Rendkívüli: NATO országból indult csapás Oroszország ellen? - Kiszelly Zoltán

[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]A mikrofonnál Longauer Andrást hallhatják.

[00:00:05]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az Ultrahang csatornáján.

[00:00:07]És ahogyan ebben az időpontban már megszokhatták a kedves hallgatók, Kiszeri Zoltán politológussal a századvég Japdon megszokások.

[00:00:16]Elnézést újra kezdem.

[00:00:18]De az is jó, századvég is jó.

[00:00:18]Á, csak tud a izét, a jól értesült optimistát mindig azt ugye brendbe kell tartani a helyzetet, csak mindig ugye megszokásból már egy ideje izé az a baj, hogy én erre hajlamos vagyok, hogy időről időre, ha már van egy vendégünk, akkor nagyon megszabom a titolusát, és már így reflexből jön, de ugye most küsült, úgyhogy na még.

[00:00:40]Akkor csapó kettő.

[00:00:43]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:45]A mikrofonnál Longa Andrást hallhatják.

[00:00:46]Ez pedig itt a legfrissebb adásuk itt az udrang csatornáján.

[00:00:50]És ahogyan megszokhatták a kedves hallgatók, ebben az időpontban Kisszeli Zoltán politológussal, a jól értesült optimistával beszélgetünk ismételten, aki már itt van velem a vonalban.

[00:01:01]Üdvözöljük a műsorban.

[00:01:01]Köszönjük, hogy ismét fogadja a hívásunkat.

[00:01:04]Jó napot kívánok.

[00:01:07]Hát események továbbra is zajlanak.

[00:01:07]Ö most is egy szép csokor témával érkeztünk, úgyhogy a hallgatók nem fognak szerintem most sem csalódni a legfrissebb hírekben.

[00:01:18]Viszont mielőtt ezek elemzésébe belekezdünk a hallgatókat, hadd biztassuk csak arra, hogyha még esetleg nem tették meg, akkor iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára is.

[00:01:28]És ezen felül egyébként az Utrang Plus YouTube csatornájára is, hiszen ott pedig a holnapi nap folyamán érkezünk majd belikai elemzéssel szintén Kiszeli Zoltánnal.

[00:01:38]Úgyhogy érdemes velünk tartani.

[00:01:39]És ha már itt tartunk egyébként hadd ajánljuk figyelmükbe szerényen a Jómagam csatornáját.

[00:01:44]Ezt itt a feliratkozás gombra kattintva szintén elérhetik.

[00:01:49]Ö ott is időről időre hírösszefoglalókkal, beszélgetésekkel jelentkezem, illetve ezen felül még Kiszeri Zoltán csatornáját is, amihez az elérhetőségeket megtalálhatják a leírásban.

[00:01:58]És hát így meg is vagyunk a szolgálati közleményekkel, úgyhogy rá tudunk fordulni a legfrissebb hírek.

[00:02:07]Most így gondolkodva azon, hogy pontosan melyik irányból is kezdjük el, talán a az oroszok Szent Pétervár elleni támadással kapcsolatos magyarázatairól, illetve az ukrán háború legfrissebb helyzetéről, ha esetleg ejtünk pár szót.

[00:02:23]Ugye az, ha a hallgatók az elmúlt időszakban nézték a híreket, követték az eseményeket, akkor például olyan híreket is láthattak, hogy az oroszok a Szent Péter vár elleni támadást egy olyan elmélettel magyaráznák, hogy akár NATO országokból is küldhettek drónokat Szent Pétervár irányába, és az ezzel kapcsolatos támadás hát sokféle vitát váltott ki.

[00:02:49]egyik oldalról magához ehhez az esethez kapcsolódóan mit lehet elmondani?

[00:02:56]Valóban volt-e esetleg erre felmerülő gyanú lehetőség, hogy tényleg mondjuk NATO országok felől érkeztek ilyen eszközök?

[00:03:03]És hogy általánosságba véve mi tárol ez most er a háború aktuális helyzetéről?

[00:03:07]Merre tart most éppen a konfliktus?

[00:03:11]Hát először, hogyha röviden, tényleg röviden megnézzük a fronthelyzetet, akkor azt látjuk, hogy lelassult a tevékenység.

[00:03:18]Ugye a drónok ott vannak a csatatér fölött.

[00:03:22]Ugye egy időben az oroszok voltak előnyben.

[00:03:25]Ám Elon Muskék csak azokat az eszközöket engedik a Starlinkre csatlakozni nagyjából idén január óta, amelyekért kifizetik a licenzdíjat.

[00:03:34]úgymond az oroszok eddig a gyanú szerint feketén használták a Starlinket, és amióta erre nincs lehetőségük, azóta az oroszoknak a dróntevékenysége lelassult, és az ukránok meg fejlődtek.

[00:03:45]Tehát például azokat a gerán drónokat, amivel az oroszok támadnak, egy 20000 dolláros drónt képzeljünk el átlagárban.

[00:03:52]És ezeket ugye korábban azokkal a 100000 vagy 1 millió 100000 dolláros vagy 1 millió dolláros rakétákkal szedték le, mert nem tudták, hogy melyik a csalidrón, melyik az igazi.

[00:04:02]És az ukránok kifejlesztettek nem most, már tavaly egy olyan elfogórendszert, ez ting névre hallgat, ami mondjuk 2000 dollárba kerül.

[00:04:11]És akkor hát van egy ilyen verseny, hogy a hogy ezek a távolsági drónok hogy működnek.

[00:04:15]Az ukránok itt egy előnyt tudtak elérni, mert ez a drón, mondjuk ilyen 3D nyomtatásos viszonylag egyszerű drón, az mondjuk csak 2000 dollárba kerül.

[00:04:24]És akkor most már a 20000 dolláros orosz drónt egy 2000 dolláros ukrán drón szedi le.

[00:04:32]Na, ez iránt óriási az érdeklődés az öbölmenti országokban is, ahol az irániak a shaheld drónokkal, ami ugye ugyanaz a típus, amit az irániak átadtak az oroszoknak, az oroszok ezt tovább fejlesztették.

[00:04:43]Tehát az öbölmenti térségbe is tudják az ukránok ezt az elfogó drónt exportálni.

[00:04:47]Tehát a drónhadviselés az, ami egy ilyen padhelyzetet teremtett, mert az a bizonyos halálzóna, amiről a katonai szakértők beszélnek.

[00:04:56]Ugye most már Vuk Ferenc is visszatért az útra hangcsatornára, az ő műsorait is tényleg, ha az ember követi, akkor ő erről beszél, Respergezes úr is, hogy ez a killzone, ez a halálzóna megnehezíti, hogy hogy katonák vagy eszközök kerüljenek a frontra.

[00:05:11]Az oroszok mindig beszámolnak arról, hogy itt-ott előreek, de már nem abban a lendületben, mint mondjuk 24-ben.

[00:05:17]Tehát azt látjuk, hogy hogy a front az nagyjából befogyott, és az ukránok ilyen precíziós csapásokat folytatnak az oroszok ellen.

[00:05:25]Van a nagy kép, ugye erről is sokat beszéltünk, és hát a csatér Ukrajna című könyvem erről szól, hogy Trump elnök folytatja az amerikai nagy stratégia megvalósítását.

[00:05:37]Ez azt jelenti, hogy egy energetikai duóliumot akar Oroszországgal kialakítani.

[00:05:41]Én ezt fordított ki Szingernek hívom.

[00:05:43]Ugye az ukrajnai háborúban Bidenék leválasztották Európát az orosz energiáról, és az öbölháború, az Irán elleni háború, ez pedig leválasztja Ázsiát az öbölmenti térség olajáról.

[00:05:55]Kik maradnak?

[00:05:55]Amerika, Venezuellával és Oroszország, mint nagy olajexportőrök.

[00:06:00]Tehát ugye Trumpnak itt van egy jó ajánlata Putyin felé, hogy alakítsanak egy új altai világrendet, egy G2-t.

[00:06:08]Ez a két ország fogja exportálni az olajat.

[00:06:10]Persze az oroszok csak akkor léphetnek ebbe be, ha dollárért exportálják az olajukat.

[00:06:15]Nem Rubelért, Juanért vagy EOért, hanem amerikai dollárért, amit az amerikaiak nyomtatnak és ellenőriznek.

[00:06:21]Ugye Trumpnak az ajánlata azt is tartalmazza, hogy az amerikai cégek közvetítésével adhassanak el az oroszok ismét energiát Európának.

[00:06:31]Mondjuk amerikaiak megvennék az északi áramlat kettő gázvezet gázvezetéket, és akkor amerikai cégeken keresztül kaphatna Németország ismét orosz gázt, mondjuk euróér dollárért.

[00:06:41]Dollárért.

[00:06:41]De hát ugye a németek ezt nem akarják, az Európai Bizottság ezt nem akarja.

[00:06:47]Öngyilkos dolog, mert az európai gazdaság olcsó, rossz energia nélkül nem tud működni.

[00:06:50]Na, tehát itt tartunk most, hogy az ukránok precíziós csapásokkal fúrják meg ezt a tervet, ugyanis az orosz energetikai infrastruktúrát támadják.

[00:07:00]Hát az oroszok ugye tönkretették az ukrán energetikai infrastruktúra nagy részét, emlékszünk, hogy télen ugye ott dideregtek az ukránok, meg nem volt áram.

[00:07:07]És most úgy fizetik ezt a kölcsönt vissza, hogy az orosz olajinfrastruktúrát támadják, tehát kifejezetten olajfinomítókat, olaj raktárakat, vagy olyan berendezéseket, kerozint állítanak elő.

[00:07:25]És ugye itt látjuk azt, hogy hogy a ezek ezek eredményesek.

[00:07:28]Tehát igazából Oroszország most nem nagyon tudja kihasználni azt a helyzetet, hogy 100 dollár körül van a hordónkénti olajár, mert az ukránok pont azokat az olajterminálokat támadják, amelyeken keresztül Oroszország olajat tudna exportálni.

[00:07:44]Ugye látjuk, hogy például kerozint már nem exportálnak az oroszok, és aki nézi a híreket, a Krim félszigeten például racionalizálták, csökkentették a kiadható üzemanyag mennyiségét, mert egyszerűen nem tudnak annyi üzemanyagot bejuttatni a Krimfélszigetre, hogy a turistáknak, lakosságnak is korlátlanul jusson.

[00:08:02]Ezért hogy mondják ezt így adagolták a a vásárolható mennyiséget.

[00:08:08]Tehát az ukránok támadják az orosz olajinfrastruktúrát, hogy ne tudjanak az oroszok ebből a 100 dolláros olajárból nagy hasznot húzni.

[00:08:15]Hát ők azért exportálnak, exportálnak, csak nem annyit, amennyit lehetne, vagy amennyit Trump elnökkel mondjuk, ha megállapodnak, akkor exportálhatnának.

[00:08:25]Itt tartunk most, és itt jön a fontos hír, pontosabban a az eredeti kérdés, hogy hogy jön a képbe a Baltikum.

[00:08:34]Hát itt ugye két olvasat van.

[00:08:34]Én már itt többször beszéltem a műsorban arról, a gyanúról.

[00:08:38]Ez még nem bizonyított, hogy az ukránok Lengyelországon és a balti országokon keresztül küldenek drónokat Pétervárra.

[00:08:48]Ugyanis, hogyha Ukrajnából a szárazföldön küldenék, mondjuk Fehér Oroszország és Oroszország fölött, mondjuk ez 600 km, 800, akkor az oroszoknak lenne mondjuk 800 km távolsága, mélysége arra, hogy leszedjék az Ukrajnából Oroszország fölött indított drónokat, amelyek Pétervár felé mennek.

[00:09:08]De ha körbemennek ezek a drónok, mondjuk Baltikum felé, vagy Lengyelország és a Baltikum felé, akkor ugye ott NATO terület fölött mennek, és csak a balti tengernél lépnek ki a a a tenger fölé, és ott csak 150 km-t kell megtenniük, mondjuk Pétervár felé, és 150 km alatt az oroszok nem biztos, hogy észreveszik őket.

[00:09:30]800 km alatt inkább észreveszik őket.

[00:09:32]Tehát az a gyanú, hogy az ukránok ezeket a velük szövetséges országokat használják arra, hogy a drónjaikat ott biztonságosan elvigyék a balti tenger felé, és ott a a Promorszki olajterminált támadják.

[00:09:44]Ugye most van Szent Péter vár ott a gazdasági csúcstalálkozó, és direkt eltaláltak most az ukránok ott egy olajterminált, és akik érkeztek vendégek az egész világból, azt látják, hogy egy ilyen sűrű fekete füst van a város fölött, mert a az ukrán drónok által eltalált olajterminál ég, és ugy az olajnak ez a fekete füstje messze látható.

[00:10:05]Hát mi miért mondom, hogy van ez a gyanú?

[00:10:08]Már korábban is láttuk, hogy például Észtországban véletlenül egy gyárkéménynek csapódott egy ukrán drón.

[00:10:17]Ugye Litvániában is lezuhant egy ukrán drón.

[00:10:19]És hát most Lettországban volt nagyjából két hete az a botrány, hogy ott is lezuhant egy ukrán drón.

[00:10:25]Milyen véletlen.

[00:10:27]És ugye, hogy a védelmi miniszternek le kellett mondania, hogy nem tudják biztosítani az ország légterét.

[00:10:32]Aztán az egész kormány belebukott ebbe a botrányba, egy koalíciós válság miatt.

[00:10:38]Tehát azt látjuk, hogy mind a három balti országban potyognak le az égből az ukrán drónok.

[00:10:42]És hát ők azt mondják, hogy ezeket az orosz radarelhárítás vagy ilyen elektronikai elhárítás zavarta meg, és véletlenül sodródtak át a balti országok légterébe.

[00:10:53]De a gyanú az, hogy eleve azon keresztül közlekednek, hogy hogy az oroszoknak kisebb esélye legyen leszedni őket.

[00:10:59]Tehát amit az oroszok most állítanak, hogy a balti országokból vagy Finnországból indítják eleve ezeket a drónokat.

[00:11:06]Hát nem tudom, ugye ez nyilván egy figyelmeztetés is lehet, mert én azt nem gondolom, hogy onnan indítják.

[00:11:12]Tehát ugye az egy hát eleve ez is már kvázi egy háború, amiben az európai országok állnak Oroszországgal, de de ez már egy még egy lépés lenne.

[00:11:23]Hát ugye az eszkalációs veszély ott van.

[00:11:25]Az oroszok bejelentették, hogy ha a balti országok felől érkeznek a drónok, akkor esetleg már ott leszednék őket, mármint, hogy az oroszok, a balti országok felett leszednék ezeket az ukrán drónokat.

[00:11:35]És ugye ez egy ellenséges lépés lenne, hiszen a NATO országok fölé lőnének be az oroszok, és hát innentől kezdve jönnek a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek.

[00:11:45]Ugyanis ugye Donald Trump nem érdekelt a NATO fenntartásában.

[00:11:49]Ugye ő nem akar elköteleződni.

[00:11:51]Plusz ugye Törökországgal szemben van mondjuk Izrael részéről egy hát, hogy mondjuk ezt finoman?

[00:11:58]Mondjuk egy várakozás.

[00:12:00]Ugye hát a azt látjuk, hogy Izrael szét akarja szedni ezeket a nagy országokat, iránt négy részre akarják osztani, erről már beszéltünk.

[00:12:08]Ugye a földrajzi szerkezete Iránnak olyan, hogyha a völgyek meg hegyek mentén lerombolják a hidakat, akkor a teheráni központi kormány ott a perzsa platóról nehezebben tudja ellátni az országnak a többi részét, és hát így szét tudnák szedni iránt négy részre.

[00:12:25]Pláne ha a kurdok fellázadnak, az az eriek fellázadnak, meg a harmadik kisebbség fellázad, akkor a a perzsák ott maradnának a perzsafensíkon, és akkor a kisebbségek meg önállósodának.

[00:12:36]És ugyanezt Törökországnak is, hogy úgy vannak ilyen feltételezések, hogy Izrael érdekelt abban, hogy Törökországot is több darabra szedjék, és akkor ugyanúgy nem egy nagy 80 milliós ország lenne, hanem mondjuk három vagy négy, 20 milliós, vagy 25 milliós, és azokat már könnyebben tudnák dominálni, vagy egymás ellen fordítani.

[00:12:55]Tehát és Trump elnök, hogyha ugye maradna a NATO és mondjuk Törökországot egy támadás érnék kívülről, akkor meg kéne védeni Törökországot, de ha nincsen NATO, vagy vagy nem működik a NATO, vagy paralizált a NATO, akkor ugye nem kell az USA-nak sem egy másik NATO tagország érdekében belépni.

[00:13:12]Tehát vannak ilyen feltételezések is, hogy Trump nem csak úgy akarja a NATO-t zárójelbe tenni, hogy az USA-nak ne kelljen szerepet vállalnia Európában, hanem azért is, mert ő kétoldalú kapcsolatokkal akarja megvédeni az országokat.

[00:13:24]Hát leginkább persze a nyugati féltekén akar.

[00:13:26]Na, tehát itt tartunk most.

[00:13:29]És a drónhadviselés egy komoly eszkalációs veszélyt hordoz, hiszen ha az oroszok elkezdik leszedni a az ukrán drónokat a Baltikum fölött, akkor ugye vagy segítenek a többi országok, vagy nem.

[00:13:40]És ugye ez vagy egy konfliktushoz vezet, vagy nem.

[00:13:45]Mi a szerencse?

[00:13:45]Ezzel zárom ezt a hosszúra nyúlt bevezetőt, hogy a az oroszok sem érdekeltek abban, hogy hogy hogy eszkalálódjon a konfliktus, hiszen annyi katonájuk nincsen, hogy az európaiakkal is tudjanak háborúzni.

[00:14:00]Hát ha egy másik eszkalációs lépcső is van sajnos, miután a harctéren Ukrajnában az oroszok nem tudnak eredményt elérni.

[00:14:08]Az ukránok a precíziós csapásokkal, az orosz export, olajxport infrastruktúrát nagyon meggyengítették, nagyon támadják, valódi károkat, súlyos, fájdalmas károkat okoztak az oroszoknak.

[00:14:23]Na, ezért jön elő megint a nukleáris kérdés, hiszen illetve a rakéták kérdése.

[00:14:27]Nyilván nem fognak az oroszok nukleáris fegyvert bevetni, de az ezzel való fenyegetés egyfajta tehetetlenséget mutat az oroszok részéről, mert elér az oroszok egy üvegplafonba ütköztek, nem tudnak most már az ukránokon nagyobbat ütni, hiszen a fronton nem tudnak, erről beszéltünk a drónok miatt.

[00:14:44]Ugye hát rakétákat tudnak küldeni Ukrajnára, tudnak még több erőművet megsemmisíteni vagy vasúti transzformátorállomást, de igazából ez ez nem fogja javítani a helyzetüket, tehát nem lesz emiatt egy egy zendülés vagy forradalom Zelenski ellen.

[00:15:00]Tehát egy egy padf padhelyzet felé közeledünk.

[00:15:02]Talán így lehet a legjobban leírni.

[00:15:07]Ugye eközben arról is hírek érkeztek, hogy Mark Rutenartó főtitkár Kiev belátogatott előzetes bejelentés nélkül, és erről egyébként a posztot később le is törölték az adott médium, aki ezt végül közölte.

[00:15:20]Hogy látja, hogyan illeszkedik bele ez a hirtelen látogatás a az aktuális előbb felvázolt helyzetbe?

[00:15:30]Azt látjuk, hogy Németország eldöntötte, hogy harmadszor is nekifut.

[00:15:33]a németek harmadszor is Európa legerősebb hadseregét akarják felépíteni.

[00:15:37]Tehát azt látjuk, hogy sajnos ezt eldöntötték.

[00:15:42]Tehát a német elit eldöntötte, hogy nem a megújuló energia a kitörési pont, mint ahogy ezt eddig mondták, hanem a fegyvergyártás.

[00:15:50]Hát ez rossz hír, ez rossz hír.

[00:15:52]És hát szerencsétlen németeknek most azt üzeni a hivatalos politika, hogy oké, hogy bezárjuk az autógyárakat, de hát két opció van az autógyári munkásoknak, hogy ha katonakorú férfiak vagy nők, hogy átmentek egy fegyvergyárba dolgozni, vagy jelentkezzetek katonának.

[00:16:08]Hát micsoda kilátások.

[00:16:09]Tehát azt látjuk, hogy a német autóipar az az egy komoly válságban van, ahogy közeledünk 2035-höz, az Unió által előírt határidőhöz, amikor ki kell vezetni a benzines és dízeles autók gyártását, újat már nem lenne szabad gyártani.

[00:16:24]Ugye a német autógyárak is azt mondják, oké, ahogy közeledünk a határidőhöz és ugye át kell állni valami másra, akkor nem az elektromos autógyártásra állnak át, hiszen a kínaiak ebben jobbak, vagy a japánok a hibridjeikkel ebben sokkal jobbak, mint az európai, vagy a német gyártók.

[00:16:41]Itt sokszor beszéltünk a műsorban, hogy egy német autómárkának a belépő szintje, tehát a leg legolcsóbb német villanyautó, mondjuk egy nagy német márkánál, az annyiba kerül, mint egy kínai márkánál a középső szint.

[00:16:58]Tehát akkor már inkább egy középső szintet veszek egy kínai autóból, még ha nem is akkora presztízs, mint mint mondjuk egy kicsi német autót veszek, ami presztízs, de mondjuk meg jobban tartja lehet az árát, de használati értéke az kisebb.

[00:17:10]Tehát itt vannak a problémák és a fegyvergyártást látják a németek kitörési pontnak.

[00:17:15]Na Spárta 2.0 német terv, ezt most fogadták el.

[00:17:18]Ez 10 évre 500 milliárd euró elköltését jelenti.

[00:17:23]És itt közeledünk majd Ukrajnához.

[00:17:25]Ugyanis a németek saját erős hadsereget akarnak építeni, minden szerződést megszegnek.

[00:17:30]Hát ők próbálják ezt így kreatívan értelmezni a 2 plus4 szerződésben például, ami Németország újraegyesítését lehetővé tette a győztes hatalmak és a legyőzött két Németország között, ugye az NDK meg az NSK között.

[00:17:45]Ez például 325000 főben maximalizálja a német hadsereg létszámát.

[00:17:48]Most nincs ennyi, mert nem akarnak katonáskodni a németek, de erre eldöntötték, hogy most akkor lesz 260000 aktív katona és 200000 azonnal bevethető tartalékos, tehát 460000, ami több mint a 326.

[00:18:04]Tehát igazából ott tartunk most, hogy Németország harmadszor is nekifut, fegyverkezik, és például a sorkötelezettséget ugye januártól bevezették.

[00:18:11]A fiataloknak nem sok kedve van katonáskodni.

[00:18:14]Az generáció worklife balancébe nem fér bele a katonáskodás.

[00:18:20]És például most jött ki a hír, hogy a fiataloknak nagyjából a harmada nem is töltötte ki a az összeírási ívet.

[00:18:26]Hát most felszólították őket, hogy hohó, hát ki kell tölteni.

[00:18:31]És ugye nem is jelentkeznek.

[00:18:33]300 fiatalt várnak az idén, hogy önkéntesen jelentkezzenek.

[00:18:37]Hát nem jelentkeznek.

[00:18:37]És ha nem jelentkeznek, akkor sorsolás lesz, vagy valamilyen kényszer, hogy fel tudják tölteni ezt a létszámot.

[00:18:43]Tehát a németek fejverkeznek.

[00:18:46]Az ukránoknak harctéri tapasztalata van a dróntechnológiában.

[00:18:51]Az előbb beszéltünk ezekről a Stingelfogó drónokról.

[00:18:53]Tehát a németek most azt szeretnék, hogy az Uniónak a 150 milliárd eurós széf fegyverkezési programját, illetve ezt a német Spárta 2.0500 milliárd eurós 10 évre szóló fegyverkezési programot Ukrajnával közösen költsék.

[00:19:09]Ez a Produce with Ukraine, ez ez a program neve, hogy ennek a pénznek egy részét Ukrajnában költsék el.

[00:19:16]Egyrészt, hogy az ukránoknak is legyen adóbevétele, hogy Ukrajnában is legyenek munkahelyek.

[00:19:20]És hát van egy másik szempont, hogyha Ukrajnában gyártják ezeket a fegyvereket, akkor ugye az ukránok ezeket rögtön ki is tudják próbálni a harctéren.

[00:19:29]Tehát olyan kipróbált fegyverekkel rendelkeznének a németek és az európaiak, amely országok ebben a programban részt vesznek.

[00:19:37]ami a harctéren kipróbált, és a legmodernebb orosz fegyverek ellen is úgymond kiállják a próbát.

[00:19:45]Na, tehát ez, amit a NATO főtitkár próbál leboltolni.

[00:19:48]Ugyanis több olyan program van, amit a NATO átvett.

[00:19:53]A rásteini formátumot az amerikaiak Trump elnök második hivatalba lépése előtt átadták a NATO-nak.

[00:19:57]Andrej Babic Cse miniszterelnök, amikor hivatalba lépett, a Cseh lőszervásárlási programot átadta a NATO-nak.

[00:20:05]Tehát van több olyan program, ami Ukrajna felfegyverzését szolgálja a nyugati szövetségesek részéről.

[00:20:12]Ezekben eddig Magyarország nem vett részt, vagy csak mondjuk a a rásteinni formátumban talán nem is tudom, lehet, hogy részt vettünk, de nem tettünk bele pénzt.

[00:20:19]Szerintem ezt se fogunk.

[00:20:22]Vagy csak a Magyar Péter kormánya csak minimálisat, mert ennek nincs többsége Magyarországon, hogy pénzt küldjünk a háborúban.

[00:20:27]Ugye ő is csak annyit mondott, hogy hogy Magyarország nem fog fegyvert vagy harci eszközt küldeni.

[00:20:34]Ugye ez nem biztos, hogy vonatkozik azokra a privát cégekre, amelyek mondjuk Magyarországon termelnek, mert Szlovákiából és Szerbiából is egyébként a cégek, tehát az ott működő haditechnikai, privát cégek, amit ott gyártanak fegyvert, azt eladják Ukrajnába.

[00:20:50]Persze nem közvetlenül, hanem közvetítőkön keresztül.

[00:20:54]Azt mindig nyilvánosságra is hozzák egyébként.

[00:20:55]Tehát a sajtóban, aki kíváncsi rá, elolvashatja, hogy milyen szerb lőszer vagy Szlovákiában magáncégek által gyártott fegyver jut ki Ukrajnába.

[00:21:06]És hát valami hasonlóra számíthatunk itt Magyarországon is, hogy azok a privát cégek, amelyek Magyarországon gyártanak fegyvert, majd eladják mondjuk az így gyártott fegyvereket egy nyugati cégnek, és hogy az a nyugati cég utána hova viszi ezeket a fegyvereket, az már ugye azt azt már nem fogják firtatni.

[00:21:23]Na mindegy, zárójel bezárva.

[00:21:25]Tehát a NATO főtitkár az, aki az ilyen fegyverprojekteket koordinálja, például ugye a a korábbi rámstein formátumon keresztül, vagy a cselőszervásárlási programon keresztül.

[00:21:37]Tehát ez minimum egy téma volt, amit Ukrajnával meg kell beszélnie, hogy hogyan tud Ukrajna integrálódni ezekbe a fegyvergyártási projektekbe.

[00:21:43]A másik téma meg nyilván az, hogy azért Ukrajna is gyengül, tehát nekik a katona a szűk keresztmetszet, és hogy hogy milyen módon tud a NATO segíteni Ukrajnának, mert hát azért azt látjuk, hogy nyilván nem az ukránok találták meg a Moszkvacirkálót, hogy azért a nyugati felderítési adatok és itt amerikai felderítési adatok is segítik az ukránokat, ugye hát ezeket jellemzően valamilyen formában át kell adni, vagy bilaterális alapon, vagy valamilyen más együttműködés formájában.

[00:22:10]Tehát biztos, hogy erről is beszéltek.

[00:22:13]És hát van egy fordított helyzet, tehát most nem húzva sokáig az időt, akkor álljunk is megnél utolsó pontként, hogy eddig úgy volt, hogy a nyugatiak képezték ki az ukránokat.

[00:22:24]Aztán ugye rájöttek, hogy hát az nem sokat ér, ami a tankönyvben van.

[00:22:29]És ezért például azt látjuk, hogy most már az ukránok képezik ki a NATO országok katonáit.

[00:22:33]Tehát egy ilyen fordított transzfer is van.

[00:22:35]nem csak az öbölmenti országokba adnak el az ukránok drónelhárító technológiát, hanem Nyugat-Európában is rájöttek arra, hogy például pont a dróntechnológiánál, amiben Ukrajna tényleg fejlett a háború miatt, hogy hogyan tudják az ukránok átadni a tudásukat a NATO tagországoknak.

[00:22:53]Tehát van egy ilyen része is a tárgyalásoknak.

[00:23:00]Ami ugye még itt fölmerül és ide kapcsolódik magyar szálon ezekhez az eseményekhez, az ugye a kárpátjai magyarok helyzete, illetve az ezzel kapcsolatos korábbi ígéretek Magyar Péter részéről arra vonatkozóan, hogy erre megállapodás fog születni Zelenszki elnökkelt, hogy itt az itteni, mármint az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet, illetve kisebbségi jogok helyzetét rendezzék, illetve megoldják.

[00:23:25]És most úgy tűnik, minthogyha sikerült volna egy ilyen megállapodást elindítani, nyílbeütni.

[00:23:32]És itt akkor föl is tettem azt a kérdést, hogy hogy látja, hogy jelen pillanatban miről van szó a gyakorlatban?

[00:23:38]Hiszen ugye az egy dolog, hogy hogy be lett jelentve, hogy sikerült eredményeket elérni, de mik ezek az eredmények és mit jelentenek pontosan?

[00:23:49]Igen.

[00:23:49]Hát ugye Magyar Péter európai néppárti politikus, a Tiszapárt az Európai Néppárt tagja.

[00:23:53]És hát Manfréd és Ósula világosan megmondták, hogy aki abba a klubba akar tartozni, annak támogatnia kell Ukrajnát, érsd a háborút, annak a jogállamiságot támogatnia kell, értsd a ezt a politikai zsarolási mechanizmust, ami egyébként most már hatályba lép minden uniós tagországgal szemben.

[00:24:12]Ez ezt úgy hívják, hogy a második cikkelyi szerinti eljárás.

[00:24:16]Ugye a hetedik cikkelyeki szerinti eljárás az Magyarország, Lengyelország esetében nem volt sikeres, ezért most idén kitalálták, és az unió bírósága jóváhagyta a hetedik cikkely szerinti járást.

[00:24:25]Tehát most kezdődik csak az igazi Córes, tehát mostantól lesz nagyon durva az európai politika.

[00:24:30]pláne ha jövőre Franciaországban mondjuk vagy egy szélső baloldali elnököt választanak meg, vagy Marine Löpenék pártjának a a politikusát, amik Jordan Bardelát választják francia elnöknek, mert a németek és a franciák már most két irányba tartanak, tehát külön külön a két legnagyobb uniós ország két irányba fejlődik, és ha ez a divergáció, ez a széttartás fel erősödik, akkor ugye még több törés lesz.

[00:24:54]És hát az Európai Néppárt azt mondja, hogy a Német Európához kell tartozni.

[00:24:58]a német vonalat kell követni.

[00:25:01]Ugye Magyar Péter oda tartozik, ő néppárti politikusként, és ennek része az ukrajnai projekt támogatása.

[00:25:07]A franciák, spanyolok, olaszok nem támogatják annyira Ukrajnát, szavakban igen, mindet megszavaznak, de amikor pénzről van szó, vagy elköteleződésről, akkor már messze nincsenek ott.

[00:25:17]Tehát például Ukrajna kérdésében is a franciák, olaszok, spanyolok, azok kifelé mennek a történetből.

[00:25:23]Például most kilenc ország lépett ki a NATO fegyver ukrán lőszervásárlási programjából, amit még a cse elnök indított el nagyjából talán két éve, Petr Pavel és a Babis ezt átadta a NATO-nak, akkor még 18 ország vett ebben az ukrán lőszervásárlásban részt, és most kilenc ország kilépett mondán, ha a cseheket sem érdekli, akkor őket sem.

[00:25:47]És hát nyilván ezek főként a déli országok.

[00:25:49]Tehát Franciaország és Németország két külön irányba megy.

[00:25:51]Ez felerősödhet.

[00:25:54]És Magyar Péter a német Európához tartozik.

[00:25:57]Mi a rossz hír?

[00:25:57]Hát, hogy ugyanazok a frontok alakulnak ki, mint az első világháború előtt, hogy ott van Franciaország a saját szövetségi rendszerével, a déli országokkal, ott van Németország a szokásos gyanúsítottakkal, a csehekkel, osztrákokkal, finnekkel, most már a magyarokkal is, görögökkel.

[00:26:15]Tehát ezek a kontinentális országok, amelyek Németországtól függenek, tehát két ilyen tábor alakul ki.

[00:26:21]És hogy jön, hogy térünk vissza Ukrajna kapcsán, hogy Magyar Péternek támogatnia kell Ukrajn.

[00:26:28]Ja, a harmadik, bocsánat, az az európa integráció, tehát az ez a német Európát is támogatni kell, Ukrajna jogállamiság és a az Európa integráció, a mélytés.

[00:26:36]Tehát ezek a feltételek.

[00:26:36]És Magyar Péternek Ukrajnát is támogatnia kell, de ezt úgy kell eladnia, hogy a magyar közönség előtt ez ne tűnjön önfeladásnak.

[00:26:45]És hát egy olyan kompromisszum született, ahol mind a két fél engedett, tehát mint az okos lány Mátyás király meséjében, hogy hogy kaptunk is valamit, meg nem is.

[00:26:53]Mi az, ami tényleg az ukránok részéről egy gesztus?

[00:26:57]Azt mondták, hogy ahol 10%-nyi a magyar kisebbség, ott szabadon lehet gyakorolni a kisebbségi nyelvhasználatot.

[00:27:07]Tök jó, csak ezt az ukrán alkotmány egyébként is garantálja.

[00:27:09]egyébként a a nemzetközi küszöb az 20%, tehát ha egy településen 20%-ot tesz ki egy adott kisebbséghez tartozó embereknek a száma, akkor szokott általában a legtöbb törvény és nemzetközi szerződés alapján megjelenni az a jogosítvány, hogy szabadon használhassák a saját anyanyelvüket, vagy kiírhassák a helységnévtáblákat, utcaneveket.

[00:27:31]És most igazából az ukránok azt mondták, hogy oké, ahol 10% a magyarok aránya, ott lehet magyar helységnévtábla.

[00:27:39]Az iskolában tanulhatnak a gyerekek magyarul, használhatják a nemzeti szimbólumokat, ezeket eddig korlátozták.

[00:27:49]Tehát magyarul az ukránok ennyiben engedtek, hogy mondjuk a 20% helyett azt mondták, hogy oké, legyen 10%.

[00:27:52]Hol az átverés?

[00:27:56]hogy ez csak azokra a településekre vonak, tehát nem egész Kárpátaljára, hanem csak azokra a településekre.

[00:28:03]Nyilván ezek fontosak a magyar kisebbség számára, nyilván most Berekszászról beszélünk, munkásról, de mondjuk ahol 10% alatt van a magyarok aránya, ott már ezeket a jogosítványokat nem biztosítják az ukránok.

[00:28:13]Tehát igazából települési szintű autonómiát kapunk.

[00:28:15]Mi meg regionális autonómiában gondolkodtunk, legalábbis eddig, hogy Kárpátalja egész területén lehessen magyarul beszélni, hiszen lehet, hogy csak 9% a magyarok aránya, akkor ők már nem tanulhatnak magyarul az iskolában, akkor ők nem használhatják a nemzeti lobogónkat, ők nem énekelhetik el szabadég alatt a himnuszunkat, mondjuk egy magyar nemzeti ünnepen.

[00:28:37]Tehát ez az átverés, hogy az ukránok adtak is valamit, meg nem is, mert ahol nincs 10%-nyi a magyarok aránya, mondjuk pont az átmeneti területeken, a szórványban, na ott ez a magyarságnak nem biztosít többlet jogosítványokat.

[00:28:49]és pláne nem az ukrán alkotmány, ami egyébként egy nagyon liberális alkotmány, vagy az ukrán kisebbségi törvény szerint kaptunk is valamit, meg igazából nem is.

[00:28:57]És Magyar Péter most ezt úgy tudja felmutatni, hugye mit mondott, haudik a TV, ugye ez egy sorozatom a csatornán, hogy azt mondja, csak egy feltétele volt az uniós pénzek hazahozatalálnak, hogy hogy a korrupciót vissza kell szorítani.

[00:29:10]Tök jó mondhatnánk, ugye senki sem szereti a korrupciót.

[00:29:14]Igen ám, csak most látunk, hogy van még egy feltétel, kimondva kimondatlanul, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat is meg kell kezdeni.

[00:29:22]Ezt eddig csak Magyarország blokkolta.

[00:29:23]És milyen véletlen, hogyhogy nem?

[00:29:27]Hát most pont megállapodtak, nyilván van egy időnyomás is, de ugye Magyar Péter most ezt teszi a kirakatba, hogy ő mennyi mindent ért el a magyar kisebbség javára.

[00:29:35]Mondjuk ez tényleg fontos, csak ugye az lett volna a fontos, hogyha ezt egy regionális szinten használnák, vagy a magyar kisebbségre vonatkoztatva használnák, hogy hogy ahol 8% vagy 5% a magyarok aránya, ott is a gyerekek magyarul tanulhassanak, vagy ott is lehessen magyar himnuszt énekelni, vagy magyar helyiségnévtáblát kilönni.

[00:29:53]Ezt már nem biztosítják az ukránok.

[00:29:55]Tehát igazából most Magyar Péter nyugodtan mondhatja, hogy megvan a nagy kompromisszum.

[00:29:59]Az ukránok engedtek, és ezért én is engedek, és indulhat az ukrán csatlakozási tárgyalás.

[00:30:04]első fejezete.

[00:30:06]Ugye nyilván még még van vagy 60 lehetőség, hogy hogy nemet mondjon Magyarország, tehát nem adott fel mindent.

[00:30:12]Ilyen szempontból a zöld az első zöld jelzést adta meg.

[00:30:15]Még van egy csomó lehetőség, amikor ha az ukránok nem teljesítik a a azt, amit vállaltak, akkor nemet lehet mondani, vagy meg lehet állítani a folyamatot.

[00:30:25]De igazából ez egy olyan kompromisszum, ami az ukrán nemzetépítést nem lassítja.

[00:30:30]Tehát az ukránok ezt könnyen beáldozzák, mert 100000 magyarról van szó, akik nagyjából a határmenti térségre zsugorodtak össze.

[00:30:40]A szórványban élő magyaroknak az asszimilációját viszont ez felgyorsítja, mert ha 10% alatt van a magyarok aránya, akkor akkor akkor a bejelentés alapján legalábbis én így következtetek rá, hogy nem tudják használni ezeket a jogosítványokat.

[00:30:52]És hát ugye az ukránok ezt egy magyar-ukrán alkúként tálalják, tehát hogy semmiképpen se vonatkozzon az orosz kisebbségre, mert ugye igazából az ukránok az orosz kisebbséget akarják asszimilálni.

[00:31:05]Ez is volt az egyik oka annak a geopolitikai szempontokon túl, hogy Putyin miért indította el a háborút, hogy ezt az ukrán nemzetépítést ne az orosz kisebbség, az orosz ajkú kisebbség rovására tegyék meg.

[00:31:15]Tehát itt tartunk most.

[00:31:17]Magyar Péter teljesítette a brüsszeli elvárásokat, csak ezt megpróbálja egy kicsit átkeretezni az ő rá jellemző abszolút filmszínház keretében.

[00:31:29]Hát mindenesetre itt is lesz mire visszatérnünk, és ha már itt a további híreknél tartunk, akkor a hallgatókat bíztatjuk, hogy tartsanak velünk az Ultrahang Plus csatornáján is, ahol pedig belpolitikai elemzéssel fogunk jelentkezni a holnapi nap folyamán.

[00:31:44]Viszont most ebbe az adásba, jelen pillanatban ennyi fért bele.

[00:31:47]Hallgatoktól búcsúzunk.

[00:31:47]Kiszani Zoltának pedig nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk.