Robbant a bomba Franciaországban: nyomozás zajlik, Macronig vezetnek a szálak? - Soós Eszter

[00:00:00]Ez az EU mai adása.

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás és ezúttal Zoomon kapcsoljuk Sós Eszter Petronella, politikai kockázati tanácsadót, Franciaország szakértőt.

[00:00:08]Jó napot kívánok.

[00:00:10]Köszönjük, hogy fogadja a hívásunkat.

[00:00:13]Jó napot kívánok.

[00:00:13]Köszönöm szépen a felkérést.

[00:00:15]És azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:17]Előtte kérem, hogy nyomjanak egy lák élet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljussunk, illetve iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára és Sós Eszternek a hírlevelére is, Subzag csatornájára is.

[00:00:29]Ezeket megtalálják a videónk leírásában.

[00:00:32]Most pedig akkor kezdjünk Európai Uniós ügyekkel kezdjünk, és lesz némi belpolitikai vonatkozása is, de hát az Európai Uniós ügyek érintenek minket.

[00:00:41]Amellett, hogy éppen dolgoznak az Oroszország elleni 21.

[00:00:42]szankciós csomagon ugye alakul az új Európai Uniós költségvetésről szóló diskurzus is, illetve ami meg a magyar vonatkozás, hogy nyilván haza kéne hozni az új kormánynak az Európai Uniós forrásokat.

[00:00:57]Ha minden jól megy, akkor a holnap fog Magyar Péter miniszterelnök egyébként tárgyalni ismét az Európai Bizottság vezetőivel.

[00:01:04]Nyilván sok minden szóba kerül.

[00:01:07]Hol tartunk és mi várható?

[00:01:11]Kezdjük akkor a magyar vonatkozásokkal, mert nyilván ez érdekel mindenkit a legjobban.

[00:01:17]az alkotmánódosítási csomag, amelyet a keddi napon már láthattak az országgyűlési vitákban, és hát nyilván hamarosan elfogadásra kerülhet, az tulajdonképpen már az uniós feltételek teljesítésének a kezdete.

[00:01:34]Ugye itt amiről beszélünk, ezek azok a bizonyos kekvák, ezek a bizonyos közérdekű vagyonkezelő alapítványok, amelyeknek a fenntartói jogai visszakerülnek az államhoz, és ez ugye kikapcsolja a legnagyobb hát kifogást tulajdonképpen ezekkel az alapítványokkal kapcsolatban.

[00:01:53]tudnélik azt, hogy a kuratóriumokhoz delegálták a fenntartói jogokat, és ezzel tulajdonképpen a kuratóriumokba úgymond beültetett emberek hát egyfajta korlátlan és szinte élethosszig tartó mozgásteret kaptak a kontrollra.

[00:02:08]Úgyhogy ez egy első lépés.

[00:02:11]Nyilván zajlanak a tárgyalások, biztos aki követte az tudja, hogy hát itt mindenféle szivárogtatások jönnek, mennek.

[00:02:18]Volt például egy szivároktatás, ami a arról szólt, hogy a az uniós forrásoknak a hitel része itt ugye egy dupla csomagról van szó, amit haza kellene hozni.

[00:02:27]Az egyik része az vissza nem térítendő támogatás, a másik része pedig hitel, hogy esetleg azt a hitel részt el kellene engedni, merthogy ugye augusztus végéig nincsen idő ezt a történetet hát befejezni, de a mostani információk azt mondják, hogy a magyar kormányzat arra lő, hogy a teljes csomagot megpróbálja hazahozni.

[00:02:45]Tehát nagyon sok az ellentmondó információ, azt akarom ezzel mondani.

[00:02:49]Az biztos, hogy a nagy politikai keretvonalakat holnap fogjuk látni.

[00:02:55]Tehát mi szebben beszélgetünk csütörtökön.

[00:02:59]Ez azt jelenti, hogy a részletkérdéseket is holnap fogjuk látni.

[00:03:01]Miben engedhet az Európai Bizottság, és miben kell Magyarországnak mondjuk konkrétan engednie?

[00:03:09]Én azt gondolom, hogy a a keretekben, tehát a nagy keretekben nagy engedmények nem lesznek.

[00:03:13]Tehát nem tudom én a kekvákhoz hozzá kell nyúlni, de mondjuk ahhoz nem biztos, hogy ragaszkodni fognak, hogy hogy a a az egyetemi fenntartás kérdése az mondjuk augusztus végéig rendeződjön.

[00:03:25]Ugye ez egy brutális munka.

[00:03:28]Elég, ha már a szándék megvan, hogy majd rendezni fogjuk határidő módja részletei.

[00:03:36]Én inkább azt mondanám, hogy ugye azzal, hogy ez a kekva, maradjunk akkor ennél a példánál, megvan az alkotmánymódosítás.

[00:03:44]fenntartói jogok visszakerülnek, a legnagyobb elvi probléma megoldódott, de nem lehet egy nagy felsőoktatási reformot három hónap alatt megcsinálni.

[00:03:55]Vanatfaj, csak az nem szokott jól kinézni, nem szokott jól sikerülni, és nem szokott hosszú életű lenni.

[00:03:59]Tehát szerintem itt arról van szó, hogy a a keretek maradnak, a nagy problémákat, keretproblémákat rendezik, és utána egy csomó dolog lesz, amit majd részletekben fogunk látni.

[00:04:14]Ugye például be lehet nyújtani egy szándéknyilatkozatot, hogy csatlakozni akar az európai ügyészséghez Magyarország.

[00:04:21]Mondok egy másik példát, de mondjuk nem vagyok benne biztos, hogy a azt a kérdést, hogy mondjuk a hatáskörét melyik évtől kezdve engedélyezi Magyarország.

[00:04:33]Ugye itt van egy visszamenőleges lehetőség, ezt tudjuk.

[00:04:37]Meg lehet határozni a csatlakozástól, hogy mikortól nyomozhat.

[00:04:41]Nem vagyok benne biztos, hogy most a konkrét évet feltétlenül le kell ütni.

[00:04:44]Nyilván ennek lesz egy visszamenőleges ö hát nyomozási lehetősége, de szóval lehetnek ilyen mozgástér részletek, amik majd menet közben június, július, augusztusban, vagy akár utána kiderülnek, de a nagy kérdéseknek nyilván el kell dőlnie, hogy akkor lesz csatlakozás, hogy megint ehhez a példához menjek vissza.

[00:05:04]feltételezhetjük, hogy lesz felsőoktatási fenntartással kapcsolatos reform.

[00:05:08]De ha például meghallgatjuk az egyetemi vezetőket, akkor mindegyik, akit legalábbis én hallgatok, és hát egyetemi emberként azért van erre radarom, mindenki azt mondja, hogy nem ördögtől való a kekva történet, tehát nem biztos, hogy teljesen vissza kell csinálni és mindent visszapaterolni az oktatási oktatásért felelős minisztériumhoz.

[00:05:32]De mire ezt kitalálják, hogy akkor ebben mi volt jó, mik a tapasztalatok, hát úgy indul, hogy ezt föl kell mérni az összes modellváltó egyetemmel, hogy mik a tapasztalatok.

[00:05:40]És hát mindegyik egyetemnek más a helyzete, mert van, ahol kifejezetten feszültség van, van ahol nincs, van, ahol az oktatók aktívak, van ahol a hallgatók aktívak.

[00:05:51]Hogy mondjak két példát itt az elmúlt hetekből.

[00:05:53]mondjuk a Corvinus Egyetem vagy az SFE esete.

[00:05:55]Ugye ez két nagyon különböző eset, de adott esetben mondhatnánk, hogy hát amúgy hasonlítanak.

[00:06:01]Szóval nem gondolom, hogy három hónap alatt ilyen apróságokig mindent meg lehet oldani, de a nagy kereteket, hogy kiül a kuratóriumba, ki a fenntartói jog, ezt lehet rendezni és utána lehet finom hangolni.

[00:06:15]Na akkor egyelőre erről ennyit, aztán holnap nyilván ebből többet fogunk tudni.

[00:06:19]Uniós költségvetés, ott most milyen mozgásokat látunk?

[00:06:23]Én azt látom, hogy a szokásos erővonalak alakulnak.

[00:06:28]Az Európai Parlament ugye jelezte, hogy ő 10%-kal szeretne több pénzt a következő keretköltségvetésben.

[00:06:35]Ugye ez a hét éves keretköltségvetés története, tehát nem az éves költségvetésről beszélünk.

[00:06:42]A tagállamok, tehát a a tanácsi formációban pedig a szokásos erővonalak kezdenek ott is kialakulni.

[00:06:49]Ö tudni illik.

[00:06:51]Ugye vannak a nettó befizetők, illetve a fukar tagállamok, akik alapvetően szeretnék limitálni, hogy mit fizetnek be.

[00:07:00]És vannak, akiket korábban úgy hívtak, hogy a kohézió barátai.

[00:07:03]Majd meglátjuk, hogy most is ilyen néven lépnek-e föl.

[00:07:08]ők pedig azt mondják, hogy rendben van, hogy az Európai Unió most védelemre és új feladatokra is szeretne költeni, de a közös agrárpolitika, a kohéziós források, a halászati pénzek, azok hát lehetőleg ne csökkenjenek se reál értéken, se se nominálisan természetesen.

[00:07:28]Tehát van egy ilyen vita, hogy ki mennyit fizet be, és ki mennyit vehet ki.

[00:07:34]Mindig erről szól természetesen egy költségvetés.

[00:07:35]Sőt van, aki ugye azt mondja, van egy ilyen mondás, hogy a politika is arról szól, hogy ki, mikor, mit, mennyit, milyen feltételek mentén, de a költségvetés feltétlenül erről szól.

[00:07:45]Ugye az a javaslat, amelyet az Európai Bizottság vitára letett az asztalra, három-négy dologban is hozott újdonságot.

[00:07:55]Ugye egyrészt a ezeket a kohéziós és agrárpénzeket összevonná és a kormányokhoz telepítené.

[00:08:03]Erről beszéltünk Tamással is, hogy ugye ez egyik oldalról a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának is tűnik, de a másik oldalról a kormányokhoz telepíti azt a politikai felelősséget is, hogy abban a konfliktusos kérdésben döntsenek, hogy akkor kinek mennyit.

[00:08:17]És hát nyilván az agrárszektor meglehetősen elégedetlen itt az elmúlt években.

[00:08:25]Kohéziós forrásokra értelemszerűen például középkelet-Európának, Déle-Európának szüksége lehet.

[00:08:28]Tehát itt azért nagyon sok az érdek.

[00:08:32]Megjelentek ugye a védelmi források hangsúlyosabban.

[00:08:35]Ez értelemszerűen az új geopolitikai kontextus miatt van.

[00:08:38]És van még egy új tétel, amiről még két szót mondanék.

[00:08:43]Ez a COVID, a covidhitel visszafizetése.

[00:08:45]Ez 2028-tól lenne esedékes, és egyre többször olvasni arról a lehetőségről, hogy mi lenne, mi lenne akkor, hogyha ezt a covid hitelt esetleg újrafinanszíroznák és nem törlesztenék.

[00:08:59]Ugye ez is egy ilyen nagyságrendileg 2-250 milliárd eurós tétel, és ez pont az a 10%-os mozgástér, amiről egyébként a parlament beszél, meg amin a a vita megy.

[00:09:11]Tehát elképzelhető, hogy az egésznek az lesz a vége, hogy hogy egyszerűen elkezdjük tologatni ezt a ezt az európai hitelt.

[00:09:18]Ez nyilvánvalóan azoknak a tagállamoknak nem fog tetszeni, akik más európai projekteket adott esetben közös hitelfelvételből szeretnének finanszírozni.

[00:09:27]Ö merthogy merthogy akkor itt nyilván fölmerül az a kérdés, hogy jó, jó, de hát akkor ugye milyen hiteleket és milyen mértékben görget maga előtt a az Európai Unió.

[00:09:40]Úgyhogy hát nagyjából ezek a témák vannak, és az a helyzet, hogy továbbra is fönn áll az az elképzelés, hogy idén szeretnének valamire jutni, vagy legkésőbb a francia választásig.

[00:09:50]Ugye a francia választás azért nagyon fontos, mert most nagyon úgy tűnik, hogy ugye a nemzeti tömörülés az elsőforduló toronymagas esélyese 31 néhány százalék-os támogatottsággal, de természetesen nincs kizárva, hogy akár Marine Löpen, akár Jordan Bardella megnyerheti ezt a választást.

[00:10:08]Na most ők kevesebb francia hozzájárulást szeretnének fizetni az európai integrációnak.

[00:10:14]Tehát a költségvetési kérdéseket már csak ezért a bizonytalansági faktorért is mindenki szeretné még Emmanuel Macronnal letárgyalni.

[00:10:22]Ő pedig ugye 2027 április vége, május eleje, majd meglátjuk, hogy hogyan maradt hivatalban.

[00:10:30]Úgyhogy nagyjából így néz ki ez a költségvetési történet.

[00:10:32]Nincs, amennyire én érzékelem, vagy hát amennyire a nyilatkozatokból látjuk, nincs nagy elkés.

[00:10:38]Tehát a tanács is dolgozik, a parlament is dolgozik, de hát most jön a nehézség.

[00:10:43]Az intézményeknek egymás között ugye le kell ezt tárgyalni és hát el kell érni, hogy senki ne vétózzon a tanácsban.

[00:10:50]Ugye tudjuk, a költségvetésben akkor van megállapodás, ha mindenben van megállapodás, és ilyenkor mindenki be szokta rakni a nünüké.

[00:10:59]Tehát azért ez egy jó nagy csomag.

[00:11:01]Ö, szerintem mondtam már Tamásnak, újra mondom, nem számítok arra, hogy Brüsszel annyira ki fog ürülni, amennyire ki szokott ürülni a nyáron.

[00:11:10]Budapest sem fog kiürülni, úgyhogy hát Budapest meg duplán nem fog kiürülni, akkor tulajdonképpen nem.

[00:11:18]Még egyszer, Budapest meg duplán nem fog kiürülni.

[00:11:21]Budapest duplán nem fog kiürülni.

[00:11:21]És hadd beszéljek egy kicsit a saját szakterületem felé Párizs sem.

[00:11:29]Ott is munka lesz.

[00:11:29]Úgyhogy ez egy ez egy nagyon nagyon érdekes nyár lesz.

[00:11:33]Nyilván ebben az is benne van, hogy olyan politikai vezetők, olyan politikai vezetők vannak hivatalban, akik ezt a hát jó négy-öt hetes szünetet ezt nem gyakorolják.

[00:11:44]Itt most gondolok Donald Trumpra, aki hát elképesztő tempót diktál, és nem feltételezem, hogy hat hétre elvonulna már a Lagóba, vagy ha el is vonul, onnan is tud dolgozni és twittelni és hát posztokat küldeni.

[00:11:55]És mint mint látjuk a nemzetközi politikában, egy amerikai elnöki poszt az hát nagyon sok mindenre hatással tud lenni, úgyhogy mindenhol munka lesz, munkás nyár lesz.

[00:12:10]Na, ha már beszélünk itt a sűrű nyárról, akkor térjünk át Franciaországra, mert lehet, hogy a francia hatóságoknak meg a francia politikának is sűrű lesz a nyara.

[00:12:19]Arról lehet hallani híreket, hogy valamifajta nyomozás indult Emanuel Macronhoz közelálló személyek körül, illetve házkutatást tartottak az Eliszé palotában is.

[00:12:29]És most kihasználom, hogy itt ül velem szem, és megkérdezem, hogy hogy kell rendesen kiejteni becsülettel ezt a helyet, amit rendszeresen használjunk, és ezt szerintem mindig rosszul ejtjük ki.

[00:12:37]Szóval beszéljünk a nyomozásról és beszéljünk arról, hogy hogy kell kiejteni szépen, hogy Eliszé palota.

[00:12:44]Jó, kezdjük a nyelvészeti kérdésekkel.

[00:12:47]Elizé Elizé a a helyes kiejtés.

[00:12:50]Akkor Z-vel Ével mind a kettő élié.

[00:12:56]Ö azért volt ott házfutatás, mert voltak állami megemlékezések, tehát állami rendezvények, és ezeknek a szervezésével kapcsolatban és finanszírozásával meg a megbízásokkal kapcsolatban merültek fel kérdések.

[00:13:12]Ez egyébként elég gyakori Franciaországban, hogy minisztériumokban, polgármesteri hivatalokban itt ott ott bejelentik, hogy házkutatást tartanak.

[00:13:28]Tehát ebből a szempontból mondjuk a a a Franciaország szakértő nézőpontjából azért ez nem annyira különleges.

[00:13:37]Sőt, hadd mondjam azt, hogy amikor fölkapom a fejem egy-egy ilyen eseményre, akkor azt már nem az élé palota környéken keresem, mert hogy nyilván, hogyha ezekből valamilyen ügy lesz, vagy érdemi bírósági eljárásig jut, akkor az bőven Macron elnök hivatali idejének a a végén túl fog nyúlni.

[00:13:59]Ami most nagyon érdekes, hogy rengeteg elnökjelölt környékén is vannak mindenféle eljárások.

[00:14:04]Például Eduard Philip, aki ugye a vezető centrista elnökjelölt.

[00:14:09]Hát nála is bizony van egy ügy, ami egy ilyen hivatali visszaélés jellegű ügy.

[00:14:14]És hát ugye ez nem szokott az álmos könyvek szerint jól jönni azoknak az embereknek, akik jelöltek akarnak lenni.

[00:14:21]vagy Dominik de Wilpen, akire nem tudom, hogy emlékeznek-e a kedves nézők.

[00:14:27]Ő külügyminiszter és miniszterelnök volt még a Sirakkorszakban, és hát idő időről időre fölmerül, hogy ő esetleg ilyen elnökjelölt jelöltként megjelenne egy ilyen gollista nosztalgikus pozícióval.

[00:14:42]Ugye ő egy nagyon művelt, nagyon tekintélyes ember.

[00:14:47]És hát csodák csodája most hallottunk róla, hogy 20 évvel ezelőtt kitől milyen szobrokat kapott ajándékba, és hogy ezeket hazavitte külügyminiszterként, amiket most ugye visszajuttatott a francia államnak, de természetesen megindult egy nyomozás.

[00:15:05]Lehet már rég a garázsban volt valami dobozban, rég el volt felejtve, és akkor most hirtelen előveszik ezt a sztorit.

[00:15:11]Egyébként ezek mindig érdekesek.

[00:15:13]Bár az is lehet, hogy kiemelt helyen szerepelt a nappaliában.

[00:15:15]Nyilván gyönyörű szobrok voltak ezek.

[00:15:17]Igen.

[00:15:17]Tehát ezek több 10000 eurós szobrok voltak, tehát nem a garázsba porosodós kategória.

[00:15:22]De csak azt akarom ezzel mondani, hogy valószínűleg vannak olyan ügyek, amelyek be vannak tárazva, hogy csúnyán fogalmazzak.

[00:15:33]És mintegy véletlenül olyankor kerülnek elő, amikor az illető valamilyen politikai mozgást végez.

[00:15:40]Tehát szám számíthatunk ilyen jellegű történetekre, és én most arra kapom föl a fejem, amikor jelöltet, vagy jelölt jelöltet, vagy önjelöltet érint valami ilyen nyomozati esemény, mert akkor az nyilván politikai kontextusban értelmezendő.

[00:15:55]Az Elizé Palota környékén egyébként több nyomozás is van.

[00:16:02]En ennek is egyébként van hagyománya, tehát föl lehetne az elnökségek történetét rajzolni.

[00:16:06]a milyen nyomozás zajlott a hivatalban történet elmesélésével is.

[00:16:12]Tehát itt a kormányzat tanácsadó cégekhez való fordulásának a rendje, módja satöbbi a az előző kabinetfőnöknek az összeférhetetlenségi kérdései részt vette olyan döntésekben, ami esetleg a családját áttételesen érinthette.

[00:16:29]Szóval szóval vannak ilyenek.

[00:16:32]ezeket a francia hatóságok általában kinyomozzák és és hát ezekből később lehetnek ügyek, de mondom, ez túl fog nyúlni mindenképpen Macron hivatali idején, és bőven a következő elnök hivatali ideje alatt lesz ebből valami, ha lesz belőle valami, mert hát ugye önmagában egy kutatás még nem jelenti azt, hogy ott ténylegesen valamilyen elítélendő dolog történt.

[00:16:55]Hogy látja egyébként, hogy a francia hatóságok tényleg kőkeményen küzdenek a korrupció ellen, és minden bejelentést megvizsgálnak, és azért ilyen intenzívek ezek a dolgok, vagy valójában politikai célokra használják itt a rendőrséget, ügyészséget, és ennek köszönhető ez a fajta fokozott figyelem, ami egyébként le is tudja bémítani azért a politikát, hogyha mindenki körüljárás van, akkor ugye nagyon nehéz lesz olyan jelöltet találni, aki tisztán tud elindulni a következő választáson, vagy még Még egy gondolat, hogy a politikai ellenfelek is, ha egyik feljelenti a másikat, akkor másik is feljelenti az egyiket, hogy a politikai napirendet uralni tudják.

[00:17:36]Nyilván használják a politikai napirend formálására az ellenfelek ezeket a dolgokat, de nekem a az értelmezésem, hogy a a franciaországi nyomozások hát tulajdonképpen mindenkit érintenek.

[00:17:49]Nem tudok olyan pártot mondani, ahol ne lenne valamilyen nyomozás.

[00:17:54]ügy, tehát akár nyomozati, akár bírósági szakaszban, vagy ne lenne lezárva valamilyen ügy.

[00:18:01]Ebből az következik, hogy hogy itt valami Franciaországban történik átfogóan korrupció és visszaélés kérdésben.

[00:18:09]És mi lehet ez a valami, ami történik?

[00:18:12]Az történik, hogy a 2010-es évek elejére a francia társadalomnak kialakult egy olyan képe, hogy az egész politikai elit mocskos, visszaél pénzekkel.

[00:18:24]Ugye itt azért fölmerül az a kérdés, ugye itt a 2000-es évek elején, hogy akkor érkeztek-e bőröndök Líbiából?

[00:18:31]Ugye éppen most zajlik a tárgyalása a 2007-es szarkozi kampánynak.

[00:18:38]Ugye Zacirak köztársasági elnökként, volt köztársasági elnökként bíróság elé került, miniszterelnökök kerültek bíróság elé, tehát nagyon-nagyon sok és és nagy ügy volt.

[00:18:52]És egyszer csak volt egy ilyen utolsó csep, ez pedig Francois Holland költségvetési miniszterének az esete volt, akiről kiderült, hogy svájci bankszámlái vannak, amelyekről elfelejtett beszámolni.

[00:19:03]Meg itt voltak miniszterek, akik adóbevallást se adtak le, és hasonlók.

[00:19:08]és akkor elkezdték nagyon szigorítani a jogszabályokat, létrehoztak egy specializált pénzügyi visszaélésekkel foglalkozó ügyészséget.

[00:19:20]És tulajdonképpen ez az ügyészség hát nagyon határozottan lép fel.

[00:19:23]Ugye az első látványos figura, aki idézőjelben áldozata egy ilyen eljárásnak, az ugye Franz Fiom.

[00:19:34]Ő egyébként, ha jól tudom, jogerőssé is vált az elítélésre, merthogy nem fellebbezte meg.

[00:19:40]És ugye ez a kampányidőszak volt, és már ekkor megindult az a vita, hogy na akkor használja-e valaki politikai célokra ezt a bizonyos hát szigort, ami itt történik.

[00:19:50]Én azt gondolom, hogy mindenki használja és mindenkit érint.

[00:19:53]Tehát még egyszer mondom, nincs olyan párt, nincs olyan erő, ahol ne jelent volna már meg valamilyen nyomozás.

[00:20:02]Nyilván itt vannak mértékek, meg nem tudom én, tehát hogy van, aki egy pici szerződés, van, aki meg 100z meg milliós eurós történeteket hát görget maga előtt.

[00:20:14]De a lényeg az, hogy az én benyomásom az, hogy hogy a társadalmi fölháborodásnak ez egy ilyen nagyon erőteljes visszacsapása a francia hát nyomozati rendszernek az átalakítása, ami szépen sorba mindenkire csap le.

[00:20:32]Ugye azt szoktam mondani, hogy nyilván ez ez a szigor első körben marinlöpenéket találta meg, de szépen sorban meg fog találni kvázi mindenkit, aki hivatal közelében volt, és nem volt elég óvatos.

[00:20:45]Tehát, hogy ugye megyünk előre az időben, itt két lehetőség van.

[00:20:49]Mindenki gyűjtögeti ezeket a pontokat, vagy egyszer összeáll az elit, és azt mondja, hogy na már pedig nem.

[00:20:56]Nem látom a társadalmi lelkesedést egy ilyen, na már pedig nem megoldás irányába.

[00:21:01]Tehát akkor, amikor a francia társadalom egyre inkább azt éli meg, hogy ő rosszabbul él, romlik az egészségügy helyzete.

[00:21:07]Erről egyre többet beszélnek, romlik az oktatás helyzete.

[00:21:11]Nincs erre politikai mozgástér.

[00:21:11]Tehát az elit nem fog tudni mást csinálni, mintogy szépen lassan elkezdi kitakarítani saját magát, vagy hát eltűri, hogy időnként megjelennek a nyomozók, és akkor megnézik, hogy mit találnak.

[00:21:24]Ugye én még arra emlékszem, amikor az előző kormány volt Magyarországon, akkor itt az igazság szolgáltatás reformja kapcsán rendszeresen volt a Bezzeg Franciaország, hogy hát Franciaországban sokkal inkább a politikának meg a parlamentnek felel az ügyészség, meg a bíróságok sem annyira függetlenek.

[00:21:41]Pont ilyen jogállamisági kérdések kapcsán merült fel, de így hogy nyomoznak?

[00:21:48]Szóval, hogy áll össze ez Franciaországban?

[00:21:49]Meg az igazságügyi miniszter legfőbb ügyész, kinek felel?

[00:21:53]Ki nevezi ki?

[00:21:53]Hogy van ez Franciaországban?

[00:21:57]Az irányt tudom mondani.

[00:21:57]Amikor megalakult a köztársaság, mármint az ötödik, akkor nagyon erőteljes befolyása volt a a köztársasági elnöknek, tehát a kormányzatnak a az igazságügyre.

[00:22:10]Ugye volt egy ilyen legfelsőbb igazságügyi tanács, amit maga a köztársasági elnök elnökölt.

[00:22:16]Ezeket szépen lassan lazították és elkezdték távolítani az igazságszolgáltatást a kormányzattól.

[00:22:24]Én is hallom ezeket a kontroll, ellenőrzés satöbbi dolgokat.

[00:22:31]Tehát igen, de az van, hogy hogy az irány az mégis csak a a távolodás.

[00:22:36]Az alkotmánytanácsnál, az alkotmánybíróságnál ott nyilván nagyon erős a a politikai hát olyan értelemben mozgástér, hogy ott a parlamenti elnökök és a köztársasági elnök tud jelölni, és hát nagyon sokszor politikusok ülnek az alkotmánytanácsban.

[00:22:55]Másik oldalról viszont komoly ügyekben sokat fokon ott azért már bírói tanácsok vannak.

[00:23:01]Tehát például ugye a Marine Löpen féle ügy kapcsán merült föl, hogy akkor a bíró elfogult volt vagy nem volt satöbbi, de hogy ezek tanácsban eljáró bírók.

[00:23:11]Tehát nagyon nehéz azt belátni, hogy mondjuk három bírót hogy lehet egyszer.

[00:23:15]Tehát szóval itt azért vannak ilyen nagyon nyitott kérdések.

[00:23:21]Azt mondanám, hogy az az irány, hogy folyamatosan próbálják csökkenteni a politikai befolyást, de időről időre természetesen fölmerül, hogy elég-e ez a csökkentés, vagy nem.

[00:23:31]Na menjünk tovább.

[00:23:31]Francia külpolitikával folytatnám, merthogy volt egy érdekes telefonbeszélgetés Emmanuel Macron francia elnök és Alexander Lukassenka fehérorosz államfő között, méghozzá vasárnap telefonon.

[00:23:43]A francia államfő nyomatokosan nyomatékosan kérte a Belarusz vezetőt, hogy ne engedje országát jobban belesodródni Oroszország katonai konfliktusába, és kiemelte azokat a kockázatokat, amelyek fehér Oroszországra várnak, ha hagyja magát belerángatni Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújába.

[00:24:02]Legalábbis állítólag ezt mondta Macron, mertogy az EFP hírügynökségnek mondta ezt egy francia elnökhöz közelálló forrás.

[00:24:10]azt is kérte, vagyis felszólította Lukaskát, hogy kezdjen el közeledni Európa felé, hogyha javítani szeretne a kapcsolatain.

[00:24:20]A Minsk elnöki hivatal visszafogottabban számolt be a telefonbeszélgetésről.

[00:24:26]Közleményük szerint a két vezető regionális kérdésekről, valamint Fehér Oroszország EU-val és különösen Franciaországgal fennálló kapcsolatairól tárgyal.

[00:24:34]És azt is megjegyzik, hogy utoljára 2022-ben beszélt hivatalosan egymással a két vezető.

[00:24:38]Hogyan értékeli mindezt?

[00:24:42]Pontokba szedem.

[00:24:42]Egy ugye Fehér Oroszország egy nagyon érdekes helyzetben van volt.

[00:24:50]Ők ugye egy időben közeledtek Európához, aztán inkább Oroszországhoz.

[00:24:53]Tehát van egy ilyen hát kicsit ilyen billegő jellege a fehérarosz külpolitikának, ami a hát a belpolitikai, ugye az ellenzékkel szembeni leszámolások miatt hát elakadt az elmúlt években, és hát sokkal inkább ez az orosz kitettség erősödött meg.

[00:25:11]Na most nyilván az orosz szempont az az, hogy Fehér Oroszország ne is nagyon közeledjen Európa felé, Oroszországhoz kapcsolódjon.

[00:25:22]Ugye itt vannak mindenféle ilyen államszövetségi történetek is.

[00:25:25]Nyilván Lukasanka próbálja ezt kimozogni amennyire tudja, de hát nyilván egyre kevésbé tudja.

[00:25:32]Miért?

[00:25:32]Azért, mert 2022 elején azért emlékszünk rá, hogy Fehér Oroszország területét is használták az Ukrajnával szembeni szárazföldi támadás kezdésekor.

[00:25:45]Tehát tulajdonképpen hát hadviselő fél volt ebből a szempontból Belarusz.

[00:25:48]És azt is tudjuk, hogy nukleáris fegyvereket is telepítettek az országba.

[00:25:55]És ha jól emlékszem, most is volt egy ilyen nukleáris hadgyakorlat, tehát emiatt be is kerültek a hírekbe.

[00:26:02]Tehát tulajdonképpen van egy ilyen orosz kitettség.

[00:26:03]Ez nyilván kényelmetlen Lukasenkának.

[00:26:05]Tehát Macron egyrészt gondolkodhatott abban, hogy úgymond elhúzza az európai mézesmadzagot, megpróbálja megbontani ezt az egységet azáltal, hogy hát valamilyen ajtót nyit a fehérorosz politika számára.

[00:26:18]egy olyan ajtót, ami azért viszonylag zárva volt itt az elmúlt években.

[00:26:22]A másik oldalról ez lehetett egy üzengetési felület.

[00:26:28]Tehát nem vagyok benne biztos, hogy csak Lukasenkával beszélt Macron, amikor beszélt.

[00:26:32]Nem abban az értelemben, hogy valaki még beszállt a hívásba, hanem abban az értelemben, hogy lehet, hogy valamilyen üzenetet is közvetíthetett a fehér orosz elnök.

[00:26:41]Ugye az európai politika egyre többet beszél arról, hogy hogy valahogy a kommunikációs csatornát meg kéne nyitni.

[00:26:48]Oroszország felé ismét.

[00:26:51]Ugye itt keringenek nevek.

[00:26:51]Gerharh Ströder, Angela Merkel, Mario Drág és Mario Dr és mások nevei, hogy esetleg az EU nevében tárgyalhatnának.

[00:27:01]Hát lehet, hogy itt volt valami tapogatózás, amit nem közvetlenül végeztek el.

[00:27:05]Tehát nem az történt, hogy Maon fölhívta Vladyimir Putyint, hanem Lukasenka esetleg átadott üzenetet, vagy vitt üzenetet.

[00:27:13]ezen nem gondolnám, hogy meglepődnénk, hogyha valami ilyesmi kiderülne.

[00:27:17]Tehát az látszik, hogy itt valami megmozdult mind orosz oldalról, mind európai oldalról, és elkezdték keresni annak a lehetőségét, hogy esetleg lehetne-e beszélni.

[00:27:26]Ugye Macron volt az egyik olyan európai vezető, aki a leghosszabban próbált Putyinnal beszélni, aztán abbahagyta különböző okokból.

[00:27:35]Miután kiszevárogtatta az Élié Palota a beszélgetésüket, és az onnantól kezdve mintha befagyasztotta volna a diplomáciai kapcsolatot.

[00:27:45]Igen, de Macron nagyon frusztrált volt már addigra ezekkel ezekkel a beszélgetésekkel.

[00:27:48]Tehát azért azt tudjuk ilyen újságírói könyvekből, munkákból, akik földolgozták ezt a francia-orosz kapcsolatot ott a egészen a háború első évéig bezárólag, hogy hogy egy idő után Macron úgy érezte, hogy persze beszélnek, beszélnek, de minek?

[00:28:04]Tehát ő ettől rendkívül frusztrált volt, és és egy idő után taktikát váltott, mertogy úgy érezte, hogy beleragad ebbe a helyzetbe, de valójában nem tud eredményt elérni.

[00:28:15]De lehet, hogy most ugye hát ez a francia hogy mondjam ösztönöktől nem állna távol, hogy de hát akkor most ha van megint miről beszélni, vagy lehetne, akkor megpróbál ott ugye elsők között aktívkodni.

[00:28:26]Ögyhogy, úgyhogy nagyjából ezt láthatjuk ebbe bele.

[00:28:32]Nyilván sok a találgatás, ha nagyon összeolvassuk a közleményeket, akkor hasonlítanak egymásra a hangsúlyok, máshol vannak.

[00:28:37]Nyilván, hogyha lefordítjuk, regionális kérdésekről beszéltek, hát nyilván Ukrajnáról beszéltek, meg az európai kapcsolatokról, meg amit még nem mondanak el, azt meg nem tudjuk, és ott meg vannak kérdéseink.

[00:28:51]Hm.

[00:28:51]egyébként ugye itt most látjuk azt, hogy megint mintogyha egyre tehát, hogy mondjam, feszültebb lenne a nemzetközi helyzet az orosz-ukrán fronton is.

[00:28:59]Ugye láttunk támadásokat mindkét irányból.

[00:29:05]Ugye egyébként Franciaország el is ítélte az Oroszország Kiev elleni hétvégi támadásait, de hogy most már az atomfegyverbevetése napirenden van, meg a Belaruszok csatlakozása háborúhoz meg nagyon sok minden, de közben például pont Franciaország volt az egyik, ami azt mondja, hogy nem kellene mégsem a GDP-nek a azt hiszem 0,25%-át a NATO kiadásokra, védelmi kiadásokra fordítani.

[00:29:32]Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, többek között ezek az országok, és talán Dániel volt az ötödik, amelyek kifejezték a nem tetszésüket.

[00:29:39]Mi most a francia álláspont?

[00:29:44]Én azon nagyon meglepődnék, hogyha a franciák a védelmi költségvetések növelése ellen beszélnének.

[00:29:49]Éppen a napokban szavaztak meg egy 36 milliárd eurós haderőfejlesztési csomagot.

[00:29:54]Tehát a franciák egy ilyen nagyon hosszútávú 10 éves haderőfejlesztési programban vannak.

[00:30:02]Egyre többet költenek.

[00:30:02]Tehát látszik a költségvetési pénzekből erre a területre.

[00:30:09]Valójában Európában a fegyverkezés ellen, ha ha nagyon hangos ellenzőt keresek, akkor Spanyolország.

[00:30:15]Tehát egyetlen olyan ország van, amelyik nagyon hangosan és nagyon nyíltan ellenzi.

[00:30:20]Franciaországnak más bajai vannak.

[00:30:22]Franciaország azt szeretné, hogyha ezeket a növekedő forrásokat az európai hadiiparban és hadiiparra költenék el, és nem polcról vennének, nem tudom én, dél-koreai, amerikai vagy más fegyvereket.

[00:30:35]Tehát a franciák számára ez a haderőfejlesztési lelkesedés, ez az európai hadipar és a francia hadíipar fejlesztésével kötődik össze.

[00:30:46]Ebben tartós vita van a németekkel és másokkal.

[00:30:51]De maga a a fegyverkezés, a haderő modernizáció az, hogy mondjam, francia szempontból teljesen egyértelműen és és világosan kitűzött cél.

[00:31:05]Egyébként Franciaországnak a gazdasági állapota az jelenleg milyen?

[00:31:08]Mert ugye erről is ilyen ellentmondásos hírek vannak.

[00:31:13]És ha nemzeti tömörülés ugye rendszeresen hangsúlyozza, hogy versenyképességben, fejlődésben, termelésben igencsak lemaradt Franciaország, és ezen változtatni kell, mert ez a rossz politikának az eredménye és hasonlókat hallunk.

[00:31:26]Ön, hogy látja?

[00:31:28]Milyen a valós helyzet?

[00:31:28]Így a általános világgazdasági helyzethez képest egy energiaválság és mindennek a közepén.

[00:31:37]Ugye itt az elmúlt években azt láttuk, nagyon régen láttunk ilyet, tehát hogy ezt azért rögzítsük, hogy a a franciák nem voltak igazán jól, de nem voltak olyan rosszul, mint a németek.

[00:31:48]Tehát ami a franciáknál igazi probléma, az a magas hiány, a magas államadósság, az, hogy vannak olyan beépített költségvetési problémáik, amiket nem tudtak megoldani.

[00:32:02]Lásd a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának a kérdése.

[00:32:04]Ugye ezt tologatják maguk előtt.

[00:32:07]Ez a 2027-es választásnak egy nagy kérdése lesz, hogy akkor most marad-e a 64 éves nyugdíjkorhatár, vagy visszaviszik 62-re?

[00:32:17]ami ugye mondjuk annak fényében, hogy egy hasonlóan csökkenő demográfiai tendenciát mutató mondjuk Magyarországon 65 év a nyugdíjkorhatár és vannak olyan európai országok, ahol már a 70 év is fölmerül.

[00:32:29]Hozzáteszem, Franciaországban is van olyan elnök jelölt, aki már beszél, hogy nem csökkenteni, hanem emelni kéne és közelíteni a 70 évhez.

[00:32:39]Szóval nyugdíjrendszer, ugye az egészségügyet említettem, ugye az egészségügy az mindenhol nagy kihívás, de a francia egészségügy az két szempontból is.

[00:32:49]Egyrészt 15 évvel ezelőtt a francia egészségügy világverő jó egészségügy volt.

[00:32:54]Most pedig arról olvasunk, hogy orvoshiány, eszközhiány, pénzhiány, várólisták.

[00:33:00]Éppen a napokban hallgattam arról egy beszámolót, hogy hány napot, hány hetet kell várni egy-egy szakorvosi konzultációra.

[00:33:09]Ezek között nyilván van olyan, hogy három, hét és hasonlók, amik hát mondjuk bizonyos szakorvosok esetében Magyarországon már ilyen állomszintűnek tűnne, de de Franciaországban ez feszültséget okoz, mert nem ehhez vannak hozzászokva.

[00:33:19]Tehát ez az egyik dilemma, hogy hogy az az érzet, és az az adatok is azt mutatják, hogy vannak bizonyos egészségügyi kihívások, amik most már nagyon komoly problémát jelentenek sürgősségi ellátásban például.

[00:33:32]És a másik amiről nagyon keveset beszélünk, de tényleg ahol lehet érdemes elmondani, hogy a modern egészségügy a modern személyre szabott terápiákkal, a modern diagnosztikai eszközökkel és gyógyszerekkel sokkal drágább, mint korábban.

[00:33:48]Tehát, hogyha világszínvonalú egészségügyet akar valaki, akkor ha csak szinten akarja tartani és hozzátenni a legújabb lehetőségeket, egészen egyszerűen emelnie kell az egészségügyre fordított forrásokat, mert egyre drágább mindaz a az a magas technológia meg diagnosztikai technológia és gyógyszertechnológia, ami elérhető.

[00:34:11]Tehát a franciák is ebben a dupla szorításban vannak.

[00:34:14]Az oktatást azt most ne is nyissuk ki, ott is nagyon komoly dilemmák vannak.

[00:34:18]Mindeközben Franciaországban is megállt az a demográfiai hát előny, amiről nagyon sokáig beszélgettünk, hogy a reprodukciós ráta, ugye ez a 21 megvan, nincs meg, lementek kettő alá, tehát elkezdtek fogyni.

[00:34:33]És hát közben ugye ott is van egy ilyen munkaidő, munkatermelékenység probléma.

[00:34:38]Ugye Németország ezt most nagyon komolyan elkezdte gyűrni Friedrich Merc megjelenésével, aki ugye azt mondja, hogy hát azért egy kicsit többet kellene dolgozni, de emlékeztetnék arra, hogy Franciaországban lassan 30 éve, még nincs annyi, de lassan 30 éve, ugye 35 órás munkahét van.

[00:34:52]Tehát ugye itt vannak ezek a egyébként jóléti gazdag társadalmak, akik most és Franciaország is ide tartozik, beleütköznek ezekbe a versenyképességi kérdésekbe, és ezekkel valamit kezdeniük kell.

[00:35:05]Na most Emmanuel Macron egyik célja az volt, hogy egy nagyon vonzó befektetési célponttát tegye Franciaországot, elsősorban a startupok technológiai cégek számára.

[00:35:16]Itt bizonyos eredményeket sikerült is elérni.

[00:35:18]Tehát voltak olyan versenyképességi rangsorok, ahol Franciaország nagyon-nagyon jól szerepelt, tehát ilyen top helyeken.

[00:35:28]Ezzel együtt is azt gondolom, hogy a hosszútávú kihívások, és itt most hosszú táv alatt nem 100 éveket értek, hanem 5-10 éveket, azok ott vannak a horizonton, és hogyha a francia politikai elit azt szeretné, hogy a gazdasági szuverenitását az ország megőrizze, és hát itt ugye azért már mindenféle ilyen IMF szavak és hasonlók elhangoztak a politikai vitákban, itt nem tartunk, de hogyha az ország meg akarja őrizni a szuverenitását, akkor ezekkel a strukturális kihívások okkal meg a költségvetés helyzetével valamit kezdenie kell.

[00:36:00]Politikai probléma nem szokták szeretni az ilyen típusú kihívásokat.

[00:36:07]De érzékenyre a francia társadalomlás tüntetések, amikor általában pont ilyen szociális ügyek miatt vonulnak hosszan és hangosan az utcára.

[00:36:17]Abszolút.

[00:36:17]Tehát én azt gondolom, hogy ezzel a politikai elit tisztában van.

[00:36:23]Szerintem a nemzeti tömörülés is tisztában van.

[00:36:25]Tehát nem véletlenül kérdezgetik őket arról, hogy és akkor most mi lesz a a nyugdíjreformmal, és akkor mondanak ilyet, olyat.

[00:36:31]Nem véletlen, hogy Jordan Bardella a munkaadói szervezetekkel kommunikál.

[00:36:34]Ez az elmúlt heteknek a legfontosabb fejleménye a párt környékén.

[00:36:38]Ugye eddig a nagy tőke, a munkaadói szervezetek nem voltak meg a nemzeti tömörülésnek.

[00:36:44]Megindult ez a kommunikáció.

[00:36:44]És hát Eduard Philip ugye ő meg hát ez a centrista kicsit technokrata megközelítéshez tulajdonképpen hát azt ígéri, hogy hát nem is ígérhetek más, csak vért, verítéket és könnyeket, tehát hogy tematizálva van ez a kihívás és probléma.

[00:37:03]Én azt gondolom, hogy a vita az nem arról fog szólni, hogy van-e kihívása és meg kell-e oldani, hanem arról, hogy hogyan.

[00:37:09]És itt majd végig fognak futni a megoldások, hogy legyen-e vagyonadó.

[00:37:13]Például ez is magyar szempontból is nagyon aktuális egyébként lezajlott egy vit Franciaországban arról, hogy milyen nagy vagyonokat hogyan lehet megadóztatni.

[00:37:22]És például az volt az egyik vitatéma meggyőződésem, hogy az előbb-utóbb nálunk is elő fog kerülni, hogy az üzletrészekkel, tehát a céges vagyonnal mit kezdjenek, mert mi van akkor például, hogyha valakinek van egy sokat érő, tehát vagyonadó alá eső cége, de nincs liquid készpénze.

[00:37:40]Tehát hogyha részvényben vagy üzletrészben van a vagyona, akkor hogy fizeti be vagyonadót?

[00:37:45]Tehát vannak ilyen technikai kérdések.

[00:37:47]Szerintem az elnökválasztási kampányban ezek elő fognak kerülni.

[00:37:49]Ö nyilván lesz, aki azt mondja, hogy inkább itt kiadást csökkentsünk, emeljünk, nem tudom én, nyugdíjkorhatárt, ezt, azt a deeket a vitákat le fogják folytatni, és ezt a francia társadalom el is várja.

[00:38:00]Tehát hogy mondjam, a francia elnökjelöltek már most nagy gyűléseket tartanak, könyveket írnak, lesznek programok, ugye ez egy ilyen kötelező kűre a francia politikában, hogy legyen írott program, és hát nem véletlen, hogy a vitáknak olyan nagy jelentősége van, mert ott bizony belekérdeznek ezekbe a technikai részletekbe is.

[00:38:22]Úgyhogy a következő egy év ebből a szempontból nagyon-nagyon izgalmas lesz, mertogy mindenki érzi, hogy van kihívás, és akkor lehet jönni a megoldási javaslatokkal.

[00:38:33]Kíváncsian várjuk a folytatást.

[00:38:33]Sorster Petronella, köszönjük szépen.

[00:38:37]Köszönöm szépen.

[00:38:37]Én is.

[00:38:39]A kedves hallgatóinknak is köszönjük, hogy velünk tartottak.

[00:38:40]Szép napot kívánok mindenkinek.

[00:38:42]Viszontlátásra, viszont hallásra.