Ultrahang 40:10

Rendkívüli bejelentés: arányos csapásra készül Oroszország ellen Románia? - Krausz Tamás

ukrán háborúpropagandakülpolitikadezinformációbiztonságpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli bejelentés: arányos csapásra készül Oroszország ellen Románia? - Krausz Tamás
tl;dr
  • A galaci drónincidens valószínűleg véletlen ukrán becsapódás, de a román és brüsszeli vezetés belpolitikai okokból, a konfliktus eszkalálására használja fel.
  • Közben súlyosabb dróntámadások érték Oroszországot a balti államok felől, az orosz társadalomban egyre erősebb a nyomás a vezetéssel szemben a kiszolgáltatottság miatt.
  • Krausz Tamás szerint a háború kölcsönös infrastrukturális pusztítássá alakult, de az EU elhallgatja Ukrajna arányaiban jóval súlyosabb veszteségeit, és a tárgyalások helyett az eszkalációt ösztönzi.
  • A Nyugat médiája mélyen hallgat a starobelszki kollégium elleni, gyermekáldozatokkal járó terrortámadásról, ami az oroszok lelki beállítódásának megértéséhez kulcsfontosságú lenne.
  • Zelenszkij rehabilitálta és nemzeti hősként ünnepelte a II. világháborúban a náci Németországgal szövetséges, tömeggyilkosságokban részt vevő ukrán nacionalista szervezeteket, ami miatt a lengyel vezetők is élesen tiltakoznak.
  • Európa, különösen Nagy-Britannia, folyamatosan növeli a katonai támogatást, miközben a politikusok békéről beszélnek; a háború elnyújtása gazdasági érdek, üzletet jelent az európai nagytőkének.
  • A történész szerint a nyugat felé kacsingató orosz ellenzéknek (pl. Hodorkovszkij) nincsenek valós társadalmi gyökerei, és hiteltelenné teszi őket, hogy nyugati megváltóként, lenézően beszélnek az orosz társadalomról.
  • Ukrajnában mára diktatúra jött létre, az elnöknek nincs legitimációja; a tárgyalások ellehetetlenülése Zelenszkij illegitim hatalmát hosszabbítja meg, aki a válságból áldozati szerepet faragva próbál több fegyvert szerezni.
  • A Gáza újjáépítésére létrehozott alapba egyetlen ország sem fizetett be, és a környező arab államok egyike sem fogadta be ideiglenesen a palesztin lakosságot, mert a forrongó konfliktus fenntartása több szereplő hatalmi érdeke.

„Megválaszolom, Tamás: egyetlen ország egy lyukas bagót nem rakott be ebbe a közös vállalkozásba. […] Miért? Hát valószínűleg azért, hogy maradjon itt egy olyan forrongó konfliktus, amire rá lehet telepedni, és a hatalmi harcot a vezető pozíciókért a Közel-Keleten meg lehessen ragadni.” – Krausz Tamás

Részletes összefoglaló megjelenítése

A galaci drónincidens és a román–orosz feszültség

A beszélgetés apropóját a galaci (romániai) drónbecsapódás adta, amelyre Nicușor Dan román államfő úgy reagált, hogy Románia nem fogja eltűrni a háború átterjedését, és „a nagyon súlyos helyzettel arányos intézkedéseket” kért a külügyminisztériumtól Oroszországgal szemben. Krausz Tamás szerint önmagában ezt a jelenséget vizsgálva nem érthető a teljes kép – valószínűleg véletlen esetről van szó, hiszen Oroszországnak nincs érdeke Romániára kiterjeszteni a háborút.

A történész felhívta a figyelmet arra, hogy ennél súlyosabb incidensek is történtek Oroszország ellen: a balti államok felől érték dróntámadások Szentpétervár környékét, ahol a balti országok légterét használták. Az orosz propaganda nem vállalta magára a dróncsapást – vélhetően egy eltévedt ukrán támadásról lehetett szó. Krausz Tamás szerint a román miniszterelnök és Brüsszel is belpolitikai érdekből használja fel az incidenst, a fegyverkezés és a konfliktus eszkalációjának irányába terelve a helyzetet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a véletlen háború lehetősége valós veszély, ha valamelyik oldalon egy „őrült” hirtelen visszaválaszol.

„Tehát fegyverkezni kell, érezni kell a konfliktust, eszkalálni kell a konfliktust Oroszországgal satöbbi, satöbbi. Tehát ez ebbe illeszkedik be.” – Krausz Tamás *

A háború átalakulása: kölcsönös infrastrukturális megsemmisítés

Krausz Tamás kifejtette, hogy a háború mindkét oldalon a kölcsönös megsemmisítés, az infrastrukturális háttérkapacitások pusztítása felé mozdult el. Az európai sajtó azonban nem hangsúlyozza megfelelően sem az oroszországi pusztulást (például olajfinomítók elleni ukrán támadásokat), sem az ukrán veszteségek mértékét. A történész szerint az EU központi hatóságai nem akarják kiemelni, hogy Ukrajna rémületes veszteségeket szenved, és ahelyett, hogy tárgyalási folyamatot indítanának, „hergelik Zelenszkijt”, hogy még nagyobb háború legyen. Eközben figyelmen kívül hagyják, hogy – bármekkora veszteséget is okoznak Oroszországnak – azok arányaiban nem akkorák, mint az ukrán veszteségek, hiszen Ukrajna sokkal kisebb kapacitásokkal rendelkezik. Krausz Tamás szerint Kijev ipari övezetei gyakorlatilag lángokban álltak már korábban.

Társadalmi nyomás Oroszországban és a propaganda szerepe

Az orosz társadalomban egyre erősebb a nyomás a vezetéssel szemben amiatt, hogy Moszkvát és más területeket dróncsapások érik. Krausz Tamás szerint a sajtóban széles körben megjelenik az igény, hogy „most már be kéne fejezni”, és nem szabadna hagyni, hogy Ukrajna ilyen csapásokat mérjen Oroszországra. Az orosz emberekben erős a birodalmi tudat, és nem értik, hogyan lehetnek kiszolgáltatottak.

A történész kiemelte a starobelszki kollégium elleni terrortámadást (gyermekgyilkosságot) mint a nyugati propaganda képmutatásának bizonyítékát. Ezt az eseményt az Európai Unióban érdemben elhallgatták, a vezető nyugati sajtó nem foglalkozott vele mélyrehatóan, ami szerinte „szégyenteljes”. Pedig ennek az eseménynek a megértése fontos lenne az orosz oldal lelki beállítódásának megértéséhez. Krausz Tamás rámutatott, hogy Putyin népszerűsége a háború öt éve és a rengeteg szenvedés ellenére is 70% feletti, míg Zelenszkij népszerűsége ehhez képest alacsony.

„Hát ennyi szenvedés öt év háború, és még mindig Putyinnak állítólag több mint 70%-os a népszerűsége. Hát ezt most hasonlítsd össze a Zelenskiével.” – Krausz Tamás *

Európai fegyverszállítások és a háborús eszkaláció

A beszélgetésben Krausz Tamás élesen bírálta az európai hatalmakat, különösen Nagy-Britanniát, amiért továbbra is küldik a fegyveres segítséget Ukrajnának, beleértve a „terrorista kiképzést” is. Szerinte miközben a politikusok békéről beszélnek és „szédítik a lakosságot a médián keresztül”, közben folyamatosan növelik a katonai támogatást. A történész hangsúlyozta, hogy nem maguktól az oroszoktól indul a konfliktus, hanem vannak partnerek, akik „felhergelik” a helyzetet.

Medvegyev fenyegetései és az atomfenyegetés

A műsorvezető felvetette, hogy Dmitrij Medvegyev kijelentéseit – miszerint válaszcsapást mérnének ukrán és NATO-országok atomerőműveire – nehéz komolyan venni a sok korábbi fenyegetés miatt, amelyek nem váltak valóra. Krausz Tamás viszont óva intett ezek alábecsülésétől, mivel a zaporizzsjai atomerőművet nem egy, hanem rendszeresen, naponta érik csapások – ezek összességében olyan mértékű provokációt jelentenek, amely indokolhatja az orosz reagálást. Felidézte, hogy a korábbi atomfegyverek Belarusz határhoz vezénylése is egy válaszintézkedés volt, annak jelzésére, hogy Oroszország is tud fenyegetni.

Ugyanakkor Krausz Tamás rámutatott, hogy ez a fenyegetési spirál igazából Zelenszkij illegitim hatalmát hosszabbítja meg, lehetővé téve számára, hogy nemzeti hősként tüntesse fel magát. Felvetette – feltételesen –, hogy a starobelszki kollégium elleni támadás talán szándékos provokáció lehetett Ukrajna részéről, hogy az orosz válaszcsapás után Zelenszkij a média segítségével áldozati szerepben tetszeleghessen, és még több fegyvert kaphasson.

„Tehát ez a fenyegetés meddig megy? Mi a tartalma? Nem vezet sehova. Az eleszki hatalmát valamennyire meghosszabbítja egy illegitim elnöknek.” – Krausz Tamás *

Az ukrán nacionalisták rehabilitációja és a lengyel reakció

Krausz Tamás felháborodva beszélt az ukrán nacionalista szervezetek – az ukrán felkelő hadsereg és az ukrán nacionalisták szervezete – újratemetési ceremóniájáról, amelyet Zelenszkij vezetett. Ezek a szervezetek a második világháborúban szövetségben álltak Hitlerrel, a Wehrmachttal, az SS-szel, és részt vettek lengyelek, zsidók és szovjet aktivisták ezreinek lemészárlásában. A történész szerint döbbenetes, hogy Zelenszkij ezeket a személyeket és csoportokat rehabilitálja és nemzeti hősként heroizálja.

Krausz Tamás szerint ez a „profasiszta dolog” a rendszer lényegéből fakad, de nem azonos az egész rendszerrel – egy bonyolultabb, összetettebb jelenségről van szó. A történész rámutatott, hogy Ukrajnában mára egy diktatúra alakult ki, hiszen Zelenszkijnek nyugat-európai értelemben vett legitimációja sincs, szemben a parlamenttel (Radával), amelynek talán van legitimitása.

Az ügy kapcsán a lengyelek részéről kemény reakció érkezett: Karol Nawrocki megfosztaná Zelenszkijt a legmagasabb állami kitüntetéstől, és „Lech Wałęsa is azt mondja, hogy leveszi az ukrán szimbólumot a szívéről”. A történész szerint ez rendkívüli fejlemény, hiszen Wałęsa évek óta hordta ezt a szimbólumot. Krausz Tamás szerint minimum egy olyan társadalmi konszenzusnak kellene lennie, hogy a fasizmus rehabilitációját nem lehet elhallgatni, relativizálni vagy támogatni. Sajnálkozva jegyezte meg, hogy Magyarországon a külügyminisztérium sem reagált, és a lengyel–magyar barátság jegyében sem szólalt meg senki.

„Hát nem kellett hozzám járni orosz történelemből, hogy valaki a mesterséges intelligenciát fölkeresse. És akkor a normális válasza az lesz, hogy hát persze vannak olyan információink, hogy ezek szövetségben álltak Hitlerrel, ezek szövetségben álltak a Wehrmachttal, szövetségben álltak az SS-zel, részt vettek lengyelek, zsidók, szovjet aktivisták ezreinek lemészárlásában, és ezeket Zelenszkij rehabilitálja, a nemzeti hős, heroizálja.” – Krausz Tamás *

A tárgyalás és a háború gazdasági háttere

Krausz Tamás szerint a háború elhúzódásának egyik fő oka az üzlet. Az európai nagytőkének hasznot hoz a konfliktus elnyújtása – példaként hozta fel, hogy „a svédek is látják az üzlet szagát”, és külön repülőüzleteket kötnek. Ezért olyan nehéz békét kötni.

A tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy egyfajta „sapkás-nem sapkás” helyzet alakult ki: ha az oroszok kijelölnek tárgyalópartnert (például a parlament elnökét, Ruslan Stefanchukot), az a baj; ha nem jelölnek meg senkit, akkor túl absztrakt a helyzet. Putyin a napokban kijelentette, hogy nem akar európai–orosz tárgyalót kijelölni. A történész szerint Európa is ösztönözhetné a folyamatot azzal, hogy kijelöl egy közvetítőt, aki felhívja Putyint és tárgyal a tűzszünetről – de hozzátette, hogy ezt nem a NATO főtitkárának kellene tennie, és kritizálta Kaja Kallas felkészültségét, akiről azt mondta, „szellemileg nincs azon a szinten, hogy megértse, mennyi kárt tesz”, mert mindig olajat önt a tűzre ahelyett, hogy a poroltóért nyúlna. Hasonlóan kritizálta Ursula von der Leyent és Emmanuel Macron francia elnököt is, akik szerinte a feszültségkeltést preferálják.

Mihail Hodorkovszkij interjúja és az orosz ellenzék problémája

A beszélgetés egyik apropóját Hodorkovszkij 444.hu-nak adott interjúja adta, amelyben az orosz ellenzéki politikus azt állította, hogy Putyin pár hónapon belül lezárja a háborút és győzelemként fogja azt bemutatni. Krausz Tamás szerint ez a kijelentés olyan erősségű, mintha azt mondaná valaki, hogy „a jövő hónapban sütni fog a nap” – hiszen Oroszország már most is győzelemként állítja be a helyzetet.

A történész mélyebben elemezte az orosz ellenzék általános problémáját: Hodorkovszkij alternatívaként szeretne megjelenni Putyinnal szemben, de ennek nincs realitása, mert nincsenek valódi társadalmi gyökerei Oroszországban. Az orosz ellenzék mindig is azzal a dilemmával küzdött, hogyan tudja úgy bírálni a fennálló rendszert – legyen az a cári vagy a putyini –, hogy ne mosódjon bele a nyugati ruszofóbiába, és ne jelenjen meg nyugati megváltóként. Krausz Tamás szerint az orosz ellenzék gyakran egyfajta sznobisztikus hozzáállást képvisel, lenézően beszélve az otthoniakról („ti milyen bunkók vagytok ott Oroszországban”), ami nem üt át a szélesebb társadalmon.

„Hát régen még a 19. századi orosz ellenzéknek is volt egy problémája azzal kapcsolatosan a cári rendszerrel szemben, hogy hogyan tudják úgy eladni a saját szellemi sokszor zseniális produkciójukat, hogy az a kritika az ne valamiféle ilyen oroszellenes dolog legyen.” – Krausz Tamás *

Krausz Tamás rámutatott: Nyugat-Európa saját történelmi terheivel sem nézett szembe, hiszen olyan országok, mint Belgium, Franciaország, Svájc és Svédország, még 1944-ben is együttműködtek a náci Németországgal. Belgium például a Waffen-SS egyes egységeit a Szovjetunióba küldte a népirtásban való részvételre – ezért nem tarthatnak politikai, kulturális előadásokat Oroszországnak. Ennek fényében a Nyugat felé kacsingató orosz ellenzék pozíciója is problematikusabb, mint ahogy az elsőre tűnik.

A lebegő ukrán állam és a legitimáció kérdése

A történész szerint Ukrajnában mára egy diktatúra jött létre, ahol az elnöknek – Zelenszkijnek – nincs legitimációja. Ha megkérdeznék az oroszokat, miért nem bombázzák a parlament épületét, azt válaszolnák, hogy valakivel tárgyalni kell, és talán a Radának még van legitimitása, de az elnöknek már nincs. Ugyanakkor Krausz Tamás szerint az oroszok között is vita van arról, kivel kellene tárgyalni, és ez nem perdöntő, mert „embert mindig lehet találni”.

Irán, az atomprogram és a „fekete lovag”

A műsorvezető felvetette, hogy Trump szerint körvonalazódik egy megállapodás Iránnal, amelyben Irán garanciát adna a nukleáris fegyverek elutasítására, cserébe hozzáférést kérne a külföldön befagyasztott iráni pénzügyi eszközök egy részéhez. Krausz Tamás szerint azonban nehéz átlátni, hol tart valójában ez a folyamat – talán csak Trump tanácsadói ismerik a részleteket.

A történész hasonlattal élt: Irán olyan, mint a „Monty Python – Gyalog galopp” című filmben a fekete lovag, aki még akkor is döntetlenre akarja kihozni a küzdelmet, amikor már rég elvesztette. Irán is hivatalosan győztesnek hirdette magát, de ha valóban győzött, akkor miért tenne engedményeket? Krausz Tamás szerint Irán éppen azt próbálja elkerülni, hogy az atomfegyverekről való lemondás vereségként tűnjön fel. Hangsúlyozta, hogy az iráni népnek semmi szüksége nincs atomfegyverre, és még Irán orosz–kínai szövetségesei sem akarják, hogy Teherán nukleáris hatalommá váljon. Izrael szempontjából a kulcskérdés az, hogy Irán vonja vissza az Izrael megsemmisítésére irányuló fenyegetéseit – hiszen a Hezbollahon és a Hamászon keresztül Irán Izrael elpusztítására törekszik.

Közel-keleti konfliktus: a szavak jelentőségvesztése és a globális politikai válság

A műsorvezető megemlítette, hogy Netanjahu Gáza 70%-ának ellenőrzésére adott utasítást, megsértve a tűzszüneti megállapodást, miközben a Hezbollah rakétákkal támadja Észak-Izraelt. Krausz Tamás ezt a globális politikai válság egyik tüneteként értékelte: a szavak már elveszítették a jelentőségüket. Példaként hozta fel, hogy az ENSZ főtitkár Izraelt a Hamásszal azonosította, bizonyítatlanul állítva, hogy izraeli katonák nőket és férfiakat erőszakoltak meg. Ez a történész szerint a „vérvád” kategóriájába tartozik, és olyan helyzetet teremt, ahol már teljesen mindegy, mit mond a Hamász vezetője.

„Amikor az ENSZ főtitkár Izraelt azonosítja a Hamásszal, akkor végünk van, mert ez csak egy állam, amelyet az ENSZ főtitkár azonosít a Hamásszal.” – Krausz Tamás *

Krausz Tamás szerint az ENSZ főtitkárának megnyilatkozásai a nyílt antiszemita beszédmód legitimálását jelentik, ami „szélsőséges erőknek kedvez”. Hangsúlyozta, hogy a ruszofóbia sem önmagában probléma, hanem mert utat nyit a globális rasszizmusnak. Az antiszemitizmus is azért veszélyes, mert szabaddá teszi az extremizmust és a terrorizmust.

A Hamász–palesztin ügy és a baloldal

A beszélgetés során Krausz Tamás kritizálta a „pro-palesztin” mozgalmat és a baloldal azon részét, amely összeállt az iszlamizmussal. Szerinte ez a szövetség mindkét fél válságából fakad: a mérsékelt baloldal is hanyatlóban van, az antikapitalista baloldal pedig gyenge és nem tud alternatívát mutatni. Ez a kiúttalanság vezet oda, hogy az iszlamizmus felé tájékozódnak. Ugyanakkor Krausz Tamás hangsúlyozta, hogy nem általában az iszlámról vagy a muszlim hívőkről van szó – akik ugyanolyan emberek, mint bárki más –, hanem az iszlamista politizálásról.

A Gáza újjáépítésére tett felhívás kudarca

Krausz Tamás élesen bírálta a palesztinok melletti retorika és a tettek közötti szakadékot. Amikor Trump létrehozott egy Gáza helyreállítását célzó alapot, és felszólított minden országot, hogy járuljon hozzá, „egyetlen ország egy lyukas bagót nem rakott bele”. De ami még ennél is beszédesebb: egyetlen arab ország sem engedte be ideiglenes menekültként a palesztin lakosságot – sem Jordánia, sem Egyiptom, sem Szaúd-Arábia, sem Törökország, sem Irán. A történész szerint ennek az az oka, hogy mindezen hatalmaknak – beleértve Izraelt is – érdekében áll fenntartani egy forrongó konfliktust, amelyre rá lehet telepedni a közel-keleti hatalmi harcban.

„Megválaszolom, Tamás: egyetlen ország egy lyukas bagót nem rakott be ebbe a közös vállalkozásba. […] Miért? Hát valószínűleg azért, hogy maradjon itt egy olyan forrongó konfliktus, amire rá lehet telepedni, és a hatalmi harcot a vezető pozíciókért a Közel-Keleten meg lehessen ragadni.” – Krausz Tamás *

Összegzés és kilátások

Krausz Tamás végszóként úgy fogalmazott, hogy a mai kapitalista válság alapzatán a jelenlegi globális konfliktusoknak nincs igazi megoldása – csak ki lehet tolni a konfliktusokat. Nem lát olyan új, közösségi megoldásokat feltűnni sem a régióban, sem máshol, ami nem tölti el optimizmussal. A lényeg mindig az: minél kevesebb háború, minél több béke, minél kevesebb gyilkosság és halott.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „hát a 44 nem akarok durva kifejezéseket használni, mert hát azért szóval valami olyan leszállóágon van politikai, erkölcsi, szakmai értelemben ennek az eseménynek a tükrében” – a „44” valószínűleg egy elharapott vagy félreismert szórészlet, a teljes gondolatmenetből kikövetkeztethető, hogy az ukrán vezetés erkölcsi-politikai lejtmenetére utal.
  • „az egy próukrán politikus nem fog beengedni alternatívaként a következő elnökválasztásra sem” – a kontextusból valószínűleg „az egy próorosz politikus” lehetett az eredeti gondolat, ami félrehallás eredménye, hiszen arról van szó, hogy az Európai Unió kizárja, hogy Ukrajnának oroszbarát elnöke legyen.
  • „prószője” – valószínűleg „próorosz” lehetett, a mondat az EU hasonló kizáró mechanizmusairól szól.
  • „azeleszki hatalmát” – valószínűleg „Zelenszkij hatalmát”, a toldalék hibásan tapadt a névhez.
  • „Sanchezig, Sanchező” – a beszélő Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökre utalhatott, aki hasonló kritika tárgya volt a mondandóban.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez a két tűz között mai adása.

[00:00:01]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:02]A mikrofonnál Király Tamás és tudják, ha vasárnap, akkor két tűz között Kraus Tamás történésszel, aki itt van velünk az utolsó végén.

[00:00:08]Jó napot kívánok!

[00:00:10]Bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:12]Előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:00:15]Néhány feliratkozóra lenne szükségünk ahhoz, hogy meglegyen a 262000 feliratkozónk.

[00:00:22]Egészen pontosan 13 feliratkozóra.

[00:00:24]Úgyhogy köszönjük, hogyha segítenek nekünk.

[00:00:26]Azzal a hírrel kezdeném, hogy Nikusord román államfő reagált a galaciai galaci, bocsánat drónincidensre.

[00:00:34]Azt mondta, hogy Románia nem fogja eltűrni, hogy Oroszország Ukrajna ellen vívott agressziós háborúja átterjedjen az állampolgára.

[00:00:41]és arra kérte a külügyminisztériumot, hogy haladéktalanul készítse elő a megfelelő a nagyon súlyos helyzettel arányos intézkedéseket az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat érintően.

[00:00:53]Ez a arányos válasz Oroszországnak a drónbecsapódást követően ez mennyire aggasztó bejelentés?

[00:01:05]őszintén szólva megint, hogyha csak ezt az egy jelenséget vizsgáljuk önmagában, akkor semmi nem érthető az egész történetből.

[00:01:16]Akkor csak kiragadtuk és azt gondoljuk, hogy valami nagyon fontos dolog történt.

[00:01:20]Egyáltalán nem mondom azt, hogy nem fontos, de nagy valószínűsége megint valami véletlen erről lehet szó.

[00:01:29]Nincs semmi értelme annak, hogy Oroszország Romániára kiterjessze a háborút.

[00:01:34]Ugyanakkor még ha feltételezzük is, hogy valami szándékos trükk volt ebben a véletlenben, akkor is eszünkbe kell jusson, hogy Oroszország ellen sokkal súlyosabb incidensek történtek az elmúlt időben.

[00:01:51]Elmúlt időszakban több dróntámadás érte Pétervár környékét éppen a balti államok területe felől.

[00:02:01]Noha az oroszok sohasem tételezték fel, hogy azt a azokat a a balti államok lőtték ki, hanem csak nem tudták meggátolni, hogy Ukrajna az ő területüket, légterüket használ.

[00:02:16]Nem tudák, hogy nem is akarták.

[00:02:19]Ezt már sose tudjuk meg.

[00:02:19]Ugye az egyik fél ezt mondja, a másik fél azt mondja.

[00:02:24]A tények viszont önmagukról beszélnek, hogy afelől érte Oroszországot támadás, amit Baltikumnak neveznek.

[00:02:33]Na most ugyanez valami nagyon hasonló lehet itt is.

[00:02:37]Noha megjegyzem, hogy az orosz propaganda egyáltalán nem vállalta magára ezt a dróncsapást.

[00:02:49]feltételezhetően az oroszok szerint ez ez egy ukráncsapás lehetett, ami eltévedt, vagy vagy valami hasonló történet.

[00:02:56]Tehát ezek soha nem olyan egyértelműek, mintogy a román miniszterelnök is felhasználja ezt a dolgot, ugyanúgy, mint Brüsszel a a saját belpolitikai érdekeinek megfelelőn.

[00:03:10]Tehát fegyverkezni kell, érezni kell a konfliktust, eszkalálni kell a konfliktust Oroszországgal satöbbi, satöbbi.

[00:03:20]Tehát ez ebbe illeszkedik be.

[00:03:24]Ettől még a véletlen háború lehetősége benne van, hogy egy őrült valamelyik oldalról hirtelen visszaválaszol, ide-oda csapkodnak és kész a katasztrófája.

[00:03:33]Ezt mindig föl szoktuk vetni minden harmadik műsorban, igaz?

[00:03:39]Mert ez itt itt ez a csapás a számunkra európai lakosok számára.

[00:03:46]Úgyhogy ezt az orosz drónt így kell megítélni.

[00:03:49]De még van egy másik mozzanat, és akkor ez veszélyesebbé teszi a helyzetet.

[00:03:57]Nevezetesen az, hogy a háború kezd mind a két oldalról átalakulni most már, de tulajdonképpen vallottan kölcsönös megsemmisítés.

[00:04:07]Ez nem azt jelenti, hogy egymást teljesen megsemmisítik, hanem megsemmisíteni a a háttérkapacitásokat, infrastruktúrákat.

[00:04:17]Tehát nem nagyon hangsúlyozza ugye az európai sajtó, hogy Oroszországban egyre több a pusztulás, egyre erőteljesebben támadják az olajfinumitokat az ukránok példának okáért mondom.

[00:04:33]az sem hangsúlyozza igazából rendesen az európai sajtó, mert szintén az európai központi hatóságoknak nem áll érdekében, hogy Ukrajna rémületes veszteségeket szenved, ehelyett, hogy ezt elemeznék és megpróbálnák megakadályozni egy tárgyalási folyamat elindításával valamilyen módon, ennek 1000erféle módja lehetne, hanem ehelyett inkább hergelik a Zelenszkit ellenállnak, hogy hogy még nagyobb háború legyen, mert nem veszik tudatosan figyelembe, hogy akármekkora veszteséget okoznak Oroszországban, azok a veszteségek nem akkorák, mint az ukrán veszteségek.

[00:05:17]Ugyanis Ukrajna sokkal kisebb, kisebb kapacitásokkal rendelkezik, sokkal nagyobbak a veszteségei, mint Oroszországnak.

[00:05:27]Hát már a ugye már azt is mondtuk, hogy volt rá eset, hogy Kiev gyakorlatilag lángokban állt, ami az ipari övezeteket illeti.

[00:05:37]Tehát ezek olyan intő jelenségek, amelyeket jobban figyelembe kellene vennie az Európai Uniónak, ha ha nem akar végleg benne ragadni ebben a zsákutcás politikában.

[00:05:54]Tehát ez a másik üzenet a román niai dróntörténethez, hogy ez illeszkedik sajnálatosan abba az európai koncepcióba is, ami megfelel az orosz héják elképzelésének, ami azt jelenti, hogy akkor most már menjünk a kapitulációig.

[00:06:18]Sulóci Richárdal beszélgettünk a héten, aki azt mondja, hogy ugye az, hogy már Moszkvát elérik a drónok, most ugye a tanár úr említette Szent Péterv satöbbi, hogy azt váltja ki az oroszokból, hogy hogy lehet ezt megengedni, miért engedi ezt az orosz vezetést?

[00:06:30]Mi egy birodalomnak az utódai vagyunk.

[00:06:32]Hát hogy lehet az, hogy nem vagyunk biztonságban?

[00:06:37]Így van.

[00:06:37]Van egy társadalmi nyomás akár tény akár nagy társadalmi réteg.

[00:06:41]Erről mi már besz Igen.

[00:06:41]Nagyon határozottan lehet látni a sajtóban.

[00:06:47]Szélesen megnyilatkozik, hogy most már be kéne fejezni.

[00:06:50]Nem, nem lenne szabad hagyni, hogy Ukrajna ilyen csapásokat mérjen Oroszországra.

[00:06:55]Ugye a a csúcspontja ennek, aminek egy külön műsort szentettünk, a Starobelski kollégium, ugye a gyermekgyilkos terrorakciók, amit gyakorlatilag az Európai Unióban elhallgattak.

[00:07:13]Beszéltek róla úgy szőrmentén, de a a hogy megnézze a nyugati sajtó, hogy valójában mi történt, a vezető nyugati sajtó nem tolta oda a képét.

[00:07:21]Tehát nagyon érdekes, hogy a ez az egész nyugati propaganda milyen családt képmutató.

[00:07:32]Ez szégyenteljes, mert így nem látja az európai lakos az orosz oldalnak a lelki beállítódását.

[00:07:39]Hát ennyi szenvedés öt év háború, és még mindig Putyinnak állítólag több mint 70%-os a népszerűsége.

[00:07:48]Hát ezt most hasonlítsd össze a Zelenskiéve.

[00:07:53]Tehát itt itt aki ezt nem veszi figyelembe, az tudatos ellensége a az Európai Unió lakosságának, amely azt látja, hogy a gazdasági válságból így akarják őt kivezetni ilyen háborús őrülettel.

[00:08:09]És most nem fogom ezeket a hölgyeket tovább szidalmazni, de hát tulajdonképp megérdemelnék, mert nem állják útját ennek a rémületes dolognak.

[00:08:18]Tehát miközben beszélnek, hogy tényleg kéne béke, meg szédítik a lakosságot a médián keresztül, aközben továbbra is küldik, küldik egyre küldik a segítség fegyver, a katonai fegyveres segítséget Ukrajnának.

[00:08:35]Terrorista kiképzés.

[00:08:35]A brittek járnak az élen.

[00:08:37]Ezt el szoktuk mondani.

[00:08:40]De hát itt az ismétlés kétségtelenül fontos, hogy az emberek megjegyezzék, hogy nem magától az oroszoktól megy a dolog.

[00:08:48]partnerek vannak, akik felhergelik tulajdonképpen a a nem azt mondom, hogy nagyon béke párti, de mondjuk a a helyettesét a a Putyinnak, aki olykor tényleg nagyon kéen beszél, medvegyevet, medve ugye most éppen azt mondta, hogy az ukrán és a NATO országok atomerőműveire mérünk válaszcsapást.

[00:09:16]Ö merthogy egy ukrán dróncsapást mért az aporizsiai atomerőmű hatodik blokkjának gépházára.

[00:09:21]És akkor em miatt kijelentette, hogy amennyiben Kiev támadásai miatt katasztrófa történik az erőműben, akkor válaszoló szimmetrikus csapást vonhat maga után az ukrán és a NATO országok atomerőműve ellen.

[00:09:33]Csak Medvegyevet meg már nehéz komolyan venni, mert annyi ilyet mondott, és eddig ezeket nem váltották be ezeket a féketeket.

[00:09:41]Jóek, de én azért nem becsülném alá az ő kijelentéseit, mert tudnunk kell, hogy nem ez az egy csapás érte ezt az atomerőmű környezetet, hanem több naponta éri csapást.

[00:09:53]Tehát amikor az amikor a medvegyem megszólal, akkor nem egy ilyen véletlen idézőjel csapásról van szó, hanem csapások özöönl.

[00:10:05]Az elmúlt pár hónapban én nem tudom, volt-e olyan nap, amikor oda ne lőttek volna arra a közegre.

[00:10:15]Úgyhogy ezt ezt figyelembe kell venni.

[00:10:18]Hát összefüggést találtunk ugye a múltkor, hogy az atomfegyvereknek a a fölvezetése a a Belorusz határra az az megint egy válaszintézkedés volt, hogy nehogy azt gondolják a a NATO főnökei, hogy Oroszországot lehet fenyegetni, Oroszország is tud fenyegetni.

[00:10:41]Tehát ez a fenyegetés meddig megy?

[00:10:41]Mi a mi a tartalma?

[00:10:47]Ne, nem vezet nem vezet sehova.

[00:10:50]Az eleszki hatalmát valamennyire meghosszabbítja egy illegitim elnöknek persze egy ilyen adok kapok, ahol ő mindig nemzeti hősnek tudja magát eladni.

[00:11:00]Tehát kiprovokálták a csapást ugye Starovskben, mikor azt a sok gyereket megölték.

[00:11:10]Ezt elhallgatták, és akkor az erre adott válaszra a PR, média satöbbi a Zelensk ráült, és egy ilyen baba funkcióban helyezte magát, hogy őt szegényet hogy bántják, ő a gyenge, és hogy Amerika meg a NATO adjon még több légvédelmet, mert milyen szerencsétlen.

[00:11:33]Most az ember azt gondolja, hogy direkt azért csaptak oda a kollégiumra, hogy az oroszok adjanak egy nagyobb csapást, és akkor arra Zeleski rá tud ülni, és tudja csinálni ezt a nagy cirkuszt, hogy ő neki még küldjenek fegyvereket.

[00:11:46]Ezt én így nem tudom bizonyítani, feltételesen mondom, hogy kialakulhat egy ilyen képzet.

[00:11:56]Nem, nem élettől idegen ez az elképzelés.

[00:11:59]biztos vagyok benne.

[00:11:59]Tehát itt tartunk, hogy hogy csak a provokáció.

[00:12:05]Hát mi más ez a másik provokáció, amiről a múlt héten beszéltünk?

[00:12:10]Azóta már mennyire kiterjedt az is, Magyarországon mit tudunk az egész fasiszta újratemetésről Zelenski vezetésével?

[00:12:23]Ez a Beszéljünk erről talán.

[00:12:26]Hát a legnagyobb botrány ugye most a lengyelek.

[00:12:30]Merthogy Karol Navroocki megfosztaná Zelenskit, ugye a legmagasabb állami kitüntetésről.

[00:12:38]Hát igen, de hát nem tudom, hogy mennyire tudják egyébként a Magyarországon az emberek, hogy hogy miről van szó.

[00:12:46]Szerintem nem annyira sajtó szinte semmi normális nem jelenik meg.

[00:12:48]Hát csak mondjuk el.

[00:12:52]Hát csak hogy utalok.

[00:12:52]Hát a 44 nem akarok durva kifejezéseket használni, mert hát azért szóval valami olyan leszállóágon van politikai, erkölcsi, szakmai értelemben ennek az eseménynek a tükrében, hogy egyszerűen döbbenetes.

[00:13:11]Tehát ő úgy közelítik meg, hogy ez az egész, hogy azért népszerű ma Ukrajnában ez az újratemetés.

[00:13:24]Mertogy az ukrán felkelő hadsereg, az ukrán nacionalisták szervezet, ha egyáltalán helyesen le tudják írni ezeknek a szervezeteknek a nevét, és egyáltalán a a a menynyik neek ugye a már a a lemenedzselt újratemetése az ukrán elnök által, merthogy ezek harcoltak a szovjetek ellen.

[00:13:52]És akkor az ember azt mondja, mi van?

[00:13:55]Hát nem kellett hozzámjárni orosz történelemből, hogy valaki a mesterséges intelligenciát fölkeresse.

[00:14:02]És akkor a normális válasza az lesz a mester, hogy hogy hát persze vannak olyan információink, hogy ezek szövetségben álltak Hitlerre, ezek szövetségben álltak a Vermachttal, szövetségben álltak az SS-zel, részt vettek lengyelek, zsidók, szovjet aktivisták.

[00:14:23]tzreinek lemészárlásában, és ezeket a Zelenski rehabilitálja, a nemzeti hős, heroizálja.

[00:14:36]Megjelent egy baloldali, vagy nem baloldali, vagy baloldali, egy civil tiltakozás, vagy mindegy milyen oldali.

[00:14:44]Végre van valami civil tiltakozás, ez is rég volt, amelyik ezt a fasiszta rehabilitációt itt Magyarországon legalább elutasítja.

[00:14:56]Hát másút Nyugat-Európában erről gyakorlatilag nem is nagyon beszélnek, ezt is elhallgatják.

[00:15:02]Tehát a liberalizmus hova tovább valamilyen áttételen keresztül ennek a fasizmus fasizmus restaurációnak vagy rehabil és rehabilitációnak a a pénzügyi politikai erkölcsi támogatájává válik erre a persze nacionalista alapon, de erre jött rá a Valessa meg a a lengyel elnök, hogy álljon már meg a menet.

[00:15:30]Hát kiket heroizáltok?

[00:15:33]És akkor a lengyelek most egyedül harcolnak.

[00:15:35]A Magyar Külügyminisztérium se szólalt meg.

[00:15:38]Egyébként, csak úgy mellékesen mondom, hogy álljon már meg a menet most.

[00:15:43]Hol a lengyelekkel a barátság?

[00:15:45]Szóval, hogy a politika milyen, ebből kell.

[00:15:47]Ezt csak ezért mondom, hogy ne legyenek illúzióink.

[00:15:50]Mi tartsuk meg a fejünket, gondolkodjunk önállóan, és lássuk azt, hogy ez egy katasztrófa.

[00:15:59]Amikor a Valencia már azt mondja, hogy leveszi az ukrán szimbólumot a szívéről, amit nem tudom hány éve ott hord, akkor már valaminek történnie kellett, amire hivatalból is kellene reagálnia Európának.

[00:16:16]Hát miféle rezsimet menedzselnek?

[00:16:19]Még liberális barátom is volt, aki ezt a zeleszki ellenes bírálatot ede.

[00:16:22]Hát, hogy ez ez ezt ezt nem érti.

[00:16:29]Nem értik az emberek kevés az infó.

[00:16:33]Ugyanis a geopolitikai érdek azt hiszik, mindent visz.

[00:16:36]Hát nem, nincs az ukrán barátság, ami a fasizmusnak a rehabilitációját elhallgatja, relativizálja.

[00:16:49]Sőt, támogatja.

[00:16:51]Tehát ez minimum egy olyan értelmiségítés, nem ért társadalmi beállítottság kellene legyen, mint az, hogy az ember nem köpköd a villamos.

[00:17:04]Na de hát hol vagyunk ettől?

[00:17:04]Hát a teljes felbomlás van, és ez alulról föl, lent fötről le.

[00:17:11]Ez kezdi a hatalmi elitet vezető csoportokat.

[00:17:17]média értelmiséget teljesen megfertőzni.

[00:17:23]Úgyhogy ilyenkor még ez a a a Valensa szindróma se működik, ami korábban működött.

[00:17:30]Ez rémisztőnek hat a számomra, megmondom őszintén.

[00:17:33]Szóval ez az a pont, ahol ahol már nincs semmi kompromisszum.

[00:17:39]Ami nekem megdöbbent egyébként, hogy Zelenskiék miért kötnek kompromisszumot pont emlékezett politikában, hogy ez a ugye a tanár úr szokta mindig mondani a pronáci rezsim szót vagy kifejezést, és hogy ez a rendszernek a lényege, vagy ezzel tudják fenntartani a háborúhoz szükséges hazafias lelkületet, Hévet, mert ugye láthatóan azért Zeleszkéknek is sokba kerülhet egy ilyen akció, például elveszthetik a lengyeleknek a támogatását.

[00:18:07]Na most ne vagyosan vessel föl Tamás, ha lehet.

[00:18:11]Tehát van amikor úgy kell felvenni, hogy vagy egy perjel és tehát nem vagy így és ez a két dolog összetartozik szigorúan egymásra.

[00:18:23]A rendszer lényegéből fakad ez a, hogy mondj ez az egész újratemetéses profasiszta dolog.

[00:18:33]Ebbe valahol a rendszer kifejeződik, de nem maga az egész rendszer.

[00:18:39]Ez ennél sokkal bonyolultabb, meg összetettebb minden.

[00:18:45]Most történetileg újra a rendszer jellegét nem tudjuk elemezni, de itt egy diktatúra alakult ki, hiszen egyeduralma van ma már egy olyan embernek Ukrajnában, akinek nincs nyugat-európai értelemben vagy semmiféle legitimációja.

[00:19:02]Ez egy vicces helyzet.

[00:19:02]Ha megkérdezed a az oroszokat, hogy miért nem bombázzák a radát, vagy a rada épületét, akkor azt fogják mondani, h valakivel tárgyalni fog kelleni tudni, és csak a radával lehet tárgyalni, mert annak még talán van legitimitása, de az elnöknek már nincs.

[00:19:27]Tehát a rendszer jellegéről beszélünk, akkor azt kell figyelembe vegyük mindenek előtt, hogy ez hogyan viszonyul a saját meghirdetett értékeihez.

[00:19:36]Mindent elárul.

[00:19:42]És akkor Ruslá Stefáncsokkal kéne tárgyalni, aki ugye az ukrán parlamentnek a Radának az elnöke.

[00:19:47]Én nem tudom konkrétan ez vitapon még az oroszok közt is, hogy kivel kellene bárkivel tárgyalnának.

[00:19:52]Szerintem ezt nem tartom lényegesnek.

[00:19:56]Embert mindig lehet találni, és nagyon változnak ezek az emberek, hogy ki a ugye mert tárgyalni avval lehet, aki maga is akar.

[00:20:04]Az oroszoknak hány jelöltje volt?

[00:20:06]Amikor megjelölték a Srődet, az volt a baj, ha nem jelöltek meg senkit, akkor túl absztrakt.

[00:20:15]Az most éppen ezt mondja ugye Putyin, hogy nem akar európai orosz tárgyalót kijelölni.

[00:20:20]Most már idáig jutott el a napokban.

[00:20:22]mondta ezt talán pont Kazachstánba.

[00:20:26]Úgyhogy ez ha sapka van rajta, az a baj, ha nincs sapka rajta, az a baj.

[00:20:29]A lényeg, hogy az oroszokat is lehetne azzal ösztökni, hogy egyszer csak a Európa megjelöl egy embert, aki fölhívja a Putyt és tárgyal vele, hogy akkor legyen tűzszünet.

[00:20:42]közvetít Ukrajna és Oroszország között.

[00:20:46]Az olyan, mintha a NATO és Oroszország közt közvetítene.

[00:20:52]Hát csak ne a NATO főtitkár meg ne legyen ez a nagyon gyenge fölkészültségű hölgy ez a Kajak Kaja Carasra gondol gondolom.

[00:21:03]Igen, mindig szegénykében viccelünk, de én tényleg most már őt sajnálom, mert szellemileg nincs azon a szinten, hogy megértse, hogy mennyi kárt tesz.

[00:21:14]Ő arra vigyáz mindig, hogy olajat öncsön a tűzre, hogy ő véletlen se akarja valami poroltóval megközelíteni a tüzet.

[00:21:26]Vannak ilyen politikusok.

[00:21:30]Hát ez a a Fer is közéjük tartozik.

[00:21:35]Meg a Macron is imádja a feszültséget kelteni minél jobban kitolni.

[00:21:38]Ez ez nagyon nagy üzlet.

[00:21:40]Most már a svédek is látják az üzlet szagát.

[00:21:44]Hát mennek külön repülőüzleteket kötnek.

[00:21:47]Tehát azért a ha a háború egy kicsit még kitolódik, az még az európai nagytőkének nagy haszonnal kecsegtet.

[00:21:55]Ezt azért mindig vegyük figyelembe, és akkor nem fogunk nagyot tévedni, hogy miért olyan nehéz tárgyalni.

[00:22:03]Miért olyan nehéz tárgyalni?

[00:22:08]Hát az üzlet.

[00:22:11]Igen.

[00:22:14]És akkor egyébként behoznék ide még egy gondolatot, hogy most Miheil Hodorkovski interjút adott a tanár úr által már emlegetett 444.hu-nak.

[00:22:23]És itt azt mondta, hytin pár hónapon belül le fogja zárni a háborút, és fényes győzelemként fogja ezt kommunikálni, meg eladni.

[00:22:31]Egyébként nagyon érdekes az egész interjú, lehet, hogy majd egy külön adást is érdemes ennek szentelni, de hogy elképzelhető ez a forgatókönyv orosz részről?

[00:22:44]Először is Oroszország nem fogja győzelemként elkönyvelni, mert már győzelemként könyveli el.

[00:22:49]Hát igaz, amit a Hondorkovski mond, itt itt ez ez olyan, mintha azt mondaná, hogy a jövő hónapban sütni fog a nap.

[00:22:59]Ez körülbelül egy olyan ordererejű kijelentés egymás közva.

[00:23:05]Hát egyáltalán a Hodorkovskinak a a az egész jelenségnek a a az erkölcsi háttere problematikus, hogy mint politikust komolyan lehessen venni.

[00:23:19]Ha meg nem politikusként beszél, akkor meg teljesen érdektelen, de ha politikusként beszél, akkor magát alternatívaként szeretné elképzelni Putyinnak.

[00:23:28]Szerintem ő reggelente így ébredt, hogy ő ezt így elképzeli, de ennek semmi teteje és semmi értelme nincsen.

[00:23:39]Nemcsak az előtörténete miatt, hogy adócsalóként volt Oroszországba elítélve, ami akár lehet, hogy a Putin üldözte, ugye ez a mondat.

[00:23:49]Hát ez abba a kategóriába tartozik, és ha nem egyszerűen azért, mert nincsenek igazi társadalmi gyökerei Oroszországban.

[00:23:59]Ez nem megy.

[00:23:59]Most a rendszer jellegétől független, hogy a rendszer egy próukrán politikus nem fog beengedni alternatívaként a következő elnökválasztásra sem, mint ahogy más eszközökkel az Európai Unió is kizárja, hogy Ukrajnának egy prószője legyen.

[00:24:21]Hát ezt mind a kett két rendszer a maga eszközeivel kizárja.

[00:24:24]Na most még visszatérve a Hodorkovskira és az egész orosz ellenzék pozíciójára az az igazság, hogy az embernek olyan érzése van, mintha ők saját magukat nem akarnák komolyan venni.

[00:24:39]Hát régen még a 19.

[00:24:43]századi orosz ellenzéknek is volt egy problémája azzal kapcsolatosan a cári rendszerrel szemben, hogy hogyan tudják úgy eladni a saját szellemi sokszor zseniális sportékájukat, hogy az a kritika az ne valamiféle ilyen oroszellenes dolog legyen.

[00:25:03]Tehát ne áramoljon bele a nyugati brit ruszofóbiának a a az az áramaiba.

[00:25:14]De ugyanakkor maradjon meg a cáizmusnak egy kemény bírálata.

[00:25:18]Ez nem könnyű.

[00:25:21]Tehát, hogy valaki a Putytin rendszert úgy akarja bírálni, hogy ne a nyugati megváltó képébe jelenjen meg.

[00:25:27]Ez nem nagyon egyszerű dolog, de nem lehetetlen.

[00:25:33]Erre már volt példa az orosz történelemben, hogy új nemzeti rendszerek tudnak létrejönni, amelyek nem feltétlen a cári rendszer vagy az önkényuralmi rendszer hagyományaiból táplálkozzak.

[00:25:52]Tehát nem szabad mindig a nyugat-európai struktúraformákat készpénznek venni, hogy azok kvázi átültethetők.

[00:26:01]Oroszországba.

[00:26:01]Ez ez ezek ilyen ez olyan, mint a Thanovskai Bielorusziába, aki ugyan nagyon nehezen tájékozódik történeti kérdésekben.

[00:26:11]Ez kiderült, de mégis az a kép van az ő fejében is, hogy majd Belorusziából Nyugat-Európát farag.

[00:26:20]Hát Magyarországból se lehetett Nyugat-Európát faragni.

[00:26:26]Gyelorusziából pláne nem lehet a centrumtól távolabbra, keletebbre van más fejlődésvások jellemzők arra.

[00:26:30]Tehát az egész orosz ellenzék ezzel nem tudott soha igazán szembenézni.

[00:26:40]Ők mindig ilyen snobugatos koncepciót fogalmaztak meg, ilyen, hogy ti milyen bunkók vagytok ott Oroszországban, Bezdeg, mi vagyunk az európaierek.

[00:26:52]Ez ez nem üt át.

[00:26:52]Nyugat-Európa nem olyan szép.

[00:26:55]Hamarabb eszélybe üt Nyugat-Európáról egy egy átlagorosznak a fasizmus, hogy hogyan lehetséges, hogy a fasizmust ki tudták Nyugat-Európába szépen hordani.

[00:27:04]A franciák, a belgák, a svájciak, a svédek, akik még 44-ben is együttműködtek a náciémszággal.

[00:27:17]Tehát Oroszországnak ne tartsanak a nyugatiak előadást.

[00:27:22]politikai, kulturális témákba, mondják az orosz szerzők, hiszen ők maguk saját történetükkel sem szem kellene szembenézniük, hogy még a a belgáknak még arra is volt ereje, hogy a Waffenessesz bizonyos egységeit elküldjék, hogy Hitlernek is tetszene, elküldjék Oroszországba a népításba való részvételhez.

[00:27:48]szörnyű, de most pont a belgák mondhattam volna baltiakat, románokat, olaszokat, mint mindig szoktam mondani.

[00:27:58]Tehát így így nézünk ki ezzel az ellenzékiséggel.

[00:28:03]Tehát nem olyan tiszta minden, mint ahogy az európai propagandából tűnik.

[00:28:05]És nem kell attól az orosz propagandával egyetérteni, hogy az ember az európai propagandát végre kritikailag fogja meg.

[00:28:20]Nem, hát persze ebbe ugye ebbe egyetértünk.

[00:28:22]egyik propagandával sem kell egyetérteni.

[00:28:26]Szerintem akkor járunk a legjobb nem önálló fejje végig kell gondolni, hogy mit lehet csinálni, milyen opciók vannak a történben.

[00:28:33]És a lényeg mindig az, minél kevesebb háború, minél több béke, minél kevesebb gyilkosság, minél kevesebb halott.

[00:28:44]Ugyanez vonatkozik az iráni történetre.

[00:28:47]Hát pont be akartam hozni iránt egyébként, hogy most a Trump azt mondja, hogy valamifajta megállapodás körvonalazódik, ami szerint Irán garanciát adott a nukleáris fegyverek elutasítására, de a végleges megállapodás még váradt magára.

[00:29:01]Az iráni vezetésnek meg az az előfeltétel a Washingtonnal tervezett keret megállapodással kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hozzáférést biztosítson a külföldön befagyasztott iráni pénzügyi eszközök egyrészéhez.

[00:29:12]Nem tudom, hogy történt-e bármi elmozdulás a felek álláspontját tekintetben.

[00:29:19]Ez ez nagyon nehéz tudni, hogy hogy egyáltalán végigolvasod a sajtót, és akkor azt látod, hogy ők se tudják, hogy hol tart ez az ügy.

[00:29:30]Talán talán nem tudom, talán a Trump vagy a inkább inkább a Trump tanácsadói látják igazán át, hogy hol tart.

[00:29:37]egy kicsit a Hodorkovskihoz hasonló, amit a Hodorkovski mondott a szituáció, hogy ki hogy a a Iránban már csak hát ugye az nem Oroszország, hanem az Irán is kihirdette már hivatalosan, hogy megnyerte a háborút.

[00:30:00]Na most ha megnyerte a háborút, akkor minek tegyenő olyan nagy engedményeket?

[00:30:04]Most csak ugye naivan fölteszem a kérdést.

[00:30:08]Tehát valami olyan helyzet van, mint azem a gyalogkakukban van.

[00:30:10]Biztos láttad gyerekkorodban a gyalogkakukot, hogy Igen.

[00:30:15]Igen.

[00:30:16]A fekete lovag.

[00:30:18]Na most lassan ugye Irán is a fekete lovag helyzetében van.

[00:30:21]Még mindig X-re akarja, döntetlenre akarja kihozni.

[00:30:28]De szövegbe persze győz, de döntetlenre szeretné kihozni ezt a háborút nem lehet.

[00:30:33]Neki két-három dologba vissza kellene tudni vonulnia, de őt nem érdekli a lakosság, nem érdekli az idő.

[00:30:43]Ő évszázadokban gondolkodik.

[00:30:47]A hetedik századi eredetű rezsim idézőjelbe, hogy az eredete azért az nem 7.

[00:30:53]századi, csak az ideológiája.

[00:30:57]Tehát ez a rezsim ma úgy tárgyal az Egyesült Államokkal, hogy minden áron szeretné a döntőkérdésbe megúszni a vereséget, nevezetesen az atomfegyvereknek a való megszabadulását tulajdonképpen, mert szerintem a a az iráni népnek semmire nincs szüksége, ami az atomfegyverekkel összefüggésben van.

[00:31:25]Semmi jó ebből nem jönne be.

[00:31:25]A környezete se akarja Iránnak beleértve az oroszkínai szövetséges.

[00:31:31]Tehát ez egy veszett fejszegyele, de hát a a ugye a fekete lovag még működik, de nem tudni.

[00:31:43]Még egyszer mondom, hogy a igazi vita hol tart, mert ez a kulcskérdés.

[00:31:48]Izrael részéről pedig az, hogy hát irán vonja vissza, hogy meg akarja semmisíteni Izraelt.

[00:31:57]Ők ezért harcolnak a Hecbolá ellen, mert ugye a Hebolá az Irán gyakorlatilag maga Irán.

[00:32:03]Ezt ezt is kevesen tudják be az európai propagandában ez valahogyan nem jön elő, hogy a Hamas, az Irán ez mind Izrael megsemmisít.

[00:32:12]Ugye erre mondják, hogy például Netanyamos Gáza 70%-ának ellenőrzésére adott utasítást, és hogy ezzel Netánu megsérti az Izrael és a Hamas között az Egyesült Államok közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodást, de közben meg a Hizból a rakétával támadja Izraelnek az északi részét például.

[00:32:32]Persze, de hát ezt jól tudjuk, hogy itt a szavaknak semmi jelentősége nincs már a világon.

[00:32:39]semmi jelentősége.

[00:32:42]Amikor a Hamas lesz az emberi jogok védelmezője, akkor milyen világban vagyunk mi?

[00:32:46]Kérdezem én.

[00:32:46]Amikor az főtitkár Izraelt azonosítja Hámasszal, akkor akkor végünk van, mert ez csak egy állam, amelyet amelyet az ENS főtitkár azonosít a a Hamasszal.

[00:33:00]Nincs még egy állam, amelyiket úgy közelít meg, hogy terrorista állam, mert bizonyítatlanul állítja, hogy nőket erőszakolnak meg, meg férfiakat erőszakolnak meg az izraeli katonák, aminek tulajdonképp semmilyen normális bizonyítéka nem volt, meg nincs is.

[00:33:25]Épp elég probléma van ott, hogy ezzel kelljen érvelni.

[00:33:30]De hát ez jön át a propagandába.

[00:33:32]Tehát akkor ha az főtitkár ezt a vérvádat képviseli, akkor nem tudsz mit csinálni, akkor ebből tök mindegy, hogy mit mond a hámász főnök.

[00:33:45]A a mai politikai válság, a globális politikai válság egyik megjelenési formája, hogy a szavak elveszítették a jelentőségüket.

[00:33:57]Semmi nem történik.

[00:33:57]Mindenki össze-vissza beszél a ENS főtitkár Sanchezig, Sanchező nem tudom meddig legalizálják a nyílt antiszemita beszédmódot, a náci beszédmódot, ami hogy mondjam, lehet, hogy belefér a polgári demokráciába, de a de magába a nemzetközi helyzetet tekintem a mait nagyon szélsőséges erőknek kedvezem.

[00:34:25]Hova vezet?

[00:34:25]Végiggondolják?

[00:34:28]Hát ez nem érdeke az iszlám országok lakosságának se egy felfordulás, egy világháború, egy egy új borzalom elindítása.

[00:34:37]Hát a cselekedeteink, szavaink nem légüres térbe kerülnek be, hanem van egy bonyolult világ.

[00:34:43]Abba kell elhelyezni, hogy miket mondunk.

[00:34:49]A ruszofóbia sem önmagában a probléma, hanem utat nyit egy globális rasszizmusnak.

[00:34:54]Az antiszemitizmussal is ez a fő baj, hogy szabaddá teszi az extremizmust, a terrorizmus.

[00:35:00]Na most az ez fő titkár.

[00:35:06]De de miért?

[00:35:06]Hát akkor föl kell tenni a kérdés.

[00:35:09]Hova van?

[00:35:11]Milyen politikai erőkkel van akkor ő kapcsolatban?

[00:35:17]Kuibonó?

[00:35:17]Kinek jó?

[00:35:17]Ezt mindig föl kell tudni tenni ezt a kérdést, amikor vizsgálódunk, hogy kinek jó.

[00:35:22]Na most ez kinek jó?

[00:35:28]És akkor már mindjárt könnyebb választ adni, ha ha meg tudjuk mondani, hogy kinek jó, akkor állást kell tudni foglalni.

[00:35:38]Tehát ez az az egész propalesztí mozgalommal is az a probléma.

[00:35:41]És az egész a baloldalnak az annak a részére, a baloldal a része, amelyik összeállt az iszlamizmussal, az a fő problémá, hogy a a a tömegbázis elveszítésének a problémájával küzd.

[00:35:59]Mind a kettő mind a az iszlám szélsőség, iszlamista szélsőség, mert nem az egész iszlámról meg az iszlám hívőkről beszélünk, ugyanolyan emberek, mint az összes többi.

[00:36:10]Hát nem őrültünk meg, és nem állunk be valamilyen iszlamofób kreténségbe.

[00:36:15]nyilván normális emberek vagyunk, hanem az az iszlamista politizálás és az iszlamista politikáról beszélek, hogy azon lehet keresni, hogy ez a baloldal egy részéről beszélünk, amelyik összeáll az iszlamizmussal, az az abból a válságból akar kijönni, hogy nincs szélesebb tömegbázisa.

[00:36:39]Összeszűkülőben van.

[00:36:42]Ha az ember megnézi a választásokat, akkor ez az úgynevezett mérséket baloldal is hagyatlóágon van.

[00:36:50]Ha megnézzük az antikapitalista baloldalt, amelyik nem a parlamenti politikába kellene, hogy villogjon, hanem alternatívát kellene mutasson a kapitalizmussal szemben, az is gyenge.

[00:37:04]Ez a gyengeség, ez a kiuttalanság fejeződik ki abban, hogy hogy a az iszlamizmus felé tájékozódnak néek.

[00:37:10]Pont kommentben is láttam ezeket, hogy de hát senki nem törődik a palesztin lakossággal, a palesztin emberekkel, és hogy a civileknek a szenvedése az, amiről tulajdonképpen ilyenkor a baloldal beszél emberségből.

[00:37:26]Tamás Kál, ez a kulcskérdés.

[00:37:26]Föl kell tenni a kérdést akárkinek, baloldalinak, jobb oldalinak, hajós kapitánynak, bárkinek.

[00:37:37]kisegített a palesztinoknak azóta, hogy létrehozta Trump ezt a béketanácsot Gázába, hogy minden ország tegyen bele pénzt, és akkor helyreállítják, és csinálnak egy élhető területet Gázából.

[00:37:54]Megválaszolom, Tamás, egyetlen ország egyed egy bagót nem rakott be ebbe a közös vállalkozásba.

[00:38:02]egyetlen országot mutassa, amelyik megengedte a Palesztin lakosságnak, hogy időlegesen menekült státuszba lévén mind a mai napig beengedjék saját országunkba.

[00:38:19]Sem Jordánia, sem Egyiptom, sem Szaarábia, sem Törökország, sem Irán.

[00:38:26]Miért?

[00:38:26]Hát valószínűleg azért, hogy maradjon itt egy olyan forrongó konfliktus, amire rá lehet telepedni, és a hatalmi harcot a vezető pozíciókért a közelkeleten meg lehessen ragadni.

[00:38:38]Tehát ez a hatalmaknak áll, a nagy és közép hatalmaknak és kisebb hatalmaknak, akik ott harcolnak, beleértve Izraelt, aki szintén természetesen résztvevője ennek a hatalmi arcnak a közelkeleten.

[00:38:56]Az a specifikum van Izraelnek, hogy persze ez a környezet őt szeretné elpusztítani.

[00:39:02]Izrael meg ezt nem szeretné.

[00:39:05]Most ezzel a Trump épp abba az irányba gondolkodik, hogy hát hogy kéne békét teremteni.

[00:39:10]De hát ez a kulcskérdés, ezt úgy se tudja megkerülni, mert nincs nincs különben nincs megoldás.

[00:39:20]Én mindig mondom, hogy ezen a mai kapitalista válság alapzatán ennek a szituációnak így nincsen megoldása, csak ki lehet a konfliktusokat tolni.

[00:39:29]De nem látom azt, hogy valami nagy új közösségi megoldások bukkannának fel akár a régióban, akár bárhol máshol.

[00:39:39]Ez ez nem tölt el optimizmussal.

[00:39:46]Ez a mai végszó.

[00:39:46]Kraus Tamás, köszönjük szépen, hogy itt volt velünk.

[00:39:50]Köszönöm én is a figyelmet és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:39:53]búcsúzó.

[00:39:53]Kérünk mindenkit, hogy iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, és nyomjanak egy lájkjelet erre a videóra, hogy ne dugja el az algoritmus a hallgatók nézők elől.

[00:40:01]Kraus Tamásnak ezen nyilatkozatát.

[00:40:03]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:40:08]M.