Ukrajna messze ment, brutális csapást mért Oroszország? - Georg Spöttle
- Zelenszkij nyílt levele kompromisszum nélküli gesztus a nyugati szövetségeseknek; Putyin csak szakértői megállapodás megléte után hajlandó tárgyalni, elutasítva a levél állításait
-
„Zelenszki megpróbálja a nyugatnak [...] megmutatni, hogy hát ő mindent megtesz” – Georg Spöttle
- A levél ellenére a szentpétervári fórum idején ukrán dróntámadások érték a várost, ami Spöttle szerint bizonyítja: Zelenszkij időre játszik és közben fegyvereket szerez
- Marco Rubio újabb 400 millió dolláros katonai segélyt jelentett be; szerinte az USA nélkül Ukrajna már elvesztette volna a háborút
- Orosz válaszcsapásként élesben tesztelték az Oresnyik rakétát ipari célpontok ellen, miután ukrán támadás ért egy kollégiumot és huszonegy fiatal meghalt
- A NATO elleni orosz támadás 2030-as rémképét Spöttle abszurdnak nevezi, mert a háború döntően a Donbaszra korlátozódik, és Oroszország még Kijevet sem próbálta elfoglalni
- Az EU tervezi a hadköteles ukrán férfiak visszaküldését, ami kettős mércét mutat a szíriai menekültekhez képest; a lépés gyakorlatilag kivitelezhetetlen
- Az örmény választás tétje, hogy az ország Moszkva vagy Brüsszel felé mozdul; Pasinjan egyensúlyozik, miközben Oroszország gazdasági korlátozásokkal fenyeget
- Angela Merkel szerint nem a migráció, hanem az AfD a fő probléma; a migránsok által elkövetett bűncselekmények ellenére kitart a 2015-ös „nyitott határok” politikája mellett
- A német gazdaság mélyrepülésben, az AfD az orosz energiaimporttól tenné függővé a talpraállást; a társadalomban nő a kiábrándultság, egyesek inkább a segélyezetti létet választják
- A közel-keleten törékeny a tűzszünet, az USA iráni radarokat semmisített meg; Spöttle szerint a direkt tárgyalások és washingtoni gesztusok hozhatnának áttörést
Részletes összefoglaló megjelenítése
Orosz-ukrán háború – Zelenszkij „nyílt levele” és a diplomáciai játszmák
Zelenszkij levélhadjárata: gesztus kompromisszumkészség nélkül
Georg Spöttle szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök taktikázik, amikor nyílt levelet írt Vlagyimir Putyinnak. A levélben azt javasolta, hogy egy harmadik országban – például Svájcban, Törökországban vagy valamely arab államban – üljenek tárgyalóasztalhoz a háború lezárása érdekében, arra hivatkozva, hogy ne haljon meg több ember. Spöttle kiemelte: a levélben szó sem volt területi engedményekről, kompromisszumkészségről, ami számára azt mutatja, hogy Zelenszkij elsősorban a nyugati szövetségesek – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország – felé akarja demonstrálni békepárti imázsát.
„Zelenszki megpróbálja a nyugatnak [...] megmutatni, hogy hát ő mindent megtesz, ő már nyílt levelet írt Vlagyimir Putyinnak, de hát az orosz elnök lepattintotta.” – Georg Spöttle *
Putyin válasza a szentpétervári gazdasági fórumon
A szentpétervári gazdasági fórumon Putyin élesen bírálta a levél hangnemét, és azt állította, hogy az olyan valótlanságokat tartalmaz, miszerint az orosz társadalom belefáradt a háborúba, illetve az orosz gazdaság megsínyli a konfliktust. A Kreml szóvivője is elégedetlenséget fejezett ki. Putyin kijelentette, hogy kész lenne találkozni, de csak akkor, ha a szakértői munkacsoportok már olyan megállapodást dolgoztak ki, amelyet csupán ratifikálni kell – egy „hosszú, tartós, történelmi békét” biztosító egyezmény keretében.
Nyugati médiamegjelenés és manipulációs vádak
Spöttle szerint a nyugati sajtó egyoldalúan, Zelenszkij áldozati szerepét erősítve tálalja a történteket. Felhívta a figyelmet, hogy egyes német lapok odáig ferdítik a háború okait, hogy azt állítják: a konfliktus azért tört ki, mert Ukrajna csatlakozni akart az Európai Unióhoz. Hozzátette: a nyugati közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlenek azok a donbaszi atrocitások, amelyeket az ukrán fegyveres erők követtek el az orosz ajkú lakosság ellen – a szisztematikus gyilkosságok, a megszégyenítések (lámpaoszlophoz kötözés, nadrág lehúzása) és az odesszai szakszervezeti székházban bentégett negyven ember esete.
„Döbbenet, tehát megpróbálják az embereknek a gondolkodását manipulálni.” – Georg Spöttle *
Dróntámadások Szentpétervár ellen – a békeakarat ellentmondásai
Az elemző rámutatott, hogy Zelenszkij békekezdeményezése nem áll összhangban az ukrán hadsereg cselekedeteivel. A szentpétervári gazdasági csúcstalálkozó idején az ukránok több száz drónt indítottak a város felé, amelyeket az orosz légvédelem az elmúlt napokban intenzíven semmisített meg. Emellett folytatódtak az olajfinomítók elleni támadások is, ami Spöttle szerint azt bizonyítja, hogy Ukrajna nem a béke irányába készül, hanem továbbra is „feji pénzügyileg a nyugati országokat”, és igyekszik fenntartani a hadigépezet működését.
Marco Rubio bejelentése és az amerikai támogatás
Marco Rubio amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát, mert az USA nélkül Ukrajna már elvesztette volna a háborút. Bejelentettek egy újabb 400 millió dolláros katonai segélycsomagot is, amelyből fegyvereket és lőszereket vásárolhatnak amerikai hadiipari cégektől. Spöttle értékelése szerint ez a politikai és anyagi támogatás újabb szelet fogott Zelenszkij vitorlájába, aki így továbbra is az időhúzásra játszik: úgy tesz, mintha békét akarna, miközben folyamatosan fegyvereket és pénzt szerez szövetségeseitől.
„Zelenski még mindig időre játszik. Tehát igazából a régi trükkét alkalmazza, hogy úgy csinál, mintha békét szeretne, de közben szerez pénzt, szerez fegyvereket.” – Georg Spöttle *
A front helyzete és az Oresnyik rakéta éles harctéri tesztje
Intenzív harcok és ipari célpontok elleni csapások
A fronton továbbra is nagy intenzitással folynak a harcok. Spöttle beszámolt arról, hogy a Kijev elleni légicsapások nyomán szinte állandóan szólnak a szirénák. Az orosz erők szisztematikusan támadják az ukrán hadiiparhoz köthető létesítményeket: ipari parkokat, gyárakat, üzemeket, drónfejlesztő műhelyeket, alkatrészgyártó egységeket és tervezőirodákat.
Egy kollégium elleni ukrán támadás és a válaszcsapás
A beszélgetésben elhangzott, hogy amikor az ukránok megtámadtak egy kollégiumot, és huszonegy, „majdhogynem gyermek vagy tinédzser” életét vesztette, Oroszország válaszcsapást mért. Ennek során éles harci körülmények között – orosz felderítő drónok segítségével – tesztelték az Oresnyik nevű fegyverrendszert. Spöttle hangsúlyozta, hogy korábban ennek a rakétának csak egy egyszeri bemutatója volt egy gyakorlótéren, most viszont ipari létesítmények ellen vetették be, így ez a támadás egy nagyon komoly, valós idejű tesztje volt az Oresnyik hatékonyságának, amit a Kremlben is nyomon követtek.
A háború kiterjesztésének rémképe – orosz támadás a NATO ellen?
A nyugati politikusok riogatása
A műsorvezető felidézte Kaja Kallas és Boris Pistorius német védelmi miniszter, valamint brit politikusok nyilatkozatait, amelyek szerint Oroszország 2030-ra megtámadhatja a NATO-t. Spöttle ezt abszurdnak nevezte, és gúnyosan kérdezte, vajon tarot kártyából, kristálygömbből vagy klónozott ókori görög orákulumból szerezték-e az információt. Szerinte a nyugati narratíva továbbra is úgy próbálja beállítani Oroszországot, mint amely egész Európát el akarja foglalni.
„Tehát tarot kártyaolvasó néninél voltak, vagy vettek egy ingát, egy kristálygömböt, klónoztak egy ókori görög orákulumot?” – Georg Spöttle *
A katonai realitások
Spöttle rámutatott, hogy a csaknem négy és fél éve tartó háborúban Oroszország még mindig csak a stratégiai céljaira koncentrál, és nem akar olyan nagyvárosokat elfoglalni, mint Kijev, Lviv vagy Krivij Rih. A harcok döntően a Donbaszra korlátozódnak. Nem történtek olyan hadműveletek, mint deszantosok ledobása, hídfőállások kialakítása vagy Ukrajna kettévágása. Szerinte egy NATO elleni támadás gondolata háborús uszítás, amelynek semmilyen titkosszolgálati alapja nincs, hiszen ha lenne, az Egyesült Államok – amely maga sem oroszbarát – már kommunikálta volna.
Ukrán hadköteles férfiak – az EU kettős mércéje
Terv a hadköteles korú ukrán férfiak hazaküldésére
A beszélgetés részletesen foglalkozott az EU-tagállamok belügyminiszterei között formálódó javaslattal, amely kizárná a védelmi rendszerből a 18 és 60 év közötti ukrán férfiakat, és gyakorlatilag visszaküldené őket Ukrajnába. Spöttle és a műsorvezető egybehangzóan rámutattak az EU kettős mércéjére: miközben a közel-keleti menekültek esetében a hadköteles korú férfiak tömeges jelenléte nem volt téma, addig az ukrán férfiakat hajlandóak lennének visszaküldeni a háborús frontra. Külön kiemelték, hogy a szíriai átmeneti elnök, Ahmed Sára kifejezetten kérte Európát, hogy a szír fiatal férfiak térjenek haza, mert szükség lenne rájuk az ország újjáépítéséhez és a hadsereg megerősítéséhez – ezt azonban Brüsszel elengedi a füle mellett.
„Milyen érdekes, amikor ugye Ahmed Sára szíriai átmeneti elnök azt mondja, hogy szüksége lenne a szír fiatalokra munkaerőként [...] ezt Németország vagy az Európai Unió úgy elengedi a füle mellett, pedig Szíriában valóban kellene munkaerő.” – Georg Spöttle *
A kényszersorozások és a visszaküldés realitásai
Spöttle felhívta a figyelmet az ukrajnai kényszersorozásokra és arra, hogy egyre többet pedzegetik a nők kötelező behívásának gondolatát is. A menekültek visszaküldése ugyanakkor a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen lenne, hiszen több millió ukrán él szétszórva Európában. Szerinte az elképzelés legfeljebb pár ezer ember begyűjtését tenné lehetővé, de sokan trükköznének a korukkal, vagy más országba menekülnének tovább. Az elmenekültek – szögezte le Spöttle – éppen azért hagyták el Ukrajnát, mert lelkileg nem támogatják a háborút, és nem akarnak meghalni a fronton.
„Nagyon furcsa, amikor valaki jön tényleg Szomáliától kezdve Nigériáig, Burkina Fasóig, tudom is én melyik afrikai országokból, vagy a Közel-Keletről, és akkor azokat az embereket ott tutulgatják, aztán az meg próbál szerezni robbanóanyagot [...] de ez így jól van, ez így oké. Tehát elképesztő ez a kétszínűség, ez a hipokrita viselkedése az uniónak.” – Georg Spöttle *
Örmény parlamenti választások – két szék között a pad alatt
Nikol Pasinjan egyensúlyozása Moszkva és Brüsszel között
A műsor második felében az örmény parlamenti választások kerültek terítékre, amelyeket a beszélgetők rendkívüli jelentőségűnek neveztek. A jelenlegi miniszterelnök, Nikol Pasinjan Spöttle szerint „nagyon ügyesen trükközik”: egyfelől az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét pedzegeti, másfelől igyekszik nem elengedni Oroszország kezét sem. A Kreml azonban átlátott ezen a kettős játékon. Az orosz lapok arról írtak, hogy Pasinjan könnyen két szék közé eshet. Moszkva gazdasági büntetőakciókkal is jelezte elégedetlenségét: mezőgazdasági termények és húsáruk behozatalát állította le állítólagos minőségi problémákra hivatkozva, ám Spöttle szerint ez valójában annak üzenete volt, hogy ha Örményország az EU felé mozdul, Oroszország elengedheti a kezét.
Az orosz gazdasági függőség súlya
Örményország gazdaságának 40–60 százaléka az orosz befolyás alatt áll – hangsúlyozta az elemző. Ha Oroszország hirtelen leállítaná a kőolaj- és földgázszállításokat, illetve beszüntetné a kereskedelmet, az példátlan gazdasági katasztrófát okozna. Spöttle emlékeztetett, hogy Örményország a Szovjetunió része volt, a kapcsolatok mélyek, és a mai napig sok örmény használja az orosz nyelvet, miközben az örmény írásbeliség reneszánsza épp most bontakozik ki.
A kihívó: egy orosz-örmény oligarcha
Az ellenzék vezéralakja egy orosz-örmény kettős állampolgárságú oligarcha, akinek vagyonát mintegy 4,5 milliárd amerikai dollárra becsülik, és orosz energetikai cégekből származik. Jelenleg házi őrizetben van, de így is indulhat a választáson, kampányát egyik unokaöccse irányítja. Ő a diverzifikáció híve: fontosnak tartja az orosz kapcsolatokat, de emellett sokkal szorosabb kereskedelmi viszonyt építene ki az Egyesült Államokkal is. Spöttle szerint a választás tétje, hogy Örményország melyik nagyhatalmi pólus felé mozdul el. A jelenlegi kormányzat nyomásgyakorlását jelzi, hogy a kampány alatt ellenzéki képviselőjelölteket vettek őrizetbe.
Németország mélyrepülése – Merkel interjúja és az AfD erősödése
Angela Merkel álláspontja: a migráció nem probléma, az AfD igen
Angela Merkel vasárnapi interjúja kapcsán Spöttle felháborodásának adott hangot. A volt kancellár szerint Németországban nem a tömeges migráció jelenti a fő problémát, hanem az AfD megerősödése. Merkel továbbra is kitart a 2015-ben alkalmazott „nyitott határok” politikája mellett, és egy jottányit sem változtatott akkori döntésein. Úgy véli, mindent meg kell tenni a „politikai tűzfal” fenntartása érdekében, hogy az AfD ne kerülhessen hatalomra, mert az a német demokrácia halálát jelentené.
„Azt mondta, hogy Németországban igazából nem a tömeges migráció jelent problémát, hanem az AfD.” – Georg Spöttle Angela Merkel szavait idézve *
Bűnözési statisztikák és a szubjektív biztonságérzet megszűnése
Spöttle ismertette a migrációval összefüggő bűnözési adatokat: évente 29 ezer késelés és félmillió bűncselekmény köthető a migránsokhoz Németországban. Az állampolgárok szubjektív biztonságérzete emiatt jelentősen romlott. Merkel azonban ezeket a tényeket nem tartja mérvadónak, szemben a jobboldal politikai előretörésével.
Az AfD gazdasági programja és a német válság
Bár Spöttle hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a műsorvezető nem nagy AfD-rajongó, elismerte, hogy Alice Weidelék sok német – hozzávetőleg 20 millió ember – szívéből beszélnek. A párt a német gazdaság talpra állítását összeköti az orosz földgáz és kőolaj importjának újraindításával, valamint az Északi Áramlat vezeték helyreállításával. Spöttle rámutatott, hogy Németország, Európa egykori gazdasági motorja, jelenleg súlyos válságban van: három és félmillió munkanélküli, ikonikus cégek – Volkswagen, Mercedes, AEG – kerültek külföldi kézbe, illetve fenyegeti őket a csőd vagy a kínai, indiai felvásárlás. Az elemző szerint a németek félnek attól, hogy nemzeti értékeik végleg eltűnnek, a gyártásokat áthelyezik, a profitot kiviszik az országból.
„A német gazdaság megerősödését attól teszik például függővé, hogy újra orosz földgázt vásároljanak és orosz kőolajat, helyreállítsák az Északi Áramlatot. Tehát ez egy civilizált, és igazából körülbelül 20 millió német szívéből beszél.” – Georg Spöttle *
Friedrich Merz kudarca és a társadalmi depresszió
Friedrich Merz kancellártól sokan várták a gazdasági fordulatot, ám Spöttle szerint a valóságban „ruszofóbiát” tanúsít, és ahelyett, hogy a gazdaságot helyezné előtérbe, az orosz fenyegetés rémképét festi. A társadalomban eluralkodott a depresszió, az emberek nem mernek építkezni, hitelt felvenni, a hitelképtelenné válók száma nő. Egy új, aggasztó társadalmi jelenség is teret nyert: egyre több német adja fel a munkáját, és választja a szociális segélyezetti létet, mondván, ha a migránsok dolgozni nem kötelezhetők, akkor ők miért „gyűrizzenek” a gyárban kevés pénzért.
„Minek húzzam én az igát azért, hogy mindenféle jöttment menekült az én adócentjeimből eltartson. Akkor nem dolgozom én se.” – Georg Spöttle a német közhangulatot idézve *
Közel-Kelet és az amerikai–iráni szembenállás
Törékeny tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
A közel-keleti helyzet Spöttle szerint továbbra sem stabil, a tűzszünet törékeny. Izraeli bejelentés szerint a Hezbollah két tüzérségi támadást intézett ellenük Libanonból, amelyeket sikerült elhárítani. Izrael mindeközben Donald Trump tiltása ellenére továbbra is bombázza Bejrútot, túllépve a dél-litáni folyóra vonatkozó korlátozást.
Amerikai preventív csapás iráni radarállomások ellen
Az Egyesült Államok megsemmisített két iráni radarállomást, mert állítólag folyamatosan monitorozták az amerikai légijárműveket és megfigyelő drónokat, veszélyeztetve az ott állomásozó egységeket. A preventív csapásra válaszul Irán drónzáport zúdított Kuvaitra.
A direkt tárgyalások szükségessége
Spöttle szerint a felek – kisebb incidensek dacára – egyelőre jelezték, hogy tartani akarják a tűzszünetet, de elengedhetetlen egy végleges megállapodás. Donald Trump felvetette az Egyesült Államok és Irán közötti direkt tárgyalások lehetőségét, ami az elemző szerint a legjobb út lenne. Úgy véli, Washingtonnak kellene némi jóindulatot mutatnia: akár Marco Rubio külügyminiszter Teheránba utazásával, akár a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadításával, illetve az iráni kikötők blokádjának feloldásával. Ha az USA valóban a közel-keleti Öböl-államoknak adná a befagyasztott pénzek egy részét, az Irán szemében a tárgyalások végét jelentené. Spöttle hangsúlyozta, hogy a rendezés rendkívül komplex, mert Libanon és a Hezbollah sorsa is szorosan összefonódik Irán biztonságpolitikai érdekeivel.
„Itt az Egyesült Államoknál pattog szerintem a labda. Tehát kis jóindulatot kellene mutatni. Teherán ezt elvárná.” – Georg Spöttle *
Az elemző végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódása továbbra is súlyos energiaválságot és magas üzemanyagárakat eredményez világszerte, ami a világgazdaságot komolyan megsínyli.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban szereplő „Sanval Karapyan” és „Narek Karapetyán” nevek pontatlanok lehetnek, ugyanakkor a kontextusból egyértelmű, hogy egy orosz-örmény kettős állampolgárságú oligarcháról és unokaöccséről van szó az örmény választások kapcsán. A név legvalószínűbb pontos alakja nem rekonstruálható teljes bizonyossággal a rendelkezésre álló ASR-torzulásból.
- A német interjúalany neve az átiratban „Beltamont”-ként hangzik el, feltehetően a Bild am Sonntag (BamS) lap torzult változata.
- „A fetlenek szerinte” – a szövegkörnyezet alapján nagy valószínűséggel a migránsok által elkövetett erőszakos cselekményekről van szó, ahol a „fetlenek” szó a „hitetlenek” torzult alakja lehet.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Longauer Andrást hallhatják.
[00:00:05]Ez pedig itt a legfrissebb adásunk itt az Ultrahang csatornáján, méghozzá a frontember legfrissebb adása.
[00:00:09]És ahogyan a hallgatók megszokhatták ebben az időpontban, külpolitikai elemzéssel jelentkezünk.
[00:00:15]Úgyhogy itt is van már velünk a vonalban Geor Spötle, akit nagy szeretettel köszöntünk, és hát ma is megkérdezzük sok mindenről a véleményét.
[00:00:24]Szervusz.
[00:00:25]Szia, Longi.
[00:00:25]Szeretettel köszöntelek és köszöntöm minden kedves hallgatónkat.
[00:00:30]Pont itt az adás előtt beszélgettünk, hogy sokféle érdekes téma lesz, és már majdnem bele is kezdtünk ezeknek a megbeszélésébe, de gyorsan stratégikusan inkább bekapcsoltuk a felvételt, hogy akkor majd így beszéljük meg a dolgokat mellett.
[00:00:44]Így van.
[00:00:44]Demokratikus megközelítést alkalmaztunk.
[00:00:47]Ö viszont mielőtt ezek elemzésében belekezdünk a hallgatókat, gyorsan még arra csak hadd biztassam, hogyha még nem tették meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel, hiszen így akkor a többi adásunkról is értesítéseket kérhetnek, illetve emelletté az útrang plusz csatornáját is ajánlanám figyelmükbe, ahol pedig például két nap múlva belpolitikai elemzéssel is jelentkezünk majd, Georga, illetve és ez az utolsó közlemény, ha esetleg az én csatornámra is fel tudnak iratkozni, azt is meg tudják tenni itt a feliratkoz ás gombra kattintva egy felugró ablakban.
[00:01:19]Ezt előre is nagyon köszönöm, hogyha ezt is megfontolják.
[00:01:24]És hát azonnal rákanyarodva az események sorára elsőként talán az orosz-ukrán háború helyzetéről, illetve az aktuális fejleményekről egy pár szót ejtve, ugye az elmúlt időszakban egy-két erősebb szóváltás alakult ki azért Voladimir Zanzki és Vlodimir Putyin között.
[00:01:40]És mondjuk a legutóbbi adáshoz képest, ahol még ugye azt pedegettük, hogy hát arra próbáltunk esetleg választ találni, hogy lehet-e esetleg enyhülés, Oroszország ugye egyszer-egyszer nyitottabb megfogalmazásokat publikált, tehát hogy a talán magukhoz képest nyitottabbak lettek volna béketárgyalásokra, akár egyébként európai részvétell is, de azt meg Kajakallas pattintotta le.
[00:02:03]Szóval érdekes hullámok zajlottak most az elmúlt időszakban.
[00:02:08]Te hogyan foglalnád most össze az aktuális helyzetet akár a fronton, akár a diplomáciai szintére?
[00:02:14]Hát figyelj, Zelenski trükközik, ez egyértelmű.
[00:02:16]Ugye megfogalmazta ezt a nyílt levelet Vladimir Putyin orosz elnöknek, amelyben mondta, hogy találkozzanak egy harmadik országban, ez lehet Svájc, Törökország vagy az Arab világ bármelyik országa, és hogy nyitott a háború lezárására, mert hogy ne halljon meg több ember, bla bla bla.
[00:02:32]De egyértelmű volt.
[00:02:35]Tehát abból, hogy ő nem írt bele olyat, hogy hajlandóak vagyunk, vagy készek vagyunk kompromisszumokra, beszéljük meg, hogy esetleg területátadás, területcsere, hasonló kompromisszum készség, ez nem volt benne a levélben.
[00:02:53]Tehát ez azt mutatta igazából nekem, tehát ahogy ezt mondtam is például a saját műsoromban a geopolitikában, hogy Zelenszki megpróbálja a nyugatnak, tehát nagyrészt az Egyesült Államoknak, Németországnak, Franciaországnak megmutatni, hogy hát ő ő mindent megtesz, ő már nyíltelet írt Vagyimir Putyinnak, dehogy az orosz elnököt lepattintotta.
[00:03:16]Igen, lepattintotta.
[00:03:16]Tehát kétség nem fér hozzá ugye a Szentpétervári gazdasági fórumon, ami az egyik legfontosabb ilyen gazdasági összejövetel Oroszországban, megmondta, hogy hát a levél fogalmazása sem volt olyan, mert igazából beléz ki olyan dolgokat, hogy ugye az orosz társadalomnak kezd elege lenni a háborúból, hogy már nincs olyan támogatottsága, ami nem igaz, és hogy Oroszország gazdasága is ezt megsimli, hát azért tudjuk, ez sem igaz.
[00:03:45]Az ö tehát nem nem úgy fogalmazott, hogy hát finoman fog udvarias legyen, tehát hogy udvariasan közeledjen Oroszország elnökéhez.
[00:03:57]A Kremőnek már ez sem tetszett, ugye ezt kifejtette, hogy indikeszkovő szóvivője is.
[00:04:01]És az, hogy semmilyen kompromisszum készség nem volt benne, tehát az, hogy most jó találkozzunk, tárgyaljunk, oké, miről?
[00:04:11]Tehát ez egy olyan dolog.
[00:04:11]És ugye megmondta Szent Péter várot, Vagyimir Putyin, hogy ő kész találkozni.
[00:04:15]akkor, hogyha a szakértői csoportok mindkét oldalról már megállapodtak valamiben, hogyha már csak ratifikálni kell az egyezményt, amelyik egy hosszú tartós történelmi béként biztosít, hogy vagy miért Putyin ezt megfogalmazta.
[00:04:32]Úgyhogy ja, nem lett ebből semmi, de értelemszerűen, ahogy számítottam rá, ugye a nyugati sajtó az tele van azzal, hogy jaj, szegény Zelenski tárgyalni akar, de hát, hogy a gonosz Putyin az megint bepattintotta, és hogy a a borzalmas háború és á tehát meg még így ferdítenek például a német lapok is, hogy olyanokat írnak, hogy igazából a háború azért tört ki, mert Ukrajna csatlakozni akart az Európai Unióhoz.
[00:04:59]Szóval döbbenet, tehát megpróbálják az embereknek a a gondolkodását manipulálni.
[00:05:04]Tehát szó sem volt arról például, hogy milyen népirtást végeztek az ukránok, ugye a Donbasból, hogy gyilkolták le szisztematikusan az orosz embereket, meg megszégyenítették őket, megverték lámpaoszlopokhoz szigszalagozták a szerencsétleneket, lehúzták a nadrágjukat, tehát hogy megszégyenyítsék őket.
[00:05:21]Vagy a a 40 emberről, akik bentértek, bent égtek fogyasztába a szakszervezetek házában.
[00:05:26]Tehát erről se szól a fáma.
[00:05:28]Érdekes módon, csak megpróbálják ugye ezzel ezit beállítani, mint áldozatot.
[00:05:33]És aki most is mindent megtesz a békérbe, hát hát nem, de hát mondjuk ezzel mit tesz a békér?
[00:05:38]Tudja ez, hogy több 100 drónt ő irányított most Szent Pétervár fele, pont amikor ott a gazdasági csúcstalálkozó van, ugye több 100 drónt semmisítettek meg most az elmúlt napon panták körülbelül péntektől mostanáig.
[00:05:52]Az orosz légvédelmi állások, drónelfogó egységek nagyon keményen dolgoztak.
[00:05:55]Ö, tehát ez se azt mutatja, hogy igazából a béke fele szeretne menni, mert tudja, hogy ugye most van a Szent Péterváron a csúc és direkt támadásokat indított, ugyanúgy, ahogy olajfinomítókat támadt továbbra is.
[00:06:09]Tehát nem úgy néz ki, hogy a béke irányába készülne, hanem nyilvánvalóan ugye továbbra is feji pénzügyileg a nyugati országokat.
[00:06:17]Tehát ez is azt mutatja, hogy a hadigépezetet tovább szeretné működtetni.
[00:06:24]És hát nyilvánvalóan Marco Rubio megszólalása, ami nagyon fontos volt itt, ugye Marco Rubio, amerikai külügyminiszter mondta, hogy mi továbbra is támogatjuk Ukrajnát, hogy Ukrajna igazából ezt a háborút az Egyesült Államok nélkül már végvesztette volna.
[00:06:43]Továbbra is ugye szállítunk fegyvereket, hogyha azt az európaiak kifizetik, kapnak tőlünk titkos szolgálati információkat, műholdfelvételeket, egyebeket.
[00:06:50]Tehát nyíltan kimondta egy sajtókonferencián, hogy ők támogatják Ukrajnát, mármint ugye ők alatt értem Washington DC, tehát az amerikai Egyesült Államok kormányát.
[00:07:04]Ez nyilvánvalóan újabb szelep fújt Zelenski vitorlájába.
[00:07:09]Főleg az, hogy Rubio bejelentette, hogy egy újabb 400 millió dolláros csomagot fog kapni most Ukrajna.
[00:07:14]Tehát nyilvánvalóan, hogyha ilyen segítség jön politikai értelemben, ami rendkívül fontos, plusz anyagi értelemben, hiszen ebből a 400 millió dollárból ugye fegyvereket, lőszereket tudnak vásárolni amerikai fegyvergyártóktól, tehát Zelenski még mindig időre játszik.
[00:07:31]Tehát a igazából a a régi trükkét alkalmazza, hogy úgy csinál, mintha békét szeretne, de közben szerez pénzt, szerez fegyvereket.
[00:07:42]És nyilvánvalóan ugye mindig, hogyha vala egy államfő meglátogatja, vagy ő meglátogat valakit, tehát akkor rögtön azzal kezdő, hogy mennyire fontos Ukrajna támogatása, és hogy neki még ezekre és ezekre van szüksége, légvédelmi eszközökre, milyen kaliberű lőszerekre.
[00:07:57]Tehát ö folyamatosan tényleg ö kalapozik ugye minden Ukrajna szövetséges államnál.
[00:08:05]Tehát itt tartunk itt jelen pillanatban.
[00:08:07]És hát értelemszerűen ugye, hogy hogy történt az a borzalom, amikor a kollégiumot megtámadták az ukránok és 21 hát majdhogynem gyermek vagy tínédzser az életét vesztette, értelemszerűen jött oricapás és még igazából a oroszok sem ismerték annyira az oresinknével hatását harci körülmények között, mert ugye csak egy egyszeri bemutató volt eddig, egy igazából egy mezőrban, tehát megmutatták az Ukrajnának, hogy az ukránoknak, hogy milyen fegyver rendszert fejlesztettek ki.
[00:08:39]Most viszont ugye orosz felderítő drónok segítségével felmérték, hogy az orenség milyen károkat tud tenni ipari létesítményekben.
[00:08:47]Tehát igazából ez most egy ilyen nagyon komoly éles tesztje volt az Oresniknek.
[00:08:51]Ezt a Kremlbe is ismerte.
[00:08:54]Hát a válaszcsapások azok folyamatosak.
[00:08:56]Ugye szinte állandóan szólnak már a szirénák Kijevent.
[00:08:58]Nagyon komoly pusztítást végeztek ugye minden ipari lépesítményben, ipari parkokban minden olyan céget, gyárat, üzemet támadnak, amelyik részt vesz az ukrán hadigépezet üzemeltetésében.
[00:09:10]Tehát drónokat fejleszti, alkatrészeket gyárt, tervezőirodákat.
[00:09:14]Tehát ezek mind potenciális katonai célpontok az oroszországi föderáció számára.
[00:09:18]Tehát így állunk jelen pillanatban.
[00:09:21]Tehát folyik a háború nagyon nagy intenzitással.
[00:09:27]És mondom, nem úgy látom, hogy hogy ennek most pillanat vége lenne, hiszen ahogy te is idézted, ugye Kajakaszt, aki a háború egyik legfős legfőbb szószólója, ahogy megszólalt megint Boris Pistóliusz is, hogy meg a brittek is, hogy Oroszország egész biztos 2030-ban meg fogja támadni a NATO-t.
[00:09:45]Ezt most honnan tudják?
[00:09:49]Tehát tarot kártya olvasó néninél voltak, vagy vettek egy ingát, egy kristálygömböt, klónoztak egy ókori görög orákulumot.
[00:09:59]Tehát nem nem tudom ezt ezt honnan veszi, de mondom, tehát azt lehet látni, hogy Oroszországot igyekeznek még mindig úgy eladni, mint az a hatalom, amelyik meg akarja támadni a NATO-t, el akarja foglalni egész Európát.
[00:10:12]Csak ugye mindig, hogyha egy háborúról beszélünk, vagy háborús tervekről beszélünk, akkor fel kell tenni a miért, hogy ennek mi értelme lenne.
[00:10:21]Meg van a kapacitása ugye az orosz hadseregnek arra, hogy ez megtörténjen.
[00:10:26]Ha megnézzük négy és fél éve lassan, hogy ez a háború kitört.
[00:10:32]Az oroszok még mindig csak a stratégiai célokat akarják elfoglalni.
[00:10:34]Nem akarják elfoglalni Kievert, Liviver, Krivoyrogot és a többi várost.
[00:10:40]Tehát a harcok a Donvaszra korlátozónak.
[00:10:42]Jó, hogy van egy közel 1000 kmes ronczakasz, de szó sincs arról, hogy most mondjuk el akarnának foglalni ugye egy várost, hogy tejük fel desantosokat ledobnak, hídfőállásokat alakítanak ki és megpróbálják azt tartani.
[00:10:56]Tehát igazából ketté vágni valahogy Ukrajnát, hogy mondjuk nyugodt- Ukrajna, Liv tegyék fel állandó tűz alatt lenne, majd ott deszantosokat ledobnak, mikor megpuhították a a az ott ott állomásozó katonai egységeket, és utána azt úgy kábé kikanyarítanák Ukrajnából.
[00:11:12]Tehát ez se történt meg.
[00:11:14]Tehát mondom, ez ez fúrháborús úszításom, aminek semmilyen alapja nincs, sem titkos szolgálati, mert ha lenne, akkor én biztos vagyok benne, hogy az az Egyesült Államok titkos szolgálatom már tudná, az amerikai kormány ezt ki is kommunikálná, mert jelen pillanatban azért az amerikai kormány sem túl orosz barát, amikor ugye szintén Marco Rubiót idézem, azt mondta, hogy ki kell dolgozni Washington DC-ben szankciókat Oroszország ellen.
[00:11:44]Nem kommunikálta ezt ki például a tegnapi nap Donald Trump sem, aki szintén beszélt ugye az oroszuk háborúról, megerősítette azt, hogy valóban írt egy ilyen nyílt levelet.
[00:11:56]Vallodin Zelenski erre a Kremről válaszolt, nem olyan formában, hogy ő ezt remélte, de ő biztos abban, hogy a két fél előbb-utóbb le fog ülni és beszélni fognak egymással.
[00:12:04]Tehát nem volt igazából karcsörtetés Donat Prészéről.
[00:12:09]Márkus biorészéről viszont burkoltan igen, de gazdasági téren, meg hogy hát továbbra is támogatni fogják ugye Ukrajnát.
[00:12:16]Tehát nem tudom Ukrajna miért jelent mindenkinek ilyen nem tudom szent tehenet vagy szent grát vagy bármit, miért emelik ennyire jedesztára.
[00:12:26]Mikor a háború igazából kitörésének a fő oka zelenszki politikája volt, kisebbségi politikája, amit láttuk, hogy megsinlett a lengyel kisebbség, a magyar kisebbség, a román kisebbség ugye a nyelvi törvénnyel.
[00:12:40]Úgyhogy ja, hát vihéban összefoglalva így áll most az oroszuk kapcsolat.
[00:12:47]Ugye ide még idéznék egy hírt, ami talán sokokat hát meglephetett, vagy kereket borzulhatott az elmúlt időszakban.
[00:12:54]Ö ez pedig az, hogy a tagállamok belügyminiszterei között jelen pillanatban támogatást élvez, mármint az EU tagállamaiak a belügyminiszterei között egy olyan javaslat, ami kizárná a hatköteles korú ukrán férfiakat az európai védelmi rendszerből.
[00:13:12]Na már most ugye létezik itt sokféle narratíva és megközelítés, de azért ami szerintem talán mindenkinek az elsőre az eszébe jut ilyen kontextusban, hogy miért is akarja, vagy mi érdeke fűződik az Európai Uniónak ahhoz, hogy az ukrán hadköteles korú férfiakat egyszerűen visszaküldjék a háborúba.
[00:13:31]És ugye érdekes módon, voltak nekem például ismerőseim, akik föl is vetették azt a logikai hát szembenállást, hogy érdekes módon a közelkeleti menekültek esetében valahogy ez a hatköteles korúság meg a az életkorfit oktatása pedig azért ugye tudjuk, hogy nagyobb részt pont ilyen életkorú férfiak érkeztek.
[00:13:53]Ez nem volt valahogy előtérben.
[00:13:55]Meg is válaszoltad l köszönöm.
[00:13:55]Következő kérdés.
[00:13:57]Na, tehát tényleg ugyanezt ugyanezt mondtam volna én is.
[00:14:00]Tehát milyen érdekes, amikor ugye Ahmed Sára szíriai átmeneti elnök azt mondja, hogy szüksége lenne ugye a szír fiatalokra munkaerőként, hogy felépítsék újra az országot.
[00:14:12]Erősíteni kellene a szívr nemzetű hadsereget, tehát oda is kellenek a hatköteles férfiak.
[00:14:16]Érdekes módon ezt Németország vagy az Európai Unió a blokk úgy, úgy elengedi a füle mellett, pedig Szíriában valóban kellene munkaerő, mert mert tényleg amikor ott jártam legutóbb pár hónapja is, azt tapasztaltam, hogy tényleg idős emberek és nők vannak.
[00:14:33]Tehát a fiatal férfiak kevés kivétellel azok mind elszereltek az országból és ezek értelemszerűen hiányoznak.
[00:14:40]Tehát hiányzik komplett szinte két generáció az országból, férfiakból.
[00:14:45]És ez úgy nem érdekli a a az EU-t, nem érdekli a nyugatotan blokk, de Ukrajna Ó igen.
[00:14:52]Tehát, hogy a háborút folytatni kell, és ugye átlátjuk a kényszersorozásokat, látjuk azt, hogy most már egyre többet pedegetik azt ugye, hogy nőket is be kellene hívni, tehát kötelezővé tenni nők számára is a katonai behívót és a frontszolgálatot.
[00:15:05]Tehát nyilvánvalóan Brüsszelben ez ez nyitott fülepet talál, és valóban azt fontolgatják, tehát hogy háborús menekült státuszt nem kaphat olyan fiatal férfi, aki 18 és ha jól tudom 60 év között van.
[00:15:19]Tehát ezeket valóban visszaküldenék, illetve hát nem nem lenne egyszerű dolog, ugye, mert hát rengeteg több millió ukrán menekült már el az országból, tehát most ezeket begyűjteni Franciaországba, Németországba, skandináv országokba, tehát ez szinte lehetetne lenne.
[00:15:39]Tehát mondom, ez egy jól hangzó politikai szlogen most Ukrajna támogatására.
[00:15:47]Nyilvánvalóan pár ezer embert talán össze tudnának fogni, de hát szerintem az lenne, hogy ott mindenki mozgásban lenne akkor A-ról B-re meg más országba.
[00:15:56]Meg hát nyilvánvalóan sokan trükköznének akkor a a korukkal is.
[00:15:58]Ugye aki mondjuk megteti, azt mondaná: "Ó, én már 65 vagyok, csak kicsit fiatalabbnak nézek ki, mert sokat járok a Ginbe, meg egészségesen lépkezem.
[00:16:08]Biovotkát iszom, úgyhogy a jó kinézetemnek ez az alapja.
[00:16:11]Tehát nyilvánvalóan trükköznének, mert akik elmentek, akik elmenekültek, nyilvánvalóan azért, mert nem akarják Zelenszki rezsimét támogatni olyan formában, hogy akár az életüket is adják érte a fronton.
[00:16:24]Tehát egyértelmű.
[00:16:24]És mondom, nagyon furcsa, amikor valaki jön tényleg Szomáriától kezdve Nigériáig, Burkinafázóig, tudom is én melyik afrikai országokból, vagy ugye Közelkeletről, és akkor azokat az embereket pedig ott tutulujatják, aztán az meg próbál szerezni robbanóanyagot, vagy egy blokkot valahol a Dáneten, hogy meggyilkoljó keresztényeket, ugye a fetlenek szerinte.
[00:16:48]De ez így jól van, tehát ez így oké.
[00:16:51]Tehát elképesztő ez a ez a kétarcúga, tehát ez ez a hipokrita viseltése az uniónak.
[00:16:59]És és ezt ezt nagyon nem tartom jónak, mert ezek az emberek nyilván azért jöttek el, mert nem akarnak meghalni a fronton, nem akarják magukra hagyni a gyerekeiket, unokáikat, szeretteiket egy olyan háború, amit ők lélekben nem támogatnak.
[00:17:19]Mindeközben hát más érdekes kontextusú politikai folyamatok is zajlanak a régióban.
[00:17:24]És ez egy ilyen egyébként a az örményválasztások, amelyekről egyébként már most, ha esetleg a hallgatók olvasnak híreket különböző oldalakon, akkor már most különböző különböző elemzések látnak napvilágot, hogy most akkor melyik fél éppen milyen érdekkel és hogyan próbál a választáson eredményt elérni.
[00:17:46]És ugye érdekes az is, hogy nagyon sok beszámoló ezt egy olyan fajta narratívában is értelmezi, hogy valahogy Oroszország is sokak szerint most tárt akarna nyerni ezen a választáson, és akkor nagyon sokan egyfajta EU kontra Oroszország kontextusban értelmezik az eseményeket.
[00:18:03]Ez mennyire pontos?
[00:18:03]És te hogy látod, hogy mi lesz ennek a választásnak a jelentősége?
[00:18:08]Igen, igazából ez ez egy nagyon fontos választás.
[00:18:10]Tehát úgymond egy válaszító elé érkezett Örvényország, és ugye a jelenlegi miniszterelnököt Nicole Pasinyának hívják, aki nagyon ügyesen trükközik, tehát egyrészt ugye előad azt, hogy szeretne csatlakozni az ország az Európai Unióhoz, és hogy kezdjék el ugye ott is a a az előzetes tárgyalásokat arról, hogy mielőbb ugye megnyithassák a klustereket és elindíthassák a hivatalos folyamatot.
[00:18:39]Másrészt viszont nem akarja elengedni Oroszország kezét sem.
[00:18:43]Bár a Kremlől erre rájött.
[00:18:47]Rájött, hogy itt egy turkisság van.
[00:18:49]És ahogy ezt az oroszlapok úgy közölték, hogy nagy valószínűséggel Pasinyán miniszterelnök úr két szék közé fog esni, tehát Brüsszel és Moszkva cékei közé.
[00:19:02]Ugye voltak most ilyen büntető akciók gazdasági téren Oroszország részéről, hogy nem engedtek be örményárúkat, például mezőgazdasági termények meg húsárúkat.
[00:19:11]Azt mondták, hogy igéniai okokból, merthogy ezek nem olyan minőségűek, mint amit ugye az élelmiszeripani törvények Oroszországban megkövetelnek.
[00:19:21]De azért a sorok között lehetett azt érezni, hogy nyilvánvalóan ez egy olyan kis büntit, és meg akarják mutatni az örményeknek, hogyha ti az EU-hoz akartok csatlakozni, akkor mi elengedjük a kezeteket, ami azért is veszélyes, mert a kőolaj és a földgáz onnan is máshonnan jönne, ugye, mint Oroszországból.
[00:19:40]Ugye most nagyon fiatal hallgatók, remélem vannak ilyenek is, akik talán nem tudnák.
[00:19:44]Örményország ugye a Szovjetunió része volt régen, tehát a kapcsolatok azok nagyon erősek.
[00:19:48]Ugye a nyelv azért Örményországban is ugyanúgy, hogy Azerbajdzsánban meg más volt a Szovjetunióiai tagállamokban azért rengetegen ugye az oroszt használják mind a mai napig.
[00:19:59]Ugye van az örménnyel, van az örményírás.
[00:20:03]Ez most kezd újra ugye inkább el vagy most kezdett el újra előtérbe kerülni, de régebben ugye a a Szovjetunió tagállamok voltak.
[00:20:10]És ha most ki akarnának szállni ebből a orosz gazdaságra és orosz energiaforrásokra támaszkodó rendszerből, akkor el tudom képzelni, hogy az orosz azt mondák, ja oké, EU remek, de akkor újra kell tárgyalni most a földgáz és a kőolajszállításokat, újra fogjuk az árakat szabni nyilvánvalóan.
[00:20:31]Hát az EU fele ugye ez teljesen mást.
[00:20:33]Vagy azt is mondhatják, ja, hogy EU tagok vagytok, oké, hát ugye ott tudjuk, hogy szankciók vannak, meg az EU le akar állni teljesen az orosz földgázból és a kőolajról.
[00:20:42]Hát akkor ezt megoldjuk mi nektek, úgyhogy mi nem szállítunk többet.
[00:20:46]Ez viszont tönkrevágná teljesen a a az örvénygazdaságot, tehát végük lenne abban a pillanatban.
[00:20:51]És utána néztem, szakértők hát kicsit megoszlanak a véleménynek, ilyen 40 és 60% közé teszik az orosz gazdasági befolyást Törményországban.
[00:21:02]Tök mindegy, hogy melyiket nézzük.
[00:21:04]Brutális, rengeteg, tehát nagyon-nagyon sok.
[00:21:07]És nyilvánvalóan, hogyha ez ez most hirtelen megszínelt, tehát azt mondának az oroszok, hogy oké, akkor mi többet nem szállítunk, meg nem vásárolunk többet semmitországból, tartsátok meg a konyakotokat.
[00:21:18]Csá, akkor egy olyan gazdasági katasztrófával néznének szembe, mint mint szerintem még soha történelemben.
[00:21:29]Tehát ezért is próbál most a miniszterelnök kicsit úgy trükközni, hogy közeledik Brőszer felé, de azért tárgyal folyamatosan Oroszországgal is.
[00:21:38]De viszont van egy erős kihívója is, ugye azt se felejtsük el, egy oligarha, aki orosz örmény kettős állampolgár, Sanval Karapyan, aki túlsgazdag, tehát körülbelül 4,5 milliárd amerikai dollárra sacolják a vagyonák, mégpedig úgy, hogy neki érdekeltségei vannak orosz energetikai cégeknél, tehát kőolaj, földgáz, biznis, onnan lett ő dúsgazdag.
[00:22:03]Hát most egy kicsit ő háziőrizetben van éppen, és az egyik unokaötcse Narek Karapetyán, ő intézi a a kampány ügyeit.
[00:22:17]Tehát mondom, érdekes dolog háziőrizetben, és és mégis csak tud indulni.
[00:22:21]És ez az oligarcha politikailag nagyon erős.
[00:22:25]Kötődik ugye eleve már az állampolgárság a révén is Oroszországhoz, de ő azt mondja, hogy az orosz kötődés fontos, de ugyanakkor diverzifikációra is szükség van az örménygazdaságban, tehát hogy ne csak Oroszország legyen.
[00:22:39]Ő nagyon szeretne közeledni például sokkal jobban az Egyesült Államokhoz is, hogy nagyon fontos lenne Röbényországnak és nagyot lendíteni a gazdaságon, hogyha kereskedelmi kapcsolatot létesítenének az USával.
[00:22:52]Úgyhogy a fő téma most a gazdaság igazából.
[00:22:56]Tehát tehát mind a két kandidátos ugye erre akar építeni, hogy most mennyire demokratikus vagy mennyire nem, de a jelenlegi rendszer az például a Kárpetty pártjának had tagját tegnap őrizetbe vette képviselőjelölteket, tehát a kampány alatt.
[00:23:14]Tehát mondom, nagyon érdekes folyamatok zajlanak most örményországban.
[00:23:20]Hát ugye ma lesz a választás, tehát erről még tudunk beszélni majd nyilvánvalóan.
[00:23:24]Tehát most odafigyel Moszkva, odafigyel Brüsszel, ugye, mert örményország azért a Kaukázusban egy nagyon fontos szövetséges lenne mindkét országnak, tehát mindkét tábornak, tehát ugye Oroszország és és EU.
[00:23:38]Hát meglátjuk, hogy ki kerül ki ebből győztesen.
[00:23:41]Tehát mondom, sanszos mind a kettő.
[00:23:43]Tehát lehet tényleg az, hogy marad a jelenlegi kormány, de az is lehet valóban, hogy egy még kicsit orosz barátabb, de az Egyesült Államok fele nyitó üzletember lesz az új miniszterelnök.
[00:23:56]őt elvileg meg se lehetne ugye választani, mert kettős állampolgár, és az örménytörvények szerint csak akkor lehetsz kormányfő, hogyha csak örvényállampolgár vagy.
[00:24:06]De nyilvánvalóan itt, hogyha nyer az ő pártja, akkor azért a törvényeket átetne gyorsan írni, tehát ez sem jelenthet akadályt.
[00:24:16]Úgyhogy meglátjuk, ez szerintem ma estére el fog dőlni, hogy hogy alakul örményiország sorsa a továbbiakban.
[00:24:24]Hát akkor érdekéssel figyeljük majd ezeket a híreket is.
[00:24:26]Ami biztos viszont, hogy Németországban is zajlanak az esemügyek.
[00:24:30]Többek között Angela Merkel adott interjút.
[00:24:33]Mit mondott?
[00:24:36]Hú, Beltamontnak adott egy interjút, kiugrottam a bőrömből.
[00:24:38]El sem hiszed, tehát komolyan mondom.
[00:24:40]vasárnap hajnalban már sok kért, amikor éppen még a a kávémre sem főtt, azt mondta, hogy Németországban igazából nem a tömeges migráció jelent problémát, hanem az Aft.
[00:24:57]Tehát körülbelül mikor úgy az is elő megkérdezte a deát, azért a társadalom megítélése az illegális migrációt illetőleg ugye a a szubjektív biztonságérzetnek a a megszűnése az állampolgároknál.
[00:25:10]látván azt, hogy egy évben 29000 késelés történik, fél millió bűnc cselekményt követnek el a migránsok, hogy azért az úgy úgy elég markáns.
[00:25:20]És Merkel szerint nem.
[00:25:20]Tehát ő azt mondja, hogy inkább a jobb oldal előretörése, hogy az AF ugye ki megerősödött a legerősebb Németországi politikai erővé, tehát 27%-on ár per pillanat, 13-on áll a CDU CSU, tehát ez mutatja az erőviszonyokat.
[00:25:38]És Angela Merkel azt mondta, hogy nem az illegális mutációval kell foglalkozni, hogy ő továbbra is ugyanazt mondja, hogy azt csinálná, amit ő 2015-ben csinált.
[00:25:47]Tehát kvázi beengedne mindenkit, hogy ő továbbra is a nyitott határok politikáját képviseli.
[00:25:54]Tehát nem tátodott el egy jótányít sem a a 11 évvel ezelőtti politikai döntéseitől, de mindent meg kell tennie Németországnak, hogy az ARD ne kerülhessen hatalomra.
[00:26:09]Tehát ennek a politikai tűzfalnak továbbra is fent kell maradnia, sőt meg kell erősödnie, merthogy a német demokráciának az a halála lenne.
[00:26:15]Tehát ezért azért úgy úgy mindenk mondom, tehát hogy beszéltük műsor előtt se te se én nem vagyunk nagy átvé rajongók.
[00:26:23]Viszont azért meg kell hagyni, hogy Alice a nyilatkozatai a a azt mondom kicsit új típusú politikája az nagyon sok embert meggyőzött és engem is meggyőzött.
[00:26:34]Tehát most én se fogom azt mondani, hogy szívem teszem a kezem, hogy soha nem fogok az ART-re szavazni.
[00:26:40]Elképzelhető, hogy egyszer ide.
[00:26:43]Nem tudom, figyelem a pártot.
[00:26:45]Látom, hogy jelen pillanatban amit ők mondanak, az az jó.
[00:26:47]Tehát a német gazdaság megerősödését attól teszik például függővé, hogy újra orosz földgázt vásároljanak és orosz kőolajat, helyreállítsák az északi áramlatot.
[00:27:00]Tehát ez egy civ ideálisnek.
[00:27:02]És igazából itt itt körülbelül 20 millió német szívéből beszél, hogy igen, ezt kellene tenni, mert az, hogy Németországban, ami Európa gazdasági motorja volt eddig, három és fél fél millió ember legyen munkanélkül.
[00:27:18]Tehát ez brutális, hogy olyan szimbolikus vagy ikonikus, inkább így fogalmazok, autógyárak, mint a Volkswagen, mint a Dielben, tehát a Mercedes, hogy hogy ezek ott állnak, hogy esetleg csődbe fognak menni és megszűnnek, vagy el kell adni őket mondjuk kínai, indiai vagy amerikai érdeklődőknek.
[00:27:39]Tehát ezt ezt nagyon sokan szánalmasnak tartják, mint ahogy nagy sok német cég ott van például az AIG, ugye mindenki ismeri.
[00:27:51]Argemin elektrogerte, így hívják, egy régi fatinás cég, tehát tényleg közel nem is tudom 100 éves nagyjából.
[00:28:00]Ugye mosogatógépektől kezdve háztartási gépeket járt, és ez is már amerikai kézem van.
[00:28:06]Ismerem a tulajdonosát, Ansuc úrnak hívják.
[00:28:08]ö szállodatulajdonos Colorado állambő amerikai milliárdos, aki ezt ezt a céget megvásárolta.
[00:28:18]Tehát ugye félnek a németek attól, hogy ugyanúgy, ahogy az Opel cég először ugye amerikai kézre került, utána francia kézzel van, hogy hogy igazából a a német nemzeti értékek el fognak tűnni, áthelyeződik majd a gyártás, ha a kínaiak veszik meg, akkor értelemszerűen oda, az amerikaiak akkor akkor oda.
[00:28:38]Ö és akkor akkor mi lesz a német munkavállalókkal?
[00:28:41]Tehát ezt ezt az AD nagyon jól látja és nagyon jól látják ugye a németek, tehát ma is foglalkoztak azért a a címlapok kritik Merccel, hogy ilyen rossz állapotban még nem volt soha gazdaság és Merc nagyon veszélyesen kezd egy ilyen konstruktív misraun felemni, tehát hogy egy bizalmatlansági eljárást indíthatnak ellene.
[00:29:08]Tehát nagyon veszélyesen közeledik az a pont, mert ilyen rossz állapotban nem volt a németgazdaság.
[00:29:16]Tehát depresszióval a társadalomban, mindenki fél a jövők.
[00:29:22]Ugye ezt látszik, hogy az emberek például nem mernek építkezni, nem mernek kelket venni, nem mernek belevágni valami nagyobba, vagy fölvenni egy nagyobb hitet, mert mindenki félti a munkáját.
[00:29:31]Van egy bizonytalanságérzés az állampolgárokban, ami nagyon nem jó.
[00:29:38]Rengeteg ember el van adósodva.
[00:29:38]Tehát mikor kijön a sufának ugye a jelentése, akkor lehet látni, hogy hány ember vesztette el a hitelképtelenségét.
[00:29:47]Drága az élet, az embereknek nincs pénzük, fölvesznek hitelt, vagy túlhúzzák a hitelkártyájukat addig, amíg lehet, és utána van az a pont, amikor utána a bank azt mondja, hogy ide és ne tovább, most pedig fizesd vissza.
[00:29:56]És ugye a hitelképességük akkor meg is szűnik hosszú évettek.
[00:30:01]Tehát mondom, ez ez egy nagyon rossz tendencia, amit jelen pillanatban használnak.
[00:30:05]És értelemszerűen ugye a nagy gazdasági szereplők, tehát legyen az egy klub, legyenek azok az autógyárak, ö az azok pedig ugye próbálnak ráhatni a kormányra, hogy tegyenek valamit, mert hogyha ez így folytatódik, akkor egy nagyon komoly gazdasági válság fog jönni, és olyan károk ér majd Németországot, amiből esetleg már soha többet nem fog talpra állni, mert ha valóban az lesz, hogy hogy eladnak mindent nagy külföldi invesztoroknak, és a kínaiak azok ott vannak, azok vizsl atják folyamatosan ugye a nagy európai cégeket, hogy miket lehetne újra fölvásárolni.
[00:30:41]Ugyanúgy az indiaiak is ugye, hogy már felvásárolták a brit autógyártást, tehát Britishland, ha én most veszek magamnak egy Jaguátt, vagy veszek magamnak egy Aston Martint, vagy veszek magamnak egy egy Land Rovert, akkor azok már ugye indiai kezekben vannak ezek a cégek.
[00:31:01]Tehát mondom, fölvásárolnak mindent.
[00:31:01]Ö főleg ez a két ország, Kína és India, akik nagyon rámentek ugye arra, hogy fölvásárolják ezeket a nagy európai patinás cégeket, preszt eleve, de hát ezek utána nem Németországot, nem nagy-Britanniát vagy a többieket erősítik, hanem ugye azt az országot, amelyik ezt megvásárolta, mert azért a a profitnak a nagy részét utána kiviszik az országból.
[00:31:27]Tehát szomorú ezt látni, hogy hogy ilyen helyzetbe került Németország, de Merc politikája ezzen nem fog változtatni.
[00:31:35]Tehát Mercek előbb-utóbb mennie kell, hogy meg lessen még menteni az országot, mert mindenki nagy lelkesedéssel várta, én is mindig Mercet, mert azt mondtuk, hogy oké, csak egy topmenedzser, aki nagy cégek élő volt, nyilvánvaló ért a gazdasághoz és szívügye lesz az, hogy Németország gazdasága az majd szárnyaljon.
[00:31:52]De nem ehelyett mit tapasztalunk?
[00:31:54]Igazából ruszofóbiák gyűlöli Oroszországot.
[00:31:58]Neki is rögeszméje, hogy Oroszország meg fogja majd támadni őket.
[00:32:01]Csak miért egy csontásványozott országot, ahol a gazdaság a parlón van, minden tele van migránsokkal, koszt személy bűnözés.
[00:32:08]Hát nem tudom, lehet, hogy majd eladják valamikor az oroszoknak Németországot.
[00:32:14]Elképzelhető, lehet, hogy jobb lenne nekik, de jelen pillanatban mondom, mert a a legnépszerűtlenebb a az elmúlt évtizedek kancellárai közül.
[00:32:22]Azért mondom, mert az egyszerű emberek is, akik ugye annyit nem politizálnak, mint mondjuk mi, de azt látják, hogy üres a pénztárcám, a cég csökkentette mondjuk a munkaidőt, ahol dolgozom, 8 óráról 6 órára, kevesebbet keresek, és látják, hogy hogy ez a tendencia rossz.
[00:32:41]És ugye látják ugyanakkor, hogy a migránsok meg ingyen laknak, kapják az ingyenes orvosi ellátást, amilyen neked több 100 eurót kell kicsengetned.
[00:32:51]Kapják a a segélyek különböző formáit.
[00:32:54]nem kötelezik őket igazából semmire arra se, hogy dolgozzanak, adót fizessenek.
[00:32:59]Úgyhogy ezt látvány nyilvánvalóan akkor az is egy probléma, hogy sok német inkább kirugatja magát.
[00:33:03]Ez ez is egy folyamat különben, ami nagyon rossz.
[00:33:05]és szociális segélyből élnek, holott fiatalok, életerősek elmetnének dolgozni, de nem teszik, mert így rezignáltak, és azt mondták, hogyha most Akmet kapja a segélyt, és itt van 10 éve és egy órát nem dolgozott, akkor én mi a francnak gyűrizzek valahol a gyárba kevés pénzért, kis fizetésért, akkor elég az nekem, amit kapok szociális segédként, aztán lehúzom én is az áramot.
[00:33:34]És ez most egy tendencia.
[00:33:34]Tehát rengeteg német csinálja ezt és és úgy úgy mondom, ez ez egy társadalmi fenomén jelen pillanatban még megmutatja, hogy hogy Németország körülből hogy áll, hogy hogy gondolkodnak az emberek, hogy minek húzzam én az igyát azért, hogy mindenféle jöttment menekült ugye az én adócentjeemből eltartson.
[00:33:54]Akkor nem dolgozom én se.
[00:33:56]Nekem ez a pénz elég, hogy kicsengessem a a rezsimet.
[00:33:58]Tehát max nem veszek autót, nem megyek el nyaralni, vagy max itt az országba pár napra valahova vagyakhoz, és elvagyok.
[00:34:09]Tehát mondom, ezt ezt most nagyon-nagyon sokan csinálják, több százen.
[00:34:16]És ha ez a folyamat folytatódik, tehát ha a lakossági rezignált nyilvánvalóan, akkor az a gazdaságra is kihat, mert hát ugye nem jön bevétel, nem nem jönnek be az adócentek az államkasszába, úgyhogy szomorú, de itt tart Németország jelen pillanatban.
[00:34:35]És hát tovább gördítve még egy kicsit a a beszélgetést, ugye azért a közelkeleti, illetve az amerikai aktuális tervekre is egy rövidre kitérve, hogy most akkor pontosan ott hol tartunk.
[00:34:49]Te hogy látod, mennyire stabil most kialakult helyzet?
[00:34:55]Hát nem stabil, tehát egy nagyon törékeny tűzszünet van még mindig.
[00:34:57]Ugye most is az izraeliek bejelentették, hogy két tüzérségi támadás érte őket.
[00:35:04]Libanonból sikerült mind a kettőt elhárítani.
[00:35:08]Nem írták pontosan, hogy ezek drónok voltak-e, vagy pedig rakéták voltak, csak ennyit, hogy tüzérségi támadás elhárítva.
[00:35:13]Tehát nagy valószínűséggel a Hezbollak lőhetett.
[00:35:16]Ugyanakkor Izravel, annak ellenére, hogy Donald Trump ezt kvázi megtiltotta neki.
[00:35:21]Továbbára is bombázzák Beutot.
[00:35:25]pedig ugye Donald Cap mondta, hogy ha bombáztok csak a Hezbollak állásait déliban délre alítani folyótól, de hát ezt ezt a izraeliek folyamatosan megszeg.
[00:35:34]Az Egyesült Államok most megsemmisített például két radarállomást Iránban.
[00:35:39]Az egyik egy Kark szigetén, a másikat egy másik ponton.
[00:35:41]Azért, mert állítólag folyamatosan monitorozták az amerikai légjárműveket, tehát az ott lévő megfigyelő drónokat és vadászgépeket, és veszélyben érezték magukat.
[00:35:53]Tehát úgy érezték, hogy esetleg azért, hogy utána a a légvédelem ezeket a a bemért célokat meg tudja semmisíteni.
[00:35:59]Úgyhogy ezért egy ilyen preventív csapást intéztek a a két radállomásra.
[00:36:04]Nyilvánvalóan mit csinált Irán?
[00:36:07]Visszalőtt ugye Kuvaitra zúdított egy drónzáport.
[00:36:12]Tehát törékeny a tűzszünet, de mind a két fél megerősítette, hogy ők ezt tartani akarják, ugye a kisebb incidensek ellenére.
[00:36:23]Még a múlt héten történt ugye, hogy egy, ha jól emlékszem, talán ruandai zászló alatt futó, de iráni tankerbe akart futni, Carg kikötőjébe, és az amerikaiak ugye mozgásképtelené tették a hajót, tehát tűz alá vették az egyik naszágyjukról, de ennek ellenére én azt mondom, hogy még tart a tűzszünet, csak kellene egy éveges megállapodás.
[00:36:45]Ugye most már Donald Trump azt is felvetette, hogy esetleg direkt tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között, ami a legjobb lenne, ami valóban a legjobb lenne, hogyha nem tudom, esetleg már Korrúbia oda is utazna.
[00:37:03]Tehát valahogy az Egyesült Államoknak is kell egy kis jó indulatot mutatni ebben a háborúban.
[00:37:10]Ezt Irán elvárná.
[00:37:10]Tehát szerintem meg lehetne ezt a helyzetet oldani, ha mondjuk tényleg odautazna Rubio, vagy vagy legalábbis államtitkári szinten egy egy fontosabb ember, ha felszabadítanának iráni pénzeket, ez nagyon fontos, mert most ott tartunk ugye, hogy az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy a befagyasztott pén pénzek egy részét odaadja a golfállamoknak, például Kuvaitnak, Katárnak, Bahrainnak, tehát azoknak az országoknak meg Egyesült Alab Emirátusoknak amelyek iráni támadásért, hogy ezzel kompenzálják ugye a a károkat.
[00:37:47]Helyreállítás például ugye a reptér terminál meg egyebek, amik amik így károsodtak, olyan a célpontok, amiket ugye Irántűz alá vett a háború alatt.
[00:37:53]M ez sem túl jó, mert nyilvánvalóan ezt hallva mit fog mondani Teherán?
[00:37:58]Na jó, ha tíy, akkor oké, akkor mi se, akkor nem tárgyalunk.
[00:38:02]Tehát mondom itt a itt az Egyesült Államoknál pattog szerintem a labda.
[00:38:06]Tehát kis jó indulatot kellene mutatni.
[00:38:09]Teherán ezt elvárná.
[00:38:09]Elvárná azt ugye, hogy kibonják az amerikai hadihajókat, felszabadítsák a irá kikötőket, és akkor talán meg lehetne oldani a helyzetet, tehát akkor lehetne akár egy tartós béke is.
[00:38:24]Bár hát ugye az irániak ide veszik Libanont is, tehát nekik nagyon fontos ugye, hogy a síta milíciát, a Hezbollah ne támadják többet az izraeliek.
[00:38:35]Tehát mondom, ez egy elég komplex dolog, nagyon sok faktoros, tehát itt a befagyasztott pénzekről szól van, az irá kikötők blokádjáról szó van, nyilvánvalóan Libanonról.
[00:38:50]Nem, nem egyszerű, meg lehetne oldani, de én azt mondom, hogy itt az amerikaiaknak kellene most egy kis kis jó indulatot mutatni és kicsit kedvezni Viránnak.
[00:38:57]Szerintem ez lenne most a legjobb döntés, de hát mondom sajnos nem én döntöke felől, de meglátjuk, hogy hogy mit hozzövő.
[00:39:05]Tehát ugye ez a konfliktus is már nagyon sok hónapja húzódik, és a világgazdaság ezt ezt nagyon-nagyon megsírli.
[00:39:11]Tehát kevesebbet beszélünk róla most az elmúlt hetekben, de a a energiaválság hát azért azt azt tart továbbra is.
[00:39:19]Ugye a kevés a kerozin, drága az üzemanyag mindenütt, tehát ez nem oldódott meg.
[00:39:28]Ennyi fért most a mai adásba, de hát természetesen a következő adásunkban is bőven lesz miről beszélgetnünk, hiszen akár csak a mai adásban említett események fejleményeivel mindenképp foglalkozni kell, úgyhogy már csak ezért is iratkozzanak fel a hallgatók.
[00:39:40]Neked pedig Ge köszönjük, hogy itt voltál velünk.
[00:39:44]Egy élmény volt még mindig, akkor kedden folytatjuk belkollat.
[00:39:46]És hát kívánok mindenkinek egy csoda szép vasárnapot, gyönyörű idő vanként, úgyhogy hajr rá ki a szabadba.