Magyar Péter szükségtelen alkut kötött von der Leyennel, volt amit nem is kértek? - Bóka János
- A brüsszeli épületvásárlás célja reprezentatív magyar jelenlét és rendezvénytér volt; Bóka szerint Belgium és Brüsszel is támogatta, a projekt az állami vagyont gyarapította.
- Bóka a Magyar Péter–von der Leyen találkozót csak politikai szándéknyilatkozatnak tartja, nem komplex jogi megállapodásnak; szerinte a forrásokhoz való hozzáférés még feltételekhez kötött.
- A Fidesz információi szerint a TISZA Párt már egy éve tárgyalt a Bizottsággal, ami Bóka szerint csökkentette a Bizottság hajlandóságát a Fidesszel való megegyezésre.
- Az uniós források felfüggesztése összetett: a helyreállítási alap, a jogállamisági eljárás, az igazságszolgáltatás helyzete, valamint a migrációs és gyermekvédelmi törvény is érintett.
- Bóka a KEKVA-modell mellett érvel: hosszú távú finanszírozást, magántőke bevonását és a politikai befolyástól való távolságot biztosít; szerinte a TISZA a PPP-konstrukciók miatt számolná fel.
- Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás Bóka szerint soha nem volt előfeltétel; hatékonyságát és politikai függetlenségét kétségbe vonja, a csatlakozást szuverenitáscsorbító gesztusnak tartja.
- A migrációs paktum miatt Magyarországnak 2027 végére évi 20 000 menedékkérelem elbírálására alkalmas kapacitást kell kiépítenie; a relokációs kvóta alól technikai segítségnyújtással is csak korlátozottan lehet mentesülni.
„Magyarországnak olyan kapacitásokat kell a migrációs paktum alapján kiépíteni, ami 2027 végére évente több mint 20 000 menedékkérelem elbírálását teszi lehetővé. Ez évente potenciálisan 20 000 ember, aki előbb-utóbb Magyarország területén ragad…” – Bóka János
- A gyermekvédelmi törvényről szóló EU-bírósági ítéletet Bóka veszélyesnek nevezi, mert szerinte az uniós jog hatókörét terjeszti ki, csorbítva a tagállami oktatásszabadságot.
- Bóka szerint a TISZA-kormány érdemi vita nélkül hoz stratégiai döntéseket – például a PPP-modell visszahozatalát a bérlakás- és kollégiumépítésben –, és az uniós forrásokat irreális elvárások övezik.
- Bóka személyes motivációja a patrióta Európa-politika képviselete; szerinte Magyarország jövője az EU-ban van, de a tagállamoknak együtt is meg kell őrizniük identitásukat.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A brüsszeli magyar épület célja és háttere
Bóka János elmondása szerint a brüsszeli épületvásárlás célja egy méltó, reprezentatív magyar jelenlét megteremtése volt az EU fővárosában. Ez nem egyedülálló kezdeményezés, hiszen más meghatározó tagállamok és akár német tartományok is rendelkeznek hasonló reprezentatív épületekkel. Az elképzelés szerint az épület olyan rendezvényeknek adhat otthont, amelyekre a magyar állandó képviselet nem alkalmas, emellett egyfajta "szalonként", nyílt találkozási pontként is funkcionálna, ahol magyar irodalmat bemutató könyvtár is működik.
„Ezzel az volt a cél, hogyha olyan rendezvényeket akarunk szervezni, amelyeknek a magyar állandó képviselet nem ad megfelelő helyet, mert az épület jellege ezt nem teszi lehetővé, akkor legyen egy olyan hely, ahol ezt meg lehet oldani." – Bóka János *
Bóka hangsúlyozta, hogy nem ő volt az ötletgazda, az igény több forrásból is megfogalmazódott, különösen az uniós elnökségre való felkészülés során. Állítása szerint a projekt Belgium és Brüsszel városának támogatását is élvezte, és sem politikai, sem építészeti-városrendezési kifogás nem érkezett vele kapcsolatban. A pénzügyi részletekben nem érezte magát kompetensnek, de úgy vélte, a magyar állami vagyon gyarapodott egy olyan épülettel, amit a jelenlegi kormány is hasznosíthat.
Az uniós források felszabadításának helyzete
A Magyar Péter–von der Leyen találkozó értékelése
Bóka János szerint a múlt heti brüsszeli találkozó és bejelentés lényegesen kevesebbet hozott, mint amit sokan vártak. Eredetileg egy komplex jogi megállapodás bejelentésére számított, ehelyett csak egy politikai szándéknyilatkozat született. A találkozó időpontja is csúszott – eredetileg csütörtökre tervezték, végül péntekre tolódott –, ami Bóka szerint arra utal, hogy a részletek még nincsenek teljesen kidolgozva.
„Én arra gondoltam, hogy egy komplex jogi megállapodást fognak bejelenteni a múlt héten. (...) Ez a sajtótájékoztató igazából arról szólt, hogy itt vagyunk mi. Mi nagyon szeretjük egymást ellentétben az előző magyar kormánnyal, aki nem szerette a bizottságot, és a bizottság sem szerette őt, de mi szeretjük egymást és meg fogunk állapodni és ezek a pénzek, ezek lesznek." – Bóka János *
Bóka szerint a bejelentés nem arról szólt, hogy Magyarország most már hozzáfér az uniós forrásokhoz, hanem arról, hogy "majd lesz egy megállapodás, ami megállapodást ha majd végrehajtunk, akkor majd valamilyen uniós forrásokhoz valamilyen mértékben hozzáférünk". A bizottság a sajtótájékoztató után nyilvánvalóvá tette, hogy a héten várja a módosított helyreállítási terv benyújtását, amit még jóvá kell hagynia.
A Fidesz és a Bizottság korábbi tárgyalásai
Bóka elárulta, hogy információik szerint a TISZA Párt képviselői már legalább egy éve, velük párhuzamosan folytattak tárgyalásokat a Bizottsággal. Ennek hatására a Bizottság a választások közeledtével egyre kevésbé volt hajlandó érdemben tárgyalni a Fidesszel, mivel úgy látták, a TISZA képviselőitől jobb ajánlatot kapnak. A Fidesz tárgyalási szándéka végig komoly volt, és ők egy több lépcsős megállapodásban gondolkodtak, hogy ahol gyorsabb előrelépés lehetséges, ott ne kelljen várni.
A források felfüggesztésének összetett okai
Bóka részletesen ismertette, hogy az uniós források több különböző eljárásban és különböző okokból vannak felfüggesztve:
- Helyreállítási alap: Itt az úgynevezett szupermérföldköveket kell teljesíteni. Ez részben hitel, részben támogatás.
- Kohéziós források: A jogállamisági kondicionalitási eljárásban meghatározott feltételeket kell teljesíteni.
- Horizontális feljogosító feltételek: Ilyen például a magyar igazságszolgáltatás helyzete.
- Tematikus feljogosító feltételek: Ezek között nevesítve szerepel az uniós migrációs jogalkotás végrehajtása és a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos aggályok kezelése.
„Tehát azt mondani, hogy sem a migráció, sem a gyermekvédelmi törvény nem része ezeknek a beszélgetéseknek, ez nyilvánvalóan nem igaz." – Bóka János *
Bóka szerint Magyar Péternek világossá kellene tennie, hogy ezekben a kérdésekben milyen álláspontot képvisel: ha nem hajtja végre a migrációs jogalkotást, akkor lemond azokról a pénzekről, amik ettől függenek; ha nem nyúl a gyermekvédelmi törvényhez, akkor az ahhoz kötött forrásokról mond le.
A KEKVA-rendszer körüli vita
A Fidesz álláspontja a KEKVA-modell mellett
Bóka János részletesen kifejtette, hogy a Fidesz-kormány miért tartotta fontosnak a KEKVA-rendszer fenntartását. Álláspontjuk szerint a tagállamok szuverén joga meghatározni, hogyan gazdálkodnak az állami vagyonnal és hogyan szervezik meg felsőoktatási rendszerüket. A KEKVA-modell három fő előnyét emelte ki:
- Biztosított, állandó finanszírozási szint: A vagyonjuttatás hosszú távú tervezést tesz lehetővé, szemben az éves vagy ciklusonkénti finanszírozási vitákkal.
- Magánszereplők bevonásának lehetősége: A rendszer nagyobb rugalmasságot biztosít filantróp vagy üzleti alapon történő külső finanszírozásra.
- Távolság az állami befolyástól: Egy ideálisan működő KEKVA kuratóriumi rendszer képes távolabb helyezni a felsőoktatási intézményeket a politikai nyomásgyakorlástól.
„Szerintem a KEKVA rendszer az három szempontból is tartalmaz pozitívumot. (...) Egy ideálisan működő KEKVA kuratóriumi rendszer az képes az állami befolyástól és nyomásgyakorlástól távolabb helyezni a felsőoktatási intézményeket, nem pedig bevonni abba a politikai erőtérbe, ahol a finanszírozás és a politikai szempontok keveredhetnek." – Bóka János *
A Bizottsággal folytatott tárgyalások részletei
Bóka elmondása szerint a Bizottság kezdetben azt az álláspontot képviselte, hogy bár ilyet nem mondhatnak ki, de "mindenkinek az élete sokkal egyszerűbb lenne, ha ezek a KEKVA-k nem lennének". A Fidesz számára ez szuverenitási kérdés volt, és álláspontjuk szerint a megállapodás kapujában voltak.
A tárgyalások során két fő problémakör merült fel:
-
Összeférhetetlenségi kérdések: A KEKVA kuratóriumok összetételével kapcsolatban a Bizottságnak voltak fenntartásai. A Fidesz ebben nagyon messzire volt hajlandó elmenni: széles körű összeférhetetlenségi listát határoztak meg, eseti összeférhetetlenségi szabályokat vezettek be, és vagyonnyilatkozati kötelezettséget is vállaltak volna, ellenőrzési jogosítványokat adva az Állami Számvevőszéknek és az Integritás Hatóságnak.
-
Akadémiai szabadság kérdése: Itt olyan viták voltak, hogy például az egyetem rektora miért ne vehetne részt a kuratórium munkájában, vagy miért kellene a rektori hivatali időt ciklusokra korlátozni.
Bóka megjegyezte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében – amely közvetlen állami irányítás alatt áll – soha nem merült fel ugyanez a probléma, holott ugyanaz a modell.
A TISZA-kormány megoldása
A TISZA-kormány Bóka értesülései szerint lépcsőzetesen fel fogja számolni a KEKVA-rendszert. Ezt Bóka az "egyszerűbb megoldásnak" nevezte, ami szerinte azt is megmagyarázza, miért akarják felszámolni a KEKVA-kat: valószínűleg azért, mert a KEKVA-k számukra előnytelen PPP konstrukciókba nem mennének bele, de az államosítás után ez a kérdés megoldódik.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás
A csatlakozás nem volt feltétel
Bóka János határozottan állította, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás soha nem volt előfeltétele az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek. A Bizottság ugyan pozitív jelzésként értékelte volna, de feltételként soha nem fogalmazta meg. A Fidesz úgy tárgyalt, hogy nem lép be az Európai Ügyészségbe, és az uniós források elhozatala így is lehetséges lett volna.
„Tehát itt megint történt valami, ami az eddigi tárgyalásokból nem szükségszerűen következett. (...) Mi úgy tárgyaltunk az uniós forrásokról, hogy nem lépünk be az Európai Ügyészségbe és az uniós források elhozatala lehetséges lett volna úgy is, hogy nem lépünk be az Európai Ügyészségbe." – Bóka János *
Aggályok az Európai Ügyészséggel kapcsolatban
Bóka több szempontból is kritizálta az Európai Ügyészséget:
-
Korlátozott hatáskör: Az Európai Ügyészség csak meghatározott bűncselekményekben, uniós források tekintetében vizsgálódhat. Azok az ügyek, amelyek a választási kampány részét képezték, főszabály szerint nem fognak hozzá tartozni.
-
Kérdéses hatékonyság: Az eddigi tapasztalatok szerint az Európai Ügyészség beavatkozása végtelenül elbonyolította az eljárásokat, amelyek semmivel sem lettek rövidebbek vagy egyszerűbbek.
-
Politikai befolyásoltság: Bóka szerint minden érintett tagállam politikai befolyásoltságú eljárásokra panaszkodott. Külön kitért Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség vezetőjének korábbi romániai működésére, ahol az RMDSZ politikusai szerint politikai megfontolásból vezetett eljárásokat.
-
Hatáskör-kiterjesztés veszélye: Jelenleg is vannak kezdeményezések az Európai Ügyészség hatáskörének kiterjesztésére a legváltozatosabb területeken (nemzetközi terrorizmus, szervezett bűnözés, gyűlöletbeszéd). Bóka szerint "ha már benne vagyunk, az európai döntéshozatal dinamikája az úgy néz ki, hogy egy idő után nagyon nehéz ezeknek ellentartani".
„Innentől kezdve valóban a tagállami szuverenitásnak a harapdálása történik, mint amikor a piranhák szedgetik le az ember lábáról a húst a folyóvízben." – Bóka János *
A csatlakozás politikai értelmezése
Bóka szerint a TISZA-kormány vagy pénzért csatlakozott az Európai Ügyészséghez (ami politikai értelemben még értelmezhető lenne), vagy ingyen – és nem tudja, melyik a rosszabb verzió. Mindenesetre a csatlakozás szerinte egy "gesztus" az európai intézményrendszer felé, ami az egyre szorosabb európai integráció folyamatát gyorsítja fel.
A migrációs paktum és a magyar álláspont
A Fidesz felelősségének kérdése
Bóka János "mélyen inkorrektnek" nevezte azt a TISZA-állítást, hogy a migrációs paktum elfogadásáért a Fidesz-kormány a felelős. Érvelése szerint:
- Orbán Viktor volt az, aki elérte, hogy az Európai Tanács kimondja: a migrációs paktummal kapcsolatos elvi kérdésekben egyhangúsággal kell döntést hozni.
- Erről a megállapodásról később a tagállamok minősített többsége "lefarolt".
- A Fidesz kezdetektől fogva azt mondta, hogy a migrációs paktum ebben a formájában elfogadhatatlan.
„Tehát ha van olyan miniszterelnök és van olyan kormány, amelyik a migrációs paktum elhibázott politikájával kapcsolatban semmilyen politikai felelősséget nem visel, az Orbán Viktor és az Orbán-kormányok." – Bóka János *
A TISZA-kormány bizonytalansága
Bóka szerint a TISZA-kormányban "óriási bizonytalanság van" a tekintetben, hogy mi lesz a követendő politika a migrációs paktummal kapcsolatban. Három különböző vonalat azonosított:
-
Szabadságharcos retorika: Amikor Magyar Péternek ez áll érdekében, azt mondja, megvédik a magyar külső határokat és szabadságharcot folytatnak a rossz migrációs politikával szemben.
-
Szelektív végrehajtás: Egyes elemeket végrehajtanak, másokat nem, és megtanulják a lengyelektől meg az olaszoktól, hogyan lehet kikerülni a paktum intézkedéseit.
-
Technikai segítségnyújtás felajánlása: Migrációs hullám esetén Magyarország felajánlhatná segítségét más országoknak, így nem kellene migránsokat befogadnia vagy fizetnie.
A migrációs paktum valós következményei
Bóka részletes jogi elemzést adott a paktum működéséről, két fő problémát kiemelve:
A menedékkérelmek elbírálása (nagyobb probléma):
- Jelenleg Magyarországon nem lehet menedékkérelmet benyújtani, csak az ország területén kívül.
- A paktum alapján Magyarországnak 2027 végére évente több mint 20 000 menedékkérelem elbírálását lehetővé tevő kapacitást kell kiépítenie.
- A Dublini rendszer értelmében, ha valaki Magyarországon nyújt be menedékkérelmet, majd továbbmegy Nyugat-Európába, onnan visszaküldhetik Magyarországra.
- A menedékkérelmek kevesebb mint fele megalapozott, és a megalapozatlan kérelmezők kevesebb mint 15%-át lehet eltávolítani az EU területéről.
„Magyarországnak olyan kapacitásokat kell a migrációs paktum alapján kiépíteni, ami 2027 végére évente több mint 20 000 menedékkérelem elbírálását teszi lehetővé. Ez évente potenciálisan 20 000 ember, aki előbb-utóbb Magyarország területén ragad, vagy Magyarország területére jön vissza, és egyébként pedig jó eséllyel a menedékkérelme megalapozatlan." – Bóka János *
A relokációs kvóta:
- Az Európai Bizottság megállapítása szerint jelenleg Spanyolország, Olaszország és Görögország esetében migrációs válsághelyzet áll fenn.
- A Bizottság rendkívül szűkre húzta azon tagállamok körét, amelyek nem küzdenek ilyen helyzettel – Magyarország ezek között van.
- A szolidaritás három formája: menedékkérők átvétele, pénzbeli fizetés, vagy technikai segítségnyújtás.
- A technikai segítségnyújtás csak akkor váltja ki a befogadást és a fizetést, ha az érintett tagállam ehhez hozzájárul.
- Ha a spanyolok azt mondják, hogy nekik nem kell technikai segítségnyújtás, Magyarország vagy átvesz menedékkérőket, vagy fizet.
- Általános migrációs veszélyhelyzet esetén a Tanács minősített többséggel kötelező átvételt is elrendelhet, és az érintett hét tagállamnak nincs blokkoló kisebbsége.
Bóka felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény jelenleg rögzíti a kötelező migrációs kvóta tilalmát (a korábbi népszavazás eredményeként), így a TISZA-kormánynak alkotmányos problémával is szembe kell néznie.
A dán példa
Magyar Péter Dániára hivatkozott, ahol szigorúbb a migrációs politika, mégis megkapják az uniós forrásokat. Bóka erre reagálva elmondta, hogy a dán miniszterelnök "a lehető legharcosabban küzd a jelenlegi uniós migrációs politika ellen", mert az Dániában sem működik. A dán szociáldemokraták 1909 óta a legrosszabb választási eredményüket érték el, ami nem azt mutatja, hogy a dánok elégedettek lennének a migrációs politikával.
LMBTQ-kérdések és a gyermekvédelmi törvény
Az Európai Bíróság ítélete
Bóka ismertette az Európai Unió Bíróságának a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos ítéletét, amelyet "nagyon veszélyes ítéletnek" nevezett. Az ítélet szerint a törvény:
- Szisztematikusan aláássa egy társadalmi csoport emberi méltósághoz fűződő jogát a szexuális orientáció és nemi identitás alapján.
- Közvetlenül megvalósítja az EUSZ 2. cikkének sérelmét.
- Az oktatás területén a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozásával indokolta a beavatkozást, amit Bóka jogászként rendkívül problematikusnak tart.
„Az Európai Unió bírósága (...) rendkívül gyenge kapcsolóelvek alapján terjesztette ki az Európai Unió jogának a hatókörét. (...) Innentől kezdve az államnak az a joga, hogy meghatározza, hogy milyen szervezetrendszerben és milyen tartalommal történjen oktatás, ez a joga sérül." – Bóka János *
A megoldás lehetőségei
Bóka szerint a megoldás irányát Sulyok Tamás köztársasági elnök jelölte ki a miniszterelnöknek írt válaszlevelében: olyan megoldást kell találni, amely:
- Megfelel a magyar Alaptörvénynek.
- Nem sérti az uniós jog rendelkezéseit.
- Nem csökkenti a gyermekek védelmének alkotmányban biztosított szintjét.
Bóka elismerte, hogy az ő fejében sincs olyan megoldás, ami ezt a három szempontot megnyugtatóan kielégítené. Megjegyezte, hogy Magyarországon létezik a regisztrált élettársi kapcsolat intézménye, amely bizonyos jogokat leszámítva ugyanazokat a jogosítványokat biztosítja, mint a házasság (kivéve a névviselést és a párként való örökbefogadást). Lengyelországban például még ilyen jogintézmény sincs, mégsem merült fel az EUSZ 2. cikkének sérelme.
Stratégiai döntések vita nélkül
A PPP-modell visszatérése
Bóka egy konkrét példát hozott arra, hogy a TISZA-kormány fontos stratégiai döntéseket hoz meg vita nélkül. Vitézy Dávid miniszter a parlamenti ülésnapon bejelentette, hogy az uniós források egy részét bérlakásépítési és kollégiumépítési projektekre fordítják, PPP (public private partnership) formában, 20% állami és 80% magánfinanszírozással.
Bóka ezzel kapcsolatban két stratégiai döntést emelt ki, amelyekről szerinte nem volt érdemi vita:
-
Bérlakásépítés az önálló lakástulajdon-szerzés helyett: A korábbi kormányzat az önálló lakástulajdon-szerzést támogatta, most a bérlakások irányába mozdulnak el, "annak minden társadalmi következményével együtt, amit látunk Nyugat-Európában".
-
PPP-modell a kollégiumfejlesztésben: A PPP-modell a múltban alapvetően sikertelennek bizonyult, és a magyar államnak komoly forrásokat kellett igénybe vennie, hogy az egyetemeket kimenekítse a sikertelen PPP-konstrukciókból.
„Tehát ezekről a stratégiai kérdésekről nem beszélgetünk, hanem beszélgetünk olyan dolgokról, amiknek egyébként a szimbolikus vagy kommunikációs értéke magas, de valójában nem a jövőnket meghatározó stratégiai döntésekről van szó." – Bóka János *
Bóka szerint ez a döntés azt is megmagyarázza, miért akarja a kormány felszámolni a KEKVA-kat: a KEKVA-k, mint magántulajdonosi felelősséggel gazdálkodó entitások, valószínűleg nem mennének bele számukra előnytelen PPP-konstrukciókba, de az egyetemek visszaállamosítása után ez a kérdés megoldódik.
Az uniós források "szent tehénné" válása
Bóka szerint a TISZA-kampány és a velük szimpatizáló sajtóorgánumok "szent tehenet csináltak az Európai Uniós forrásokból". A kampány végére úgy tűnt, hogy "igazából egyetlen egy akadálya van annak, hogy Magyarországon eljöjjön a Kánaán, ez pedig az uniós források megérkezése". Ezt sikerült összekötni a korrupciós aggályokkal: ha nincs korrupció, jönnek a pénzek, és akkor minden jobb lesz.
Bóka ezzel szemben úgy véli, hogy az uniós források nem oldják meg Magyarország problémáit úgy, ahogy azt a választók várják. Kifejezetten veszélyesnek tartja, hogy Magyarország fejlesztésével és jövőbeli stratégiájával kapcsolatos kérdéseket zárójelbe helyezik, mondván, hogy az uniós források ezeket a vitákat szükségtelenné teszik.
Bóka János személyes motivációja
A beszélgetés végén Bóka János személyes okokkal indokolta, hogy a választási vereség után miért ült be a Fidesz frakciójába ellenzéki képviselőként. Elmondása szerint mélyen hisz abban, hogy Magyarország jövője Európában és az Európai Unióban van, és hogy van helye egy patrióta Európa-politikának, amelynek lényege, hogy "az uniós tagállamok és az unióban élő nemzetek együtt erősebbek lehetnek, mint külön-külön, de együtt is megmaradhatnak annak, amik".
„Én mélyen hiszek abban, hogy Magyarország jövője Európában és az Európai Unióban van. (...) Ha nem ezen a patrióta Európa-politikai irányon haladunk, az katasztrofális következményekkel jár, mind Európa, mind Magyarország szempontjából." – Bóka János *
Bóka szerint a választási eredmény részben ennek az Európa-politikának a kritikájaként is értelmezhető, és személyes politikai felelősségének érzi, hogy ezt a fajta támogatottságot és bizalmat megszerezze, megteremtse és megerősítse. Kijelentette: nem ért egyet azzal az állítással, hogy Orbán Viktor ki akarta volna vezetni Magyarországot az Európai Unióból.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "kekvákról" / "KEKVA" / "KEPA" / "KEWA" – Az átiratban többféle alakban szerepel ugyanaz a rövidítés (KEKVA: Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány). A kontextus alapján egyértelmű, hogy a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványi modellről van szó, de a rövidítés írásmódja ingadozik.
- "Caron az alvilági révész" – A görög mitológiában Kharón (Charon) az alvilági révész, az ASR valószínűleg ezt a nevet ismerte félre.
- "pirannyák" – Valószínűleg piranhák, a metafora a szövegkörnyezetből egyértelmű.
- "úszra fondai" / "úszor von" – Ursula von der Leyen nevének torzult alakjai.
- "duini rendszer" – Dublini rendszer (Dublin Regulation), a menedékkérelmek elbírálásának uniós szabályrendszere.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:03]Az Ultrahang stúdiójában pedig Bóka János, a Fideszgyűlési képviselője, korábbi miniszter.
[00:00:06]Szervusz!
[00:00:06]Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:00:08]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba előtte.
[00:00:11]Kérem a kedves hallgatókat, hogy nyomjanak egy lák élet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljussunk és iratkozzanak fel a csatornánkra, ha még nem tették.
[00:00:18]Köszönjük szépen.
[00:00:18]Miért vették meg Brüsszelben azt az épületet, amiről Magyar Péter azt mondja, hogy nagyon drága volt, és valójában csak arra használták, hogy a patrióták ott néha összeüljenek.
[00:00:28]Meg Orbán Viktor miniszterelnöknek állítólag külön apartmanja volt.
[00:00:33]Az volt a az volt az elképzelés, hogy legyen a magyar államnak egy reprezentatív jelenléte Brüsszelben.
[00:00:39]Ez nem egyedülálló dolog.
[00:00:42]a meghatározó EU tagállamoknak vannak ilyen reprezentatív épületeik, sőt például német tartományoknak is van ilyen reprezentatív épülete.
[00:00:52]Ezzel az volt a cél, hogyha olyan rendezvényeket akarunk szervezni, amelyeknek a magyar állandó képviselet nem ad megfelelő helyet, mert az épület jellege ezt nem tesze nem teszi lehetővé, akkor legyen egy olyan hely, ahol ezt meg lehet oldani.
[00:01:08]A magyar elnökség, az uniós elnökség alatt már használtuk is ilyen célra az épületet.
[00:01:13]illetve volt egy volt egy olyan elképzelés is, hogy ez egyfajta ez egyfajta szalonnál alakuljon, egy nyílt épületként funkcionáljon, ahol egyébként működik magyar irodalmat idegen nyelven bemutató könyvtár, és ez már ott van, ez az épületben rendelkezésre áll.
[00:01:29]legyen egy olyan találkozási pont, akik Magyarország iránt érdeklődnek.
[00:01:33]Azok, akik Magyarországról vagy a Magyarország képviselőivel szeretnének beszélgetni, találkozni, ezt megtehessék egy olyan helyen, ami méltó Magyarországhoz.
[00:01:44]Szerintem az épületnek a megjelenése, az épületnek a kialakítása ezeknek a céloknak megfelel.
[00:01:50]Te voltál az értelmi szerzője ennek az épületnek?
[00:01:53]Nem, nem.
[00:01:53]Az a az ötlet az az ötlet az nem tőlem származik.
[00:01:58]azt most nem tudom visszavezetni, hogy honnan jött.
[00:01:59]Több forrása van ennek.
[00:02:03]Ugye az az igény az elnökségre való felkészülésn, hogy legyen egy ilyen hely, az az több helyen megfogalmazódott.
[00:02:10]És én úgy emlékszem, hogy annak idején ez Belgium és Brüsszel városának a támogatását is élvezte, mert hogy egyébként egy olyan helyre mondja magyar Péter, még a belgák sem tudták megvenni, meg senki nem akarta megvenni, a magyar állam meg még rá is licitált.
[00:02:28]És hogy tényleg 10 milliárd Ft a pénz pénzügyekben pénzügyekben nem vagyok kompetens, nem akarok most számokkal dobálsz, mert nincsenek a fejemben az adatok.
[00:02:37]Ö de egyébként a magának a környéknek is jót tett szerintem a magyar jelenlétnek ez egy ez egy méltó méltó eleme Brüsszelben.
[00:02:46]Nem érkezett sem politikai, sem építészeti városrendezési kifogás ezzel kapcsolatban.
[00:02:52]Szerintem ez szerintem ez jó, hogy van.
[00:02:54]a magyar állami vagyon gyarapodott ezzel egy olyan felhasználású épülettel, amit egyébként a jelenlegi kormány is majd tud számos funkcióban hasznosítani.
[00:03:04]Na, akkor azért kezdem ezzel, mertogy tegnap a parlamentben vita volt ugye többek között az Európai Uniós forrásokról, és aztán erről a témáról, de akkor beszéljünk az Európai Uniós forrásokról, mert múlt héten az új magyar miniszterelnök Brüsszelben járt Urszula von derennel találkozott többek között és úgy tűnik, hogy sikerül felszabadítani nagyjából 10 milliárd Ftnyi eurónyi európai uniós forrást, mondja Magyar Péter, aztán a politikus megírja, hogy még egyáltalán nem biztos.
[00:03:36]Te most mire tippelsz?
[00:03:38]Sikerül felszabadítani vagy nem sikerül?
[00:03:42]Hát most valahol a valahol a két világ között vagyunk, mint a görög mitológiában.
[00:03:49]Ugye Caron az alvilági révész, most valahol a folyónak a közepén vagyunk még az e világ meg a túlvilág között.
[00:03:55]Ugye megmondom őszintén, hogy én arra gondoltam, hogy egy, hogy egy komplex jogi megállapodást fognak bejelenteni a múlt héten.
[00:04:04]Ugye a miniszterelnök látogatása az végig billegett és az időpontot csúsztatták is.
[00:04:14]Ugye eredileg csütörtökre tervezték, aztán péntekre tolódott át.
[00:04:17]Mitől nem ért rá urszula von der lejen, vagy mit történt?
[00:04:20]Nem tudom.
[00:04:20]Szerintem ugye az a bizottságnak az az alapállása, legalábbis amikor mi tárgyaltunk velük, az volt a bizottságnak az alapállása, hogy a politikai megállapodásról szóló bejelentés az akkor történik meg, amikor az összes program jóvá van hagyva, az összes jogszabályszöveg le van egyeztetve, az összes intézkedés végig van modellezve, és akkor megszületik egy politikai megállapodás.
[00:04:42]A politikai megállapodás bejelentése után pedig ezeket az intézkedéseket sorban végre kell hajtani, a végrehajtást pedig a bizottság ellenőrzi.
[00:04:48]És nekünk voltak információink arról, hogy a Tiszapártnak a képviselőivel a bizottság az már legalább egy éve velünk párhuzamosan folytat tárgyalásokat.
[00:05:01]És ezeknek a tárgyalásoknak a hatása volt szerintem az, hogy a bizottság velünk, ahogy közeledtünk a választások felé, egyre kevésbé volt hajlandó érdemben tárgyalni.
[00:05:10]Nyilván úgy látták, hogy a Tiszapárt képviselőitől kapnak egy jobb ajánlatot, mint tőlünk apatnak.
[00:05:16]Ezért velünk teljesen felesleges tárgyalni.
[00:05:17]Várjuk meg a választásokat.
[00:05:20]Ha a Tiszanyer, akkor önök akartak, vagy akartatok volna tárgyalni.
[00:05:23]Most még meg kell szoknom ezt az de termész természetesen a a tárgyalási szándékaik azok végig komolyak voltak.
[00:05:31]Ugye a bizottságban volt egy olyan megértésünk, hogy a megállapodás, amit velünk lehet kötni, az valószínűleg egy több lépcsős megállapodás lesz.
[00:05:37]Mi nem akartunk nem akartunk egy olyan átfogó megállapodást kötni, ami lehetetlenné tenni azt, hogy azokon a területeken, ahol egyébként van gyorsabb előrealadási lehetőség, várni kelljen.
[00:05:49]Ezért kezdtünk el például a kekvákról tárgyalni, mert úgy éreztük, hogy ott viszonylag gyors előreladási lehetőség van.
[00:05:56]Ti is megszüntet megszüntettétek volna, vagy átszerveztétek volna a Kekva rendszert, ha kérik?
[00:06:00]A mi pozíciónk az volt, hogy a tagállamoknak a szuverén joga meghatározni azt, hogy egyrészt az állami vagyonnal, a közvonnal hogyan akarnak gazdálkodni, másrészt a felsőoktatási rendszerüket hogyan akarják megszervezni.
[00:06:11]És mi úgy gondoltuk, hogy a KEPA rendszer az egyrészt a közvagyonnal való gazdálkodásnak egy hatékony eszköze.
[00:06:16]Nem minden vagyonelemmel és nem minden területen, de lehetnek olyan területek, ahol ez hatékonyabb, mint a hagyományos állami gazdálkodási modell.
[00:06:23]Másrészt pedig a KEVA modell és a felsőoktatási intézmény összekapcsolása az egy olyan hozzáadott értéket jelent, ami egyrészt alkalmas források bevonására és a biztosított források állandó szintjének a garantálására a felsőoktatásban.
[00:06:40]Másrészt pedig a felsőoktatási intézményeknek ad egy olyan szabadságot, vagyis kicsit lazábbra fonja azt a szálat, ami az állami intézményekhez köti őket, ami az akadémiai szabadság szempontjából is hozzáadott érték.
[00:06:50]Pont ezt kifogásolta az Európai Bizottság, hogy nem elég szabadok a felsőoktatási intézmények, illetve, hogy az állam túlságosan beleszólak rendszerrel a felsőoktatási intézményekbe, meg hogy a közpénz elveszti a közpénz jellegét a KEFA modellel.
[00:07:07]Nagyjából ezek voltak a kifogások emlékeim szerint.
[00:07:09]Igen, ez egy ez egy állandóan visszatérő probléma volt.
[00:07:14]Nekem ezzen mindig voltak elvi fenntartásaim, mert az az nem teljesen világos számomra, hogy hogyan lehet a KEVA probléma a felsőtási intézmények esetében, amikor például a közvetlen államirányítás alatt álló Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében ez soha sem volt probléma záró zárójel bezárva, de ez ugyanaz a modell, tehát ahogy a közszolgálati Egyetemet mondjuk alapítványon keresztül fenntartja a magyar állam a Corvinus Egyetemre és a többi egyetemre, ugyanezek a szabályok vonatkoznak.
[00:07:43]ebben a történetben én nekem ugye Magyarországon több ilyen irányítási modell van.
[00:07:48]Vannak vannak közvetlen állami finanszírozású és ö irányítás alatt álló egyetemek.
[00:07:59]Vannak egyházi egyetemek, vannak kekvás versőtatási intézmények és a vannak olyan egyetemek például a Corvins, amelyiknek egy sajátos modellje van, ami egy egyik sem ezek közül.
[00:08:10]A bizottságnak az akadémiai szabadsággal kapcsolatban voltak fenntartásai, illetve csak, hogy ezt a témát kivesézzük végig, illetve a bizottságnak voltak fenntartásai a KEVA kuratóriumok összeférhetetlenségével kapcsolatban.
[00:08:22]Ez két min vannak a KE Igen.
[00:08:25]Igen.
[00:08:25]Vol volt olyan idő, amikor a KEVA kuratórium meg a regnáló miniszterek is ültek.
[00:08:28]És akkor a ö bizottságnak voltak elvárásai, hogy a KEVA kuratóriumok összetételét azt hogyan kell átalakítani, hogyan kell az összefélhetetlenségi szabályokat erősíteni.
[00:08:41]Mi ebben nagyon messzire hajlandóak voltunk elmenni, merthogy nekünk sohasem volt olyan politikai szándékunk, hogy a KEVA kuratóriumokon keresztül ezeknek az alapítványoknak, illetve az általuk fenntartott intézményeknek a működését befolyásoljuk.
[00:08:55]Tehát itt mi egyrészt meghatároztunk egy olyan listát, ami alapvetően összeférhetetlen pozíciók ekvakuratumi tagokkal.
[00:09:03]Ezt a listát mi nagyon szélesre voltunk hajlandóak venni.
[00:09:07]Másrészt pedig eseti összeférhetetlenségi szabályokat is meghatároztunk, hogy még azok is, akik egyébként ezen az általános összeférhetetlenségi szűrőn elmennek, milyen konkrét döntésekben nem vehetnek részt, ami esetleg összeférhetetlenség kérdéseket vett fel.
[00:09:21]És arra is hajlandóak voltunk, hogy széleskörű vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget tegyünk a vagyonnyilatkozat esetében, ellenőrzési jogosítványokat adjunk az állami számvevőszéknek és az integritáshatóságnak.
[00:09:33]Tehát azon, tehát én úgy gondolom, hogy azon a területen, ami a KEVA rendszeren belüli összeférhetetlenséget jelenti, nem lett volna olyan kérdés, amiben ne tudtunk volna a bizottsággal megállapodni.
[00:09:43]A másik része a dolognak ez a felsőoktatási szabadság kérdése.
[00:09:48]Ez egy ez egy ettől eltérő probléma, hogy hogyan biztosítjuk azt, hogy egyébként a kekvák által fenntartott felsőoktatási intézményeknek az oktatási kutatási tevékenységébe a kekva kuratóriumok ne tudjanak indokolatlanul beavatkozni.
[00:10:00]Én itt sem láttam olyan területet, ahol elvi probléma lett volna.
[00:10:05]Voltak voltak beakadások.
[00:10:11]Ilyen beakadások ilyen beakadások voltak.
[00:10:13]például az, hogy miért kellene mondjuk a miért kellene mondjuk az egyetemi részvételt lehetetlenné tenni vagy korlátozni magában a KEVA kuratóriumban.
[00:10:22]Tehát mondjuk az egyetem rektora miért ne vehetne részt a kuratórium munkájából, vagy mondjuk a rektor esetében miért kellene a hivatali időt korlátozni ciklusokra.
[00:10:31]Ez ezek ezek olyan kérdések voltak, amiben még még bizonytalanság volt.
[00:10:38]De mi a kekvarendszert fönn akartuk tartani.
[00:10:39]Na ugye ez a nagy kérdés, hogy elfogadta volna vajon az Európai Uniónak az intézményrendszere, hogy fenntartjátok a KE rendszert, vagy itt az egyetlen kompromisszumos megoldás az ő részükről az, hogy teljes megszüntetés és márpedig úgy van, ahogy ő akarja?
[00:10:54]Ez egy ez egy ez egy nagyon nehéz birkózás volt, amikor én elkezdtem tárgyalni a bizottsággal.
[00:10:58]A bizottság azzal indított, hogy természetesen ők ilyet nem mondhatnak ki, de mindenkinek az élete sokkal egyszerűbb lenne, ha ez a ezek a kekvák nem lennének, mert ő ezt a kekvarendszert nem szereti, de ilyen követelést nem fogalmazhat meg, de ha mi a kekvákat meg akarjuk tartani, akkor nagyon hosszú és nehéz tárgyalásokra kell számítani.
[00:11:15]Nekünk ez megint csak szuverenitási kérdés volt, hogyha van egy olyan kormányzati döntés, hogy mi ezt a modellt szeretnénk alkalmazni, bevezetni, kipróbálni, és mivel felsőoktatásról beszélünk, egy ilyen modellnek a kifutási ideje az évtizedekben mérhető, akkor mi mindent megteszünk azért, hogy úgy állapodjunk meg a bizottsággal, hogy a KEWA modell az megmaradhat, és akkor ennek az előnyeit lehet élvezni generációkon keresztül, és ennek a kapujában voltunk.
[00:11:40]Tehát úgy gondolom, hogy a bizottsággal meg lehetett volna állapodni úgy is, hogy a kekvarendszert nem vezetjük ki.
[00:11:43]A Tiszakormány nem ezt az utat választotta.
[00:11:46]Ők, ha jól értem, lépcsőzetesen, de föl fogják számolni ezt a rendszert.
[00:11:50]Nyilván ez az egyszerűbb megoldás.
[00:11:52]Ha álláspontod szerint, ha nem lenne az Európai Bizottsággal a KEV rendszerről a vita, akkor jobb lenne KEK rendszerben a felsőoktatás, mint anélkül?
[00:12:03]Igen, szerintem, szerintem szerintem igen.
[00:12:05]A KEKA rendszer az az három szempontból is tartalmaz pozitívumat.
[00:12:12]Én itt ugye egy elméleti konstrukcióról beszélek.
[00:12:14]A ennek a gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban vannak és lehetnek és viták.
[00:12:20]Ezeket szerintem ki lehetett volna hordani, de nyilván ez most már egy elméleti jellegű kérdés.
[00:12:25]Az egyik az az a finanszírozásnak a a biztosított állandó szintje.
[00:12:31]Hogyha ugye kekváknak vajon elemeket adok nem pedig évente vagy ciklusonként újrően finanszírozási vitákba kényszerítem őket, akkor az ez ad nekik egy olyan biztonságot, ami az egyetemi vagy kutatási felső kutatási működés tervezését hosszú időre lehetővé teszi.
[00:12:48]A a másik, a kekvarendszer lehetőséget ad arra, hogy magánszereplők az egyetemi finanszírozásba beszálljanak.
[00:12:56]Nyilván ezt tehetik filantróp szempontokból vagy önödekből is.
[00:13:01]Ez ebből a szempontból mindegy, de ez erre a ez a rendszer erre sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít.
[00:13:05]A harmadik pedig akárhogy nézem, nyilván a KEVA kuratóriumok összetételével kapcsolatban voltak politikai viták, de egy ideálisan működő KEVA kuratóriumi rendszer az képes az állami befolyástól és nyomásgyakorlástól távolabb helyezni a felsőtatási intézményeket, nem pedig bevonni abba a politikai erőtérbe, ahol a finanszírozás és a politikai szempontok keveredhetnek.
[00:13:27]Na, menjünk vissza az Európai Uniós forrásokról.
[00:13:29]Ugye itt van a Kekvának a kérdése.
[00:13:30]Amit még tudunk, hogy magyar Péterék azonnal csatlakoznak az európai ügyészséghez.
[00:13:35]Álláspontjuk azért szerint azért van erre szükség, hogy egyrészt ellenőrizhetők legyenek az EU-s forrásoknak a felhasználása, másrészt ki lehessen vizsgálni azokat a lopásokat, amelyeket Magyar Péterék álláspontja szerint a magyar ügyészség nem vizsgált ki, merthogy azt a Fidesz irányította le egyszerűsítve ugye ők ezt mondják.
[00:13:53]Van azzal kapcsolatban aggodalom, látom a nemzeti gondolkodású emberek szempontjából, hogy szuverenitás kérdésében mennyire szerencsés az európai ügyészséghez csatlakozni, miközben mások meg azt mondják, hogy igen, igen, de a lopásokat ez a független ügyészség ki tudja vizsgálni?
[00:14:15]Az Európai Ügyészség kérdése is olyan kérdés, amiről mi az uniós forrásokhoz való hozzáférés keretében nem tárgyaltunk a bizottsággal.
[00:14:22]Ez is olyan volt, hogy azt mondta a bizottság, hogy hát ha belépnénk az Európai Ügyészségbe, akkor ez egy nagyon pozitív jelzés lenne az ő irányukba, hogy mi hogy mi európaiak vagyunk, európaiként gondolkodunk, és ez megkönnyíthetni a tárgyalásokat, de ezt feltételként sohasem fogalmazták meg.
[00:14:44]Ez az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek sem akkor, sem most nem előfeltétele, és az uniósok alapján nem is kötelező.
[00:14:50]Itt ugye megint megint fölmerül az a kérdés, hogy hogy a magyar magyar Péter vezette kormány itt most ugye meg megint tett egy gesztóst, tett egy engedményt, ami az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából egyáltalán nem volt szükségszerű.
[00:15:05]Ezt szerintem ezt érdemes tisztázni az elején, tehát hogy mi úgy tárgyaltunk az uniós forrásokról, hogy nem lépünk be az Európai Ügyészségbe és az uniós források elhozása, elhozata az lehetséges lett volna úgy is, hogy nem lépünk be az Európai Ügyészségbe.
[00:15:17]Tehát itt megint történt valami, ami az eddigi tárgyalásokból nem szükségszerűen következett.
[00:15:22]És az Európai ügyészséget az sok szempontból körbe lehet járni.
[00:15:24]A az első az első kérdés az az, hogy hatékonyabban biztosítható-e az uniós források védelme az Európai ügyészségen keresztül, mint anélkül, hogy az Európai ügyészség csak meghatározott bűncselekményekben, uniós források tekintetében vizsgálódhat.
[00:15:39]Tehát azoknak a azoknak az ügyeknek a felderítése, amik jelentős részben az elmúlt választási kampány részét képezték, ezeknek a felderítése főszabály szerint nem az Európai Ügyészéghez fog tartozni.
[00:15:53]A az Európai Ügyészségnek a hatásköre ez ennél lényegesen korlátozottabb.
[00:15:55]A másik, hogy akkor ez hatékonyabb-e azokon a területeken, ahol egyáltalán van hatásköre.
[00:16:00]Az Európai Üdészség eddigi tevékenysége mindenki számára azt mutatja, hogy ez nem vagy nem szükségszerűen van így.
[00:16:07]Tehát az Európai Ügyészségnek a belekeveredése ezekbe az eljárásokba eddig két dolgot eredményezett.
[00:16:14]Az egyik az az, hogy végtelenül elbonyolította ezeket az eljárásokat, amik semmivel sem lettek rövidebbek vagy egyszerűek, mint a nemzeti hatóságok alatt.
[00:16:21]Másrészt pedig belehozott egy olyan politikai elemet, ami egy európai politikai elemnek tekinthető, hogyha megnézzük azokat a személyeket vagy tagállamokat, akiket érintett az Európa ügyészség eljárása eddig, mindegyikük politikai befolyásoltságú eljárásokra panaszkodott, és ezek a szempontok, ezek egyértelműen az Európai intézményrendszerből erednek.
[00:16:40]És ha megnézzük az Európai Ügyészséget vezető szemét, a Laura Kodruca kövesi asszonyt, aki azelőtt a román különleges nyomozóügyészségnek volt a vezetője.
[00:16:56]Az ő működésével szemben Romániában is és az Európai Ügyészség élén is ugyanazok a kifogások merültek fel, vagyis hogy politikai megfontolás alapján vezet eljárásokat.
[00:17:03]Erről az RMDSZ politikusai tudnának elég részletes történeket történeteket mesélni, hogy hogyan használta ő annak idején ezt a szervezetet politikai nyomásgyakorlásra.
[00:17:12]Ezek az aggályok, ezek ezek most is fenn állnak.
[00:17:14]Tehát én azt gondolom, hogy azt gondolom, hogy nagyon nehéz érvet találni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett azon felül, hogy ez egy gesztus az Európai intézményrszerek felé, hogy hogy mi akkor most beállunk a sorba, ezt is átvesszük és e tekintetben sem fogunk kilógni a sorból.
[00:17:35]Vannak, akik azt mondják, hogy azért nem jó csatlakozni az európai ügyészséghez, mert most még csak az EU források felhasználásával kapcsolatban nyomozhat, vizsgálódhat, de hát tulajdonképpen bármikor hozhat olyan döntést, akár a nemzeti kormányok összessége, akár az Európai Parlament és kapcsolt szervei, hogy mondjuk kiterjesszék más kérdésekre is, nem csak pénzfelhasználásra, hanem bármi másra, mint ahogy láttuk mondjuk az Európai Bíróság legutóbbi határozatát, ugy a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban, hogy ott reklámtörvény és GDPR volt a körítés, tehát hogy a pedofiloknak a listázása az megsérti az adatvédelmi törvényt és egyebek.
[00:18:11]Tehát, hogy ugyanígy az európai ügyészséget is nagyon könnyű lehet tulajdonképpen mozgatni.
[00:18:14]Ez mennyire van így?
[00:18:17]Ez egy teljesen valós félelem.
[00:18:17]Jelenleg is vannak kezdeményezések az Európai Ügyészek hatáskörének a kiterjesztésére a legváltozatosabb területeken.
[00:18:24]Tehát mindig, amikor fölmerül valamilyen valamilyen akút jogi akut jogi vagy politikai probléma, a nemzetközi terrorizmussal, szervezetbűnözéssel vagy akár a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban, akkor mindig előkerülnek olyan javaslatok.
[00:18:41]Ezek egy része magától az Európai Ügyészégtől származik, más része tagállamoktól, hogy ki kellene terjeszteni az Európai Ügyészég hatáskorét ezekre a területekre is.
[00:18:48]És ha már benne vagyunk, az európai döntéshozatal dinamikája az úgy néz ki, hogy egy idő után nagyon nehéz ezeknek ellentartani.
[00:18:59]És bár az európai bűncselekmények meghatározása, vagy az Európai Ügyességnek a hatásköre az olyan terület, ahol alapvetően politikai konszenzusra van szükség.
[00:19:06]De azt tudjuk az EU működésével, hogy politikai konszenus az ott is tud lenni, ahol valójában nincsen.
[00:19:11]Tehát innen innentől kezdve valóban a tagállami szuverenitásnak a harapdálása történik, mint amikor ugye a pirannyák szedgetik le az ember lábáról a húst a folyóvízben.
[00:19:22]Itt is az történik, hogy hogy persze ezt ezt a folyamatot senki sem szereti, nem is biztos, hogy támogatja, de ettől függetlenül ez történik, és ha már benne vagyunk, akkor akkor nagyon kevés eszközünk van ennek a megállítására.
[00:19:34]Ugye érdekes most, hogy mondod, hogy ez nem volt feltételle az európai uniós forrásoknak, mert akkor most nagyon demagóg lesz, amit így mondok, de hogy Magyar Péterék tulajdonképpen így önként járulnak hozzá az Európai Unió központosításához, nem?
[00:19:50]Hát igen, ez a ez a egyre szorosabb európai integrációnak az alapvető problémája, hogyha valaki valaki ehhez asszisztál, akkor ez a folyamat ez rendkívüli módon fel tud gyorsulni.
[00:20:01]De az én fejemben egy kicsit ez most a magyar uniós források szempontjából merül fel kérdésként.
[00:20:08]Tehát én ugye abból indulok ki, hogy az Európa ügyészekhez olott csatlakozás nem volt feltétele az uniós források megszerzésének.
[00:20:14]Ezt senki sem állította, és én úgy gondolom, hogy ez lehetséges lenne, vagy lehetséges lett volna az Európai Ügyészséghez orott csatlakozás nélkül is.
[00:20:23]Akkor akkor viszont jó lenne tisztázni azt a kérdést, amit mi már elég régóta boncolgatunk, hogy végülis akkor egész pontosan mi volt ennek a politikai megállapodásnak a tartalma, amit Magyar Péter Büsszelben megkötött?
[00:20:34]Mert jó lenne, hogyha tisztán látnánk.
[00:20:36]Tehát, hogy most a nem tudom, hogy melyik a jobb forgatókönyv, hogyha a Magyar Péter azt mondja, hogy ő pénzért csatlakozott az európai ügyészséghez, mert ezt ezt még ezt még ez politikai értelemben értelmezhető dolog.
[00:20:46]Vagy vagy hogy ingyen csatlakozott az Európai ügyészséghez, nem tudom melyik a melyik a rosszabb verzió.
[00:20:52]Ugye erre mondta Magyar Péter a sajtól vajos Facebook posztjában, hogy semmi másra nem volt szükség, mint tárgyalástra, meg hogy meg állapodtak abban, hogy leállítják a korrupciót és a lopásokat.
[00:21:05]Tulajdonképpen ez volt az üzenet.
[00:21:06]Igen, de de ez teljesen világos, hogy ez teljesen világos, hogy ez hogy ez hogy ez nem igaz.
[00:21:10]És ha csak egész egyszerűen megnézem azt, hogy a az uniós források milyen eljárásokban és milyen okokból vannak felfüggesztve, akkor ez teljesen világossá válik.
[00:21:20]Ugye egyrészt van a helyreállítási alap, ahol az úgynevezett szupermérföldköveket kell teljesíteni, ami ráadásul egy hitel.
[00:21:31]Hát részben hitel.
[00:21:31]Részben hitel.
[00:21:31]Már Magyarország szempontjából rész az Európai Unió szempontjából teljes egészében hitel, mert az EZ hitelként vette fel, de ennek egy részét támogatásként, másrész hitelként folyósítják a tagállamok számára.
[00:21:45]Másrészt ott vannak a a felfüggesztett kohéziós források, amelyeknél a jogállamisági kondicionalitási eljárásban meghatározott feltételeket kell teljesíteni.
[00:21:55]Ezen túl a kohéziós források tekintetében vannak az úgynevezett horizontális feljogósító feltételek, például a magyar igazságszolgáltatás helyzete, amit még az előző kormány tárgyalt ki sikeresen.
[00:22:07]És vannak még az úgynevezett tematikus feljogosító feltételek, amik nem a kohéziós források egészét, hanem ennek egy részeit blokkolják, és a tematikus feljogosító feltételek között nevesítve szerepel az uniós migrációs jogalkotásnak a végrehajtása, nevesítve szerepel a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos aggályoknak a kezelése.
[00:22:26]Tehát azt mondani, hogy sem a migráció, sem a gyermekvédelmi törvény nem része ezeknek a beszélgetéseknek, ez nyilvánvalóan nem igaz.
[00:22:31]legfeljebb Magyar Péter mondhatja azt, hogy én a migrációs jogalkotást nem akarom végrehajtani, és ezért lemondok azokról a pénzekről, amik ettől vannak függővé téve, vagy én a gyermekvédelmi törvényhez nem akarok hozzányúlni, és lemondok arról a pénzről, ami ehhez van kötve.
[00:22:46]De érdemes lenne ezekben a kérdésekben tisztán beszélni, hogy akkor ez elhangzott, erre én ezt mondtam, ez része a megállapodásnak, nem része, de ha nem része, akkor az azzal jár, hogy bizonyos forrásokról lemond.
[00:22:54]Ha része, az azzal jár, hogy akkor az ezzel kapcsolatosakat kezeli, és azokat a pénzeket is azozza.
[00:22:59]Tehát ez ezt a fajta világosságot várnánk a Tisza kormánytól, és ezt nem kapjuk meg péntek óta.
[00:23:09]Valószínűleg azért, mertogy bár történt bejelentés, de mint említettem, ez a bejelentés ez lényeg más, mint amilyen bejelentéseket eddig a bizottság velünk kapcsolatban tett, mert ezek szerint akkor ezek a kérdések még nincsenek tisztázva, helyreállítási terv még nincsen.
[00:23:23]Akkor lehet, hogy most még csak arról jelentettek be tulajdonképpen bejelentést, hogy tárgyalnak és akkor a részleteket ezután fogják kidolgozni.
[00:23:31]azt mondja a Magyar Péter, egyetlen ára volt a 6000 milliárd Ftos uniós források hazahozatalának, tehát egyetlen ára az orbáni korrupció folytatásának teljes megszüntetése teljesítettük örömmel.
[00:23:43]Igen, de ugye a bejelentés az nem arról szólt, hogy Magyarországnak most már hozzáférése van az uniós forrásokról.
[00:23:46]A bejelentés az arról szólt, hogy majd lesz egy megállapodás, ami megállapodást ha majd végrehajtunk, akkor majd valamilyen uniós forrásokhoz valamilyen mértékben hozzáférünk.
[00:23:57]Tehát ez a meg ez a ez a sajtótájékoztató, ez ez a Magyar Péter meg úszor von szempontjából csak arról szólt, hogy itt vagyunk mi.
[00:24:05]Mi nagyon szeretjük egymást ellentétben az előző magyar kormánnyal, aki nem szerette a bizottságot, és a bizottság sem szerette őt, de mi szeretjük egymást és meg fogunk állapodni és ezek a pénzek, ezek lesznek.
[00:24:18]Ez a igazából erről szólt a bejelentés.
[00:24:21]Én nagyon más, nagyon más politikai értelmet ennek nem tudok tulajdonítani.
[00:24:25]Tehát semmi olyan megállapodást nem hoztak nyilvánosságra, ami alapján azt lehetne mondani, hogy valóban felszabadultok ezek az uniós források.
[00:24:32]Itt született egy bejelentés, hogy mi annyira szeretjük egymást, hogy biztosan meg fogunk állapodni ezekről a pénzekről, hogy higgyétek el, igaz, hogy már eltelt nem tudom én hány hét a kormányhivatalba lépése óta, igaz, hogy már a hivatalba lépés előtt egy éve folyamatosan egyeztettek bizonyos részletekről.
[00:24:46]És én azt vártam, hogy akkor majd a nagy bejelentést most megszületünk, de még itt nem tartunk, de semmi gond.
[00:24:50]Nagyon szeretjük egymást, és ez a bejelentés majd valamikor meg fog születni.
[00:24:54]Higgyetek nekünk, ha jól értem ez, ha jól értem, ez a megállapodás van.
[00:24:59]És a sajtónak utána a bizottság már nyilvánvalóvá is tette, hogy hogy akkor ezen a héten várja a módosított helyreállítási tervez terv tervezetének a benyújtását, amit majd ők vagy jóvá hagynak, vagy nem.
[00:25:10]Gondolom már a jóvágyás előtti fázisban vannak.
[00:25:12]Tehát ez megtörténik, de ez de ez nem történt meg pénteken.
[00:25:15]Ez pénteken is megtörténhetett volna, hogy bejelenti az úszra fondai, hogy jóvá hagyjuk a módosított helyreási tervet, de ilyen bejelentés nem volt, tehát nincs még megállapodás.
[00:25:22]ezen most dolgoznak, de úgy tűnik, hogy Magyar Péternek nagyon kellett egy ilyen közös esemény, ahol nyilvánvalóvá teszi a piacok meg a saját választói számára, hogy azt, amit ígért a választási kampányban, azt tényleg be tudja majd be tudja majd tartani.
[00:25:36]Beszéljünk a migrációról, illetve az LMBT meg ilyen kérdésekről is.
[00:25:38]Azt mondta tegnap Magyar Péter a migrációs paktum kapcsán, merthogy ugye az is nagy kérdés, hogy most akkor ezen a területen mi lesz, hogy a migrációs paktumot akkor fogadta el az Európai Unió, amikor a Fidesz KDNP volt kormányon, és hogy az Orbánkormánynak szövetségeket kellett volna építeni az EUN belül és megakadályozni a migrációs paktum elfogadását, de ezt a házi feladatot az Orbán kormány nem végezte el, ehelyett bementek a propaganda adókba, és hazudtak a választóiknak éjjel nappal, reggel, délben meg este.
[00:26:09]Nyilván azért ez a terület ez hozzátartozott Mi újságmigrációs paktum területén.
[00:26:16]Ugye a tegnapi országgyűlési vitanapon elég sok állítás elhangzott a migrációs paktummal kapcsolatban, és sajnos a a házszabály rendelkezések azok nem teszik lehetővé, hogy egy olyan vita bontakozzonk erről a kérdésről, amiből a a hallgatók azok valóban megtudják, hogy akkor mégis mi ez az egész migrációs paktnum.
[00:26:37]politikai értelemben ezt egy mélyen inkorrekt megközelítésnek tartom, hogy Orbán Viktorra és az Orbán kormányokra toljuk rá a migrációs kapcsolat, migrációs paktummal kapcsolatos politikai felelősséget.
[00:26:50]Tehát ha van olyan miniszterelnök és van olyan kormány, amelyik a migrációs paktum elhibázott politikájával kapcsolat semmilyen politikai felelősséget nem visel az Orbán Viktor és az Orbán kormányok.
[00:27:02]Tehát ha van ilyen a helyzet az az, hogy kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy a migrációs paktum az ebben a formájában elfogadhatatlan.
[00:27:12]Az azt megelőző és a migrációs paktum eredményeképpen kialakuló migrációs politika nem kezeli a migrációs válsággal kapcsolatos kihívásokat.
[00:27:22]A Orbán Viktor miniszterelnök úr volt az, amelyik amelyik elérte, hogy az európai tanács kimondja azt, hogy a migrációs paktummal kapcsolatos elvi kérdésekben egyhangúsággal kell döntést hozni, de utána erről a megállapodásról a tagállamok minősített többsége lefarolt.
[00:27:39]Most ezért politikai értelemben felelőssé tenni azt az embert, aki kezdetektől fogva hangsúlyozta, hogy alapvetően eltérő megközelítés szükséges.
[00:27:47]Szerintem ez politikailag a lehető leginkorrektebb megközelítés.
[00:27:53]Másrészt ugye a migrációs paktummal összefüggésben nagyon sok olyan állítás elhangzott, hogy hogy ez valójában javítja a külső határok védelmét.
[00:27:59]Ez valójában a megoldás, ez valójában nekünk jó.
[00:28:03]Hogyha megnézzük ezeket a kijelentéseket, én azt látom, hogy a hogy a hogy a magyar kormányban jelenleg óriási bizonytalanság van a tekintetben, hogy akkor végül is mi lesz a követendő politika a migrációs paktummal kapcsolatban, és hogy utána ezt az ő választóiknak hogyan fogják tudni politikailag eladni.
[00:28:21]Ugye ugye legalább háromféle vonal van.
[00:28:23]Az egyik vonal az az, hogy mi megvédjük a magyar külső határokat, mi továbbra is bemutatunk az Európai Bizottságnak, és mi továbbra is szabadságharcot fogunk folytatni a rossz migrációs politikával szemben.
[00:28:35]Amikor Magyar Péternek ez áll érdekében, akkor ezt a retorikát használja.
[00:28:39]Aztán van egy másik vonal, amelyik amelyik azt mondja, hogy hát a migrációs paktumból bizonyos elemek a mi érdekünkben állnak, ezeket végre fogjuk hajtani, más elemeket nem.
[00:28:52]majd megtanuljuk a lengyelektől meg az olaszoktól, hogy hogyan lehet kikerülni a migrációs paktum intézkedéseit, és úgy hajtjuk végre, hogy igazából nem halljuk végre.
[00:28:59]Ez a azt mondja, hogy van olyan opció, hogyha jönne egy újabb migrációs hullám, akkor Magyarország felajánlhatja, hogy nem vesz át migránsokat, nem fizet, hanem felajánlja a segítséget például Görögországnak, Máltának, más országoknak.
[00:29:10]Így a paktum nem jelenti azt önmagában, hogy kötelezően migránsokat kellene befogadni Magyarországra.
[00:29:15]Igen, csak ez csak ez nem igaz.
[00:29:15]És ugye a pont a parlament, nem tudom, hogy ebbe belemenjünk-e részletekbe.
[00:29:19]Talán talán indokolt, mert hogy legalább akkor most a most a nézők lépésről Igen.
[00:29:27]Hogy akkor hogy itt mi történik.
[00:29:28]Ugye egyrészt először is két különböző dologról beszélünk.
[00:29:30]Az egyik a az egyik a a relokációs kvóta, amikor olyan migránsokat, menedékkérőket veszünk át, akik nem Magyarországon nyújtották be a menedékkérelmüket.
[00:29:41]A másik pedig azoknak a azoknak az elbírálása, akik Magyarországon nyújtották be a menedékkérmüket.
[00:29:48]Kezdem ezzel, mert ez a reokációs kótánálán nagyobb probléma, és erről Magyar Péter sohasem beszél.
[00:29:52]Arról van szó, hogy jelenállás szerint menedékkérelmet Magyarország területén nem lehet benyújtani.
[00:29:59]Ezeket a menedékkérelmeket Magyarország területén kívül kell benyújtani.
[00:30:03]Ez a ez a de facto területen kívüliség, amit mi mindig is propagáltunk, mert egy migrációs válság esetén ez az egyetlen megoldás, mert hogyha valaki belép Magyarország területére, itt nyújtja be a menedékkérelmet, azt utána nem lehet a kerítés túloldalára kísérni, azt nem lehet visszatolni, annak a menedékkérelmét Magyarországon kell elbírálni.
[00:30:22]Az Európai Unió statisztikák szerint a menedékkérelmeknek lényegesen kevesebb, mint a fele lesz megalapozott menedékkérelem, és utána megalapozatlan menedékkérőknek kevesebb mint 15%-át lehet az Európai Unió területéről eltávolítani.
[00:30:37]Vagyis ez egy jó biznisz, bejövök, az Európai Unió területén vagyok, menedékkérelmet nyújtok be, ez megalapozatlan, és az esetek túlnyomókségében velem nem lehet semmit kezdeni.
[00:30:48]Erre mondják azt, hogy na jó, de hát ők nem is Magyarországra akarnak jönni, mennek tovább Nyugat-Európába, mi ezzel nekem a problémám?
[00:30:54]Erre van a duini rendszer.
[00:30:56]Ezzel a probléma a duini rendszer.
[00:30:58]A Dublini rendszer az azt mondja, hogyha valaki Magyarországon nyújtott bem menedékkérelmet és az Európai Unió más tagállá más tagállamában egyébként a rávonatkozó szabályok megsértésével tartózkodik, mert sengeni rendszerben szabad mozgónak minősül egyébként, de hogyha azon túltartózkodik, akkor a jogellen sem van.
[00:31:17]És onnantól kezdve ezek az országok, ezek visszaküldhetik Magyarországra ezeket a menedékkérőket.
[00:31:23]Nyilván azokat fogják visszaküldeni, akikre nincs szükségük, mert egyébként a rendszer úgy működik, hogy Magyarországból elmegy valaki Németországban, ahhoz beilleszkedik a társadalomba, tud dolgozni satöbbi, akkor rendben van.
[00:31:32]De ha nem, akkor a németek begyűjtik és a Dublin rendszer értelmében visszaküldik Magyarországra.
[00:31:38]Magyarországnak pedig, mivel itt kért menedék volt először az Európai Unió területén, ide lépett először, Magyarországnak vissza kell fogadnia.
[00:31:45]Tehát a rendszer úgy működik, hogy igen, lehet, hogy tovább megy nyugatra, de aki nyugaton nem tud beilleszkedni, azt vissza fogják küldeni ide.
[00:31:50]Úgyhogy előbb-utóbb ez ismét a mi problémánk lesz.
[00:31:53]Magyarországnak olyan kapacitásokat kell a migrációs paktum alapján kiépíteni, ami 2027 végére évente több mint 20000 menedékkérelem elbírálását teszi lehetővé.
[00:32:04]Ez évente potenciálisan 20000 ember, aki előbb-utóbb Magyarország területén ragad, vagy Magyarország területére jön vissza, és egyébként pedig jó eséllyel a menedék kéreme megalapozatlan.
[00:32:18]És a családegyesítéssel és arról arról arról már nem is beszélek, mert családegyesítés tekintetében vannak tárgyalások, hogy ezt lehet, hogy szűkebbre kell vonni, lehet, hogy tágabbra, de a de a családegyesítés lehetővé teszi nyilván, hogy ez a szám ez exponenciálisan nőjön.
[00:32:31]Ez a ez az egyik probléma.
[00:32:33]És akkor erre jön még rá a relokációs kvóta, mert hogyha migrációs válsághelyzet van, akkor az azt jelenti, pedig alakul pár ha néző és nem csak hogy alakul, ugye Magyar Péter miniszterelnök itt sem állított igazat, mert hogy azt mondta, hogy nincs ilyen helyzet.
[00:32:48]De hát ugye az Európai Bizottság megállapítása szerint jelenleg Spanyolország, Olaszország és Görögország esetében migrációs válsághelyzet áll fenn.
[00:32:56]Vagyis ezek az országok, ezek jogosultak szolidaritást kérni a relokációs rendszer értelmében az Európai Unió azontagállamaitól, amely tagállamok maguk nem küzdenek ilyen helyzettel, vagy ennek a veszélye nem áll fenn.
[00:33:11]A bizottság úgy húzta meg azoknak a tagállamoknak a körét, akik ilyen helyzettel nem küzdenek, hogy ez rendkívül szűk.
[00:33:17]Azt hiszem, hét tagállam van, amelyik egyáltalán szóba.
[00:33:21]Magyarország az ilyen, ami azt jelenti, hogy adott esetben ezek az országok, ezek kérhetik Magyarország szolidaritását.
[00:33:28]Abban igaza van Magyar Péternek, hogy a szolidaritás az nem kizárólag menedékkérők befogadását jelenti, az jelent pénzbeli fizetést, illetve jelent technikai segítségnyújtást is.
[00:33:37]És ha jól értem, a magyar kormány azt mondja, hogy ő nem kíván átvenni menedékkérőket, nem kíván fizetni, hanem technikai segítségnyújtást ajánl föl azonban.
[00:33:46]A technikai segítségnyújtás csak akkor váltja ki a befogadást és a fizetést, hogyha ehhez az érintett tagállam hozzájárul.
[00:33:54]Vagyis lehet, hogy mi technikai segítséget akarunk nyújtani a spanyoloknak, de ők azt mondják, hogy köszönjük szépen, nekik technikai segítség nyújtás nem kell.
[00:34:00]ők azt szeretnék, hogy vegyünk át néhány 100z menedékkérőt.
[00:34:08]És ha azt mondják a spanyolok, hogy nekik nem kell technikai segítsényújtás, akkor én mint Magyarország nem ragaszkodhatok a technikai segítsenyújtáshoz, akkor én vagy átveszek menedékkérőt, vagy fizetek, de tovább megyek.
[00:34:17]Ha az Európai Bizottság azt mondja, hogy hogy általános migrációs veszélyhelyzet áll fenn, akkor onnantól kezdve kötelező átvételt is elrendelhet, és ezt a tanácsban minősített többséggel kell elfogadni.
[00:34:32]Márpedig ha megnézem azt a hét tagállamot, aki jelenlegi állás szerint kötelező lenne személyek átvételére, ennek a héttagállamnak nincsen blokkoló kisebbsége.
[00:34:40]Tehát adott esetben Magyarország és az átvételre kötelezett tagállamok hozzájárása nélkül is lehetne minket kötelezni arra, hogy menü ugye ez azért is érdekes, mert ha jól tudom, akkor az alaptörvény rögzíti, hogy a kötelező migrációs kvótát azt nem alkalmazza magyar volt ugye ezzel kapcsolatban egy népszavazás még annak idején.
[00:34:57]Szóval az egy érdekes dolog lesz, hogyha ezt vagy az új alkotmányból kihagyják, vagy vagy megváltoztatják az alaptörvényt ezzel kapcsolatban.
[00:35:05]Igen, ez egy ez egy nagy dilemma lesz az új kormány előtt, mert az egy dolog, hogy ők kötnek majd egy politikai megállapodást.
[00:35:11]Szerintem ezt a politikai megállapodást nem fogják tudni elkerülni, mert én azt én azt nem látom, hogy lehetőség lenne ezt a fajta újrakezdést az Európai Unió és Magyarország kapcsolataiban Magyar Péternek végrehajtani anélkül, hogy a migrációs politika végrehajtásába beállna a sorba.
[00:35:31]De ebből utána neki lesz egy alkotmányos problémája.
[00:35:35]Ugye erre azt mondja, hogy Dánia migrációs politikája sokkal szigorúbb, mint Magyarországon.
[00:35:38]Mégis megkapták a dánok az uniós forrásokat, mert tárgyalóképes kormánya van.
[00:35:42]Betartják az uniós jogot, és a Dán miniszterelnök nem lopja el a teljes hazáját.
[00:35:49]Hát ez egy elég elég sarkos megállapítás, ha jól értem azokat a beszélgetéseket, amiket a a Dán miniszterelnök folytat a migrációs politikával összefüggésben, a Dán miniszterelnök a lehető legharcosabban küzd a jelenlegi uniós migrációs politika ellen.
[00:36:09]Ugyanis a jelenlegi migrációs politika Dániában sem működik.
[00:36:15]És hogyha megkérdezik a dánokat, ők is azt mondják, hogy ez a politika nem működik.
[00:36:18]Tehát nem arról van szó, hogy van egy politika, ami Magyarországon nem működik, de Dániában működik, hanem van egy olyan politika, ami Dániában nem működik, Magyarországon pedig nem alkalmazzuk, és ezért tűnik úgy, hogy akár működhet is.
[00:36:28]De ha megnézzük a Dán választási eredményeket, ugye most alakul új Dán kormány ugyanannak a miniszterelnöknek a vezetésével, aki eddig is volt.
[00:36:36]De hát a a Dán szociáldemokraták 1909 óta a legrosszabb választási eredményüket érték el.
[00:36:44]Ez nem egészen abba az irányba mutat, hogy Dánia az uniós migrációs politikát úgy hajtja végre, hogy ez a dánoknak a köz közmegelégedésére szolgáljon.
[00:36:56]LMBTQ kérdések.
[00:36:56]Kijött egy friss medián mérés ebben az van, hogy a magyarok 57%-a visszavonni az LMBT jogokat korlátozó törvényeket.
[00:37:06]Ez már a medián csinálta készült Magyarország kormánya a megbízásában, vagy nem tudom, de hogy ez már az érzékenyítés része.
[00:37:13]Meg megmondom őszintén, hogy nem nem tudom, hogy ezt nem tudom, hogy ezt ö hova tegyem.
[00:37:24]Hogy ez egy ez egy ez egy nagyon ez egy nagyon bonyolult kérdés, mind politikai, mind társadalom, mind pedig mind pedig jogi jogi szempontból.
[00:37:34]Az világos, hogy van egy Európai Uniós bírósági ítélet, ami bírósági ítélet a gyermekvédelmi törvényt, azt számos szempontból az uniós joggal ellentétesnek és az uniós alapértékekkel ellentétesnek minősítette.
[00:37:50]Meg egyébként GDPR-ról is, és még és még sorolhatnám.
[00:37:54]És ugye először mondta ki az Európai Unión szóló szerződés második cikkének a közvetlen sérelmét.
[00:38:02]egy szabályozás csomagra hivatkozva, mondván, hogy ennek a szabályozásnak a célja az egyértelműen az Európai Unió alapértékeinek az aláása egy meghatározott személykörre vonatkozóan, mert ez az, hogy összemossa a homoszexuálisokat a pedofíliával tulajdonképpen nem a a bírósági ítélet ennél szélesebb körben fogalmaz azt mondja, hogy a a szexuális orientáció és nemi identitás alapján szisztema tematikusan aláássa egy társadalmi csoport emberi méltósághoz fűződő jogát, és ezért ellentétes az Európai Unió alapértékeivel, és ezért az EOS második cikkének a sérelmét közvetlenül is megvalósítja.
[00:38:47]Most itt szerintem a a megoldás az az valahol a elméleti szinten ott lenne, ahol a Magyar Köztársasági elnök is a miniszterelnöknek írt válaszlevelében jelezte.
[00:39:01]Vagyis, hogy egy olyan olyan megoldást kell találni, ami a magyar alaptörvénynek megfelel.
[00:39:05]Egyúttal az uniós jog rendelkezéseit sem sérti, és nem csökkenti a gyermekek védelmének az alkotmányban biztosított szintjét.
[00:39:13]Ha jól értem, ez a ezt a feladatot kellene megoldani.
[00:39:18]Ennek még a körvonalai sem látszanak.
[00:39:20]Tehát, hogy a tehát hogy a a vita most abba az irányba kezd elmenni, hogy abba az irányba kezd elmenni, hogy ugye a medián is azt hiszem a az azonosneműök házasságával kapcsolatban tett fel kérdéseket, vagy a gyermekvédelmi törvény hatályon kívül helyezésével tett fel kérdéseket.
[00:39:36]De a vita az de de a a vita az Európai Unió szempontjából meg az uniósok szempontjából nem ez a vita.
[00:39:43]Az az, amit a köztársaság elnök fölvázolt, hogy hogyan tudjuk biztosítani az alaptörvény, az uniós jogarországon elvárt gyermekvédelmi szintnek az összhangját.
[00:39:53]Ha a beszélgetés ebbe az irányba menne, az szerintem sokkal értelmesebb sokkal értelmesebb lenne.
[00:40:00]Ugye nagy kérdés, hogy itt mi lesz szerinted?
[00:40:03]Mi lesz?
[00:40:03]Meg még azon gondolkodtam, hogyha a Fidesz maradt volna kormányon, nyilván ez már nagyon történelmietlen, de akkor ezekben a kérdésekben a Fidesz hogy tudott volna mozogni úgy, hogy a kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon?
[00:40:17]Egyáltalán meg lehetett volna csinálni?
[00:40:18]Vagy akkor ebből a szempontból könnyebb is, hogy van egy új Tiszakormány, aztán majd ők új ég, új földet nyitnak itt ebben a térbában.
[00:40:24]Igen, ezt meg megmondom őszintén, hogy még az én én fejemben sincsen egy olyan megoldás, ami ezt a ami ezt a három szempontot megnyugtatóan megnyugtatóan megnyugtatóan kielégíti.
[00:40:39]Én én csak arra arra utalnék, hogy ugye Magyarországon van regisztrált élettársi kapcsolat.
[00:40:47]Ez a regisztrált élettársi kapcsolat ez bizonyos jogokat leszámítva ugyanazokat a jogosítványokat biztosítja, mint a házasság.
[00:40:58]Ja, hátságot hívjuk az apa meg a vagy a férfi meg a nőnek a szövetségének, de azon kívül tudnak örökölni és a tehát az azonos neműeknek gyakorlatilag sok hasonló jog Ig van van néhány talán esküvőt nem tudom, hogy Igen.
[00:41:15]A név névviseléssel névviseléssel kapcsolatban, illetve párként való errőkbefogadással kapcsolatban nem ugyanazokat a jókat ö biztosítja a magyar jogarendszer ezzel kapcsolatban.
[00:41:26]Ö de ugye van olyan uniós tagállam, például Lengyelország, ahol ugye a az LMBTK közösség jogával kapcsolatban most uniósagályok nem merültek fel, de ugye Lengyelországban az azonos nemek sem házasságot nem köthetnek, sem regisztrált élettársi kapcsolatban, nem léphetnek.
[00:41:44]az Európai Unió bírósága fogalmazott meg olyan kötelezettséget felé, hogy valamilyen módon ekvivalens jogintézményt biztosítania kell az azonos neműek együttélésének a jogi keretei tekintetében.
[00:41:58]De ott ugye nincsen, de de ott ugye föl se merül például az EUS második cikinek össérelme Lengyelország esetében, ahol egyébként az azonos neműek együttélésének semmilyen jogi kereteit nem biztosítja a jogrendszer.
[00:42:09]Ez csak zárójelben csak zárójában jegyzem meg.
[00:42:11]Tehát ez egy ez egy ez egy politikai vitává nőtte ki magát.
[00:42:14]És az ezzel kapcsolatos Európai Uniós bírósági ítéletet én nagyon veszélyes ítéletnek tekintem.
[00:42:22]Nem feltétlenül nem feltétlenül azért, amilyen jogi kötelezettséget Magyarország számára megállapít, hanem ahogyan az Európai Unió jogának a hatókörét kiterjesztette rendkívül gyenge kapcsolóelvek alapján.
[00:42:37]Tehát például az, ami ami nekem jogászként rendkívül problematikus, az az, ahogyan átlendült az Európai Unió bírósága annak az uniós jogi rendelkezésnek a a problémáján, hogy a az oktatás az tagállami hatáskör mind az oktatás szervezet szervezetrendszerét, mind pedig az oktatás tartalmát illetően.
[00:42:59]ezen az Európai bírósága átlendült azzal, hogy igen, de az oktatáshoos kapcsolódóan, illetve oktatási intézményekben szolgáltatásként is lehet képzéseket, oktatásokat nyújtani, és hogyha ezeknek a körét az állam szűkíti, akkor valójában a szolgáltatás nyújtás szabadságát korlátozza.
[00:43:13]Most innentől kezdve az államnak az a joga, hogy meghatározza, hogy milyen szervezetrendszerben és milyen tartalommal történjen oktatás.
[00:43:20]Innentől kezdve ez a joga sérül, mint ahogyan ez az ítélet is azt mutatja, hogy akkor ezek szerint az államnak mégsem áll jogában meghatározni azt, hogy milyen szervezetben és milyen tartalommal történjen oktatás.
[00:43:35]Az az utolsó kérdésem, hogy nagyon nehéz egyszerre az Európai Uniós forrásokat is hazahozni, jogilag is rendben lenni, összeegyeztetni az Európai Uniós jogot, meg a hazai alaptörvényben foglaltakat.
[00:43:49]Ö viszont ugye itt egy kicsit azt látom a Tisza szimpatizásai és a magyar társadalom körül, hogy annyira ki vannak fáradva a napi politikai vitákban, hogy ők csak így élni szeretnének nyugodtan.
[00:44:00]és hogy pont ebben az időszakban akár fontos alap erkölcsi kérdéseket meg az ország jövője szempontjából is fontos kérdéseket nagyon könnyű átvinni a társadalmon, mertogy azt mondják, hogy nekem mindegy, csak legyen jobb a gazdaság, meg jöjj a pénzek, hogy a te meglátásod szerint az Európai Uniós forrásoknak az érkezése, a felszabadítása, azok mennyire változtatják meg az embereknek a mindennapi életét?
[00:44:25]hogy lehet-e azt mondani, hogy tényleg fontosabb az, hogy jöjjenek a 10 milliárdnyi eurók, mint az, hogy mi van az alaptörvényben, mert ugye mind a kettő tulajdonképpen egy kicsiképpen egy kicsit ilyen misztikus vagy megfoghatatlan dolog.
[00:44:37]És az a kérdés, hogy napvégén minek van nagyobb hatása a mindennapi életünkre?
[00:44:45]A Tiszapárt és azok a sajtó orgánomok, amik hát, hogy finoman fogalmazzak, a Tiszapárt kampánystratégiájával kompatibilis tematikát vittek.
[00:44:55]Ezek a ezek a sajtógánumok egy egy ilyen szent tehenet csináltak az Európai Uniós forrásokból.
[00:45:05]Tehát most úgy tűnt a kampány végére, és ebben a Tisza kampány nagyon nagyon sikeres volt, hogy igazából egyetlen egy akadálya van annak, hogy Magyarországon eljöjjön a Kánaán, ez pedig az uniós források megérkezése.
[00:45:23]És hogyha és és hogyha és hogyha jönnek az uniós források, akkor akkor minden jó, vagy legalábbis minden jobb lesz.
[00:45:31]És szerintem a Tiszapárt szavazói nem kis részben erre szavaztak.
[00:45:35]És nyilván ezt sikerült össze összekötni korrupciós aggályokkal, hogy egyébként az uniós pénzek meg azért nem jönnek, mert itt korrupció van, de ha itt nincs korrupció, akkor jönnek az uniós pénzek, és ha jönnek az uniós pénzek, akkor mindenkinek minden jobb lesz.
[00:45:47]Ha leegyszerűsítve ez ha nem lopnak meg, még jön is pénz, akkor a mínusználnál és a nullánál a plusz az mindenképp több.
[00:45:53]Igen, igen.
[00:45:53]Ez ez volt ez volt az igen.
[00:45:56]Most nekem ö ö nekem vannak ezzel kapcsolatban fenntartásaim.
[00:46:01]Én azt én azt gondolom, hogy az uniós források azok Magyarország problémáit nem vagy nem úgy oldják meg, ahogy az a választói várakozás.
[00:46:14]Azt pedig azt pedig kifejezetten veszélyesnek tartom, hogy Magyarország fejlesztésével és jövőbeli stratégiájával kapcsolatos kérdéseket zárójelbe helyezzük, és azt mondjuk, hogy ezeket a vitákat nem kell lefolytatnunk, mert az uniós források ezeket a vitákat szükségtelené teszik.
[00:46:31]Csak egy konkrét példát szeretnék mondani, ami a szintén a tegnapi parlamenti ülésnapon jött elő, és engem mellágott.
[00:46:36]Ugye Vitézi miniszter úr csak úgy mellékesen bejelentette, hogy egyébként ők kötöttek egy olyan megállapodást, hogy az uniós források egy részét azt bérlakásépítési, illetve kollégium építési projektekre fogják költeni.
[00:46:51]PPP formátumban.
[00:46:55]Ez ilyen public private partnership, tehát egy részét az állam finanszírozza.
[00:46:58]Ezt ő 20%-ban jelölte meg, 80%-ban pedig magánfinanszírozók fognak beszállni.
[00:47:03]Most én csak jelzem, hogy hogy amellett, hogy örvendetes, hogyha a uniós források valamilyen módon a a lakhatási problémák kezelésére érkeznek, és ide tartozhat akár a kollégiumfejlesztési program is.
[00:47:17]De most ha megnézem, itt van két stratégiai döntés, ami csak így előbújt a kalapból anélkül, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen vita zajlott volna, vagy bárki számára nyilvánvaló lenne, hogy a kormány úgy tűnik ezeket a stratégiai döntéseket meghozta.
[00:47:30]Az egyik az az, hogy az önálló lakástulajdons szerzés támogató intézkedések helyett most bérlakásépítési és bérllakásszerzést támogató programok fognak indulni.
[00:47:39]A másik pedig az, hogy a kollégiumfejlesztést ők egy olyan PPP modell keretében képzelik el, amely PPP modell egyébként alapvetően sikertelennek bizonyult a múltban, és a magyar állam nagyon komoly forrásokat volt kénytelen igénybe venni azért, hogy az egyetemeket kimenekítse az egyébként sikertelen PPP konstrukciókból.
[00:47:59]Tehát akkor most úgy tűnik, hogy pontosan az van, amit te említettél, hogy hogy nincsen vita arról, hogy mit akarunk, nincsen vita arról, hogy milyen irányba menjen az ország.
[00:48:09]Például a lakásproblémákat akkor az önálló lakástulajadonutás elősegítésével kezeljük továbbra, és mint ahogy eddig tettük, vagy jöjjön a bérlakások időszaka annak minden társadalmi következményével együtt, amit látunk Nyugat-Európában, vagy az egyetemi kollégiumok fejlesztését akkor most megint a PPP konstrukcióban csináljuk, ami nyilván érthetővé teszi, hogy miért akarja a kormány felszámolni a kekvákat, mert valószínűleg a kekvák egyébként számokra előénytelen PPP konstrukcióba nem mennének bele.
[00:48:35]És ezt nyilván, mint magántulajdonos, vagy a közvagyont a közvagyont saját vagyonként kezelő és hasznosító egyébként gazdálkodási felelősséggel tartozó entitások nem fogadnának el, de hogyha megtörténik az egyetemek visszaállamosítása, akkor ez innentől kezdve nem lesz neki kérdés.
[00:48:54]Tehát ezek a ezekről a stratégiai kérdésekről nem beszélgetünk, hanem beszélgetünk olyan dolgokról, amiknek egyébként egyébként a a szimbolikus vagy kommunikációs értéke magas, de valójában nem a jövőnket meghatározó stratégiai döntésekről van szó.
[00:49:08]Az az utolsó utáni kérdésem, ez egy ilyen személyesebb dolog lesz, és tényleg lezárjuk a beszélgetést, hogy ugye azért téged szakpolitikusként ismerhetett meg az ország miniszterként, és ugye a te politikai előéleted sem szorosan egy ilyen pártpolitikai történet volt.
[00:49:23]Ehhez képest most beültél a Fidesz frakciójába, ellenzékbe, hogy miért?
[00:49:29]Tehát lehetten nyugodt életed.
[00:49:32]Azért látom, hogy a parlament az kívülről nézve nagyon vicces.
[00:49:34]Nem tudom belülről hogy éled meg, de nem biztos, hogy a az ember azt képzeli ele csúcspontjának, hogy ellenzéki fideszes politikus lesz ebben a magyar Péterában.
[00:49:45]Miért döntöttél úgy, hogy beülsz a parlamentbe?
[00:49:47]Ennek ennek nagyon sok nagyon sok oka van.
[00:49:49]Vannak ö vannak politikai, vannak szakmai, meg vannak személyes okai is.
[00:49:54]Én most egy személyes Én most egy személyes kérdést hoznék ide, ami talán talán megvilágítja azt, hogy én mit mi miért is miért is csinálom.
[00:50:04]Én én mélyen hiszek abban, hogy ország jövője Európában és az Európai Unióban van.
[00:50:16]És én úgy gondolom, hogy Európában és az Európai Unióban van helye egy patrióta Európa politikának, aminek az a lényege, hogy az uniós tagállamok és az unióban élő nemzetek azok együtt erősebbek lehetnek, mint külön-külön, de együtt is megmaradhatnak annak, amik.
[00:50:36]És én ennek a patrióta politikának a megvalósításán dolgoztam.
[00:50:41]Ehhez adtam az arcomat és a nevemet.
[00:50:43]Tehát akkor azzal nem értesz egyed, hogy Orbán Viktor ki akarta vezetni az Európai Unióból e ez ez egyáltalán ez egyáltalán ez egyáltalán nem igaz.
[00:50:52]És én úgy gondolom, hogy hogy a mi Európa politikánk az meghatározó szerepet kapott a választási kampányban és a választási eredmény az legalábbis részben ennek az Európa politikának a kritikájaként is értelmezhető.
[00:51:06]Vagyis ha nagyon szigorú akarok lenni magamhoz, és itt kizárólag az én személyes politikai felelősségemről beszélek, senki mást és semmi mást nem érint.
[00:51:14]Ez azt azt jelenti, hogy nagyon sokan bíznak és támogatnak egy ilyen Európa politikában, de jelenleg ez a fajta patriota európa politika nem élvez többségi támogatást a magyar társadalomban.
[00:51:26]Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez az egyetlen út előre, és hogyha nem ezen a patrióta európa politikai irányon haladunk, az katasztrofális következményekkel jár, mind Európa, mint Magyarország szempontjából.
[00:51:35]Ezért én úgy gondolom, hogy nekem van még politikai felelősségem abban, hogy azt a fajta támogatottságot, bizalmat, amit az elmúlt választás eredménye ebben a tekintetben nem mutatott, azt én megszerezzem, megteremtsem, megerősítsem, és addig, amíg én ezt nem végzem el, addig nekem továbbra is van feladatom.
[00:51:53]Miniszter úr, köszönjük szépen, hogy itt voltál velünk.
[00:51:54]Bóka Jánossal, korábbi miniszterrel, a Fidesz KDNP országgyűlési képviselőivel beszélgettünk.
[00:51:59]A kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.
[00:52:01]Szép napot kívánok mindenkinek.
[00:52:03]viszont látásra, viszont hallásra.