Rendkívüli fenyegetés: megkezdődött a harc az Ukrajna feletti uralomért - Vukics Ferenc
- A GLOBSEC prágai konferenciáján a magyar álláspontot Bajnai Gordon képviselte, ami Vukics Ferenc szerint a szervezet irányultságát tükrözi; a rendezvényen a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Világgazdasági Fórum szakértői domináltak.
- Nyílt küzdelem folyik az ukrán hadsereg feletti ellenőrzésért, egyes európai csoportok akár Zelenszkij alternatíváiban (Zaluzsnij, Budanov) is partnert keresnek, és az ukrán haderő európai integrációját még az EU-tagság ellenzői is támogatnák.
- Ivan Krastev koncepciója szerint az európai elit „mézescsupor" stratégiával vonná be a mainstreambe azokat a jobboldali pártokat, amelyek feladják euroszkepticizmusukat és elfogadják az ukrán haderő integrációját.
- A háborús narratívák ellentmondásosak: miközben csökkenő figyelemről beszélnek, terjed az ukrán fordulat mítosza, ám Vukics szerint ennek a harctéren nincs nyoma, és a korábbi orosz gazdasági összeomlás-jóslatok sem igazolódtak.
- A német sajtó folyamatosan háborús készülődést sürget (115 000 katonai ágy, bunkerkereső app), miközben a tenger alatti Szkíta-projektről és a Szarmat-rakétáról szóló hírek tovább fokozzák a feszültséget.
- A szóbeli eszkaláció normalizálódott: Zelenszkij megelőző csapásokat helyezett kilátásba Fehéroroszországra, a NATO-főtitkár „pusztító választ" ígért, az oroszok pedig a NATO 5. cikkének hatástalanságát üzenték a döntéshozatali központok védelmében.
- Az ukrán hadsereg képe és valósága között éles a kontraszt: a katonák kétharmada idős, kiéhezett, egészségileg tönkrement, a kényszersorozás és a brutális fegyelmezési eljárások általánosak.
- A fegyverek ára drasztikusan emelkedik, a hadiipari komplexum óvatos a gyártósorok fejlesztésében, ami a RAND Corporation szerint veszélyezteti a NATO Keleti Pajzs terveit.
- Több nyugati szövetséges (britek, franciák, spanyolok, olaszok) blokkolja az Ukrajnának szánt további pénzügyi támogatást, miközben a szankciókat is kijátsszák saját gazdasági érdekeik védelmében.
„Én azt gondolom, hogy ha szerencsések vagyunk, akkor az utolsó nagy téteket látjuk. Az utolsó nagy tétek azt hozhatják el, hogy a végén bekövetkezik egy konfliktus, de elhozhatják azt is, hogy már mindenki kirakott az asztalra mindent.” – Vukics Ferenc
Részletes összefoglaló megjelenítése
A GLOBSEC konferencia és az európai politikai átrendeződés
A GLOBSEC szerepe és a magyar részvétel hiánya
A beszélgetés a pozsonyi székhelyű GLOBSEC agytröszt prágai biztonságpolitikai konferenciájának elemzésével indult. Vukics Ferenc alezredes kiemelte, hogy a rendezvényen a magyar részvétel rendkívül korlátozott volt, és a magyar álláspontot lényegében Bajnai Gordon képviselte – ami szerinte sokat elárul a szervezet irányultságáról. A konferencián a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Világgazdasági Fórum szakértői domináltak.
„Magyar résztvevő kevés van köztük, és hogyha Bajnai Gordon testesíti meg a magyar véleményeket ott, akkor az szerintem elég sok mindent elárul magáról az ott lévő társaságról.” – Vukics Ferenc *
Harc az Ukrajna feletti ellenőrzésért
A konferencia egyik legfontosabb tanulsága Vukics szerint, hogy nyílt küzdelem folyik az Ukrajna és az ukrán hadsereg feletti ellenőrzés megszerzéséért. Különböző európai politikai csoportok abban látják jövőjüket, hogy ki tudja befolyása alá vonni az ukrán haderőt. Ennek érdekében együttműködő partnert keresnek Kijevben – ha nem is Zelenszkij személyében, akkor olyan alternatív vezetőkben, mint Zaluzsnij vagy Budanov.
Az ukrán hadsereget mindenki a legfontosabb tényezőnek tartja, ezért még azok is támogatnák az ukrán haderő közös európai haderőhöz való csatlakozását, akik Ukrajna gyorsított EU-tagságát ellenzik.
Ivan Krastev és az új európai konszenzus terve
Ivan Krastev bolgár politológus, a Nyílt Társadalom Alapítvány kiemelt elemzője szerint Európának újra kell határoznia magát és új konszenzust kell létrehoznia. Az európai politika egyre inkább jobboldali irányba tolódik, és a szuverenista irányzat tartósnak tűnik. Krastevék koncepciója szerint azokat a jobboldali, akár szélsőjobboldali pártokat, amelyek feladják euroszkepticizmusukat és elfogadják legalább az ukrán haderő integrációját, be lehetne vonni a mainstream hatalmi struktúrába. Csak azokat kellene kizárni, akik erre nem hajlandók.
Vukics párhuzamot vont Giorgia Meloni esetével, akinek pártját korábban szélsőjobboldalinak bélyegezték, mára azonban elfogadottabbá vált, és Meloni óvatosan ugyan, de közeledik az európai és ukrán álláspont felé. Az AfD-re és a Mi Hazánkra viszont nem gondolnak potenciális partnerként.
A „mézescsupor" stratégia
Vukics szerint az európai elit taktikát váltott: eddig ütötték a jobboldali csoportosulásokat, most pedig „mézescsuporral" próbálkoznak – vagyis igyekeznek leválasztani azokat a szereplőket, akik hajlandók együttműködni. Ez a stratégia hasonló ahhoz, amit Magyarországon a Jobbik-projekt kapcsán láthattunk. A cél az, hogy az egyre erősödő ellenzéki csoportosulásokat meggyengítsék, és megőrizzék a jelenlegi európai elit hatalmát.
A magyar választások és a szuverenista fordulat értelmezése
A műsorvezető, Király Tamás felvetette, hogy a magyar választásokon éppen az a párt szerzett többséget, amely nagyobb távolságot ígért Oroszországtól és Európához való visszacsatlakozást hirdetett. Vukics szerint ez feszültségeket fog okozni, mert a brüsszeli követelmények és a választási ígéretek között ellentmondások feszülnek, és előbb-utóbb dönteni kell majd – különösen az uniós források kérdésében.
A feszültségkeltés mechanizmusai és a narratívák harca
A háború megfordulásának narratívája
A beszélgetés során részletesen elemezték, hogy miközben egyes elemzők szerint csökken a figyelem Ukrajna iránt, ezzel párhuzamosan egy másik narratíva is terjed: a háború menete megfordul, és Ukrajna átveszi a kezdeményezést. A balti országok például éppen erre hivatkozva ellenzik a tárgyalásokat. Vukics azonban rámutatott, hogy ennek a fordulatnak a harctéren nem látszanak a nyomai – a drónokkal elérik ugyan Moszkvát, de az orosz válaszcsapások rendkívül kemények.
Az orosz gazdaság összeomlásának mítosza
Vukics ironikusan idézte fel azokat a korábbi narratívákat, amelyek szerint Oroszország gyenge, Putyin bujdokol, az orosz gazdaság összeomlik – miközben a Bloomberg jelentése szerint a rubel erősödött leginkább a dollárral szemben, és az uráli olaj ára is kedvezően alakult. Hozzátette: amikor ő ezeket a tényeket közölte a Facebook-oldalán, azonnal „mocskos orosz propagandának" bélyegezték.
„És mindig azon gondolkodtam, hogy a Bloomberget tényleg lehet-e avval... általában nyugati forrásokból szoktam tájékozódni, mert abból is épp elég információ ki tud jönni.” – Vukics Ferenc *
A német sajtó és a háborús készülődés
A beszélgetés részletesen kitért arra, hogy a német sajtó – a Bild, a Die Welt, a Tagesanzeiger – folyamatosan közöl olyan híreket, amelyek Németország háborús felkészülését sürgetik. Ennek részeként:
- 115 000 katonai ágyat helyeztek készenlétbe
- Létezik egy alkalmazás, amely megmutatja, melyik bunkerbe lehet leggyorsabban elmenekülni
- Azt állítják, Putyinnak nincs más választása, mint Európa ellen támadást indítani
A tenger alatti Szkíta-projekt és a Szarmat-rakéta
Vukics beszámolt a Tagesanzeiger elemzéséről, amely szerint az oroszok a tenger aljzatán rejtettek el rakétaindító állásokat, ahonnan a Szarmat-rakétákat nem lehet megsemmisíteni. Ezek akár nemzetközi vizeken is telepítve lehetnek. A Szarmat-rakéta 35 000 km hatótávolságú, és egy Franciaország méretű állam elpusztításához elegendő nukleáris töltetet képes szállítani.
A fehéroroszországi nukleáris gyakorlat értelmezése
A nyugati narratíva szerint a fehéroroszországi orosz nukleáris gyakorlat valójában előkészítő csapás Ukrajna ellen. Zelenszkij kijelentette, hogy megelőző csapásokat mérnek Fehéroroszországra, a NATO-főtitkár pedig „pusztító választ" helyezett kilátásba. Vukics szerint ezek a kölcsönös fenyegetések a magyar médiában alig kaptak figyelmet.
A feszültség mesterséges jellege
Vukics úgy értékelte, hogy a kialakult helyzetben mindenki tesztelgeti a másikat, és a feszültség mesterségesnek tűnik. A szavak szintjén azonban ez a folyamat érzékenyíti a lakosságot: az emberek már nem döbbennek meg az atomfegyver emlegetésén, és a korábban elképzelhetetlen szóbeli eszkaláció mára normalizálódott.
„Amit látunk az elmúlt egy hónap igazából olyan mértékű szóbeli eszkaláció zajlott le, ami korábban elképzelhetetlen volt, és az amit mondtál, hogy amúgy le se reagáltuk, észre se vettük az egészet, inkább, hogy csak hozzá vagyunk szoktatva.” – Vukics Ferenc *
A katonai helyzet és a légvédelem problémái
A Kijev elleni csapás és a légvédelem hiányosságai
Vukics részletesen elemezte a Kijevet ért „valaha volt legnagyobb csapást". Az ukrán légvédelem a cirkon rakéták és az Oresnyik típusú eszközök ellen hatástalannak bizonyult. Az Iszkander rakétákból 30-ból mindössze 11-et sikerült elfogni. A Patriot-rendszerek „erőlködtek", de a komolyabb eszközök többségét nem tudták megsemmisíteni.
Az amerikai és ukrán álláspont a légvédelmi eszközök hiányáról
Érdekes kölcsönös vádaskodás bontakozott ki: az ukránok szerint az amerikaiak az iráni háborúban használták el a légvédelmi eszközök jelentős részét, az amerikaiak viszont azt állítják, hogy azért nem tudnak hatékonyan harcolni Iránban, mert korábban Ukrajnának adták ezeket az eszközöket. A végeredmény mindkét értelmezés szerint ugyanaz: sem Ukrajnának, sem szövetségeseinek nincs elegendő légvédelmi kapacitása.
A drónháború és a civil áldozatok
A beszélgetés kitért az iskolai kollégium elleni támadásra, ahol négy drón csapódott be az épületbe, 21 halálos áldozatot követelve. Az ukránok szerint ők egy drónközpontot támadtak, de Vukics megjegyezte, hogy négy drón ritkán csapódik be véletlenül ugyanabba az épületbe. Az eset az orosz társadalomban dühöt váltott ki, ami a Kijev elleni keményebb válaszcsapás belpolitikai motivációját is adhatta.
Az orosz üzenet a döntéshozatali központokról
Vukics felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz titkosszolgálatok a május 9-i ünnepség előtt üzentek: a NATO 5. cikke nem védi meg a döntéshozatali központokat az Oresnyik-rakétáktól. Emellett az oroszok azt állítják, hogy konténerhajókról, illetve a balti államok és Finnország légteréből mérnek csapásokat Oroszországra, és ennek következményei lesznek.
Az ukrán hadsereg valós állapota
A mítosz és a valóság
Vukics éles kontrasztot rajzolt az ukrán haderőről kialakult kép és a valóság között. A nyugati megítélés szerint az ukrán hadsereg egy „svájci bicska", amely mindenre képes. A valóságban azonban a katonák egyharmada felel meg ennek a képnek, kétharmaduk viszont idős, kiéhezett, egészségügyileg tönkrement ember, akik az állásaikban várják a háború végét – akár úgy is, hogy „az se baj, hogyha a következő csapás ideérkezik, csak most már valahogy legyen vége".
A kényszersorozás és a fegyelmezési eljárások
A beszélgetés érintette a brutális fegyelmezési eljárásokat, az „Avatar gödröktől" kezdve a dezertálásokig. Vukics megjegyezte, hogy sokan még mindig azt hiszik, az ukránok önkéntesen, dalolva mennek a frontra, miközben a valóságban erőszakkal viszik őket.
„Ott mindenki szeretné ezt az országot megmenteni, megvédeni. De azt közben meg elfelejtjük, hogy közben meg egy nép elpusztul teljes egészében. És szerintem nincs jogunk ahhoz, hogy elpusztítsunk egy népet különböző geopolitikai célok elérése érdekében.” – Vukics Ferenc *
A veteránok pszichiátriai kezelése és a társadalmi átalakulás
Egy ukrán állami tanulmány szerint körülbelül 4 millió embert kellene felkészíteni a háború utáni időszakra, és már a háború vége előtt meg kell kezdeni a veteránok pszichiátriai kezelését. Az ukrán tervek szerint a veteránok a társadalmi ranglétra csúcsára kerülnének, ők vezetnék a közigazgatást, az önkormányzatokat, és akár államtitkárságokig is eljuthatnának.
A gazdasági összeomlás és a migráns munkaerő szükségessége
Vukics elmondta, hogy az ukrán gazdaság teljesen szétesik, mert a termelőszektorokból elvitték az embereket. Milliós nagyságrendben lenne szükség migráns munkavállalókra a háború befejezése után – vagy akár már a háború alatt –, mert a külföldre távozott ukránok döntő többsége nem fog hazatérni.
Budanov szerepe és az oroszellenes narratívák
Budanov mint Zelenszkij potenciális kihívója
Vukics szerint Budanov veszélyes ellenfele lehet Zelenszkijnek. A katonai hírszerzés vezetője olyan történelmi narratívákat hangoztat, amelyek szerint az igazi „Rusz" Kijevből származik, és kár volt átengedni a történelmi kezdeményezést Oroszországnak. Ennek részeként léteznek olyan kezdeményezések, amelyek Oroszországot „Moszkóviának" neveznék át.
Oroszország felosztásának víziója
Budanov legutóbbi nyilatkozataiban arról beszélt, hogy Oroszország egy etnikai felbomlás előtt áll, mivel az „utolsó nagy gyarmatbirodalom". Szerinte előbb-utóbb felerősödnek azok a népcsoportok, amelyeknek jelenleg csak nyugaton vannak vezetőik, és ezek a csoportok fel fogják bontani Oroszországot. A dekolonizáció jegyében segíteni kell Oroszország felosztását.
Vukics rámutatott, hogy ez a narratíva tulajdonképpen Putyin malmára hajtja a vizet, hiszen azt erősíti, hogy Oroszország gyenge, mindjárt szétesik, és nincs más esélye, mint megtámadni Európát.
A hadiipari komplexum és a fegyverkezés gazdasági korlátai
A fegyverek elszabaduló árai
A RAND Corporation elemzésére hivatkozva Vukics elmondta, hogy a fegyverek ára drasztikusan megemelkedett: a kereslet növekedése és a kínálat szűkössége miatt egy harckocsi ára akár háromszorosára is nőhet. Így hiába költ egy ország háromszor több pénzt védelemre, ugyanazt az egy darab harckocsit vásárolja meg.
A hadiipari komplexum óvatossága
A hadiipari vállalatok nem hajlandók bevállalni azt a kockázatot, hogy a háború esetleg nem tart ki elég sokáig, ezért nem fejlesztenek megfelelő mértékben gyártósorokat. Óvatosan indítanak el fejlesztéseket, mert előfordulhat, hogy a befektetés nem térül meg. A cél jelenleg az, hogy a kevés fegyvert a lehető legdrágábban adják el.
A NATO terveinek veszélyeztetése
A RAND megállapítása szerint a fegyverek elszabaduló árai veszélyeztetik a NATO terveit, különösen a Keleti Pajzs létrehozását, mivel kérdésessé válik, hogyan tudják felszerelni a hadseregeket.
Az európai szövetségesek megosztottsága
A pénzügyi támogatás blokkolása
Friss hírek szerint a britek, franciák, spanyolok, kanadaiak és olaszok kezdték el blokkolni, hogy még több pénzt adjanak Ukrajnának. Ezzel párhuzamosan Németország blokkolja Ukrajna teljes jogú EU-tagságát. Vukics szerint ez azt mutatja, hogy a korábbi szövetségesek politikát változtattak, és bizonyos kockázatokat nem hajlandók vállalni.
A szankciók kijátszása és a gazdasági realitások
A britek hirtelen engedélyezték, hogy harmadik országból orosz üzemanyag érkezzen, mert nem akarják megbuktatni a saját gazdaságukat. Az Egyesült Államok szintén felszabadította egy hónapra az orosz termékek vásárlását. Kína és India pedig egyértelművé tette, hogy nem fogják a saját gazdaságukat alárendelni a nyugati szankciós politikának.
„A világ legnagyobb lakosságú állama nem fogja megbuktatni a gazdaságát semmilyen holland miniszterelnöknek a kedvéért.” – Vukics Ferenc *
A hágai inváziós törvény orosz változata
Az amerikai előzmény
Az Egyesült Államok korábban elfogadta az úgynevezett Hágai Inváziós Törvényt, amely szerint ha a Nemzetközi Büntetőbíróság amerikai állampolgárok ellen indít eljárást, az amerikai hadseregnek joga van megszállni Hágát, letartóztatni a bíróság tagjait, és az Egyesült Államokban felelősségre vonni őket.
Az orosz változat
Oroszország most – mintegy 20 éves késéssel – kidolgozta a saját hasonló törvényét, amely szerint az orosz haderő bevethető az orosz állampolgárok védelme érdekében, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság intézkedik velük szemben. A törvény lehetővé teszi akár katonai eszközök alkalmazását is az érintett állampolgárok kimentésére.
A nemzetközi összefogás lehetősége
Vukics megemlítette, hogy amikor az amerikai elnök Kínába látogatott, felvetette annak lehetőségét, hogy Kína, az Egyesült Államok és Oroszország közösen lépjen fel a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben, mivel egyik ország sem fogadja el a joghatóságát. Emellett a bíróság titokban elfogatóparancsokat adott ki izraeli katonatisztek és politikai vezetők ellen, amelyek nem nyilvánosak.
Magyarországi vonatkozás
Vukics felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai Hágai Inváziós Törvény a szövetségesekre is vonatkozik, tehát ha Magyarországon történne egy ilyen jellegű elfogás, az ide is kiterjedne.
A háború végének kilátásai
Az utolsó nagy tétek
Vukics szerint jelenleg az utolsó nagy téteket látjuk. Ez két kimenetelt hozhat: vagy bekövetkezik egy konfliktus, vagy – miután mindenki kipakolta az asztalra mindenét, és kiderült, hogy patthelyzet alakult ki – meg kell tanulni egymás mellett élni. Amerikai elemzők is arról beszélnek, hogy Kínával és Oroszországgal is meg kell találni az együttélés módját.
A háború kirobbanásának valószínűsége
Vukics úgy véli, hogy ha a döntéshozók épelméjűek, akkor senkinek sem érdeke egy ilyen háború kirobbantása – sem az európaiaknak, sem az oroszoknak. Ugyanakkor a történelemben láttunk már példát arra, hogy valakik ügyesebben keverték a kártyákat, mint ahogy azt előre gondolták. Ha viszont minden fenyegetés kifullad, és a vörös vonalak is eltörlésre kerülnek, akkor az együttélés lesz a következő lépés.
„Én azt gondolom, hogy ha szerencsések vagyunk, akkor az utolsó nagy téteket látjuk. Az utolsó nagy tétek azt hozhatják el, hogy a végén bekövetkezik egy konfliktus, de elhozhatják azt is, hogy már mindenki kirakott az asztalra mindent.” – Vukics Ferenc *
Az igazságos béke ára
Vukics zárógondolatként feltette a kérdést: azok, akik azt mondják, hogy Ukrajna addig harcoljon, amíg igazságos béke nem lesz, mondják meg azt is, hogy ennek mennyi ukrán élet, mennyi pénz és mennyi fegyver az ára. Szerinte nincs jogunk elpusztítani egy népet geopolitikai célok érdekében, különösen úgy, hogy a következményeket végig sem gondoltuk.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „ö ha az lehet Zaluzsni, lehet Budanov, bárki egyéb más” – Zaluzsni név ASR-torzulása, a kontextus alapján Valerij Zaluzsnij volt ukrán főparancsnokról van szó.
- „aem két fiatal ember csak mindenki más lány” – értelmezhetetlen szakasz, valószínűleg a kollégium elleni támadás áldozataira vonatkozik, de a pontos mondat nem rekonstruálható.
- „öusb állapotot” – valószínűleg „holtpont” vagy hasonló kifejezés torzulása, a kontextus alapján patthelyzetről van szó.
- „a Petri, megmaradt Petriot rakéták” – a Patriot légvédelmi rendszer ASR-torzulása.
- „Orfonder der le” – valószínűleg egy nyugati elemző vagy politikus nevének torzulása, nem azonosítható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:03]Ez pedig egy régi új műsor a támaszpont immáron állandó vendégünkkel Vukics Ferenccel.
[00:00:07]Szervusz, köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:00:09]Mertogy úgy alakult, hogy 32 adása volt a támaszpontnak itt az Ultrahangcsatornján 2023 körül.
[00:00:17]Aztán Felinek lett egy állandó elköteleződése.
[00:00:20]Most viszont ez átalakult.
[00:00:22]Úgyhogy immáron hetente találkozhatnak az alezredes úrral, aki továbbra is alezredesi rangban van, mert az viszont nem ment tábornokig itt az elmúlt három évben sem sajnos, de még bármi történhet.
[00:00:33]Szóval jövünk a támaszponttal, azonnal kezdünk.
[00:00:35]Kérem a kedves hallgatókat, hogy lájkolják ezt a videót, hogy minél több emberhez eljussunk, illetve iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára.
[00:00:42]Nagyon vártam már, hogy hosszan és bőven ki tud fejteni azt, ami ebben a világban zajlik.
[00:00:47]Kezdjük a globszekkel.
[00:00:47]Ugye a globsek az egy olyan globális agytröszt, amelynek a székhelye Pozsonyban található, de számos nagyvárosban működtet irodákat és rendszeresen tart különböző ilyen ting tank rendezvényeket.
[00:00:58]Például nem utó nemrég egy biztonságpolitikai konferenciát tartottak egyébként Prágában, ahol nagyon sok fontos megállapítás született.
[00:01:07]Például egyébként ugye a NATO-nak a jövőjét tekintve fegyverkezést, katonai dolgokat és Ukrajna jövőjét tekintve.
[00:01:13]Te mit emelnél ki a globszekből?
[00:01:15]Hát az egyik az, hogy magyar résztvevő kevés van köztük, és hogyha Bajnai Gordon testesíti meg a a magyar véleményeket ott, akkor az szerintem elég sok mindent elárul magáról az ott lévő társaságról.
[00:01:27]vagy azt mondjuk, hogy a Nyílt Társadalomalapítványnak szinte minden szakértője megjelenik, vagy a vagy a világgazdasági fórumnak a szakértői szintén megjelennek ezen.
[00:01:44]A ami ami fontos, amit látunk, az, hogy mindenki számára nagyon egyértelművé vált az, hogy folyik egy harc Ukra Ukrajna a fölötti ellenőrzés megszerzése kapcsán.
[00:01:56]Tehát az látszik, hogy különböző csoportok, különböző politikai csoportok Európában a jövőjüket abban látják, hogy ki lesz az a szereplő, aki az Ukrajna és az ukrán hadsereg fölötti ellenőrzés valamilyen úton, módon meg tudja szerezni.
[00:02:10]Ezért megpróbál együttműködő partnert keresni Kievenül.
[00:02:16]Ha nem Zelenszki, akkor valaki más.
[00:02:16]ö ha az lehet Zaluzsni, lehet Budanov, bárki egyéb más, csak hogy ki lehet a jövő embere Ukrajnában is.
[00:02:24]És miután annyira mindenki az ukrán hadsereget a legfontosabb tényezőnek tartja, ezért arról beszélnek, hogyha ha vannak is olyanok, akik Ukrajna gyorsított tagságát nem fogadnák el Európában, de az ukrán hadseregnek az közös európai haderőhöz való csatlakozását igen.
[00:02:41]És itt van Ivan Krastev bolgár politológusnak, aki szintén ugye az Openiz vagy Nyílt Társadalomalapítványnak a az egyik kiemelt személyisége, elemzője.
[00:02:52]Ő ugye azt állítja, hogy Európának újra kell határoznia magát, és egy új konszenzust kell létrehozni.
[00:02:59]És ahogy a beszélgető partnereivel arról beszéltek, hogy valójában átalakult Európa egyre inkább jobb oldali irányba tolódik.
[00:03:09]Úgy néz ki, hogy marad ez a szuverenista irány, és egy olyan új konszenzust kellene létrehozni, amelyben azok a jobboldali, szélső jobboldali pártok, amelyek képesek, amelyek föladják az euroszkepticizmust, és elfogadják, hogy legalább az ukrán haderő az csatlakozzon a közöspai védelemhez, akkor ezeket a pártokat integrálni lehetne a mostani mainstream hatalmi pártok közé, és csak azokat kellene kizárni, akik erre nem hajlandó.
[00:03:42]egyébként ugye George Meloni pártjával kapcsolatban régen mindig mondták, hogy szélső jobboldali.
[00:03:46]Most már nem is annyira mondják egyébként.
[00:03:48]És láthatóan Meloni például bár óvatosan, de közeledik akár az európai álláspont, mondjuk afelé nyíltabban is közeledik, de akár az ukrán álláspont irányába rájuk gondolhatnak.
[00:03:59]Gondolom nem az AFD-re meg a mi hazánkra is ezekre a pártokra gondol.
[00:04:04]Igen, nem ő rájuk gondolnak.
[00:04:04]Végülis az a megdöbbentő benne az, hogy ha elfogadod, hogy mi vezetünk továbbra is, ha elfogadod, hogy Ukrajna a a legfontosabb tényező, ha elfogadod, hogy az ukrán hadsereget integrálni kell, és még egy másik fontos dolog, ha elfogadod, hogy az, hogy az Oroszország ellenség, ha elfogadod, hogy Kína és az Egyesült Államok nem is annyira vetéttárs, inkább ellenség, akkor ettől a pillanattól fogva, mert azt mondják, hogy ha igazi szuverenista vagy, akkor valójában minden ilyen globális hatalmi csoportot el kell, hogy utasítsál.
[00:04:38]Tehát azért kell, hogy támogasd a mostani európai központi vezetést, mert ő is szuverén akar lenni a a nagyhatalmi viszonyrendszerben.
[00:04:47]Viszont itt felmerül a kérdés, hogy esetleg át lehet-e úgy reformálni az Európai Uniót, mert nem ebbe az irányba látjuk, hogy mennek a folyamatok, hogy tényleg erős nemzetek Európája legyen, mert ahhoz még csatlakozni is lehetne, csak itt ezzel párhuzamosan közben az európai intézmények mindent le akarnak uralni.
[00:05:02]Hát az látszik, ez a ez a ez a korbács és a a mézescsopornak a az esete.
[00:05:08]Eddig ütötték a ezeket a jobboldali csoportosulásokat, és most bepróbálkoznak a mézes csopos része, hogy kihajlandó leszakadni arról az ellenzéki csoportról, ami egyre inkább erősödni látszik, és veszélyezteti a mostani európai elitnek a a hatalmát.
[00:05:22]És ugye pont Kustb ugye a szerintem a valahogy reggel reggeli órákban nyilatkozta azt, hogy arról beszélt, hogy hát a magyarországi rendszerváltás is ezt támasztja alá, hogy a szuverén szuverenisták maradnak, a jobboldaliak maradnak, sőt a szélső jobboldaliak is maradnak Magyarországon, csak ez már nem euroszkeptikus és nem, hanem Európával akar együttműködni és távolságot tart ezekkel a három nagy hatalommal kapcsolatosan.
[00:05:54]Ezzel mennyire tudsz egyetérteni?
[00:05:54]Hiszen ha megnézzük, akkor ezen a választáson tényleg ez téma is volt, és láthatóan ugye az a párt szerzett mandátumot vagy többséget, amelyik azt mondja, hogy nagyobb távolságot Oroszországtól, ahol ruskik hazát kiabáltak, és ami azt hirdette meg, hogy Európához csatlakozunk vissza.
[00:06:13]És aztán közben meg látjuk, hogy azért megvannak a határok, amik mennek, és az majd feszíteni fogja a mostani kormányzatot, mert sok volt az ígéret, és van egy része, ami meg követelményként az együttműködéssel kapcsolóban megfogalmazódik mondjuk brüsszeli irányból.
[00:06:27]És ez előbb-utóbb ezek a ezek a feszítő hatások megérkeznek, akkor tényleg kell mondani A-t vagy B-t a végén valak főleg, hogy vagy uniós források, vagy vagy így van, így van, így van.
[00:06:37]A a hogy mennyire lehet velük egy evvel a típusú megoldással egyetért, ez egy módszert.
[00:06:44]Nem egy nem az a kérdés, hogy én ev egyet akarják-e érteni.
[00:06:46]Ők így gondolják, hogy így lehetne bevonni.
[00:06:50]Túlságosan felerősödtek ezek.
[00:06:50]Eddig arról volt szó, hogy ezeket el kell taposni.
[00:06:53]annyira, hogy a végén mit láttál most, aki a múlt héten megnézte mondjuk egy egyszer távoli dolog, mondjuk a Bajor katolikus hetet vagy napokat, amelyek lezajlásra kerültek, és akkor azt lehetett látni, hogy mondjuk Jézus Krisztus egyszer szerepelt a programfüzetben, ami nagyon vastag volt valamilyen zenei produkció kapcsán.
[00:07:10]Ö és az összes többi az, hogy a LMBTQ nyomok a Bibliában ö Jézus és tanítványai és a a másság, a izé a és ez Bajorzágban, ami még egyébként konzervatívabb Németország össrészéhez képest elké elkép.
[00:07:27]Ezek voltak a fő témák, és erre volt felépítve minden teljes egészében, ami meg majd azt fogja okozni, hogy azok a fiatalok, akik erre nemet mondanak, azok majd ki fognak, tehát azok már nem fognak bemenni olyan templomokba, ahol ezeket fogják mondani.
[00:07:42]Annak ellenére, hogy amúgy Nyugat-Európában mondjuk a templomok egyre inkább megtelnek fiatalokkal, de az látszik, hogy azok afelé tartanak, ahol ahol nagyon határozottan kiállnak valakik értékek mellett.
[00:07:55]Tehát ez a ez a könnyen az elhatár, tehát ahol jól látható, elhatárlódnak bizonyos dolgoktól és kiállnak bizonyos dolgok mellett.
[00:08:02]Az a fiatalokat jobban érdekli, mint ez a mindenbe belesimuló valami.
[00:08:06]És de hogy visszatérjek, hogy hogy a jobb oldalt teljesen elutasították, sőt a legnagyobb veszélyforrásnak tartották akkor, hogyha valami szélső baloldali csoport fölrobbantott valamit, akkor utána mindenki elmondta a kötelező szavakat arról, hogy nagyon nagy veszély van a szélső jobb oldal miatt.
[00:08:22]Az, hogy éppen most egy szélső baloldal, az se volt probléma.
[00:08:25]Most az látszik, hogy belátták, hogy a a az ilyen konzervatív típusú csoportok azok túl erősek, és ezért valamifajta leválasztási technológiá technikát kell alkalmazni.
[00:08:36]A Néppárt esetében, ahogy láttok, a különböző típusú néppárti csoportok esetében, az már az már jóval korábban lezajlott.
[00:08:45]Most viszont az egyre inkább szélsőséges csoportokkal is bepróbálkoznak, hogy kik lehetnek azok, akik utána még ezt a az általuk elképzelt nagy közös európai egységet tovább tudnák erősíteni.
[00:08:54]Tehát hajlandó, mint ahogy láttuk itt a magyar pptikában korábban, a megelőző választásoknál is, hogy hajlandók voltak akár korábbi szélső jobb oldali párttal is egyezkedni annak érdekében, hogy hogy a változások leszek, hogy a jobbik projekt az gyakorlatilag ilyen volt.
[00:09:10]Lehet a közös hívószó a szélső jobbnak nevezett patriót a szuverenista oldal irányába európai szinten az, hogy orosz veszély van, tehát hogy Oroszország meg fog támadni minket, Oroszország nem áll meg Ukrajnánál.
[00:09:23]Nagyon sok ilyen hírt lehetett hallani az elmúlt hetekben, és elég feszült is most egyébként a helyzet.
[00:09:30]És még egy érdekes, hogy a 24.hu-nak H-nak az elemzése van előttem, amiben voltak olyanok, akik szintén a globszeken arról beszéltek, hogy egyre kevesebb szó esik Ukrajnáról a világban, pont akkor, amikor megfordulni látszik a háború menete, és Ukrajna egyre inkább átveszi a kezdeményezést Oroszországgal szemben.
[00:09:47]Tehát most meg ez a narratíva, hogy a drónáborúban Ukraj párhuzamosan zajlanak ezek a narratívák.
[00:09:52]Ugye az egyik ilyen fontos narratív, hogy h itt most megfordul a háború, erre mondják ugye a balti országok, hogy nehogy valaki itt nekiálljon tárgyalni, hiszen most fordult meg a háború, és ak de de ennek a nyomait nem látjuk a harctéren.
[00:10:04]És hogy azért, mert hogy elérik a drónokkal, mondjuk Moszkva ellen támadásokat vezetnek, de itt mi láthattuk a tegnapi csapások kapcsán, hogy erre milyen kemény válaszok vannak.
[00:10:13]És de hogy nézzük, hogy inkább a múltban menjünk vissza.
[00:10:17]Van a fölrakjuk a narratívát, Oroszország gyenge, most esik szét.
[00:10:21]Putytin bujdokol.
[00:10:21]Mindjárt csak csak a izékbe bunkerek rosszul áll a választásokon.
[00:10:26]Igen, nagyon rosszul áll az orosz gazdaság, mindjárt szét fog esni.
[00:10:29]Közben a Bloomberg meg lehozza, hogy éppen a Rubel volt, amelyik legjobban megerősödött a dollárral szemben, és az Urálnak az Igen.
[00:10:37]És amikor ezt mondjuk én is leközöltem mondjuk a Facebook oldalamon, természetesen ez mocskos orosz propaganda volt, semmi egyéb más.
[00:10:42]És mindig azon gondolkodtam, hogy a Bloomberget tényleg lehet-e avval ö tehát ugye te általában nyugati forrásokból szoktál egyébként 99,9%-ban vagy ukrán forrásból szoktam tájékozódni, mert abból is épp elég információ ki tud jönni, tehát nem kell élj nappal rávetnie magát mondjuk az embernek a kommerzantra vagy a TASra, hogy a hogy hogy információk jöjjenek ki.
[00:11:07]Meg elég mondjuk az amerikai média szerintem elég normálisan tudósít ezekről a dolgokról.
[00:11:12]Tehát meg lehet találni azokat a forrásokat, amelyek távolságot tartanak mindegyik irányból.
[00:11:18]De a legfontosabb része az, hogy hogy megjelent ez a rész.
[00:11:20]Most ne is egyezkedjünk Oroszországgal, teljesen fölösleges.
[00:11:26]Ezután pedig, hogy akkor franciák együttműködnek ballisztikus rakétygyártással az ukránoknak, ami majd segíteni fogja a még nagyobb mélységbe történő csapásokat, illetve, hogy azok a csapások minél gyakrabban történhessenek.
[00:11:37]Meg erre utána fölteszik Peszkovnak a kérdést, hogy akkor ugye elképzelhető-e, hogy Oroszország mégis a, mert hogy úgy meg van gyengülve az orosz hadsereg, elképzelhető egy atomfegyvert vet be a Ukrajna ellen, majd ezután folyamatosan megy oda-vissza, hogy hát igen, megjelenik az ukrán politológus a tévében, elkezdi mondani, hogy hát itt Lemberg és Kiev esetében biztos, hogy atomtámadás lesz nemsokára, mert az oroszok így akarják a harctéri sikertelenségüket valahogyan eltek el ö el takarni, aztán utána jön a következő, hogy végigmegy a nyugati sajt, főleg a német sajtóval, tehát ha a ditet nézi valaki, vagy akár a svájci lapokat, ugye, és akkor azt látjuk, vagy a build, vagy a többi folyamatosan hoztak ki a híreket azzal kapcsolatosan, hogy hát itt akkor Németországnak a háborúra fel kell készülni, akkor 115000 katonai ágy már le van rakva.
[00:12:30]Van az alkalmazás, amit letölthetsz, ami már megmutatja, hogy melyik aluljáróba, melyik bunkerbe tudsz a a lakásodtól leggyorsabban elmenekülni, hogyha történik egy ilyen támadás.
[00:12:41]Meg, hogy kihozzák azt, hogy kérem szépen, valójában Oroszországnak, Putyinnak már nincs más lehetősége, annyira be van szorítva a sarokba, belföldön, külföldön, mindenhol, hogy csakis egy Európa elleni támadással tudja kihozni magát ebből a szorított helyzetéből.
[00:12:55]Nem tudni miért, hogy az miért sokat segítene rajta még, hogy a a végén mondjuk egy ilyen katasztrofális lépést meg tudna hozni.
[00:13:04]Tehát ezek folyamatosan mentek, és ennek a nyomása megy.
[00:13:06]És hogy amúgy különben a tenger alatti szkíta projekt, a szarmatrakéta, hogy hogy az oroszok tényleg készen állnak, elrejtették a a a tengernek az ajzatán az indítóállásaikat, és azokat onnan kilőve, tehát nem tudják őket megsemmisíteni az európaiak.
[00:13:24]micsoda veszély, és hogy ezek lehet, hogy nemzetközi vizeken is le vannak telepítve.
[00:13:30]Ki tudja miket telepített az a tengeralattjáró, illetve az a hajó, amelyik speciálisan erre föl lett építve.
[00:13:36]Egyre a Tagesaunak a az elemzése jelent meg ezzel kapcsolatosan.
[00:13:39]És akkor folyamatosan jönnek azok a hírek, amelyek mind arról szólnak, illetve, hogy maga az a Fehérorzországban lévő nukleáris gyakorlat valójában egy előkészítő csapás Ukrajnára, hogy hogy az onnétők lőni fognak atomfegyverrel majd Ukrajnára, minthogyha távolabbról nem tudták.
[00:13:58]Zel kimondta is, hogy majd megelőző csapás mér.
[00:14:00]Így van.
[00:14:00]Megelőző csapásokat fognak majd mérni Fehér Oroszországra, hogy ez ne következthessen be.
[00:14:04]És akkor a NATO főtitkár pedig azt mondja, hogy pusztító válasz fog érkezni, hogyha ez megy.
[00:14:08]Ugye ez kicsit ki is maradt a magyar médiából, mármint úgy mondom, hogy hogy amúgy oda-vissza ilyen keményeket szóltak oda-vissza egymásnak a különböző szereplők.
[00:14:19]A legsötétebb ez feszültségkeletés, tesztelés, vagy tényleg ez a valóság?
[00:14:22]Szerintem úgy úgy tűnik, hogy tesztelés, ahogyan a ahogy a tesztelésekre van a válasz.
[00:14:28]Tehát amikor most azt látjuk, hogy van a megvolt a kieveleni nagycsapás, ugye előző hetekben, napokban arról lehetett olvasni, hogy hogy közvetlenül a tűzszünet után a valaha volt legnagyobb orosz csapások érték Ukrajnát, most pedig a Kievet ért valaha volt legnagyobb csapás érte Kievet.
[00:14:48]És mit lehetett látni?
[00:14:48]Azt lehetett látni, hogy hogy itt ilyen cirkonrakétákat meg hát főleg oesnyűkat meg egyebeket nem nagyon tudott lelövöldözni a az ukrán légvédelem.
[00:14:56]Sőt az látszott, hogy az iskander rakétákból is a 30-ból a legutóbbi számok szerint csak 11-et.
[00:15:04]Érdekes, hugye Orfonder der le nyilatkozott és ezen támadás kapcsán, és azt emelte ki, hogy meg kell erősíteni Ukrajna légvédelmét.
[00:15:09]És mi, amit látunk, az az, hogy azért Kievet nem csak azért nem támadták az oroszok, mert olyan szívjók lettek volna, hanem a Kievi légvédelem az eléggé össze volt rakva.
[00:15:21]És most az, hogy ez bekövetkezett azt jelenti, hogy tényleg nagyon sok csapás zajlott le.
[00:15:25]Akkor azt lehetett látni, hogy aki látta felvételeket is, hogy azért ott a Petri, megmaradt Petriot rakéták ott erölködtek, de nem nagyon sikerült a legtöbbet elfogni a a komolyabb eszközök közül.
[00:15:40]És azt lehet látni, hogy igen, az amerikai felszerelés úgy hiányzik, mint egy falat kenyér, és hogy az amerikaiak tényleg elhasználták az eszközöknek egy jelentős részét.
[00:15:47]Ugye milyen érdekes, ukránok azt mondják, az amerikaiak elhasználták az iráni háborúban a a eszközök egy jelentős részét, és emiatt hiány van a piacon.
[00:15:55]Ők nem tudnak beszerezni megfelelő mennyiségű légvédelmi eszközt.
[00:15:59]Az amerikaiak mit mondanak?
[00:16:00]hogy azért, mert a korábban Ukrajnának adták ezeket az eszközöket, ők nem tudnak elég hatékonyan harcolni Iránban, mert kénytelennek bevárni a következő gyártási ö őszakokat, hogy hogy fel tudják tölteni a a készleteiket.
[00:16:16]De a lényeg a végén az csak egy, hogy úgy tűnik, hogy Ukrajnának és a szövetségeseinek nem állnak rendelkezésére megfelelő mennyiségű eszközök ahhoz, hogy például a védelmet biztosítani tudják.
[00:16:27]is nagyon jól néz ki az, hogy akkor sikerül orosz nagyvárosokat elérni és telébe nyomni egy-két felhőkarcolót vagy bármi egyéb mást, amivel el lehet juttatni a háború üzenetét amúgy az orosz társadalom felé.
[00:16:42]De annak a válaszait láthatjuk.
[00:16:42]Ugye mi történt itt?
[00:16:44]Ugye volt ez a iskolai kollégium ellené támadás, amire az ukránok azt mondták, hogy ők nem voltak, mert ők egy drónközpontot támadtak meg.
[00:16:52]Ettől függetlenül valaki megnézi a híreket, akkor láthatjuk, hogy most körülbelül 21 halálos áldozata van nagyon sok sérült el ennek a a támadásnak a következében.
[00:17:00]Ott négy drón csapódott be az épületbe, tehát nem véletlen volt a becsapódás.
[00:17:03]Mármint négy drón ritkán szokott véletlenül csapást mérni, mondjuk erre.
[00:17:08]A a másik az, hogy aem két fiatal ember csak mindenki más lány, aki a kollégiumban, az életét veszítette.
[00:17:19]ami az orosz társadalom egy dühöt vált ki, hogy hát akkor most mi van?
[00:17:21]Hát nem igaz, hogy nem csapunk oda keményebben, tehát ki kellett egy kicsit szolgálni a a belpolitikát is a csapással.
[00:17:27]A másik pedig egy üzenetet tudni kellett közvetíteni, mert ugye ha valaki figyelt az orosz titkosszolgáltak megelőző héten ugye üzenetet közvetített, hogy a döntéshozateli központokat a NATO ötödik cikkei nem véri meg az oresnyéktől.
[00:17:44]Tehát ez még ugye a május 9-i felvonulás kapcsán volt, hogy ugye azt mondták, az oroszok incidens kapcsán vetődött fel, illetve a a ugye ami az oroszok arról beszélnek, hogy itt konténerhajókról meg egyebekről meg az meg a balti államoknak a légteréből, meg Finnországnak a légteréből mérnek csapást valójában Oroszországra, és ennek az majd meglesznek a következményei, és hogy például, hogy azok a hajók, amelyek ebbe közreműködnek, vagy azok az országok, amiben közreműködnek, hogy nem véletlen, hogy a LEDkormány el is távozott ennek a ugye egy ukrán drónnak a a berepül berepülése kapcsán.
[00:18:22]És ugye a britek között szintén vannak incidensek, ugye megközelítettek oroszok brit gépeket, amik a fekete tenger fölött valójában, hogy a a britek a felderítési információkat gyűjték az ukránok számáve most egy friss hír, hogy megzavarták a brit védelmi miniszternek a repülőgép jelét is az orosz határ közelében.
[00:18:42]Tehát, hogy kicsit az a hangulat van, hogy mindenféle feszültséget gerjesztenek, csinálnak, kialakul mit tudom én, de hogy hogy nagyon, tehát ha végignézzük így a híreket, akkor nagyon feszültnek tűnik, és egy kicsit ilyen mesterséges feszültségnek tűnik.
[00:18:55]Így van, mert igazából mindenki tesztelgeti egy kicsit a másikat.
[00:18:56]És ugye nagyon sok nyugati jellemzőnek az a véleménye, ezek fő főképp amerikai jellemzők, akik azt mondják, hogy az oresnyék az egy válasz megint.
[00:19:04]Most már sűrűbben érkezik a válasz.
[00:19:07]És hogy miért?
[00:19:09]és hogy felkészültünk arra, hogy az elkövetkező időben majd sűrűbben érkeznek ilyen típusú válaszok, mert hogy az Oresnyéknek a gyártása felgyorsult az elmúlt időszakban, tehát hogy egyre nagyobb kapacitással gyártják le ezeket a az eszközöket, de közben hallottuk, hogy a szarmatnak a ugye itt a szarmata meg a szkíta, ugye a a különböző régi nomár népcsoportnak a nevét viselő különböző fegyverek, vagy pedig harceljárások jelennek meg itt a a az oroszoknál.
[00:19:38]Valószínűleg nem teljesen véletlenül egy kicsit történelmi visszaszólás Európa irányába.
[00:19:42]Ugye szármat esetében meg arról van szó, hogy sikeresek lettek a tesztek.
[00:19:47]Egy 35000 km-t is képes megtenni képes rakétáról van szó, amelyik amúgy egy Franciaország nagyságú állam elpusztításához kép elegendő nukleáris töltetet is képes vinni.
[00:20:00]Tehát ez maga maga az abszolút pusztítás.
[00:20:03]És akkor itt mindenki elnézést, de a férfiasságát egymás mellé mérve nagyon meg akarja mutogatni, hogy hogy ő mennyire elkötelezett az elkövetkező időszakban.
[00:20:14]De ez természetszerű, mert mi történt?
[00:20:16]A háromoldalú tárgyalások leálltak.
[00:20:18]És akkor most mindenki azt mondja, hogy hát Oroszország elengedte a tárgyalásokat, mert valójában neki kell Odessa meg Kiev, mert nem akarnak addig megállni.
[00:20:28]Az a minimum, amit el szeretének érni, az, hogy ők Donyecket akarják, az egy mese, hogy ennél sokkal messzebb szeretnének eljutni.
[00:20:34]A másik oldalon pedig azt mondják, amit hogy erről beszéltem a akár mondjuk a balti országok részéről és akkor olyan durva megjegyzések vannak, hogy akkor hát bombázzuk szét Kaliningrádot, mert ott kell gyorsan elő gyorsan rendet tenni.
[00:20:48]Akkor ő litván külügy Litvány miniszterelnök fel is szólított, ugye így van.
[00:20:51]Így van.
[00:20:51]Tehát, hogy mondjuk egy olyan ország, aki akinek a a, hogy mondjam, a a vendégrepülők látják el a légvédelmét, vagy vagy vendégkatonák biztosítják a határt, vagy saját légvédelemmel se rendelkezik, majd ő meg akarja mondani, hogy mi, hogy kell pusztító csapást mérni mondjuk a a exklávéra, amelyik a szomszédságban van.
[00:21:14]Tehát mi a lehető legkeményebbet mondta mindenki abb az jó, amíg ez a szavak szintjén megmarad, csak egy kicsit az a veszély viszont benne van, hogy a szavak szintjén lehet érzékenyíteni a lakosságot, hogy most is a hétvégén ugye oresnyék csapás érte kiev alsót, és gyakorlatilag már így így így nem annyira döbbnek meg rajta az emberek, és ugyanúgy ha az atom vagy a nukleáris fegyver szó elhangzik, akkor sem úgy reagál rá a lakosság, mint reagált rá mondjuk a háború kitörésé.
[00:21:43]Így van.
[00:21:43]És ez a ugye ez egyik legrosszabb.
[00:21:44]A másik pedig az, hogy akár csak a magyar sajtót nézzük, hogy ebből vajon mi jött le.
[00:21:48]Hát nag nagyon nem jött le.
[00:21:50]Nagyon kevés jött nagyon kevés hír jött le ezzel kapcsolatban, hogy amúgy különben itt itt itt a legkeményebb kocsmai stílusban szóltak be egymásnak.
[00:21:58]Ugye itt most jó Medvegyev mindig a legkeményebben próbál megszólni, de lassan felzárkózott a világ medvegyevhez egyébként.
[00:22:06]Igen.
[00:22:06]Igen.
[00:22:06]Tehát körülbelül a Medvegyev szintű hozzászólások vannak.
[00:22:08]És akkor hogy ő is ugye, hogy hogy kék lángal kell, hogy égjen egész Kiev, mert majd meg kell mutatni, mert hogyha a főváros ég, akkor akkor nagyjából rendben van.
[00:22:19]És ugye ne felejtsük, hogy ott közvetlenül még a a május 9-én ünnepség előtt akkor olyan felvetések voltak orosz oldalon, hogy szólni kell előre, hogy milyen kemény csapásokat fognak odamérni, és szólni kell a lakosságnak, hogy meg a meg a meg a nemzetközi szervezeteknek, meg a nagykövetségnek, hogy költözzenek ki, és akkor ők lerombolják kévet, és akkor ez lesz a következménye annak, hogyha mondjuk a az ünnepséget támadás éri.
[00:22:43]Záróesen behoznám Iránnak a kérdését, mert azért az is ide kapcsolódik.
[00:22:46]Ugye most amikor beszélgetünk, akkor megint nem sikerült a béke, és ugye két téma volt, a nukleáris kérdés, illetve a hormóziszoros.
[00:22:54]A nukleáris kérdést nyitnám meg, hogy ugye láthatóan ugye még korábban felmerült az is, hogy Iránra kéne valamifajta nukleáris csapást mérni, mert ha Iránra nem mér az Egyesült Állam, akkor majd Irán mér Izraelre vagy nem tudom én hova.
[00:23:06]De aztán ezt is elvetették.
[00:23:08]Nem lehet, hogy azért vetették el, hogy nehogy precedenst teremtsenek egy, mert ha Irán ellen mondjuk nukleáris fegyvert be lehet vetni, akkor Oroszország is bevethet.
[00:23:18]Ettől retegtek az európai vezetők, legalábbis ezt írták meg az európai lapok, hogy hát nehogy már Amerika a végén odáig jusson el, hogy Irán ellen esetleg egy atomfegyvert vett be, mert akkor azítilizáció Trumpüzenet és egy fel fogja jogosítani az oroszokat, hogy akkor ők is ugyanezt tegyék meg mondjuk Ukrajnába, és azért akarják korlátozni az amerikai tevékenységet.
[00:23:38]De amúgy a az Irán azért jó, mert amikor itt beszélünk, hogy a franciák balisztikus rakétaprogram fejlesztésében akarnak részt venni és segíteni Ukrajnának, hogy ő még inkább aktív tudjon lenni a távoli orosz területeken is, akkor ne felejtsük el, hogy az Egyesült Államok Irán esetében azért kellett elindítani a támadásokat, mert a drónfejlesztési, drónkapacitásuk, a rakétakapacitásuk ugye másfélszer, kétszer, háromszor nagyobb, mint az Egyesült Államok.
[00:24:06]Oké.
[00:24:09]Meg a környező országoknak meg semmilyen k ilyen jellegű kapacitása nincs.
[00:24:10]Tehát hogyha még hagyják egy évig, hogy hogy ezt a kapacitást kihasználják, akkor 400000-rel több drónt meg 3000-rel több rakétával rendelkező Irán várja őket.
[00:24:22]Tehát nem csak arról van szó, hogy atomfegyvereket kell korlátozni, hanem le kellett korlátozniuk azokat a kapacitásokat, amelyekben ezeket az eszközöket fejlesztették, mert ezzel már direkt be, tehát amikor van 400000 közepes nehézségű drónod, amely nagy távolságra képes csapásokat mérni, akkor az az nem piskóta, az nem arról van két millió kis zmögő valamid, aminek repülni kell.
[00:24:43]Tehát, hogy ők ők ugye ott az amerikai követelések között ez is megjelent.
[00:24:48]Az oroszok se nehezen képzelhető el, hogy ők majd fel fogják meg fogják engedni, hogy mondjuk a ballisztikus rakétagyártás felfusson.
[00:24:55]És nézzük meg itt a kijevi csapásoknak a a az eredményeit.
[00:25:00]A láttunk előtte egy csapássorozatot, ami amerikai gyárak ellen szólt, és az amerikai hatóságok nem szóltak az amerikai gyárak elleni csapások kapcsán, nem nagyon emelték fel a szavokat.
[00:25:10]Majd ezt követően direkben azt lehet látni, hogy főleg a a rakétatechnikához, repüléstechnikához, dróntechnikához kapcsolódó termelő kapacitásokat támadták az elmúlt időszakban és jól látható módon, hiszen ezek a drónok támadták az ő infrastruktúráját.
[00:25:28]Igen.
[00:25:28]Igen.
[00:25:28]És és üzentek is ezzel, hogy hogy hát itt ezeket nem fogjátok legyártani.
[00:25:33]Mi az európai válasz amúgy korábban, hogy hát majd legyártjuk Európában és majd mind direktbe elszállítjuk Ukrajnába.
[00:25:39]Erre mi volt a korábbi koráb korábbi ö orosz válasz, hogy hát megvannak a listák azok a városokig igen igen az egy kemény üzenet volt és ott a címmel talán volt benne Münychen vagy nem tudom de hogy í van tehát hogy hogy megvannak a helyek tudjuk hogy hova kell lőni a rakétákat tehát amit látunk az elmúlt egy hónap igazából olyan mértékű szóbeli eszkaláció zajlott le ami ami korábban elképzelhetetlen volt és az amit mondtál hogy amúgy le se reagáltuk, észre se vettük az egészet, inkább, hogy csak hozzá vagyunk szoktatva.
[00:26:13]És ezért mondja nagyon sok elemző, hogy a az Oroszország és Európa közötti konfliktusnak a lehetősége jelentős mértékben megnőtt, és elsősorban nem a bekövetkezett harctéri eseményeknek a következtében nem az lesz az elsődleges, hanem az, hogy az emberek egyre inkább elvesztik az ezzel kapcsolatos félelmeiket és hogy beleszoknak egy kicsit a a felmelegített még meg ráadásul a az érintettek, tehát az oroszok és az ukránokat, meg emiatt az állandó lakosság elleni dróntámadásnál ugye tényleg közvetlenül is érintetté válnak, és gondolom ők azt akarják, hogy ez mindkét oldalról álljon meg, tehát hogy a civil lakosság ne legyen ennyire fenyegetve légiriadó.
[00:26:54]Most már azért halálos áldozatokat követelnek ezek a dróntámadások.
[00:26:57]Min én azt elfogadom, hogy valakik azt mondják, hogy hát Ukrajna addig harcoljon, amíg amíg igazságos béke nem lesz.
[00:27:05]Mondjuk az igazságos béke fogalmát még senkinek nem sikerült rendesen tisztázni, hogy pontosan az hogy néz ki.
[00:27:12]De azt próbált, én mindig azt kérem ezektől az emberektől, mondjátok már meg, hogy azért, hogy az igazságos békét elérjék, addig mennyi Ukránnak kell meghalni.
[00:27:21]Tehát mondják meg, hány emberbe kerül, hány sebány halott lesz, hány sebesült lesz, mennyi pénz kell ehhez, mennyi fegyver kell ehhez, ezt ti ki akarjátok-e fizetni?
[00:27:30]Honnan fogjátok ezt előteremteni?
[00:27:33]Ezt az erkölcsi terhet elviselitek-e, hogy tudjátok, hogy ezeket az embereket be kell hajtani?
[00:27:38]a mondjuk a frontra ki kell hajtani, hogy a végén ezek bekövetkezzenek.
[00:27:43]És olyan érdekesség, hogy néha találkozok emberekkel, akik még mindig azt gondolják, hogy az ukránok a frontra teljesen önkéntesen dalolva mennek el, és hogy valójában itt semmi probléma nincs.
[00:27:56]Ott a ott mindenki szeretné ezt az országot megmenteni, megvédeni.
[00:28:00]De azt közben meg elfelejtjük, hogy közben meg egy nép elpusztul teljes egészében.
[00:28:05]És szerintem nincs jogunk ahhoz, hogy hogy elpusztítsunk egy népet.
[00:28:08]különböző geopolitikai célok elérése érdekében, de úgy még még inkább nincs jogunk hozzá, hogy végig se gondoltuk.
[00:28:16]Tehát, hogy végigse gondoltuk, mert így mondjuk az európaiak választhattának, mondanák nekik, hogy figyeljetek, ez az egész körülbelül olyan 25000 milliárd euróba kerülne.
[00:28:28]Kellene ennyi fegyvert elküldeni Ukrajnába.
[00:28:30]Be kell vallanunk, hogy igazából a 18 év fölöttiek közül is mindenkit be kell sorozni katonának, a betegeknek is el kell menni a a frontra.
[00:28:39]Persze be kellene magán biztonsági cégeken keresztül egy körülbelül 1 millió katonát még be kéne rakni valahonnan a világ különböző részéről akár innen is, hogy hogy legyen elég katona, amelyik ezt a feladatot végre tudja hajtani.
[00:28:51]És akkor utána ez ennyi pénzbe kerülne, ez ilyen gazdasági körülményeket hozna, de ezt, hogy legyőzzük Oroszországot, akkor ezt bevállaljátok.
[00:29:00]És persze van egy olyan dolog, hogy ezeket rátenyerelhetnek a piros gombra, de de úgy se merik majd.
[00:29:06]És ezt a kockázatot bevállalod, aki úgy is beteg és megbukik addig.
[00:29:08]Igen, de ugye ha megnézed, most egy friss telegrikk van, arra azt se lehet azt mondani, hogy orosz propaganda.
[00:29:13]Ott ugye pont a britek, franciák, spanyolok kezdték el Kanada kezdték el meg az olaszok, azt hiszem így volt, kezdték el blokkolni azt, hogy még több pénzt adjanak Ukrajnának.
[00:29:24]A másik oldalról meg Németország blokkolja azt, hogy akkor Ukrajna teljes jogú tagja legyen az Európai Unió.
[00:29:30]Tehát korábbi szövetségesek is úgy tűnik, mintogyha most valahogy politikát változtattak volna, miközben megy a műsor, bizonyos kockázatokat ők nem hajlandóak vállalni.
[00:29:39]Tehát amelyik irányba ez a történet most elmegy, nem hajlandóak vállalni.
[00:29:43]És csak egy Budanovról csak egy pár szó, hogy ugye ő egy veszélyes ellenfele lehet Zelenszkének, de amikor halljuk az ő megnyilvánulásait, most legutoljára miről beszélt szintén, amikor a sajtónak nyilatkozott, hogy hogy ők a Rusz, tehát ők a Rusz, a minden Kievből származik, a Kievi ruszból származik.
[00:30:02]És kár volt átengedni bármilyen történelmi kezdeményezést Oroszországnak, mert ők az igazi rusz.
[00:30:08]Ugye vannak olyan kezdeményezések, amelyek arról szóltak, hogy Oroszországot moszkóviának kell hívni, mert ők a ők a moszkoviták, a moszkvaiak, és hogy az igazi oroszok most visszafordítva, azok valójában ők.
[00:30:21]És még egy másik fontosalom leg Putyin térfelé játszik, mert erről nagyon izgalmas történelmi vitákat lehetne igen.
[00:30:27]Igen.
[00:30:27]És a másik, amit még elmond, hogy hogy szer ő úgy látja, hogy előbb-utóbb fel fognak erősödni azok a népcsoportoknak a vezetői, akik most csak nyugaton vannak ilyen vezetői ezeknek a népcsoportoknak, akik majd fel fogják bontani Oroszországot, mert Oroszország egy etnikai felbontás előtt áll, mert az utolsó nagy gyarmatbirodalom valójában.
[00:30:46]És ha ha dekolonizálni akarsz, akkor a és és meg akarod védeni a gyarmatosítástól a világ népeit, akkor a legfontosabb dolog, hogy Oroszországnak a felosztásában mindenképpen valahogyan segétkezni kell.
[00:31:00]Tehát ez most az elmúlt két napban például vagy három napban Budanovnak a a mondanivalója erre a történetre.
[00:31:06]Tehát tovább erősíteni azt, hogy baj, Oroszország gyenge, mindjárt szét fog esni, mindjárt vége van, már semmi más esélye nincs, csak hogy megtámadja Európát.
[00:31:17]Nekünk meg erre kell tudni fölkészülni.
[00:31:18]Igazából az látszik, hogy a a lakosság megkapta azt a mennyiségű információt nyugaton.
[00:31:24]Itt még Magyarországon még mindig nem megkapta azt a mennyiségű információt, hogy ő elfogadja, hogy a pénzének egy jelentős részét a hadipari komplexumokra kell majd elkölteni, miközben ugye a Reers arról hívja föl a figyelmet mindenkinek, hogy annyira fölmentek az árak erő.
[00:31:41]Korábban szerintem három évvel ezelőtt beszélgettünk erről, hogy hogy ez nagyon jó, hogy sok pénzt fogunk majd költeni a fegyverekre, de amikor hogy ugye a piac szabályai érvényesülnek, nagy lesz a kereslet, keves, kicsi a kínálat, fölmegy háromszoros ára egy harckocsinak az ára, akkor hiába költöttél háromszor több pénzt a a a védelemre, de ugyanazt az egy darab harckocsit vásároltad meg, és ezzel a hadipari komplexumok élnek, mert nem hajlandók bevállalni azt a ö kockázatot, hogy ez a esetleg ez a háború nem tart ki elég sokáig, ezért nem is fejlesztenek olyan mértékben gyártósorokat, egyebeket, valami fejlesztés elindulnak, de nagyon óvatosan csinálják, mert előfordulhat, hogy a végén ez nem jön be ez a befektetés.
[00:32:24]És ezért a a most amit el akarnak érni, hogy a kevés fegyverüket a lehető legdrágábban passzolják tovább.
[00:32:32]Tehát, hogy a hogy és hogy mi a Rajtesznek a megállapítása, hogy olyan drágák lett az eszközök meg a fegyverek, hogy veszélyeztetik a NATO-nak a terveit, főleg akár a keleti pajzsnak a létrehozása kapcsán, hogy hogyan fogják fölszerelni itt ezeket a hadseregeket.
[00:32:47]De de a legfontosabb továbbra is az lesz, hogy miután senki nem tartja magát alkalmasnak arra, hogy egy háborút megvívjon, óriási a nívója, mármint a megítélése a az ukrán haderőnek.
[00:33:00]Mindenki úgy gondol rá, hogy az a a az a svájci bisk, amivel mindent itt lehet az egyikás.
[00:33:08]Tehát a 1egyharmada körülbelül az, amit gondolnak róla, a másik kétharmada pedig azok az idős emberek, akik néha lefogyva 40 kgra éhezve teljesen tönkremenve, egészségügyük, tehát egészségügyűleg teljesen tönkremenve töltik a mindennapjaikat a az állásaikban és igazából várják, hogy valahogy végetérjen.
[00:33:30]És van aki már úgy várja, az se baj, hogyha a következő csapás ideérkezen, csak most már valahogy legyen vége.
[00:33:36]És ugye itt és ők vannak már többségben, tehát a szenvedő katonák vannak többségben ukránul már rég már nagyon, akik nem akarnak a fronton lenni, esetben erőszakkal vitték őket.
[00:33:45]Így van.
[00:33:47]És amúgy brutálisak a a fegyelmezési eljárások, az Avatar gödöktől elkezdve az összes többi meg a dezertálások meg minden egyéb más.
[00:33:54]De ami most nemrégiben kijött egy egy állami tanulmány azzal kapcsolatosan, hogy hát körülbelül 4 millió embert kellene felkészíteni majd arra, hogy egyszer véget ér a háború, és hogy még a háború véget érése előtt meg kell kezdeni a a pszichiátriai kezelését a veteránoknak, mert ha ez nem sikerül, akkor óriási probléma lesz.
[00:34:17]Ö amellett egy erőforrásként tekintenek ezekre a veteránokra, mert azt mondják, hogy át fog alakulni az ukrán társadalom, mert aki kockáztatta az életét Ukrajnáért, az lesz majd a a társadalmi rangrétlánnak a csúcsán.
[00:34:30]És a veteránok lesznek azok, akik a közigazgatásban meg a többi helyen majd mondjuk az önkormányzatokat fogják majd vezetni, a megyei közigazgatásokat fogják vezetni, vagy az állami szférában akár az államtitkárságokig is el tudnak majd jutni az ott lévő ott harcoló katonák, mert az lesz a legfontosabb kérdés, hogy ezek az emberek hajlandók voltak valamikor az életüket kockáztatni érte?
[00:34:52]Tehát most az van, hogyha erőforrást akarnak majd később Ukrajna szempontjából ebből a ebből a tömegből, akkor ezt a sok millió embernek a a a az a kezelését meg kell tudni kezdeni.
[00:35:04]És még egy fontos dolog, hogy arról beszélnek, hogy már olyan annyira elvitték az embereket a termelőszektorokból, hogy teljes egészében szétesik az ukrán gazdaság.
[00:35:14]Tehát millió számra van szükség azonnal a háború befejezése után vagy a háború alatt valahonnan migráns csoportokat kell tudni hozni, akikkel lehet ezt pótolni, mert jól látható módon azért a döntő többség, aki külföldre távozott, nem fog hazajönni.
[00:35:31]Hm.
[00:35:31]Így a műsor végén még nézzük meg Oroszországot, merthogy azért ott is vannak fontos fejlemények.
[00:35:35]Például Moszkva is bevezeti a saját hágai inváziós törvényét.
[00:35:39]Beszéljünk erről.
[00:35:41]Ugye a Hágziós törvény azt jelenti, hogy ha a nemzeti nemzetközi büntetőbíróság mondjuk az Amerikai Egyesült Államok ellen, vagy a szövetségesei ellen, vagy katonái, vagy parancsnokai, vagy politikusai ellen eljárást indít, akkor az amerikai hadseregnek joga van megszállni Hágát, letartóztatni a nemzetközi bíróságnak a tagjait, és ez egyesült Államokban felelősségre vonni.
[00:36:05]Ezért na most az oroszok kidolgoztak egy hát majdnem hasonlót, egy 20 éves késéssel, 21 néhány éves késéssel a a mint az amerikaiak, amiben az a lényege, hogy hogy az az orosz haderő bevethető az orosz állampolgárok védelme érdekében, ha a nemzetközi bíróság intézkedik velük szemben, és akkor ők felléphetnek akár katoni eszközökkel is, hogy kimentsék ezeket az állampolgáraikat.
[00:36:33]és esetlegesen a segítségükre legyenek.
[00:36:37]Ez már elég régóta lógott a levegőben, hogy ez bekövetkezzen.
[00:36:41]És ugye a nyugati sajtó arra hívja föl a figyelmet, hogy itt nemrégiben, amikor az amerikai elnök ellátogatott Kínába, akkor felvetette annak lehetőségét, hogy Kína az Egyesült Államok és Oroszország közösen lépjen fel a a nemzetközi büntető bírósággal szemben, mert ugye egyik ország se fogadja el a joghatóságát ezzel kapcsolatosan.
[00:37:01]Ö, illetve közben meg azt, hogy tudjuk, hogy titokban a a bíróság kiadott elfogadási parancsokat izraeli katonatisztek, illetve politikai vezetők ellen, amelyek nem nyilvánosak.
[00:37:16]Tehát most jellen, mert ugye tartanak attól, mi, mert mi ennek a következménye.
[00:37:19]Itt azért a mostani magyar vezetésnek is fölhívnám a figyelmét erre, hogy a szövetségesek is benne vannak a hágai inváziós törvényben az amerikaiak részéről.
[00:37:27]Tehát hogyha mondjuk itt Magyarországon történne egy ilyen jellegű elfogás, akkor ez ide is vonatkozik.
[00:37:35]Az a akkor így a vége, hogy azért látjuk, hogy feszült a helyzet, de látjuk-e a végét?
[00:37:39]Mert hogy mindig ezt szokták kérdezni, és hát 2023 óta eltelt három év, de akkor is azt kérdeztem, most is azt kérdezem, hogy te látod-e az orosz-ukrán háborúnak a végét?
[00:37:51]Én azt gondolom, hogy ha szerencsések vagyunk, akkor az utolsó nagy téteket látjuk.
[00:37:55]Az utolsó nagy tétek azt hozhatják el, hogy a végén bekövetkezik egy konfliktus, de elhozhatják azt is, hogy már mindenki kirakott az asztalra mindent.
[00:38:05]Ezután már több túl túl sok mindent nem lehet kipakolni.
[00:38:07]És akkor ha már mindenki kirakta a saját maga tétjét, és nagyjából arra jutott, hogy ez egy padhelyzet, és senki se tud se A-t meg B-t mondani, nem tud előbrej jutni, akkor meg kell tanulni egymás mellett élni, és az egymás mellett élés irányába kell lépéseket megtenni.
[00:38:21]Ugye itt ezt erről beszéltek amúgy amerikai elemzők is, hogy mondjuk Kínával meg kell tanon együtt élni, hogy meg lehet, hogy most már talán ebben a történy azt ki kéne találni, hogy hogy kell az együtt.
[00:38:34]Igen.
[00:38:34]És ugyanezt, hogy az oroszokkal hogy lehetne majd valamilyen úton, módon együtt élni.
[00:38:38]És hát ennek azért a jeleit azért most látjuk, hogy a megszorul egy kicsit a világ, mert a brittek itt most hirtelen kitalálták, hogy harmadik országból ugyan jöhet az orosz üzemanyag, és ők nem akarják megbuktatni a gazdaságukat.
[00:38:50]Akkor látjuk, hogy más szereplők ugyanúgy ahogy a az Egyesült Államok felszabadította, meg megint egy hónapra engedélyezte a az orosz termékeknek a megvásárlását.
[00:39:01]És közben pedig azt látjuk, hogy mondjuk a kínaiak meg is az indiaiak visszajeleznek, hogy jó, oké, azt mondjátok, hogy szankciókkalik, de ez minket nem érdekel.
[00:39:11]Jó, mert mindig elmondják, hogy hát majd az indiaiak úgy döntenek, ahogy a nyugatiak mondanak, de de nem a világ legnagyobb lakosságú állama nem fogja megbuktatni a gazdaságát semmilyen holland miniszterelnöknek a kedvéért, egy brit miniszterelnöknek a kedvét, senkinek a kedvért nem fogja megbuktatni, és nem fognak együttműködni olyanokban, amivel a saját országuknak valamilyen szinten árthatnak.
[00:39:32]Tehát a a végső megállapításom az, hogy közeledünk egy olyan állapot felé, ahova egyre inkább mindenki kipakolja a maradék dolgot, amit még föl föl tud mutatni.
[00:39:41]Ez a ez elhozhat egy ilyen öusb állapotot, aminek a végén valami csúnya dolog történik.
[00:39:52]Szerinted lesz csúnya dolog a végén, vagy inkább miután még azt tudom mondani, hogyha ha a az európaiak ellen pillan rendelkeznek olyan fizikai tartalmakkal, amivel ők fel tudják, tehát amivel mondjuk egy egy ilyen háború fel lennének készülve, ebből kifőlag szájalás megy, de senkinek még ott se lehet érdeke.
[00:40:13]Tehát azt gondolom, hogy ha épelméűek, akkor nem lehet érdeke egy ilyen háborúnak a kirobbantása, és ugyanez az oroszokat is terheli, tehát hogy hogy ők se érdekeltek abban, hogy ez egy ilyen jellegű dolog megtörténjen.
[00:40:26]De már láttunk csodát a történelemben is láttuk, hogy valakik sokkal ügyesebben keverék a kártyákat, mint ahogyan mi gondoltuk.
[00:40:32]És a másik része pedig az, hogy ha már mindenki kipakolta a a ami a rendelkezésre állt fenyegetés, és akkor kiderült, hogy erre se tört ezek a vörös vonalak is mind eltörlésre kerültek, akkor tényleg az együttélés lesz a következő lépés, amit valamilyen úton, módon meg kell tenni.
[00:40:47]Alzredes úr, köszönjük szépen.
[00:40:49]Én köszönöm.
[00:40:50]És szeretettel várunk mindenkit a magyarok országos gyűlésére.
[00:40:51]július 3a és 5e között lesz ópusztaszeren, ahol többek között majd alezredes úrral is találkozhatnak, meg velünk is sok-sok izgalmas beszélgetéssel az ultrahangon szereplő vendégeink, állandó és kevésbé állandó vendégeink.
[00:41:08]Éppen dolgozom rajta, dolgozok rajta, hogy Torockai László és Siffer András például beszélgessenek egymással a moderálásomban a Magyarországos gyűlésen.
[00:41:16]Torockai László már el is vállalta a Siifer András is egyébként, ha jól emlékszem.
[00:41:20]Szóval most zajlanak így az utolsó simítások.
[00:41:21]Szeretettel várunk oda is mindenkit.
[00:41:24]A részleteket megtalálják a mógy honlapján.
[00:41:27]És még annyit szeretnék elmondani, hogy nagyon sokan, úgy tűnik, hogy most sokkal többen leszünk, mint a korábbi években, mert most olyan a helyzet, egy olyan a helyzet, és hát annyit tudtunk megtenni, hogy hogy szükségparkolókat kellett kijelölnünk, hogy tudjuk a plusz mennyiséget valamilyen úton, módon majd befogadni, és abban reménykedünk, hogy elegendő lesz a szükségparkoló.
[00:41:48]Hajrá, hajrá!
[00:41:48]Július 3 és 5 között tehát a Magyarországos Gyűlésén személyesen is találkozhatunk.
[00:41:52]Bukis Ferenccel pedig majd legközelebb jövő héten lehet kérdéseket is beküldeni az alezredes úrnak a www.ultrang.tv/ kérdések oldalon.
[00:42:00]Köszönjük a figyelmüket, szép napot kívánok, viszontlátásra, viszont hallásra.