Ultrahang 35:55

Rendkívüli incidens: Oroszország határánál zavarták meg a brit minisztert - Somkuti Bálint

külpolitikabiztonságpolitikairáni-amerikai konfliktusukrán háborúszerb társadalmi mozgalmakmegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli incidens: Oroszország határánál zavarták meg a brit minisztert - Somkuti Bálint
tl;dr
  • Trump tárgyalási stílusa kiszámíthatatlan, az iráni atomalku 95%-ban készen állt, de a nukleáris készletek és a Hormuzi-szoros ellenőrzése miatt meghiúsult.
  • Irán valószínűleg nem akar tényleges atomfegyvert, mert az Törökországot és Szaúd-Arábiát is hasonló lépésre késztetné; a dúsítás inkább alkupozíció.
  • A JCPOA lehetne a tartós megállapodás alapja, de Trump korábban felmondta; a szakértő szerint előbb-utóbb kénytelen lesz elfogadni Irán civil atomprogramját.
  • A Hormuzi-szoros körül formálódik egy regionális tömb, amely kiszoríthatja az amerikai haditengerészetet; az USA jelenleg nem képes feltörni a szorost.
  • Az amerikai benzinár közelít az 5 dolláros pszichológiai határhoz, és a kieső olaj- és földgázszállítások súlyos gazdasági válsággal fenyegetnek.
  • Trump váratlanul szólította fel a közel-keleti országokat és Pakisztánt az Ábrahám-megállapodásokhoz való csatlakozásra, ami meglepte az Izraellel kapcsolatban nem álló országokat.
  • Oroszország bevetette az Oresnyik hiperszónikus rakétát; a szakértő szerint a fegyver körüli „nimbusz" elsősorban pszichológiai hadviselési elem.
  • Több NATO-tagállam meghiúsította az Ukrajnának szánt éves katonai segély GDP-arányos rögzítését; a támogatás mögött kevesebb a tett és a pénz, mint a szándék.
  • Szerbiában Vučić lemondását helyezte kilátásba a hónapok óta tartó tüntetések és az újvidéki tragédia nyomán kialakult belpolitikai válság közepette.
  • A háborús drónvideók a modern gladiátorjátékok szerepét töltik be, és súlyos pszichológiai terhet rónak még a szakértőkre is.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Iráni atomalku és a közel-keleti feszültség

A Trump-féle tárgyalási stílus és a meghiúsult megállapodás

A beszélgetés résztvevői szerint Donald Trump kommunikációs stílusa – amelyet üzletemberként sajátított el – amerikai elnökként nem bizonyul sikeresnek. Egy világhatalom vezetőjétől stabilitást és kiszámíthatóságot várnak, ezzel szemben Trump „össze-vissza csapkodó" viselkedése – Somkuti Bálint szavaival élve – Bruce Lee szerint a legveszélyesebb ellenfélre emlékeztet, mert nem lehet kiszámítani a következő lépését.

„Egy össze-vissza csapkodó ideges ember az egyébként Bruce Lee szerint a legveszélyesebb ellenfél, mert nem tudja az ember kiszámítani, hogy mire kell, hogy készüljön." – Somkuti Bálint *

Trump először azt közölte, hogy közel a megállapodás Iránnal, amire az iráni külügyminiszter is óvatosan reménykedő választ adott. Néhány órával később azonban Trump már azt írta, hogy a megállapodás „kútba esett". Egy amerikai tisztviselő szerint a keretmegállapodás vasárnapra 95%-ban készen állt, de két vitás pont maradt: a nukleáris készletek kérdése és a Hormuzi-szoros ellenőrzése.

Az iráni atomprogram valódi céljai

Somkuti Bálint szerint az iráni vezetés – vallási befolyásoltsága ellenére – rendkívül pragmatikusan áll a világ dolgaihoz. Véleménye szerint Irán valószínűleg nem törekszik tényleges atomfegyver-előállításra, mert tudja, hogy akkor Törökország és Szaúd-Arábia is azonnal hasonló képességre tenne szert. A szakértő a magas szintre dúsított hasadóanyag előállítását annak a játszmának a részeként értékeli, amelyben az Egyesült Államok gyakorlatilag a létében fenyegeti az iráni teokráciát.

„Én ezt annak a játszmának a részeként tartom, amiben az Egyesült Államok gyakorlatilag a létében fenyegeti az iráni teokráciát." – Somkuti Bálint *

Ugyanakkor Észak-Korea példája azt mutatja, hogy amióta atomfegyverre tett szert, azóta senki nem akarja megdönteni a Kim-dinasztia hatalmát – ez egy összetett dilemma, amit a tárgyalások során figyelembe kell venni.

A civil atomprogram kérdése

A szakértő kiemelte: óriási különbség van a 4-5%-ra dúsított, atomerőművi fűtőanyag és a 90%-ra dúsított, fegyverminőségű anyag között. Szerinte a JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action) által kijelölt út – civil atomprogramért cserébe szankciók feloldása – lehetne egy hosszú és tartós megállapodás alapja. A problémát az jelenti, hogy Trump korábban felmondta ezt a megállapodást, és valószínűleg most sem fog belemenni hasonlóba. Ugyanakkor Somkuti szerint előbb-utóbb Trump kénytelen lesz elfogadni Irán civil atomprogramját, ha tényleg tartós megállapodást akar – különösen annak fényében, hogy Törökországban már épül atomerőmű, és Szaúd-Arábia is tervez egyet.

A Hormuzi-szoros és az amerikai befolyás csökkenése

A Hormuzi-szoros kérdése a szakértő szerint mélyebb problémát jelez: az amerikai haditengerészet az elmúlt 35 évben a világ kereskedelmének ellenőrzője volt, de most egy olyan helyzet áll elő, ahol kiszorulhat egy teljes régióból. Több ország – köztük Szaúd-Arábia, Katar és Bahrein – kérte Trumpot, hogy ne használják a területüket Irán elleni támadásra, ami nélkül rendkívül nehéz katonai műveletet végrehajtani.

„Formálódik egy olyan tömb, amely arról szólna, hogy a perzsa öblöt a perzsa öböliekének." – Somkuti Bálint *

A szakértő szerint a régió egyre inkább hajlik arra, hogy lemondjon az amerikai védőernyőről – amely egyébként is hiányosnak bizonyult –, és inkább megegyezzen Iránnal. Az amerikai haditengerészet műveleti parancsnoka egy kongresszusi meghallgatáson kijelentette, hogy az Egyesült Államok haditengerészete jelenleg nem képes feltörni a Hormuzi-szorost – ez Somkuti szerint óriási fejlemény az elmúlt 30 évhez képest.

Gazdasági nyomás és az amerikai benzinár

Trump „no dust, no dollars" elve (megállapodás nélkül nincs szankcióenyhítés) a szakértő szerint kétélű fegyver. Az amerikai benzinár 2022 júniusában bőven 5 dollár fölött volt, és most is közelít ehhez a pszichológiai határhoz. Somkuti szerint ha a jelenlegi tempó folytatódik, egy hónap múlva eléri azt a szintet, ami már súlyos hatást gyakorol az amerikai gazdaságra – tehát az idő nem feltétlenül Trump oldalán áll.

„Minden egyes nap, amivel nem jön az olaj a hormuzi-szoroson keresztül, az két nappal hozza közelebb a gazdasági válság bekövetkeztét." – Somkuti Bálint *

A Ras Laffan földgáz-cseppfolyósító üzem hónapokra, akár egy évre is kiesett a sérülései miatt, így a cseppfolyósított földgáz terén hosszú ideig nem lesz visszatérés a háború előtti időszakhoz. A szakértő szerint a kár már megtörtént, és minél hamarabb születik megoldás, annál jobb a világgazdaságnak.

Az Ábrahám-megállapodások és Trump váratlan kezdeményezése

Az Axios beszámolója szerint Trump szombati telefonkonferenciáján több közel-keleti ország és Pakisztán vezetőit arra szólította fel, hogy csatlakozzanak az Ábrahám-megállapodásokhoz és normalizálják kapcsolataikat Izraellel. A vonal túlsó végén Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Pakisztán, Szaúd-Arábia és Törökország vezetői voltak. A beszámoló szerint Katar, Pakisztán és Szaúd-Arábia képviselőit – amelyeknek nincsenek diplomáciai kapcsolataik Izraellel – meglepte Trump kérése, csend lett a vonalban, Trump pedig viccelődve megkérdezte, hogy még ott vannak-e.

Somkuti Bálint ezt a kezdeményezést rosszindulatú megjegyzésként értékelte, utalva arra, hogy mintha Trump beszélt volna Netanjahuval, mert ezt a 180 fokos fordulatot nehezen tudja másnak betudni. Az Ábrahám-megállapodások addig működtek, amíg az USA és Izrael figyelembe vette az érintett országok palesztinokhoz való viszonyát. A Hamász vezetőjének katari likvidálása után azonban a bizalom megingott az amerikai és izraeli fél irányába.

Orosz-ukrán háború: eszkaláció és új fegyverek

Brit védelmi miniszter GPS-ének zavarása

John Healey brit védelmi miniszter észtországi látogatásáról hazatérőben, az orosz határ közelében a repülőgépe GPS-jelét a háromórás repülés alatt letiltották, a pilótáknak más navigációs rendszert kellett használniuk. A támadás mögött az oroszokat sejtik. Az incidens egy nappal azután történt, hogy két orosz harci repülőgép többször is veszélyesen közel került brit felderítő gépekhez a Fekete-tengeren.

Somkuti Bálint szerint ezek a lépések a „amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten" elvét tükrözik: a britek egyértelművé tették, hogy céljuk Oroszország meggyengítése, az oroszok pedig minden eszközzel szembeszállnak ezzel. A GPS-zavarás viszonylag egyszerű technikai művelet, és hasonló módszereket alkalmaztak amerikai és kanadai vadászgépek is, amikor kínai-orosz kötelék repült Alaszkáig. A szakértő szerint az orosz-ukrán háború egy durva eszkaláció felé halad – ezt mutatja a sztarobelszki és kijevi támadás is.

Az Oresnyik rakéta bevetése és jellemzői

Oroszország bevetette az Oresnyik típusú rakétát Bila Cerkva városa ellen, valamint a Szlavjanszk-Kramatorszk frontvonal közelében is csapást mért vele. A szakértő részletesen ismertette a ballisztikus rakéták kategóriáit: a rövid hatótávolságú (pl. Iszkander), a közepes hatótávolságú (5000 km-ig, ilyen az Oresnyik is), és az interkontinentális (5000 km felett).

Az Oresnyik különlegessége, hogy manőverező hiperszónikus fejekkel van felszerelve, és a hírek szerint egy gyorsító fokozattal is rendelkezik, ami 8-10-szeres hangsebességet (Mach) tesz lehetővé. A fegyver még tesztelés alatt áll, és bár vannak benne újítások, Somkuti szerint a körülötte kialakult „nimbusz" elsősorban pszichológiai hadviselési elem. Hasonló támadások más eszközökkel is elérhetőek, és ahogy Irán régebbi fegyverei is megmutatták Izraelben, nincs 100%-os védelem.

„Inkább szerintem itt a pszichológiai hadviselés részét emelném ki." – Somkuti Bálint *

Macron és Lukasenka telefonbeszélgetése

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap telefonon egyeztetett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, felszólítva őt, hogy Minszk ne keveredjen bele az ukrajnai háborúba, és tegyen lépéseket az EU-val való kapcsolatok javítására. Somkuti Bálint szerint ennek kevés esélye van a sikerre, mert Franciaországnak nincs valós fenyegető eszköze Fehéroroszországgal szemben – különösen annak fényében, hogy Belaruszban orosz atomfegyverek vannak.

„Emmanuel Macron lobogtatja a selyemsálat, fölköti a nyakába, majd csúnyán beszél Lukasenkával. Hát szerintem ennek kevés esélye van arra, hogy sikerrel járjon." – Somkuti Bálint *

A két vezető utoljára 2022. február 26-án beszélt egymással, amit akkor is kudarcnak értékeltek. A szakértő szerint az európai államok most próbálnak „kitáncolni" a háborúból, és Macron ebben próbált szerepet játszani, de ez is rosszul sikerült.

NATO-segélyezési vita és a tagállamok gazdasági helyzete

A Telegraph cikke szerint Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada meghiúsította azt a javaslatot, hogy a NATO-tagállamok évente GDP-jük 0,25%-át különítsék el katonai segélyre Ukrajnának. Mark Rutte NATO-főtitkár megerősítette, hogy a tervet nem hajtják végre, mivel nem kapott elegendő támogatást.

Somkuti Bálint felhívta a figyelmet az érintett országok gazdasági helyzetére: Olaszország csődközeli állapotban van, a francia költségvetés katasztrofális, Kanadát pedig az fenyegeti, hogy októberben kiválhat belőle a leggazdagabb tagállam, Alberta. A szakértő szerint Ukrajna támogatása mögött hatalmas szándék van, de kevesebb tett és még kevesebb pénz – érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mit és meddig érdemes megtenni, különösen a fenyegető energiaválság fényében.

Ursula von der Leyen nyilatkozata és a civil áldozatok kérdése

Az Európai Bizottság elnöke az Oresnyik-támadásra reagálva kijelentette, hogy „a civilek elleni orosz terror nem az erő, hanem a kétségbeesésnek a jele". Somkuti Bálint visszakérdezett: „Sztarobelszkben kik voltak?" – utalva arra az ukrán támadásra, ahol az ukránok szerint katonai létesítményt támadtak (mert egy középiskolában helyezték el), az oroszok szerint viszont civilek haltak meg.

A szakértő szerint mindkét oldal hivatalos kommunikációját nagyon óvatosan kell kezelni, mert folyik egy narratív háború is. A frontvonal megmerevedni látszik – az elmúlt 2-3 hónapban jelentős változások nem voltak –, és most a hátországok elleni csapások kerültek előtérbe: Ukrajna az orosz kőolajfinomítókat támadja, Oroszország pedig az ukrán katonai infrastruktúrát.

„A civilek halálára szerintem nincs mentség. Tehát az mind a két oldalon nagyon-nagyon szomorú. Ezért is lenne jó, ha véget érne a háború." – Somkuti Bálint *

Szerbiai belpolitikai válság

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök Kínában, újságírók előtt jelentette ki, hogy „lehet, hogy hamarosan lemondok". A hétvégén is tüntetések voltak Szerbiában, és Vučić a vasárnapi Szlavija téri megmozdulásra utalva azt mondta, hogy egyes összejövetelek nem zavarhatják meg a közéletet, főleg ha nincsenek átgondolt tartalmaik, üresek és nem vesznek részt rajtuk különösebben sokan. A résztvevők számát 300 és 34 000 közöttire becsülte.

A 2024 novemberi újvidéki vasúti pályaudvar tragédiája óta állandósult a feszültség Szerbiában. Somkuti Bálint szerint Vučićtyal kapcsolatban többször felmerült, hogy jó politikus, azonban jelenlegi irányát sokan vitatják, és évek óta zajlanak ellene diáktüntetések. A szakértő szerint eljött az a pillanat, amikor a felé tanúsított türelem is elfogyott.

Drónvideók és a háború pszichológiai hatása

Egy hallgatói kérdés nyomán a beszélgetés résztvevői a közösségi médiában terjedő FPV drónvideókról beszélgettek, amelyekben magányos katonák halálát lehet végignézni. Somkuti Bálint elmondta, hogy a 2023-as nyári ukrán támadás híres „Bradley sétány" videóját – ahol egy ukrán alakulat aknamezőre futott, és a katonák sorra léptek aknára – három percig bírta nézni, pedig szakmai szempontból végig kellett volna.

„Ez szerintem a 21. századnak a modern gladiátor játékai, ahol a vér és a fájdalom gyakorlatilag a mindennapjainkká válik." – Somkuti Bálint *

A szakértő elmondta, hogy sokszor voltak rémálmai a szakmájából kifolyólag megnézett videók miatt, és nem érti, hogy a Facebook miért nem tiltja le ezeket a tartalmakat, amelyek ténylegesen emberek halálát mutatják be – különösen, hogy a YouTube-on minden feltöltéskor nyilatkozni kell arról, hogy a videó tartalmaz-e halált vagy erőszakot. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták: ez nem virtuális valóság, hanem sajnos az igazi valóság.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Stót Máté fogalmazott úgy az ultrahangon múlt héten" – a név valószínűleg elírás, de a kontextusból nem azonosítható egyértelműen a helyes alak. A szövegkörnyezet alapján egy korábbi Ultrahang-műsor vendége lehetett.
  • „a Rus Lafani hogy is van? Földgáz csefolyosütő üzem" – a beszélő bizonytalan a létesítmény nevének kiejtésében. A kontextus alapján a katari Ras Laffan földgáz-cseppfolyósító üzemről van szó.
  • „a US név az amerikai haditengerészet" – valószínűleg „US Navy" helyett elharapott vagy félreismert kifejezés.
  • „a 24. 100-ban egy civil atomprogram" – feltehetően „a 21. században" kifejezés torzult formája.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez az Alfa és Omega mai adásra tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás, a Zoom túlsó végén pedig Somkti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:06]Szervusz Bálint.

[00:00:08]Köszöntünk a műsorban.

[00:00:10]Pálinkás jó reggelt kívánok mindenkinek szigorúan Pálinka néhöz a csodálatos és forró nyári napon.

[00:00:15]Képzeld el, láttam, vagyis lehet, hogy meg is csináljuk, hogy lehet kapni poharakat, ilyen feles poharakat, meg poháralátéteket, amire rá lehetne nyomtatni a fejedet.

[00:00:24]És nekem van éneklő Trumpom, amit telefonnal elkezd aktivizálódni, és gondolkodtam, hogy megcsinálom.

[00:00:32]Most azt nézegettem, hogy meg lehet csinálni, hogy te pedig elénekled, hogy pálinkás jó reggelt pálinka nélkül, és akkor hűtőmágnes pohár látét meg pálinkás pohár.

[00:00:39]És akkor arra gondoltam, hogy piacra bocsátjuk mindezt.

[00:00:47]Merchandising, de ez a pálinkás jó reggelt ez egy mondás.

[00:00:49]Ennek nincs dallama.

[00:00:50]De majd lehet, hogy az AI csinál hozzá egy dallamot is.

[00:00:53]Igen.

[00:00:53]A Bálint pálinkaadala.

[00:00:53]Pálinkátlan dala.

[00:00:56]Na, azonnal belevágunk a mai adásunkba.

[00:00:59]Nem feltétlenül ilyen vidám témákkal kezdjük.

[00:01:01]Azzal a hírrel kezdenék, hogy volt némi remény arra, hogy létrejön a megállapodás Irán az Egyesült Államok és Izrael között.

[00:01:09]Aztán egyelőre nem jött létre.

[00:01:12]Min csúszott ez el, illetve azt mondják, hogy öt napot adott Donald Trump, hogy akkor itt felülvizsgálják a különböző megállapodásokat, utána akár kiújulhatnak a katonai konfliktusok.

[00:01:24]Foglaljuk össze, hol tartunk most amerikai izraeli irá fronton.

[00:01:29]Ja, kezdjük azzal, hogy Donald Trump kommentelési szokásait vagy posztolási szokásait igen nehéz követni, és az a stílus, amit ő üzletemberként megszokott, az amerikai elnökként annyira nem sikeres.

[00:01:39]Tehát egy világhatalom elnökétől stabilitást és kiszámíthatóságot vár el mindenki.

[00:01:44]A saját lakossága és a világ többi hatalma is, mert azzal lehet kalkulálni.

[00:01:49]Egy össze-vissza csapkodó ideges ember az egyébként Bruce Lee szerint a legveszélyesebb ellenfél, mert nem tudja az ember kiszámítani, hogy mire kell, hogy készüljön.

[00:01:57]És ha ideges valaki, akkor túlreagálhat bizonyos lépéseket.

[00:02:01]Tehát ebben a helyzetben eljutottunk sajnos odáig, hogy le kell szokni arra, hogy Donald Trumpot komolyan vesszük, amikor posztol, ami egy nagyon durva dolog egyébként.

[00:02:07]Ő írta azt ki, hogy már nincs messze a megállapodás, és hogy jelentős előrelépést tettek az iráni konfliktus rendezései ügyében.

[00:02:14]Erre Irán külügyminiszteröm is kiíadott egy óvatosan reménykedő kommentárt, amiből az a következtetés adódott egyébként, hogy meg fognak állapodni.

[00:02:24]Nyilván úgy is volt megfogalmazva mind a két szöveg, hogy volt még hely benne bőven manőverezni, de aztán Donald Trump néhány órával később azt írta ki, hogy a megállapodás kútba esett és gyakorlatilag vissza a kezdőponthoz.

[00:02:34]Nekem az a nagy kérdés, hogy amit te is mondtál, hogy Donald Trumpnak külön kell-e választani a politikáját és a politikai kommunikációját, ami ugye elsősorban a Trusos oldalon zajlik, az a magyar hasonlat jutott eszembe, hogy vajon a Donald Trump kommunikációja az az abszolút filmszínháznak a része, vagy pedig az is a politikának a része.

[00:02:54]Most ugye azt írta ki Donald Trump, hogy ha megállapodást kötök Iránnal, az jó és rendes megállapodás lesz, nem olyan, mint amit Barack Obama kötött.

[00:03:03]És hozzátette, hogy az Egyesült Államok korábbi elnöke hatalmas mennyiségű készpénzt adott Iránnak, és egyértelmű nyílt utat a nukleáris fegyverhez.

[00:03:12]A mi megállapodásunk ennek pont az ellenkezője, de még senki sem látta, és senki sem tudja, hogy mi is az valójában.

[00:03:21]Írja Trump.

[00:03:21]Még a tárgyalások sem zárultak le teljesen.

[00:03:23]Tehát ne hallgassatok a vesztesekre, akik olyan dolgokat kritizálnak, amelyekről semmit sem tudnak utalt itt Somuti Bálintra.

[00:03:33]Nem, csak vicceltem.

[00:03:33]Ellentétben az elődeimmel, akiknek már évekkel ezelőtt meg kellett volna oldaniuk ezt a problémát.

[00:03:39]Én nem kötök rossz megállapodásokat.

[00:03:41]Szóval tényleg mi van, ha van a háttérben valami olyan, amit mi nem tudunk, és a vége jó lesz?

[00:03:48]Teljesen elképzelhető.

[00:03:48]Nekem erről a kiszólásról Tirion Lenister jutott az eszembe a Trónok harcából, aki megkérdezték, hogy ő kicsoda, és mondta, hogy iszom és tudok dolgokat.

[00:03:55]Úgyhogy körülbelül így lehet.

[00:03:59]Donald Trump is ilyen szerintem egyébként.

[00:04:01]Tehát én én nem ilyen vagyok, mert nagyon ritkán iszom, de de szeretném azt jíni, hogy tudok dolgokat.

[00:04:05]Na, visszatérve a történetre, ugye azt azért látni kell, hogy az iráni atomfegyver kérdése az egy visszatérő probléma.

[00:04:12]Én úgy gondolom, hogy az iráni vezetésnek, amelyik egyébként akármennyire is sokak számára nehezen befogadható ez a tény, de rendkívül pragmatikusan áll az elég erős vallási befolyásoltsága ellenére a világ dolgaihoz.

[00:04:24]Tudnia kell, hogyha Irán atomfegyver tesz szert, akkor rögtön Törökországi és Szaudarábia is akar majd.

[00:04:30]Tehát innentől kezdve én nem tartom valószínűleg azt, hogy Irán ténylegesen atomfegyver előátására törekszik.

[00:04:35]Valóban durstítottak hasadóanyagot ilyen maga szintre.

[00:04:37]Én ezt annak a játszmának a részeként tartom, amiven az Egyesült Államok gyakorlatilag a létében fenyegeti az iráni teokráciát.

[00:04:46]Most megint nem jó, nem, nem szép, nem jó, nem erkölcses, csak a világ meg így működik.

[00:04:49]Tehát ez egy ilyen huzavonal, amellyel kapcsolatban azt hiszem mindenki egyetértett vele, hogy nincs szüksége a világnak még több atomhatalomra.

[00:04:55]Tehát ebben a helyzetben ez egy olyan gondolat, amelyet nehéz vitatni.

[00:04:59]De azt is be kell látni, hogy Észak-koreának amióta atomfegyvere van, azóta nem akarja senki megdönteni a duce hatalmát, és a Kim családnak a különböző leszármazottai nyugodtan ülhetnek gyakorlatilag Kimzongun a székükben, ami atomfegyver tettek szert.

[00:05:14]Tehát ez egy nagyon összetett kérdés.

[00:05:16]Valahol ebben kell majd megállapodni az Egyesült Államoknak és Iránnak.

[00:05:20]Szerintem nekem van egy ilyen megjegyzésem, mert nagyon sok egymásnak ellentmondó információ van, hogy Irán fel fogja adni a nukleáris fegyverprogramját.

[00:05:27]cserébe a civil fegy civil fegyver ez jó volt.

[00:05:31]Tehát a civil atomprogramért cserébe, tehát azért nagyon nagy a különbség egy 4-5%-ra dúsított atoműben használatos fűtőanyag, illetve egy 90%-ra dúsított fegyverminőségű anyag között.

[00:05:41]Tehát hogyha megindulna az a folyamat, amelyet a JCPO jellemzet egyébként, amit Donald Trump mondott fel is, rendszeresen korhol, én szerintem abból lehetne egy hosszú és tartós megállapodás.

[00:05:51]A problémát az jelenti, hogy ugye Donald Trump, aki konkrétan megtorpedózta azt a a civilatomprogramért cserébe a szankciók feloldását, az nem fog valószínűleg belemenni ebbe.

[00:06:02]Márpedig nem nagyon látszik más megoldás, mert Irán sem fog Irán sem fog engedni.

[00:06:08]Na egyébként azt mondja egy amerikai tisztviselő, hogy az Iránnal készülő keretmegállapodás vasárnapra már 95%-ban készen állt.

[00:06:16]Viszont két pont volt, amin a tárgyalófelek vitáztak.

[00:06:19]Az egyik az a nukleáris készletek kérdése, a másik pedig a hormuzi szoros kérdése.

[00:06:27]Értelemszerűen mi az, ami itt kompromisszum lehet, vagy ami azt amilyen irányba aztán szerinted elmehetnek a dolgok?

[00:06:35]A baj az, hogy itt nincs kompromisszum.

[00:06:36]Tehát Donald Trump ugye ándóan atomfegyverről beszél, de ezt többek között Izraelben úgy értik, hogy Iránnak civil atomprogramja sem lehet.

[00:06:41]És azért a 24.

[00:06:43]100-ban egy civil atomprogram, amikor már Törökországban is épül atomerőmű, Hírekszent Szaudarábia is tervez egyet építeni, akkor ez már nem lehet kérdés.

[00:06:51]Tehát itt itt lesz egy nagyon komoly fennakadás.

[00:06:53]Szerintem előbb-utóbb Donald Trumpnak kénytelen lesz elfogadni, ha tényleg tartós megállapodást akar azt, hogy Iránnak lesz civilatomprogramja.

[00:07:02]A hormoziszoros egy érdekesebb kérdés ennél, ugyanis az egy olyan fejlemény, amelyet szerintem nem a megfelelő helyen tárgyalnak nagyon sokan.

[00:07:11]Ugye nagyon fontos, hogy ki jellenőrzi, meg kijön-e az olaj.

[00:07:15]Erről nyilvánvalóan sokat beszélünk.

[00:07:17]Viszont arról a tényről, hogy a US név az amerikai haditengerészet volt az elmúlt 35 évben, de előtte is egyébként nagyrészt, a világ kereskedelmének az ellenőrzője és ennek a felügyelője, hogy a hogy egy olyan helyzet beállat, ahol kiszorul egy teljes régióból, ezt szerintem nagyon-nagyon nehéz lesz lenyelni az amerikaiaknak.

[00:07:35]Márpedig nagyon erre mutatnak a jelek.

[00:07:36]Ugye a beszéltünk arról is már mi is, hogy nemcsak Szaudarábia, hanem például Qatar, Bachrein és több ország kérte Trumpot, hogy ne használják a területüket a újra, ha Irán ellen támadás indul, ami nélkül meg nagyon nehéz ezt kivitelezni.

[00:07:53]Tehát ebben a szituációban egyre inkább arra kell ezt hajlani a teljes régió, hogy inkább lemond az amerikai védőernyőről, amelyik egyébként eléggé hiányosnak bizonyult az ő szempontjukból, és ki és megegyezik Iránnal.

[00:08:05]Tehát valahol formálódik egy olyan tömb, amely arról szólna, hogy a perzsa öblöt a perzsa öböliekének.

[00:08:09]Tehát mást ne szólhason bele az ottani dolgokba.

[00:08:14]A perzsa öböl a perzsa öbölieké.

[00:08:14]Igen, valahogy így.

[00:08:17]Tehát, hogy hogy Európát az európaiaknak, Amerikát az amerikaiaknak és a többi.

[00:08:21]Tehát hogy hogyha ez a ez a ez a folyamat ez létrejön és ennek eredményeképpen az egyébként nagyon súlyosan megrongálodott amerikai bázisokat nem építik újjá és tényleg egy egészen minimális felderítési híszerzési jelenléte marad az USÁnak a régióban, az egy olyan kompromszum lehet, amit minden résztvevő el tud fogadni, szerintem kivéve nyilván az Egyesült Államokat.

[00:08:40]Arról is szólt egyébként a arról is szólnak a hírek, hogy az amerikai elnök Donald Trump 5- hét napot adott teherának a véglegesítésre és utasította a tárgyalókat, hogy ne siessenek.

[00:08:49]Az idő Washington oldalán áll.

[00:08:52]És az amerikai félnek van az elvként emlegetett álláspontja, ez a no dust, no dollars.

[00:08:59]Az az a nincs por, nincs dollár.

[00:08:59]Azaz megállapodás nélkül nem enyhülnek a szankciók.

[00:09:04]miatt.

[00:09:04]Aztán majd mindenképp az amerikaiak jönnek ki ebből jól.

[00:09:07]De azért ez összetettebb ez a kérdés, nem?

[00:09:11]Hát ez sokkal összetettebb ennél.

[00:09:11]Ugye én ajánlanám Donald Trump és csapatának a figyelmébe az amerikai aaA fuel prices oldalt, ahol kiírják az átlagárát a benzinnek és a dízelnek és sok minden másnak is.

[00:09:23]És ugye az Egyesült Államokban dízel a meghatározó fontosságú, hiszen minden dízellel megy, a teherautók, a vonatok és az személyautók jelentős része, mégis valamiért a benzin átlagára az, ami egy ilyen pszichológiai határt képez.

[00:09:33]És ez az ár, ez 2022 júniusában bőven 5 dollár fölött volt.

[00:09:40]Nem sokkal, de 5 dollár fölött volt.

[00:09:41]És most is közelít ehhez a szinthez.

[00:09:43]Tehát Donald Trump bejelentésének a hatására csökkent ugyanez az ár, de jelenleg, hogyha ezt a tempót folytatja és ezek a lebegtetések zajlanak, akkor egy hónap múlva eléri azt a pszichológiai határt, ami már gyakorlatilag az amerikai üzleti életre, az amerikai gazdaságra is súlyos hatást fog gyakorolni, és talán nem is annyira a magas ár, hanem a pszichológiai hatása.

[00:10:02]Tehát ebből a szempontból nyugodtan kértetjük, hogy az idő nem Donald Trump oldalán áll bármenny szeretné ezt a képet láttatni, de a gondot az jelenti, hogy belement ebbe a háborúba, és nem látszik az az eszköz, amivel vagy az az út, ahogy ki tudna jönni.

[00:10:14]És ez az a folyamat, amelyet nagyon sokan nagyon sokszor káhoztattak az USával kapcsolatban, hogy sosincs exit strategyje, tehát tehát kivonulási útja vagy lerendezési, lezárási útvonala, mintha nem lenne.

[00:10:25]Bement Afganisztánba, tegyük hozzá minden joggal.

[00:10:29]Tehát itt a a NATO ötödik cikkeit 2001-ben alkalmazták először.

[00:10:34]Tehát azt senki nem vitatta, hogy ez egy terrortámadás volt az USA ellen.

[00:10:37]Szétrúgták Afganisztánt, nem tudtak vele semmit csinálni.

[00:10:39]Bementek két évvel később Irakba, ott is szétvertek mindent, Saddam Hussein rendszerét satöbbi, de nem lett helyette jobb.

[00:10:43]Na most ugyanez megtörtént egy pár éve később Líbiában, és most előfordult az, hogy megpróbálják ugyanezt eljátszani Iránban is.

[00:10:50]Csak hogy a lakossága a hírek szerint most már a 70 valahányadik napja tüntet minden nap a rendszer mellett.

[00:10:56]Tehát, hogy olyan iráni emigránsok is Irán mellett álltak ki, akik pont a rendszer miatt menekültek el az országból.

[00:11:01]Tehát ha az ember ezt figyelembe veszi, akkor láthatja, hogy itt nagyon-nagyon súlyos kalkulációs hiba követett be következett be.

[00:11:06]Nem lehet azt mondani, hogy nincs esélye az amerikaiaknak, mert lehet, hogy tudnak valamit csinálni, amit az elmúlt időszakban nem tettek meg, csak én nem látom azt, hogy mit.

[00:11:17]Hogyan tovább szerinted hormoziszoros tekintetében, hiszen ugye az energia válság, ahogy te is utaltál, nyilván egyrészt ott van az olajnak az ára, másrészt meg hol van az olaj, mert ha nem jön, akkor tök mindegy, hogy mennyibe kerül.

[00:11:28]Stót Máté fogalmazott úgy az ultrahangon múlt héten, hogy ezt már nem nagyon lehet visszacsinálni, tehát hogy mindenképpen lesz valamekkora baj, és őszre mindenképpen várható például üzemanyaghiány, de gondolom itt minden nap számít a hormoziszoros szempontjából.

[00:11:43]Abszolút.

[00:11:43]Ugye van egy ilyen teljesen hasra ütésszerűen kitalált, ugye van az a angol kifejezés, hogy hogy educated gestimate.

[00:11:49]Tehát ez a ez a szakértői becslés.

[00:11:51]Én azt szoktam mondani, hogy minden egyes nap, amivel nem jön az olaj a hormoziszoroson keresztül, az két nappal hozza közelebb a gazdasági válság bekövetkeztét.

[00:12:00]Tehát ebben a helyzetben minél hamarabb születik megoldás, annál jobb a világgazdaságnak.

[00:12:05]De a kár az már tényleg megtörtént.

[00:12:06]Gondoljuk csak bele, hogy a Rus Lafani hogy is van?

[00:12:10]Földgáz csefolyosütő üzem az gyakorlatilag hónapokra, de lehet, hogy egy évre is kiesett a sérülései miatt.

[00:12:17]Tehát ma ha nem is a kőolaj, de például csefolított földgázban nem lesz visszatérés a háború eletti időszakhoz egy jó darabig.

[00:12:23]A szerintem a gondot az jelenti, hogy a nyugat szempontjából, hogy katonai eszközökkel ezt szinte lehetetlen megoldani.

[00:12:30]Ugye nemrégiben, én magam is beszéltem a saját műsoromban arról, nemrégiben az amerikai haditengerészet műveleti parancsnoka, tehát a legmagasabb szintű katona, aki tényleges hadműveletekkel foglalkozik, azt mondta, hogy jelenleg az Egyesült Államok Hadiengeriszter nem képes feltörni a hormozi szorost.

[00:12:43]Egy kongresszusi meghallgatáson mondta ezt.

[00:12:45]Na ez azért egy óriási, hogy mondjam, fejlemény az elmúlt 30 évhez képest.

[00:12:52]Ezzel párhuzamosan az Exios című lap két amerikai tisztviselőre hivatkozottva arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök szombaton tartott egy telefonenciát több közelkeleti ország és Pakisztán vezetőit is arra szólította fel, hogy csatlakozzanak az Ábrahám megállapodásokhoz és normalizálják kapcsolataikat Izraellel, amennyiben Washington és Teherán békemegállapodásra jut.

[00:13:17]Állítólag Bahrain, Egyiptom, Jordánia, Katar, Egyesült Arab Emirségek, Pakisztán, Szaúdiarábia és Törökország vezetői voltak a vonal túlsó végén.

[00:13:28]Hát az a probléma ezzel, hogy most egy rossz indulatú megjegzést fogok elengedni, de sajnos úgy néz ki, hogy van alapja, hogy valahol valamikor Trump beszélt Netanyahuval, mert ezt a fajta 180 fokos fordulatot nehezen tudom másnak betudni.

[00:13:40]Az Ábrahám megállapodások addig működött, amíg az Egyesült Államok is és Izrael is figyelembe vette ezeknek az országoknak a palesztinokhoz való viszonyát, ami egy nagyon furcsa és összetett viszony egyébként, mert sokkal többet tehetett volna akár Szaudarábia, akár más gazdag göbmenti monarchiák a palesztinokért, de nem tettek.

[00:13:56]Ettől függetlenül egy ilyen védőpajzsnak, egy ilyen takarónak tökéletesen megfelel a a a palesztinoknak a szenvedése, vagy a vagy azok a az a helyzet, amiben palesztin lakosság van, mert onnantól kezdve bármikor, amikor kitizelni akarják az USA és Izraelt, ezt elő tudják venni.

[00:14:12]Úgyhogy ez egy nagyon összetett helyzet.

[00:14:13]Én szerintem ebben a helyzetben egy ilyen támadás után, amikor ugye ne felejtsük el, hogy Katarban a Hamasz vezetőjét az amerikai védőpajzs ellenére lőtték ki az izraeli repülőgépek, itt már a bizalom megingott az amerikai és tegyük hozzá az izraeli félir irányába.

[00:14:26]Tehát az Egyesült Arab Emirátusok egyértelműen fölvállalta az amerikai izraeli kapcsolatot, hogy ne felejtsük el, hogy Izrael történelme során először voltak izraeli katonák, ráadásul egy arab államnak a területén tényleges háborúban, tehát védelmi céllal nem egy másik egymás ellen harcolva.

[00:14:40]Ez egy jelentős fejlemény, de ez nem fogja visszahozni az ábrám megállapodásokat.

[00:14:46]Ehhez ennél sokkal több kellene.

[00:14:46]Nekem úgy tűnik, hogy nem ebben az irányba mennek a folyamatok, de ebben a világban bármi elképzelhető.

[00:14:50]Figyelj!

[00:14:50]És akkor az Axios beszámolója szerint Katar, Pakisztán és Szúdi Arábia képviselőit, amelyeknek nincsenek diplomáciai kapcsolataik, megrte, mármint Izraellel meglepte Trump kérése.

[00:15:01]Csend lett a vonalban, Trump pedig viccelődve megkérdezte, hogy még ott vannak-e.

[00:15:08]Mondták el az amerikai tisztviselők az Exiosnak.

[00:15:11]Igen.

[00:15:11]Tehát szerintem ez egy ilyen nagyon-nagyon váratlan kezdeményezés volt, és megint tehát a külpolitika meg általában a politika az nem szép, nem jó, nem erkölcsös, csak úgy működik, ahogy tehát egy ilyen helyzetben általában, ha valaki szeretné rávenni a másikat valamire, akkor két fajta megoldása van.

[00:15:28]Aján valamit cserébe, vagy kényszeríti.

[00:15:30]Na most a ajánl valami cserébe egyértelműen nem történt meg, és a kényszerítés is egyre nehezebben működik.

[00:15:36]Tehát amikor pakisztáni repülőgépek és pakisztáni katonák vannak Szaarábia területén, hogy megvédjék egy esetleges iráni támadástól, akkor az Egyesült Államok, mondjuk így befolyása, az Egyesült Államok mozgásra vajon mekkora lehet?

[00:15:50]Tehát, hogy ebben a helyzetben szerintem látszanak már annak a körvonalai, annak a folyamatnak a körvonalai, amelynek a keretében az Egyesült Államok konkrétan kiszorul a közelkeletről.

[00:15:59]Nem biztos, hogy most, nem biztos, hogy azonnal, nem biztos, hogy hogy látványos folyamat keretében, de hogy ez a folyamat megindulni látszik, azt pontosan ilyen típusú jelek is mutatják.

[00:16:11]Na menjünk tovább.

[00:16:11]Azzal a hírrel folytatnám, hogy John Haley brit védelmi miniszterről kiderült egy csütörtöki, múlt csütörtöki sztori, de most került nyilvánosságra.

[00:16:20]ment haza az észtországi látogatásáról csütörtökön, mikor az orosz határ közelében megzavarták az őt szállító gép jelét.

[00:16:28]A történtek után a pilótáknak más navigációs rendszert kellett használniuk, miután a gép GPS-ét a három órás repülés alatt letiltották.

[00:16:39]A miniszter a brit királyi légierő gépén utazott.

[00:16:41]A támadás mögött az oroszokat sejtik.

[00:16:43]Az incidens egy nappal azután történt, hogy kiderült, két orosz harci repülőgép a múlt hónapban többször is veszélyesen közel került brit felderítő gépekhez a fekete tengeren.

[00:16:52]Na, értelmezzük ezt az egészet.

[00:16:57]Vannak olyan nemzetközi jogszabályok, amelyeket egészen eddig betartottak a felek, és ennek értelmében zajlódtak bizonyos olyan folyamatok, például egyébként a Fekete tenger fölött, amelyben a NATO egyértelműen segítette az ukrán háborút Oroszország ellen, illetve az Oroszország által indított háborúban Ukrajna pártját fogva segítettek felderítési adatokkal és egyebekkel Ukrajna számára.

[00:17:19]Na most ebben a helyzetben sok olyan lépést láttunk már, amely a szintén a nemzetközi jogszabályok felhasználásával, azoknak kisebb, nagyobb mértékű megsértésével ezzel kapcsolatosan vagy ezzel szemben történtek intézkedések.

[00:17:34]És azért fogalmazok pont így, mert amikor egy kínai orosz kötelék elrepült Alaszkáig, akkor is a légteret védő amerikai és kanadai vadászgépek hasonló módszerekkel kényszerítették őket távozásra.

[00:17:45]Tehát megvan ennek a koreográfiája.

[00:17:47]A GPS rendszer megzavarás az egy relatív új dolog egyébként nem lehetet a GPS hullám mosza ismert, tehát azt relatív egyszerűen meg lehet zavarni.

[00:17:54]Úgyhogy ebben a helyzetben szerintem az a fajta mondjuk így mondás érvényesül, hogy amilyen az agyon Isten, olyan a fogadj Isten.

[00:18:04]Tehát a britek egyértelmé tették, hogy nekik mindenképpen céljuk és szándékuk Oroszország meggyengítése.

[00:18:09]Az oroszok meg minden eszközzel szembeszállnak ezzel a törekvéssel.

[00:18:13]Megint nem szép, nem jó, nem erkölcsős.

[00:18:15]Ha valami baleset lett volna a következmény, nyilván Oroszország viseli a követ a következményt, viszont ettől függetlenül a tény meg tény lett volna.

[00:18:21]Úgyhogy szerintem egyébként az oroszukrán háború egy durva eszkaláció felé halad.

[00:18:25]Ugye ezt láthattuk a Starobelski támadásban, ezt láthattuk a Kievetér támadásban, és ezt láthattuk ebben a lépésben is.

[00:18:32]Ugye a kettő között szerintem nem is telt el annyi idő, sőt ha jól emlékszem, talán ez volt az egyik megelőző lépés, de nyilván a a feszültség elég régóta éleződik.

[00:18:43]Ugye Putyin bosszút ígért, a Luanski Luanski népköztársaságban volt egy kollégium, amit ukrán dróntámadásért, aztán utána meg kőkemény támadásokat hajtott végre Oroszország is.

[00:18:52]Egyrészt ukrán nagyvárosok ellen kieverem, másrészt bevetették az oresnyik rakétát Billackva városa ellen.

[00:19:00]Egy kicsit beszéljünk az oresnyikről.

[00:19:03]Ö tegnap Kraus Tamással beszéltünk ezeknek a dolgoknak a hátteréről.

[00:19:08]Viszont technikailag nézzük meg, hogy mit jelent az, mert ezzel így dobálózunk, hogy bevetette Oroszország az oresnyiket, de szerintem azért ennél ez több, mintogy ne menjünk bele ebbe részleteiben.

[00:19:21]Igen.

[00:19:21]Tehát kezdjük azzal, hogy a balisztikus rakétáknak több kategóriája van.

[00:19:25]Van a rövid hatótávolságú balisztikus rakéta, ilyen például az iszkander, van a közepes hatótávolságú, amely 5000 km távolságig repül.

[00:19:32]Ilyen például az oresnik egyébként, de mind a két félnek vannak hasonló rakétái, és van az interkontinentális balisztikus rakéta, ami 5000 km-nél nagyobb távolságra repül.

[00:19:40]Na most ezek a fegyverek, ezek elég régóta nehezen kivithetőnek számítanak, hiszen a a kezdeti szakasz, az emelkedési szakasz kivételével rendkívül nagy sebességgel haladnak.

[00:19:52]Tehát a 70-es években már volt lehetőség egyébként rakétavédelmi rendszert építeni, de ezek atomrakétákat tartalmaztak, tehát hogy nukleáris robbanással sem is tették volna meg az adott terület felé haladó eszközöket jellemzően egyébként a légkör külső részein.

[00:20:05]Egyrészt ott relatív kisebb még a sebességük, másrészt pedig itt ott volt relatív könnyű elfogni, meg a károsodás lett a kár sem lett volna akkora a légkörben, ha légkörön kívül robbantanak.

[00:20:14]Na most aesnik gyakorlatilag abból a szempontból különböző, hogy a hírek szerint manuverező hiperszónikus fejekkel van felszerelve.

[00:20:22]Érdemes meg megemlíteni egyébként, hogy a interkontinentális hagyományos balisztikus rakéták fejei is közel hiperszónikus sebességgel, négy hat Machal hatolnak be a légkörbe.

[00:20:30]Tehát ez önmagában nem lenne akkora meglepetés.

[00:20:35]viszont az oresnyik a hírek szerint még egy gyorsító fokozattal rendelkezik, tehát egy 8-10 szeres hangsebességet vagy machot emlegetnek, amel visszatér a a célpontra, és ott válik szét kisebb töltetekre.

[00:20:45]Ugye a ez a fegyver ez még tesztelés alatt van.

[00:20:50]Tehát az, hogy harmadszor lett bevetve, ugye először volt egy csapás, jól emlékszem Nyeprop Petrovskokra, utána pedig most lett kétszer bevetve egyrészt egyébként a már említett bila verkvai célpont ellen, illetve nem messze a Slavians Kramatorski frontvonaltól is csapást mértek az oroszok valamilyen célpontra, ami nincs még információnk.

[00:21:11]Tehát igazából itt azt emelném ki, hogy ennek a fegyvernek a relatív nem újdonsága ellenére nagyon komoly ilyen ilyen nimbuszal kezd kialakulni, hogy ténylegesen nehezen elháított, sőt szinte elháríthatatlan eszközről beszélünk.

[00:21:24]Úgyhogy emiatt van egy ilyen hype, vagy egy ilyen hírverés a fegyver körül, de higgyük el, hogy ezek a típusú támadások más ilyen eszközökkel is elérhetőek.

[00:21:32]A tízszeres hangsebesség az egy másik történet, de gyakorlatilag pont úgy, ahogy Iránnak a relatív régebbi fegyvere is mutatták Izraelben és máshol is, nincs 100%-os védelem.

[00:21:39]És ez a fajta hír, vagy ez a fajta felfedezés az, ami most szerintem sokkolja a nyugati világot, hogy a sokak által leküzdhetetlennek és áttörhetetlennek itt izraeli légvédelmet is átsikerül törnie Iránnak.

[00:21:52]Tehát ezek a támadások inkább ezt a fajta hatást erősítik, sem mint valami jelentős katonai vagy egyéb hatás járnának.

[00:21:58]Ugye pont ez a kérdés, hogy például mennyivel tud nagyobb posztítást végezni, hiszen az oresnyiket amikor bemutatták, akkor például egy ilyen brutálisan halálos fegyverről beszéltek.

[00:22:07]És nagy kérdés, hogy ilyenkor mennyire érzik azt az ukránok, hogy na ha már az oroszok az oresnyiket is bevetik, akkor mindannyiunk élete veszélyben van, vagy itt a távolságról és a sebességről van szó elsősorban?

[00:22:19]inkább inkább a távolság és a sebesség, de azért beszéltem az előbb relatív hosszosan arról, hogy ez az eszköz tartalom az újításokat, tehát féltés ne esik, vannak benne újítások, de nem egy olyan valami, ami ne lett volna korábban.

[00:22:31]Tehát az iskandereket is relatív nehéz lelőni, pedig azok jelentősen lassabban jönnek.

[00:22:34]Tehát hogy inkább szerintem itt a pszichológia hadviselés részét emelném ki.

[00:22:38]Ugye a az orosz voenkorok mindig elmondják, hogy egy tesztelés alatt álló új fegyver nincs belőle több 100 darab a raktáron, hogy állandóan mindenre mindennel mindenre ezzel lőjenek.

[00:22:48]Úgyhogy szerintem itt a pszichológiai hatást érdemes felidézni.

[00:22:51]Ugye volt már egyszer egy fenyegetés, amikor a a győzelemnapi felvonulással kapcsolatban mondta azt Putyin, hogy kijelvett tömeges támadás írja megzavarják ezt a felvonulást, akkor is kieviek tömegei menekültek el a városból.

[00:23:04]Szerintem még egy ilyen támadás és hasonló folyamatokat fogunk látni megint.

[00:23:10]Na akkor egy pillanatra még azért térjünk vissza arra, hogy hogyan reagáltak mindenre a különböző hatalmak, mert például Németország és Franciaország elítélte ezt a tárgyalásokat.

[00:23:20]Sőt, Emanuel Macron francia elnök tegnap, tehát tegnap azaz vasárnap telefonon egyeztetett Alexander Lukasenka fehéros elnökkel.

[00:23:27]Ennek során felszólította hivatali partnerét, hogy Minsk ne keveredjen bele az ukrajnai háborúba, és tegyen lépéseket a kapcsolatok javítására az Európai Unióval.

[00:23:42]Emlékszel, hogy az adás elején, ahogy mondtam, hogyha valakit rá akarsz venni valamire, akkor két fajta módszer van.

[00:23:48]Kész, vagy fenyegetsz.

[00:23:48]Na most én föltenném a kérdést, hogy Emmanuel Macron kezében milyen fenyegető eszköz van?

[00:23:53]Tehát ha más az, hogyha valaki egy szép magyar szóval szólva fütyköst lóbál a kezében, most mindenki a botra gondoljon és nem másra, vagy pedig egy szalámit, vagy egy kolbászt.

[00:24:01]Tehát hogy és ha nincs semmi a kezében, csak mondjuk egy sejemsál, akkor pedig végképp nem tűnik fenyegetőnek.

[00:24:07]Tehát Emánuel Makamos lobogtatja a sejemsálat, fölköti a nyakába, majd csúnyán beszél Lukasenkával.

[00:24:13]Hát szerintem ennek kevés esélye van arra, hogy sikerrel járjon.

[00:24:17]Utoljára egyébként 2022 február 26-án beszélt egymássról a képt vezető, akkor kudarcnak is értékelték ezt a beszélgetést.

[00:24:27]Lehet, hogy most jön a háború vége, és egy ilyen keretrendszerben beszéltek a háború elején meg a végén.

[00:24:34]Lehet egyébként, de én inkább azt tartom valószínűleg, hogy ez is egy kudarcos beszélgetés volt, mert a nyilván 26-án is elmondta Macron Lukaskának, hogy mit ne csinálni, de attól meg Lukasenka csinálta tovább.

[00:24:43]Tehát, hogy megint azt lássuk be, hogy ez nem olyan, mint amikor valaki a az ismerősével vagy az utcán bárkivel beszélget, mer ott lehet fenyegetőzni, mert ki tudja, hogy mondjuk egy adott esetben egy egy alacsony kopaszodó ember, nem egy karate bajnok-e egyébként, vagy egy karate mester, vagy bármi más.

[00:24:58]Ebben az esetben viszont az államoknak a tényleges képességei elég jól ismertek.

[00:25:01]Tehát Franciaország nem fenyegetheti Belorusziát, amely egy elég szoros szövetségben áll Oroszországgal anélkül, hogy mondjuk így hitelteleníteni saját magát.

[00:25:11]Tehát nem tud ugye mivel megfenyegetni.

[00:25:12]De a Belorusziában orosz atomfegyverek vannak.

[00:25:14]A Franciaország keményebben akar fellépni, megkapathatja a választ, amire nem számított.

[00:25:17]Tehát ebben a helyzetben én azt látom, hogy megpróbálnak az európai államok kitáncolni valahogy ebből a háborúból.

[00:25:24]Ugye volt arról szó, hogy keresnek egy tárgyalót, aki majd Putyinnal tárgyal.

[00:25:29]Ö, és akkor ebben a relációban gondolom azt, hogy Macron próbált valami szerepet eljátszani, de elég rosszul sikerült neki ez is.

[00:25:36]Egyébként a Telegrfnak van most egy nagyon érdekes cikke, amiben arról ír, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada meghiúsította azt a javaslatot, hogy a NATO tagállamai évente a GDP-jük 0,25%-át különítsék el katonai segélyre Ukrajnának, merthogy korábban ugye Márk Rütte a NATO főtitkára kijelentette, hogy a tervet nem hajtják végre, mivel nem kapott elegendő támogatást.

[00:26:04]Rüte azt is hozzátette, hogy reméli, hogy a javaslatot ratifikálni tudja a közelgő éves szövetségi csúcstalálkozón majd Ankarában.

[00:26:13]És ugye érdekes megnézni a listát is, tehát Egyesült Állam, Egyesült Királyság, Franciaország satöbbi.

[00:26:19]Meg érdekes azt is megnézni, hogy amikor fizetni kell, akkor ott mintogyha lett volna egy ilyen dogmatikai váltás ezek országok részéről.

[00:26:28]Amikor meg Ukrajna EU csatlakozásról beszélünk, akkor ott meg Németországról látunk egy dogmatikai váltást.

[00:26:34]Eddig ők voltak a hajlandóak koalíció.

[00:26:36]Nagy-Britannia, Franciaország, Németország meg Lengyelország.

[00:26:42]Hát ezek tipikusan azok a dolgok, hogyha mindenki a nagy szavak nem kerülnek semmiből, akkor fizetni kell, akkor valahogy mindenki óvatosan áll ehhez a kérdéshez.

[00:26:49]Úgyhogy én azt érdemes lenne felidézni egyébként, hogy hogy állnak ezek az országok gazdaságilag.

[00:26:55]Tehát Olaszországról régóta lehet tudni, hogy csődtközeli állapotban van.

[00:26:58]Francia költségvetés is katasztrofális helyzetben van és a britis.

[00:27:01]Kanadát pedig azt fenyegeti, hogy októberben kiválhat belőle a leggazdagabb tagállam Alberta.

[00:27:07]Na most az is egy érdekes feedmény, egy érdekes folyamat lehet, amelyet egyébként Donald Trump valak a kebére fog ölelni az egésszel együtt.

[00:27:15]Tehát hogy itt azt érdemes látni, hogy Ukrajna támogatása mögött iszonyatos szándék van, csak kevesebb tett és még kevesebb pénz.

[00:27:21]Tehát, hogy ebben a helyzetben szerintem érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mit és meddig érdemes megtenni, mert innentől kezdve jönnek azok a részek a már általunk is említett fenyegető energiaválsággal, amire nem lehet csak úgy vállat vonni.

[00:27:37]És ezt nem csak, hogy politikai vezetők nem tehetik meg, hanem hanem egyszerűen országcsoportok, mint a NATO, vagy a védelmi szövetségsége, mint a NATO.

[00:27:46]Eközben Urszula von der Leen, az Európai Bizottság elnöke is megszakértette az orosz-ukrán háborút.

[00:27:50]Azt mondta, hogy a civilek elleni orosz terror nem az erő, hanem a kétségbeesésnek a jele.

[00:27:55]Arra reagált, hogy Oroszország Oresnyik típusú rakétával támadta meg az ukrán Kiev megye déli területén található Billaterkva városát vasárnap éjszaka.

[00:28:08]Azt mondta, hogy Oroszország támadása Ukrajna ellen jól mutatja a Kron brutalitását és az emberi élet, valamint a béketárgyalások semmi bevételét.

[00:28:17]Határozottan Ukrajna mellett állunk és további támogatást nyújtunk légvédelmi rendszereinek megerősítéséhez.

[00:28:25]Civilek sajnos mind a két oldalon halnak.

[00:28:27]Megint föltenném a kérdést Urzel Fonter Leen asszonynak, hogy Starobaskben kik voltak?

[00:28:31]Tehát arra ugye az ukránok azt mondják, hogy egy katonai létesítményt támadtak, merthogy középiskolában helyezik el a katonai létesítményt.

[00:28:40]Az oroszok meg erre mondják, hogy menjenek oda az újságírók és nézzék meg.

[00:28:45]Igen.

[00:28:45]A a nagyon érdekes volt a sztori.

[00:28:47]A BBC nem ment oda, Sien meg szabadságon volt, nem tudott odamenni.

[00:28:49]egyébként ha jól 30 országú újságíróit vitték oda.

[00:28:54]Azért szinte azonnal egy egy ilyen robbanásnak vagy robbanás sorozatnak a helyszínét nem olyan egyszerű át mondjuk így átvariálni.

[00:29:04]Tehát elképzelhető, hogy hogy lesznek ott olyan dolgok, lesznek ott olyan jelek, amik az orosz, sőt valószínű, amik az orosz változatot támasztják al és azért láttunk már Ukrajnától olyat, hogy nem félt terrortámadást alkalmazni.

[00:29:15]Lásd még a merénylet a kerchsi híd ellen.

[00:29:17]Tehát, hogy itt azért nagyon óvatosan kell elhinni bármelyik oldalnak a hivatalos kommunikációját, mert nyilván folyik egy narratív a háború is.

[00:29:30]Az a én arra a logikus vagy arra a logikusnak tűnő felvetésre nem tudok mit mondani, hogy a környéken véletlen voltak katonai objektumok.

[00:29:35]Tehát általában ezeket a dolgokat úgy szokták elhelyezni, hogy közel legyenek egymáshoz, hogy a légvédelmi védernyő az kiteredjen az összesre.

[00:29:42]Tehát ebben a helyzetben én elképzelhetőnek tartok egy ukrán bosszú akciót.

[00:29:46]Nem mondom, hogy így volt, csak elképzelhetőnek tartom, amire aztán érkezett az orosz válasz.

[00:29:51]Ugye azért is fontos erről beszélni, mert neközben az ukrán háborúnak a frontvonala megmerevedni látszik.

[00:29:55]Tehát a mind a két oldalról érkező győzelmi jelentések ellenére jelentős változások az elmúlt két hónapban nem voltak a fronton, sőt az elmúlt három hónapban sem.

[00:30:04]Ugye vannak arról videók, hogy még mindig nagy a sár egyébként, tehát még nem száradt föl a az ukrán puszta ilyen szempontból.

[00:30:10]ezzel kapcsolatban nehéz hiteles információkat szerezni, de most úgy úgy néz ki, hogy most megint a hátországokon van a sor.

[00:30:15]Ugye Ukrajna hevesen támadja az orosz kőolajfinomítókat, Oroszország pedig az ukrán katona infrastruktúrát, és a civilek mind a két oldalon halnak meg.

[00:30:24]És ez a legszomorúbb, mert hogy a civilek halálávalra szerintem nincs mentség.

[00:30:28]Tehát az mind a két oldalon nagyon-nagyon szorú.

[00:30:30]Ezért is lenne jó, ha végetérne a háború.

[00:30:33]Ez pontosan így van.

[00:30:33]És mindegyes alkalommal elmondom, hogy hadtörténészként higgyék el, hogy vannak jobb megoldások is, mint egy háború.

[00:30:41]Meg van a megvan annak is a ideje és a helye, amikor lehet erőszakot alkalmazni, de a 21.

[00:30:46]században az államok között nyilván, de a 21.

[00:30:49]században már nincs tiszta háború.

[00:30:49]Ez nem a 19.

[00:30:51]század, amikor a hadseregek kimentek a csatamező, megvívták a csatáikat, aztán maximum a a visszavonuló sereg elvette az élelmet, mert ées volt.

[00:30:59]De ez már nem az az időszak.

[00:31:01]Itt a második világháború óta a legtöbb katonai konfliktusban jóval magasabb a civilottak aránya, mint a katonaié.

[00:31:07]Az első világháború volt az utolsó olyan konfliktus, ahol több katona halt meg, mint civil.

[00:31:10]Tehát emiatt jó lenne a háborúkat elkerülni.

[00:31:15]Egy másik hírrel folytatnám a szomszédból.

[00:31:17]Lehet, hogy hamarosan lemondok jelentette ki Alexander Vuc, Szerbia köztársasági elnöke, méghozzá Kínában, Kínában újságírók előtt mondta ezt.

[00:31:27]Ugye ezzel párhuzamosan a hétvégén is tüntetések voltak Szerbiában.

[00:31:30]Vics válasszaiban a vasárnapi Szlavi téri megmozdulásra is utalt, amikor arról beszélt, hogy egyes összejövetelek nem zavarhatják meg a közéletet, főleg akkor, ha nincsenek átgondolt tartalmaik, üresek és nem vesznek részt rajtuk különösebben sokan.

[00:31:46]Szerinte a résztvevők száma 300 és 34000 között mozog a legmagasabb becslést vették alapul.

[00:31:58]A mások meg azt mondják, hogy sokkal többen vtak.

[00:32:00]hogy 2024 novemberében az újvidéki vasúti pályaudvar tragédiája óta állandósultak feszültség Szerbiában.

[00:32:09]Te hogy látod most azt, ami történik?

[00:32:12]Alexander Vucjal kapcsolatban többször fömert azt, hogy egy jó politikus azonban az jelenlegi irányát nagyon sokan vitatják, és évek óta zajlik az a folyamat, amelyben diáktüntetések és egyéb tüntetések zajlanak ellene.

[00:32:25]Úgyhogy ennek a részeként előbb vagy utóbb el kell jutni arra a pontra, amikor fölismeri azt, hogy a lakosság nagy része számára már nem vonzó, amit csinál.

[00:32:31]És nyilván egy szerb elnököt sokkal nehezebb lemondatni, mint egy politikai vezetőt, mint egy miniszterelnököt, de úgy néz ki, hogy eljött az a pillanat, amikor a irányába tanúított türelem is elfogyott.

[00:32:44]Na hát így a végére pedig akkor egy hallgatói kérdést olvasnék be, amely hallgatói kérdésünk pedig így szólt: "Szia Tamás!

[00:32:54]Köszöntök mindenkit!

[00:32:54]A Facebookot görgetve a Reels videóknál egy cuki cicás vagy kisfókás videó között számtalan orosz-ukrán háborús FPD drón videó is megjelenik, ahol általában magányos katonára lecsapó drón mutatja a szerencsétlen katona rémületét, könyörgését, vagy elszánt, de eredménytelen ellenállását az életben maradásért.

[00:33:15]A végén kikockázzák a robbanást, felfogják az emberek, akik nézik, hogy ott egy embertársuk élete ért véget.

[00:33:22]És ez nem egy FBS FPS játék gameplay videója.

[00:33:26]A like vadászat ezt is megéri, vagy mit ér még meg?

[00:33:29]Előre is köszönöm a választ.

[00:33:34]Igen, ez egy ez egy egy tragikus fejleménye ezeknek a háborúknak, hogy gyakorlatilag élő adásban az első sorból lehetünk a szenttanúi embertársaink halálának.

[00:33:43]És valamilyen szinten a a az összes ilyen videó az arról szól, hogy valaki meghal a végén.

[00:33:48]És ez ez egy szörnyű, tehát ez az a az az a nagyon jó a kérdés, tehát hogy milyen lelkülettel nézi ezt végig valaki.

[00:33:56]Amikor a híres Bradley sétány a 2023-as nyári ukrán támadásnál során az egy ukrán alakulat, amelyeket Bradley páncélosokkal fegyvereztek föl, ráfutott egy aknamezőre, és az abból kiszállni próbáló gyalogság sorra lépett aknára.

[00:34:14]egy 10 perces videóban lehetett látni.

[00:34:16]Én három percig bírtam, pedig szakmai szempontból muszáj lett volna végignézni, de az a az az a küzdelem, ahogy például behajt egy belehajt a jármű, nem szállnak ki a katonák, látják, hogy ott van a társuk, lerobbant a lába, és próbálnak segíteni neki a jármű lehajtott platójáról, majd a katona, aki kis csak az egyik lábát teszi ki, hogy segítsen neki, a már robban, tehát a robbanás után keretkezett kráterben az is aknára lép, és az is meg sérül.

[00:34:40]Tehát az valami iszonyatos volt, hogy ezt valaki üzemsen nézze, tehát én ezeket a videókat már nem is nézem.

[00:34:45]Tehát amikor járműveket támadnak, akkor a a célzás, a a manőver a satöbbi, de abban a pillanatban, hogy hogy hogy becsapódás közé állapot van, akkor el is szoktam kapcsolni.

[00:34:53]Tehát ezt nem lehet jó szívvel végignézni.

[00:34:54]És a a sokszor volt a krémálmaim egyébként ez emiatt a videók miatt, amit muszáj vagyok a szakmából kifolyólag végignézni, hogy ezt valaki hobbiból nézi, és hogy lákvadászat célból ilyeneket föltesznek, és a Facebook nem tiltja le egyébként, mert ténylegesen itt emberek haláláról van szó.

[00:35:09]Ezt nem értem.

[00:35:09]Ha már itt a YouTube-on vagyunk és YouTube-on beszélgettünk, minden egyes YouTube videó feltöltésekor nyilatkozni kell, hogy nem tartalmazze-e halált erőszakot, vagy valamit.

[00:35:18]Nyilván, hogy meg lehessen óvni a a közönséget az ilyen látványtól.

[00:35:22]Tehát ez szerintem a 21.

[00:35:22]századnak a modern gladiátor játékai, ahol a a vér és a fájdalom az gyakorlatilag a mindennapjainkká válik.

[00:35:28]Nem egy jó dolog ez a mai végszó, és hát ez nem egy virtuális valóság, hanem sajnos az igazi valóság.

[00:35:36]Ezt talán itt a YouTube-on is érdemes rögzíteni és hangsúlyozni.

[00:35:41]Bárint nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltál velünk.

[00:35:43]Én is köszönöm szépen a lehetőséget, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:35:46]És a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:35:48]Vigyázzanak magukra.

[00:35:48]Szép napot, sikeres hetet, áldott, pünkösd hétfőt mindenkinek.

[00:35:51]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:35:53]M.