Rendkívüli játszma: megindult a hajsza Zelenszkij ellen, Trump a háttérben? - Somkuti Bálint
- Trump üzletemberi stílusa és a „Madman Theory” szerinti kiszámíthatatlansága összezavarja szövetségeseit és ellenségeit egyaránt, ami Somkuti szerint nem átgondolt stratégia.
- Irán a legutolsó javaslattal szemben nem szállítaná ki a hasadóanyagot Oroszországba, hanem nemzetközi ellenőrzés mellett visszahígítaná a kb. 400 kg magasan dúsított uránt.
- A Pentagon 200 milliárd dolláros pótköltségvetést kér, miközben a hadiflotta parancsnoka szerint a jelenlegi erők nem képesek garantálni a kereskedelmi hajók biztonságát a Hormuzi-szorosban.
- Szaúd-Arábia, Katar és Bahrein megtiltotta, hogy területükről Irán elleni támadásokat indítsanak, ami az USA számára súlyos külpolitikai vereséget jelenthet.
- Az izraeli társadalom kifáradt a háborúban, és bár a biztonsági célok nagyrészt teljesültek, Netanjahu koalícióját a szélsőséges Bengvir botránya is veszélyezteti.
- A balti államok drónincidensekkel kapcsolatos kommunikációját Somkuti háborús hisztériaként értékeli, és figyelmeztet, hogy a NATO 5. cikkelyének érvényesítése végső soron amerikai döntés.
- Ukrajnában a Jermak-botrány mögött Somkuti amerikai külpolitikai beavatkozást sejt, amely Zelenszkij „fegyelmezését” szolgálhatja, miközben a fronton patthelyzet alakult ki.
- Nagy-Britanniában politikai földindulás várható a hagyományos pártok eltűnésével, és kényszerűségből feloldották az orosz olajra vonatkozó szankciókat.
- Somkuti szerint Nyugat-Európában egy „puha diktatúra” működik, amely az ellenvéleményeket nem fizikailag, hanem egzisztenciális ellehetetlenítéssel bünteti.
- Európára súlyos gazdasági következmények várnak a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt, ami hónapokig tartó káoszhoz vezethet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Donald Trump Irán-politikája és a közel-keleti feszültség
Trump kiszámíthatatlan diplomáciája
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump üzletemberi múltjából hozta a Fehér Házba azt a viselkedési mintát, hogy pozícióját nem teljesen egyértelművé téve épít stratégiát. Ez a "Madman Theory" (őrült ember elmélete) keretében értelmezhető, amelynek lényege, hogy az ellenfél bizonytalanságban tartása előnyös lehet – csakhogy ez a megközelítés egy cégvezetőnél működhet, de egy amerikai elnök esetében problémás, mert a saját támogatóinak és szövetségeseinek is tudniuk kell, merre tart az ország.
„Én nem hiszek abban, hogy egy átgondolt, megfogalmazott stratégia mögött [van mindez]" – Somkuti Bálint *
A szakértő szerint Trump alapvető stratégiája az "Amerika újra naggyá tétele" (Make America Great Again), de ennek kapcsolatos stratégiai lépéseivel folyamatosan összezavarja mind ellenségeit, mind támogatóit. Az iráni vezetés ráadásul 1979 óta készül arra, hogy az amerikaiak erőszakkal akarnak visszatérni, így ezek a fenyegetőzések inkább hátrányosak, mint előnyösek.
Az iráni atomprogram körüli tárgyalások
A beszélgetés idején (május 22.) az a helyzet állt fenn, hogy Irán hivatalosan közölte: felülvizsgálja a Trump-adminisztráció legújabb békejavaslatát, és az arab szövetségesek kérésére pár napos haladékot adott a katonai csapások előtt. Munir tábornagy, aki a közvetítői lépéseket vezeti, a hírek szerint éppen aznap utazott Teheránba.
A legutolsó hírek szerint Irán már nem akarja elvinni a hasadóanyagot Oroszországba (ami a legutolsó javaslat volt), hanem nemzetközi ellenőrzés mellett visszahígítaná olyan szintre, hogy atomreaktorokban felhasználható nukleáris fűtőanyag legyen belőle. A becslések szerint mintegy 400 kg magasan dúsított uránkészletről van szó.
Az amerikai katonai képességek és a háború költségei
Somkuti Bálint rámutatott, hogy a Pentagon több mint 200 milliárd dolláros pótköltségvetést kér az iráni konfliktusra. Egy szenátusi meghallgatáson az amerikai hadiflotta műveleti parancsnoka azt mondta, hogy a jelenlegi amerikai flotta nem képes garantálni a kereskedelmi hajók biztonságát a Hormuzi-szorosban.
„A jelenlegi amerikai flotta nem képes egy olyan típusú környezetben, mint amilyen most a Hormuzi-szoros, garantálni a kereskedelmi hajók biztonságát" – amerikai hadiflotta műveleti parancsnoka (Somkuti idézetében) *
A szakértő szerint az amerikai társadalomban nincs meg a valós támogatottság egy elhúzódó közel-keleti háborúhoz. A CNN felmérései azt mutatják, hogy bár az amerikai lakosság jelentős része támogatja az iránelleni katonai akciót, a költségeit nem hajlandó viselni. Eközben az amerikai haderő költségvetését a jelenlegi 7-800 milliárd dollárról 1500 milliárd dollárra (1,5 billió dollárra) tervezik növelni.
A szövetségesek elvesztése
Szaúd-Arábia, Katar és Bahrein egyértelművé tette az Egyesült Államok számára, hogy területükről nem indíthat több támadást Irán ellen, mert az iráni megtorlás sokkal súlyosabb volt, mint számították. Ez azt jelenti, hogy az USA már elvesztette ezeket a szövetségeseit katonai szempontból.
„Az új rend, amelyben állítólag Irán ragaszkodik az, hogy ne legyenek többet amerikai bázisok az régióban, az USA számára egy óriási politikai, külpolitikai vereség lenne" – Somkuti Bálint *
Kilátások
Somkuti Bálint szerint két lehetséges forgatókönyv van: vagy egy gazdasági világválság, amelynek Donald Trump és Benjamin Netanjahu lesznek a felelősei, vagy hosszabb távon megállapodás születik. Utóbbihoz azonban először az iráni katonainak minősített atomprogram részleteiről, majd a hosszú távú iráni biztonsági garanciákról kell megállapodni. A szakértő tart attól, hogy Trump Netanjahu ösztönzésére megpróbálja még egyszer katonailag lerendezni a kérdést, ami után viszont csak rosszabb feltételekkel lehet majd tárgyalni.
Izrael belpolitikai helyzete és a háborús kifáradás
Az izraeli társadalom kifáradása
Somkuti Bálint szerint az izraeli társadalom is kezd belefáradni a háborúba. Az izraeli hadsereg jellemzően tartalékosokból áll, akik jelenleg Dél-Libanonban és Gázában harcolnak, és ezt a stresszt egy civil társadalom túl sokáig nem bírja elviselni. A Hamász terrortámadása utáni jogos felháborodás óriási volt, de két év pusztítás után az átlag izraelinek is elege van a háborúból.
A biztonsági indokok, amelyekre Netanjahu hivatkozott, nagyrészt teljesültek: Dél-Libanon szinte teljesen izraeli kézre került, a településeket lerombolták, kialakult a kívánt biztonsági zóna.
A Bengvir-botrány
A szakértő kitért Itamar Bengvir belbiztonsági miniszter botrányára, aki megalázta a nemzetközi segélyflotta tagjait. Somkuti hangsúlyozta, hogy Bengvir izraeli szempontból is nagyon szélsőséges figurának számít. Netanjahu elhatárolódott miniszterétől, de ha Bengvir pártja kilép a koalícióból, akkor a Netanjahu-kormánynak vége.
„Az, hogy egy miniszter elmenjen és idézőjelesen megköpködjön, meg fenyegessen, meg megalázzon különböző államoknak a tagjait... ez egy olyan diplomáciai botrány volt, amire Benjamin Netanjahunak is reagálni kellett" – Somkuti Bálint *
NATO, Baltikum és az európai biztonságpolitika
Drónincidensek a Baltikumban
Május 21-én, szerda délelőtt a litván fővárosban, Vilniusban megszólaltak a szirénák, a lakosság mobiltelefonos jelzést kapott, leállították a vonatokat és a nemzetközi repülőteret. A riasztást egy Fehéroroszország felől érkező azonosítatlan drón váltotta ki. Egy nappal korábban Észtország felett egy román vadászgép lelőtt egy drónt, amelyről kiderült, hogy ukrán volt.
Somkuti Bálint rámutatott, hogy a modern légvédelmi rendszerek hatékonysága még a legfejlettebb izraeli rendszer esetében is 90% körüli, a NATO-rendszereké pedig 75-80% körül lehet – ami egyébként kifejezetten jó számnak minősül. Ugyanakkor egy modern háborúban nincs leküzdhetetlen célpont.
A balti államok kommunikációs stratégiája
A szakértő szerint a balti államok kommunikációja kezd hasonlítani Zelenszkij elnök kommunikációjára: rendszeresen bekövetkező eseményekből csinálnak világmegrengető krízishelyzetet, hogy jobban odafigyeljenek rájuk. Ukrajna már körülbelül másfél-két hónapja rendszeresen használja a balti államok légterét arra, hogy Észak-Oroszországot támadja, és most csinálnak riadót, amikor ezek az eszközök mindenki számára látható módon repültek át az ország felett.
„Ezt nyugodtan mondhatjuk a háborús uszítás, a háborús hisztéria egyik legtipikusabb jelének" – Somkuti Bálint *
A NATO 5. cikkelyének valósága
Somkuti Bálint felhívta a figyelmet egy kritikus pontra: a NATO egyenlő az Egyesült Államokkal, és az USA dönti el, hogy Vilnius vagy Riga megér-e egy atomcsapást Washingtonra. Ha a balti államok túlfeszítik a húrt, lehet, hogy ez a biztonsági garancia nem lesz olyan erős, mint gondolják. Ráadásul azzal, hogy engedték Ukrajnának a légterük használatát, rövid időre maguk is hadviselő féllé váltak, és az 5. cikkely értelmezését az Egyesült Államok fogja eldönteni.
A NATO-főtitkár és a védelmi kiadások
Mark Rutte NATO-főtitkár és Svédország miniszterelnöke kijelentette, hogy a NATO-tagállamoknak többet kellene költeniük Ukrajna támogatására. Somkuti Bálint élesen kritizálta ezt a hozzáállást:
„Nekem néha az az érzésem, hogy [Rutte] nem tudja, hogy melyik székben ül... Neki nem apukáznia kéne Donald Trumpot, hanem azt mondja, hogy igen, főnök, és végrehajtani az utasításait" – Somkuti Bálint *
A szakértő hangsúlyozta, hogy a NATO nem egy liberális gondolkodók által elképzelt ideális nemzetközi szervezet, hanem egy katonai és diplomáciai szövetség, amelyet az Egyesült Államok irányít. Az amerikai szándék egyértelműen arra irányul, hogy amit lehet, kivegyenek az ukrán konfliktusból, de ők már egy fillért sem akarnak rááldozni.
Amerikai csapatkivonások és a NATO-csúcs
Donald Trump bejelentette, hogy 5000 főt kivonnak Németországból, majd azt, hogy 4000 főt nem telepítenek Lengyelországba (amit terveztek), majd azt, hogy Németországból átvisznek 5000 főt Lengyelországba. Somkuti szerint érdemes megvárni a júliusi NATO-csúcstalálkozót, mielőtt következtetéseket vonnánk le. Az amerikai csapatok létszámát egy amerikai törvény rögzíti (a kötelező minimum 75 000 fő körül van, jelenleg 90-95 000 amerikai katona tartózkodik Európában), és Trump csak kongresszusi felhatalmazás alapján térhet el ettől.
Franciaország és a NATO B-terv
Franciaország nyíltan beszél egy NATO B-tervről, ami azt jelzi, hogy az európai országok tartanak az amerikai lépésektől. Eközben az amerikai Republikánus Pártban Trump elkezdte kiszorítani a vele szembeszállókat – példaként említette Marjorie Taylor Greene-t és Thomas Massit, akiket lemondásra kényszerítettek, illetve rekordmennyiségű reklámköltéssel győztek le.
Ukrajna: korrupció, belpolitika és a fronthelyzet
A Jermak-botrány
A Kijevi Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság május 21-én fenntartotta a 140 millió hrivnyás óvadékot Andrij Jermak számára, akit pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe (10,5 millió dollár értékben). Az óvadékot egy nap alatt összedobták magánadományozók, köztük Szerhij Rebrov futballedző és Roza Tapanova üzletasszony.
Somkuti Bálint szerint ez az ügy kétféleképpen értelmezhető: lehet bizonyítéka egy jól működő, független korrupcióellenes rendszernek, de lehet egy politikai, külpolitikai játszma része is. A szakértő inkább az utóbbira hajlik:
„Egy amerikaiak által indított külpolitikai beavatkozásnak a szemtanúi vagyunk" – Somkuti Bálint *
A NABU (Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) gyakorlatilag amerikai ellenőrzés alatt áll, és a nyomásgyakorlás Zelenszkij ellen összefügghet azzal, hogy az ukrán elnök látványosan hátat fordított a szuverenista USA-nak és a globalista Európai Unió felé fordult. Ez egyfajta amerikai "ledorgálás" vagy fegyelmezés lehet Zelenszkij számára.
Az EU reakciója
Az Európai Bizottság nyugodtan reagált a Jermak-botrányra, azt állítva, hogy ez nem ad okot pánikra, és csak azt bizonyítja, hogy az ukrán szervek végzik a dolgukat. A német kancellár, Merz pedig felvetette, hogy Ukrajna teljes jogú tagság helyett szavazati jog nélküli társult státuszt kapjon.
Somkuti Bálint élesen kritizálta ezt a hozzáállást:
„Az Európai Unió számára Ukrajna be van csípődve... az EU számára Ukrajna az a fajta szent tehén, amihez nem lehet hozzányúlni" – Somkuti Bálint *
A szakértő szerint egy jó kapcsolatnak az a jellemzője, hogy lehet benne észszerű, építő és kulturáltan megfogalmazott kritikát végrehajtani. Az, hogy az EU teljesen normálisnak gondolja, hogy egy állam második embere iszonyatos korrupciós ügyekben van benne, súlyos probléma.
A fronthelyzet valósága
Az ISW (Institute for the Study of War) szerint az ukrán hadsereg visszaszerezte a taktikai kezdeményezést több kulcsfontosságú irányban. Somkuti Bálint azonban rámutatott, hogy az ISW a neokonzervatív körök szócsöve, amely mindent amerikai katonai beavatkozással akar megoldani, és számukra minden, amit Ukrajna csinál, dicsőséges és sikeres.
A valóságban az orosz előrenyomulások valóban csigalassúságúra lassultak, és ukrán drónok százezrei találhatók a frontvonal környezetében. Extrém vélemények szerint minden orosz gyalogos katonára akár 30-70 ukrán drón is juthat – most már egyetlen emberre is több drónt indítanak. Ugyanakkor egy ellentámadáshoz már igen kevés katona áll rendelkezésre, és az oroszoknak is vannak drónjaik. A frontvonalon patthelyzet alakult ki, hasonlóan az első világháború középső szakaszához.
A háború céljának kérdése
Somkuti Bálint visszatérő kérdése, hogy mi a háború célja Ukrajnában. Ukrajna számára a fennmaradás és a túlélés a cél, de Európának mi a célja? Az, hogy "gyengítsük az oroszokat", nem cél, és az, hogy "Putyin nem győzhet", csak egy szlogen, nem háborús cél.
„Hol alakult ki az, hogy Európa háborúban áll Oroszországgal? Ez a gondolat állandóan visszatér" – Somkuti Bálint *
A szakértő szerint a globalisták számára Vlagyimir Putyin a "nagysátán" és Orbán Viktor a "kissátán". A kissátánt legyőzték, most a nagysátánra fordulnak. Idézte Kaja Kallas észt miniszterelnök (korábbi EU külügyi főképviselő) mondását, miszerint azért fontos legyőzni Oroszországot, mert ha nem tudjuk legyőzni Oroszországot, akkor mit fogunk csinálni Kínával – ezt a gondolkodást Somkuti abszurdnak tartja.
Nagy-Britannia: politikai földindulás és olajválság
A brit belpolitika átalakulása
A brit sajtó szerint a Munkáspártban egy lassított puccs zajlik, miniszterek élő adásban hagyják ott a kormányt, és trónbitorlók szeretnének a pártelnök helyébe lépni. A hagyományos pártok sorra tűnnek el: a toryk Rishi Sunakkal "a lefolyóba mentek", a liberális demokraták eltűntek, a Munkáspárt most tűnik el.
Nigel Farage és a UKIP (Független Nagy-Britannia Párt) erősödik, de Farage-nak komoly izraeli kapcsolatai vannak, ami Netanjahu nemzetközi hírnevének lerombolása után teherré válik. Emellett megjelent a True Britz mozgalom, egy klasszikusan ókonzervatív mozgalom, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent Farage-ra is.
„Nagy-Britanniában hamarosan szó szerint politikai földindulásokat láthatunk majd" – Somkuti Bálint *
Az orosz olajszankciók feloldása
A hét legfontosabb brit híre Somkuti szerint az, hogy feloldották az orosz olajra vonatkozó szankciókat. Ennek hátterében az áll, hogy Nagy-Britannia az 1970-es években az északi-tengeri olajmezőknek köszönhetően európai olajhatalommá vált (a Royal Shell felvirágzása), de a mezők kimerültek, és környezetvédelmi okokból nem engedélyezték az újabb kutatásokat. Most, hogy a Hormuzi-szorosból nem jön olaj, és az USA sem tud adni, Nagy-Britanniának nem maradt más választása, mint az "ősi ellenséghez", Oroszországhoz fordulni.
„Ez önmagában szerintem az öngólok öngólja" – Somkuti Bálint *
Ha most elkezdenék újra feltárni az északi-tengeri olajmezőket, az 5-10 év lenne, mire abból bármi is lesz – addig viszont valamilyen megoldást kell találni.
A migrációellenes tüntetések és a társadalmi feszültségek
Múlt szombaton 50 000 brit vonult utcára Londonban a tömeges bevándorlás ellen. Korábban az ilyen tüntetéseket a fősodratú média "szélsőjobboldali futóbolondokként" intézte el. Somkuti Bálint szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a migráció elutasítása már sokkal jobban érezhető a brit középosztály részéről.
A szakértő felvázolt két lehetséges forgatókönyvet: az egyik, hogy tömegesen megfosztanak embereket állampolgárságuktól és kitoloncolják őket (aminek nagyon rossz optikája lenne), a másik pedig egy etnikai vonalak mentén zajló polgárháború.
A nyugat-európai "puha diktatúra"
Somkuti Bálint hosszabban kifejtette, hogy Nyugat-Európában a 80-as, 90-es évektől kezdve egy "puha diktatúra" alakult ki, amelynek az a jellegzetessége, hogy nem fizikailag semmisíti meg az ellenfelet, hanem ellehetetleníti a megélhetését. Aki szembe mert szállni a rendszerrel, azt kiközösítették, lenézték, és a kirekesztés lett az osztályrésze mind egzisztenciálisan, mind társadalmilag.
„Bárki, aki ezzel a rendszerrel szemben mert szállni, azt kiközösítették... és utána gyakorlatilag a kirekesztés lett az osztályrésze úgy egzisztenciálisan, mint társadalmilag" – Somkuti Bálint *
A szakértő szerint a liberális elit minden ellenvéleményt azonnal rasszizmus kérdésévé tett, ami a második világháború és a holokauszt után különösen hatékony eszköz volt a kritika elnémítására. Ugyanakkor a nyílt társadalom erőszakos megvalósítása éppolyan rövidlátó volt, mint a nácizmus vagy a kommunizmus.
Összegzés és kilátások
Somkuti Bálint szerint Európára iszonyatos fájdalmak várnak, mert akár lesz gyors megállapodás a Hormuzi-szorossal kapcsolatban, akár nem, a hatás már nem megállítható. Ha aznap elindul is egy teherhajó a Perzsa-öbölből, mire Európába ér és elkezdik feltölteni a tartalékokat, az hónapok kérdése, és addig káosz fog uralkodni. Amikor az emberek megélhetése is veszélybe kerül, annak nagyon komoly következményei lesznek.
A beszélgetés zárásaként mindkét résztvevő hangsúlyozta a nemzeti öntudat fontosságát és azt, hogy mindig van lehetőség az ellenállásra – ahogy a kommunizmus is megtanította az embereket a sorok között olvasásra és a rejtett kommunikációra.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Munir Marshall, Munir tábornagy" – A közvetítő személy neve bizonytalan, az átiratban két változatban szerepel. Valószínűleg egy arab közvetítőről van szó, de a pontos név nem azonosítható egyértelműen.
- "Bengville" – Az átiratban többször szerepel ez a név, valószínűleg Itamar Bengvir izraeli belbiztonsági miniszterre utal, de a név torzult formában jelenik meg.
- "Kyer Kasnak" – Valószínűleg Kaja Kallas észt miniszterelnökre, korábbi EU külügyi főképviselőre utal, a név erősen torzult.
- "Mártakos hivatala" – Valószínűleg az Európai Bizottság valamely tisztségviselőjére vagy szóvivőjére utal, de a név nem azonosítható.
- "PUA diktatúra" – A kifejezés valószínűleg "puha diktatúra" akar lenni, az ASR félreértette.
- "Rootchill család" – Valószínűleg a Rothschild családra utal, de az átiratban torzult formában szerepel.
- "True Britz" / "True Bric" – A mozgalom neve bizonytalan, az átiratban több változatban szerepel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez az Alfa Omag a mai adása.
[00:00:00]Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:03]Az én nevem Debreceni Kamilla.
[00:00:05]És mivel péntek reggel van, az azt jelenti, hogy a Zoom túlsó végén itt van velünk Somketi Bálint biztonságpolitikai szakértő.
[00:00:11]Szervusz Bálint.
[00:00:13]Köszöntünk a műsorban.
[00:00:15]Pálinkás jó reggelt kívánok szigorúan mindenkinek pálinka nélkül.
[00:00:17]Viszont péntek van, úgyhogy délutántól lehet kultúráltan és mértékel alkoholt fogyasztani.
[00:00:22]Úgyhogy ennek a reményében kezdjük is el, hogy mi minden történt ebben az őrült világban négy rövid nap alatt.
[00:00:28]És hamarosan itt a nyaracska is, úgyhogy a folyadékpótlás nagyon fontos.
[00:00:32]Nyilvánvalóan a pálinka fogyasztás mellett is nagyon fontos a folyadékbevitel.
[00:00:37]Mielőtt még elkezdenénk, azért megkérném a kedves hallgatókat, hogyha valaki még esetleg nem tette meg, az iratkozzon fel az ultrahang csatornájára, lájkolják a videóinkat, mert ezzel sokkal több emberhez eljut.
[00:00:48]És természetesen Bálin csatornáját is keressék fel előszeretettel, hiszen ott is izgalmas tartalmak jelennek meg.
[00:00:55]Ö, no hát igen.
[00:00:59]Ezen a héten ezen a héten sem állt meg semmi.
[00:01:01]A világ egyszerre úgy, úgy néz ki, mint ilyen három fronton is vagy helyen is forrogna.
[00:01:06]Irán, NATO, Ukrajna satöbbi.
[00:01:09]Hát kezdjük talán Donald Trump ugye május 22-e van ma, és 21-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindenképpen meg fogja szerezni és meg fogja semmisíteni Irán magasan dúsított uránk készletét.
[00:01:22]Ugye ezt a becslések szerint 400 kg súlyra teszik.
[00:01:25]Eközben teherán hivatalosan közölte, hogy felülvizsgálja a Trump adminisztráció legújabb békejánlatát, miután az arab szövetségesek kérésére ilyen pár napos haladékot adott a katonai csapások előtt.
[00:01:39]Ugye Trump az egyik órában még a hárború folytatásával fenyeget, a másikban pedig azt mondja, hogy ráér még pár napot várni.
[00:01:48]Ezek a fajta, hát nem is tudom, hogy fejezem ki magam, kiszámíthatatlan diplomácia.
[00:01:53]Ez ez ilyen tudatos, vagy ez a zseniális nyomásgyakorlás, mert ugye van egy ilyen elmélet, hogy van ez a Madman theory theory, hogy a Fehér házon belül ez a vagy ez a medvex teória, vagy ilyen kapkodás jele.
[00:02:08]Kicsit kezdjük távolabbról.
[00:02:08]Ugye Donald Trump üzletemberként kezdte, tehát a a az üzleti világban az, hogy az embernek a pozíciója, amelyre aztán egy stratégiát lehet építeni, nem teljesen egyértelmű, annak megvannak a maga előnyei.
[00:02:21]És azért akármennyire is igyekeznek lehúzni az üzleti sikereit, azért volt egy sikeres tév sója Donald Trumpnak.
[00:02:31]Trump tornyok több országban ott állnak a globális déltől kezdve egészen a nyugati államokig.
[00:02:38]egy sikeres üzleti karrier volt mögöttem, még ha nem is akkora, mint amekkorát mondjuk Elan Musk vagy Mark Zuckerberg befutott.
[00:02:43]Nem is azon a területen dolgozik, tegyük hozzá.
[00:02:47]Úgyhogy emiatt szerintem ezt a fajta viselkedését hozta magával az amerikai elnöki székbe, ami furcsa, megmondom őszintén.
[00:02:54]Ugyanis a Madman Theoryól az a probléma, hogy amikor én egy mondjuk egy egy céget vezetek, akkor akkor nem baj, ha nem tudják, hogy mit akarok csinálni.
[00:03:06]Viszont vannak emberek, akinek tudniuk kell, hogy merre megyünk, mert bármi történet egyrészt velem, másrészt pedig a cégnek vannak egyéb olyan kapcsolatai is, ahol nem árt tudják, hogy pontosan mi jár a főnök fejében.
[00:03:16]Na most ezt amerikai elnökként Donald Trump nem teheti meg, viszont már túl idős ahhoz, hogy megváltozzon.
[00:03:20]Tehát én nem hiszek abban, hogy egy átgondolt megfogalmazott stratégia mögött.
[00:03:26]A stratégia egyébként az, hogy az Egyesült Államokat újra nagyják el tenni.
[00:03:29]Ugye ezzel lett Trump elnök, Make America Great again maga.
[00:03:33]Csak hát ez ezek kapcsolatos stratégiai lépésekkel viszont folyamatosan összekeveri azokat, akik próbálják kitalálni azt, hogy mi lesz a következő lépése.
[00:03:42]És itt nem csak az ellenségekre gondolok, hanem a saját támogatóira is.
[00:03:45]Tehát ebben a helyzetben ezek a fenyegetőzések, ezek nyilvánvalóan arra szolgálnának, hogy elbizonytalanítsák az ellenfelet, de a perzsák esetében nem egy ijedős társaságról van szó.
[00:03:56]Tehát az iráni vezetés gyakorlatilag 1979 óta készül arra, hogy az amerikaiak vissza akarnak jönni erőszakkal.
[00:04:02]És emiatt ezeknek a lépéseknek inkább hátrányai vannak, mint előnyei.
[00:04:07]Meglátjuk, hogy mi lesz belőle.
[00:04:09]Tény az, hogy az amerikai csapatokat nem vonták vissza a közekeletről, de az is tény, hogy Munir Marshall, Munir tábornagy, aki ezeket a közvetítői lépéseket vezeti, ő a hírek szerint mai nap utazik el Teheránba, hogy az egyre közeledő, a hírek szerint egyre közeledő amerikai, illetve iráni álláspontot menedzselje.
[00:04:29]A legutolsó hírek szerint Irán már nem akarja elvinni a hasadóanyagot Oroszországban, ami a legutolsó javaslat volt, hanem nemzetközi jellenőrzés mellett fogja visszahigítani olyan szintre, hogy atomreaktorokban fölhasználható nukleáris fűtőanyag legyen belőle.
[00:04:43]Meglátjuk, mi lesz.
[00:04:46]Azra azt írja, hogy a Pentagon közben több mint 200 milliárd dolláros pót pótköltségvetést kér az iráni konfliktusra.
[00:04:54]Ezek alapján mennyire van meg az amerikai társadalomban vagy gazdaságban?
[00:04:57]Hát az olyan, úgymond, az ilyen valós hátország, aki támogatja és és tényleg készen áll egy ilyen hát elhúzódó közelkeleti háborúra.
[00:05:06]Szerintem nincs meg.
[00:05:06]Ugye megint olyan dolgokról beszélünk, amit leginkább ilyen ilyen angolul educated gasnek, tehát egy ilyen szakértői találgatásnak nevezhető lábakon áll, mert ugy pontos információnk nincs.
[00:05:19]Ugye készültek felmérések, ezeket a CNN tette közzé, amelyek finoman szólva sem barátságos Donald Trumpal, amelyek arról szóltak, hogy az amerikai lakosság jelentős része támogatja az iránelleni katonai akciót.
[00:05:31]Viszont a költségeivel nem hajlandó viselni.
[00:05:32]Tehát ugye ez volt még egy érdekes hír egyébként erről.
[00:05:35]egy szenátusi meghallgatás az amerikai hadiflotta úgynevezett műveleti parancsnokal, tehát az a vezető, aki tényleges hadműveletekért felelős, azt mondta, hogy a jelenlegi amerikai flotta nem képes egy olyan típusú környezetben, mint amilyen most a hormozi szoros garantálni a velehajózó hadi kereskedelmi hajók biztonságát.
[00:05:52]Na most innentől kezdve viszont fölmerül az a kérdés, hogy miről beszélhet Donald Trump.
[00:05:59]Tehát az amerikai haderő már így is problémákkal küzd több szempontból.
[00:06:04]Ugye vannak arról szóló hírek, hogy meg akarják duplázni a költségvetését, vagy több mint megduplázni másfél billió dollárra.
[00:06:12]Tehát a jelenlegi 7-800 milliárd dollálláros költségvetést a más a kétszeresére növelik.
[00:06:16]Tehát 1500 milliárd dollár egy 1,5 billió dollárra nevelik a költségvetést.
[00:06:21]Abba ez az összeg belefér.
[00:06:23]De hogy egyébként ezt az amerikai gazdaság ki tudja-e gazdálkodni, az egy óriási kérdés.
[00:06:29]Tudom, hogy nem vagyok, de szerinted mi a valószínűbb?
[00:06:30]Az, hogy nyáron lesz lezárul és kötnek hát ha nem is egy ideig, vagyis ha nem is egy végleges, de egy ideiglenes tüsszönetet, vagy bármiféle dolgot, hogy azért a félidős választásokra már már rá legyen, vagyis azt lehessen mondani, hogy itt minden rendben van, vagy pont az, hogy az irániak lehet azért se hagyják majd magukat, hanem hogy hát figyelj, ha már beletetted, beletenyereltél ide, akkor csináljuk végig.
[00:06:59]Ugye azt azért látni kell, hogy a az elhúzódó háború gazdaságilag jobban bírják az iránért, mint az Egyesült Államok, de társadalmilag ők is kezdhetnek kifáradni, hogy nem tudom, hogy pontosan hogy állnak ezek a tüntetések.
[00:07:12]Az elmúlt egy-két hétben nem érkezett arról hír, hogy azok a tömegtüntetések, azok a több 100zes tüntetések, amelyek a a rendszer mellett álltak ki Iránban a háború ellenére, azok folytatódnak-e.
[00:07:21]De egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy négy-öt hónaposra húzódó konfliktus azért az iráni lakosságot is kifárasztja.
[00:07:28]Tehát szerintem van egy megegyezési kényszer, hogy a kérdés az az, hogy az az új realitás, amely beállni látszik az öbölben, az mennyi lesz elfogadható az Egyesült Államok számára?
[00:07:38]Hogy mire gondolok?
[00:07:38]Ö, Szaudarábia, Katar és több kisebb állam, Bahrein például egyértelművé tette az Egyesült Államok számára hírek szerint, hogy a területéről nem indíthat több támadást Irán ellen, mert az iráni megtorlás az sokkal súlyosabb volt, mint számították.
[00:07:55]Ugye ez azt jelenti, hogy az USA már most elvesztette ezeket a szövetségeseit katonai szempontból, és az új rend, amely amelyben állítólag Irán ragaszkodik az, hogy ne legyenek többet amerikai bázisok az régióban, abban ez az USA számára egy óriási politikai, külpolitikai vereség lenne.
[00:08:13]Na most, hugye ezt Donald Trump, hogy tudja letuszkolni az amerikaiak torkán, akiket már most lassan egy hónapon belül a a retteget 5 dolláros benzinátlagár fenyeget, az egy nagyon nagy kérdés.
[00:08:22]Ugye a másik variáció pedig egy gazdasági világválság, aminek egyértelműen Donald Trump és tegyük hozzá Benjamin Netu lesznek a felelősei.
[00:08:29]Tehát egy ilyen szituációban nagyon nehéz jóslásokat tenni.
[00:08:31]Én hajlok arra, hogy hosszabb távon várható a megállapodás, hosszabb távon várható az, hogy rendeződik ez a helyzet, de ehhez először egyrészt az iráni katonainak minősített atomprogramnak a részleteivel kell megállapodni.
[00:08:46]Másrészt pedig a hosszútávú iráni biztonsági garanciákról kell valamilyen megállapodás szülessen.
[00:08:52]Ezzel kapcsolatban vannak fenntartásai.
[00:08:53]Én tartok attól, hogy Donald Trump Netanyahu ösztönzésére vagy Netanyahuval a hóna alatt meg fogja próbálni még egyszer katonailag lerendezni ezt a kérdést.
[00:09:01]Utána viszont nem lesz más választása, mint tárgyalni, csak akkor a feltételek is sokkal rosszabbak lesznek.
[00:09:07]És Izraelben mennyire nagy a támogatottság?
[00:09:09]Ott mennyire úgy van a hátország?
[00:09:10]Hiszen ott is bepolitikai konfliktusok vannak, ott is választások közelegnek.
[00:09:15]Ö Netanjaunak is utolsó ciklusa, mivel ugye már elég sok mindent ról és elterjedt, hogy beteg és és társai satöbbi, tehát ott mennyire érezhető, vagyis hát nyilván nem vagy ott, tudom, nem élsz nap mint nap köztük, de hogy valamelyes mit lehet erről mondani?
[00:09:31]De szerintem az izraeli társadalom is kezd belefáradni ebbe a történetbe.
[00:09:33]Azt arra alapozom, hogy az izraeli hadsereg jellemzően tartalékosokból áll, amelyik most Dibanonban és Gázában harcol.
[00:09:38]És ezt a stresszt egy civil társadalom túl sokáig nem bírja elviselni.
[00:09:43]Ez megint nem szép, nem jó, nem erkölcsös.
[00:09:46]Ugye a a Hamas terrort támadása után a jogos felláborodás óriási volt, de két év pusztítás a gázai övezet gyakorlatilag földi rombolása után szerintem az átlag izraelinek is pont annyira elege van már a háborúból, mint tegyük hozzá az átlag amerikainak vagy az átlag iráninak.
[00:10:03]Tehát azok a biztonsági indokok, amelyekre Benin Netu hivatkozott, azok nagyrészt teljesültek.
[00:10:08]Tehát déli banón is szinte teljesen izraeli kézre került, a településeket lerombolták, tehát kialakul az a fajta biztonsági zóna, amelyet Benjamin Netu szeretett volna.
[00:10:19]És akkor ehhez a problémához jönnek azok a szélsőséges megnyilvánások, amelyek például Bengville belbiztonsági minisztert tett, aki megalázta a nemzetközi segélyflottának a tagjait.
[00:10:29]Tehát ez a fajta ilyen ilyen mármár ilyen ilyen ilyen felsőbb rendű viselkedés, amit amit amit bizonyos szélsőséges izraeli erők megengednek maguknak, ez bizony nagyon komoly károkat okoz úgy a netanyúkormánynak, mint Izraelnek.
[00:10:41]Ugye tegyük hozzá, hogy ez ez ott is szélsőséges viselkedés.
[00:10:46]Tehát miőtt bárki elkezdene általánosításokba belemenni, ugye a Bengvin izraeli szempontból egy nagyon szélsőséges figurának számít.
[00:10:51]Tehát nem csak ottani, hanem már nem más szempontból.
[00:10:54]Tehát az, hogy egy miniszter elmenjen és mondjuk idézőesen megköpködjön, meg fenyegessen, meg megalázzon különböző államoknak a a a tagjait, akik egyébként nem is akartak izraeli területre lépni, ugye most hagyjuk, hogy a gáz az minek minősül ilyen szempontból.
[00:11:08]Tehát, hogy ez egy olyan diplomáciai botrány volt, amire Benjamin Netanonak is reagálni kellett, el is határozott a miniszterétől.
[00:11:15]Viszont hogyha a Beng pártja kilép a koalícióból, akkor akkor Netányu kormányának van vége.
[00:11:19]Tehát ez egy rendkívül veszélyes helyzet, amelyben szerintem előbb-utóbb változások várhatóak, mert ezt egész egyszerűen egyetlen egy állam sem engedheti meg magának, amet az elmúlt időszakban láttunk ebben a régióban.
[00:11:33]Keletről áttérve egy kicsit feljebb hozzánk Európában, eléggé érdekes dolgok zajlottak itt is.
[00:11:38]Például a szerda délelőtt a Litván fővárosban, Vénusban megszólaltak a szirénák és a hát a lakosság is ugye mobiltelefonos jelzést kapott, leállították a vonatokat, nemzetközi repülőtér satöbbi.
[00:11:52]egy a riasztást egy Fehér Oroszország felől érkező azonosítatlan drón váltotta ki, ami miatt a NATO balti légtérrendszeri missziójának vadászképeit azonnal a magasba emelték.
[00:12:05]Ugye egy nappal korábban volt Észtország felett egy román vadászkép, amit lelőtt egy drónt.
[00:12:12]Szóval először is hogyan lehetséges az, hogy a hát mondhatjuk, hogy a NATO a világ legmodernebb katonai egysége vagy szövetsége hogyan hogyan vagy hogyhogy nem tudja az ilyeneket kivédeni?
[00:12:25]hiszen azt látjuk, mondjuk korábban a letkormány meg pont egy ilyen drónügybe bukott bele.
[00:12:33]Kezdjük azzal, hogy ugye a a drónok tulajdonosával kapcsolatban szántalan kérdés van.
[00:12:38]Ugye a román vadászgép által elő drónról kiderült, hogy ukrán drón volt egyébként.
[00:12:42]Ugye a másik esetben nem sikerült azonosítani a hírek szerint.
[00:12:46]A lett is ugye.
[00:12:47]Tessék.
[00:12:48]A lett is a lett a a lett országos.
[00:12:51]Igen.
[00:12:51]Tehát, hogy hogy ebben a helyzetben azt azért mindenképpen érdemes látni, hogy a fegyvergyártók, illetve a fegyverlobbi igyekszik úgy bemutatni a modern precíziós eszközöket, mintogyha mindenhatóak lennének, de nem azok.
[00:13:03]Ugye ezt pont a az amerikai izraeli iráni háborúban láttuk, hogy a tényleg a és azt egyértelműen kijelenthető módon a legmodernebb és legszettebb légvédelmet Izrael fölött is sikerült áttörni.
[00:13:13]Na most ez a szint még a NATO-ban nem épült ki, tehát és az annak is mondjuk volt egy olyan 90-90%-os hatékonysága.
[00:13:21]Ha a NATO rendszerek hatékonysága 75-80%-os körülbelül ennyi lehet egyébként, akkor azzal nem mondok rosszat, mert ez kifejezetten jó számnak minősül.
[00:13:29]Viszont ezek az esetek, ezek meg fognak történni.
[00:13:32]Tehát egész egyszerűen azt érdemes látni, hogy egy modern háborúban nincs leküzdhetetlen célpont.
[00:13:38]És ez az, amivel kapcsolatban most elindultak a mondjuk így a gondolkodás Európában, ennek a keretében került sor arra, hogy megnevezzenek valakit, vagy megpróbáljanak megnevezni valakit, akinek majd Oroszországgal tárgyalnia kell, mint a mesében az egerek, akik kiválasztak maguk közül valakit, hogy a Csengőt a macska nyakába akassza, hogy hogy egész egyszerűen az a tény, és ezt most már Kaja Kallas is elismerte, akinek aztán vannak igen érdekes gondolatai, márm annal berboki magasságúba emelkedett, hogy hát Olaszország ott lesz a szomszédba.
[00:14:09]Tényleg komolyan?
[00:14:09]Hát menjünk egy ilyen mondjuk a nem ne menjünk vissza a kievi ruszig, menjünk vissza a negyedik kívánt cárig az első vagy az negyedik kíván igen.
[00:14:17]Negyedik kívánig az első orvos cárig az 500 éve itt vannak a szomszédban, tehát ez így tetszik, nem tetszik, ott vannak.
[00:14:22]Úgyhogy ennek a fényében szerintem ezek a hírek is arra mutatnak, hogy a valóság kezd megérkezni az Európai Unióba is egy jó pár év kér késéssel.
[00:14:30]És ugye ott eleve megvan fent ezekben az országokban, tehát lesz lett Litván és Észtországban azért megvan egy úgymond egy félelem.
[00:14:39]Többször kommunikálták már ezt, hogy Oroszország meg fogja őket támadni, és hogy a legnagyobb veszélyben vannak.
[00:14:45]És akkor most jönnek az ilyenek, hogy például tényleg munkárba kellett menekíteni az elnökölt meg a kormányt, és az emberek is most már telefonos jelzést kaptak.
[00:14:52]m pszichésen mennyire nagy nyomás rájuk, vagy vagy mennyire sebezhetőbbek így ezek az emberek, hogy egy állandó félelemben élnek is, ráadásul még ilyen incidensek is pont velükfordulnak elő.
[00:15:09]De kezdjük azzal, hogy ezeket a történelmi félelmeket meg lehet érteni.
[00:15:12]Én is mindig elmondom, hogy mi magyarok is az elmúlt 160 évben ötször harcoltunk az orosz befolyás ellen.
[00:15:16]1848-49.
[00:15:19]Első világháború tanácsköztársaság, második világháború 56.
[00:15:21]Tehát nekünk is vannak történelmi tapasztalataink az oroszokkal, de nem olyan, mint a lengyeleknek, ahol 130 évig volt orosz megszállás, utána ugye jött még ráadásul a kommunizmus is.
[00:15:31]Aztán nem olyan, mint mondjuk a a balti állam, ahol több 100 évig volt orosz megszállás, és gyakorlatilag az, hogy a balti államok kultúrája fennmaradhatott, az például a 19.
[00:15:42]században a népdalköröknek volt köszönhető, vagy nem olyan, mint Finnországól szintén több százig orosz uralom volt.
[00:15:47]Tehát ezeket a dolgokat, ezeket a történelmi tapasztalásait a népeknek nem szabad ledegradálni és nem szabad lefitymálni.
[00:15:54]Tehát ez ezek valós történelmi érzelmek.
[00:15:56]Ugye ehhez képest viszont amit ez a felsorolt országcsoport csinál, azt modern szemszögből viszont nehéz értelmezni, mert egy atomhatalmat, egy katoni nagyhatalmat provokálnak folyamatosan.
[00:16:08]Tehát nyilvánvalóan nem szabad nekik meg különösen nem szabad gyengének mutatkozni Oroszországgal szemben, de van különbség akközött, hogy én erős vagyok, meg van különbség akközött, hogy erősnek gondolom magamat, és állandóan rángatom az oroszlán bajszát.
[00:16:20]Tehát, hogy ez egy ez egy olyan szituáció, amelyben az egyik része az, hogy muszáj erőt mutatniuk.
[00:16:27]Ezt el lehet fogadni.
[00:16:29]Tehát tegyük tegyük föl a kérdést, hogy azért a balti államok fölött már régóta röpködnek ukrán drónok.
[00:16:34]Elég régóta.
[00:16:36]körülbelül olyan másfél hónapja Ukrajna, vagy két hónapja, lehet, hogy kicsit több, Ukrajna rendszeresen használja a Balti államok légterét arra, hogy Észak-oroszországot támadja és akkor most csinálnak egy ilyen riadót, amikor ezek a az eszközök mindenki számára látható és hallható módon repültek át az ország felett.
[00:16:51]Tehát ezt nyugodtan mondhatjuk a háborús uszítás, a háborús hisztéria egyik legtiikusabb jelének.
[00:16:55]És az biztos, hogy megviséli a lakosságot.
[00:16:59]Tehát az a tudat, hogy eddig sem lehettek nyugtak a nyugodtak afelől a történelmi tapasztalataik miatt, hogy mire készül az erős keleti szomszéd.
[00:17:07]Most viszont konkrétan félnek attól, hogy következményei lesznek annak, hogy állandóan rángatták a bajszát.
[00:17:10]Nyilván ott a NATO mögöttük, nyilván ott van a világ legerősebb katonai szövetsége, amelynek igenis van errettentő ereje.
[00:17:18]Ettől függetlenül az, hogy az Egyesült Államok mit akar, vagy mit nem akar a bal a NATO-val meg egyébként a balti államokkal, az egy igen komoly kérdés.
[00:17:25]Mit akartam mondani, hogy ugye ne legyünk naívak, tehát maga az ország a vezetője dönti el azt, hogy egy esetleges ilyen támadásról, berepülésről értesítik-e a lakosságot, főleg ilyen módon.
[00:17:40]Kicsit ez olyan, mintha egy ilyen elő elő vagy nem, a társadalmi támogatottságot szerették volna ezzel megerősíteni, hogy igen, figyeljetek, látjátok, hogy milyen nagy bajban vadunk és milyen nagy veszélyben vagyunk.
[00:17:54]abszolút mértékben nekem is az a benyomásom egyébként, hogy hogy az egész történet arról szól, hogy egy kommunikációs happeninget csináljanak.
[00:18:02]Tehát hogy kicsit kezd a Balti államok kommunikációja a Zelenszki elnök kommunikációjára hasonlítani, hogy hogy akkor hirtelen csinálunk egy bolhából elefántot, vagy hirtelen csinálunk egy rendszeresen bekövetkező eseményből egy világmegrengető krízishelyzetet, és akkor akkor jobban odafigyelnek ránk.
[00:18:21]De egy dolgot azért érdemes felidézni, hogy a NATO az az egyenlő az Egyesült Államokkal még mindig és körülbelül a következő néhány évtizedben folyamatosan, amíg fönn áll.
[00:18:32]És az USA dönti el, hogy mondjuk Vilnius vagy Riga megé-e egy atomcsapást Washingtonra.
[00:18:38]És ez az a kritikus pont, amről nem szoktak beszélni egyébként.
[00:18:42]Ez amit viszont figyelembe kellene venni ezeknek az államoknak, hogyha túlfeszítik a hút és túlmennek egy határon, akkor lehet, hogy ez a biztonsági garancia nem lesz olyan erős, mint gondolják.
[00:18:52]Tehát ebben a helyzetben az, hogy a egyébként tegyük hozzá Belorusziához hasonlóan ők maguk is a hadviselő félé váltak a csak a rövid időre is.
[00:19:02]Ugye Belorussia is csak a háború első időszakában engedte meg Oroszországnak, hogy a szárazföldi területét és a légterét használja, utána nem.
[00:19:09]Ez akkor is azt jelenti, hogy rövid időre is maguk is hadviselő félé váltak, és az ötödik cikk értelmezését az Egyesült Államok fogja eldönteni, mert nála vannak a fő eszközök, amivel meg lehet torolni az ötödik cikkei megsértését.
[00:19:22]No, a NATO tagállamoknak többet kellene költeniük Ukrajna támogatására.
[00:19:27]Jelentette ki a NATO főtitkára és Svédország miniszterelnöke.
[00:19:32]A hallgatók nem látják.
[00:19:32]Én próbálok nem elnevetve olvasni ezt a hírt, de a másik oldalon Bálin nagyon élvezi.
[00:19:37]Pedig csak egy mondatot olvastam fel.
[00:19:41]Nem, nem élvezem.
[00:19:41]Én az én a én szó szerint ezt csináltam így és így és így kínomba nevettem.
[00:19:45]Tehát ez ez a ez a ez a ez a ez a kellene, és hogy hogy a korunk meghatározó kultúrája az amerikai, ezért nagyon sok minden amerikai kulturális hatás ér minket.
[00:19:53]és amerikai filmekben visszatérő fordult a kuda suda.
[00:19:57]Ez a could have should have would have.
[00:19:59]Tehát ez a kellett volna, jó lett volna, ajánlott lett volna szófordulat, amikor amikor valaki kifejez egy jó hajt és akkor erre a amerikai középnyugaton, vagy mondjuk úgy a Flyover Countryb, ami ugye a a művelt művelt tengerparti értelmiség számára a Suttyú Amerikát jelentő ott, ez a ez a válasz erre, hogy kuda vuda, suda.
[00:20:17]Tehát kellene, persze kellene, csak lenne egyrészt lenne miből, meg rászrészt nem lopnák el.
[00:20:22]Tehát most hagyjuk a hagyjuk azt a kérdést, hogy hogy jogos, nem jogos Ukra önvédelmi háborút folytat egy egy külső támadás ellen.
[00:20:27]Tehát ezt nehéz vitatni, de hogy mennyire kell segítenünk, azt hadd döntsük mi el.
[00:20:33]Tehát honnan jön ez a nyomás?
[00:20:33]És megint megint fölteszem a kérdést, mi ez az Ukrajna becsípődés?
[00:20:37]Ne felejts el, hogy Marka Rüte holland liberális politikus volt, mi NATO főtitkár lett.
[00:20:41]És nekem néha az az érzésem, hogy nem tudja, hogy melyik székben ül.
[00:20:44]Ugye van az a mondás, a a szervezeti kultúrá vagy szervezeti struktúrák elemzésekor szokták mondani, hogy ki milyen kalapot tesz fel.
[00:20:50]Tehát én most mondjuk, hogy alkalm az ügyvezetőigazgatói kalapomat teszem föl, vagy mondjuk éppen a a személyes kalapomat teszem föl, vagy éppen azér, vagy az üléspontod meghatározza az álláspontodat, hogy Nográdi Györgyöt idézzik.
[00:21:03]Pontosan.
[00:21:03]Na most én fölötam kés, hogy Marc tudja, hogy hol ül egyébként.
[00:21:05]Tehát neki ő neki nem apuciznia kéne Donald Trumpot, hanem azt mondja, hogy igen, főnök és végrehajtani az utasításait, mert attól függetlenül nyilván a személyiségét, a gondolkodását nem hagyhatja otthon.
[00:21:15]Attól függetlenül neki a főnökét Donald Trumpnak hívják.
[00:21:18]Tetszik, nem tetszik?
[00:21:18]Tehát vagy hiába próbálják tagadni, tehát megint elmondom, a NATO az nem egy ilyen liberális gondolkodók által elképzelt ideális csoda nemzetközi szervezet, hanem ez egy katonai és diplomáciai szövetség, amelyet az Egyesült Államok irányít.
[00:21:33]Tetszik, nem tetszik.
[00:21:33]Tehát, hogy ebben a helyzetben az amerikai szándék egyértelműen arra irányul, hogy amit lehet, kivegyenek az ukrán konfliktusba, de ők már egy fillért nem akarnak rááldozni.
[00:21:41]Tehát, hogy hogy hogy Rute egyeztetett erről Donald Trumpal, tehát hogy hogy nyilván Svédország most hirtelen megtalálta a katona erejét, ami egyébként ténylegesen Svédországnak ténylegesen van katona ereje, amt bárki bármit állítana.
[00:21:52]Nemrégében semleges állam volt, és gondoskodnia kellett a védelméről.
[00:21:56]10 év NATO-ban, és majd elfelejtik, hogy milyen volt jó katonának lenni.
[00:22:01]Ugye rües szerint a kiadások nem egyenletesen vannak felosztva annálóban, hogy az egyik ország többet fizet, a másik nem, hogy egy korlátozott számú úgymond ország áll a az erőforrások előkészítésének élén.
[00:22:13]Ö ugye, hogy nem elég, ez a ez a fontos mondat, hogy nem elég, nem eléggé támogatják.
[00:22:20]Hogyha felmerül a kérdés, hogy mennyi az a nem elég, és mennyi lenne az elég?
[00:22:23]És ö hogyha tovább kérdezzük, akkor hogy meddig bírja ezt a NATO az európai országok?
[00:22:28]És még egy csúnya kérdést feltennék, hogy hát kicsit olyan, mint egy feneketlen kút, hogy most akkor ez csupa jó emberkedés, tényleg Ukrajna bajban van, a szuverenitásra ért, harcol, és az ukrán nép szenved, naponta halnak meg sokan is.
[00:22:45]Ez mind igaz.
[00:22:45]viszont, hogy ez most jó emberkedés, vagy meg is éri nekik valamiért, tehát hogy azért a mai világban nem tudjuk, azért csak úgy valaki nem segít, nem?
[00:22:56]Igen.
[00:22:56]Én nekem ezzel kapcsolatban mindig az a kérdés, ami visszatér, visszatér, visszatér, hogy mi a háború célja Ukrajnában.
[00:23:05]És megint nem szép, nem jó, nem erkölcsös föltenni ezt a kérdést, mert nyilván Ukrajna számára a fennem maradás, a túlélés, a cél, de Európának mi a célja ezzel?
[00:23:12]Tehát az, hogy gyengítsük az oroszokat, az az nem egy nem egy cél, mert hát tegyük hozzá meg, hogy Vagyum Putyin nem győzhet, mert ez is csak egy ilyen szlogennek jó, de háborús célnak nem.
[00:23:21]Tehát hogy hogy hol alakult az ki, hogy Európa háborúban áll Oroszországgal, hogy ez a gondolat ez, ami állandóan vissza vissza vissza visszatér.
[00:23:31]És nem nagyon tudok másra gondolni, mint az általam sokat emlegetett gondolatmenetre, amely szerint a globalisták számára Vladyimir Putyin a nagysátán és Orbán Viktor a kissátán.
[00:23:40]Na most a kisátánt legyőzték, akkor most a nagy sátánra ráfordulnak.
[00:23:44]Ugye Kyer Kasnak volt egy mondása, amitől nekem fölállt a hátamon a ször, megmondom őszintén, és már tényleg annan a berboki mélységében sikerült lesüllyednie a a szovjet aranyifjak gyöngyének, hogy azt mondta, hogy hát azért fontos legyőzni Oroszországot, mert nem tudjuk Oroszországosan legyőzni, akkor mit fogunk csinálni Kínával.
[00:23:59]És így így ezt így végigallgattam ezt a mondatot.
[00:24:01]És nekem erről a az a székelyvic jutott az eszembe, amikor a a Kína hadatüzen Székelyföldnek és akkor a a Pesta bácsi áll a baltájával, és így piszkálgatja vele a körményt, és azt mondja, hogy na de hova fogjuk ellásni azt a sok halottat?
[00:24:14]Tehát hogy hogy de hát hogy hogy hogy ez ez ez a fajta gondolkodás, hogy ide nekem az oroszlánt is, csak nehogy az legyen a vége, hogy aztán az oroszlán kapja be az illetőt és nem fordítva.
[00:24:28]Mindeközben ugye a NATO és az Egyesült Államok között van egy kis törésvonal.
[00:24:33]Május- 2021 hivatalosan is szintet lépett ez a konfliktus, hogy a Pentagon ugye bejelentette, hogy Donald Trump America First doktrinájával összhangban megkezdik az Európában állomásozó amerikai erők.
[00:24:43]Hát kicsi visszafaragását.
[00:24:47]Franciaország meg eközben nyíltan egy NATO B tervről is beszél.
[00:24:49]Az európai országok azért valamelyest kicsit nem az van, hogy be vannak tolva, de azért tartanak ezektől a lépésektől.
[00:24:56]Mennyire lesz csípős a hangulat szerinted?
[00:24:59]Mert ugye nemsokár mikor júliusban lesz NATO csúcstalálkozó is.
[00:25:04]Mennyire lesz ott majd ez a fog-e dominálni ez a téma, vagy szerinted mi lesz ott?
[00:25:11]Kezdjük azzal, hogy ugye Rutte se mondta ki, hogy melyik ország teljesít jól, melyik ország nem teljesít jól.
[00:25:15]Tehát, hogy hogy ezek az ilyen ilyen ilyen nekem az az érzésem, hogy akinek inge vegye magára.
[00:25:21]Hát én köszönöm szépen Nagy kabátban ülök.
[00:25:22]Nem érzem, hogy még egy inget magamra kéne venni.
[00:25:24]Eközben lehet, hogy nagy kabát alatt nincs semmi és mondjuk hirtelen fölkaptam és elrohantam valahova.
[00:25:30]Tehát hogy hogy ezek ilyen ilyen nagyon-nagyon furcsa dolgok.
[00:25:33]És ugye Donald Trump azt mondta, hogy 5000 főt kivonnak Németországból.
[00:25:37]Majd azt mondta, hogy 4000 főt nem telepítenek Lengyelországba, amit terveztek.
[00:25:41]Majd azt mondta, hogy Németországból átvit 5000 Ft Lengyelországba viszik.
[00:25:43]Úgyhogy megint csak térjünk vissza arra, hogy Donald Trump mit beszél és miért beszél, miért mondja pont azt, amit mondott.
[00:25:48]Úgyhogy majd ki fog derülni az Ankarai csúcs után, hogy mire is megy ki az egész.
[00:25:55]Ugye azt érdemes látni, hogy a a NATO ban az amerikai csapatok létszámát egy amerikai törvény rögzíti, amelytől Donald Trump sem té el, csak kongresszusi felhatalmazás alapján.
[00:26:05]Tényleg olyan 90-95000 amerikai katona van Európában.
[00:26:08]Ez a törvény olyan 75000 fő körül határozza meg a kötelező minimumot.
[00:26:12]Tehát van még mozgást Trumpnak ezen a területen.
[00:26:14]A NATO-ból egyedül nem léphet ki.
[00:26:16]Az megint csak kongresszusi felhatalmazás kell.
[00:26:17]Tehát ebben a helyzetben szerintem még sok minden történik.
[00:26:21]Azt azért viszont látni kell, hogy eközben az amerikai republikánus pártban elindult egy nagyon komoly folyamat, és Trump elkezdte le isolni az amerikai republikánus pártot, tehát a vele szembeszállókat, a másképp gondolkodókat elkezdte kiszorítani.
[00:26:34]Ott volt Majury Taylor Green, aki hangosan kritizált bizonyos lépéseket, lemondásra kényszerítették.
[00:26:41]Ott volt Thomas Messi, aki élénken kritizálta Trump mondjuk így vezetési stílusát, aképpen egy közkedvelt figura volt Kentuckyban.
[00:26:50]rekordmennyiségű összeg ö ö ö reklámcélokra való költésével őt is legyőzték a legyőzte az a képviselő, akit egyébként a republikánus pártintott ellene.
[00:27:00]Tehát innentől kezdve elindult egy ilyen folyamat, amelyben az fog történni a republikánus pártban, amit Donald Trump akar.
[00:27:06]Ugye kérdés, hogy nyilván ez nem egy lefutott meccs, hogy mi, hogy fog ez a történet kialakulni, de szerintem a kettő közötti összefüggéseket érdemes figyelni.
[00:27:12]Ugye azok a csapatok, amelyek egy adott országban állomak, azok ott költik el a pénzüket.
[00:27:18]Tehát ez azt jelenti, hogy ott szórakoznak, ott esznek, ott isznak satöbbi, satöbbi, satöbbi, vagy benősülnek, még az is lehet.
[00:27:25]Igen, pontosan.
[00:27:25]Tehát ez egy nagyon-nagyon komoly szempont.
[00:27:29]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:27:29]Ugye Lengyelországgal kapcsolatban is óriási kérdőjelek vannak.
[00:27:31]Szerintem várjuk meg, amíg meg lezajlik ez a csúcstalálkozó, és utána okosabbak leszünk.
[00:27:37]Előre ebben a helyzetben semmit nem lehet jósolni.
[00:27:41]Térjünk át Ukrajnára, hogyha engeded.
[00:27:44]Ugye a Kievi legfelsőbb korrupció ellenes bíróság a Vax május 21-én fenntartotta a 140 milliós rivnyás óvadékot jermek számára, vagyis gyermek szabadon bocsátása ellenében.
[00:28:00]Kihozták egy nap alatt a börtönből.
[00:28:02]olyan magánadományozók, mint Szerhérebro, futballedző vagy Roza Tapanova üzletasszony, szóval, hogy összedobtak azért, hogy ő szabadlában tudjon védekezni.
[00:28:14]Hát feltennék egy olyan kérdést, hogy ez most tényleg egy nagyon valójában jól működő, független, jól működő korrupcióellenes rendszer Ukrajnában.
[00:28:25]És most ezért történik egy ilyen, hiszen Andre Jermekot azért ítélték el, mert sikkasztás gyanújával, tehát 10,s5 millió dollár értékű sikkasztás gyanújával, vagyis pénzmosás, jobban mondva, bocsánat, nem sikkasztás, kijavítom magam, pénzmosás.
[00:28:40]Tehát ez azt jelenti, hogy egy ilyen nagyon jó korrupcióellenes, tényleg független rendszer működik Ukrajnában, és azért ítélték el.
[00:28:47]Vagy vagy ez inkább ilyen kicsit kirakad, hogy lám lám akár Ukrajna második emberét is felelősségre lehet vonni, hogyha esetleg bűnt követel.
[00:28:58]Ki miben akar hinni?
[00:28:58]Tehát ahhoz ahhoz azért kevés információ al a rendelkezésünkre, hogy egyértelműen A-t vagy B-t lehessen mondani.
[00:29:05]De az ukrán háborút én két könyveben is úgy jellemeztem, mint az igazság utáni a post truth háborúk első példányát.
[00:29:13]Tipikusan igaz ez a helyzet.
[00:29:13]Tehát aki ak abban akar hinni, hogy ez egy jól működő demokratikus rendszer, ahol még a legfelsőbb vezetők sem érinthetetlenek, az nyugodtan hihetet ebben, mert vannak erre utaló jelek is.
[00:29:22]Aki meg úgy látja, hogy egy politikai, ráadásul külpolitikai játszmának a része, az is megtalálja a saját véleményét alátámasztó mondjuk így érveket és tényeket, mert az is teljes mértékben elképzelhető.
[00:29:33]Én inkább arra hajlok, hogy egy amerikaiak által indított külpolitikai beavatkozásnak a szemtanúi vagyunk, hiszen a a Nabu az gyakorlatilag egy az egyben amerikai ellenőrzés alatt álló területnek minősíthető.
[00:29:45]És az, hogy megindult a nyomásgyakorlás Zelenski ellen, aki ugye látványosan hátat fordított az USÁnak és Európa felé fordult, ugye látványosan hátat fordított a szuverenista USÁnak és a globalista Európai Unió felé fordult, az szerintem egy összefügenek egymással.
[00:30:02]Tehát ez egyfajta amerikai ledorgálása vagy fegyelmezésére irányuló kísérlet Zelenski számára.
[00:30:09]Ugye azért veszélyes ez a dolog, mert az USA USA kezében sokkal több eszköz van, mint amit első pillanatra egyértelmű.
[00:30:16]Tehát hogyha például fölmérgesíti Zelenski Trumpot, és mondjuk Trump egy olyan döntést hoz, akár pillanatnyi felindulásában, akár átgondoltan, hogy megszakítja az amerikai hírszerzési feltétési információk átadását Ukrajnának, akkor egy nagyon komoly csapást mérett az ukrán háborús erőfeszítésekre.
[00:30:33]Tehát ez még az első jele annak, hogy Amerika szerint ez az én véleményem, lehető tévedek, benne van a pakliban, de én úgy látom, hogy ez az első jele annak, hogy az Egyesült Államok elkezdettek nyomást gyakorolni Zelenskire, hogy kössön valamilyen szinten békét, hogy ennek mi lesz a következménye, milyen hatásokkal lesz Ukrajnában, hogy Zelenszki elnök meg tudja-e tartani egyáltalán a pozícióját, vagy lemondásra kényszerül, az még egy másik kérdés.
[00:30:55]Viszont az Európai Bizottság, vagyis Mártakos hivatala meglepő módon hát nyugodtan reagált a jermekbotrányra, mondva, hogy ez nem pánikra oktat.
[00:31:01]Ez ez mind csak azt bizonyítja, hogy az ukrán szervek veszik a dolgukat, működik az ország is, elszámoltathatóság is jelen van.
[00:31:10]Ugye a német kancellár pedig Mert felvetette, hogy Ukrajna teljesú tagság helyett egy szavazati jognék társultátuszt is kapjon.
[00:31:20]Nem arról van szó itt most, hogy a nyugodt ezzel a jármaküggyel hát egy kicsit azt ab is tudja húzni az időt, hogy hát most figyeljetek most ilyen helyzetben ilyen belpolitikai hát peret meg meg nem instabil országban mennyire lehetne Ukrajnai tényleges EU csatlakozását elindítani vagy hát igazság szerint azt láttuk korábban semmi nem volt akadálya se a háború se semmi más se arra hogy például tegnap volt hét éve elnök Ö Zelensk mit lehet ebből szerinted levonni az, hogy az Európai Bizottságban az elő az Európai Unió vagy az, hogy félvárról veszi, vagy inkább azt mondja, hogy hát itt minden rendben van, nincs mit bámészkodni.
[00:32:04]Az utóbbit látom, tehát az Európai Unió számára Ukrajna be van csípődve.
[00:32:06]Tehát ezt egyértelműen látunk.
[00:32:08]Mi is beszéltünk már többször arról, hogy az EU számára Ukrajna az a fajta szent tehén, amihez nem lehet hozzányúlni.
[00:32:15]Tehát innentől kezdve bármi, ami a az ukrán belpolitikában és egyébként Ukrajna külpolitikájában történik, az az Európai Unió számára egy ilyen csodálattal vegyes dicsőítés szintjére hát mondjuk így nyugodtan süllyed.
[00:32:33]Tehát én úgy gondolom, hogy egy egy jó kapcsolatnak az a jellemzője, hogy lehet benne ésszerű építő és kulturáltan megfogalmazott kritikát végrehajtani.
[00:32:43]Tehát az Európai Unió úgy gondolja, hogy teljesen normális, hogy egy állam második embere iszonyatos korrupciós ügyekben van benne, et egész pontosan másképp mondom, hogy lehajol egy ilyen ügyér, mint ami ez a lakópark botrány, ami ami kirobban, a és ezt azt gondolják, hogy ez rendben van, hát ott nem tudom kinek van rendbe a fejébe bármi is.
[00:33:00]Tehát megint Kajakalla szellemi magasságait idézném, hogy akkor majd mi lesz a következő.
[00:33:04]Tehát meg ki lesz a következő?
[00:33:07]Hogyha Andy Jermekot elérte ez a történet, akkor Zelenski elnököt mikor fogja?
[00:33:10]Tehát, hogy ez egy ez megint egy olyan hát a narratívas szerint nem tudott róla Zelenski.
[00:33:19]Ja, simán lehet egyébként bármit el tudok képzelni.
[00:33:21]Tehát a a monakói csak meglepetésből építettek neki ottházat.
[00:33:26]Igen, igen, igen.
[00:33:26]Igen.
[00:33:26]Tehát hogy mondom?
[00:33:29]Tehát az a baj, hogy én egy öreg kérgeslekű cinikus vagyok.
[00:33:31]És amikor Anna Politoxka újságírót meggyilkolták Putyin születésnapjának emlékezetére, vagy dicsőségére, vagy nevezzük bárhogy, akkor is azt valaki halálkomolyan gondolta, és elnézést kérek a rossz viccért, de tényleg így volt.
[00:33:45]Tehát hogy hogy nyilván egyébként teljes mértékben elképzelhetőnek tartom, hogy Puty nem tudott arról, hogy egy ilyen születésnapi ajándékot fog kapni.
[00:33:52]Teljes mértékben elképzelhetőnek tartom, hogy Zelenszki elnök sem tud arról, hogy egy ilyen ajándékkal készültek meglepni.
[00:33:58]viszont ettől függetlenül a korrupcióról, aki tudja, hogy hogy működik, az pontosan tudja, hogy ez mindig felsőbb szintű jóváhagyással működik, mert egész egyszerűen konkrétan mondjuk ki nyugodtan tejelni kell fölfelé is.
[00:34:10]Lássd még Magyarországon a híres whkyis dobozok meg nokiás dobozok története.
[00:34:14]Tehát hogy ebben a helyzetben nehezen fenntartható az az álláspont, hogy Zelenszki elnök semmit nem tud arról, micsoda iszonyatos mértű korrupció zajlik Ukrajnában.
[00:34:25]Na hát az általunk kedvelt és objektívnak tartott szerint az ukrán hadsereg visszaszerezte a a taktikai kezdeményezést több kulcsfontosságú irányban.
[00:34:34]Mindeközben Budano szerint a Krem folyamatosan csökkenti a győzelmi elvárásait.
[00:34:40]Katon katonai szempontból mi lehet a valóság?
[00:34:42]Hiszen Igen, ennyi.
[00:34:45]Nem nem jellemzem az ISV-t.
[00:34:47]Majd te megteszed ezt helyettem.
[00:34:50]Ja, az ISV az a neokonzervatív köröknek az egyik szócsőve azoknak a neokonzervatív köröknek, akik mindent amerikai katonai beavatkozással akarnak megoldani.
[00:34:58]Tehát az ő számukra minden, amit Ukrajna csinál, az dicsőséges, látványos, sikeres és eredményes.
[00:35:02]Bármi, amit Oroszország csinál, az aljas, pusztító, agresszor, elítélendő és megvetendő.
[00:35:11]Ez részemről teljesen oké.
[00:35:11]Mindenki azt mondi és azt csinál, amit akar, hogy csinál hülyét magában, meg hogy járatja a hitelességét, az mindenkinek a saját felelőssége.
[00:35:18]Tudnék róla mesélni egyébként, ha valaki megkérdez, de ez egy másik történet.
[00:35:21]Úgyhogy én annyit mondani kell, hogy valóban történtek változások a fronton.
[00:35:26]És nagyon érdekes az a helyzet, amelyben a csökkenő ukrán élőerő ellenére az orosz előrenyomulások tényleg csigalassúságúra lassultak.
[00:35:36]És több orosz katonai jellemző is arról beszél, hogy ukrán drónok szó szerint 100zrei találhatóak a frontvonal környezetében.
[00:35:44]Van olyan egyébként elég extrém vélemény is, hogy minden orosz gyalogos katonára a frontvonalban akár 30-70 ukrán drón is juthat.
[00:35:52]Tehát most már nem az van, amit régebben láttunk, hogy egy drónnal egy járművet vadásznak, vagy egy gyalogos csoportot, hanem egyetlen egy emberre is több drónt indítanak.
[00:35:59]Tehát ez egy nagyon furcsa helyzet, egy nagyon érdekes szituáció.
[00:36:03]Tehát valóban az orosz támadás rendkívüli módon lelassult.
[00:36:06]Ugye a kérdés az, hogy ezt a fajta mondjuk így padhelyzet, ami kialakult a fronton, hogy lehet feltörni?
[00:36:14]Én úgy gondolom, hogy a Ukrajna el is tudta érni azt, hogy hogy ne legyen orosz előrenyúlás, vagy csak nagyon-nagyon lassú legyen.
[00:36:24]Egy ellentámadáshoz, ennek a kihasználásához már igen kevés katona élő áll rendelkezésre.
[00:36:28]Nem jent az, hogy nem fogják megpróbálni, csak az oroszoknak is vannak drónjaik.
[00:36:32]Lehet, hogy nem annyi, mint az ukránoknak.
[00:36:33]Ugye ezzel kapcsolatban folynak a viták a mai napig, de vannak.
[00:36:36]Tehát láttunk olyan orosz drónfelvételeket is, am ugyanúgy egy-egy katonát vadásztak egy drónnal, mint ahogy az ukránok tették.
[00:36:42]Tehát ebben a helyzetben azt mondhatjuk, hogy kialakult egy patt a frontvonalon, ugyanúgy, ahogy az első világháború közep középső részén, vagy ugyanúgy, ahogy egyébként körülbelül két-három évvel ezelőtt kialakult ez a padhelyzet, amit aztán jön valahogy valami új technológiai megoldás, ami meg fog változtatni.
[00:36:59]Úgyhogy egyelőre így néz ki a dolog.
[00:37:02]Ugye az ISW meg a nyugati média, magyar médiávan is megint, hogy Ukra átvette a kezdeményezést satöbbi.
[00:37:08]Úgyhogy éppen csak azokat nem lehetett olvasni, hogy nem szoká az ellenski fehérlovan bevonul Moszkvába, de ha nem is Moszkvába, legalább Belgorodba és Kúszkba.
[00:37:14]Úgyhogy egyelőre ez a helyzet, higgyék el, vagy fogadják el egy öreg kérges szívű cinikusnak a megjegyzését, ahogy majd meglátjuk.
[00:37:22]Öreg kérges szívű cinikus.
[00:37:22]Most már nem a bolsevik vagy.
[00:37:24]Akkor hát ezt én mondtam saját magamról.
[00:37:26]Ezt nem fogják elhinni, mert ez nem dehonesztáló.
[00:37:31]Igen.
[00:37:31]Utolsó témaként térjünk át egy picikét Nagy-Britanniára, mert ott is nagyon izgalmas dolgok történnek, ugye hát lassan úgy néz ki a politikai helyzet, mint egy valóságsó.
[00:37:42]Viszont azt akartam mondani, hogy igazság szerint sajnos manapság azt mondhatni, hogy ez egyre jobban elterjed több országban is.
[00:37:52]Ugye a Brid sajtó szerint a Munkáspártban egy egy ilyen lassított pucs zajlik.
[00:37:55]miniszterek élőadásban hagyják osztá, mert miközben azért vannak lehetséges után, vagyis a trón bitorlók is, akik szeretnének a helyébe lépni, mint pártelnök, megbénulhat a brit kormány egy ilyen belső hatalmi harcok miatt, hogy megint egy újabb átalakulást láthatunk, és akkor jön valaki új és lapozhatunk tovább.
[00:38:17]Meglátjuk majd, hogy mi fog történni egyébként.
[00:38:18]Ugye Nagy-Britanniában szerintem nem ez volt a hét hír, hanem az, hogy föloldották az orosz olajeni szankciókat.
[00:38:24]Tehát, hogy hogy megint megint tehát picit hadd beszéljek a háttelőről, mert ez annyira gyönyörűen mutatja a globalista baloldalnak a szélsőséges ideológiai vakságát, hogy hihetetlen.
[00:38:35]Tehát aki még emlékszik rá a Royal Shell nevű angol holland, most már csak angol egyébként kőolajtársaságnak a felvirágzását a 70-es években azt hozta el, hogy az északi tenger sekély vizeiben kőolajat találtak.
[00:38:49]És akkor egy olyan plusz bevételre tetszett, amiből gyakorlatilag elkezdett terjeszkedni.
[00:38:56]Egyébként aki emlékszik rá, a 70-es évektől Magyarországon is voltak Shell kutak, ami egy óriási dolog volt egyébként akkor és ennek köszönhetően megindult egy olyan gazdasági másodvilágzás a Nagy-Britanniának, amire kevesen számítottak volna, hogy a Hanyatló gyarmatbiralom központjából lett egy újabb ilyen gazdasági tényező.
[00:39:15]Na most ezek a mezők kimerültek, de hogy ahol vannak mezők, ott kellene másnak is lenni.
[00:39:22]Viszont környezetvédelmi okokból nem engedték ezeket megkoszabítni, nem engedélyezték az újabb kutatásokat.
[00:39:28]Tehát Nagybittanas önként lemondott arról, hogy fönntartsa ezt a kvázi európai olajhatalom státuszát.
[00:39:32]Na most ehhez képest most már ott tartani, hogy gyorsan van szüksége kőolajra.
[00:39:37]Ugye a hormoziszorosból nem jön, az Egyesült Államok nem tud adni, mert ő is importálja a kőolajat.
[00:39:43]Hiába van nagyon sok kőolajja egyébként a a a felhasználás nagyobb, mint amit ki tud termelni, vagy pedig vissza kell térni a köz költséges és kockázatos repesztéses technológiára, aminek aztán megvannak a maga mellékhatásai.
[00:39:56]Tehát emiatt Nagy-Britannia egy olyan helyzetbe került, ahol rövid távon nem maradt más választása, mint az ősi ellenséghez, Oroszországhoz fordulni.
[00:40:04]Na most én megmondom őt, Vladymir Putyin helyében lennék még akkor is, hogy le kell harapnom a kisujjamat, azt mondanám nekik, hogy majdnem mutattam valamelyik ujjamat, a másik ujamat.
[00:40:12]hogy nyet, tehát megfőztétek magatoknak, meg fogjátok enni, vagy mondjuk elküldenék nekik, kérnek 10 telhajót, elküldenék egyet félig tele.
[00:40:21]Sajnálom, csak ennyi van.
[00:40:23]A többiet elvitték a kínaiak.
[00:40:23]Tehát hogy hogy gyakorlatilag itt tartunk.
[00:40:25]Na most, hogyha el akarják kezdeni és föladják a nagyon zöld elveiket, és elkezdik újra feltálni az északi tengeri kőolajmezőket, az 5-10 év, mire abból bármi is lesz.
[00:40:35]Addig viszont valamire megoldást kellene találni.
[00:40:37]Hát gratulálok a brit kormányzatnak, hogy ilyen előrelátóan tervezett.
[00:40:39]Ettől függetlenül ez önmagában szerintem az öngólok öngólja.
[00:40:44]Úgyhogy érdekes dolgok lesznek Nagy-britanniában.
[00:40:46]Ugye a problémát az jelenti, hogy ugye hát a hagyományos pártok, a torik azok a a lefolyóba mentek el listrasszal és hogy hívták a a hüáknak hívták a a Risi szunák.
[00:41:02]Risi szunáknak hívták az elnöket.
[00:41:02]És emlékszem, hogy Joe Biden gratulált Rajiv Sanjinak, hogy megválasztották Britannia elnökének.
[00:41:07]Tehát Richi Sunákkál gyakorlatilag a Torik így eltűntek.
[00:41:11]A liberális demokraták, akik ideig ideg úgy tűntek, hogy ők lesznek a harmadik párt, ők is eltűntek.
[00:41:15]A munkáspárt most tűnik el.
[00:41:17]És jön föl Nigel Faraj és a UKIP, az UK Independence Party a független Nagy-Britannia párt, aki viszont nagyon komoly izraeli kapcsolatokkal rendelkezik, ami eddig nem volt probléma, mert ugye ezzel el tudták hárítani az antiszemitizmus vágyját.
[00:41:33]Most viszont teherré válik, ahogy Benjamin Netán ő konkrétan kinullázta Izraelnek a nemzetközi hírnevét.
[00:41:36]Úgyhogy itt jön az a True Britz mozgalom, amelyik gyakorlatilag elkezdett megerősödni, mer egy klasszikusan ókonzervatív mozgalomnak tűnik jelenleg a jelenlegi hírek szerint, amelyik egyre nagyobb fenyegetés jelent most már fárázsra ráadásul.
[00:41:51]Tehát Nagy-Britanniában tényleg megindult az a politikai foralom, amit egyébként Franciaországban már 17-ben láthattunk volna Emmanuel Macron személyében, a Rootchill család nem avatkozik be a történetbe.
[00:42:01]És amelyet egyébként Németországban is kibontakozott volna, ha nem hal meg mondjuk 12 önkormányzati képviselőjelet az AFD részéről satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:42:09]Tehát ott is az AFD-nek az előretörését minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközzel lassították.
[00:42:14]Úgy néz ki, ez Nagy-britanniában valamiért nem működik.
[00:42:17]Úgyhogy szerintem Nagy-Britanniában hamarosan szó szerint politikai földindulásokat láthatunk majd.
[00:42:24]Ugye felébredés, vagyis ébredések is történnek.
[00:42:27]Múlt szombaton 50000 brit vonultót utcára Londonban tömeges bevándorlás ellen.
[00:42:31]Korábban az ilyen tüntetéseket a fősudrató média azért hát elintézte annyivel, hogy szélső jobbali futó, szélső jobboldali futóbolondok, vagy eleve kevésbé volt az ilyen szervezett felvonulás, vagy több 1zer ember.
[00:42:45]És ugye látva azt, hogy a reformé erősödik Najsel Farázsel, és ők is a bevándorlásellenes pártként hát vannak jelen a választásokon, lesznek jelen.
[00:42:56]Mennyire jelenhető ki az, hogy a migráció elutasítása most már azért sokkal jobban érezhető a brit középosztály részéről, hogy kezdik észrevenni, hát úgymond lassan kisebbségben lesz a brit.
[00:43:12]Az egyértelműen kijelenthető szerintem, és a a ami jól mutatja a helyzetnek a visszásságát, erről nagyon nem komilfó, nagyon nem illik beszélni, hogy a a liberálisá lett elit, az minden ellenvéleményt, minden kritikát ebben a témában azonnal rasszizmus kérdését tett, és ezt lássuk be, hogy a második világháború és a holokauszt után raszistának lenni nem egy túlságosan népszerű dolog.
[00:43:32]Tehát bárki, aki megkérdőjelezte ezt az egyébként teljesen agyament folyamatot, mert nem arról van szó, hogy nincs szükség munkaerőre, hanem az, hogy illegális migrációra nincs szükség, az azt az azt nem lehetett vitatni.
[00:43:43]Látjuk, nagyon sok a mérnök még az orvos, igen, a rakétatudósok, a fogorvosok, illetve azészek érkeztek elsősorban, vagy azok az emberek, akiket alkalom adtál, mondjuk Marokkóból meg Tunéziából, a hatóságok tessékeltek ki, hogy menjetek, mert bajkeverők vagytok.
[00:43:57]Ezek érkeztek meg Európába.
[00:43:57]Tehát, hogy hogy ezeket lehetett látni már évekkel ezelőtt.
[00:44:01]Ez nem 2015-ben kezdőd a nagy migrációs válsággal Magyarországon és Európában.
[00:44:05]Ez már évekel évtizedekel előtte elindult.
[00:44:08]Igen.
[00:44:08]Kicsit kési az ébredés, de valami történik.
[00:44:11]Igen, igen, igen.
[00:44:11]Na most ez egy nagyon nagy kérdés, hogy most mi lesz?
[00:44:12]Tehát tételezzük föl azt a forgatókönyvet, hogy Farázsi, illetve a True Bric megnyeri a következő választásokat és akkor valamit kéne csinálni ezzel.
[00:44:20]Na most ezeknek a migránsnak egy jelentős része már brit állampolgár.
[00:44:24]Tehát akkor most 100zrével fognak elkezdeni állampolgárságuktól megfosztani embereket, és ki fogják őket toloncolni valahova.
[00:44:31]Hát ez nagyon-nagyon rossz optikája lesz egyébként, mert mert ez körülbelül úgy fog kinézni, mint a Holoka amikor marhavagonokba terelik az embereket meg satöbbi.
[00:44:38]És még akkor is, ha nem marhavagonba, hanem személyvagonba teszik be őket, akkor is erőszakkal kell őket elvinni, mer nyilvánvalóan nem akarnak majd elmenni.
[00:44:45]Tehát ez az egyik része a történetnek.
[00:44:45]A másik része az, hogy ennél van sokkal rosszabb forgatókönyv is, amit úgy hívnak, hogy polgárháború, ami abszolút etnikai vonalak mellett zajlik.
[00:44:51]Tehát én sokat beszéltem arról, hogy lesz majd egy kölny emirátus, de ez nem nem ilyen nem zárja ki azt, hogy Birminghamben vagy éppen Liverpoolban nem lesz egy hasonló Emirátus, vagy vagy bármilyen más békség, vagy vagy kalifátus, vagy bármi.
[00:45:07]Tehát, hogy ebben a helyzetben nagyon nehéz bármit látni, azon kívül, hogy nagy problémák várnak az országokra.
[00:45:13]Ugyanis azokat az embereket, akik beérkeztek, azoknak el azokkal el kéne fogadtatni, hogy egyrészt nincs sárja.
[00:45:19]Tehát ez ez egy ez nem egy nem egy muszlim ország.
[00:45:20]Nagyritannia sem.
[00:45:22]Igaz, hogy sokan vannak, de ő nem muszlim ország.
[00:45:24]És hogyha azt akarják, hogy az maradjon, amiért idejöttek, akkor nem lesz muszlim ország.
[00:45:27]Ez megint egy megint egy ilyen önellentmondásnak tűnik, de ezeket muszáj rögzíteni.
[00:45:31]Az, hogy itt Európában ilyenek a szabályok, abban benne van két világháború, benne van egy holokauszt, benne van az előző véres történelmünk.
[00:45:39]Azért ilyenek itt a szabályok.
[00:45:41]És el szoktam mondani egy relatív egyszerű példával, hogy itt azért ilyen jó, mert itt ilyenek a szabályok, de ha idejöttök és a saját szabályitokat hozzátok ide, akkor itt se lesz olyan jó, mert pont olyan lesz, mint nálatok.
[00:45:52]És azért jötek ide, mert itt nem olyan, mint ott.
[00:45:54]Tehát, hogy hogyha ez az alapvető logikai összefüggést nincs megértve, nincs lefektetve és nincs kikényszerítve, akkor ebből nagy baj lesz.
[00:46:02]tartok attól, hogy ez a helyzet már túlságosan elmérgesedett ahhoz, hogy szép szóval, tárgyalással, megbeszéléssel lehessen valamifajta kompromisszumra jutni.
[00:46:12]Egy saját történetet hadd meséljek el, csak egy rövidke tapasztalat.
[00:46:14]Ugye három évig éltem Angliában, viszont én Dél-Angliában éltem lent a tenger mellett, ahol igazság szerint inkább a tősgyökeres brit angolok éltek.
[00:46:23]Ö egy-két lengyel, vagyis néhány lengyel meg román és magyar nyilvánvalóan munkavállalóval, bevándorlóval.
[00:46:30]És hát három évből kiadódóan voltak már nyilván angol barátnőim, jártunk ki satöbbi, beszélgettünk és egyre inkább észrevettem azt, hogy jó, nyilván nagyon-nagyon vált, vagyis eltérő az oktatási rendszer, de hogy például az oktatási rendszerükbe mennyire erősen bele van építve ez az elfogadás.
[00:46:49]Tehát az, hogy például beszélgettünk arról, hogy hogy a egy fekete ember, akkor ne adj isten kimondani az n betűs szót.
[00:47:00]Tehát hogyha valaki ezt a szót használja, akkor az ki van tagadva, tehát azt lenézik, azt nem szól kiutálják.
[00:47:05]Vagy például a melegekre se lehetett például azt a bizonyos szót használni még viccből sem, így baráti társaságban.
[00:47:12]Tehát annyira mélyen bele van építve az oktatási rendszerükben az az elfogadás, az, hogy itt mindenkit be kell fogadni és egyenlően kell szeretni vallástól, nemzetiségtől, mindentől függetlenül.
[00:47:25]Hogy én értem azt, és ez egy nagyon jó dolog, de ezzel, hogy ők mindent elfogadnak és az nagy elfogadás mellett párhuzamosan, nem a saját csökkenő nemzettudatukat erősítik.
[00:47:36]Az, hogy már nem nem kell büszkén azt mondani, hogy én brit vagyok, mert nem tudom, például a a gyarmatbirodalmi bűntudat után jön az, hogy hogy hát most itt mindenkit be kell fogadni, és mi tehetünk az egészről.
[00:47:51]De abszolút így van.
[00:47:51]Tehát, hogy hogy és erre mondta azt egyébként Köves Lomó rabi, hogy nem a bevándorlókkal van alapvetően a probléma, hanem velünk, mert nem követeljük meg azt tőlük, hogy itt a mi szabályainkat fogadják el.
[00:48:03]Tehát, hogy itt én ezt én ezt ebből a szempontból tekintem egy őrületes baromságnak.
[00:48:07]Nyilván a briteknek van miért vezekelniük.
[00:48:09]Trianonban is vastagon benne voltak, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:48:12]Tehát a osz meg és uralkodj.
[00:48:14]Ugye a Churchill, amikor a 1900, azt emlékem 20-as konferenciában a Közelkelet új határairól döntöttek, akkor azért lett ez az egész rendezvény Kairóban, mert Churchill szerint ott volt az egyetlen elfogadható színvonalú szálloda.
[00:48:27]Tehát ez a hozzáállás jól mutatja, hogy mit gondoltak a britek az egészről.
[00:48:30]Ugye arról mélységes csönd van, hogy a britek a 20-as években a kurdok ellen, ami Irak akkor brit mandátum terület volt, vegyifegyvert használtak.
[00:48:37]Tehát van miért vezekelniük a briteknek, de ez nem lenne szabad, hogy azzal együtt járun, hogy teljesen föladják saját magukat és nem tudják, egy nemzet nem adhatja föl teljesen saját magát.
[00:48:45]Erről tanúskodik a Yukip, tehát Nig Faraj és a True Britnek a felemelkedése.
[00:48:51]Egyébként a tolerancia az egy jó dolog, tehát hogyan semmi probléma nincs, hogy nem ellenségesen állunk a másképp kinéző, máshonan érkező, másképp gondoló emberekkel szembesek.
[00:48:59]Akkor föltenném a kérdést, hogy a vörös hajúak, a kövérek meg a szemü szemüvegesek miért nem szerepelnek ezen a listán?
[00:49:04]Tehát miért csak a a feketét meg a szexuális kisebbséget kell másképp kezelni?
[00:49:07]vagy mondjuk a eltérő bőrszínűt mondjuk inkább így, tehát hogy hogy itt nagyon kilóg a lóláb, itt nagyon egyértelműen látszik, hogy az, hogy a nyílt társadalom mondjuk nyugodtan erőszakos megvalósításáról volt szó, csak a nyílt társadalom pont annyira volt rövid látóm, mint a nácizmus meg a kommunizmus, amelyek hasonló módon át akarták alakítani a társadalmat erőszakosan és fölülről.
[00:49:27]Tehát hála a jó Istennek, úgy néz ki, hogy sikerül megállítani ezt a diktatorikus módszereket alkalmazó rendszert.
[00:49:34]Ugyanis bárki, aki szembe mert szállni ezzel, az nagyon súlyos retorziókra számíthatott, és eljutottunk odáig, hogy most már tényleg nyílt diktatúra van, illetve azképp mondom, egy puha diktatúra van.
[00:49:47]Tehát a PUA diktatúrának az a jellegzetessége, hogy nem a CUescohoz meg a meg a KGB-hez hasonló módszerekkel számolja föl az ellenállást, tehát börtönbe viszik, megölik, vagy fizikailag semmisítik meg, vagy törik meg az ellenfelet, hanem ellehetetlení a megélhetését.
[00:50:04]És ez történt Nyugat-Európában gyakorlatilag a 80-as évek,90-es évektől kezdve, hogy bárki, aki ezzel a rendszerrel szemben mert szánni, azt kiközösítették, ahogy te is mondtad, megköpködték, lenézték és utána gyakorlatilag a kirekesztés lett az osztályrésze úgy egzisztenciálisan, mint társadalmilag.
[00:50:25]Csak hát a probléma az volt, hogy eközben nem egy jó rendszert hoztak létre, hanem egy sokkal rosszabbat a korábbinál.
[00:50:30]És ennek az eredményeit látjuk most.
[00:50:32]És ezért mondom, hogy Európára iszonyatos fájdalmak várnak, mert akár lesz gyors megállapodás, és itt kötnék vissza az elő az előadásunk, a beszélgetésünk első részére, hogy vagy lesz gyors megállapodás a hormózis szorossal kapcsolatban, vagy nem, a hatás már nem megállítható.
[00:50:46]Tehát ha a mai nap, tehát itt most péntek reggel :30 után elindul az első teherhajó a perzsa öbölből, mire odaér Európában, mire megérkezik, mire elkezdik föltölteni a tartalékokat, az hónapok kérdése, és addig az a káosz fog uralakodni, amit látunk.
[00:51:03]Na most amikor az embereknek a megélhetése is veszélybe kerül, és egyébként amúgy is tele vannak feszültséggel, annak nagyon komolyan körülható következményei lesznek, és azok egyáltalán nem lesznek enyhék.
[00:51:14]Visszatérve csak egy gyors zárógondolat, hogy igen, természetesen fontos az elfogadás, meg én is úgy tekintek az emberekre, hogy első sorban a személy maga az, hogy hogyan beszél, hogyan kommunikál, milyen a természetes, a többi, azt dönti el, hogy te hogyan is viszonyulsz a másikhoz.
[00:51:27]viszont szerintem, és ezt majd a nézők vagy a hallgatók lehet ki is fejthetik, hogy soha nem szabad feladni azt, hogy te mi vagy, csak azért, hogy egy elnyomás kedvéért vagy az, hogy ki kik vannak többen.
[00:51:42]Hát Kárpátim magyarként ezt én gyorsan meg is tudom mondani, hogy én magyar leszek akkor is, hogyha itt nem tudom mi lesz.
[00:51:49]Tehát én egy kisebbség vagyok egy többségi államban, de akkor sem, hát nem azt, ez csúnya szó, nem az, hogy behódoltság, de nem asszimil asszimilálódok, és én ugyanúgy magyar leszek.
[00:52:00]Tehát a mindenkit arra bíztatok, hogy azért ne feledjük el, hogy a nemzeti nemzeti öntudat is nagyon fontos dolog mindemellett természetesen, hogy normális, becsületes, gerinces emberek legyünk.
[00:52:14]Abszolút mértékben.
[00:52:14]És én is ezt szoktam mondani, hogy mindig van lehetőség ellenállni.
[00:52:17]Tehát a kommunizmus, ha más megtanította, hogy hogy lehet a sorok között olvasni, és azt is megtanította, hogy hogy lehet a sorok között olvasással úgy kommunikálni, hogy ez ne lógjon ki.
[00:52:28]Tehát én is kicsit tartok attól, hogy egy olyan korszak vár ránk Európában, ahol az általam képviselt, én úgy gondolom, hogy középen álló vélemény is tiltott lesz, hiszen nem fújja ugye a pártnak a központi irányvonalát, ahogy Orvel megfogalmazta.
[00:52:42]Akkor majd visszatérünk arra a módszerre, hogy elmondom a híreket.
[00:52:45]És valahogy úgy lesznek egymás mögé téve hírek, hogy aki tudja, az látni fogja, hogy mit gondolok az egészről.
[00:52:50]Közben semmi mást nem mondok, mint ami elő van írva központilag.
[00:52:52]Tehát mindig van megoldás, mindig lehet ellenállni, és ha más nem, egymás fülébe sutogva lehet kommunikálni a telefonokat eldugva a párna alá, vagy bezárva egy szobába.
[00:53:02]A konyhában, vagy a kiszobában lehet beszélgetni úgy, hogy ne hallgasson minket senki és semmi.
[00:53:08]Írják meg kedves hallgatóink a véleményüket ezzel kapcsolatban.
[00:53:09]Nagyon szépen köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:53:13]Egy kicsit bőlére eresztettük, de hát ilyen ez a péntek, reméljük, lesz idejük meghallgatni, és nagyon-nagyon szép hétvégét kívánunk mindenkinek.
[00:53:18]Élvezzék a csodás napsütést és a társaságot, a barátokat családdal.
[00:53:23]És neked is Bálint, jó hétvégét.
[00:53:26]Köszönöm szépen.
[00:53:26]Viszontlátásra, viszont hallásra.
[00:53:28]Viszonthallásra.