Rendkívüli: lángol Szentpétervár, mérgező füstoszlop száll Putyin szülővárosában - Vukics Ferenc
- Ukrán drónok precíziós csapást mértek a balti-tengeri olajterminálra a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum idején, demonstratív céllal és a szövetségesek meggyőzésére
-
„Ez egy propagandaeszköz, amivel megpróbálnak politikai döntéseknek az előkészítési folyamatánál a hatást gyakorolni az eseményekre. Elsősorban amúgy a saját lakosságnak a meggyőzéséről szól.” – Vukics Ferenc
- Oroszország „inerciós” stratégiát folytat: arra épít, hogy az idő nekik dolgozik, mert Ukrajna és Európa gazdasági-társadalmi problémái súlyosbodnak, míg Moszkva saját forrásból finanszírozza a háborút
- A nemzetközi konfliktusok egyre inkább összefonódnak; Oroszország vélhetően azért osztott meg felderítési adatokat Iránnal, hogy jelezze: viszonozni fogja a nyugati hírszerzési támogatást Ukrajnának
-
„Mintha Oroszország jelezni akarta volna az Egyesült Államok felé, hogy ha ti megosztjátok továbbra is a felderítési adatokat az ukránokkal és azok segítik az ukrán csapásokat, akkor ugyanerre számíthattok tőlünk a túloldalon is.” – Vukics Ferenc
- Az ukrán hadsereg leghatékonyabb, nacionalista-szélsőséges rétege a társadalmi kontrollban is kulcsszerepet játszik, ami magyarázza, meddig tűri a lakosság a háborús körülményeket
- A Kreml mindenképpen győztesként akarja befejezni a háborút; kedvezőtlen fordulat esetén felmerülhet a teljes mozgósítás vagy akár atomfegyver bevetése is a megszállt területek védelmében
- A béketárgyalások akadálya, hogy Moszkva csak garantált biztosítékokkal kötne egyezséget, és tart attól, hogy egy későbbi amerikai adminisztráció felülírná a megállapodást
Részletes összefoglaló megjelenítése
Ukrán dróntámadás a szentpétervári gazdasági fórum idején
A beszélgetés apropóját az adta, hogy a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum – amelyet Vukics Ferenc „keleti Davosként” jellemzett – idején ukrán drónok precíziós csapást mértek a Balti-tenger egyik legfontosabb olajtermináljára. A támadás nyomán hatalmas fekete, mérgező füstoszlop szállt fel, beárnyékolva Vlagyimir Putyin presztízsrendezvényét, ráadásul éppen a szülővárosában. A vendég szerint ez is azt mutatja, hogy az ukránok a drónhadviselésben kiemelkedően teljesítenek, és sokan úgy vélik, jelenleg jobban állnak, mint az oroszok.
Vukics Ferenc ugyanakkor óvatosságra intett: a sikeres ukrán csapások részben propagandaeszközként szolgálnak, hogy politikai döntéseket befolyásoljanak, és elsősorban a saját lakosság, valamint a nyugati támogatók meggyőzését célozzák. Hangsúlyozta, hogy a területfoglalások négyzetkilométer-alapú összehasonlítása félrevezető lehet, mert miközben az ukránok esetleg nagyobb területet foglaltak vissza, a települések számát tekintve az oroszok állnak jobban.
„Ez egy propagandaeszköz, amivel megpróbálnak politikai döntéseknek az előkészítési folyamatánál a hatást gyakorolni az eseményekre. Elsősorban amúgy a saját lakosságnak a meggyőzéséről szól.” – Vukics Ferenc *
A szentpétervári támadások kapcsán az oroszok felvetették, hogy a drónok Finnország és a balti államok légterét, illetve Starlink-jeladókat használhattak. Egy másik verzió szerint a drónok a határvonalon repültek, megnehezítve a lelövésüket, hiszen egy esetleges lelövés következtében a roncsok Lengyelországba vagy a balti államokba csapódhattak volna be. Ez a taktika egyszerre terheli le a légvédelmet és befolyásolja a lakosság biztonságérzetét.
A vendég kiemelte: a fórumra a világ minden részéről érkeztek résztvevők, köztük hosszú évek óta először amerikai küldöttség is. Az ukránok vélhetően nem magát a rendezvényt akarták támadni – hiszen saját szövetségeseik is jelen voltak –, hanem demonstrálni kívánták a képességeiket.
„Szerettek volna nekik jelezni, és főleg nekik szerettek volna jelezni, hogy lámlám, mi milyen potensek vagyunk, és képesek vagyunk ezt végrehajtani.” – Vukics Ferenc *
Az orosz „inerciós” stratégia és a háború összképe
Vukics Ferenc bevezette az „inerciós” vagy „inerciális” stratégia fogalmát: Oroszország a tehetetlenségi erőre épít, vagyis arra, hogy a konfliktus folytatódásával az idő nekik dolgozik. Moszkva úgy látja, hogy a következő egy-három évben Ukrajna és az Európai Unió sokkal nagyobb problémákkal szembesül, mint Oroszország. A gazdasági nehézségek, a belső társadalmi feszültségek Európában és Ukrajnában is fokozatosan beérnek, miközben Oroszország döntően saját forrásból finanszírozza a háborút, Ukrajna viszont európai pénzből.
„Az idő nekik dolgozik, mindenképpen nekik dolgozik. Sokkal több problémája van Ukrajnának.” – Vukics Ferenc *
A vendég hangsúlyozta: bár az ukránok képesek látványos csapásokra, a károkozás mértékében Oroszország nagyságrenddel Ukrajna fölött áll. A nyugati elemzők közül a konzervatív és libertariánus szakértőket tartja a leghitelesebbnek, mert ők mindkét féltől távolságot tartanak. Ezek az elemzők úgy vélik, továbbra is létezik egy NATO-propaganda, amely Ukrajna kedvező helyzetét hangsúlyozza, miközben Zelenszkij részéről segélykiáltások érkeznek – nincs elég rakéta, hiányzik a Patriot rendszer, és felmerült a licencek megvásárlásának, illetve a saját gyártásnak az ötlete is. Vukics Ferenc szerint azonban Ukrajnán belül a gyárak nem lennének biztonságban, a föld alá telepítés pedig rendkívül költséges és már az építkezés során csapásoknak lenne kitéve. Emellett az ukránok időnként a pénz eltüntetésére is felhasználják a háborús körülményeket – példaként a transzformátorállomások körüli botrányokat említette.
Az orosz társadalmon belül a vendég szerint nem a háborútól való elfordulás a jellemző, hanem inkább az a harag, hogy Oroszország miért nem csap keményebben. A Z-bloggerek – akik korábban a Prigozsin-féle lázadást is támogatták – folyamatosan azt terjesztik, hogy a hadsereg elárulta Oroszországot, és az ukrán csapások példátlanok. Ezek a bloggerek szabadon tevékenykedhetnek, ami Vukics Ferenc szerint arra utal, hogy mind a titkosszolgálatok, mind az orosz elit egy része támogatja őket. A Kreml mindeközben ragaszkodik ahhoz, hogy elméletileg se veszíthesse el a háborút – Putyin mindenképpen győztesként akar kikerülni a konfliktusból.
„A Kreml nagy valószínűséggel abban van, hogy ő még elméletileg se szeretne háborút veszíteni. Tehát ő úgy akarja befejezni a háborút, hogy mindenképpen nyertesnek hirdethesse magát.” – Vukics Ferenc *
Ha a helyzet Oroszország számára kedvezőtlenre fordulna, felmerülhet a teljes mozgósítás, sőt végső esetben akár atomfegyver bevetése is – különösen, ha a már elfoglalt területek elvesztése fenyegetne. A vendég szerint az orosz vezetés pontosan tisztában van azzal, hogy egy ilyen eszkaláció Ukrajna pusztulásával járna.
A konfliktusok összefonódása: Irán, Amerika, Oroszország
Vukics Ferenc rámutatott, hogy az orosz–ukrán és az iráni–amerikai–izraeli konfliktus egyre inkább hat egymásra. Az amerikaiak készleteik jelentős részét elhasználták, és európai pénzen sem tudják pótolni az ukránok számára, ami az Egyesült Államokat is sebezhetőbbé tette. A folyamatos kölcsönös fenyegetések az eszkaláció irányába viszik a konfliktust. Marco Rubio nemrégiben jelezte, hogy Amerika békében érdekelt, de egy kiterjedtebb háború sem zárható ki. A fehérorosz vezérkari főnök pedig egyenesen egy átfogó nagy háború valószínűségének növekedéséről beszélt, amely akár globális konfliktussá is szélesedhet.
Az ukránoknak elemi érdeke a konfliktusok összefonódása – ezért jelentek meg azonnal a Közel-Keleten, ajánlottak fel drónszakértőket, és Zelenszkij is körbeutazta a térséget. Az amerikaiak azonban látványosan visszautasították a segítséget, miközben az ukrán elnök azt állította, hogy elfogadták.
A vendég kitért arra is, hogy az iráni csapások – amelyek amerikai támaszpontokat értek – olyan pontosságúak voltak, hogy azokhoz Irán önerőből nem rendelkezhetett elegendő felderítési adattal. Valószínűleg Oroszország osztotta meg a felderítési információkat, sőt eszközöket is biztosított. Egyes amerikai szakértők szerint bizonyos Reaper drónok lelövéséhez kínai eszközöket használtak. Vukics Ferenc szerint Oroszország ezzel azt üzente az Egyesült Államoknak: ha ti továbbra is megosztjátok a felderítési adatokat az ukránokkal, mi ugyanezt tesszük a túloldalon.
„Mintha Oroszország jelezni akarta volna az Egyesült Államok felé, hogy ha ti megosztjátok továbbra is a felderítési adatokat az ukránokkal és azok segítik az ukrán csapásokat, akkor ugyanerre számíthattok tőlünk a túloldalon is.” – Vukics Ferenc *
A britek továbbra is aktívan részt vesznek az orosz területek felderítésében, és operatív szempontból ők a legnagyobb támogatók. A vendég szerint az oroszok felbátorodása és a Kijev elleni egyre keményebb csapások részben a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet következményei. Oroszországnak egyébként is kedvez a magas olajár – mintegy egyharmaddal nőttek az adóbevételei, ami a lakosságnál is érződik, hiszen az átlagbérek emelkednek. A rubel is erősödött a dollárral szemben, bár ennek is megvannak a maga gazdasági veszélyei.
A béketárgyalások kapcsán a vendég elmondta: az Egyesült Államok a szankciók fokozatos feloldását és a nyugati gazdasági vérkeringésbe való visszakerülést ajánlhatja Oroszországnak. Az oroszok azonban óvatosak, mert látták, hogy Irán esetében a vezetést tárgyalás közben „lefejezték”. Ezért csak akkor kötnek megállapodást, ha a biztosítékok garantáltak. Problémát jelent az is, hogy egy demokrata elnök két év múlva felülírhatja a Trump által kötött egyezséget. Az oroszok jelenleg úgy érzik, ők vannak fölényben, és sikerült nyomást gyakorolniuk az amerikaiakra – erre utal, hogy a legutóbbi nagy csapások után az amerikai elítélés elmaradt, és a felderítési adatok átadásának ügyében is hallgatás volt a válasz.
„Mindenki számol. És Ukrajnának ez a legrosszabb. Tudják, hogy a fejük fölött számolnak.” – Vukics Ferenc *
Ukrán nacionalizmus, náci szimbólumok és a társadalmi kontroll
A beszélgetés hosszabban foglalkozott az ukrán nacionalizmussal és a szélsőséges csoportok szerepével. Vukics Ferenc egy ukrán származású, Lembergben doktorált, jelenleg a Clark Egyetemen tanító történész – aki a holokauszttal és a jobboldali szélsőségekkel foglalkozik – elemzését ismertette, amely a Responsible Statecraft oldalon jelent meg. A kutató szerint súlyos hiba relativizálni a náci szimbólumok és eszmék jelenlétét Ukrajnában.
A történész adatai szerint a második világháború idején mintegy 6-7 millió ukrán harcolt a Vörös Hadseregben a németek ellen, és csak körülbelül 300 000 fő támogatta a megszállókat különböző alakulatokban. A náci szimbólumok – horogkereszt, Wolfsangel, fekete nap, a Hitler név számokkal való rövidítése – mindennaposak lettek az ukrán hadseregben és a közéletben, annak ellenére, hogy egy 2015-ös törvény tiltja ezek használatát. A kutató szerint azok, akik elfogadják a nácik jelenlétét az ukrán politikában és haderőben, meggyalázzák a náci pusztítás áldozatainak és az ellenük harcolóknak az emlékét.
Vukics Ferenc emlékeztetett: 2018–2020 környékén még a New York Times és az amerikai kongresszus is pontosan tudta, kik ezek a szélsőséges alakulatok – utóbbi meg is tiltotta, hogy amerikai fegyvereket kapjanak. Később azonban ezeket a csoportokat heroizálták, átnevezték, vezetőik rendszeresen nyilatkozhattak az oroszok ellen. A vendég szerint az ukrán vezetés azért tűri el a jelenséget, mert ez a réteg adja a hadsereg legpotensebb erejét, ők a „dárda hegye”. Emellett a külföldről érkező önkéntesek jelentős része is ezeknek az eszméknek a szellemi örököse – példaként a Christchurch-i mészárlást és egy muszlim szolgáltató központ elleni támadás résztvevőit említette.
„Ők azok, akik a legbiztosabb végrehajtói ennek a folyamatnak. Tehát toborzásban ők a leghatékonyabb végrehajtók, és nem véletlen, hogy azok a kemény erőszakos jelenetek előfordulnak, vagy azok a tragédiák, amik az utcán, a buszban, illetve a toborzóközpontban megtörténnek, azokat ideológiák mentén szerveződő harcosok vagy veteránok hajtják végre.” – Vukics Ferenc
Ez a réteg a társadalmi kontrollban is kulcsszerepet játszik: ők teszik meg a feljelentéseket, ők tartják fenn a félelmet, és rajtuk keresztül ellenőrizhető az ukrán társadalom. A vendég szerint ez magyarázza, hogy a lakosság – amelyet a saját kormánya, a Nyugat és az oroszok is kihasználnak – meddig tűri a háborús körülményeket.
A lengyel–ukrán viszonyban is feszültséget okoz a történelmi elszámoltatás hiánya: az Ukrán Felkelő Hadsereggel kapcsolatos elnevezések, ünnepek és az újratemetések ügye miatt a lengyelek – akik korábban a legnagyobb támogatók voltak – tüntetéseket tartanak, és leszedik az ukrán zászlókat.
Amerikai csapatkivonások Európából és az USA stratégiája
A beszélgetés végén szóba
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál Király Tamás.
[00:00:03]Ez pedig a támaszpont állandó vendégünkkel, Vukics Ferenc alezredessel.
[00:00:06]Szervusz, köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[00:00:07]Köszönöm szépen, hogy itt lehetek.
[00:00:09]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.
[00:00:10]A nemzeti összetarttozás napján pedig üdvözöljük a határon túlélő magyar honfitársainkat, akik szép számmal hallgatnak minket és mindig nagy szeretettel gondolunk rájuk.
[00:00:21]Szerintem erről fontos így június 4-én megemlékezni.
[00:00:23]Úgyhogy ezúton is üdvözletünket küldjük a kárpátaljai, délvidéki, vajdasági, felvidéki, erdélyi magyar honfitársainknak és és az őrvidéki igen és mindenkinek.
[00:00:35]No, akkor belevágunk a mai adásunkba.
[00:00:38]Azzal a hírrel kezdeném, hogy Szent Péter váron zajlik a Nemzetközi gazdasági fórum.
[00:00:46]Mielőtt bekapcsoltuk volna a kamerát, mondtad, hogy tulajdonképpen ez a keleti Davos.
[00:00:50]Így van.
[00:00:50]És úgy zajlik, hogy közben meg ilyen hatalmas fekete mérgező füstoszlopok szálltak fel, merthogy ukrán drónok precíziós csapást mértek itt az egyik legfontosabb balti tengeri olajterminálra.
[00:01:04]Azt mondják, hogy beárnyékolják ezzel Vladyimir Putyinnak a nagy presztízs rendezvényét.
[00:01:08]Ráadásul Szent Péter vár Vladyimir Putyinnak a szülővárosa.
[00:01:11]És hogy lámlám az ukránok ismét úgy törnek borsottal az oroszok horra alá, hogy ez már más helyzet.
[00:01:16]Ez is mutatja, hogy drón drónhadviselésben milyen jól állnak az ukránok.
[00:01:21]És hát itt van megint megmutatkozik a sokat leírt Ukrajnának a képessége.
[00:01:26]Sokan mondják, hogy most jobban állnak az ukránok, mint az oroszok.
[00:01:30]Hogy látod?
[00:01:31]Hát nem a a én azt gondolom, hogy a azokat, akik eddig releváns elemzők voltak, én is őket olvasom, meg őket nézem, illetve ha magát a történéseket is megpróbálja az ember összerakni.
[00:01:42]Tehát ez egy propagandaeszköz, amivel megpróbálnak politikai döntéseknek az előkészítési folyamatánál a hatást gyakorolni az eseményekre.
[00:01:51]Elsősorban amúgy a saját lakosságnak a meggyőzéséről szól.
[00:01:55]Arról, hogy a pénz, paripa, fegyver, azt továbbra is vágtasson Ukrajna felé, és akkor különb különféle kedvezményeket meg kell fogalmazni Ukrajnával szemben, mert minden ő rajta múlik.
[00:02:05]És lám lám milyen jó, hogy a folyamatos támogatásainak a következtében már jobban is áll a harctéren, már előretörnek, már több négyet kilométerrel többet foglaltak el, mint az oroszok.
[00:02:17]Aztán utána amikor megnézzük, hogy akkor lehet, hogy talán még az is igaz, hogy néhány négyzetkilométerrel éppen most többet foglaltak el, de amikor meg megnézzük, hogy a települések közül ki foglalt el többet, akkor kiderült, hogy hát akkor mondjuk ezen a héten éppen két faluval többet az oroszok foglalt.
[00:02:31]Nem biztos, hogy ezt néz kmre érdemes számít.
[00:02:34]Igen, igen, igen.
[00:02:34]És és már mindig azt a számot mondják, amiben éppen esetleg amibe le lehet éppen kapaszkodni, vagy éppen meg lehet fogalmazni.
[00:02:40]Ugye a támadások azok Szent Pétervár külterületét, illetve a a kör a a közvetlen környezetét érték, a konstatív kikötőt is egy olaját fejtő helyet.
[00:02:50]És hát ennek ugye szép látványos megoldásai vannak.
[00:02:56]Már hogyha valaki csak egy néhány köbméteres olajtartályt képes eltalálni, akkor az már elég szépen tud égni.
[00:03:03]Tehát hogyha ezt mondjuk ezt Budapest közvetlen közelében produkálnánk, akkor mindenki tátoszáljal nézni a hatalmas füstfelhőt, hogy mi következik be.
[00:03:11]Az oroszok továbbra is azt állítják, hogy előfordulhat, hogy itt ezt Finnország és a Balti áragon közreműködésével történtek meg ezek a csapások, hogy felhasználták a légteret, a Starlinkek onnan kapták a jelet.
[00:03:25]átjátszóállomások vannak, amelyek irányították ezt a a történést.
[00:03:27]És a leggyengébb változat szerint arról szól, hogy ha ezek a drónok mégis a végén nem ezt az útvonalat járták be, mint amit az oroszok is mondanak, akkor nagy valószínűséggel közvetlenül a határterületeken közlekedtek, tehát nagyon ügyesen felhasználják, hogy pont a határnak a vonalán szállnak föl, és ott hajtják végre a a repülésnek az útvonalát.
[00:03:54]Természetesen ez nem tud tökéletesen a határnak a a vonalvezetésében megtörténni, mert így megnehezítik ezeknek a drónoknak a lelövését.
[00:04:01]Hiszont hogyha az egyik oldal akár a Beroluszok vagy az oroszok lelövik, akkor nagy valószínűséggel mondjuk Lengyelországba vagy a balti államokba fog becsapódni, illetve, hogy nem lehet pontosan tudni az adott pillanatban éppen a a senki földje fölött lévő légtérbe repül, vagy éppen már berepült egy lengyel légtérbe, vagy egy balti légtérbe.
[00:04:22]Hát ez az, hogy problémákat lehet okozni, meg a légvédelmet leterhel, meg a lakosságbiztonsági érzetét is bizonyosan befolyásolja.
[00:04:29]A háború összképe szempontjából, vagy mondjuk a front meg a területek elfoglalása szempontjából nagy kérdés, hogy mire képes ez ez igazából túl sok mindent nem jelent.
[00:04:41]Az, hogy elviszik úgymond Oroszországba, meg elviszik Szent Pétervár, Moszkvába, meg a nagyvárosokba a háborút, és áldozatokat okoznak a ott lévő lakosságnak.
[00:04:51]Ez ez tényszerű, és ezzel azt azt mondják, hogy a ebből a a kényelmi helyzetéből Putyint ki kell mozdítani, hogyha ők ilyen csapásokat képesek végrehajtani, akkor ez a kényelmi állapot, ez meg fog szűnni, és akkor lesznek belpolitikai feszítő hatások.
[00:05:04]De azért azért gondolkodjunk el rajta, hogy ne úgy gondoljunk rájuk, mint a hollandokra vagy a norvégokra, hogy valljon mondjuk a a mondjuk a svájci társadalomnak mi a tűrőképessége azzal kapcsolatosan, hogy hogy mit bír elviselni.
[00:05:19]mondjuk egy ilyen háború, bár itt is gondolom a nagy városoknak jóval kisebb a tűrőképessége, mint mondjuk az orosz vidék, mert megszoktak egy luxus életmódot azért Moszkvában, Szent Péter és ahhoz képest mostik a mindennapja nem nagyon szeretnénk azt valamilyen úton, módon föladni, és ez látszik, hogy az orosz vezetés erre törekszik továbbiakban is.
[00:05:37]Ebben jó a meglátások az ukránoknak, hogy az oroszoknak az a meglátása, hogy nem kell nekik nem kell mást csinálni, csak azt, amit eddig.
[00:05:46]És akkor itt bevezetnénk egy új fogalmat, ami nem arról szólna, hogy ö hogy attríciós felőlő háború, hanem hogy valójában inerciós vagy inerciális orosz elképzelés van, az a stratégia.
[00:05:58]Az pedig azt jelenti, hogy a tehetetlenségi erejénél fogva ez a ez a ez a konfliktus folytatódjon tovább, mert ők úgy látják, hogy az elkövetkező 1- kettő három évben sokkal nagyobb problémákat szenved el Ukrajna vagy az őket támogató Európai Unió, mint amilyen problémákkal nekik kell majd szembesülni az elkövetkező egy-kett három évben.
[00:06:19]Ez az elszabadult káosz gyakorlatilag ez a tehetlenségi erő által szép lassan a gazdasági problémák, a belső társadalmi problémák Európában is, Ukrajnában is, ezek szép lassan be fognak érni.
[00:06:33]Ugye döntő részében Moszkva a saját pénzéből háborúzik, Ukrajna Európa pénzéből háborúzik, de ez nem biztos, hogy ez a segítség, ez örök életűvé tud válni.
[00:06:44]Minél nagyobbak lesznek az európai problémák, annál inkább látszik, hogy ez megváltozik.
[00:06:49]azért visszatérve a a Szentpétervári gazdasági fórumra, igen, a világ minden részéről érkeztek szereplők, nyugati szereplők és amerikai küldöttség is van hosszú évek óta először.
[00:07:02]Tehát, hogyha most valaki azt gondolja, hogy meg fogják-e támadni mondjuk a a fórumnak a a résztvevőit, biztos, hogy nem fogják megtámadni az ukránok, hiszen a saját szövetségeseik közül is vannak ott küldöttségek, amelyek részt vesznek ezen a a történeten.
[00:07:16]Szerettek volna nekik jelezni, és főleg nekik szerettek volna jelezni, hogy lámlám, mi milyen potensek vagyunk, és képesek vagyunk ezt végrehajtani.
[00:07:25]És ez a ez a ez az inerciós ez a tehetlenségi erejnél fogva történő megvalósítás, amire az oroszok törekednek, az továbbra is arról szól, hogy ők azt látják, hogy itt nekik ki kell várni.
[00:07:41]Az idő nekik dolgozik, mindenképpen nekik dolgozik.
[00:07:43]Sokkal több problémája van Ukrajnának.
[00:07:46]is itt, amiről beszéltünk, hogy igen, lehet kárakat okozni egymásnak, de minden alkalommal, amikor valaki mélyen az adatok mögé néz, azt látjuk, hogy egy nagyságrenddel nagyobb mindig az orosz károkozás Ukrajna felé, mint amit az ukránok tudnak okozni az oroszoknak.
[00:08:00]Ö most a legtöbb nyugati elemző, akivel mondjuk konzervatív amerikai elemzők, vagy a vagy a libertáriánus elemzők, akiket legtöbbször én át szoktam tekinteni, már csak azért is, mert őket látom a leghitelesebb szereplőknek ebben, mert nagy távolságot tartanak mind a két féltől.
[00:08:20]ők azt állítják, hogy továbbra is van egy NATO propaganda, amelyik el akarja hitetni, hogy lámlám Ukrajna most milyen jó állapotban van, és igen, na most kell rajta segíteni, miközben mik a válaszok, amiket látunk.
[00:08:32]Segélykiáltások vannak valójában Zelens kék részéről.
[00:08:36]Elmondják ők is, hogy ők jól állnak, majd utána elmondják, hogy hát nincs rakéta, nincs mivel megvédeniük magukat.
[00:08:42]hiányzik a patriót, hogy hiányzik a patriot, és hogy ők inkább akkor legyártanák saját maguk, akkor ők inkább megvennék a licenzet, hogyha itt a a nyugatiak, az európaiak, az amerikaiak nem tudnak elég darabot legyártani, akkor ők majd azt le fogják gyártani.
[00:08:57]Hát erre mindig azt tudom válaszként mondani, hogy hol, mert hogyha ezt Ukrajnán belül akarják majd legyártani, akkor biztosak lehetnek benne, hogy azok a gyárak nem fognak elindulni.
[00:09:05]Ezt korábban a török Bajraktar drógyár kapcsán láthattuk, hogy a szépen fölépítették a dróngyárat, megvolt az első munkanap, majd utána megszűnt a dróngyár.
[00:09:14]Tehát, hogy ha mindegyiket ha föld alá akarják telepíteni, akkor meg a költségek elég erőteljesek lesznek, de a föld alá telepítés sem úgy kezdődik, hogy akkor csak egy aknát kezdenek először váljni, és azon keresztül majd titokba ki fogják alakítani ott a gyárat.
[00:09:28]Tehát nagy valószínűséggel már az építkezés csapások fogják érni, ami majd nagyon meg fogja nehezíteni ezt a részt.
[00:09:34]A másik az, hogy az ukránok azért néha törekednek arra, hogy a pénzt jól elköltsék, vagyis beleftetnek valamibe, majd utána ki miután az, hogy úgyis az orosz csapások miatt megsemmisült, ebből kifólag szétárják a kezüket, és azt mondják, hogy hát nem is tudjuk pontosan mennyi dollárt költöttünk el erre a az épít azt körbeszében, hogy ellopják.
[00:09:55]Így van.
[00:09:56]Ja, hát ez egy bejárt ez a transzformátor állom a transzformátoroknak az újra telepítésén is mind látható volt, hogy hogy mondjuk ezeknek a védelmi egyáltalán nem törekedtek, meg óriási hát ebből nagy botrányok voltak.
[00:10:10]Ugy a Mindic történetnek és az egyik része az ugye erről szól.
[00:10:16]De a legfontosabb az, hogy a legtöbb elemző azt látja, hogy valójában Oroszország úgy gondolja, hogy itt ezek a ezek a negatív események nagyobb károkat okoznak Ukrajnában és Európában az ő támogatóiknál is.
[00:10:29]És hogyha mondjuk most halljunk halunk egy ilyen hírt, hogy hát nem szeretnék átadni mondjuk a kerozin be betiltották a kerozin kiszállítását a az országból, az ne felejtsük el, hogy éppen most kinek kellene nagyon a kerozin.
[00:10:43]Tehát nem a nem a nem az orosz flottának, légi flottának kell annyira a kerozin, hogy bojkottálva vannak a meg szankcionálva vannak az orosz régi társaságok.
[00:10:54]Így van.
[00:10:54]Hanem hanem döntő részében Európának volna ez szüksége, hogy mondjuk a a légipar az tudjon tovább működni.
[00:11:01]És mit látunk evvel kapcsolatosan?
[00:11:04]Az, hogy azért van a kedvnek egy része, azért kezd elfogyni.
[00:11:08]Ilyenkor kell felerősíteni ezeket az üzeneteket, hogy minden nagyjából jól halad.
[00:11:12]Ö és amit amit még nagyon a lakosság irányába kell ezt felhangosítani, vagy a nyugati támogatók?
[00:11:19]Mind a kettő felé.
[00:11:19]Most egy érdekes dologra hívták fel a figyelmet itt nekem pont az amerikai elemzők.
[00:11:24]Tudni kell, hogy benne vagyok egy körülbelül 20 fős társaságban, akivel megbeszéljük az adott eseményeket és rendszeresen tájékoztatjuk egymást azokról a plusz információkról, amire ami amit mi kutattunk ki, és akkor végül összeadódik ez a nagy egész.
[00:11:39]És a az ott lévő beszélgetésnek az egyik fő eleme például az volt, hogy hogy nem csak nem csak a nyugat számára próbálják ezt eladni, hanem már megvannak az orosz szereplők a túloldalon, és ezek különben a Z bloggerek döntő részében, akik azt terjesztik, hogy akkor itt el van árul, hadsereg elárulta már megint Oroszországot, hogy hogy valójában az ukrán csapások azok példanélküliek és óriási károkat okoznak, és még sorolhatnánk az összes több egyéb dolgot.
[00:12:10]Ezek ugyanazok a bloggerek, akik a annak idején, amikor lezajlott az a bizonyos ö lázadás, a Prigozsin féle lázadás, akkor szintén nagyon erőteljesen beálltak a Prigozsin mellé.
[00:12:24]Ők azok, akik azt várják, hogy csapjon már oda Oroszország, mert hogy tehetnek ilyet büntetlenül velük, nem?
[00:12:31]igen és hogy a az, hogy ők amúgy Oroszországon belül ilyen üzeneteket megfogalmazhatnak és ennyire mondjuk szembe mehetnek mondjuk a Kremnek az elképzeléseivel, az azt jelenti, hogy mind a titkoszolgálatok részéről van támogatás, meg az orosz elit részéről is van támogatás.
[00:12:45]A szelep hát nem nem annyira a a szelep.
[00:12:46]Ők azok, akik a radikálisabb megoldások irányá.
[00:12:52]Az a kérdés, hogy előbb-utóbb radikális lesz a megoldás is.
[00:12:54]Vagy az van, hogy engedik, hogy ezeket így elmondják, hogy a Mert mert azt hallani, hogy Oroszországban meg nem a háborútól történő elfordulás van.
[00:13:03]Nyilván biztos az is van, de hogy sokkal inkább amiatt mérgesek, hogy miért nem csapod a keményebben Oroszország.
[00:13:10]És hogy erre szó Kutinnál még keményebb is jöhet csapatnek van egy szélsőségesebb változata, de van amelyik amúgy a nyugati igényeket kezdi ki kiszolgálni.
[00:13:20]Tehát úgy látszik, hogy őnekik is van támogatottságuk a a túloldalon.
[00:13:21]És és hát sokat mondunk arról, hogy ilyenkor biztos letartóztatja őket az orosz rendőrség, de még nem történt meg.
[00:13:29]Tehát elég szabadon mondják a mondanivalójukat.
[00:13:34]A voyorok tulajdonképpen.
[00:13:35]Így van.
[00:13:35]Igen, igen.
[00:13:35]És a másik az, hogy hogy a a valóság az, hogy a Krem nagy valószínűséggel abban van, hogy ő még elméletileg se szeretne háborút veszíteni.
[00:13:47]Tehát ő úgy akarja befejezni a háborút, hogy mindenképpen nyertesnek hirdethesse magát.
[00:13:51]És sok mindenki elmondta már, hogy a győzelem valójában mit jelenthet az egyik, a másik és a harmadik feleknek.
[00:13:58]De a legfontosabb része az, hogy még elméletben sem szeretne vesztesként kikerülni ebből a történetből.
[00:14:04]És hogyha mindaz, amit most a nyugatiak mondanak, hogy az hogy bekövetkezhetne, hogy húha, akkor most mindnyára a 91-es határokig elindulnak az ukrán csapatok, nem fognak, mert egy nincs elegentő se gyalogságuk, se pedig technikai eszközük ahhoz, hogy ezt megtegyék.
[00:14:24]akkor felvetődik az a kérdés.
[00:14:24]Tehát hogyha az oroszok számára rosszabbra fordulna a dolog, ők úgy gondolják, hogy akkor akkor tényleg akkor nincs más lehetőség, akkor tényleg meg kell kezdeni a mozgósítást.
[00:14:34]De mit jelent az orosz mozgósítás?
[00:14:38]Az orosz mozgósítás milliós katoná, amikor mondjuk tényleg hadat üzennek, és nem speciális hadművelet, de eljöhet ez a pont.
[00:14:45]Igen, hát a mostani helyzet alapján, tehát hogyha most nézzük és a jövőben próbálunk elő tekinteni, azt mondom, hogy nem.
[00:14:51]Ö, és hogyha ha pedig a már eddig elfoglalt területeknek az elvesztése felvetődne, akkor pedig felvetődhet az a kérdéskör, hogy akkor az oroszok azt gondolják, hogy ha kell, akkor atomfegyvert is bevessenek.
[00:15:03]Most valaki erre azt mondja, hogy hát ez ez mellébeszélés.
[00:15:06]Igen ám, csak az amikor hallgatjuk a az a a a mondjuk a kévezetésnek a nyilatkozatait, az az tűnik fel, hogy ők ebben teljes mértékben tisztában vannak.
[00:15:14]Tehát pontosan tisztában vannak azzal, hogyha például ő nekik esetleg mégis csak sikerülne keresztülvinni a nagy vágyaikat, az szinte biztos, hogy Ukrajna pusztulásával végződnek, mert a nukleáris fegyvert ebben az esetben így.
[00:15:28]Így van.
[00:15:28]Tehát, hogy ebben az esetben ez tehát ugye ez a Jolly Joker, nem?
[00:15:30]hogy ha meg nagyon rosszul állnak, akkor azt nem teheti meg elvileg Oroszország, ha csak Putyin meg nem hal, vagy az orosz társadalom fel nem lázad, és leváltja Putyint, vagy nem tudom, de nem tehetik meg, hogy vesztesként jöjjenek ki ebből a háborúból.
[00:15:45]Így van.
[00:15:45]És van még egy nagyon fontos dolog, amire érdemes oda odafigyelnünk, hogy óriási hatással van egymással az iráni, amerikai izraeli konfliktus és az orosz-ukrán európai konfliktus.
[00:15:55]Méghozzá azzal, hogy az amerikaiak végül is elhasználták a készleteiknek egy jelentős részét, amit így európai pénzen se tudnak megvásárolni az ukránok.
[00:16:05]Ezzel amúgy védtelenné váltak.
[00:16:08]Tehát ami a az elmúlt időszaknak a súlyos orosz csapásai és az arra adott ukrán válaszok és a folyamatos egymás fenyegetése a a még keményebb, megtorlóbb csapásokkal az eszkaláció irányába viszi el magát a a konfliktust.
[00:16:22]Rubio nemrégiben jelezte, hogy Amerika nem érd Amerika békében érdekelt, és ő azt látja, hogy ennek a következtében esetlegesen előfordulhat egy még kiteljesedő háború.
[00:16:32]Mit mondott nemrégiben a a Fehérorosz vezérkari főnök?
[00:16:38]az, hogy hogy egyre inkább ő úgy látja, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Fehér Oroszország és Oroszország a nyugattal egy átfogó nagy háborúba keveredhet be, amiből egy nagy globális konfliktus is kéz, tehát akár össze is érhet az iráni, amerikai, izraeli és az orosz-ukrán konfliktus.
[00:16:55]Ebből a sz, hogy lesz majd az egyik front meg a másik front.
[00:16:59]Ugye itt arra szokták mondani, hogy na ezt szeretné mindenki elkerülni, hogy ezek hogy ezek a különböző konfliktusok a végén egybefonódjanak.
[00:17:06]Az ukránoknak amúgy ez az érdeke.
[00:17:08]Ezért volt, hogy ők azonnal megjelentek a közelkeleten, ők egyből oda drónszakértőket fognak küldeni.
[00:17:14]Ők azonnal köz körbeszaladta a közelkeleti országokat Zelenszki nemrégiben, ha valam ha valaki még jól emlékszik.
[00:17:21]És akkor amerikaiaknak is felajánlotta a segítségét, amikor ők látványosan visszautasítottak, miközben ő azt állította, hogy elfogadták.
[00:17:29]Igen, igen, igen.
[00:17:29]És van még egy nagyon fontos dolog, hogy az látszik a legtöbb lemző arra a következtetésre jutott, hogy az iráni csapások, amelyek a végén az amerikai támaszpontokat érték, az olyan mértékben pontosak, hogy azt ők Irán nem volt képes biztosítani felderítésre.
[00:17:45]Tehát nagy valószínűséggel az oroszok ugyanúgy megosztották a felderítési adatokat az irániakkal, és adtak hozzá plusz eszközöket is.
[00:17:51]ki tudja talán a kínaiak is, hiszen vannak olyan amerikai szakértők, akik azt állítják, hogy a bizonyos típusú mondjuk a Reaper drónoknak a lelövése az valószínűleg kínai eszközökkel történt meg, illetve, hogy azok a bejelentett új légvédelmi eszközök, amit a a irániak bejelentenek, azok vagy egy korábbi eszköznek a továbbfejlesztései, vagy betám, valamint technológiai betámogatása van, vagy az oroszok, vagy a kínaiak részéről, de ugye a legfontosabb mi, hogy mintha Oroszország jelezni akarta volna az Egyesült Államok felé, hogy ha ti megosztjátok továbbra is a az a felderítési adatokat az ukránokkal és azok segítik az ukrán csapásokat, akkor ugyanerre számíthattok tőlünk a túloldalon is.
[00:18:35]Tehát ez a ez a kutyamacska barátságos történet zajlik le, hogy hogy még mindig nincs letisztálva, hogyha tényleg Trump annyira a az oroszok mellett állna, mint ahogy mondjuk a New York Times néha állítja, akkor mondjuk ezeket a felderítési adatokat nem adnák oda.
[00:18:51]Viszont ettől a pillanattól fogva a csak a britek meg az európai meg a baltiak által biztosított felderítési adatok, azok jóval szűkebb területet tudnának csak érinteni.
[00:19:00]Edd ugye jelen pillanatban is a britek azok folyamatosan részt vesznek a a az orosz föderáció területeinek a pásztázásával, felderítésével, és próbálják támogatni adatokkal.
[00:19:11]A azt lehet mondani, hogy a legnagyobb támogatók egyébként a britek így operatív szempontból.
[00:19:16]a a további időszakban is erre lehet számítani, hogy ez így van, de a lényeg az, hogy mint mind a kettő megosztja a másik ellenfelével való dolgokat, felderítési adatokat, sokan azt mondják, hogy valójában az, hogy Oroszország annyira fel van bátorodva, hogy még keményebb és keményebb csapásokkal sújtja Kievet, az valójában az az a hormózi szorosban bekövetkezett helyzetnek a következménye.
[00:19:42]És a itt is egy fontos kérdés, hogy kinek mi az érdeke akár mondjuk az ott lévő történettel kapcsolatosan.
[00:19:51]Oroszországnak jó, hogyha magasan van az olajár.
[00:19:53]Nem véletlen, hogy akkor most körülbelül 1egyharmaddal több adóbevétele volt ebből a a tételből.
[00:19:59]Ez lecsapódik a lakosságnál.
[00:20:00]Igen.
[00:20:00]Az látszik, hogy picit nőnek a az átlagbérek.
[00:20:04]És ugye hát aki figyelt a Bloomberg nemrégiben ugye tájékoztatta a világot arról.
[00:20:09]Állítólag az is orosz propaganda, hogy a a dollárral szemben legjobban megerősödő valuta az a végén a RU mellett.
[00:20:15]Ettől függetlenül megvannak ennek is a gazdasági veszélyei akár egy saját való megerősödésének.
[00:20:20]És amúgy megvannak a gazdasági veszélyei is, mert bizonyos tételek az orosz gazdaságban meg csökkentek.
[00:20:27]Tehát nem úgy működik ez, hogy hogy akkor egyszerre minden jobbá válik, és nem úgy tűnik, hogy az orosz gazdasági növekedés nagyon veretes lenne az elkövetkező időszakban.
[00:20:36]És hogy mi az, amit a két fél egymásnak tud ajánlani?
[00:20:41]Az Egyesült Államok azzal, hogyha Oroszország beszünteti a háborút és belemegy valami békébe, akkor szép lassan ki tudja vonni a szankciók hatása alól.
[00:20:49]Ha a szankciók hatása alól csak részben kivonja, és Amerikával megkezdődik a kereskedés, az azt jelenti, hogy a a nyugati világba vérkeringésébe újból az orosz gazdaság be fog tudni kerülni.
[00:21:00]Ez amúgy orosz érdek.
[00:21:03]Tehát ugye most Davosban például ugye van amerikai küldöttség, csak ugye ez a kérdés, hogy most Trump van meg mind a két házban, Amerikában republikánus többség van, de ugye ez megváltozhat például a félidős vár.
[00:21:16]Igen.
[00:21:16]És az elemzők azt mondják, hogy minden az amerikaiak hozzáállásától függ.
[00:21:19]Ha az amerikaiaknak most az az érdeke, hogy Ukrajna és Oroszország békét kössön egymással, akkor nagy valószínűségek keresztül tudja majd tolni.
[00:21:28]Bármekkora is volt eddig a az európai ellenállás.
[00:21:33]keresztül tudja majd tolni az európai és az ukrán szereplőkön is.
[00:21:38]Ha megváltozik a hozzáállás, és mondjuk egy történik egy demokrata váltás is egy nagyon fontos dolog van, hogy az oroszok nem tekint, tehát látták a az iráni eseményeket, ott lefejezték a vezetést tárgyalás közben.
[00:21:53]Tehát őnekik az egy figyelmeztető jel volt azt, mondja, hog mennyire vetjük komolyan bármilyen megegyezést, hogyha a végén ez így lesz majd betartva és azt is föltették kérdésként, hogy jó, és ugye most már mondogatják is, hogy enkori szelleme és elpárolók meg Igen.
[00:22:09]És hogy itt van, hogy itt van, hogy oké, Trumppal lehet, hogy meg tudunk egyezni, de mi lesz két év múlva, hogyha a meg egy demokrata elnök érkezik, akkor ez ugyanúgy fog folytatódni.
[00:22:18]Tehát akkor mi nem kötünk megállapodásokat, csak akkor, hogyha a biztosítékaink azok garantálva lesznek.
[00:22:26]Itt mi a biztosíték?
[00:22:27]Ők azt akarják, hogy a az addig elfog Most már ilyen furcsa beszéd van, mert mert amikor orosz az orosz területekről beszélnek, hogy ezek most a lehet, hogy Donyesznél Ukrajna vonja ki a területei az orosz területekről orosz területekről.
[00:22:43]Igen, igen.
[00:22:45]És ez mintogyha az orosz nyelvű, orosz aj, vagy nem tudni milyen.
[00:22:49]Tehát egy kicsit lehet, hogy már nem is donyeszbe gondolkodnak, meg nem is biztos, hogy a alaszkai megállapodásnak a a szellemébe gondolkodnak, mert ők úgy gondolják, hogy továbbra is ők vannak fölényben, hogy nyomást tudtak, mert ugye eddig mi volt a lényeg?
[00:23:04]Az Egyesült Államok a a különböző akcióival nyomást gyakorolt Európára, nyomást gyakorolt Ukrajnára, még nyomást gyakorolt Kínára, és próbálta belepréselni őket abba a dologba, amit ő szeretett volna elérni.
[00:23:21]Most úgy látszik, hogy az oroszoknak volt egy kis kitörési lehetőségük, hogy valamifajta nyomást tudtak gyakorolni az amerikaiakra is.
[00:23:26]És érdekes módon itt amikor valaki azt mondta, mondjuk akár a az amerikai vezetőknek, hogy hát akkor az oroszok átadták a felderítési adatokat, és akkor az inkább hallgatás volt a az üggyel kapcsolatosan.
[00:23:38]Nem forszírozta senki, elítélések se nagyon voltak itt az utolsó nagy csapások kapcsán.
[00:23:45]Mindenki várta, hogy Amerikát azonnal majd el fogja ítélni ezeket a csapásokat.
[00:23:50]Aztán ez nem nem következett be, nem abb a dinamikába történt meg, mint ahogyan az ukránok szerették volna.
[00:23:58]Tehát minden úgy tűnik, hogy mindenki számol.
[00:24:00]És Ukrajnának ez a legrosszabb.
[00:24:02]Tudják, hogy a fejük fölött számolnak.
[00:24:04]Mindenki számol.
[00:24:04]Amit nem számol senki, az az ukrán veszteség, amit az ukránok se szeretnének számolni, de jól látható módon rosszabbul állnak, óriási mennyiségű embert feszítenek ők is, és ez látszik a a gazdaságnak a teljesítményén, illetve azon, hogy hogy nagyon fontos gazdasági szereplők hiányoznak akár a mezőgazdaságból, iparból, mert az emberek kivonásra kerültek.
[00:24:29]Itt most vannak, akik azt mondják, hogy hát itt van hú több 1000er lelkész és pap, aki felmentést kapott a katonai szolgálat alól.
[00:24:37]Valójában nekik is a fronton a helyük, tehát hogy neki őket is ki kellene tudni küldeni.
[00:24:40]Tehát a mi a lakosságnak is legalább a 20%-a pont az a bizonyos nagyon szélsőséges 20% az, aki követeli, hogy akkor itt mindenkinek menni kell.
[00:24:50]Itt szó nem lehet arról, hogy kivételek vannak.
[00:24:52]Ugye Ukrajna esetében is vannak ilyen mindenféle viták a ukrán nácikkal kapcsolatban.
[00:25:01]Ugye most például Lengyelország kapcsán is felmerült egy ilyen vita, meg hát az ukránoknál is meg tudom, hogy te is pont fölhívtad a figyelmet arra, hogy van olyan ukrán történész, aki ugye ezzel kap ukrán ugye történ ukrán származású Lembergbe végzett és ott szerezte a doktoriát.
[00:25:18]Ö és most a a Clark Egyetemen tanít az Egyesült Államokban is.
[00:25:23]Amúgy éppen a holokausztal kapcsolatosan a a a tömeggyilkosságokkal kapcsolatosan és a jobboldali szélsőségekkel kapcsolatban folytatja a kutatásait.
[00:25:34]S csak egy egy gondolat, hogy és akkor ebbe érdemes belemenni részletesen, és hogy sokan azt mondják, hogy azért huny szemet még a nyugat is, meg Ukrajna, meg mindenki a ukrán náci katonák fölött, merthogy tulajdonképpen ők szükségesek a háborúnak a folytatásához, mert ők azok, akik valójában nem is nácik, ezt nem én mondom, hanem akik ezt felmenték, hanem nacionalisták és az ő hazas szeretetük által fűtött munka nélkül már nem lenne egyben.
[00:26:02]Például az ukrán hadség, amikor a háború kiter, ugye a a a náci mentesítés ugye az orosz propagandának a része volt.
[00:26:10]És sokan úgy gondolták, hogy arra egy ellenkező iránynyúi előjelet kell tudni adni, meg kell kérdőjelezni, hogy hazugságnak kell tartani, és avval akkor meg megoldódik a dolog.
[00:26:19]De ennek a fordítottja jött létre egy furcsa állapot, hogy tagadták, hogy Ukrajnában lennének náik, ami meg nem volt igaz.
[00:26:26]És itt a hölgy is arról beszél, a a Responsible State Crafton írt egy nagyobb elemzést ezzel kapcsolatosan.
[00:26:37]Vártam különben, hogy esetleg különböző helyekkel le fogják majd tiltani, hogyha ha közölni fogom az anyagot, de Istenek hála nem történt meg.
[00:26:43]És ő végigveszi, hogy ennek az egy súlyos következményei vannak.
[00:26:48]Az egyik dolgot, amit tisztázni akar, hogy körülbelül 6-7 millió ukrán harcolt a a vörös hadseregben a a a németek ellen, és hogy csak körülbelül 300000 fő volt olyanok, akik különböző katonai vagy rendőri alakulatokban támogatták és segítették a német megszállókat, és azonosulni tudtak bizonyos náci eszmékkel.
[00:27:10]Tehát, hogy az ukrán társadalomnak a döntőtöbbsége nem ezt tette, hanem egy másik harcot választott.
[00:27:18]És az ő meglátása az, hogy mondjuk az a másfél millió zsidó, az a több millió szláv cigány ö vagy mozgássérült, vagy vagy szellemileg sérült, mer ott ott óriási nem csak azokat az embereket végezték ki és pusztították el, akik akik ezen a népirtási listán olyan természetszerűleg szerintük rajta kellett volna, hogy legyenek, hanem akiket alkalmatlannak találtak, hogy a társadalomnak egy egy teher, tehát azoknak a az elpuszt pusztítását is szem előtt tartja ez a hölgy, és arról beszél, hogy azok az emberek, akik elfogadják, hogy Ukrajnában amúgy a náik jelen lehetnek az ukrán politikában és jelen lehetnek az ukrán haderőben, azok valójában meggyalázzák azoknak az embereknek az emlékét, akik ezeknek a pusztításoknak áldozatul estek, és azoknak a harcát, akik ez ellen harcoltak annak idején, és hogy ezt nem szabad relativizálni, mert ő elmondja, hogy 2015-ben van egy emlékezett politikával kapcsolatos törvény, ami ami határozottan leírja, hogy nem lehet ezeket a náci szimbólumokat, náci eszközöket, náci eszméket felhasználni Ukrajna területén belül, de mégis a politika is és a hadsereg is használja.
[00:28:34]Ha valaki emlékszik rá, ugye a 2018-1920 környékén még a New York Times is nagyon pontosan tudta, hogy kik ezek a a szélsőséges alakulatok.
[00:28:42]Az amerikai kongresszus is tudta, hiszen megtiltotta, hogy ezen alakulatok amerikai fegyvereket kapjanak és amerikai kiképzésben részesüljenek.
[00:28:52]Aztán utána megtörtént ezeknek a a heroizálása, a hőssé avanzsálása, hol úgy, hogy akkor átnevezték az alakulatot, hol úgy, hogy minden nap szót kapott mondjuk a Bradwak a Bradwak a vezetője, hogy hogy hogy ő a nézeteit hangoztassa és akkor beszélhessen a az orosz föderáció ellen.
[00:29:15]De a kutató arra hívja föl a figyelmet, hogy ez azt hozza el, hogy valójában relativizálják azokat a az eseményeket, amik bekövetkeznek.
[00:29:26]Például akár csak a szimbólumhasználatban, a névhasználatban.
[00:29:30]Az egy durva dolog, mert vannak hát tehát itt vannak drónalakulatok, akik magukat lufafének hívják.
[00:29:35]Ö és az, hogy a fekete nap, a Wolfzagel, a horogkereszt, az a mindennapos történések közé tartozik, vagy a helyi Hitler rövidítése számokkal annak a megjelenítése egyenruhán, testfelületen vagy bármi egyéb máson, az a mindennapoknak a részét képezi.
[00:29:55]És a kutató arra a következtetésre jutott, hogy maga az ukrán vezetés, Zelenské és maga a hadsereg is azért hallgat ezről a dologról, meg azért tűri el, mert a természetesen az ukrán társadalomnak a döntőtöbbsége nem ilyen, viszont nem az a kisebbség ez, mint amiről amit állítanak.
[00:30:15]Tehát, hogy ezt próbálják magatalizálni.
[00:30:19]Nem, nem, nem, de ez egy, de egy 20% az egy elég erőteljes, mert ugye nagyon sokan mondtak, hogy egy csomó m katonán vannak ilyen szimbólumok, meg egyébként még az ukrán lakosság körében is én most pont hallottam ilyen történetet, hogy de az Adolf Hitleres póló, nyilván nem mindenki Adolf Hitleres pólóban jár, nem ezt akarom mondani, de hogy van egy csomó olyan szimbólum, ami így ilyen elfogadottá vált Ukrajnában, és hogy de azt azzal magyarázzák, hogy ez valójában az oroszok elleni ellenállásnak a szimbóluma első és azt mondjuk, hogy ez is relativizálás.
[00:30:49]Tehát a kutató azt mondja, hogy ez egy súlyos hiba, amit itt elkövetnek.
[00:30:53]De most ezt a hibát úgy látszik a lengyelek nem követik el, mert a lengyel társadalomban ugye itt visszaadnak tüntetések, kitüntetéseket, lázadnak, leszedik az ukrán zászlót a a lengyelek, akik a legnagyobb támogatóik voltak az ukránoknak itt pont a az ukrán felkelő hadsereggel kapcsolatos elnevezések, ünnepek, illetve az újratemetések új újratemetések kapcsán.
[00:31:14]Az látszik, hogy hogy ez hogy ez továbbra is egy súlyos probléma marad, és nem sikerül a történelmi elszámoltatás.
[00:31:21]De hogy miért van, miért kockáztatja ezt Ukrajna?
[00:31:26]Azért, mert jól látható módon a legpotensebb katonai erejét ez a réteg adja.
[00:31:32]Az is látszik, hogy a a külföldről érkező harcosoknak egy jelentős része ezeknek a szellemi örököse.
[00:31:37]Tehát amikor a Chris Churchy ménszárlásról beszélünk, vagy nemrégiben mondjuk a a en a muszlim szolgáltató központ elleni támadásnak a résztvevői ugyanazokat az eszméket vallották, mint akik odota megjelentek legtöbbször önkéntesként.
[00:31:51]És ami a amúgy mint amit az ukrán szélsőséges csoportok nacionalista zászlóajak, ahogy mondják, nacionalista zászolajaknak a vagy dandároknak a a vezetői ö produknak, és amire szintén a kutató hívja föl a figyelmet, hogy persze ez Oroszországnak ajándék, tehát hogy fölösleges ajándék, mert azonnal tudnak nem kell mást, csak be kell mutatni őket a televízióban, meg kell mutatni a zászlójukat, meg kell mutatni a nyilatkozataikat, és azt folyamatosan tudni fel is hangosítják.
[00:32:21]irányba tudja tartani a a a orosz társadalmat.
[00:32:26]De akkor miért van szükség erre Ukrajnának?
[00:32:28]És hogy azért amellett, hogy katonailag nagyon potensek, és ők a a a úgymond a a dárda hegye a az ukrán haderőben.
[00:32:36]Emellett például akár a amikor arról beszélünk, hogy na akkor hogyan szedjük össze az embereket még az utcáról, hogy ők azok, akik a legbiztosabb végrehajtói ennek a ennek a folyamatnak.
[00:32:49]TK így van.
[00:32:51]Így van.
[00:32:51]Tehát toborzásban ő ők a leghatékonyabb végrajtok, és nem véletlen, hogy azok a azok a kemény erőszakos jelenetek előfordulnak, vagy azok a tragédiák, amik az utcán a buszban, illetve a a dobozú központban megtörténnek, amikről ugye naponta kapjuk a híradásokat, azokat azokat ideológiák mentén szerveződő harcosok vagy veteránok hajtják végre döntő részében, vagy akik elfogadták a velük való együttműködést.
[00:33:20]Mert mert kell a társadalomnak egy ilyen rétege is.
[00:33:24]És ez a réteg az, amelyik amúgy szétterjedve az ukrán társadalomban valójában a feljelentéseket megteszi a másikkal szemben, aki aki hogy mondjam, elég receptort, társadalmi receptort helyez el ahhoz, hogy a folyamatok irányítva legyenek, mert ők azok, akik mindent látnak, mindennel képben vannak, folyamatosan, kapcsolatban vannak egymással, és így ellenőrizhető az ukrán társadalom.
[00:33:48]Sokan fölteszik a kérdés, hogy jó, az ukránok meddig tűrik ezt, ami körülöttük történik, mert jól látható módon a saját kormányuk is kihasználja őket, a nyugat is teljes mértékben kihasználja őket, és közben pedig az oroszok is pusztítják őket, és hogy hogy ennek a türelme meddig tart el.
[00:34:06]És hát azért nem tart, azért tart ilyen sokáig, mert mert vannak olyan szereplők, akik akik ezt fenn tudják tartani, és a lakosságot egy kicsit félelembe tudják tartani.
[00:34:18]Na, egy más téma, hogy viszont nagyon érdekes amerikai mozgásokat lehet látni Európában.
[00:34:22]Például egy friss hír, hogy Azusa több mint 1000 katonáját és páncélos járműveket von ki Litvániából.
[00:34:29]Ugye Németországból is lehetett hallani hasonló csapatkivonásokat.
[00:34:31]A lengyelek meg bejelentkeztek, hogy hozzájuk szívesen fogadják, de aztán ebből sem lehet nagyon semmi.
[00:34:38]Ugye nagyon érdekes ez, hogy lassan tényleg Ukrajna lesz Európa legerősebb hadserege mindezzel a problémalmazzal együtt, amit most elmondtál.
[00:34:45]Te hogy látod, mi itt az USA stratégiája?
[00:34:49]Az USA stratégiája az, amit itt beje is jelentettek, hogy akár Lengyelországban és a baltiországban akarnának, akár átadnának atomfegyvert is.
[00:34:55]Tehát azt mondja, az atomvédőernyőt én biztosítom, de minden mást Európa biztosítson.
[00:34:59]Tehát ne én legyek az, aki a katonákat adja, aki a harckocsikat adja, aki a drónfigyelő rendszert adja, vagy valami egyé mást.
[00:35:09]Én ennyit tudok.
[00:35:09]Ezt az ernyőt biztosítom a a számotokra, a szövetségesek számára.
[00:35:13]minden egyéb dolgot oldjatok neki.
[00:35:15]Ez azt jelenti, hogy az USA más területekre, akár a csendes óceáni térségre szeretne koncentrálni, és ezért teszi, vagy nincs pénze, és nem akar semmire koncentrálni, csak make America Great again.
[00:35:26]Akkor, amikor ezeket az erőket elkezdik kivonni, akkor mindenkinek meg kell érteni, ezek a katonák elsőban nem azért vannak ott, hogy megállítsák a az oroszokat.
[00:35:32]Azért vannak ott, hogy ha közülük valaki meghal, akkor egyértelművé tegyék, hogy hogy h hogyan kell kiállni.
[00:35:37]Tehát, hogy akkor nem lehet kérdés azzal kapcsolatosan, hogy akkor konfliktus van az adott ország és mondjuk Oroszország között.
[00:35:44]Amikor Amerika elkezdi ezeket az erőt kivonni, akkor az ezzel kapcsolatos biztosítékot is kezdi kivonni.
[00:35:49]Majd ő eldönti a saját érdekeinek megfelelően, hogy a végén az adott konfliktust az hogyan fogja majd értelmezni.
[00:35:56]Tehát bármilyen olyan jellegű konfliktus, ami ami kitör.
[00:35:57]És amiről itt beszélünk, hogy hogy a jelenlegi európai vezetésnek a a erőlködése azzal, hogy még fönntartsa ezt a háborút és még inkább eszkalálja a konfliktust, az nem tetszik az amerikaiaknak, mert pontosan tudják, hogy ha a konfliktus eszkalálódik, akkor ők is bevonásra kerülnek ebbe a történetbe.
[00:36:18]Elég problémájuk van nekik Kínával, elég problémájuk van nekik Iránnal, meg a világ különböző részével.
[00:36:24]Éppen most próbálják helyre pakolni valahogy Dél-Amerikát, meg a közvetlen környezetüket, hogy a számukra megfelelő berendezettség legyen.
[00:36:32]Az elegendő feladata az amerikaiaknak.
[00:36:34]Ők nem akarják, hogy itt valaki más találjon nekik még plusz elfoglaltságokat.
[00:36:40]Ez a az első része.
[00:36:40]És a másik az, hogyha valaki figyelte, ez egy pici apró dolog, csak a rotáció, a folyamatos váltása ezeknek a csapatoknak eddig mérnöki pontossággal történt.
[00:36:53]Most amit figyelünk, hogy folyamatosan késik a rotáció.
[00:36:56]És akkor felvetődik az a kérdés, hogy az Egyesült Államoknak lehet, hogy hogy más elképzelései vannak, hogy katonáit hol akarja elhelyezni.
[00:37:04]Tehát, hogy és hogyha utána számolt a kapacitásainak, akkor kiderítette magáról, hogy őneki az a pár ezer katona is nagyon pontosan számít, akik itt a Európában különböző helyeken állomásoznak.
[00:37:17]Tehát a rotációknak a késése, a különböző országokból történő kivonás az egyértelműen azt mutatja, hogy a fizikai jelenlétet akarja megszüntetni, vagy annak a megszüntetésének az irányába megy.
[00:37:28]A lengyelek meg azt mondták, hogy ők szeretnének több állandó nagy amerikai bázist fölépíteni náluk, mert ők meg biztosak abban, hogy a hogy az amerikai jelenlét az az végső menedék az ő számukra is, amellett, hogy óriási nagyságú hadsereget próbálnak kiépíteni, de mégis csak az amerikaiakban bíznak.
[00:37:46]ö a mint végső menedék.
[00:37:49]Az európaiak meg teszik a saját maguk hogy mondjam, kanyarjait, mindenféle stratégiai kanyarokat próbálnak kialakítani, ki megpróbálnak kimenekülni a, hogy mondjam, a fizikai valóság elől, de eddig még nem nagyon sikerült nekik.
[00:38:06]És a a szerintem akik azt gondolják, hogy csak kommunikációval ezt mind majd meg lehet oldani, akár a saját lakosság irányába is, azok szerintem szerintem súlyos tévedésben vannak.
[00:38:18]De a legfontosabb része, hogy a az Európai Unió mindig reménykedik valamibe.
[00:38:23]És ugye már nem én voltam az, aki ezt kimondta, hogy a remény nem stratégia.
[00:38:28]H tehát itt nem látszanak azok a nagy stratégiák, amire a az európai vezetők jelen pillanatban építenék a lépéseiket.
[00:38:37]Úgy tűnik, hogy inkább csak megpróbálnak improvizálni néha az adott helyzethez valamilyen szinten alkalmazkodva, de ez hosszú távon nem tartható.
[00:38:46]Tervezésre van szükség.
[00:38:49]Ha már tervezés, akkor így a műsor végére behoznék egy teljesen más területet, Kínát, mert hogy a Financial Times ír arról, hogy hogyan alakítja át Kína a hatalmas nyugati határvidékét.
[00:38:58]És azért nagyon érdekes ilyen védelmi lépéseket látunk itt is, ami meg mintogyha egy sokkal ilyen pontosabb tervezés eredménye lenne.
[00:39:10]Igen.
[00:39:10]Amit amint látunk, ugye ez Tibetre meg az ujgurok által lakott területrel vonatkozik.
[00:39:16]Ez ugye egyharmada Kínának és ugye ezek a területek voltak azok, amelyek eddig ö inkább kevésbé voltak fejlesztve.
[00:39:25]mindenki a magán a a kínai delpolitikán belül egy válságvezeteknek is tekintette.
[00:39:32]Én valamikor még nagyon régen még írtam egy anyagot azzal kapcsolatosan, amelyik egy ciksorozat volt, amelyik arról szólt, hogy valójában ezeken az ország ezeken a válságokon keresztül tanulja meg a külső válságok kezelését Kína.
[00:39:45]Tehát, hogy a határain belül meg tudja oldani, hogy a közép-ázsiai csoportokkal hogyan kell majd bánni, azt az ujgurokon keresztül gyakorolja ki.
[00:39:53]De mondjuk Hongkongon vagy Tajvanon vagy a vagy a többi szereplőn keresztül pedig pedig mondjuk nyugati szereplőkkel való bánásmódot vagy gyakorolhatja ki.
[00:40:03]És amit látunk most az, hogy brutális mértékű fejlesztés indul meg a határterületek mentén is.
[00:40:10]Autópályák, gyors vasútak kezd épülnek.
[00:40:13]Óriási mennyiségű új nagy gyár termelőüz üzem kerül létrehozásra.
[00:40:19]Ne felejtsük el, hogy munkatáborok is vannak.
[00:40:21]Ez azt jelenti, hogy a lakosságot, aki nem akar a hagyományos életmódról áttérni a gyáriipari termelés irányába, tehát amit sokkal jobban tudnak hasznosítani, azokat egyfajta átnevelő táborba is küldik, és megtanítják neki, hogy hogyan kell a madán dolgokat tanítani.
[00:40:37]Ennek vannak szolidabb változatai, amelyik egyfajta átképzésről szól, szakmai továbbképzésekről szól, vannak ilyen közepes kemény változatai, ahol jelen van az erőszak, de mégis csak a szakmaiság a lényeg.
[00:40:48]És vannak olyanok, akik meg az akik a az ellenállást képviselik, mert az egyszerű vidéki életet szeretnék tovább folytatni, ahogy az elődeik is éltek, és ezeknek az eltüntetése azért zajlik.
[00:40:59]Tehát ezt ne felejtsük el, hogy ők tudnak élni az erőszaknak evvel a részével.
[00:41:03]Viszont ami furcsa, vagyis ami egyértelműen látszik, hogy a fiatalokat viszont meggyőzték.
[00:41:12]A fiatalokat azt mond mondta ujgurok esetében, akarsz-e Tadsikisztán kettő lenni, vagy szeretnél a világ legdinamikusabb, legjobban fejlődő gazdaságában nagy üzletet csinálni?
[00:41:24]Melyiket szeretnéd?
[00:41:24]És a fiatalok azt mondták, hogy ők ők ők ezt a másik ez egy jó recept lehetne gázában és sok minden máshol is.
[00:41:31]Igen.
[00:41:31]Igen.
[00:41:31]És akkor ennek az a következménye, hogy az ott lévő ellenállások is egyre inkább elhalnak, mert ugye az a fiatal erőre támaszkodik döntő részében.
[00:41:40]És a fejlesztések megindulnak, és a a bérek elkezdtek növekedni, meg meg tehát óriás azt látják, mit látnak, üvegpaloták nőnek ki a a félsivatakból, hogy a a hegyoldalban csodálatos építmények vannak, hogy hogy a bemennek egy járva és tényleg úgy tekintet.
[00:42:01]Most gondoljuk el, hogy a nyugat-kínában élő helyi lakosok eddig a szalmakunyhó tetejét nézegették pár 100 millióan.
[00:42:11]Tudni kell, hogy van körülbelül 400 millió plusz munkaerőtartaléka még Kínának, hogyha őket bevonja.
[00:42:19]Az pedig egy óriási tartalék.
[00:42:19]Ezzel tudja ellensúlyozni különben a népességfogyásnak a gazdasági következményeit.
[00:42:25]minél jobban be tudja vonni a nyugat Kínában lévő lakosságot a a az ipari termelésbe, annál erőteljesebben tudja ezt az ellensúlyt megtenni.
[00:42:37]És amúgy ezek piacként, belső piacként is működni tudnak, mert attól a pillanattól fogva, hogy elkezdek dolgozni, akkor belső piacot is tudnak generálni, a kereslet bizonyos termékekre meg fog majd nőni, de hát azt látják, hogy bemennek a üzemekbe, és tényleg a 21.
[00:42:56]századnak a a a struktúrájával találkoznak.
[00:42:59]Most mindenki nézze meg itt a mondjuk a szegedi építkezéseket, és menjen be egy üzembe, és nézze meg, hogy hogy ott milyen állapotok vannak, és azt tudja csak rámondani, hogy igen, láttuk, hogy a kínai idejöttek a japánok mondjuk a 90-es éveknek az elején, és akkor ide lerakták a üzemeiket, egyebeket, és akkor táltadtuk a szánkat, de most aztán lehet igazából táltani a a Igen.
[00:43:17]És akkor őt mivel szembesül?
[00:43:20]Avval szembesül, hogy ez az És akkor ott kicsit ez a belső nacionalizmus is fűtésre kerül.
[00:43:26]Ö, és akkor kiderül, hogy a a mandarin nyelv, tanuljuk meg jobban a mandarint, mert a boldogulásunknak az a lényege.
[00:43:33]És jó nehéz nyelves.
[00:43:35]Igen, jó, jó nehéz nyelv.
[00:43:35]És a a amit lehet látni, hogy a fiatalok azt a a fiatalokban az van benne, tehát ami itt az európai fiatalokban nincs, az, hogyha nagyon sokat tanulok, ha nagyon sokat teszek a saját jövőm érdekében, akkor előbbrej jutok és megcsinálhatom a szerencsémet.
[00:43:51]Tehát nincs ez a lustasági fogadalom meg a éjjel nappal a a kütyűnek a a kezelése.
[00:43:57]Tehát annyira tudatossá váltak az ott lévők, mert ők ők ők jól akarnak élni.
[00:44:04]Ők ők ők a ők a hogy mondjam, a a győztes oldalon akarnak állni, amikor ez a gazdasági fejlődés bekövetkezik.
[00:44:12]Persze ennek meglesznek majd különböző lelki és egyéb jellegű hozadékai, mint veszteség a a másik oldalon, de most még ezzel ők nem törődnek.
[00:44:21]avval törődnek, hogy akkor milyen lakásuk lesz, milyen autójuk lesz, milyen ruhába fognak járni, és aki ismeri a kínai kultúrát, az pontosan tudja, hogy az arcvesztésnek mekkora szerepe van.
[00:44:31]Vagyis hogy hogy mindenkinek meg kell mutatni, hogy ő hogy ő milyen vagyonnal rendelkezik, milyen kapcsolati tőkéje van.
[00:44:38]Tehát egy egyetemi tanár nem járhat akármilyen autóval, egy orvos nem a felesége nem öltözhet akárhogyan, ott mindenhol meg kell tudni mutatni, hogy ő éppen milyen társadalmi csoporthoz tartozik.
[00:44:52]Most voltam az agyakkatonás kiállításon a Nemzeti Galériában, és volt ott egy nagyon érdekes mondás, hogy az embernek születésétől fogva vannak vágyai.
[00:44:58]Ha vágyai nincsenek kielégítve, akkor mindenképpen törekszik kielégítésükre.
[00:45:06]Ha ebben a törekvésben nem ismer mértéket és határt, akkor óhatatlanul harcolni fog.
[00:45:10]A harc azonban felfordulás, a felfordulás pedig nyomor.
[00:45:14]A régi királyok gyűlölték ezt a felfordulást, megteremtették tehát a szertartásosság és az igazságosság elvét, hogy határt szabjanak neki, hogy ezáltal táplálják az emberek vágyait, megadják az embereknek azt, amire törekednek, hogy a vágyak soha ne merülhessenek ki a dolgok hatására, és a dolgokat soha ne tudják kimeríteni a vágyak, hanem ez a kettő mindig egymást támogassa, egymás létét meghosszabbítsa.
[00:45:36]Íme, ezért jöttek létre a szertartások.
[00:45:39]Szünce írta a Krisztus előtt harmadik szá.
[00:45:42]Így van.
[00:45:42]Igen.
[00:45:42]És akkor arra gondolunk, hogy a Konfciusznak is még mekkora hatása van még mindig a mondjuk a kínai kommunista pártra.
[00:45:48]Igen, igen, igen, igen.
[00:45:48]Szeres felebarátodat önmagad, hogy hogy a végén mégis tudják terelgetni úgy az embereket, de valójában nem ez történik nyugaton is néha.
[00:45:58]Csak máshogyan.
[00:45:58]De de a saját módszereiket, a saját és azok ugye több 1zer év óta bevált módszerek, amelyek valójában nem is ezt az idézetet akartam felolvasni, volt egy másik, de akkor ezek szerint ezt nem fényképeztem le, hogy ha az embernél azt kell kialakítani, hogy szégyelje magát, hogyha nem teljesít, meg hogyha nem azokat a morális példákat követi, amelyeket állítanak eléjük.
[00:46:23]Így van.
[00:46:23]És ö a hát vannak hasonlóságok itt a a keleti kultúrkörben, tehát hogyha akár a az iszlámot nézzük, akár a kínaiakat nézzük, ugye az iszlám is azt mondja, hogy hogy a hát az igazi szép idők a 9-10.
[00:46:37]században voltak.
[00:46:37]Az a az volt az azok voltak az igazi szép idők, amikor a próféta vagy az utána következő a közvetlen tanítványai azok itt elhintették a magot, és azok voltak a szép idők.
[00:46:49]És most igazából a mai világ az egy az egy átmenet.
[00:46:52]Ott ott ott ott nincsenek ilyen szép dolgok.
[00:46:55]Ezt úgy lehet ellensúlyozni, hogy hogy hatalmad van és gazdag vagy.
[00:46:59]És ezt kell tudni ez ez irányába kell lépéseket megtenni, hogy hogy te a gazdasági nyertesek közé kerüljél, mert a siralomház, ami a világ, ami körbevesz most téged, ez nem az a világ, ami nem az az ideális világ, amit szeretnél, akkor legalább ez jusson.
[00:47:15]És ez nagyon erőteljesen jelen van közöttük.
[00:47:19]Tehát akkor találkozol kínai fiatallal és és mindent megtesz azért, hogy úgy nézzen ki az izomzata, hogy úgy legyen borotválva, hogy izé a a a frizurája úgy legyen, és akkor az ember azt gondolná, hogy ja biztos akkor még legal legalább egészségesen él, de nem, hanem akkor neki olyan cigarettát kell szívnia, ami menővé teszi.
[00:47:38]Tehát, hogy hogy egyszerre jön az izom meg a cigaretta, biztos, hogy ott kell, hogy legyen, mert mert a lényeg a a a hogy ő milyen kisugárzása van, mit mutat, hogy a termékek, az eszközök, a ruha, a megjelenés, a kocsi az valójában mit mutat róla, és ennek az irányába teszik meg a a az ő lépéseiket.
[00:48:00]egy kicsit tényleg más világ, aki ugye valaha járt Kínába, mindenki ugyanarra a megállapításra ült, hogy annyira különbözik Európától, hogy már félelmetes.
[00:48:11]Tehát, hogy hogy amikor elmegy valahova is, akkor hát ez ebben különbözik, ez abba különbözik ez a de teljesen más.
[00:48:17]És miután teljesen más, számunkra szinte kiismerhetetlen.
[00:48:22]Na, milyen érdekes dolgokhoz jutottunk itt a végére, de egyáltalán nem bánom.
[00:48:27]Köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk.
[00:48:28]Én köszönöm, hogy itt ltam.
[00:48:28]Lukics Ferenc alezredessel beszélgettünk a támaszpont című műsorunkban.
[00:48:32]Várjuk a kérdéseket, és azt elfelejtettem az elején bemondani, hogy küldjenek kérdéseket Bukics Ferencnek.
[00:48:38]A www.ultra.tv/kérdések oldalon keresztül lehet ezeket beküldeni, illetve kérem, hogy nyomjanak egy lájkelet erre a videóra, mert akkor az algoritmus több embernek tudja kiajánlani, és akkor ezzel is segíthetik a munkánkat.
[00:48:51]És ha még nem tették, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára.
[00:48:54]Jövő csütörtökön ismét folytatjuk majd.
[00:48:56]Szép napot mindenkinek!
[00:48:58]Viszontlátásra!
[00:48:58]Viszonth hallásra.