Hoppá: titkos üzenetet kapott Putyin, drámai fordulat jön? - Stier Gábor, Kosztur András
- Putyin elutasította Abramovics közvetlen találkozóra tett ajánlatát, mondván, előbb elő kell készíteni egy aláírható békemegállapodást.
-
„Nem elvből utasította el, mert azt mondta, hogy bármikor, de hát előtte elő kell készíteni. Hát akkor érdemes találkozni, hogyha alá tudnak írni valamit." – Stier Gábor
- Az E3-ak (britek, franciák, németek) Zelenszkijjel öt tárgyalási feltételt szabtak Oroszországnak, melyek győztes diktátum jellegűek, de már a tárgyalási szándék is elmozdulást jelez.
- A nyugati média ukrán területi visszafoglalásokról szóló narratívája ellenére a stratégiai kezdeményezés továbbra is Oroszországnál van a felőrlő háborúban.
- A szentpétervári fórumot ukrán dróncsapások árnyékolták be, de jelentős üzletek születtek kínai, indiai és német cégekkel.
- Európában kettős irányvonal létezik: a háború folytatását szorgalmazók (pl. német hadiipari remények) és a stratégiai autonómiát sürgetők tábora.
- A novemberi amerikai választások kulcsfontosságúak: Európa a demokraták erősödésében bízik, míg Oroszország Trump hatalma alatt szeretné lezárni a háborút.
- Az új magyar kormány kettős nyomás alatt áll: a szavazótábor egyik fele korrekciót, a másik teljes európai igazodást vár, miközben az EU-s pénzek megszerzése a tét.
-
„Nem hazahozták a pénzeket, hanem kaptak egy ígéretet, hogy most már Magyarország megkaphatja. Ha. És az a kérdés, hogy a ha után mi következik." – Kosztur András
- A kárpátaljai magyarok jogairól szóló megállapodás ígéretes, de a helyiek szkeptikusak az ukrán tárgyalási stílus miatt; az energetikai kérdésekben (MOL, Paks) sürgős döntések várnak.
- Idén senki sem akarja igazán lezárni a háborút, mindkét fél a másikra tolja a felelősséget, és igyekszik jobb pozícióba kerülni a tárgyalások előtt.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az orosz-ukrán háború aktuális diplomáciai fejleményei
Abramovics közvetítési kísérlete és Putyin reakciója
A Szentpétervári gazdasági fórumon Putyin bejelentette, hogy egy orosz üzletember kereste meg őt azzal, hogy Kijevbe hívták, és üzenetet kíván közvetíteni. Később Zelenszkij nyilvánosságra hozta, hogy Roman Abramovicsról van szó, aki az egyetlen orosz üzletember, akit Kijevben még elfogadnak és hajlandók szóba állni vele.
Abramovics nem először vállal közvetítő szerepet: már az isztambuli tárgyalásoknál is részt vett, az utóbbi időben pedig főként fogolycseréknél működött közre.
Az üzletember közvetlen találkozót ajánlott Zelenszkij és Putyin között, amit az orosz elnök elutasított – de Stier Gábor szerint nem elvből, hanem azért, mert értelmetlennek találta:
„Nem elvből utasította el, mert azt mondta, hogy bármikor, de hát előtte elő kell készíteni. Hát akkor érdemes találkozni, hogyha alá tudnak írni valamit. Pontosan egy békemegállapodást." *
Az E3-ak londoni találkozója és az új európai feltételek
A hétvégén a britek, franciák és németek (E3) Zelenszkijjel kiegészülve találkoztak, és öt feltételt szabtak Oroszországnak a tárgyalások megkezdéséhez. Stier Gábor értékelése szerint ezek a feltételek győztes diktátum jellegűek, ami nem tükrözi a valós katonai helyzetet:
„És akkor a ha jól emlékszem öt pontot, feltételt szabtak Oroszországnak a tárgyalásokra, és hát ezek a feltételek, ebből legalább kettő-három, tehát ez diktátum, tehát győztesek szoktak ilyeneket mondani." *
Kosztur András árnyalta ezt a képet: ugyan a feltételek továbbra is tartalmazzák a jóvátétel-követeléseket és a szankciók feloldását a jóvátételek kifizetéséhez kötnék, azonban az a puszta tény, hogy az európaiak most már tárgyalásban gondolkodnak, és át akarják venni az amerikaiak helyét a tárgyalóasztalnál, egyfajta elmozdulást jelez.
A nyugati médiában megjelenő "fordulat" narratívája
Az utóbbi időben a nyugati fősodormédiában és politikusok részéről egyre erőteljesebben jelenik meg az a narratíva, hogy fordulat állt be a háborúban. Olyan számokkal érvelnek, hogy májusban az ukránok 240 négyzetkilométert foglaltak vissza, míg az oroszok 140-et – azt sugallva, hogy Oroszország defenzívába került.
Stier Gábor szerint ez nem felel meg a valóságnak. Elismeri, hogy az orosz előrenyomulás érezhetően lelassult, és Ukrajna jobban áll, mint egy évvel ezelőtt, de a stratégiai kezdeményezés továbbra is Oroszországnál van:
„Amikor a két oldalt összehasonlítjuk, továbbra is a felőrlő háborúban Oroszországnál a stratégiai kezdeményezés, még akkor is, hogyha a korábbiaknál jobban fáj neki a háború." *
A szakértők szerint ez a kommunikáció a társadalmak "megdolgozását" szolgálja, hogy elfogadtassák a háború folytatásának szükségességét és az ehhez kapcsolódó áldozatokat.
A Szentpétervári fórum szimbolikus jelentősége
A gazdasági fórum idején az ukránok dróncsapásokat mértek az orosz olajipari infrastruktúrára, ami szimbolikusan "beárnyékolta" az eseményt. A kommunikációs hatás ellenére a fórumon rengeteg üzlet született: kínaiak LNG-terminált építenének, modernizálnának kikötőket, indiaiak szállnának be projektekbe, és feltűnően sok német üzletember is visszatért Szentpétervárra.
A háború mélyebb dinamikái és az európai megosztottság
Kosztur András szerint Európában alapvetően két irányvonal létezik. Az egyik – elsősorban a britek és németek vezetésével – a háború folytatását szorgalmazza, részben gazdasági okokból (a hadiipar fellendítése), részben biztonságpolitikai megfontolásokból. Friedrich Merz német kancellár láthatóan a fegyverkezésben látja a vergődő német gazdaság kihúzásának lehetőségét, amit Stier Gábor így kommentált:
„Friedrich Merz szerintem láthatóan arra bazíroz, hogy a vergődő német gazdaságot a hadiiparral, a fegyverkezéssel húzza ki a gödörből." *
A másik irányvonal ezzel szemben úgy véli, hogy a háborús hisztéria csak mélyíti Európa válságát, és a kontinensnek inkább stratégiai autonómiára kellene törekednie – különösen most, amikor az amerikai szorítás engedni látszik.
Stier Gábor hangsúlyozta, hogy az időközben megjelenő "orosz fenyegetés" narratíva – miszerint 2028-30 körül orosz támadásra kell számítani – már nem csak kommunikációs fogás, hanem sokan el is hiszik, és valós biztonságpolitikai fenyegetésként kezelik.
A konfliktus időbeli távlatai és az amerikai politika szerepe
A novemberi amerikai félidős választások jelentősége
Az egyik legfontosabb tényező, amit mindkét fél figyel, a novemberi amerikai félidős választások kimenetele. Európa nagy része és Ukrajna is abban reménykedik, hogy Donald Trump vereséget szenved, a demokraták többségbe kerülnek a Kongresszusban, és ezáltal megváltozik az amerikai hozzáállás – több konkrét támogatás érkezhet Ukrajnába.
Már most láthatók ennek jelei: a Kongresszusban 18 republikánus is átszavazott, és körülbelül 7 milliárdos segélyt szavaztak meg Ukrajnának, ami a korábbiakhoz képest újdonságnak számít.
„Európa nagy része, az ukránokkal együtt, tovább úgy gondolom, hogy továbbra is kiülné ezt a hátralévő időt, és abban reménykedik, hogy Donald Trump vereséget szenved, a demokraták legalább a kongresszust uralni fogják." *
Oroszország időbeli kényszere
Kosztur András elemzése szerint az oroszok szeretnék lezárni a háborút a saját feltételeik mentén, és számukra sürgető az idő, mert addig szeretnének eredményt elérni, amíg Trump teljes hatalmában van. Ha a demokraták megerősödnek, számos olyan amerikai engedmény, ami korábban csábító lehetett – például a Krím félsziget orosz részének elismerése – kikerülhet a "kalapból", és a szankciós politika is keményebbé válhat.
„Az oroszok nem feltétlenül szeretnék megvárni, hogy ha addigra lezárul a háború, akkor az előnyt jelenthet számukra." *
Ugyanakkor a demokraták visszatérése akár eszkalációhoz is vezethet – a nyugatiak "19-re lapot húzhatnak", és bevállalhatnak olyan akciót, ami véleményük szerint az oroszokat térdre kényszerítheti. A kérdés az, hogy az oroszok ezt hogyan értékelnék.
A nyári eszkaláció lehetősége
Stier Gábor szerint nem kell novemberig várni az eszkalációra – már a nyár folyamán fokozódhat a helyzet, mivel mindkét oldal igyekszik kihasználni az időt, hogy fokozott katonai aktivitással jobb pozíciókba kerüljön az év végéig, amikorra mindkét fél valamilyen áttörést vár – akár további eszkalációt, akár tárgyalásokat.
A magyar külpolitika új irányai a kormányváltás után
Visszatérés az európai fősodorba
Stier Gábor értékelése szerint az új magyar külpolitika alapvető célja, hogy Magyarországot visszavigye az európai fősodorba, javítsa a kapcsolatokat Brüsszellel és a vezető nyugati államokkal:
„A magyar külpolitika alapvető célja az, hogy Magyarországot visszavigye, visszahozza, visszaterelje az európai fősodorba, tehát hogy mindenképpen javuljanak Magyarország és Brüsszel és a vezető nyugati államok közötti kapcsolatok." *
A fő cél emellett a Magyarországnak járó európai támogatások – jelenleg 16,4 vagy 14 milliárd euró – megszerzése. A kérdés azonban az, hogy mi lesz ennek az ára: a migrációs paktumhoz való csatlakozás, Ukrajnával kapcsolatos engedmények, és egyéb feltételek, amelyeket az EU támaszt.
Kettős nyomás alatt
Kosztur András rámutatott, hogy az új kormány kettős nyomás alatt áll. Egyrészt a szavazótábor egyik része csupán korrekciót szeretne az előző kormány politikájában – például az EU-val és Oroszországgal való viszonyban –, de alapvetően a korábbi irányvonal finomhangolását várja. A szavazótábor másik fele viszont élesen oroszellenes, és teljes igazodást várna az európai politikához.
Ez a kettősség a kommunikációban is megjelenik: olyan "kitérő üzemmódban" kommunikálnak a megosztó kérdésekben, mint amit a kampányban megszokhattunk. Például az orosz energiahordozókkal kapcsolatban ambivalens álláspontot képviselnek – benne van a levállás igénye, de az is, hogy a konfliktus után úgyis visszatérnek a piacra az orosz szereplők.
Az európai vezetők részéről – Ursula von der Leyentől Friedrich Merzig – egy "atyáskodó" hozzáállás érzékelhető, ami azt sugallja, hogy Magyarország mostantól azt fogja csinálni, amit a "nagyok" mondanak:
„Tusk-tól Ursula von der Leyenen át egészen Merzig, ez az atyáskodó, hogy jól van, hát na látom, lámlám, milyen ügyes vagy, hogy megverted Orbán Viktort, és majd mi megmutatjuk, hogy merre az arra, tehát merre az előre, tehát azt a helyes európai utat." *
A kárpátaljai magyarok ügye – túl szép, hogy igaz legyen?
Stier Gábor szerint az ukrán-magyar kapcsolatok terén a kormányváltás után olyan megállapodás született a Fidesz által beterjesztett 11 pont kérdésében – a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, nyelvhasználati és oktatási jogainak visszaállításáról –, ami akár egy év alatt teljesülhet. Ugyanakkor szkeptikus:
„Én azt látom, hogy van egy olyan érzésem, hogy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Jó lenne. (...) De osztom a kárpátaljaiak szkepticizmusát, hiszen ők azért mégiscsak közelebbről ismerik az ukrán tárgyalási stílust." *
Megjegyzi, hogy bár a kormányváltás miatt Ukrajna olyan dolgokra is hajlandó, amikről korábban hallani sem akart, a kárpátaljaiak tapasztalatai alapján sok mindent ígértek már, amit végül nem váltottak be.
A transzparencia hiánya
Kosztur András felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzek "hazahozatala" valójában egy politikai szlogen – nem hozták haza a pénzeket, hanem kaptak egy ígéretet, hogy megkaphatják, "ha" bizonyos feltételek teljesülnek. Hogy pontosan mik ezek a feltételek, az nem transzparens:
„Nem hazahozták a pénzeket, hanem kaptak egy ígéretet, hogy most már Magyarország megkaphatja. Ha. És az a kérdés, hogy a ha után mi következik, amire nagyon pontos válaszunk még nincs." *
Felmerült a nyugdíjreform és a külön kijezetés kérdése is, de ezeket későbbre halasztották. A kormány igyekszik kitárgyalni magának olyan mozgásteret, hogy ne kelljen túlzottan népszerűtlen intézkedéseket meghoznia.
Energetikai kérdések – a sunnyogás nem folytatható
Stier Gábor két konkrét, sürgető energetikai ügyet emelt ki. A MOL június 15-ig kapott határidőt a NIS-ügylet letárgyalására, és bár a MOL optimista, nem zárható ki, hogy az új kormány mégsem kapja meg a NIS-t. Emellett ott van a Paks-kérdés is – hogy folytatódik-e az építkezés, és ha igen, hogyan –, valamint a kínai és amerikai energetikai vonatkozások.
„A sunnyogás nem folytatható. Tehát én értem, hogy most így egyensúlyozgatni kell, nem kell kimondani dolgokat, de ez sem folytatható a végtelenségig, hiszen jönnek a konkrét időpontok, arra reagálni kell." *
A visegrádi együttműködés kiterjesztése
Egy új elem a magyar külpolitikában a visegrádi együttműködés fölélesztése és kiterjesztése Ausztria, sőt akár Németország irányába is. Ez Stier Gábor szerint egy "önálló innováció" a magyar külpolitikában, de kérdéses, hogy mennyire lehet sikeres – különösen a lengyelek azon törekvésével szemben, hogy Ukrajnát is bevonják a csoportba.
A háború kilátásai és a lehetséges forgatókönyvek
A felelősség áthárításának játéka
Stier Gábor összegzése szerint idén senki sem akarja igazán lezárni a háborút, de az információs térben folyamatosan megy a játék, amelynek lényege, hogy a másik félre tolják a felelősséget. Mindkét oldal igyekszik jobb pozíciókba kerülni a tárgyalások előtt, és eközben a társadalmak meggyőzése is folyik – nyugati oldalról azt sugallva, hogy a háború nem nyerhető meg, orosz oldalról pedig azt érzékeltetve, hogy a folytatás egyre nagyobb terheket jelent.
Mit bír még Oroszország?
Kosztur András szerint egy sor nyitott kérdés van azzal kapcsolatban, hogy Oroszország meddig képes folytatni a háborút: készek-e egy újabb mozgósításra, mit tűrne el még az orosz társadalom, meddig bírja a gazdaság. Ha az európaiak és amerikaiak "rápakolnak a tűzre", és fokozni kell az orosz erőfeszítéseket, akkor kérdés, mennyi tartalék van még.
A másik oldalról ugyanez a kérdés: ha Európa jobban részt akar vállalni, arra mi lesz a reakció az európai társadalmakban – különösen egy olyan forgatókönyv esetén, ahol például egy NATO-területre becsapódó orosz rakéta esetén a társadalmak a kontextustól függően vagy a saját vezetéseik ellen fordulhatnak (ha egyértelmű nyugati provokáció előzte meg), vagy éppen Oroszország ellen hangolódhatnak (amennyiben "provokáció nélküli orosz támadásként" sikerül bemutatni az eseményt).
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban a szerzők nevei következetlenül, ASR-hibákkal jelennek meg: "Stí Gábor" és "A posztur András" – a helyes nevek: Stier Gábor és Kosztur András.
- A műsorvezető neve "Auer András"-ként hangzik el, ez a kontextus alapján javításra került.
- A "Subst csatorna" és "Szabszek csatorna" valójában Substack csatornára utal.
- A "NIS üzlet" és "Anist" egyaránt a NIS-re (szerb olajvállalat) utal, az ASR következetlenül írja.
- "Tusk-tól Ursula Fonder Lejenen át" – Tusk és Ursula von der Leyen nevének torzult alakjai.
- "Slatkovcovi 3-akat" – valószínűleg Szlovákia, Szlovénia, Horvátország vagy hasonló közép-európai országok csoportjára utal, a pontos jelentés bizonytalan.
- "dombászt" – Donbasz régió torzult alakja.
- "Donycki és Loanski" – Donyecki és Luhanszki területek.
- "boszkéér.com" – valószínűleg a moszkovter.com vagy hasonló domain torzult alakja.
- "külön kijzetés" – a kontextus alapján valószínűleg az EU-s forrásokkal kapcsolatos külön kifizetési mechanizmusra utal, de pontos jelentése bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:01]A mikrofonnál Auer Andrást hallhatják és a Moszkvaér legfrülsebb adásával jelentkezünk.
[00:00:06]És itt a stúdióban itt ülnek már velünk vendégeink.
[00:00:09]Stígábor a boszkéér.com főszerkesztője és a posztur András történész, akikkel hát megint csak színes, illetve hát aggosztó meg érdekes, meg hát sokféle híreket, illetve eseményeket fogunk átvenni.
[00:00:22]Sziasztok!
[00:00:22]Üdvözlünk titeket a műsorban.
[00:00:24]Szervusz és üdvözöljük a kedves nézőket.
[00:00:28]Hát ahogyan említettem, hosszú a témák sora, viszont mielőtt ezekbe belekezdünk, a hallgatókat még arra gyorsan hadd biztassuk, hogy ha még nem tették meg, iratkozzanak fel a csatornánkra, hiszen így akár értesítéseket is kérhetnek az újonnan feltöltött felvételekről.
[00:00:41]Ö itt ajánlom figyelmükbe a saját csatornámat, és erre is itt a feliratkozás gombra tudva öra kattintva tudnak szintén feliratkozni.
[00:00:50]És természetesen a Moszkva tér csatornáját is továbbra is ajánljuk figyelmükbe.
[00:00:53]Ha még valaki esetleg nem tette meg, hogy feliratkozott, akkor azt is mindenképp érdemes.
[00:00:56]Ezenfelül pedig azt is ajánljuk a figyelmükbe, hogy Andresnak van egy Subst csatornája, ahhoz szintén érdemes feliratkozni.
[00:01:02]Itt is a linket a leírásban találhatják meg, úgyhogy mindent egy helyen, és kérjük tehát, hogy ott is iratkozzanak fel a Moszkvaér csatornájára is, illetve az András Substack csatornájára is.
[00:01:13]És itt ezzel túl is lendültünk a szolgálati közleményen.
[00:01:20]És akkor azonnal rá is kanyarodunk az eseményekre.
[00:01:21]Ugye Gáborralról egyébként a maszkatér egy korábbi adásában, talán pont a hétvégiben, de lehet, hogy még egy korábbi volt, szó volt arról, hogy az elmúlt időszakban egyre több kontextusban és több módon került szóba a béke lehetőségének a kérdése.
[00:01:35]Viszont ugye most meg pont egy egy olyan fordulat jött a vezetők kommunikációjában kapcsolatában, hogy sokkal inkább, hát mintha távolabbnak tűnne egyre inkább ez az egész.
[00:01:45]Itt azt kérném tőletek így első körben talán, hogy egy olyan kitekintőt talán nyújtsunk, vagy így foglaljuk össze az elmúlt időszak eseményeit, hogy minek volt egyrészt ez a hullámzás köszönhető.
[00:01:56]Ugye Gáborral erről már féligmeddig beszéltünk, és mik az olyan aktualitások vagy friss események, aki amik így ebbe a folyamatábrába bekapcsolódnak.
[00:02:04]Hát kezdjük azzal a legfrissebb eseménnyel, ami aminek az előzménye a Szentpétervári gazdasági fórumon Putyin fölszólalásában említette, hogy van egy üzletember, aki aki fölhívta őt, mielőtt elment Kievbe, mert Kievben meg Kievbe meghívták, és hát ő közvetíten, hogy közvetítsen vagy vigyen üzenetet Putyinnak.
[00:02:29]Akkor az orosz elnök még nem mondta el a nevet, úgy sei lehetett, hogy hogy ki az, vagy mi az a szűk kör.
[00:02:38]Hát Román Abramovics, mert ezt bejelentette Volodimir Zelenski, hogy ő az az orosz üzletember, akit hát aztán meg az ellemzők meg mondják, mert hogy akit még még Kievben az oroszok közül egyáltalán elfogadnak, vagy hajlandók szóba állni vele.
[00:03:01]Tehát itt arról van szó, hogy hogy közvetlen találkozót ajánlott Zelenszké Putyinnak, aki ezt elutasította, értelmetlennek találta.
[00:03:13]Nem, nem elvből utasította el, mert azt mondta, hogy bármikor, de hát előtte elő kell készíteni.
[00:03:21]Hát akkor érdemes találkozni, hogyha ha alá tudnak írni valamit.
[00:03:24]Pontosan egy pontosabban egy békemegállapodást.
[00:03:29]És és hát akkor mindenki a saját szája íze szerint meg álláspontja szerint adja elő, hogy ez hogy is volt ez a ez a közvetítés.
[00:03:37]Egyébként Román Abramovic nem először közvetít még az isztambuli tárgyalásoknál.
[00:03:42]Az utóbbi időben sokkal inkább háttérben volt, de és és a inkább a fogolóycseréknél működött közre.
[00:03:51]Tehát őneki ebben a ebben a közvetítésben van tapasztalata.
[00:03:59]A másik dolog azért itt a diplomácia események között emeljük ki, hogy a hétvégén az E3-ak találkoztak, tehát a britek, franciák, németek Zelenszkélel kiegészülve.
[00:04:12]És akkor a hát ha jól emlékszem öt pontot feltételt szabtak a Oroszországnak a tárgyalásokra és és akkor hát ezek a feltételek ebből legalább kettő-három, tehát ez ez diktátum, tehát győztesek szoktak ilyeneket mondani, és én nem látom azt, hogy hogy a háborúban az Európa által vagy a nyugatá által, most egyre inkább már Európa által támogatott ukránok állnának győzelemre.
[00:04:48]És itt van a harmadik ilyen ilyen csomag, amiről már egyébként részletesebben beszéltünk, de érdemes ezt visszahozni, hogy a a nyugati politikai közbeszédben, médiában egyre inkább fölerősödött az a narratíva, hogy fordulatált be a háborúban, és és és új feltételek mellett ültetnék le úgy évvége felé Oroszországot tárgyalni.
[00:05:13]És ezt tükrözi, ezt az állítólagos fordulatot, ez a londoni találkozón született memorandum vagy feltételek is.
[00:05:26]És és hát én egy mondatban csak annyit, hogy nem látok fordulatot.
[00:05:30]Ukrajna jobban áll annál, mint egy évvel ezelőtt állt.
[00:05:35]Oroszország előrenyomulása egy kicsi, hát nem egy kicsit, érezhetően lelassult.
[00:05:41]Ugyanakkor, hogyha a két oldalt összehasonlítjuk, továbbra is a felőrlő háborúban Oroszország nál a stratégiai kezdeményezés, még akkor is, hogyha ha a korábbiaknál jobban fáj neki a háború, mert az orosz mélységi területeket is egyre intenzívebben támadják az ukránok drónokkal.
[00:06:06]És itt itt szimbolikus volt az, hogy a Szentpétervári gazdasági fórumhoz időzítve, tehát hogy mondjam, a a az olajfinomító vagy olaj ipari infrastruktúra füstje, egy úgymond így így beárnyékolta a Szentpéterbári fórumot, ami egyébként ennek ellenére tehát ez a kommunikációs térben ugye ez ez úgy nagyon hatott, de rengeteg üzlet született, köztük például a uszlugában LNG terminált építenének a kínaiak, akkor modernizálnának kikötőket, indiaiak beszállnának bizonyos projektekbe, és és hát visszatértek a németek, nem is kis számban voltak jelen Szentpéterváron.
[00:06:59]Hát én nagyjából így foglalnám össze a az eseményeket, amelyből aztán majd levonjuk a megfelelő következtetéseket.
[00:07:10]Hát egyébként én azt sem mondanám feltétlenül, hogy ez az új európai javaslat ez feltétlenül a a fordulatot tükrözné, mert persze még mindig tartalmaz állítólagos fordulatról.
[00:07:22]Igen.
[00:07:24]Tehát de hogy hogy szerintem tehát alapvetően azt láthatjuk, hogy ugyanazok a követelések jelentek meg benne, amik eddig is, és igazából nem tartalmaz visszatérést ahhoz a korábbi követeléshez, miszerint ugye Ukrajna 91-es határait helyre kell állítani.
[00:07:41]És ugye, hogyha valóban abban bíznának, hogy közel a győzelem, akkor lehet, hogy ilyen hangok is megjelennének.
[00:07:49]Tehát jelenleg ugye tulajdonképpen továbbra is ott tartunk, hogy a nagy különbség a két félálláspontja között az az, hogy Ukrajnának fel kell-e adni a dombászt, vagy nem kell feladni.
[00:08:00]És a az európaiak és az ukránok nem hajlandóak feladni.
[00:08:02]A az oroszok követelik, hogy adják fel.
[00:08:06]Az amerikaiak pedig valószínűleg hajlanának arra, hogy az ukránok adják fel, de különösebben nagyon tenni ezért nem hajlandóak.
[00:08:14]Tehát úgy vannak vele, hogyha az oroszok nem tudják elérni ezt maguk, akkor ők ebben erőn felül segíteni nem nagyon fognak.
[00:08:20]Valószínűleg javasolták ezt egyébként az ukrán meg európai vezetőknek, de azok most eléggé kevéssé hallgatnak az amerikaiaknak a tanácsaira.
[00:08:28]A nyilván tehát az, hogy továbbra is jóváételeket követelnének Oroszországtól meg más hasonló követelések, és hogy tehát a szankciók feladását például a jóátételek kifizetéséhez kötnék, az ugye nyilván tényleg arra utal, hogy európaiak továbbra is ugyanazon a trekken vannak, amin eddig.
[00:08:47]Tehát ők ők minden szempontból a saját igazukban is biztosak, és a saját fölényükben is legalábbis próbálnak úgy tenni.
[00:08:55]viszont azért az, hogy most már ők is abban gondolkodnak, hogy tárgyaljanak, és hogy ilyen szempontból az amerikaiak helyét átvegyék a a tárgyalóasztalnál, vagy nyissanak egy másik tárgyúasztalt, ahol ők is ott vannak, az már egy pici eltolódás afelé, hogy elképzelhető, hogy már Európában is egyre jobban elterjed az a gondolat, hogy valamilyen módon ezt le kell zárni, és akkor inkább jobb a az európai feltételekhez közelebbi módon lezárni.
[00:09:26]viszont valószínűleg van Európában még egy másik irányzat, aki aki éppen ellenkezőleg akár tovább eszkalálná ezt az egészet, hiszen annyira összefonódtak már ezzel a háborús hisztériával az elmúlt évben, hogy nem tudnának leszállni erről arcvesztés nélkül.
[00:09:42]Valószínűleg vannak még ilyen hangok Európában, de szerintem ezek egyre egyre kisebbek.
[00:09:46]Most már ugye vannak melyik, akik a továbbra is azt állítják, hogy itt 28 29 30 körül már orosz támadásra kell számítani.
[00:09:55]Vannak olyan hangok, amik ezt egyértelműen cáfolják, és azt látják, hogy ez valójában nem reális forgatókönyv.
[00:10:03]És gondolom, hogy ennek a két mondatnyi irányzatnak a az álláspontja az, ami a zárt ajtók mögötti vitákat meghatározhatja most az európai fővárosokban, meg az ilyen egyeztetéseken.
[00:10:17]Nyilván ugye ennek valószínűleg viszonylag kevés jelentősége van, hiszen én nem gondolom, hogy az oroszok támadni szeretnének a következő néhány évben, mégha van is mondjuk, de mégha tényleg vannak is erre utaló jelek adott esetben, amiket komolyan kell venni.
[00:10:33]Én nyilván nem feltétlenül a a konfliktusnak az eszkalációja a legjobb út ennek elkerülésére.
[00:10:43]Itt inkább továbbra is én azt gondolom, hogy arról van szó, hogy a az európai vezetők a saját pozíciójikat, a jelen elitek a saját pozíciójikat hogyan képzelik el.
[00:10:51]És vannak akik akik úgy gondolják, hogy hogy ez az orosz veszély, ez még mindig alkalmas arra, hogy hogy összerántsa a kontinenst.
[00:10:57]És éppen ez lehet az a hívószó, ami segítségével ugye át tudják vészen azt a válságot, ami elé a kontinens, mert lehet akár az egész világ néz.
[00:11:08]A másik oldalról viszont vannak olyanok, akik út vélik valószínűleg, hogy hogy ez nem egy jó út, hanem ez csak egyre mélyebbre ássa Európának a lehetőségeit.
[00:11:23]pont egy olyan pillanatban, amikor egyébként lenne talán némi esély arra, hogy egy pici stratégiai autonómiát kivívjon a kontinens, hiszen a az amerikaiaknak a szorítása az engedni látszik.
[00:11:35]Oroszország le van foglalva saját bajávan, Kína meg meg még viszonylag messze van, és ugye óriási problémákkal kell szembenézni.
[00:11:42]Tehát szép dolog azt mondani, hogy 2930-ra felkészülünk a háborúra Oroszországgal.
[00:11:48]Mertogy az európai gazdasági teljesítmény az egyébként ugye sokkal nagyobb, mint az oroszoké, tehát hogy a fölény az biztosítható, nagyobb a létszám is egyébként, tehát hogy hogy önmagában nem tűnne főreálisnak, hogy addig amíg ugye a nukleáris fegyvereket nem rakjuk be a serpenyőkbe.
[00:12:04]De de de itt ugye itt van egy nagy probléma, tehát hogy ez nem fog tudni megvalósulni, tehát a jelenlegi energetikai helyzetben.
[00:12:10]És ugye Európa maga hozta sok szempontból ilyen helyzetben magát, és ezt a helyzetet nem fogják tudni megoldani.
[00:12:19]És ilyen körülek között meg ugye nyilván el kell gondolkozni azon, hogy akkor hogyan tovább, és hogy lehet-e ilyen két, három, négy frontos háborúkat vívni, és akkor Európa erődött újra fogalmazva bezárkózni mindenki elől, és saját kis ideológiai vonaluk mentén megpróbálni összezárni a kontinenst, azt állítva a lakosságának, hogy továbbra is ők vezetik a világot, miközben ez erről a világ többi része már nem tud.
[00:12:45]Bocsánat, még itt hadd jegyezze meg.
[00:12:47]Egyrészt megerősítendő, amit András mondott, tehát az, hogy itt két európai irányvonal van.
[00:12:52]Én az egyiket, egyértelműen ezt a a háborúst, azt a a britek és a németek vezetésével látom.
[00:13:03]És itt különböző okoknál fogva gondolják ezt így, de például ami ami fontos, mégis csak Európa, az Európai Unió ugyan köhögő, döcögő, de mozdonyáról beszélünk a németek esetében.
[00:13:16]Friedrich Merc szerintem láthatóan arra arra bazíroz, hogy hogy a vergődő német gazdaságot a a hadíiparral, a fegyverkezéssel húzza ki a Gödörből.
[00:13:29]És ahogy András utalt rá, azért a jelenlegi energetikai háttér mellett ez egy kicsit nehézkes nehézkes elképzelés, még akkor is, hogyha hatalmas pénzeket raknak most ebbe ebbe bele.
[00:13:44]Tehát ennek a ennek az irányvonalnak nem csak azért, hogy hogy összerántsák az Európa Európát, az Európai Uniót, tehát az egységet biztosítsák.
[00:13:57]Nem csak ezért fontos az, hogy háborúban tartani Ukrajnát, tehát nyomás alatt tartani Ergo Oroszországot Ukrajna proxiként történő fölhasználásával, hanem hanem ennek gazdasági okai is vannak.
[00:14:12]Tehát, hogy a háború számukra jó üzletnek tűnik.
[00:14:16]És akkor még nem beszéltünk arról, arról a biztonságpolitikai megfontolásról, hogy én azt gondolom, hogy hogy én már nem csak kommunikáció az sokak vagy többek részéről, hogy Oroszország veszélyt jelent, hanem hanem ezt a kezdetben talán kommunikációs fogást el is hiszik, tehát biztonságpolitikai szempontból is hasznosnak tartják azt, hogy Ukrajnán keresztül föltartóztatni úgymond az oroszokat, akik hát nem látom, hogy éppen London vagy Berlin vagy éppen Varsó ellen készülődnének.
[00:15:01]De de de de itt a fő kérdés véleményem szerint, és és még egy szempontot hoznék be, tehát ez pedig a az idő.
[00:15:08]Az idő egyrészt, hogy ki meddig bírja.
[00:15:12]Itt most már azt el kell mondani, hogy szerintem, hogy a az orosz társadalom sem gondolja azt, hogy az idő végtelenségig nekik dolgozik, meg hát az orosz elit sem.
[00:15:27]Tehát van egyfajta nagyobb nyitottság a tárgyalásokra orosz oldalon is, pontosabban a háború lezárására, de itt megint csak arról beszélünk, hogy milyen feltételek, kinek a feltételei mellett.
[00:15:40]Az időt egy másik szempontból is behoznám, tehát egyik az még méghozzá abban a tekintetben, hogy hogy különböző módon, de nagyon figyelik novembert a a félidős választásokat, amerikai félidős választásokat.
[00:15:59]Európa nagy részeuk az ukránokkal együtt.
[00:16:02]tovább úgy gondolom, hogy továbbra is kiülné ezt a hátralévő időt, és és abban reménykedik, hogy Donald Trump vereséget szenved, a demokraták legalább a a kongresszust uralni fog, többségbe kerülnek, és és ha nem is zökken vissza minden a régi kerékvágásba, de megváltozik a az amerikai hozzáállás, tehát több konkrét támogatás is érkezik Ukrajnába.
[00:16:35]Mint ahogy láthattuk, hogy a legutóbb a kongresszusban azért itt 18 talán republikánus is átszavazott, és és egy assiszem 7 milliárdos segélyt szavazott meg Ukrajnának.
[00:16:52]És hát ez ez egy kicsit kicsit újdonság most a korábbiakhoz képest.
[00:16:58]Tehát én azt azt azt látom, hogy hogy ebből következtetésként levonva, hogy hogy idén senki nem akar itt nem akarja lezárni a háborút, de azért a az információs térben továbbra is megy az a játék, amelynek a lényege az, hogy a másik félre tolják a felelősséget mindezért.
[00:17:24]Szerintem az oroszok egyébként lehet, hogy lezárnák a háborút, csak nyilván szeretnék a a saját feltételeik menténőnek, akik még önzempontól sürget is az idő, hogy ők nyilván addig szeretnének valami eredményt elérni, ameddig Trump úgymond teljesen a hatalmában van, mert mert hogyha már most ugye ilyen Ukrajnának szóló segédcsomagokat fogadnak el a kongresszban, akkor ugye novembertől kezdve számíthatunk erre végképp.
[00:17:55]ugye főleg, hogyha a költségvetési viták ideje eljön, ami ugye mindig egy külön külön világ az Egyesült Államokban, ott tehát egészen biztos, hogy át fog valamiféle javaslat ezzel kapcsolatban majd menni, muszáj lesz kompromisszumokat kötnie az elnöknek és lehet, hogy megváltozik az USA Ukrajna politikája.
[00:18:14]És nyilván ezt az oroszok nem feltétlenül szeretnék megvárni, hogy ha addigra lezárul a háború, akkor akkor az az előnyt jelenthet számukra.
[00:18:21]viszont nyilván az időszűk, egy olyan nem úgy néz ki, hogy itt a tárgyalások tekintetében sok mindent el tudnának érni.
[00:18:31]Tehát, hogy rengeteg olyan dolog, ami csábító lehetet az amerikai ajánlatban, az el fog szépen lassan kopni.
[00:18:36]Tehát ahogy Trump ereje is csökkent, tehát nem, hogyha szó volt arról, hogy az amerikaiak elismerhetik például a Krífélsziget Oroszország részének, vagy akár a Donycki és Loanski területeket is, de ugye a Krim kapcsán ez ugye elég konkrétan megjelent a sajtó nem is nagyon cáfolták.
[00:18:58]Igen, akkor nyilván ez valószínűleg ki fog kerülni a kalapból.
[00:19:00]Ha a demokraták ereje nő, és Amerika jóban visszakerül a háborúba, akkor ugye a szankciókkal kapcsolatos már eddig sem egyébként puha hozzáállása az amerikaiaknak, még keményebbé válhat.
[00:19:12]Nem is hoznak új szankciós csomagokat, de könnyen lehet, hogy ugye annak a lehetősége, hogy például már a tárgyalások során Oroszországnak engedményeket té feloldjanak bizonyos szankciókat, azt lehet, hogy ismét elvész.
[00:19:28]Tehát könnyen lehet egyébként, hogyha a demokraták győznek novemberben, akkor akkor elindul valamiféle eszkaláció, aminek ugye nem tudhatjuk, hogy mi lesz egyébként a a vége, hiszen éppen azért, mert az idő szorít egyébként mind a két felet szorítja, de hogy főleg a nyugatiakat, tehát az ukr Ukrajnát és a nyugatiakat, hogyha az amerikaiak támogatása visszatér az európaiak mögé, akkor elképzelhető, hogy megpróbálnak 19-re lapot húzni és bevállalni valami olyan akciót, ami az oroszokat véleményük szerint bizonyos szempontból térdre kényszerítheti.
[00:20:02]Csak az a kérdés, hogy az oroszok ezt hogyan fogják értékelni, mert hogyha nem úgy, ahogy azt az európaiak tervezik, akkor akkor annak ugye meg drasztikus következményei lehetnek.
[00:20:16]Tehát ez is ez ez is azért egy szempont, de könnyen lehet, hogy az az is számolnak nyugaton, hogy az amerikaiaknak a visszatérése önmagában elég lesz ahhoz, hogy az oroszok azt mondják, hogy na jó, akkor nyitottabbak vagyunk a a szélesebb kompromisszumra, és akkor akkor tényleg a frontónak mentén talán meg tudnak állapodni.
[00:20:35]Másik kérdés az, hogy az oroszok számára ez nagyon nem lenne egy megfelelő dolog.
[00:20:41]Hugye sok mindent kell majd a szintén a mérlegeknek a serpenyőibe pakolgatnia mind a két félnek.
[00:20:47]Tehát és ugye erre nem látunk rá teljesen pontosan, hogy kinek mi van még a tarsolyában.
[00:20:52]Tehát vannak dolgok nyilván amiket tudunk.
[00:20:55]Tehát például Oroszország ugye amik ott vannak mondjuk a nukleáris fegyverei amiket ugye értelemszerűen még nem vetett be.
[00:21:03]Ez ez ami eléggé nyomós évnek számít a a politikában és de nem tudhatjuk azt, hogy egyébként belpolitikai szempontból mire kész az orosz vezetés.
[00:21:14]Készek-e egy újabb mozgósításra?
[00:21:16]Mit tűrne el még egyébként az orosz társadalom?
[00:21:19]Meddig bírja az orosz gazdaság?
[00:21:21]És ugye nem is azt a mostani szintet, mert ezt valószínűleg még évekig, de hogyha kiderül, hogy ez a mostani szint elég, mert az európaiak meg a az amerikaiak még rápakoltak a a tűzre, akkor akkor és fokozni kell az orosz erőfeszítéseket, akkor mennyi van még egyébként az oroszokban?
[00:21:40]Mi az, amit még erre rá tudnak tenni?
[00:21:42]És hát viszont ugyanúgy felmer az a kérdés, és hogyha Európa ebben jobban részt akar vállalni, akkor arra mi lesz a reakció?
[00:21:51]az európai országokban.
[00:21:57]És ugye az a is kérdés, hogy meddig hajlandó elmenni például erre tekintetében Oroszország, és arra megint csak hogyan reagálnának a a az európai társadalmak.
[00:22:06]Ugye ez ilyen kiszámíthatatlan dolog, és nyilván nagyon függ az éppen adott körülményektől, hiszen mondjuk egy NATO területen becsapódó orosz rakéta, az mondjuk szándékosan becsapódó orosz rakéta, az ugye sok mindent jelentett attól függően, hogy mi előzte meg, mert hogyha egy nagyon egyértelmű nyugati provokáció volt előtte, akkor könnyen lehet, hogy a nyugati társadalmak a saját vezetéseik ellen fordulnak, és azt akarják, hogy ebből maradjunk ki.
[00:22:30]Ha viszont sikerül úgy kommunikálni ezt a foratot, hogy ilyen provokáció nélküli orosz támadásként jelenjen meg, akkor akkor ugye ez teljesen más, akkor akkor alapvetően afelé löök ezeket a társadalmakat, hogy hoppá, Oroszország tényleg valódi veszélyt jelent.
[00:22:48]Itt akkor össze kell fogni ellene és akkor ezt a problémát valamilyen módon meg kell oldani, ami megint csak egy veszélyes spirálhoz vezetett el.
[00:22:58]Fontos dologra mutatott rá itt András, hogy hogy az, amit látunk itt az utóbbi időben a nyugati médiában, fősodormédiában és a a politikusok részéről is, az az jelentős mértékben a társadalmak megdolgozását szolgálja.
[00:23:17]Tehát azt, hogy hogy ugye miről is van szó.
[00:23:21]Tehát arról van szó, hogy egyre inkább az a narratíva nyer teret, hogy hogy Oroszország megrekedt, minimum padhelyzet alakult ki a fronton, de inkább fordulat, mert mert itt is jönnek ezek a számok, hogy hogy májusban 240 n km-t foglaltak vissza az ukránok, 140-et foglaltak el a az oroszok, tehát akkor előző hónapban is jöttek ilyen számok, tehát magyarán azt sugalják, hogy hogy Oroszország defenzívába került.
[00:23:54]Én én nem ezt látom, hogy hogy ez lenne.
[00:23:59]Ugyanakkor ahogy ahogy András is elmondta, hogy a egyre nagyobbak, nagyobb a háború folytatásának ára orosz oldalon is, és egyre egyre inkább érzi ezt a társadalom is.
[00:24:16]A másik, amit így következtetésként megint csak én úgy látom, hogy le kell vonni, vagy le lehet vonni, az az, hogy ahogy András említette azt, hogy a demokraták visszatérésével egy lehetséges a az eszkaláció, én szerintem pontosan a az addig hátralévő időben is, tehát magyarán a nyár folyamán már azt látjuk, hogy hogy eszkalálódik a helyzet, hiszen hiszen hiszen mind a két oldal igyekszik kihasználni az időt, hogy hogy fokozott katonai aktivitással jobb pozíciókba kerüljön, mert úgy úgy az év végéig, mert a mert azért mind a két oldal arra számít, hogy hogy év vége körül valami valami valamitnek történnie kell, vagy egy még további eszkalálódásnak, vagy pedig mégis csak annak, hogy hogy valahogy leülnek tárgyalni És természetes módon mind a két fél jogpozíciókban szeretne leülni.
[00:25:21]Tehát a társadalmak meggyőzése folyik azzal is.
[00:25:23]És a másik az ellenoldal társadalmának a társadalmának a meg vagy társadalmainak a gyengítése, tehát annak a sugallása például nyugati oldalról, hogy hogy oroszok kapjatok a fejetekhez.
[00:25:37]Ez a háború nem nyerhető meg.
[00:25:43]A másik oldalon pedig hát az oroszok elmondják, de érzik is a az nyugati társadalmak, vagy Ukrajna is, hogy az ukrán társadalom is, hogy hogy egyre nagyobb nagyobb terheket jelent itt is a a háború folytatása.
[00:26:02]És hát igazából akkor el is jutottunk odáig, hogy változnak ugye tehát a nemzetközi kapcsolati rendszerek, illetve hát ha eddig változó volt, akkor talán még jobban változó kontextusokról beszélhetünk.
[00:26:17]És ugye itt megbeszéltük, hogy itt szóból fogjuk ejteni a magyar külpolitika aktuális helyzetét, és főleg annak kontextusában, hogy amióta az új kormány megalakult, azóta ugye több külföldi látogatást is láthattunk Magyar Pétertől.
[00:26:29]Ezeket általában sokszor még kísérte is egyébként valamilyen ügy.
[00:26:34]Tehát mondjuk amikor Franciaországban járt, Ausztriában járt itt, ott akkor mondjuk a migráció vagy éppen más kérdések kerültek mindig az asztalra.
[00:26:42]És hát természetesen vagy az ukrán kérdés, épp pont erre akartam kilukadni.
[00:26:47]Köszönöm szépen, hogy például az Ukrajna tagságát illető EU tagságát illető kérdésekben mondjuk nagyon kedvez nyilatkozott mondjuk a tanácselnöke és meg sorolhatnánk, nagyon is része lett, vagy hát továbbra is része még így a kormányváltást követően is a a magyar külpolitika az európai szintérnek.
[00:27:04]Ti hogy látjátok, hogy most az elmúlt időszakból, hogyha értékelni kell mondjuk a külföldi látogatásait a magyar miniszterelnöknek, vagy mondjuk lépéseit, akkor mik ezekből a legmeghatározóbb pontok így a magyar külpolitikát tekintve?
[00:27:25]Szerintem valamelyik kollégánk egyébként itt közben kapcsolgatja a fényeket.
[00:27:27]Ezt lehet ki se vágjuk, mert nagyon vicces.
[00:27:32]Jó, hát az a megoldás majd, hogy akkor most itt átadom a szót, ugyanis a rámeső rész villog, úgyhogy titeket mutatlak máris.
[00:27:40]A lényeg az, hogy szerintetek melyek a legmeghatározóbbak?
[00:27:44]Hát én azt látom, hogy annak megerősítését látom, amit a kampányban is hallottunk, hogy a magyar külpolitika alapvető célja az, hogy Magyarországot vissza vigye, visszahozza, visszaterelje az európai fősodorba, tehát hogy mindenképpen javuljanak a magyar Magyarország és Brüsszel és a vezetőnyugati államok közötti kapcsolatok.
[00:28:11]Tehát ez a fő szempont határozza meg a a tárgyalásokat, a magyar külpolitikai gondolkodást.
[00:28:20]És akkor ennek jegyében látjuk azt, hogy hogy hogyan nyilatkozik a magyar az új magyar miniszterelnök a azzal kapcsolatban, hogy hogy mit akar Magyarország a a közeljövőben.
[00:28:42]És ehhez igazodik az Ukrajnával kapcsolatos kommunikáció is.
[00:28:44]Tehát én én azt látom, hogy hogy így a a gesztusokból is, a találkozóknak a hangulatából is, hogy hogy Magyar Péter bizonyos kérdésekben szeretné már csak azért is, mert mert belpolitikai szempontból is fontos nekát szeretném megvédeni a magyar érdekeket, tehát az az európai fősodorral részben vagy egészben ben szembemenő magyar érdeket.
[00:29:19]Gondolok itt az ukrán kérdés, Ukrajnával a a kapcsolatok alakulása, Ukrajnának a az európai integráció és főképp a migráció kérdése, ami ezek úgymond ilyen ilyen vízválasztók lesznek, amelyek megmutatják azt, hogy mekkora is a magyar külpolitika mozgástere.
[00:29:40]Tehát a fő cél, tehát a a továbbra is az európai kapcsolatok rendezése, visszatérés a fősodorba, és ennek jegyében megszerezni a az Magyarországnak egyébként járó európai támogatásokat.
[00:29:59]Itt most 16,4 vagy igen azem 14 milliárd euróról van jelen pillanatban szó.
[00:30:06]Tehát én azt látom, hogy vagy azt várom, hogy arra várom a választ, hogy hogy mi lesz ennek az ára.
[00:30:20]Tehát migrációpaktumhoz Magyarország kénytelen lesz csatlakozni, ezt meghúzza a kormány vagy nem?
[00:30:30]Ukrajnával kapcsolatban.
[00:30:30]Hát most itt mindenfélét hallunk, hogy hogy megszületett pillanatok alatt a megállapodása a a még a Fidesz által beterjesztett 11 pont kérdésében, tehát a kárpátai magyar kisebbség nyelvi, nyelvhasználati, oktatási szempontból jogainak visszaállítására, ami úgy egy év alatt akár már ez teljesülhet is.
[00:30:57]Én azt látom, hogy van egy olyan érzésem, hogy hogy an túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, jó lenne.
[00:31:04]Tehát azt hiszem, hogyha ha ez így teljesülne, akkor az az m az nagyon jó lenne.
[00:31:09]De de osztom a kárpátaiak szkepticizmusát, hiszen ők azért mégiscsak közelebbről ismerik az ukrán tárgyalási stílust, meg a magatartást, és sok mindent ígértek már kijebben ebben a tekintetben, és és hát nem nagyon történtek nem nagyon valósultak meg ezek az ígéretek, nem váltották be.
[00:31:36]Az is igaz, hogy hogy ez látszik, hogy hogy azzal, hogy változott Magyarországon a kormány, tehát új kormányban, Ukrajna olyanokra is hajlandó, kész, amit amit esze ágában nem volt arról tárgyalni egér idáig.
[00:31:56]De de tehát a kérdés számomra továbbra is az, hogy hogy lássuk, mekkora a magyar külpolitika mozgástere.
[00:32:09]Hát igen.
[00:32:09]Tehát alapvetően azt láthatjuk, hogy nyilván van egy van egy kettős nyomás, aminek meg meg akar meg megpróbál felelni most az új magyar kormány.
[00:32:21]ami egyrészről tehát eleve már a szavazó táborában is megvan ez a kettős nyomás, hiszen ennek a szavazótábornak egy része, ha nem is az előző kormányzatók politikájának a folytatását szeretnéd, de annak csupán a mondjuk a korrekcióját, tehát bizonyos hangsúlyos kérdésekben, hogy az EU-val való viszony, az oroszokkal való viszony, ami nyilván inkább valójában a gesztuspolitizálás szintjén való változtatásokat jelentene.
[00:32:47]Tehát ugye azért és ez ez a az elem is megjelenik ugye most a az új kormánynál, hogy ugye az orosz energiahordozókkal kapcsolatban egy elég ilyen továbbra is ilyen ambivalens álláspontot képzelnek el, amiből benne van a a levállás igénye is, de egyébként ott van az is, hogy majd a konfliktus elmúltával akkor úgy is visszatérnek a piacra az orosz szereplők satöbbi.
[00:33:12]Tehát, hogy ezek a igyekeznek még még mindig mindig ebben a kampányban megszokott ilyen kitérő üzemmódban kommunikálni a nagyon megosztó kérdésekben, hiszen ugye ott van a másik oldal, aki meg a táboruknak a másik fel, ami meg élesen orosz ellenes és és az európai politikához való teljes igazodást várná el, és valószínűleg ugye Brüsszelben és az európai folyosok többségében is, de most így 16 év után valószínűleg egy egy lehetőleg a leg legcsendesebb és szófog fogadóbb magyar külpolitikát szeretnének látni.
[00:33:46]És ez azért ki is érződött például a az Urszula von der Lien féle sajtótájékoztatóból, de ugye általában is, tehát hogy ilyen jó tanulóként kap dicséretet Magyarország, de ugye ebben ebben ebben benne van az a hozzáállás is, hogy hogy jól van, akkor most már azt fogjátok csinálni, amit mi mondunk, tehát majd a nagyok döntenek.
[00:34:04]Tehát ugye itt a a a nagy kérdés, nagy változás az, hogy ugye Magyarország elfogadja ezt a a szerepet, miszerint Európában vannak nagyok, akik akik dönteni hivatottak a közös ügyekben, amit nekünk el kell fogadni, ahhoz igazodni kell, mert ugye tulajdonképpen a az európai állásponthoz való igazodás ugye és a az, hogy a magyar külpolitikát azért kritizálták, mert nem igazodott, az ugye abban benne rejlik egy olyan gondolati csavar, hogy hát ugye európai külpolitika vagy közös álláspont ugye nem nagyon létezhet a magyar álláspont nélkül.
[00:34:42]Tehát a magyar áráspontnak a a számításba vétele az egyébként a közös politikának a része kell, hogy legyen, mert ugye azért közös, és azért nem egy másik fél diktátumaként van hivatalosan is elkönyvelve, mert elvileg ugye már országnak az álláspontja ebben meg kell, hogy jelenjen.
[00:34:57]Tehát az, hogy valaki magyar érdekeket képvisel az európai szintéren, az nem kellene, hogy problémát jelentsen.
[00:35:01]Másik kérdés az, hogy persze ugye stílusbeli kérdések, vagy hogy minden esetben szükséges volt-e konfliktust vállalni, ahol az előző kormány konfliktust vállalt, az ugye lehet egyébként vita tárgya, de hogy önmagában az, hogy egyébként Magyarország például él azzal a jogával, hogy beleszóljon a a közös európai ügyeknek a az eldöntésébe, és azt nem szervezi ki nagy fővárosoknak, mint mit Berlin, Párizs, vagy akár az EU-ban már nem is résztvevő London, az az egyébként egy alapvetés kellene, hogy legyen.
[00:35:29]És hát remélhetőleg azért ebből megőriz valamit az új kormányzat is, és nem fog mindenben meghajolni.
[00:35:37]Láthatólag van rá törekvés.
[00:35:37]Itt a kérdés inkább az, hogy ez érvényesíthető-e ez a korat.
[00:35:42]Nem.
[00:35:43]Igen.
[00:35:43]Igen.
[00:35:43]Tehát és itt ugye megint csak ez a többes nyomás, tehát a pénzt haza kell hozni.
[00:35:46]Tehát ugye ez a ha a pénzt nem hozzák az belpolitikai kockázatokkal jár.
[00:35:52]Ha mindent elfogadnak azért, hogy hazahozzák a pénzt, az is belpolitikai kockázatokkal jár.
[00:35:56]Tehát ez egy eléggé nehéz helyzet számukra.
[00:35:58]És ugye azt látható, hogy ezt ilyen kommunikációs manőverezéssel próbálják így kikerülni.
[00:36:04]Tehát miről volt ot szó?
[00:36:05]Hát teljesen mindegy.
[00:36:05]És akkor gyorsan bedobnak valami belpotikai témát, amire mindenki ráharap, ráugrik, és akkor azzal lehet foglalkozni.
[00:36:10]Ugye e ezt láthatjuk jelenleg, tehát nem tudjuk pontosan, hogy valójában ténylegesen miről állapottak meg, mit szeretne az Európai Unió Magyarországtól annak érdekében látni, hogy hogy Magyarország vissza is kapja ezeket a pénzeket, hiszen ott a múltiidő az nyilván egy politikai lózunként nagyon szépen hangzik, és egyébként teljesen érthető kommunikációs szempontból, de nem szedi a valóságot, nem hazahozták a pénzeket, hanem kaptak egy ígéretet, hogy most már a Magyarország megkaphatja, Ha és az a kérdés, hogy a ha után mi következik, amire nagyon pontos válaszunk még nincs.
[00:36:44]Sejtettünk bizonyos dolgokat.
[00:36:46]Ott volt róla szó, ugye ilyen miniszteri sajtótájékoztatókon, amit aztán a sajtóban így ilyen sokadik oldalakon lehoztak, hogy hogy voltak dolgok, mintogy a nyugdíjreform, meg meg a külön kijzetés satöbbi, amibről volt szó, de aztán egy picit elhalasztották, vagy meg és később lehet ezekről szó, és hogy tehát nagyjából láttuk azt, hogy azért próbálkozik a magyar kormány kitárgyalni saját magának egy olyan mozgásteret, hogy ne kelljen túlzottan népszerűtlen intézkedéseket meghoznia.
[00:37:17]De nem látjuk a azt a transzparenciát, amit amit oly sokat hiányoltak a korábbi években is, hogy tulajdonképpen mi is az, amiről szó van, mik a tételek egyébként, hol veszik fel a a mondjuk úgy, hogy a védekező pozíciót a a magyar kormánynak a képviselőji, és mi az, amiben hajlandóak majd majd engedni?
[00:37:40]Azt láthatjuk, hogy itt a a kormánypártoknak a kormánypártnak most már csak egy van, a tábora az egyébként még még ezt elfogadja.
[00:37:53]Ugye itt nyilván addig, amíg komolyabb tényleges intézkedések ezen a vonalon nem történnek, addig ez valószínűleg így is marad.
[00:37:58]De amikor kiderül, hogy miről is van szó, és az valakit rosszul fog érinteni, akkor akkor ott történhetnek változások.
[00:38:05]Azt már most látjuk egyébként, ugye nem mindenki azt kapta, nem mindenki azt kapja ettől az új kormánytól, amit amit várt volna.
[00:38:11]Ugye óriásiak voltak a várakozások minden egyes társadalmi csoportból, minden szférával kapcsolatban.
[00:38:16]Ugyanez igaz a külpolitikára is.
[00:38:19]Itt sem az lesz ennek a vége, mint amit sokan elképzeltek, hiszen nagyon sokan nagyon sokfélét láttak bele ebbe a külpolitikába, ami egyszerűen megvalósítható.
[00:38:30]Én abban reménykedem, hogy hogy Brüsszel, tehát az európai fősodor meg fővárosok sem azt kapják, amiben reménykedtek.
[00:38:39]Tehát, hogy a a teljes behódolást és azt azt az a szándék egyértelmű a gesztusokból.
[00:38:47]Tuszktól Urszula Fonder Lejenen át egészen Mercig.
[00:38:50]Ez a ez a atyáskodó, hogy jól van, hát na látom, lámlám, milyen ügyes vagy, hogy megverted Orbán Viktort, és majd mi megmutatjuk, hogy merre az arra, tehát merre az előre, tehát azt azt a helyes európai utat.
[00:39:07]És és azt nem tudjuk, ahogy András is említette, hogy a a tárgyalásokon közben mik azok a pontok, amelyben hát megadta magát a kormány, vagy amiben ellenállt a kormány.
[00:39:23]De amit kívülről láthatunk, az az tényleg az egyik oldalról az a finom, atyáskodó, de egyértelmű terelgetés, hogy ez az irány, erre kell menni majd.
[00:39:39]És és a másik oldalról pedig, tehát a kormány oldaláról az, hogy hogy bizonyos kérdésekben megpróbál ellen ellenállni.
[00:39:50]Aztán hogy hogy mennyire fog ez sikerülni, az a az szerintem hónapokon belül kiderül, mert mert nem lehet a végtelenségig elrejteni a társadalom elől, hogy mi lesz az ára a pénzek hazatérésének, meg hogy egyáltalán mennyi pénzről van szó, mert és és azt is látni fogjuk, hogy hogy az Európai Unió, illetőleg az európai nagyok vagy fővárosok részéről, de ide beleértem egészen Lengyelországot is, és Lengyelországnak komoly ambíciói vannak Magyarország terelgetésével.
[00:40:32]Tehát egészen tehát látni fogjuk azt, hogy hogy mit kérnek, követelnek.
[00:40:41]Egy kitérőt hadd tegyek, hogy ami tehát újdonságnak tűnik így a magyar külpolitikában, ez a visegrádiak, a visegrádi együttműködés nem csak az, hogy fölélesztése, hanem hanem a visegrádi csoport kiterjesztése.
[00:40:57]Tehát így Ausztria, már itt Németországról is szó van.
[00:41:02]Tehát ez az, amit amit mondjuk egy ilyen új dolognak látok, hogy hogy ez mennyire sikerülhet, az más kérdés.
[00:41:12]Tehát az, hogy a Slatkovcovi 3-akat beintegrálni lényegében a az a visegrádi együttműködésbe, és akkor hogy is néz majd ki ez a visegrád, vagy hogy ellen lehet-e állni a lengyeleknek, lengyelek azon törekvések, hogy a az ukránokat hozzák be?
[00:41:31]ö visisegrádba.
[00:41:34]Ez ezek ezek nagyon érdekes kérdések, de itt látok egyfajta önálló innovációt, amit így a magyar külpolitikai kezdeményezésként ez fölképez a az osztrákvonal.
[00:41:48]De hát ott is, ott is azért na valahogy azt éreztem, hogy nem egyenrangú a viszony.
[00:41:53]Tehát Európa összes tagállama, akire mi számítunk abban, hogy hogy hazajöjjenek azok a pénzek, ezt tökéletesen látja a helyzetet, hogy hogy ők helyzetben vannak és és nem csak kérhetnek, hanem követelhetnek is, meg feltételeket szabhatnak.
[00:42:17]Magyarországnak itt itt továbbra is tényleg az a kérdés, hogy milyen feltételeket.
[00:42:21]És még egy nagyon fontos dologra had hívjam fel a figyelmet.
[00:42:26]Ez pedig egy energetikai kérdés.
[00:42:29]Hát most itt újabb határidőt, június 15, ha jól emlékszem, kapott a MOL arra, hogy letárgyalja a NIS üzletet, ügyletet.
[00:42:39]És és itt meg még hozzáveszem a a Paks kérdését is, hogy hogy hát itt is nyitott dolgok vannak, hogy most mit akar a kormány újravizsgálni?
[00:42:53]Folytatódik, nem folytatódik a dolog, az építkezés?
[00:42:58]Ha igen, akkor folytatódik, akkor hogyan?
[00:43:00]Szóval ezt itt a az orosz kérdésben, aztán majd jönnek a kínai meg a az amerikai is.
[00:43:09]Tehát a sunnyogás nem folytatható.
[00:43:09]Tehát én értem, hogy most így így egyensúlyozgatni kell, nem kell kimondani dolgokat, de ez sem folytatható a végtelenségig, hiszen jön jönnek a konkrét időpontok, arra reagálni kell.
[00:43:27]Például a Nisre most hát a a Mol az nagyon optimista, de én egyáltalán nem zárom ki, hogy esetleg az új kormány mégsem kapja meg ilyen esetben a a Mol a Anist.
[00:43:39]És szóval nyíltan állást kell foglalni, és akkor akkor már tisztában látunk, hogy merre és hogyan alakul a magyar külpolitika, és mekkora a mozgásterep.
[00:43:57]Hát ennyi fért most a mai adásunkban, de hogyha a hallgatók szívesen találkoznának hasonló tartalmakkal, akkor nem csak az ultrahang csatornáját érdemes követni, hiszen akkor itt egyébként a Moszkva tér adásai felül akár más adásokról is kaphatnak értesítést, hanem egyébként a Moszkvaér, illetve a Moszkvatér csatornáját, ahol ugye szintén hasonló elemzések jelennek meg videós, podcastes formátumban, illetve András Szabszek csatornáját is, aminek a linkjét szintén itt a leírásban megtalálhatják.
[00:44:23]Úgyhogy a csatornát is, illetve a linket is ott találják, úgyhogy mindenképpen érdemes ott feliratkozni.
[00:44:29]És hát nektek pedig nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltatok.
[00:44:33]Köszönjük a meghívást, köszönjük a figyelmet.
[00:44:35]Köszönjük.