárító rakéták, drónelhárító rendszerek, radarok és lokátorok hiányával küzdenek. A nyugati támogatók ugyan pénzt adnak, de olyan katonai eszközöket, amelyekből Nyugat-Európában is kiürültek a raktárak, vagy a saját biztonságuk érdekében nem akarják feláldozni az utolsó készleteket. Az amerikaiak pedig a fegyverszállításokat vagy nem tudják, vagy nem is akarják teljesíteni, mivel Iránnal és az öbölmenti országok támogatásával vannak elfoglalva. Az iráni konfliktus kapcsán elhasznált rakéták és légvédelmi rakéták az ukrán fronton hiányoznak.
Oroszország sebezhetősége
A műsorvezető felvetette, hogy Oroszország hatalmas területe, ami évszázadokon át az előnye volt, most a hátrányává vált, hiszen gyakorlatilag védhetetlen egy ekkora terület. Nem lehet mindenhova légelhárító rendszert telepíteni, legyen szó kőolajfinomítóról, vezetékről, átrakóállomásról, raktárról vagy katonai objektumról.
Horváth József egyetértett ezzel, hozzátéve, hogy az ukránok célja kettős: egyrészt „borsot törni" az orosz vezetés orra alá, másrészt a hátországban elbizonytalanítani az embereket, és nyomás alá helyezni Vlagyimir Putyint, hogy vagy fejezze be a háborút, vagy érjen el győzelmet.
A Putyin-rendszer állítólagos meggyengülése és a nyugati médiaműveletek
A beszélgetés során szóba került, hogy a nyugati sajtóban újra elindult egy médiakampány, amely azt igyekszik demonstrálni, hogy Vlagyimir Putyin meggyengült, belülről energiák feszítik szét a rendszert, az oligarchák egy része Putyin ellen fordult, és a választások során az Egységes Oroszország párt népszerűsége jelentősen visszaesett. Olyan hírek is megjelentek, hogy Putyin egy újabb háborút indíthat más ország ellen, hogy sikert tudjon felmutatni, illetve hogy folyamatosan bunkerban tartózkodik, mert Moszkvában sem érzi magát biztonságban.
Horváth József szerint ez egy összehangolt művelet a nyugati dezinformációs csatornák részéről, amelynek célja, hogy Oroszországon belül éket verjenek az emberek és Putyin, illetve környezete közé.
„Meggyőződésem szerint ez még messze nem jelenti azt, hogy holnap ez már az utcán is megjelenne, és tömeges tiltakozások lennének, vagy ne adj isten a hadseregen, titkosszolgálatokon belül Putyinnal szembefordulnának. Én ezt nem látom. Én azt gondolom, hogy ő továbbra is szilárdan kezében tartja a hatalmat." – Horváth József *
Ennek bizonyítékaként említette, hogy Putyin éppen Pekingbe tart, és a nagyhatalmak – az Egyesült Államok és Kína – továbbra is stabil vezetőként tárgyalnak vele.
Putyin megbánhatta a háborút?
A Financial Times értesülése szerint a múlt heti pekingi csúcstalálkozón Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta Donald Trumpnak, hogy Putyin végül még megbánhatja az Ukrajna elleni inváziót. Horváth József szerint ez lehetséges, hiszen meggyőződése, hogy az orosz titkosszolgálatok tragikus hibái vezettek a háborúhoz. Az oroszok egy pár napos, egyhetes megoldandó problémaként tekintettek erre, és nem voltak felkészülve erre a háborúra.
Ugyanakkor az oroszok most már egy egyirányú utcában vannak, ahonnan nagyon nehéz visszafordulni. Ha Putyin feladná a céljait – az orosz kisebbség védelme Ukrajnában, a Donbasz megszerzése, a Krím védelme –, akkor szembefordulnának vele az oroszok, mert az orosz birodalmi tudat a lakosság jelentős részében még a Szovjetunió szétesése után is benne van.
Putyin újabb háborút indítana?
A műsorvezető Panyi Szabolcs hírlevelére hivatkozva felvetette, hogy Putyin akár egy újabb országgal szemben is indíthatna háborút a választások előtt, és ezzel tesztelné, hogy Trump betartja-e a NATO kollektív védelmi kötelezettségét.
Horváth József ezt nem tartja valószínűnek. Szerinte ez a nyugat-európai, jól begyakorolt narratíva része, amely szerint egy, három vagy öt év múlva Oroszország biztosan megtámad valamelyik európai országot, és ezért fegyverkezni kell, az Európai Uniót katonai szövetséggé kell alakítani, és be kell vezetni a sorkatonaságot.
„Én őszintén, szóval pont az orosz-ukrán háború kapcsán nem látom feloldhatónak azt az ellentétet, hogy finoman fejezzem ki magam, hogy egyrészről azt halljuk, hogy hát lámlám, az oroszok nem képesek Ukrajnát legyőzni, a nyugati támogatással milyen sikeresen áll ellen, akár még meg is fordítják az ukránok a háború menetét, mondja a pozitív forgatókönyv. És hogyha ez így van, akkor ki képzeli el azt, hogy egy ilyen nehézségekkel küzdő ország és hadserege bármelyik európai országot megtámadná." – Horváth József *
Szerinte ez egy zéró kimenetelű játszma lenne, amiből az oroszok nem tudnának jól kijönni, és ezt ők is pontosan tudják.
A pekingi diplomáciai csúcsjárat
A Trump–Hszi találkozó értékelése
A beszélgetés második felében a pekingi diplomáciai események kerültek terítékre. Horváth József szerint aki abban reménykedett, hogy a két első számú vezető egymás nyakába omlik és megállapodnak az örök békéről, az naiv volt. Az orosz–kínai ellentét, vetélkedés és érdekek egymáshoz feszülése évek óta zajlik, ezt egy néhány napos találkozó során feloldani nem lehet.
A találkozó legfontosabb eredménye, hogy a két vezető normális hangnemben tárgyalt, megtették a politikai gesztusokat, és ebben az évben még többször fognak találkozni. A gesztuspolitika részeként Trump megdicsérte Hszi Csin-ping rózsáit, majd rózsatöveket küldött – a szakértő szerint úgy tűnik, a pingpong diplomáciát felváltotta a rózsadiplomácia.
„Szerintem a mostani csúcstalálkozónak a jelentősége valójában annyi, és ez sem kevés, hogy ebben az évben még többször fognak találkozni." – Horváth József *
Tajvan kérdése
A találkozó egyik legbeszédesebb momentuma Donald Trump Tajvannal kapcsolatos kijelentése volt. Trump szerint Tajvan 17 000 km-re fekszik az Egyesült Államok partjaitól, és óvná Tajvant attól, hogy túlzott függetlenedési kalandokba bocsátkozzon. Horváth József értelmezésében ez nem azt jelenti, hogy az amerikaiak zöld utat adtak volna Kínának Tajvan megszállására, de azt igen, hogy a tajvani vezetés ne „rángassa túlzottan a kínai bajszát". Ha Tajvan kimondaná a függetlenséget, az Egyesült Államok nem avatkozna be.
A műsorvezető felvetette, hogy ez egy időablak lehet a kínaiak számára Tajvan visszaszerzésére, hiszen Trumpnak már csak két éve van hátra elnökként. Horváth József szerint azonban a kínaiak számára most nem ez a legfontosabb. Számukra az a lényeg, hogy az amerikai elnök azt üzente a tajvaniaknak: „no ugribugri". Emellett a kínaiak is tettek gesztust az amerikaiak felé Irán vonatkozásában, jelezve, hogy ők is szeretnék, ha megnyílna a Hormuzi-szoros, és akár nyomást is helyeznének az irániakra.
A techcégek szerepe
A találkozón demonstratíve felvonultatták az amerikai gazdasági nagyágyúkat is: jelen volt a Tesla tulajdonosa, Elon Musk, az Apple vezetője, Tim Cook, és az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang is. Horváth József szerint ezek a techcégek amerikai székhelyű, de kínai gyártósorral rendelkező, nagyon érdekes összefonódásokkal bíró vállalatok. A találkozón a közös nevezőt keresték, és számos adózási, export- és vámkérdést könnyen meg lehetett beszélni a kínai elnök jelenlétében.
Putyin pekingi látogatása és a „nagy hármak"
A szakértő szerint az, hogy Trump és Hszi után Putyin is Pekingbe utazik, azt mutatja, hogy az orosz diplomácia sikeresen lavírozott az elmúlt években. Mind az amerikaiak, mind a kínaiak keresik az oroszok kegyeit, és szeretnének erősebb bizalmi kapcsolatot velük. Az oroszok méltán gondolhatják, hogy ők a harmadik nagy szereplő ebben az „osztozkodásban", ugyanakkor a gazdasági teljesítményük és a lakossági számarányaik nem jogosítják fel őket erre.
Technológiai kémkedés és az okoseszközök biztonsági kockázatai
A beszélgetés egy érdekes kitérővel folytatódott a technológiai kémkedés témájában. Horváth József elmondta, hogy a technológiai párharc továbbra is folyik a nagyhatalmak között. Példaként említette, hogy Izraelben az izraeli titkosszolgálatok és védelmi erők úgy döntöttek, hogy azoktól a katonáktól, akik kínai autót vásároltak, elveszik az autóikat, mert úgy érzékelik, hogy ezek az autók kémkednek utánuk – ami technikailag simán lehetséges.
A szakértő kifejtette, hogy az Egyesült Államok jó ideje megépítette az „Öt Szem" nevű, világot átfogó lehallgatórendszert (Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok részvételével), a kínaiak pedig most az autóikon keresztül próbálnak hasonló képességeket kiépíteni.
Az okoseszközök kettős felhasználása
Horváth József hangsúlyozta, hogy minden okoseszközt – a bébifigyelő kamerától kezdve az okostévén át az okosóráig – kettős felhasználású eszköznek kell tekinteni. Ezek az eszközök adatokat gyűjtenek, amelyeket elküldenek valahova, tárolnak, majd célzott reklámokkal bombázzák a felhasználót. Ez még akár hasznos is lehet, de ha egy ellenérdekelt ország vezetőjének egészségügyi adataihoz férnek hozzá, az már támadási felületet jelenthet.
„Tehát akkor, amikor ezeket az internet alapú szolgáltatásokat veszi valaki igénybe, akkor sokkal szélesebbre tárja az ajtót, mint egy régi rádióhullámokon terjedő kommunikáció esetében." – Horváth József *
Példaként hozta fel Oszama bin Ladent, akit a szeptember 11-i támadások után egy jó évtizedig azért nem találtak az amerikaiak, mert nem használt elektronikai eszközöket a közvetlen környezetében. Humán hírszerzés nélkül rendkívül nehéz valakinek a nyomára jutni, ha nincs okosórája, mobiltelefonja, televíziója vagy okos hűtőszekrénye.
Az átlagember kockázatai
A műsorvezető kérdésére, hogy az átlagembernek mennyire kell óckodnia ezektől az eszközöktől, Horváth József elmondta: nem akar senkibe sem frászt ültetni vagy üldözési mániát erősíteni, de egy ismert ember esetében, akit százezrek követnek, a személye felértékelődik egy ellenérdekelt szolgálat számára. Ha valaki befolyásolni akar egy médiumot, akkor a műsorvezetőn keresztül teheti meg a legegyszerűbben, és ehhez információkat kell gyűjtenie – amire az okoseszközök adekvát lehetőséget kínálnak.
De az átlagember is válhat fontossá, ha például egy társasházban olyan szomszédja van, akire a szolgálatok terrorizmus vagy drogkereskedelem miatt figyeltek fel, és a szomszédon keresztül akarják megközelíteni. Az élethelyzetek egyik pillanatról a másikra változhatnak, és az ember a tudtán kívül is fontossá válhat.
A magyarországi kormányváltás hatása a titkosszolgálati világra
Az utolsó téma a magyarországi kormányváltás és a titkosszolgálati világ viszonya volt. A műsorvezető utalt rá, hogy lehetett olvasni olyan cikkeket, amelyek szerint Oroszország eddig aktív diplomáciai és hírszerzői tevékenységet folytatott Magyarországon, és Budapest egyfajta elosztóközpont volt Európa irányába, de az új kormánnyal ez megváltozhat.
Horváth József határozottan cáfolta ezt a feltételezést:
„A titkosszolgálati világ az nem négy éves ciklusokban gondolkodik, hanem adott esetben évtizedekben építkezését illetően is. Tehát az, hogy most itt Magyarországon kormányváltás történt, az a döntő részében az ellenérdekelt szolgálatok munkáját semmilyen szempontból nem befolyásolja." – Horváth József *
Szerinte az orosz bázis volt, van és lesz is Magyarországon, ahogy minden más országnak is megvan a maga bázisa. Ez nem az elmúlt néhány év, hanem a rendszerváltás óta eltelt 36 év jellemzője, sőt, már a Kádár-korszakban is így volt.
A titkosszolgálatok „demokratikus működésének" kérdése
A szakértő kitért arra is, hogy időnként jogvédő szervezetek javaslatokkal állnak elő a szolgálatok demokratikus működésének elősegítésére, akár odáig elmenve, hogy ha valakit megfigyeltek, utólag kopogjanak be hozzá és tájékoztassák róla. Horváth József ezt szakmailag tarthatatlannak nevezte.
Példaként hozta fel Nagy-Britanniát, ahol a 90-es évekig nem volt törvény a titkosszolgálatokról, és a szolgálatok vezetőinek neve sem volt ismert – hasonlóan a James Bond filmekhez. Az első nyilvánosságra hozott név Stella Rimingtoné volt, aki azóta sikeres krimiszerző lett. A szakértő szerint ha egy szolgálat teljesen „levetkőzik" a nyilvánosság előtt, akkor elveszti a jelentőségét és a rendelkezésére álló erőeszközök döntő részéről is önként lemond – ilyen alapon akár be is lehetne zárni a boltot.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „ukrain formulerről" – valószínűleg az ukrán elnöki hivatal közleményére utal, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható.
- „fékezet habzású" – a győzelem napi parádé kapcsán elhangzott kifejezés, feltehetően „fékete habzású" vagy hasonló lehetett, de a pontos alak nem rekonstruálható.
- „léehárító rakéták" – légelhárító rakéták, ASR hiba.
- „bid autó" – BYD autó, kínai autómárka.
- „ötszem" – Öt Szem (Five Eyes) hírszerzési együttműködés.
- „nht ugribugri" – „no ugribugri", azaz ne ugráljanak, ASR hiba.
- „Sicin" – Hszi Csin-ping, kínai elnök nevének torzult alakja.
- „Zeneski" – Zelenszkij, ukrán elnök nevének torzult alakja.
- „Pany Szabolcs" / „Panyi Szabolcs" – Panyi Szabolcs újságíró neve, a beszélgetésben mindkét alak előfordul.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Király Tamás, az Ultrahang stúdiójában pedig Horvát József biztonságpolitikai szakértő.
[00:00:06]Szervusz!
[00:00:06]Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:00:08]Szervuszus, örülök, hogy itt vagy.
[00:00:09]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.
[00:00:11]Kérem a kedves hallgatókat, hogy nyomjanak egy lák életet erre a videóra, hiszen akkor még több emberhez jut el.
[00:00:16]Ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, illetve szeretném jelezni, hogy holnap van az adó 1% felajánlásának meg az adóbevallásoknak a határideje.
[00:00:24]Kérjük, hogyha tehetik, akkor támogassák az Ultrahang fejlesztését.
[00:00:28]bővítését az adójuk 1%-ával.
[00:00:30]A részleteket megtalálják a www.ultrahang.tv/1% oldalon.
[00:00:35]Közérdekű perceink voltak, amiből megtudták, hogy lejár az adóbevallás határi.
[00:00:39]Remélem, hogy már ennyi értelme volt.
[00:00:41]Ha valaki még nem tette meg, az adóbevallását mindenképp adja be.
[00:00:44]És azzal az orosz-ukrán hírrel kezdeném, hogy Volodimir Zeneski ukrán elnök új különleges műveleteket hagyott jóve az ukrán titkoszolgálatok és a fegyveres erők számára Oroszországgal szemben.
[00:00:55]Az ukrain formulerről is a különleges művelet szó szerepel, speciális hadművelethez tulajdonképpen, méghozzá az új orosz támadássorozatra reagálva hozta meg Zelenski ezt a döntését.
[00:01:07]El lehet-e azt mondani, hogy Ukrajna immáron támadásokat indít Oroszország ellen, és ez tulajdonképpen egy ilyen új háború, vagy a meglévő orosz-ukrán háborúnak az orosz oldalra történő kiterjesztése.
[00:01:25]Igen, valóban, hogyha most elsőre ránézünk arra, hogy mi is zajlik a fronton, akkor azt látjuk, hogy az ukrán képességek a drónokat tekintve annyiban növekedtek, hogy már nagyobb távolságokra is képesek precíziós csapásokat mérni.
[00:01:43]Tehát ha megnézzük, akkor ugye legutóbb mint 1000 km-es távolságban az orosz hátországban voltak képesek jelentős csapást mérni.
[00:01:55]azzal együtt, hogy én azt látom, hogy ezek a csapások, amelyek döntő részében egyrészt energetikai létesítmények, kőolajfinomítók, tározók ellenirányulnak, másrészt pedig ilyen szimbolikus célpontokat, mintogy Moszkva központját igyekeznek támadni.
[00:02:17]Ezeket én azt látom, hogy valójában ezek taktikai és inkább morális eredményeket hoznak, hiszen ahogy te is említetted, most már az ukránok is támadnak.
[00:02:28]Ez a nyugati szponzorok felé is egy pozitív üzenet, hogy lám itt a akár a közös drógyártás beindulását követően, hogy tömeges csapásokra is képesek az ukránok.
[00:02:41]Ez kétségtelenül akár a háttországot, akár a külföldi támogatókat nézzük, ezek pozitív üzenetek.
[00:02:47]Az oroszok esetében én azt gondolom, hogy nekik az egyrészt fájdalmas valóban, hogy mondjuk a finomítói kapacitásoknak a hírek szerint egy 10%-át érte már ukrán támadás, és ennyi esett ki a termelésbe.
[00:03:04]Az azért már szabadszemmel is jól látható.
[00:03:07]másik oldalról azért az is egy ukrán siker, hogy az orosz vezetés kénytelen volt elkönyvelni azt, hogy a győzelemnapi parádét nem merték megtartani, hiszen attól tartottak, hogy mekkora blamázs lenne az, hogyha egy ukrán dróncsapás mondjuk egy felvonulatott orosz harci eszközöket semmisítene meg a vörös téren.
[00:03:32]Tehát annak nagyon rossz üzenete lett volna, ezért láttuk ezt a fékezet habzású Ezt sokan úgy fordítják le, hogy milyen irónikus, hogy Zelenski engedélyével tud Putyin tartani egy győzelemnapi ünnepséget, és hát, hogy ez is mennyire jelzi, hogy Oroszország meggyengült.
[00:03:49]És és itt szeretném ezt folytatni pontosan, tehát hogy valójában ezeken a taktikai eredményeken kívül, vagy hát ezt a kőolajfinomítók elleni veszteségeket ha nézzük, akkor az azért az látható veszteség, de hogy ez a fronton zajló eseményeket befolyásolná bármilyen szinten, az nem igaz.
[00:04:12]Tehát az oroszok azért haladnak előre még akkor is, hogyha ugye ennek az 1200 közel 1200 km-es front rondszakaszon vannak olyan pontok, ahol az ukránok néhány négyzet kilométert vissza tudnak foglalni.
[00:04:30]Tehát itt egy ilyen dinamikusabb mozgás van, de alapvetően az továbbra is jól látható, hogy az oroszok számára a fő cél a Donbas teljes elfoglalása.
[00:04:43]És ott pedig haladnak előre.
[00:04:43]Lassan megfontoltan, ahogy eddig is tették.
[00:04:50]Azzal, hogy az ukránok számára azért a problémák jól láthatóan nem szűntek meg.
[00:04:59]Például a léehárító rakéták hiányát, ha nézzük, a drónehárító rendszerek hiányát, ha nézzük, radarok, lokátorok hiányát, ha nézzük.
[00:05:07]És ez azért is szembeütlő, mert ugyan a nyugati támogatók pénzt adnak, de olyanfajta katonai eszközöket, amelyekben vagy már Nyugat-Európában is kiürültek a raktárok, vagy már az utolsó készleteik vannak, amit pedig a saját biztonságok érdekében nem akarnak föláldozni.
[00:05:32]Ez látható, hogy az amerikaiak pedig a fegyverszállításokat vagy nem tudják, vagy nem is akarják teljesíteni még a fizetés ellenében sem, hiszen ők pedig Iránnal és a öbölmenti országok támogatásával vannak elfoglalva.
[00:05:46]És a iráni konfliktus kapcsán elpufogtatott rakéták, légvédelmi rakéták, azok adott esetben az ukrán fronton hiányoznak nagyon.
[00:05:58]azon gondolkodtam közben, hogy mi van akkor, ha van az oroszok játékszabálya az a Donbasnak a visszaszerzése és a 1200 km-es frontszakasznak az életben tartása és ott az előrehaladás és eredmények felmutatása.
[00:06:12]De bejött egy ukrán játékszabály, és az ukrán játékszabály meg az, hogy borsot törni az oroszok orra alá és az orosz lakosság orra alá is azzal, hogy légitámadásokat indítanak.
[00:06:22]Megjegyzem, az oroszok is indítanak kievést más városok irányába, de hogy elindul ez az ukrán offenzíva, ami sokkal kiszámíthatatlanabb, hiszen a front ott tudjuk nagyjából, hogy hogy húzódik, de hogy éppen hol van dróntámadás meg egyebek, azt viszont nem tudjuk.
[00:06:37]És ez gyakorlatilag már egy másik háború, ami viszont nagyon komoly gondot okozhat Oroszországnak.
[00:06:41]És vagy is kérdezem, hogy okoz-e komoly gond?
[00:06:44]Hogy nem?
[00:06:44]hiszen azt pontosan látjuk, hogy ami Oroszországnak sok évszázada az előnye, hogy hatalmas területen fekszik, az most a hátránya, hiszen gyakorlatilag védhetetlen egy ekkora terület, tehát nem lehet mindenhova légehárító rendszert helyezni.
[00:07:00]ö minden kőolajfinomító, kőolajvezeték vagy akár egy átrakóállomást ha nézünk, vagy raktárakat, ha nézünk, katonai objektumokat, akkor egész egyszerűen nincs a földön annyi elhárító rendszer, ami itt alkalmas lehetne arra, hogy egy tökéletes védelmet biztosítson.
[00:07:21]Ez így van.
[00:07:23]De hozzuk ide azt is, hogy ebben a háborúban most azon túl, hogy az ukránok ezeket a mélységi csapásokat intézik az oroszok ellen, és nyilvánvalóan, hogy az a célja, hogy egyrészt borsot törjön, ahogy mondtad, az oroszok vezetés orra alá, másrészt a hátországban elbizonytalanítsák az embereket, ők és mondjuk nyomás alá helyezzék Vladyimir Putyint, hogy vagy fejezze be ezt a háborút, vagy győzzünk már, de történjen.
[00:07:53]valami ezzel párhuzamosan a nyugati sajtóban újra elindult egyébként egy médiak is, ami azt mutatta be, vagy akarta demonstrálni, hogy Vladyimir Putyin meggyengült, belülről milyen Igen.
[00:08:13]energiák, amelyek szétfeszítik a rendszert.
[00:08:15]Már a oligarchák egy része is Putyin ellen fordul.
[00:08:20]A választások során egyébként az egy az Oroszország, tehát a Putyinnak a pártja az nagyon rosszul áll, jelentősen megzuhant a népszerűségük.
[00:08:27]Ugye lehetett ilyet olvasni, hogy Putyin éppen ezért majd egy újabb háborúszerű valamit indít, nem Ukrajna ellen, hanem más ország ellen, hogy tudjon valamifajta sikert felmutatni.
[00:08:41]Persze.
[00:08:41]Plusz már ugye folyamatosan a bunkerban van Putyin, mert már Moszkvában sem érzi magát biztonságban.
[00:08:48]Tehát magyarán én azt gondolom, hogy ez egy összehangolt művelet volt a nyugati dezinformációs csatornákat, ha nézzük, és ennek nyilvánvalóan az alapvető célja ez, hogy egyrészt Oroszországon belül próbálnak éket verni az emberek és Putyin és környezet.
[00:09:09]De akkor szerinted ennek nincs valóság alapja?
[00:09:10]Tehát ez a dezinformációs hadművelet úgy, ahogy van, vagy az, hogy Putyin népszerűsége csökkent, hogy veszélyben az egységes Oroszország párt és egyebek, ezek ilyen híresztelések.
[00:09:20]Én azt gondolom, hogy ezek, ha nem is híresztelés, mert nyilván ötödik évében van ez a háború.
[00:09:27]Érthető orosz részről is az a fajta fáradtság a hátországban, amiről már veled is beszélgettünk az ukránok vonatkozásában.
[00:09:36]De meggyőződésem szerint ez még messze nem jelenti azt, hogy holnap ez már az utcán is megjelenne, és tömeges tiltakozások lennének, vagy ne adj isten a hadseregen titkosszolgálatokon belül Putyinnal szembefordulnának.
[00:09:52]De hát én ezt nem látom.
[00:09:55]Én azt gondolom, hogy ő továbbra is Szilárdan kezében tartja a hatalmat, és azért az is mutatja ezt, hogy ugye éppen most útban van Pekingben.
[00:10:09]Igen.
[00:10:09]Az orosz elnök.
[00:10:11]Tehát magyarán a Nagy hatalmak, az Egyesült Államok és Kína is Putinnal, mint továbbra is egy stabil vezetővel száll.
[00:10:22]Na, ezzel kapcsolatban is van egyébként egy hír, ez meg a Financial Times-ó jelent meg.
[00:10:25]És amerikai források mondták a Financial Timesnak, hogy a múlt heti pekingi csúcstalálkozón, Sicin kínai elnök azt mondta Donald Trumpnak, hogy Vladyimir Putyin orosz elnök végül még megbánhatja az Ukrajna elleni infáziót.
[00:10:38]Nagy kérdés, hogy tényleg mondta-e ezt a kínai elnök.
[00:10:43]Hát nézd, mondhatta, és lehet, hogy meg is bánta Putyin, hiszen nekem fix meggyőződésem itt öt év után is, vagy az ötödik évet nézzük is, hogy az orosz titkosszolgálatok tragikus hibái vezettek ehhez, hiszen azok az első műveletek, amikor Kie felé ment ez a konvoyos történet.
[00:11:11]Nyilván, hogy az oroszok teljesen másképp képzelték el ezt a háborút.
[00:11:13]Ez egy pár napos, egyhetes megoldandó problémaként tekintettek erre, és nem is voltak fölkészülve erre a háborúra.
[00:11:23]Tehát ebből a szempontból abban biztosak lehetünk, hogy Putyin már ezt régen megbánta.
[00:11:27]Ö azzal együtt, hogy innentől kezdve viszont egy egyirányi utcában vannak az oroszok is, ebből nagyon nehéz visszafordulni tekintettel arra, hogy ha föladja azokat a célokat, hogy az orosz kisebbség védelme Ukrajnában, a Donbas megszerzése, a Krim nyilvánvalóan egy további védelme, ha ezeket megtenné Putyin, na akkor gondolom azt, hogy szembefordulnának vele az oroszok.
[00:11:59]Mert az orosz birodalmi tudat még a Szovjetunió szétesése után is a lakosság jelentős részében benne van.
[00:12:08]Viszont akkor itt merül fel az a kérdés, hogyha Putyin tényleg eljátszhatná egy újabb országgal szemben, hogy meg kell védeniük magukat.
[00:12:14]Panyi Szabolcstól idéztem, aki erről most írt a saját hírlevelében.
[00:12:21]És hogy hogy egy ilyen akció előfordulhatna a választások előtt.
[00:12:25]Ráadásul azt írja Pany Szabolcs, hogy ezzel azt is tesztelné Putyin, hogy Trump betartja-e a NATO kollektív védelmi kötelezettségét.
[00:12:33]Hát ha most cinikus lennék, akkor azt nem B Szabolcsnak biztos jó információs csatornái vannak.
[00:12:38]Azzal együtt én ezt nem látom.
[00:12:42]Ez megint ez a nyugat-európai jól begyakorolt mondatok vagy narratíva, amit hallunk, hogy egy év múlva, három év múlva, de öt év múlva tuti, hogy valamelyik európai országot Oroszország meg fogja támadni, és ezért aztán fegyverkezni kell, ezért aztán Európai Uniót át kell alakítani egy katonai szövetséggé, és még sorolhatnám, amiket időről időre hallunk, sorkatonaság bevezetésé is.
[00:13:13]Én őszintén, szóval pont a orosz-ukrán háború kapcsán nem látom feloldhatónak azt az ellentétet, hogy finoman fejezzem ki magam, hogy egyrészről azt halljuk, hogy hát lámlám, az oroszok nem képesek Ukrajnát legyőzni, a nyugati támogatással milyen sikeresen áll ellen, akár még meg is fordítják az ukránok a háború menetét, mondja a pozitív forgatókönyv.
[00:13:37]És hogyha ez így van, akkor kiépzeli-e azt el, hogy egy ilyen nehézségekkel küzdő ország és hadserege az bármelyik európai országot megtámadná.
[00:13:49]Tehát az az borzasztóan nagy és értelmetlen ár lenne azért, hogy ezt a képzeletbeli módon megingott putyini hatalmat újra stabilizálják.
[00:14:02]Tehát ez szerintem az egy zér kimenetelű játszma lenne.
[00:14:06]Ebből nem nőhetnének egész egyszerűen jól ki az oroszok, és ezt ők is pontosan tudják.
[00:14:13]Közben diplomáciai csúcsjárat van Pekingben, merthogy múlt héten Donald Trump, most pedig Vladyimir Putyin látogat pénőkhöz.
[00:14:20]Sokan azt várták, hogy most jön majd el az a rész, amikor a világ három nagy hatalma felosztja a világot, meg megbeszélik, hogy mi hogy legyen.
[00:14:29]Ugye az amerikai találkozót azt már ismerjük, ott azért nem igazán történtek nagy előrelépések vagy nagy bejelentések.
[00:14:37]Te akkor kezdjük a múlt hetivel.
[00:14:39]Hogyan értékeled a Trumps találkozót?
[00:14:41]Szerintem aki abban reménykedett, hogy itt akkor a két első számú vezető egymás nyakába omlik és megállapodnak az örök békéről és boldogságról a földön, az az naiv volt.
[00:15:01]Ö az oroszkínai ellentét vetélkedés érdekeknek az egymáshoz feszülése az évek óta zajlik.
[00:15:10]Ezt egy néhány napos találkozó során feloldani nem lehet.
[00:15:17]Az a az eredmény, hogy a két vezető leült egymással, normális hangnemben tárgyalt, megtették a politikai gesztusokat.
[00:15:26]Itt ugye Donald Trump megdicsérte Siciping rózsáit, majd rózsatöveket küld.
[00:15:33]Most nem pingpong diplomácia van, úgy tűnik, hanem rózsadiplomácia van.
[00:15:39]Ró, de ezeknek jelentősége van.
[00:15:39]Most már ugye arról is olvasunk, hogy Sziciping alá két egyforma fotelban párnát tettek, hogy magasabbnak tűnjön Donald Trump.
[00:15:51]Na tehát magyarán minden egyes részm Putyinnál ilyen probléma nem lesz.
[00:15:56]Igen, igen.
[00:15:58]Minden egyes ilyen részmomentumot kielemeznek és különös jelentőséggel ruházzák föl.
[00:16:04]Szerintem a mostani csúcstalálkozónak a jelentősége valójában annyi, és ez sem kevés, hogy ebben az évben még többször fognak találkozni.
[00:16:15]Ez az egyik, ami szerintem nagyon fontos.
[00:16:17]Kettő, hogy ezen a találkozón azért fontos dolgokban, ha nem is megegyeztek, de alapvetéseket tett a két nagyhatalom első számú emberre, az pont azt mutatja, hogy Putyin elnök Moszkvából elutazik most Pekingbe.
[00:16:32]Ö magyarán Trump és Ping között az orosz-ukrán háborúról, az orosz szok megítéléséről ebben, hogy most ő a két valódi nagy a beveszi és egy trojkának tekintik, hogy stílszerűek legyünk az oroszokkal.
[00:16:53]A világnak el úgy mondtad ezt az újrafelosztását.
[00:16:58]azt még nem látjuk, de úgy tűnik, és ebből a szempontból az orosz diplomácia azért sikeresen lavírozott, manőverezett az elmúlt években, hogy mind a kínaiak, mind az amerikaiak keresik az oroszok kegyeit, vagy vagy szeretnék, hogyha velük lenne erősebb bizalmi kapcsolat.
[00:17:20]Tehát ebből a szempontból az oroszok noha akár az atomütőerőt, akár a nagyságukat nézzük, akkor méltán gondolják azt, hogy ők a harmadik nagy ebben az osztozkodásban, de azért a gazdasági teljesítményől kezdve a lakossági számarányokig sok minden viszont nem jogosítja fel őket erre.
[00:17:43]magyarán ö az amerikaiak és a kínaiak ebben a felosztási kérdésben, ami szerintem egyébként nyilvánvaló, hogy kint volt a napirende.
[00:17:54]És hogyha a találkozó után megnézzük, amit Donald Trump Taiwan kapcsán mondott, hogy Tajvan 17000 km-re fekszik az Egyesült Államok partiidékétől és óvná Tajwant attól, hogy a túlzott függetlenedési kalandokba bocsátkozzon be.
[00:18:12]Én azt gondolom, hogy ennél beszédesebb Igen.
[00:18:18]üzenet akkor valóban ez volt a legfontosabb lé abszolút így van.
[00:18:21]Így van.
[00:18:21]És hogyha ehhez hozzátesszük, hogy a Trump elnök ezzel nyilvánvalóan nem azt írta alá, hogy holnap a kínaiak nyugodtan megszállhatják Tajvánt, vagy katonai erőt alkalmazhatnak Tajwannal szemben, de azt igen, hogy a taiwani vezetés, hogy úgy mondjam, ne rángassa túlzottan a kínai bajszát, merthogy ugye Trump tulajdonképpen arról beszélt, hogy ha kimondanák Tajvannak a függetlenséget, vagyiv ilen érdekesen fogalmazta meg, akkor az Egyesült Államok nem avatkozna bele, magyarul nem állna Tajva mellé, hogyha jól értem, hogy ez admiatt fontos, mert Donald Trump az biztos, hacsak nem burítanak meg valamit az amerikai alkotmányban, amit kétlek, akkor két évig lesz még elnök.
[00:19:08]Lehet-e ez egy olyan időablaksi Pinéknek, hogyha Trump mondta, akkor most van ide itt az ideje Tajvan visszaszerzésének.
[00:19:19]Igen, lehet, de valamiért én mégis úgy gondolom, hogy a kínaiak számára most nem ez a legfontosabb.
[00:19:27]Az, hogy az amerikai elnök azt mondja a taiváwaniaknak, hogy nht ugribugri a kínaiaknak ez most ez a legfontosabb.
[00:19:36]Tehát és miért?
[00:19:39]Azért, mert közben az amerikaiak felé a kínaiak is tettek egy gesztust Irán vonatkozásában.
[00:19:49]Tehát amikor a kínaiak azt mondják, hogy ők is szeretnék, hogyha megnyíljen a hormózi szoros, és majd ők akár az irániakra helyeznek nyomást e tekintetben.
[00:20:00]Tehát azért a az apró momentumokból mégiscsak fölsejlik az, hogy a két első számú vezető között ez az osztozkodás vagy a kölcsönös gesztusok olyan érdekek mentén, ami egyiknek félnek sem fáj nagyon, és a másik viszont örül neki.
[00:20:20]Ezek működtek, ezek a gesztuspolitikai részelemek.
[00:20:24]Azzal együtt még egyszer mondom, hogy most nem írtak alá egy új altát, hogy akkor hogy osztottuk fel a világot, és ezt mindenki tudomásul veszéltől, még messze vagyunk, de a két első számú vezetőnek a tárgyalása, amihez egyébként látjuk, hogy az amerikaiak ilyen demonstratíve felvonultatták a gazdasági nagyágyúikat is, azért az azt mutatja, hogy mind a két fél szerette volna a az új tárgyalási pozíciókhoz, hogy úgy mondjam, demonstrálni is, hogy a másik fél is érzékelje azt, hogy tulajdonképpen itt már egyenlő felek ülnek az asztalnál, és egyik sem diktálhat a másiknak.
[00:21:11]Hát ugye gyakorlatilag többek között a Teslának a tulajdonosa is ott volt.
[00:21:13]Az Apple embere, Tim Cook, az Nvidia vezérigazgatója, Jenzen Huang, Amerikából megérkezett.
[00:21:26]Tehát, hogy még Elon Musk is elment egyébként Pekingbe, akivel nem tudom most éppen milyen viszonya van Donald Trumpal, de úgy le, de az viszont fontos itt kiemelni, hogy a techcégek mentek.
[00:21:37]Úgy van.
[00:21:37]Amik azért igazából amerikai székhelyű, kínai gyártósorral rendelkező nagyon érdekes összefonódásokkal.
[00:21:46]Tehát úgy tűnt itt, mintogyha a közös nevezőt keresték volna.
[00:21:48]És gondolom ilyenkor egy csomó adózási kérdést, export kérdést, vámkérdést meg ilyeneket könnyen meg lehet beszélni, ha ott ül a kínai elnök is közben.
[00:21:58]Abszolút, így van.
[00:21:58]És itt ezek a óriás cégek vonatkozásában kétségtelen tény az, hogy van egy ilyen furcsa szimbiózisuk a kínaiakkal, tehát egyrészt a termeltetés gyártás vonatkozásában, másrészről pedig a tekintetben is, hogy ha megnézzük azt, hogy a amerikai elnökválasztás során ugye a TikTok kínai befolyás erősödését, hogy akarták az amerikaiak lezárni, és ebben is jutottak egyfajta kompromisszumra a kínaiakkal, hogy az Egyesült Államó ugye amerikai befektetők is beszálltak a TikToka, és ezáltal úgy lejjebb tekerték ezt a problémát.
[00:22:43]azzal együtt, hogy közben ez a technológiai párharc vagy küzdelem azért a két nagy között továbbra is folyik, mert nem kapott nagy nyilvánosságot, de nagyon érdekes volt, hogy például Izraelben az izraeli titkosszolgálatok és az izraeli védelmi erők úgy döntöttek, hogy azokat a különleges érzékenységű területen szolgáló izrael katonákat, akik kínai autót vásároltak, azoktól, hogy úgy mondjam, leg leveszik az autóikat, és adnak nekik egy másik autót, merthogy úgy érzékelik a izraeliek, hogy kémkednek ezek az autók utánuk, ami egyébként informatikailag simán vagy technikailag simán lehetséges, nem?
[00:23:34]Ö most magyarán meglátjuk azt, hogy ugye az Egyesült Államok jó ideje megépítette ezt az ötszem nevű világot átfogó lehallgatórendszert.
[00:23:45]A kínaiak meg most úgy tűnik, hogy az autóik próbálnak ugyanilyen.
[00:23:52]Az öt szem egyébként az az a Ausztrália, Új Zéland különböző országok, Kanada, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, tehát az angol száz világba telepítették ezt, és akkor mintogy lefogják a Földet, és ezeket a De ezek műholdak vagy Igen, igen, igen.
[00:24:11]És és nem csak műholdak, hanem nyilvánvalóan, hogy azok a lehallgató berendezések, amelyeken keresztül a mobil kommunikációt képesek nagy mennyiségű adatot le is gyűjteni, el is tárolni és utána ki is válogatni.
[00:24:24]Tehát ez azt jelenti, hogy lehet, hogy amiket mi most itt beszélgetnénk telefonon egymással, azt tudna az öt szem összegyűjteni, de ha beülök egy bid autóba, akő ők apróbban gondoln.
[00:24:39]Kérdés, hogy melyik az apróbb egyébként, mert egyszer láttam egy ilyen filmet arról, és ugye neked ez végül is szakterületed, hogy az összes okos eszköz, tehát mit tudom én, a béb figyelő kamerától kezdve az okostévén át az okosóra meg a nem tudom én még mik vannak, az oké, hogy mi látjuk, de hát tulajdonképpen ha a wifket megszerzik, akkor bárki láthatja.
[00:24:59]Persze azzal gyakorlatilag ezekkel a technikai vívmányokkal amennyit nyerünk a réven, annyit vesztünk a vámon is, mert kiszolgáltatjuk magunkat.
[00:25:07]Tehát ne csodálkozzon senki, hogyha most mondod van egy okos órája, és ugye az tényleg nézi az ember csodálkozó ezeket a dolgokat, hogy mit tudom én, a vérnyomásomat folyamatosan ellenőrzi, és akkor szól nekem, hogy most vagy vegyek be egy gyógyszert, vagy higgadjak le, vagy nem tudom, mit csináljak, relaxáljak.
[00:25:29]ezeket az adatokat elküldik valahol, valakik tárolják, és utána milyen furcsa, hogy következő pillanatban az interneten már ilyen reklámokkal kezdik el az illetőt bombázni célzottan.
[00:25:38]Tehát tudják azt, hogy őnek van egy ilyen egészségügyi problémája, arra már azonnal kínálnak megoldást is.
[00:25:46]Tehát ez a pozitívabb része.
[00:25:50]Igen.
[00:25:50]Azért gondolom, hogy ez még akár jó is lehet.
[00:25:52]Így van.
[00:25:52]De utána jön a következő, amikor azt mondja, hogy én tudom azt, hogy mondjuk az ellenérdekelt ország Xetőjének milyen egészségügyi problémája van.
[00:26:05]Onnantól kezdve az nekem már egy támadási felületet jelenthet.
[00:26:09]Nagyon értékes információ.
[00:26:11]Tehát akkor egyébként egy normális országvezető nem hord okos órát meg semmilyen okos eszközszé.
[00:26:17]Tehát és ezt betartják szerinted?
[00:26:21]Nem.
[00:26:23]Mert sokkal kényelmesebbé is hozzászó.
[00:26:25]Ugye most hallok ezzel kapcsolatban egy frisset, hogy meg Orbán Viktornak a kisnokia telefonja volt.
[00:26:29]Azt azt is ugyanúgy lehallgatták, akkor meg nem tök mindegy.
[00:26:34]Ö nem mindegy.
[00:26:34]Tehát akkor, amikor ezek az internet alapú szolgáltatásokat veszi valaki igénybe, akkor sokkal szélesebbre tárja az ajtót, mint egy régi rádióhullámokon terjedő kommunikáció esetében.
[00:26:50]az egyik oldala, a másik meg végül is kétségtelenül az is igaz, hogy és itt most hozzuk ide gyorsan Osama Bin Ladent.
[00:27:01]Tehát Bin Ladent a szeptember 11 után egy jó évtizedig azért nem találták az amerikaiak, mert egész egyszerűen nem használt elektronikai eszközöket a közvetlen környezetében.
[00:27:17]Tehát akkor pedig nagyon nehéz valakinek a nyomára jutni, hogyha humán hírszerzés oldalról nem bukik be valami információ.
[00:27:25]Ha nincs okosóra, nincs mobiltelefon, nincs televízió, nincs okos hűtőszekrény, meg most már minden eszköz borzasztóan okos, ez minden ilyen eszköz az gyakorlatilag kettős felhasználású eszköznek kell, hogy tekintsük.
[00:27:41]Ez az átlagemberekre szerinted mennyire vonatkozik?
[00:27:42]Tehát, hogy vagyok én, akinek olyan tudtommal nincs túl sok titkom.
[00:27:46]Nekem volt okos órám, csak zavart, hogy egy monitor van a kezemen, ezért nem volt.
[00:27:50]De hát például mit tudom én, laptopon van, meg okostelefonom van, meg béb figyelő kamera meg egyebek.
[00:27:58]Szóval, hogy hogy mennyire kell az átlagembernek óckodnia ettől?
[00:27:59]Szerintem én most nem akarunk senkibe sem beleültetni a frázt, meg üldözési mániákat se erősíteni, de most vegyünk egy egyszerű példát a te esetedben, és azt mondjuk, hogy ugyan te egy ismert ember vagy, akit nem tudom százezrek lájkolnak, kattintanak, adnak a szavára ez már önmagában egy olyan dolog, ami a te személyedet felértékel.
[00:28:32]egy ellenérdekelt szolgálat számára, mert azt mondja, hogy ha én most az ultrahangot befolyásolni akarom, akkor rajtad keresztül lehet a legegyszerűbben.
[00:28:44]És hogyha én befolyásolni akarom, és rajtad keresztül, akkor a te személyedet illetően információkat kell gyűjtenem, mielőtt leülök veled beszélgetni, és ehhez adekvát lehetőséget kínálnak az okos eszközök.
[00:29:00]Tehát ez az egyik, de milyen érdeklődéseim vannak, milyen az egészségügyi állapotod, milyen a családi helyzeted, milyen az anyagi helyzeted, mi a hobbid, mik a vágyaid, mit szeretnél elérni.
[00:29:15]És ezeket még minden lehet profilozni a közösségi médiás felhasználói dolgaimból.
[00:29:18]Tehát ha én tudom, hogy te most már nem használsz elektromos rollert, mert volt egy baleseted, akkor elgondolkozok azon, hogy azt mondom, hogy egy másik közlekedési eszközt ajánlok fel, ami sokkal biztonságosabb, ugyanolyan környezetbarát, satöbbi, satöbbi.
[00:29:38]Ha valaki hoz egy Teslát, elfogadom tele például.
[00:29:42]De a másik része, hogy most tágítsuk ezt a kört, képzelj el akárki, hogy él egy társasházban, és ugye tipikus dolog, hogy nem nagyon tudjuk, hogy kik a szomszédok.
[00:29:55]Na most lehet, hogy a szomszédunkban egy olyan ember lakik, akir a szolgálatok mondjuk terrorg miatt felfigyeltek, vagy illegális drogkereskedelem miatt felfigyeltek, és a látókörükben van.
[00:30:08]és a szomszédján keresztül akarják megközelíteni, akkor az a szomszéd azonnal érdekessé válik.
[00:30:16]Tehát a a ezzel csak azt akarom mondani, hogy az élethelyzeteink azok egyik pillanatról a másikra adhatnak egy olyan szituációt, amikor a mi kis saját szürke életünkből hirtelen kibillentenek bennünket, és akár a tudtunkon kívül válunk fontossá.
[00:30:35]Egyébként amikor mondjuk fontossá válunk egy szolgálat számára vagy valaki számára, azt mi észrevesszük, vagy lehet az is, hogy úgy éljük le az életünket, hogy már egy csomószor használt a mit megfigyelést erre, arra, amarra, de hogy valójában soha nem vettük észre.
[00:30:49]Persze, persze, persze.
[00:30:49]És ez így is van rendje azért egy titkos szolgálat.
[00:30:51]Tehát amikor itt látjuk ezeket a botrányokat meg mindent, azért akkor ott azt is lássuk, hogy emögött vagy politikai érdekek, vagy éppen egy ellenérdekelt szolgálatnak a jól felfogott érdekei húzódnak meg.
[00:31:04]ugye az adott ország szolgálatát elbizonytalanítsa, lejárhasa, vagy éppenséggel más irányba terelje el a figyelmét.
[00:31:11]Akkor ezzel kapcsolatos az utolsó kérdésem, ugye egy kormányváltás volt Magyarországon, és most a külföldi titkosszolgálatok kapcsán kérdezem, hogy mennyire változhatnak meg itt Magyarországon, illetve Budapesten a különböző mozgások, merthogy azzal kapcsolatban is lehetett olvasni cikkeket, hogy például Oroszország eddig itt aktív diplomáciai tevékenységet, vagy akár hírszerzői tevékenységet folytatott, és Budapest egyfajta elosztóközpont volt Európa irányába, de most az új kormánnyal ez megváltozhat.
[00:31:41]Ugyanakkor az új kormány meg jóval Európa barátabbnak tűnik például.
[00:31:46]Tehát mennyire lehet, amikor politikai változás van, akkor mennyire alakul át a titkosszolgálati világ?
[00:31:52]A titkosszolgálati világ az nem négy éves ciklusokban gondolkodik egy, hanem adott esetben évtizedekben építkezését illetően is.
[00:32:05]Tehát az, hogy most itt Magyarországon kormányváltás történt, az a döntő részében a ellenérdekelt szolgálatok munkáját semmilyen szempontból nem befolyásolja.
[00:32:16]Tehát az amit most, hogy itt egy orosz bázis volt, volt meg van is, meg lesz is még orosz bázis is, meg minden más országunnak a bázisa is.
[00:32:27]Tehát ne gondoljuk azt, hogy itt most a oroszok ránk fókuszálnak, és ez az elmúlt x évben volt, és nem az elmúlt 36 évben, csak hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakot nézzük.
[00:32:44]Ez így van.
[00:32:44]meg valójában azelőtt is így volt, tehát még a Kádák korszakban is így volt.
[00:32:50]És sorolhatnál még az ember abból az időszakból is a barátinak mondott országok kevésbé baráti szolgálatainak a magyarországi mozgásait és aktív intézkedéseit.
[00:33:01]Tehát ebből a szempontból a kormányváltás semmilyen hatással nincs.
[00:33:06]Az igen, mikor én is itt olvasom, hogy jogvédő szervezet hirtelen a szolgálatok demokratikus működését javaslatokkal szeretné elősegíteni, akár úgy is, hogy mondjuk még nyíltabbá tenni egy titkoszolgálati munkát, ami önmagában egy anakronizmus, de ugye már odáig elmennek ezek a javaslatokkal, hogy hát ha valakit a szolgálat ellen őrzött és lezárta azt a munkát, utána a kopog be és tájékoztassa róla, hogy olyan pedig megfigyeltük, de most de most már nem figyeljük meg.
[00:33:43]Ezt nem tartod elég szakmailinak.
[00:33:45]Hát nyilvánvaló, hogy hogy mondjam, az őrületnek nincs határa, de akkor csukják be a szolgáltatokat, mert akkor ne költsék az adófizetők pénzét ilyen területre, mert amúgy van olyan ország, aminek nincs titkos szolgálata.
[00:34:00]Van olyan ország, amik nem vallja be.
[00:34:03]Most hadd mondjak egy példát, és meglepő lesz.
[00:34:07]Nagy-Britannia, amelyik ugye már tudom ilyen 60-as évek óta forgatják a James Bond filmeket.
[00:34:13]Na most Nagy-Britanniában a 90-es évekig nem volt a titkosszolgálatokról törvény.
[00:34:21]Törvényt működtek a demokrácia őshazájában.
[00:34:25]Mondhatnánk.
[00:34:27]A Scotlandyard meg a MI6 meg ezek.
[00:34:27]Hát nem a Scotland az a rendőrség, de az MI6 Meg egyszerűen nem volt.
[00:34:36]Kettő a nem törvény nem volt, hanem ahogy a James Bond filmekben is, az is valóban viszont így volt, a szolgálatok első számú vezetőinek a neve sem volt ismert.
[00:34:47]Tehát amúgy ez nem ezzel én egyet tudok valahol érteni.
[00:34:54]Nem is értem, hogy miért ismert egyébként.
[00:34:57]Igen.
[00:34:57]Aztán az első az egy hölgy volt Stella Rimington, akinek a nevét már nyilvánosságra hozták.
[00:35:02]Miután a szolgáltat vezető is székéből fölállt, azóta ő egy sikeres krémiszerző vett.
[00:35:08]Nyilván, hogy számtalan olyan történet birtokába jutott, amiből utána ihchletet tud meríteni.
[00:35:16]Tehát magyarán az, hogy most egy szolgálat hogy dolgozik, és az ilyen-olyan megfontolások alapján mennyire demokratikus vagy nem, az pont a brit példa is mutatja azt, hogy ez messze nem azon múlik, hogy a nyilvánosság előtt most mennyien hogy mondjam, vetkőzik le egy szolgálat és mutatja meg magát, mert ha ezt megteszi, onnantól kezdve gyakorlatilag elveszti a egyrészt a jelentőségét, másrészt a rendelkezésére álló erőkeszközök döntő részről is önként lemond.
[00:35:54]Ezért mondom, hogy akkor be kell zárni a boltot.
[00:35:59]Hm.
[00:35:59]Na jó, hát akkor ez volt a mai adásunk.
[00:36:02]Így jutottunk el az orosz-ukrán háborútól a titkosztolgárati világig, de nagyon tanulságos volt.
[00:36:06]Köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk.
[00:36:08]Horvát József biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk az Ultrahang csatornáján.
[00:36:12]Köszönjük a kedves hallgatóinknak is a figyelmet.
[00:36:14]Szép napot mindenkinek.
[00:36:16]viszontlátásra, viszonth hallásra