Váratlan feszültség: Zelenszkij hamis műveletet tervez Oroszország szomszédjában? - Kosztur András

[00:00:00]Ez a Moszkva tér adása.

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]Mazbothan stúdiójában pedig Kusztor András történész.

[00:00:06]Szervusz, köszönjük, hogy itt vagy velünk.

[00:00:08]Szervusz, köszönöm a nézőket.

[00:00:09]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:11]Előtte kérem, hogy nyomjanak egy lájk élet erre a videóra, hogy Andráshoz és minél több Andrással is minél több emberhez eljussunk, illetve szeretném ajánlani hosszú Andrásnak a Subst csatornáját is.

[00:00:20]Ez egy ingyenes hírlevél, ahol nagyon fontos információkat és nagyon jó elemzéseket olvashatnak.

[00:00:25]egyetlen email cím megadásával berakjuk a videónk leírásába azt a linket, amire ha rákattintanak és megadják az email címüket, akkor rendszeresen megkaphatják Kosztur Andrásnak a hírlevelét.

[00:00:35]Azzal a hírrel kezdeném én meg, hogy Oroszország és Belarusz újabb közös hadgyakorlatot tartott, amelynek során a nukleáris fegyverek szállítását, előkészítését és esetleges bevetését is szimulálták, amire az ukránok azt mondják, hogy ez már nem is feltétlenül hadgyakorlat, hanem lehet, hogy igazi.

[00:00:52]Macron francia elnök meg felhívta Alexander Lukasenkát, akivel egyébként 2022 óta nem beszéltek hivatalosan, hogy óvatosan Oroszországgal és hogy lehetőleg ne szíveskedjenek beállni az orosz-ukrán háborúba.

[00:01:06]Jogos ez a feszültség, hiszen 2022 február 24-én is ugye Belarusz irányából is támadott az orosz hadsereg.

[00:01:16]Én tehát két részre választanám szét ezt a a kérdést.

[00:01:21]Tehát egyrészről nyilván van egy ukrán belarusz feszültség, amit elsősorban most Kiev az, aki legalábbis a nyilvánosság felé gerjeszt.

[00:01:30]Ugye nem tudjuk pontosan, mi van mögötte, tehát lehet, hogy van valós alapja adott esetben a a kievieknek a a vágjainak, mondjuk így.

[00:01:42]De jelenleg ennek nem látszik, tehát nincs látható bizonyítéka annak, hogy valóban arra készülne Belarusz, amivel kievádolja őket.

[00:01:48]Tehát, hogy Belarusz felől akár az orosz hadsereg, akár maga a Belarusz hadsereg újabb támadást akarna indítani Ukrajna ellen, akár Kiev irányába, akár nyugat-Ukrajna irányába.

[00:01:58]Hiszen Ukrajna ezt állítja.

[00:01:58]Ez az egyik oldala a dolognak, tehát ez az ukránben belosz feszültség.

[00:02:03]A másik oldala viszont az a tágabb európai orosz feszültségbe ágyazódik bele, és nyilván ez nem elválasztható az ukrajnai háborútól természetesen.

[00:02:14]Ö de itt itt inkább arról van szó, hogy mennyire vonódnak be az európai államok a az ukrajnai háborúba.

[00:02:24]És itt ugye megint csak ketté választhatjuk ezt a kérdést, hiszen egyrészről van a hagyományos fegyverzettel vívott háborúban való valamiféle tehát ebben való valamiféle részvétel.

[00:02:43]Ugye itt elsősorban arra kell gondolni, hogy a balti államok tulajdonképpen már nyíltan arról beszélnek egyesek, hogy megengednék, hogy területeket felhasználják az ukrán drónok az orosz célpontok elleni támadások során.

[00:02:54]Értelemszerűen ezt Oroszország nem akarja engedni, és az, hogy ugye a balti államok szomszédságában lévő Belaruszt Belarus területén ilyen hagyakorlatokat folytatnak, az erről is szól.

[00:03:03]Másrészről pedig ugy az elmúlt hónapokban több olyan tervet is hallottunk, ami tehát azon túl, hogy egyébként például ukrán, tehát az ukrán területekre európai békefenntartókat vinnének majd a háború után.

[00:03:15]Például ugye arról is szó van, hogy a a az európaiak valamiféle közös nukleáris védernyőt alakítanának ki, tehát hogy a a francia atomfegyverek azok össze-európai atomfegyverekké válhatnának, tehát átadnák őket más országoknak is.

[00:03:28]Ugye szintén egy olyan dolog, amit amit az oroszok nem igazán szeretnének látni, megvalósulni.

[00:03:31]És nyilván az a Belarusz területén állmásoztatott atomfegyverek kérdése, az erről is szól.

[00:03:37]Tehát egy pici jelzés arra vonatkozóan, hogy egyébként egy Európa tőszomszédságában ö nukleáris töltetekkel felszerelt ballisztikus rakéták állásoznak, és hogy jó lenne ezt végre figyelembe venni.

[00:03:54]Ugye eleve az egész nukleáris elrettentés témája egy nagyon hosszú történet, és és sok ilyen üzengetés is volt egyébként.

[00:04:04]Így van.

[00:04:04]és ugye az egész háború alatt felmerül a az egész nukleáris elrettentésnek a jövője.

[00:04:11]Tehát az, hogy mennyire működik, ugye Oroszországban van erről egy vita, ami arról szól, hogy meddig kellene ugye tulajdonképpen lejjebb vinni a a küszöböt a nukleáris csapásmérés terén.

[00:04:27]Ugye azért az orosz nukleáris doktrina alapvetően csak nukleáris hatalma közvetlen támadása esetén, vagy a az ország létének a fenyegetettsége esetén engedte volna azt, hogy nukleárs fegyvereket vessenek be.

[00:04:43]Azóta ezt már módosították, és most már egyébként ha egyébként nem atomhatalomország támad Oroszországra, de atomhatalmak segítségével, akkor is egyébként bevethetőek az atomfegyverek.

[00:04:56]Vannak ugye olyan értelmezések, amik szerint ez már Ukrajnára is akár vonatkozhatna, de ennek nyilván nem történt még még ilyesmi, hiszen azért ennek nemzetközi politikai vonzatai is vannak, de egyesek szerint ugye Oroszországnak jobban kellene élnie a nukleárs errentés eszközével, és egyértelművé kéne tennie azt Európa számára, hogy egyébként bevetnék a fegyvert, hogyha ha arra szükség lenne, mert úgy tűnik, egyesek szerint, hogy Európa elfelejtette azt, hogy hogy ezek a fegyverek léteznek, és úgy gondolják, hogy egyébként ezeket nem kell komolyan számításba venni az erőviszonyok mércskérése során.

[00:05:34]És ugye nyilván mivel a lakosságszám, gazdasági teljesítmény alapján ugye Európa előítélve az Oroszországgal szemben, ezért jó ötletnek tűnhet egy közvetlen konfliktusnak a a kockáztatása is, vagy legalábbis nem tűnik akkor a fenyegetésnek.

[00:05:49]Viszont hogyha beletesszük a kalapba már ugye, hogy a mérleg két serpenyőbe nukleáris fegyvereket, akkor ugyan ez eléggé jelentősen megbillen ez az egyensúly és akkor ott már ugye Oroszországnak van olyan fölénye, amit Európa semmilyen módon nem tud önmagában kompenzálni.

[00:06:03]Ugye itt merül fel az a kérdés, hogyha Belarusban orosz nukleáris fegyvereket akarnak tárolni, ahhoz kell-e bármilyen nemzetközi szervezetnek az engedélye hivatalosan?

[00:06:11]Vagy ezt így gyakorlatilag bármelyik ország megtehetti, hiszen nem Oroszország tárol egyedül fegyvert, nukleáris fegyvert más országban, ha egyáltalán tárol.

[00:06:20]Hogy van ez a gyakorlatban?

[00:06:23]Hát ugye a gyakorlatban azt látjuk, hogy amerikai nukleáris fegyverek állomásoznak több országban is.

[00:06:26]Nyilván a elvileg a különböző egyezmények a nukleáris fegyverek terjedéséről azok korlátozzák azt, tehát nem szabadna átadni más országoknak nukleáris fegyvereket.

[00:06:41]Ugye az, hogy ez mennyire tekinthető egyébként átadásnak, az persze az már talán jogászkodás lehetne.

[00:06:49]A gyakorlatban látjuk azt, hogy nem feltétlenül van ennek valódi jelentősége.

[00:06:57]Tehát persze a nyugat, tehát Oroszország bárhova vissza a Tomfegyvert, a nyugat tiltakozni fog, Oroszország pedig tiltakozni fog, hogyha a nyugat bárhova vissza a Tomfegyvert, ahol eddig még nem voltak.

[00:07:07]Gyakorlatban azt látjuk, hogy ez ez igazából nem nem számít.

[00:07:09]Az a valódi küszöb azért az a saját önálló nukleáris fegyvernek a a megléte, ami ami valóban már általában ki szokta ütni az atomhatalmaknak a biztosítékát, és akkor megpróbálnak ugye reagálni.

[00:07:27]Tehát ugye itt a döntő általában az, hogy a már meglívó atom hatalmaknak az ellenőrzése alól ezek a fegyverek ne kerüljenek ki.

[00:07:32]És ugye például az európai, össze-európai atomfegyvernek az ötletei is ugye azért probléma Sorzország számára, mert önmagában feltételezni, hogy tulajdonképpen decentralizálnák ezeket az irányítási rendszereket, és olyan országok is tulajdonképpen atomfegyverek birtokába jutnának ezáltal, amelyek például nem atomhatalmak, és annak nem is szeretnék, hogy atomhatalmak legyenek, mint például monduk Németország.

[00:07:53]És ugye itt ugye második világháború utáni világrendnek a a a kérdései, problémái is felmerülnek.

[00:08:01]És ugye azt is figyelbe kell például, hogy a legutóbbi oroszkínai nyilatkozatban például Japán van nagyon részletesen megemlít, mint ami nukleáris törekvésekkel rendelkező ország és hogy ezt Oroszország és Kína is ugye elítéli és hogy arra szóltják a japánzre ne fogalkint.

[00:08:15]Ugye az iráni helyzet kapcsán is van egy ugyanolyan vita, hogy sokan azt mondják az öbölországok tagjai Szaudarábia emirátusok, hogy oké, de ha Iránnak lehet, akkor mi is szeretnénk, és hogy a nagy hatalmak meg nem szeretnék, hogy másnak legyen.

[00:08:29]Szóval itt vagy korlátozás lesz, vagy kiterjesztés, amennyire én értem ezt a problémát.

[00:08:33]Nem így van.

[00:08:35]Tehát, hogy az a problémája ugye a az atomfegyverek terjedésének, hogy értelemszerűen ez nagyon gyorsan el tud kezdeni exponenciálisan növekedni.

[00:08:45]Tehát általában láthatjuk azt, hogyha a térség egyik egy-egy adott térség fontos hatalma a nukleáris fegyverekre tesz szert, akkor más hatalmak ugyanabból a régióból szintén erre törekednek.

[00:09:02]És ugye nyilván tehát ez az iráni atomprogramot is azért nagyban motiválta az, hogy Izraelnek van atomfegyvere.

[00:09:10]A India pakisztán esetében szintén ugyanezt láthattuk.

[00:09:11]egyébként volt ilyen versenyfutás Argentina, Brazília között is Latinamerikában, de azt önként felszámolta mind a két ország még a 80-as években.

[00:09:19]Ö tehát nyilván ez ez a kockázat fenn áll, tehát hogyha az már meglévő atomhatalmak engednék, hogy bárki korlátlanul atomfegyverhez jusson, akkor valószínűleg a az atomhatalmak száma mostani kilencről, ha jól tudom, akkor talán tehát akár 30-40-re is nőhetne, mondjuk egy évtizeden belül, ami ez elinflálne az atomütőerőt, meg az eredtetőképességet.

[00:09:49]egyébként érdekes kérdés, hogy milyen hatással lenne valójában a a konfliktusokra.

[00:09:53]Tehát azért a az atomfegyvereknek van visszatartó ereje.

[00:09:59]És könnyen lehet, hogy valójában a háborús konfliktusoknak a a lehetőségét csökkentené, illetve zárná ki bizonyos szempontokból.

[00:10:11]Bár egyébként most is láthatjuk már a háborúk területén ezt a furcsa átalakulást, tehát amit a drónok okoznak.

[00:10:16]és amik tulajdonképpen a erősebb hatalmaknak a a a fölényét jelentősen amorttizálják és erodálják ugye ezekben a konfliktusokban.

[00:10:28]Tehát láthatjuk egyébként Oroszország és Ukrajna vagy Amerika és Irán esetén, de hát egyébként akár Izrael és a a Hamas esetén is.

[00:10:36]Tehát, hogy ezeknek a nagyon olcsó drónoknak a jelenléte nagyon eleve megváltoztatja a háborúnak a az értékét, azt, hogy egy katonai erőt mennyire tudsz felhasználni, mennyire tudnak az ezek az országok élni a balódi erejükkel, hogy az atomfegyverek esetén ezt mihez vezetni, azt jelenleg nem tudjuk megjósolni.

[00:10:53]Én azt gondolom, hogy az első bevetés előtt valószínűleg korlátozó hatással lenne az atomfegyvereknek az elterjedése.

[00:10:58]Ez egy atomfegyverrel rendelkező országot nem nagyon lehet megtámadni.

[00:11:02]És látjuk azt, hogy az atomfegyverekkel rendelkező országok sem vetik be ezeket egymás ellen, hanem sőt és ezeknek a konfliktusai általában gyorsak.

[00:11:09]Tehát mint a India és Pakisztán között is lezajló háború tavaly az viszonylag gyors volt és ugye korlátozott.

[00:11:20]És tehát ez ami érdekes, hogy az orosz-ukránnál viszont hosszú, és úgy tűnik, mintha Ukrajnát nem korlátozná már az a tény, miszerint Oroszországnak van atomfegyvere, lévén, hogy támadja Oroszország belterületeit is.

[00:11:31]Igen, mivel Ukrajna nem atomhatalom, és ugye ez egy fontos ö határvonal, tehát az az is láthat, tehát a az Egyesült Államok ugyanazt nem tudnák közvetlenül megtenni Oroszországgal, mert valószínűleg már ukás háború lett volna a vége.

[00:11:49]Igen.

[00:11:49]Igen.

[00:11:50]Ukraj ezt megteheti, mert nem atomhatalom, és éppen ezért Orszország ugye nem vetheti be ellene az atomfegyvereket.

[00:11:56]Tehát azért ezt ez egy lélektani határ.

[00:11:58]És ugye ez az a lélektani határ.

[00:12:00]követheti, csak nem veti egyébként.

[00:12:03]Igen.

[00:12:03]Tehát ennek azért annak nagyon súlyos nemzetközi következményei lennének.

[00:12:06]Tehát senki nem akarja azt, hogy valaki atomfegyerekkel kezdjen el dobálózni, mert akkor akkor akkor egyszer onólok ez minden konfliktus megoldható így.

[00:12:13]És ez az oroszoknak sem hiányzik.

[00:12:15]Tehát az oroszoknak sem hiányzik az, hogy mondjuk az Egyesült Államok például atomfegyverekkel oldja meg az iráni konfliktust, mert akkor ugye egy teljesen más világba kerülünk, és annak nyilván előbb-utóbb az lesz a vége, hogy a nagy atomarszenálokkal rendelkező országok egymásra kezdik el ezeket haigálni.

[00:12:31]vagy egyszerűen, hogyha nem tudnak egymás között megegyezni, vagy néhány nagy atomhatalom elkezdi ezeket tehát ezekkel fog nyomást gyakorolni kisebb országokra, így felosztják a világot, viszont ebben az esetben minden kisebb ország atomfegyverekre akarna szerttenni, és akkor tehát ez teljesen kiszámíthatatlanná tenni az egész világrendet.

[00:12:51]Ebbe jelenleg senki nem érdekelt, és ez egy olyan és éppen ezért valószínűleg az első bevetőt azt az egész nemzetközi közösség megpróbálná és a valóbb din díj nemzetközi közösség, tehát nem a nyugati államok, amik magukat annak nevezik, hanem tényleg mindenki megpróbálná valamilyen módon elszigetelni, korlátozani, felelősségre vonni.

[00:13:07]Nem tudjuk, hogy ez pontosan hogy tudna megtörténni, de de nyilván azért egyik ország sem egy légüres térben létezik.

[00:13:15]Ni Oroszországnak is például szüksége van a globális dél vagy a globális többség támogatására ahhoz, hogy hogy a háborúját folytatni tudja.

[00:13:21]Tehát Kína pedig valószínűleg nem örülne annak, hogyha Ukrajnára atomot dobn át, vagy bármilyen módon a nukleárs eszkaláció útjára lépne Oroszország, hogyha azt nem igazán indokolt.

[00:13:33]Tehát értelemszerűen vannak olyan körülmények, amik ezt indokoltá tehetik.

[00:13:38]Most ha már szót Belaruszról, például, hogy ha van ilyen feltételezés, hogy hogy valójában ugye nyilván az oroszok meg ezt állítják a az ukránok kapcsolan, az ukránok akarnák megtámadni Belaruszt.

[00:13:50]Én szerintem se a Belaruszok Ukrajná, se Ukrajna Belarus nem igazán akarja megtámadni.

[00:13:53]Ennek nincsen jelenleg ilyen racionális oka.

[00:13:55]azért beolvasom pont ezt a hírt, mert ez egy érdekes hír.

[00:13:56]A moszkovski Komsoc.

[00:13:58]Remélem jól ejtem.

[00:13:58]Ez egy vezető lap.

[00:14:01]Oroszországban arról írnak, hogy Volodimir Zelzki ukrán elnök arra készül, hogy megtámadja Belaruszt és ezen keresztül Oroszországot.

[00:14:08]Mitri Popov a lap politikai újságírója azt írja, hogy Volodimir Zeneski arról beszélt pár napja, hogy így Oroszország belarusszon keresztül akarja megtámadni Ukrajnát vagy a NATO-ot.

[00:14:18]De ez valójában egy hamis zászlós művelet, amit Pont Zelenski szervez, melynek kimenetele az lenne, hogy Ukrajna inváziót kezd Belarus ellen.

[00:14:27]Megjedzi, szerinti elégséges a hisztéria ahhoz is, hogy Ukrajna hamis zászlós művelet nélkül megtámadja Belarusz, majd Európa megmentőjének szerepében tetszelegjen, azt állítva, hogy egy NATO elleni invázót állított meg, és az orosz újságíró ezután azt ecseteli, hogy a konfliktus vége az lenne, hogy közvetlen NATO orosz háborúhoz vezetne ez a történet.

[00:14:48]Akkor te ezt is túlzásnak tartod.

[00:14:52]Tehát maga a forgatókönyv, tehát hogyha az első lépés igaz, akkor onnantól az már nem tekinthető túlzásnak, de én igen.

[00:14:58]Tehát valószínűleg meg Ukrajna számára nincsen racionális indoka annak, hogy megtámadja a Belaruszt.

[00:15:03]Ugye ami persze nem zárja ki, hogy erre sor kerülne, annyira nem volt racionális az se, amikor a Kurski területre betörtek.

[00:15:13]Tehát annak volt egy, de annak legalább volt egy kommunikációs értéke.

[00:15:15]Most, hogyha Ukrajna betörne Belarusz területére, akkor az eddig többi kevés semleges országoknak a maradékszimpátiáját valószínűleg elveszítenék.

[00:15:27]Tehát azért azt vegyük figyelembe, hogy Belarus nagyon jó kapcsolatokat ápol például Kínával.

[00:15:35]Azt is figyelembe kell venni, hogy ezzel egy óriási új frontszakaszt nyitnának.

[00:15:40]azért kicsi az esély arra, tehát Ukrának nincsen annyi mozgatható ereje, hogy mondjuk néhány nap alatt elérjék minsket, rendszerváltást hajtsanak végre Belaruszban, és akkor az egész országot maguk mellé állítsák, am még mielőtt az oroszok arra érdemben reagálni tudnának.

[00:15:53]Tehát valószínűleg vagy óriási erővel kéne támadni, joguk olyan túlerővel, ami ami nem áll rendelkezésükre, vagy elakadnának valahol az ország déli területeinél.

[00:16:04]Károkat persze tudnának okozni Belarusznak, de valószínűleg a front ponton megtorpanna.

[00:16:07]És ha beoszok elkezdenének mozgósítani, orosz segítséget kapnának, és hogyha például Lennyország, Litványa Lettország nem jön az ukrán hadsereg segítségére, akkor ez a háború valószínűleg csak annyit jelentene, hogy Ukrajnának lenne egy újabb 1000 kmes frontszakasza, ahonnan valójában könnyebb, tehát közelebb lenne az orosz rakéták számára például az, hogy Kievet vagy Nyugat-Ukrajnát támadják és tehát több problémát okozna, mint ami ami hasznot remélhetnének.

[00:16:37]nek tőle viszontek tényleg a a balti államok vagy a lengyelek akkor pedig igen, akkor onnantól kez valószínűleg nem lenne különb kérdés az oroszok számára tehát én azt gondolom tehát az orosz vezetők fejével gondolkodva ott már ugye nem lehet tovább vitatkozni hogy hátha esetleg még hogyan tudnánk valakivel valahogy megegyezni tehát abban a pillanatban azonnal valószínű nukleáris támadással kéne felelniük ugye az érzékelte hogy valami tényleg történik Belarusz környékén legalábbis a komódi kommunikáció szintjén mindenképpen Macron odatelefonál közös hadgyakorlat nukleáris fegyvereknek a bevetése.

[00:17:15]Még egy dolgot ide, hogy ugye parlamenti választások lesznek Oroszországban, és van ez a narratíva is, hogy Putyin rosszul áll, ezért muszáj Ukrajnán kívül egy másik országot is megtámadni.

[00:17:27]Itt meg a balti országokról beszélnek, és akkor megint csak Belarusz egyébként érintetté válik.

[00:17:33]Csak kérdés, hogy ez a kommunikációs térben marad ez a háború, vagy itt tényleg vannak mélyebb tervek, meg mélyekb összefüggések?

[00:17:39]Én nem hiszem, hogy az oroszoknak érdeke lenne az, hogy most még egy háborút kezdjenek, úgyhogy még ezt se sikerült lezárniuk.

[00:17:44]Tehát hogyha van felszabadítható erőforrásuk, akkor azt valószínűleg az ukrán konfliktusnak a a rendezésére kellene fordítaniuk.

[00:17:54]Nyilván tehát a Baltikumban persze van feszültség, tehát a ottkor a Litván külminiszter beszélte arról, hogy ők készen állnak a háborúra Oroszországgal meg hasonló marhaságok elhangzanak.

[00:18:05]Ugye folyamatosan hallhatjuk, h akár a szuvalaki folyosóval kapcsolatban, akár Narvával kapcsolatban, hogy hogy ott milyen orosz tervek létezhetnek.

[00:18:13]De közben meg ugye tényleg a Litván külminiszter volt az, aki most arról beszélt szintén, hogy hogy Kalinyingrád ellen kellene NATO támadást indítani, hogy ezzel tentsék el az oroszokat.

[00:18:26]Valami feszültség persze van, de én nem tehát én nem gondolom, hogy Macron például valójában tényleg egy orosz el orosz támadás elhárítása miatt meg fenyegetés miatt telefonált oda Belarusba.

[00:18:42]Emellett láthatjuk azt is, hogy van van ennek egy másik oldala megint csak.

[00:18:47]Tehát egyrészt az, hogy Belarussal szemben a szankciókat elkezdték feloldani az amerikaiak, tehát hogy Belarusznak a visszahelyezése a a nemzetközi térbe, a nyugat által rulladt nemzetközi térbe elkezdődött.

[00:18:59]És ugye az egy minta majd Oroszország számára is, amilyen úton valószínűleg Oroszországot is visszaengedik majd ezekbe a a a játszóterekre.

[00:19:10]És azt is figyelembe kell venni, hogy Belarus fontos közvetítő szerepet játszott, játszik egyébként az USA és Oroszország között jelenleg, tehát a Trump adminisztráció idején.

[00:19:19]Az is világos, hogy tehát, hogy a Belus rendszer stabilizálódott, tehát hogy most már nem lehet ilyen kiházkákkal meg egy ilyen maradságokkal foglalkozni itt.

[00:19:30]Tehát a reál politika az az a azt mondatja, hogy Belarusz ott van, annak a jelenlegi vezetője Lukasanka, vele kell tárgyalni, mert mert olyan helyen van az az ország, hogy muszáj valamit kezdeni vele Európá.

[00:19:43]egyébként itt viszont ugye az az érdekes, hogy ez Lukasnka utolsó ciklusa.

[00:19:46]Ezt ő maga mondja, aztán majd meglátjuk, hogy tényleg így lesz-e, de elvileg igen.

[00:19:49]És hogy én amikor Moszkvában voltam, akkor hallottam ilyen gondolatokat, hogy valójában Putyin célja lehet a két országnak az újraegyesítése, vagy még inkább befolyási övezetbe vonása, mert ha ezt az oroszok nem teszik meg, akkor a Lukasenka utáni űrt azt megpróbálják majd nyilván a nyugatiak is kitölteni.

[00:20:09]Igen, nyilván ez is egy szempont, viszont ez már hosszútávú szempont.

[00:20:12]Én azt gondolom, hogy bár ezek valószínűleg szintén szintén szerepet játszanak abba, hogy ki milyen lépéseket tesz, de most itt közvetlenül nincs nincs tehát nem nem tartunk még itt.

[00:20:31]Tehát egyel vannak ugye égető meg meg közvetlenebb problémák.

[00:20:33]És ebben a kontextusban pedig most ugye egyet azt tudjuk, hogy Lukaska van és nem nagyon van valódi opció arra, hogy őt őt onnan eltávolítsák.

[00:20:47]Itt szerintem tehát nyilván ugye a a franciákról állandalában jellemző ugye a a fontoskodás, tehát hogy azt próbálják azért a saját szerepüket nagyobbnak láttatni, mint amekkora valójában.

[00:20:59]Tehát Európa vezetőjeként próbál fellépni Macron elnök, ugye azt is láthatjuk egyéb tehát plusz, hogy a Franciaország atomhatom, tehát az Európai Unió jelenlegi tagállamai közül az egyedüli atomhatom, tehát értelemszerűen egy nukleáris hadgyakorlatra valószínűleg úgy érezték, hogy nekik kell elsősorban reagálniuk, tehát ennek is szól ez a telefonhívás.

[00:21:20]Tehát nem egy olyan dolog volt, ami ami amit egy figyelemen kívül lehetne hagyni.

[00:21:26]Tehát szerintem annyira nagyon rendkívüli fejlemények itt nincsenek.

[00:21:32]Persze a a kockázat ott van.

[00:21:37]Viszont azt is láthatjuk, hogy például a balti országok azért általában az területükre repülő drónokat minden kijelentés ellenére azért általában lelövik méh belebukik a kormány.

[00:21:43]De igen.

[00:21:46]Igen.

[00:21:46]Tehát, hogy ezeket a a tehát egyelőre még nem akarnak ők se valószínű.

[00:21:51]Tehát ők is felmírik azt, hogy valójában tehát lehet bármit lenyilatkozni a sajtóba, ugye a papír meg pláne az internet mindent elbír, azt nagyon jól láthatjuk, de de azért a a valóság az egy picit más, tehát hogy teljesen mindegy, hogy milyen gyengének nevezik Oroszországot a a sajtójukban, meg hogy minek a megtámadására szólítanak fel.

[00:22:08]azért nagyon jól tudjuk, hogy és egyébként a hivatalos tervek is, amit tudunk róla és amit elárulnak róla a különböző vezetők, az annyit tudhatunk, hogy hogy alapvetően a legtöbb elképzelés azzal számol, hogy a balti országok egy Oroszországgal vívott háború esetén legfeljebb néhány napig, néhány hétig tartanának ki, és utána hosszú hónapokba telne el, mire a NATO erők fel tudnák őket szabadítani.

[00:22:32]Most, hogy mi maradna ezekből az országokból addigra, az megint egy másik kérdés.

[00:22:36]És ezt valószínűleg azért fel tudják mérni még a valószínűleg a nem feltétlenül legtehetségesebb emberek közül kiválogatott balti vezetők is.

[00:22:48]Tehát tehát ugye itt a a retorika ezeknek az országoknak a részéről a háború kezdetétől nagyon intenzív.

[00:22:53]Ennek ellenére nem akkor, amikor valódi tételbíró dolgok történtek, akkor általában visszakoztak.

[00:23:00]Én azt gondolom, hogy most sem készül egyik fér sem arra, hogy itt a Baltikumban különösebben jelentős eszkalációt hajtson végre.

[00:23:11]Tehát a dolgok logikája nem ebbe az irányba mutatna, hanem éppen abban, hogy hogy nagyjából el kell csendesíteni ezeket a konfliktusokat.

[00:23:23]Úgy, hogy közben fenn maradjon.

[00:23:23]Tehát maga a konfliktusnak a a ténye fenn kell, hogy maradjon.

[00:23:31]Azt látjuk, hogy az európaiak ebben érdekeltek.

[00:23:33]Oroszországban megosztottak a vélemények.

[00:23:36]Ezek a monduk Európában is valójában, hiszen a lakosság többsége nem feltétlenül érdekelt abban, hogy hogy Oroszország a főllenség legyen, de az jelenlegi európai politikai elit, akik hatalmon vannak, ők azt szeretnék, hogy ez a konfliktus fennmaradjon, mert ők ebben politikai tőkét látnak.

[00:23:50]H de a háborúnak a fenntartása és pláne a fokozása az nem biztos, hogy megérné, mert jelenleg ugye a gazdasági helyzet nem ebbe az irányba mutat, hogy érdemben meg tudnák végni még a saját maguk által megadott határidők.

[00:24:10]Ez a 2029-30-ra fel akarnak készülni egy OSországgal víó háborúba, ez háborúra ez nem fog sikerülni a hormuzi válság miatt.

[00:24:18]Amiatt, tehát az energiaválság miatt.

[00:24:21]Hát a az ami biztossá teszi.

[00:24:21]Tehát ugye Európa egy permanens energiaválságban van, mert az energiapolitikája katasztrofális.

[00:24:28]Tehát ugye a nagy ipari ugrásokhoz rengeteg energia kellene.

[00:24:31]Ehhez képest atomerőműket zártak be ugye a a zöld átmenettel sem tehát a az nem egy érdemi előrehaladás a a ami zajlik.

[00:24:44]Saját energiahordozóik, tehát fosszilisak ugye viszonylag kis mennyiségben állnak csak rendelkezésre.

[00:24:49]És ugye a piacokról meg fontosnak elvágják magukat, vagy elvágja őket a az események sora.

[00:24:53]Tehát ezt így nem lehet tehát tehát íg így nem lehet nagy ugrásokat végrehajtani az ipar területén.

[00:25:01]akár technológiai ugrásokra gondolunk, akár arra gondolunk, hogy hogy a meglévő technológiáknak a mennyiségét növeljük drasztikus mértékben.

[00:25:11]Tehát azért láthatjuk, hogy mondjuk például, hogyha ugye most a mesterséges intelligenciára is gondolunk, hát ott is mekkora energiamennyiségeket szívnak el ezek az adatközpontok.

[00:25:23]De ad energiára szüksége lenne a gyáraknak is, hogyha a fegyvereket akarsz gyártani.

[00:25:27]Igen.

[00:25:27]Hát meg mindenre.

[00:25:27]Hát igen, tehát ez egyszerűen így nem, tehát ilyenek körülmények között ez nem nem fog tudni így működni, és szerintem kezdik ők is felismerni, hogy ez így nem fog tudni működni, nem tudják így felfuttatni.

[00:25:40]Tehát nincs, nem lehet reálisan konfliktussal számolni.

[00:25:42]Tehát valahogy valahogy meg kell meg kell állapodni.

[00:25:45]És Oroszország részéről meg ugyanez van, tehát hogy nyilván a háborút lehet még vívni évekig.

[00:25:50]Viszont a problémák ott is gyűlnek, tehát ezt ők is abban gondolkoznak valószínűleg, hogy le kell állítani.

[00:25:56]Tehát egyszerűen nincs olyan a tehát ö ugye a a konfliktus most ott tart, hogy már mind a mindegyik részeő társadalomban van egy kis unalom ezzel kapcsolatban.

[00:26:12]Mindenki megfáradt már ezektől a konfliktusoktól.

[00:26:16]És így nehéz eladni azt, hogy miért kéne még tovább eszkalálni ezt a dolgot.

[00:26:21]Tehát, hogy hacsak valaki nem hajt végre egy nagyon-nagyon buta és durva eszkalációt a másikkal szemben, akkor a ezeket a társadalmokat nem lehet már jobban bevonni ebbe ezekbe a konfliktusokban, mert nem akarnak részt venni benne.

[00:26:33]Nem működik az a fajta pszichológiai nyomásgyakorlás, ami ami ami az ellenségképet érdemben fenn tudná tartani.

[00:26:43]Persze Európában valószínűleg élesen elutasítják az oroszokat, de hogyha azt a kérdést tennénk fel, hogy hányan akarnának háborúba menni velük, hogy hányan gondolják azt, hogy háborúba kellene keveredni velük, akkor valószínűleg jóval kisebb.

[00:26:54]Tehát, hogy lehet, hogy 70-80% is akár aki elutasítja, vagy elítéli, vagy nem tudom, mit csinál Oroszországgal, de hát hogy mondjuk hányan vannak, akik ezt így fegyverrel is tudnáké akarnák képviselni.

[00:27:05]És és egyébként Oroszországban is úgy van, hogy nagyon sokan szeretnék megnyerni ezt a hábort.

[00:27:11]Jóval kevesebben szeretnének közvetlenül részt venni benne.

[00:27:15]És Ukrajnában ugyanígy fárad a lakosság.

[00:27:19]Ugyanúgy láthatjuk, hogy ha azt kérdezik, hogy hogy ukrának győznie kell a háborúban, akkor persze a többség azt mondja, hogy győz győzelemre kell kell rámenni, de hogyha a az utcán meg azt látjuk, hogy az emberek elszaladnak a toborzók elől, tehát önként mennek és ugye ez a valóság, és ugye drónok ide, drónok oda, emberek nélkül még mindig nem lehet háborúkat vívni és ezzel számolni kell, mert azt láthatjuk hát nagyon közelről is lát láthattuk, hogy egyébként a a társadalmok hangulat ingadozása az milyen gyors változásokat tud egyébként végrehajtani egy-egy országban vagy akár sok-sok más országban.

[00:28:01]És Európában nyilván ugyanúgy figyelembe kell venni azt, hogy egyébként olyan pártok a legnépszerűbbek szinte minden országban, akik elcsídítanák az Oroszországgal való konfliktust.

[00:28:12]Így a műsor végén behoznám még azt a szempontot, hogy elég sűrűre sikeredett a hét vége, múlt hétnek a vége.

[00:28:17]Ugye a Luanzki népköztársaságban egy középiskolát ért ukrán találat, ami miatt halálos áldozatok voltak, diákok haltak meg, lány diákok haltak meg többségében.

[00:28:31]Azel Oroszország egy nagyon kemény megtorló csapást indított a Ukrajna nagyvárosai és Kiev ellen bevetették az oresnyiket is.

[00:28:38]Fel és ugye most már ebben az évben én rendszeresen látom a szalagcímekben mind orosz, mind ukrán oldalról, hogy a háború kezdete óta valaha volt legnagyobb csapást mérték az egyes városokra, és ez akkor ezek szerint mindig egyre nagyobbak ezek a csapások.

[00:28:55]Hogy bírja ezt lelkileg a hátország?

[00:28:58]illetve mennyire számíthatunk arra, hogy a hátország, a civilek is egyre inkább bekapcsolódnak a háborúba?

[00:29:07]Hát az ugye mindig rejtélyes, hogy hol van a töréspont ö és hogy mikor élel egy társadalom oda, hogy nem akarja tovább folytatni a háborút és akár a vereséget is inkább vállalja, mintse a háborúnak a folytatását.

[00:29:22]Ugye az első világháború vége az, ami ami pont egy ilyen ilyen időszak, amit meg lehet tettet meg lehet így utólag figyelni, hogy hogyan fáradtak el a társadalmak, de ott is viszonylag hirtelen történt aztán a nagy összeomlás.

[00:29:39]Úgyhogy egyébként nem feltétlenül volt az katonailag indokolható.

[00:29:41]Tehát nem arról volt szó, hogy katonailag tarthatatlanná vált volna a helyzet, hanem egyszerűen valami lélektanilag roppant meg.

[00:29:47]Tehát, hogy a német csapatok szerint tulajdonképpen az összes frontvonalon még német területén kívül álltak, ugye amikor megtörtént a nagy összeomlás, csak hát egyszerűen volt egy lélektani pont, amin hirtelen összeroppant az egész.

[00:30:06]Most, hogy Ukrajnában mikor jön el ez a pont, ezt nem lehet megjósolni, ha eljön egyáltalán, vagy és Oroszországban ugye most is egy friss hír, hogy Belgorod térséget támadják az ukránok szintén, tehát hogy ott is mintha állandósult volna, és ugye Moszkvában is legutóbb halálos áldozattal járó dróntámadás volt.

[00:30:26]Orszországban ugyanígy nem nem lehet megjósolni, de tehát ezek alapvetően mondjuk úgy türelmes türelmes népek, tehát azért történelem tappasztalat van.

[00:30:35]Meg a médiában gondolom ez sokkal durvábbnak hangzik.

[00:30:36]Nyilván minden emberéletért kár meg szörnyű dolog, ami történik, és a légiriadó az pszichésen meg is tudja terhelni az ember, de hogy nyilván ezek a drónbecsapódások azért még nem az, hogy kipusztítják a teljes lakosságot, hanem ezz a nem lehet tudni, hogy éppen kit ér találat.

[00:30:52]Ez benne a Igen.

[00:30:55]Tehát nyilván van egy ilyen állandó félelem, viszont igen, elmarad a a tömeges tömeges pusztítás, és ugye az a szörnyű ebben, hogy hozzá lehet szokni.

[00:31:12]Tehát nyilván minél több halott van az egy-egy most megint csak csúnyán fogalmazva egy-egy halálesetnek úgymond az értéke annál inkább csökken, annál inkább hozzászokik az ember, hogy ez is az életnek a része.

[00:31:27]Tehát ez és ugye ez nem feltétlen csak a háborúkra vonatkozik.

[00:31:30]Tehát gondoljunk arra, hogy egyébként mondjuk az orvostudománynak a jelenlegi fejlettségi szintje előtti időszakban azért olyan betegségekben, amiket ma simán átvészel bárki, emberek haltak meg sokkal fiatalabban, sokkal többen.

[00:31:46]Persze sokkal több gyermek is született, tehát hogy nyilván mások voltak eleve az arányok, de hogy sokkal inkább jelen volt a a korai halál, vagy a hirtelen halál az életben, mint manapság.

[00:31:56]De ez egy olyan dolog, ami nyilván évek alatt, hogy a folyamatos nyomás alatt áll az ember, és nem ropp össze, akkor tulajdonképpen alkalmazkodni tud hozzá.

[00:32:06]És ilyen szempontból ezeknek a támadásoknak a pszichológiai hatása az csökkenni tud, hogyha ki tud alakulni valamitás.

[00:32:18]Ettől függetlenül eljöhet egy olyan pont, amikor amikor amikor ez meg tud borulni.

[00:32:24]Tehát amikor mondjuk adott esetben már ezen az új normalitáson, az új háborús normalitáson is repedések keletkeznek, tehát amikor a az életnek a a mindenfajta működése ellehetetlenül, vagy amikor a saját vezetőkel szembeni elégedetlenség jelentősen megnövekedik.

[00:32:49]És Usnában ez az, ami főleg probléma, hogy valószínűleg ez már nagyon jelen le.

[00:32:53]Ugye ez, hogy már zelenszki felesége is lehet, hogy érintett korrupciós ügyben, a jermek meg már valószínűleg igen.

[00:32:59]Oroszországban ugyanez nem látszik, mert ott is valamennyit csökkent Putyin népszerűsége.

[00:33:04]Igen, igen, de ott alapvetően azért még még a a nagy tehát a Oroszországban én azt gondolom még jobban működik egyébként Putyinnak a eltávolítása az igazán problémás ügyektől.

[00:33:22]Tehát ez valószínűleg ott ott még ott ott még nagyobb ez a távolság, de egyébként nyilván ott is nő az elégedetlenség, és erre mindenkinek figyelnie kell, mert alapvetően ugye a a tehát ugye egy háború addig folytatható, amíg az elsődleges ellenérzés az ellenség felé irányul.

[00:33:40]Tehát akkor, amikor az ellenség már egy megszokott negatív jelenséggé válik, és az ellenérzések ugye a saját vezetőség felé irányulnak, akkor jön el az a pont, amikor vége nem folytatható volt a a egy háború.

[00:33:55]És ugye ez az, ami mondom, hogy nem kiszámítható, nem megjósoltó pontosan, hogy ez mikor következik el, de a folyamatok nyilván mind a két országban elindultak már ebbe az irányba.

[00:34:04]Kíváncsian várjuk a folytatást.

[00:34:04]Kosszú András, köszönjük szépen.

[00:34:07]Én köszönöm.

[00:34:08]És a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:34:10]búcsúzó kérem, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra és Andrásnak a hírlevelére, Subst csatornájára is.

[00:34:16]Ezzel is tudják támogatni a munkáját egy email cím megadásával.

[00:34:21]Nagyon értékes információkhoz férhetnek majd hozzá.

[00:34:25]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:34:26]M.