Ultrahang 42:58

Rendkívüli riadó: Dubaji üvegtornyok dőltek össze, Európa a következő célpont? - Robert C. Castel

ukrán háborúdrónháborúdemográfiamigrációbiztonságpolitikakülpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Rendkívüli riadó: Dubaji üvegtornyok dőltek össze, Európa a következő célpont? - Robert C. Castel
tl;dr
  • Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő és Király Tamás az orosz-ukrán, illetve az iráni-amerikai-izraeli háborúk aktuális helyzetét és Európa biztonsági sebezhetőségét elemzik.
  • Ukrajna a drónháborúban visszaszerezte a kezdeményezést, de ez nem változtat azon a stratégiai realitáson, hogy Oroszország továbbra is az ország területének közel 20%-át tartja ellenőrzése alatt.
  • A migrációs adatok Ukrajna demográfiai katasztrófáját mutatják, míg Oroszországban másfél millióan kaptak állampolgárságot, ami Castel szerint a „lábbal szavazás”
Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezetés: Robert C. Castel visszatérése az Ultrahangra

Király Tamás köszönti a nézőket, és bejelenti, hogy egy év kihagyás után ismét jelentkezik a „körkapcsolás” Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértővel. A műsor ezentúl keddenként 11:15-től lesz látható az Ultrahang csatornáján. A hallgatók kérdéseket is küldhetnek a www.ultrahang.tv/kérdések oldalon. Castel Jeruzsálemből jelentkezik be, és örömét fejezi ki a visszatérés kapcsán.

Az orosz-ukrán háború aktuális helyzete

Zelenszkij állítása a kezdeményezés visszaszerzéséről

Király Tamás idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kijelentését, miszerint Oroszország 2025 decemberében elvesztette a harctéri kezdeményezést, ami kedvezőbb tárgyalási pozíciót teremtett Kijev számára. A műsorvezető arra kíváncsi, hogy Castel szerint valóban új szakaszba lépett-e a háború, és Ukrajna előnybe került-e a fronton.

Castel értékelése: a drónháború és a nagy kép

Robert C. Castel elismeri, hogy a drónháborúban Ukrajnának sikerült visszaszereznie a kezdeményezést, miután korábban az orosz innováció átmenetileg elvette tőlük. Ugyanakkor hangsúlyozza: „az igazság az, hogy nem sok” jön ki ebből a gyakorlatban. Két korábbi fordulathoz hasonlítja a helyzetet: Kijev ostromának kudarcához (2022 áprilisa) és a harkivi–herszoni összeomláshoz (2022 ősze), amikor Ukrajna valóban megfordította a háború menetét. Azóta ilyen drámai változás nem történt. Castel szerint amikor az oroszok értek el hasonló sikereket, senki nem beszélt a háború megfordulásáról, így most sem indokolt ezt állítani Ukrajna kapcsán.

„Én úgy gondolom, hogy ami tagadhatatlan, az az, hogy a drónháborún belül sikerült Ukrajnának visszaszerezni a kezdeményezést. [...] A kérdés az, hogy mi az, ami kijön a kolbásztöltőből, és az igazság az, hogy nem sok.” – Robert C. Castel *

Területi adatok: Oroszország továbbra is Ukrajna közel 20%-át birtokolja

Castel az Institute for the Study of War (ISW) és a Harvard Oroszország-kutató intézetének adatait használja, hangsúlyozva, hogy nem saját, elfogult forrásokra támaszkodik. A bemutatott ábrák szerint Oroszország a mai napig Ukrajna területének 19-20%-át tartja ellenőrzése alatt, ami gyakorlatilag öt oblasztot érint:
- Krím: 100%-ban orosz kézen
- Luhanszk: 99,8%
- Doneck: 80%
- Zaporizzsja: 75%
- Herszon: 65%

Magyarországra kivetítve ez azt jelentené, mintha Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megye elveszne – „ha itt és most megállna a háború, senki ne mondaná azt, hogy mekkora győzelmet arattunk”.

„Oroszország a mai napig is birtokolja Ukrajna területének a 19-20%-át. [...] Hogyha ezeket az adatokat Magyarországra kivetítjük, akkor ez gyakorlatilag a három legkeletibb megyének az elvesztése.” – Robert C. Castel *

Migrációs adatok: a „lábbal szavazás” tanulságai

Castel részletes migrációs összehasonlítást végez:
- Oroszországból a háború kitörésekor kb. 1 millió ember távozott, de több mint a felük visszatért; néhány ezer belső menekült van a kurszki régióban.
- Ukrajnából kb. 6 millióan menekültek külföldre, és további 4 millió belső menekült – „demográfiai katasztrófa”.
- A háború alatt Ukrajnában 38 000 ember kapott állampolgárságot (főként vérségi honosítás révén), míg Oroszországban másfél millióan lettek állampolgárok. Castel ezt bizalmi szavazásként értelmezi: „az emberek a lábukkal szavaznak”.

„Körülbelül másfél millió ember kapott orosz állampolgárságot a háború kitörése óta. [...] Ez egy fajta bizalom. Tehát az emberek a lábukkal szavaznak.” – Robert C. Castel *

Energiainfrastruktúra: aszimmetrikus károk

Bár az ukrán drónok egyre mélyebben csapnak be orosz területekre (Moszkva, Szentpétervár), és helyenként üzemanyagkorlátozást is bevezettek, Castel adatai szerint a kár taktikai, nem stratégiai szintű:
- Körülbelül 110 orosz finomítót ért támadás, de Oroszországban 400 finomító van, tehát 300-at „meg se karcoltak”.
- Az orosz energiaháztartásnak mindössze 3%-a dőlt be hosszú távon.

Ezzel szemben Ukrajna energiarendszere „gyakorlatilag összeomlott”:
- A hőerőművi kapacitás 80%-a elveszett 2025 elejére.
- A vízierőművek 50%-a sérült, 40%-a megsemmisült.
- A teljes termelőkapacitás 33 GW-ról 14 GW-ra esett vissza.
- A gáztermelés 60%-a odaveszett.

„Ukrajna energiarendszere gyakorlatilag összeomlott. [...] A hőerőművi kapacitásnak már a 80%-a elveszett.” – Robert C. Castel *

Emberveszteségek és a „sunken costs” logikája

A holland katonai és politikai hírszerzés adatait idézve Castel elmondja:
- Oroszországban kb. 1,5 millió ember esett el vagy vált harcképtelenné.
- Ukrajnában kb. 550 000 fő a veszteség.
- Mivel Oroszország lakossága négyszer nagyobb, arányaiban Ukrajna vesztesége majdnem kétszerese az orosznak (1000 főből 8 orosz, szemben 15 ukránnal).

Castel ezzel magyarázza, miért nem tudják a felek abbahagyni a háborút: a „sunken costs” (elsüllyedt költségek) logikája miatt, miután ennyi vért fektettek bele, kénytelenek valamit felmutatni. A Harvard adatai szerint mindkét társadalomban 61-62% támogatna egy esetleges kompromisszumot.

Makrogazdasági összevetés

A háború gazdasági következményei drámai különbségeket mutatnak:
- Összesített GDP-növekedés: Oroszország +8%, Ukrajna -21%.
- Költségvetési hiány: Oroszország 2,6%, Ukrajna közel 20%.
- Államkötvényhozamok (kockázati prémium): Oroszország 14%, Ukrajna 22% – a befektetők Ukrajnát jóval kockázatosabbnak ítélik.

„A háború évei alatt Oroszországban a GDP növekedés 8% volt. Ukrajnában ez -21%.” – Robert C. Castel *

Az iráni–amerikai–izraeli háború

A háború deklarált céljai és a politikai kommunikáció kettőssége

Castel hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok kristálytisztán megfogalmazta a háború három formális célját:
1. Az iráni nukleáris képességek felszámolása.
2. A ballisztikus rakétaképesség visszanyirbálása.
3. Az Irán által támogatott proxy erők visszaszorítása.

A rezsimváltás soha nem volt hivatalos cél – ami ezzel kapcsolatban elhangzott, az politikai kommunikáció, nem pedig állami politika. Castel párhuzamot von az 1956-os forradalom idején a Szabad Európa Rádió és az amerikai kormányzat eltérő üzeneteivel. Kihívást intéz mindenkihez: aki talál hivatalos dokumentumban rezsimváltási célt, küldje el a hivatkozást.

Később a háború negyedik céljává vált a Hormuzi-szoros megnyitása, miután Irán – korábbi fenyegetéseit beváltva – ténylegesen lezárta azt, ami az egész világ energiaválságával fenyeget.

Trump időzítési stratégiája

Castel Newt Gingrich volt republikánus házelnököt idézi: a szeptember eleji munkanap (szeptember 1. vasárnapja) benzinára fogja eldönteni az időközi választásokat. Mivel most június eleje van, Trumpnak még három hónapja van háborúzni anélkül, hogy az energiaárak politikai kárt okoznának. Az elnök „nem siet sehova”, egyre újabb csavarokkal húzza az időt, miközben az irániak stresszben vannak. Irán Kataron keresztül kapott ugyan 6 milliárd dollár gyorssegélyt, de ez mindössze 12 nap forgalom a Hormuzi-szoroson keresztül – „apró pénz”.

Izrael helyzete: nettó nyereség, de lyukakkal

Izrael szempontjából a háború „nettó nyereség”:
- A Hezbollah, amely korábban halálos fenyegetést jelentett (több százezer halottal és romba dőlt Tel-Avivval számoltak), „saját magának az árnyéka” lett.
- Szíria – az iráni korona gyémántja – Irán ellenségévé vált.
- A húszik meggyengültek.
- Irán katonai helyzete jelentősen romlott: nincs légierő, nincs haditengerészet, a ballisztikus rakétaképesség meggyengült, a hadiipar elpusztult.

Ugyanakkor vannak „lyukak a sajtban”: ha most lezárulna a háború, ezek egyre fájóbbá válnának. Izrael nemzetközi megítélése tovább romlott, különösen a fiatalabb generációk körében, de Castel szerint amikor egzisztenciális fenyegetéssel nézel szembe, a PR másodlagos.

„Izrael szempontjából per pillanat ez egy nettó nyereség ez a háború. [...] Azok a képességei Iránnak, amik 2023. október 7-én a támadás előtt megvoltak, azok eltűntek.” – Robert C. Castel *

Irán kétségbeesett lépései és az öbölmenti országok bevonása

Castel szerint a 40 napos amerikai–izraeli hadművelet során Iránt olyan kár érte, „amihez képest az orosz-ukrán háború egy tréfa” – sem Oroszország, sem Ukrajna nem volt képes hasonló pusztítás töredékére sem. Iránnak mindenáron meg kellett állítania a háborút, ezért kezdte támadni az öbölmenti országokat (Dubaj, Katar, Omán, Egyesült Arab Emírségek), hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra. Ennek hatására állt meg a háború, és ezért nem indította be Trump „teljes gőzzel” a második hullámot – mert nem akarja, hogy ezek a szövetséges országok elpusztuljanak.

„40 nap alatt olyan kár érte Iránt, amihez képest az orosz-ukrán háború egy tréfa. [...] Ezt Iránnak meg kellett állítania mindenképpen, és azért kezdték támadni ezeket az országokat, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra a háború leállítására.” – Robert C. Castel *

A háború kimenetele: politikai, nem katonai kérdés

Castel figyelmeztet: Irán nem katonai, hanem politikai kérdés. Katonailag Izrael az Egyesült Államok nélkül is le tudná rendezni Iránt. Az igazi kihívás megtalálni azt a politikai legitimációt, amellyel Trump le tudja zárni a háborút. Lehetségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok „elkésett” egy-két évet, és végül kénytelen lesz úgy hazakullogni, hogy Iránnak megmaradnak bizonyos képességei.

„Irán nem egy katonai kérdést. [...] Az igazi kihívást megtalálni, vagy újra fölépíteni, vagy megtartani annak a politikai legitimációnak a morzsáit, amivel Trump még rendelkezik, hogy ezt a háborút le tudja zárni.” – Robert C. Castel *

Európa és a NATO helyzete – tanulságok

A dubaji üvegtornyok üzenete Európának

Castel szerint az öbölmenti szupervárosok (mint Dubaj) úgy éltek, mintha egy „történelem vége utáni világban” léteznének, ahol csak a pénz és a csillogás számít. A becsapódó rakéták és drónok azonban jelezték: „beköszöntött a történelem”. Ugyanez bármikor megtörténhet Európában is – egyetlen iráni döntésen múlik, hogy Bukarestre, Szófiára, Athénra vagy Budapestre zuhanjanak-e ballisztikus rakéták. Elég egy-két találat, hogy az életforma átalakuljon.

„Az egyetlen dolog, ami az összetört dubai üvegtornyok és az összetört európai üvegtornyok között van, ez egy döntés. Az irániaknak a döntése, vagy Putyinnak a döntése.” – Robert C. Castel *

A NATO: „egy darab papír”

Castel 2022-ben azt mondta, hogy a NATO egy darab papír, és most úgy látja, ez sajnos beigazolódott. Példaként hozza fel, hogy amikor Irán négy ballisztikus rakétát lőtt ki Törökországra, a törökök nem tudták lelőni azokat – a NATO Patriot-rendszerei tették meg. Ha Törökország légvédelme ilyen hézagos, mit mondhatunk Romániáról, Bulgáriáról? „Ez Európának a keleti fala.”

A NATO politikai egysége „gyalázatos helyzetben van”. Trump ankarai NATO-csúcson valószínűleg megpróbálja majd „összeverni a kondát”, de a szövetség politikai támogatást sem kapott az Egyesült Államoktól – a tagállamok még a légterüket is lezárták az amerikai légierő elől. Castel attól tart, hogy a NATO a Riói Szerződés sorsára jut: nem oszlatják fel hivatalosan, csak „elsorvad, úgy meghal végelgyengülésben”.

„A NATO egy darab papír, és sajnos most látjuk, hogy mennyire csak egy darabpapír. [...] Gyalázatos helyzetben van politikailag.” – Robert C. Castel *

Mit tehet Európa?

Castel szerint a legfontosabb tanulság, hogy az európai országoknak tisztában kell lenniük a sebezhetőségükkel. Ha Irán úgy dönt, hogy egy-egy rakétát kilő Bukarestre, Budapestre vagy Szófiára, a NATO „szinte semmit” nem tud tenni. A „NATO varázsige” körülbelül annyit ér, mint a középkorban a falu végére kitett vasvilla a pestis ellen. Európa politikai vaksága hosszú távon óriási hiba – zárja gondolatait a szakértő.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „ami a Mik Ramen az amitől bejelzett a detektoros kapu évtizedeken át” – A „Mik Ramen” valószínűleg a „mikró” (mikrohullámú sütő) torzult alakja, de a pontos jelentés a szövegkörnyezet („mákrémes kenyérben fém formájában”) ellenére sem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
  • „Nem tudom, örködtem, mikor a magyar megyéket tanított.” – Az „örködtem” szó értelmezhetetlen; feltehetőleg „örömmel” vagy hasonló kifejezés lehetett, de a kontextus (a beszélő nem ismeri a megyéket) nem támogatja egyértelműen.
  • „Ezen a héten még lesznek újabb igazolásokról szóló bejelentések, mint az Ultrahang csatornáján.” – Az „igazolások” szó kontextusa bizonytalan; utalhat védettségi igazolványokra, korrupciós ügyekre vagy más témára, de a mondat értelme nem tisztázható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez akkor a körkapcsolás mai adása.

[00:00:02]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:03]A mikrofonnál Király Tamás.

[00:00:05]A Zoom túlsó végén pedig Robert Szikaszter biztonságpolitikai szakértő.

[00:00:09]Szia Robi, köszöntünk a műsorban.

[00:00:11]Szia Tomi.

[00:00:11]Nagyon-nagyon örülök, hogy újra újra újra együtt vagyunk és nagy szeretettel köszöntöm a nézőinket egy továbbra is napsütéses Jeruzsálemből.

[00:00:20]Tulajdonképpen ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

[00:00:22]Egy év szünet után ismételten jelentkezik a kapcsolás Roberci.

[00:00:27]Castellel.

[00:00:27]Nagy öröm ez számomra.

[00:00:28]Keddenként 11:15 peről lesz látható az Ultrahang csatornáján.

[00:00:32]Régi vágyunk volt, hogy Robi visszatérjen.

[00:00:34]És most így történt.

[00:00:36]És lehet neki kérdéseket is küldeni a www.ultrahang.tv/ kérdések oldalon, és nem is akarom nagyon bőlire ereszteni ezt a részt, de tényleg nagyon örülök, hogy itt vagy velünk és bele is vágnánk a mai adásunkba.

[00:00:48]Volodimir Zelenszki ukrán elnök arról beszélt, hogy Oroszország 2025 decemberében elvesztette a harctéri kezdeményezést, ami egy kedvezőbb tárgyalási pozíciót teremtett Kiev számára.

[00:01:00]És mivel egy éve itt az ultrahangon nem nagyon lehetett hallani az ezzel kapcsolatos álláspontjaidat, ezért szeretném megkérdezni, hogy te most hogy látod?

[00:01:08]Valóban lehet-e azt mondani, hogy új szakaszba lépett az orosz-ukrán háború?

[00:01:12]illetve lehet-e beszélni arról, hogy Ukrajna most jobb helyzetben van, adott esetben előnybe került Ukrajna a fronton?

[00:01:20]Oké, tehát nagyon jó, ez egy nagyon jó kérdés, talán a legfontosabb kérdést most per pillanat a az orosz-ukrán háború kontextusában.

[00:01:25]Én úgy gondolom, hogy ami ami tagadhatatlan, az látjuk, hogy a a drónháborún belül sikerült Ukrajnának visszaszerezni a kezdeményezést.

[00:01:33]Tehát hosszú időn hát azt hallottuk, hogy Ukrajna az innovátor Oroszországa, az elmaradott ázsiai dinoszaurusz.

[00:01:40]És akkor láttuk, hogy jött az orosz innováció.

[00:01:42]Erről írtam is, nem egyszer és nem kétszer írtam erről néhány elemzést és cikket a az orosz innovációról, mi a különlegessége.

[00:01:48]És láttuk, hogy sikerült elvegyék az ukránoktól a kezdeményezést.

[00:01:51]Na most ez a kezdeményezés visszakerült Ukrajna részére.

[00:01:55]Tehát ez ami a a ami bemegy a kolbásztöltőbe.

[00:01:58]A kérdés az, hogy mi az, ami kijön a kolbásztöltőből, és az igazság az, hogy nem sok.

[00:02:02]Az igazság az, hogy nem sok.

[00:02:04]Tehát itt két dolgot szeretnék összehasonlítani.

[00:02:06]Először is hasonlítsuk Ukrajnát saját magához.

[00:02:10]Tehát mikor beszéltünk arról, hogy meg mikor, hogy megfordul a háborúnak a menete 2022 októberében, novemberében, és mindjárt megmutatom a az adatokat is.

[00:02:18]Talán nézzük meg talán mi a azt, ami mérhető, hogy a a területek, én tudom, hogy a területek nem a mércéje semminek tulajdonképpen, vagy legalábbis nem egy mindent átfogó mérce.

[00:02:28]Ugyanakkor látunk két ilyen drámai változást, mikor Ukrajna valóban megfordította a háborúnak a menetét.

[00:02:34]És az egyik a a kievi ostrom vagy Kiev ostromának a kudarca volt.

[00:02:39]Ez volt 2022 áprilisában.

[00:02:43]És az a másik a nagy szeptemberi, októberi, novemberi összeomlás, mikor a a Harkivot és Herson környékét az oroszok elvesztették.

[00:02:50]Tehát akkor volt két ilyen fordulat.

[00:02:53]Azóta azóta az oroszokálabb áll, mondjuk úgy.

[00:02:55]Tehát látjuk ezt a dolgot és az igazság az, hogy Ukrajának nem sikerült azóta visszaszerezni a kezdeményezést.

[00:03:02]Ez, hogyha magukhoz hasonlítjuk Ukránat, és hogyha még megenged Tomi, hogy hosszasan beszéljek még egy mondatot, hogyha az ukránokat az oroszokhoz hasonlítjuk, mikor az oroszok értek el hasonló sikereket, akkor állítottunk olyat, hogy most megfordult a háború menete, vagy hogy Putin kezében lenne a a győzelem kulcsa.

[00:03:17]Nem mondtunk semmi ilyesmit.

[00:03:19]Azt mondtuk, hogy hát persze, most 2500 évbe fog telni, még elérik Kievet, vagy valami ilyesmi.

[00:03:23]Most akkor Ukrajnával kapcsolatban miért ne mondjuk ugyanezt?

[00:03:26]Ö, azért szokták mondani, hogy a tendencia az Oroszországnak kedvezett, mert hogy Oroszország lassan, de biztosan halad előre, és a felőrlő hadműveletnek az a lényege, hogy lassú, de biztos.

[00:03:37]És ezzel kapcsolatban meg az ukránok azt mondják, hogy még ha el is foglalnak koroszok területeket, nem kerül az a tényleges ellenőrzésük alá, hanem az ukránok nagyon gyorsan vissza tudják foglalni.

[00:03:50]Szóval ez a nagy kérdés, hogy ha már a kolbászos hasonlat, hogy lehet, hogy a kolbásznak mind a két vége tulajdonképpen lejött az a kis bigyó, ami le szokta zárni, hogy kijöjjön belőle a töltelék.

[00:04:04]Ja, ami ami ami ami ami mi a gyomormosásra szoktunk menni a kórházba, igaz, mikor megesszük nagy mohon.

[00:04:07]Tehát én én kicsit mákrémes kenyérben fém formájában.

[00:04:12]Igen, pontosan.

[00:04:13]És akkor amikor valakit temetnek, ennyi maradt belőle az utókor számára, ami a Mik Ramen az amitől bejelzett a detektoros kapu évtizedeken át.

[00:04:21]Igen, pontosan.

[00:04:21]Ott a vastag bér magasságában.

[00:04:23]Tehát én én egy kicsit úgy kihasználtam az alkalmat, hogy már már talán idest egy éve nem foglalkozok túl intenzíven az orosz-ukrán háborúval.

[00:04:32]Egy, mert nem történik semmi igazából.

[00:04:34]Kettő, mert uncsi.

[00:04:35]És azóta sem tanultad meg a szlávalvak nevét?

[00:04:38]Nem, nem, nem.

[00:04:38]Borzalmas, borzalmas.

[00:04:40]Tehát én én egyszer tettem még nagy erőfeszítést, és megtanultam ezeket az arab arab hely helységneveket kimondani.

[00:04:46]A slávokra nem lehet már kényszeríteni engem.

[00:04:48]Talán nézzük meg, hogyha tényleg egy év táblatából megnézzük, hogy mi a nagykép a háborúban, és nem az, hogy alvégék, felvég, kacsaúsztató, hanem mi történik a nagyképben, akkor érdemes megnézni néhány dolgot.

[00:04:57]És az első ilyen dolog szerintem a legfontosabb dolog talán a a területek.

[00:05:01]Tehát beszéltünk a területekről, hogy mennyit mekkora területeket birtokolt Oroszország a a háború hónapjaiban.

[00:05:10]És azt ezzel kapcsolatban egyébként bocsánat, csak anny vannak ábráink is, talán meg is mutathatjuk ezeket.

[00:05:15]Készültél ábrákat az ISV-nek, tehát az Amerikai Háborús Intézetnek az adatai alapján.

[00:05:20]Tehát senki nem mondhatja, hogy ez ami torzítottad vagy ilyen.

[00:05:25]Ja, igen.

[00:05:25]Tehát az összes információ, amit itt bemutatok, ez vagy az a az az ISW az ISV-ből van, vagy pedig a a Harvardnak van egy kutatóközpontja, melyik Oroszország Oroszország kutató intézete és az ő adatai.

[00:05:38]Tehát úgy az adatok, mint az adatok kiválasztása, hogy nehogy valaki azt mondja, hogy én direkt kiválasztottam azokat az adatokat, amik kedveznek Oroszországnak, nem ezeket a Harvard közdi egyszer egy hónapba, és most azokat szeretném bemutatni.

[00:05:50]Tehát látjuk azt most bemutattuk a az első díját a a havonkénti vált változásra, és látjuk az össze az ös összképben pedig azt látjuk, hogy Oroszország a mai napig is birtokolja Ukrajna területének a 19-20%-át.

[00:06:05]És ez gyakorlatilag öt oblasztra vonatkozik.

[00:06:10]A Krim természetesen a 100%-át elvesztette.

[00:06:12]A Luhansk esetében ez 99,8% szinte az egész Luhan Donyeck esetében ez 80%, Zaporazs 75% és Herson esetében ez 65%.

[00:06:26]Tehát hogyha ezeket az adatokat, és most kérem a harmadik diát kivetítjük Magyarországra, akkor ez gyakorlatilag a a szinte százalék-ra pontosan a három kelet-magyarországi megyének, legkeletibb megyének az elvesztése Magyarországon.

[00:06:39]Tehát hogyha tehát ez olyan mintogyha Szabolcs Szatmerbereg megye, Hajdú Bihar megye és valami még a szélén van.

[00:06:46]Nem tudom, örködtem, mikor a magyar megyéket tanított.

[00:06:49]Én nagyjából ugyanígy vagyok, de mindjárt megnézem, hogy ne égjünk be, és a hallgatóinkat ne haragítsuk magunkra.

[00:06:55]Szerintem Békés, bocsánat, Békés, Békés Hajdúbihar, Szabolcs Szatmárberegném.

[00:07:00]Elnézést kérünk a Békés megyetől.

[00:07:03]Igen, elnézést kérek.

[00:07:03]Tehát ez nem a teljes Tiszán túl, de annak egy jelentős része.

[00:07:06]És én úgy gondolom, hogyha háború itt és most megállna, és Magyarország szegényebb a románok elfoglalnák ezt a három megyét, senki ne mondaná azt, hogy hű, mekkora, mekkora győzelmet arattunk, vagy milyen jó irányba megy a háború.

[00:07:18]Tehát ez, ami a területet illeti.

[00:07:18]A másik egy nagyon-nagyon érdekes dolog, ez a mi a migráció.

[00:07:23]És itt szeretnék egy olyan adatot mondani, amiről amit sokan nem ismernek és sokan nem beszélnek.

[00:07:28]Tehát ha megnézzük a a kényszerű diszlokáció és migráció adatait, akkor látjuk azt, hogy Oroszországból is elvándoroltak emberek.

[00:07:34]A háború kitörésekor elvándorolt körülbelül 1 millió ember.

[00:07:39]Ezeknek a fele visszatért.

[00:07:41]Ezeknek körülbelül a több mint a fele visszatért.

[00:07:43]És van néhány ezer diszlokált belső menekült ott a Kurski régió satöbbi.

[00:07:47]Tehát ez Oroszországnak a vesztesége.

[00:07:49]Ezzel szemben Ukrajnában láttunk egy demográfiai katasztrófát.

[00:07:53]Tehát látunk körülbelül 6 millió migránst, tehát ukránok, akik eltávoztak Ukrajnából külföldre, és még szinte 4 millió ukránt, akik belső menekültek lettek.

[00:08:03]Tehát ez egy hatalmas hatalmas érvágás, mondjuk úgy az ukrán demográfián.

[00:08:06]És van egy ennél még érdekesebb adat.

[00:08:09]Tehát ezek, akik kivándorultak, de föl föltettem magamnak még egy kérdést, mikor ezt megvizsgáltam, és ezek az én adataim, tehát nem a nem a nem a Harvard adatai.

[00:08:18]Hányan vándoroltak be?

[00:08:18]Tehát voltak olyanok, akik a háború alatt bevándoroltak Ukrajnába vagy Oroszországba.

[00:08:23]És akkor látjuk azt, hogy a ahogy mondják, hogy bolond Kecske az, amelyik nekiugrik a késnek, de Ukrajnában mégis bevándoroltak a háború éve éj alatt 38000 ember kapott ukrán állampolgárságot.

[00:08:36]Tehát ez egy adat, amit le lehet ellenőrizni.

[00:08:38]38000 ember kapott ukrán állampolgárságot.

[00:08:42]Ugyanez alatt az idő alatt hányan kaptak orosz állampolgárságot?

[00:08:46]Tomi, ma mire mire mire satolsz?

[00:08:46]Hányan körülbelül?

[00:08:48]Mivel én látom a számokat, ezért tudom, de a hallgatók saccoljanak most valamit, és akkor Robi utána pedig elárulja.

[00:08:53]Én Én leestem a székről, mikor ezt megláttam.

[00:08:56]Körülbelül másfél millió ember kapott orosz állampolgárságot a háború kitörése óta.

[00:08:59]És mit jelent ez tulajdonképpen?

[00:09:02]Ez egy fajta bizalom.

[00:09:04]Tehát az emberek a lábukkal szavaznak, igaz?

[00:09:05]Tehát látjuk azt, hogy a igen igen alacsony a migráció mondjuk Libanonba vagy Iránba vagy vagy tudom ezekbe a festői országokból háború gázába igen kevesen akarnak kivándorolni.

[00:09:14]Tehát ez egy fajta bizalmi szavazás.

[00:09:16]Aki aki odamegy ezekbe az országokba, az valamilyen szinten hisz ebbe az országba.

[00:09:22]És látjuk ezt az óriási különbséget, hogy néhány 100z ember Ukrajnában, és ezeknek a jelentős része ilyen vérségi honosítás.

[00:09:28]Tehát valószínűleg kettős házasságok, akik akiknek a gyereke szintén megkapta az ukrán állampolgárságot, mondjuk Európában.

[00:09:36]Ez a ez a nagy többség.

[00:09:38]Oroszországban egy óriási tömeg.

[00:09:38]Tehát Oroszország egy bevándorló állam.

[00:09:40]Erről beszéltünk többször.

[00:09:42]Tehát ez ami a migrációs adatokat illeti.

[00:09:44]Most egy pá magyarul egyébként leegyszerűsítve jobban szeretnének az emberek Moszkvába költözni, mint Kievbe, vagy Szent Pétervárra, mint nem tudom Harkovba.

[00:09:56]Igen.

[00:09:56]Hát nekem volt egyszer egy vitám egy Magyarország a Facebookon egy egy igen neves magyarországi szakértővel, és vitatkoztunk arról, hogy mi a győzelemnek a meghatározása.

[00:10:04]És azt mondtam, hogy van egy nagyon intuitív és nagyon egyszerű meghatározása a győzelemnek.

[00:10:09]Az az, hogyha döntened kell, hogy a háború alatt vagy a háború után kinek a bőrében akarsz lenni, ha választanod kell, hogy Ukrajna vagy Oroszország bőrébe több millió ember szavazott, és több millió ember úgy szavazott, hogy inkább Oroszországba mennének, mint Ukrajnába.

[00:10:22]nem jelenti azt, hogy Oroszország a földi paradicsom, igaz?

[00:10:27]Illetve mintha itt lenne, de lehet, hogy csak a médiában van egyfajta trendforduló, mert ugye azt látjuk, hogy az orosz energetika infrastruktúrát is folyamatosan lövik az ukránok.

[00:10:36]Bizonyos helyeken már üzemanyagkorlátozásról lehet olvasni például a krím, illetve ugye most már elérik Moszkvát, Szent Péter várt a drónok, és időnként vannak halálos áldozatok is.

[00:10:47]És ugye ha így nézzük, akkor az a fajta objektív állampolgári biztonságérzet, ami korábban megvolt, az mintha az oroszoknál is egy kicsit megrccsent volna.

[00:10:58]És én hallok olyanokat, mondjuk olyanoktól Turóci Richard kollégánk, aki ugye az év felét azt Moszkvában tölti, a másik felét meg itt Magyarországon, hogy gondolkodik rajta, hogy ha ilyen dróntámadások vannak, akkor merjenek-e Oroszországba menni tartósan.

[00:11:11]Hát ezt én teljesen megértem, és nyilvánvaló, hogy Oroszországnak a helyzete saját magához képest romlott.

[00:11:20]viszont ne Oroszország, elárulok egy titkot, Oroszország nem saját magával harcol, és nem avval az imádsal szemben harcol, amit ugye elképzeltünk, vagy amit ők kivetítettek Oroszországra.

[00:11:29]Oroszország Ukrajna ellen harcol, és sokszor egy háború az egy verseny lefelé, hogy ki bírja kevésbé, ki szenved jobban.

[00:11:35]Mind a két fél szenved, a kérdés az, hogy ki szenved jobban.

[00:11:37]És evvel kapcsolatban is hoztam adatokat a az energiainfrastruktúra támadásával kapcsolatban.

[00:11:43]Lássuk, mit mit kaptak az oroszok.

[00:11:45]És látjuk az orosz energiainfrastruktúrának egy igen jelentős része.

[00:11:49]Látjuk itt a grafikon hány százalék-át érte támadás, mekkora kiesés állt be a a termelésben.

[00:11:56]Ugyanakkor ugyanakkor látjuk, hogy a a a kár igen igen korlátozott, csak 3%-a a az a az orosz energiaháztartásnak dőlt be, mondjuk úgy, hosszú távon a az ukrán támadások miatt.

[00:12:10]Tehát van itt egy dolog, amit meg kell érteni.

[00:12:12]Az, hogy becsapódott 200 drón, vagy 300 drón orosz finomítókba, az nem jelenti azt, hogy 300 orosz finomító megsemmisült.

[00:12:19]Az lehet egy kis helyi tűz, amit rá, mi amire ráöntöttek, egy pohár kvaszt, és elaludt a tűz, vagy lehet egy olyan olyan károkozás, ami kiütötte a finomítót több hónapra a termelésből.

[00:12:31]Sokszor nem derül ki a hírekből, de és látjuk azt, látjuk azt, hogy Oroszországban bevezettek energiakorlátozásokat, letiltották a benzinnek az exportját, tehát látjuk, hogy ez fáj Oroszországnak.

[00:12:41]Ugyanakkor a kár, amit okozott, egy ez egy taktikai szintű kár, nem egy stratégiai szintű kár.

[00:12:47]Tehát megnéztem az adatokat, hogy hány finomítót ért támadás Oroszországban, körülbelül 100-10-et.

[00:12:53]Hány finomító van Oroszországban?

[00:12:53]400.

[00:12:56]Tehát van körülbelül 300 finomító, amit meg se karcoltak, mondjuk úgy.

[00:12:58]És ugyanakkor érdemes megnézni azt is, és itt jön a következő día, hogy milyen állapotban van az ukráni az ukrán infrastruktúra, energiainfrastruktúra, mert ezek az adatok önmagukban nem jelentenek semmit, csak hogyha összehasonlítjuk őket.

[00:13:09]És ha ha ezt megvizsgáljuk, akkor látjuk azt, hogy Ukrajna energiarendszere gyakorlatilag összeomlott.

[00:13:16]Tehát 200 2000 2025 elejére, 2024 végére a hőerőművi kapacitásnak már a 80%-a elveszett.

[00:13:25]Még nincsenek adataink, amik összefoglalják ezt a háborút.

[00:13:30]A vízierőműveknek az 50%-a sérült, 40%-a megsemmisült.

[00:13:36]Az összes rendelkezésre álló termelőkapacitás visszaesett 33 GW-ról 14 GW-ra, tehát kevesebb, mint a felére.

[00:13:44]Most képzeljük ezt Magyarországra kivetítve.

[00:13:45]a gáztermelés 60%-a elveszett Ukrajnában.

[00:13:49]Tehát látjuk azt, hogyha összehasonlítjuk a két félnek okozott kárt, akkor Ukrajnának ezek drámai drámai veszteségek érték Ukrajnát, Oroszországot fájdalmas veszteségek érték, de nem halálosak.

[00:14:01]Ugye itt merül fel az a kérdés, hogy akkor viszont miért folytatják a háborút mind a két fél?

[00:14:06]Mert tulajdonképpen Oroszország már közel van a kitűzött céljaihoz.

[00:14:10]Ugye láttuk azt a térképet, ahol mondjuk bizonyos területeken, bizonyos oblasztyoknak már szinte a teljes részét elfoglalták.

[00:14:16]Az ukránok meg ugye arra várnak, hogy majd jobb tárgyaló pozíciókat érhetnek el.

[00:14:21]De hát hogyha itt most számadatokat nézünk, akkor valóban nem túl rózsás a helyzetük.

[00:14:28]Miért ragaszkodnak mégis a folytatás mellett?

[00:14:31]Én úgy gondolom, ez az, amit úgy hívnak angolul, hogy sunken costs, hogy miután ennyit befektetünk, és itt nem pénzről, hanem vérről van szó, és evvel kapcsolatban is van egy nagyon nagyon érdekes grafikon, ami pont ezt a dolgot vizsgálja, hogy hány hány meg mekkora veszteségeket szenvedett Ukrajna és mekkora veszteségeket szenvedett Oroszország.

[00:14:50]És látjuk azt, hogy ez most olyan adatokat közlök, amik nem az én adataim, hanem ezek a holland katonai és állami hírszerzésnek, politikai hírszerző szolgálatnak az adatai.

[00:15:00]Ezek azt mondják, hogy Oroszországban elesett körülbelül, vagy elesett vagy súlyosan megsebesült harcképtelenné vált másfél millió ember.

[00:15:09]Most tudom, hogy vannak, akik erre fölkapják a fejüket, és azt mondják, hogy nem igaz, ez ezek a hollandok adatai.

[00:15:13]Én nem tudok velük vitatkozni, nem tudom, nem számoltam meg az oroszokat, és nem tudom őket megnevezni népszerint.

[00:15:18]Nem tudok evvel vitatkozni.

[00:15:20]És ugyanezek a hollandok azt állítják, hogy Ukrajna vesztett körülbelül hasonló mértékben körülbelül 500 550000 embert.

[00:15:27]Tehát körülbelül egy h vagy a fele fele és 1ada között talán kétharmada lenne az az orosz veszteség, 1egyharmada az ukrán veszteség, valami ilyesmi.

[00:15:34]Tehát ezek ezek a hollandok adatai.

[00:15:36]De mi itt a probléma?

[00:15:38]A probléma az, hogy Oroszország lakossága négyszer nagyobb.

[00:15:41]Négyszer nagyobb.

[00:15:41]Tehát 1000 oroszból ott, ahol 1000 oroszból körülbelül elesett nyolc ebben a háborúban, vagy súlyosan megsebes nyolc ebben a háborúban.

[00:15:48]Ott az ukrán részről ennek az adat majdnem a duplája.

[00:15:50]Tehát 15 15 és ez szerintem a válasz erre a kérdésre, miután ennyi vért fektettek bele ebbe a háborúba, kénytelenek valamit felmutatni ezért a ezért a ezért a veszteségért, és nem tudják abbahagyni.

[00:16:04]És látjuk azt, hogy Putyinnak is a támogatása bizonyos szinten visszaesett.

[00:16:08]Látjuk azt, hogy azoknak a százalék aránya, akik egy esetleges kompromisszumot támogatnának úgy Ukrajnában, mint Oroszországban, ezek megint Harvard adatok.

[00:16:16]61 és 62%, tehát nagyon hasonlít mind a két társadalomban.

[00:16:21]És talán még egy dolog, amiről érdemes lenne beszélni, Tomi, ez a háborúnak a gazdasági következményei, hogy le tudjam zárni ezt a a díjás részt, mert akkor kevésbé leszek ilyen feszült.

[00:16:31]Tehát hogyha megnézzük azt, hogy milyen makrogazdas Igen.

[00:16:35]Igen.

[00:16:35]A dia az mindig nagy stressz, azt tudom.

[00:16:37]Na nagy stressz.

[00:16:37]Igen, igen.

[00:16:37]De régen emlékszem, mikor ilyen legstresszesebb női név a dia.

[00:16:42]Ja, azt nem ismertem.

[00:16:42]Ez jó, de a Dia nevet adják egyébként.

[00:16:46]A Diána az talán görög eredetileg valószínű annak a bet neve Igen, lehet.

[00:16:54]Ja, Diana diavetítésen.

[00:16:54]Igen, jól hangzik.

[00:16:56]Tehát ha megnézzük a a a makrogazdasági árát ennek a háborúnak, akkor azt látjuk, hogy a háború év éve évei alatt Oroszországban a a GDP növekedés az a az összesített GDP növekedés az 8% volt.

[00:17:07]Ukrajnában ez -21%.

[00:17:12]Ukrajnában ez -21%.

[00:17:12]A költségvetési hiány Oroszországban 2,6%, Ukrajnában majdnem 20%.

[00:17:18]Tát óriási különbségek.

[00:17:18]És ami a legérdekesebb, és ez is egyfajta bizalmat bizalmatlansági vagy bizalmassági szavazás az országok mellett.

[00:17:27]Látjuk, hogy a az államköt a az állam kötvényhozamokat, kockázati prémiumok, amiket az államkötvények után fizetnek, ez Oroszországban 14%, Ukrajnában pedig 22%.

[00:17:36]Tehát ez mit jelent?

[00:17:38]azt jelenti, sokkal kockáz nagyobb kockázatot látnak a befektettük Ukrajnában, mint Oroszországban.

[00:17:42]Most akkor ezek a nagy adatok, ez ez a nagy kép.

[00:17:46]Oké.

[00:17:46]Most akkor lehet, hogy a frontokon az ukránok előrehaladtak és sikerült átvegyék a kezdeményezést, de ami a nagy képet illeti a háborúban, ez a kép, amit itt itt bemutattunk, és most fellélegzek, és a a rabszolgaságból, a szabadságba megyek, ah letudtuk a mai napra diákat.

[00:18:03]Igen.

[00:18:03]Meg az oroszukrán háborút is lassan.

[00:18:04]Itt szeretnék egy reklámot beszúrni neked, hogy ha minden jól megy, akkor tervezel a jövőben olyan zárt körű előadásokat, online hozzáférhető tartalmakat is közzétenni, ami pont többek között a döntéseket, vállalatvezetőknek, vezetőknek, vállalkozóknak a döntését segíthetik elő.

[00:18:21]Úgyhogy érdemes figyelni az Ultrahang csatornáját is, mert majd itt is bemondjuk, hogyha lesznek ilyen tartalmaid, és ezekkelkel a tartalmaknak a megvásárlásával tudnak egyébként támogatni téged is, meg a munkásságodat is.

[00:18:32]Én már hallottam ilyen jellegű előadásodat, és tényleg nagyon ajánlom mindazoknak, akiket ez érdekel, úgyhogy sok sikert kívánok hozzá.

[00:18:39]Nagyon szépen köszönöm, Tomi.

[00:18:39]Tényleg nem akarok magamnak reklámot reklámot csinálni.

[00:18:42]Csinálok én helyetted.

[00:18:44]Van egy ilyen, van egy ilyen praxisom.

[00:18:46]Még ma Magyarországon is tartottam ilyen képzéseket, és én azt hiszem, hogy van egy van egy külön varázsa annak, mikor egy teljesen új szemszögből ránézel a cégedre, nem egy üzleti perspektívából, hanem egy hírszerzési, katonai stratégiai perspektívából.

[00:18:57]Kicsit más más szögből látod ugyanazokat a dolgokat.

[00:19:01]De tényleg köszönöm szépen, Tomi.

[00:19:04]És akkor áttérünk az iráni háborúra, az amerikai izraeli iráni háborúra, amelynek értelmezése kapcsán nagyon hiányoztál egyébként az elmúlt egy évben, mert bevallom őszintén, én sem mindig értem, hogy pontosan mi történik.

[00:19:17]És nyilván ahogy Nógrádi György szokta mondani, az üléspontunk meghatározza az álláspontunkat, hogy innen Európából nézve ez egy ilyen teljesen indokolatlan, céltalan, lényegtelen, nem a lényegtelen, nem jó szó, de hogy indokolatlan, céltalan háborúnak tűnik.

[00:19:32]Valami ilyesmi a képünk, hogy Trump nem is tudja igazán, hogy mit akar.

[00:19:36]Folyamatosan változtatja az álláspontját.

[00:19:37]Időnként már békéről beszél, de aztán utána tovább támadja iránt például az Egyesült Államok.

[00:19:44]Illetve azzal közkeretű megállapítás van, hogy valójában Izrael rángatta bele az Egyesült Államokat ebbe a háborúba.

[00:19:51]Ezzel kapcsolatban most egy friss hírt olvasnék be.

[00:19:53]Az iráni külügyminiszter Abasarakcsi írta ki az Xoldalára, hogy azonnali figyelem.

[00:19:57]Az Irán és Egyesült Államok köz fennálló tűzszünet minden frontra kiterjedt, köztük a Libanonira is.

[00:20:03]A tűzszünet megsértése egy fronton azt jelenti, hogy a tűzszünet minden fronton sérült az Egyesült Államok és Izrael felelős minden sérelemért.

[00:20:10]Június 1je hétfő délután van, amikor ezt a műsort felvesszük.

[00:20:14]Egyelőre még tart ez a háború.

[00:20:17]Menjünk végig akár alapoktól is.

[00:20:20]Te hogy látod ezt az egészet?

[00:20:20]Én úgy gond megmondom én, hogy hogy látom én ezt az egészet.

[00:20:25]Ez kicsit arra emlékeztet engem, mikor mikor azt mondták annak idején Putyinnal kapcsolatban, hogy hát nincs stratégiája, azt se tudja, hogy mit akar.

[00:20:33]Tehát ez ez általában amikor azt mondjuk, hogy valakinek nincs stratégiája, akkor az vagy azt jelenti, hogy én nem értem, hogy nem tudom fölfogni, akkor mondd azt, hogy nem érted.

[00:20:41]Oké, rendben van.

[00:20:41]Szabad nem szabad néha nem érteni a dolgokat.

[00:20:43]A másik az, hogy nem szereted.

[00:20:45]Oké?

[00:20:45]Tehát ez egy ez egy ilyen ez egy ilyen testcsel, amivel kibújsz aról, hogy megpróbálod értelmezni a dolgokat.

[00:20:51]Mondjuk a magánember szintjén ez teljesen rendben van, de úgy gondolom, hogy mint elemzők nem követhetjük, nem helyezkedhetünk ebbe az intellektuális komfortzónába, hogy azt mondjuk á szennél is ez bolond, az megbolondult, Putyin megbolondult, Trump megbolondult, mindenki megbolondult, csak mi vagyunk okosak.

[00:21:07]Tehát még akkor is, hogyha káoszt látunk a szemünk előtt, valamilyen módon megké meg kell keressük azokat a mintázatokat ebbe a káoszba, amik megpróbálják megmagyarázni azt, amit látunk.

[00:21:17]És lehet, hogy a magyarázatunk nem lesz jó, de én én én láttam azt, hogy a az orosz-ukrán háború eleje óta, épp úgy, mint a a a az iráni háború kezdete óta, az egyetlen politikailag elfogadott európai álláspont az vagy a hisztéria, vagy a felháborodás.

[00:21:35]És Manyi Néni felháborodhat, tudom én, vagy a tudom én, Józsi bácsi Zuglóban a Limanova közben, miközben a Kőbányai sört isz fölháborodhatta, de mint elemzők, nem az a feladatunk, hogy ítélkezünk.

[00:21:45]Ez ez ez szerintem iszonyatosan sekélyessé teszi az elemzést, hogy lesajnáljuk az elemzés tárgyát, vagy lenézzük.

[00:21:51]És ez nem csak a magyarországi jellemzőkkel van így.

[00:21:54]Tehát van egy amerikai jellemző hölgy, aki Michael Koffmannan dolgozik együtt.

[00:21:59]Egy emlékszem a háború elején állandóan le lesajnálta Putyint.

[00:22:01]És én azt hiszem, hogy ezek igen veszélyes dolgok egy jellemző részéről.

[00:22:05]Ezek ezek kőkemény játékosok és nem véletlenül kapaszkodtak oda föl a a piramis csúcsára, tehát valamit tudnak.

[00:22:12]És éppen ezért előlegezzük meg nekik a bizalmat, hogy ezek nem ilyen véletlen döntések, hanem érdemes rendszert keresni bennünk.

[00:22:18]És akkor talán vegyük vegyük előről a dolgokat.

[00:22:21]Én úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok evvel a háborúnak a céljaival kristálytisztán elmondták egy milliószor, hogy mik a céljaik.

[00:22:27]Ha valaki nem akarja hallani, akkor nem hallja.

[00:22:29]Nyilvánvaló.

[00:22:29]De hogyha egymásra tesszük a kijelentéseket, és főleg megnézzük a hivatalos kommunikációt, ennek a háborúnak három célja volt, három deklarált célja volt.

[00:22:37]Az egyik az iráni nukleáris képességek felszámolása, a második a a balisztikus rakétaképesség visszanyirbálása, a harmadik a proxik, az Irán által támadt proxik visszanyirbálása.

[00:22:49]Ez a három formális célja volt a háborúnak.

[00:22:51]Semmilyen más formális cél nem létezik.

[00:22:53]Mindenki, aki azt állítja, hogy volt itt egy formális cél, h rezsimváltás meg leváltani, meg demokráciaexport, az szalmabábot állít, vagy hazudik, vagy pedig sz tudjén az amerikaiak azért beszéltek erről, nem?

[00:23:06]Tehát Trumpik maguk üzenték az iráni lakosságnak, hogy váltsák le az iráni rezsimet satöbbi, satöbbi.

[00:23:12]Két különb, tehát van egy politikai kommunikáció, ezt magyaroknak ezt a legegyszerűbben 56 kapcsán megmagyarázni.

[00:23:17]Tehát volt egy kommunikáció, amit a Szabad-Európa Rádió nyomott, hogy menjetek, küzdjetek az oroszokkal satöbbi.

[00:23:22]És volt egy kommunikai politikai kommunikáció, hogy mennyire támogatjuk az 56-os forradalmárokat.

[00:23:28]Ugyanakkor az Egyesült Államok hivatalos politikái az volt, nem avatkozunk bele.

[00:23:32]Tehát aki ezt nem tudja megért, probléma azt, hogy elemzők se tudják megérteni ezt a különbséget.

[00:23:37]Különbséget kell tenni a politikai kommunikáció és a politikai döntések és célok között.

[00:23:42]Ez két különböző dolog.

[00:23:42]És itt most szeretnék egy egy kihívást intézni mindenkivel, aki másképp gondolja.

[00:23:49]Tehát aki úgy gondolja, hogy volt egy olyan formális célja a háborúnak, hogy legyen Iránban egy rezsimváltás, az küldje el Tominak a az erre vonatkozó hivatkozásokat.

[00:24:00]Kicsit utánanéztem a dolognak, és egy ilyen dolgot nem láttam.

[00:24:03]Láttam mindenféle kijelentést Trumptól és láttam mindenféle kijelentést másoktól is, de mint hivatalos politika, hivatalos állami dokumentumokban, ez sehol nem szerepel, se Izraelben, se az Egyesült Államokban.

[00:24:14]Miért?

[00:24:14]Azért, mert ezt nem lehet garantálni, főleg nem a levegőből.

[00:24:15]Tehát ennyi ez.

[00:24:17]Evvel megválaszoltam ezt a kérdést.

[00:24:19]Milliószor elmondták, hogy ezek a háború céljai.

[00:24:21]Később csatlakozott ehhez a hormóz és ez az irániaknak a a választása miatt.

[00:24:25]De ezek a háború céljai.

[00:24:27]Most ezt lehet szer, de mondhatjuk azt, hogy a hormozi szoros körül kialakult kérdést azt már Irán emelte be egyébként a háborúba azzal, hogy korábban csak fenyegetőzött, hogy lezárja, de most tényleg megcsinálta, és ez viszont mindenféle gazdasági kihívást jelentett.

[00:24:43]Igen, ez ez később vált céle a háborúban avval, hogy Irán bedobta ezt a háborúba.

[00:24:47]Tehát mindenki tisztában volt avval, hogy volt az volt egy ilyen iráni kijelentés is.

[00:24:50]Tehát mikor volt 2025-ben az izraeli iráni háború, akkor akkor is fenyegetőztek már az irániak avval, hogy lezárják a hormózi orvost.

[00:24:57]És akkor megkérdezte egy újságíró, valamelyik iráni politikus, már nem emlékszek, hogy ki volt az, hogy tényleg lezártátok volna, vagy csak úgy fenyegetőztetek-e volna?

[00:25:05]Azt mondta a politikus, nem, nyilvánvalóan lezártuk volna, hogyha végveszélybe kerülünk.

[00:25:08]Tehát tisztábban kell lenni, hogy ez Irán számára egy egy a végső kétségbeesésnek a a lépése, mert saját magukat is elvágják a saját kereskedelmi csatornáitól.

[00:25:17]Tehát ezért vált ez a háború negyedik céljával, holott ez még a háború elején nem volt cél.

[00:25:24]És ezt mondhatjuk, hogy most már sorrenden viszont az egyik legfontosabb cél lett amiatt, merthogy az egész világenergiaválságba torkolhat akkor, ha ezt nem sikerül ezt a kérdést megoldani.

[00:25:36]A kérdés az, hogy kinek?

[00:25:38]dolog tragédiája az, hogy ez a dolog dolog nagyon-nagyon sürgős Iránnak, nagyon-nagyon sürgős Európának, még sürgősebb a távolkeletnek.

[00:25:47]Se Izraelnek, se az Egyesült Államoknak ez egyáltalán nem sürgős.

[00:25:49]Tehát politikai világpiaci ára sem sürgeti ezt a kérdést, hogy egy félidős választás lesz az USÁban.

[00:25:57]Én evvel kapcsolatban kérdeztek engem, és én azt mondtam, itt nem ezt nem nem az én véleményem.

[00:26:01]Itt New Gengericet idézem, aki a házelnök volt, republikánus házelnök volt Clinton elnök alatt, és ő mondta, hogy a szeptember elején van ez a munkanapja az Egyesült Államok szeptember 1 vasárnapja, és akkor kell megnézni az energia, a benzinárat, és akkor fogjuk tudni, hogy ki nyeri meg az időközi választásokat.

[00:26:22]Tehát ezt mondta New Gingrich.

[00:26:25]Az azt jelenti, hogy van még június, július, augusztus, van még három hónap.

[00:26:28]Trumpnak még bőven van három hónapja háborúzni, ami az energiaárakat illeti.

[00:26:33]Vanak itt más megfontásuk a gazdasághelyzete meg satöbbi, meg infláció az Egyesült Államokban.

[00:26:36]Tehát ezeket a dolgokat nem lehet elszakítani.

[00:26:41]Ugyanakkor ami az Egyesült Államokat illeti, és ezt látjuk Trumpnak a cselekedetein, tehát látjuk azt, hogy Trump nem siet sehova, látjuk, hogy egyre újabb és újabb csavarokat dobel a dologba, hogy elhúzza az időt.

[00:26:49]Látjuk, hogy nem siet sehova.

[00:26:51]Valószínűleg úgy értékeli, hogy a az irániakat jobban szorítja az idő.

[00:26:55]És látjuk ezeket a kommunikációból, és látjuk ezekből az iráni támadásokból ott a az utóbbi napokban, három-négy napban, hogy hogy az irániak stresszben vannak el ez ebből a szempontból, annak ellenére, hogy kaptak valamilyen gyorsegélyt az amerikaiaktól Kataron keresztül, talán 6 milliárd 6 milliárd dollárt kaptak Kataron keresztül.

[00:27:13]Ez 12 nap forgalom a hormózis szorvoson keresztül Irán számára.

[00:27:19]Tehát ez egy apró pénz tulajdonképpen.

[00:27:22]Viszont akkor ha azt mondod, hogy van 3+ célja a feleknek, akkor nézzük meg, hogy ki áll jobban, ki mit nyert és ki mit veszített a felek közül, akár ezen célok, akár más célok tekintetében.

[00:27:33]És ugye érdemes megnézni az USA-t, Izraelt, illetve Iránt is.

[00:27:38]Hát én úgy gondolom, hogy a a legegyszerűbb kép Izrael szempontjából, Izrael szempontjából per pillanat, ez egy netó nyereség ez a háború.

[00:27:45]Tehát azok a képességei Iránnak, amik 2023 október 7-én a támadás előtt megvoltak, azok eltűntek.

[00:27:53]Tehát nincs gáza, Hizbala saját magának az árnyéka.

[00:27:58]Tehát Hizbala lett volna halálos fenyegetés Izraelre.

[00:27:59]Több 100z halottal számoltak Izraelbe.

[00:28:02]És avval a tudom én a a leomlott telavivi üvegtornyokkal, Telavivnak a menhetenye romokban több 100z halott, nem történt semmi.

[00:28:12]Tulajdonképpen a Hizballa elpusztult.

[00:28:14]Szíria a talán a legfontosabb, a gyémánt a az iráni koronában Irán ellensége lett egy egy a Hizbal meggyengülése miatt látjuk a huszikat, hogy szintén meggyengültek, nem kapálóznak különösebben.

[00:28:25]És látjuk azt, hogy Iránnak mennyire meggyengült a katonai helyzete.

[00:28:28]Tehát az, amiről Trump Trump állandóan beszél, hogy nincs iráni légierő, nincs haditengerészet, nincsenek a balisztikus rakétaképesség meggyengült, a a hadiipara iránnak elpusztult, ezek mindó nyereségek.

[00:28:39]Tehát ez a ez a a ez a sajtnak a a sajtos része.

[00:28:46]A sajtban van egy sor luk is, van egy sor lyuk is a sajtban.

[00:28:48]És hogyha most lezárul a háború, akkor ezek a lyukak egyre inkább fájni fognak.

[00:28:51]És az, hogy nem sikerült teljes sikert elérni ebben a háborúban, ugyanakkor Izrael szempontjából ez egy óriási siker faltól falig.

[00:29:00]Talán az egyetlen dolog, amiben Izrael hátrébb került ebben a háborúban, azt a megítélése a különböző nyugati nyugati közvélemény szemében, nem mintogyha eddig a nyugati közvélemény olyan barátságos lett volna a háború.

[00:29:12]Igen.

[00:29:12]Tehát, hogy sok minden történt abban az egy évben, amíg mi nem találkoztunk, de hogy Izrael megítélése nem javult, abban megegyezhetünk, de már amikor elmentünk közösen szünetre, akkor sem volt jobb.

[00:29:23]Tehát ugye akkor a Hamas elleni háború miatt már alapból ki voltak adva a nemzetközi közvélemény Izraelre.

[00:29:31]Pontosan.

[00:29:31]Tehát ez ez már már édes mindegy.

[00:29:33]Mondjuk úgy most Irán szempontjából ez is egyébként bocsánat ide egy kért hadd kérdezek, hogy Izraelt már nem is érdekli?

[00:29:40]nyilvánvaló, hogy hosszú távon érdeklielt a dolog, de mikor van egy egzisztenciális fenyegetésed, tudom én, akkor az, hogy hogy milyen milyen a piárod, az kevésbé kevésbé aggasz téged, mondjuk úgy.

[00:29:51]Tehát tudom, én nem gondolom, hogy Lajos királyt külön különösebben aggasztotta volna a Mohácsi csata előtt a a PRja, vagy valami ilyesmi, mikor az életének a a a csatájára készül.

[00:30:02]Tehát van egy fontossági sorrend a dolgokban.

[00:30:03]Ez egy olyan dolog, amivel foglalkozni kell.

[00:30:07]Talán majd erről beszélünk máshor.

[00:30:07]Tehát mérhető mérhetően csökkent Izraelnek a népszerűsége, különösen a fiatalabb generációk körében, még a jobboldali fiatalok körébe is.

[00:30:16]Erre nem értik sok esetben Izraelt.

[00:30:18]Én azt látom, én úgy gondolom, hogy azok, akik békében nőttek föl, és nem láttak egyetlen sikeres amerikai háborút se, a amióta élnek tulajdonképpen, tehát a mostani 30-40 évesek egy sikeres amerikai háborút se láttak, amire úgy személyesen emlékeznek.

[00:30:35]Ö igazából nem értik, hogy mire valók a háborúk, mire valók a hadserek, mire való ez az egész politika.

[00:30:40]kicsit olyan minél fiatalabb egy amerikai, annál európaib, mondjuk úgy.

[00:30:45]És ezt nem bókként ezt ez ez a ez az én szememben nem egy bók, mondjuk úgy.

[00:30:51]Meg még egy dolog jutott eszembe, hogy hát pont az ukrán háború kapcsán mindig arra voltak érzékenyítve az európai fiatalok, hogy az agressziónak nincsen helye, hogy egy állam nem támadhat meg egy másik államot, hanem diplomáciával meg nem tudom milyen habosbabos dolgokkal kell megoldani minden problémánkat.

[00:31:09]És ugye lett itt egy ilyen kognitív diszonancia tulajdonképpen a két háború megítélése miatt, tehát hogy sokan a az orosz agresszió és az amerikai agresszió között egyenlőségjelet tesznek, és nem értik a másik oldalnak a szempontjait.

[00:31:28]A nemzetközi baloldalnak és a az iszlamistáknak két nagy tehát a nemzetközi baloldalnak két nagy ellensége van most.

[00:31:33]Az egyik az a legnagyobb ellemség a a nagy sátán az az Trump elnök, a kisát pedig Putyin, vagy talán Kissátán az Izrael és akkor a harmadik Putyin.

[00:31:42]Tehát ezek három olyan miért?

[00:31:46]Mert ezek ez mind a három játékos olyan értékeket képvisel, ami amik szemben mennek a a progresszív baloldalnak az értékeivel.

[00:31:52]És ezért hajlandók meg egy ilyen szörnyrezsimet is támogatni Iránban.

[00:31:56]Borzalmas dolgok történtek.

[00:31:58]És most, hogy megnyitották újra az internetet, most most kezdenek kikerülni ezek a borzalmas dolog, amik Iránba történtek, de ez mind nem számítanak.

[00:32:05]Ami lényeg, az az otthoni politikai háborúzás, és a Izrael a a jobb oldalnak az avatárja, Irán a baloldalnak az avatárja.

[00:32:13]És akkor ez már felel feloldozást ad minden bűnük alól.

[00:32:17]Mondjuk úgy, ami viszont érdekes, az a egyéb országok, például az öbölországok meg Szaudarábia, merthogy akarva akaratlanul, kérdés is, hogy ez hogy volt, de ők is belekeveredtek ebbe a háborúba, lévél, hogy ugye átmentek fölöttük rakéták, drónok.

[00:32:35]Én amikor láttam, hogy Dubai szállodába becsapódnak különböző eszközök, akkor azért néztem, hogy hát szerintem ők se úgy keltek fel az nap reggel, hogy ez megtörténhet velük, mint ahogy az európaiak sincsenek felkészülve arra, hogy hasonló megtörténhessen.

[00:32:48]Mi történt itt?

[00:32:51]Mert egyébként én ott meg Iránnak a céljait sem értettem, hogyha egyszer Katar, Omán, Öbölszágok, Emirátusok eddig nagyon ha legalábbis hallgatólagosan támogatók voltak, meg volt egy csomó együttműködés, akkor miért kellett még őket is magukra haragítaniuk az irániaknak?

[00:33:09]Oké, hát van itt néhány kérdés, ezeket megpróbálom kibontani egyenként.

[00:33:11]Talán avval kezdeném, kicsit még visszanyúlok az előző témához.

[00:33:15]Én úgy gondolom, hogy a politikai szinten hosszút távon Izraelnek az egyik legnagyobb sikere ebben a háborúban az volt, hogy sikerült egy izraeli problémát a világ problémájává tennie.

[00:33:24]Tehát eddig Irán Izrael problémája volt.

[00:33:27]A többieket ugy igazából talán az amerikaiakat egy kicsit zavarta, de igazából senki más nem érdekelt, hogy atom nem atom, rakéta nem rakéta.

[00:33:35]Ö igazából senkit nem érdekelt.

[00:33:38]Na most irán a világnak a problémája lett, és ez politikailag ez egy óriási siker.

[00:33:41]Egy másik óriási siker az, hogy Izrael abban a pozícióban találta magát, hogy felváltotta NATO-t, mint az Egyesült Államoknak a a seriffnek a segédje.

[00:33:50]Mondjuk úgy, ez ez egy óriási ez egy óriási siker.

[00:33:52]Egy óriási siker.

[00:33:54]És ezt a ezt a kis kis nemzetek tudják megérteni.

[00:33:58]Tehát egy egy kis nemzet, mint Magyarország meg tudja érteni azt, hogy mennyire fontos az, hogy legyen egy nagy patrónusod.

[00:34:04]Az lehet NATO, lehet Oroszország, lehetnek a törökök, mind teljesen mellékes történelmileg, de szükséged van egy nagy patrónusra.

[00:34:10]És ez ez egy siker volt.

[00:34:12]Most ami a gyönyörű dubái tornyokat illeti, hát igen, ett az iróniája a dolognak az, hogy ez megtörténhet bármikor Európában is.

[00:34:21]Tehát ezek a ezek a duá szupervárosok úgy élt, vagy ezek a zöbölmenti szupervárosok, mint például Dubá, úgy éltek, mintogyha ők egy ilyen másik dimenzióban léteznének, ahol csak a pénz számít, csak a csillogás számít, tehát nincsenek már veszélyek egy ilyen poszt, a történelem vége utáni világban éltek, és láttuk, hogy beköszöntött a történelem.

[00:34:42]És amennyire számukra megdöbbentő volt ez a dolog, ilyen hamar megtörténhet ez Európában is.

[00:34:46]Tehát egyik napról a másikra.

[00:34:48]Ez gyakorlatilag az irániaknak a döntésén múlik az, hogy Bukarestre vagy Szófiára, vagy tudom én, hogy a kelet-európai vagy vagy Athénra ne zuhanjanak balisztikus rakéták, és nem kell sok, elég 1 kettő három, hogy az életformád átalakuljon.

[00:35:01]És látjuk azt, hogy mennyire hézagos Európának a védelme.

[00:35:05]Tehát az a négy balisztikus rakéta, amit Irán kilőtt Törökországra, azt a törökök nem tudták lelőni.

[00:35:09]Ott a NATO-nak a légvédelme, a NATO patriotójai lőtték le ezeket a rakétákat.

[00:35:14]És ebből, hogyha Törökország ilyen hézagos légvédelem rendelkezik, akkor mit mondhatunk?

[00:35:19]Romániáról vagy Ukrajnáról, vagy vagy bocsánat, vagy Bulgáriáról vagy satöbbi.

[00:35:22]És ez Európának a keleti fala.

[00:35:24]És ami a harmadik kérdés kérdésedet illeti, Tomi, hogy mi volt a logika ebben Irán szempontjából?

[00:35:30]Tehát vannak, akik azt mondják, hogy Irán egy hatalmas hibát követett el, mert az hol van az iráni pénz?

[00:35:36]Tulajdonképpen ott van.

[00:35:36]Egyesülten a bemérségekben, Katárban ők voltak a beszállítói, a bankárai az irániaknak.

[00:35:42]Ez igaz.

[00:35:42]De viszont itt is látjuk azt, hogy volt egy tűz, amelyik sokkal közelebbről égette az irániakat, és ez az amerikai háború.

[00:35:47]Tehát Iránnak le kellett állítania ezt a háborút, mielőtt elpusztul.

[00:35:53]Gondoljunk bele, hogy 40 nap alatt olyan kár érte iránt, amihez képest az orosz-ukrán háború egy tréfa.

[00:35:58]Tehát az a kár, amit Iránnak okoztak, se Oroszország nem volt képes ennek egy tizedét okozni Ukrajnának, se Ukrajna Oroszországnak, egy töredékét se.

[00:36:05]Egy töredékét se.

[00:36:07]Ö és ezt Irának meg kellett állítania mindenképpen, és azért kezdték támadni ezeket az országokat, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra a háború leállítására.

[00:36:15]De gyakorlatilag ezért állt meg a háború, és ezért nem indította be Trump még mindig teljes gőzzel a háborút Irán ellen másodszorra, mert nem akarja, hogy ezek az országok elpusztuljanak.

[00:36:25]Ennyi az egész.

[00:36:27]Ennyi az egész.

[00:36:29]Mert ezek az országok viszont szövetségesei, gazdasági szövetségesei az Egyesült Államoknak.

[00:36:32]Igen.

[00:36:32]És ilyen szempontból lehet, hogy ez a nem, hogy a Trump féle támadás túl korán következett be Irán, de lehet, hogy már kicsit később volt.

[00:36:39]Valószínűleg elkéstünk evvel, és valószínűleg nem valószínűleg nem tartom kizártnak azt, hogy végül is Trump kénytelen lesz hazakullogni úgy, hogy Iránnak megmaradnak ezek a képességei.

[00:36:49]És gyakorlatilag a konklúzió az lesz, hogy egy évet elkésett az Egyesült Államok, vagy két évet elkésett evvel a háborúval.

[00:36:57]Érdekes, amit mondasz.

[00:36:57]Tehát akkor nem vagy abban biztos, hogy sikerül elérni az Egyesült Államoknak például a nukleáris dúsításra vonatkozó céljait Iránban?

[00:37:08]A háborúban minden megtörténhet, tehát nincsenek előre előre borítékolható eredmények.

[00:37:14]Bármikor bekövetkezett egy törés az amerikai politikai konstellációban, ami arra kényszeríti Trumpot, hogy gyorsan visszakozott fújon és valami fikcióval lezárja ezt a háborút.

[00:37:24]Tehát meg kell érteni katonailag.

[00:37:26]És ez sok sok elemző Magyarországon nem érti ezt a dolgot.

[00:37:30]Irán nem egy katonai kérdést.

[00:37:30]Iránt Izrael egyedül katonailag lerendez Iránt az Egyesült Államok minden támogatása nélkül.

[00:37:36]Nem ez a kérdés itt.

[00:37:36]Ez egy politikai kérdés.

[00:37:38]Az igazi kihívást megtalálni, vagy újra fölépíteni, vagy megtartani annak a politikai legitimációnak a morzsáit, amivel Trump még rendelkezik, hogy ezt a háborút le tudja zárni.

[00:37:49]És a kérdés az, hogy képes lesz rá, és én nem vagyok teljesen biztos benne.

[00:37:54]Hm.

[00:37:55]Akkor az az utolsó kérdésem, hogy mit tanulhat ebből az egészből Európa meg benne Magyarország, mert ugye eddig azért minket elkerültek ezek a dolgok.

[00:38:06]Bár drónok, rakéták röpködnek most már időnként Balti Államok, Románia és egyéb fölött is.

[00:38:11]Most pont a románnak volt egy tanulsága, hogy például ott nem lőtték le azt a drónt, ami ugye károkat okozott.

[00:38:17]Mondták is a románok, hogy négy perc volt dönteni, és végül úgy döntöttek, hogy annyira sűrű területre csapódna be, hogy nem nem merik ezt megkockáztatni.

[00:38:26]És van egy ilyen háborús pszichózis itt is, de hogyan lehet erre felkészülni?

[00:38:31]Meg egyáltalán te most hogy látod, milyen állapotban van Európa?

[00:38:35]Hát én úgy gondolom, hogy a a az öbölmenti arab országok egy nagyon hasznos tanulságról szolgálnak nekünk.

[00:38:40]Tehát tisztábban kell lenni abból, hogy az egyetlen dolog, ami a az összetört dubai üvegtornyok és az összetört európai üvegtörny tornyok között van, ez egy döntés.

[00:38:50]Az irániaknak a döntése, vagy Putinnak a döntése, vagy valami ilyesmi.

[00:38:54]Tehát eddig mind volt egy varázsige, amit mindig kimondtunk és amögé bújtunk.

[00:38:57]Az a NATO.

[00:38:57]kimondtuk a NATO varázsigét, de most láttuk, hogy ez körülbelül annyit ér, mint a Vasvilla, amit a középkorban kitettek a falu végére, hogy a Pest is ne jöjjön be, vagy a kolera ne jöjjön be a faluba.

[00:39:08]Tehát látjuk azt, hogy ez az egész NATO dolog egyre inkább egy fikcióvá válik.

[00:39:13]Én azt mondtam 2022-ben, hogy a NATO egy darabpapír, és sajnos most látjuk, hogy mennyire csak egy darabpapír, és remélem, hogy ez meg fog változni.

[00:39:20]Tehát júliusban Trump elnök ott lesz Ankarában a NATO csúcson valószínűleg, és megpróbál megpróbálja a Kondát nem tudom én öss összeverni, hogy régen mondják, egy csordába verni a a a ezeket az elbitangoló jószágokat, de de a NATO gyalázatos helyzetben van politikailag.

[00:39:42]Gyalázatos helyzetben van politikailag.

[00:39:43]Látjuk a a a politikai egységnek a teljes megbomlását.

[00:39:45]Az az fontosabb egyébként, mert ugye sokszor volt, hogy politikai viták voltak, de Magyarország is ők mindig az ilyen politikai vitáknál azzal a mondattal szokta kezdőni, hogy de Magyarország a NATO tagja.

[00:39:58]Na jó, de ez és és akkor mi van?

[00:39:58]Tehát ez a ez a kérdés, amivel hülyére dühítettem minden Magyarország jellemzőt.

[00:40:03]So what?

[00:40:03]És akkor mi van?

[00:40:03]És akkor mit tud tenni a NATO, hogyha most Putyin úgy dönt, hogy kilő nem tudom csak egy-egy rakétát, vagy az iránia nem miért Putyin?

[00:40:11]Beszéljünk az az irániakról.

[00:40:12]Az irániak úgy döntenek, hogy ahhoz, hogy még egy csavart beledobjanak Trumpnak a a kalkulusába, kilőnek egy rakétát Bukarestre, egyet, Budapestre egyet, Szófia csak egyet.

[00:40:22]Egyetlen egy balisztikus rakétát.

[00:40:23]Mindegyik ilyen rakéta leesik, megöl négy-öt embert, elég, nem kell több, kárt okoz meg minden.

[00:40:27]Akkor hol lesz a NATO ebben a pozíció?

[00:40:28]Mit tud tenni a NATO ez ellen?

[00:40:30]Szinte semmit.

[00:40:30]Tehát látjuk azt, hogy akkor a NATO szétesését prognosztizálod, ha mondjuk Ankarában nem sikerül megállapodásra jutni?

[00:40:36]Én nem gondolom, hogy lesz egy döntés valahahogy, ami fölosztatja a NATO-t.

[00:40:42]Viszont látjuk, hogy volt egy másik szer Rioi szerződés, egy másik szerződés 1949-ben, ami ilyen NATO szintű garanciákat adott a dél-amerikai államoknak.

[00:40:50]Valaki hallott erről egyáltalán?

[00:40:52]Senki nem osztatta föl a rioi szerződést, csak úgy elsorvadt, úgy magától úgy meghalt vég gyengülésben.

[00:40:58]És ez lett a NATO-nak a sorsa is.

[00:41:00]Ettől tartok.

[00:41:00]Tehát ez egy olyan dolog, mikor azt mondtam, hogy a NATO egy darab papír, akkor ezt nem örömmel mondtam, ez egy nagyon aggasztó dolog.

[00:41:07]És tisztában kell lenni avval, és ez egy nagyon fontos dolog megérteni, hogy a NATO az egy politikai szövetség és egy katonai szövetség is.

[00:41:12]És elsősorban amit Trump elvárt volna a NATO-tól, az a politikai támogatás.

[00:41:17]Ne küldjél el egyetlen egy tudom én szekerész örmest tercse Romániából, hogy harcoljon az irániak ellen ott a a halászlikkal ott próbálja megnyitni a hormózis szoros.

[00:41:27]Nem ez volt a cél, de legalább a deklaráció szintjén a NATO szövetségeseknek támogatnia kellett volna az Egyesült Államokat.

[00:41:33]Amikor ezt se kapta meg az Egyesült Államok, arról nem is beszélek, hogy a lezárták a légterüket az amerikai légih fölött, meg ezek a dolgok.

[00:41:41]Én úgy gondolom, hogy ez egy óriási vakság.

[00:41:44]Tehát hosszú távon az európai országok részéről egy óriási vakság.

[00:41:50]Ez a mai végszó.

[00:41:50]Robert Szikastel, köszönjük szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:41:53]Nagyon szépen köszönöm, Tomi, és nagyon nagy öröm visszatérni hozzád.

[00:41:56]Igen, mi is várjuk a következő adást, jövő kedden folytatjuk.

[00:41:59]Addig is szeretném elmondani, hogy jöhetnek a kérdések is, és akkor jövő héttől már lesz hallgatói kérdésblokkunk is.

[00:42:04]A kérdéseket a www.ultrahang.tv/ kérdések oldalon keresztül tudják beküldeni nekünk.

[00:42:10]És búcsúzó kérek mindenkit, hogy ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, nyomjanak egy lájk életet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson, illetve lehet rendelni a verekedő hegyek között című könyvünket.

[00:42:23]Még raktáron találtunk benne néhány belőle néhány darabot.

[00:42:24]egyébként itt van az asztalomon.

[00:42:26]Ez folyamatosan itt volt.

[00:42:28]Meg is tudom mutatni a kedves hallgatóknak.

[00:42:30]Tehát verekedő hegyek között Robert C.

[00:42:31]Caster 77 jó tanácsa a világrendváltáshoz.

[00:42:36]www.ultrahangkönyvek.com itt találják és még amikor Robi itt járt akkor raktunk bele aláírását is.

[00:42:40]Úgyhogy dedikált a könyv.

[00:42:42]Én meg beleírok üzenetet, ha bárki kéri.

[00:42:44]Nagyon köszönöm tehát, hogy velünk tartottak.

[00:42:46]Jövő héten folytatjuk Robert Cik Castellel.

[00:42:48]Ezen a héten még lesznek újabb igazolásokról szóló bejelentések, mint az Ultrahang csatornáján.

[00:42:54]Szép napot kívánok mindenkinek, viszontlátásra, viszonthllásra.