Katasztrófa közeleg Kijev felé: Oroszország ilyet még nem üzent - Hidegkuti Konstantin

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:03]Az útrang stúdiójában pedig Hidegúti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő.

[00:00:06]Szia Konstantin.

[00:00:06]Köszöntünk a műsorban.

[00:00:08]Én köszönöm a mai hívást.

[00:00:10]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.

[00:00:11]Kérem, hogy lájkolják ezt a videót és ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára.

[00:00:15]Nemsokára meglesz a 163000 feliratkozó.

[00:00:18]Nem 26, mindig egy 100-assal lejjebb járok.

[00:00:20]Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaj Kes kijelentette, hogy az amerikai nagykövetség elhagyja Kievet, míg az EU összes tagállamának diplomáciai képviseletei az ukrán fővárosban maradnak.

[00:00:32]Ugye emlékezhetünk rá, hogy Szerge Lavrov orosz külügyminiszter felhívta Marco Rubio amerikai külügyminisztert, hogy evakuálni kellene Kiev-ből, merthogy az oroszok valamifajta támadásra készülnek.

[00:00:42]Ezek szerint az amerikaiak komolyan vették, az európaiak meg nem.

[00:00:46]Vagy mi ebbe a logika?

[00:00:50]Igen, röviden igen, hosszabban úgy, úgy indult ki ez az egész, hogy két nappal, nagyjából két nappal ezelőtt, azt hiszem hétfő, hétfő este, vagy már én is összekeveredek.

[00:01:01]Az a lényeg, hogy a hét elején az orosz külminisztérium közzétett egy hosszú hosszabb közleményt.

[00:01:09]Itt megint csak a starobelski támadással kapcsolatosan.

[00:01:14]Aztán beseszné volt az, hogy a ottani pedagógiai főiskolához tartozó kollégiumba kollégiumot ért ukrán dróntámadás.

[00:01:22]21 halottja van és még számos sebesültje.

[00:01:28]Az ukrán féle azt állítja, hogy ez katonai objektum volt, és nem is a kollégiumot lépték, hanem az a Rubikon nevű elit drone drónkezelő egységnek volt itt a a központja.

[00:01:39]De ez biztosan nem igaz, mert ténylegesen civileket ért találat.

[00:01:44]És akkor erre hivatkozva indította meg az első körös támadást május 23-ra 24-ére viradóra az orosz fél a Oresnyikkel és 100 plusz bevetett rakétáb meg több 100 darabos drónnal illetve a vonatkozó közlemény ott azt nagyjából ott összefoglalva a Facebook oldalam hogy mit írt az orosz fél azt mondta hogy a starbki támadása az ukrán fél megszert az 1949-es genfi egyezményt és annak 1989-es kiegészítőjét hét.

[00:02:13]És ez volt a hivatalos fordítás szerint, ez hivatalos, a hivatalos szöveg szerint, bocsánat, ez volt az utolsó csepp a pohárban, és ezt követően az orosz fél többek közt a kievi döntéshozatali központokra is támadásp.

[00:02:33]Ez új helyzet, ugye eddig mindig az volt, hogy a Bankovát nem támadták, meg hogy ahol Zelensk és a miniszterek és a döntéshozók mozognak, azt annyira nem támadták.

[00:02:42]Az, hogy most elvileg várható csapás döntéshozatali központján, az fenyegetés, vagy az egy új helyzet?

[00:02:49]Ez egy eszkalációs lépcsőfog mindenféleképpen az orosz fél részéről.

[00:02:53]És igen, itt azért a döntéshozatali központok eli támadásnál külön kell választani a hivatalos kommunikációt, meg azt, amit mondjuk akár orosz képviselők, parlamenti munkatársak, médiaszemélyiségek, tudom is én mi ki mit, hogyan mond.

[00:03:08]Szóval az nem egyenlő, hogyha mondjuk egy random duma képviselő azt mondja, hogy akkor most szét kell lőni a kijavi döntéshozatali központokat.

[00:03:16]Most így hazai példával élve.

[00:03:19]Minthogyha a házelnök mondaná azt, hogy nem is nem is jön a háza.

[00:03:22]Valami egyszerű egyszerű képviselő mondaná azt, hogy akkor most szét kell lőni a tudom is én a baranyai baranyai 01-es körzetbe tartozó képviselő azt követeli, hogy akkor lőjük szét Bukarestet.

[00:03:34]Nem erről van szó.

[00:03:36]Szóval itt hivatalos állami, külügyminiszteri szinten első alkalommal történt meg az, hogy akkor a döntéshozatali központok elleni támadást úgymond a szájára vette az orosz fél, illetve ezzel kapcsolatosan igen, a ajánlotta a kievbe tartozó nemzetközi szervezetek és külföldi konzulátusok, nagykövetségek és a többi egyéb diplomáciai személyzet számára, hogy mi hamarabb hagyja el Kievet, merthogy itt olyan támad hogy gyakorlatilag folytatódni fog a hétvégi támadás sorozat, miután már több mint 48 óra eltelt ez a ez ezóta a közlemény óta a fogalmazásból azt is ki lehetett volna venni, hogy azonnal hagyják-e, de úgy tűnik, hogy egyelőre még az orosz fő tartogatja itt.

[00:04:23]És hogyha megnézzük itt a ciklikusságát az orosz támadássorozatoknak, amit mondjuk Suravikin tábornok által kezdődött ez az egész, ott is ilyen heti bontásba volt, mondjuk úgy.

[00:04:33]Szóval lehetséges, hogy akkor most a hétvége folyamán fog ez a átfogó kijevelen lenni támadás megindulni.

[00:04:41]Annyit előzetesen, hogy köbb probléma van, vagy pár probléma van ezzel.

[00:04:48]Egyik oldalról, hogyha ilyen korán bejelentik a döntéshozatali elleni döntéshozatali központok elleni támadásokat, akkor lehetőséget biztosít a másik fél számára, hogy az kiürítse ezeket az objektumokat.

[00:05:02]És ezt láttuk például a mostani közelkeleti háborúnál is, hogy így nem tájékoztatták előre mondjuk Irán a Kuvaitot vagy Izrael Iránt, vagy az Egyesült Államok iránt, hogy akkor én most le foglak téged bombázni.

[00:05:14]Szóval azért pontosan ezzel a meglepetési faktor, ez hadászati szempontból nézve elveszik, gyakorlatilag az üres épületeket fogják a végén telibe lőni, hogy ennek milyen eredménye lesz, vagy nem lesz eredménye, inkább nem lesz eredménye rész.

[00:05:29]viszont feszültséget megkelt, mert attól, hogy üres az épület, még lehet azt mondani, hogy igen, de ez már egy fontos döntéshozatali központ volt.

[00:05:36]Lámlám az oroszoknak már a civileknek az élete sem szent, miközben az oroszok meg majd azt fogják mondani, hogy igen, de onnan indítják a dróncsapásokat, nagyjából burítékoljuk, hogy ez Igen.

[00:05:46]Igen.

[00:05:46]hogy gyakorlatilag minden f mindegyik fénnek nagyjából megvan itt a narratívája, illetve még egy kiegészítés, hogy itt a hétvégi dróntámadásokat illetően, bocsánat, rakétázást illetően, ott nagy eléggé nagy a valószínűsége, hogy egy bevá, hogy egy előre elkészített forgatókönyv szerint érte ért kijev itt az orosz csapás.

[00:06:06]Feltételezhető, hogy hogy ez a mostani válaszcsapás, ez arra volt kidolgozva, hogyha esetleg az ukrán fél a május 9-ai parádét megzavarná, támadná az ottani személyeket, vagy annak a lebonyolításába avatkozna be valamilyen szinten, csak miután itt egy ideiglenes átmeneti tűzszünet lett hozva itt a május 9-i parádé idejére, ennek következtéve ez akkor a fiókba kerül, de miután itt Starobasket ilyen támadás érte, akkor Akkor csak elő kellett venni a fiókból, hogy akkor ennyi iskander, ennyi kalibr, ennyi 101, ennyi gerány és a többi.

[00:06:43]És akkor megvoltak úgymond előzetesen.

[00:06:46]Azt mondja Kajakálaszt, tegnap megtudtuk, hogy egy kivételével minden nagykövetség Ukrajnában maradt.

[00:06:50]Ez tehát bátorságot igényel a nagykövetségi alkalmazottaktól is, de igen, minden európai ott maradt Amerika elment.

[00:06:57]Aztán Szerge Lavrov Orosz külügyminiszter meg hát nem tudom, hogy idiótázta.

[00:07:03]Igen, így lehetett idióta ezt a Kajakaszt.

[00:07:06]És hát mondhatjuk azt, hogy a Sarge Viktorovic csalnén csak egyet tudok ebben a szempontból érteni.

[00:07:12]Ez volt Hidegúti Konstantin objektív szakértői véleménye, nemzetközi kapcsolatok szakértő és pszichológus.

[00:07:18]Igen, hogy így ha most ebből a a nagykövetségi elhagyjuk, nem elhagyjuk részből indulunk ki, nem vélet meg megint csak onnan indulunk ki, hogy az oroszfél ilyet eddig nem küldött, hogy ez nem az, hogy akkor, hogy a mit tudom én, az Izvesztya vagy a Ranovosi, vagy a tudom is én gazéta megírja, hogy hát akkor szét kellőni ki ebbe a bankovát.

[00:07:42]meg nem is csak a Bankovára tartozik, ott van a Gurnak a főhadiállása, a katonai hírszerzés az SBU-nak, az ukrán biztonsági szolgálatnak, amik amúgy koordinálják az Oroszországon belüli támadásokat itt értve akár a dróntámadásokat, akár az egyéb ilyen szabot akciókat.

[00:07:58]Szóval itt nem csak az és ezek az objektumok szerte vannak kiebben.

[00:08:03]Hát itt itt Pesten is látjuk azt, hogy azért a persze van egy kormányzati részleg, mondjuk úgy az ötödik kerületben, de mondjuk a alkotmányvédelmi hivatal az az a Duna másik oldalán van, vagy tudom is én, hogy így azért a állami intézmények nem egy helyre van, bár Budapesten is azért vannak különböző központ, tehát hogy mint hogy közel van a honvédelmi minisztérium meg az alkotmányvédelmi, azt onnan tudom, hogy ott lakom én is arra, úgyhogy mindig elgondolkodtam, hogy mennyire életbiztosítás ott lakni egy feszült helyzet izé, de hogy azért van a Duna egyik partján a külügyminisztérium, szóval szé jobban szét.

[00:08:36]Igen.

[00:08:36]Szóval azért valamennyire szét vannak települve, mert óhatatlanul egy több milliós városba így szokás.

[00:08:40]Szóval ez kien valami 5 plusz milliós talán már nem tudom pontosan.

[00:08:47]Most lehet, hogy kevesebb ott ugy ugyanez a helyzet.

[00:08:48]És akkor ha innen indulunk ki, akkor akkor érthető módon, hogy lehet, hogy egyszerre támadják a külügyminisztériumot meg a a Gurt, de mondjuk az a Kiev egyik oldal egyik kerületében van meg a másik.

[00:09:00]És azért itt a a nagykövetségek persze szokott lenni diplomata negyed, de az nem jelenti, hogy az összes diplomáciai intézmény ott van.

[00:09:09]És akkor itt is ez egy előzetes javaslat volt arra, hogy akkor tessék szépen elhagyni Kievet, mert itt durrogni fognak.

[00:09:17]És az, hogy most akkor mi kiállunk kiállunk, és hát igen, akkor én most be lőjétek ide az iskandert, én ott leszek.

[00:09:27]Ez csak a diplomáciai személyzetnek az életét és a alapvetően a az épségét veszélyezteti.

[00:09:33]És ez itt oké, megértem, hogy Kaja Kallas itt még továbbra is balti politikusról van szó, aki hát eléggé harcian harcios próbál lenni Oroszországgal szemben, de végül a saját diplomáciai személyzetének a személyzetnek itt a tagországoknak a diplomáciai személyzetének az életét veszélyezteti ezzel, de valószínűsíthető itt a szerge Szerge azt hiszem Juri Osavkov, bocsánat Juri Us Usakov nem mindenki szerge Oroszországban.

[00:10:06]Igen, igen.

[00:10:06]Meg hát volt Usakov tenger a haditengerészetnél és Usakov.

[00:10:10]Sok Usakov volt itt a szovjet orosz történelemben, és néha mindig összekeverem őket.

[00:10:17]Juri Jusakovnál tartottunk.

[00:10:18]Igen.

[00:10:18]Juri Jusakov, aki nem Szergeely.

[00:10:20]Igen, Juri Júsonat elnöki elnöki tanácsadó mondta azt itt a Kievi csapásokkal kapcsolatosan, hogy a megfelelő csatornákon keresztül tájékoztatták az amerikai felet itt a támadásokról, de egyelőre nem kaptak rá választ.

[00:10:38]Ez a nem válasz és válasz.

[00:10:41]Szóval ez a nem azt mondom, hogy hallgatólagos beleegyezés, de gyakorlatilag annak tekinthető ebből a szempontból, hogy igen, oké, megértettük, ti oda fogtok durrantani.

[00:10:53]Mi kivonjuk onnan a diplomáciai személyzetet.

[00:10:56]Nem kell Ukrajnán kívülre, mondjuk lehet elég csak Zsidomírba vagy Lembergbe, szóval azért Ukrajna sem egy 5 n km ország.

[00:11:05]Szóval azért lehet át átcsoportosítani itt a személyzetet, mégha ideiglenesen is.

[00:11:10]És akkor oké, az amerikaiak megint csak azért akinek mondjuk van háborús tapasztalata, mert azért az Egyesült Államok is háborúban áll jelen jelen állapotban, ő megértette itt a jelzéseket, megértette, hogy oké, rendben van, ez van.

[00:11:24]Az, hogy meg itt Európa mit csinál, az hát mondanám azt, hogy Európa problémája, de megint csak odajutok vissza, hogy itt a szegény diplomatáknak a testi épségét veszélyeztetik ezzel, de lehet, hogy aztán az lesz, hogy utolsó pillanatban, mint ahogy a orning támadás előtt is az amerikai Kievi konzkövetség az kiadott egy egy ilyen biztonsági jelentést, biztonsági figyelmeztetést, hogy nagyon rövid időn belül támadás fogja érni Kievet, és hagyják el, hagyják el az ukrán fővárost, és akkor gyakorlatilag kevesebb mint 24 órá órára rá be is csapódott aztán akkor az orásnyék belaj cerkvába.

[00:12:04]Az majd egy külön történet.

[00:12:06]De itt is az van, hogy lehet, hogy végül az kell, hogy az amerikai félnek fél adja ki itt a vonatkozó biztonsági értesítést, mert megint csak erről előzetesen szokták a másik felett tájékoztatni, hogyha odaadurrantok valahova.

[00:12:19]Szóval itt lehet, hogy mondjuk megint csak egy nappal előtte mondják akkor az amerikaiaknak, hogy na hogyha még maradt ott volna ott valaki, akkor szépen vonjátok ki.

[00:12:28]Ö, és akkor az amerikai fél kiadja itt a vonatkozó biztonsági jelentését, és akkor lehet, hogy ennek hatására az európaiak is megtérnek, és azt mondják, hogy jó, oké, fontosabb az életünk, mint az, hogy a kedves főnökasszony mit mond, mi szépen átmegyünk Lemberbe, vagy Zsiton megint csak van opció, és akkor úgy úgy éri, mint most itt a mondjuk a kijevet ez a támadás.

[00:12:52]hogyha tényleg lesz kieveleni támadás, akkor te ott milyen következményekre egyáltalán mekkora csapásra számítasz?

[00:12:58]És amit te is mondasz, hogy azért az oroszok eddig maximum a sajtóban üzenték meg, de így nyilvánosan nem szokták megüzenni, hogy ez ez miről szól most ez a történet?

[00:13:06]Egy elrettentő üzenet ez, vagy ők már eldöntötték, hogy akkor itt most hát kőkövő nem marad bizonyos helyeken?

[00:13:13]Egyik oldalról az orosz társadalom irányából indulnék ki.

[00:13:15]Szóval van itt a Kremre egy társadalmi nyomás.

[00:13:17]Szóval azért amikor már úgy az orosz társadalom egy jelentős része, és most nem itt a a haditudósítókat, mer értem, hanem ténylegesen társadalmi szinten, például azért, mertogy akkor az ukránok ellőnek permig, vagy a a Oroszország európai részét nagyjából le tudják itt a drónjaikkal fedni.

[00:13:38]Erre van az, hogy akkor miért nem lőjük mi szét Kievet, hogy Putyin túl gyenge.

[00:13:43]Ez itt a orosz társadalmi álláspont, hogy miért nem lőttök ti oda.

[00:13:49]És ez persze ez egy társad, hogy kellő idő meg kellő társadalmi támogatottság mellett ez egy feszültségeltő feszültségkeltő opció tud lenni itt a társadalomra.

[00:14:00]És szemben bizonyos országokkal az orosz vezetés azért szokta a társadalmi jelzéseket figyelembe venni.

[00:14:08]És ha e innen indulunk ki, akkor valószínűleg ez is annak a annak az egyik folytatása.

[00:14:16]Illetve hát ott van az, hogy azért a nemcsak a hátországot, hanem itt a hátországnak az olaj a az infrastruktúráját, az olajipari infrastruktúrát, a kikötőket, a vezetékeket, a feldolgozókat, a tudom is én miket azért az ukrán fél, az támad már szisztematikusan.

[00:14:31]Sőt, hogyha azt nézzük még a hat a a hátországi logisztikát is, az úgynevezett Tavri, ha jól emlékszem, az a az a krímnek a görög neve, az azt az autópályát, ami ott az Azovi tenger északi partja mellett van, ott is azért ott a ottani logisztikát támadja szisztematikusan az ukrán fél.

[00:14:50]Szóval ebből a szempontból van egy társadalmi nyomás a a Kremre, illetve az, hogy azért a háborút háborút lehet folytatni.

[00:15:00]Persze csak hát itt azért van egy eszkalációs lépés, amit mondjuk a Közelkeleten az Egyesült Államok meglépett, Izrael meglépett, Irán meglépett.

[00:15:09]Itt meg azért azt látjuk, hogy ilyen nem is azt mondom, hogy gentlem's war, hogy nem az, hogy akkor most lovagok harcolnak egymással, mert szó sincs erről, de hogy mégis sokkal a visszafogottabb.

[00:15:19]Ezért az iráni háború egy jó példa erre, hogy sokkal visszafogottabb az orosz fél, mint ahogy mondjuk Izrael vagy az Egyesült Államok Iránnal foglalkozik, de mondhatnám akár az Emirán ez a földrajz miatt van szerinted így vagy a lélektan miatt?

[00:15:35]Ismét a pszichológus énedet kérdezem.

[00:15:38]Ha valaki szeretne elmenni egy terápiádra, szóljanak, és akkor megadjuk az email címet.

[00:15:44]Isten ment.

[00:15:46]Szóval ebből a szempontból, hogyha nézzük, más a mentalitásuk.

[00:15:48]Szóval azért látjuk azt ugye úgymond a főleg az izraeli hozzáállás ebben a kérdésben, ha iránt nézzük, hogy durantsunk oda, kőkövön ne maradjon, hogy én nekem tudjon.

[00:16:01]Az én az én érdekeim mindennél fontosabbak.

[00:16:04]Nem érdekel, hogy milyen módon érem el, de ez el legyen érve.

[00:16:09]És gyakorlatilag, ha megnézzük a a Gázánál, megnézzük Libanonnál, megnézzük a Irán elleni háborúnál, az izraeli féle konzekvensen ezeket az érdekeit képviseli.

[00:16:19]Míg az orosz fél, ez a Matinyenko az az orosz felsőháznak a vezetője.

[00:16:28]Ő adott egy ilyen nyilatkozatot pár hete, hónapja, hogy akkor hogy Bzeg Oroszország milyen visszafogott itt a az Ukrajna elleni csapások során, merthogy akkor nehogy már megsértsük a nyugati partnereinket.

[00:16:42]Valami ilyesmi volt ennek a a nyilatkozatnak a lényege.

[00:16:44]Mondanom sem kell, nem aratott osztatlan sikert.

[00:16:47]És valószínűleg itt ez a Starb kell elleni támadás, ez volt az a katalizátor és erre történő állami és megint csak főképp társadalmi reakció, ami az orosz félnek a hozzáállását egy erőteljesebb irányba tudta elcsavarni.

[00:17:07]Közben az economics is írt egy cikket.

[00:17:07]Ö ekonomiszt, bocsánat, egy exkluzív információ szerint Voladimir Zelenski ukrán elnök utasítást adott arra, hogy az ukrán vezetés készüljön fel arra, hogy még két-három évig elhúzódhat a háború.

[00:17:21]Ugye a lap egy hosszú cikket közölt arról, hogy Ukrajnának milyen a helyzete.

[00:17:25]Azt mondják, hogy egyszerűen meglepő, hogy Kiev ilyen sokáig kitart egy papíron sokkal erősebb ellenfélel szemben, de hozzáteszik, hogy a romlószolgáltató infrastruktúra, a korrupció és a toborzóisztek agresszív viselkedése feszültséget kelt ukrán társadalomban.

[00:17:43]Vegyünk végig itt az állításokon.

[00:17:43]Ugye te mindig azok közé tartoztál, akik nem azt mondták, hogy nem fog ez a háború egy hamar végetérni.

[00:17:48]Az, hogy mondjuk tényleg akár két-három évvel számol még Zelenski is, az mennyire reális szerinted?

[00:17:55]Igen, ez a most nem ma elveregetés, hanem megmondtam, megmondtam.

[00:17:57]Szóval ebből a szempontból, hogyha nézzük a erre mondják oroszul azt, hogy háború az utolsó ukránig.

[00:18:07]És hogyha megnézzük, hogy milyen módon folytatta az ukrán fél a háborús erőfeszítéseit ebben a kontextusban, akkor nagyon nagyon nagy az esélye, hogy ez be ez fog bekövetkezni.

[00:18:16]Nem azt mondom, hogy úgy, mint Paragay Brazília ellen, hogy gyakorlatilag már nem maradt épp férfi ember a háború végére ott a 19.

[00:18:25]század közepén az ottani háború, de egy picit nem picit hasonlatos, hogy tényleg a minden erőforrást erre és annyi kiegészítés, hogy miért tud Ukrajna így kitartani.

[00:18:37]Egyrészt ez a háború jellege miatt van, de előtte előtte az, hogy egyszerűen azért, mert hogy Kiev hátországát kiszervezte a kollektív nyugat irányába.

[00:18:46]pontosabban a kollektív Európa irányából gyakorlatilag az ukrán hátországot azt az Európa, Európa meg részben a NATO vagy kollektíve kettős kettősen a NATO biztosítja ebben a helyzetben.

[00:19:00]És miután mondjuk a az, hogy akkor a pénzügyi háttér, hogy nem az van, hogy akkor magának kell előteremtenie, hanem mondjuk 90 milliárd eurós hitel, ilyen támogatás, olyan támogatás, orosz vagyon lefoglalása, a lefoglalt vagyonnak a kamatainak az Ukrajnájának történő átadása, a lefoglalt vagyonnak a potenciális átadása és a többi és a többi.

[00:19:23]Szóval itt az van, hogy Ukrajnának egy magánál jóval nagyobb 40 plusz országból álló koalíció biztosítja a támogatást.

[00:19:31]itt a anyagi és logisztikai téren, illetve hát a hadianyag biztosítás.

[00:19:37]Ez mennyire hullámzó ez a támogatás, mert ugye most pont a lőszerkoalíció kapcsán lehetett hallani, hogy a Petr Pavel mondta a Cseh elnök, hogy a lőszerkoalíciónak csak a fele ad már annyit a lőszerből, mint amely ahhoz képest, ami korábban volt.

[00:19:51]És mondjuk Andre Babic miniszterelnök sem támogatja egyébként az ötletet.

[00:19:55]És akkor erre mondják az koalíció többi tagjai, hogy hát a kezdeményező ország saját miniszterelnöke is szkeptikus.

[00:20:00]Akkor miért mi adjunk a lőszerekből?

[00:20:03]Alapvetően ez a CEM lőszerkoalíció az mindig is egy kicsit ilyen állatorvosi ló volt, hogy egy egyik egy időszakban konkrétan az volt, hogy megrendelték Pakisztánból a lőszert, aztán a cseheken keresztül vitték ki.

[00:20:15]Szóval ez így persze biztíron megvannak a számok.

[00:20:20]Szóval a könyvelési szempontból teljesítették a tervet, de nem az történt, hogy akkor Hansz és Gréta az akkor most lement a nem tudom én melyik üzembe, és elkezdtek alapálni itt a a 155 mm-es gránátnak való izé lőszertestet, és akkor abba töltötte bele a megfelelő composition B robbanóanyagot.

[00:20:39]Szóval nem erről van szó, hanem egyszerűen az, hogy akkor besz itt maga a beszerzés volt a lényeg.

[00:20:45]És akkor itt van az, hogy igen, idővel azért a lelkesedés csökken, de itt azért érdemes azt is megjegyezzük, hogy például a a Rain Metal meg Németország az időközben fel tudta fel tudta futtatni itt a tüzérségi lőszergyártást.

[00:20:59]Az más kérdés, hogy ez megint csak főképp Ukrajna kiszolgálására van, vagyis itt van az a dilemma, mint ami alapvetően a az iráni háborúnál is valahogy a saját készleteket is föl kéne tölteni, de ott van a folyamatos felhasználás.

[00:21:12]Szóval itt valami balanszot kéne találni, de nem is ez a lényeg, mert alapvetően ami még itt ilyen változó tudott lenni ebben a háborúban, egyrészt az, hogy a mozgóháború része az lényegében, hogy 2022 tavaszán plusz, hogyha még hozzádobjuk a ukrán ellentámadást ott Harkóba 2022 szeptemberében, akkor 2022 őszén, de az a lényeg, hogy 2022-ben megállt.

[00:21:42]És mi volt 2022 előtt?

[00:21:42]2014-től 2022-ig az ukrán fél a dombaszt az betonba öntötte, és egymásra épülő szisztematikus védvonalakat épített ki.

[00:21:54]És ezt még a háború közben is folytatta számítva, hogy majd jönnek az oroszok, és az lelassítja őket.

[00:21:59]Pont pontosan.

[00:21:59]Szóval itt ha nézzük, hogy egy relatíve lassan mozgó frontvonalról vagy érintkezési vonalról beszélünk, akkor abban a helyzetben abban a helyzetben jóval könnyebb annak a annak a védelme, mert hogyha most stratégiai szinten nézzük, mondjuk mondjuk, hogyha az adott fél most tudom is, jönne egy orosz rommel és 100 km nyomulna előre mondjuk észak-ukrajnába, mint mondjuk az Észak-Afrikában, azért A sivatagi róka azért az voltak voltak ott erőteljes előyomulásai, szóval az ott sokkal nehezebb lenne lehetne tartani, mert egyszerűen ami mondjuk potenciális a hátország volt, az már frontvonal lett, aztán utána az ellenség elfoglalta.

[00:22:43]Még itt azért van egy kiszámítható rész erre jelentős részben megint csak azért, mert olyan szinten betonba lett öntve az egész Donbas, mint an mint a koreai háború után az a demilitarizált zóna.

[00:22:56]Szóval ez egy nagyon sűrű védelmi infrastruktúrával ellátott terület, amihez tartozik az, hogy ez alapvetően azért kiszámíthatóbbá teszi, hogy hogy lehet az adott területnek a védelmét megszervezni.

[00:23:08]És a másik része az élőerő kiszervezése a drónok javára, mert miután megint csak egy gyakorlatilag nagyon rendkívül lelassult álló per állásháborút alakult ki Ukrajnában, ennek következtében ki tudta azt az ukrán fél megint csak jelentős jelentős részben kényszerből, de az, hogy a gyalogságot jel fokozatosan kiváltani drónokra, ezt abban az értelemben értjük, hogy 2023 nyarán volt mindkét oldalon a tüzérségi lőszerhiány, vagy itt a a éjség, és ekkor volt a Prigozsinnak az a illusztris videója, hogy Soygu Geraszima hol vannak a lőszereim, mert ugyanúgy ez megvolt az orosz részen, kisebb mértékben, ukrán részen nagy mértékben.

[00:23:58]Először ennek a kiegyensúlyozására, ennek a pótlására jelentek meg az első FPV drónok, hogy akkor azzal kipótolni a tüzérséget, és aztán a tüzér és ahogy fejlődött a technológia, illetve hát azért alakult a hadszínt tér, jött abból az, hogy akkor igen, kiváltjuk a tüzérséget, az embererőt, a múl múltkor volt nem is tudom melyik nyugati laabba, hogy a mesterlövészek eket kiváltják a drónok, hogy egy, hogy egyre több feladatot, egyre több feladatkört tudnak kiváltani.

[00:24:36]Úgy mondhatnánk azt, hogy automatizálják, hogy gépesítik a a gépesített harcászatot.

[00:24:40]És akkor ennek következtében, mivel Ukrajna 2026-ra azt hiszem 7 millió drón gyártását irányozta elő, megint csak itt azért a komponensek jelentős része az európai hátországba készül, aztán lehet, hogy konyhakészen kapják meg Ukrajnába, lehet, hogy a végszerelés Ukrajnába történik, de az a lényeg, hogy azért az európai ipar, az európai hadiipar az gyakorlatilag Ukrajnának a háttéripara és a hátországa.

[00:25:06]És ha ezeket a faktorokat így összerakjuk, akkor már érthető, vagy kikristályosodik, hogy miért tudott Ukrajna úgymond ilyen szinten ellenálló képességet mutatni, mert hogyha hogyha egy alternatív idővonalon élnénk és 2022 február 24-én Európa is, illetve a kollektív nyugat az úgy azt mondja, hogy oké, én ebben nem veszek részt, akkor legfeljebb pár hónapon belül Ukrajna elesett volna.

[00:25:34]De nem ez történt, hanem az, hogy akkor gyakorlatilag ilyen Vietnámszerűen, mint Észak-vietnam mögött itt a keleti blokk, most akkor Ukrajna mögött a nyugati blokk kezdett el egyre erőteljesebben fellépni.

[00:25:48]De ha azt nézzük, a legnagyobb amerikai hozzájárulás az nem a lőszer, nem a hadianyag, hanem maga a Starlink rendszernek a biztosítása, mert a Starlink rendszere nyugszik gyakorlatilag az egész ukrán kommunikáció, az egész ukrán kommunikációs rendszer, a parancsnoki rendszer, a drónoknak a működtetése, az Oroszországgal szembeni mélységi csapásmérések, a drónoknak az üzemeltetése, hogyha az amerikai fél úgy gondolná, hogy lecsapja a Starlinket Ukrajnában, akkor záró határidőn belül Ukrajna elveszíthetné a háborút.

[00:26:27]És ekkor volt az, hogyha visszaemlékezünk 25-re, amikor voltak itt a nézeteltések az új Trump kormányzat és a Zelenski között, akkor is Rubio külügyminiszter azt mondta, hogy nem fogjuk lecsapni a Starinket, nem fogjuk lekapcsolni, mert azzal Ukrajna vereségét okoznánk.

[00:26:46]És ebből a szempontból azt látjuk, hogy az egész támogatási rendszernél az amerikai fél biztosítja a kommunikációt, a legfontosabb részt és a hadianyagot, illetve magát az anyagias részt, a technikai részt meg szépen átadta Európának, hogy fizessétek, gyártsátok le, biztosítsátok.

[00:27:06]Ne, mi elvagyunk a saját dolgunkkal, mi biztosítjuk a Starlinket, aztán a többit oldjátok meg.

[00:27:13]egyébként, ha már Szerge Solygut említetted, akkor neki van egy ilyen nagyon érdekes analízise.

[00:27:17]Most a Nemzetközi biztonsági fórumon vezette le azt, hogy Ukrajna gyakorlatilag meg van gyengülve.

[00:27:28]És figyelj a következőből vezette.

[00:27:30]Az ukránok tömegesen kezdenek áttérni az orosz nyelvre.

[00:27:32]Szerinte ezt a Google adatai támasztják alá, merthogy Ukrajnában rengetegen kerestek rá oroszul május 9-én a győzelem napi parádéra.

[00:27:43]Hozzátette, hogy más szempontból is növekszik az oroszok elfogadottsága Ukrajnában.

[00:27:46]Szerinte több városban is érzékelték, hogy ismeretlenek virágokat helyeztek el a Szovjetunió második világháború győzelmére állított emlékművekhez.

[00:27:54]Az utóbbi időben Ukrajna tisztviselői egyre inkább kongatják a vészharangot.

[00:27:59]A lakosság tömegesen visszatér az orosz nyelvhez, a múlthoz és a gyökereihez.

[00:28:07]Ö, igen.

[00:28:07]Ez ez annak a most a ruszisztikás részedet vennél, szlavisztika és ruszisztika részedet vennénk el.

[00:28:12]inkább most a statisztika fog statisztikus fog megszólalni belőlem, hogy ugyanazon adatcsomagból mennyire más következtetéseket lehet levonni, mert igen, az igaz, hogy a hogy Ukrajnán belül hiába min milyen erő milyen erőfeszítések vannak arra, hogy ukránosítsák, és annó anno a majdan után a 2014-es majdan után az első talán a legelső törvény az volt, hogy a nyelvtörvénynek az elfogadása Ami amúgy a kárpátaljai magyar kisebbséget is érinti, hogy igen, hogy mindent ukránosítani, mindent, mert az ukrán Ukrajnán belül majdhogy nem másodonalas szerepet tölt be.

[00:28:53]Egyszerűen azért, mert egyik oldalról, hogyha megnézzük itt a nyelv nyelvi részt a Ukrajnán belül, akkor a keleti rész az masszívan orosz.

[00:29:04]a keleti és déli rész.

[00:29:04]A középső rész az a szurzsik, ami vagy ami így az ukrán és az orosznak a keveredése.

[00:29:11]És az igazán ukrán-ukrán nyelvileg ukrán rész az egykori Galícia, ami mondjuk osztrák-magyar monarchiának volt a területe, vagy korábban még lengyel a lengyelitván konföderáció.

[00:29:23]Szóval az a lényeg, hogy a nyugat-ukrajna, Lember, Tarnopol és a többi térsége.

[00:29:28]És ott volt az, hogy gyakorlatilag az az ukrán-ukrán része a nyelvi szempontból, míg az ország másik kétharmada, az meg mindig is valamilyen szinten többé-kevésbé orosz ajkú volt.

[00:29:44]És itt volt az, hogy igen, voltak kísérletek, de aztán itt van a háború és a háborúnál a kommunikációs rész és a többi, hogy egyszerűen ez nem nem lehet azt, hogy persze nyelvőrség is van, meg tudom isé, hogy akkor megbírságolnak, hogyha nem ukránul szólalsz meg, de nem tud itt a ez egyik oldalról az online kommunikációban nem tud működni.

[00:30:04]Persze le lehet csapni a hírportáloknak az orosz változatát, de akkor is a Telegramot te nem tudod korrátozni.

[00:30:10]A család nincs az, hogy ott van a családi vacsora, aztán beütetsz egy nyelvőt, hogy ó jó, oroszul szólaltál, meg püff, hogy ez nem nem úgy működik.

[00:30:19]És igen, itt az van, hogy ez bizonyos mértékben a fennálló az orosz nyelvnek a használata, nem az, hogy mit gondolnak politikailag.

[00:30:28]Maga az orosz nyelvnek a használata az minyon mértékben az egy lázadás is tud lenni a regnáló a hatalommal szemben.

[00:30:35]De ez nem azt jelenti, hogy akkor nem lennének nacionalisták, mert például az ukrán nacionalizmusnak az egyik ilyen fő góc pontja, vag fő kiindulási pontja az a Harkov volt.

[00:30:46]Az az orosz ajkú Harkov volt.

[00:30:49]És akkor ott volt az, hogy a 90-es években az ipar összeomlott, és akkor hát igen, akkor elkezdtek a politikai szélsőségek is kibugy bugyborogni itt a föld alól.

[00:30:58]És például az ukrán nacionalizmusnak, az egész Kraken meg egyéb ilyen jelenségnek az egyik központja az Harkov volt.

[00:31:03]És ott volt az, hogy ukrán nacionalisták oroszul beszélnek, hogy ezt ezt tudod ez ez már skizofrénia szint, de ez így működik.

[00:31:14]És látjuk azt, hogy maga az ukrán identitás is alapvetően Ukrajnán belül több Ukrajna van.

[00:31:20]Szóval van a balparti Ukrajna, meg a jobb parti Ukrajna.

[00:31:23]Ez a Nyeper folyásiránya mentén.

[00:31:27]Szóval a balparti Ukrajna az a Ukrajna keleti része, a jobb parti Ukrajna az meg Ukrajna nyugati nyugatibb része, és a balparti rész az mi az több időt volt mondjuk orosz felhatóság alatt, illetve a Török török tatár egyéb háborúkat követően azért orosz jobban orosz etnikummal lett itt újra benépesítve.

[00:31:50]és ennek következtében a déli, az egykori Novarassia rész, Novaroszia kormányzóság, az óhatatlanul jóval oroszabb etnikai, illetve nyelvi szempontból, de főként nyelvi szempontból míg mondjuk a nyugat-ukrán rész, aminél mondjuk ezek a török háborúk, azok kevésbé voltak jelen, jóval többet volt lengyel, Litván és megint csak osztrák-magyar fennhatóság alatt, ahol például itt a monarchia kapcsán sose szok kevésbé szokták említeni, hogy anno itt az ukrán identitásnak és az ukrán nyelviségnek a kérdése az onnan eredeztethető, hogy a Bécs az úgy gondolta, hogy a volt a 19.

[00:32:31]századba számos lengyel felkelés, miután a Lengyelországot felosztották, és például az 1830, az lehet, hogy pont az orosz részen volt, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a hogy a lengyel nemességgel szemben, megint csak a klasszik Habsburg módszer a lengyel nemességgel szemben az ukrán paraszságot felhasználni, mint mondjuk mint mondjuk nálunk itt a vagy mondjuk nálunk mondjuk Erdélyben volt az, hogy akar román parasszságot felhasználni a magyar nemességgel szemben.

[00:33:00]Szóval ez a bebált recept alapján akkor kicsit meg megsózni itt ezt az ukrán identitást, de ez alapvetően úgy indult, hogy a lengyel nemességgel szemben, aztán miután elkezdett terjedni a pánszlávizmus eszméje, ott pedig a pánszlávizmus eszmélyével szemben, hogy ti nem ti nem oroszok vagy, ti nem kisoroszok vagytok, ahogy a cári Oroszország hivatkozott az ukrán etnikumra.

[00:33:24]Ti nem kisoroszok vagytok.

[00:33:26]Ti egy önálló ukrán nemzet vagytok, akik nem oroszok.

[00:33:29]És akkor, hogyha megnézzük itt az a a keveredését, meg a erjedését ennek az ukrán nacionalizmusnak, és hogy mit tett rá még az első világháború, aztán a második világháború, ahol az SSZ Garcia nevéből adódóan hát nem nem tudom is én harkoviakkal volt tele, hanem nyugat-ukránokkal.

[00:33:50]Ez az, amit Kraus Tamás részletesen megtanít, hogy a Bandera és a Suhevic hogyan és pontosan.

[00:33:56]És a és aztán azt még követően, hogy a második világháborút követően az ukrán nacionalizmus túlélt Kanadáb.

[00:34:04]Gyakorlatilag Kanadában, ha kanadai ukrán, ha a kanadai ukrán emigrációt nézzük, akkor gyakorlatilag ez a vonal az ott tudott túlélni, és aztán visszaszivárgott a Szovjetunió végnapjaiban, és megint csak hosszú történet, hogy hogy lett így az ukrán Ukrajnán belül az egyik domináns ideológia.

[00:34:24]Szóval itt a mondja mondanám azt, hogy nem értek egyet Szergei Kuzsugetovical még a Solyg féle Solygféle elemzésnek itt a vagy következtetésnek.

[00:34:37]Igen.

[00:34:37]Az, hogy orosz ajkó, orosz internethasználat, orosz keresések oroszul beszélnek, az nem jelenti azt, hogy politikailag is elköteleződnének Oroszországgal szemben, v Oroszország mellett, hanem több esetben Oroszországgal szemben.

[00:34:52]Szóval itt azért a hogy milyen milyen elemzési módszertannal operálunk, itt azért lehetnek viták itt a egykori védelmi miniszterrel.

[00:35:04]Végén Irán.

[00:35:04]A Rajter szerint az Egyesült Államok újabb csapást mért Iránra egyébként, illetve Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azt sugalta, hogy az Egyesült Államok megtámadná Ománt is, amennyiben az megkísérelni, átvenné az irányítást a Hormoziszoros felett, amely ugye az iráni háború óta gyakorlatilag leárult.

[00:35:24]Ugye volt némi remény arra, hogy itt megállapodás lesz a következő időszakban.

[00:35:29]Egyelőre nem ezt látjuk.

[00:35:31]Most az amerikai fegyveres erők állítólag csapást mértek egy iráni katonai cél.

[00:35:35]Pontra ezt a Rajter Szirvia névtelen amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

[00:35:39]Állítólag ez olyan létesítmény, ami a hatóságok szerint fenyegetést jelentett az amerikai erők és a kereskedelmi hajózás számára a Hormuzi szorosban.

[00:35:47]Hol tartunk?

[00:35:50]Hát itt igen, ez a Schrödinger Hormóza, ahogy egyszerre akarják kinyitni meg bezárni.

[00:35:54]Itt Ománnál az is még hozzátartozik, hogy azt hiszem, mint a megállapodás tervezett részeként próbáltak egy próbálnának egy permanens áthaladási díjat, tegyen vámot szedni minden egyes hajótól, amelyik áthalad a hormozi szorosán.

[00:36:10]És miután itt az egyik egyik oldalán a Irán van, a másik oldalán Omán, érthető módon ez a két ország tudna ebből profitálni, és ez egy fix hajózási díj lenne.

[00:36:20]És ez megint csak Ománnak jó lenne, mert pénzt kap, Iránnak jó lenne, mert pénzt kap, mindenki másnak rossz lenne, mert hát minden minden szállítási költséget, akár kifele, akár befele, ez megdobna jelentős mértékben.

[00:36:35]Persze függ is attól, hogy milyen tranzit díjat kívánnának megállapodni.

[00:36:39]Szóval valószínűleg Trumpnak itt a Ománnal kapcsolatos emlegetés ez ehhez vonatkozik.

[00:36:45]Ománnál meg kell jegyezzük, hogy a közelkeleti legstabilabb állama.

[00:36:50]Gyakorlatilag a síta és szunnita iszlám mellett nekik egy ilyen sajátságos iszlám értelmezésük van, de erről Rihard tudna többet beszélni.

[00:36:58]ö otthonosabb ebből a témából meg ebbe a térségbe.

[00:37:00]De az a lényeg, hogy gyakorlatilag Omán az a Közelkelet Svájcaként lett ismert, hogy ő lett az, ami úgymond közvetít, közvetítő félként mindenki elfogadja, mint egy választott bíróság, hogy akkor a az Egyesült Államok és Irán között Omán közvetít, de inkább az, hogy akkor a Szaarábia és Irán között, az összes olajmonarchia és Iránk között.

[00:37:27]Szóval ő volt a közvetítő fél, és ezt megfenyegetni nem a legjobb, mert a végén még mindenki már is maga ellen hangol a kedves amerikai elnök, külön történet.

[00:37:39]De itt az, hogy most lesz-e megállapodás, nem lesz, őszintén mondom, én már föladtam ennek a követésével.

[00:37:44]Nem is föladtam, de hogy így nagyobb az esélye azért valljuk be.

[00:37:48]eléggé nagy az esélye, hogy még mindig nem lesz, mert persze vannak álláspontok, amik úgymond közelednek, de azért ha onnan nézzük, hogy mik az amerikai feltételek, mik az iráni feltételek, és ők a maximalista feltételekből indulnak ki, hogyha még visszamegyünk a a amikor még a amerikai orosz tárgyalásoknál mondtam, hogy az orosz fő fordítva operálotta, hogy van egy követelés rendszer, oké, nem jött be, akkor még többet kérünk.

[00:38:14]Itt fordítva van Art of the Deal.

[00:38:15]Itt először maximalistán követelünk, és abból engedünk vissza.

[00:38:19]És akkor mindegyik oldal az amerikai fej gyakorlatilag atommentesíteni iránt nincs nincs urándúsítás korlátozott balisztikus fegyverzet hormoziszoros nyitottként elismerése és a többi és a többi.

[00:38:33]Az Irán meg azt mondja, hogy akkor csak akkor nyitjuk meg, hogyha feloldják a feloldják a blokkolt vagyont, akkor Iránnak biztosítják a az urándítást, a békéscélú urándítást, akkor azt, hogy akkor elismerik a károkat, illetve akár megtérítik itt a károkat.

[00:38:54]szabadított van ott van és illetve az a hormoni szoros feletti iráni felhatóság elismerése.

[00:39:00]És itt van az, hogy megint csak mint az oroszukrán háborúban, hogy így lehet, hogy vannak tárgyalások, de így nincsen nincs nincs érdemi közeledés ebből a szempontból.

[00:39:09]Viszont az itt a probléma világgazdasági világgazdasági szempontokat figyelembe véve, hogy Morgan Stellinek volt pár héttel ezelőtt egy olyan elemzése, ami szerint 2026 június végére, hogyha nem nyílik meg érdemben a hormoziszoros, akkor a globális olajtartalékok azok gyakorlatilag ki fognak fogyni.

[00:39:31]Ez mit jelent?

[00:39:34]Az, hogyha elfogy a puffer a rendszerből, akkor az olajár ki fog lőni akár 150 dollár vagy afölé.

[00:39:43]200-at is mondanak egyébként.

[00:39:43]Azt az oroszok mondjuk mondjuk, de igen, igen.

[00:39:46]Azért a 200 dollár annoó még talán Zsirinovski a megboldogult.

[00:39:50]Vladyimir Zsirinovski volt az, aki ilyen ilyen esetben ezt bedobta, hogy 200 dolláros jár.

[00:39:53]Azért ez ha már 200 dollárnál leszünk, akkor már úgy is mindegy, mert összeomlik a világgazdaság.

[00:39:59]Szóval lehet persze itt megint csak a kereslet kínálati görbének itt a találkozási pontjai.

[00:40:04]Szóval ez az, hogy persze lehet, hogy megemelkedik a az ár, de akkor meg a felhasználás fog lecsökkenni, és akkor meg ott vagyunk, ahol a parcakat.

[00:40:12]Szóval, és a hha nagyon megdrágul az olajár, akkor az azt fogja magával vonni, hogy az egész olajra épülő világgazdaság az összeomlik, és akkor meg vesekben leszünk, akkor meg már tök mindegy gyakorlatilag.

[00:40:22]Szóval ezt azért a felek megpróbálják elkerülni, főleg ha az amerikai választási évet nézzük, de és ebből a szempontból ig igen az, hogyha kifogy a puffer itt a rendszerből, akkor már akkor már azért nehézségek vannak.

[00:40:38]Illetve a szúdi Aramkónak a vezérigazgatója mondta pár héttel ezelőtt azt, hogy 100 millió hordó hiányzik heti szinten.

[00:40:47]Az nagyjából egy napi felhasználás itt a világpiacról, megint csak Hormosz blokkolása miatt.

[00:40:51]És ugye ezek a ezek összeadódnak szépen.

[00:40:54]Sőt, hogyha azt nézzük, hogy a Nagy-Britannia engedélyezte az orosz eredetű kerozin felhasználását azzal az Oroszországgal szemben, amivel kvázi háborúban van, persze nem az, hogy közvetlenül a kerozin szállítást, hanem ez az indiai útnak az új újbói engedélyezése, hogy mondjuk India feldolgozza, és akkor átviszi a kerrozint.

[00:41:13]Szóval itt megint csak azt látjuk, hogy azért a akár az európai léglekedés szempontjából, akár a globális közlekedés olaj, olajipar vagy egy egyáltalán az olajjal, olajalapú gazdaság szempontjából ez számos problémát hordoz magába.

[00:41:29]És igen, egyre inkább közeledik az az időpont, ez a point of no return, hogy innen már ez akkor hosszútávú következményekkel lesz a világgazdaság számára.

[00:41:41]És hát egyelőre úgy tűnik, hogy az ilyen megállapodás még nincs közel, szóval folytatjuk, ahol abbahagytuk.

[00:41:49]Meglátjuk és kíváncsian várjuk a folytatást.

[00:41:52]Hideúti Konstantin, köszönjük szépen.

[00:41:54]Én köszönöm.

[00:41:54]A kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:41:56]Kérünk mindenkit, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel Konstantin csatornájára és lájkolják ezt a videót, hogy minél több emberhez eljussunk, folyamatosan figyeljük a híreket és az eseményeket.

[00:42:06]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:42:09]M.