Ultrahang 44:29

Lavrov félelmetes üzenetet küldött Rubionak: Oroszország hatalmas csapásra készül - Demkó Attila

ukrán háborúgeopolitikairáni-amerikai konfliktuskínadrónháborúkülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Lavrov félelmetes üzenetet küldött Rubionak: Oroszország hatalmas csapásra készül - Demkó Attila
tl;dr
  • Oroszország külföldiek Kijevből való távozásra szólított fel, és légibázisokon látható előkészületek utalnak egy nagyobb szabású, döntéshozatali központok elleni csapásra.
  • A légitámadások hatékonysága nőtt az ukrán elhárítóeszközök, főként Patriot rakéták hiánya és az orosz technikák fejlődése miatt.
  • Civil áldozatok általában nem közvetlen célzásból, hanem műszaki hibából, eltérülésből vagy ukrán elfogórakéták becsapódásából erednek.
  • Lavrov közvetlenül sürgette Rubiót amerikai diplomaták evakuálására, ami Demkó szerint egyértelmű jele egy közelgő orosz műveletnek.
  • A balti államok légterébe tévedő, akár 50 kg robbanóanyagot hordozó ukrán drónok komoly biztonsági és gazdasági feszültséget keltenek.
  • A belarusz feszültség inkább Kijevből ered; Lukasenka vonakodó csatlós, hadserege kicsi, és a helyzetet kölcsönös provokáció jellemzi.
  • A háború időtartama kiszámíthatatlan; az ukrán dróninnováció gyorsabb, de az orosz centralizált rendszer lassabban reagálva nagyobbat üt.
  • Irán a 2015-ös atomalku amerikai felrúgása óta fegyverminőségű uránt dúsít, és a Hormuzi-szoros lezárásának képessége globális zsarolási eszközt adott neki.
  • Az USA négy fronton (Ukrajna, Irán, Távol-Kelet, amerikai félteke) szórja szét erőit, ami ellentétes stratégiai érdekeivel és Kínát erősíti.
  • „Nem tud az USA mindenhol erős lenni. Nem tud erős lenni egyszerre Ukrajnában, Iránban és a távolkeleten." – Demkó Attila

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az orosz légitámadások fokozódása és a kijevi helyzet

Demkó Attila szerint az oroszok felszólították a külföldi állampolgárokat és diplomatákat Kijev elhagyására, ami egyértelműen jelzi, hogy valamilyen nagyobb szabású műveletre készülnek. Az orosz légibázisokon és a bombázóflottánál látható előkészületek is ezt támasztják alá. A szakértő hangsúlyozta, hogy az oroszok most már döntéshozatali központok, parancsnokságok és dróngyártó létesítmények ellen mérhetnek csapást.

„Az biztos, hogy készül valami. Tehát ennek az előkészleteit lehet látni az orosz légibázisokon, a bombázó flottán biztos, hogy lesz valami." – Demkó Attila *

A légitámadások hatékonysága jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. Ennek két fő oka van: egyrészt Ukrajnában hiány van a megfelelő elhárítóeszközökből, elsősorban Patriot rakétákból, másrészt az oroszok is folyamatosan tanulnak és fejlesztik technikáikat. Demkó példaként említette, hogy az interneten látható videókon megfigyelhető, ahogy a Kinzsal rakéták hőcsapdákat (chaff) lőnek ki, hogy eltérítsék az ellenük kilőtt elfogórakétákat.

A szakértő kitért a civil áldozatok kérdésére is. Bár Oroszország felelős minden kijevi áldozatért, általában nem közvetlenül civil célpontokat támadnak. A civil áldozatok több okból következhetnek be: a rakéta vagy drón eltérülhet műszaki hiba miatt, az ukrán ellentevékenység következtében, vagy akár az elfogó rakéta találhat el lakóépületeket. Demkó emlékeztetett arra, hogy Olekszij Aresztovics, Zelenszkij egykori tanácsadója éppen amiatt kényszerült lemondásra, mert elismerte: egy súlyos áldozatokat követelő támadásnál valójában egy ukrán S-300-as légvédelmi rakéta csapódott be egy lakóépületbe.

„Tehát amikor civil célpontot találnak el, azért az két dolog miatt lehet. Az egyik dolog az, hogy valahogy eltérül akár a drón, akár a rakéta. Nyilván a ukrán ellentvékenység is benne lehet, műszaki hiba is benne lehet." – Demkó Attila *

A szakértő hangsúlyozta: ha Oroszország direkt polgári célpontokat támadna, akkor nem heti néhány halott lenne, hanem több száz. Egy 20-30 emeletes lakóépületet érő közvetlen találat esetén akár 10 emelet is összeomolhat, és a lakók nem mindig tudnak időben lemenekülni az óvóhelyekre.

Lavrov figyelmeztetése és a várható orosz csapás

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon sürgette Marco Rubio amerikai külügyminisztert az amerikai diplomaták Kijevből történő evakuálására. Demkó szerint ez a közvetlen figyelmeztetés rendkívül beszédes, és egyértelműen jelzi, hogy valamilyen jelentős orosz művelet van kilátásban. Az oroszok korábban két Oresnyik rakétát is kilőttek, ami szintén jelzésértékű volt.

„Amikor Lavrov közvetlenül telefonon erről beszél Rubióval, akkor ott ki lehet jelenteni, hogy készül valami?" – kérdezte Király Tamás *

Az Oresnyik rakétákkal kapcsolatban Demkó megjegyezte, hogy ezek kettős felhasználású eszközök, nukleáris robbanófej hordozására is képesek, így kilövésük a világnak szóló fenyegető üzenetként is értelmezhető. Az amerikaiak a műholdas megfigyelésekből és a lehallgatott kommunikációból pontosan tudják, hogy az oroszok valamilyen nagyobb szabású műveletre készülnek.

Az eszkalációs spirál és a drónincidensek

A beszélgetés során Demkó részletesen elemezte a légi hadjáratok eszkalációs spirálját. Mindkét oldal folyamatosan növeli a csapások intenzitását, és a megtorló akciók egyre súlyosabbá válnak. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a balti államok légterében megjelenő ukrán drónok komoly feszültséget okoznak, és Észtországban már kormányválsághoz is vezettek az incidensek.

Demkó szerint ezek a drónincidensek nem bagatellizálhatók el, mivel nem tenyérnyi méretű eszközökről van szó, hanem több száz kilogrammos drónokról, amelyek akár 50 kg robbanóanyagot is hordozhatnak. Egy ilyen drón becsapódása komoly károkat okozhat, és akár halálos áldozatokkal is járhat. Emellett pszichológiai és gazdasági hatása is van: a külföldi befektetők nem szívesen fektetnek be olyan országba, ahol drónokat lőnek le az égről.

„Én nem kicsinyelném ezt le. És mondom, van egy pszichológiai hatás. Akarsz-e olyan országba befektetni, ha külföldi befektető vagy, ahol drónokat lőnek le az égről?" – Demkó Attila *

A szakértő kiemelte, hogy a Baltic Policing keretében egy román F-16-os vadászgép lelőtt egy drónt, ami példátlan eset a misszió történetében. Demkó szerint Ukrajnának érdeke a feszültség növelése a balti térségben, mivel így az orosz figyelem megoszlik, és kevesebb erő irányul az ukrán frontra. Hasonló okokból próbálták korábban Grúziát is behúzni a háborúba.

A belarusz helyzet és a feszültségkeltés

Demkó Attila szerint a Belarusszal kapcsolatos feszültség inkább Kijevből ered, mintsem Minszkből. Bár Belarusz területét használják az oroszok, és az ország nem semleges a háborúban, a belarusz hadsereg mindössze 20-30 ezer bevethető katonával rendelkezik, így nem valószínű, hogy közvetlenül beavatkozna a konfliktusba.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy Lukasenka és Zelenszkij között korábban jó volt a viszony, ami érthető módon romlott meg, amikor Belarusz területéről indítottak támadást Kijev ellen. Demkó szerint Lukasenka nem volt teljesen boldog ezzel a helyzettel, és a Krímet sem ismerte el orosznak. A belarusz vezetés inkább vonakodó csatlósként jellemezhető.

„Hát azért én nem vagyok benne biztos, hogy ő ezt a hadműveletet nagyon támogatta, tehát a krímet se ismerte el. Ez egy sokkal szürkébb történet, mint hogy Belarus az az Oroszországnak a csatlósa." – Demkó Attila *

Érdekes fejlemény, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője először Kijevben tett látogatást, ami Demkó szerint egyértelműen nem barátságos üzenet Lukasenkának. Emmanuel Macron francia elnök pedig felhívta Lukasenkát, hogy tartózkodjanak a háborúhoz történő csatlakozástól. A szakértő szerint itt egyfajta kommunikációs hadviselés és kölcsönös provokáció zajlik mindkét oldalról.

A háború időtartama és a technológiai verseny

Demkó Attila 2024 óta úgy gondolta, hogy 2025-2026 lehet a háború utolsó éve, de mára belátta, hogy a konfliktus dinamikáját és a technikai fejlődés ütemét nem lehet pontosan kiszámolni. A drónháború terén érdekes verseny alakult ki: míg korábban az oroszok hátrányban voltak, mára felzárkóztak, de az ukrán innováció továbbra is gyorsabb.

„Az ukrán innováció gyorsabb, mint az orosz, mert egy decentralizált meg eleve nagyobb a szükség. Az orosz meg egy centralizált rendszer, amikor innovatívak, akkor azt be kell csatornázni a központba... a medve lassabban reagál. De ha üt, akkor nagyot üt." – Demkó Attila *

A Starlink rendszerrel kapcsolatban Demkó elmondta, hogy bár most már korlátozzák az orosz hozzáférést, korábban az oroszok illegálisan, közvetítőkön keresztül jutottak hozzá a terminálokhoz. A háború hatalmas csempészhálózatokat hozott létre, ahol az oroszok sokszoros felárat fizetnek a nyugati technológiáért. A szakértő szerint ebből a konfliktusból később akár ezer kémregényt is lehet majd írni.

Az iráni helyzet és a nukleáris megállapodás

A beszélgetés második felében Demkó Attila részletesen elemezte az Iránnal kapcsolatos fejleményeket. Marco Rubio amerikai külügyminiszter óvatos nyilatkozatai szerint a megállapodás szövegének véglegesítése még néhány napig eltarthat, miközben Donald Trump a Hormuzi-szoros megnyitásáról tett kijelentéseket. A szakértő szerint Trump kommunikációja "bipoláris": egyik nap optimista a megállapodással kapcsolatban, másik nap pedig Irán eltörlésével fenyegetőzik.

Demkó súlyos stratégiai hibának nevezte, hogy Trump 2018-ban kilépett a 2015-ös Obama-féle megállapodásból. Az irániak alapvetően tartották a megállapodás feltételeit, de a kilépés után 2021-ben elkezdték a 60%-os dúsítást, ami már egyértelműen fegyverminőségű urán előállítását jelenti. A szakértő szerint a mostani tárgyalások legjobb esetben is csak oda juthatnak vissza, ahol 10 évvel ezelőtt már tartottak.

„De nem verték át Obamát, mert az irániak alapvetően teljesítették azt, amit ígértek. Ugye az amerikaiak mondják azt, hogy nem teljesítették, vagy Trump ez egy óriási hiba volt abból kijönni." – Demkó Attila *

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Irán rendkívül fanatikus ellenfél. Az irak-iráni háború nyolc évig tartott, milliós iráni veszteségek mellett, és az irániak akkor is csak nagyon magas követelések mellett voltak hajlandók tárgyalni. Ráadásul a jelenlegi iráni vezetés még radikálisabb, mint a korábbi volt, mivel az amerikaiak által megölt vezetők helyére még fanatikusabbak kerültek.

Demkó szerint a legnagyobb stratégiai hiba az volt, hogy az Egyesült Államok lehetővé tette Irán számára a Hormuzi-szoros lezárásának demonstrálását. Ez a globális zsarolási potenciál többet ér, mint 10-20 atombomba. A szakértő párhuzamot vont a 2003-as iraki háborúval is, amikor az USA Irak szétverésével gyakorlatilag Iránt hozta pozícióba a térségben.

„Olyan óriási fegyvert adott az Egyesült Államok Irán kezébe, ami 10 atombombánál vagy 20-nál is többet ér a hormoziszoros globális zsarolási lehetőség." – Demkó Attila *

A szakértő szerint az iráni rezsim a háború következtében megerősödött, mivel a korábban a rendszert utáló irániak egy része most a külső ellenséggel szemben egységesebbé vált. A vidéki, vallásos népesség támogatottsága nőtt, és a rezsim a tüntetőket most már "az ellenség segítőiként" állíthatja be.

Kína, Tajvan és az amerikai erők szétszóródása

Demkó Attila szerint Trump pekingi látogatásának egyik fontos üzenete, hogy az Egyesült Államok Tajvan kérdésében a fagyasztás politikáját követi. A szakértő hangsúlyozta, hogy hivatalosan nem létezik "Tajvan" mint állam – a nemzetközi jog szerint a Kínai Köztársaság létezik, Tajvan pedig egy renegát provincia. A nyugati média által használt "demokratikusan önkormányzott sziget" megfogalmazás Demkó szerint egy nyugati buborék része.

„Hivatalosan nem létezik. A az más kérdés, hogy a kínaiak azt mondják, hogy egy renegád provincia, tajwani hatóság, egyebek vagy tai typei hatóság." – Demkó Attila *

A szakértő szerint Kína mindkét oldalnak elad fegyvereket és alkatrészeket: reggel az oroszok, délután az ukránok vásárolnak ugyanabban a kínai gyárban, és a kínaiak csak annyit tesznek, hogy a két delegáció ne találkozzon egymással. Ez óriási biznisz Kína számára, és gyakorlatilag nincs olyan fél, akinek ne adnának el – kivéve Tajvant, amelyet nem ismernek el.

Demkó súlyos stratégiai problémának nevezte, hogy az Egyesült Államok négy fronton próbál egyszerre erőt projektálni: Ukrajnában, Iránban, a távol-keleten és az amerikai féltekén (Venezuela, Kuba). Ez pont az ellenkezője annak, amit a tavalyi amerikai nemzetbiztonsági stratégia megfogalmazott. A szakértő szerint aki szétszórja az erejét, az sokszor veszít – különösen akkor, ha az ellenfél, Kína, koncentrálni tudja az erőit.

„Nem tud az USA mindenhol erős lenni. Nem tud erős lenni a amerikai féltekén. Nem tud erős lenni egyszerre Ukrajnában, Iránban és a távolkeleten. Ez négy külön front." – Demkó Attila *

A szakértő megjegyezte, hogy az Egyesült Államok éppen Kelet-Ázsiából vonta ki az eszközöket és lőszert, hogy Ukrajnába küldje, ami teljesen ellentétes a stratégiai érdekekkel. Ez a szétszórt figyelem és erőforrás-allokáció hosszú távon gyengíti az amerikai pozíciókat.

A Majdan-tüntetések árnyoldalai

Demkó Attila a beszélgetés során érintette a 2014-es Majdan-tüntetések kevésbé ismert aspektusait is. Ukrán forrásokra hivatkozva elmondta, hogy a tüntetések során nem csak a Berkut lövöldözött, hanem a nyugat-ukrajnai nacionalista szervezetek is. A szakértő személyes tapasztalatként mesélte el, hogy ukránok mutatták meg neki azt a hotelszobát, ahonnan a nacionalisták a tüntetőkre lőttek, hogy a halálos áldozatok számának növelésével delegitimizálják Janukovics elnököt.

„Ugye a békés tüntetőkre rálőttek a maguk ackók is, hogy legyen meg a Berkutra, hogy legyen nagy, minél nagyobb legyen a a buli idézőjelben, tehát hogy Janukovicot teljesen delegítménzálják." – Demkó Attila *

A szakértő hangsúlyozta, hogy ezek az információk Ukrajnában köztudottak, és nem orosz propagandáról van szó. A nyugat-ukrajnai nacionalisták a kirabolt raktárakból származó, gyakran a Berkutéval azonos típusú Kalasnyikovokkal hajtották végre ezeket az akciókat.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • "a napról napraanon" – Valószínűleg Demkó Attila egy másik könyvének címe lehet, de a pontos cím nem rekonstruálható az átiratból.
  • "a holnapok lehet, hogy elfogyott" – Értelmezhetetlen szakasz, valószínűleg a könyv elérhetőségére vonatkozik, de a pontos jelentése nem állapítható meg.
  • "ez a Vens már az alelnökkel is azért van feszültség" – Valószínűleg JD Vance alelnökre utal, de a név torzult formában szerepel.
  • "a Klaus Tamás a papi diktatúrának nevezett valamit" – Nem egyértelmű, hogy mire vagy kire utal ez a kifejezés.
  • "Casback" – Valószínűleg egy földrajzi név (talán Kazbegi vagy hasonló), de nem azonosítható pontosan.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás van az Últrahang stúdiójában.

[00:00:03]Demco Attila, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Joe Lukács Intézetének programvezetője.

[00:00:08]Szervusz, köszönjük, hogy elfogadtad a megásunkat.

[00:00:09]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:11]Előtte szeretném elmondani, hogy Demco Attilának a [zene] Mágiaűz című regénye itt található az asztalomon megrendelhető az ultrahankönyvek.com oldalon.

[00:00:19]A nagy érdeklődésre való tekintettel Attila hozott magával ismét pár darabot, úgyhogy hat darabot lehet egyébként összesen rendelni, hetet, mert egy még maradt hetet ebben a pillanatban.

[00:00:28]ultrahangkönyvek.com.

[00:00:28]Tehát itt találják.

[00:00:30]Azzal a hírrel kezdeném, hogy az oroszok felszólították a külföldi állampolgárokat és a diplomatákat, hogy a lehető leghamarabb hagyják el kijevetésst.

[00:00:39]beszélnek arról, hogy most már döntéshozatali központok és parancsnokságok ellen, valamint drógyártó létesítmények ellen mérhetnek csapást, és Kievben is ez más helyzet, mint az eddigi.

[00:00:51]Ezt már csinálták eddig is.

[00:00:51]Legfeljebb a méretek változnak és a hatékonyság, hiszen Ukrajnában hiány van a megfelelő elhárítóeszközökből, elsőben a Patriot rakétákból.

[00:01:02]És láttuk is ugye a hétvégi támadás az nagyon nagy volt, hogy hogyan találnak be az orosz rakéták.

[00:01:11]Tehát nagyobbat a találati arány, mint korábban volt.

[00:01:16]És nyilván ez Kiev belvárosát is érinti már.

[00:01:19]Ugye korábban, hogyha az elmúlt négy évet nézzük, Kiev belvárossal viszonylag kevés találatot kapott, volt belvárosi célpont is, de ez ez inkább inkább ritkaság volt, mint a szabály.

[00:01:35]Most viszont baleset, vagy az is tudatos csapás volt?

[00:01:38]félre megy, tehát volt tudatos volt tudatos is.

[00:01:39]Hát ugye vegyük ketté a dolgokat.

[00:01:42]Ugye Oroszország a felelős minden áldozatér Kievben, nyilván a civil áldozatokért is, de általában nem civil célpontokat támad.

[00:01:52]Tehát amikor civil célpontot találnak el, azért az két dolog miatt lehet.

[00:01:54]Az egyik dolog az, hogy valahogy eltérül akár a drón, akár a rakéta.

[00:02:02]Nyilván a ukrán ellentvékenység is benne lehet, műszaki hiba is benne lehet.

[00:02:05]Van ilyen megvan, amikor nem is a drón meg a rakéta találja el a civil pontot, hanem mondjuk a lelövő elfogó rakéta pontosan.

[00:02:13]Erre ez ez a második.

[00:02:13]Tehát az elfogó rakéta valamiért nem találja el a célt és nyilván az is leesik, tehát gravitációval szemben nem megy semmi, tehát valahol le fog esni.

[00:02:25]Ö, és ugye adott esetben ez okozhat kinetikus kárt.

[00:02:31]Hát hogyha egy több 100 kg-s tömeg valakire ráesik, az az nem segít általában.

[00:02:37]De hogyha a robbanófej felrobban, akkor nagyon komoly kárt tud okozni.

[00:02:42]Nyilván ezek nem 4-500 kg-s robbanófejek, ami egy ilyen rakétán rajta van.

[00:02:47]Tehát nem akkora kárt okoz, mint mondjuk egy Iskander, de de komoly kárt tud okozni.

[00:02:53]És sok esetben a legdurvább áldozatokhoz, vagy sok áldozathoz ez vezetett, csak azért azt hangsúlyoznám, hogy a légvédelmi rakétát nem lőnék ki, ha nem támadnák a várost.

[00:03:06]Tehát ilyen értelemben az orosz Igen.

[00:03:07]Pet az is az oroszoknak.

[00:03:07]Tehát azok az emberek élnének, hogyha nem lett volna az a támadás.

[00:03:11]De azért ez is benne van.

[00:03:13]Ugye Zelenszki egyik tanácsadójának ezért kellett lemondani azóta a nagy ellenfele, ugye Arestovicnak, amikor elmondta három évvel ezelőtt, vagy három és fél éve, az egyik nagyon súlyos áldozatokat követ elő támadás, ugye az nem közvetlen orosz támadás volt, hanem a légvédelmi rakéta talán egy S300-as csapódott be egy lakóépületbe, amire mond, hogy ő az ukrán rakéta volt.

[00:03:37]Persze, hogy ukrán volt.

[00:03:37]Hát ugye ugyanígy a lengyel eset, amikor Lengyelországban volt két halott, az egy ukrán ez s3 azt mondák, hogy szovjet, nem arra arra mondták, hogy szovjet rakéta volt és hogy az oroszokét.

[00:03:46]Aztán kiderült, hogy az valójában az ukránok tulajdon szjet rakéta ezt, hogy mikor gyártották le, azt nem tudom meg szovjet dizájn eredetileg de ukránok lőtték ki.

[00:03:59]De mondom, ez nem változtat a nagyképen azon, hogy ez ezek az emberek mind élnének, ha az orosz támadás nem kezdődött volna el 2022 februárjában, illetve nem védvának ilyen légiárat.

[00:04:07]Az biztos, hogy ez a légihagyjárat növekvő tendenciát mutat.

[00:04:11]Tehát ha megnézzük az elmúlt egy évet, akkor egy emelkedő szinte lineárisan emelkedő vonal az kilőtt orosz rakéták és drónoknak a a száma.

[00:04:21]És ami még emelkedik, az a hatékonyság.

[00:04:24]Miért?

[00:04:27]Mondom az egyik, hogy egy kevesebb nyugati rakéta jön be, de a másik az, hogy az oroszok is tanulnak.

[00:04:31]Hogyha van egy fönt egy videó a a netten, ahogy egy kinzsel csapódik be szinte vertikálisan kievbe, és ott lehet látni a a csaffot, a egy ilyen hő csapdát, amit kilő maga a rakéta azért, hogy a rákilőtt elhárított, akár petriot, akár más eltávol, tehát elterelje, ugye a hő hőre megy rá a rakéta.

[00:04:57]Tehát az oroszok megtanultak védekezni az ukrán az ukrán légvédelem ukrán hát ez nagyrészt nyugati légvédelem ellen, ami azt jelenti, hogy kisebb százalékban tudják lelőni a bejövő rakétákat az ukránok.

[00:05:13]Több az áldozat nyilván, tehát az áldozatok száma jóval több.

[00:05:16]Tehát kijevben olyan nem nagyon volt, hogy 20 2024 halott.

[00:05:19]Egy-két halott volt hetente, most azért sokkal több, tehát talán négy halott volt a legutóbb, előtte 24.

[00:05:25]Ez sok ugye a ez nem annyira, tehát nyilván minden áldozat sok.

[00:05:31]Ha direkt polgári célpontokat támadnának, akkor nem ennyi lenne.

[00:05:36]Tehát effektíven akkor mennyi lenne?

[00:05:37]Akkor több 100-an meghalnának.

[00:05:41]Hát mondjuk, hogyha egy lakóépületet direktben találat ér le, akkor nagyon sok halálos.

[00:05:45]Hát ugye ezek sokszor 20-30 emeletesek a kievi lakótelepek.

[00:05:47]Gondoljuk azt el, hogy egy ilyen épületet ér el egy támadás, és mondjuk 10 emelet omlik össze.

[00:05:55]És a ugye van, amikor az emberek le tudnak menekülni az óvóhelyekre, de azért a 20-ról leérni az nem egy olyan egyszerű dolog, főleg ha valaki idősebb, gyerek egyéb.

[00:06:06]Tehát tehát brutális egyéb nagyon brutálisak ezek a történetek.

[00:06:12]Ugye az a tanács sokszor, hogy legyen két fal közted meg a meg az ablak között, meg feküdj be a kádba, de hogyha ott egy direkt 4-500 kg robbanóanyag éri azt a házat, ugye, hogy rakétára ennyi is lehet, a drónokon kevesebb, hát az az a ház elszáll, tehát ott a emeletek pusztulnak el, nem csak kigyulladnak, nem csak egy luk lesz a házon, hanem emeletek pusztulnak el.

[00:06:35]Tehát sokkal több halott lenne, ha direkt polgári célpontokat támadnának.

[00:06:39]Amit támadnak mondjuk az ártyjel, ezek gyárak, de ezek a belek a városban vannak polgári házakkal körbevéve.

[00:06:46]Ezek hadi hadi üzemek vagy katonai célokra átalakított üzemek, ugye drón gyártás egy jelentős része kijevben összpontosul, vagy összeszerelés, mert egyébként az alkatrészek kínaiak nagyon sokszor.

[00:07:01]Tehát ugye mondjuk azt, hogy Kína csak Oroszországot segíti.

[00:07:04]Szerintem beszéltünk majd a Putyin síről is.

[00:07:07]Na nem, reggel jönnek az oroszok, a kínai gyárba elviszik a rendelést, meg megtárgyalják, délután jönnek az ukránok.

[00:07:15]A kínaiok csak annyit csinálják, hogy ne találkozzon a két delegáció, tehát mind a kettőnek eladnak.

[00:07:19]Két kamion, lehet, hogy még a logisztikai cég is ugyanaz van.

[00:07:22]Figyelj, kínaiak ebből óriási biznis c csak ha félreegy a szállítmány, az de gondold el, eladnak eladnak mindenkinek mindent.

[00:07:27]eladnak a nyugatnak, eladnak Ukrajnának, eladnak Izraelnek, eladnak, eladnak az arab országoknak eladnak.

[00:07:34]Nyilván közvetítőkön keresztül a Hezbollak drónjai is valószínűleg kínai alkatrészekből vannak.

[00:07:41]Van akinek nem adnak.

[00:07:42]Szerintem nincs olyan, akinek kínaiak ne adnának el.

[00:07:44]Tajvannak talán.

[00:07:45]Hát ez egy jó, csak hát Tajvan az ő szemükben nem létezik.

[00:07:47]Tehát ez egy ez egy renegált provincia.

[00:07:49]Meg egyébként nemzetközi jog jogilag is Taj van, mint olyan nem létezik.

[00:07:55]A kínai köztársaság létezik.

[00:07:56]Csak a csak a rendkedvé nincs olyan, hogy Taj van.

[00:07:59]Ezt a nyugati újságok írják, hogy a Taj van a demokratikusan önkormányzott sziget, akit Kína akar.

[00:08:04]Hát az egész világ Kínának ismeri el.

[00:08:07]Mármint az a párország, ami elismeri, azt mondja, hogy a kínai köztársaság nem azt mondja, hogy Tajvan.

[00:08:12]Na mindegy, ezt tegyük félre.

[00:08:14]Ez a ez a nyugati buborék, amit fújnak itt Tajvannal kapcsolatban.

[00:08:19]Majd erről is beszélhetünk egyet, mert ez ez életveszélyes.

[00:08:20]Egyébként, ha van életveszélyes dolog, akkor Taj van piszkálgatni, mert abból lehet világháború.

[00:08:26]Ukrajnából nem.

[00:08:29]Még egy picit Ukrajnánál maradnék, és akkor amiket feldobtál témákat, azt mind végigvesszük.

[00:08:32]De ami egy beszédes dolog, hogy tegnap este Szerge Lavrov orosz külügyminiszter telefonon sürgette Marco Rubio, amerikai külügyminisztert, hogy evakuálja az amerikai diplomatákat Kievből.

[00:08:43]Most kedv 9:28 perc ebben a pillanatban, amikor rögzítjük ezt a beszélgetést.

[00:08:47]Amikor Lavrov közvetlenül telefonon erről beszél Rubióval, akkor ott ki lehet jelenteni, hogy készül valami?

[00:08:54]Az biztos, hogy készül valami.

[00:08:56]Tehát ennek az előkészletait lehet látni az orosz légibázisokon, a bombázó flottán biztos, hogy lesz valami.

[00:09:02]Ugye legutóbb két oresnyéket is kilőttek, az is már egy jelzés volt.

[00:09:08]Ezek inkább politikai jelzések, mint katonai jelzések.

[00:09:10]Nyilván katonai jelentősége is van, de az egy gesztus is egyébként, hogy la hát ez eg ez egy üzenet.

[00:09:16]Hát, hogy eg egy nukleáris egy fenyegető üzenet, vagy egy politikai gesztus.

[00:09:21]Tehát, hogy jó fej vagyok, hogy az amerikaiaknak szólok.

[00:09:23]Nem ez, hogy szólnak.

[00:09:25]Nem az oresnyikre gondoltam.

[00:09:25]Az oresnyk az egy fenyegető kérdés, tehát az egy, mert ugye nukleáris eszközt is képes, tehát nukleáris robbanófejet is képes hordozni.

[00:09:33]Tehát ez egy kettős felhasználású, bár nyilván nincs egyedül ezzel ami tehát tehát nyilván más oroszok által kilőtt rakéták is tudnak hordozni, csak azó esik egy nagyobb tétel.

[00:09:46]Meg nyilván drágább is.

[00:09:46]Hát ez ez a világnak szól.

[00:09:50]Ez nem Rubbiónak szól.

[00:09:50]Az amerikaiak pontosan tudják, a műoldaktól meg ellenhallgatott beszélgetésekből ez rosszok készülnek valami nagyobbra.

[00:09:55]Az, hogy ez most nagyobb lesz-e, mint a a szombat esti, nem tudom, ugyebár szóltak az oroszok korábban is, hogy baj lesz.

[00:10:06]Ezek megtoruló csapások egyébként, vagy megtorodó, de ki kezdte, tehát ez is tudod olyan, hogy Igen.

[00:10:11]Meg hogy Igen.

[00:10:11]Meddig menjünk vissza?

[00:10:13]22-ig, 14-ig is visszamegyünk.

[00:10:16]Nyilván mind a két oldalon voltak azért történetek, hogyha Majdanra visszamegyünk, azért az se egyoldalú dolog volt.

[00:10:23]Tehát nem csak a Berkut lövöldözött ott, meg nem csak az oroszok manipuláltak, hanem keményen benne voltak az amerikaiak is, meg nyilván az ukrán nacionalisták is az öldöklésben.

[00:10:33]Tehát nem volt ez egy fekete-fehér dolog.

[00:10:36]Nyilván Európában ezt nem divat elmondani, de ez a valóság.

[00:10:38]Ez ez kint.

[00:10:40]Amikor a Majdanon körbevittek az ukránok, mondták, hogy na onnan lőttek a nacionalista szervezetek a Ukrajna Hotel.

[00:10:46]Meg is mondták az emeletet meg a szobasszámot is, hogy hogy honnan lőttek ők.

[00:10:50]Ugye a békés tüntetőkre rálőttek a maguk ackók is, hogy legyen meg a Berkutra, hogy legyen nagy, minél nagyobb legyen a a buli idézőjelben, tehát hogy Janukovicot teljesen delegítménzálják és hogy ez egy halálos áldozatokat követelő forradalom volt, és hogy ezt minél inkább akarták erősíteni, nem?

[00:11:10]Tehát hát ezt ezt mondom ezt akár ahány ukrán forrásom van, az mind elmondja, kivéve aki nyíltan, aki aki valami nyílt térbe beszél.

[00:11:21]Tehát ezt Ukrajnában közt tudott.

[00:11:25]Ez nem orosz, ez ukrán.

[00:11:25]Tehát engem egy ukrán ezes vitt először körülbelül tátott szájjal hallgattam ezeket 16-ban, hogy hogy is tehát hogy először a először ők kezdtek el lőni a hát ez a nyugat-ukrajnai paribói farion már nem fog erről nyilatkozni, már meghaltak de vannak még mások ugye nyugat ukrajnai nacionalisták ugye kirabolták a raktárakat nyugaton, tehát ugyanaz a kalasnyikó volt nekik, vagy sokszor ugyanaz, mint a Berkutnak, és játszották ezeket a játékokat.

[00:11:51]Ez ilyen ugye a Mágia tűz című könyvemben írom le, hogy nem minden támadás az, és ami ami annak látszik, akár az oroszok ugye a csecsen háború előtt a házrobbantások az vélhetően az FSB volt, nem tudjuk 100%-on, de vélhető, de volt más is.

[00:12:06]Tehát az egyes bosnyák boszniai történetek, azok nem feltétlenül szerve csinálták a 80-90%-át, de nem mindent az ilyen nagy mészárlásoknak.

[00:12:14]Nekem ami ebben a háborúban érdekes, hogy tulajdonképpen semminek nincs preventív következménye, legalábbis látszónak.

[00:12:22]Tehát hogyha az egyik oldal bevet civilek ellen drónokat, rakétákat, akkor utána a másik oldal megtorló csapást intéz.

[00:12:30]De amikor utána nem azt jörik, hogy akkor ez leáll, hanem még inkább bevetnek egyébként rakéták a drónokat, és akkor a másik oldal meg még nagyobb megtoruló csapást intéz.

[00:12:40]És mondom, ez mind a két oldalra jellemző.

[00:12:42]Hát igen, nyilván, de mondom az oroszok kezdték ezt el 22-ben.

[00:12:46]Ezér nem lehet.

[00:12:46]Tehát persze ez ez egy eszkalációs spirál, ami most van a légi hadjáratokban, mind a két légi hadjáratban, hiszen balti államok légterében jelennek meg ukrán drónok.

[00:13:01]Finlégtérbe is volt már az észtkormány az belebukott, vagy észt lett védelemminiszter meg miniszterelnök, ebbe bele is bukott.

[00:13:08]Az észtekkel már van feszültség.

[00:13:11]Az ukránok és az észtek között észtak nem akarják, hogy őket beleonják a háborúba, nem akarják, hogy úgy érenak, mintha lettek a drónincidens kapcsán.

[00:13:20]Igen.

[00:13:20]Hát nyilván ezek ezek olyan játszmák, amik amik szerintem még nem tudjuk pontosan, hogy mi történik, de hogy de hogy itt a feszültsége az Ukrajnának is érdeke, hogy a Baltikumba nőjön az oroszok meg a látók között, az biztos.

[00:13:38]Kinek az érdekét tudjuk itt nézni?

[00:13:38]Ö kinek az érdeke?

[00:13:41]Az nem Oroszország érdeke, hogy a NATO-ot nem állnak olyan jól az oroszok a fronton, hogy még a Baltikummal kezdjenek el izmozni.

[00:13:50]Igazából a Baltikumba meg Kaleningrádba alig van orosz alakulat.

[00:13:53]Finnhatár mellett mondják, hogy micsoda orosz erődítések meg egyebek épülnek.

[00:13:58]Katona nincs benne.

[00:14:00]Ezt a finnek pontosan tudják és elég magabiztosak is, hogy nem lesz orosz támadás.

[00:14:04]Ezt nem én mondom, ezt a Finn elnök mondja, hogy mi miközben hadgyakorlatokat tartanak példáulát.

[00:14:09]Ez a történet, ez nem tehát az oroszok törököt fogtak Ukrajnába, 80%-ot a a szárazföldedrejüknek ott van.

[00:14:16]Hát annyira nem őrültek meg, hogy ezután a NATO-val kezdjenek el valamit.

[00:14:22]Szerintem még évekig ninc nincs Oroszország, inkább egy 10 évig olyan olyan erőben, hogy hogy elbírjon akár csak az európai NATO-val.

[00:14:34]Annak ellenére mind a bizonyos területekkel nagyon sokat fejlődtek az oroszok.

[00:14:37]Nyilván ez a drónviselés, de nem, tehát mindig mindig az érdeket kell nézni mindenben, ami nem azt jelenti, hogy mindig van racionális magyarázat.

[00:14:46]Tehát van, amikor egy ország látható érdekei ellenére cselekszik, de itt a NATO orosz feszültség növelése az speciál most nem orosz érdek, ami nem azt jelenti nyilván a lengyel ügyben is gondolhattuk, hogy ukrán a lengyel ügyben bebizonyosodott, hogy az oroszok voltak, amikor volt ez a nagyobb drón berepülés.

[00:15:05]Itt is ki kell vizsgálni, nem szabad egyből ráugrani arra, hogy ez biztos, hogy Oroszország, mert mert az technolóilag megoldható, hogy egyes esetekben a drónokat eltérítsék, vagy eleve olyan pályán, határmenti pályán küldik fel az ukránok.

[00:15:23]Ez ukrán szempontból érthető.

[00:15:23]Tehát én nem kritizálom Ukrajnát, én csak azt kritizálom, ha valaki nem teszi fel a kérdést, hogy ez kinek az érdeke, meg egyből ráugrik egy egy adott válaszra, hogy mindig minden csak Oroszország, oroszok terelikát.

[00:15:34]Ugye az észnek ezt mondták.

[00:15:35]Az oroszok oroszok terelikát nem az ukránok állítják olyan pályára, hogy véletlenül a balti államokat is érintse.

[00:15:44]Ezt lehetne intelligensebben vagy precízebben csinálni szerinted?

[00:15:49]Hát nézd, de ugye baltikumi vezetőknek kell eldönteni, hogy mit akarnak.

[00:15:54]De szerintem a Baltikumnak nem érdeke, hogy ott nőjön a feszültség.

[00:15:58]Ugye ez a gazdasági helyzetet is érinti.

[00:16:02]Ugye mindig itt a baltiak csodás történeteiről beszélünk, hogy milyen fantasztikusan nőttek a walti gazdaságok.

[00:16:08]Ebben van különösen Észtország esetében van igazság.

[00:16:12]Ugye Litvániál egyébként a legjobban térségünkbe egyfajutó GDP-ben, csak Litvánia majdnem 1 millió lakost vesztett 3,7 millióról 28 vagy 29-en van Litvánia, tehát úgy könnyű egyfére jutólag nőni, hogy kihal az ország.

[00:16:26]Tehát ugye Litvánia annyi lakosságot vesztett az elmúlt 36 évben, mint Magyarország.

[00:16:32]Csak Magyarország 10400000-ről indult és így 95.

[00:16:34]Litvánia meg 3 több mint 3,7 millióról és így olyan 28.

[00:16:42]Tehát brutális egyébként.

[00:16:46]Balti államok, sikertörténet sok tekintetben, de ezt most nagyon beárnyékolja ez a háború.

[00:16:51]Tehát az észtek beleálltak a földbe, az észgazdaság, tehát így megy lefele a konjunkttúra mutató, de a lettek meg a meg a litvánok még még viszonylag jól állnak.

[00:17:01]Most jártam ott, meg megyek megint Litvániába.

[00:17:03]Van egy hangulat, hogy nem vesszünk lakást Villinusban, mert itt van a orosz közelünkben már itt a háború, inkább Spanyolországban veszük.

[00:17:11]Tehát ez építőipartól kezdve sok mindenre kihat negatívan a Baltikumban, ha növekszik a feszültség.

[00:17:17]Ugye itt a drónincidenseket megnézve úgy tűnik, hogy növekszik a feszültség.

[00:17:23]Folyamatosan látjuk, hogy mit tudom én, Románia lövil, vagy Román F16-osok emelkednek magasba a berepülő drónok miatt.

[00:17:31]De mennyire komoly ez a valóságban.

[00:17:32]Én ezen gondolkodtam, hogy ezek ilyen megcsinált balhék, vagy valójában az, hogy egy tenyérnyi méretű, vagy egy kicsivel nagyobb repülő eszköz a demarkációs vonalon átmegy, vagy ide megy, meg odamegy, ebből nem kéne feltétlenül akkora ügyet csinálni, mint az, hogy mondjuk belebukik a félkormányt, hogy ez az észteset itt a Baltic Policing keretében volt egy román vadászgép, ami lelőtte egy F16-os az adott drónt.

[00:17:58]azért ezt nem kicsinyelném le, tehát azért ez azért ez egy elég példátlan eset.

[00:18:03]Nem is tudom, hogy ilyen lelövés volt-e a Baltic Policing történetében.

[00:18:08]Ugye Lengyelországban voltak kísérletek lelövésre, de az vagy lengyel vagy Lengyelországban állászó gép, de nem ez a NATOs misszió, ami a Baltikumban van.

[00:18:17]Tehát ez ezt nem kicsinyelném le, különösen úgy, hogy ezek nem tenyérné drónok.

[00:18:21]Tehát ezek azért nem tenyérné drónok.

[00:18:23]Ezek több 100 kg-s drónok, amin akár 50 kg robbanóanyag van.

[00:18:27]Tehát 50 kg robbanóanyag, ha ráesik egy nagyobb házra, hát nyilván nem egy felőkarcoló, de mondjuk egy nagyobb családi ház vagy egy három-négy emeletes épület, annak annak annyi.

[00:18:40]És ha benne lakók is, hát főleg a felsőbb emeletek, attól függ, hol csapódik be, azoknak vége van.

[00:18:45]Tehát azért ott lehettek volna halálos.

[00:18:48]Nem tudom persze, mert nyilván több típusú drón van, vannak az ilyen gerbera típusú drónok, amiken nincs robbanóanyag.

[00:18:55]Nekik az a célja, hogy őket lőjék le, ne a ne a robbanóanyagot hordozó drónokat.

[00:19:00]Tehát az adott esettől függ, de egyébként fizikailag se örülsz annak, ha rádesik egy ekkora drón.

[00:19:04]Tehát hogyha nem robban föl, akkor se.

[00:19:06]Tehát hogy én azt Ja, meg hát itt is van a kilőtt rakéta esete.

[00:19:11]Tehát ha kilőtt rakéta nem talál, akkor az bizony az is okozhat sérülést.

[00:19:16]Ugye elméletileg az, ha jól tudom, ez a legtöbb azért egy idő után fölrobbantja magát, de még az is okozhat sérülést.

[00:19:23]Tehát nem akarsz egy ilyen nem akarsz nyílt terepen lenni még ez esetben se.

[00:19:31]Én nem kicsinyelném ezt le.

[00:19:34]És mondom, van egy pszichológiai hatás.

[00:19:36]Akarsz-e olyan országba befektetni, ha külföldi befektető vagy, ahol drónokat lőnek le az égről?

[00:19:40]Nem biztos, hogy akkor ami megállíthatja a légi forgalmat egyébként.

[00:19:45]Hát akár mondjuk a talini repülőtérforgalmát orosz zavarásokról beszélnek, GPS zavarásról, nem tudom, lehet, hogy ugye a britvé védelmi miniszter esetében lehet, hogy igaz.

[00:19:53]Lehet, hogy nem, nem tudom.

[00:19:56]De az biztos, hogy az oroszok sokkal nagyon sok kellemetlenséget tudnak csinálni anélkül, hogy kinetikusan lépnének föl.

[00:20:02]Az ukránoknak pedig szerintem most speciál érdeke a feszültség növelése, hiszen nem állnak rosszul a fronton, de azért nem ártalan nekik, hogyha az orosz figyelem az terjedne.

[00:20:15]Ugye így próbálták Grúziát behúzni a háborúba az ukránok.

[00:20:16]Ezt nem semmiféle kritikám nincs ezzel szemben, mert ha ukrán lennék, én is ezt csinálnám.

[00:20:22]Próbálnám próbálnám tágítani a konfliktust, behúzni más országokat, különösen a NATO-t.

[00:20:29]Miért?

[00:20:29]Mert akkor kevesebb orosz figyelem irányul rám.

[00:20:33]Tehát mondjuk a grúruzok elindultak volna Abházia meg Délosétia irányába, akkor az oroszoknak oda kellett volna terelni erőket.

[00:20:38]Az amit az ukránok mondanak, hogy Belarusz is támadásra készül, vagy hogy Oroszország készül Belarusson keresztül támadást indítani Ukrajna ellen.

[00:20:47]Az oroszok meg azt mondják, hogy Ukrajna készül hamir zászlós műveletre, és Zelenskinek ez a nagy terve.

[00:20:53]De hogy láthatóan nagyon a feszültség ott is Emmanuel Macron francia elnök például néhány nappal ezelőtt felhívta Alexandra Lukassenka Belarusz elnököt, hogy tartózkodjanak a háborúhoz történő csatlakozástól.

[00:21:03]Az lehet szintén egy ugyanilyen történet?

[00:21:08]Ez is egy nagyon érdekes dolog, mert egyébként a két vezető között korábban elég jó volt a viszony Lukasenka és Zelenski között.

[00:21:17]Aztán érthető módon nagyon sokat romlott, amikor Belusz területében támadás Kiev ellen.

[00:21:22]Tehát ez tehát a Beluszoknak a szerepe nyilván az kérdés, hogy ők mennyire örültek ennek.

[00:21:30]Azért ezt tegyük tegyük bele egy zárukaska se volt teljesen boldog.

[00:21:36]Hát azért én nem vagyok benne biztos, hogy ő ezt a hadműveletet nagyon támogatta, tehát a krímet se ismerte el.

[00:21:41]Ez egy sokkal szürkébb történet, mintogy Belarus az az Oroszországnak a csatlósa.

[00:21:46]Ha igen, akkor tehát vonakodó azért erősen.

[00:21:48]Ugye ez most miért jön elő?

[00:21:52]Tehát nyilván előjött.

[00:21:56]És ugye Thanovs Kaja, Belusz ellenzék egyik vezetője, Kievben volt először.

[00:22:01]Tehát ez is egy hát nem biztos, hogy jól fogják ezt minbe fogadni meg ezt az egész történetet.

[00:22:10]Az abban van igazság, hogy berossz légtéret azt használják az oroszok.

[00:22:12]Meg lehetnek erősítők ugye a ami a jelerősítőkből rossz területén, sőt szinte biztos, hogy vannak, amikkel még mélyebben tudnak a drónok Oroszországból támadni, ugye nem közvetlen, hanem beloruszon keresztül.

[00:22:29]Tehát nem egy semleges ország Belusz ebben a háborúban, de nem tudom, hogy mi érdeke lenne Belusznak ebbe beszállnia.

[00:22:38]A Belusz hadsereg az kicsi, az 20-300 bevethető katona.

[00:22:45]Nem látom azt, hogy hogy egy akkora fronton nyilván Ukrajnának sincs túl sok ereje arra, hogy a Belorus frontot lefogja, de hogy hogy itt hogy itt ez miért lenne belorusz érdek, azt nehéz eldönteni, hogy nyilván, hogy lehet, hogy az oroszok onnan, hát az oroszok is próbálják húzni el a frontot, ugye ezt lehet látni, hogy egyre több helyen támadnak.

[00:23:05]De most ebben a pillanatban egyébként ez egy fontos kérdés, hogy az oroszok honnan, hiszen az oroszok ott vannak.

[00:23:10]Nem mindenképpen fontos, hiszen az hiszen egy nagyon jól védett övet támadnak Slavians Kromatorsk és tágabb körzetében, ami azért nagyon nagy áldozatokkal jár az oroszoknak, de hogyha egy olyan részen támadnak, ahol gyengébb az ukránvédelem, és elhúzzák az ukrán védel, az rosszok többen vannak.

[00:23:28]Tehát nem mindegy, hogy egy front az 1200 vagy 2000 vagy 3000 kmes.

[00:23:34]Hát Ukrajna akkor került Statel nagyon nehéz helyzetbe, amikor Lukasenka beszorult Putyin alá.

[00:23:39]Ugye az elcsalt választások után Lukasenka beszorult Putyin alá, és akkor kapott Oroszország még egy 1000 km-nyi határt, ugye északon, ahol amit használhat Ukrajnán.

[00:23:51]egyébként a többi határszakasz az most nem is építettek mindenhova erődöket az ukránok, de az egy rövidebb határszakasz lett volna.

[00:23:59]Így tudták Kijevet megtámadni, másképp nem tudták volna Kijevtadni a jobb partján a Nyepernek.

[00:24:06]Tehát nagyon fura történet.

[00:24:06]Ezért nem akarok találgatni, de nem azt láttam, hogy a beluszoknál lenne az a fő érdek.

[00:24:12]Itt Ukrajnának lehet egy olyan érdeke, hogy a nyugat-keleti feszültséget emeljék azért, amit mondtam, hogy nekik a gyengébb félnek az az érdeke, hogy az orosz figyelem az az az terüljön.

[00:24:27]És ha mondjuk van egy feszültség a Belorusz lengyel határon, a lengyel hadsereg azért nagy és erős, és az oroszoknak oda kell figyelnie, az jobb Ukrajnának.

[00:24:36]De nem tudom, mondom ez, de nekem úgy tűnik, hogy ez inkább kijebből jön, mint Belaruszból.

[00:24:40]Ugye maga az, hogy fogadjon az ellenzék vezetőjét először Antianovskaja Kievben, azért az is egy üzenet, és nem egy barátságos üzenet Lukasenkának.

[00:24:54]Lehet, hogy itt mindkét oldalról egyébként zajlik egyfajta ilyen kommunikációs hadviselés is, vagy csúnyább szóval egymásnak a provokálása, meg a húrnak a feszítése, mert egy kicsit ez az egész Belarus történet most az információs művelet szempontjából tűnik érdekesnek.

[00:25:09]Igen, igen.

[00:25:09]Folyik.

[00:25:12]Tehát, tehát ez háborúnak tényleg az utolsó szakaszában vagyunk, hogy meddig tartasz, te kérdezd, de abban éveken át elhúzódó utolsó szakasz.

[00:25:21]Igen, igen.

[00:25:21]Tehát tehát hát én igen, én is másfél két 2024 óta gondolom, hogy 25-26 lehet az utolsó év.

[00:25:28]25 ősz.

[00:25:31]Most hogy gondolod?

[00:25:32]Hát már sehogy.

[00:25:32]Tehát nem lehet kiszámolni a dinamiká, ugye nem csak, hogy logika nincs, hanem a nika, hanem a dinamikáját nem lehet kiszámolni a technikai fejlődésnek.

[00:25:44]És nagyon úgy tűnt tavaly még, hogy az oroszok behozzák a drón hátrányukat, mert drónhátrányban voltak technológiai meg felhasználási hátrányba is, meg tapasztalati hátrányba, és egy feljöttek az oroszok az ukránok mellé.

[00:25:59]De most úgy tűnik, hogy az ukránok bizonyos pontokon megint jobban tudnak teljesíteni.

[00:26:02]Az ukrán innováció gyorsabb, mint az orosz, mert egy decentralizált meg eleve nagyobb a szükség.

[00:26:09]Az orosz meg egy centralizált rendszer, amikor innovatívak, akkor azt be kell csatornázni a a központba, és amikor rá rábólintanak, akkor nagy skálázva, nagy arányb elő tudják állítani a jobb drónokat, a jobb taktikákat tudják terjeszteni jobban, mint az ukránok, de a de a de reakcióidő lassabb, ugye a medve lassabban reagál.

[00:26:29]De ha üt, akkor nagy üt.

[00:26:29]Most az van egy ukrán előny.

[00:26:31]Ez lassít mindenképpen.

[00:26:31]A Starlink az egy nagy előny, hogy a Starlinket elvették az oroszoktól.

[00:26:35]Az az a kérdés, hogy hogy lehetett eddig, hogy ennyire föl tudták használni az oroszok?

[00:26:40]Elon Musk miatt?

[00:26:40]Nem, hát nem csak Elon Musk miatt nyilván lopták Starlinket, tehát ez nem nem odaadta, nem fizettek szerintem így közvetlen Ilomasnak, hanem valaki máson keresztül, mondjuk ital az emirátusok meg sok ország szerepet játszotta be, hogy az oroszok megkapják a terminálokat.

[00:27:00]Rengeteg ilyen sztori van.

[00:27:00]Tehát ebből a ebből a háborúból 1000 kémregényt lehet majd majd megírni, mert a csempészet egy külön óriási történet, hogy mely országokkon át mennyi hatalmas pénzek egyébként.

[00:27:11]Hatalmas pénzek, mert az oroszok felárat fizetnek ezekért a dolgokért.

[00:27:15]Tehát nem azért nem annyiért vesznek meg egy adott eszközt, amennyi az ára, hanem soksok sokszoros felelés.

[00:27:22]Abból vagyonok meg hatalmas dubai villák születnek.

[00:27:24]Meg nem csak Dubajba, de ott is a Kaukázusban, rengeteg Azerbajdzsánba, Gruziában azért sokan meggazdagodnak ebből a történetből.

[00:27:33]Amikor Rúziában voltam tavaly, mert mentünk fel a Casback felé, ott lehetett látni ezeket a konvoyokat, mer Land Roverereket is viszi.

[00:27:41]Hát az a az a az az rossz elitnek, ott csempészik át az autókat, de nem csak az van.

[00:27:46]Tehát bizony csipek, hát ez meg kína is, mindenki, tehát mindig mindenki a háború az üzlet nagyon sok embernek.

[00:27:54]Rengeteg ember meghal és egy kicsi de ugye sokan azt mondják, hogy még a drónincidensek is valójában arról szólnak, hogy a drónok nem is mindig háborús beavatkozás, hanem hogy viszik a dolgokat a drónok.

[00:28:06]Tehát nagyon jó szállító.

[00:28:08]Hát persze, tehát tehát tehát az ukrán drónképességnek a magva az sokszor a csempész gyerekek voltak, akik a cigarettát meg egyebeket akár még Kárpátaljáról is van egy elég híres parancsnok Kárpátalján.

[00:28:21]Nyilván én nem tudom, de lehet, hogy van.

[00:28:23]Biztos, hogy Kárpátalján sok meggazdagodásnak köze volt ahhoz, ami határon átnyúló kereskedelem.

[00:28:31]Tehát akár drónokkal is, de nyilván inkább a Tiszát kihasználva.

[00:28:33]Tehát ezt ezt Tiszát úgy tud úgy ismerik az ukrán csempészek, hogy tudják a sodrás hol fog kévetni 10-20 mes különbséggel, amit bedobnak egy adott helyre.

[00:28:43]Sokan azért ismények, hogy ezért furcsa, és ez megint szörnyű, de érdemes erről beszélni, amikor a Tiszában véletlen baleset következtében meghal valaki, aki Ukrajnából próbál átmenekülni, és egyébként nagyon jól ismeri a Tiszának minden sodrását, holtágát satöbbi.

[00:28:59]Én nem tudom, én ott tátoztam a Tiszát, nem az ukrán oldalon.

[00:29:01]Nagyon durva, én nem gondoltam, hogy hogy milyen.

[00:29:04]Csak úgy poénból, amikor mentem Kárpát, mit tudom én, öt-h évvel ezelőtt megálltam, nem tudom, Vásárolnényél vagy valahol.

[00:29:13]Eszméletlen kicsinek tűnik a folyó, de eszméletlen sodrása van.

[00:29:15]Tehát persze nyilván aki ismeri, az az tudja, de engem meglepett.

[00:29:22]Tehát úgy elkapott a víz, hogy 200 mre dob tudtam kievickélni a másik parton.

[00:29:27]Ugye, mert ez a sodrás az nem mindenhol ugyanaz.

[00:29:29]A sodrás ott a a másik parton, tehát én Kárpátalája irányából úsztam.

[00:29:36]Hát a magy, hát nem a magyar, mert ott mind a két oldal magyar.

[00:29:39]Tehát ez a nyugati része vagy délnyugati része, ez eszméletlen sodrása van.

[00:29:44]Fogott azt örvények, egyebek, tehát nem volt túl vicces.

[00:29:47]Egy ideig úgy éreztem, hogy ebből lehet gond is.

[00:29:48]Tehát ne ússzák át a Tiszát, még akkor se halacsonynak tűnik a vízállás.

[00:29:52]És prevenciós perceinket hallottak.

[00:29:56]Igen.

[00:29:56]Vagy legalábbis gondolják meg, hogy meg egyébként folyót át úszni meg ismeretlenül folyóban, az mindig veszélyes dolog.

[00:30:03]Igen.

[00:30:03]Igen.

[00:30:03]Mondjuk én a Dunába elég sokat úszok.

[00:30:05]Én a Rábánál nőttem fel.

[00:30:08]Részben.

[00:30:08]Hallottam azért ott mindenki túlélte, de voltak kemény történetek egyébként, amiket én hallottam.

[00:30:13]Na mindegy.

[00:30:13]Tehát ez ez volt a prevenciós percek.

[00:30:14]Vigyázzunk az vigyázzunk a folyóknál.

[00:30:19]A lényeg a lényeg az, hogy igen, tehát itt itt nagyon sok olyan szál van ugye globálisan, am-20 év múlva, amikor meg fogják ezeket írni, akkor nagyon sok ember meg fog lepődni, hogy mi hogy kezdődött.

[00:30:34]mondom, akár orosz, akár ukrán oldalon nagyon érdekes lesz.

[00:30:38]Én remélem, hogy majd írhatok belőle egy nap egy könyvet.

[00:30:43]Na, szeretettel várjuk minden könyvedet egyébként.

[00:30:46]Ha jól tudom, most is dolgozol izgalmas kiadványokon.

[00:30:47]Alig várjuk, hogy meglegyen.

[00:30:49]Irán, arról beszélt Marco Rubio, hogy még azért lehet, hogy néhány napig eltarthat az Iránnal kötendő megállapodás szövegének a véglegesítése, merthogy Donald Trump tegnap a hormózis szoros megnyitásáról tett különböző kijelentéseket.

[00:31:06]Most Rubio egy kicsit hűti a kedeket, tehát óvatosabb.

[00:31:09]Ugye azt látjuk, hogy már a hétvégére te is láttam, hogy írtál a Facebook oldaladó, hogy közeledik nagyon egy béke, meg mindenki nagyjából erre is számított, hogy egy megállapodás, egy lezáró vagy egy a De akkor talán fejtsük ki.

[00:31:21]Szóval, hogy mindenki arra számított, hogy a hétvégén lesz valamifajta megállapodás az Egyesült Államok és Iránk között.

[00:31:29]Egyelőre nem lett.

[00:31:29]Hol tartunk most?

[00:31:31]katonai akciók vannak.

[00:31:31]Tehát éjszaka vagy vagy tegnap este az irán irániakat mondjuk nem tudjuk, hogy mi történt.

[00:31:40]Az Amerika azt mondják, hogy önvédelemből támadtak bandarabbasnál több uráni rakétallást, meg talán egy aknát rakó hajót vagy motorcsónakot.

[00:31:49]Ö hát ugye ezt a hullámzást látjuk hetek és akár már hónapok óta, hogy Donald Trump egyik nap optimista, másik nap kevésbé optimista.

[00:32:00]Tehát ilyen ilyen kicsit ilyen bipoláris történet van, hogy optimizmusból a a mindjárt mindjárt mindjárt újraindul a háború és eltöröljük iránt a föld felszínéről.

[00:32:14]Hát én azt látom, itt is egy törököt fogtak, de nem mert ezt történet van.

[00:32:18]Úgy, ahogy az oroszok Ukrajnába is bele belekerültek egy háborúba, amiből nehéz jól kilépni.

[00:32:24]Donald Trump előtt nem állnak jó opciók.

[00:32:26]Nincs már jó opciója.

[00:32:28]Az egyik opció az, hogy próbál eszkalálni, kiterjed a háború, akkor az olajárak megint fölmennek, akkor mit tudom én, 5 dollár lesz a gallonja a választások előtt.

[00:32:37]A békepárti része a a támogatóinak az még jobban elidegenedik tőle.

[00:32:45]De hogy ez a Vens már az alelnökkel is azért van feszültség, de Rubio is inkább békepárt ebben a hát békepárti racionálisak szerintem.

[00:32:55]Rubium úgy elvég ők voltak a héáknak nevező.

[00:32:58]Hát valamiben héja Rubio, mert Venezuelában, Kubában héja.

[00:32:59]Nem tudom.

[00:33:02]Tehát ezt így ismeri a szomszédság miatt.

[00:33:04]Mondjuk azok azok neki családi terep, főleg Kuba.

[00:33:08]Hát gondoljuk azt el, hogyha Kuba Kuba kikerülne a kommunista rollonát, ami szerintem a kubai népnek érdeke, mert tönkretették azt az országot is.

[00:33:15]Tehát én nem tudom milyen országot nem tettek tönkre még a kommunisták meg a hasonló fantasztikus világmegváltók.

[00:33:24]Persze nyilván az amerikai szankciók is szerepet játszottak ebbe, azért legyünk korrektek.

[00:33:27]Tehát nyilván Kuban jobb jobb helyzetben lenne, ha nem lettek volna azért nagyon kemény amerikai szankciók évtizedek óta.

[00:33:36]De ott hatalmasat aradhat egyébként Rubio is, meg a republikánus párt is.

[00:33:38]Ha az megvan Rubio esélyei arra, hogy ő legyen a következő elnök jelölt, ha Kuba sikeres a kubai be, akkor az tehát itt ezt is látni kell, hogy nagyon komoly belpotikai haszna van.

[00:33:48]Hát ez egy ekztázis lenne a kubai amerikaiaknak, meg a republikánus pártnak is.

[00:33:54]Hát ugye hány éve a disznóből óta, 60-as évek óta packázik Kuba.

[00:34:00]Irán csak a 70-es évek vége óta packázik az Egyesült Államokkal és azért sok 10000 vagy több mint 10000 km-re van.

[00:34:08]Na most hány mennyire van Kuba?

[00:34:11]80 km-re Kvesztől.

[00:34:15]Tehát ez egy óriási győzelem tudna lenni.

[00:34:21]Szóval Irányra visszatérve, én azt látom, hogy a terv az, hogy nincs terv.

[00:34:24]Próbálnak, reménykednek, hogy az irániak belemennek valamibe, ami már nem jobb, mint az Obama féle megállapodás.

[00:34:32]Tehát amiről beszélünk most, ugye 2015-ben volt egy komprehenzív megállapodás, az öt biztonsági tanácsit tag, tehát nyilván az USA volt itt a legfontosabb, de a kínaiak meg az oroszok is benne voltak.

[00:34:42]plusz Németország megállapodott arról, hogy Irán asszem 10 év volt, 10 vagy 15 év volt a határidő, addig nem dúsít, addig a Nemzetközi atomenergia időség bejárhat, nagyon alaposan megnézheti azt, hogy mit csinálnak, és ezt Irán alapvetően tartotta.

[00:35:05]De az Trump kilépett belőle 18-ban, és akkor kezdtek el 21-ben kezdtek el az irániak 60%-ra dúsítani, ami már ami már egyértelműen fegyvertörténet, bár 20% fölött már bármi életveszélyes.

[00:35:19]Innen már csak egy lépés lett volna 90%, tehát de ez el se indul valószínűleg, ha Trump nem lép ki a megállapodásból.

[00:35:27]És most vagyunk ott, hogy erről tárgyalnak, hogy akkor 10-15 vagy 20 évre fagyasszuk be.

[00:35:31]Ugye ez már megvolt az előzőben.

[00:35:35]Bizonyos orvosi meg egyéb kutatásokat folytathatnak.

[00:35:41]A szankciók feloldása egyebek.

[00:35:41]Hát ugyanoda fogunk jutni.

[00:35:43]A legjobb esetben ugyanoda jutunk, mint a békés megállapodással 10 évvel ezelőtt.

[00:35:51]Talán a nukleáris kérdés, mert ugye erre mondják, hogy Obamát is átverték az irániak, az volt a békés megoldás.

[00:35:54]Ezért most egy olyan helyzetet akar teremteni az Egyesült Államok, hogy tényleg ne legyen Iránnak nukleáris, katonai célú nukleáris programja.

[00:36:06]De nem verték át Obamát, mert az irániak alapvetően teljesítették azt, amit ígértek.

[00:36:10]Ugye az amerikaiak mondják azt, hogy nem teljesítették, vagy Trump ez egy óriási hiba volt abból kijönni.

[00:36:14]Ezt ma már egyértelműen látszik, mert Irán akkor tényleg elkezdte.

[00:36:19]Tehát azért a 60%-os dúsítás az nagyon durva dolog, hogy ezt 2021-ben csinálták ezt megcsinálták volna technikailag már korábban, ugye felébb megvoltak a centrifugáik, egyebek.

[00:36:31]Na most én azt látom, hogy lesz valami megállapodás előbb vagy utóbb, de itt inkább én nem gondolom azt, hogy ez évekig tartal, mert nem tudja a világgazdaság ezt elviselni.

[00:36:43]És akkor mondják, hogy Irán se tudja elviselni.

[00:36:47]Oké.

[00:36:49]Meddig tartott az irakiráni háború?

[00:36:51]Nyolc évig.

[00:36:51]Hatalmas iráni veszteségek, milliós iráni veszteség.

[00:36:54]Az irakiak az első év után kezdték a békét javasolni az irániaknak.

[00:37:00]Ugye Homeni az olyat azt mondta, hogy nem bukjon meg a Saddam.

[00:37:05]Elképesztően magasra tették a tárgyalásokon a lécet az irániak.

[00:37:09]Eszméletlen fanatikusak.

[00:37:11]És ráadásul, ahogy ugye Trump is mondta, leváltottuk a leváltottuk, ugye megölték az első két vezérkart.

[00:37:19]Itt bizony sokszor a még fanatikusabbak vannak.

[00:37:21]Meg hát ugye Moctabalnak a félcsaládja meghalt, ő is megsebesült.

[00:37:25]Mitől legyen annyira?

[00:37:25]Az egy jó mondás, hogy a iráni forradalmi gárda gyakorlatilag átvette a tehát, hogy tényleg van rendszerváltás a Klaus Tamás a papi diktatúrának nevezett valamit felváltotta az iráni forradó, amíg erá még nagyobb van.

[00:37:41]Egy sokkal radikálisabb csapat van most uralmon.

[00:37:47]Tehát ugye egyébként amikor visszamegyünk, nehogy azt gondoljuk, hogy Iránban a a 201 vagy 16-ban lépett életbe komprehenzív megállapodást, azt örömmel köszöntem mindenki.

[00:38:00]Ott van egy hardline, egy keményvonalas réteg, aki akkor nagyon erősen támadta az akkori irány vezetést, hogy miért mentünk ebbe bele.

[00:38:06]Na most ezt a keményvonal réteget sikerült hatalomba juttatni ezzel a zseniális akcióval, amit ugye akkor még keményebb lesz.

[00:38:17]Persze tehát kaptunk egy sokkal rosszabb iránt, két dolog miatt is rosszabb.

[00:38:19]Az egyik, hogy tudja mindenki már, hogy hormoszt zárni képes iránt.

[00:38:25]Igen.

[00:38:25]Mert ezt bebizonyították előtte ez elmélet volt, sejtettük.

[00:38:27]Mindig mondtuk, emlékszem itket, hogy ha esetleg Irán lezárja a hormózis szoros.

[00:38:33]Igen, de az esetleg szó benne volt.

[00:38:33]Nem tudtuk most az, hogy 95%-ra biztos vagy valamiben, vagy 100% is tudod, az egy az egy hihetetlen nagy különbség.

[00:38:43]Mirán is tudja, hogy hogy működik a gyakorlat.

[00:38:45]Olyan olyan óriási fegyvert adott az Egyesült Államok Irán kezébe, ami 10 atombombánál vagy 20-nál is többet ér a hormoziszoros globális zsarolási lehetőség.

[00:38:53]Tehát ilyen stratégiai hibát Irakta nem láttam.

[00:38:58]Az is egy iszonyatos hiba volt, mert Irakkal, amikor 2003-ban szétverték Irakot, Iránt hozták pozícióba a térségbe.

[00:39:04]Gondoljuk el, hogy a legnagyobb ellenfelünk legnagyobb ellenségét szétverjük.

[00:39:08]Az USA ezt csinálta 2003-ban Irakkal.

[00:39:09]Na most meg belement egy olyan háborúba Iránnal egy már győztes pozícióban volt 2025-ben az USA és Izrael, mert amit a amit meg lehetett semmisen a nagy részét felszámolták.

[00:39:20]Jó, a ballisztikus rakéta programot nemen hatalmas vereséget mértek 2025-ben Irán.

[00:39:26]Erre erre folytatjuk.

[00:39:26]Mert azt hitték, hogy bukik az iráni rendszer.

[00:39:28]Szerintem ez tehát azt hitték, hogy könnyű lesz.

[00:39:31]Mindig így kezdődnek a a nagy bukták.

[00:39:34]Ugye 41-ben Hitler, hát könnyű lesz.

[00:39:37]Szovjetuni egy agyaglábon álló, óriás.

[00:39:39]Aztán rájön, hogy mit tudom én, háromszoros a katonai kapacitása a németnek.

[00:39:42]Most meg rájöttek, hogy Irán sokkal erősebb annál, mint gondoltak.

[00:39:45]Ráadásul még azért is erősebb lesz a rezsim, mert ugye januárban még tüntetőket öltek.

[00:39:53]De hogyha elindulnának a tüntetések megint, akkor akkor azt mondhatnák, hogy az ellenség segítőit öljük meg, akik akik sok ezer iránit öltek meg.

[00:40:01]Tehát akkor az amerikaiak meg az izraeliek most a főellenség nagyon-nagyon sok iráni részére, akik egyébként utálták a rezsimet.

[00:40:10]Tehát a rezsim kapott egy csomó támogatást.

[00:40:12]Az más kérdés, hogy óriási nehézségek vannak Iránban, infláció, gazdasági nehézségek, csak hogyha egy háború közepén vagyunk, akkor a társadalom jobban összetart.

[00:40:22]Így is sokan utálják, gyűlölik a rendszert, emerről van szó, főleg városokban, de a vidéki népesség, a vallásos népesség, ami eleve 20-30% támogató volt, az valószínűleg egy nagyobb támogatott.

[00:40:34]Lehet, hogy most már többség támogatja az iránszert.

[00:40:36]Ezt sikerült elérni.

[00:40:37]Na, ha már így megnéztük a góp pontokat, akkor az utolsó utalt el ugye Kínára, Tajvanra.

[00:40:43]Erről beszéljünk egy kicsit, mert a Trump látogatásnak, a múlt heti Pekingi látogatásnak mintha lenne egy olyan üzenete, hogy legalábbis a Trump érában az USA nem annyira forcírozná, ha esetleg úgy döntenína, hogy most legyen az újraegyesítés.

[00:40:58]Ugye a puding próbálja az evés.

[00:40:58]A kínaiak azt mondták, hogy ne hagyjátok oda azt a 14 milliárd, más források szerint 11 milliárd dollárnyi fegyvert.

[00:41:07]Ha Trump ezt nem adja oda, az tényleg egy ilyen lesz, vagy csak részlegesen adja odat.

[00:41:11]Ugye nem mindegy, hogy mit adsz, mert adhatsz adhatsz olyan eszközt, ami tényleg nagyon sérti a kínai érdekeket, meg katonailag nagyon hatásos, de mondjuk hatsz három őrhajót, annak a hatása az jóval kevesebb, mint mondjuk erős légvédelmi rendszereké.

[00:41:29]Tehát amit mondani akarok ezzel, hogy a nuansok, a részletek majd elárulják, hogy mi történt, hogy születettel meg egyed, és már vannak olyan mémek, majd fölrakom a Facebook oldalamra, hogy így Trump felajánlja Szauronnak Tajvant így letérdelve.

[00:41:44]Szerintem ez így túlzás, de az biztos, hogy az amerikaiak egy dologra rájöttek, hogy legalábbis Trump, hogy Tajwan kérdésében a legjobb a fagyasztás.

[00:41:58]Egyébként majdnem minden kérdésben a legjobb az, hogy ne birizgáljuk a történetet.

[00:42:01]Ugye Trump még azt is megígérte, hogy felhívja a tayvani elnököt, a kínai köztesság elnökét hivatalosan.

[00:42:08]Azt ez húzzuk alá.

[00:42:10]Nincs ilyen, mint Tajvan.

[00:42:10]Hivatalosan nem létezik.

[00:42:12]A az más kérdés, hogy a kínaiak azt mondják, hogy egy renegád provincia, tajwani hatóság, egyebek vagy tai typei hatóság.

[00:42:22]Tehát amit mondani akarok ezzel, hogy ne szaladjunk előre, de nekem úgy tűnik, és Irán is ebbe az irányba vezet, meg meg Ukrajna is, meg minden, hogy gyengülnek.

[00:42:32]Kelet-Ázsiában akartak erősek lenni, és ott gyengülnek az amerikai.

[00:42:36]Tehát honnan hoztak ki eszközöket, lőszert, régvédelmet?

[00:42:42]Kelet-Ázsiából hozták a zöbölbe.

[00:42:42]Hát kérem, ez pont fordítva van, mint ahogy menni kéne a dolgoknak.

[00:42:46]És ezt a Japán meg Dil-Korea hogy éli meg vajon a szövetséges országok?

[00:42:50]Tehát ez a helyzet.

[00:42:53]Nem tud az USA mindenhol erős lenni.

[00:42:56]Nem tud az erős lenni a amerikai féltekén.

[00:42:59]Nem tud erős lenni egyszerre Ukrajnában, Iránban és a távolkeleten.

[00:43:04]Ez négy külön front.

[00:43:04]És négy fronton akciózik ugye Venezuela.

[00:43:07]azért valamennyire figyelni kell továbbra is.

[00:43:11]Kuba, ugye ez amerikai félteke, akkor Grönland az inkább siteépés, de ott is van egy konflikt.

[00:43:16]Az nem olyan nyilván ott nem katonai Irán.

[00:43:19]És akkor akkor erőt projekt Ukrajna, tehát val amerikai fegyvere meg figyelem megy Ukrajná, és akkor még erőt tudunk rakni Kelet-Ázsiába.

[00:43:29]Tehát ez a pont az ellenkezője annak, amit a tavalyi Amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia mondott.

[00:43:35]Tehát nem koncentrálunk, hanem szétszórjuk.

[00:43:38]az erőnket, aki szétszórja az erejét, az sokszor veszít.

[00:43:40]Még a legerősebb is veszíteni tud, ha itt is meg ott is, meg amott is megjelenek, mert a Kínának csak egy helyen kell erősnek lennie, vagy két helyen a délkínai tengeren meg Tajvan tér Kína koncentrálni tudja az erejét az USA, meg szórja szét az erejét.

[00:43:57]Ez volt a mai adásunk.

[00:43:57]Demira köszönjük szépen.

[00:43:59]Köszönöm szépen.

[00:44:00]Ha pedig nem csak hallgatni, hanem olvasni szeretnék Demotirát, akkor ajánlom egyrészt a Facebook oldalát, ahol nagyon jó elemzések vannak, másrészt a Mágiaűz című regényét.

[00:44:07]Van még a napról napraanon, de az nem tudom, hogy van-e raktáron, de a holnapok lehet, hogy elfogyott, de az ultrangönyvek.com oldon talán előjegyezhető is, ha még lesz meg ha meg még van esetleg raktáron egy-két darabunk, akkor meg is vásárható vásárolható.

[00:44:24]Szép napot kívánok.

[00:44:24]Boldog keddet mindenkinek.

[00:44:26]Viszontlátásra, viszonthllásra.