Váratlan fordulat: Donald Trump óriási pofont kapott, új helyzet Irán körül? - Yaro Patrice

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat a mikrofonnál.

[00:00:01]Király Tamás.

[00:00:03]Az Ultrahang stúdiójában pedig Hieropis Nemzetközi Kapcsolatok szakértő.

[00:00:05]Jó napot fiának.

[00:00:06]Köszönjük, hogy elfogadta szépen a meghívá.

[00:00:09]Azonnal bele is vágunk a mai adásunkba.

[00:00:11]Előtte kérem a kedves hallgatókat, hogy nyomjanak egy lájk jelet erre a videóra, hogy minél több emberhez eljusson és iratkozzanak fel a csatornánkra, ha még nem tették.

[00:00:18]Jeropatris meg itthon van most ezúttal Budapesten.

[00:00:20]Milyen a váltás az Egyesült Államok után itt Magyarország pár hónapot tartózkodik itt hajult?

[00:00:28]Valóban nemrég érkeztem, és politikai értelemben hatalmas a a váltás.

[00:00:34]Amerikában a elmúlt pár hónapokban, vagy pár hónapban kicsit csillapodtak a kedélyek.

[00:00:41]Nincs az elképesztő, kielett politikai közhangulat, mint ami volt 2024-ben, vagy éppen még akár tavaly is.

[00:00:48]Most egy kicsit csendesebb az élet, illetve az amerikai politika ugye messzi tájakon játszódik le Irán.

[00:00:58]Erre is figyelnek az amerikaiak a külpolitikára?

[00:01:00]Hát alapvetően a külpolitika nyilván nem érdekli az amerikaiakat, de mivel már a belpolitikában, a gazdaságban is érzik a hatását, ezeknek az akcióknak, ezért téma.

[00:01:09]De visszatérve az alapkérdésre, tehát a különbség az, hogy itt egy nagyon pezsgő politikai élet van, választás után pár héttel van az ország, egy új kormány felállt, nagyon komoly változások mennek végbe.

[00:01:22]Addig Amerikában most egy kicsit nyugodt a helyzet, szerintem vihar előtti csend van.

[00:01:26]És hát egy választási év egyébként, ahol nyilvánvalóan majd a kampány hamarosan beindul, és hát ősszel a úgynevezett félidős vagy ciklusfelező választások.

[00:01:37]Ez a kampány egyébként még nem indult be, már csak azér is, hogy novemberben lesz a választás, most június 4-e van, a hallgatók ötödik-én fogják látni ezt az interjút.

[00:01:45]Akár arra is gondolhatnánk, hogy már ráfordulnak lassan a kampányra.

[00:01:49]Hát ugye a modern politikában a kampány konstans, tehát tulajdonképpen a választási az urnazárás után, a választási eredmények kinyilvánítása utáni percekben kezdődik a következő kampány.

[00:01:59]Tehát tulajdonképpen a két párt, illetve Trumpelnők is kampányol, de nincs az a nagyon erős, nincs az a nagyon erős, heves kampány, mint ami egyébként szokott lenni, de ez lesz, tehát ez ez lesz mindenféleképpen.

[00:02:12]Ugye Trump elnököt említette az egyik oldalról.

[00:02:14]Fogunk majd az USA külpolitikájáról is beszélni, de akkor ebbe egy kicsit belemenni.

[00:02:17]viszont egyelőre nem tudom, legalábbis ugen Magyarországra nézve nem tudom, hogy mennyire kapott arcot a másik oldal, tehát mennyire kapott arcot a demokrat demokrata párt.

[00:02:26]Egyáltalán mi a jó stratégia, hogy Trump ellen egy másik arcot beemelni, vagy sok demokrata politikus testesíti meg a demokrata pártot?

[00:02:37]Alapvetően mind a kettő működőképes lehet.

[00:02:39]Ugye itt a két ország politikai rendszer vagy a politikai rendszere között a egyik különbség, hogy amíg ugye mondjuk a korábbi években Magyarországon igény volt arra, vagy szükség volt arra, hogy egy karizmatikus ember a nagyon gyenge erőtlen ellenzéket felkarolja és Orbán ellen vezesse, addig Amerikában erre nincs igazán nagy szükség, hiszen így két párti struktúra van.

[00:03:03]A két párt nagyjából hasonló támogatottsággal, előforrásokkal rendelkezik.

[00:03:07]Tehát alapvetően egy mondjuk úgy kissé kisség karizmatikus ember vagy gyengébb képességű ember is lás Joe Biden 2020-ban képes lehet legyőzni a republikánusokat.

[00:03:21]Tehát összességében nincsen még egyébként személy konkrét személy akit emlegetnek.

[00:03:25]Nevek vannak.

[00:03:28]Harris korábbi alelnök, Newson Kalifornia kormányzó, Whtmer kormányzó Michiganből, és még hosszú a lista, de ugye ez megint az amerikai politikai rendszernek egy sajátossága, hogy mivel nem parlamenti rendszer, nincsen hivatalos ellenzék, nincs az ellenzéknek hivatalos vezetője.

[00:03:45]Ugye igazából pártok sincsenek Amerikában, európai értelemben, tehát nincs egy az ellenzéki pártnak egy elnöke, egy országos elnöke.

[00:03:54]Tehát alapvetően különböző nevek vannak.

[00:03:58]És hát nagyon sokszor előfordult, hogy a elnökválasztás előtt két évvel még nem is tudta, nem, hogy a világ közvéleménye, de még az amerikaiak jelentős részese, hogy ki lesz az az ember, aki megszerzi majd a egyik vagy másik pártnak az elnökjelöltségét.

[00:04:09]Hát 2006-ban ki ismerte Barack Obamát, vagy ki ismerte Ifjab George Bust 1997-ben?

[00:04:17]nagyon kevesen.

[00:04:17]Tehát majd az előválasztásokon jövő évben, ami ugye a konkrét előválasztás 28-ban lesz, de a úgynevezett láthatatlan előválasztást az már elkezdődik tulajdonképpen egy év múlva.

[00:04:29]Ezen a folyamat során fogjuk majd meglátni, hogy hogy kik azok, akik beszállnak a versenybe mindkét párt oldalán, hiszen egy nyílt elnökválasztás lesz.

[00:04:39]Trump elnök nem újrázhat, és aztán megtudjuk, hogy 202-ban mely jelöltek fognak összecsapni.

[00:04:46]Milyen Donald Trumpnak a megítélése?

[00:04:48]Mert ha a hivatalos közvéleménykutatási adatokat nézzük, akkor mély ponton az elnök népszerűsége?

[00:04:55]Ugye Amerika egy nagyon polarizált társadalom politikailag.

[00:05:00]Tehát összességében egy ilyen rendszerben bármely politikusnak a népszerűsége nem tud egy bizonyos pont alá vagy egy bizonyos pont fölé emelkedni, tehát süllyedni vagy emelkedni.

[00:05:14]Úgyhogy Trumpnak nagyon alacsony most, de így is azért 35-40%.

[00:05:20]És hát alapvetően a a lényeg az ebben az, hogy a republikánus szavazók, akik egyébként sok kérdésben már nem értenek egyet az elnökkel, nagyon komoly törésvonalak kialakultak a párton belül.

[00:05:31]Epstein ügy, háborúk, ugye a vámkérdés, ezek megosztják a republikánusokat is, de ebben a polarizált helyzetben, egy választáson ezek a szavazók beállnak majd republiká.

[00:05:42]Ugye ez a nagy kérdés, hogy ők azt mondják, hogy nem értünk egyet, de azért a demokraták nehogy jöjjenek, vagy azt mondják, hogy ezek már olyan kérdések, hogy átszavaznak egyáltalán az amerikai társadalomnál, mert hogyha itt Magyarországon is bonyolódott ez a Fidesz Tisza, mi Hazánk satöbbi kombó, vagy a DKsból simán tiszás lett, és még DK-s fideszest is ismerek meg minden, hogy Amerikában ez hogy van, hogy a voltunk, vagyunk, leszünk republikánusokból, hogy lesz lehet egyáltalán valaki demokrata szavaz?

[00:06:12]Lehet ugye azt látni kell, hogy a a pártrendszerekben van egy folyamatos újrarend szavazói újrarendeződés.

[00:06:21]Tehát valaki republikánus szavazó volt 30 évvel ezelőtt, az elképzelhető, ő most demokrata szavazó és fordítva.

[00:06:26]Ő ez normális egyébként, hát ez minden politikai rendszerben van.

[00:06:31]Ugye itt most a nagy kérdés az, hogy egy elnökválasztásom történetesen 2028-ban lehetséges-e, hogy egy 6065 akár 70%-os föksuszalással nyer valaki?

[00:06:42]Szerintem nem, mert ilyen jellegű tehát van is hurrendeződés, a másik pártból is mennek folyamatosan a mozgás, tehát mennek át a szavazók.

[00:06:51]Tehát összességében én ezt nem várom.

[00:06:53]De alapvetően visszatérve a gondolatmenetemre, ugye a republikánusok be fognak állni a mindenkori jelöltjük mögé, és a demokraták is be fognak állni a mindenkori jelöltjük mögé.

[00:07:05]akkor is, ha ezek a demokraták történetesen a előző három névben lettek demokraták, mert valamiért átmentek a másik pártból ebbe a pártba, de a választás napján oda fognak állni a régi vagy új pártjuk mögé ebben az értelemben.

[00:07:19]És alapvetően ugye a bizonytalanok, a párton kívülek a függetlenek azok, akik eldöntik a választást.

[00:07:26]Illetve még egy nagyon fontos dolog van ebben a képletben, ugye a mai politikában a bizonytalanok, illetve a mozgósítás, ami eldönti.

[00:07:35]Hiszen ha te a saját táborod, saját pártod szavazóinak a legnagyobb részét, döntő többségét el tudod vinni, az már egy nagyon fontos dolog egy ilyen kérezett versenyben.

[00:07:43]És hogyha ki a függetlenek egy részét, akkor is ugye a győzelem meglehet.

[00:07:48]De visszatérve Tráp népszerűségére, alapvetően népszerűtlen elnök, a második elnöki ciklusa én azt gondolom ellentétben az elsővel kudarcos.

[00:07:58]Miért?

[00:08:00]Hát, hogy miért alakult így.

[00:08:00]Ez ez egy hosszabb műsornak a témája lehetne.

[00:08:02]Én azt gondolom alapvetően azért, mert az első ciklusában Trump elnök korábbi kipróbált káderekkel vette magát körül, akik jól össze is veszett, de azért mindig voltak összeveszett, de azért mindig volt új.

[00:08:18]Ezek alapvetően a korábbi replikus republikánus estabblishmentnek az emberei voltak.

[00:08:24]És ugyan Trump egy nagyon nehezen kezelhető ember, nehéz személyiség, de működött a történet.

[00:08:28]Na most Trump a második ciklusában egy teljesen más stratégiát folytatott, nagyon nagy tervei voltak, és ő azt érezte, hogy az ő terveit megakadályozták ezek a régi káderek.

[00:08:41]Úgyhogy most hozta az új embereit.

[00:08:43]A kormány felállításában a lojalitás volt a legfontosabb szempont, és alapvetően politikában nem jártas, és akár erkölcsileg vagy szakmailag is nagyon ellentmondásos figurákkal vette magát körül, és most már így másfél év után láthatjuk, hogy ez nem jött be.

[00:08:59]Hát hibát hibára halmoz a kormányzat.

[00:09:01]Tudsz mondani egyébként olyan szereplőket, akik ilyen munkatársai voltak Trumpnak, akik nem a jól, régi jól kipróbált szakemberek, hanem akár ilyen kísérleti jellegűek, és úgy tűnik, hogy nem váltak be?

[00:09:14]Hát tulajdonképpen az egész kormányzat ilyen Hegzett védelmi miniszter.

[00:09:19]Akkor ugye nyugodtan mondhatnánk a kabinet főnökét, lehetne mondani a nemzetizsági tanácsadót, akit ugye kirúgott, és most Marco Rubio látja a feladatot.

[00:09:27]Magáról Rubióról is lehet beszélni.

[00:09:30]Ugye ő egy ő egy politikus, tehát elméletileg ugye Marco Rubio a a régi establishmentből lett beemelve és hát tulajdonképpen Rubio lavírozik a régi republikánus irányvonal és a Trump között.

[00:09:45]Ezért szokták néha akár nem is helyesen héának nevezni őt.

[00:09:50]Én nem mond, tehát ő nem egy neokonzervatív, tehát nem abból a Wolfovic Ramsfeld táborból van, aki ugye a akik ugye a 90-es években, kézes években a buskormányzatban hatalomba kerültek és befolyásolták az amerikai politikát.

[00:10:06]Marco Rubio alapvetően a kommunizmus elleni héja.

[00:10:08]Ugye ő kubai származású, nagyon erős antikommunista irányvonalat visz.

[00:10:14]Emiatt Kínával szemben is egy hé a politikus, de már egy ő egy új generációs politikus.

[00:10:22]És hát alapvetően ő egyba nehéz helyzetbe került, hogy a sok tekintetben békegalambabb vagy nem beavatkozáspártibb új maga és trumpi republikánus elvárásokat kell kiegyensúlyoznia az ő saját régi ideológiájával.

[00:10:41]Ugye Rubiót ünnepelt a még a deremokrata közönség is, ami azért érdekes, mert ha ő 10 évvel ezelőtt kapott volna egy ilyen kinevezést, akkor bizony szerintem nehezen lett volna meg neki a szenátusi jóváhagyás, de a jelenlegi környezetben ő annyira hát annyira ellentmondásos figurák kerültek be a kormányzatba, hogy tényleg Rubio az, akit még a demokraták is üdvözöltek, és nagyon nagy többséggel megszavaztak a szenátusi meghallgatása után.

[00:11:09]Tehát alapvetően a kormányzatban szinte csak ilyen embereket láttunk most.

[00:11:13]És végső soron szerintem ez és hát Donald Trumpnak az állapota, amiről nyilván nem tudok hiteles információt adni.

[00:11:20]Egyesek szerint rosszul van, egyesek szerint elvan, egyes híres források szerint az egészsügyi állapota kiváló, mint az elmúlt napokban olvastuk, mások szerint beteg.

[00:11:29]Szerintem ez is belejátszik abba, hogy nem tud úgy kormányozni, mint azt sokan elvárták tőle.

[00:11:36]Ami számomra érdekes, és itt rátérnénk a külpolitikára, hogy míg a kampányb ugye az volt, hogy az USA belső dolgait szeretné megoldani, gazdasági kérdéseket, az ország működtetését, az illegális migráció védelmét, ehhez képest mégis elkezdett külpolitikai kalandokba bocsátkozni.

[00:11:54]Venezuela talán jobban sikerült.

[00:11:58]Bár itt is nyithatunk egy zárójelet, hogy mennyire sikerült jó, de hogy gyorsan lement, az az például ment, de például az Irán az láthatóan nagyon bonyolult lett Donald Trumpnak.

[00:12:09]Hát ugye alapvetően sikerült vagy nem sikerült, tehát katonailag ugye a Venezuela egy siker volt politikailag hát azt majd meglátjuk, de a lényeg az, és az amerikai ember számára ez a legfontosabb, mert az, hogy később Venezuelában alapvetően milyen irányítságú politika kerül hatalomra, milyen berendezkedés lesz, vagy akármilyen lesz a venezuelai, amerikai viszony, ez azért kevésbé érdekli a publikumot, de az, hogy ez nem került Amerikának arcvesztésbe, nem került komoly emberveszteségbe vagy anyagi ráfordításba.

[00:12:45]Ez a fontos az amerikaiaknak.

[00:12:47]Tehát ilyen szempontból Venezuola sikeres volt valóban.

[00:12:48]Irán ennek az ellenkezője ugye pénzbe kerül, emberveszeség is már volt, és hát bizony-bizony nagyon kiszámíthatatlan a jövője ennek a konfliktusnak és éppen ezért a kormányzat mozgástere is nagyon-nagyon kicsi, hiszen ha befejezi most az akciót, óriási arcvesztés, ha benne ragad, esetleg eszkalálódik, akkor pedig beláthatatlan következmények vannak.

[00:13:15]Tehát itt ez már ebből a szempontból érdekli az amerikaiakat, mert félnek és bizony érzik már a hatásait.

[00:13:22]Meg én is éreztem, mert én januárban 1 dollár 80-ért tankoltam, márciusban már 3 dollár 40-ért.

[00:13:28]Az kemény.

[00:13:29]Igen.

[00:13:29]Hát majdnem duplája.

[00:13:30]Igen.

[00:13:30]Igen.

[00:13:30]Úgyhogy úgyhogy innen kell ezt nézni.

[00:13:34]És akkor még arról talán érdemes beszélni, hogy ugye Trump elnök valóban, én azt gondolom végsősoron azért győzött 2024-ben, mert azt el tudta hitetni az emberekkel, hogyha ő visszakerül a Fehérházban, akkor a gazdasági helyzet rendeződik.

[00:13:54]Ezért szavaztak rá.

[00:13:55]Így van.

[00:13:55]Alapvetően a köz a a megélhetési költségek valóban megnőttek az elmúlt években Amerikában.

[00:14:00]A első Trump ciklus gazdaságilag sikeres volt a covidjárványig.

[00:14:07]Ő annyira, hogy szerintem 2019-ben az elmúlt 30 évben a legjobb élet volt Amerikában, legjobb életszínvonal.

[00:14:15]Ezt sokan várták, hogy Trump ismét meg tudja teremteni, de nagyon úgy néz ki, hogy nemhogy ezt nem sikerült megteremteni, hanem további negatív irányba ment a gazdaság.

[00:14:23]Az élet színvonal kérdés, hogy itt most említetted ezt a dupla tankolást, de hogy vannak a békrek és vannak az árak és akkor ehhez képest van az embereknek egy ilyen objektív érzete.

[00:14:35]Az objektív érzete az, hogy a Trump kormány óta még rosszabb.

[00:14:39]Így van.

[00:14:40]Mert az még rosszabb, mintha stagnálna.

[00:14:42]rosszabb abszolút nem Trump miatt feltétlenül, bár a vám politikája satöbbi, most Irán ez az is rosszabbított a helyzeten.

[00:14:49]Alapvetően vannak nagyon komoly gazdasági strukturális kérdések Amerikában évtizedek óta, amiket nem igazán tudki kezelni.

[00:15:01]Obama se tudott kezelni, Trump se, Trump alatt a gazdaság makroökonómiai mutatói jók voltak.

[00:15:07]nagyon alacsony munkanélküliség, nagyon alacsony infláció, de a strukturális gondokkal ő se tudott mit kezdeni.

[00:15:12]Jött Biden, jött a magasabb infláció.

[00:15:17]És akkor még jobb az emberek még jobban elkezdték ezt érezni, és Trump alatt ez tulajdonképpen folytatódik.

[00:15:21]Tehát összességében a gazdasági közérzet az az nem jó Amerikába, ez egyáltalán nem jó.

[00:15:29]És Trump elnök, és szerint nekem ez a legnagyobb érdekessége az ő kormányzásának most, mintha már nem is nagyon foglalkozna ezekkel a kérdésekkel az el elengedte, hogy úgy se lehet megoldani, vagy igen.

[00:15:40]Miért nincs például üzemanyagás?

[00:15:40]Az Magyarországon nem, ez egy ez egy kat hát ez egy katasztrófális politika lenne.

[00:15:48]Ugye Amerikában a olyannal szoktak játszani, hogy a stratégiai forrásokból kiengednek valamennyit.

[00:15:54]Igen.

[00:15:54]Ez most Magyarországos igen az stopppok azok gazdaságilag azok borzasztó politikák.

[00:15:58]De alapvetően azért azt is látni kell, hogy Trump most abban bízik, hogy rendeződik majd a helyzet és visszaáll az üzemanyagár.

[00:16:04]Meglátjuk, de összességében most nem csak erre gondolok, hanem a nagy problémákra.

[00:16:09]Tehát Amerikában ugye 50 éve gyakorlatilag az átlag ember nem érzett nem érzett reálbérnövekedést, ami nyilván azt jelenti, hogy voltak szakaszok, amikor nőtt a reálbér, volt amikor csökkent, de a nagy probléma az, hogy amikor növekedés van, akkor csak a társadalom egy szűk szelete könyvel valódi életszínvonal növekedést.

[00:16:28]Az átlag ember stagnál, vagy egyre nehezebben él.

[00:16:32]Na most ezt nagyon nehéz kezelni, és szerintem nem is nagyon tudja senki, hogy hogyan lehetne kezelni.

[00:16:40]Hogyha mindez így van, akkor tulajdonképpen az tényleg elkönyvelhető, hogy a félidős választáson akár mindkét házat bukják a republikánusok.

[00:16:47]Nem, ez abszolút benne van.

[00:16:50]Ugye alapból onnan indulunk ki, hogy ebben a nagyon kiélezett helyzetben, polarizált helyzetben, az elmúlt években rendkívül szoros eredmények voltak a képviselőházban.

[00:17:02]Ugye gyors áttekintés.

[00:17:02]Elnököt négy őre választanak az emberek.

[00:17:05]A képviselőházat, tehát a törvényzás alsó házát két évre, ezt két évenként újra választják.

[00:17:10]A szenátusban a mandátum az hat év, de nagyjából egymadra van osztva a szenátus, és mindig a harmadát választják újra.

[00:17:20]nagyjából, tehát hozzávetőlegesen.

[00:17:23]Na most a korábban alapvetően mind politikai okok miatt, mind nagyon egyszerű választástechnikai okok miatt, ugye a győztes mindent visz rendszerben, általában amelyik párt többséget szerzett, az egy kényelmes többséget tudott szerezni a képviselőházban.

[00:17:38]Az elmúlt három-négy választáson egyre szorosabbakká váltak ezek a többségek.

[00:17:45]Most is három-négy fős többség van tulajdonképpen.

[00:17:47]Tehát alapvetően könnyen billenhet a dolog.

[00:17:49]És hát mondom a közérzet is, a közénykutatások is az a trend, hogy most már régóta láthatjuk azt, hogy egy elnök alapvetően előbb vagy utóbb elveszti a többségét.

[00:18:01]A négy vagy nyolc éves ciklusa során mind azt mutatják előre, hogy a demokraták átveszik a képviselőházat.

[00:18:08]Itt egy megjegyzés, hogy azért itt van egy játék.

[00:18:10]Ugye Amerikában az alkotmány előírja, hogy a kongresszusi körzeteket, azokat úgy kell rajzolni a időközönként a népszámlálás után, hogy ugye alapvetően egyenlő mennyiségű szavazó legyen bennük.

[00:18:28]Ez egy alapelv.

[00:18:28]És éppen ezért valóban az a az a bevett eljárás, hogy a népszámlálások után ezt minden egyes tagállam saját maga átrajzolja a körzeteket.

[00:18:36]Ugye itt jön be a Jerry Mandering nevű politikai hát eszköznek a kérdése.

[00:18:42]Ugye amikor egy hatalomban lévő párt az a saját politika érdekei menté rajzolja át a körzethatárokat.

[00:18:49]Ezt mindkét párt gyakorolja, ahol tudja.

[00:18:51]Vannak, vannak olyan államok, ahol független bizottság rajzol, de a legtöbb államban a hatalmon lévő párt.

[00:18:56]És itt egy újdonság van, hogy a republikánusok, illetve Trump elnök tavaly kitalálta, hogy ő most nem várja meg ezt a 10 évet, nem várja meg a következő népszámlálást, hanem megkérte a texasi kormányzót, Greg Aböt, aki ugye egy nagyon komoly republikánus többségű államnak a kormányzója, hogy akkor rajzolgasson, hogy ezzel négy vagy öt biztos helyet tudjon szerezni a pártnak.

[00:19:22]Ezt meg is tette a texasi politikai vezetés.

[00:19:24]Kalifornia demokrat állam választó ugyanígy megtette, és elkezdődött egy játék, hogy sorozatban az államot így van rajzol.

[00:19:32]K rajzol, úgyhogy itt még azért lehet valamifajta matematikai esélye, azt gondolom, emiatt az ügyeskedés miatt is, de a a mostani előrejelzések szerint demokrata többség várható.

[00:19:44]A szenátus az egy bonyolultabb kérdés.

[00:19:49]Ugye azért is, mert azért egy szenátor az alapvetően egy egész államot képvisel.

[00:19:53]Másrészt a szenátorok kicsit jobban párttól elszakadt emberek.

[00:19:57]Tehát a személyiség, a politika az sokkal inkább elejátszik.

[00:20:06]Itt is úgy néz ki, hogy olyan nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy itt nem lehet esély a demokratáknak, de most már bizony ez se kizárt.

[00:20:11]Egy jó példa Texas, ahol Ken Paxton hivatalban lévő állam főállamügyész nyert példog a republikánus előválasztást, megverve John Cornt, aki 24 éves szenátor, frakcióvezető volt a szenátusban, egy nagyon befolyásos politikus.

[00:20:31]Pexton azt kell tudni, egy nagyon ellentmondásos ember, büntető ügyei voltak.

[00:20:36]És nagyon sokan azt gondolják, hogy mivel ő lett most a pártnak a jelöltje, ezért nagyon sok republikánus is el fog idegenedni a párttól.

[00:20:45]Nem beszélve arról, hogy a demokratáknál viszont egy nagyon heves előválasztási küzdelemben a mérsékelt jelölt nyert, tehát nem a progresszív.

[00:20:53]Ezért nagyon sok cserélhetnének és pártot tulajdonképpen.

[00:20:58]Igen.

[00:20:58]Igen.

[00:20:58]Úgyhogy tulajdonképpen egy olyan helyzet állt elő, hogy bizony a demokraták számára lőtávolba került a szenátori szék, ami 30 éve nem történt meg Texasban.

[00:21:09]Ha Texas átfordul, akkor az valószínűleg már azt jelenti, hogy a demokraták a szenátusban is megszerzik a többséget.

[00:21:17]Ha ez megtörténik, akkor mennyiben lesz más az Egyesült Államoknak még mindig a belpolitikája?

[00:21:22]Tehát, hogy mennyire tudják fékezni Trumpot, vagy mennyire lesz Trump bénakacsa.

[00:21:27]És nyilván itt gondolom, ami leginkább az Amerikában élő embereket érinti, az az, hogy lesz-e olcsóbb kenyér, meg lehet-e olcsóbban tankolni?

[00:21:37]Ö, van kenyér egyáltalán.

[00:21:40]Van kenyér, igen.

[00:21:40]Nem olyan, mint Magyarországon, de van.

[00:21:41]Teljes teljes féket kap az elnök gyakorlatilag ebben az esetben.

[00:21:46]Bár most tudni kell, hogy már most is fékezve van.

[00:21:48]Ez egy amerikai szenátusi alapvetően szokások procedúrának az oka, miszerint a kisebbségben lévő párt számára nyitott az obstrukció lehetősége.

[00:21:58]Ezt Philly Busternek hívják az amerikai cerátusi zsargonban.

[00:22:03]Tehát hogyha egy pártnak nincsen meg a 60 fős szuper többsége, és ez általában nincsen meg, az elmúlt 50 évben csak Obamának volt egy éven keresztül, akkor a kisebbségben lévő párt gyakorlatilag bármilyen törvényt obstruálhat, kivéve a költségvetéshez kapcsolódó törvényeket, és ez meg is teszik.

[00:22:21]Tehát alapvetően minden egyes törvényhez valamifajta kétpárti konszenzus kell, mert ha mondjuk egy pártnak van 53 fős többsége, akkor is hét embert át kell csalogatni az ellen ellenzékből.

[00:22:31]Úgyhogy most is van fake Trump kormányzásán, de egy drumokata hatalomátvétel többségbe kerülés esetén teljes véket kapna az elnök, és valóban béna kacsává válhat.

[00:22:41]És ilyenkor az elmúlt 30 évnek a trendje azt mutatja, hogy az elnökök a külpolitika felé fordulnak.

[00:22:48]Na most Trump már a külpolitika felé fordul.

[00:22:51]Nem lesz lassan hova fordulni külbbre.

[00:22:53]Nem.

[00:22:53]Vagy igen, hát a Grönlandon lehet, hogy rágja rágják majd a kül.

[00:22:57]Most pont bejelentették, hogy Grönland Dániel része.

[00:22:58]Ezt mondta Donald Trump jobb kezé.

[00:23:00]Ez semmit nem jelent, hogy most mit mondott, lehet, hogy a interjú végére már másik tál.

[00:23:06]it az elnök.

[00:23:06]Úgyhogy ilyen változások következhetnek be, de amellett, hogy Trump béna kacsává válik, itt azért van még egy nagy rizikófaktor, mégpedig az, hogy a demokraták nagyon komoly vizsgálatokat indíthatnak Trump ellen, illetve önmagában, mint ahogy azt tették is már párszor, ugye tették így így folyamat így van, illetve a magát az impeachment eljárást is megismételhetik.

[00:23:29]Ugye nagyon érdekes kérdés, mert a második impeachment eljárásnál, ugye ami január 6-ai Trump szál miatt történt, a republikánus szenátorok, akik egyébként hét szenátor kivételével felmentették az elnököt, azt mondták, hogy az elnököt bűnösnek gondolják, de egy volt elnököt, aki már nincsen hivatalban, alkotmánysértő lenne impachel impeachmentel eltáv nincs nem is lehet eltávolítani, hiszen már nem elnök.

[00:23:57]Na most ha a demokraták újra meghúzzák az impeachmentet, akkor a republikának sanátorok mit fognak lépni?

[00:24:04]Ugye ez egy nagyon jó kérdés, mert Trumpelnek most hivatalban van.

[00:24:05]Úgyhogy itt vannak a taposóaknák, de alapvetően a demokratákon belül is egy nagy kérdés, én ahogy hallom, hogy egyáltalán akarnak-e impeachmenthez fordulni, vagy pedig egész egyszerűen politikai értelemben akarják az elnököt gyengíteni tovább.

[00:24:22]Nézzük meg akkor az iráni háborút.

[00:24:24]És rögtön egy aktuális hír, hogy Donald Trump amerikai elnök háborús döntési hatáskörének korlátozásáról, illetve az Irán elleni katonai műveletek kongresszusi jóváhagyásáról fogadott el határozatot az amerikai képviselőház.

[00:24:36]Ez szerdán történt.

[00:24:39]Négy republikánus képviselő is csatlakozott a Kongresszus alsóházában a demokratákhoz.

[00:24:43]Ez gyakorlatilag inkább szimbolikus, mert hogy az elnöknek is alá kéne írnia, ha jól értem, akkor ezt a rendeletet.

[00:24:53]De gyakorlatilag az amerikai elnök háborús jogköreiről egy 1973-as törvény szól, amely többi között 60 napban maximalizálja a kongresszusi jóváhagyás nélkül folytatható katonai műveletek hozzáát.

[00:25:05]Ez még ugye a vietnálami háború idejéből származik.

[00:25:07]Hogyan tovább?

[00:25:09]Mennyire szűkül Donald Trumpnak a mozgásterei irány kapcsán?

[00:25:14]Szűkül, de én azt gondolom alapvetően nem alkotmányos vagy jogi okok miatt, hanem politikai okok miatt.

[00:25:20]Ugye, ahogy mondani szoktuk, az amerikai embereket nem érdekli a külpolitika addig, amíg annak gazdasági következményeit nem érzi negatívan, vagy pedig amíg nincsen emberveszteség, tehát nem kell unokáját, gyerekét, unokaöccsét, szomszédját elveszítenie egy ilyen akcióban.

[00:25:40]Az iráni helyzet rendkívül nehéz, és ugye Trump elnök tulajdonképpen ugyanabba futott bele, hasonlóképpen futott bele egy helyzbe, mint mondjuk Vladimir Putin ugye 22-ben Ukrajna kapcsán egy gyors sikert várt és beleragadt a konfliktusba.

[00:25:58]Na most Amerikában alapvetően Iránnak rossz a megítélése.

[00:26:02]Tehát ugye 79 a 79-es fordulat óta ugye ott volt a nemzetes túsz dráma, amikor 444 napig amerikai diplomatákat ugye fogba tartottak a terráni követségen.

[00:26:16]Amerika számára, az amerikai közlemény számára Irán egy ellenség.

[00:26:21]És önmagában az, hogy Trump lefejezte a vezetést, ez az amerikai közölemény többsége számára elfogadható volt.

[00:26:29]Nyilván ennek vannak akár Amerikán beli alkotmányos kérdéseket, nemzetközi jogi kérdéseket is felvet.

[00:26:33]Az más kérdés, hogy politikailag azért véleményem szerint ez egy óriási baklövés volt egy ilyet meghúzni.

[00:26:41]De Amerikában az átlag ember azt mondta, hogy egy tessék, milyen erősek vagyunk, ezt is meg tudtuk lépni.

[00:26:46]Kettő.

[00:26:46]Ajató egy rossz ember volt, sok borsot tört Amerika oldalá, közvetetten még amerikai emberek élete is ugye kárba veszett miatta, tehát ezt el tudjuk fogadni.

[00:26:58]Na de itt arról volt szó, hogy lesz egy rezsimváltás irányba, hát mint látjuk, ez nem történt meg.

[00:27:03]És hát arról volt szó, hogy ez nem fog amerikai életekbe pénzbe kerülni és azóta is megy a konfliktus.

[00:27:10]És ugye ez a kérdés, hogy ebben a pillanatban érez-e az amerikai társadalom bármit abból, hogy az Egyesült Államok bármit nyert ebből a konfliktusból?

[00:27:20]Semmit.

[00:27:20]Pont ez a probléma.

[00:27:21]És ez így téma is, gondolom.

[00:27:22]Ez téma.

[00:27:22]Semmit nem nyert.

[00:27:25]Tulajdonképpen eddig csak veszített.

[00:27:25]És ezért rendkívül nehéz Trump elnöknek a fejezete, mert ha azonnal kilép, akkor egy őt ellenzéke támadni fogja, ugye, hogy hogy tulajdonképpen nem volt képes sikert elérni, ha benn marad.

[00:27:38]további pénz, további gazdasági nehézségek és akár egy eszkaláció, ami katasztrórofális lehet a világnak és Amerikának.

[00:27:50]Hogyha ez így van, akkor egyébként miért nem zárják le?

[00:27:53]Most mindig már hétről hétre megismétlődik az a mondat, ami most is megismétlődött Donald Trump elnök szájából.

[00:27:59]Az egyeztetések Iránnal nagyon jól haladnak, és a hétvére hétvégére akár megállapodás is létrejöhet.

[00:28:07]az Iránnal fennálló tűzszünetet érvényesnek tekinti az elmúlt napok kölcsönös katonai csapásainak ellenére.

[00:28:12]Illetve szintén egy fontos hír, hogy közben megegyezett Izraelel és Libanon a tűzszünet megújításáról, valamint úgynevezett kísérleti biztosági övezetek létrehozásáról Dél Libanonban, ahonnan kitiltják a házból a fegyvereseit.

[00:28:25]Csak ilyen híreket gyakorlatilag ha a két héttel vagy három héttel ezelőtti híreket, nyilatkozatokat egymás mellé tesszük, nem tudjuk eldönteni, hogy melyik hét van, mert a valóságban meg kicsit úgy tűnik, mintha nem haladna előre semmi.

[00:28:40]Én is ezt látom.

[00:28:40]Nem igazán tudjuk, mi történik.

[00:28:42]Nem tudjuk, mi van a színfalak mögött.

[00:28:44]És hát alapvetően egy teljes káosz van.

[00:28:47]Tehát a amerikai vezetés mond valamit, utána az iráni vezetés mondja az ellenkezőjét.

[00:28:53]Ez egy nagyon érdekes dolog, és hát a magyar nézők számára ugye érdemes feleveleníteni Trump elnőknek a vagy Orbán Viktornak a Trumpnál tett látogatása ugye novemberben, ha jól emlékszem, amikor ugye teljesen mást kommunikált.

[00:29:07]Ott voltam ott ott voltál ráadásul akkor igen, tehát teljesen mást kommunikált a magyar kormányzat és az amerikai kormányzat, hogy miről állapodtak meg.

[00:29:16]Tehát innentől fogva nagyon nehéz ez.

[00:29:16]Ez egyébként érdekes, hogy most Magyar Péter euró brüsszeli látogatása kapcsán is mást ír a politikó, mást mond a bizottság, meg mást kommunikál Magyarország sok esetben.

[00:29:26]Tehát ez lehet valamilyen nemzetközi sajátosság, lehet, hogy máshogy értelmezik az ott elhangzottakat.

[00:29:31]Én azt gondolom, hogy ez ez a modern populista politikán pont ez a ez a legrosszabb, mert nem tud persze, tehát nem tudunk ezzel mit kezdeni.

[00:29:39]Most kinek higgyen az ember, hát ezt lehetetlen eldönteni.

[00:29:43]És a mai politikának az egyik, ez meg is válaszolom ezzel, kinek hidyen annak hisz, akit kedvel, akinek akinek hinni akar.

[00:29:50]Tehát bármelyik oldalt el lehet hinni.

[00:29:53]Ö úgyhogy alapvetően nagyon nehéz a helyzet, és az amerikai társadalom ö nem támogatja most már ezt az akciót, és Trumpenlöknek az alacsony népszerűségében ez is benne van, hogy hogy nem jelenleg nem könyveli a társadalam sikeresként ezt a iráni kalandot.

[00:30:11]Mi a helyzet az orosz-ukrán háborúval?

[00:30:14]Azért is kérdezem, mert most éppen Szentpéterváron zajlik a gazdasági csúcs, amit ilyen tulajdonképpen n keleti Devosnak szoktak emlegetni, ahol most van amerikai küldöttség, illetve úgy tűnik, mintha a háborúról nem sikerülne megállapodni, de gazdasági kérdésekről az USA és az oroszok kifejezetten jó tárgyalásokat folytatnak.

[00:30:35]Ugye itt Amerika fel is oldott bizonyos, vagy elnapolt bizonyos szankciókat Oroszországgal kapcsolatban.

[00:30:42]Ott a háttérében zajlik egy kiegyezés.

[00:30:44]Egészen biztosan folynak a kapcsolatok, de még a Bideni idők alatt is.

[00:30:47]Hát gondoljunk abba bele, hogy a a NASA és a Ross Kozmos között kiváló kapcsolat folyt, és amerikai űrhajósok a oroszokkal jártak fel az űrállom nemzeti űrállomásra.

[00:30:58]Tehát a két ország között szerencsére nincsen kiélezett, teljesen kielzett viszony.

[00:31:02]Van egy működő kapcsolat, gazdaság, űrkutatás satöbbi.

[00:31:08]Az orosz-ukrán háború kapcsolatában hát nagyjából annyit tudok mondani, mint az iráni helyzetről nem tudjuk, hogy mi van.

[00:31:14]Rendkívül nehéz a helyzet, és ugyanaz a logika köti meg Trump kezét.

[00:31:19]Ha teljesen kiállna Ukrajna mögül, akkor tulajdonképpen egy veszt vess egy elveszett Ukrajna az Trump számára az egy óriási arcfesztés lenne.

[00:31:31]Ha meg benn marad és mint látjuk benn marad és folytatódik, az meg egy nagyon komoly politikai és gazdasági következmény.

[00:31:40]Amerika számára kevésbé, ez nyilván Európa számára érdekesebb a rossz ukrán háború.

[00:31:44]Ugye pont ezt akartam kérdezni, hogy nekünk itt az orosz-ukrán háború a szomszédunk miatt azért napi szinten foglalkoztatja még mindig a magyaroknak egy nagy részét.

[00:31:52]De az Egyesült Államokban az iráni háborúról vagy az ukrán háborúról beszélnek szok?

[00:31:57]Iránról orosz- ukrán háborúról az elmúlt hónapokban rendkívül lecsökkent a tudósítások száma.

[00:32:02]Nem igazán téma.

[00:32:04]Abszolút Irán most a a az hogy mondják, a headline, fő headline a amerikai kőpolitikában.

[00:32:11]Mennyire változott Izraelnek a megítélése az Egyesült Államokban?

[00:32:12]Mert ott mintha egy törést látnánk a republikánus párton belül is, illetve nagyon sokan azt mondják, legalábbis ami ide Európában jutt, hogy Izrael rángatta be le az USA- ebbe a háborúba Irán ellen.

[00:32:25]Hát jó, hogy feltette ezt a kérdést.

[00:32:25]Én azt gondolom, hogy ennek az egész konfliktusnak a legnagyobb vesztese az Izrael lehet.

[00:32:32]Pontosabban Izraelnek a megítélése Amerikába.

[00:32:35]Ugye korábban azt már lehet, hogy ebben a műsorban is beszéltük, hogy a bal oldalon belül évek óta lát érezhető egy elfordulás Izraeltől.

[00:32:45]Minél inkább a bal szárnya felé megyünk a demokrata pártnak, annál inkább találunk Izrael ellenes hangokat.

[00:32:52]Na most már azt mondhatom, hogy a a demokrata pártnak a mérséklet szárnya is az abszolút izraeles kezd lenni és bizony republikánus párton belül is veszíti a támogatottságát Izrael, ami azt jelenti számomra, hogyha ez így folytatódik, akkor egy abszolút Izrael barát amerikai közvéleményből egy Izraellel szkeptikus és sok tekintetben vagy sok esetben Izrael ellenséges amerikai közvélemény is lehet, ami később bizony komoly problémákat jelentett.

[00:33:21]A zsidó állam számára.

[00:33:24]Ez még visszafordítható.

[00:33:26]Én azt gondolom, hogy nagyon nehezen.

[00:33:28]Vagy itt ne tenje úra, vagy magára az Izrael államra haragszanak a Hát ez egy nagyon nehéz kérdés.

[00:33:31]Kire haragudtak EU-ból?

[00:33:34]Orbánra vagy a magyarokra?

[00:33:36]Hát ezt nehéz nehéz elválaszt sajnos kiderül.

[00:33:39]Igen.

[00:33:39]Sajnos nehéz elválasztani a politikai vezetést ugye a a társadalomtól.

[00:33:46]Ugye vannak sajnos egyre őteljesebb antiszemita hangok is Amerikában, de alapvetően itt Izrael Izrael tesztesíti meg ezt a problémát.

[00:33:56]És valóban nagyon sokan azt azt mondják, azt gondolják, hogy Izrael hibája végső soron.

[00:34:01]A demokraták eleve hajlamosak.

[00:34:04]ö éppen az említett már évek óta fennálló ö álláspontjuk miatt ezt mondani.

[00:34:10]A republikánosoknál pedig nagyon sokan, hogy Trump elnököt védjék, ezért mondják azt, hogy hát igazából a mi elnökünk az okos, rendes, jót akart, csak hát megvezették Izraelből.

[00:34:19]Úgyhogy ez a kettő pillér az, ami tulajdonképpen tartja ezt a közhangulatváltozást.

[00:34:28]Ön azt gondolom, hogy mind Amerikában, mind Izraelben jelentős politikai változástnak kell benn állni.

[00:34:32]Tehát személy szerint személyi változásnak ahhoz, hogy vissza lehessen még hozni ezt a helyzetet.

[00:34:38]Az az utolsó kérdésem, hogy az Egyesült Királyságban ott azért látjuk, hogy ez a munkáspárt kontrakonzervatívok, ez kezd átalakulni, és mintha ez a kétatú politika azért megrendülne, és pont az Egyesült Államokban, részben Izrael kapcsán, de más témákat is fel lehetne hozni, mintogyha lenne egyfajta, tehát már nem feltétlenül a piros kék határoz meg mindent az ügyek szintjén, hogy lehet-e számítani akár Amerikában is arra, hogy hogy ez a republikánus demokrata ilyen nagyon éles két pártrendszer esetleg elkezd átalakulni.

[00:35:13]Nyilván nem egyik napról a másikra, de megváltozni, átalakulni, mert ilyen dogmatikus dolgok dőlnek mostanában meg a világszerte, ahogy látom.

[00:35:23]Hát az elmúlt 10 év az arra tanított minden elemzőt, hogy azt mondja, hogy soha ne mondasz soha.

[00:35:28]Nem zárható ki.

[00:35:32]Alapvetően ugye a két párt rendszert azt nagyon sokban befolyásolja a választási rendszer.

[00:35:39]És mivel Egyesült Királyságban is, Amerikában is egy többségi elvű győztes mindent visz, ugye first pass the post választási rendszer van, ebből következik a kétpárti dominancia.

[00:35:52]Az USÁban ez egy tökéletes kétpárt rendszere.

[00:35:55]A briteknél azért ugye vannak harmadik pártok, skót nemzeti párt, a liberális demokraták, ugye most a reformpárt és kisebb északírpártok és satorolatnem.

[00:36:06]Ö a különbség az az, hogy van egy nagyon komoly szembefordulás az elitekkel, az establishmenttel.

[00:36:15]Ezt az európai politikai kultúrában új pártok tudják megszemélyesíteni, megtestesíteni, mégpedig azért, mert Európában klasszikus pártstruktúrák vannak.

[00:36:25]Tehát ha bejön egy külsős, aki döngeti a mellét, hogy ő szeretné átvenni a CDU-t, hát azt kipenderítik a CDU-ból, nem lesz kancellárjelölt.

[00:36:35]Igen.

[00:36:36]Amerikában, mivel előválasztásokon dől el minden politikai tisztség, bármilyen külsős ember tulajdonképpen át tudja venni a pártot.

[00:36:43]Így tett Donald Trump is 2016-ban.

[00:36:46]Tehát én személyesen nem várom azt, hogy ez a két párt eltűnne.

[00:36:49]A két párt nagyon át fog alakulni.

[00:36:51]Már folyik az átrendeződés.

[00:36:55]Ez a republikánus párt már nem az mint a ez egyáltalán nem az.

[00:36:57]Demokat párt már nem az.

[00:36:59]Tehát a mozgás folyamatos.

[00:36:59]Az ügyek mentén is láthatunk egy változást, de alapvetően az, hogy két nagy párt és ez a két párt fogja meghatározni az amerikai politikát, szerintem ez várható.

[00:37:13]nagyon egyszerű módon azért is, mert az erőforrások adottak, a struktúra adott, és amíg esetleg nem fordul át az amerikai társadalom egy olyan helyzetben, mint Magyarország, ahol domináns párt alakul ki, addig ez a két pártrendszer fog tovább menni.

[00:37:27]Kíváncsian várjuk a fejleményeket, Heretris, köszönjük szépen.

[00:37:30]Köszönöm szépen a meghívást, és a kedves hallgatóinknak is köszönjük a figyelmet.

[00:37:33]Szép napot, viszontlátásra, viszonthásra.