Ultrahang 41:29

Kiosztották Von der Leyent: katasztrofális amit lépett? - Kiszelly Zoltán

amerikai politikaeurópai uniógazdaságkereskedelmi háborúenergiapolitikakülpolitikabiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Kiosztották Von der Leyent: katasztrofális amit lépett? - Kiszelly Zoltán
tl;dr
  • Trump 2025-ös „kölcsönösségi vámjai” és a Von der Leyen által aláírt megállapodás értelmében az EU évi 250 milliárd dollárért vásárol amerikai energiát, cserébe az európai ipari termékekre 15%-os vámot vet ki az USA.
  • Az iráni háborúval és a Hormuzi-szoros blokádjával Trump megduplázta az olajárat, így az EU a magasabb energiaköltségek miatt automatikusan levásárolja a vállalt 250 milliárd dollárt, ami az USA-nak kedvez.

    „Trump elnök így azzal, hogy megduplázta az olajárat ezzel a háborúval, a hormuszi ellenblokáddal, ezzel megnövelte az energiaköltségeket. Tehát az Európai Unió így is, úgy is levásárolja azt a 250 milliárd dollárt, amit Von der Leyen aláírt” – Kiszelly Zoltán

  • Az EU következő, 1,8 billió eurós hétéves költségvetése a nettó befizető országok (Németország, Franciaország, Finnország, Ausztria) ellenállásába ütközik, mivel a GNI-arány 1,28%-ra nőne, és csökkentenék a kohéziós és agrárforrásokat.
  • A Bizottság a kondicionalitási eljárást beépítené a költségvetésbe, így a forrásokat jogállamisági feltételekhez kötve politikai nyomást gyakorolhatna a szuverenistább kormányokra, például Olaszországra vagy Franciaországra.
  • A fő nettó befizető országok súlyos gazdasági problémákkal küzdenek: Németország recesszióban van és ipari munkahelyek tűnnek el, Franciaország technikai államcsődben van, a német állampapírok hozama 3% körül mozog.
  • A migráció Németországban nettó teher, mivel a beengedett migránsok többsége nem dolgozik, ellentétben a lengyelországi ukrán vendégmunkásokkal, akik nettó befizetők voltak.
  • Az európai elektromos autók túl drágák a kínai konkurenciához képest, a töltőhálózat hiányos, és a Bizottság ragaszkodik a belső égésű motorok 2035-ös kivezetéséhez, miközben Kína korlátozza a ritkaföldfém-exportot.
  • A német Linke párt a bevándorlók szavazati jogát szorgalmazza, de a német társadalom jobbra tolódott, az AfD 27-29%-os támogatottsággal bír, és a lakosság negyede külföldi hátterű.
Részletes összefoglaló megjelenítése

EU–USA kereskedelmi megállapodás: a „soha véget nem érő történet”

Kiszelly Zoltán a beszélgetés elején az Európai Unió és az Egyesült Államok között hónapok óta húzódó kereskedelmi tárgyalásokat elemezte. A kiindulópontot Trump elnök 2025. április 2-án bejelentett „kölcsönösségi vámjai” jelentették, amelyeket a „felszabadulás napjaként” kommunikált. Az USA a kereskedelmi hiányát a partnerországokra terhelte, figyelmen kívül hagyva, hogy például Mexikóból vagy Kanadából olyan félkésztermékek érkeznek, amelyeket amerikai autókba és berendezésekbe építenek be. Ezek a vámok azokat a beszállítói láncokat is megakasztották, amelyek végső soron az USA haszonélvezői voltak.

„A tápláléklánc végén vagy legtetején azok a pénzügyi befektetők vannak, ahová a pénz visszaérkezik az USÁBA. És hát a kárvallottak azok a termelőcégek az USÁban és Európában, amelyek kihelyezik a termelést mondjuk Ázsiába, pontosabban ezen cégek munkavállalói, akik az USÁban és Európában elveszítik a munkájukat” – Kiszelly Zoltán *

A politológus szerint az USA mindig a gyengébbek felé lép, Európa pedig az ukrajnai konfliktus miatt kiszolgáltatott helyzetben van. Tavaly júniusban Von der Leyen Skóciába utazott, ahol Trump elnökkel megállapodott: az EU-tagországok évente 250 milliárd dollárért vásárolnak energiát az USA-tól, cserébe az amerikai ipari termékek vámját eltörlik az unióban, míg az európai termékekre 15%-os vámot vet ki az USA. Ez kedvezőbb, mint amivel korábban fenyegettek, de az Európai Parlamentben komoly fenntartások vannak.

Az Európai Parlament dilemmái

Az EP-ben az a politikai hiba áll fenn Kiszelly szerint, hogy a képviselők – különösen a németek – hajlandóak fizetni az amerikaiaknak, hogy cserébe nagyobb katonai támogatást vagy több fegyvert kapjanak Ukrajna számára. Ez a ragaszkodás vezet oda, hogy Európa számára előnytelen alkukba is beleegyeznek.

„Az Európai Parlamentben, Németországban azt gondolják, hogy ők szívesen fizetnek azért az amerikaiaknak, hogy cserében kapjanak egy nagyobb katonai támogatást Ukrajna számára, vagy több amerikai fegyvert Ukrajna számára. És hát ugye ez a ragaszkodás az, ami miatt sok mindenbe beleegyeznek, amit Trump kér, és ami nem előnyös Európa számára.” – Kiszelly Zoltán *

Az iráni háború hatása az energiaárakra

Kiszelly kiemelte, hogy Trump elnök az iráni háborúval és a Hormuzi-szorosnál kialakult ellenblokáddal megduplázta az olajárat: a korábbi 60 dollár körüli hordónkénti ár 110 dollárra emelkedett papíralapon, a fizikai olaj ára pedig elérte a 150 dollárt. Ez az energiaár-emelkedés automatikusan teljesíti a 250 milliárd dolláros amerikai energiabeszerzési vállalást, hiszen a magasabb árak miatt az EU-tagországok így is, úgy is levásárolják ezt az összeget.

„Trump elnök így azzal, hogy megduplázta az olajárat ezzel a háborúval, a hormuszi ellenblokáddal, ezzel megnövelte az energiaköltségeket. Tehát az Európai Unió így is, úgy is levásárolja azt a 250 milliárd dollárt, amit Von der Leyen aláírt” – Kiszelly Zoltán *

Az USA mindenképpen nyer: a magasabb energiaárak miatt az európaiak több dollárban elszámolt LNG-t vásárolnak, a dollárbevételeket pedig amerikai államkötvényekbe vagy részvényekbe fektetik vissza. Európa megfizeti a számlát.


Az EU következő hétéves költségvetése: nettó befizetők lázadása

A Politico beszámolója szerint az Európai Bizottság a 2028-tól 2034-ig terjedő időszakra 1,8 billió (1800 milliárd) eurós költségvetést tervez, ami komoly ellenállást váltott ki a nettó befizető tagországok körében.

A költségvetés mérete és a GNI-vita

Kiszelly elmondta, hogy a korábbi filozófia szerint a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1%-a alatt kellett volna tartani az uniós költségvetést, volt olyan törekvés is, hogy 0,99% legyen. A jelenlegi hétéves költségvetésben ez az arány 1,1%, és most 1,28%-ra akarják növelni. Bár ez számszerűleg nem tűnik soknak, a nettó befizetők a tendenciától félnek: ha most 1,1%, majd 1,28%, akkor később akár 2,5-3% is lehet.

„A nettó befizető tagországok itt a tendenciától félnek, mert ha most 1,1 és akkor utána 1,2, akkor utána már lehet két és fél három. Tehát ők ettől a növekedéstől félnek.” – Kiszelly Zoltán *

A nettó befizető országok romló gazdasági helyzete

A politológus részletesen bemutatta a fő nettó befizetők súlyos gazdasági problémáit:

  • Finnország: gazdasági válságban van
  • Ausztria: megduplázta államadósságát az elmúlt 10 évben, spórolni kényszerül
  • Németország: negyedik éve recesszióban van, a német gazdaság kilátásait folyamatosan lefelé korrigálják (most 0,5%-ra csökkentették az iráni háború okozta energiaár-emelkedés miatt). 140 000 autóipari munkahely szűnt meg eddig, és havonta 10 000 ipari munkahely szűnik meg, amihez minden egyes ipari munkahelyre három szolgáltatószektori munkahely elvesztése jut.
  • Franciaország: technikai államcsődben van, nem akarják visszafizetni az adósságukat
  • Olaszország: hatalmas adósságot görget, szintén nem akarja visszafizetni

Kiszelly egy szemléletes példát hozott a német-francia ellentétre: a németek most azon vitatkoznak, hogy 70 vagy akár 75 éves korig kelljen dolgozniuk 1400-1500 eurós nyugdíjért, miközben a franciák továbbra is 58 évesen, korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba, akár 3000 eurós nettó nyugdíjjal.

A kohéziós és agrárforrások tervezett csökkentése

A költségvetési vitában az egyik legfontosabb elem, hogy a Bizottság 25-30%-kal csökkentené az agrár- és kohéziós támogatásokat. Ez ellen a mezőgazdasági országok – köztük Magyarország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország – tiltakoznak. A kohéziós támogatások az elmaradott régiók számára létfontosságúak, különösen Dél-Európában és Kelet-Közép-Európában.

A kondicionalitási eljárás beépítése: politikai zsarolás

Kiszelly szerint a legfontosabb – bár a cikkekben kevésbé tárgyalt – elem, hogy a Bizottság az új hétéves költségvetést már a kondicionalitási eljárással fogadtatná el. Ez azt jelentené, hogy az első eurócentet is csak akkor adnák, ha „a jogállamiság rendben van”. Johann Wadephul német szövetségi külügyminiszter hatpontos terve is tartalmazza ezt a jogállamisági, politikai zsarolási mechanizmust.

„Ha a franciák Jordan Bardellát választják jövőre francia köztársasági elnöknek, és a nemzeti tömörülés kap többséget jövő júniusban a francia parlamenti választásokon, és egy szuverenistabb politikát visz […] akkor megvonják tőlük is a támogatást, vagy Giorgia Melonit vélhetően újra választják jövő ősszel […] és akkor ha Meloni is nagyon szembemegy Brüsszellel, akkor majd az olaszoktól is megvonják a támogatásukat.” – Kiszelly Zoltán *

A német állampapírok figyelmeztető jelei

A német gazdaság helyzetét jól mutatja az állampapírok hozamának alakulása: a Covid előtt és alatt a 10 éves német állampapírok kamata negatív volt, most viszont már 3% körül van. A francia papíroké 4,5%, a briteknél a 10 éves papírok már az 5% alatt vannak. Amint egy ország állampapírjainak kamata 5% fölé emelkedik, vagy le kell mondania a kormánynak (mint Liz Truss tette 40 nap után az Egyesült Királyságban), vagy népszerűtlen megszorító csomagot kell bejelentenie.


Az európai gazdaság általános helyzete: romokban

Kiszelly átfogó képet festett az európai gazdaság problémáiról. Az elhibázott zöld politika, a migrációs politika és az ukrán háború támogatása miatt nincs esély érdemi változásra. Az európai emberek érzik az életszínvonal-csökkenést – nem Magyarországhoz képest, hanem saját korábbi életszínvonalukhoz, szüleikhez képest élnek rosszabbul, és ezért szavaznak a protestpártokra.

A migráció gazdasági hatása

Kiszelly éles kontrasztot állított fel a lengyel és a német migrációs tapasztalatok között. Lengyelországba, Csehországba és Szlovákiába a háború előtt 2 millió ukrán vendégmunkás érkezett, akik nettó befizetők voltak: dolgoztak, a megtermelt pénzüket visszaforgatták a helyi gazdaságba. Ezzel szemben a Németországba beengedett másfél-két millió migránsnak csak a kisebb része dolgozik, a többség nettó haszonélvezője a társadalomnak.

„A migráns ugyanúgy beengedtek a németek másfél-2 millió embert. Na ezeknek csak a kisebb része dolgozik. Tehát másfél millió emberből talán Kelet-Németországban 6000 szír orvos van.” – Kiszelly Zoltán *

A németek azt remélték, hogy több tízezer szír orvos érkezik majd, és átveszi a betöltetlen háziorvosi helyeket Kelet-Németországban és Nyugat-Németország vidéki részein, de ez nem következett be – kevesen jöttek, és ők sem oda akartak menni.

A lisszaboni stratégia kudarca

A politológus felidézte a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégiát, amely azt a célt tűzte ki, hogy az EU 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő integrációja legyen. Ez nem sikerült, ahogy a Horizon 2020 sem. Az USA elhúzott Európa előtt, Kína felzárkózott, az Unió pedig nagyrészt recesszióban van.


Zöld politika és elektromos autók: a Bizottság saját flottája sem jut el Strasbourgba

A Politico beszámolt egy ellentmondásos helyzetről: miközben az Európai Bizottság az elektromos autók térnyerését pártolja és kampányol mellette, a saját elektromos flottája nem tud eljutni Brüsszelből Strasbourgba a töltőhálózat hiánya miatt.

Az európai elektromos autók versenyhátránya

Kiszelly rámutatott, hogy az európai elektromos autók túl drágák: egy európai gyártó legalsó kategóriás elektromos autója 25-30 ezer eurónál kezdődik, míg egy kínai elektromos autóért ennyiért már középkategóriát kapni. Amikor a BYD megjelent Németországban, a Volkswagen 30 000 euróról 24 000-re, majd 20 000 euróhoz közelítőre csökkentette a belépő modell árát.

„Az európai elektromos autók túl drágák. […] egy európai autógyártónak a legalsó szint az európai elektromos autóknál az ilyen 25-30 eurónál kezdődik. És hát egy kínai elektromos autónál ezért már egy középkategóriát kapunk.” – Kiszelly Zoltán *

A töltőhálózat tyúk-tojás problémája

Kiszelly Elon Musk példáját hozta fel, aki a Tesla bevezetésekor 100 millió dollárt fordított arra, hogy Kaliforniában kiépítse az elektromos autótöltő hálózatot – így az emberek látták, hogy lesz hol tölteniük az autóikat. Ezzel szemben Kínában tavaly 50%-kal növelték a töltőhálózat kiépítettségét, ezen belül több gyorstöltőt is építettek.

Az iráni háború mint a dekarbonizáció katalizátora

Érdekes mellékhatásként Kiszelly megjegyezte, hogy Trump elnök – szándékai ellenére – az iráni háborúval és az olajár megduplázásával felgyorsítja a dekarbonizációt: minél drágább az üzemanyag, annál vonzóbbá válik az elektromos autókra való áttérés. Magyarországon, ha a TISZA-kormány kivezeti a hatósági üzemanyagárat és elhúzódik az iráni konfliktus, akár megduplázódhat vagy megtriplázódhat az üzemanyag ára.

Kínai nyomás és ritkaföldfém-függőség

A kínaiak limitálták az Európának átadott feldolgozott ritkaföldfémek mennyiségét, és azt az üzenetet küldték: ha nem engeditek be az elektromos autóinkat, nem adunk nyersanyagokat. Kanadának már engednie kellett 40 000 Kínában gyártott elektromos autó beengedését a kereskedelmi kedvezményekért cserébe. Kínában 104 elektromos autógyártó cég van, ezek túltermeléssel küzdenek, és az európai piacokon próbálják elhelyezni a felesleget. Ráadásul a kínaiak már a hagyományos benzines és dízeles autók piacán is megjelentek konkurensként.

Kutatási lemaradás

Kiszelly pekingi látogatásának személyes tapasztalatát is megosztotta: a pekingi részecskegyorsító laboratóriumban öt-hat fajta elektromosautó-akkumulátorcellát teszteltek töltés közben, és már a 800 km-es hatótávolság elérésén dolgoztak, a cél az 1000 km. Ezzel szemben az EU-ban nem látszik érdemi változásra való törekvés.

A 2035-ös belső égésű motorok kivezetése

A német autóipar és Magyarország is támogatja, hogy a benzines és dízeles autók 2035-re tervezett kivezetését időben tolják el, de sem a Bizottság, sem az Európai Parlament nem hajlandó erre. A német luxusautógyárak köztes megoldásként szintetikus üzemanyagok bevezetését javasolják, de ezt sem támogatják Brüsszelben.


Német belpolitika: a bevándorlók szavazati joga

A Linke javaslata és a német társadalom jobbratolódása

A német baloldali párt, a Linke azt szeretné elérni, hogy a bevándorlók is szavazhassanak. Kiszelly szerint ez a spanyol mintát követné, ahol a szocialista miniszterelnök félmillió illegális migránsnak adott állampolgárságot. Hasonló legalizálási hullámok időről időre bekövetkeznek (Obama is élt ezzel, sőt Giorgia Meloni is legalizált 500 000 illegális migránst Olaszországban a munkaerőpiaci igények miatt).

A baloldal téves kalkulációja

A politológus szerint a baloldali pártok abban reménykednek, hogy ha ők adják meg az állampolgárságot vagy a szavazati jogot a bevándorlóknak, akkor azok rájuk fognak szavazni. Ez azonban nem törvényszerű – a 2024-es amerikai elnökválasztáson például a már régóta az USA-ban élő, állampolgárságot szerzett mexikói és hondurasi bevándorlók Trumpra szavaztak, mert nem akarták az újabb bevándorlási hullámokat és a woke ideológiát.

„Azok a mexikói bevándorlók Amerikában, akik már régóta ott vannak, bedolgozták magukat, megküzdötték a harcaikat, és mondjuk mostanra amerikai állampolgárok lettek, és mondjuk dolgoznak óránként 50 dollárért, szakmunkásként mondjuk, azok nem akarják, hogy jöjjön valaki Hondurasból, bejöhessen és mondjuk 5 dollárért elvégezze azt a munkát, amiért ő 50-et kér.” – Kiszelly Zoltán *

A németországi bevándorlók összetétele

Németország 84 millió lakosából 65 millió német, és nagyjából 19 millió külföldi él az országban – a lakosság negyede nem német. A külföldiek nagy része EU-s állampolgár (korábban főként lengyelek), akik már most is szavazhatnak az EP-választásokon és a helyhatósági választásokon. A másfél milliós szír közösség „megtűrt” státuszban van, amit kétévente hosszabbítanak meg.

A szíriai rezsimváltás után a németek 700 000 szírt akartak hazaküldeni, de az új szíriai vezetés jelezte: nem kérnek belőlük, örülnek, hogy megszabadultak a „lakosságfölöslegtől”, és szívesen fogadják a hazautalt pénzeket.

Az AfD erősödése

A német társadalom egyértelműen jobbra tolódott: az AfD 27-28-29%-os támogatottságon áll. A németek nem több bevándorlót vagy több jogot akarnak a bevándorlóknak, hanem kevesebb bevándorlót és olyan államot, amely a németek érdekében cselekszik.


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a híg hosszú listájába” – valószínűleg „a hírek hosszú listájába” (ASR hiba)
  • „pofózgatják” – a kontextus alapján „foltozgatják” (javítgatják) lehet a helyes alak
  • „Bezzeg Ausztria” – a „bezzeg” szó használata szokatlan ebben a kontextusban, de érthető
  • „hál istennek most még néhány gyár Magyarországra költözik” – „hála istennek” lehetett az eredeti
  • „a kezdőmellje” – valószínűleg „a kezdő modellje” (ASR hiba)
  • „25-300 eurónál” – a kontextus alapján „25-30 ezer eurónál” lehet a helyes
  • „BID-K” – a kontextus alapján „BYD” (kínai autógyártó)
  • „gázapárt” – valószínűleg „Gáza-párt” vagy Erdoğan-párti formáció
  • „Északina Veszváliában” – „Észak-Rajna-Vesztfáliában”
  • „Kelet-Netország” és „Nyugat-Netország” – „Kelet-Németország” és „Nyugat-Németország”
  • „több 10000 orvos” – „több tízezer orvos”
  • „más5él millió” – „másfél millió”
  • „megtürti státusz” – „megtűrt státusz”
  • „aleviták” – „alaviták”
  • „Szíriá” – „Szíria”
  • „táltosodik” – a kontextus alapján „táltosodik” (megerősödik, megújul)
  • „titkaföldfém” – „ritkaföldfém”
  • „ipari chippet” – „ipari chipet”
  • „gyorsöltő” – „gyorstöltő”
  • „részecskke gyorsító” – „részecskegyorsító”
  • „haddí biztassuk” – „hadd biztassuk”
  • „Ultrang Plusz” – „Ultrahang Plusz”
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Longaer Andrást hallhatják.

[00:00:05]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az Ultrahang csatornáján.

[00:00:06]És ahogyan ebben az időpontban ezt már megszokhatták a kedves hallgatók, Kiszeli Zoltán politológussal, a jól értesült optimistával beszélgetünk itt ismételten, akivel áttekintjük a legfontosabb most éppen a ebben az adásunkban a legfontosabb nemzetközi eseményeket.

[00:00:23]Üdvözöljük a műsorban.

[00:00:25]Köszönjük, hogy ismét fogadja a hívásunkat.

[00:00:27]Jó napot kívánok.

[00:00:30]Itt többféle szolgálati közleményben is kötelezettségeket kell tennem.

[00:00:34]Az egyik például az, hogy ha még nem tettik meg, akkor figyelmükbe kell ajánljam, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra, hiszen így akár értesítéseket is kérhetnek az újonnan feltöltött felvételekről, illetve ezen felül köszönettel fogadjuk a támogatásaikat is.

[00:00:48]Ehhez információt találhatnak a leírásban, illetve a képernyő megjelölt linken, illetve ezenfelül még a további csatornáinkat is had ajánljan figyelmükbe.

[00:00:59]Egy és Kiseli Zoltánnak is csatornája indult nem is olyan régen, úgyhogy ott még friss ropogós, hát folyamatosan friss ropogós tartalmat találhatnak a hallgatók, illetve ezen felül az Ultrahang Plusz csatornáját is hadd ajánljam figyelmükbe, hiszen ott majd a következő napokban belpolitika jellemzéssel is jelentkezünk Kiszeli Zoltán, illetve a saját csatornámat is köszönöm, ha esetleg megfontolják vagy feliratkoznak, ezt is itt a feliratkozás gombra kattintva tudják megtenni, amit előre is köszönök.

[00:01:30]És hát a szolgálati közleményeken túllendülve azonnal bele is vághatunk itt a a híg hosszú listájába.

[00:01:34]Ugye megint csak mozgalmas időszak van mögöttünk, és ha ezt az elmúlt egy hetet vagy pár napot szemleljük, akkor bőven van miről beszélgetni.

[00:01:47]Talán indíthatnánk onnan, hogy az EU Egyesült Államok kapcsolatának az elmúlt időszakban hát meghatározó elemeként ismert kereskedelmi megállapodást ismételten ugye pofózgatják, alakítgatják és és még mindig egyébként az Európai Unió tagországaiból delegált Európai Parlamenti képviselők között ugye nagy a megosztottság, hogy egyébként ként mekkora támogatása lesz ennek a megállapodásnak.

[00:02:20]Hogy látja, hogyan értékelni ezt az egész kérdéskört, hiszen azért hát most így hirtelen nem kezdeném el számolgatni, hogy mióta van ez napirendem, de már régóta.

[00:02:30]Az először ugye azt azt hihettük, hogy talán sikerült megállapodni.

[00:02:33]Ugye Vonder Leant rengeteg kritika érte, hogy Európa számára milyen erőnytelen megállapodást kötött, de legalább kötött, ugye mondták sokan, de ezek szerint akkor még mégsem zárult le a kérdéskör most hol tartunk?

[00:02:46]Igen, hát valóban ez egy ilyen neverending sztorinak ígérkezik, hogy tavaly április 2-án jelentette be Trump elnök az úgynevezett kölcsönösségi vámokat.

[00:02:56]Ugye ez volt a felszabadulás napja.

[00:02:58]Igazából itt ő az USA kereskedelmi hiányát jelölte meg olyan összegként, amit kivett a a partnerzágokra.

[00:03:06]És hát ugye itt nem vette figyelembe azt, hogy mondjuk Mexikóból vagy Kanadából olyan mondjuk félkésztermékek vagy alkatrészek érkeznek az USÁba, amelyeket ott építenek be mondjuk autókba vagy más berendezésekbe, járművekbe.

[00:03:20]És ezekkel a vámokkal azokat a beszállítói láncokat is megakasztotta, amelyeknek végső soron az USA volt a haszonylvezője.

[00:03:30]Itt tényleg annyit kell látni, az Európára is érvényes, hogy persze a a tápláléklánc végén vagy legtetején azok a pénzügyi befektetők vannak, ahová a pénz visszaérkezik az USÁBA.

[00:03:42]És hát a kárvallottak azok a termelőcégek az USÁban és Európában, amelyek kihelyezik a termelést mondjuk Ázsiába, pontosabban ezen cégek munkavállalói, akik az USÁban és Európában elveszítik a munkájukat, a gyáraikat elviszik olcsóbb területekre, akár Mexikóba, Közép-Európába, részint Magyarországra, vagy Ázsiába.

[00:04:04]És ugye a munkahelyek megszűnnek, és a a a pénz viszont a napvégén visszamegy a központi országokba, és hát a azok a munkások szavaztak Trumpra, akiknek a gyárait már vagy már elvitték, vagy ugye az a veszély fenyegeti őket, hogy hogy áthelyezik a termelést.

[00:04:21]Tehát igazából így így értjük meg ezt a problémát.

[00:04:23]Az USA is sújtja, Európát is sújtja, és hát az USA mindig a gyengébbek felé lép.

[00:04:28]És hát Európa most egy kiszolgáltatott helyzetben van az ukrajnai konfliktus miatt.

[00:04:35]Ezért tavaly júniusban állapodott meg Vonder Derlen Trump elnökkel.

[00:04:37]Ugye amikor Trump Skóciában a golf klubjában járt, akkor odautazott Vonderlien és megállapodtak arról, hogy az USA, hogy az Európai Unió évente 250 milliárd dollárért vásárol energiát az USA-tól, mármint hogy a tagországok.

[00:04:52]és hogy abban is megállapodtak, hogy az amerikai ipari termékeknek eltörlik a vámját az unióban és az európai termékekre egy 15%-os vámot vett ki az USA.

[00:05:05]Ez kedvezőbb, mint amivel korábban fenyegetett egyes országokkal szemben.

[00:05:09]Tehát ez a megállapodás, és ezt kellene az Európai Parlamentnek ratifikálni.

[00:05:14]Azonban különböző fenntartások vannak.

[00:05:17]Egyrészt ugye, hogy hogy megéri-e ez az üzlet Európának, mert hát ugye azt látjuk, hogy igazából ugye nem tudnak több európai terméket eladni.

[00:05:30]Trump azt szeretné, ezt már Biden elnök is a az inflációcsökkentési törvénnyel elindította, hogy a minőségi termékeknek a gyártását azt helyezzék át az USába.

[00:05:37]A német autógyárak el is kezdték a az amerikai termelésük bővítését, de hát japánok délkoraiak is.

[00:05:45]Tehát igazából az USA szeretné a saját helyzetét az európaiak és más országok rovására stabilizálni.

[00:05:54]És itt Európa igazából egy ilyen mellékszereplővé vált.

[00:05:56]Tehát hol a probléma?

[00:05:58]Az európaiak számára?

[00:05:58]Az ukrajnai háború még mindig fontos.

[00:06:00]Ugye azt mondják, hogy hát ha ők nem támogatják az ukránokat, akkor akkor az ukránok elbuknak.

[00:06:07]És akkor Putyin ugye keletebbre vagy nyugatabbra tudja tolni a az orosz befolyás övezet határát, azt nem teszik hozzá, hogy így viszont a nyugat próbálja meg keletebbre tolni a saját befolyás övezetének a határát.

[00:06:21]Tehát igazából az Európai Parlamentben azt gondolják, hogy Fondline egy olyan alkut kötött, ami ugye stabilizálta az USA és az Európai Unió, illetve tagországai közti viszonyt, tehát nem lett rosszabb a helyzet, de nem kapta meg azt, amire Európának szüksége lenne.

[00:06:38]És hát itt van a hiba, szerintem a politikai hiba, hogy az Európai Parlamentben, Németországban azt gondolják, hogy ők szívesen időzőben szívesen fizetnek azért az amerikaiaknak, hogy cserében kapjanak egy nagyobb katonai támogatást Ukrajna számára, vagy több amerikai fegyvert Ukrajna számára.

[00:06:58]És hát ugye ez a ragaszkodás az, ami miatt sok mindenbe beleegyeznek, amit Trump kér, és ami nem előnyös Európa számára.

[00:07:06]Tehát igazából itt tartunk most, hogy az Európai Parlament ezeket latolgatja, hogy mennyi pénz megy ki Európából, milyen gyártási kapacitás megy át Amerikába, és hát politikailag pedig azt, hogy Ukrajna kapcsán milyen támogatást kapnak, vagy tudnak kicsikarni az USÁból, hát semmiet, mert ugye az iráni háború miatt az USA-nak is szüksége van azokra a rakétákra, amikből nincsen sok.

[00:07:30]illetve hát ugye az ukrajnai háborút már a demokraták is rátolták az európaiakra, kivonulnak, kivonultak már a Bidenék is fokozatosan kezdtek kivonulni annak a finanszírozásából, illetve a fegyvereket ők is kisebb számban küldték Ukrajnába, mint ahogy visszapótolták az amerikai készleteket, vagy Izraelt támogatták, mint főszövetségest, vagy mondjuk a az amerikai bázisokat védték akár az öböltérségben, vagy máshol.

[00:07:55]Tehát itt tartunk most.

[00:07:57]Igazából a bizottság próbál jó képet vágni a gonosz játékhoz, hiszen von derlen lien elkötelezte magát nyilván azzal, hogy az iráni háború által Trump elnök megduplázta az olajárat.

[00:08:09]Tehát eddig olyan 60 dollár körül volt az olajár.

[00:08:11]Idén február 28a óta ez fokozatosan fölment 110 110 dollárra.

[00:08:17]Ez a papíralapú olajár.

[00:08:17]Tehát ha valakinek van egy szerződése, akkor ilyen 100-110 dollárért tud szerződést kötni papíralapon olajra.

[00:08:24]Ha most azonnal szeretne olajat venni, fizikai olajat a hordóban, az 150 dollár.

[00:08:29]Tehát igazából Trump elnök így azzal, hogy megduplázta az olajárat ezzel a háborúval, a hormuszi ellenblokáddal, ezzel megnövelte az energiaköltségeket.

[00:08:40]Tehát az Európai Unió így is, úgy is levásárolja azt a 250 milliárd dollárt, amit Vonder derlen lien aláírt, pontosabban a tagországai az USAban, hiszen ugye most nagyjából az olajár megduplázódott, ez fölviszi az LNG árát is.

[00:08:53]Tehát az amerikaiak mindenképpen megkapják a pénzüket, mert a magasabb energiaárat nagyrészben energiát az USA-ból vásárolnak, mondjuk LNG-t, vagy dollárban elszámolt LNG-t vesznek máshonnan, és az is az amerikaiakat gazdagítja, hiszen ők nyomtatják a dollárt, és azt a pénzt, amit az energieexportőrök dollárban kapnak, annak nagy részét az USA-ban fektetik be, akár amerikai államkötvényekbe, akár részvényekbe.

[00:09:20]Tehát az USA mindenképpen nyer.

[00:09:23]Európa megfizet.

[00:09:28]És ha már Európa fizet, akkor ugye fölberül egy újabb témánk, ami a mai napirenden van.

[00:09:34]Ez pedig az, hogy akkora büdzsét illetve költségvetést rajzolt fel a bizottság a 28-tól 34-ig terjedő időszakra, hogy a politikó most már arról cikkezik, hogy a nettó befizetők azok hát lázadást terveznek most így kicsit túlozva talán, de hogy nem éppen jó szemmel szemlélik azt, hogy ekkora költségvetés ö hízott fel.

[00:10:02]Ugye az a politikó beszámolója szerint ez nagyjából olyan 1,8 ö trillió ö eurós így írja ugye a cikk.

[00:10:15]És hát ugye ahogy ön is említette, azért itt Európa az elmúlt időszakban nem feltétlen állt a legjobb helyzetben.

[00:10:26]Gazdasági szempontból sem.

[00:10:26]ugye a orosz-ukrán háborúban felvett magára vett gazdasági vállalások miatt sem feltétlen, és ugye a lista még mindig hosszú.

[00:10:36]Hogyan értékelni ezt egyébként?

[00:10:39]Egyrészt hogyan néz ki mondjuk egy ilyen költségvetés kialakítása, tehát folyamatban éppen hol állunk.

[00:10:45]Másrészt valóban elképzelhető-e az például, hogy ilyen vagy olyan formában, de tényleg ekkora költségvetésre van szükség.

[00:10:53]És hát mit jelenthet úgymond a nettó befizetők lázadása?

[00:10:59]Ja, valóban most kezdődik a következő hét éves költségvetésnek a az összeállítása, ami 2028-tól 2034-ig szolgálja az unió finanszírozását.

[00:11:12]Ez mindig így van.

[00:11:15]Ezt ilyen több éves pénzügyi keretnek hívják, vagy MFF angolul.

[00:11:19]Igen.

[00:11:19]Tehát ez mindig egy vita.

[00:11:21]Tehát korábban volt egy olyan törekvés, hogy a tagországok nettó hazai termékének, ezt GNI-nek hívják, tehát hogy a nettó hazai termék 1%-a, vagy azalatt legyen a az unió költségvetése.

[00:11:36]Ugye egy ilyen spórolós költségvetést akartak, mondván, hogy a tagállamok ugye jobban tudják teljesíteni a feladataikat.

[00:11:42]És ami fontos, azt uniós szintre kell delegálni, mondjuk a gazdaságfejlesztést, környezetvédelmet és az ilyen projektek támogatását.

[00:11:52]És mást pedig a tagállamoknak kell, vagy a tagállamok együttműködésének.

[00:11:55]Ugye ez volt a filozófia.

[00:11:57]Sokáig próbálták ezt a GNI 1%-án tartani.

[00:11:59]Volt olyan törekvés, hogy 0,99% legyen.

[00:12:05]Hát ugye itt is van egy filozófia, mert ha növekszik az európai gazdaság, ugye nagyobb tortát sütünk, akkor a hiába 0,99% vagy 1%, de egy nagyobb tortának a az 1%-a az az ilyen hét évről hét évre nagyobb lesz.

[00:12:19]Hát az idősebbek közülünk még emlékeznek a lissaboni stratégiára, amit 2000-ben fogadtak el az akkori portugál elnökség idején, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az unió legyen a világ legdinamikusabban fejlődő integrációja 2010-re, legtöbbet költsék kutatásfejlesztésre, meg itt legyen a legtöbb szabadalom, itt legyen a legnagyobb növekedés.

[00:12:42]Hát ez nyilván nem sikerült különböző okokból.

[00:12:47]Az EROT rosszul használták.

[00:12:47]Ugye az ERO egy hibás termék.

[00:12:49]Erről sokszor beszéltem.

[00:12:51]És azt is látjuk, hogy ugye az USA elhúzott az Európai Unió előtt, Kína felzárkózott, akkor volt ez a a Horizon 2020, tehát ugye a 2020-ra akarták ezt a célt elérni, az se sikerült.

[00:13:04]És hát ugye azóta az Unió pedig nagyrészt recesszióban van.

[00:13:07]Tehát ugye Németország a legerősebb ország az már negyedik éve recesszióban van.

[00:13:12]egyre lefelé korrigálják a német gazdaság kilátásait.

[00:13:18]Most éppen már 0,5%-ra csökkentették az iráni háború által okozott energiaáremelkedés miatt.

[00:13:25]De hát ugye Franciaország technikai államcsődben van, az olaszok meg a spanyolok kicsit összeszedték magukat, tehát ami a termelést illeti, de hát olyan terhe olyan adósságot görgetnek maguk előtt az olaszok is, ami amit amit igazából így így mai tudásunk szerint nagyon nehezen ami nehezen kezelhetők, meg nem is akarják visszafizetni, tehát a franciák se, olaszok se akarják visszafizetni az adósságukat.

[00:13:49]Nem akarnak úgy járni, mint a görögök.

[00:13:52]jártak mondjuk a 2010-es évek közepén, ők nem akarnak az életszínvonalukról lemondani.

[00:13:56]Vagy ahogy a németek mondják, itt rendszeres hallgatóink ezt már ismerhetik, de németeknél most tényleg azon vitatkoznak, hogy 70 vagy akár 75 éves korig kelljen dolgozniuk 1400-1500 EUR nyugdíjért, hogy a franciák meg az olaszok továbbra is 58 évesen korkedvezménnyel nyugdíjba mehessenek.

[00:14:17]Mondjuk a franciáknál ilyen 3000 eurós nyug nettó nyugdíjal.

[00:14:19]Tehát ugye nyilván ez fenntarthatatlan és valamit kell ezzel kezdeni.

[00:14:25]Tehát itt tart most Európa, hogy a gazdaság romokban, az elhibázott zöld politika miatt, a migrációs politika miatt, az ukrán háború támogatása miatt nincs is esély arra, hogy ez változzon.

[00:14:37]Ezt az európai emberek érzik, a az életszínvonalcsökkenést magukhoz képest, a szüleikhez képest.

[00:14:42]Tehát mindig elmondom, hogy nem hozzánk képest élnek rosszul a az angolok meg a németek, hanem magukhoz képest, a korábbi magukhoz képest, vagy a szüleikhez képest, 20 évvel ezelőtthöz képest élnek rosszabbul.

[00:14:55]Ők ezt érzik, ezért szavaznak a proteszpártok.

[00:14:56]Röviden, ami a költségvetést illeti, tehát van ez a vita, hogy mekkora legyen a a a befizetés.

[00:15:03]És hát az előző, vagy pontosabban a most zajlót költségvet mostani hét éves költségvetésben ez 1,1%.

[00:15:12]És hogy ezt akarják 1,28-ra növelni, ami nem tűnik soknak, hiszen ugye az 1,28% az az ugye hát 5%-tól 10%-tól is messze van.

[00:15:23]Hát a a nettó befizető tagországok itt a tendenciától félnek, mert ha most 1,1 és akkor utána 1,2, akkor utána már lehet két és fél három.

[00:15:32]Tehát ők ettől a növekedéstől félnek.

[00:15:34]És hát tényleg, de tudom, hogy ez is hihetetlenül hangzik, de tehát nagy nettó befizető országok nincsenek jó állapotban.

[00:15:41]Tehát ha megnézzük, ugye Finnország egy gazdasági válságban van, tehát a finneknek tényleg ez rosszul megy magukhoz képest.

[00:15:52]Ausztria hihetetlenül eladósodott.

[00:15:53]Bezzeg Ausztria megduplázta az államadósságát az elmúlt 10 évben.

[00:15:55]És hát most spórolniuk kell.

[00:15:58]Németországban azt látjuk, hogy mint mondtam, negyedik éve recesszió van.

[00:16:03]Tehát a német gazdaság nagyon nem működik.

[00:16:06]Ráadásul most kezdődik még csak az autóipar válsága.

[00:16:10]Már eddig 140000 autóipari munkahelyszűnt meg, vagy ilyen term autóipari és beszállítói szektor.

[00:16:15]Tehát ugye azt látjuk, hogy havonta 10000 ipari munkahely szűnik meg.

[00:16:20]Ehhez még hozzá kell adni minden egyes ipari munkahelyhez három szolgáltatószektori munkahelyet.

[00:16:25]Tehát ha bezárnak egy gyárat Báden Würtenbergben, hál istennek most még néhány gyár Magyarországra költözik.

[00:16:31]A Bosch például Magyarországra hozza a bezárt gyárainak egy részét, vagy a Mercedes is példa, ugye Kecskemétre hozta az A osztályt, nem Németországban bővít, vagy a BMW sem Németországban bővített, hanem Debrecenben.

[00:16:43]Tehát most még Magyarország ennek haszonélvezője, hogy a németeknél zárják be a gyárakat.

[00:16:47]Csak hát ennek a németek nem örülnek ott helyben, hogy zárnak be a gyárak.

[00:16:51]És ugye bezár a gyár, akkor a városban bezárnak a fodrászok, a kisboltok, kevesebb könyvelőre van szükség.

[00:16:59]Tehát három szolgáltatószektori munkahely is megszűnik minden egyes ipari munkahellyel, és ez még csak most indul.

[00:17:08]Hát azzal vigasztalják a német autógyári munkásokat, hogy átállítják a gyárukat fegyvergyártásra, vagy jelentkezzenek katonának, és akkor majd előbb-utóbb mehetnek Ukrajnába.

[00:17:18]Tehát nem jó ez sehogy se, ahogy most van.

[00:17:20]És ha a bizottság több uniós pénz elköltésével válaszolna erre.

[00:17:25]Ugye ez a ez az 1,8 billió euró 1,8 billió 1800 milliárd euró az 1,8 billió euró.

[00:17:33]Ugye ez azt a célt szolgálná, hogy hogy a bizottság több feladatot lásson el.

[00:17:39]Igazából itt is vita van.

[00:17:42]Itt is vita van, mert erősen csökkentenék az agrár és kohéziós támogatásokat.

[00:17:48]Tehát nagyjából ilyen 25-30%-kal csökkennének ezek a kiadások.

[00:17:53]Ugye hát ez ellen a legtöbb mezőgazdasági ország tiltakozik.

[00:17:56]Itt a franciák, olaszok, spanyolok, lengyelek, magyarok is ott vannak a mi is tiltakozunk.

[00:18:02]Tehát nem szeretnénk, hogy csökkentsék ezeket a támogatásokat.

[00:18:03]Ugye a kohéziós támogatás azért az elmaradott régiók számára fontos.

[00:18:08]Itt is ugye inkább Dél-Európa érintett, meg kelet-közép-Európa.

[00:18:12]Tehát igazából ez az egyik fő vita, pont, ami minket, magyarokat is érint, hogy hogy csökkentsék-e az agrár és kohéziós támogatásokat.

[00:18:19]Hát mi nem szeretnénk ezt, hogy csökkentsék.

[00:18:20]Ugye a másik, erről k erről nem ír a cikk, de erről is szó van, hogy a bizottság az új, és ez a legfontosabb talán, hogy a bizottság az új hét éves költségvetést már a kondicionalitási eljárással fogadtatná el.

[00:18:35]Az azt jelenti, hogy az első eurócentet is csak akkor adják, hogyha idézőjelben a jogállamiság rendben van.

[00:18:42]Ugye ezt Johann Vadeful, német szövetségi külügyügyminiszter hat pontos terve is tartalmazza, hogy ezt a fajta jogállamisági, politikai zsarolási mechanizmust ezt beleírnák a a az új hét éves költségvetésbe.

[00:18:53]Ért ha a franciák Jordan Bardellát választják jövőre francia köztársasági elnöknek, és a nemzeti tömörülés kap többséget jövő júniusban a francia parlamenti választásokon, és egy szuverenistabb politikát visz.

[00:19:07]Hát nem annyira talán Brüsszellel szembemenőt, mint mint mondjuk a a magyar kormány tette ezt az elmúlt időszakban, de mégis egy szuverenista politikát, akkor megvonják tőlük tőlük is megvonják a támogatást, vagy a George Meloneit vélhetően újra választják jövő ősszel, ugye ennek most még inkább nagyobb az esélye, minthogy kisebb.

[00:19:27]És akkor ha Melóni is nagyon szembegy Brüsszellel, akkor majd az olaszoktól is megvonják a támogatásukat.

[00:19:34]Tehát egy ilyen politikai zsarolási mechanizmust is bele akarnak tenni a hét éves költségvetésbe.

[00:19:37]És hát hol a probléma?

[00:19:39]Hogy a németek tényleg nem engedhetik meg maguknak, hogy többet fizessenek.

[00:19:43]Hát ugye egyrészt az ukrán háború az rengeteg pénzt visz el.

[00:19:45]Most idén 12 milliárd eurót vallanak be, hogy annyit fizetnek most az ukránoknak.

[00:19:50]És hát az egészségpénztárban pont ekkora a hiány.

[00:19:54]De hát mondhatjuk azt is, hogy most 17 milliárd euróval kevesebb adó érkezik a német költségvetésbe a recesszió miatt.

[00:20:02]És tehát, hogy a német, tehát ugye németeknek most azon kell gondolkodniuk, hogy vagy azt az utat arra az útra lépnek, mint az olaszok meg a franciák, hogy eladósodnak.

[00:20:10]Ugye mondják is, hogy ha nem vigyáznak, 10 év múlva ott tart Németország, mint ma Franciaország az államcsőt szélén táncol.

[00:20:16]Ugye a Német állampapírok kamatát kell nézni.

[00:20:18]A 10 éves német állampapírok kamata a covid előtt és alatt negatív volt, tehát kevesebb pénzt kaptak vissza 10 év után, akik akkor vettek á német állampapírt.

[00:20:30]Most viszont már nagyjából 3% körül van a német állampapírok kamata.

[00:20:33]A francia papírok kamata 4,5%.

[00:20:37]Ugye az amerikai 30 éves állampapír ment 5% fölé.

[00:20:39]Trumpnak vissza vissza is kellett táncolni az iráni háborúnál, amint 5% fölé megy a a papírok kamata.

[00:20:47]Mondom, ez Franciaország esetében bármikor bekövetkezhet, akár már a 10 éves papíroknál, a briteknél is a 10 éves papírok már az 5% alatt vannak, és amint fellép 5% fölé ez a kamatláb, onnantól kezdve ugye vagy le kell mondani, mint LRUS lemondott 40 nap után a miniszterelnökségről az Egyesült Királyságban, vagy valamilyen megszorító csomagot kell bejelenteni, ami ugye népszerűtlen, tehát tehát nem tudnak már nagyon tovább nyújtózkodni ezek a nettó befizető országok.

[00:21:12]Főként a németek vannak bajban ezen okok miatt.

[00:21:14]Tehát a hollandok még jól vannak, tehát hollandia az az jól működik, kicsi az adósságuk.

[00:21:21]De igazából azt látjuk, hogy Belgium is ilyen 110%-on eladósodott.

[00:21:26]Tehát nem működik már ez az európai gazdaság.

[00:21:28]A zöld ideológia tönkretette őket, és hát beengedtek 2 millió migránst, akiknek a több mint a fele még mindig nem nettó hozzá, nem nettó befizetője azoknak a társadalmaknak, hanem nettó haszonélvezője.

[00:21:40]Tehát igazából azt a lökést, amit vártak a migránsok beengedésétől, az is elmaradt.

[00:21:47]Hát ugye itt a jó példa, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, ahová ukránok érkeztek a a 22-es háború előtt.

[00:21:51]Ugye Lengyelországban 2 millió ukrán vendégmunkás érkezett, ukrán, fehér orosz.

[00:21:57]És ezek adtak egy lökést a gazdaságnak, mert dolgozni jöttek.

[00:22:00]Nettó befizetők voltak, hasznos munkát végeztek.

[00:22:05]És ugye miután ott éltek Lengyelországban, kellett nekik lakás, autó, bútor, ruha, ugye enniük kellett, és a pénzük nagy részét, amit megtermeltek, azt visszaforgatták az adott ország gazdaságába.

[00:22:15]A migráns ugyanúgy beengedtek a németek másfél-2 millió embert.

[00:22:19]Na ezeknek csak a kisebb része dolgozik.

[00:22:21]Tehát másfél millió emberből talán Kelet-Netországban 6000 szírorvos van.

[00:22:25]Nagyon fontos a munkájuk, csak hát azt gondolták, hogy majd sokkal többen jönnek mondjuk orvosok, és akkor bepótolják azokat a munkaköröket, ahová a németek nem akarnak menni Kelet-Netországba, vagy a Nyugat-Netország vidéki részére ugyanúgy nem akarnak menni háziorvosnak a németek.

[00:22:41]Azt gondoltuk, azt gondolták, hogy majd jön több 10000 orvos Szíriából, és akkor azok majd átveszik a betöltetlen házi orvosi helyeket.

[00:22:47]Hát nem, egyrészt kevesen jöttek, másrészt meg meg ők se oda akartak menni.

[00:22:51]Tehát igazából ez így mind össze egybe játszik, egy irányba mutat, és hát ebből kéne főznie a bizottságnak, de nem igazán sikerül nagyobb tortát sütniük.

[00:23:03]És ami a borzasztó, hogy nem is látszik, hogy érdemi változásra sort kerítenének, mert ugyanazt a politikákat akarják továbbvinni.

[00:23:10]Legfeljebb az ilyen nagyon durva vadhajtásokat akarják egy kicsit visszavenni.

[00:23:18]Még egy érdekes hírt mindenképpen szerettünk volna ide beidézni.

[00:23:20]Ez pedig egy hát talán egy kicsit ilyen magazinos vagy színesebb történet, de közben meg azért mélyebb összefüggésekre is rá tud világítani.

[00:23:35]politikóban volt egy olyan cikk, a politikó jelent meg egy olyan anyag, ami arról beszélt, illetve annak a az ellentmondásosságát elemezte, hogy miközben ugye az Európai Bizottság a az elektromos autóknak a a térnyerését pártolja, emellett kampánnyol ezt segíti elő, eközben ugye a problémákat fedeznek fel azzal kapcsolatban, hogy mondjuk Strasburgig eljusson a bizottság saját flottá ája, tehát ugye az flotta autóik, amelyek szintén elektromosak.

[00:24:09]Itt ezt természetesen műelent sokan olassák, és hát itt tényleg egy érdekes ellentmondásra világít alá rá.

[00:24:22]Van jelen pillanatban egyébként a az európai bizottság az talán bármi olyan terv, amit egyébként ugye korábban is hát akár nagyobb piaci szereplők is pártoltak volna, hogy gazdasági szempontok mentét újra gondolni a az Európai Unió zöld politikáját, vagy most mi most jelen pillanatban a helyzet, hiszen most ha csak hac csak az ilyen színes hírekből következtetünk, akkor akkor nem feltétlenül annyira jó.

[00:24:51]Hát nem jó a helyzet.

[00:24:54]Amennyire én ezzel a témával foglalkoztam, még néhány éve volt az Uniónak egy olyan 3,2 milliárd eurós programja, amivel az európai akkumulátorfejlesztést és gyártást támogatta.

[00:25:06]Ez egy nagyon jó ötlet egyébként, hogy Európa versenyképes legyen a az elektromos autók akkumulátorai terén.

[00:25:13]Hát itt is le vagyunk maradva.

[00:25:15]hogy Biden elnöknek az inflációcsökkentési terve az 800 milliárd dollár volt, és pont egyébként az elektromos autók technológiájának az USába telepítését szorgalmazta.

[00:25:26]Az kapta a legnagyobb kedvezményt, aki az USÁBA vitte a gyártását.

[00:25:30]Dél-koreaiak, japánok és ugye a azok a vásárlók kaptak nagy kedvezményt, akik Amerikában gyártott elektromos autót gyártottak.

[00:25:38]Hát ugye Európában az utóbbi öt évben nem támogatták már nagyon az elektromos autók vásárlását, ezért is zuhant be egyébként az Európai elektromos autók piaca, mert támogatás nélkül, adókedvezmény nélkül nem éri meg elektromos autót venni, pláne nem európait.

[00:25:55]Ugye hát ezzelszer elmondták, meg az autópiaci szakértők elmondják.

[00:25:59]Érdemes egyébként egy külön műsort csinálni, mert szerintem sok embert érdekel, hogy egy európai autógyártónak a kezdőmellje, tehát a a legalsó szint az európai ö elektromos autóknál az ilyen 3040, hát ilyen 25-300 eurónál kezdődik.

[00:26:15]És hát egy kínai elektromos autónál ezért már egy középkategóriát kapunk.

[00:26:21]Tehát ami ami az európaiaknál egy kicsi autó, és mondjuk nincs olyan felszereltsége, az a kínaiaknál vagy japánoknál, délkoriaknál, az már egy közepes kategória.

[00:26:32]Tehát itt van egy probléma, hogy az európai elektromos autók túl drágák.

[00:26:37]És hát ugye emlékszünk, amikor megjelentek az első BID-K Németországban, akkor a Volkswagen, ez egy hivatalos információ, azért merem mondani, hogy mondjuk 30000 EUR-ól lecsökkentette talán 24000-re a a belépő modell árát, és azóta ez már inkább a 20000-hez közelít, mert megjöttek a a a kínai elektromos autók, akkor még ugye csak talán 3000 darab, és a a muszáj volt csökkenteniük az árat, mert ugye a kínai autók azok azok jobban felszereltek, olcsóbbak, és hát tovább is bírják az akkumulátoruk.

[00:27:10]Ezért is választhatta a BMW a CATL partnerek.

[00:27:16]egyébként én amikor Pekingben voltam tavaly, akkor elvittek engem a a Pekingi új részecskeegyorsító laboratóriumba, ahol egyébként nagyon érdekes volt látni nekem bölcsész laikusnak is, hogy például megmutatták nekünk a kínai vendéglátóink, hogy itt a részecsk gyorsítóban volt mondjuk öt-h fajta különböző elektromos autó akkumulátor cella.

[00:27:37]És akkor ezeket ott töltötték, és a töltés közben bombázták őket, nézték, hogy melyik az, amelyik a legjobban tölthető.

[00:27:45]És már arra készültek, hogy az ilyen 600 km hatótávolságot inkább 800 km egy töltéssel 800-ra növeljék.

[00:27:54]És hát mondták, hogy a cél az 1000 km, hogy olyan akkumulátorokat tudjanak gyártani.

[00:28:02]És például itt a részecskecske gyorsítóban is azt vizsgálták, hogy melyik akkumulátor az, amelyik mondjuk a töltésnél hogy viselkedik.

[00:28:06]Tehát tehát nem látok arra törekvést, hogy az Európai Unióban egy egy érdemi változás következzen be.

[00:28:15]A német autóipar az szorgalmazza.

[00:28:17]Magyarország ezt támogatja, hogy a a benzines autók, dízeles autók 2035-re tervezett kivezetését, azt időben tolják el.

[00:28:24]A bizottság erre nem hajlandó, az Európai Parlament erre nem hajlandó.

[00:28:29]Köztes megoldásként német luxusautógyáraknak van az a javaslata, hogy egy ilyen szintetikus üzemanyagot vezessenek be.

[00:28:37]Tehát, hogy most ilyen biodízel, bioüzemanyagot kevernek az üzemanyagba, hogy hogy ezt ez itt itt valamit így pancsoljanak még bele, és akkor hogyha nagyobb lesz a a szintetikus vagy megújuló arány a hagyományos üzemanyagokban, akkor lehessen tovább használni ezeket.

[00:28:52]Ezt nem támogatja sem a bizottság, sem a parlament.

[00:28:54]Egyébként ez egy tyúktojás probléma.

[00:28:56]Itt Elon Muskot érdemes idézni, aki a Teslát azzal tette érdekesebbé, amikor ez még új volt, nagyjából ilyen 10-12 éve, hogy azt mondta, hogy 100 millió dollárt veszek a kezembe, és kiépítem Kaliforniában az a elektromos autótöltő hálózatot.

[00:29:13]Tehát ugye valóban ez egy ilyen színes hír, hogy a az Európai Bizottság autói nem tudnak Brüsszelből eljutni Straszburgra, Strasburgba, ami nincs olyan messze, meg Nyugat-Európában szépen ki van építve az úthálózat, csak hát töltőhálózat nincs kiépítve.

[00:29:27]És ugye a Musk pont ezzel kezdte az autói eladását, hogy azt mondta, oké, kiépítem, kiépítek egy töltőhálózatot, és az emberek már sejtették, hogy akkor oké, ha van 100 millióból építenek ki egy töltőhálózatot, csak nálam is lesz a közelben.

[00:29:41]Tehát igazából ez egy tyúktojáspréma, hogy lássuk, Kínában például tavaly 50%-kal növelték a töltőhálózatnak a a a ki a kiépítettségét.

[00:29:53]Tehát 50%-kal több töltőt építettek, ezen belül pedig több gyorsöltőt is építettek.

[00:29:58]Tehát ilyen szempontból ez a megoldás.

[00:30:01]Egy utolsó gondolat, ha megengedi, hogy igazából ugye itt Trump elnök segít majd a bizottságnak a zöld célok elérésében, mert azzal, hogy Trump megduplázta az iráni háborúval a hordónkénti olajárat 60 dollárról nagyjából 120 dollárra, ezzel az üzemanyag egyre drágább lesz, és ez felgyorsítja a dekarbonizációt.

[00:30:24]Trumpnak nem ez volt a célja, de ez egy mellékhatás, hogy minél drágább az üzemanyag, annál többen fogják megfontolni a az elektromos autóra való áttérést.

[00:30:34]Ugye nálunk is, hogyha nemsokára a Tiszakormány kivezeti a védett árat az üzemanyagoknál, és beköszönt egy világpiaci ár, illetve hogyha elhúzódik az iráni konfliktus, akkor bizony nagyon megduplázódhat, vagy akár meg is triplázódhat az üzemanyagára, hogyha a háború folytatódik, tehát hogyha egy szűkösség áll elő, és akkor minél drágább az üzemanyag, ugye annál vonzóbbá válik az elektromos autógyártás.

[00:30:58]Tehát a ty tyúkjás problémá most kapott egy löket.

[00:31:03]Azzal, hogyha nem oldódik meg az iráni konfliktus, akkor a hagyományos üzemanyag eleve drágább lesz, és ez felgyorsítja az átállást, és ha több elektromos autó lesz, akkor nyilván üzleti alapon is jobban megéri a a töltőhálózat gyorsabb kiépítését.

[00:31:17]Hát ugye most a bizottságnál az látszik, hogy az elektromos autóknak szeretnének a tagországokban valamilyen támogatást elérni.

[00:31:27]Csak hát ugye itt megint az a kérdés, hogy hogy ezek európai autók lesznek-e, vagy vagy Európán kívüliek.

[00:31:35]Ugyanis a kínaiak ugye limitálták az európaiaknak átadott feldolgozott ritka földfémeknek a számát.

[00:31:40]Mondják, hogy hát ha ti nem engedtek be minket, nem engeditek be az elektromos autóinkat, akkor nem adunk nektek ilyen nyersanyagokat.

[00:31:47]És emiatt ugye, hogy Kanada esetében Kanadának hozzá kellett járulnia ahhoz, hogy a kínai kereskedelmi kedvezményekért cserében 40000 Kínában gyártott elektromos autót be kellett engedni Kanadába, az a kínaiak ezt talán Európa felé is egy mintá mintaként kezelik.

[00:32:03]Akkor kaptok több feldolgozott titkaföldfémet, vagy kaptok több ipari chippet, amit szintén nem adnak a kínaiak már olyan számban, mint korábban, de cserébe engedjetek be kínai több Kínában gyártott elektromos autót.

[00:32:15]Ott túlkapacitások vannak, ugye nem tudják eladni, mert túl sokat gyártanak.

[00:32:19]104 kínai elektromos autógyártó cég van.

[00:32:22]ebből nagyjából a tizedel fog túlélni, de lényeg a mi mi mi ebből csak nagyjából egy tucatot ismerünk itt Európában, de lényeg az, hogy hogy a kínaiak megpróbálják a túltermelésüket európai piacokon elhelyezni.

[00:32:35]És hát itt megint az a kérdés, hogyha ugye az európai ipar nem táltosodik meg, nem fejlesztenek többet, nem és a kutatás átvándorol az USÁba, akkor ugye Európa ebben a ebben a ezen a technológiá ebben a technológiában is lemarad.

[00:32:49]Egy utolsó utáni gondolat, hogy a kínaiak most már a benzines autóban is kezdenek megjelenni, tehát konkurensként jelennek meg az európai cégek utolsó nagy piacán, a hagyományos benzines dízeles autóknál is.

[00:33:05]És még Németországról még egy utolsó hír ebben az adásban.

[00:33:07]Ez pedig az, hogy ö jelen pillanatban olyan hát várakozások vagy hát elzések jelentek meg, hogy a német baloldali párt a linke az azt szeretné, hogyha a bevándorlók mármint ugye a Németországban ugye itt azért ezeknek a státusza azért több rétegű történet, de hogy ők is szavazhassanak, és ugye Ezek brutális számok.

[00:33:38]Itt egyébként pontosan háttérben milyen anatómiáról beszélhetünk, mert ugye nem mindegy persze, hogy most milyen kontextusban és kikről beszélnek, amikor arról beszélnek, hogy bevándorlók.

[00:33:48]Hogy kell ezt elképzelni?

[00:33:52]Hát ugye Németországban 84 millióan laknak, ebből 65 millió a német, és nagyjából ilyen 19 millió az, aki külföldi.

[00:34:01]Hogy tehát tehát nagyjából így érdemes nézni a számokat, hugye nagyjából a lakosság negyede, aki nem német.

[00:34:04]És hát ugye régen az állampolgárságot a németek a vérszerinti származáshoz kötötték.

[00:34:13]Ugye ez a azt jelenti, hogy akinek a felmenői németek, a a az lehet német állampolgár.

[00:34:17]És akkor hát ezt a a 90-es években a zöld szoszdem kormányok megváltoztatták, könnyítették az állampolgárság megszerzését.

[00:34:25]Tehát ha valaki mondjuk Németországban születik, beszél németül, ilyen állampolgársági tesztet kell letenni, akkor megkaphatja most már könnyített módon a német állampolgárságot.

[00:34:37]És hát ugye van egy vita egyébként a németeknél is.

[00:34:40]Hát itt ez a nyilván itt az ausztrál-kanadai modell az sokkal okosabb lenne a németeknek, hogy azokat engedik be, akik hasznosak.

[00:34:46]Ugye Ausztráliában egy pontrendszer van.

[00:34:48]Ha beszélsz angolul, egy pont.

[00:34:50]Ha orvos vagy mérnök vagy, akkor plusz egy pont.

[00:34:55]A betegápoló vagy idősgondozó vagy szakmunkás vagy plusz egy pont.

[00:34:57]Ha vannak gyerekeid, akkor az plusz pont.

[00:35:00]És akinek sok pontja van, az beengedik, akinek nincs pontja, vagy illegálisan érkezik, azt meg nem engedik, vagy egy szigetre deportálják.

[00:35:06]Tehát ugye a németeknél megváltozott az állampolgárság, és ennek a nagyjából 19 millió embernek, aki Németországban külföldiként él, a nagy része Európai Uniós külföldi.

[00:35:17]Tehát főként ugye korábban lengyelek voltak, lengyelvendégmunkások a földrajzi közelség miatt, de hát egész Európából érkeznek Németországba dolgozni.

[00:35:28]korábban megélte, most már nem éri meg annyira, mert a nagyvárosi lakbérek azok fölemésztik a jövedelem nagy részét, illetve hát ugye a most a szociális jut járulékokat emelik, tehát a a az egészségbiztosítási, az ápolási biztosítási tételeket, akinek nincs gyereke, vagy mag vagy az átlag fölötti a jövedelme, azokra most plusz terhek várnak.

[00:35:50]Tehát igazából ott tartunk, hogy az uniós külföldiek már most is szavazhatnak egyébként az európai parlamenti választáson.

[00:35:56]illetve a a helyhatósági választásokon.

[00:36:02]Tehát ezt látjuk a Német állampolgársággal rendelkező törökök körében Erdogán elnök korábban szervezett pártokat.

[00:36:07]Ez Ausztriában is megtörtént egyébként.

[00:36:10]Ilyen gázapárt szerveztek Ausztriában meg Északina Veszváliában, ahol sok török él, ott is próbálkoztak a törökök saját párttal nem sok sikerrel.

[00:36:19]Tehát igazából voltak már ilyen törekvések.

[00:36:21]Ami új és ami a Német Balpárt törekvése mögött van, az a spanyol minta.

[00:36:26]A a szocialista spanyol miniszterelnök fél millió illegális migránsnak ad állampolgárságot.

[00:36:31]Hát aki már ott él, x éve, beszéli a nyelvet, van valamilyen munkaviszonya, azokat legalizálják.

[00:36:38]Ez időről időre bekövetkezik.

[00:36:40]Obama elnök is legalizált Amerikában ilyen bevándorlókat.

[00:36:43]Ez ez ez be szokott következni, hogy hogy mert ugye egyrészt kell az utánpótlás, ha nem születik elég gyerek, és hát nem születik elég gyerek, akkor valahogy pótolni kell a lakosságszám csökkenését.

[00:36:55]Ezt ugye migrációval lehet pótolni, hogyha nem a saját családok nem vállalnak elég gyereket.

[00:36:59]És így akik már bejöttek és valamilyen módon beálltak a sorba, alkalmazkodnak, azokat szokták legalizálni.

[00:37:08]Most George Melone is egyébként 500000 illegális migránst legalizált.

[00:37:12]Őket a munkaerőpiacba integrálták.

[00:37:14]akik már eleve ott dolgoztak illegálisként, azokat most legalizálták, mert szükség nincs.

[00:37:21]Olaszországban borzasztó, ott is alig születnek gyerekek, és ezért a migránsokat legalizálják.

[00:37:24]Tehát ez egy olyan folyamat, amit látunk a nyugati országokban, és hogy a baloldaliak azt remélik, hogy hogyha ők adják meg ezt az állampolgárságot a külföldieknek, vagy a szavazati jogot, akkor majd rájuk fognak szavazni.

[00:37:38]Ez nem így van egyébként.

[00:37:40]Ezt pont most a 24-es amerikai elnökválasztásnál láttuk, hogy azok a mexikói bevándorlók Amerikában, akik már régóta ott vannak, bedolgozták magukat, megküzdötték a harcaikat, és mondjuk mostanra amerikai állampolgárok lettek, és mondjuk dolgoznak óránként 50 dollárért, szakmunkásként mondjuk, azok nem akarják, hogy jöjjön valaki Hondurasból, bejöhessen és mondjuk 5 dollárért elvégezze azt a munkát, amiért ő 50-et kér.

[00:38:06]Tehát láttuk ezt, vagy például a ugye a katolikus mexikóiak meg a hondurasziak, akik már ott voltak az USÁban és szavazati joggal rendelkeztek, azok nem akarták a WK ideológiát, és ezért inkább Trumpra szavaztak.

[00:38:21]Tehát nem magától értetődő, hogyha egy bevándorló megkapja az állampolgárságot egy zöld színezetű kormánytól, vagy egy egy szOCdem, vagy vagy baloldali kormánytól, akkor az automatikusan a baloldaliakra fog szavazni.

[00:38:34]Hát megvan ez a remény még a németeknél.

[00:38:36]Ugye ezt láttuk sokáig Franciaországban, hogy egyébként a a bevándorlók, az észak-afrikai bevándorlók, vagy a az afrikai bevándorlók nagy része a baloldalra szavazott, de de ez önmagában nem egy törvényszerűség.

[00:38:50]Ehhez az is kell persze, hogy a hogy olyan szociális juttatásokat is adjanak ezeknek a csoportoknak, ami ami plusz vonzóvá teszi a szavazást.

[00:38:59]Tehát ez egy törekvés, ezt rendre látjuk.

[00:39:00]Most erre a hullámra akar a német zöld bal párt felugrani.

[00:39:05]De hát mondom Németországban igazából azt látjuk, hogy a tehát a legtöbb a bevándorló az az Európai Uniós bevándorló.

[00:39:13]Van nagyjából ez a más5él millió ember.

[00:39:16]Ők ilyen megtűrti státuszt kapnak, főként a szírek akik akiket két évente akiknek két évente meghosszabbítják ezt a megtürti státuszát.

[00:39:27]Ez egy védett státuszt jelent, de két évente meghosszabbítják.

[00:39:31]Most, hogy 24 decemberében egy fordulat következett be Szíriában, és most egy új rezsim alakult ki.

[00:39:37]A korábbi muszlim terroristák ugye idézőjelben mérséklődtek, nyakkendőt vettek fel, rövidebbre vágták a szakálukat, attól még persze a keresztényeknek a helyzete nem javult érdemben talán Szíriában, de lényeg a vagy az aleviták helyzete, de lényeg az, hogy most például németek 700000 szírt akartak hazaküldeni.

[00:39:57]mondták azt hírek, hogy hát köszönjük szépen, nem kérjük őket, örülünk, hogy megszabadultunk attól a lakosságfölöslektől, akiknek Szíriában nem tudnánk alternatívát vagy biztos jövőt biztosítani.

[00:40:08]És egyébként megörülünk, hogy ők valami kis pénzt hazaküldenek Szíriába a rokonaiknak, a családtagjaiknak, és akkor abból a pénzből ugye Szíriá azt a pénzt Szíriában költik el.

[00:40:18]Tehát most nem valószínű, hogy ez bekövetkezik.

[00:40:20]A német társadalom jobbra tolódott.

[00:40:22]Az AFD ilyen 272829%-os támogatottságon van.

[00:40:28]És az látszik, hogy a németek nem több bevándorlót akarnak, vagy több jogot a bevándorlóknak, hanem kevesebb bevándorlót akarnak, kevesebb migránst akarnak és olyan államot, amely most a németek érdekében tesz, és nem úgymond szélesebbre nyitja a kaput a a az idegenek, vagy az vagy az újonnan érkezők előtt.

[00:40:53]Ennyi fért most a mai adásunkban.

[00:40:55]Viszont talán tényleg sikerült áttekinteni most a legfontosabb eseményeket, és a hallgatókat pedig haddí biztassuk arra, hogy tartsanak velünk a belpolitikai elemzésünkkel is, ami szintén minden héten jelentkezik az Ultrang Plusz csatornán, úgyhogy ott is érdemes velünk tartani.

[00:41:08]És ezúttal is köszönjük Kiszeli Zoltának, hogy itt volt velünk.

[00:41:13]Köszönöm én