Ultrahang 37:37

Zelenszkij vészjósló ultimátumot üzent: novemberig van nyitva az időablak? - Somkuti Bálint

ukrán háborúbiztonságpolitikageopolitikakatonai stratégiakülpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Zelenszkij vészjósló ultimátumot üzent: novemberig van nyitva az időablak? - Somkuti Bálint
tl;dr
  • Zaporizzsjai atomerőmű dróntámadása: Somkuti szerint logikátlan az orosz öntámadás vádja; valószínűbb ukrán provokáció a NAÜ-szakértők bejutásáért, mivel a turbinacsarnokban nincs sugárzás.
  • A NAÜ jelentése szerint a sugárzás normális maradt, de a szakértőknek óvóhelyre kellett vonulniuk a légiriadó miatt.
  • Zelenszkij Patriot-rakétagyártási engedélyt kért az USA-tól; Somkuti szkeptikus: a gyártás bonyolult, a létesítményeket nem lehet elrejteni az orosz rakéták elől.
  • Az ukrán frontlégvédelem gyengül: egyre több orosz Szu-34-est lőnek le, és csoportos támadásokra is sor kerül, ami a légvédelem kimerülését jelzi.
  • Zelenszkij szerint télig van időablak a béketárgyalásokra; Somkuti szerint harcászatilag lehet jobban áll Ukrajna, de stratégiailag egyértelműen rosszabbul.
  • „Itt egy teljes gondolkodási, tervezési forradalomra lenne szükség, ami háború közben ritkán szokott megvalósulni.” – Somkuti Bálint

  • Az anchorage-i megállapodás „elpárolgott”: az oroszok szerint az EU és Ukrajna akadályozza a békét, és az EU nem semleges tárgyalófél.
  • USA–Irán konfliktus: Somkuti szerint a tárgyalások közbeni amerikai támadás aláássa a diplomácia hitelességét; a gőgös nyugati hozzáállás visszaüthet.
  • A háború természete változik: a frontok merevedésével nőnek a hátország elleni támadások, és a drónok már egyes katonákat is vadásznak.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A zaporizzsjai atomerőmű elleni dróntámadás elemzése

A beszélgetés egyik központi témája a délkelet-ukrajnai, orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű turbinacsarnoka elleni dróntámadás volt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentése szerint a sugárzás mértéke a normális tartományban maradt, de a szakértőknek óvóhelyre kellett vonulniuk légiriadó miatt.

Somkuti Bálint részletesen kifejtette álláspontját az esettel kapcsolatban. Kiemelte, hogy az erőmű Európa egyik legnagyobb, 6 GW-os teljesítményű létesítménye, amely a háború kezdete óta orosz kézen van. A szakértő logikátlannak tartja azt a vádat, miszerint az oroszok saját maguk lőnék drónokkal az általuk ellenőrzött létesítményt.

„Na most hölgyeim és uraim, hogyha az én kezemen van valami, mondjuk van a kezemen egy gyűrű és le akarom venni, akkor nem fogom levágni az ujjamat hozzá, hanem szépen lehúzom a gyűrűt. Tehát ha én olyan látszatot akarok kezdeni vagy kelteni, hogy valami baj van ott, akkor üzemzavart produkálok, nem drónokkal játszadozom.” – Somkuti Bálint *

Somkuti szerint valószínűbb magyarázat, hogy ez ukrán provokáció lehetett, amelynek célja az volt, hogy a NAÜ szakértői bejuthassanak az erőműbe. Az oroszok ugyanis rendszeresen használták a létesítmény területét katonai eszközök, például tüzérségi fegyverek telepítésére, tudva, hogy azt nem támadhatják meg. A szakértő kiemelte, hogy a turbinacsarnokban nincs sugárzás, mivel ott csak a gőz halad át a turbinákon, így egyetlen drón becsapódása önmagában is furcsa esemény.

Az elemzés során két alapelvet is felidézett: Occam borotváját (a legegyszerűbb magyarázat a legvalószínűbb) és a „cui prodest” (kinek áll érdekében?) elvét. Utóbbival kapcsolatban feltette a kérdést:

„Tegyük föl a kérdést, hogy egy olyan atomlétesítmény piszkálgatása, amelyiknek az esetleges súlyos üzemzavara, mondjuk ki, egy atomkatasztrófa, lényegében nem csak Dél-Ukrajnát, hanem Dél-Oroszországot, sőt egész Európát elérni, az kinek állhat érdekében?” – Somkuti Bálint *

A műsorvezető felvetette, hogy az erőmű jelenleg orosz fennhatóság alatt áll, és az oroszok részesülnek a megtermelt energia hasznából, bár a támadások miatt a reaktorokat leállították, és csak minimális láncreakció zajlik a problémák elkerülése érdekében.

Ukrajna helyzete és a légvédelmi rakéták hiánya

A beszélgetés második nagy témája az ukrán légvédelem kimerülése és Volodimir Zelenszkij elnök kérése volt az Egyesült Államokhoz. Zelenszkij engedélyt kért Patriot légvédelmi rakéták gyártására, arra hivatkozva, hogy az USA nem termel elegendő mennyiséget. Havonta mindössze 60-65 rakéta készül, ami elégtelen a jelenlegi kihívásokhoz képest.

„Ez senki számára sem titok, és Oroszország is tudja ezt. Bővítenünk kell a gyártást. Kértem az előző amerikai kormányt, és kérem a jelenlegi kormányt is, hogy adjon Ukrajnának engedélyt a Patriot rakéták gyártására.” – Volodimir Zelenszkij (idézve a műsorban) *

Somkuti Bálint szkeptikusan nyilatkozott a felvetésről. Rámutatott, hogy a háború az ipari forradalom óta alapvetően logisztikai kérdés, és a nagyobb hadseregek előbb-utóbb mindig győznek. Ukrajnában azonban komoly ipari kapacitásproblémák vannak: a Rheinmetall több gyárat is bejelentett, de egyik sem kezdte meg a termelést, és a Bayraktar-gyár is súlyos támadást kapott a termelés megindítása előtt.

A szakértő szerint a Patriot rakéták gyártása nem egyszerű folyamat. A Patriotokat kézzel rakják össze, precíz, bonyolult eszközök, és a gyártási koncepció nem teszi lehetővé a tömeggyártást. Egy gyártósor felállítása még kész csarnok esetén is fél-egy évet venne igénybe. Ráadásul az ilyen létesítményeket szinte lehetetlen elrejteni, és a jelenlegi helyzetben az orosz ballisztikus rakéták (Iszkander, cirkálórakéták) többé-kevésbé büntetlenül tudnak csapást mérni ukrán célpontokra. Még ha a rakéták felét-harmadát le is lövik, az is elegendő bármilyen ipari létesítmény megbénításához.

„Itt egy teljes gondolkodási, tervezési forradalomra lenne szükség, ami háború közben ritkán szokott megvalósulni.” – Somkuti Bálint *

Az ukrán frontlégvédelem gyengülésének már láthatók a jelei: az elmúlt hónapban több orosz Szu-34-es vadászbombázó került veszteséglistára, és olyan támadások is történtek, ahol több gép támadta ugyanazt a célpontot. Ez azt jelzi, hogy az ukrán légvédelem egyre kevésbé képes ellátni feladatát. Ha a légvédelem drasztikusan meggyengül, annak először harcászati és hadműveleti hatásai lesznek a fronton.

Zelenszkij időablak-elmélete és a tárgyalási helyzet

A beszélgetés harmadik fő témája Volodimir Zelenszkij azon kijelentése volt, hogy a télig tartó időablak áll rendelkezésre az érdemi béketárgyalásokhoz. Az ukrán elnök szerint Oroszország 2025 decemberében elvesztette a harctéri kezdeményezést, ami kedvezőbb tárgyalási pozíciót teremtett Kijev számára. Zelenszkij becslései szerint az orosz hadsereg havonta akár 35 000 főt is veszít, és súlyos emberhiány felé sodródik.

Somkuti Bálint óvatosan reagált ezekre az állításokra. Elismerte, hogy van némi igazság abban, amit Zelenszkij mond: az ukrán nehéz drónok valóban komoly problémákat okoznak az orosz frontvonal mögött, akár 50 km-es mélységben is csapást mérve a logisztikára. A Krím félszigeten is érezhető a helyzet romlása – a benzinkutakat is támadják, és több helyen csak este lehet benzint vásárolni.

A szakértő azonban rámutatott, hogy stratégiai szinten Ukrajna rosszabbul áll, mint harcászati vagy hadműveleti szinten. A háborúk nem a csatatéren dőlnek el, hanem stratégiai szinten. Ezt történelmi példákkal illusztrálta: Pürrhosz ókori hadvezér híres mondásával („Még egy ilyen győzelem és végleg elvesztem”), valamint az 1995-ös hanoi találkozóval, ahol Vo Nguyen Giap tábornok és Robert McNamara volt amerikai védelmi miniszter beszélgetése során kiderült, hogy bár az USA minden szakaszintű összecsapást megnyert Vietnámban, a háborút mégis elvesztette.

„Amíg harcászatilag és akár hadműveletileg, lehet, hogy jobban áll Ukrajna, és vannak erre mutató utalójelek, addig hadműveletileg és afölött meg valószínűleg nem áll jól, stratégilag egyértelmű rosszabbul áll.” – Somkuti Bálint *

A szakértő szerint Zelenszkij nyilatkozata egy üzenet a Nyugatnak: most, télig van idejük megegyezni Oroszországgal, mert utána az orosz rakétafölény érvényesülni fog, és a fagyoskodó, éhező lakosság kevésbé lesz toleráns a háború folytatásával szemben.

Az enkoricgi (anchorage-i) megállapodás helyzete

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint Kijev és európai szövetségesei akadályozzák az Egyesült Államok erőfeszítéseit a konfliktus békés rendezésére. Az ukrán vezetés az EU támogatására támaszkodva nem teljesíti az anchorage-i megállapodásokban foglaltakat. Usakov szerint az alaszkai találkozón nem konkrét megállapodások, hanem „kölcsönös megértések” születtek.

A műsorban elhangzott, hogy Marco Rubio és Szergej Lavrov is arról beszélt, hogy az „Anchorage-formula halott”, mert nem sikerült kikényszeríteni. Lavrov szavaival élve „elpárolgott Anchorage szelleme”. A műsorvezető és a szakértő ezt a metaforát tovább fűzték, humorosan megjegyezve, hogy ami párolog, annak nagy hősége van – például egy atomrobbanásnak.

Somkuti Bálint szerint mindkét fél érvelésében van logika, de a helyzetet a maga összetettségében kell szemlélni. Az oroszok és az amerikaiak olyasmit akarnak Ukrajnára kényszeríteni, amit sem az ukránok, sem az európaiak nem akarnak. Az oroszok azt is közölték, hogy az EU nem lehet közvetlen résztvevője a béketárgyalásoknak, mivel nem semleges fél a konfliktusban – ezt a szakértő szerint nehéz vitatni.

Az Egyesült Államok és Irán konfliktusa

A hétvégén az amerikai haderő támadást hajtott végre Irán területén, drónindítókat, radarállomásokat és drónközpontokat semmisítve meg. Az akciót az váltotta ki, hogy az iráni légvédelem lelőtt egy MQ-1 Predator drónt. Donald Trump a közösségi médiában azt írta, hogy Irán nagyon meg akar állapodni az USA-val.

Somkuti Bálint felhívta a figyelmet egy fontos részletre: ha tűzszünet van, mit keres egy felderítő drón (amelynek ráadásul csapásmérő változata is létezik) ellenséges terület felett? A szakértő szerint mindkét fél provokálja a másikat, és próbálja a narratívát úgy alakítani, hogy kedvező színben tűnjön fel.

Az iráni főtárgyaló, Mohammad Báger Gálibáf határozottan kijelentette, hogy Irán nem bízik az ellenség ígéreteiben, és kizárólag kézzel fogható, objektív és mérhető eredményeket hajlandó elfogadni. Somkuti megjegyezte, hogy Sárközi Miklós iranista professzor is figyelmeztetett: Iránnal nem lehet két hét alatt megállapodni, a JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action) előkészítése is évekig tartott.

A szakértő szerint a nyugati diplomácia hitelessége súlyosan megsérült, amikor egy tárgyalássorozat kellős közepén támadta meg Iránt az USA. Ez azt üzeni minden tárgyalófélnek, hogy óvatosnak kell lennie, mert a korábbi évtizedekben kialakult diplomáciai normák már nem működnek.

„Az a tény, hogy egy tárgyalássorozat kellős közepén támadta meg Iránt az USA, ez azt mutatja mindenkinek, aki az amerikaiakkal tárgyal, hogy óvatosnak kell lennie, mert nem működnek azok az elvek, azok a mondjuk így szokások, amik az elmúlt évtizedekben, vagy tegyük hozzá elmúlt évszázadokban kialakultak.” – Somkuti Bálint *

Ha a diplomácia csak a végső megállapodás szavakba öntésére korlátozódik, és közben a fegyvereké lesz a döntő szó, az rendkívül veszélyes helyzetet teremt. A szakértő aggasztónak tartja a nyugati hozzáállásban megnyilvánuló gőgöt, amely szerinte vissza fog ütni.

A háború változó természete és a hátország elleni támadások

A műsorban elhangzott, hogy a korábbi intenzív harctéri eseményekről szóló beszámolók ritkábbá váltak, mivel a frontvonalak beálltak. Somkuti Bálint szerint ez tipikus jelenség: amikor a frontvonalak megmerevednek – legyen szó az első világháborúról, az irak–iráni háborúról vagy bármely más konfliktusról –, a hátország elleni támadások fokozódnak.

A háború embertelenebbé és személyesebbé is vált: míg korábban járművek vagy katonák csoportjai ellen vetettek be FPV (first person view) kamikaze drónokat, most már egyes katonákat vadásznak velük. Ezek az események azonban a „nagykép” szempontjából nem bírnak hírértékkel, mert a stratégiai helyzet nem változik tőlük.

A szakértő szerint ebben a helyzetben a hátország elleni támadások fokozódása várható, ami összefügg a légvédelmi rakéták hiányával és a tél közeledtével.

Az USA mint hegemón szerepe és a káosz

Somkuti Bálint kifejtette, hogy egy hegemónnak – mint amilyen az Egyesült Államok még mindig – a stabilitást és a kiszámíthatóságot kell garantálnia. Ha azonban maga a hegemón válik a káosz fő eszközévé, akkor előbb-utóbb aláássa saját hatalmát. Nem közvetlen szembeszállásról van szó, hanem a hatalom fokozatos eróziójáról.

Donald Trump a demokrata párt tagjait és a „nem hazafias republikánusokat” is kritizálta, akik szerinte túlzottan aggódnak az Iránnal kapcsolatos intézkedések miatt. Trump azt írta: „Dőljetek hátra és nyugodjatok meg, a végén minden jó lesz. Mindig így történik.” Somkuti szerint nehéz megjósolni a fejleményeket, mert az USA bármikor előránthat valamilyen meglepetést.

„Lehet, hogy neki lesz igaza. Tehát azért veszélyes ilyen dolgokról beszélni, mert ki tudja, hogy milyen adu van még Donald Trump ingujában.” – Somkuti Bálint *

Hallgatói kérdés: Az USA-nak valóban rossz a magas olajár?

Egy Levente nevű budapesti hallgató kérdésére válaszolva Somkuti Bálint elmondta, hogy a magas olajár kérdése összetett. Az USA exportál is olajat, de a források egy része szerint saját ellátását is nehezen tudja biztosítani. A venezuelai olajjal ez a helyzet részben megoldódott, de nem teljesen.

A szakértő szerint létezik egy olyan értelmezés, hogy az USA által kirobbantott háborúk (Irak, Afganisztán) valójában arról szóltak, hogy adófizetői pénzeket csatornázzanak át magánvállalatokhoz, tartós megállapodás nélkül. Ez azonban rövidlátó politika lenne.

Befejezésként Somkuti egy érdekes hasonlattal élt: az átlagember a világon mindenhol olyan, mint a hobbitok a Gyűrűk Urában – szeret otthon lenni, enni, inni, a családjával és barátaival lenni. De ha ezek a lehetőségek beszűkülnek, és a mindennapi élet költségei drasztikusan megnőnek, a hobbitok is képesek fegyvert fogni – ahogy azt történelmük során kétszer is megtették. A Nyugat vezető pénzügyi körei talán megengedhetik maguknak ezt az irányt, de előbb-utóbb vissza fog ütni, és ennek már látszanak a jelei.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „katoni rész eszközöket” – valószínűleg „katonai eszközöket” lehetett az eredeti kifejezés.
  • „filozófusnak a borotvája” – a szövegkörnyezet alapján Occam borotvájáról van szó, az „OKEM” valószínűleg Occam (Ockham) torzult alakja.
  • „Enkoricban” – az anchorage-i találkozóra utal, az ASR torzította a nevet.
  • „Rain Metál” – valószínűleg Rheinmetall.
  • „Bajráktár gyár” – Bayraktar gyár.
  • „JCPO” – JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action) rövidítés lehet.
  • „Malá harcművész” – valószínűleg Rejtő Jenő regényalakjáról, a „Maláj harcművészről” van szó, Fülig Jimmyvel.
  • „oresnyikre” – Oresnyik rakétára utalhat.
  • „voenkorok” – orosz haditudósítók (военкоры).
  • „Guyen Ziab” – Vo Nguyen Giap tábornok nevének torzult alakja.
  • „Mcnamara” / „Mcnemara” – Robert McNamara volt amerikai védelmi miniszter.
  • „Merze” – a szövegkörnyezet alapján nem egyértelmű, valószínűleg egy személynévre vagy eseményre utal, de nem rekonstruálható pontosan.
  • „aladinosra” – a szövegkörnyezet alapján nem egyértelmű, milyen ginre utal.
  • „Mohammad Báger Galibff” – valószínűleg Mohammad Báger Gálibáf iráni politikus.
  • „Andrej Melnyik” – a szövegkörnyezet alapján egy ukrán nacionalista személy, de a pontos név és szervezet (AUN/OUN/UPN) nem egyértelmű.
  • „Zaporésiai” / „parizsiai” / „aporízsiai” – mind a zaporizzsjai atomerőműre utalnak, az ASR különböző torzításai.
  • „nuklearrizza” – valószínűleg „nukleáris” zsarolás.
  • „délrel durral” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „nagy dérrel-dúrral” kifejezés lehetett.
  • „ráncreakció” – valószínűleg „láncreakció”.
  • „Encoric” / „Encorige” – mind az anchorage-i találkozóhelyre utalnak.
  • „Pürhosól” – Pürrhosz ókori hadvezér.
  • „diadókhoz” – valószínűleg „diadokhosz” (hadvezér) szó torzult alakja.
  • „elektronikai” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „energetikai” helyett.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez az Alfa és Omega mai adása.

[00:00:02]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, aki a hétvégén tényleg Pálinkás hétvégét tartott.

[00:00:11]Szia Bálint!

[00:00:11]Köszöntünk a műsorban.

[00:00:14]Pálinkás, jó reggelt kívánok mindenkinek.

[00:00:15]Nagyon szépen köszönöm.

[00:00:15]is bizony a hétvégén volt az unokáimnak a keresztelője, úgyhogy volt alkalmam Pálinkát fogyasztani.

[00:00:20]Mindenkinek nagyon szépen köszönöm, aki csatlakozott ehhez a ünnepséghez így a tágabb családi körből, és tényleg egy nagyon jól sikerült délutánról beszélhetünk, úgyhogy egy nagy élmény volt, és valóban ilyenkor a kultúrált alkoholfogyásztás szabálynak betartásával fogyott az alkohol.

[00:00:36]Komoly dolgok történnek tehát itt a hétvégén.

[00:00:38]Most pedig belevágunk az adásunkba, de előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy nyomjanak egy lájk élet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson, és iratkozzanak fel a csatornánkra, ha még nem tették.

[00:00:50]Szombaton drón csapódott a délkelet-ukrajnai orosz ellenőrzés alatt álló zaporésiai atomerőmű egyik turbinacsarnokába, és károk keletkeztek az épület külső falán.

[00:00:59]Ezt közölte a Nemzetközi Atomenergia ügynökség.

[00:01:02]Az ügynökség helyszínen lévő megfigyelői arról is tájékoztattak, hogy a sugárzás mértéke a normális tartományban van a nukleáris teljesítmény létesítmény területén.

[00:01:14]És az ügynökség közölte, hogy a szakértői csapatának a károk szemrevételezése során óvóhelyre kellett igyekeznie légiriadó miatt.

[00:01:21]mindig amikor atomerőmű környékén történnek támadások, akkor azért az aggasztónak tűnik, de mondhatjuk, hogy ez egy szokásos dolog, és már erre fel vannak készülve a kezelésre is, hogy ilyenkor mi történik.

[00:01:38]Ja, nagyon érdekes ez a helyzet, mert ugye mindenki egymásnak ellentmondó beszámolókat tesz közzé az esettel kapcsolatban.

[00:01:43]Ugye a maga a Európa egyik legnagyobb atomerőműve, a 6 GW-os teljesménnyel rendelkező zaporízsiai erőmű az orosz kézen van gyakorlatilag a háború megindulása óta.

[00:01:51]Ehhez képest rendszeresek azok a vádok, amelyek szerint az oroszok lövik drónokkal a saját kézekönn lévő erőművet.

[00:01:56]Na most hölgyeim és uraim, hogyha az én kezemen van valami, mondjuk van a kezemen egy gyűrű és le akarom venni, akkor nem fogom levágni az ujjamat hozzá, hanem szépen lehúzom a gyűrűt.

[00:02:05]Tehát ha én olyan látszatot akarok kezdeni vagy kelteni, hogy valami baj van ott, akkor akkor üzemzavart produkálok, nem drónokkal játszadozom.

[00:02:12]Tehát én úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben egy nagyon érdekes megfejtés lehet erre az esetre.

[00:02:18]És most ahogy Tamás tettedett fel a kérdés jutott az eszembe, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Iránban is vitatott szerepet játszott.

[00:02:23]Ugye ő lett, neki lett volna az a feladata, hogy ellenőrizze, hogy a JCPO nevű megállapodást irán betartja-e.

[00:02:29]És akkor az irániak többször elmondták, hogy olyan dolgok után is érdeklődött a nemzetközi energetikai, atomenergetikai ügynökségnek a küldöttsége, ami semmi közük.

[00:02:38]Na most egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ez egy olyan mondjuk így provokáció volt, vagy egy olyan lépés volt Ukrajna részéről, amelyben pontosan azt akarta elérni, hogy Nemzetközi Atomenergetikai ügynökség küldöttsége elmehessen Zaporizsába, amit egyébként az oroszok rendszeresen használtak arra, hogy például tüzérségi eszközöket vagy egyéb katoni rész eszközöket telepítsenek a területére, hiszen tudták, hogy ezt nem lehet megtámadni.

[00:02:59]Tehát én egy hasonló lépést tartok leginkább valószínűnek, és most ahogy beszélünk róla, egyre inkább meg megerősödik ez a ez a véleményem.

[00:03:07]Ugyanis ez így logikus, mert egyébként semmi értelme nem lenne.

[00:03:09]Tehát egy darab drónnal megtámadni egy olyan üzemet a turbinacsarnokban, ott ugye nincs igazából sugárzás, hiszen csak a a gőz megy át a turbinákon.

[00:03:16]Tehát ez egy ilyen nagyon furcsa esemény volt.

[00:03:18]Így utólag összerakva ez lett a logikus magyarázat.

[00:03:22]Ugye nagyon érdekes, hogy mindig amikor az a parizsiai atomerőművet támadás éri, akkor vita van arról, hogy most ez orosz drón volt, vagy ukrán drón volt.

[00:03:29]Az oroszok azt mondják, hogy ukrán drón találta el a hatos bloktur turbina csarnokát.

[00:03:35]Az ukrán hadsereg meg visszautasította a vádakat, és azt mondták, hogy nuklearrizza zsarolást követel Oroszország.

[00:03:41]Na, mind a kettő benne van a pakliban egyébként, csak mindig érdemes két olyan alapelvet elővenni egy ilyen eseménynek a vizsgálatakor, amelyek egyébként már elég régóta léteznek.

[00:03:50]Az egyik OKEM brit filozófusnak a borotvája, ami azt mondja, hogy minél egyszerűbb egy magyarázat egy jelenségre, annál valószínűbb, hogy az a magyarázat rá.

[00:04:00]Tehát, hogy ez az egyik része.

[00:04:00]A másik része pedig az, hogy a QUI Prodest elvét már a rómaiak, az ókori rómaiak is kérdezgették, hogy kinek áll érdekében.

[00:04:10]Tehát tegyük föl a kérdést, hogy egy olyan atomlétesítmény piszkálgatása, amelyiknek az esetleges súlyos üzemzavara, mondjuk ki, egy atomkatasztrófa, lényegében nem csak Dél-Ukrajnát, hanem Dél-Oroszországot, sőt egész Európát elérni, az kinek állhat érdekében?

[00:04:23]És akkor rögtön nagyjából meg is van a válasz.

[00:04:26]És kinek?

[00:04:26]Hát szerintem nyilvánvalóan nem az, akinek nagyon súlyosan érinteni a területét.

[00:04:31]Tehát ez az orosz kézen lévő dél-ukrajnát élhetetlenül tenni 10000 évre.

[00:04:37]Ugye pont ez a kérdés számomra, hogy az aporízsiai atomerőművet most az orosz felhatóság alatt álló területnek kell értelmeznünk.

[00:04:44]Tehát az oroszok részesülnek az erőmű által megtert energiának a nyereségéből, amennyiben termel egyáltalán az erőmű, de elvileg működik és termel nem le van állítva.

[00:04:56]Tehát pont pont a film támadások miatt leállították, hogy az alapvető, tehát a a egészen minimális mennyiségű ráncreakció folyik, csak hogy a a ne legyen probléma, de amire tudom, le van állítva az erőmű.

[00:05:07]Ja, na ezt jó, hogy tisztáztuk, mert ugye az amerikaiak mindig azt javasolják, hogy közösen üzemeltessék és közösen is használják fel belőle az energiát.

[00:05:14]Emiatt voltam én egy kicsit ilyen bizonytalanabb állapotban.

[00:05:18]Ö tehát, hogy hogy ez akkor most orosz vagy ukrán, és hogy kinek az érdeke, hogy ez meglegyen, mert ugye ez mindig nagy kérdés, oké, hogy orosz felhatóság alatt van, de nem ennyire tiszta a képlet.

[00:05:30]Hát a a közvetlen irányítás, a közvetlen fennhatóság az orosz kézben van most, és hát ezért mennek állandóan ezek a huzavonák.

[00:05:36]Ugye az ukrán vezetésnek nagyon furcsa dolgai vannak az utóbbi időben egyébként, mert korábban is voltak lépései, amelyeket finoman szólva és homlokráncolással lehetett fogadni.

[00:05:45]Például Andrej Melnyik közismert, hát hogy fogalmazzak?

[00:05:48]Nácinak azért nem mondanám, mert ő egy ukrán nacionalista volt, de az ukrán nacionalista az AUN nevű szervezet, aminek vagy az Opan, nem emlékszem melyiknek volt a a egyik vezetője, az válogatás nélkül gyilkolt mindenkit, oroszokat, zsidókat, lengyeleket, bárkit, aki nem ukrán volt.

[00:06:04]Tehát, hogy egy ilyen típusú karakternek Stepan Bandera egy közeli munkatársának, vagy egy legalábbis szellemi társának az újratemetése, Luxemburgból hozhatták haza egyébként a maradványait az ukrán vezetés részéről, az azért megint egy olyan dolog, amit nehéz hova tenni.

[00:06:16]Na most ha valaki egy ilyet meglép és tegyük hozzá, hogy az Európa Európai Uniónak részben az is az alapvetése, hogy soha többet nácizmus, soha többet világháborút Európában vagy háborút Európában, akkor az egy nagyon furcsa összecsengése az eseményeknek.

[00:06:29]Nyilván nem feltétlenül van okozati összefüggés, csak az a az a fajta, hogy mondjam, szellemi hozzáállás, az a fajta attitűd látszik ebben a támadásban szerintem, amet én Ukrajnának rovok fel, ami az újratemetésben is megjelenik.

[00:06:46]Azzal a hírrel folytatnám, hogy mostanában, amikor Ukrajnát különböző rakéta dróntámadások érik, akkor rendszeresen lehet arról beszélni, hogy kimerült az ukrán légvédelem, és ezzel valamit kezdeni kell.

[00:06:59]És most Volodimir Zelenski ukrán elnök azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy adjanak engedélyt a Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges rakéták gyártására, merthogy azt mondja, hogy az Egyesült Államokban nem gyártanak elegendő mennyiségű rakétát a légvédelemhez, ami válságokhoz vezethet a világ különböző régióban.

[00:07:18]Havonta 6065 rakéta.

[00:07:22]Ez semmi a jelenlegi kihívásokhoz képest.

[00:07:24]Ez senki számára sem titok, és Oroszország is tudja ezt.

[00:07:28]Bővítenünk kell a gyártást.

[00:07:28]Kértem az előző amerikai kormányt, és kérem a jelenlegi kormányt is, hogy adjon Ukrajnának engedélyt a patriot rakéták gyártására.

[00:07:38]A kérdés az, hogy hol kerülnek ezek legyártásra.

[00:07:40]Ugye a jelenlegi legnagyobb problémáját az orosz-ukrán háborúnak az a feloldat feloldhatatlannak tűnő probléma jelenti, amelyben az ukrán fegyverek, az Ukrajna által bevetett fegyverek jelentős része Európában készül, akár ukrán technológiával, akár más megoldásokkal.

[00:07:55]Na most ez különösen az okozott nagy jelentős méretű károknak köszönheten egyre kevésbé fenntartható.

[00:08:02]Ugye már az orosz voenkorok is arról írnak, hogy a Krim félszigeten már az ukrán drónok már a benzinkutakat támadják, és több helyen már csak este mernek vásárolni az emberek, és akkor van egyáltalán benzin, amit meg tudnak venni a meg tud venni a lakosság, és ez már a katonai műveleteket is érinti.

[00:08:17]Tehát erre előbb vagy utóbb Oroszország valamit válaszolni fog, ami valószínűleg sőt szinte biztos, hogy nem lesz szép, jó meg erkölcsős, csak valamilyen formájú válasz lesz erre.

[00:08:24]Tehát ebben a helyzetben, hogyha ezt a lépést megteszi az Egyesült Államok, akkor további mondjuk így ellenépések várhatóak.

[00:08:30]Ugye az az igazi kérdés, hogy Ukrajnában milyen szinten működik, vagy működhet egy ipari komplexum.

[00:08:36]Ne feljsük, hogy a Rain Metál is több gyárat bejelentett Ukrajnában, és ezt se kezdett el termelni.

[00:08:40]A Bajráktár gyár is, amit nagy délrel durral beharoztak, a termelés megindítása előtt néhány nappal vagy néhány héttel nagyon súlyos támadást kapott, ami miatt nem termel.

[00:08:48]Tehát, hogy hol gyártanak ezeket a rakétákat?

[00:08:52]Európa gyárt egyébként saját magának légvédelmi rakétákat, de abból sincs elég.

[00:08:56]Hát is emlékezhetünk, hogy például az oroszok ugye néhány nappal, héttel ezelőtt az európai dróngyáraknak a címeit is közzétették elég fenyegető hangnemben, de ugye valamit meg kell kezdeni a légvédelmi rakétáknak a hiányába.

[00:09:11]Teljes mértékben így van.

[00:09:11]Ugye a a háború az nagyon régóta, az ipari forradalom óta gyakorlatilag egyértelműen logisztikai kérdés.

[00:09:18]Tehát elmúltak már azok az idők, amikor egy zsoldos kompánia kiegészítve néhány lelkes nehéz lovassal csodákra volt képes.

[00:09:27]Tehát amióta a lőfegyverek dominálják a csatamezőket, amióta az ágyuk és a a az egyéb tűzfegyverek határozzák meg a csaták kimenetelét, azóta a háborúi, logisztikai kérdéssé vált.

[00:09:41]Nyilván fontos benne a politikai és katonai szereplőknek a képessége is, de gyakorlatilag kimondható az, hogy a nagyobb hadseregek mindig győznek előbb vagy utóbb, így vagy úgy.

[00:09:49]Na most ebben a szituációban az a kérdés, hogy ki tud elég légvédelmi rakétát gyártani, és hogy milyen típusú légvédelmi rakétákat.

[00:09:56]Itt nem arról beszélk, hogy milyen konkrét típust, hanem milyen felfogásban épülnek ezek az eszközök.

[00:09:59]Ö egyébként ha nem oldják meg valahogy a légvédelmi rakétáknak a kérdését, sok oka van ennek készlethián gyorsan el és fel is kell használni ugye értelemszerűen, merthogy megszaporodtak a légitámadások, akkor az milyen helyzetet teremt Ukrajnában?

[00:10:18]Tehát mennyire lehet annak végzetes következménye?

[00:10:20]Mert azért még így ilyen billegő légvédelmi rakéta készlettel is valahogy Ukrajna azért megoldja.

[00:10:27]Nyilván vannak problémák, meg sok problémáb van, de egyben, vagy hát megvan még az ország, tehát hogy működik az ország.

[00:10:36]Igen, ez egy azért egy kitűnő kérdés, mert egyre több alkalommal lehet látni olyan támadásokat, amelyben már nem a korábbi egyébként nagyon magasnak tűnő, sőt valószínűleg magasnak tűnő elfogási számokról számol be az ukrán vezetés.

[00:10:52]Ugye a ha a problémát komplexen nézzük, akkor az az úgy néz ki, hogy milyen típusú célpontokat támadnak az orosz légicsapások, és abból mennyi van.

[00:10:59]És innentől kezdve merül föl az, hogy miért nem tudott a légierő egy-két extrém esettől eltérően például a NATO légiháborúja a Szerbia ellen, vagy Jugoszlávia ellen 1999-ben, de miért nem tudott a légierő gyakorlatilag háborúkat megnyerni?

[00:11:15]Tehát a a úgynevezett hadászati vagy stratégiai légierő, amelyek mondjuk a második világháborús szőnyegbombázásokban testesültek meg akár Európában, akár Japánban, az komoly károkat okozott, de önmagában nem volt elégséges.

[00:11:28]Tehát például japán térd kényszerítéséhez arra is szükség volt, hogy az amerikai tengeralattjárók kevéssé ismert módon konkrétan megszüntessék a japán kereskedelmi flottát.

[00:11:37]Vagy Európában a a vörös hadsereg tetszik, nem tetszik, felmorzsolta a német hadsereg jelentős részét.

[00:11:44]Ezt ugye sem a a náci apologéták, sem a nyugatiak nem hallják szívesen, pedig ettől ez még egy hadtörténelmi tény.

[00:11:50]Tehát ebben a helyzetben én inkább arra számítok, hogyha az ukrán légvédelem drasztikusan meggyengül, akkor annak először harcászati, hadműveleti, tehát a fronton tapasztalható hatása lesz.

[00:12:00]egyébként ennek már vannak jelei.

[00:12:02]Tehát nagyon sokáig nem hallottunk orosz vadászbombázók lelövéséről, és az elmúlt egy hónapban több orosz 34-es is veszteség listára került, sőt több olyan támadást is följegyeztek, ahol több gép támadotta támadta ugyanazt a célpontot.

[00:12:16]Tehát az az ez azt jelzi, hogy az ukrán frontlégvédelem nagyon kezd meggyengülni, és ennek előbb-utóbb a fronton lesz hatása, hiszen Ukrajnában olyan célpontokat kellene támadni tömegesen egy jelentős hatás kiváltásához, amelyhez egyébként az orosz légirő nem rendelkezik megfelelő képességekkel jelenleg.

[00:12:32]Ebben te látsz egyébként változást, mert ugye mondjuk azt mondják, hogy oké, gyárthattok Patriótot Ukrajnában, de mire egy Patriót üzemet megépítenek, hát az nagyon hosszú időn.

[00:12:41]Vagy egyébkén kérdezem, hosszú idő?

[00:12:45]Alapvetően nem rossz idő, mert fognak a fog fog az ember egy zárt gyár gyártócsarnokot, vagy egy egy ilyen zárt létesítményt, aminek a biztonsági előírásai lehetővé teszik, hogy ott robbanóanyagokkal és mindenféle egyéb tűzés robbanászés anyagokkal dolgozzanak, és akkor meg lehet csinálni.

[00:12:59]Ugye be kell tanítani a munkaerőt, meg kell szervezni az alapanyag, illetve részalkatrészbeszállítás, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:13:05]Tehát azért ennek azért van egy átfutása.

[00:13:07]Ez körülbelül fél kötőjel egy év biztos, hogy beletelik egy ilyenbe, még akkor is, ha mondom a a telephely már készen is van.

[00:13:14]Ugye a kérdés az az, hogy ezek általában nem szoktak sikerülni túl jól, mert így vagy úgy, de az információ elterjed.

[00:13:20]Hadd mondjak el egy példát.

[00:13:20]Ugye van arról szóló hír, hogy az ukrán drónokat, ezeket az FPV-nek nevezett kisebb eszközöket, amelyből több helyen egyébként ukrán fölény alakult ki a a fronton, ezeket a Posta szállította ki fronthoz közeli, az ukrán postát szállítottak ki fronthoz közeli helyekre, ahonnan utána a katonai logisztika átvette.

[00:13:35]Na most ennek a mintha GLS fut vinné éppen a drónt, nem?

[00:13:39]Vagy körülbelül igen, csak nyilván a mondjuk akkor mondjuk más a DPD futának nincs légvédelmi rendszere, legalábbis lehet, hogy Ukrajnában van, de Magyarországon nincs.

[00:13:46]Úgyhogy ebben a helyzetben a a civil infrastruktúra katonai célokra való felhasználása azt eredményezte, hogy több postai elosztót orosz találat ért az elmúlt napokban, hetekben, mert híre ment annak, hogy ez így működik.

[00:14:00]Na most egy rakétagyárat ennél nehezebben lehet eldugni.

[00:14:03]Tehát Ukrajnában viszont most már ott tartunk, hogy az orosz ballisztikus rakéták többek között, és nem kell csak az oresnyikre kell gondolni, hanem mondjuk az iskanderre vagy a cirkáló rakétákra, azért többé-kevésbé büntetlenül garázdálkodódhatnak.

[00:14:14]Tehát mondjuk a felét harmadát lelövik, az már egy jó arány.

[00:14:17]Ez így is elég az, hogy bármilyen ipari létesítményt meg lehessen akadályozni a működésben.

[00:14:20]Tehát szerintem itt Zelenski arra gondolt, hogy Európa hadd gyárthasson patriotokat Ukrajnának, csak ugyanaz a probléma ezzel, és azért említettem azt, hogy milyen típus, mert a a patriót az olyan, mint egy Mazerati, vagy az utóbbi időben, egyes körökben nagyon, hogy mondjam, híressé vált Ferrari.

[00:14:35]Tehát ezeket kézzel rakják össze.

[00:14:37]Ezek nagyon precíz, nagyon bonyolult eszközök.

[00:14:39]Ugye ezekből nem lehet eleget gyártani, mert nem olyan a gyártási koncepció, nem olyan a rakéta működési és az összetétele, hogy ezt sorozatba könnyen lehessen gyártani.

[00:14:50]Tehát itt egy teljes gondolkodási, tervezési forradalomra lenne szükség, ami háború közben ritkán szokott megvalósulni.

[00:14:55]Azzal a hírrel folytatnám, hogy Volodimir Zelenski Ukraján elnök szerint a télik tartó időablak áll rendelkezésre az érdemi béketárgyalásokhoz, miután Ukrajna visszaszerezte a harctéri kezdeményezést, erről számol be a Kiev independent.

[00:15:11]Azt mondta Zelenszki, hogy Oroszország 2025 decemberében elvesztette a harctéri kezdeményezést.

[00:15:18]Ez kedvezőbb tárgyalási pozíciót teremtett Kiev számára, és erről már januárban tájékoztatta Zelenski amerikai partnereit.

[00:15:25]Hangsúlyozta, hogy Moszkva hónapról hónapra egyre több katonát veszít.

[00:15:29]Becslései szerint a veszteség havonta akár a 35000 főt is elérheti.

[00:15:34]Így az orosz hadsereg súlyos emberhiány felé sodródik, és Zelenski úgy véli, mindez a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Oroszországot.

[00:15:40]Az időablak azonban csak a télik tart, amikor Moszkva várhatóan ismét az ukrán energetikai infrastruktúrát veszi célba.

[00:15:49]Hát több kérdésem van ezzel kapcsolatban.

[00:15:51]Az egyik, hogy beszél arról, hogy nincsen légvédelmi eszközük.

[00:15:55]Most meg beszél a taktikáról, hogy ha télig megegyezünk az oroszokkal, akkor akkor jók vagyunk, utána nem vagyunk jók.

[00:16:01]De mennyire reális Zerenski helyzetértékelése?

[00:16:04]És biztos, hogy ezt így nyíltan ki kell mondani, ha ez is a valóság?

[00:16:10]Hát ezzel kapcsolat nekem is több kérdésem lenne, és végighallgatva ezt a hírt azon gondolkoztam, hogy erre szokta mindenki azt válaszolni egyébként akármilyen felfogású emberről beszélünk, hogy azt még meglátjuk.

[00:16:18]Tehát ha valaki ilyen szinten határozottan állít valamit, és az állításainak alátámasztására szolgáló tényekkel kapcsolatban vannak kérdéseink, akkor nagyon udvarias ennyit lehet mondani, mert szembeszállni, vitatkozni, tételesen megcáfolni az érveit úgy sem fogjuk tudni.

[00:16:36]Tehát ilyenkor én el szoktam mondani, és egyébként más is mondta már nekem, hogy még meglátjuk.

[00:16:40]Úgyhogy én azt mondom, hogy még meglátjuk, hogy mi lesz ezzel kapcsolatban.

[00:16:43]Ugye én is beszéltem már róla is erre több helyen orosz voenkorok is írnak arról, hogy hogy bizony nagyon komoly problémákat okoznak az úgynevezett nehéz drónok, amelyek a orosz frontvonal mögött akár 50 kmes csapást mérnek.

[00:16:56]A logisztikára, ugye említettem, a Krífélszigeten beállt helyzetet.

[00:17:00]Tehát van némi igazság abban, amit Zelenski mond a harcászati, hadműveleti helyzettel kapcsolatban.

[00:17:06]viszont ugye logikusan feltakar a a rakétaiányra az, amit mondott, hiszen most nyáron kevesebb energiára van szükség, viszont télen egyértelmű, hogy az orosz rakétafölény tovább fog fokozódni, és a lakosság, amelyik fagyoskodik, és hát előbb-utóbb egyébként éhezni is fog, mert hiszen a a az energia sok minden máshoz is kell, az viszont kevésbé lesz tolerán toleráns és türelmes a háború folytatódásával kapcsolatban.

[00:17:28]Úgyhogy van rációban, amit Zelenszki elnök mondott, de szerintem ezt a helyzetet mások is látják.

[00:17:33]Tehát, hogy hogy azt azért látni kell, hogy egy háborúba álló állam vezetője nem fog olyan dolgokat elmondani nyilvánosan, amelyek rongálhatnák az ő, illetve az ország a helyzetét.

[00:17:42]Tehát ez körülbelül így van.

[00:17:44]Ez egy üzenet a nyugatnak.

[00:17:44]egy üzenet a nyugatnak azzal kapcsolatban, hogy most télig van idejük megegyezni Oroszországgal valamilyen fajta kompromisszumot kötni, mert utána akkor Zelenszkel elnök is úgy látja ezek szerint, hogy érvényesülni fog az a rakétafönnyő, amiről már mi is beszéltünk.

[00:17:59]Ugye az Európai Unió országai hajlandóak koalíciója korábban beszélt erről, hogy azért nem érdemes most tárgyalni.

[00:18:08]Emlékszem, hogy még Enkoricban volt ugye nyáron amerikai orosz találkozó, hogy azért nem jó most a tárgyoló aztán ellenülni, mert Ukrajna nincs előnyös helyzetben, és ha Ukrajna jobban állna a harctéren, akkor előnyösebb tárgyalási pozíciókat lehet neki harcolni.

[00:18:21]Te mennyire értesz egyet azzal, hogy most Ukrajna tényleg jobb helyzetben van a fronton, mint mondjuk volt 2025 nyarán?

[00:18:32]azzal egyetértek, tehát a jelek egyértelműen arra mutatnak, hogy Ukrajna jobb helyzetben van, mint tavaly ilyenkor.

[00:18:36]Viszont közben azért veszi itt területeket.

[00:18:37]Bár erre meg azt mondják az ukránok, hogy úgy foglalnak el az oroszok területet, hogy közben nem vonják a tényleges ellenőrzésük, fenntartható ellenőrzésük alá.

[00:18:48]Igen.

[00:18:48]Tehát itt megint egy van egy alapvető félértés a katonai vagy igen, mondjuk így katonai dolgokkal kapcsolatban.

[00:18:54]Tehát a katona, a hadművészetnek három szintje van.

[00:18:56]A hadtudománynak mondjuk inkább hadművészet inkább igen.

[00:18:59]Van a harcászati ez a hogyan víjük meg az összecsapásokat van a hadműveleti, hogy hogyan szervezzük a konkrét összecsapásokat egy olyan folyamatban, amiben egy távolabbi célt élünk el.

[00:19:08]És van a legfelsőbb a hadászati vagy stratégiai, ami az egészet összefogra.

[00:19:15]Itt már benne van a a a nagy összefüggésektől kezdve a médiáig, hogyan szerzünk be fegyvereket.

[00:19:20]A politikai ellenőrzés itt már komoly beleszólást gyakorol.

[00:19:24]Ez egy nagyon összetett szint.

[00:19:25]De hölgyeim és uraim, a háborúk azok nem a csatamezőn és nem a hadműveleteken dőlnek el, hanem stratégiai szinten.

[00:19:32]Tehát itt Magyarországon is több olyan elemző van, aki harcászati meg hadműveleti eredményekből von le hadászati összefüggéseket.

[00:19:39]Nem mondom, hogy a kettő között nincs összefüggés, mert van, de megint fölidéznék kettő darab idézetet.

[00:19:44]Az egyik az Pürhosól származik egy ókori diadókhoz, hadvezértől, aki azt mondta egy győzelme után, hogy még egy ilyen győzelem is végleg elvesztem.

[00:19:52]Tehát, hogy hogy lehet úgy csatákat nyerni, hogy a végén elveszíti az ember a háborút.

[00:19:56]És ez a vietnálami háborúval kapcsolatban egy nagyon érdekes találkozóra kerül sor 1995-ben a vietnálami háború 20 éves évfordulóját lezáró eseményen egyébként Hanoiban, ahol volt Guyen Ziab tábornok, aki az észak-vietnám és bizonyos szempontból a vietnámi felkelő erőket, a vietot is irányította az amerikai kelni háborúban.

[00:20:15]És Robert Mcnamara, korábbi amerikai védelmi miniszter találkoztak.

[00:20:16]És ezen a megbeszélésen Mcnemara azt mondta az IAPnak, hogy minden egyes szakaszintű vagy afölötti összecsapást megnyertünk.

[00:20:25]Erre azt mondta Ziab, hogy ez bizonyos szempontból igaz, de a háborút mégis elveszítették.

[00:20:30]Tehát az, hogy mi történik a csatamezőn, az fontos, de egyértelműen nem döntő.

[00:20:34]Tehát amíg harcászatilag és akár hadműveletileg, lehet, hogy jobban áll Ukrajna, és vannak erre mutató utalójelek, addig hadműveletileg és afölött meg valószínűleg nem áll jó, stratégilag egyértelmű rosszabbul áll.

[00:20:46]Lásd még rakétaiány, lásd még toborzási problémák, lásd még az összes többi dolog, amiről beszélünk, hogy a Zelenski elleni korrupciós per, vagy a környezetét elérő korrupciós per satöbbi.

[00:20:55]Tehát én úgy gondolom, hogy ezeket a dolgokat ennek megfelelően kell kezelni, és ezért van szükség szakértőkre, mert vannak azok a nagyobb összefüggések, amiket mondjuk így szakmán kívül nagyon nehéz látni vagy felismerni.

[00:21:07]Meg ugye elvileg ezért kellenének mindkét oldalra tanácsadók.

[00:21:09]Például egyébként ott van Juri Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója, és nyilván mást mond a tanácsadó az elnöknek, meg mást a nyilvánosságban, de ő azt mondja, hogy Kievés Európai szövetségesei akadályozzák az Egyesült Államok erőfeszítéseit az ukrajnai konfliktus békés rendezésére.

[00:21:27]Az ukrán vezetés az Európai Unió támogatására támaszkodva nem teljesíti az úgynevezett encorigi megállapodásokban foglaltakat.

[00:21:37]Az európai háttértámogatás nagyobb makadtságot kölcsönöz Kievnek a tárgyalások során, és az Alaszkai Enkicban tartott egyeztetéseken nem konkrét megállapodások, hanem kölcsönös megértések születtek arról, milyen lépéseket tesznek majd a felek a konfliktus rendezését.

[00:21:54]Mondjuk itt az amerikaiak meg az oroszok voltak, tehát azt nem lehet az ukránokon számon kérni.

[00:21:59]Szerinte az amerikai fél vállalta a ráeső kötelezettségek teljesítését, azonban nehézségekbe ütközött, amelyeket elsősorban az ukrán vezetés hozzáállásával magyarázott.

[00:22:09]És akkor itt ki kellett vonni az ukránokat a donyecki területekről.

[00:22:12]Ismerjük régóta ezeket egyébként ha ugyanúgy mint Zelenski elnöknek a bemutatott magyarázata az Ukrajnában zajló eseményekről meg a tárgyalási ablakról, ez is önmagában logikusan megállja a helyét.

[00:22:26]Én megint azt mondom, hogy majd meglátjuk ezt is, mert még van egy csomó információ, amiről nem tudunk semmit.

[00:22:31]Tehát, hogy Encoricben megállapodtak valamiről Trump és Putyin, az egyértelmű, de hogy miről, az senki se tudja.

[00:22:36]Tehát ez pont olyan, mintogyha azon viccelődnénk adásban, hogy amikor mentünk le valamelyik előadásra, milyen jót beszélgettünk, és akkor rajtunk kívül senki nem érti, tehát hogy hogy ezek ilyen üzenek.

[00:22:47]A komáromi formula a kom a a kom az pontosan a komáromi formula.

[00:22:52]Innen üdvözlök mindenkit Komáromban egyébként, de de pontosan tehát hogy hogy igen, tehát hogy ez és és akkor és akkor tehát így le egyébként lehet ezt lehet, hogy ez egy üzeneti formula is egyébként egy üzeneti mód, tehát hogy hogy mondom, hogy csak teljes, de mindenki hallja.

[00:23:06]Tehát hogy lehet ez egy ilyenfajta kommunikációs módszer, de szerintem sokkal inkább arról van szó, hogy egyébként Marco Rubi és Szergei Lavrov is arról beszél, hogy az Encor Formula halott, mert nem sikerült mondjuk úgy kikényszeríteni.

[00:23:18]Elpárol Encorage szelleme.

[00:23:18]Ezt mondta Szerge Lavró.

[00:23:20]Milyen jól hangzik ez az ős szájából, nem?

[00:23:24]Igen.

[00:23:24]Igen.

[00:23:24]Hát hagyjuk ezeket az áthallásos történeteket, mert mitől szokott párolni valami nagy hőségtől?

[00:23:30]Tehát és minek van nagy hősége?

[00:23:30]Mondjuk egy atomrobbanásnak elég nagy hősége van.

[00:23:33]Tehát hogy ezek az ilyen ilyen ilyen, hogy mondjam?

[00:23:36]Elszívódik a gin.

[00:23:38]Igen, igen, igen.

[00:23:38]A pálinka is tud párolni.

[00:23:42]Tessék?

[00:23:43]Szublimál a gin.

[00:23:44]Igen, hát a pálinka is tud párolni.

[00:23:46]Kihagytam a napon a a Nem arra a ginre gondoltam, az aladinosra.

[00:23:50]Ja.

[00:23:52]Rossz, aki rosszra gondol, látod.

[00:23:55]Szóval fájdalmat okozott, hogy a kitűnő szilvapálinkából egy fél kinhagytam a napon, mert elfelejtettem, hogy ott süt rá a nap, és mire visszamentem a fele hiányzott, már lehet, hogy nem szublimálódott, hanem belehívott valaki, de ebbe most ne ismer.

[00:24:05]Jobb esetben nem az unokák.

[00:24:07]Na ők nem, ők nem érték el.

[00:24:07]Na mindegy.

[00:24:10]Tegyünk vissza az encorigi formulért a komáromi formulára.

[00:24:11]Tehát, hogy hogy amit Usankov elmondott, abban is van logika egyébként.

[00:24:16]Csak ugye Shakespeare lehetne idézni, hogy őrült beszéd, őrült beszéd, de van benne rendszer.

[00:24:20]Tehát hogy ez is egy olyan dolog, amelyet Ukrajnára rá kellene kényszeríteni valamit az oroszoknak és az amerikaiaknak, amit a sem az ukránok, sem az európaiak nem akarnak.

[00:24:29]És hogyha megint egy kicsit tud az ember hátrébb lépni, és nem ilyen érzelemvezérrel, tegyük hozzá, gyermeki módon megközelíteni a világ nagy összefüggéseit, akkor azt látja, hogy mindenkinek a saját szempontjából igaza van.

[00:24:42]Egyébként nagyon érdekes, hogy azt is mondják az oroszok, hogy álláspontjuk szerint az Európai Unió nem lehet közvetlen résztvevője az ukrajnai béketárgyalásoknak, mivel nem semleges fél a konfliktusban.

[00:24:54]Ez ezt megint ezt nehéz vitatni ezt a kérdést, nem?

[00:24:57]Tehát, hogy hogy azt lehet mondani, hogy hogy fogalmazzak egy ugye sokan mondják azt, hogy az Oroszországban jön, akkor az csak rossz lettő.

[00:25:06]Vladimir Pytön azt mondta, hogy fölkelt a nap, akkor mindenki mondja azt, hogy este van.

[00:25:08]De ettől függetlenül egyébként a logika a logika ezt diktálja, hogy valóban ennek a mondásnak is igaza van, vagy ennek az állításnak is van igazsága.

[00:25:15]De hát megint ugye egy olyan világot élünk, egy posztrút világban az igazság az kevésbé számít, mint az általa kiváltott érzelmek.

[00:25:23]Mielőtt bekapcsoltuk volna a felvételt, pont beszélgettük, hogy azért az az intenzív harctéri és katonai esemény az orosz-ukrán háborúnál, ami korábban megszokott volt, azért nem feltétlenül van korábban itt az ultrangon is ugye minden nap beszéltünk fronthelyzetről meg egyebek, és nem azért nem beszélünk róla, mert meguntuk, hanem azért, mert teljesen má lehet mondani, hogy teljesen más most a harcok intenzitása, nem?

[00:25:45]Igen, abszolút.

[00:25:45]És és ami korábban például lehetett látni ezeket egyébként szörnyű videókat, amikor ezek az úgynevezett first person view vagy FPV kamikáz drónok csapódnak be járművekbe, vagy éppen katonák csoportjában, most már egyes katonákat vadásznak drónokkal, tehát hogy embertelenné és abszolút személyesebbé is vált a háború.

[00:26:03]Viszont ezekről mit lehet elmondani?

[00:26:05]Tehát azt, hogy mondjuk egy egy ukrán vagy egy orosz támadás vagy egy állás megsemmisült, és akkor ki tudja, három vagy öt vagy egy vagy kettő katona megsebesült, vagy meghalt.

[00:26:15]Ez ez ennek ennek, hogy mondjam, abból a szempontból nincs hírértéke.

[00:26:19]Nyilvánval egy tragédiáról beszélünk, de annak abból a szempontból nincs hírértéke, hogy hogy ebből a nagykép nem változik.

[00:26:24]Tehát ezért ezért is mondom azt egyébként, hogy beálltak a frontvonalak, és most ilyenkor, amikor ez megtörténik egy háborúban, legyen szó az első világháborúról, legyen szó az irak-iráni háborúról, legyen szó bármilyen más konfliktusról, ilyenkor mindig a hátország elleni támadások szoktak fokozódni.

[00:26:40]Eközben az amerikai haderő támadást hajtott végre a hétvégén Irán területén.

[00:26:45]Drónindítókat, radarállomásokat, drónközpontokat semmisítettek meg.

[00:26:48]A Kuvaiti légvédelem is működésbe lépett.

[00:26:53]Irán felől érkező drónokat és rakétákat fogtak el.

[00:26:55]Washington a csapást azért indította meg, mert a hétvégén az ég az iráni légvédelem lelőtt egy MK1 Predátor drónt.

[00:27:03]Donald Trump az esemény után röviddel közösségi oldalán azt mondta, hogy Irán nagyon meg akar állapodni velünk, és ez jó lesz az USA-nak és azoknak, akik velünk vannak.

[00:27:12]Tehát lebombázták Iránt, majd bejelentette, hogy Irán meg akar velük állapodni.

[00:27:20]Azért fölteném a kérdést, hogy egy felderítő drón, ráadásul a predátornak van csapásmérő változata is, az ha tűzszünet van, akkor mit keres ellenséges terület felett?

[00:27:28]Tehát hogy itt megint ezeket a dolgokat, tehát a most ezt a hírt hallva nekem rögtön eszembe jutott a régi vissza kommunizmus idejéből, hogy a a az orosz kí szovjet kínai határon a békésen szántogató szovjet kombájnt kínai támadás érte a kombájn viszono a tüzet majd visszarepült pázisára.

[00:27:45]Tehát, hogy hogy értsük már ezeket a híreket, tehát mindenki provokálja a másikat, és akkor próbálják a narratívát úgy csavarni, hogy jól jöjjenek ki belőle.

[00:27:54]Megint elmondom, hogy én itt ebből a szempontból nem akarok állást foglalni.

[00:27:59]Tehát az agresszió agresszió akkor is, hogyha az Egyesült Államok követél, és akkor is az Oroszország követi, el nem Szovjetuniót mondtam egyébként.

[00:28:07]Tehát hogy hogy itt itt akkor most miről beszélünk?

[00:28:10]Tehát megint azt látom, megint azt érdemes kihangsúlyozni, hogy a fegyverek szava dönt, a fegyverek ereje dönt, ami tegyük hozzá, hogy nem egy jó dolog, de ettől még így van, és erről muszáj beszélni.

[00:28:22]Hogy mi lesz, vagy hogy lesz, az majd kiderül.

[00:28:23]Ugye Donald Trump a hétvégén egyébként tartott egy két órás megbeszélést az úgyett situation roomba, tehát a mondjuk így a a katonai hadi központjában a a Fehér háznak, amiben aztán nem lett eredménye.

[00:28:33]Állítólag egyébként, ahogy Trump is nyilatkozta, megvan a megállapodás kerete, csak ki kéne mondani rá az igent.

[00:28:39]De hát ebben viszont egy csomó olyan dolog van, amely még nem teljesült amerikai részről.

[00:28:44]Tehát most megint támadás lesz, nem lesz támadás, provokáció lesz, megállapodás lesz.

[00:28:48]Lehetetlen megmondani.

[00:28:50]Ugye pont ez a bizonytalanság az, ami beárazza a piacot, energiaellátást, meg úgy egyáltalán a világbiztonságba vetett hitünket is.

[00:28:56]Nem, pontosan.

[00:28:57]Pontosan.

[00:28:57]Tehát ez egy nagyon fontos kérdés, hogy egy hegemónak, mint amen az Egyesült Államok még mindig, de így folytatja tovább, már nem sokáig, egy hegemónak pontosan a stabilitást és a kiszámíthatóságot kell garantálnia.

[00:29:09]azért hegemón, ha viszont ő maga válik a káosz legfőbb eszközévé, vagy ő miatta fokozódik, vagy vagy nő a káosz, akkor előbb-utóbb nem fogják elfogadni a hegemon létét.

[00:29:18]És ez nagyon-nagyon fontos, hogy nem arról van szó, hogy közvetlenül szembeszáll vele, hanem elkezd a hatalma mondjuk úgy aláásódni.

[00:29:27]Ugye nagyon jó példa egyébként most a a holnapi adásomban arról is fogok beszélni a saját csatornámon, hogy egy brit farmer megelégelte, hogy a hétvégi toborzók vagy a táborozók állandóan a földjére parkoltak az autóikkal és trágyával szórta tele az ott egyébként illegálisan és a kitett jelek ellenére álló autókat.

[00:29:42]És óriási felláborozás van, hogy mit képzelt.

[00:29:44]Hát de hölgyeim és uraim, évek óta könyörgött mindenkinek, táblákat tett ki, lezárta az egészet satöbbi.

[00:29:49]Azt is szét lebontották, mert ők ott akartak megállni.

[00:29:52]Tehát, hogy hogy mindig lesz ellenhatás a hatásra mindig lesz ellenhatás.

[00:29:58]Hogy volt Merze tulajdonké?

[00:30:00]Hát komolyan.

[00:30:00]Tehát hogy ha hogy idézzük föl Gréta Tumberget.

[00:30:03]How dare you?

[00:30:03]Hogy merészelet?

[00:30:05]Hát hölgyeim és uraim, mindig van az ellenállásra mindig van lehetőség, mindig van mód, a szándék is meglesz hozzá.

[00:30:13]egyébként Donald Trump kritizálta a demokrata párt tagjait és a nem hazafias republikánusokat is, akik szerinte sosem látott szinten csipognak amiatt, hogy máshogy kellene intézkednie Iránnal szemben.

[00:30:25]Dőljetek hátra és nyugodjatok meg a végén minden jó lesz.

[00:30:27]Mindig így történik.

[00:30:30]Ezt írta Trump.

[00:30:33]Hát mit mondjak erre?

[00:30:33]Meglátjuk, meglátjuk.

[00:30:37]Tehát egyébként lehet, hogy neki lesz igaza.

[00:30:39]Tehát azért veszélyes ilyen dolgokról beszélni, mert ki tudja, hogy milyen adu van még Donald Trump ingujában.

[00:30:46]Ugye a Trump szó maga is egyébként adut jelent angolul, tehát hogy hogy lehet, hogy előránt valami olyan meglepetést, amire nem gondolt senki.

[00:30:53]Tehát, hogy azért nehéz ezeket a folyamatokat így így frappánsan, sommásan elintézni, különösen az Egyesült Államokról a világ vezető katonai hatalmáról van szó, mert bármikor lehet meglepetés, csak nehogy úgy járjon az Egyesült Államok és Donald Trump is, mint a híres rejtőjenő regényben a Malá harcművész, aki Füik Jimnek mondta, hogy próbálja megütni és lesz meglepetés.

[00:31:15]És valóban meglepetés volt, ahogy hat asztalt borított föl egy pofontól.

[00:31:18]Tehát, hogy hogy ez a ez a forgatók is benne van a pakliban, és ennek a valószínűsége is egyre nő.

[00:31:25]Ezzel párhuzamosan Irán főtárgyalója, Mohammad Báger Galibff határozottan kijelentette, hogy Teherán nem bízik az ellenség ígéreteiben.

[00:31:33]A nukleáris tárgyalások során kizárólag kézzel fogható eredményeket hajlandók elfogadni.

[00:31:39]És azt mondta, hogy semmilyen megállapodás nem jöhet létre addig, amíg az iráni nemzet jogainak nincsenek maradéktalanul biz.

[00:31:46]Tehát az iráni nemzet jogai nincsenek maradéktalanul biztosítva.

[00:31:50]Hangsúlyozta, hogy Irán számára nem a puszta ígéretek, hanem kizárólag az objektív és mérhető eredmények számítanak.

[00:32:00]Ezzel kapcsolatban, amikor elkövettem azt a hibát, hogy az amerikai és perzsa kommunikációnak hittem, és kiírtam, hogy a hírek szerint közel lehet az amerikai iráni konfliktus vége, arra odakommentelte Sárközi Miklós professzor, hazánk egyik legismertebb iranistája, hogy Iránnal nem lehet két hét alatt megállapodni.

[00:32:17]Tehát a JCPOA nevű megállapodás, előkészítés hónapokig, sőt inkább évekig tartott.

[00:32:21]Na most gondoljunk bele abba, hogy meg is születik a szándék, hogy megállapodjanak, de Irán elkezdi húzni az időt ilyen-olyan okokból, kulturális okokból, bizalmatlansági okokból, előfitoktatási okokból, bármiből, vagy éppen csak azért, mert ténylegesen vezetési válságot idézett elő az Egyesült Államok a vezetés likvidálásával.

[00:32:39]Ez is benne van a pakliban egyébként.

[00:32:41]Tehát hogyha ha ez a folyamat tovább tart és tényleg hosszú ideig tart a megállapodásnak a véglegesítése és a feszültség enyhítése, onnantól kezdve a világgazdaságra nem beláthatatlan, hanem határozottan és konkrétan súlyos kritikus hatásai lesznek ennek az egésznek.

[00:33:00]Ugye pont az a nagy dilemmám nekem, hogy amit régen a diplomácia azért megoldott, hogy vagy hivatalos, vagy nem hivatalos úton, de lehetett tudni, hogy mi lesz, és arra úgy fel tudtak készülni az országok, és meg lehetett egymásról beszélni a dolgokat, még akkor is, ha a sajtóban mindenki elküldte egymást a búsba, de hogy ettől függetlenül mégiscsak.

[00:33:22]Addig most úgy tűnik, minthogyha a diplomácia is olyan lenne, mint amit a sajtóban láttunk.

[00:33:27]Tehát Mónika só van minden szinttéren.

[00:33:33]Ez sajnos így van.

[00:33:33]És ez nagyon nem fog tetszeni sokak, de ettől függetlenül a nyugat hibája.

[00:33:38]Ugyanis sokszor olyan ígéretek hangzanak el nyugati politikusok szájából, amit aztán ők maguk sem gondolnak komolyan.

[00:33:45]És innentől kezdve viszont a hitelessége, a soft powerje csökken a nagybetűs nyugatnak benne Európával és az Egyesült Államokkal az élen.

[00:33:55]Tehát az a tény, hogy egy tárgyalásorozat kellős közepén támadta meg iránt az USA, ez azt mutatja mindenkinek, aki az amerikaiakkal tárgyal, hogy óvatosnak kell lennie, mert nem működnek azok az elvek, azok a mondjuk így szokások, amik az elmúlt évtizedekben, vagy tegyük hozzá elmúlt évszázadokban kialakultak.

[00:34:16]És ez egy nagyon veszélyes szituáció, mert innentől kezdve a diplomáciának nem lesz más dolga, mint konkrétan a végső megállapodást szavakba önteni, viszont közben a fegyvereké lesz a döntő szó, és ez egy nagyon-nagyon veszélyes helyzetet jelez, hogyha ez így lesz.

[00:34:31]És én nem tudom, honnan jön ez a fajta arogancia, ez a gőg sejtem, de nyilvánosan alátámasztottan nem tudom elmondani, csak megérzésekből, innen-onnan összeholózott benyomásokból tudnék valamit mondani, meg nem szeretnék elmondani.

[00:34:46]viszont ez a fajta gőg, ami látszik a nyugati hozzáálláson, akár az Egyesült amikor akár Európáról van szó, bizonyos országok irányába, ez vissza fog ütni, mert bármikor lehet valaki ilyen megbélyegzett, hátrányos helyzetbe, és bármikor kerülhet bárki, aki erősnek vagy fontosnak gondolja magát abba a helyzetbe, am például Irán került.

[00:35:07]És ez egy nagyon-nagyon rossz dolog, mert onnantól kezdve nem a békés megoldás, nem a tárgyalások lesznek a fő szempont, hanem a katonai erő, a fegyveres megoldások, illetve háborúk.

[00:35:19]Ez ebből pedig talán jó lett volna az emberiség történelméből tanulni, hogy ne legyen ez újra.

[00:35:23]Hallgatói kérdéssel folytatnám, tisztelt Somti, Bálint, kérdésként tenném fel, biztos, hogy rossz Amerikának a magas olajár?

[00:35:29]Amerika és Olajxport sokat és egyre drágábban el.

[00:35:32]Az, hogy a közember szenved a költségvetésnek, ugyanúgy nem baj.

[00:35:37]Trump akármikor vezethet be Árstopot, például két hónappal a félidős választás előtt, ezzel visszaszerezve a szavazatok egy jó részét üdvözlettel Levente Budapestről.

[00:35:49]Ez egy jó kérdés.

[00:35:49]Ugye megint arról beszélünk, amiről meg semmilyen megbíztató információnk nincs.

[00:35:52]Tehát a források egy része arról beszél az Egyesült Államok exportálóajat, egy másik része pedig azt mondja, hogy az USA saját magát is nehezen tudja ellátni.

[00:36:02]Tehát most a venezuela olajnak a kérdésével ugye megoldott ez a helyzet, nagy rész, de ez sem 100%-os.

[00:36:08]Tehát ez egy igen egy kitűnő kérdés, hogy mondjuk a háborúk, amelyeket az Egyesült Államok kirobbantott, azt most már egyre többen mondják azt, hogy akár Irakról, akár Afganisztánról beszélünk, egész egyszerűen arról szólt, hogy adófizetői pénzeket csatornázzanak át a magánvállalatok zsebében, és szó sem volt tartós megállapodásról, csak ez ugyanolyan rövid látó politika lenne egyébként, mint sok minden más.

[00:36:28]Tehát az átlagember, én azt szoktam mondani, a világon mindenhol olyan, mint a gyűrűkurában a hobbitok.

[00:36:33]Szeret otthon lenni, szeret nagyokat enni, nagyokat inni, a barátaival, a családjával beszélgetni és általában jól érezni magát.

[00:36:40]De amikor ezeknek a lehetőségei leszűkülnek, már nem lehet elmenni egy hónapra nyaralni, mert nincs rá keret, már elmenni a szomszéd faluba vagy városba is sokba kerül, mert nagyon drága a benzin, akkor előbb-utóbb az emberek a morcosak lesznek, és bizony kevesen tudják, hogy a hobbitok kettőszor is fegyvert fogtak hosszú történelmük során.

[00:36:58]Tehát előbb vagy utóbb a hobbitoknak is elfogy a türelme, és le lehet szólni a vicces szőrőstalpú kis lényecskéket, de mind a kétszer aktívan részt vetek különböző háborúkban.

[00:37:07]Tehát ez az irány, ez sokan gondolják úgy, hogy megengedhetedik maguknak a nyugatott vezér vezető pénzügyi körök, mert egyértelműen róluk van szó, de előbb-utóbb vissza fog ütni, és már ennek látszanak jelei.

[00:37:19]Ez a mai végszó és várjuk a további kérdéseket a www.ultrahang.tv/ kérdések oldalon keresztül.

[00:37:24]Somkutti Bárint, köszönjük szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:37:27]Én is köszönöm szépen a lehetőséget, viszontlátásra, viszontásra és a kedves hallgatóinknak is nagyon köszönjük a figyelmet, szép napot mindenkinek, viszontlátásra, viszonthllásra.