Kiosztották Kaja Kallast, nevetséges választ küldött Putyinnak? - Kiszelly Zoltán
- Magyar Péter és Ursula von der Leyen jövő heti tárgyalásának tétje a 10 milliárd eurós RRF-csomag, amelyből a nettó befizető országok csak a 6,2 milliárdos vissza nem térítendő részt engednék fel.
- A TISZA-kormány várhatóan új újjáépítési tervet nyújt be, és beáll a német Európa-koncepció mögé, amely szigorúbb feltételeket szab a teljes támogatáshoz.
- Putyin Schröder közvetítésével tett ajánlatot az orosz energiához való visszatérésre, de az európai vezetők ezt elutasították, Kaja Kallas reakcióját a szakértő komolytalannak nevezte.
- Kiszelly „fordított Kissinger” elmélete szerint az ukrajnai és iráni konfliktusok célja Európa és Ázsia leválasztása az olcsó energiáról egy amerikai-orosz duopólium érdekében.
- Trump kínai látogatása nem hozta el a várt áttörést a ritkaföldfém-kereskedelemben, mert Kína szándékosan limitálja az exportot, hogy az USA ne tudjon egyszerre fegyverkezni és ipart fejleszteni.
- A német „Spárta 2.0” fegyverkezési program 500 milliárd euróból fejlesztené a Bundeswehrt, de ütközik a francia és lengyel érdekekkel, akik saját iparukat védenék.
- A szakértő szerint az európai integráció repedései egyre mélyülnek, és a német dominanciával szembeni ellenállás akár az eurózóna felbomlásához is vezethet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Magyar Péter és Von der Leyen közelgő tárgyalása, valamint az uniós források kérdése
A beszélgetés egyik központi témája a Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között a következő hétre tervezett brüsszeli találkozó volt. Kiszelly Zoltán politológus elmondta, hogy a tárgyalást nagyon magas szintű előkészítés előzte meg: Von der Leyen kabinetfőnöke már a választások után Budapestre látogatott, hogy az új kormány tagjaival egyeztessen.
A megbeszélések tétje a Covid utáni Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében Magyarország számára elkülönített, összesen mintegy 10 milliárd eurós csomag sorsa. Ebből 6,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 4 milliárd euró pedig kedvezményes hitel lenne. A források lehívásának határideje augusztusban jár le, és a nettó befizető, „fukar" országok (Hollandia, Ausztria, Finnország, illetve Németország) jelezték, hogy nem hajlandóak meghosszabbítani a határidőt. A politológus szerint az előző kormánnyal szemben politikai okokból tartották vissza a pénzeket, most azonban Brüsszel részéről mutatkozik szándék a források felszabadítására, hogy ezzel is demonstrálják a kontrasztot az Orbán-kormányhoz képest.
„Tehát az látszik, hogy van most egy szándék a kormányváltás után Brüsszel részéről, hogy ezt a pénzt feloldják." – Kiszelly Zoltán *
A tárgyalások során azonban egy új feltétel is felmerült: a fukar országok, különösen a németek, megüzenték, hogy csak a vissza nem térítendő 6,2 milliárd euróra számíthat Magyarország, a 4 milliárd eurós kedvezményes hitelt nem akarják folyósítani. Kiszelly szerint ennek hátterében az áll, hogy a német kormány egy „német Európa" koncepciót hirdetett meg, amelyhez csak azok az országok kapnak teljes körű pénzügyi támogatást, amelyek elfogadják annak feltételeit. A német külügyminiszter hat pontból álló javaslata tartalmazza a többségi szavazásra való áttérést, a jogállamisági mechanizmus szigorítását, és azt, hogy nem minden országnak kell uniós biztos.
A politológus kiemelte: a Magyar Péter vezette TISZA-kormány várhatóan benyújt egy új újjáépítési tervet, és be fog állni a német Európa koncepció mögé, hiszen az Európai Néppárt tagjaként ez a logikus lépés. A vissza nem térítendő támogatásból tervezett beruházások között említette a budapesti fonódó villamoshálózat bővítését és a vasúti projektek modernizálását, megjegyezve, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter ezekkel a projektekkel már a főpolgármesteri kampányára is készülhet.
Kaja Kallas és a Putyin által felvetett tárgyalási javaslat
A műsor másik kiemelt témája Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslata volt, miszerint Gerhard Schröder volt német kancellár közvetíthetne Európa és Oroszország között az ukrajnai háború ügyében. A felvetést az európai vezetők gyorsan elutasították, Kaja Kallas észt miniszterelnök pedig – Kiszelly szavaival élve – „vicc" kategóriájú reakciót adott, amikor azt állította, hogy ő lenne a legalkalmasabb arra, hogy átlásson az „orosz csapdákon".
„Tehát kajakal az tényleg tehát vicc. Tehát igazából egy szóval kell összefogni a vicc." – Kiszelly Zoltán *
Kiszelly éles kritikát fogalmazott meg Kaja Kallassal szemben, akit „női kvótapolitikusnak" nevezett, utalva arra, hogy szerinte nem a tehetsége, hanem a nemi kvóták miatt jutott magas pozícióba. Példaként hozta fel a volt dán miniszterelnök esetét, aki a NATO-főtitkári posztra pályázva az amerikai szenátorok előtt azzal érvelt, hogy ideje lenne női főtitkárt választani, és a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta – a szenátorok erre elutasították a jelölését. Kiszelly szerint Kallas még ennél is nevetségesebb kategória, és az európai politika komolytalanságának karikatúrája.
A politológus kifejtette, hogy Putyin Schröder személyével egy ügyes, kettős ajánlatot tett a német elitnek, nem a politikának. Schröder kancellársága alatt épült ki az Északi Áramlat gázvezeték, és később a Gazprom, illetve az Északi Áramlat felügyelőbizottságában is szerepet vállalt. Az ajánlat lényege az volt, hogy Európa térjen vissza az orosz energiához, ami megmenthetné az európai ipart. A német elit azonban ezt elutasította, és kitart amellett, hogy leválik az orosz energiáról, még ha ez gazdasági öngyilkossággal is ér fel – Németország immár negyedik éve recesszióban van.
„Tehát igazából Putyinnak ez az ajánlata, ez egy ilyen kettős ajánlat volt. A német elit ezt elutasította, és hát az európaiak is elutasítják." – Kiszelly Zoltán *
Kiszelly megemlítette Donald Trump párhuzamos ajánlatát is, miszerint amerikai cégek vásárolnák fel az Északi Áramlat 2-t működtető svájci részvénytársaságot, helyreállítanák a vezetéket, és évente mintegy 50 milliárd köbméter orosz gázt adnának el Európának dollárért. Ezt az ajánlatot is elutasították az európaiak. A szakértő szerint mindez azt eredményezi, hogy az európai ipar energia nélkül marad, és fokozatosan leépül.
Az amerikai-kínai nagyhatalmi verseny és a Trump-Putyin-Csi találkozók
A beszélgetés harmadik nagy témája a Kínában lezajlott magas szintű találkozók értékelése volt. Kiszelly elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök március végén szeretett volna Kínába utazni, abban a reményben, hogy a „jön, lát és győz" elv alapján gyors eredményeket ér el, hasonlóan a venezuelai vagy az iráni helyzethez. Az iráni stratégiával kapcsolatban kifejtette: az USA célja az volt, hogy Iránt leválassza Kínáról, és rákényszerítse, hogy olajkereskedelmét dollárban számolja el, valamint csökkentse a Kínának eladott olaj mennyiségét.
A politológus felvázolta saját elméletét, amelyet „fordított Kissinger" koncepciónak nevez, és amelyről „A csatér Ukrajna" című könyvében is ír. Eszerint az ukrajnai háború célja Európa leválasztása az orosz energiáról, az iráni háborúé pedig Ázsia leválasztása az öböl menti országok energiájáról, hogy így egy amerikai-orosz energetikai duopólium jöhessen létre a nemzetközi olajár meghatározására.
„Az ukrajnai háború azt a célt szolgálja, hogy Európát leválasszák az orosz energiáról. Az iráni háborúnak az a célja, hogy Ázsiát leválasszák az öbölmenti országok energiájáról. Így marad az amerikai orosz energetikai duólium." – Kiszelly Zoltán *
A kínai látogatásokkal kapcsolatban Kiszelly kiemelte, hogy Kína tudatosan építi pozícióját a BRICS-országokkal közösen, és a dedollarizáció folyamata – bár lassan – de halad. A kínaiak tavaly bemutatták a Unit nevű új elszámolópénzt, amely 40%-ban aranyfedezetű. Ezzel szemben Trump elnök hitelből finanszírozza politikáját, ami az amerikai állampapírok hozamának emelkedéséhez vezetett: a 10 éves papírok kamata 4,5% fölött, a 30 éveseké 5% fölött van.
A Trump látogatás eredményeit értékelve Kiszelly megjegyezte: bár bejelentettek 750 Boeing repülőgép vásárlását, ebből a kínaiak csak 200 darabot rendeltek meg ténylegesen, a többi opció. A mezőgazdasági termékek (szójabab) vásárlása fontos az amerikai termelőknek, de Trump fő célját, a feldolgozott ritkaföldfémek kereskedelmének liberalizálását nem sikerült elérnie. A kínaiak válaszul az amerikai vámokra és a mikrochip-export korlátozására limitálták a ritkaföldfémek eladását, méghozzá olyan szinten, hogy az ne legyen elég egyszerre a fegyverkezéshez és a civil ipari felhasználáshoz.
„Tehát csak olyan limitált mennyiséget adnak direkt a kínaiak, hogy ne tudjanak, tehát vagy vadászgépeket építenek, vagy rakétákat, vagy ipari robotokat. A kettő egyszerre nem megy, mert annyit azért nem ad direkt." – Kiszelly Zoltán *
A szakértő szerint Kína hosszabb távban gondolkodik, számukra a következő mérföldkő 2049, a Kínai Népköztársaság alapításának 100. évfordulója, míg Trumpot szorítja az idő a novemberi időközi választások miatt.
A német fegyverkezési program és az európai divergencia
A beszélgetés záró témája a német fegyverkezési politika és annak európai következményei voltak. Kiszelly „Spárta 2.0" néven hivatkozott arra a német tervre, amely 10 év alatt 500 milliárd eurót fordítana a Bundeswehr fejlesztésére. A koncepció lényege, hogy a németek minél több országban gyártanának német fegyvereket, minél több hadsereg használna német fegyverzetet, és központi akadémiákon képeznék ki a katonákat. Példaként hozta fel a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművet, amelyet Magyarország elsőként vásárolt meg, majd az olaszok és a románok is rendeltek belőle, és a gyártás több országban (Németország, Olaszország, Románia) is folyik.
A német törekvések azonban ütköznek más európai országok érdekeivel. A franciák ragaszkodnak ahhoz, hogy a fegyvereket Franciaországban gyártsák, a lengyelek pedig a dél-koreaiakkal közösen gyártanának fegyvereket, és maguk akarnak exportálni más európai országokba. Kiszelly szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök be is jelentette, hogy az uniós fegyverkezési programból Lengyelországra jutó 200 milliárd zlotyiból mindössze 0,37% megy közvetlenül német cégekhez.
„Tehát, hogy a németeknek csak minimális pénz junt." – Kiszelly Zoltán *
A politológus párhuzamot vont az 1910-es évek európai helyzetével, amikor szintén két táborra szakadt a kontinens. Most az egyik oldalon a németek által vezetett Európai Néppárti országok állnak (osztrákok, horvátok, magyarok, görögök), a másik oldalon pedig a franciák, olaszok, angolok, akik nem akarnak egy német Európa alatt működni. A helyzetet súlyosbítja, hogy ha jövőre Franciaországban Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés kerül kormányra, akkor az E3 (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság) formációból kiválhatnak a franciák és az angolok, és marad az „E1", azaz Németország.
Kiszelly felhívta a figyelmet arra, hogy az európai divergencia más területeken is megjelenik: az euró a németeknek kedvez, a déli országoknak nem. Ha a széttartás felerősödik, az akár az eurózóna felbomlásához is vezethet – Marine Le Pen 2017-ben, Matteo Salvini 2019-ben már felvetette a saját pénzhez való visszatérést. A politológus szerint a repedéseket már nem lehet pénzzel vagy növekedéssel elfedni, mert pénz nincs, csak hitel, amit a németek adnak – de egyre szigorúbb feltételekkel.
„Tehát azt látjuk, hogy hogy nem jó irányba megy ez az európai integrációs" – Kiszelly Zoltán *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Longuer Andrást hallhatják.
[00:00:05]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az Útrang csatornáján.
[00:00:07]És ahogyan már itt csütörtök reggel hallgatóink ezt megszokhatták és méltán várhatják.
[00:00:11]A vonalban Kiszerű Zoltán politológus, jóért az optimista van itt velünk, akivel ismételten áttekintjük a hét eseményeit, illetve hogy milyen kilátások várhatóak a következőben.
[00:00:28]Köszönjük a műsorban.
[00:00:28]Köszönjük, hogy fogadj hívásunkat.
[00:00:29]Ismétel jó napot kívánok.
[00:00:34]Mielőtt belekezdenénk a hírek elemzésébe hallgatóinkat, arra még csak hadd emlékeztessem, hogyha még nem tették meg, akkor mindenképpen érdemes feliratkozni csatornánkra, hiszen így akár értesítéseket is kérhetnek az újonnal feltöltött felvételekről.
[00:00:49]És ezen a ponton javasolnám azt is, hogyha még nem tették meg esetleg, akkor iratkozzanak fel az én csatornámra is, hiszen ott is időről időre különböző hírtartalmakkal jelentkezem rendszeresen, úgyhogy esetleg ez is érdekli önöket, akkor ezt is meg lehet tenni, illetve ha már itt tartunk, akkor ismételtem ajánjuk figyelmükbe kiszedi Zoltán csatornáját, és ezt is a leírásban megtalálhatják, úgyhogy arra is érdemes lehet feliratkozni.
[00:01:12]Ö és hogyha ö ezt végig is mondtam, akkor ezzel le is zárult a szolgálati közlemények sora.
[00:01:20]Köszönjük tehát a hallgatóknak, hogyha ezeket megfontolják.
[00:01:26]És hát a hírek rkanyarodva azonnal ugye az egyik talán sokat várt vagy hát sokat elemzett, és hát mi is beszéltünk ugye ebben a műsorban is sokszor korábbi hetekben, esemény az majd az lesz, hogy milyen tárgyalás fog lezajlani Magyar Péter és Honder Leen között.
[00:01:42]Ugye magyar Péterék bejelentették, hogy ez a jövő hét folyamán valamikor megesett ez a tárgyalás.
[00:01:46]És az ugye korábban is téma volt, és arról szó volt, hogy milyen tempóban, ütemben haladnak ezek a tárgyalások.
[00:01:55]Ugye volt itt delegáció Budapesten, de ez most egy kifejezett konkrétum, hogy Magyar Péter és von deren között mikor és milyen tárgyalás eset meg.
[00:02:04]Itt így ráfordulva itt a az események sorára ön látja, hogy a korábbi találgatásokhoz képest, amiket akár mondjuk itt ebben a műsorban is próbáltunk megbecsülni, hogy milyen kérdések kerülnek majd az asztalra, miben lesz engedés, miben nem lesz engedés, ahhoz képest merrefele haladnak a dolgok, mit mi fog történni igazából egy hét múlva Brüsszelben?
[00:02:31]Igen, tehát nagyon magas szintű előkészítő tárgyalásokat látunk.
[00:02:32]Fond de Lien kabinet főnöke jött Budapestre már a választás után, hogy az új kormány tagjaival tárgyaljon.
[00:02:41]Hát ilyen szempontból tényleg a legmagasabb szinten foglalkoznak ezzel a kérdéssel Brüsszelben.
[00:02:48]Ugye az látszik, hogy az előző kormány benyújtott egy újjáépítési tervet.
[00:02:51]Ez a covid utáni újépítési alap, az RRF, aminek a az előző kormány 10 milliárd euró támogatását kérte.
[00:03:00]Ebből olyanából 6,2 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 4 milliárd euró kedvezményes hitel.
[00:03:07]Ez most augusztusban jár le.
[00:03:09]Tehát ha augusztusig nem sikerül az új magyar kormánynak lehívnia ezt a pénzt, akkor ez a pénz elvész.
[00:03:15]Ugyanis a fukar országok, a nettó befizetők jelezték, hogy nem hajlandóak meghosszabbítani a határidőt.
[00:03:22]Ugye ez 2020-ban lett eldöntve, azóta hat év telt el.
[00:03:27]Tehát hogy hogy a hat év legyen elég.
[00:03:30]Ugye politikai okokból tartották vissza a pénzt az előző magyar kormánnyal szemben.
[00:03:34]Tehát ilyen szem ezért ugye mi kicsúszunk az időből, és Magyar Péter ezt próbálja most valahogy még megmenteni.
[00:03:41]Tehát az látszik, hogy van most egy szándék a kormányváltás után Brüsszel részéről, hogy ezt a pénzt feloldják.
[00:03:48]Ugye most ezt a kormányt másként zsarolják, vagy másként próbálják fogni.
[00:03:53]Tehát azt látjuk, hogy a Magyar Péter kormánya egy új újjáépítési tervet nyújt be.
[00:04:01]még ebben a hónapban, és azt remélik, hogy ezt gyorsított ütemben elfogadják, és utána ebből a 10 milliárdból minél többet utalnak.
[00:04:09]Itt viszont van egy változás a korábbi hetek beszélgetéseihez képest, ugyanis megüzenték a fukarországok, hogy csak a vissza nem térítendő támogatásra számíthat Magyarország, a 4 milliárd euró kedvezményes hitelt, azt nem akarják odaadni.
[00:04:22]Hát ez ez tehát ez nem az tehát ez még csak egy opció, de úgy tűnik, hogy a fukarországok nem akarnak főként a németek hitelt kedvezményes hitelt adni.
[00:04:32]Ennek van egy üzenete, hogy a lányomnak mondom, hogy a menyem értse.
[00:04:38]Ugyanis hát Franciaország óriási bajban van.
[00:04:40]Erről már sokat beszéltünk, hogy technikai államcsődben vannak.
[00:04:41]Ugye a az állampapírok kamata továbbra is Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 4,5% fölött van már.
[00:04:50]Tehát igazából ott 5% körül már elszállnak az állampapírkamatok, a 10 éves papírokra vetítve.
[00:04:58]Tehát ilyen szempontból a fukarországok megüzenték, ugye német kormány nagyjából három hete üzente meg, hogy azok az országok kap számíthatnak támogatásra, amelyek elfogadják a német-európa koncepciót.
[00:05:09]Werful német külügyminiszter hat pontot fogalmazott meg.
[00:05:14]Át kell térni a többségi szavazásra.
[00:05:15]Nem minden országnak kell uniós biztos.
[00:05:20]Ezt a jogállamisági zsarolási mechanizmust ezt ezt ezt fokozni akarják.
[00:05:24]Ez azt jelenti, hogy a 28-ban induló hét éves költségvetésnél már az első költségvetési centre alkalmaznák ezt a jogállamisági mechanizmust.
[00:05:31]Tehát a németek attól félnek, hogy a franciák jövőre a Marine Le Pen pártját választják meg Franciaországban egy nagy alapító országban a a patrióta erők jutnak kormányra.
[00:05:42]De hát ugyanezt látjuk Ausztriában is, ugyanezt látjuk Németországban, ahol az AFD már a 30%-hoz van közelebb, a CDU meg a 20%-hoz.
[00:05:51]De hát mondhatnánk más országokat is, hogy Romániában a szocialisták a nacionalistákkal akarnak összefogni.
[00:05:58]Bulgáriában patrióta elő miniszterelnököt választottak Szlovéniában is.
[00:06:01]Tehát recseg ropog ez az Európai Unió és a németek csak azoknak akarnak pénzt adni, meg a fukarországok, hollandok, osztrákok, finnek, amelyek beállnak a sorba.
[00:06:10]Tehát ezért aki nem lép egyszerre, nem kap uniós pénzt estére.
[00:06:16]Tehát azt látjuk, hogy így érdemes ezt nézni, hogy Magyarországnál szokás szerint demonstrálják azt, hogy nincs kedvezményes hitel, mert csak azoknak az országoknak lesz kedvezményes hitel, amelyek ezt a német Európa koncepciót, vagy mag Európa koncepciót elfogadják.
[00:06:31]Tehát így érdemes ezt nézni.
[00:06:33]A 6 milliárd euró 6,2 milliárd nagyjából ez ez valószínűleg megérkezik.
[00:06:36]ezt Brüsszel át fogja utalni több okból, egyrészt, hogy mutassa a kontrasztot az előző kormányhoz képest, tehát Orbán Viktor kormányához képest, hogy itt van egy fajta együttműködés.
[00:06:46]Nyilván ezzel egy lendületet is akarnak adni a magyar gazdaságnak, amely uniós gazdaság és hát a német piacnak a része.
[00:06:53]Tehát hogyha nekünk jobban megy, több pénzünk van, akkor több német erőművet meg meg spanyol vonatot, vagy olasz teherautót tudunk vásárolni.
[00:07:02]Tehát ilyen szempontból a pénz, ha nem patrióta politika van Magyarországon, nagyobb esélyel megy megint vissza Nyugat-Európába megrendelésekre.
[00:07:12]Tehát ilyen ezért is adják.
[00:07:12]És hát a egy ma egy magyar bankhoz kerülhet, állami bankhoz kerülhet a pénz, és akkor ez a magyar állami bank bonyolítja majd le a projekteket.
[00:07:21]Ugye látjuk, hogy Vitézi Dávid már nagyon készül az új főpolgármesteri kampányára.
[00:07:25]Tehát ebből a pénzből nyilván ez egy ezek indokolt beruházások, de azért a budapesti fonódó villamoshálózatot bővítik.
[00:07:33]Ez nyilván a budapestieknek és a városba látogató embereknek egy óriási előny.
[00:07:37]övárosi vonatokat akarják modernizálni.
[00:07:40]Nyilván ez is indokolt más vasúti projekteket is, tehát ez is indokolt, mert az elmúlt időszakban az autópályák építésére irányult nagyobb figyelem, a vasútra kevesebb figyelem irányul, tehát ezek mind indokolt beruházások lesznek, csak hát itt azért szépen épül épülget azért a közlekedési miniszter amennyire én látom legalábbis kampánya is.
[00:08:01]Tehát igazából er így látjuk ezt.
[00:08:05]És hát cserében ugye Magyar Péternek el kell fogadnia talán azt, hogy a kedvezményes hitelt, azt a négy milliárd eurót nem kapjuk meg, illetve hogy be kell állni a német Európába.
[00:08:16]Hát az Európai Néppárt tagjaként a Tiszapárt és Magyar Péter feltetően be fog állni ebbe a Német Európába.
[00:08:24]Mi a borzasztó, hogy az első világháború előtti helyzet ismétlődik, mert ha jövőre a franciák Marine Le Penéket választják meg, tehát tehát ugye Löpen nem biztos, hogy indulhat, ugye, mert őt eltiltották a közügyektől, és nem biztos, hogy a fellebbezési tárgyalás addig eredményes lesz.
[00:08:38]Tehát Jordan Bardella valószínű, hogy francia következő köztársasági elnök lesz.
[00:08:43]Utána a nemzeti tömörülés megnyerheti jövő mondjuk májusban lesz az elnökválasztási júniusban a parlamenti választást.
[00:08:50]Ezzel az egyik legnagyobb alapító ország patrióta irányt vesz.
[00:08:53]Ez olyan lesz, mint Olaszország, tehát nem lesz rögtön nagy fordulat meg nagy dráma, hanem ez azt jelenti, hogy lassan sodródnak ki az Unióból.
[00:09:01]Ugye azt látjuk, hogy Angliában is egy patrióta fordulat várható, és hát a németek az Európai Néppártra bazírozhatnak.
[00:09:10]Ne országok ezek.
[00:09:10]Hát most még Lengyelország, ugye a Donald Tusk pártja jól áll a közvéleménykutatásokban 34%-on vannak a PIS 25%-on.
[00:09:21]a konföderációm, a piszt jobbra állt 15%-on.
[00:09:25]Tehát igazából a Pisben most egy pártszakadás volt.
[00:09:26]Ez ez érdekes folyamat egyébként, hogy Moraveski korábbi miniszterelnök, aki most itt volt a szípeken is márciusban, hogy ő alapított egy új pártot, kiszakadt a pisből, vagy hát platformot még csak, de hát ez bármikor lehet egy új párt, növekedés plusz néven.
[00:09:41]Tehát azt látjuk, hogy hogy azért Lengyelországban is marad ez a vonat.
[00:09:45]Tehát magyarul a néppárti országok maradnak a németekkel.
[00:09:49]Tehát a franciák, olaszok azok azok így szkeptikusak ezzel ezzel szemben.
[00:09:52]És hát ugye a románok majd odaállnak szokás szerint, ahol a a győztes oldalra.
[00:09:57]Ugye ők még még hezitálnak, de kezd kialakulni ez a két Európa.
[00:10:02]A a német Európa az Európai Néppárt tagjival, horvátokkal, osztrákokkal, magyarokkal, most éppen még a lengyelekkel, de ha Lengyelországban fordulat lesz, akkor a lengyelek megint kiválnak ebből.
[00:10:14]És hát ott van a másik oldalon Franciaország, Anglia, az olaszok és a románok, akik majd átállnak.
[00:10:21]Tehát ilyen szempontból ez a folyamat indult el, és hát Magyar Péternek ebben a koordinátarendszerben kell majd döntéseket hoznia.
[00:10:32]És ha már Európa, akkor egy másik kérdést is meg kell említenünk, ami az elmúlt időszakban egy hát szintén nagy érdeklődésre tett szert, és hát most futott kitalálni egy olyan állapotban, ahol talán egy kicsit ki lehet értékelni, hogy most akkor merre tovább.
[00:10:46]Ez pedig nem más, mint ugye az a folyamat, hogy Oroszország, illetve Vladyimir Putyin javaslatot tett arra, hogy hogyan és milyen körülmények között tárgyalna Európával.
[00:10:55]Ugye itt Gerard Ströder személye merült fel, mint lehetséges tárgyaló, aki Oroszországgal tudna az európai érdekekről egyeztetni Ukrajna kérdéskörében.
[00:11:09]Természetesen ugye ezt nagyon hamar tök több helyről és sok helyről utasították elópán belül is, de talán az egyik legérdekesebb azzakasz viselkedése vagy megjegyzése volt, aki állítása szerint úgy látja, hogy ő lenne az, aki igazán át tudna látni az olosz csapdákon.
[00:11:31]És hogy lehet, hogy ezt neki kellene ezt az egész folyamatot lemenedzselni.
[00:11:33]Hát most így elsőre nekem olyan sejtésem van, hogy Oroszország valószínűleg nem fog repesni az ötlettől, de itt lehet, hogy visszadobnám önnek a labdát, hogy ezen a ponton mi fog történni.
[00:11:43]Sokan kapták fel a fejüket az elején, amikor Putyin ezt felvetette, hogy na hát akkor hátha lehet valamilyen kommunikációt indítani, hátha lehet valamerre jutni.
[00:11:54]Viszont ebből most nem úgy tűnik, mintogyha erre most hatalmas lenne.
[00:11:59]Hát igen, hát jil nagyon magas a labda.
[00:12:01]Tehát kajakal az tényleg tehát vicc.
[00:12:04]Tehát igazából egy szóval kell összefogni a vicc.
[00:12:05]Tehát ugye sokat akar a szarka, nem bírja a falka.
[00:12:08]Hát egy tipikus az a az a politikus a 2000-es évek elejének a a hullámán jutott be.
[00:12:17]Tehát a női kvótapolitikusnak hívják ezt németül egyébként.
[00:12:20]Tehát tehát ha egy nő tehetséges, akkor nyilván fel tudja küzdeni magát a politika csúcsára.
[00:12:26]Láttuk Margaret Zechernél, láttuk Angela Merkelnél.
[00:12:30]Tehát ha egy nő tehetséges, nyilván teljes értékű politikus lehet, ugyanúgy ugyanúgy esélyt kell kapnia mindenkinek, aki tehetséges.
[00:12:37]De de csak azért, mert a kvóta szerint kell valaki.
[00:12:39]Tehát ugye láttuk, ez is nevetséges volt egyébként, amikor a korábbi Dán miniszterelnök asszony elment Amerikába, NATO főtitkár akart lenni és akkor az amerikai szenátorok meghallgatták, a mondták, adtak neki egy esélyt.
[00:12:52]És akkor el mondta, hogy hát, hogy ő nő, hogy milyen, hogy még nem volt női főtitkára.
[00:12:56]a NATO-nak itt az ideje, hogy női főtitkár legyen, és hát hogy mennyire fontos a környezetvédelem.
[00:13:00]És az amerikai szenátorok egymásra néztek és mondták, hogy na jó, felejtsük el.
[00:13:04]Hát Kajakalas az az még ehhez képest is nevetségesebb kategória.
[00:13:08]Tehát azt látjuk, hogy hogy tényleg tehát tehát tehát nem véletlenül nem fogadják őt.
[00:13:15]Amerikában nem is fogadják, ugye Kínában meg ilyen buszba rakják őket, hogy mert látja, hogy 12 tucat.
[00:13:19]Tehát tehát tényleg komolytalan ez az európai politika.
[00:13:23]Tehát egy tehát igazából saját maguk túszai, tehát azért a saját ideológiai kalitkájába zárta magát Európa.
[00:13:29]Itt az ultrahangon is rengeteget beszéltünk arról, hogy még mindig ragaszkodnak a gendrade ideológiához, holott ezt már mindenki elengedte, mármint, hogy Európán kívül még mindig ragaszkodnak a a ahhoz, hogy olyan embereket engedjenek be, tehát a migráns a migrációs ideológiához, tehát olyan emberekkel pótolják Európa lakosságszám csökkenését, akik nem betesznek a közösbe, hanem kivesznek.
[00:13:52]Tehát egy példa ehhez, hogy most Németországban ugye erőltetik a sorötelezettséget, és ugye miután a migránsok nem állampolgárok, ezért rájuk nem vonatkozik a sorötelezettség.
[00:14:02]A 18 éves német fiúkra vonatkozik.
[00:14:04]Akkor azt látják, hogy ott van több milli olyan fiatal életerős, 18 fölötti vagy héves fiatal, életerős férfi, akik akik ott vannak, úgy elvannak, a német állam fizeti a jólétüket, csak hát rájuk nem fog vonatkozni a a a sorkötelezettség.
[00:14:23]És hát ugye a németek meg olyanokat mondak, hogyha mert 20 30-ban támadják meg őket az oroszok, vagy legkésőbb 35-ben támadják meg őket az oroszok, hogy 29-re háborúképes állapotba kell hozni a német hadsereget, és akkor hát ott van több millió vagy több száz olyan fiatal férfi, akik akik ebben az esetben majd ott ott otthon maradnak, és hát hogy ellesznek.
[00:14:43]Tehát igazából komolytalan az egész.
[00:14:44]És Kajakalas ennek a mint egy karikatúrája ennek az európai politikának.
[00:14:51]Oroszországpolitika ugyanaz.
[00:14:51]Hát nyilván olyan politikusnak kell tárgyalni, aki bírja egész Európa bizalmát.
[00:14:55]Hát Kajakalas nem ilyen.
[00:14:57]A másik, akit a másik fél elfogad, hát ő pláne nem ilyen.
[00:15:02]Tehát aki Oroszország legyőzéséről beszél, az az hogy akar tárgyalni az oroszokkal.
[00:15:07]Nyilván Putyinnak a választása az ügyesebb.
[00:15:12]ugyanis Putin Gerhárd Schöder személyével egy ajánlatot tesz a németeknek, hiszen Sőder volt az, akinek a kancellársága alatt az északi áramat gázvezetékek építése ugye előrehaladt.
[00:15:25]Merkel, Angela Merkel gyorsította fel ugye a kettes vezetéknek az építését, de az egyes vezeték az Schröder idején alakult, vagy vagy akkor vetődött fel.
[00:15:36]És Sröder az, aki ugye a Gázprom felgyelőbizottságában, illetve az Északi Áramlat felgyelőbizottságában is szerepet vállalt.
[00:15:43]Tehát tehát Putyinnak ez egy nagyon ügyes ajánlata volt a német elit felé, nem a politika felé, hanem a német elit felé, hogy térjetek vissza az orosz energiához.
[00:15:51]És hát ugyanez vonatkozik az Európai Unióra is, de hát ugye nyilván a németek azok, akik a meghatározók.
[00:15:57]A német elit ezt elutasította.
[00:15:59]A németek eldöntötték, hogy ők leválnak az orosz energiáról, még akkor is, ha ez egy gazdasági öngyilkosságot jelent.
[00:16:05]Látjuk, hogy Németország negyedik éve van recesszióban.
[00:16:09]Azt gondolták, hogy az orosz energiát kiváltják megújuló energiával.
[00:16:13]Nem tudták.
[00:16:13]Az energia az megújuló energia északon van, az ipar délen.
[00:16:17]Már ami megmaradt belőle, hiányoznak a távetékek, majd 2032-re megépítik a távetékeket, addigra már nem lesz német ipar.
[00:16:24]Tehát igazából tehát Putyinnak ez az ajánlata, ez egy ilyen kettős ajánlat volt.
[00:16:29]A német elit ezt elutasította, és hát az európaiak is elutasítják.
[00:16:34]Ugye az öböl térségéből akarták az energiát még a németek pótolni.
[00:16:39]Hát most ez sem működik.
[00:16:39]Tehát ezért két cég között a padalástek.
[00:16:41]Hát tehát és itt van a másik ajánlat egyébként.
[00:16:45]Tehát Putyin tett egy ajánlatot, hogy hogy térjenek vissza az orosz energiához, és akkor az európai ipar megmenekülhet.
[00:16:52]Ugye hát ezt elutasították.
[00:16:55]És akkor itt van Trump elnök ajánlata, aki azt mondja, hogy erről is sokat beszéltünk itt a műsorban, erről kevesebb szó esik a magyar médiában, hogy az amerikai cégek adnának el orosz energiát Európának, és mondjuk az északi áramlat 2, ami most felszámolása alatt van Svájcban, ez azt működtető részvénytársaságot amerikai befektetők felvásárolják, amerikai pénzen, technológián helyre állítják a kettes vezetéket, azt még helyre lehet állítani.
[00:17:25]És akkor évente mondjuk 50 milliárd köbmé orosz gázt adnak el Európának dollárért.
[00:17:30]És ez a lényeg, hogy a hogy a dollár maradjon a meghatározó valuta.
[00:17:35]A nyilván az amerikaiaknak ebből profitja lenne, az oroszok meg el tudnák adni az energiájukat, mert ugye Kína csak nyomott áron hajlandó átvenni.
[00:17:43]Tehát ez is egy ajánlat volt Amerikától.
[00:17:45]Na ezt is elutasították.
[00:17:47]És akkor még csodálkozunk, hogy hogy az európai ipar leépül, mert egyszerűen energia nélkül nem tud működni.
[00:17:53]Tehát itt tartunk most.
[00:17:56]Tehát Sőder kancellárt a az európaiak utasították el.
[00:17:58]Volt még a pakliban egyébként 14.
[00:18:00]Leo pápa neve, illetve Románó Pródi neve, aki korábbi olasz olasz miniszterelnök és bizottsági elnök is volt.
[00:18:11]Tehát itt több olyan ők talán esélyesebb közvetítők lennének, de igazából a gazdasági részre talán ők nem látnak rá annyira, mint mondjuk Sőder kancellár, exkancellár látott volna rá.
[00:18:24]Marad a státuszov, tehát Európa 21.
[00:18:24]21.
[00:18:28]szankciós csomagot próbálja összerakni a balti tengeren, próbálják ellehetetleníteni az orosz olajtankereknek a kifutását.
[00:18:33]Ugye az amerikaiak is vadásznak az orosz árnyékflotta hajóira, csak az amerikaiak azért vadásznak rájuk, hogy kössenek alkut az amerikaiak és az oroszok.
[00:18:43]Ugye a fordított Kissingernek hívom ezt, és a csatér Ukrajna című könyvemben erről írok, hogy az amerikaiak szeretnének kiegyezni az oroszokkal, csak nincs jó ajánlatuk Trumpnak.
[00:18:54]Nincsen jó ajánlat a Putyin elnök számára.
[00:18:56]És hát ezért is ment Putyin elnök Kínába, mert Cic Ping elnök megerősítette az oroszoknak szóló ajánlatát, aminek ugye nincs lejárati ideje.
[00:19:07]Trump elnök hivatal idejének a a hivatalos norma szerint, vagy az az előírások szerint ugye 29.
[00:19:12]január 20-a lejárat ideje.
[00:19:15]Bár Trump elnök mindent megtesz azért, hogy 29 után is ő maradhasson az USA elnöke.
[00:19:24]És hát a nemzetközi folyamatok azért zajlanak, mert ugye egy kifejezetten mozgalmas időszakot láthattunk Kínában is.
[00:19:33]Ugye kezdődött ez Donald Trump látogatásával, de ugye Vladyimir Putyin is ott volt, és hát ilyen módon akár már összehasonlítva is lehet értékelni azt, hogy most pontosan milyen alapelvek mentén, ki mit ért el, illetve merre vezetnek tovább az események.
[00:19:47]Ön hogyan értékelné a látogatásokat?
[00:19:52]Hát ugye Trump elnök március végén szeretett volna Kínába menni.
[00:19:54]azt gondolta, hogy jön, lát és győz Iránban, ahogy ez Venezuelában is történt, hogy néhány óra alatt vagy Irán esetében egy hétvége alatt akartak végezni, hogy szombaton reggel elkezdték a bombázást, megölték a az iráni vezetést, és azt remelték remélték, hogy ahogy Venezuelában a másodikhmadik vonal a hatalomért cserében kiegyezik az amerikaiakkal, és Irán ugyanúgy dollárban számolja el az olajkereskedelmét, az energiakereskedelmét, mint ahogy Venezuela is, illetve csökkenti.
[00:20:26]a Kínának eladott iráni olajmennyiségét.
[00:20:31]Ugye azt tudni kell, hogy Irán és Kína között van egy 25 évre szóló 400 milliárd dolláros olajkereskedelmi szerződés, aminek keretében Irán 25 évig ad el olajat ir Kínának, cserében a kínaiak pedig technológiát adnak az irániaknak.
[00:20:48]Tehát win win és ugye ezt nem dollárban számolják el, bár az értéke dollárban van, de hát ugye ezt ilyen kínai pénzben számolják el.
[00:20:54]Tehát ugye ezt akarta Trump beborítani.
[00:20:56]Ugye, hogy a az ukrajnai háború, pont erről írom, ugye ezt írom a könyvet, hogy az ukrajnai háború azt a célt szolgálja, hogy Európát leválasszák az orosz energiáról.
[00:21:06]Az iráni háborúnak az a célja, hogy Ázsiát leválasszák az öbölmenti országok energiájáról.
[00:21:11]Így marad az amerikai orosz energetikai duólium.
[00:21:16]És hát Trump ezért reméli, hogy Putyinnal sikerül egy fordított Kissinger megállapodást kötnie, hogy az amerikaiak és az oroszok, mint a két megmaradt legnagyobb kitermelő, az öbölmenti országok ugye most zárójelbe kerültek, hogy az amerikaiak meg az oroszok tudják meghatározni a nemzetközi olajárat.
[00:21:32]Nyilván ez Kínának rossz.
[00:21:32]21.
[00:21:35]század nagy konfliktusa az USA és Kína között zajlik.
[00:21:38]Ugye a kínaiak okosak látták a a franciákat, a németeket, a szovjeteket, és hát ők nem egyedül mennek neki az utának, hanem a Brix országok csoportjával.
[00:21:48]Ez egy lazá laza együttműködés, de hát itt mégis csak van egy közös érdek.
[00:21:53]a nyugat és ezen belül az USA hatalmának a megdöntése.
[00:21:56]Ugye India szeretne lenni a következő Kína, de hát látjuk, hogy Brazíliának is van ambíciója, Dél-Afrikának is, tehát ő van több köti össze őket, mint ami elválasztja, meg ott van a közös ellenség, az USA és hát az amerikai dollár, mint az USA hatalmának a a a kulcsa.
[00:22:13]És hát ugye a kínaiak szépen tempósan bontják le a dollárnak a monopóliumát, a hatalmát.
[00:22:22]Ezt hívjuk dedolarizációnak.
[00:22:24]Ugye így értjük meg, hogy Venezuelában az USA miért fordította át a vezetést, hogy a dollár maradjon az elszámolópénz, illetve az öbölmenti országok is, amelyek átmentek volna fokozatosan, nem egyik napról a másikra, a dollárról a a U-ra vagy a Unitra, Brix országok új pénzére.
[00:22:42]Ezért van az, hogy hogy Kína mint kihívó a Brixországok mögé bújva vagy velük közösen bontja le a nyugat hegemóniáját.
[00:22:51]De hát Kína ebben nyilván vezető szerepet tölt be.
[00:22:53]És hát Trump elnök ugye hát ugye mondják, hogyha hogyha a hegy nem jön Mohamedhez, akkor Mohamednek kell a hegyhez menni.
[00:23:01]És hát Trump elnök most ellátogatott Kínába.
[00:23:05]Ugye hát 2017-ben volt utoljára amerikai elnök Kínában.
[00:23:09]Hát találkoztak azóta többször.
[00:23:11]Ö, tehát Trump elnök is találkozott a a kínai elnöke, meg Dél-Koreában is, meg meg San Franciscóban is.
[00:23:17]Hát voltak találkozók, de igazából most ez mutatja, hogy a kínaiak szeretik Pekingben fogadni a világ vezetőit.
[00:23:24]Persze chiping is volt Moszkvában, de a lényeg az, hogy hogy felértékelődik Kína, és ezt érzékeltetik is a világgal, illetve a a vendégekkel is.
[00:23:35]Tehát persze azért sok minden változik, mert vannak ilyen véletlenek, hát csupa véletlenből áll az élet, hogy van, aki tudta, hogy mondjuk a Bing milyen jó szerződéseket fog tudni kötni Kínában.
[00:23:47]Ugye 17 óta nem nagyon vásároltak binget a kínaiak, most inkább az Airbus preferálták.
[00:23:52]A kínaiak igazából repülőgép technológiát vásárolnának.
[00:23:57]Azt nem adják át a nyugatiak, mert tudják, hogy amint átadják a szabadalmakat a kínaiaknak, akkor a kínaiak saját repülőket fognak gyártani.
[00:24:05]Egy ilyen keskenytörzsű repülőt már építenek is a a C919-est, bár ez lassabban halad, mint remélnék, és sokkal kevesebbet tudnak gyártani.
[00:24:15]Ezért is vesznek most még Airbus.
[00:24:15]Ugye Macron elnök látogatásánál jelentették be az Airbus vásárlást.
[00:24:19]most 750 Bing vásárlását jelentették be, és ezek a bizonyos titokzatos befektetők nagyon nagyot szakítottak szokás szerint, hogy ők már előre tudták, hogy milyen szerződések lesznek.
[00:24:31]De hát igazából ebből a 750-ből a kínaiak csak 200 darabot rendeltek meg igaziból, és a többire opciójuk van, és hát vagy megrendelik, vagy nem.
[00:24:40]Tehát igazából azt látjuk, hogy az USA keveset ért el ezzel a látogatással.
[00:24:45]Az, hogy most megint vesznek szójabot, hát ez igazából nyilván fontos azoknak a a termelőknek, akik az usában nem tudták eladni a szója bab szójabot, meg vesznek az a kínaiak más amerikai mezőgazdasági termékeket.
[00:25:01]De amit Trump elnök remélt, hogy a a feldolgozott ritkaföldfémeknél a kínaiak nagyvonalúbbak lesznek, na hát ez nem sikerült.
[00:25:08]Ugyanis a a az amerikai vámok miatt, illetve a a mikrochippek eladásának korlátozása miatt a kínaiak válaszlépésként limitálták a feldolgozott titkaföld fémek eladását.
[00:25:21]És hát ahogy azt sokszor itt megbeszéltük, hogy az európaiaknak is, illetve az amerikaiaknak is csak annyi feldolgozott ritka földfémet adnak a kínaiak, hogy az, hogy az ne legyen elég egyszerre a fegyverkezéshez és a civil ipari felhasználáshoz.
[00:25:34]Tehát csak olyan limitált mennyiséget adnak direkt a kínaiak, hogy ne tudjanak, tehát vagy vadászgépeket építenek, vagy rakétákat, vagy ipari robotokat.
[00:25:44]A kettő egyszerre nem megy, mert annyit azért nem ad direkt.
[00:25:48]A kínaiak annyit adnak, hogy az ne legyen elég mind a két felhasználásra.
[00:25:53]Vagy hát ugye ha mind a kettőre, akkor akkor csak sokkal lassabban haladnak.
[00:25:56]Tehát itt látjuk, tehát ezért van az, hogy például nem adnak tomahók rakétákat az amerikaiak a németeknek, mert egyszerűen nem tudnak annyit gyártani.
[00:26:04]Ugye Iránban ellövöldöztek egy csomót, és hát a a abból a kicsi anyagból, ami van, abból nem tudnak olyan sokat gyártani.
[00:26:11]Eleve ugye ez nem futószalagon készül, hanem manufakturálisan, hogy az USÁnak is jusson, Izraelnek is jusson, mint egy nagyon fontos szövetségesnek.
[00:26:18]a az öbölmenti amerikai bázisokat is meg tudják védeni, ahol amerikai katonák vannak.
[00:26:25]És hát utána jönnek a a a fontos szövetségesek.
[00:26:28]Most nyilván első körben az öbölmenti országok, ahol most igazi légi csata van, vagy ilyen drónháború, de hát ott vannak az európai szövetségesek, akiknek van pénze, csak nincsel fegyvere.
[00:26:39]Ott vannak az ázsiai szövetségesek, Japán, Taiwan, Dél-Korea, amelyek szintén szeretnének vásárolni.
[00:26:48]És hát ugye a kínaiak figyelik, hogy hát hogy hogy tudják a pozíciójukat javítani.
[00:26:52]Hát most ott volt az Nvidia vezér is Kínában, csak ugye a kínaiak azt rájöttek arra, hogy hát nekik nem egy nagy szupercsippet kell csinálni, hanem mondjuk két-három vagy négy közepesen jó chippet, ha összekötnek, abból is tudnak egy szuper chippet csinálni.
[00:27:08]Tehát ugye, hogy a szegény ember vízzel főz, tehát hogy ki megpróbálják kikerülni azt a technológiát, amíg nem jutnak el oda, addig megpróbálják ezt valahogy így körbejárni, vagy kiváltani más módszerrel.
[00:27:20]És hát ugye amint rájönnek arra, hogy hogyan tudják kiváltani az amerikai szuperchipeket, onnantól kezdve sorozatban fogják gyártani.
[00:27:27]Tehát igazából ezek a szankciók mindig kétéltűek, hiszen láttuk korábban, hogy amikor nem adtak át technológiát Kínának, akkor a kínaiak rengeteg pénzt öltek bele.
[00:27:39]Ugye évente 1 millió mérnök végez a kínai egyetemeken, tehát rengeteg emberből sokk a tehetséges ember.
[00:27:47]Iránban évi 400000 mérnök végez, tehát ott is megvan az a az a tudás, hogyha 400000 emberből csak az 1% zseni már, akkor ugye ott van az a kapacitás.
[00:27:57]Nyilván az USÁban is óriásib a a képzés, meg ott is nagyon okos emberek laknak, mérnökök, meg Taiwanon is a mikrochip fejlesztő mérnökök nyilván okosak, ügyesek, csak hát a kínaiak ugye erre több pénzt szánnak, esetleg megvásárolnak olyan embereket, meghívnak, megfizetnek olyan embereket, akik segítik őket, és akkor adnak egy lökést a kínai gazdaságnak.
[00:28:16]Tehát ott tartunk röviden, hogy a a dedollarizáció az az lassan halad.
[00:28:22]Ugye a kínaiak tavaly bemutatták a Unitot, a Brick új pénzét, elszámolópénzét, ami 40%-ban aranyfedezetű, tehát ennek a a térnyerése lassan zajlik.
[00:28:32]Hát a dollárnál meg Trump elnök a egy hitelorgiát végez.
[00:28:36]Hát azt látjuk, hogy az iráni háború viszi a pénzt, a a az ő politikája viszi a pénzt otthon, és hát ezt hitelből finanszírozza.
[00:28:45]Emiatt magas a kamat, ugye már 4,5% fölött van a 10 éves amerikai papírok kamata.
[00:28:51]A 30 éves amerikai állampapírkamat már 5% fölött van, tehát ez tarthatatlan.
[00:28:56]Tehát ilyen szempontból Trump azt mondja, hogy akkor jó, bedobjuk a gyeplőt a lovak közé, és még több hitelt veszünk föl.
[00:29:04]Nyilván pumpálják, pumpálják azt a bizonyos lufit.
[00:29:07]Hát az amerikaiak nem érzik jól magukat.
[00:29:09]3% fölött van az infláció.
[00:29:09]Egy tenyérnyiszték, ami eddig mondjuk 10-15 dollár volt a szupermárketben, most 50 dollár.
[00:29:19]16 darab tojás 20 dollár fölött van, tehát nagyon elszálltak az árak, a fizetések ezt nem követik.
[00:29:23]Tehát van egyfajta elégedetlenség Trumpal szemben, Amerikában.
[00:29:28]De hát ő azt mondja, hogy hogy folytatni kell a csodálatos bálteremre, hogy most már 1 milliárd dollárt kért, ugye 200 millióból indultunk, amit a cégek dobnak össze.
[00:29:38]Most már 1 milliárdnál tartunk.
[00:29:38]Ugye atombunkert akarnak aláépíteni, meg kórházat, meg drónállomást, tehát már minden lassan már ilyen halálcsillag lesz belőle.
[00:29:46]De lényeg az ugye, hogy nagyon elszálltak a a költségek Amerikában.
[00:29:49]És hát itt jön november 3-án az időközi választás.
[00:29:53]Tehát Trumpnak nagyon Trumpot nagyon szorítja az idő.
[00:29:56]A kínaiak ráérnek, ugye nekik 2049 a következő ilyen állomás, a köztárs népköztársaság alapításának 100.
[00:30:05]évfordulója.
[00:30:05]Már Cing is ugye 70 körül van, de az ő, tehát ő úgymond ő az ő órája is ketyeg, de hát ők ott ráérnek, mert a kínaiak hosszabb időtávokban gondolkodnak.
[00:30:17]Ugye egy demokráciában, ahol négy évente van elnökválasztás, ott azért gyorsabban pereg a homokóra.
[00:30:29]És hát vissza kell kanyarodnunk Európa irányába is egy kicsit, mielőtt leárjuk a mai adást, ezen belül is Németországra, ahol ugye az ön csatornáján is jelent meg az elmúlt időszakban ezekről elemzés, illetve áttekintés, hogy akár fegyverkezésben, akár egyébként gondolkodásmódban hát érdekes változások tapasztalhatóak most az elmúlt időszakra nézve, hogyan értékelné, Mikre vélhetőek ezek a változások, és pontosan mik ezek?
[00:31:00]Hát szomorú hírem van a hallgatóknak, mintha 1910-ben lennénk.
[00:31:02]Tehát tehát vannak törekvések, hogy túlhaladjuk ezeket a csapdahelyzeteket.
[00:31:08]azért az európaiak az elmúlt mondjuk 130 évből tanultak mondjuk tehát van az E3 formáció ez az új antant ezek a németek franciák és az angolok ugye az oroszok ellen azt az új antantot hozzák pozícióba és ugye ez az E3-nak hívják ezt kiegészítik még Spanyolországgal és Lengyelországgal mint a két közepes méretű uniós tagországgal és akkor ez lenne az a mag amely Európában ban a védelempolitikában, a hadsereg fejlesztésében, a fegyverkezésben középen jár.
[00:31:44]Igen ám, csak 17-ben rengeteg olyan német francia projektről döntöttek, amik mind kuka, tehát azokat mind elfelejtetjük.
[00:31:52]Tehát gondolkodtak egy közös német francia új tankban.
[00:31:55]Ugye az amerikai hadseregben van egy tank, az Ebremsnek az adott változata.
[00:32:01]Ott is próbálnak most egy újat behozni.
[00:32:03]Nekik egy tankjuk van.
[00:32:05]Na, az európá európaiaknak meg van mondjuk kéz.
[00:32:07]És hát most jön egy újabb modell.
[00:32:10]Tehát azt látjuk, hogy a hogy hogy a a csehek is előállnak egy új könnyű tankkal, a Kárpát tankkal, de van a a lengyelek gyártják a délkorei tankot, a németeknek van a leopárda, a Ránetálnak van a a hármas párducc, a franciáknak van a a löklerg, az angoloknak van nem is tudom, hogy hívják a az angol tankot, de lényeg az, hogy tehát van mondjuk és akkor még még még biztos van egy-két másik, tehát azt látjuk, hogy legalább mondjuk hat vagy hét tank van Európában.
[00:32:38]És hát ugye az ukránoknak küldték ezeket a tankokat, és akkor nem küldtek hozzá alkatrészt, és az egyik alkatrész nem jó a másik tankhoz, és fordítva.
[00:32:47]Tehát ilyen szempontból, hogy a Challenger az angol, és azt látjuk, hogy hogy ugye van egy ilyen törekvés, hogy legyen egy tank, egy páncélozott gyalogsági harcjármű, egy repülő.
[00:33:00]M a repülőnél az F35-ös az ami ami adja magát.
[00:33:03]Csak hát, hogy most az amerikaiak Grönlandra szemet vetettek, ezért mondjuk most már az F35-ös iránti lelkesedés az csökkent, és akkor most a Grippen az ami vagy a francia vadászgép, de ott is látjuk, hogy akkor van abból is legalább kettő-három.
[00:33:16]No, tehát röviden a 2017-ben elfogadott német-fancia fegyverprojektek azok nem valósultak meg, mindig veszekednek rajta.
[00:33:23]Ugye a franciák azt mondják, hogy adjátok ide a pénzt, az összes pénzt, még több pénzt, és mi majd legyártjuk Franciaországban.
[00:33:31]A németek azt mondják, és ez egy új szempont, ez a a Spárta 2.0 német új fegyverkezési tervben is szerepel, hogy ők visszatérnének a második világháború végén alkalmazott modelljükhöz, hogy minél több országban gyártsanak német fegyvereket, minél több hadsereg használjon német fegyvereket, ezekre központi akadémiákon képezzenek ki minél több országból érkező katonákat, plusz az ukránokat.
[00:33:57]És akkor így a német cégeknek egy óriási piaca van, és hogyha minél több szövetséges hadsereg használ német fegyvert, ugye annál nagyobb lesz a megrendelés.
[00:34:06]Ez a tyúktojás problémáját egyszerre oldja meg, hiszen hogyha nagy gyártókapacitásokat építenek ki, akkor hogy az azt jelenti, hogy sokat tudnak valamiből gyártani.
[00:34:17]És ugye, hogyha a hadseregek használják ezeket a fegyvereket, akkor rögtön a megrendelés is meglesz.
[00:34:24]Egy rövid példa a LKS, ugye a magyar honvédség volt az első, amely vásárolt ebből a típusból.
[00:34:31]Aztán tavaly az olaszokkal kötöttek a németek egy nagy szerződést.
[00:34:33]Ugye a franciákkal akartak az olaszok együttműködni, csak hát a franciák nem Olaszországban gyártották volna ezeket az eszközöket.
[00:34:40]A németek azt mondták, ha minket választotok, 60%-ban Olaszországban gyártjuk őket.
[00:34:44]És most Romániában vásárolnak lünngzt 300 darabot, és Romániában is létesül majd egy üzem.
[00:34:53]Úgy volt, hogy a szlovákok is vesznek, és akkor Szepsiben épült volna egy lünszgyár, és akkor azt látjuk, hogy van Németországban is egy.
[00:34:59]Tehát most mondjuk négy gyárban készül a Lünxz, a R metalnak a a páncélozott harc gyalogsági harcjárműve, és ugye minél több hadsereg használja ezeket, ugye akkor meg is rendelik.
[00:35:12]Plusz az ukránoknak is tudnak küldeni az unió által felvett hadi kölcsönből.
[00:35:16]És hát itt jön a másik része, hogy ilyen akadémiákon képzik ki a az európai katonákat, és ezért kellenének az egységes fegyverek.
[00:35:25]Mondjuk Konstanca mellett van az F16-os akadémia.
[00:35:29]Nyilván van az USÁban is, Kanadában is, Törökországban is, csak hát ez egy európai.
[00:35:32]Akkor Sziléziában, Lengyelországban van az Ebrems Akadémia, ahol a harckosizókat vagy régi kifejezéssel tankistákat képeznek, de Észak-Netországban van a légvédelmi akadémia, és minden ország szeretne egy ilyen akadémiát, hogy nála képezzé ki ezeket, azokat vagy azokat.
[00:35:47]Tehát ez a német ajánlat.
[00:35:49]A franciák ezzel szemben, mint mondtam, azt mondják, hogy vegyetek francia fegyvert, amit Franciaországban gyártunk.
[00:35:56]És az E3-nál az a veszély fenyeget politikailag, hogyha jövő tavasszal a franciák a nemzeti tömörülést választják, az angoloknál idővel a a reformyuké valamilyen módon kormányra tud kerülni, na akkor az E3-ból kiválnak a franciák meg az angolok, akik nem akarnak egy német Európa alatt működni.
[00:36:14]Tehát ők ők saját magukat képzelik el vezetőnek, vagy a saját iparukat akarják támogatni.
[00:36:20]És hát ugye akkor marad az E1 Németország.
[00:36:23]És hát a két középhatalomból a spanyolokat ez nem érdekli.
[00:36:28]Ugye ők nem is akarnak fegyverekre nagyon költeni.
[00:36:30]Látjuk, hogy a baloldali kormány szembe megy Trumppal is, mondja, hogy nem költenek a nem költenek 3,5%-ot hadseregre.
[00:36:36]Ők a palesztinokkal vannak, nem az izraeliekkel, meg egy csomó más kérdésben is külön utat járnak.
[00:36:42]Azt gondolja Sanchez szociáldemokrata, spanyol miniszterelnök, hogy ez majd szavazatokat fog hozni neki, de mindegy is.
[00:36:50]Lényeg az, hogy Spanyolország a szélén van, őket ez nem nagyon érdekli.
[00:36:53]És hát ugye akkor marad Lengyelország, amely viszont egy saját utat jár, mert ők nem német fegyvereket akarnak venni, hanem ők a dél-koreaiakkal közösen gyártanak fegyvereket, és azt remélik, hogy ezeket ők majd exportálhatják más európai országokba is, ahová a németek akarnak már exportálni.
[00:37:08]Tehát igazából itt van egy ütközés, és ha ezt nem sikerül feloldani, akkor az lesz, hogy a németek az Európai Néppárt által irányított országokat tudják majd ellenőrizni.
[00:37:19]A az osztrákokat, lengy osztrákokat, szlovákokat, bocsánat az osztrákokat, horvátokat, magyarokat idővel talán majd a többi országot, Görögországban is most ez van.
[00:37:31]Ugye Lengyelországban most még ugye néppárti kormányzás van.
[00:37:35]Bár ők amikor Tusk bemutatta most a széf fegyverkezési programnak a a lengyel részét, amit az unió 150 milliárdos fegyverkezési programjából akarnak megvalósítani, akkor külön elmondta, hogy ebből a 200 milliárd lotyiból, ami Lengyelországra jut, csak 0,37% megy közvetlenül német cégekhez.
[00:37:54]A pénz többi részét Lengyelországban működő akár lengyel-koreai cégeknél költik el.
[00:38:02]Tehát, hogy a németeknek csak minimális pénz junt.
[00:38:04]Hát ugye itt látjuk azt, hogy a német ipar érdeke és a a többi nagy vagy közepes ország érdeke az ütközik.
[00:38:11]És hát most még ezt el tudják simítani, hogy Ukrajnába küldenek fegyvereket, vagy ilyen közös projekteket hoznak létre.
[00:38:17]De hogyha abba az irányba akar elmenni az Európai Unió, hogy tényleg működőképes vethető hadserege legyen, vagy vagy hadsereg részei, akkor egy irányba kell elmenni.
[00:38:26]És a németek a Spárta 2.0-val bejelentették azt, hogy 10 év alatt 500 milliárd eurót költenek a bundeszér fejlesztésére.
[00:38:34]És itt van az, amire a többiek nem képesek, hogy a németek például 200 műholdat akarnak a NATO keleti szárnya fölé telepíteni.
[00:38:44]Ez a Német Space Starlink lenne.
[00:38:46]Illetve Elon Musk mintájára, a SpaceX mintájára olyan űrhajókat akarnak tucatszám építeni, amelyek ugye fölviszik a műholdat és visszatérnek.
[00:38:56]Tehát újrahasznosíthatóak, tehát ki akarják váltani az amerikai kapacitásokat, és nem európai szinten, hanem német szinten.
[00:39:03]És hát mondhatnánk a kiberbiztonságot, a vezetési struktúrát, a drónelhárítást, a kiberbiztonságot, de a legfontosabb az, hogy a német cégek gyártási kapacitását akarják felfuttatni, és a politikai eszközökkel rávenni a lehető legtöbb európai kormányt arra, hogy német fegyvert válasszon.
[00:39:23]Mint mondtam, ez rossz hír a franciáknak, rossz hír a lengyeleknek, rossz hír az amerikaiaknak, a délkoreaiaknak.
[00:39:34]És hát ugye kérdés, hogy hogy ez hogy ez megint nem oda vezet-e.
[00:39:36]És ezt ezt zárhatjuk ezzel a 1910-es hasonlatot, hogy ugyanaz volt, hogy az egyik oldalon voltak a németek és a központi hatalmak, a másik oldalon ugye pedig az Antant.
[00:39:45]És hát ugye most Oroszország nem játszik a az ismert okokból, de hát két felé tart Európa és erre ráépülnek egyébként nagyon szépen látszanak ezek a törésvonalak, mert az Eurónál ugyanez van, hogy a mostani Euró a németeknek jó, a déli nem jó.
[00:40:00]És hát hogyha ez a ez a divergálás, ez a ez a széttartás felerősödik, akkor bizony ez majd meg fog abban is jelenni, hogyha a németek nem akarják finanszírozni a franciák, olaszok államadósságát, mint most, akkor nekik ki kell valamit találni.
[00:40:15]És hát ugye Marine Löpen 2017-ben, Matteo Salvini 2019-ben felvetette, hogy akkor ki kell lépni az eurozónából, na nem az unióból meg nem az egységes belső piacból, hanem az eurozónából vissza kell térni a saját pénzhez, amit le lehet értékelni, vissza lehet nyerni a versenyképességet, vagy finanszírozni lehet a saját jólétünket, vagy fegyverkezési programunkat.
[00:40:36]Tehát ez a divergálás, ez felerősödött az Európai Unión belül, és a rossz hír, hogy már nem tudják pénzzel vagy növekedéssel ezeket a repedéseket elfedni, mert pénz nincs, csak hitel.
[00:40:48]Azt meg a németek adják.
[00:40:50]És mint mondtam, ezeket a feltételeket támasztják azért, hogy finanszírozzák a franciákat vagy az olaszokat, akik ebbe nem fognak belemenni.
[00:40:57]És hát ugye meg a fegyverkezés egy túl jó történet, mert ugye most itt nem arról van szó, hogy a Marsra utazunk, vagy vagy megújítjuk az autógyártásunkat, vagy a zöld energiát építjük ki Európában, hanem arról van szó, hogy fegyverkezni kell, meg több katona kell, és akkor ha német hadsereg lesz a legnagyobb hadsereg, akkor ugye a az sem biztos, hogy jó emlékeket ébreszt a szomszédos országokban.
[00:41:20]Tehát azt látjuk, hogy hogy nem jó irányba megy ez az európai integrációs ennyi fért most a mai adásunkba, és hát ez talán egy megfelelő ilyen részletes nemzetközi áttekintés volt, és a hallgatók reméljük, hogy megfelelően tudtak tájékozódni az elhangzottakból.
[00:41:41]Az biztos, hogy a következő héten is lesz, amiről beszélgetnünk, úgyhogy mindenképpen érdemes lesz ott is velünk tartani.
[00:41:45]Kiszári Zoltánnak nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.
[00:41:49]Köszönöm én