Vihar előtti csend Kijevben: Oroszország központi csapásokra készül? - Stier Gábor, Kosztur András
- A várt nagyszabású orosz támadás Kijev ellen elmaradt, de a lakosság és a nagykövetségek komolyan vették a fenyegetést.
- Stier Gábor szerint a háború jellege megváltozik: nem egyetlen látványos csapás, hanem egyre intenzívebb, felőrlő hadművelet várható a nyár folyamán.
- A fokozás indokai: a tárgyalások megszakadása, az ukrán drónfölény miatti frontpatt, és a Sztarobilszkben történt ukrán támadás miatti megtorlási igény.
- A stratégiai célpontok között egyre inkább a Kijevtől nyugatra eső területek, infrastruktúra, dróngyárak és katonai döntéshozó központok szerepelnek.
- Kosztur András kiemelte, Ukrajna egyetlen reális győzelmi stratégiája az orosz társadalom belpolitikai destabilizálása terrorakciókkal és mélységi dróntámadásokkal.
„Én mindenképpen azt várom, hogy eldurvul a háború a nyár folyamán, még inkább eldurvul. És ennek az egyik ilyen látványos eleme lesz az ukrán nagyvárosokat, hadi létesítményeket érő vagy kijevő támadások.” – Stier Gábor
- Az USA diplomáciai tekintélye meggyengült, Trump gyors békét ígérő fellépése kudarcot vallott, és az oroszok egyre kevésbé bíznak Washingtonban.
- Aszimmetrikus a teherviselés: míg Oroszországban apátia és morgás tapasztalható, Ukrajnában tüntetések törnek ki a mozgósítás és az áramkimaradások miatt.
- A nyugati média gyakran kritikátlanul erősíti fel az ukrán narratívát Oroszország állítólagos összeomlásáról, ami az ukrán információs hadviselés részét képezi.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Vihar előtti csend: elmaradt a beharangozott orosz csapás Kijev ellen
A műsor apropóját az adja, hogy Telegram-csatornák és más források május 30–31. környékére nagyszabású orosz támadást jeleztek előre Kijev ellen, ám a felvétel időpontjában (június 1., délelőtt 10:40) ez nem következett be. A kijeviek ugyanakkor komolyan vették a fenyegetést: a metróállomásokon sátrakat állítottak fel, hogy a lakosság ott tölthesse az éjszakát. Az indiai nagykövetség is figyelmeztetést adott ki fokozott veszélyhelyzetről. Emellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter között is volt telefonbeszélgetés, amelyben – a beszélgetőpartnerek feltételezése szerint – orosz részről figyelmeztethették Washingtont a közelgő csapásokra.
Orosz képességek és szándékok: nem látványos csapás, hanem fokozódó felőrlő hadművelet
Stier Gábor szerint Oroszországnak megvan a képessége nagy megtorló csapások végrehajtására – ezt a május eleji, győzelem napi tűzszünet után legalább kétszer bizonyította is. Ugyanakkor nem egyetlen látványos csapásban kell gondolkodni, hanem egyre erősödő, felőrlő hadműveletben: az eddigieknél intenzívebb csapássorozatra való átállásban. Kérdéses azonban, hogy az orosz oldal – amely maga is kifeszített – képes-e erre az átállásra.
Miért lenne szükség a fokozásra?
-
Tárgyalási vákuum: Az amerikai–orosz tárgyalások megszakadtak vagy szünetelnek, mivel az Egyesült Államok figyelmét és erőforrásait a Közel-Kelet, azon belül is az Iránnal kapcsolatos konfliktus köti le. Ugyanazok a tárgyalók dolgoznak mindkét ügyön, így Ukrajna ügye háttérbe szorult. Az USA részvétele korábban visszafogó erővel bírt minden félre – beleértve Európát, Ukrajnát és Oroszországot is.
-
Fronthelyzet: Hónapok óta állóháború van, a drónháború jellegzetességei miatt az orosz előrehaladás lelassult. A technológiai versenyben Ukrajna jár valamivel előrébb, ezért Oroszország nem számíthat áttörésre. Taktikai értelemben a védekező félnek – tehát Ukrajnának – kedvez a helyzet.
-
Stratégiai válasz: Ha Oroszország az ukrán hátország elleni támadásokat az eddigieknél is intenzívebbé tudja tenni, az stratégiai értelemben hozhat eredményt. A célpontok között egyre inkább a Kijev és a nyugati határ közötti területek szerepelnek: a Kijev–Csap autópálya, vasútvonalak, dróngyárak (akár Kárpátalján is), hadiüzemek, valamint katonai döntéshozó központok. Kijev légvédelme egyre lyukacsosabb, bár korábban a legjobban védett város volt.
-
Formális indok: A Sztarobilszkben történt téves ukrán dróntámadás, amelyben a Pedagógiai Főiskola kollégiumát találták el, 21 fiatal (többségében lányok) halálát és 42 sebesültjét okozta. Ez az eset – amely a nyugati fősodorból gyakorlatilag kimaradt – formális indokot adhat Moszkvának a támadások fokozására. Oroszországban a társadalom mintegy 20%-a követeli is a kesztyű levetelét.
-
Presztízskérdés: Oroszország annyit beszélt vörös vonalakról, hogy eljutott odáig: olyan lépéseket is meg kell tennie, amiket eddig nem mert bevállalni. A kisebbik rossz, ha megharagszanak Oroszországra; a nagyobbik, ha kinevetik.
„Én mindenképpen azt várom, hogy eldurvul a háború a nyár folyamán, még inkább eldurvul. És ennek az egyik ilyen látványos eleme lesz az ukrán nagyvárosokat, hadi létesítményeket érő vagy kijevő támadások.” – Stier Gábor *
A fronthelyzet és a drónháború valósága
Kosztur András hangsúlyozta: a kommunikációs térben zajló folyamatok nem mindig fedik a valóságot. Az ukránok a kommunikációs térben mindig fölényben voltak, de ez a gyakorlatban eddig nem tudott érvényesülni. Számos alkalommal tűnt már úgy, hogy Oroszország a totális megsemmisülés szélén áll – 2022 őszén, 2023 tavaszán-nyár elején, 2024 nyarán a kurszki betörés idején –, de a stratégiai fölény végül mindig az orosz oldalon érvényesült.
A frontvonalak helyett zónák vannak, beszivárgásokkal, ezért értelmetlen területi számítgatásokba bocsátkozni. Bár az orosz előrenyomulás lassult, az orosz csapatok 10 km-re vannak Kramatorszktól és Szlovjanszktól, Konsztantyinovkában pedig már a városban vannak. Stier Gábor szerint ez alapján nem lehet azt állítani – ahogy Alexander Stubb finn elnök vagy Michael Kofman szakértő teszi –, hogy „megfordult a háború menete” vagy hogy „az oroszok megrekedtek”.
„Nem igaz, hogy Ukrajna több területet foglal vissza, mint elveszít. A legjobb esetben is nullszaldó körüli az eredmény.” – Stier Gábor *
A dróntechnológiai versenyben az ukránok a nyugati támogatással most valamivel előrébb járnak, de ez a fölény az idő múlásával valószínűleg eltűnik, és orosz fölénybe fordul – egészen addig, amíg az ukránok nem újítanak ismét. Ez a hullámzás még több körön át tarthat.
Diplomáciai háttér: amerikai–orosz kapcsolatok és a Trump-adminisztráció hitelvesztése
Kosztur András kifejtette: az amerikai–orosz kommunikáció rendszeressé vált, a „forró drót” működik, de az oroszok egyre kevésbé bíznak az amerikaiakban. Amerika tekintélye meggyengült, mert:
- Nem tudta ráerőltetni akaratát az európaiakra.
- Belement egy közel-keleti háborúba, amiből nem tud kimászni.
- Trump azon ígérete, hogy 24 órán belül békét teremt, látványosan elbukott.
„Trump úgy próbált porondra lépni, hogy majd most megint Amerika mondja meg, hogy mi lesz a világban és mikor. És ez látványosan elbukott, tehát ez nem jött be. És értelemszerűen innentől kezdve egyre kevésbé adnak a szavára más fontos döntéshozói központok is. Így Moszkva is.” – Kosztur András *
A figyelmeztetések logikája
A Lavrov–Rubio beszélgetésen elhangzott figyelmeztetés nem csupán a nagykövetség kiürítésére vonatkozhatott. A katonai döntéshozó központok elleni támadások olyan helyszíneket érinthetnek, ahol amerikai és NATO-tisztek is tartózkodnak – akár nem NATO-színekben, akár szabadságon lévőként. Stier Gábor szerint az oroszokat sokáig éppen az tartotta vissza az ilyen csapásoktól, hogy ne fordítsák maguk ellen Trumpot, és ne veszélyeztessék a tárgyalások esélyét. Ha most figyelmeztették Rubiót, az azt jelentheti: „ha ott vannak amerikaiak, mi szóltunk, menjenek el”.
Kosztur András ugyanakkor óvatosságra intett: ha valóban fontos döntéshozók kiiktatása a cél, azt nem szokás előre bejelenteni. A fenyegetés célja lehet az is, hogy az ukránokat az orosz területek elleni mélységi csapások visszafogására késztessék. Az elmúlt hónapokban egyébként is sokkal kevesebb információ szivárog ki a tárgyalásokról – egyesek szerint azért, mert Jermakot leváltották, aki korábban a sajtóval való jó kapcsolatát ilyen szivárogtatásokkal ápolta.
Az amerikai belpolitika szerepe
Mind Moszkvában, mind Kijevben számolnak az amerikai belpolitika alakulásával:
- Moszkva Iránt figyeli: ha Irán makacssággal és erőszakossággal eredményt tud elérni, és nem hajlik meg az amerikaiak előtt, az Moszkva számára is tanulság lehet.
- Kijev a novemberi félidős választásokban bízik: ha a demokraták többséget szereznek a kongresszusban (és esetleg a szenátusban is), akkor találhatnak módot arra, hogy Ukrajnának újabb támogatásokat juttassanak – például a költségvetési alkuk során. Ez Ukrajnának „egy kis időt” nyerhetne, de a háború megfordításához nem lenne elég.
„Katonailag Ukrajna ezt a háborút nem fogja megfordítani. Tehát ahhoz az kellene, hogy legalább néhány nagyobb európai állam beküldje oda a hadseregét, hogy a létszámfölényt ki tudják alakítani. Óriási mennyiségű fegyver kellene, és akkor ki tudnák szorítani az oroszokat. Nagyon egyszerű kiszámolni, hogy ennek mi lenne a vége. Az lenne a vége, hogy az oroszok bevetnék az atomfegyvert.” – Kosztur András *
Az ukrán stratégia: az orosz társadalom átbillentése
Kosztur András részletesen elemezte Ukrajna egyetlen reális győzelmi forgatókönyvét: olyan belpolitikai zavarok előidézése Oroszországban, amelyek hatására a front bedől, vagy az orosz vezetés visszavonulót fúj. Ez a stratégia 2022 nyara, Darja Dugina meggyilkolása óta zajlik, és az aszimmetrikus hadviselés eszköztárát használja:
- Terrorakciók orosz területen (pl. magas rangú tábornok elleni merénylet Moszkvában, megszállt területek rendőrségi vezetőinek felrobbantása).
- Telefonos csalások, amelyekkel orosz állampolgárok megtakarításait szerzik meg.
- Toborzóközpontok felgyújtatása.
- Egyre mélyebbre hatoló dróntámadások Oroszország belső területei ellen.
- A kurszki betörés is ezt a célt szolgálta.
A teljes ukrán kommunikációs hadviselés arra irányul, hogy az orosz társadalom egy olyan pszichózisba kerüljön, amelyben úgy érzi: Oroszország vesztésre áll, és egy kis Ukrajnával sem képes elbánni.
„Tulajdonképpen ez az egyetlen esélye Ukrajnának a győzelemre, és ők erre is próbálnak rájátszani. Erről szól tulajdonképpen minden egyes akciójuk. Tehát ez olyannyira erről szól, hogy tulajdonképpen már 22 nyarától erről szól.” – Kosztur András *
Az orosz és az ukrán társadalom helyzete: aszimmetrikus teherviselés
Stier Gábor hangsúlyozta: bár az orosz társadalomban valamelyest romlik a hangulat, és a lakosság majdnem felében van aggodalom, ez nem tiltakozásokban, hanem apátiában nyilvánul meg. A diszkomfortérzetet nem a háború közvetlen hatásai, hanem a megszorítások, az infláció és az internet akadozása okozzák. Ez jórészt „morgás”, nem több.
Ezzel szemben Ukrajnában az emberek a TCC-kkel (toborzóközpontokkal) verekednek, tüntetések vannak a hosszú áramkimaradások miatt, és a mozgósítás ellenére a hadsereg létszáma folyamatosan zsugorodik. A frontra kerülő ukrán katonák jelentős része az első pillanatban megpróbál elszökni, ami a védelem bizonytalan pontjait eredményezi.
Az orosz hadsereg létszámát a veszteségek ellenére is tudták növelni, részben a drónok alkalmazásának köszönhetően. Oroszországban a társadalmi feszültség akkor válhatna kritikussá, ha kénytelenek lennének egy újabb mozgósítást végrehajtani – de erre egyelőre nincs szükség.
Az információs háború és a nyugati narratíva
A beszélgetés visszatérő témája volt, hogy a nyugati fősodor – beleértve a magyar médiát is – gyakran kritikátlanul veszi át az ukrán narratívát. Azt sugallják, hogy Oroszországban baj van, a gazdaság összeomlik, és az oroszok nemsokára feladják. Stier Gábor szerint ez a fajta kommunikáció az ukrán stratégia részét képezi, és a nyugati sajtó – tudatosan vagy sietségből – felerősíti azt.
„Azt látjuk, hogy az információs térben egyértelmű a fölénye a nyugati-ukrán oldalnak. És ami most megy, ezt a fajta stratégiát próbálja, nem próbálja, erősíti meg az információs térben a sajtó is. Tehát addig nyomja, hogy Oroszországban baj van, meg a gazdaságban baj van, meg minden, hogy mindenki kezdjen egy kicsit elbizonytalanodni.” – Stier Gábor *
Ugyanakkor az orosz narratíva – miszerint „az egész Nyugat áll velünk szemben” – eddig nagyjából működött, és minél hangosabbak a nyugatiak, minél több fegyvert küldenek, annál jobban működik.
Lengyel–ukrán feszültségek
A beszélgetés során szóba kerültek a felszín alatt mindig is meglévő, de mostanában egyre láthatóbb lengyel–ukrán ellentétek is. Amikor a nagyobb problémák felülírják a kisebbeket, ezeket a feszültségeket szőnyeg alá söprik, de amikor például az ukrán hadsereg UPA-hősökről nevez el egységeket, arra már a lengyel elnök is felemeli a szavát. Lengyelországban előfordulnak olyan incidensek, hogy futballmeccseken „nem vagyunk testvérek, menjetek haza” feliratokat mutatnak fel, vagy feldühödött lengyelek ukránokat kényszerítenek lengyel dalok éneklésére – ilyenkor a történelmi sérelmek a felszínre törnek.
Lesz-e nagy orosz támadás Kijev ellen?
A műsor zárókérdésére mindkét vendég egyetértett abban, hogy a háború eldurvul, és ennek része lesz a Kijev és Nyugat-Ukrajna elleni intenzívebb támadássorozat is.
Kosztur András szerint az ukrán légvédelem most rosszabbul áll – részben az iráni háború miatt is hiányoznak a rakéták –, így Kijev, amely korábban a legerősebb légvédelemmel rendelkező város volt, most sebezhetőbbé vált. Azt azonban, hogy a csapás pontosan mikor következik be, nem lehet tudni – lehet, hogy már aznap, lehet, hogy két hét múlva.
Stier Gábor hangsúlyozta: a háború jellege megváltozott, értelmetlen nagy tavaszi-nyári offenzíváról beszélni a drónháború és a zónákban zajló harcok korában. A látványos városi csapások mellett legalább olyan fontosak a hadiipari létesítmények, drón-összeszerelő gyárak és az infrastruktúra elleni támadások. Emellett a csapásoknak szimbolikus jelentőségük is van: ellensúlyozhatják azt a narratívát, hogy Oroszország gyengül.
Az arányokat érzékeltetve Stier Gábor megjegyezte: május elején Ukrajna minden eddiginél nagyobb, mintegy 550 drónos csapást mért orosz területekre, főként Moszkva környékére; a válaszcsapásban Oroszország 1500 drónt indított. Mindkét oldalon intenzívebbé váltak a támadások, de a mennyiségi különbség jelentős.
„Én is úgy gondolom, hogy a háború eldurvul. Ennek az eldurvulásnak, tehát a végjáték eldurvulásának egyik része és látványos része az, hogy Kijevet, de hangsúlyozom az egész Nyugat-Ukrajnát egyre intenzívebb támadások érik.” – Stier Gábor *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„Encorage szelleme” / „Encoragei megállapodás”: Az átiratban többször szerepel ez a kifejezés (pl. „Encorage szelleme kezd elpárologni az európaiak miatt”, illetve „amennyiben Encorage szelleme, az Encoragei megállapodás érvényesülne, az Oroszország számára siker”). A kontextus alapján nagy valószínűséggel a 2022 tavaszi isztambuli béketárgyalásokra vagy azok szellemére utal, de az „Encorage” szó pontos eredete és jelentése az ASR-hibák miatt nem rekonstruálható egyértelműen. Az összefoglalóban a tárgyalások megszakadásának kontextusában szerepel, külön hivatkozás nélkül erre a kifejezésre.
-
„Starobelskben, Starobilskben”: A település neve az átiratban két változatban szerepel. A helyes név Sztarobilsk (ukránul Starobilsk), Luhanszk megyei város. A támadás a Sztarobilski Pedagógiai Főiskola kollégiumát érte.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez a Moszkva tér adása.
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:03]A stúdióban pedig Stírgábor a moszkatér.com főszerkesztője és Kosztur András történész, akinek már saját hírlevele is van.
[00:00:10]Szervusztok.
[00:00:10]Köszönjük, hogy elfogadtátok a meghívásunokat.
[00:00:12]Szervusz.
[00:00:12]És köszöntjük a kedves nézőket.
[00:00:15]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.
[00:00:16]Előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy iratkozzanak fel a Moszkva tér csatornájára is.
[00:00:20]András hírlevelére és gyűlnek a feliratkozók, hogyha jól látom.
[00:00:24]Há lassan, de biztosan.
[00:00:26]Lassan, de biztosan.
[00:00:26]Nagyon jó tartalmakat kaphatnak.
[00:00:28]Kostur Andrástól, úgyhogy egy email cím megadásával meg tudják ezt tenni, megtalálják a részleteket a videónk leírásában.
[00:00:33]Azzal a hírrel kezdeném, hogy Telegram csatornák arról számoltak be, hogy arra figyelmeztették ugye Kievet, hogy nagyszabású orosz támadás lesz, méghozzá május 31 30-a és 31-e körül most június 1je van.
[00:00:50]És nem történt meg ez a támadás, de annyira felkészültek a kieviek, hogy például a kievi metróállomásokon sátrakat állítottak fel, hogy az emberek ott tölthessék a következő éjszakát.
[00:01:00]Ugye voltak itt telefonbeszélgetések Szerge Lavrov, Marco Rubio között, de például az indiai nagykövetség is figyelmeztetett arra, hogy a következő napokban fokozott veszélyhelyzet alakulhat ki.
[00:01:12]Aztán egyelőre most amikor beszélgetünk, akkor 10:40 per van délelőtt, akkor ez nem történt meg.
[00:01:19]Ez egy ilyen idegőrlő műsor, vagy a há az érzelmi hadviselésnek a része, vagy az oroszoknak nincs képességük Kiev ellen nagy megtorócsapást végrehajtani?
[00:01:33]van képességük meg ilyen megtorócsapást végrehajtani.
[00:01:37]Ezt egyébként a a május eleji a győzelem napi háromnapos tűzszünet után kétszer is, vagy legalább kétszer bizonyították, tehát hogy nem a képességekkel van probléma.
[00:01:52]Ö és és én úgy gondolom, hogy a nem is ilyen látványos csapásban kell gondolkodni, hanem sokkal inkább egyre erősödő fölörlő hadműveletben, háborúban.
[00:02:10]Tehát magyarán nagyobb az eddigieknél nagyobb mértékű csapás, sokban csapás sorozatban.
[00:02:16]Tehát nem az, hogy egyszer kétszer mondjuk két hetente úgy odavágnak, hanem hanem egy egy sokkal intenzívebb fölőrlésre áll át, ha át tud állni.
[00:02:30]Na, itt azért vannak kérdések, mert mert eléggé kifeszített azért az orosz oldal is ilyen értelemben.
[00:02:39]És miért van erre szükség?
[00:02:39]Gondolom én.
[00:02:43]Tehát most amikor azt mondom, hogy miért van erre szükség, akkor nem azt kívánom, azért előre leszögezném, hogy hogy a kijeviek szenvedjenek, hanem megpróbálom elemezni az orosz gondolkodást és a hadihelyzetet.
[00:02:57]Egyrészről nincs megszűntek, vagy szünetelnek a a tárgyalások.
[00:03:03]Tehát az amerikaiak most egyértelműen leköti az összesebb energiájukat a Közelkelet az öböl térsége iránt.
[00:03:11]Hát ugyanazok a tárgyalók tárgyalnak ott is, mint akik tárgyaltak Ukrajna kérdésében, az orosz-ukrán háború kérdésében.
[00:03:21]Tehát van egyfajta vákuum, vagy egy ilyen ilyen figyelemelterelődés, mert azért jegyezzük meg, hogy az Egyesült Államok részvétele, szerepe visszafogó erejű volt valamilyen mértékben az összes félre, tehát az összesbe beleértem még Európát is, Ukrajnát és Oroszországot.
[00:03:43]A a fronton viszont most már egy hónapok óta a drónháború jellegzetességéből adódóan, tehát a az az nem hónapok óta, hanem sokkal régebben, legalább a háború közepe óta ott állóháború alakult ki lényegében.
[00:04:02]Van mozgás, de lassabb az orosz előrehaladás.
[00:04:06]És és azzal, hogy a a az a technológiai versenyben Ukrajna jár most éppen valamivel előbbre, így így ott áttörésre, nagy eredményekre Oroszország nem számíthat.
[00:04:23]Közben intenzívebbé váltak a az orosz mélységi területek elleni támadások is.
[00:04:29]Tehát erre válaszul.
[00:04:29]Tehát az, ami a fronton történik, az az taktikai értelemben a védekező félnek, adott esetben Ukrajnának kedvez.
[00:04:38]Tehát ha úgy tetszik, akkor taktikai értelemben felé lejt a pálya.
[00:04:44]Tehát ő van kedvezőbb helyzetben.
[00:04:46]Viszont ha az egész légi harcot nézzük, akkor Oroszország amennyiben a a az ukrán hátország elleni támadásokat intenzívebbé tudja tenni az eddigieknél is intenzívebbé, akkor akkor ez stratégiai értelemben hozhat eredményt.
[00:05:08]És még egy nagyon és milyen milyen célpontok lehetnek?
[00:05:14]Látjuk, hogy hogy most már sokkal inkább a célkeresztben van a Kiev és a nyugati ország határ közötti rész.
[00:05:23]Tehát például a Kiev Csop autópálya, vasútvonal, vasútvonalak, amik nyugatról jönnek be, a dróngyárak, akár Kárpátalján, hadi üzemek és Kievben is, mert ugye Kievben is vannak már csak azért is, mert mert Kiev légvédelme egyébként most már egyre lyukacsosabb, de hát az egyik legjobb ban védett város volt, vagy vá hát nem csak volt, most is, csak most már gyengül ez a bizonyos védelem.
[00:06:03]Tehát Oroszországnak a nyár folyamán vagy a következő hónapokban a a fronton lévő helyzet megakadása vagy lassulása miatt gondolom én erőteljesebben kell támadni a hátországot és és erre a támadás sorozatra formálisan egy egy indokot adhat magyarán arra, hogy levegye a kesztyűt Moszkva, mert egyébként a saját társadalmának egy nagyjából 20%-os része is ezt követeli.
[00:06:35]Tehát van ilyen társadalmi nyomás is.
[00:06:37]Tehát, hogy levegye a kesztyűt, arra, arra formálisan indokot ad az, ami Starobelskben, Starobilskben történt.
[00:06:47]Tehát az a téves támadás, hogy amelynek hát annak az a téves ukrán támadás, dróntámadás, amelynek következtében 21 fiatal többségében lányok meghalt és 42-en megsebesültek.
[00:07:01]Tehát a a Starubelski Pedagógiai főiskola kollégiuma vagy iskola kollégiuma nak egy ha jól látom egy másik szárnyát kellett volna támadni.
[00:07:17]De de hát ez egy ez egy téves támadás volt, és és hát ez ez tényleg fölháborított mindenkit, kivéve a nyugati fősodor, beleértve politikusokat, szakértőket és médiát, de ez Oroszországnak úgymond indokot ad arra, hogy hogy föl turbózza, fölerősítse a kieelleni, de még egyszer hangsúlyozom, az egész Ukrajnát érintő és különösen a a nyugat felől bejövő útvonalakat és hadiipari létesítményeket érintő támadásokat, amelyek most már ki fognak terjedni, legalábbis erről szól a kommunikáció, a döntéshozó központokra, mindenek előtt katonai, ezt azért hangsúlyozzák Moszkvában, hogy katonai döntéshozó központokra, tehát nem Volodimir Zelenskére vagy vagy egyes minisztériumokra.
[00:08:22]Tehát akkor ez egy vihar előtti csend.
[00:08:23]Azt én mindenképpen azt várom, hogy hogy eldurvul a háború a nyár folyamán, még inkább eldurvul.
[00:08:31]És és annak ennek az egyik ilyen látványos eleme lesz a az ukrán nagyvárosokat, hadi létesítményeket érő vagy kijevő támadások.
[00:08:44]De egyébként a másik oldalról elég durván durvám az is, hogy a zaporízsiai erőművet lövik az ukránok drónnal.
[00:08:53]András, hát ugye tényleg az a kérdés, hogy egyáltalán ezeknek a kievelleni támadásoknak valójában mi a célja?
[00:08:58]És egyébként korábbiak mennyire értek egyáltalán célt.
[00:09:03]Ugye az a döntéshozó központok elleni támadásoknak a belengetése, ez már nagyon régen napirenden van orosz részről, de eddig ugye igazán fontos vezetők, döntéshozók nem nagyon voltak sose az áldozatok között.
[00:09:17]Az a kérdés, hogy eddig a szándék, megint csak ugye a szándék vagy a képesség hiányzott eddig.
[00:09:22]Lehet, hogy mind a kettő.
[00:09:22]Nem, az is lehet.
[00:09:24]egyébként ugye nem tudjuk, hogy valójában milyen mozgások vannak a háttérben.
[00:09:28]Tehát az azt annyit tudunk, hogy egyébként amerikai orosz vonalon azért most már nagyon rendszeressé vált a kommunikáció, tehát tulajdonképpen egy állandó, bár ugye roverre mondja, hogy Encorage szelleme kezd elpárolódni az európaiak miatt.
[00:09:41]Igen.
[00:09:41]Tehát, hogy a tehát az látszik egyébként, hogy az amerikai orosz kapcsolat az nem olyan, mint mondjuk néhány hónappal ezelőtt.
[00:09:48]Rosszabb vagyok.
[00:09:49]Igen.
[00:09:49]Tehát az oroszok nem bíznak igazán az amerikaiakban.
[00:09:51]Tehát a Amerikának a tekintélye gyengült meg.
[00:09:53]Tehát egyrészt nem tudta ráerőltetni az akaratát az európaiakra, másrészt belement egy olyan háborúba, amiből nem tud kimászni.
[00:09:59]Tehát értelemszerűen az a fajta pátosz, ami körülengt Rumpot, a maga által alkotott ilyen pátoszról beszéltünk, tehát ez a 24 órán belül békét teremtek.
[00:10:11]Igen.
[00:10:13]Tehát, hogy tulajdonképpen ő úgy próbálta porondra lépni, hogy hogy majd most megint Amerika mondja meg, hogy mi lesz a világban és mikor.
[00:10:19]És ez látványosan elbukott, tehát ez nem jött be.
[00:10:24]És értelemszerűen innentől kezdve egyre kevésbé adnak a szavára a más fontos döntéshozói központok is.
[00:10:32]Így Moszkva is.
[00:10:32]Tehát hogy ez ilyen szempontból egy logikus következmény.
[00:10:37]Ennek ellenére ugye a forró drót megvan és ugye nem tudjuk, hogy pontosan milyen kommunikáció zajlik ezekkel a támadásokkal kapcsolatban.
[00:10:41]Mi valójában az oroszok célja az egésszel?
[00:10:46]Tehát azért egy fenyegetés nem fel, tehát hogyha ha valóban fontos döntéshozóknak a kiiktatása a cél, akkor jó esélye azt nem jelentenék be.
[00:10:52]Itt aniról tudunk, hogy volt előzetes kommunikáció, tehát például az amerikaiakat figyelmeztették arra, hogy lesznek ilyen támadások.
[00:11:00]Nyilván, hogyha vannak ilyen figyelmeztetések, akkor felmerül az is, hogy ennek megfelelően, hogyha már látják, hogy látják őket, akkor el kell tolni a támadás időpontját.
[00:11:11]Az nem akkor fog érkezni, amikor várják el muszáj, hogy korábban vagy később, és nyilván a szervezési nehézségek miatt ezért ez inkább a a később felé fog tendálni.
[00:11:20]És viszont lehettek ennek más céljai, tehát például rávenni az ukránokat arra, hogy az orosz területek elleni mélységi csapásokat egy kicsit fogják vissza.
[00:11:33]Ebből látunk valamit.
[00:11:35]Egyelőre nehéz lesz szűrni.
[00:11:35]Tehát azért mind a két részről ezek a dróntámadások eléggé eléggé intenzívek.
[00:11:39]És ugye egy-két nap alapján sem lehet ezt feltétlenül leszűrni, hogyha mondjuk egy-két éjszaka csendesebben ér véget.
[00:11:47]Bár most is voltak dróncsapások a az elmúlt éjszaka is, tehát nyilván ezeket tehát hosszabb távon látszik, és nyilván itt a háború dinamikájához miért hosszabb táv.
[00:12:01]Tehát ezért ezek is egy viszonylag rövid periódusnak tekinthetők, de vannak voltak már korábban olyanok a olyan időszakok, amikor ilyen egy-két hetes vagy hónapos csendek úgymond bizonyos célpontok ellen megvalósultak.
[00:12:14]Például pont az energetikai célpontok ellen voltak már olyan periódusok, amikor nem nagyon zajlottak támadások.
[00:12:22]hogy most zajlik valamiféle ilyen tárgyalás annak összeredménye, azt ugye nem tudjuk, hiszen egy jelentős változás az elmúlt hónapokban a korábbiakhoz képest, hogy sokkal kevesebb minden szivárok ki azokról az egyeztetésekről, amik ukrán, orosz és amerikai viszonylatban történnek.
[00:12:38]Ugye volt nem lehet, hogy kevesebb dolog történik.
[00:12:42]Még az is lehet egyébként.
[00:12:42]Voltak egyébként olyanok, aki akik ezt azzal azzal kapcsolták össze, hogy jármákot leváltották, és hogy ő volt az, aki aki mindig szivárogtatott, mert mert valószínűleg a a sajtóval való jó kapcsolatát így akarta ápolni.
[00:12:59]Mindenesetre tényleg tehát, hogy keveset kevéssé látunk be a a kulisszák mögé, azt látjuk, hogy felszínen mi történik, és annak a a valódi értelme azért nem nem mindig az, mint ami ami elsőre annak tűnhet.
[00:13:17]Itt hadd reagáljak két dolog, vagy egy dologra mindenképpen.
[00:13:22]Tehát az, amit András említett, az hogy a Lavrov Rubio beszélgetésen egyfajta figyelmeztetés hangozhatott el amerikai irányba, és itt nem hiszem, hogy nem gondolom, hogy csupán a nagykövetséget érintette volna, tehát hogy ürítsék ki a nagykövetséget, és hogy amennyiben itt tényleg fokozódnak a támadások és döntéshozó központok ellen, tehát ezek a döntéshozó, katonai döntéshozó központ pontok.
[00:13:52]Ezek olyanok, ahol amerikaiak és NATO tisztek is lehetnek.
[00:13:55]És az én véleményem szerint, de ezt mások is osztják, ahogy olvasom, hogy az oroszokat sokáig hát részben azt tartotta vissza, hogy ne fordítsák maguk ellen Trumpot, ne valami véletlen baleset történsák a tárgyalás esélyeit, meg a kapcsolatok fönntartásának esélyeit, mert az ilyen támadások jó eséllyel, nagy, nagy valószínűséggel érhettek volna NATO tiszteket, nem NATO színekben, han de hát mégis csak NATO volt, vagy éppen szabadságon lévő NATO tiszteket, és köztük amerikaiakat is, és az már feszültséget okozott volna finoman szólva.
[00:14:46]És hogyha most az oroszok, de ez csak az egyik verzió, mondjuk a Rubiót figyelmeztették, hogy lesznek ilyen támadások, tehát ha ott vannak olyan amerikaiak, mi szóltunk, menjenek el.
[00:15:01]És a másik dolog, ami miatt én Andrásnál, ha jól értem, határozottabban úgy gondolom, hogy hogy föl kell, hogy erősödjön még a az Ukrajn ukrán hátországot érő támadásoknak a hatékonysága durvábbá válik ez az ez a háború ezzel.
[00:15:23]Tehát annak egy másik indoka, oka lehet, hogy Oroszország már annyit beszélt a vörös vonalakról, meg meg arról, hogy most már elég, meg így elég, meg úgy elég, hogy hogy eljutott odáig, hogy olyan lépéseket is ten lépésekre is el kell szánnia magát, amit egyébként idáig nem mert bevállalni.
[00:15:47]Tehát ez már Oroszország presztízsét is érinti, és a kisebbikosz az lehet, mondjuk csak így próbálom megérteni, ha így alakulnak a fejlemények, a krem gondolkodását.
[00:15:58]A kisebb crossz az lehet, hogyha megharagusznak Oroszországra, mint tehát a nagyobbikrossz az, hogyha kinevetik.
[00:16:09]És és de van még egy, amit aláhúznék, és az elején beszéltem róla.
[00:16:12]Ez ez nagyon fontos, hogy hogy azért mindenki azt gondolja, hogy az idő neki dolgozik, de de ez a az idő véges.
[00:16:22]Mind a két oldalon eléggé kifeszítettek.
[00:16:26]ukrán oldalon sokkal inkább, de orosz oldalon is azért továbbra is azt gondolom, hogy a felőrlő háborúban Oroszország áll határozottan jobban, miközben azért vannak ilyen kétségek, mert a a narratívák háborújában, az információs háborúban viszont Ukrajna és a nyugati narratíva érvényesül.
[00:16:51]Ugye most billenteni kell valahogy, mert egyfél mondat, mert ez az orosz társadalomra is kezd már hatni.
[00:16:59]meg a az ukrán egyre intenzívebb és egyre mélyebb területeket érintő ukrán támadások mégiscsak elértek elérték az orosz társadalmat, és van az orosz társadalomban most már egyfajta ilyen tudatosulása annak, hogy hát itt tényleg háború van, mert pont néztem, hogy Zelenszki most arról beszélt, hogy egy ilyen novemberig tartó időablak nyílt meg, hogy addig lehet jó pozíciókat kitárgyalni az ukrajánoknak, mert most, és mondja az ereszk, hogy mert most sokkal jobban állnak a fronton, illetve a hadszíntéren, mint korábban álltak.
[00:17:39]Oroszország soha nem látott veszteségeket szenved, nem tudnak a nem tudják a területeket megtartani satöbbi, satöbbi.
[00:17:46]Nem igaz úgy, ahogy van.
[00:17:46]Bocsánat, hogy tehát most ez erről beszéltem itt.
[00:17:49]Ez ez a narratíva erősödött föl, és ez megnöveli az ukránurópai oldal önbizalmát, tehát táplálja azt, hogy hogy van esély a jobb tárgyalási pozíciókra, vagy egyesek akár azt is gondolhatják, én most már semmit nem zárok ki, hogy valamit, ha nem is megfordítani, de valamelyest fordítani a háború menetén, mert ők ez ez az oldal úgy gondolja, hogy hogy amennyiben Oroszországot megállítja a fronton, az már Ukrajnának hatalmas siker.
[00:18:26]Van is ebben valami, de még egyszer hangsúlyozom, hogy hogy stratégiai értelemben ezek nem sikerek.
[00:18:34]Tehát nem igaz, hogy hogy Ukrajna több területet foglal vissza, mint elveszít.
[00:18:40]a legjobb esetben is null szaldó, tehát körüli az eredmény.
[00:18:48]Ráadásul értelmetlenek az ilyen számítgatások, mert mert lényegében nem frontvonal van, hanem ilyen zónák, amiben be beszivárgások vannak innen-onnan, amonnan.
[00:18:59]Tehát most éppen hogy tekintünk arra, hogy ez a szürke zóna, ez most hova számolod?
[00:19:04]Tehát tényleg értelmetlen ezt ezt így számolni.
[00:19:09]És és a az vannak olyan orosz vélemények egyébként, hogy hogy amennyiben Encorage szelleme, az Encoragei megállapodás érvényesülne, az Oroszország számára siker, és abban a pillanatban le lehet zárni a háborút.
[00:19:30]Ha meg nem, akkor akkor tényleg ott vannak.
[00:19:34]azért ne felejtsük el, mikor azt mondjuk, hogy megfordult a háború menete.
[00:19:39]Igen, most jobban állnak a a drón technológiai versenyben az ukránok a nyugatiakkal megtámogatva, de ez nem jelenti azt, hogy megfordult volna a háború menete.
[00:19:50]Azért mégiscsak 10 km-re vannak Kramatorstól és Szlaviól az oroszok.
[00:19:57]Ö Konstantinovka most már tényleg benne benn vannak a városban ö az orosz csapatok és és hát ez alapján nem tudom azt mondani, hogyha még ha lassult is az előrenyomulás, hogy ez ahogy Alexander Stubb Finnelnök vagy éppen Micháel Koffman a a nyugati narratíva egyik elismert szakértője, tehát azt képvisel elő, de elismert szakértő is állítja, hogy a az oroszok megrekedtek, megfordult a háború menete.
[00:20:33]Ezek így én nem látom ezt így.
[00:20:38]Ugye ez a nagy kérdés, hogy ez a megfordult a háború menete, vagy már az is előny, hogy jobban állnak az ukránok, mint álltak mondjuk nyáron, tavaly nyáron?
[00:20:48]Ahhoz képest jobban.
[00:20:49]Igen.
[00:20:49]Tehát nyilván, mert az is egy tendencia.
[00:20:51]Hát mindig van egy, tehát azért ez egy nem egy statikus dolog, ahol folyamatosan persze hullám.
[00:20:56]Igen.
[00:20:57]Tehát itt folyamatosan hullámoznak nyilván a dolgok és valóban nagyon fontos tehát, hogy azért az, amit a kommunikációs térben zajlik, az nem mindig fedi egyébként a valóságot, és a kommunikációs térben az ukránok mindig fölényben voltak.
[00:21:09]Tehát hogy ez ez és ez eddig sem tudott a gyakorlatban viszont érvényesülni.
[00:21:15]Tehát azért rengeteg ilyen nekilódulása volt már az ukránoknak, amikor úgy tűnt, hogy Oroszországot pillanatok választják el.
[00:21:22]már a totális megsemmisüléstől Putyin megszégyenült egész világ rajta röhög meg hasonlók.
[00:21:27]Vannak ilyenek, vannak Oroszországban is olyan hangok, akik ezt támogatják, nyilván különböző politikai érdekből erre rá tudnak ülni, de eddig ez nem jött be.
[00:21:36]Tehát nem jött be 22 őszén, nem jött be 23 tavaszán, nyár elején, nem jött be 24 nyarán, amikor a kurszkibetörés volt.
[00:21:43]Tehát ez eddig nem jött be.
[00:21:45]eddig a valódi, tehát a valóság és a stratégiai fölény az az mindig végül érvényesülni tudott.
[00:21:52]És alapvetően most is az a valószínűbb, hogy még hogyha a drónok területén adott esetben az ukránok valamiféle fölényt ki is tudtak harcolni, akkor az az időmúlásával el fog tűnni, és előbb to boros fölénnyé alakul egészen addig, amíg az ukránok nem tudnak megint újítani valamit olyan téren, ami ismét átdobja hozzájuk az előnyt.
[00:22:12]Ez valószínűleg még egy-két körön keresztül akár meg is történhet.
[00:22:15]Ugye itt tényleg az a nagy kérdés, amit nem lehet egyszerűen kiszámolni, hogy Ukrajna mikor éri el azt a pontot, amikor egyszerűen már nem bírja tovább, és hogy mi lesz a a döntő és egyáltalán hogy fog ez kinézni, tehát hogy a hadsereg vagy a hátország vagy omlik össze, vagy valamilyen politikai káosz alakul ki, vagy a támogatók tűnnek el mögül.
[00:22:36]Tehát ez egyelőre még nem világos.
[00:22:38]Itt most azt láthatjuk viszont, hogy mindkvában, mind Kievben szerintem nagyon számolnak az amerikai helyzet alakulásával.
[00:22:49]És itt ugye két dolgot kell figyelembe venni.
[00:22:51]Tehát Moszkva valószínűleg arra figyel, hogy mi történik Iránban, mert hogyha Irán makacskodással és erőszakossággal eredményt tud elérni, magyar elmondva, hogy nem hajlik meg az amerikaiak előtt, hanem minden csapással egy még erősebb válaszcsapással válaszol és folyamatosan ragaszkodik a saját elképzeléseihez, és ezt végül rá tudja kényszeríteni az amerikaiakra, akkor az Moszkva számára is tanulság, hogy akkor akkor itt nem kell annyira félni A másik oldalról kijel pedig azért figyel, mert ugye novemberben félidei választások lesznek az USÁban, és ugye szerintem mind az európaiak, mind az ukránok is azt várják, hogy ott Trump vereséget szenved, és ha visszajönnek a demokraták, ugye legalább a kongresszusban többségbe jutnak, hogyha a szenátusban is többséget szereznek, akkor ugye lehet esély arra, hogy Amerikát, ha nem is teljes egészében, de részben visszarángassák ugye a a saját táborukba.
[00:23:47]Itt a részben visszarángassák ez az, hogy újra adnak pénzt Ukrajnának, vagy Igen, adott ezen a területen.
[00:23:53]Igen, igen.
[00:23:53]Tehát nyilván ugye azért ez hatalom megosztás miatt azért ez ez mégis problémákba ütközne, de valószínűleg azért a a a kongresszusi többséggel már úgy meg lehetne oldani, hogy találjanak olyan kapukat, amiken keresztül pénzt jutatnak.
[00:24:06]Így hiszen ugye akkor rajtuk volna a jövő évi költségvetés elfogadása, ami egy örökké ilyen hosszantartó rituálja az Egyesült Államokban, ami a a ami aminek keretein belül lehet, hogy ki tudnák vívni azt, hogyha persze ez a demokraták számára ez még prioritást élvez, de elképzelhető, hogy igen, de lehet, hogy ki tudnák vívni azt, hogy valamilyen kompromisszumért cserébe Ukraj további támogatásokat kapjon az Egyesült Államoktól, hiszen másképp nem tudná Trump a saját költségvet is kezt megkapnák, akkor Ukrajna akár át is fordíthatná ezt az egész há háborút vagy az a túléléshez elég.
[00:24:38]Ez a ez a dogmatikus ké hát kon nem tudná, hanem nyerne egy kis időt.
[00:24:42]És ugye itt tulajdonképpen erről van szó.
[00:24:43]Tehát katonailag Ukrajna ezt a háborút nem fogja megfordítani.
[00:24:45]Tehát ahhoz az kellene, hogy legalább néhány nagyobb európai állam beküldje oda a hadseregét, hogy a létszámfén ki tudják alakítani.
[00:24:53]Óriási mennyiségű fegyver kellene, és akkor ki tudnák szorítani az oroszokat.
[00:24:56]Nagyon egyszerű kiszámolni, hogy ennek mi lenne a vége.
[00:24:58]Az lenne a vége, hogy az oroszok bevetnék az atomfegyvert, főleg, hogyha olyan országok is részt vennének ebben a kalandban, akiknek van atomfegyvere, vagy ahol mondjuk állomásoznak atomfegyverek.
[00:25:07]Tehát ez ez így annyira nem egy jó forgatókönyv.
[00:25:11]Ezt hál istennek még az európaiak is látják.
[00:25:14]Tehát ez így nem nagyon fog tudni megvalósulni.
[00:25:15]Ezért az a terv, mert nagyon régóta max az lehet a terv, hogy Oroszországban olyan belpolitikai zavarok törnek ki, amiket Ukrajna ki tud használni.
[00:25:25]Tehát ami miatt a front bedől, vagy az orosz vezetés kénytelen visszavonulót fújni.
[00:25:31]És tulajdonképpen ez az egyetlen esélye Ukrajnának a győzelemre, és ők erre is próbálnak rájátszani.
[00:25:38]Erről szól tulajdonképpen minden egyes akciójuk.
[00:25:40]Tehát ez olyannyira erről szól, hogy tulajdonképpen már 22 nyarától erről szól.
[00:25:47]Tehát akkor, amikor először tehát például a Daria Dugina elleni merénylett megnyitotta a az orosz területeken folytatott terrorakcióknak a sorát, onnantól kezdve Ukrajna valójában a a normál háború mellett folytat egy asszimmetrikus háborút, aminek folyamatosan csak az a célja, hogy kibillentse az orosz társadalmat.
[00:26:06]És ebben lehetnek egyszerű olyan akciók, hogy telefonos csalások révén elveszik embereknek a a megtakarításait, és elutaltatják maguknak.
[00:26:14]Lehet, hogy ráveszik őket arra, hogy próbálják meg felgyújtani a helyi orosz toborzó központnak a az ajtaját.
[00:26:19]Lehet az is, hogy felrobbantanak egy helyi rendőrségi vezetőt a megszállt területeken, vagy éppen egy magasrangú tábornokot Moszkvában, vagy Ukrajnából átment embereket lőnek le különböző pontjain az országnak.
[00:26:32]És persze ebből tartozik az is, hogy a dróntámadások egyre mélyebben, mélyebben, mélyebben érik el Oroszország belső területeit.
[00:26:37]De ez az egész csak arról szól, ugyan hogy a kurszkibetörés is erről szólt, az egész kommunikációs hadviselősük arról szól, hogy az orosz társadalom egy olyan pszichózisba kerüljön, amiben ők úgy érzik, hogy vesztésre állnak a háborúban.
[00:26:51]Oroszország a nagy hatalom az egy kicsi Ukrajnával sem képes elbánni.
[00:26:57]Most ez azért megy a médiában bőven megy.
[00:26:59]Igen.
[00:26:59]Csak ugye erre van egy ilyen válasza a a az oroszoknak, ugye az orosz kommunikációnak, hogy hát itt az egész nyugat áll velünk szemben.
[00:27:06]Nyilván ez eddig nagyjából működött.
[00:27:11]Minél hangosabbak egyébként a nyugatiak, annál jobban működik.
[00:27:13]Minél több mindent küldenek Ukrajnába, annál jobban tud egyébként működni, hiszen hogyha így vetjük össze, akkor már egészen más erőviszonyok alakulnak ki.
[00:27:20]De nyilván előbb-utóbb eljön az a pont, amikor az embereket már nem fogják a magyarázatok érdekelni, hanem az fogja őket érdekelni, hogy most háború van itt nálunk.
[00:27:29]De ez a tapasztalat Oroszországban még mindig sokkal visszafogottabb, mint Ukrajnába, és még az ukrán társadalom se jutott el odáig, hogy azt mondja, hogy jó, elég volt, és most már mindegy, mindegy, kössetek békét.
[00:27:42]Tehát az oroszok még ettől valószínűleg nagyon-nagyon messze vannak.
[00:27:45]Ott lehetnének gondok, hogyha kénytelenek lennének egy mozgósítást végrehajtani.
[00:27:50]Csak hogy azért, tehát ez ugye azért nem szükséges, mert egyrészt azért a drónok tek az az oroszoknak is segítenek a létszám kérdéseknek a a kompenzálásában.
[00:28:02]Másrészt az ukránok még rosszabbul állnak létszám terén terén már évek óta.
[00:28:07]Tehát az oroszok még mindig tudták növelni a hadseregőknek a létszámát a veszteségek ellenére is.
[00:28:10]Az ukránokért viszont valószínűleg folyamatosan zsugorodik az a tömeges mozgósítás ellenére is, hiszen a ukrán katonáknak egy jelentős része, amint eléri a frontvonalat, megpróbál lelépni onnan.
[00:28:21]És ugye értem szó olyanokat, akik elszöknek az első pillanatban, amint a frontvonalra kerülnek, azokat már nem tudod nyugodt szívvel visszahozni oda az első vonalba, hogy akkor most tartsd ezt a frontvonalat, mert akkor ez a frontvonal az egy bizonytalan pontja lesz a a a védekezésednek, ahol bármikor betörhetnek az oroszok, mert valószínűleg az első pillanatban feldobják a kezüket és eldobják a fegyvereiket, hogyha orosz katonát fognak látni.
[00:28:44]Két-három fontos momentumot kell kiemelni abból, ami itt elhangzott.
[00:28:50]Az egyik egyik az mindenképpen az, hogy hogy ahogy András is mondta, az az ukránoknak egyetlen lehetősége és így célja is, hogy az orosz társadalmat átbillentsék.
[00:29:01]Tehát ezek a támadások, terrorakciók, merényletek mind-mind azt szolgálják, hogy hogy az orosz társadalom érezze a törődést.
[00:29:11]De ezzel kapcsolatban én is aláhúzom, hogy azt figy egyszerűen persze ha önmagában nézzük az orosz hangulatot, akkor valamelyest romlik.
[00:29:25]Messze nem annyira, mint ami lejön a a nyugati fősod saajtóból, de van egyfajta aggodalom már a társadalom majdnem felében felében.
[00:29:34]De ez ez a ez az aggódás, ez nem tiltakozásokban jelenik meg, hanem apátiában.
[00:29:43]Ha valamiféle tiltakozásszerű, akkor a a digitális térben.
[00:29:47]És egyébként meg mi ellen tiltakoznak, vagy vagy mi miatt érzik a diszkomfort érzé érzetet?
[00:29:53]Vagy mi növeli ezt a diszkomfortérzetet?
[00:29:59]Például a a megszorítások, az infláció, az internet akadozása meg meg ilyenek.
[00:30:06]Tehát és nézzük meg akkor a másik oldalon, hogy Ukrajnában hát nem az internet miatt akadnak ki, vagy szomorúak, vagy morognak, mert Oroszországban ez morgás, nem több.
[00:30:17]És Ukrajnában egyszerűen harcolnak a a tecekásokkal, ott verekednek és még sorolhatnánk a a dolgokat.
[00:30:26]Ugye vannak tüntetések is Ukrajnában például amikor ugye nagyon hosszúak az áramkimaradások, amiket indokol tüntetnek egyébként.
[00:30:33]Hát igen, mert a férfiak nem mennek ki ott, hogy szedjél össze és tüntetni, hogy gyülekezzünk.
[00:30:41]Tehát és folytatva még a gondolatot, az amit a nyugati fősodor médiában látunk, hallunk, olvasunk, beleértve a magyart is, mert sokszor nem is ez nem tudatos, nem kritikátlanul átveszik a a híreket értelmezés nélkül.
[00:30:58]Tehát azt látjuk, hogy ez a a az információs térben egyértelmű a fölénye a nyugati ukrán oldalnak.
[00:31:09]És ami most megy, ezt a fajta stratégiát próbálja, nem próbálja, erősíti meg az az információs térben a sajtó is.
[00:31:20]Tehát addig addig nyomja, hogy Oroszországban baj van, meg a gazdaságban baj van, meg minden, hogy hogy hogy ú hogy mindenki kezdjen egy kicsit, ne csak az oroszok elbizonytalanodni, hogy lehet, hogy tényleg növekszik, egyre jobban fáj, de az a akkora bajok nincsenek, mint a másik oldalon.
[00:31:40]Sőt, hozzávenném, hogy hogy nagyjából olyanfajta morgás van, mint az európai társadalmakban, mert ott is van, és az az is hat az ukrán társadalomra, az ukrán támogatásokra, meg a háború menetés.
[00:31:56]Most látjuk péld a lengyeleket ott emlékezett politika kapcsán, de hogy micsoda összefeszülés van Ukrajná.
[00:32:02]Hát ez mindig is megvolt, csak csak ugye szőnyeg alásöpörték és akkor amikor a nagyobb probléma felül írta a kisebb probléma.
[00:32:08]Így van.
[00:32:08]Így van.
[00:32:08]és a célszesíti az eszközt, akkor félreézünk, de akkor amikor mondjuk az ukrán hadseregben az UPA hőseiről hőseinként neveznek meg egy-egy egységet, arra már az az lengyel elnök is fölemeli a szabát, meg a lengyel társadalom is.
[00:32:26]És azért vannak Lengyelországban olyan olyan akciók, hogy hogy például mondjuk futballmeccsen az van, hogy hogy nem vagyunk testvérek, menjetek haza ilyen tacepaók, vagy mit tudom én, é fölindultabb állapotban, megvernek egy ukránt és lengyel arra kényszerítik, hogy lengyel dalokat énekeljen.
[00:32:49]Szóval előjönnek olyankor történelmi sér sérelmek.
[00:32:55]És visszatérve a fő vonalhoz, amiről itt beszéltem, az hogy értelmezni kell azt is, ami a az nyugati benne mi is a nyugati információs buborékban vagyunk.
[00:33:11]És és akkor, amikor azt állítjuk most ebben az adásban is, hogy hogy változik a helyzet az orosz társadalomban meg az orosz gazdaságban, egyre jobban fáj a dolog, és a végtelenségig azért nincs idő, de a másik oldalon sokkal nagyobbak a problémák.
[00:33:31]Ez nem arról szól, hogy hogy az orosz narratívát próbálnánk erősíteni, hanem arról szól, hogy a nyugati narratívát értelmezzük, és arra jutunk, hogy az a háború egy háborúnak egy fontos része, és túlzásokba esik és tudatosan.
[00:33:52]Hát aki meg nem, az meg átveszi tudatosan, vagy átveszi csak úgy, mert mert sietni kell a ezt a ezt a kommunikációt.
[00:34:03]Az az utolsó ilyen gyors kérdésem, hogy szerintetek lesz ezek után Kiev ellen, nagy orosz támadás döntéshozó központok ellen satöbbi, ami mégis csak azt mutatja, hogy amit ígér Oroszország, az betartja, vagy azt mondják, hogy itt már kellő pszichikai nyomást helyeztek az ukránokra, és ettől akár eltekintenek.
[00:34:23]Szerintem előbb-utóbb lesz.
[00:34:23]Tehát ezek a nagy szobású légitámadások fognak folytatódni.
[00:34:27]És ugye ahogy most éppen ugye rosszabbul áll az ukrán légvédelem, hát hiányoznak a a rakéták többek között az iráni háború miatt is.
[00:34:39]Úgy most most itt van egy jó lehetőség, hogy Kievet is jobban támadják, mert ugye korábban azért a Kiev nehéz célpont volt a mert annak a legerősebb a légvédelme az egész háború alatt.
[00:34:50]Most végül is ilyen szempontból itt egy lehetőség, úgyhogy szerintem ezek a újra meg újra folytatódni fognak.
[00:34:55]Mondom a az vannak ugye olyan valószínűleg olyan szempontok, amikre nem látunk rá, és ezek meghatározhatják, hogy ez mikor fog megtörténni.
[00:35:02]Lehet, hogy már ma, lehet, hogy két hét múlna.
[00:35:06]Én is úgy gondolom, hogy a háború eldurvul.
[00:35:08]Ennek az eldurvulásnak, tehát a végjáték eldurvulá eldurvulásának egyik része és látványos része az, hogy hogy kievet, de hangsúlyozom az egész Nyugat-Ukrajnát egyre intenzívebb támadások érik.
[00:35:21]Én nem vagyok híve annak a háború jelenlegi állása szerint.
[00:35:28]Meg megváltozott a háború jellege.
[00:35:29]Tehát, hogy ilyenekről beszélt a média, vagy ilyen sugalt írt, hogy mondott, hogy hogy megindul a nagy tavaszi nyári orosz offenzíva, vagy elmarad ez az offenzíva.
[00:35:46]Hát az előbb emlegettük, hogy ilyen körülmények között a drónháború jellegzetességei közepette, amikor nem frontvonalok, hanem zónák vannak, értelmetlen ilyenről beszélni, ilyen át ilyen áttörésről vagy ilyen offenzíváról.
[00:36:00]Ugyanúgy én úgy gondolom, hogy lesznek látványos jelei a a városokat vagy akár kijevet érintő csapásoknak, tehát a döntéshozó központok elleni támadásoknak.
[00:36:16]De legalább olyan fontos, és az fontosak a ezeknek a támadásoknak azok a részei, amelyek hadíipari létesítményeket, dróny összeszerelő gyárakat érintenek és és hát a az infrastruktúrát érinti, tehát na olcsók, sokkal olcsóbbak most már a drónok, mint a rakéták, de de ezek is pénzbe kerülnek.
[00:36:44]Tehát azért csak úgy szimbolikusan támadgatni nem lehet, de ha már a szimbolikus részénél tartunk, akkor ezt a bizonyos narratívát, hogy Oroszország gyengül és és nemsokára föladja, ezt is megváltoztathatja már akinél, de az orosz társadalomban jó eséllyel, az hogyha Oroszország erőt mutat és komoly csapásokat mér.
[00:37:15]mondjuk Kievre meg Nyugat-Ukrajnára, de dél-ukrajnára is egyébként Odessát folyamatosan érik a támadások.
[00:37:21]És és hát azért mondom, hogy több ilyen úgymond magyarázat ok is fölhozható arra, hogy jó eséllyel itt az eddigieknél nagyobb volumenű és látványosabb, hatékonyabb támadások jönnek orosz részről is.
[00:37:44]Egyébként ukrán részről is, csak az arányok különbözőek.
[00:37:47]Akkor vegyük a május elejét, mondjuk a minden eddiginél nagyobb csapást mért orosz területekre, főképp Moszkva környékére.
[00:38:01]Ukrajna és akkor olyan 550 körüli drónt lőtt ki egy ilyen támadás egy egy éjszaka vagy egy támadás alatt.
[00:38:11]Eközben az a válaszcsapásban Oroszország 1500-at.
[00:38:14]Tehát erre erre is erre is figyelni kell, hogy mindegyik oldalon intenzívebbé váltak a támadások, de ha kettőt összehasonlítjuk, akkor azért van különbség.
[00:38:27]Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok velünk.
[00:38:28]Stí Gáborralról és Kosztur Andrással beszélgettünk a Moszkva tér műsorában.
[00:38:31]A kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.