Ultrahang 42:58

Putyin rendkívüli bejelentése: brutális fegyver bevetésére készül Oroszország? - Somkuti Bálint

ukrán háborúdiplomácianukleáris fegyverbiztonságpolitikakülpolitikamegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Putyin rendkívüli bejelentése: brutális fegyver bevetésére készül Oroszország? - Somkuti Bálint
tl;dr
  • Zelenszkij nyílt levele Putyinhoz inkább médiahack, mint komoly tárgyalási szándék; az időzítést rontották az oroszok által terrortámadásnak értékelt előzmények.
  • „nagyon furcsa úgy kezdeni egy békülést, hogy előtte megharapom valakinek a kisujját, vagy lelököm a kedvenc macskáját az erkélyről” – Somkuti Bálint
  • Ukrajna katonai és diplomáciai helyzete romlik: orosz előrenyomulás, légtér gyengülése, lengyel kapcsolatok megromlása, és a kért légvédelemre sem érkezett válasz az USA-tól.
  • Az Oresnyik rakéta bevetése Putyin szerint teszt volt; a nukleáris hordozóeszközre szerelt penetrátorokkal végrehajtott csapás hatékonysága bizonytalan.
  • Globális Patriot-hiány lépett fel, az évi 500–600 legyártott rakéta és az európai készletek féltése miatt Ukrajna „kölcsönrakéta” javaslata kivitelezhetetlen.
  • Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási tárgyalásai gyorsított eljárással indulhatnak, de a rendezetlen határviták és belső problémák importálása feszültségeket szülhet.
  • Trump és Netanjahu állítólagos konfliktusa mögött vagy valós düh, vagy megrendezett műbalhé állhat, hogy csillapítsák a „ki irányít” kérdését a Make America Great mozgalmon belül.
  • Litvánia amerikai atomfegyverek telepítéséről tárgyal, ami elrettentheti Oroszországot, de elsődleges célponttá is tenné az országot, és alááshatja a jövőbeli kooperációt.
  • A Henry Nowak-ügy rávilágít a brit rendőrség kettős mércéjére és a kontrollálatlan migráció feszültségeire; a média hallgatása éles ellentétben áll a George Floyd-ügy globális visszhangjával.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Zelenszkij nyílt levele Putyinhoz – békejavaslat vagy médiahack?

A beszélgetés egyik központi témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyílt levele volt, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett, és személyes találkozót ajánlott a konfliktus lezárása érdekében. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint az időzítés különösen furcsa, hiszen a levelet közvetlenül olyan események előzték meg, amelyeket Oroszország terrortámadásként értékelt – például a Sztarobelszk és Szimferopol térségében történt busz elleni támadásokat, valamint Moszkva felett lelőtt drónokat.

„nagyon furcsa úgy kezdeni egy békülést, hogy előtte megharapom valakinek a kisujját, vagy lelököm a kedvenc macskáját az erkélyről” – Somkuti Bálint *

A szakértő több lehetséges magyarázatot is felvázolt. Egyrészt Ukrajna katonai helyzete folyamatosan romlik: az orosz erők Kosztyantinivka és Szlovjanszk irányában is támadásba lendültek, az ukrán légtér pedig „megnyekkenőben van”. Emellett Zelenszkij hiába kért további légvédelmi eszközöket az Egyesült Államoktól, választ sem kapott. A kongresszus ugyan próbálja korlátozni Donald Trump elnök mozgásterét, de az elnöknek vétójoga van a külpolitikában.

Somkuti Bálint rámutatott arra is, hogy Ukrajna diplomáciai helyzete is romlott: Andrij Melnyik újratemetése kapcsán sikerült összeveszniük Lengyelországgal, amely a legfőbb európai támogatójuk volt. A szakértő szerint a levél inkább „média hack”, mintsem komoly tárgyalási szándék, és a Kreml válasza – miszerint Zelenszkij mehet Moszkvába, ha akar – pontosan tükrözi ezt a komolyságot.

A levél tartalmával kapcsolatban Somkuti Bálint vitatta Zelenszkij azon állítását, hogy Putyin nem törődik a népével, míg ő igen. A szakértő szerint mindkét országban hasonló folyamat zajlik: a lelkesedés hanyatlóban van, de egyik oldalon sem látszanak a társadalmi támogatottság összeomlásának jelei. Ukrajnában a lakosság „inkább passzívan, mint aktívan támogatja” Zelenszkij elnököt.

„ez egy média hack inkább, mint egy komoly tárgyalási szándék” – Somkuti Bálint *

A szakértő hangsúlyozta, hogy Zelenszkij önjáró személyiség, tehát nem igazak azok az orosz propagandaállítások, miszerint a nyugati államok bábja lenne. Ugyanakkor az a stratégia, hogy az erő pozíciójából próbál tárgyalni, miközben katonailag egyre rosszabb helyzetben van, visszás. Somkuti Bálint egy boxhasonlattal élt: olyan ez, mintha ő hívná ki Mike Tysont, mert magasabb és fiatalabb, de közben harminc éve nem volt boxkesztyű a kezén.

Az Oresnyik rakéta bevetése – Putyin „nagy katonai titka”

A szentpétervári gazdasági fórumon Putyin az Oresnyik rakéta ukrajnai bevetéséről azt nyilatkozta:

„ami pedig a legutóbbit illeti, őszintén szólva elárulok nektek egy nagyon nagy katonai államtitkot. Egyszerűen odacsapott le, ahol kényelmes volt, hogy lássuk az eredményeket.” – Vlagyimir Putyin (Somkuti Bálint idézetében) *

Somkuti Bálint szerint ennek az üzenetnek több olvasata is lehetséges. Az egyik értelmezés szerint a fegyver nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért bagatellizálja el a kárt. A másik olvasat szerint valóban egy tesztüzemről volt szó, hiszen az orosz sajtó és a katonai bloggerek („voenkorok”) is arról beszéltek, hogy az Oresnyik még nincs teljesen rendszerbe állítva. Putyin maga is elmondta, hogy Oroszország területén még nem tesztelték ezt a fegyvert, csak gyakorlópályán.

A szakértő részletesen ismertette a fegyver technikai jellemzőit: az Oresnyik alapvetően nukleáris robbanófejek hordozására tervezett eszköz, tehát valójában egy atomrakéta, amelyre most nem szereltek atomrobbanófejeket. Helyette „penetrátornak” nevezett hosszú fémrudakat helyeztek el rajta, amelyek a hangsebesség akár hatszorosával csapódnak be, és óriási lendületük révén jelentős károkat képesek okozni. A hivatalos indoklás szerint azért fejlesztették ki, hogy olyan mélyen található célpontokat is meg tudjanak semmisíteni, amelyeket legfeljebb atomfegyverrel lehetne elérni – hasonlóan az amerikai „bunkerromboló” fegyverekhez.

Globális Patriot-hiány – Ukrajna kölcsönrakéta-javaslata

A Bloomberg értesülései szerint Ukrajna egy rendhagyó, zárt ajtók mögötti javaslattal fordult Németországhoz: azt kérték, hogy Berlin azonnal adjon át több tucat Patriot elfogó rakétát a saját készleteiből, Ukrajna pedig vállalná, hogy ezeket a jövőben legyártott, frissen kikerülő rakétákkal pótolja később.

Somkuti Bálint ezt a kocsmai „hozomra italt nem adunk” felirathoz hasonlította. Rámutatott, hogy egy Patriot rakéta ára 1–3 millió dollár (kb. 350 millió – 1 milliárd forint), és ezeket az eszközöket manufakturális módszerekkel szerelik össze, hasonlóan a luxus sportkocsikhoz. Évente mindössze 500–600 darab készül belőlük. A szakértő szerint olyan ez, mintha a világon hirtelen mindenki Ferrarival szeretne járni – a Föld lakosságának többsége számára nem a Ferrari az ideális közlekedési eszköz, és a Patriot sem az ideális légvédelmi eszköz minden helyzetben.

„globális Patriot hiány lépett fel, és hiába kér Zelenszkij elnök, ha nincs” – Somkuti Bálint *

A helyzetet súlyosbítja, hogy az európai országok saját készleteiket is féltik. Somkuti Bálint felidézte, hogy korábban azzal fenyegették a világot, hogy Oroszország 2030-ban megtámadja Európát, egy lett védelmi miniszteri kijelentés szerint pedig ez már 2028-ban bekövetkezhet. Ez azt jelenti, hogy „semmit nem lehet odaadni gyakorlatilag az Európában maradt kevés számú készletből bárki másnak, ideértve Ukrajnát is, mert nemsokára Európát magát is támadás éri”.

A szakértő egy másik aggasztó példát is említett: Kuvait mellett találtak egy Patriot-rakétát, amelyet 2000-ben gyártottak. Egy 26 éves rakéta – még ha nem is használták, csak garázsban állt – elektronikája fárad, mechanikai részei elöregednek. „Ha már ott tartunk, hogy 2000-ben gyártott patriotokat lövöldöznek, akkor higgyük el, hogy nem nagyon van a világon szabadon patriot készlet” – fogalmazott.

Ukrajna és Moldova EU-csatlakozása – gesztus vagy valódi előrelépés?

Az Európai Tanács megkezdte az előkészületeket Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási tárgyalásainak elindítására. Június 15–16-án tárgyalják az első klasztereket, és ha elfogadják, 18-án már el is indulhat a folyamat. Somkuti Bálint óvatosan fogalmazott, mert – mint mondta – az ukrán lakosság jelentős részének ez egy olyan álom, amelyért páratlan áldozatokat vállalt.

Ugyanakkor a szakértő több problémára is felhívta a figyelmet. Korábban az EU alapelvei közé tartozott, hogy a tagjelölteknek rendezniük kell vitás határügyeiket – példaként Horvátország és Szlovénia esetét említette. Ukrajna keleti határai azonban „finoman szólva sem állandóak”, Moldovának pedig ott van Transznisztria problémája. Somkuti Bálint szerint ezt a lépést lehet úgy is értelmezni, hogy az EU „az orosz medve karmai közül kiszakít két országot”, de úgy is, hogy „importál egy csomó problémát saját magának”.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy Törökország több mint 20 éve próbál bejutni az EU-ba, és Szerbia sem áll jól. A gyorsított eljárás további diplomáciai feszültségeket okozhat, különösen annak fényében, hogy Lengyelország álláspontja az Andrij Melnyik-ügy miatt megváltozott, Németország és Franciaország pedig nem szeretné annyira gyorsítani az ukrán mezőgazdasági termékek beáramlását Európába.

Közel-Kelet: Trump és Netanjahu konfliktusa, a libanoni tűzszünet

Az Axios értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök „üvöltve és trágár kifejezésekkel” esett neki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek. Somkuti Bálint szerint ennek a történetnek is több olvasata lehetséges. Egyrészt az Axios Trump elnökhöz legközelebb álló médiacsatorna, tehát „komolyan gondolja-e bárki azt, hogy az Axiosra kiment volna bármi olyan, ami a Fehér Háznak és különösen Donald Trumpnak a támogatását nem bírja?”.

A szakértő két forgatókönyvet tart elképzelhetőnek: vagy valóban dühös volt Trump, mert Netanjahu nem tartott be egy megállapodást, vagy az egész egy „publicity stunt”, egy megrendezett műbalhé volt. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy a Make America Great mozgalmon belül egyre többen kérdőjelezték meg, hogy ki irányítja valójában a háborút – Trump vagy Netanjahu –, és ezeknek a hangoknak a lecsillapítására szükség lehetett egy ilyen látványos konfliktusra.

„teljesen elképzelhető, hogy ilyen forgatókönyv is elképzelhető, hogy túlságosan sokan kezdték el megkérdőjelezni […] ki mondja ki a végső szót, Trump vagy Netanjahu? És ezeknek a hangoknak a lecsillapítására kellett egy ilyen műbalhé” – Somkuti Bálint *

A konfliktus hátterében a libanoni tűzszünet áll. Washingtonban sikerült elérni egy elvi megállapodást Izrael és a libanoni kormány között, de Naim Qassem, a Hezbollah vezetője elutasította a paktumot. Somkuti Bálint részletesen bemutatta a Hezbollah struktúráját: egy síita szervezetről van szó, amelynek van bejegyzett politikai pártja, fegyveres szervezete, tévéje, rádióadója, óvodája és idősek otthona is – „egy állam az államban minden túlzás nélkül”. A libanoni hadsereg sok szempontból gyengébb, mint a Hezbollah fegyveres szárnya.

A helyzetet bonyolítja, hogy Irán csak akkor hajlandó a Hormuzi-szoros újranyitásáról és a helyzet normalizálásáról tárgyalni, ha a Hezbollah és Izrael között érvényes és tartós tűzszünet jön létre. Mivel az amerikai–izraeli–Egyesült Arab Emírségekbeli csapások nem tudták megtörni az iráni ellenállást, Irán van jobb helyzetben. Somkuti Bálint szerint a konfliktus olyan, mint egy összegubancolódott fülhallgató: éppen hogy az egyiket nagy nehezen kitekered az ember, ott a másik.

A szakértő hangsúlyozta, hogy mindkét félnek jogos követelései vannak: Izrael joggal kéri, hogy a Hezbollah ne lövöldözze őket, a Hezbollah pedig joggal kéri, hogy hagyják békén. Ugyanakkor a Netanjahu-kormányban található szélsőséges pártok és személyek – Ben-Gvir, Smotrich – olyan dolgokat mondanak, amiért Nyugat-Európában „politikai karanténba, sőt talán börtönbe is kerülne az ember”. Az októberi izraeli választásokig ezért nehezen várható komoly előrelépés.

Litvánia atomfegyvert kér – nukleáris eszkaláció a Baltikumban?

A litván védelmi miniszter bejelentette, hogy Litvánia tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal amerikai atomfegyverek Litvánia területére történő telepítéséről, amihez akár az alkotmányt is módosítanák. Somkuti Bálint egy angol mondással élt: „ne tegyél minden tojást egy kosárba”.

A szakértő kifejtette, hogy egy ilyen telepítés egyrészt egyértelmű fenyegetés lenne Oroszország számára, másrészt elsődleges célponttá tenné Litvániát – akár atomfegyverek számára is. Ugyanakkor Litvániát megnyugtatná abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok nem hagyná, hogy Oroszország lerohanja. Számos katonai szimuláció ugyanis azt mutatta, hogy az orosz hadsereg képes lehet lerohanni a balti államokat, mielőtt a NATO-erősítések megérkeznének.

„ez egy olyan helyzet, amelyben elsődleges célponttá válna a terület, akár egyébként atomfegyverek számára is” – Somkuti Bálint *

A szakértő felidézte a hidegháború óta fennálló dilemmát: vajon az Egyesült Államok beáldozná-e Washingtont, New Yorkot és Los Angelest Hamburgért, Koppenhágáért vagy Berlinért cserébe? Egy ilyen atomfegyver-telepítés egyértelmű és megnyugtató választ adna erre a kérdésre, de Somkuti Bálint szerint hosszabb távon kontraproduktív lenne. Oroszországot – bár sokan sötét, gonosz mumusnak látják – az utóbbi időben racionális cselekvőként viselkedett, és egy ilyen provokáció veszélyeztetné az új világrendben szükséges kooperációt.

A szakértő egy érdekes összefüggésre is rámutatott: az Európai Unió globalista vezetése olyan szinten megy szembe Donald Trumppal, hogy ezzel aláássa annak a kérdésnek az alapjait, hogy az USA mit hajlandó beáldozni Európáért cserébe. Formálódni látszik egy hallgatólagos megállapodás, amely szerint az Egyesült Államok megvédi Európát a nukleáris zsarolástól, de egy hagyományos konfliktusban megvonja a vállát, és azt mondja: „srácok, magatoknak kerestétek, vívjátok meg”.

A Henry Nowak-ügy – migráció, rasszizmus és kettős mérce Nagy-Britanniában

A beszélgetés záró témája a Nagy-Britanniában óriási társadalmi és politikai vihart kavaró Henry Nowak-ügy volt. A tragédia még 2025 decemberében történt Southamptonban, de a rendőrségi testkamerás felvétel csak most, a bírósági eljárás kapcsán került nyilvánosságra. A felvételen az látszik, hogy a vérző, ellenállásra képtelen áldozatot – egy lengyel-brit állampolgárt – a rendőrök megbilincselik és az alapvető elsősegélynyújtást is elmulasztják, miközben a támadót nem hatástalanítják.

Somkuti Bálint párhuzamot vont a George Floyd-üggyel: mindkét esetben az áldozat azt kiabálta, hogy „nem kapok levegőt”. A fő különbség azonban a média reakciója volt: a George Floyd-ügybe a globális média teljesen beleállt és azonnal felfújta, míg Henry Nowak esetét megpróbálták agyonhallgatni. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy George Floyd szervezetében olyan mennyiségű kábítószer volt, hogy a későbbi orvosi vizsgálat szerint amúgy is megfulladt volna.

„a George Floyd és a Henry Nowak ügy között az a fő különbség, hogy a George Floyd ügybe teljesen beleállt a globális média és azonnal felfújta, Henry Nowakot megpróbálták agyonhallgatni” – Somkuti Bálint *

A szakértő rámutatott, hogy a George Floyd-ügy után a brit rendőrök érzékenyítését egy fehér és egy fekete bőrű rendőrnőre bízták, ami „annyira jól sikerült, hogy automatikusan minden fehért rasszistának tartanak, tehát sikerült megvalósítani a rasszizmus definícióját”. Henry Nowak ennek a szemléletnek esett áldozatul.

Az ügynek nemzetközi következményei is lehetnek: Lengyelországban politikai felfordulás várható, részben az ukrán csatlakozás, részben a Donald Tusk-kormányzat intézkedései miatt. Tusk az európai politikában igen komolyan be van kötve (volt EP-elnök is), így bármi, ami Nagy-Britanniában történik, nála is le fog csapódni.

Somkuti Bálint a támadó személyére is kitért: egy szikh férfiről van szó, aki állítólag mentálisan instabil volt, mégis egy 21 centis kés volt nála. A szakértő felhívta a figyelmet a kettős mércére: ha neki 8 cm-nél hosszabb svájci bicska van a zsebében, megbüntetik, más viszont egy 21 centis késsel járkálhat. A szikheknek van egy lángolt hullámospengéjű áldozati tőrük, amit általában maguknál tartanak, de Európában nem lehet ilyen típusú fegyvert magánál hordani. Ha valaki vallási előírásra hivatkozik, az Indiában elfogadható, de Európában nem ez a szokás.

„a túlzott elfogadás, amikor mindenkit elfogadunk, kivéve saját magunkat” – Somkuti Bálint *

A szakértő az eset kapcsán tágabb társadalomkritikát is megfogalmazott: az európai lakosságnak elege van a kettős mércéből, és a kontrollálatlan, ellenőrizetlen migráció egy neuralgikus pontja került elő ismét. Elmesélt egy történetet egy magyar katonatisztől, aki afrikai missziókban vett részt, és amikor megérkezett, „gyarmatosítónak” nevezték – annak ellenére, hogy Magyarországnak soha nem volt gyarmata. Amikor erre felhívta a figyelmet, a válasz az volt: „Fehér vagy, te gyarmatosító”.

Somkuti Bálint a rabszolgaság történelmi kontextusát is érintette: emlékeztetett arra, hogy a legfőbb rabszolgakereskedők azok a törzsfőnökök voltak, akik eladták saját embereiket – a rabszolgákat nem erőszakkal fogdosták össze. Szerinte egy olyan folyamatot látunk, amelyben „kialakítani akarják azt a fajta nyílt társadalmat, amelyben egymással vetélkedő, egymással gyűlölködő csoportok vannak, és van egy kis szűk, nem választott elit, aki majd eldönti, hogy kinek van igaza, és így marad hatalma”.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:01]Ez az Alfa és Omega mai adása.

[00:00:03]Az én nevem debreceni Kamilla.

[00:00:05]A Zoom túl show végén pedig itt van velünk Sonkoti Bálint.

[00:00:07]Szerusz!

[00:00:09]Szervusz Bálint!

[00:00:09]Jó reggelt kívánunk!

[00:00:12]Pálinkás jó reggelt kívánok mindenkinek szigorúan pálinka nélkül.

[00:00:14]Bár közeleg a hétvége, úgyhogy a munkaidő lejárta után kultúráltan lehet és ajánlott és alkoholt fogyasztani.

[00:00:20]Kinekinek ízlése szerint, ha nem pálinkát, akkor valami mást.

[00:00:23]Jó reggelt kívánok én is mindenkinek!

[00:00:26]És lehagytam róla, hogy dr.

[00:00:26]Sunkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt.

[00:00:31]Jaj, jaj, jaj, jaj.

[00:00:31]Hát attól, hogy mondjam ma se a hajam nem lesz több, se nem lesz göndörebb, úgyhogy nem fogok megsértődni, megígérem.

[00:00:38]Nem sokkal hangzott.

[00:00:38]Ha már ha már valaki megdolgozott érte, akkor legyen ott.

[00:00:42]Nem.

[00:00:43]Köszönöm szépen.

[00:00:43]Én most volt egy idő, amikor bizonyos internetes fórumokon simán csak Bálint néven futottam, úgyhogy én én ennek nem hagy, nem kerítek nagy feneket.

[00:00:51]Még egy dolog egyébként, hogy bele lehet iratni az embernek a személyéib meg egyéb azonosító okmányaiba.

[00:00:55]Én nem irattam bele, mert a lelki lelki szeme előtt megjelent egy olyan jelenet, amelyet egyébként több repülőgépes filmben lehetett látni, hogy vignézik az utaslistát, és akkor valaki rosszul, hogy jö olyan doktor úr, segítsen.

[00:01:05]Tehát én egy teljesen más típusú doktor vagyok.

[00:01:08]Én nem írtak ahhoz, hogy mit kell csinálni, ha valakinek szapor a pulzusa, vagy mit tudom én, megindult a szülés.

[00:01:13]Tehát, hogy ne legyen ebből félreértés.

[00:01:16]Szegény Haldoklónak ott felsorolod a frontvonal jelenlegi állását, hátha jobban lesz tőle.

[00:01:20]biztos megnyugtatná, hogy igen, hogy másoknak se jó.

[00:01:23]Tehát igen, igen, igen.

[00:01:25]Pont emiatt.

[00:01:27]Most, hogy megbeszéltük azt, hogy Dr.

[00:01:29]Sonk Bálint nem doktor úr, orvos úr, mielőtt még belevágnánk teljesen a hírekbe, megkérném azért a hallgatókat, hogyha még nem tették meg, iratkozzanak fel az Ultrahang csatornájára, lájkolják a videókat, mert ezzel sokat segítenek nekünk.

[00:01:42]No hát akkor vágjunk bele.

[00:01:44]Oroszország Ukrajnával kezdjük a témát.

[00:01:47]Volodimir Zelenski nyíltvélben fordult Vladyimir Putyinhoz, és személyes találkozót ajánlott neki, hogy lezárják végre a két ország közötti konfliktust.

[00:01:56]Elég sok minden elhangzott ebben a levélben.

[00:01:59]Konkrét időpontot még nem tűztek ki, de hogy ez volt a célja, hogy üljenek le, de kezdjük talán azzal, hogy miért is pont most mennyire fontos ez az időzítés?

[00:02:10]Miért pont most került sor egy ilyen nyílt levélre?

[00:02:14]Ez egy kitűnő kérdés, és van többfajta variáció, többfajta magyarázat, amelyet fel lehet sorolni.

[00:02:18]Hát kezdjük azzal, hogy az elmúlt napokban a Starobelski, illetve most már a a Sinferopolba tartó busz elleni nyugodtan mondjuk itt terrortámadások után, amelyek ugye Ukrajna volt területén, de orosz állampolgárokat értek, ezek után furcsa békejobbot nyújtani.

[00:02:36]Tehát én úgy gondolom, hogy valaminek kell lennie a háttérben, mert nagyon furcsa úgy kezdeni egy békülést, hogy előtte megharapom valakinek a kisujját, vagy vagy lelököm a kedvenc maskáját az erkéről, vagy bármi.

[00:02:46]Most nyilván nem akarom a halottakat vagy a a civil áldozatokat lekicsinyelni, de egy ellenséges gesztus után indul ez a békülési kísérlet.

[00:02:56]Ugye azért nehezen érthető, hogy mit vár ettől az ukrán vezetés, mert hát eközben minden fronton szó szerint tűz alatt van.

[00:03:03]Gondoljunk csak Andri Jermak ügyére, gondoljunk csak arra, hogy hiába kért Zelenszki elnök az Egyesült Államoktól további légvédelmi eszközöket válas sem kapott, nem hogy plusz felszerelést.

[00:03:16]Hiába erőködik például a kongresszus megkötni Donald Trump kezét a külpolitika hagyományosan az amerikai elnöknek a a felégterülete.

[00:03:20]Tehát lehet, hogy a kongresszus megpróbál kierőszakolni további szankciókat Oroszország ellen.

[00:03:27]Az amerikai elnöknek vétójoga van.

[00:03:28]Tehát ebben a helyzetben ugye nagyon úgy tűnik, hogy megindult egy orosz támadás Konstantinka és Szlaviansk irányában is.

[00:03:35]Tehát nagyon úgy tűnik, hogy egyre szorul a hurok az ukrán vezetés nyaka körül.

[00:03:39]Ugye gondoljunk csak abban, hogy Andre Andrei Melnyék újratemetésével sikerült összeveszni.

[00:03:44]Lengyelországgal és a legfőbb európai támogatójukkal.

[00:03:46]Tehát ebben a helyzetben ez a kezdeményezés egy teljesen helyén való gondolatnak tűnik.

[00:03:51]Ugye kérdés az az, hogy hogyan fogják fogadni a másik oldalon, mert ugye ahogy Trump elnök is mondta, a tangóhoz legalább ketten kellenek.

[00:03:58]Ugye elég hosszas ez a levélés.

[00:03:58]Például azt is taglalja benne Zelenski hosszasan, hogy Oroszország is az orosz nép ezt a háborút megszenvedi, és hogy Putyin nem törődik a népével.

[00:04:08]Ezzel ellentétben ő pedig maga igen.

[00:04:10]Erről mit gondolsz szerinted?

[00:04:14]Mennyire van meg a társadalmi támogatottság, vagy egyik vagy másik oldalon?

[00:04:19]Hát aki látja a toborzó videókat, aki és elnézten nálam sokkal jobban tudod átéli az ukrán mindennapokat, az pontosan tudja, hogy hát hogy fogalmazzak?

[00:04:27]Ne mondjak olyat, hogy nem akarom megszáfolni az ukrán elnököt és nem akarok senkit bajban kevni.

[00:04:32]Maradjunk annyiban, hogy hogy inkább passzívan, mint aktívan támogatja a lakosság Zelenski elnököt, és akkor talán nem mondtam semmi olyat, amivel bárkit bajba kevernék.

[00:04:42]Ez azt jelenti, hogy már nem támogatják annyira lelkesen, de nem fordultak vele szembe.

[00:04:46]De azért az orosz helyzettel kapcsolatos helyzetértékelést azért vitatnám Zelenszki elnöknek, mert hasonló folyamat megy végbe Oroszországban is egyébként.

[00:04:54]Tehát látszik, hogy a lelkesedés az az hanyatló félben van, de azok a jelek sem látszanak, amelyek arra utalnának, hogy az orosz társadalom nem támogatná úgy a háborút, akár Valyimir Putyint.

[00:05:04]Tehát, hogy ez egy nagyon érdekes levél.

[00:05:06]Ez szerintem egy inkább egy ilyen egy egy ilyen hát, hogy mondják, ez egy média hack inkább, mint egy komoly tárgyalási szándék.

[00:05:14]Ugye utaltam is az előbb arra, hogy ellenséges lépéseket tett egyértelműen Ukrajna és ebben a szituációban egy olyan egy ilyen békülékeny levél, szerintem azt a választ várhatta, vagy az a válasz volt várhat, amit végül Dimitri Peskov adott meg.

[00:05:32]Ugye Kreml Sovivé, hogyha Zelenski akar, akkor mehet a Moszkvába.

[00:05:36]Tehát, hogy körülbelül ez a fajta komolyság az, ami ami az ilyen hát, hogy fogalmazzak?

[00:05:41]Hosszú és a a múltat több irányból körbejáró, a saját pozíciót kiemelő, a másikat pedig ledegradáló levélre várható volt körülbelül.

[00:05:53]Ugye amiről beszélsz, hogy a hét elején hát több támadás is érte a Oroszországot, és akkor ugye itt itt történt, vagyis ekkor történt az a nagyon nagy viszhangolt kiváltó eset is, amikor ezt a távolsági buszt megtámadták.

[00:06:06]Ugye erről egy olyan videó és kamerafelvétel is előkerült, ami amit konkrétan látszik, hogy az az nem kering, nem, hanem célzottan úgy belecsapódik.

[00:06:16]Ezt terrortámadásnak is minősítették nyilvánvalóan, de hogy azok után, hogy most a hét elején megtörténik egy ilyen erőteljes támadás, több drónt moszka felett is lelőnek satöbbi, és akkor utána jön ez a levél.

[00:06:27]Ez nem egy kicsit ilyen meghuzgáltuk a bajszát, most pedig odalökünk neki egy kis tejcsit, vagy vagy ez most mit jelent?

[00:06:36]Ha már macskánál macskával kezdtük az elején.

[00:06:41]Van benne egy ilyen is, tehát azt azért látni kell, és mindig ki kell hangsúlyozni, hogy hogy Zelensk elnök egy önjáró személy, aminek megvannak az előnyei meg a hátrányai.

[00:06:52]Tehát ugye azok az állítások, azok a vádak, amelyek egyébként bizonyos orosz propaganda forrásokból elhangzottak, hogy a nyugati államok Bábia Zelenski, az egyértelműen látszik, hogy nincs így.

[00:07:01]Viszont az a fajta stratégia, amit egyébként mostanra elsősorban európai támogatással próbál felvenni, hogy az erő pozíciójából tárgyaljon, az nagyon visszás.

[00:07:11]Tehát én azért szoktam viccelődni azzal, hogy hogy vagy spárgázok, mert az is egy olyan szituáció, am nyilvánvalóan nehezen elképzelhető, hogy a másik ilyen visszatérő poénom az az, hogy Mike Tysont fogom kihívni egy boxccsre, mert mégis csak magasabb vagyok, nehezebb meg fiatalabb.

[00:07:26]De mondjuk ez nem jelent semmit, mert Boxkesztú 30 éve volt utoljára a kezemen, Mike Tson meg egy többszörös világbajnok.

[00:07:31]Tehát körülbelül úgy néz ki a történet, mintha én próbálnék Tyson irányában így fellépni.

[00:07:38]Ugye tegyük hozzá, hogy Mike Tson 58 éves, gyomorfekélyeküz satöbbi.

[00:07:40]Tehát nincs a nincs már a csúcs formájában, de azért még kisúlyjal ki tudna csapni higgyel mindenki.

[00:07:45]Tehát hogy hogy ebben a helyzetben is tetszik, nem tetszik, sokak számára nehezen elfogadható ez a tény, de az orosz vezetés visszafogja magát ebben a háborúban, mert nem az ukrán nemzetet, az ukrán területet akarja elpusztítani, hanem azt a kormányzatot akarja megdönteni, amelyik jelenleg Ukrajnát vezeti, vagy inkább úgy mondom, hogy azt a felfogást, ami jelenleg Ukrajnában állandósult.

[00:08:03]Tehát ez egy olyan helyzet, amiben meg lehet próbálni az erő pozíciójából felépítni, de pontosan, ahogy te mondtad, hogy meg lehet cibálni a házimacskabajszát is, meg az oroszlánit is, csak a reakció lesz eltérő.

[00:08:15]Tehát hogy hogy itt nagyon sokan úgy gondolják, hogy Európával a háta mögött Zelenski az oroszlán.

[00:08:21]De hát nem nem biztos.

[00:08:24]Mondjuk azt, hogy nem biztos, mer ugye nincs még vége a háborúnak és a boxmcsnek is csak akkor van vége, ha már elhangzott a gongszó is vége lett.

[00:08:31]Tehát láttunk már meglepetés eredményeket.

[00:08:32]De itt most azért hosszabb távon, és ez látszik egyébként a fogadóiródákon is, nem Ukrajnán szavaznak, vagy nem Ukrajnán fogadnak az emberek egy ilyen küzdelemben, ezért furcsa az erő pozíciójából való tárgyalásnak a hát, hogy mondjam, az erre való törekvés.

[00:08:47]Ugye másik ilyen esetőség, hogy a légtere, Ukrajna légtere sajnos megnyekkenőben van.

[00:08:51]És akkor itt van egy ilyen hát úgymond ezzel kapcsolatban egy hír, hogy mivel az USA fókuszváltása miatt akadozik a lőszerlátás, Ukrajna egy rendhagyó zárt ajtók mögötti javaslattal fordult Berlinhez a Bloomberg értesülései szerint.

[00:09:04]Kiev azt kéri, hogy Németország azonnal adjon át több tucat Petri elfogó rakétát a saját készleteiből.

[00:09:10]Ukrajna pedig vállalja, hogy ezeket a jövőben legyártott gyártból frissen kikerülő rakétákkal pótolja később.

[00:09:17]Ez az ilyen kölcsönrakétaszerződés mégis mire világít rá, hogy mit tudom én, globális patriothiány van, vagy pont az van, hogy Ukrajnában van hiánya, és akkor ezzel próbálják ellensúlyozni, hogy majd adjátok ide, amitek van, mi majd gyártjuk, és akkor adjuk.

[00:09:38]Ja, ezek az eszközök, ezek rendkívül bonyolult, drága és precíziós eszközök.

[00:09:42]Ugye egy patriotnak az ára 1éss 3 millió dollár, tehát ilyen 350 k 1 milliárd Ft 350 millió 1 milliárd Ft árú eszközökről beszélünk.

[00:09:52]Ezeket ugyanolyan manufaaktorális módszerekkel szerelik össze, mint a a drága luxus sportkocsikat.

[00:09:57]egyébként az áruk is összevethető, bár mondjuk 3 milliós luxus sportkocsija szerintem talán a Ferrarinak sincs.

[00:10:01]Na most a gondot az jelent, és körülbelül hasonló darabszámba készülnek, mert évente 5-600 darab készül mindegyikből.

[00:10:09]Nyilván lehet, hogy a Ferrariból kicsivel több, de szerintem azet nem éri el a legyártott Ferrarik száma.

[00:10:11]Na most ebben a helyzetben azt érdemes látni, hogy olyan mintogyha a világon hirtelen mindenki Ferrarival szeretne járni.

[00:10:18]Ugye Magyarországon is vannak egy páran, akik megtehetik, ugye hogyan tettek rá szert, az egy másik történet.

[00:10:23]Van, aki becsületes munkával, félretes ne essék.

[00:10:26]Ugye van a körömkirály szán vagy a körömlakkirály szándékosan nem mondom a nevét, aki férfi létre beült megtanulni, hogyan kell ezt csinálni, és utána olyan jól sikerült neki, hogy luxus sportkocsival jár, őt nem lehet irigyelni, de mondjuk azokat, akik mindenféle egyéb módokon jutottak hozzá, az egy másik történet.

[00:10:40]Viszont amit ki akarok ebből a sztoriból hozni, hogy nyilvánvalóan a Föld lakos lakosságának a számára nem a Ferrari az ideális közlekedési eszköz.

[00:10:48]Na most a Petriot egy nagyon hasonló árú eszköz vagy áru igazából, amelyre hirtelen nagyon nagy kereslet lépett föl különböző háborúknak köszönhetően és valóban, ahogy mondod globális nem azt mondom, hogy Ferrari hiány lépett föl, de globális Patriot hiány lépett föl.

[00:11:06]Az ember saját maga belekavarodik a saját gondolatába, akkor képes ilyen bakikat elkövetni.

[00:11:10]Tehát, hogy hogy globális Patriot hiány lépett fel, és hiába kér Zelenszki elnök, ha nincs.

[00:11:15]És nekem amikor ezt a hírt olvastad, rögtön az a sztori jutott az eszembe, ami régebben ki volt írva kocsmákban, hogy hozomra italt nem adunk.

[00:11:22]Tehát hogy majd hozom az árát, hát ne hozd, fizesd ki most és idd meg.

[00:11:27]Tehát hogy a gondot azt jelenti, hogy még Ukra is tudná fizetni egyébként európai hitelből ezeket a rakétákat, csak másnak sincs.

[00:11:32]Tehát ez a háború, ez még tart, és ki tudja, mi lesz utána.

[00:11:38]Ugye eddig a nyugatiak azzal fenyegették a világot, hogy Oroszország 2030-ban megtámadja Európát.

[00:11:42]Most egy emlékeim szerint lett védelmi miniszteri kenti szeret.

[00:11:47]Ez 2028-ban fog bekövetkezni.

[00:11:47]Ez azt jelenti, hogy semmit nem lehet odaadni gyakorlatilag a az Európában maradt kevés számú készletből bárki másnak, ideértve Ukrajnát is, mert nemsokára Európát, magát is támadás éri.

[00:11:58]Na most ha ez igaz ez az állítás, akkor ez egy igen furcsa helyzetet fog eredményezni.

[00:12:02]Lehet, hogy Európa úgy működik, mint egy ilyen jó régi bevált kocsma, amikor megvannak a törzsvendék, meg megvannak azok, akik tudjuk, hogy jaj, ez mindig fekete listás lesz.

[00:12:10]Mindegy, felírom, gyere majd holnap is.

[00:12:14]Igen.

[00:12:14]Csak ne csináljon balhét.

[00:12:14]Igen, igen, mert ugye ez szokott a gondolatmenet lenni mögötte.

[00:12:20]Én megint arról a azt a azt a hogy mondom, azt a hozzáállást szeretném kihangsúlyozni, és jó a kocsima hasonlat, mert ott azért lazábban szoktak viselkedni az emberek, hogy hogy ami nincs, abból nem lehet adni.

[00:12:31]És ha már évek óta arról szólnak a hírek, hogy az orosz-ukrán háborúban Ukrajnának átadott patriotok és egyéb tegyük hozzá egyéb légvédelmi rendszerek, például a Nessems, az SPT, az Iris T meg az egyebek, ugye Nessems az amerikai, a másik kettő az európai, azok olyan mennyiségben fogynak ezek a készletek, hogy évek alatt felhalmozott készleteket sikerült ellőni, vagy évtizedek alatt föalmozott készleteket sikerült ellőni egy-két év alatt, akkor már lehet tudni, hogy gond van, hogy hadd hozzak egy másik példá Tehát Kuvaitban találtak, vagy Kuvait mellett találtak egy olyan táblát, amely szerint a Patriot, amely amelyhez tartalmazta, azt 2000-ben gyártották.

[00:13:10]Na most akkor maradjunk a Ferrari témánál.

[00:13:12]Egy 26 éves luxusportkocsi, hiába luxusportkocsi, már veterán, egy rakéta 26 évesen ugyanúgy veterán, hölgyeim és uraim, az elektronikája fárad, az üzemanyagnak a a bizonyos részei, a mechanikai részek elkopnak, elöregednek, és nem is használták, hanem egyszerűen garázsba állt végig, akkor is 26 év akkor is megterheli ezeket az eszközöket.

[00:13:32]Tehát ha már ott tartunk, hogy 2000-ben gyártott patriótokat lövöldöznek, akkor higgyük el, hogy nem nagyon van a világon szabadon patriót készlet.

[00:13:41]Na, mindeközben Putyin a Szentpéter várié gazdasági fórumon a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel tartott találkozóján azt mondta az oresnyik Ukrajnában való bevetéséről, idézem, ami pedig a legutóbbit illeti, őszintén szólva elárulok nektek egy nagyon nagy katonai államtitkot.

[00:13:57]Egyszerűen odacsapott le, ahol kényelmes volt, hogy lássuk az eredményeket.

[00:14:04]No, ez most azt jelenti, hogy a jövőben célzottabb csapások lennek lesznek, vagy az azt jelenti, hogy le leplezni akarja, hogy hú, hát ez nem nagyon jól sikerült, de elbagatelizáljuk, ez csak teszt volt, vagy mi akar ennek az üzenete lenni?

[00:14:16]Ez a nagyon nagy titok a ugye a világ mindenkién, mindenkinek.

[00:14:23]Ne mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.

[00:14:25]Így van.

[00:14:25]Ö egyébként Vladimir Putyin egy személyben dönthet katonai titkok feloldásáról, tehát hogy ez ez egy Donald Trump esetében is mondták, hogy valamilyen katonai titokkal kapcsolatban megcsúszott a nyelve.

[00:14:37]Hát ő egy személyben dönt arról, hogy mi a katonai titok vagy nem.

[00:14:40]Nyilván más is közzeműködik, de ő a legfelsőbb döntés az ezen a területen.

[00:14:44]Tehát ezt ő nyugodtan ez ez megint egy olyan dolog, amit mindenki saját maga meggyőződésének megfelelően fog értékelni, mert van egy olyan olvasat, és pont ahogy mondod, hogy nem sikerült jól, ezért elbagatalizálja az okozott kárt.

[00:14:56]Meg van egy olyan olvasata is, mert aki aki akar és aki ebben hisz, az meg ezt fogja elolvasni, vagy ez egy teszt volt.

[00:15:01]Ugye az orosz sajtó és az orosz voenkorok is arról beszéltek, hogy az oresnik még nincs teljesen rendszerbe állítva.

[00:15:06]Tehát a tesztelés különböző fázisai van ez az eszköz.

[00:15:08]Ne felejtsük el, hogy ez alapvetően egy nukleáris robbanófejeket hordozó eszköz.

[00:15:12]Tehát nem egy mondjuk így kinetikus fegyver, nem egy bazi nagy tüzésségi rakéta, hanem ez egy atomrakéta valójában, csak most nem szereltek föl rá atomrobbanó fejeket.

[00:15:24]Helyette viszont ugyan olyan penetrátornak nevezett hosszú fémrudakat tettek rá, amelyek a hangsebesség akár hatízszeresével is becsapótatnak, és ezzel óriási lendületük van, hiszen a tömegük is jelentős, a sebességük meg óriási, és ezzel jelentős károkat képesek okozni.

[00:15:39]Ugye a hivatalos változat szerint ezt azért fejlesztették ki, hogy olyan mélyen található célpontokat is meg tudjanak semmisíteni, amiket legfeljebb atomfegyverrel lehetne elérni.

[00:15:50]Ugye az amerikaknak is vannak ilyen ilyen eszközeik, amelyek a bunkerrombolónak hívnak, amelynek pont az a célja, hogy minél mélyebbre hatoljon át akár beton, akár sziklán és ott robbanjon.

[00:15:59]Egyébként egy érdekes történetzetnek egy jelentős részét korábban második világháborús csatahajó ágyuknak a csövéből készítették, mert csak azt bírta el ezt az iszonyatos terhelést, de ez is egy lehetőség.

[00:16:11]Tehát teljes mértékben előfordulhat, hogy nem váltotta be az ORESK, második Oresnyk támadásra hozzáfűzött reményeket, és valamit kellett rá mondani, és az is benne van a pakliban, hogy valóban egy tesztüzemet láttunk és és ezeknek a a hatásait valóban minél jobban meg kell figyelni.

[00:16:27]Ugye emlékeim szerint azt is mondta az orosz elnök, hogy Oroszországban még nem tesztelték ezt a fegyvert, tehát orosz területet még nem lőttek vele.

[00:16:33]Úgyhogy innentől azt mondta a gyakorlópályán igen, nem volt erre esély.

[00:16:39]Igen.

[00:16:39]Úgyhogy ez egy ez egy ez egy teljesen logikus magyarázatnak tűnik.

[00:16:40]De mondom, miután a az ukrán és az orosz fél is a propagandát alkalomattá mesteri módon használja a saját érdekeének az előmozdítására, maradjunk annyiban, hogy kinek kinek meggyőződése szerint.

[00:16:54]Mindeközben úgy látszik, hogy elérkeztünk arra a pontra, hogy az európai tanács megkezdte az előkészületeket Ukrajna és Moldova EU csatlakozási tárgyalásainak elindítására.

[00:17:04]Erről számolt be az EU tanácsának ciprusi elnöksége.

[00:17:09]Ez megint egy előszabának az előszobája, amibe belépünk, vagy nem?

[00:17:11]Mert igazság szerint a június 15-16-án fogják tárgyalni az első klasztereket és hogyha elő el is fogadják, akkor elvileg 18-án beterjesztető, vagyis nem 16-án beterjesztetik, 18-án már el is fogadhatják, akkor elindulnak egy ilyen úton.

[00:17:27]Ugye Moldováról meg Ukrajnáról van szó.

[00:17:29]Moldova egy Békés ország, Ukrajna egy háborúban álló ország.

[00:17:32]Mennyire tudnak párhuzamosan együtt haladni efelé?

[00:17:36]Ez megint csak szerinted megint csak egy ilyen hát egy diplomácia, hát hogy is mondjam?

[00:17:43]Tehát, hogy gesztus Igen, gesztus.

[00:17:45]Igen.

[00:17:45]Ezt ezt a ezt a szót keresem, hogy ez most gesztus, vagy most tényleg van valami foganatja, lesz ennek valami foganatja, elindulnak tényleg azon az úton, ami amit aminek végigmeneteléhez ugye nagyon sok mindent teljesíteni is kell, nem?

[00:18:04]Azért veszem a levegőt egy picit, mert szeretnék nem tiszteletlenül beszélni, mert az ukrán lakosság jelentős részének ez egy olyanfajta vágy, egy olyanfajta álom, amelyért tényleg páratlan és nehezen leírható áldozatokat volt vállalt.

[00:18:18]Tehát a a inkább máshonnan közelítem meg.

[00:18:22]Ugye én föltenném azt a kérdést, hogy korábban a NATO, illetve az Európai Unió alapelvéi közé tartozott az, és gondoljunk csak bele Horvátország esetébe például, hogy kötelezte a tagállamokat, hogy a a vitás határügyeiket rendezze, mielőtt a teljes jogú taggá válik.

[00:18:40]Ugye Horvátország és Szlovénia között volt egy ilyen feszültség, ugyanis Horvátország nem akarta Szlovéniát kiengedni a tengerre.

[00:18:48]És akkor végül egy nemzetközi döntőbíróság hozott egy döntést, amely szerint, ha jól emlékszem, egy 10 km széles sávban Horvátország kénytelen volt nyitni egy folyosót Szlovénia számára, hogy elérhesse a tengert, illetve hát az Adiaengert, Adiai tengert.

[00:19:01]Na most fölteném a kérdést, hogy Ukrajna és Moldova esetében milyen határok mentén történik meg ez a csatlakozás?

[00:19:08]ugyanis Ukrajnának a keleti határai finoman szórva sem állandóak.

[00:19:11]És hát ne felejtsük, hogy Moldovának van egy hasonló problémá, amit úgy hívnak, hogy Transzisztria.

[00:19:16]Tehát, hogy ebben a helyzetben ezt a lépést lehet abban az irányba tett erőfeszítésnek tekinteni, hogy az Európai Unió az orosz medve karmai közül kiszakít két országot.

[00:19:26]Meg lehet úgy is tekinteni, hogy az Európai Unió importál egy csomó problémát saját magának.

[00:19:32]Úgyhogy én azt mondanám, hogy ezek a lépések, ezek már régóta érendő, régóta húzódó lépések.

[00:19:39]Ne felejtsük ki, hogy Törökország több mint 20 éve próbál bejutni az Európai Unióba, és hát Szerbia sem áll túl jól.

[00:19:44]Tehát ebben a helyzetben további diplomáciai feszültségeket okozhat, hogyha ezek a lépések, ahogy te is mondtad, nagyon gyorsan megtörténnek.

[00:19:51]Ne felejtsük el, hogy eközben ugye Andri Mnyik újat temetése miatt Lengyelországnak az álláspontja finoman szólva is megváltozott.

[00:19:59]Németország és Franciaorság ország sem szeretné annyira gyorsítani az egyébként nagyrészt amerikai érdekeket, megtestítő ukrán mezőgazdasági termékek beáramlását Európába, és a sort még hosszan lehetne folytatni.

[00:20:13]Meglátjuk, hogy mi lesz belőle, vagy hitegetés, vagy megint csak egy diplomácia, egy kis bravúr, vagy vagy megmutatni Oroszországnak, hogy a ott van ez a két ország.

[00:20:21]Hmhüm.

[00:20:21]Na, akkor majd mi vigyázzunk rá.

[00:20:23]térjünk át a közelkeletre, vagyis először egy olyan hírrel kezdenénk, hogy Donald Trump Amerika elnök üvöltve és strágár kifejezésekkel esett neki elvileg Benjamin Benjamin Netan izraeli miniszterelnöknek.

[00:20:39]Ugye arról is beszélünk, hogy miért.

[00:20:42]Viszont először talán beszéljünk arról, hogy hogy ezt az Axios szivárogtatta ki.

[00:20:46]Mi ennek a foganatja, vagy mi mi is történt?

[00:20:51]Meg nem is tudom, fel lehet itt tenni ezt a kérdést, hogy prodrod ezt?

[00:20:57]Igen.

[00:20:57]Ugye vannak az Eésült Államokban nem is kevesen olyan kommentátorok, akik sok esetben amerikai állampolgár mi voltunk ellen sokszor, mint inkább Izrael álláspontját képviselnek, mint az amerikait.

[00:21:08]Ugye közé tartozik egy Levin nevű youtuber,ve illetve ilyen influencer is, aki hangosan követelte a felelősök megbüntetését.

[00:21:17]Na most én föltenem a kérdést, hogy a Levin úrnak feltűnt-e az, hogy az Axios az Donald Trumphoz legközelebb álló média csatornatár.

[00:21:24]Már nem a Fox, már nem a News Max az, ahol az amerikai kormányzathoz köthető hírek megének, hanem az Axioson.

[00:21:31]Tehát komolyan gondolja-e bárki azt, hogy az Axioszra kiment volna bármi olyan, ami a Fehér háznak és különösen Donald Trumpnak a támogatását nem bírja?

[00:21:40]Na most ez a történet is pont olyan, mint a Zelenski levél, hogy több fajta magyarázat, többfajta szempont érvényesülett benne.

[00:21:49]Az egyik az az, hogy megtörtént.

[00:21:50]Kezdjük azzal, hogy ugye abban se lehetünk biztosak, hogy megtör megtörténhetett.

[00:21:53]Ugye nagyon fontos ugye Netfenye azt mondta, hogy hát ez nálunk csak egy átlagos beszélgetés, tehát nem kell nagy dobra verni.

[00:21:58]Er erre akartam kitérni, hogy ugye Netahu meg Trump van olyan viszonyban, hogy Trump leveltesse a barátja a fejét, mert úgy először nyilatkozott ő is így, hogy ők baráti viszonyban vannak.

[00:22:07]És hát mondjuk ilyen durván nem is, de én is kiabáltam már jó baráttal, amikor úgy éreztem, hogy valamiben megállapodtunk és nem tartotta be, vagy családtag, vagy bármi.

[00:22:15]Tehát hogy ez maga a folyamat önmagában szerintem nem, hogy mondjam, lenne kirívó.

[00:22:20]Tehát nyilván az amerikai elnök kiabál az izraeli miniszterelnöke az az, de ebben az esetben ugye nem arról van szó, hogy két vadidegen üvöltözik egymással, hanem Donald Trump szíta le Netut, mert áltak megállapodtak valamiben, amit nem tartott be.

[00:22:31]Na most ezzel kapcsolatban viszont egyre többen teszik föl a kérdést, hogy mi van akkor, ha ez egy úgynevezett publicity stunt, tehát egy ilyen egy ilyen mondjuk nyugodtan áll hírnek, amely arról szól, hogy Donald Trump még Benjamin Netanyval is mer kiabálni, mert azért lássuk be a a az iráni megállapodásnak igen komoly kerékkötője az, hogy Izrael továbbra is lövi a Hezbollahot, amelyre a Hezbolak meg válaszol.

[00:22:54]Tehát hogy hogy és ugye nem a Hezbolak van Izraelben, hanem Izrael van a Hezbolak területén Déliban Banonban.

[00:22:59]Tehát, hogy ebben a helyzetben most hagyjuk a biztonsági meg egyebeket, csak hogy a tűzszünetről beszélünk.

[00:23:05]Tehát, hogy ebben a helyzetben teljesen elképzelhető, hogy ilyen forgatók az is elképzelhető, hogy túlságosan sokan kezdték el megkérdőjelezni az Egyesült Államan, különösen a maga mozgalomban, ugye a Make America Great mozgalomban, amely Trump saját szavazói bázisát testesíti meg, túl sokan kezdték megkérdőjelezni, hogy vajon ki irányítja ezt a háborút, ki mondja ki a végső szót, Trump vagy Netanyahu?

[00:23:25]És ezeknek a hangoknak a lecsillapítására kellett egy ilyen műbalhé, amelyet aztán látványosan ki lehet tárgyalni.

[00:23:33]Én mind a két forgatókönyvet elképzelhetőnek tartom egyébként.

[00:23:36]Azt is, hogy Trump jógal volt felháborodva Netanyol, és azt is, hogy csináltak egy műbalét, amely meg se történt.

[00:23:41]Előre megbeszélték a forgatókönyvet, jót nevetgéltek rajta, hogy mit fogunk mondani.

[00:23:45]És akkor azt mondta, azt mondta Donald Benjaminnak, hogy te figyelj, most úgy csinálok, mintha kiabálik veled, baby, you are a fucking crazy.

[00:23:52]És akkor utána utána azt mond neki, hogy ja Tonád ne beszélj velem, mit játszírni fogok a végén és jót nevettek utána a történeten.

[00:23:58]Tehát hogy ez is benne van a pakliban, és az is benne van, hogy Trump elvesztette a türelmét.

[00:24:03]Tegyük hozzá, hogy azért az amerikai gazdasági helyzet, az olajár, illetve a a lezáratlanság ennek a konfliktusnak azért okozhat benne komoly feszültségeket.

[00:24:13]Beszéljünk egy kicsit az előzményekről, hogy mi is volt ez, hogy ugye szárazföldi hadművelet itt indítottak Libanonban.

[00:24:19]Ugye Donald Trumpnak volt egy meghíjusult fegyverszünete.

[00:24:24]Akkor miután Washingtonban az amerikai közvetítőknek sikerült elérniük egy elvi megállapodást az izrael és libanoni kormány között, utána a libanoni elnök, június 4-én kijelentette, hogy ez az utolsó eséje békére.

[00:24:35]Órákkal később pedig Naima Kassem a Hezbollak vezetője elutasította ezt a paktumot.

[00:24:41]Szóval elég sok minden történik, vagyis történt.

[00:24:44]Mi mi tört most?

[00:24:47]Mi a konkrét kiváltó oka ennek az úgymond eljátszott vagy nem eljátszott telefonbeszélgetésnek?

[00:24:56]Ugye kezdjük azzal, hogy nekünk Európában nehezen elképzelhető az, amit a Nehezbolak vagy egyébként helyesen ugye Hezbolaknak írják angolul, de kiejteni Hizballachnak kell egyébként.

[00:25:06]Úgyhogy nekünk nehezen elképzelhető az, hogy amit amit ez a szervezet megtestesít Libanonban.

[00:25:13]Ugye egy sita szervezetről van szó, amelyiknek van egy pártja egyébként, egy rendesen bejegyzett politikai pártja, van egy fegyveres szervezete, van tévéje, rádióadója, óvodája, idősek otthona satöbbi.

[00:25:23]Tehát egy állam az államban minden túlzás nélkül.

[00:25:27]Tehát amikor azt hallja az ember, hogy az izrael és a libanoni kormány leül beszélni arról, hogy a hezból kellene valamit csinálni, akkor mondjuk így, hogy konkurenshatalmi centrumok beszélgetnek arról, hogy a harmadik konkurenssen mit kéne csinálni.

[00:25:40]Ugye a a Hisbaknak a fegyveres szárnyára alapították, vagy az arra alapozva gondolt indult el a hibrid hadviselésnek a koncepciója, és a fegyveres szányát a Hizbálaknak szokták VNS-einek, azaz violent nonstate actornak hívni, erőszakos nem állami szereplőnek, aki viszont a tömege és a szervezettsége miatt mármár állami befolyással bír.

[00:25:59]Na most ebben a helyzetben kellene valahogy zöldágra vergődni, de tegyük hozzá, hogy a libanoni hadsereg sok szempontból nincs olyan erős, mint a Hezbolaknak a fegyveres szárnya.

[00:26:09]Tehát, hogy ez egy olyan szituáció, amelyben tényleg ha nem is közvetlen, de valamilyen kölcsönösen elfogadott közvetítőn keresztüli tárgyalás az egyetlen megoldás.

[00:26:18]Ehhez viszont az kellene, hogy ehhez való abbahagyja Izrael lövését, Izrael pedig kivonuljon déli banból, amelynek mondjuk jelenleg jelét sem mutatja.

[00:26:25]Sőt a híres sárga vonal mellett elkezdték a települések lerombolását, egyfajta modern gyepűt létrehozva a határ mellett, ahol nem lakik senki.

[00:26:33]Tehát ez egy olyan folyamat, amelynek egyelőre nem látszik a vége.

[00:26:37]Márpedig Irán köti az ebet a karóhoz.

[00:26:38]hogy csak a Hezbola kötött izraeli tűzszünet érvényessége és tartóssága mellett hajlandó a hormuziszoros újranyitásáról és a helyzet normalizálásáról beszélni.

[00:26:48]És miután az amerikai izraeli Egyesült Arab Emirátusokbeli csapások nem tudták megtörni az iráni ellenállást, ő van jobb helyzetben.

[00:26:56]Tehát ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor az innen a régióból származó híreket hallja az ember.

[00:27:03]Olyan ez az egész konfliktus, mint amikor van a fülhallgató, benne van a zsebedbe, kiveszed, össze van gubancolódva.

[00:27:08]Éppen hogy az egyiket nagy nehezen kitekerted, na ott a másik.

[00:27:10]És akkor így soha véget nem láthatatlan.

[00:27:15]Aztán csak megfogod, oldalra vágod a szia.

[00:27:18]Igen.

[00:27:18]Én a a az autóba szoktam úgy járni, hogy a ugye a bedugom a fülalgatónak az egyik felét, hogy halljam a forgalmat is, meg hogyha hív valaki, akkor föl tudja venni.

[00:27:27]Nincs kihangosító a öreg Fordban.

[00:27:28]és ö és akkor az rá szokott csavarodni a sebességváltóra, a kézifékre, a satöbbi.

[00:27:35]És volt, amikor özés közben egyszer csak fékezni kellett, és elrepült a telefon, és onnantól kezdvez a kapcsolat is megszakadt, mert a fülagató a fülemben maradt, csak a kábel jött ki a telefonból.

[00:27:44]Tehát voltak ilyen típusú idézőjeles balesetek, úgyhogy ez egy nagyon komplikált helyzet.

[00:27:50]Tehát a világ többsége pontosan ezért nem akar vele foglalkozni, mert mind a két félnek jogos követelései vannak.

[00:27:56]Tehát az izraeli követelés is teljesen jogos, hogy a Hezbolak ne lövöldözze őket.

[00:27:59]A Hezbolaknak is jogos a követelése, hogy hagyják már őket békén, ők, hogyha nem fenyegetik őket, nem fognak visszafenyegetni, nem fognak támadni.

[00:28:08]Majd ezt meglátjuk egyébként, de ugye nyilván itt az iráni kapcsolat mondjuk így rendezésée is hozzátartozik ehhez a kérdéshez.

[00:28:15]Tehát az amerikai izraeli páros nem fenyegeti Iránt, akkor Irán se fogja arra motiválni a Hezbólokat, hogy agresszívan lépjen föl.

[00:28:21]Ugye ez egy remény egyelőre, de amíg tartott például JCPOA, addig azért volt példa arra, hogy működött egyfajta törékeny tűzszünet.

[00:28:31]Tehát, hogy ezeket a helyzeteket szerintem nagyon komplexen lehet csak kezelni.

[00:28:34]És ehhez mind a azt kéne, hogy mind a két fél egy lépést tudjon hátra tenni, de egyre nem úgy néz ki, mint ahogy a netanyahú kormányzat tudna egy lépést hátra tenni.

[00:28:42]tegyük hozzá, hogy én ezt nem is Netanyahunak a rovására vagy a Netanyahunak rovom fel, hanem a kormányában található szélsőséges pártoknak és személyeknek, Bengvirnek, Smotricnak és a többieknek, akik olyan dolgokat mondanak, amért Nyugat-Európában vagy a nyugati világ más részén már politikai karanténba, sőt talán börtönbe is kerülne az ember.

[00:29:02]Tehát, hogy ebben a helyzetben szerintem nehezen várhatunk októberig ugye amikor választás lesz Izraelben komoly előrelépést, az pedig elég sötét jövőbőt fest a világgazdaság számára.

[00:29:12]Meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.

[00:29:14]Hoznék egy kis Európát még NATO témában.

[00:29:19]Nevesünk.

[00:29:22]A Litván védelmi miniszter bejelentette, hogy Litvánia tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal amerikai atomfegyverek Litvánia területére történő telepítéséről, amihez akár az alkotmányt is módosítanák.

[00:29:35]Ez nem egy vörös fonal, végül is mit tudom én, NATO balti tengeri nukleáris jelenlétnek a fontolgatása, hogy mégis csak Oroszországhoz közel helyeznének atomfegyvert.

[00:29:46]Van egy angol mondás, amely szerint ne tegyél minden tojást egy kosárba.

[00:29:48]És ez egy tipikusan ilyen helyzet lenne.

[00:29:52]Tehát az, hogy én közel vagyok, az azt jelenti, hogy én közelről tudok támadni, de tegyük hozzá atomfegyverekkel nem közelről szoktak támadni.

[00:29:59]Viszont azt is jelenti, hogy az ellenfél is közel van.

[00:30:03]Tehát hogyha ha a az ember ezt úgy végiggondolja, hogy miért nem szoktak atomfegyvereket közvetlenül frontállamokba helyezni, akkor pontosan azért, mert egy ilyen telepítés az egyrészt nyilvánvaló fenyegetés a másik vél számára, másik részt viszont közel van annyira az ellenséghez, és nyugodtan használhatjuk ezt a szót, hogy akár egy szárazföldi művelet, egy különleges katonai művelet áldozatáldozatául is eshet egy ilyen terület, vagy pedig egy meglepetésszerű első támadásnak is.

[00:30:30]Tehát egy olyan drónokkal vagy hiperszónikus rakétákkal végreharejtott támadásnak, amelyre nem lehet reagálni, mert nincs idő rá egész egyszerűen.

[00:30:38]Tehát egy ilyen telepítés az egyrészt egy fenyegetés lenne Oroszország számára, egy egyértelmű és kimondott fenyegetés, másrészt pedig egy olyan helyzet, amelyben elsődleges célponttá válna a terület, akár egyébként atomfegyverek számára is.

[00:30:50]Na most ez nyilvánvalóan Litvániát meg nyugtatná abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok nem fogja hagyni, hogy Oroszország lerohanja.

[00:31:00]Ugye nagyon sok katonai szimuláció zajlott, ami azt mutatta, hogy a az orosz hadsereg képes lehet lerohanni a balti államokat azelőtt, amiőtt a NATO erősítések megérkeznének.

[00:31:10]Na most innentől kezdve viszont ugye nem marad más, mint a nukleáris elrettentés.

[00:31:15]Ugye az állandó kérdés az az, és ez már a hidegháborúban is kérdés volt, hogy az Egyesült Államok beáldozza-e Washington, New Yorkot és Los Angeles Hamburgért mondjuk, vagy éppen Kopenhagáért cserébe?

[00:31:28]Tehát ez egy olyan, vagy Berlinél cserébe, ez egy olyan kérdés, amelyre egy ilyen atomfegyvertés egyértelmű és megnyugató választ adna.

[00:31:37]Csak megint hadd idézzem föl ezt a történetet, hogy sokak számára Oroszország egyfajta ilyen sötét, gonosz mumus.

[00:31:42]Ö tegyük hozzá, hogy a történelmi múlt alapján azért van ennek némi alapja, viszont ettől függetlenül racionális cselekvő cselekvőként látjuk az utóbbi időben.

[00:31:51]Tetszik, nem tetszik?

[00:31:53]Tudom a sokaknak nem tetszik ez a tény, de ettől még így van.

[00:31:54]Tehát egy ilyen szituációban provokálni egy ilyen lépést, az szerintem hosszabb távon kontraproduktív, és az amerikaiak számára is, jellegi amerikai vezetés számára is egy olyan lépés, amelyet alaposan meg fog fontolni.

[00:32:07]Ugye ez egy olyan lépés lehet, amely a kialakuló az új világrendben rendkívül szükséges kooperációt Oroszországgal veszélyezteti.

[00:32:18]Nem veszélyeztet, tehát nem feltétes módban veszélyeztetheti, hanem egyértelműen veszélyezteti.

[00:32:24]Úgyhogy valamilyen megoldást ki kell találni a Balti államok jogos biztonsági aggályaira, illetve arra is, hogy hogyan lehet elkerülni egy nukleáris eszkalációval fenyegető helyzetet.

[00:32:31]Tehát tény az, hogy az orosz atomfegyverek Belorusziában a belarusz kormány megnyugtatására szolgáltak.

[00:32:38]Elképzelt, hogy erre párhuzamosan minden balti államba fog ilyen típusú eszköz kerülni, és akkor a kölcsönösen garantált megsemmistés lesz az, amelyik nyugalmat hoz.

[00:32:47]Minden benne van a pakliban.

[00:32:49]És azt ki akarja jobban?

[00:32:49]Inkább az Egyesült Államok, vagy inkább a balti országok?

[00:32:53]Hát ezt inkább a balti Államok szeretnék.

[00:32:54]Tehát az ú a a nagyon érdekes folyamatot látunk egyébként, és muszáj erről is beszélni.

[00:32:58]Az Európai Unió globalista vezetése olyan szinten megy szembe Donald Trumppal, hogy mostanra az alapjait ássák alá annak a kérdésnek, amiről az előbb beszéltem, hogy az USA vagy Washington, mondjuk inkább akkor így mit hajlandó beáldozni Európáért cserébe?

[00:33:12]Na most, hogyha a másik fél, mert ugye itt is van egy másik fél, az mindent látványosan megtesz azért, hogy kinyilvánísa, hogy nem szeret, hogy nincs szüksége rám, és hogy szembennek az érdekeink, akkor én is az amerikai kormányzataiben végiggondolám, hogy mit vagyok hajlandó bevállalni a másik félér, milyen érdekeim és milyen értékeim vannak, amelyeket meg kell védjek akár a saját országom elpusztítása árán is.

[00:33:34]És most nagyon úgy tűnik, hogy formálódik egy olyan hallgatólagos megállapodás, amely szerint a nukleáris zsarolástól megvédi Európát az Egyesült Államok.

[00:33:44]Tehát nem fogja hagyni, hogy bárki atomfegyverrel csapást mérén, vagy fenyegesse az Európai Uniót.

[00:33:49]De egy hagyományos konfliktusban megvonja a válát, és azt mondja, hogy srácok, magatoknak kerestétek, vívjátok meg.

[00:33:54]Hát ti ahogy a maradjunk, akkor a példáknál megrángatok az oroszlán bajszát, az meg átjött a szomszédban megnézni, hogy ki az erősebb, akkor az a ti problémátok lesz.

[00:34:04]Úgyhogy ez egy nagyon-nagyon, hogy mondjam, szakmai szempontból érdekes, átlagember szempontjából veszélyes kérdés, mert ebben az esetben felbátorodhat az oroszlán, hogy tényleg kipróbálja, hogy átmehet-e a szomszédba.

[00:34:16]Végül hoznék egy szomorú hírt.

[00:34:18]Ugye Nagy-Britanniában most hatalmas társadalmi és politikai vihart kavart a Henry Novák ügy.

[00:34:24]Ugye a tragédia még 2025 decemberében történt a Southamptonban.

[00:34:28]egy rendőrségi testkamerás felvétel azonban most került ki, mert ugye elindult a bírósági ügy, és ezért hát y nagyobb felháborodást váltott ki országszerte.

[00:34:38]Én emlékszem arra, hogy a ilyen sok követős jobboldali influencerek már decemberben meg tényleg tavaly azt boncolgatták, hogy hogy ilyen képeket raktak össze, hogy George Floyd esetében mekkora tüntetés volt, és akkor Henry Novák esetében mekkora tüntetés volt, semennyi.

[00:34:54]Tehát, hogy mit bizonyít, vagy mit mutat az, hogy most hát mondhatjuk, ez egy úgymond rasszizmus ügy, azért, mert a támadó, vagyis a Henry Novákot, aki leszúrta kilencszer vagy nem tudom hányszor szúrta szúrta le, ugye ő azzal védekezett, hogy hogy tehát, hogy rass rasszizmus történt ott nem tudom lefekette vagy bármit mondott neki és akkor ő ezzel védekezett, és a rendőrök rögtön a a úgymond azt hitték a, hogy a támadót kapják el.

[00:35:23]És látszik, hogy a a fiú mondja a szegény, hogy ő nem kap levegőt, de mégis ugye őt úgymond hatástalanítják először, csak azért, mert azt mondta, hogy rasszizmus.

[00:35:32]Tehát, hogy nem is tudom, mennyire lehet most ezt mérlegelni, vagy most mit lehet mondani erről a nyugati társadalomról, hogy mennyire óvatos az ilyen témában, mert mert tényleg ez mindenkinek a tyukszeme az, hogy valaki azt mondja, hogy rasszista, vagy ugye másik ilyen nagyon-nagyon rossz, ami amikor arra lepedofilozzák egymást, de mondjuk maradjunk ennél.

[00:35:56]A kicsit távolabbról hadd kezdjem.

[00:35:56]Az első és legfontosabb szempont az a sajtó, mint negyedik hatalmi ág.

[00:36:01]Ezt a globális média szereplői nagyon nem szeretik hallani.

[00:36:05]Pedig így van.

[00:36:05]Tehát a a George Floyd és a Harry Novák ügy között az a fő különbség, hogy a George Floyd ügybe teljesen beleállt a globális média és azonnal felfújta Harry Novakot, megpróbálták agyon hallgatni.

[00:36:16]Hölgyeim és uraim, a két ügyet az köti össze, hogy mind a két esetben aki elhunyt, az azt kiabálta, hogy nem kapok levegőt.

[00:36:24]Tehát ez egy ez a ez a ez a klasszikus.

[00:36:26]És ez volt a szlogje a Black Lives Matter tiltakozásoknak is, aminek a keretében boltokat raboltak ki, gyújtogattak, fosztogattak, satöbbi.

[00:36:34]Tehát a és tesszük hozzá, nem fekete bőrű amerikai lakosok a végén az már egy ilyen egy ilyen pusztítás orgiájává fajult.

[00:36:42]tegyük hozzá, mint amikor nyer nyer a Pesezse.

[00:36:45]Igen.

[00:36:45]Igen.

[00:36:45]Körülbelül ez a ez a ez a párhuzamája meg a helyét.

[00:36:47]És és tegyük hozzá, hogy George Floyd a hamis 50 dollárossal való fizetés vagy csekkel való fizetés előtt annyi kábítószert vett be, hogy a későbbi orvosi vizsgálat megállapította, hogy amúgy is megfuladt volna, mert leállította a légzését a sok vegyianyag.

[00:37:01]Tehát itt is az látszik, hogy ott abban a pillanatban hisztériát keltetek körülötte.

[00:37:06]Ezt meg megpróbálták agyon hallgatni.

[00:37:07]Na most a csattanója az a történetnek, hogy egyértelműen látszik, hogy a vérző és egyébként ellenállásra képtelen ember, csak azért, mert egy bevándorló az kilbá rasszista támadás történt, azt szó szerint hagynak elvérezni, és utána próbálják meg újrazni, akkor látták már, hogy hogy nagy baj van.

[00:37:24]Na most nagyon érdekes a történet, mert elkezdtek utánamenni ennek a sztorinak, és kiderült, hogy egy fehér és egy feketebő angol rendőrnőre bízták pont a George Ford eset után az érzékenyítését a rendőröknek, ami annyira jól sikerült, hogy automatikusan minden fehért rasszistának tartanak, tehát sikerült megvalósítani a rasszizmus definícióját.

[00:37:43]És szerencsétlen Harry Novák, aki egyébként egy lengyelbrit állampolgár, az ennek esett áldozatul.

[00:37:49]Na most ez azért, hogy mondjam, fog óriási hullámokat verni ez a sztori, mert Lengyelországban is politikai felfordulás várható.

[00:37:56]Részben az Ukrajna a csatlakozása, részben a Tusk kormányzat intézkedései miatt, és ezek a lépések, ugye Tus Tusk ugye az európai politikában igen komolyan be van kötve, emlékeimet Európai Parlament elnök is volt, satöbbi.

[00:38:12]Tehát bármi, ami Európában ide tarcik, Nagy-Britannia is történik, az Tusk is le fog csapódni.

[00:38:16]Na most ez a helyzet, ami azt mutatja, hogy a rendőr, aki intézkedett, akinek se a nevét, sem az etnikai hozzátartozását nem hozták még egyelő nyilvánosságra, az az egyértelműen raszista módon cselekedett, mert mondjuk ki, hogy az volt.

[00:38:34]Tehát, hogy van valaki, aki szemlátomást többsebből vérzik, ugye a támadónak a tőrét az édesanyja elrejtette már mire kiértek a rendőrök.

[00:38:43]Semmilyen külső minényom nincs az egyiken, a másik vérzik, és őt kezdik el megbilincselni.

[00:38:46]Sőt, az alapvető elsősegélynyújtást is elmolasztják.

[00:38:48]Hát ez semmiképpen nem nevezhető egy pozitív példának.

[00:38:54]Ennek súlyos következményei lesznek.

[00:38:56]Az ablakon kopog a gazdasági válság.

[00:38:58]A kezeletlen migráció már amúgy is óriási feszültségeket okozott.

[00:39:01]Az egy külön tragédia, hogy egyébként egy szikkről van szó, akiket egyébként meg lehet különböztetni a szakáluk és a turbányjuk miatt.

[00:39:08]Tehát onnantól kezdve egyértelműen azonosítható lesz, ha valaki a szik közösséghez tartozik.

[00:39:13]Állítólag a férfi egyébként mentálisan instabil volt.

[00:39:15]Én fölteném a kérdést, hogy akkor hogyan lehetett nála egy 21 centis kés?

[00:39:18]Tehát ezek megint olyan dolgok, hogyha engem a 8 cm-nél hosszabb svájci bicska van a zsebemben, megbüntetnek és van valaki, aki egyébként ki tudja, hogy milyen módon, lehet, hogy legálisan jött az országban, ezt nem lehet tudni egyelőre, de egy 21 centis késsel jár kár.

[00:39:30]Tehát ezek megint azok a kettős mércínek az esetei, amiből a nyugat-európai lakosság döntő többségének már elege van.

[00:39:38]Hát, hogyha valaki nem készül valamire, akkor nem visz magával fegyvert.

[00:39:39]Tehát, hogy most ez ez egy nagyon jó kérdés, mert ugye a szikeknek van egy ilyen ilyen lángolt hullámospengéjű áldozati tőrük, amiket általában maguknál szoktak tartani, csak Európában nem lehet ilyen típusú fegyvert magánál hordani az embernek.

[00:39:54]Tehát megint azért mondom, hogy hogy megállítják a rendőrök egyáltalán, ha megállítják és megkérdezik, hogy miért van áll a fegyver, azt mondja, hogy vallási előírás.

[00:39:59]Na de ez egyébként Indiában teljes mértékben elképzelhető, de Európában nem ez a szokás.

[00:40:03]Tehát Indiában nyugodtan mászkálhat valaki egyébként teljesen eltérő öltözetben ö akár más, mit tudom én, húzmaga után egy kocsit mondhatja, bármit.

[00:40:14]Tehát Európában nem szokás kiskocsival közlekedni, mert ez egy más kultúra.

[00:40:19]Tehát megint az a helyzet áll elő, hogy az európai lakosság, a politikusok mondjuk nyugodtan hülyesége miatt nem követelhette meg azt, hogy a helyi szokásokat átvegyék a bevándorlók.

[00:40:28]És most megint elmondom, legális vagy illegális ebből a szempontból teljesen mellékes.

[00:40:33]Tehát itt megint egy olyan neuralgikus pontja került elő az európai társadalmaknak, a kontrollálatlan és ellenőzetlen migráció, amely után nagyon komoly következményekkel fog járni.

[00:40:45]A túlzott elfogadás, amikor mindenkit elfogadunk, kivéve saját magunkat.

[00:40:47]Nem sajnos, de ez komolyan, tehát ez az elvárás, tehát hogy mi adjuk föl saját magunkat, szégyeljük.

[00:40:52]Tehát én én volt van nagyon jó sztorim.

[00:40:55]Van egy magyar katonatiszt, aki több afrikai misszióban vett részt, fegyvert missziókban, és amikor megérkezett, akkor volt, ahol azt fogadták, hogy te gyarmatosító vagy.

[00:41:03]És mondta, hogy Magyarországra jöttem, Magyarországnak sose volt gyarmata, sőt inkább mi voltunk gyarmat.

[00:41:07]Tehát tudod mi volt a válasz?

[00:41:08]Fehér vagy te gyarmatosító?

[00:41:11]Ja.

[00:41:11]Ennyi.

[00:41:11]Igen.

[00:41:12]Tehát tehát hogy hogy ez a gondolkodás ez hogy megjelenhetett Európában és nem mondom, hogy a gyarmati egy szép dolog lett volna.

[00:41:18]Hölgyeim és uraim, féltés ne essék.

[00:41:19]De fölteném a kérdést, hogy tudja valaki, hogy a legfőbb rabszolgakereskedők kik voltak?

[00:41:23]Hölgyeim és uraim, azok a törzsfőnökök, akik eladták az embereiket, mert ezeket a rabszolgakereskedők nem erőszakkal fogdosták össze, hanem ezeket a saját főnökeik adták el.

[00:41:33]Azt miért nem kérdezzük meg?

[00:41:35]Nyilván a rabszolgaság egy elítélendő dolog, fért és ne eség.

[00:41:39]Aki közreműködött benne, annak akkor is már lógnia kellett volna.

[00:41:41]Ezt már nagyon sok korszakban található gondolkodó fölvetette.

[00:41:45]Többségben tegyük hozzá keresztények egyébként, hiszen a az Isten előtt mindenki egyenlő.

[00:41:48]De ettől függetlenül virágzott ez az üzletek egy darabig.

[00:41:52]De most akkor utána miért?

[00:41:52]mi csak mi szégyeljük magunkat.

[00:41:54]Tehát nyilvánvalóan nem volt ez szép dolog, csak hölgyeim és uraim, ezek az emberek nem erőszakkal kerültek oda.

[00:41:59]Tehát megint egy olyan folyamatot látunk, amiben kialakítani akarják azt a fajta nyílt társadalmat, amelyben egymással vetélkedő, egymással gyűlölködő csoportok vannak, és van egy kis szűk, nem választott elit, aki majd eldönti, hogy kinek van igaza, és így marad hatalma.

[00:42:15]Köszönöm szépen, nem kérünk belőle.

[00:42:18]Na, mindenesetre izgalmas világban élünk.

[00:42:19]Kidöntse- el, hogy jó irányba haladunk vagy sem.

[00:42:22]Ezt mindenki saját belátása szerintse el.

[00:42:24]Mi azonban köszönjük, hogy velünk tartottak.

[00:42:27]Köszönöm neked Bálint, hogy megosztottad velünk ezeket a dolgokat.

[00:42:30]És hétfőn egy jó kis pálinkás hétvége után, hétfőn majd lehet, hogy Tamás, vagy nem biztos, mert a családi dolgok alakulnak, de majd meglátjuk, hogy hogyan alakul.

[00:42:41]Mindenesetre innen szurkolunk nekik.

[00:42:45]Igen, nagyon szorítunk Tomi és Kinga.

[00:42:45]És akkor ha pénteken, vagy a hétfőn Tamás lesz, akkor ő, ha nem, akkor pedig vele találkozom.

[00:42:51]Várom a találkozást.

[00:42:54]Így van.

[00:42:54]Szép hétvégét kívánok mindenkinek.

[00:42:56]A viszonthllásra.