Rendkívüli gyilkosság: óriási botrány Nagy-Britanniában, elszabadult a káosz - Nógrádi György
- Izrael hadipari forgalma 30%-kal, 19,2 milliárd dollárra nőtt 2025-ben
- Európai országok migránsáthelyezési megállapodásokat kötnek (pl. Ausztria–Üzbegisztán, Hollandia–Uganda)
- „Elképesztő mennyiségi” fegyvergyártási megállapodások születtek, ami nem a gyors békét vetíti előre
-
„Az ukrán, orosz, amerikai és európai elképzelések köszönő viszonyban sincsenek egymással” – Nógrádi György
- Ukrán dróntámadás ért egy civil buszjáratot, emellett orosz drón csapódhatott be elsőként román NATO-területre
- A háború eszkalálódik: mindkét fél több mint 1 millió drónnal rendelkezik évente, és civil területeket is lőnek
-
„Ezekből jelenleg egyik sem látszik” – a szakértő a háború befejezésének feltételeiről (kimerülés, tárgyalások, keretfeltételek)
- Nagy-Britanniában egy késeléses gyilkosság után az áldozatot vették őrizetbe, ami a migráció kezelhetetlenségének látványos jele
- Szerbiában Vucsics bejelentette, hogy nem indul újra az elnökválasztáson, miközben folyamatosak a kormányellenes tüntetések
- Trump megállapodást jelentett be Iránnal, de Nógrádi szerint nincs egyezség, és a katonai összecsapások folytatódnak
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezető – globális biztonságpolitikai körkép
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a beszélgetés elején rövid áttekintést adott az elmúlt 24 óra legfontosabb nemzetközi fejleményeiről.
Izrael hadipari növekedése
Izrael hadipari forgalma 2025-ben 19,2 milliárd dollárt ért el, ami 30%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Migrációs megállapodások Európában
Több európai uniós állam kötött megállapodást migránsok áthelyezéséről:
- Ausztria Üzbegisztánba,
- Hollandia Ugandába küldené a migránsokat.
Németországi statisztikák
Két figyelemre méltó adat hangzott el a német hírekből:
- Az orvosegyetemre járó női hallgatók 42%-át érte szexuális zaklatás.
- A Németországba irányuló migráció 13%-kal csökkent az előző évben: az afgánok 41%-kal, az ukránok 21%-kal, a szírek 67%-kal érkeztek kevesebben.
Fegyverkezési megállapodások
Nógrádi György szerint „elképesztő mennyiségi” fegyvergyártási megállapodások születtek az elmúlt két napban:
- Ausztrália és az USA,
- USA és Svájc,
- Törökország és Japán között.
„Tehát olyan fegyvergyártás van, ami nem vetíti előre, hogy gyors béke jönne” – Nógrádi György *
További hírek
- Romániában a korrupcióellenes hivatal gyanúsítottként hallgatta ki a vezérkari főnököt egyetemi megállapodás ügyében.
- Libanonban 1 millió belső menekült van, a helyzet katasztrofális.
- Görögország védelmi minisztere szerint Törökország fenyegeti Görögországot (NATO-n belüli feszültség).
- Franciaország kijelentette: a francia atomütőerő csak kiegészítője lehet az USA-nak.
- A skandináv országok „kőkeményen nekimentek” az oroszoknak.
Orosz-ukrán háború
Dróntámadás civil buszjárat ellen
Ukrán dróntámadás ért egy távolsági autóbuszt, amely a Moszkva–Szimferopol járatot teljesítette. Az előzetes adatok szerint 7 ember meghalt, 11 megsebesült. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a légvédelem az éjszaka folyamán 354 ukrán drónt lőtt le 16 orosz régió és az Azovi-tenger felett. Ez a drón azonban becsapódott a buszjáratba.
Nógrádi György szerint az eset nem bonyolítja érdemben a helyzetet: „Ha szemét lennék, azt mondanám, hogy semennyire.”
Az ukrajnai helyzet általános értékelése
A szakértő összetett képet festett:
- Nyugat-Európa „kőkeményen” támogatja Ukrajnát, egyes országok hiteleket vesznek fel a támogatás finanszírozására.
- Ukrajna elképesztő mennyiségű fegyvert kap szinte minden európai országtól.
- Az ukrán képességek javultak, de Oroszország még mindig jobban áll.
- Újraindultak az orosz-amerikai titkos tárgyalások, amelyekből kihagyják Európát és Ukrajnát is.
- Trump el akarja kerülni, hogy elveszítse a félidős választásokat, ezért bármilyen megállapodásra törekszik, de a Hormuzi-szorosnál sem tudott békét elérni.
„Tehát annyira összetett a helyzet” *
Tárgyalási kilátások
Zelenszkij szerint 2026 novemberéig van időablak a tárgyalásokra, mert utána jön a fűtési szezon, és ha Oroszország az energiainfrastruktúrát lövi, Ukrajna rosszabb helyzetbe kerül. A szakértő megjegyezte, hogy Zelenszkij hajlandó leülni Putyinnal, de nem hajlandó Moszkvába utazni – Törökország és más országok szóba jöhetnének tárgyalási helyszínként.
Nógrádi György hangsúlyozta ugyanakkor:
„Az ukrán, orosz, amerikai és európai elképzelések köszönő viszonyban sincsenek egymással.” *
Kollégium elleni ukrán csapás és a válaszcsapások
A Luhanszki Népköztársaságban található kollégiumot ért ukrán csapás kapcsán az oroszok „megbocsáthatatlan” támadásról beszéltek és válaszcsapást ígértek. Az ukránok szerint katonai objektum volt a célpont.
„Mindkét fél pofátlanul hazudik, lehetetlen megmondani, melyik fél mit hazudott” – Nógrádi György *
Drónok és NATO-területek
A szakértő megjegyezte, hogy az eddigi, NATO-országokat ért drónbecsapódások egy kivételével ukrán drónok voltak (eltérítették őket). Most először történt olyan, hogy valószínűleg orosz drón csapódott be román területre. A románok közzétették a drón maradványait, de – ellentétben a lengyelekkel, akik hasonló helyzetben a NATO 5. cikkelyére hivatkoztak volna – a románok nem akarnak katonai konfliktusba kerülni Oroszországgal.
Kijev és Dnyipro elleni orosz támadás
Oroszország nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított: Kijevben 4 ember meghalt, több mint 50-en megsérültek; Dnyiprót is súlyos csapások érték. Kijevben két magas lakóépületet is találat ért, a romok alatt emberek rekedhettek. Ezzel párhuzamosan az ukránok Szentpétervárt lövik, ahol épp nemzetközi gazdasági fórum zajlik.
A háború eszkalációja
Nógrádi György szerint a háború eszkalálódik, mindkét fél bizonyítani akarja, hogy bármeddig képes folytatni. Mind Oroszország, mind Ukrajna évente több mint 1 millió drón fölött rendelkezik – ez napi kb. 3000 drón kilövését tenné lehetővé.
„Tehát szó nincs arról, hogy békés megállapodás lenne.” *
Kiemelte: Oroszország a két vezető atomhatalom egyike, katonailag nem legyőzhető. Az olyan elképzeléseket, hogy Putyint megdöntik vagy Oroszországot részekre szakítják, „nagyon furának” nevezte.
Terrorcselekmény vagy háborús cselekmény?
A civil áldozatokat követelő támadások kapcsán a szakértő kifejtette: a minősítés attól függ, ki a győztes. A győztes szükséges lépésnek, a vesztes terrorcselekménynek nevezi ugyanazt.
„Tehát ez megint játék a szavakkal. Mind a két fél lő polgárokat, hogy a saját lakosságát a másiknak rákényszerítse arra, hogy hasson a kormányra, hogy végre adja be a derekát. Ez egy óriális álszma.” *
Peszkov nyilatkozatai és a béke esélyei
Az orosz elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov azt mondta: a háború még ma lezárulhatna, ha Zelenszkij parancsot adna az ukrán fegyveres erőknek az orosz régiók elhagyására. Nógrádi György szerint ezt bárki mondta volna Peszkov helyében, de ennek „ma a legkisebb realitása sincs”, mert az ukránok a frontokon „többé-kevésbé helyt tudnak állni”.
Peszkov a 2026. május 9-i győzelemnapi ünnepségen elhangzott Putyin-kijelentésre hivatkozott, miszerint a konfliktus a végéhez közeledik – de Putyin később azt is mondta, hogy lehetetlen konkrét határidőt megjelölni a befejezésre. Nógrádi György egyetértett az utóbbival, és egy szovjet viccel érzékeltette, hogy a „béke felé haladás” milyen semmitmondó.
Előrejelzések a háború időtartamáról
A The Economist szerint Zelenszkij utasítást adott Ukrajna felkészítésére további 2-3 évnyi harci cselekményekre. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a konfliktus 2026-ban és 2027-ben is folytatódni fog.
Nógrádi György szerint a háború akkor érhet véget, ha:
1. valamelyik fél kimerül,
2. beindulnak a tárgyalások,
3. látszanak a megállapodás keretfeltételei.
„Ezekből jelenleg egyik sem látszik.” *
Orosz hadsereg bevetési aránya (hallgatói kérdésre)
Egy hallgatói kérdésre válaszolva – miszerint az orosz hadseregnek csak 8%-a van jelen Ukrajnában – Nógrádi György megerősítette: a legjobb orosz egységeket, a legmodernebb haditechnikát és az atomfegyvereket nem vetették be. A háború egyik legfontosabb, de ritkán tárgyalt frontja a titkosszolgálati háttér: szerinte egyszer tisztázni kellene, hány embert szervezett be a másik ország titkosszolgálata – „de ezt ma szóba hozni is istenkáromlás”.
Lengyel–ukrán feszültség
Karol Nawrocki lengyel államfő felvetette, hogy meg kellene fosztani Zelenszkijt a legmagasabb lengyel állami kitüntetéstől, mert Zelenszkij már a lengyel nagykövetnek adott ukrán kitüntetést is visszaadta. A konfliktus alapja: Zelenszkij az egyik ukrán alakulatnak a második világháború alatt tömegmészárlásokat elkövető Ukrán Felkelő Hadsereg nevét adományozta.
Nógrádi György szerint az ilyen konfliktusoknál mindig az a kérdés, honnan nézzük a történelmet:
- A Szovjetunió erőszakkal jött létre,
- Ukrajnában a 30-as években milliók haltak éhen,
- A második világháborúban ukrán alakulatok ténylegesen mészároltak le lengyeleket, oroszokat, zsidókat.
- 1939. szeptember 17-én a szovjetek keletről támadtak, találkoztak a németekkel – a két ország jó kapcsolatban volt.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Churchill javaslatára színlengyel területeket adtak a szovjeteknek, a lengyelek pedig színnémet területeket kaptak az Odera-vonalig. Szerinte Európa tele van ilyen feloldhatatlan feszültségekkel.
„Európa az, amelyik próbál ideológikusan dönteni. A világ többi része – Kína, Oroszország, USA – érdekalapon dönt.” *
Nagy-Britannia: késeléses gyilkosság és rendőri túlkapás
Az Egyesült Királyságban egy szikh férfi megkéselt egy 18 éves angol fiút. A brit rendőrség a helyszínre érve letartóztatta az áldozatot rasszizmus gyanújával, mert a gyilkos azt hazudta róla, hogy rasszista. A vérző, felállni képtelen áldozatot végigrángatták a földön, hasára fordították, megbilincselték és őrizetbe vették. Csak órák múlva derült ki a tévedés.
A műsorvezető megjegyezte: nem ez az első hasonló eset; korábban egy Taylor Swift-táncoktatáson történt késelés után azok kerültek bíróság elé, akik elítélően kommentálték a történteket.
Nógrádi György kommentárja
Nógrádi György szerint Nagy-Britannia „a világot kirabolta”, a Koh-i-Noor gyémánttól kezdve szinte mindent Indiából és más gyarmatokról hoztak. A szikhek mindig is a katonák voltak Indiában, ők ölték meg Indira Gandhit is – a szikh férfi hazudott, a rendőrség pedig elhitte.
A szakértő a mélyebb problémát a migráció kezelhetetlenségében látja:
„Nincs megoldva Európában a migráció kérdése. Ennek ez egy látványos jele.” *
Nagy-Britannia megpróbálja Ruandába küldeni a migránsokat, de Ruandát emberi jogi szempontból nem tartják megfelelőnek. Nógrádi György szerint azonban: „Érdekel valakit a valóságban az emberi jog? Senkit.”
A szakértő szerint a helyzet visszafordíthatatlan:
„Nyugat-Európában – Belgium, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia – nem lehet visszacsinálni, ahol a nem saját származású állampolgárok aránya eléri a negyedet.” *
A németországi adatok kapcsán megjegyezte: a lakosság 27%-a nem német származású; London bizonyos részein nincs angol többség. Szerinte Európa határait le kellene zárni, de a brit útlevéllel rendelkező bevándorlók esetében ez megoldhatatlan probléma.
„Lehetetlen megmondani, mi a valós információ és mi a hazugság.” *
Brit belpolitikai kilátások
A konzervatívok nem tudták kezelni a migrációs helyzetet, a Munkáspárt sem tudja, és Nógrádi György szerint nem várható olyan politikai formáció, amely úrrá lenne a káoszon. A tendenciát a német AFD előretörésében és abban látja, hogy az FDP új elnöke, Kubicki már jelezte: hajlandó lenne együttműködni az AfD-vel.
Német belpolitika – Orbán Viktor Berlinben
Orbán Viktor berlini látogatása kapcsán a magyar miniszterelnök Kennedy híres mondatát idézte: „Ich bin ein Berliner.” Nógrádi György felidézte a történelmi kontextust: Kennedy 1036 napos elnöksége alatt Berlinben azt üzente, hogy kiáll a szovjet elnyomás ellen. A mondáshoz viccek is kapcsolódtak: „Jó, hogy a konfliktus nem Párizsban volt, mert akkor azt kellett volna mondani, hogy ’Ich bin ein Pariser’ – annak teljesen más a jelentősége.”
Magyar Péter reakcióját is megemlítette:
„Magyar Péter nagyon szellemesen azt mondta, hogy ’nincs internet Németországban’ – és Máté Máriát idézte” *
Szerbia – Vucsics bejelentése és a belpolitikai válság
Aleksandar Vucsics szerb államfő bejelentette, hogy nem indul többé a szerb elnökválasztáson. A szerb alkotmány egyébként sem tenné lehetővé az újabb újraválasztását. Arra a kérdésre, hogy visszatér-e miniszterelnökként, azt válaszolta: „ez megtörténhet”, mert pártjának, a Szerb Haladó Pártnak szüksége lehet a vezetésére.
Nógrádi György szerint Vucsics elnökként is a valós hatalmat koncentrálta – hasonlóan sok más államfőhöz –, és miniszterelnökként ezt folytathatná.
Az újvidéki tragédia politikai következményei
Az újvidéki vasútállomáson történt tragédia (leszakadt egy pályaudvari erkély) nyomán Szerbiában folyamatos tömegdemonstrációk zajlanak. A kormány jelentős részét lecserélték, de ez nem elég a tüntetőknek – „mindig eggyel beljebb mennek”. A szakértő az eszkaláció tankönyvi példájának nevezte a szerb válságot: lépésről lépésre követelnek többet az egyetemisták, most már Vucsics lemondását és visszavonulását is.
A közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor Vucsics pártja legalább 40%-os támogatottságot élvez, messze megelőzve az egyetemisták vezette, vezető nélküli mozgalmat.
Szerbia geopolitikai helyzete
Nógrádi György történelmi perspektívába helyezte a szerb helyzetet:
- Jugoszlávia Szerbia számára Trianont jelentette,
- Szerbia jugoszláv középhatalomból balkáni közepes országgá vált,
- elveszítette tengerpartját,
- Bosznia-Hercegovina helyzete sem megoldott.
A szakértő határozottan állította, hogy „óriási szerepe van a nyugati politikának, amelyik célként tűzte ki, hogy Vucsicsot meg kell buktatni.” Szerinte az a kérdés, milyen vezetés jön Vucsics után, és vajon a radikális egyetemisták elfogadják-e az új vezetést.
Közel-Kelet – USA és Omán, feszültség Iránnal
Az USA nyomás alá helyezi Ománt, hogy válasszon: régi szövetséges vagy Irán-barát ország. Omán különleges helyzetben van: nem síita, nem szunnita; 200 éve diplomáciai kapcsolatban áll az USA-val (ez az egyik legrégebbi arab kapcsolat), de kiváló kapcsolatokat ápol Iránnal is.
Nógrádi György kommentárja
A szakértő szerint az ilyen „vagy velünk, vagy ellenünk” típusú választás történelmileg szerencsétlen. Felidézte a szocializmus időszakának két szlogenjét:
- „Aki nincs velünk, az ellenünk van.”
- „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”
Nógrádi György az utóbbival ért egyet: „Inkább Kádár, mint Rákosi.”
Amerikai–iráni feszültség
Trump bejelentette, hogy megállapodás született Iránnal – de Nógrádi György szerint nincs megállapodás. Irán nem hajlandó elfogadni az amerikai feltételeket. Irán amerikai bázisokat lőtt az arab térségben (Kuvait, Bahrein), az amerikaiak bejelentették, hogy az összes iráni rakétát lelőtték.
Az amerikai erők rakétát lőttek ki egy hajóra, amely iráni kikötő felé próbált hajózni, megsértve az amerikai blokádot. Erre válaszul Irán rakétákkal és drónokkal támadta az amerikai Ötödik Flotta bahreini főhadiszállását, és lőtte Kuvaitot is.
„Szó nincs megállapodásról.” *
Amerikai bázisok megítélése
Nógrádi György szerint békeidőben az amerikai bázis „csodálatos” – a katonák költenek, a biztonságot garantálják. De „abban a percben, hogy háború van, az illető országot fenyegetik.” Senki nem gondolta, hogy ilyen háború lesz.
A szakértő rámutatott: 1979 óta, vagyis 47 éve folyik ugyanaz a játék Iránnal – az atomprogram leállítása érdekében –, időnként katonai összecsapásokkal, de „az iráni politikát ezzel döntően nem tudták befolyásolni.”
„A 100 éves háború is 1337-től 1453-ig tartott, 116 évig. Tehát az ’előbb-utóbb’-ban minden benne van.” *
Gerhard Schröder Moszkvában
A 82 éves Gerhard Schröder volt német kancellárt Moszkvában, a Kreml közelében található Kempinski luxusszállodában látták. Putyin korábban őt javasolta az EU tárgyalópartnereként.
Nógrádi György szerint Schröder nem hivatalosan közvetít, mert Európa nem fogadja el – hivatalosan azonban az angol, francia, német, lengyel vezetésnek kellene leülnie vele, de ennek „nyomát se látjuk.”
A szakértő megjegyezte: Schröder magánélete rendkívül érdekes – több felesége volt, az utolsó előtti egy gyönyörű nő volt, mostani felesége pedig ázsiai (talán koreai) származású.
Orosz belpolitika – a 2026-os választások
Egy hallgatói kérdésre válaszolva Nógrádi György kifejtette: ha az Egységes Oroszország párt nem nyerne az őszi választáson, az katasztrofális lenne Putyinra nézve – de „az Egységes Oroszország fog nyerni, maximum nem 70%-kal, hanem 68-cal.”
Egy másik kérdésre, hogy Putyin veszíthet-e 2030-ban az „Új Emberek” párttal szemben, a szakértő azt válaszolta: Putyin 2030-ban 77 éves lesz (most 73), jogilag már régen nem indulhatna. Hozzátette: Trump is nemsokára 80 éves lesz, tehát „még bárkinek bármikor van esélye tulajdonképpen”.
Ajánlott könyvek biztonságpolitikai szakreferenseknek
Egy pályakezdő biztonságpolitikai szakreferens kérdésére Nógrádi György az alábbi könyveket ajánlotta:
- De Voto-glutól „A stratégia” („feltétlenül olvasd el”)
- Benes és Masszari könyvei
- Arató „Forgószélben” című könyve (a 68-as csehszlovákiai emigrációról, a Kreml felől jövő fagy időszakáról)
A szakértő megjegyezte: legalább 20 ilyen alapkönyv van, amit muszáj lenne elolvasni.
Felvidéki magyarok politikai helyzete
Egy felvidéki hallgató kérdésére válaszolva Nógrádi György kifejezte reményét, hogy a szlovákiai magyarok végre összefognak és elérik az 5%-os parlamenti küszöböt. Hosszú évek óta azért nem sikerül, mert annyira szemben állnak egymással.
Környezetvédelmi kérdés – a háború utáni újjáépítés
Egy svájci hallgató a drónokból hátrahagyott száloptikás kábelek környezeti hatásairól és az elpusztított infrastruktúra újjáépítésének értelméről kérdezett. Nógrádi György válasza:
„Ha nyer és ha meg tudja tartani a területet, megéri.” *
Svájc kapcsán megjegyezte: 1815 óta semleges, Antoine-Henri Jomini tábornok írásait ajánlotta a kérdezőnek – aki Napóleon alatt hol tábornok, hol ellenfele volt.
Záró játékkérdés
Nógrádi György játékkérdése: „Mikor volt az az eset, amikor másodszor léptek szövetséges csapatok Izrael területére – milyen csapatok léptek, mikor és miért?”
A megfejtéseket a www.ultrahang.tv/jatek oldalra várják péntek éjfélig.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
Telefonos megszakítás (lánya hívása): A beszélgetés egy pontján Nógrádi György félbeszakítja a mondandóját, mert a lánya telefonál: „...hogy nekem egy fél percet a lányom, bocs, Anna tévében vagyok, né óra is visszahívlak. Jó, akkor várj, adom anyádat. Bocsánatot kérek. Már hívott a másik tévé, de az nem érdekel. De a lányom a szige. Ne haragudj, Guszi. Bent hagyom. Ö... nyugodtan, akkor menjünk tovább.” A szakasz töredékes, a pontos családi kontextus nem rekonstruálható, de a beszélgetés fonalát nem szakítja meg érdemben.
-
„Tom, hogy ez nem a reklámhelye”: Nógrádi György a Kissely Zoltán-féle „Csatatér Ukrajna” című könyv említésekor teszi ezt a megjegyzést, feltehetően a műsorvezető felé, de a mondat szövegkörnyezete bizonytalan – valószínűleg arra utal, hogy nem akarja reklámnak beállítani a könyvajánlást.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez a Közlen Nógrádi Györtől mai adás.
[00:00:02]Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál király Tamás.
[00:00:05]A zoom túlsó végén pedig Nógrádi Győr Biztonság Politikai szakértő.
[00:00:07]Jó napot kívánok tanár úr.
[00:00:08]Üdvözöljük.
[00:00:10]Én is szép jó napot kívánok.
[00:00:10]Szerettel üdvözlöm önt és a kedves hallgatókat.
[00:00:15]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.
[00:00:17]Előtte kérem, hogy nyomjanak egy lájk élet erre a videóra.
[00:00:19]azzal is tudnak segíteni, hogy minél több emberhez eljussunk, meg akkor látják, hogy való személyek hallgatnak minket, és nem valami sötét árnyak, robotok és egyebek.
[00:00:29]Illetve lehet rendelni Nógrádi Györgynek a dedikált könyveit a www.ultrahangkönyvek.com oldalon keresztül, és ha még nem tették, kérjük, hogy iratkozzanak fel a csatornákra.
[00:00:38]Nagyon szépen köszönjük, hogyha ezzel is segítik a munkánkat.
[00:00:39]A tanár úrtól pedig kérdezem, hogy mik a legfrissebb hírek.
[00:00:45]Hát rengeteg dolog történt.
[00:00:45]Én néhányat mondok el.
[00:00:47]Közzétették, hogy tavalyi Izraelben a hadipar forgalma 19,2 milliárd dollár volt.
[00:00:54]Ez 30%-os növekedés a előző évhez képest.
[00:00:57]Rengeteg európai ország állapódik meg, európai uniós állam, hogy a hozzájuk menő vagy náluk lévő migránsokat hova vigyék.
[00:01:07]Ausztria, Üzbegisztánba, karja, Hollandia, Ugandába.
[00:01:09]Nagyon érdekes.
[00:01:11]Németország 42%- át az orvosegyetemre járólányoknak szexuális zaklatásért.
[00:01:15]Ezt tegnap kétszer bemondták főműsoridőben a német hírekbe.
[00:01:21]Romániában gyanúsítottént hallgatta ki a korrupció ellene si hivatal a vezérkari főnököt, hogy egyetemi megállapodást, számomra ez már a vicc kategória, a helyettesével csináltatott meg, és nem a szemizeti főnökkel.
[00:01:38]Hadipar elképesztő mennyiségi megállapodás született az elmúlt két napban.
[00:01:42]Ausztria, bocsánatot kérek, Ausztrália megállapodott az USával.
[00:01:45]USA megállapodott Svájccal, Törökök Japánnal.
[00:01:50]Tehát olyan fegyvergyártás van, ami nem vetíti előre, hogy gyors béke jönne.
[00:01:55]Németország tavaly 13%-kal csökkent a Németországbavő migránsok száma.
[00:02:01]Ebbe belejátszik azt, hogy a afgánok 41%-kal kevesebb jöttek.
[00:02:04]ukránok 21%-kal kevesebben jöttek.
[00:02:11]A szírek 67%-kal jöttek kevesebben.
[00:02:15]Vosics szerb államfő bejelentette, hogy nem indul többet a szerbe elnökválasztásokon Libanonban 1 millió a belső menekültek száma.
[00:02:22]A helyzet katasztrofális.
[00:02:25]Görögországban a védelmi miniszter bejelentette, hogy Törökország fenyegeti Görögországot.
[00:02:29]Ez egy NATO-N belül, de hát ez mindig így volt a törökök és görögök közt Franciaország bejelentetője a francia autóműtőerő csak kiegészítője lehet az USÁnak.
[00:02:40]A skandinávok pedig hát kőkeményen nekimentek az oroszoknak.
[00:02:47]Rengeteg jele van ennek.
[00:02:47]Nagyon sok mind.
[00:02:49]Ez az elmúlt 24 óra is.
[00:02:49]Rengeteget tudnék még mondani.
[00:02:52]Elképesztő a helyzet.
[00:02:54]Ennyit.
[00:02:54]Köszönöm.
[00:02:54]Köszönöm szépen.
[00:02:57]Hát én is sok mindennel készültem.
[00:02:58]Orosz-ukrán háborúval kezdünk, aztán mindenfelé el kanyarodunk majd.
[00:03:03]Egy friss hír, hogy ukrán drónámadás ért egy távolsági autóbuszakiev városban.
[00:03:06]Az előzetes adatok szerint hét ember meghalt, további 11 pedig megsebesült.
[00:03:14]Ezt közölte Jenis Pusilin, a Donycki Népköztársaság vezetője a Max csatornánján.
[00:03:18]A csapása Moszkva Szimferopol járatot érte.
[00:03:21]Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem pedig az éjszaka folyamán 354 ukrán drónt lőtt le 16 orosz régió és az azovi tengerfelett ez a drón ez viszont egy távolsági buszjáratba csapódott tehát bele.
[00:03:37]Ugye elég feszült így is az ukránok és az oroszok között a helyzet.
[00:03:43]Ez mennyire bonyolítja tovább a dolgokat?
[00:03:45]Hát ha szemét lennék, azzem, hogy semennyire.
[00:03:47]Ha hivatalos választ kéne adnázem, hogy alapvetően mi a lényeg?
[00:03:52]Nyugat-Európa kőkeményen támogatja Ukrajnát.
[00:03:54]Az elmúlt napokban újra kiéreződött a lengyel ukrán viszony.
[00:03:56]Nem tudom, lesz-e lehetőség erről beszélni.
[00:04:01]Kőkeményen egymásnak mentek alapvetően máshogy íték meg a második világháborús ukrán szerepvállalás.
[00:04:06]Az európai országok hiteleket vesznek föl, hogy Ukrajnát támogassák.
[00:04:10]Ez a támogatás odáig ment, hogy elképesztő mennyiségű fegyvert kap szinte minden európai országtól.
[00:04:17]Elmúlt 24 órában olvastam, hogy csak egy év alatt mennyi pénzt és fegyvert adtak oda a svédek, a norvégok, a három Benerux állam, a három balti állam és a többi.
[00:04:27]Nyilvánvaló az ukrán képességek javultak.
[00:04:30]Ha megnézem az elmúlt 24 óra elemzéseit, akkor azt látom, hogy az oroszok még mindig sokkal jobban állnak, és elkezdődtek újra az orosz-amerikai titkos tárgyalások, amiből kihagyják Európát, ugyanúgy, ahogy Ukrajnát, és folynak a tárgyalások, és meg akarnak állapodni.
[00:04:48]és talán bármit el akar élni, hogy ne veszítse el a félidős választásokat, miutánt a hormoziszorosnál nem tudod békét elérni.
[00:04:54]Tehát annyira összetett a helyzet, ebbe az egészbe belemegy ez a dróntámadás egy buszt lőnek.
[00:04:59]Nyilván lesz orosz válasz, de a lényeg az, hogy megindulnak-e végre a tárgyalások.
[00:05:04]A Zelenski azt mondta, és ez is benne volt a hírekben, hogy ebbe az évbe el tudja képzelni a háború végét.
[00:05:10]Én is el tudom képzelni, csak az ukrán orosz amerikai és európai elképzelések köszönő viszonyban sincsenek egymással.
[00:05:17]Ettől kezdve jönnek a problémák.
[00:05:22]Ezenski azt mondja, hogy novemberig van egy időablak erre a tárgyalásra, merthogy utána már újra jön a fűtési szezon, és akkor az energiainfrastruktúrát ha lövik az oroszok, akkor Ukrajna már rosszabb helyzetben lesz.
[00:05:35]Ez is igaz.
[00:05:35]De gyakorlatilag a kérdés az, hogy én mit akarok bizonyítani, azerintén mondok időhatárokat.
[00:05:39]Tehát a Zelenski azt mondta, hogy hajlandó leülni a Putyinnal, de nem hajlandó elmenni Moszkvába.
[00:05:46]Nyilván ebbe a percbe tárgyalásokra szóba jöhetne Törökországtól kezdve jó pár ország, de nyilván akkor van értelme a tárgyalásoknak, ha van miről megállapodni, és előkészítették ezeket a tárgyalásokat.
[00:05:59]Én úgy látom, hogy Oroszország és Ukrajna közt ezek a tárgyalások még nincsenek előkészítve.
[00:06:06]Ugye korábban pedig a luanski népköztársaságban található kollégiumot érte ukrán csapás.
[00:06:11]Itt is voltak halálos áldozatok.
[00:06:14]Hát bocsánatot kérek.
[00:06:14]Igen, igaza van.
[00:06:16]De egy erre az oroszok azt mondták, hogy ez megbocsájthatatlan és válaszcsabást adnak.
[00:06:21]Kettő.
[00:06:21]Az ukránok rögtön közölték, hogy itt katonai objektum volt.
[00:06:26]Ezt az oroszok nem fogadják el.
[00:06:26]De miután mindkét fél pofátlanul hazudik, lehetetlen megmondani, melyik fénél kihazudott.
[00:06:33]Ha megnézem azt, hogy hány dróncsapás élt eddig NATO országokat, és úgy néz ki, hogy egy kivételével valamennyi ukrán drón volt, mert eltérítették.
[00:06:42]Most először román területen úgy néz ki, hogy tényleg egy orosz drón csapódott be.
[00:06:46]Igen.
[00:06:48]Amire egyébként az oroszok még azt mondják, hogy várják ezzel kapcsolatban a bizonyítékokat.
[00:06:51]A románok meg közzétették a drónnak a maradványait.
[00:06:57]Szóval, hogy bonyolultak ezek a dolgok.
[00:06:59]Igen, csak megint egy dolgot tisztázunk.
[00:07:01]Önnek igaza van.
[00:07:04]Egy ilyen helyzetben a lengyelek azt mondták volna, hogy NATO ötödik szikely.
[00:07:08]Románok nem mondtak ilyet, tehát nem akarnak katon konfliktusba kerülni Oroszországgal.
[00:07:12]Örülnek, hogy ebből eddig kimaradtak.
[00:07:14]Ez egy óriási különbség.
[00:07:16]Igen.
[00:07:17]Legalább kilenc ember meghalt, több mint 70-en pedig megsérültek, miután Oroszország tegnap hajnalban nagy szabású rakéta dróntámadást indított több ukrán város ellen.
[00:07:26]A legsúlyosabb csapások Kievet és Nyiprót érték.
[00:07:28]A Kievben négy ember vesztette életét, és több mint 50-en megsérültek.
[00:07:34]A város vezetése szerint két magas lakóépületet is találat ért, és attól tartanak, hogy emberek rekedhettek a romok alatt.
[00:07:43]Mondhatjuk, hogy ez már eszkaláció, és hogy a háború az mind orosz, mind ukrán oldalon kifejezetten a lakosság körére is kiterjedt.
[00:07:51]Még egy zárójel, hogy Szent Pétervárt lövik most az ukránok, ahol egyébként éppen ugye a gazdasági fórum zajlik a sok-sok nemzetközi résztvevővel.
[00:08:02]A válaszom azt, hogy amit most mondott, tökéletesen igaz.
[00:08:03]A háború eszkalálódik.
[00:08:07]Mind a két félt bizonyítani akarja, hogy egy bármeddig meg tudja csinálni, kettő.
[00:08:11]Ugye az idő neki dolgozik.
[00:08:11]Három.
[00:08:14]Jelenleg ott tartunk, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna külső segítséggel több mint 1 millió drón fölött rendelkezik évente.
[00:08:19]Ha ezt elosztom 365-tel, akkor is napi durván 3000 drónt lőhetnek ki, ami elképesztő mennyiség.
[00:08:27]Tehát szó nincs arról, hogy békés megállapodás lenne.
[00:08:31]Én újra elmondom azt, hogy Oroszország a két vezető atomhatalom egyike, és katonailag nem legyőzhető.
[00:08:39]Amilyen elképzelések kijöttek, hogy Putyin megdöntik, hogy Oroszországot részekre szakítják, számomra ez egy nagyon fura, nem vitaalap, amikor egy busztér dróntámadás, vagy a másik oldalról egy kievi lakó házatér orosz rakétatámadás, és mondjuk a mind a két esetben civilek meghalnak, megsérülnek, az háborús cselekmény vagy terrorcselekmény?
[00:09:02]Attól függ a történelmet, hogy győztes írja.
[00:09:04]Ha én vagyok a győztes, akkor azt mondom, hogy ehhez szükségem volt.
[00:09:08]Ha vesztes vagyok, akkor azt kapom meg, hogy én egy rohadt terrorista vagyok.
[00:09:12]Persze.
[00:09:12]Tehát ez megint játék szavakkal mind a két fél lő polgárokat, hogy a saját lakosságát a másiknak rákényszerítse arra, hogy hasson a kormányra, hogy végre adja be a derekát.
[00:09:24]Ez egy óriási álszma.
[00:09:26]Meg azon gondolkodtam közben, hogy ami szót még használjak, az a megtorló csapás.
[00:09:30]De hogy vajon a háborús jog és a nemzetközi jog az szabályozza-e, hogy mi lehet és mi nem lehet megtorló csapás?
[00:09:37]Nyilvánvalóan igen és nyilvánvalóan ez megint amit mondok nem fog tetszeni sokaknak senkit nem érdekel.
[00:09:41]Egy megjegyzésem legyen.
[00:09:43]Tom, hogy ez nem a reklámhelye.
[00:09:45]Én pár héttel ezelőtt kaptam egy könyvet a Kisseli Zolidor Csattatér Ukrajina címmel.
[00:09:50]Most olvasom.
[00:09:53]Nem írta Kisszeli Zoli.
[00:09:56]Ja, ő írta.
[00:09:56]Azta nagyon jó a könyv.
[00:09:59]Tehát akit érdekel, vegye meg.
[00:10:01]Nem kapok tőle jutalékot.
[00:10:01]De jó a könyve.
[00:10:05]Valami könyvéről mi is beszéltünk, hogy majd segítünk árulni, de akkor ez lehet, hogy nem ez.
[00:10:08]Na majd kiadom az Andrisnak, aki hetente készít interjút Kisszeli Zoltánnal kettőt is, mert egy a belpolitikai, egy meg a külpolitikai csatornánkra megy.
[00:10:16]És akkor bemutatjuk mi is a könyvet.
[00:10:19]Nagyon jó a Na, gratulálunk innen is Kiszeli Zoltának a könyvéhez.
[00:10:22]Azt mondta Dmitri Peskov, aki már nem Kiszeri Zoltán, hanem az orosz elnök sajtótitkára, hogy az ukrajnai háború még ma lezárulhat.
[00:10:31]Ehhez Zelenskinek parancsot kell adni fegyveres erőinek, hogy hagyják el az orosz régiók területét.
[00:10:39]Ha én ülnék Peszkov székébe, ugyanezt mondanám, tehát ezt mondtam előbb, hogy a négyféle elképzelései a jövőről köszönő viszonyban sincsenek.
[00:10:46]Mi az orosz elképzelése?
[00:10:48]vonoljanak ki az ukránok arról a négy oblászból, amit Oroszország magának követel.
[00:10:52]Ezt mondta most el Peskov.
[00:10:54]Ennek ma legkisebb realitása sincs, miután a ukránok a frontokon többé-kevésbé hely tudnak állni.
[00:11:02]Azt is mondta Peskov, hogy mivel Putyin kijelentette 2026 május 9-én a győzelemnapi ünnepsége, hogy az ukrán konfliktusa végéhez közeledik, ezt arra lehet alapozni, hogy a békefolyamat keretében elért eredmények alapján lehet állítani.
[00:11:17]Mindezt ugyanakkor konkrétumokról még nem lehet jegyezni, mondja Peskov, merthogy Putyin május végén azt is kijelentette, hogy lehetetlen konkrét határidőt megnevezni az ukrajnai konfliktus befejezésére.
[00:11:30]egyetértek lehetetlen határidőt megjegyez megjelölni.
[00:11:34]Az, hogy megyünk előre a béki ezerről, amitől mondott, eszembe jutt egy hülye víz, amikor még a Szovjetunió volt, akkor azt mondták, hogy minden egyes öt éves terv egy lépés a kommunizmus felé, és mennyire még 27 kmre.
[00:11:46]Tehát ezek körülbelül kifejezik a valóságot.
[00:11:49]Persze csodálatos minden, semmilyen megoldás pillanatnyilag nincs.
[00:11:55]Eközben a The Economis arról ír, hogy Zenki utasítást adott az ország felkészítésére, Ukrajna felkészítésére, további két-három évnyi harci cselekményekre.
[00:12:03]Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az ukrajnai konfliktus 2026-ban és 2027-ben is folytatódni fog.
[00:12:11]azon gondolkodtam, hogy ha vége lesz, az ugye meglepetésszerűen hirtelen fog véget érni, vagy annak lesznek előrelátható jelei, hogy most már tényleg a végéhez közeledik?
[00:12:22]Egy valamelyik fél kimerül, kettő a tárgyalások beindulnak.
[00:12:24]Három lehet látni a megállapodás keretfeltételeit.
[00:12:29]Ezekből ilyen a legyik sem látszik.
[00:12:32]Beszélt a tanár úr a lengyel-ukrán konfliktusról, és belemehetünk ebbe egy kicsit mélyebben.
[00:12:36]Ugye Karol Navroti lengyel államfő felvetette, hogy meg kellene fosztani Zelenszkit a legmagasabb lengyel állami kitüntetésétől, mert hogy Zelens már a lengyel nagy követ is visszaadta.
[00:12:46]A Zelenskétől kapott kitüntetést, mert annyira máshogy értékelik a második világháborús helyzetet, de a Navrovsky történész, tehát ő ebbe a korba jól benne van.
[00:12:57]Igen, bocsánat.
[00:12:57]Ugye a konfliktus alapja az, hogy Zeneszki az egyik ukrán alakulatnak a második világháború alatt tömegmészlásokat elkövető ukrán felkelő hadsereg nevet adományozta.
[00:13:10]Megint meg kell állni.
[00:13:13]Ugyanott tartunk, ahol előbb, hogy attól függ, honnan nézem a történelmet.
[00:13:17]Szovjetunió létrejön erőszakkal.
[00:13:20]Ukrajnában a 30-as években olyan igénység van, hogy millióknak szó szerinthen.
[00:13:26]1941.
[00:13:26]június 22- támadnak a németek.
[00:13:26]Nem akarok a háborúba belemenni.
[00:13:29]Előtte 39.
[00:13:32]szeptemberibe szétverik Lengyelországot, de szeptember 17-én keletről támadnak a szovjetek, találkoznak a németekkel.
[00:13:40]Zárójelben jegyzem meg, hogy a szovjetek és németek jó kapcsolatokban voltak.
[00:13:44]Nagyon sok szovjet katonai bázist használottak a németek, tehát nagyon összetett a helyzet.
[00:13:49]A második világháborúban ukrán alakulatok ténylegesen lengyeleket, oroszokat, zsidókat mészároltak le, és most a Zelenski ilyen neveket ad ezeknek az új ukrán alakulatoknak.
[00:14:01]Tehát ez, elnézést kérek a világ és és Lengyelország számára elfogadhatatlan.
[00:14:09]Egyébként ugye az a nagy kérdés, hogy emlékezett politika az felüléri-e a napi politikát?
[00:14:15]Tehát ugye az egyik egy elméleti, a másik meg egy gyakorlati dolognak.
[00:14:21]Igen, csak a kérdés az, hogy mi a célom megbocsájtani a egy olyan dologért, hogy lengyelek tömegét mészárolták le satöbbi.
[00:14:28]Tessék mondani, hogyan ítélem meg én, mint lengyel Churchillt, aki azt mondta, hogy Lengyelország balra át csinál és három lépés megy előre, és szín lengyel területeket Churchill javaslatára átadnak a szovjeteknek, úgy is elverték volna, és a lengyelek elmennek az Oder vonalig, ami színnémet terület, és ez lesz a németlengyel határ.
[00:14:48]Tehát, hogy ítél meg?
[00:14:48]Európa tele van olyan feszültségekkel, amivel nem tudok mit kezdeni.
[00:14:53]Itt jönnek be a problémáim.
[00:14:57]Ugye pont ezen gondolkodtam, hogy van-e még, hogy nekem egy fél percet a lányom, bocs, Anna tévében vagyok, né óra is visszahívlak.
[00:15:04]Jó, akkor várj, adom anyádat.
[00:15:08]Bocsánatot kérek.
[00:15:11]Már hívott a másik tévé, de az nem érdekel.
[00:15:13]De a lányom a szige.
[00:15:13]Ne haragudj, Guszi.
[00:15:16]Bent hagyom.
[00:15:16]nyugodtor akkor menjünk tovább.
[00:15:20]Tehát, hogy ezen gondolkodtam, hogy régen azért az izmusok meg a különböző elméleti dolgok vitték a világot, vagy adott esetben szakították szét a világot, és hogy ez most a 21.
[00:15:33]században ez még mindig így van.
[00:15:36]A választom az egyre kevésbé.
[00:15:36]Tehát ha megnézem, és ezt nagyon sokszor elmondtam az önműsorába, Európa az, amelyik próbál ideológikusan dönteni.
[00:15:44]A világ többi része Kínor Oroszország USA érdekkalapon dönt.
[00:15:51]Egy brit történettel folytatom.
[00:15:51]Eléggé érdekes.
[00:15:54]Az Egyesült Királyságban egy szik férfi megkéselt egy 18 éves angol fiút.
[00:16:00]A brit rendőrség, amikor a helyszínre ért, letartóztatta az áldozatot rasszizmus gyanújával.
[00:16:04]Ö a vérző felállni képtelen áldozatot végigrángatták a földön, hasára fordították és megbilincselték, őrizetbe vették, merthogy a gyilkosa azt hazudta róla, hogy rasszista, és a brit rendőrök őt hitték a gyilkosnak.
[00:16:19]Van is videó, amiben az áldozatnak az édesapja beszél a gyilkosságról, illetve az Egyesült Királyságban elég nagy portkavart ez a hír, és sokan felháborodtak.
[00:16:29]Nem ez az első eset.
[00:16:32]Hogyan komment?
[00:16:32]Mármint nem ez az első eset, amikor hasonló dolgok történtek.
[00:16:37]Hogyan kommentálnál mindezt?
[00:16:41]Szörnyű nehéz.
[00:16:41]Egy Nagy-Britannia világot kirabolta a kettő.
[00:16:43]A Kohinor gyémántoktól kezdve bármit megnézek, azt valahonnét hozták.
[00:16:48]Általában Indiából, de voltam itt máshonnan három.
[00:16:50]Indián belül a szikkek voltak mindig a katonák, de a szikkek örték meg annak idején Indira Gándi Brit indiai miniszterelnök asszonyt.
[00:17:00]Tehát nyilvánvalóan a szikpali hazudott ezt a brit rendőrség elhitte.
[00:17:06]Néhány óra múlva ez kiderült, de Nagy-Britanniában ugyanúgy, hogy Franciaországban, Németországba egyre több a bevándorló.
[00:17:12]Nagy-Britanniába, aki bemegy, az ráadásul jól beszél angolul, hiszen jelentős részül brit korábbi gyarmatokról jött.
[00:17:18]Nincs megoldva Európában a migráció kérdése.
[00:17:21]Ennek ez egy látványos jele.
[00:17:23]Ez egy 24 órás hír, de az alapkérdés az, hogy én, mint Európa, mit kezdjek a migrációval?
[00:17:29]És erre a brit válasz az, hogy ők megpróbálják a migránsokat Ruandába küldeni.
[00:17:35]De mi volt a válasz?
[00:17:35]Igen, de Ruanda emberi jogilag nem megfelelő válaszom.
[00:17:39]Érdekel valakit a valóságban az emberi jog?
[00:17:42]Senkit.
[00:17:42]Pont.
[00:17:42]Na és ugye az a nagy kérdés, hogy ez mennyire indít hullemokat, mert én emlékszem olyanra is, amikor egy ilyen Taylor Swiftes táncoktatáson történt késelés, és akkor utána akik ezt elítélően kommenteltek, ők jártak a bíróságra, meg őket hurcolták meg.
[00:18:00]Tehát, hogy nagyon érdekes folyamatok vannak Nagy-Britanniában.
[00:18:03]Igen, mert mindenki próbál kiegyenlíteni, és a kiegyenlítés nem megy.
[00:18:07]Németországban 27%-a nem németek aránya.
[00:18:11]Gondolom a briteknél valahol hasonló szám lehet.
[00:18:13]Tehát hogy kommentálom, hogy kommentálom azt, hogy London meghatározott részeiben nem angol többség van.
[00:18:19]Tehát nagyon-nagyon nehéz ez.
[00:18:21]Ehhez kéne egy politikai bölcsesség, ami ma az európai politikából hiányzik.
[00:18:26]Európa határait le kéne zárni, de hogyhogy nem engedem be azokat a brit alatt valókat, akiknek brit útlevele van.
[00:18:33]Tehát problémák tömege van.
[00:18:33]Mi a különbség a legális és illegális migráció közt?
[00:18:37]Mindig elítéljük az illegálist.
[00:18:39]Mi van a legálisal?
[00:18:39]Tehát nagyon sok olyan probléma van, amit egyszer jó lenne tisztázni.
[00:18:46]Ugye az a nagy kérdés ebben az egész helyzetben, hogy a briteknél, ahol amúgy is kormányválság van, és ugye láthatóan nem tudták sem állandó kormányválságban volt állandó pont azt sem a konzervatívok nem tudták kezelni ezt a helyzetet.
[00:18:59]Most meg úgy tűnik, hogy a Munkáspárt sem tudja kezelni ezt a helyzetet, hogy létrejöhet-e olyan politikai formáció, ami majd újrá lesz a helyzeten, vagy pont a migráció miatt és a keveredés miatt, kultúrák keveredése miatt én semmiképpen nem akarok rasszista lenni ázsiai felmenőkkel, de hogy a kultúrák keveredése miatt ez már akkora káosz, hogy nem lehet visszacsinálni.
[00:19:21]Ezt már nem lehet visszacsinálni.
[00:19:21]Tehát Nyugat-Európában, Belgium, Hollandia, Franciaország satöbbi nem lehet visszinálni, ahol egy negyed a nem saját származású állampolgárok vagy ott lakók aránya, nem lehet mit csinálni.
[00:19:35]Tehát ez egy új helyzet.
[00:19:38]Ennek a párttükröződését látom a németeknél, ahol az AFD gőzerővel jön föl, ahol a Kubiki, akit most választottak meg a FDP, a liberális párt elnökének már mondta, hogy ő hajlandó összefogni az AD-vel.
[00:19:50]Tehát naponta új helyzetek jönnek létre, és a Európa politikának erre föl kéne készülnie.
[00:19:57]Nem készül föl rá.
[00:19:59]Tudom, hogy a Tamer úr magyar belpolitikával nem foglalkozik, de tegnap volt a magyar miniszterelnök Berlinben, ahol Kennedy idézve azt mondta, hogy bine berliner.
[00:20:11]Na jó, egy Kennedy rendelhető a tanár úr kennedy könyve az ultrankönyvek.com oldalom.
[00:20:18]Bocsánat, ez volt a reklámhely.
[00:20:20]Köszönöm.
[00:20:20]Kennedy baromi érdekes Kennedy 1036 napja és elmegy Berlinbe és azt mondja, hogy Berlinel egy országörjön, hiszen ő fölvállalja azt, hogy ő föllép a szovjetárányomás ellen.
[00:20:38]De rögtön megjelentek a viccek.
[00:20:41]Mi volt az egyik vicc?
[00:20:41]hogy jó, hogy a konfliktus nem Párizsban volt, mert akkor azt kellett volna mondani, Pinein Páriz, annak teljesen más a jelentősége.
[00:20:49]És vagy Hamburgban, vagy Hamburgban, hol igine hamburger, vagy resperkben.
[00:20:53]És akkor igine resperger ettől elhatárolódok.
[00:21:00]Tehát nagyon érdekes volt.
[00:21:00]Nagyon érdekes volt a, ha már belemegyünk, egy mondat.
[00:21:09]Elmondta Magyar Péter nagyon szellemesen, hogy nincs internet Németországba.
[00:21:14]És Mr Máriát idézte.
[00:21:16]Igen.
[00:21:16]Aki azt mondta pár évvel ezelőtt, hogy tehát látszik az, hogy a magyar belpolitika iszonyú hullámokat vett.
[00:21:23]Azpina Berliner egy csodálatos mondat volt, és még utána elment Johnson is.
[00:21:25]Ő is mondott ilyen mondatot, de senkitől nem maradt úgy fönn, ahogy Kennedytől.
[00:21:32]Hm.
[00:21:32]A belpolitikai csatornánk pedig az Ultrahang Plus.
[00:21:35]Ott találunk bepolitika jellemzéseket.
[00:21:37]Nem a tanár úrtól, mert ő azt ígérte, hogy nem fog ezzel foglalkozni, de ha bármikor mondanivalója van, belpolitikai témában, szeretettel várjunk oda is, akkor egy szomszédos belpolitikai hírre szerbe folytatnám, amire a tanár úr is utalt a bevezetőjévelben, hogy kizárta Alexander Vic szerbe elnök annak a lehetőségét, hogy újra államfő legyen.
[00:21:58]Mondjuk egyébként nem is lehetne, merthogy a szerb alkotmány szerint nem is lehető Így van.
[00:22:05]Új újrázni.
[00:22:05]Az felmerült bennem, hogy lesz-e esetlen miniszterelnök?
[00:22:09]Bennem is felmerült, ugyanis a valós hatalom nagyon sok esetben a miniszterelnöké a Vosi is nagyon ügyesen csinálta, mint államfője a hatalmat koncentrálta, de ha őt megválasztják pártját, akkor ő újra lehet miniszterelnök.
[00:22:22]Igen.
[00:22:23]Egyébként a meg is kérdezték tőle, hogy visszatér-e a miniszterelnöki posztra, és azt mondta, hogy ez megtörténhet, hiszen pártjának, a szerb haladó pártnak szüksége lehet még a vezetésre.
[00:22:32]teljes mértékben egyetértek.
[00:22:35]Meglátjuk, hogy mi lesz.
[00:22:37]Nyilvánvalóan kulcskérdés lesz a balkáni kapcsolatok, a szerbek a horvátokkal és a többi.
[00:22:42]A feszültség megmaradt.
[00:22:45]Tehát hiába értek véget a balkáni háborúk, a feszültség megmaradt.
[00:22:49]A szerbek számára nem megoldott kérdés.
[00:22:51]Koszovó ott az albán kérdés és nagyon sok egyéb.
[00:22:53]Van viszont itt egy érdekes felvetésem, hogy amit eddig láttunk Szerbiában is, meg úgy általában délen, azok az etnikai feszültségek voltak elsősorban.
[00:23:03]Az újvidéki tragédia óta viszont úgy tűnik, mintogyha nem csak etnikai, hanem akár ilyen nemzeti feszültség is lenne, tehát nemzeten belüli feszültség, ugye állandó tömegdemonstrációk vannak.
[00:23:15]És itt a legfőbb követelés az pont Vucsnak a lemondása, miközben a legfrissebb közvéleménykutatások szerint legalább 40%-os támogatottságot ér élvez Vuc pártja, messze megelőzve a továbbra is bizonytalan vezető nélküli egyetemi hallgatók által vezetett mozgalmat.
[00:23:36]Ez egy nagyon nehéz dolog.
[00:23:36]Tehát kezdjük azzal, hogy a jugoszlávl Szerbia számára a trilannom.
[00:23:41]A második megjegyzésem az, hogy Szerbia egy jugoszláv középhatalomból egy balkáni közepes országgá várik.
[00:23:48]A harmadik az, hogy elveszíti tengerpartját.
[00:23:52]A negyedik az, hogy nincs megoldva Bosznia hercegni helyezet.
[00:23:54]Honnan indul ez a tragédia?
[00:23:57]Hogy leszakad egy pályu erkéje, ami szörnyű, de hát ebből lesz kormányválság, ahol a kormány jelentős részét kidobják, nem elég a tüntetőknek, és mindig eggyel beljebb mennek.
[00:24:08]Tehát nekem nagyon érdekes, hogyha valaki az eszkalációt fogja tanítani, akkor a szerb válságba az eszkaláció követhető.
[00:24:18]Lépésről lépésre követelnek többet az egyetemisták, és ahogy ön mondta, utána már Wusic lemondását, visszaulását követelik.
[00:24:25]Így van.
[00:24:27]Hogy látja összességében, mert talán Szerbia volt a leg stabilabb pont minden nehézségével együtt.
[00:24:31]Lehet ott is ezeknek az állandó tömegdemonstrációknak politikai változás következménye?
[00:24:37]És hogyha nem vicsék lesznek, hanem egy új erő, akkor az milyen Szerbiát eredményez?
[00:24:45]Nagyon jó kérdés.
[00:24:45]Kezdjük azzal, hogy el kéne dönteni, hogy mi lesz Húsics után.
[00:24:50]A második, el kéne dönteni, hogy a nyugati titkos szolgálatok és politika mennyire szól bele a szerv politikába.
[00:24:56]Ha ezt bárki hallgatja, akkor azt fogja mondani, hogy könnyesszem el, hogy ebből egy kuk nem igaz.
[00:25:00]Hogyne lenne igaz?
[00:25:03]Teljesen igaz.
[00:25:03]Itt óriási szerepe van a nyugati politikának, amelyik célként tűztek ki, hogy Vusicot meg kell buktatni.
[00:25:09]Na most Vusics után milyen vezetés jön?
[00:25:12]Hogy tud kiegyezni az egyetemistákkal?
[00:25:14]És a radikális egyetemisták el fogják-e fogadni az új vezetést?
[00:25:20]Akkor menjünk tovább.
[00:25:20]Közelkelet.
[00:25:20]Az USA nyomás alá helyezi egyes források szerint a régi szövetségesét, mások szerint a független ománt.
[00:25:27]Kezdjük a mondatnak 1000 részével.
[00:25:29]régi szövetséges vagy független ován én aztem a kettő együtt umán egy rendkívül érdekes ország a közelkelten.
[00:25:40]Nem síta, nem szonita.
[00:25:40]Hosszú ideje 200 éve diplomáciai kapcsolata van az Egyesült Államokkal.
[00:25:46]Ez az egyik legrégebbi arabkapcsolat, de kiváló kapcsolatokat ápol Iránnal.
[00:25:50]Mit mond az amerikai elnök, hogy Omán válaszom?
[00:25:53]Ez egy szörnyű nehéz dolog, mert a történel mindig azt mondta, hogy az ilyen választáshoz szerencsétlen.
[00:26:01]Tehát én nagyon jól emlékszem a szocializmus időszakára, amikor azt mondták, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van.
[00:26:06]Majd fordult, és azt mondták, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van.
[00:26:12]És a tanár úr melyikkel ért jobban egyet?
[00:26:14]Hát a másodikkal nincs ellenünk, az velünk van.
[00:26:16]De inkább Kádár, mint Rákosi.
[00:26:20]Belpolitikától elhatárolódok, de ha még a régitől is persze Omán próbál jó kapcsolatokat képíteni.
[00:26:29]Ez most úgy néz ki, hogy az Urs számára nehezen elfogadható, mert kenyértörésre akarja vinni a dolgot.
[00:26:34]De az elmúlt 24 órában hiába jelentette be XL Trump, hogy megállapodás van, nincs megállapodás.
[00:26:44]Nem hajlandó Irán elfogadni az amerikai feltételeket.
[00:26:50]Most újra lövik egymást.
[00:26:50]Irán lő olyan amerikai bácisokat, amelyek az arab perbölben vannak.
[00:26:56]Például Kuvaitban és Bahreinben egyébként országban van a térségben amerikai bázis.
[00:27:00]Amerikaiak bejelentették, hogy az összes iráni rakétát lelőtték.
[00:27:02]Ez valószínűleg igaz.
[00:27:04]Budapestrtől nem lehet ellenőrizni, de nincs béke, és ahogy megyek előre, ez a válság is úgy eszkalálódik.
[00:27:13]A tanár úr szerint egyébként megbánták ezek az országok, hogy beengedték az amerikai bázisokat, vagy valójában az jó, amikor amerikai bázis van egy adott országban?
[00:27:23]Amíg béke volt, addig csodálatos az amerikai bázis, mert szállóákba laknak, folyasztanak, és a biztonságot garantálják.
[00:27:29]Abb a percben, hogy háború van, az illető országot fenyegetik.
[00:27:33]Senki nem gondolta, hogy ilyen háború lesz.
[00:27:35]Egy megjegyzés.
[00:27:35]Én két nappal ezelőtt adtam le a követ a következő könyvemet Törökország, a rabvilág, Izrael, ahol 79 óta az USA ugyanz mondja, megtámadjam iránt, nem föllépek Komenni ajatólag majd utóda ellen.
[00:27:48]Igen, nem.
[00:27:51]Tehát ugyanazok a dilemák, mert le kell állítani az irányi atomprogramot.
[00:27:55]Tehát 79 óta 47 éve folyik ez a 20 meg eresz meg játék.
[00:27:59]Többször katonai összecsapással.
[00:28:01]Ennek vagyunk most is a hatanúi, de az iráni politikát ezzel döntően nem tudták befolyásolni.
[00:28:09]Az amerikai erők rakétát lőttek ki egy hajóra, amely egy iráni kikötő felé próbált hajózni, megsértve ezzel az amerikai blokádot.
[00:28:15]Erre válaszol Irán rakétákkal és drónokkal támadta az amerikai ötödik flota Bakreini főhadiszállását, és lőtte Kuvaitot is.
[00:28:26]Azért nem úgy tűnik, mintogyha nagyon békésen tárgyalgatnának a lezárásról.
[00:28:28]Én ma reggel kétszer már megnéztem a német híradókat.
[00:28:33]Mutatták, hogy csapódott be a rakéta ebbe a hajóba.
[00:28:35]Így van, hogy ön elmondta, szó nincs megállapodásról.
[00:28:40]És akkor itt is felmerül a kérdés, hogy közben viszont azt mondják, hogy lesz valamifajta megállapodás, és Irán korlátozni fogja nukleáris kapacitását.
[00:28:50]Hormuzis szorosról beszélgetnek, és előbb-utóbb viszont mégis csak valami történik.
[00:28:54]Hát előbb-utóbb igen, de a 100 éves háború is 1337-től 1453-ig tartott.
[00:29:00]Ez 116 év, ha most fejbe jól számoltam.
[00:29:04]Tehát előbb-utóbban minden benne van.
[00:29:08]Egy utolsó hír, aztán hallgatói kérdése.
[00:29:10]Gerhár Srőder, Németország volt kancellárja, akit ugye Vladyimir Putyin orosz elnök javasolt az unió tárgyalópartnereként.
[00:29:16]Jelenleg Moszkvában tartózkodik a német NTV csatorna és a Sternmagazin írják meg.
[00:29:20]A tudósítói kedden észrevették a 82 éves Rödert a Kremő közelében található Kempinski luxuszállodában.
[00:29:31]Felmerül a kérdés, hogy turistaként ment a gázpromos időket ment feleleveníteni, vagy esetleg tényleg közvetít a tárgyalásokon?
[00:29:38]Nem közvetít, mert Európa nem fogadja el.
[00:29:40]Rendkívül érdekes.
[00:29:42]Hát hivatalosan nem hivatalosan.
[00:29:42]Ki tudja?
[00:29:45]Nem hivatalosan.
[00:29:45]És azt kéne, hogy vele leüljön az angolfancia, németlengyel egyéb vezetés.
[00:29:49]Ennek nyomait se látjuk.
[00:29:52]Nekem nagyon érdekes volt.
[00:29:52]Én nagyon sokat foglalkoztam az életével, olvastam írásait satöbbi.
[00:29:58]Engem meglepett, hogy mennyi felesége volt.
[00:30:00]Tudom, hogy nem tartozik ide.
[00:30:00]Az utolsó előtti felesége egy olyan gyönyörű nő volt.
[00:30:05]Aztem egy kiköt mellette nem.
[00:30:07]Elvett egy ázsiai, talán koreai lány, de ebben nem vagyok biztos.
[00:30:11]Tehát a magánélete több mint izgalmas pont.
[00:30:14]Írhatna a tanár úr egy könyvet Strölderről, az nem is lenne olyan rossz.
[00:30:19]Én egy napja gondolkodtam arra, hogy miről írjam a következő könyvem, míg egy-két hétig gondolkodom, de a német politika benne van, hogy esetleg arról, ha valakinek van ötlete, írja meg kommentben.
[00:30:30]Volt már jó ötlet, úgyhogy várjuk kommentben a tippeket.
[00:30:34]Boldogan és köszönöm.
[00:30:36]Ha már könyvek, jött egy ilyen kérdés.
[00:30:37]Tisztelt tanár úr!
[00:30:37]Melyek lennének azok a könyvek, amelyeket egy pályakezdő politik biztonságpolitikai szakreferens sakért szakér na még egyszer pályakezdő biztonságpolitikai szakreferens szakértő számára kötelező olvasmánnyá enne.
[00:30:52]Válaszát előre is köszönöm.
[00:30:52]Tisztelettel Szerezsán Róbert Kétházáról.
[00:30:54]Ez Gyulától 15 km-re található.
[00:30:59]Nekem volt egy ilyen nevű diákom nagyon régen.
[00:31:01]Lehet, hogy ő nem tudom.
[00:31:04]Attól függ, mivel foglalkozik.
[00:31:07]Hát ha biztonságpolitikai szakreferens, de Európa, Amerika, Ázsia, én mondok néhány könyvet egy feltétlen olvass el de votoglutól a stratégiaiim és egy amit nem lehet kapni, amit nagyon nehéz megvenni.
[00:31:18]Olvass el a Benes és Masszari könyveket, muszáj elolvasni.
[00:31:23]A Kádár kérésére megírta a szegedi egyetem a magyar román kapcsolatok történetét.
[00:31:28]Arató, akkor ő volt ott a tanszékvezető forgószélben című könyvét.
[00:31:33]Tehát ez a kettes a 68-as csemigrációról a Kreml felől jő a fagy alapkönyvek, de legalább 20 ilyen könyv van, amit muszáj lenne elolvasni.
[00:31:46]Akkor egy következő kérdés, kedves Nógrádi tanár úr és Tamás.
[00:31:48]Tanár úr önször említette, hogy mindig a győztes országok írják a történelmet.
[00:31:52]Ma is mondta, és ők határozzák meg a büntetéseket a vesztesek számára.
[00:31:58]Győztesként azt mondanák, és azt nyomtatnák a könyvekbe, amit csak akarnak.
[00:32:02]Innentől kezdve lehet bárkinek is a lexikális tudására alapozni?
[00:32:05]Nem kérdőjelezem meg a hitelességét, csupán felmerült bennem a kérdés.
[00:32:09]Jelenleg is rengeteg megtévesztő dezinformáció van, amit az újságok megírnak, és amit majd valaki egy könyvben is papírra vet.
[00:32:16]Egy lelkes tanuló a későbbiekben büszként fogja a sok fals információt egy diplomához használni.
[00:32:23]Erről mit gondol?
[00:32:25]Köszönöm.
[00:32:25]Üdv Tamás a Felvidékről.
[00:32:28]Válaszom azt, hogy tökéletesen igaza van.
[00:32:30]Ö ma lehetetlen megmondani, mi a valós információ és mi a hazugság.
[00:32:33]A Felvidéken pedig jó lenne, ha végre egyszer össze tudnának a magyarok fogni, hogy elérjék az 5%-ot és bekerüljenek a szlovák törvényhozásba.
[00:32:43]Hosszú évek óta annyira szemben álltak eddig egymással, hogy nem tudták az 5%-ot elérni.
[00:32:50]Környezetvédelmi kérdés következik.
[00:32:52]Tisztelt tanár úr, szeretném megkérdezni, hogy mi a véleménye a rengeteg drónokból hátrahagyott száloptikás kábelek környezeti hatásairól, illetve arról a rengeteg elpusztított infrastruktúráról, épületekről megéri az országoknak ezeket újjáépíteni az elfoglalt területeken, ahol már nyilvánvalóan nem laknak emberek.
[00:33:10]Üdvözlettel Zsolt Svájcból.
[00:33:16]Svájcra mindjárt válaszolok.
[00:33:16]A válaszom az, hogy ha nyer és ha meg tudja tartani a területet, megéri.
[00:33:22]Tessék mondani, hol lesz Oroszország Ukrajna határa a háború után?
[00:33:27]Nem tudom megmondani.
[00:33:27]Svájc, csodálatos az ország.
[00:33:29]1815 óta nem visel háborút.
[00:33:33]A napoloni háborúk út óta Svájc semleges és Európa legfontosabb útjai keletnyugas észak és Svájcon mennek keresztül.
[00:33:41]Ha komolyan akar a svájci biztonsággal foglalkozni, van egy tábornok, Jominnek, Jominnek írják, Napolon alatt hol tábornok, előbb Napolon mellett majd ellene volt.
[00:33:51]Vegye meg az írásai csodálatosak.
[00:33:53]Köszönöm szépen.
[00:33:57]Következő.
[00:33:57]Szia Tomi és Gyuri bácsi.
[00:33:57]Úgy tudom, hogy Ukrajnában az orosz hadsereg mindössze 8%-a van jelen.
[00:34:01]Ha ez igaz, Putyin miért nem veti be a maradék hadseregét, vagy hol a többi katonája?
[00:34:08]Miért ennyire statikus az orosz hadsereg?
[00:34:10]Nem veszélyes az egy kissé, ha valami ennyire mozdíthatatlan?
[00:34:13]Szegedről kérdezi Orsi.
[00:34:17]A válaszom az, hogy tökéletesen igazá van.
[00:34:19]A 8%-nál több van itt, de a legjobb orosz egységeket nem vetik be, atomeszközöket mindmig nem vetettek be, a legmodernebb orosz hadi technikát nem vetették be.
[00:34:28]Tehát az oroszok vívják ezt a háborút négy éve és nem ért véget.
[00:34:33]Nyilván az oroszok mennek előre lassan óriási emberáldozatokkal, és a háború egyik legfontosabb frontja, elnézést kérek, a biztonság, a külpolitika, amiről nem szoktunk beszélni.
[00:34:44]És van még egy mondat, amit én elmondtam pár nappal ezelőtt valamelyik csatornán, hogy egyszer jó lenne tisztázni, hogy az orosz és ugránadi fogja közül a másik ország titilkosszolgálata hány ember szervezett be, és ez mit fog jelenteni a háború után.
[00:34:59]De ezt ma szóba hozni is Isten káromnás.
[00:35:04]És akkor a mai utolsó kérdés, tisztelt tanár úr, kettő kérdésem lenne.
[00:35:05]Az első kérdésem, hogy Oroszországban őssze lesz egy választás.
[00:35:10]Ön szerint, hogyha nem az egységes Oroszországpárt nyer, akkor az Putyinra milyen hatással lesz?
[00:35:17]Katasztrofálisan, de az egységes Oroszország fog nyerni.
[00:35:18]Pont maximum nem 70%-kal, hanem 68-cal.
[00:35:24]Tehát a egyiptomi közmondás úgy szól, nem az a lényeg, de kire szavazó.
[00:35:29]A lényeg az, hogy kiszámolja a szavazzatokat, de ezzel azt mondja, hogy elcsalják a választást, vagy az soha életemben nem mondtam.
[00:35:34]Én jelezni szeretném, hogy a második világháború végén megbuk churchil a brit választásokon, és Stalin döbbente mondta, hogy hogy lehet megbukni.
[00:35:43]Hát nem ők számolták a szavazatokat.
[00:35:44]Pont igen.
[00:35:47]Másod kérés ő szerint 2030-ban Putyin veszíteni fog az új emberek párttal szemben.
[00:35:54]A válasz az, hogy egy jogilag Putyin régé nem indulhatna.
[00:35:59]2030 körül 75-6-7 éves lesz Putyin.
[00:35:59]Nem tudom, akar-e indulni.
[00:36:02]Ha végetér a orosz-ukrán háború kérdés, hogy Oroszország milyen fontossággal bír US Musára és Kínára nézve, ekkor lehet ezt megválaszolni.
[00:36:13]73 éves most Putyin.
[00:36:13]Tehát akkor 77 éves lesz a választásokra, mint most a tanár úr, akit Isten értessen.
[00:36:18]Úgyhogy köszönöm szépen.
[00:36:20]De én Panyilag nem vagyok orosz elnök.
[00:36:22]A Trump pedig most lesz nemsokára 80 éves.
[00:36:24]Igen, igen.
[00:36:26]Úgyhogy még bárkinek bármikor van esélye tulajdonképpen.
[00:36:31]Ez volt a mai adásunk.
[00:36:31]Amsor végén megkérem a tanár urat, hogy a játékkérdés legyen kedves ismertetni.
[00:36:37]A kérdésem az volt, hogy mikor volt másodszor, hogy Izrael területére szövetséges csapatok léptek, milyen csapatok léptek, mikor és miért?
[00:36:46]Köszönöm szépen.
[00:36:46]Péntek évfélig még várjuk a megfejtéseket a www.ultrahang.tv/játékoldalra.
[00:36:52]Most már látom, hogy sok megfejtés érkezik, illetve a tanár úrtól is jó megfejtések jönnek.
[00:36:57]Jók is jönnek.
[00:36:57]Igen.
[00:36:57]Tehát kitalálható a kérdés.
[00:36:59]A tanár úrtól is lehet kérdezni a www.ultra.tv/ kérdések oldalon keresztül.
[00:37:03]Nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.
[00:37:08]Én nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.
[00:37:10]Visszahív visszahívhatja a lányát.
[00:37:14]Köszönöm.
[00:37:14]A kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.
[00:37:17]Önök is visszahívhatják családtagjaikat, szeretteiket, barátaikat.
[00:37:20]Mindenkinek nagyon szép napot kívánunk.
[00:37:22]Viszontlátásra, viszont hallásra.